Termelésmenedzsment Óravázlatok

Országok listájaHungaryBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemGépészmérnöki KarGépészmérnökiTermelésmenedzsment A3JegyzetekTermelésmenedzsment Óravázlatok

Termelés menedzsment






Összeállította:

Dr. Romhányi Gábor
egyetemi adjunktus



2007. október


TARTALOM
 TOC \o "1-2" \h \z 1. Termelésmenedzsment alpjai  PAGEREF _Toc165779289 \h 5
 HYPERLINK \l "_Toc165779290" 1.1. A vállalkozások jellemzése  PAGEREF _Toc165779290 \h 5
 HYPERLINK \l "_Toc165779291" 1.2. Termelésmenedzsment alapfogalmak  PAGEREF _Toc165779291 \h 5
 HYPERLINK \l "_Toc165779292" 1.3. Tudományos menedzsment alapjai  PAGEREF _Toc165779292 \h 6
 HYPERLINK \l "_Toc165779293" 2. rendszertani alpok  PAGEREF _Toc165779293 \h 8
 HYPERLINK \l "_Toc165779294" 2.1. Folyamatok osztályozása  PAGEREF _Toc165779294 \h 8
 HYPERLINK \l "_Toc165779295" 2.2. Rendszerösszefüggések  PAGEREF _Toc165779295 \h 8
 HYPERLINK \l "_Toc165779296" 3. Termelési rendszerek  PAGEREF _Toc165779296 \h 8
 HYPERLINK \l "_Toc165779297" 3.1. IPARVÁLLALATI RENDSZER JELLEMZÉSE  PAGEREF _Toc165779297 \h 8
 HYPERLINK \l "_Toc165779298" 3.2. A vállalat gyártási módja  PAGEREF _Toc165779298 \h 9
 HYPERLINK \l "_Toc165779299" 3.3. Kapacitás  PAGEREF _Toc165779299 \h 9
 HYPERLINK \l "_Toc165779300" 3.4. Vertikalitás  PAGEREF _Toc165779300 \h 10
 HYPERLINK \l "_Toc165779301" 3.5. Kooperáció  PAGEREF _Toc165779301 \h 10
 HYPERLINK \l "_Toc165779302" 3.6. További vállalati jellemzQk  PAGEREF _Toc165779302 \h 10
 HYPERLINK \l "_Toc165779303" 3.7. Kapcsolódások  PAGEREF _Toc165779303 \h 12
 HYPERLINK \l "_Toc165779304" 4. A termelésmenedzsment folyamatai  PAGEREF _Toc165779304 \h 14
 HYPERLINK \l "_Toc165779305" 4.1. Gyártást megelQzQ folyamatok  PAGEREF _Toc165779305 \h 15
 HYPERLINK \l "_Toc165779306" 4.2. Anyag rendelés és bevitelezés folyamata  PAGEREF _Toc165779306 \h 17
 HYPERLINK \l "_Toc165779307" 5. anyagi folyamatok modellezése  PAGEREF _Toc165779307 \h 19
 HYPERLINK \l "_Toc165779308" 5.1. Az FDM célja  PAGEREF _Toc165779308 \h 19
 HYPERLINK \l "_Toc165779309" 5.2. Forgalmi Diagramok Modellje  PAGEREF _Toc165779309 \h 19
 HYPERLINK \l "_Toc165779310" 5.3. A FORGALMI DIAGRAMOK FAJTÁI  PAGEREF _Toc165779310 \h 19
 HYPERLINK \l "_Toc165779311" 5.4. Fogalmak  PAGEREF _Toc165779311 \h 20
 HYPERLINK \l "_Toc165779312" 5.5. A forgalmi diagramok elvei  PAGEREF _Toc165779312 \h 21
 HYPERLINK \l "_Toc165779313" 5.6. A forgalmi diagramok szerkesztési elvei  PAGEREF _Toc165779313 \h 22
 HYPERLINK \l "_Toc165779314" 5.7. A forgalmi diagramok szerkesztésének lépései  PAGEREF _Toc165779314 \h 22
 HYPERLINK \l "_Toc165779315" 5.8. Egy rendszer anyagmérlegei  PAGEREF _Toc165779315 \h 23
 HYPERLINK \l "_Toc165779316" 5.9. Egy rendszer anyagforgalmi diagramjai  PAGEREF _Toc165779316 \h 28
 HYPERLINK \l "_Toc165779317" 5.10. Összetett rendszer anyagforgalmi diagramjai  PAGEREF _Toc165779317 \h 34
 HYPERLINK \l "_Toc165779318" 6. Termelési feladatok elQre jelzése  PAGEREF _Toc165779318 \h 42
 HYPERLINK \l "_Toc165779319" 6.1. Az elQrejelzés eredményeinek alkalmazási területei a termelésmenedzsmentben:  PAGEREF _Toc165779319 \h 42
 HYPERLINK \l "_Toc165779320" 6.2. Az elQrejelzési módszerek osztályozása az idQhorizont alapján:  PAGEREF _Toc165779320 \h 42
 HYPERLINK \l "_Toc165779321" 6.3. Az elQrejelzési módszerek osztályozása a módszerek alapján:  PAGEREF _Toc165779321 \h 42
 HYPERLINK \l "_Toc165779322" 6.4. Az igény komponensei:  PAGEREF _Toc165779322 \h 42
 HYPERLINK \l "_Toc165779323" 6.5. Konstans jellegq igény elQrejelzése  PAGEREF _Toc165779323 \h 44
 HYPERLINK \l "_Toc165779324" 6.6. ElQrejelzés mozgó átlaggal  PAGEREF _Toc165779324 \h 44
 HYPERLINK \l "_Toc165779325" 6.7. A szezonalítás értelmezése  PAGEREF _Toc165779325 \h 45
 HYPERLINK \l "_Toc165779326" 7. Szükséglettervezés  PAGEREF _Toc165779326 \h 46
 HYPERLINK \l "_Toc165779327" 7.1. VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK – GYÁRTÓI MÓDSZEREK  PAGEREF _Toc165779327 \h 46
 HYPERLINK \l "_Toc165779328" 7.2. Gyártmánycsalád szükségletszámítása  PAGEREF _Toc165779328 \h 47
 HYPERLINK \l "_Toc165779329" 8. Készletgazdálkodás  PAGEREF _Toc165779329 \h 51
 HYPERLINK \l "_Toc165779330" 8.1. A készletgazdálkodás alapfogalmai és alapösszefüggései  PAGEREF _Toc165779330 \h 51
 HYPERLINK \l "_Toc165779331" 8.2. Készletezés folyamata  PAGEREF _Toc165779331 \h 51
 HYPERLINK \l "_Toc165779332" 8.3. A raktár funkciója  PAGEREF _Toc165779332 \h 52
 HYPERLINK \l "_Toc165779333" 8.4. Készletezési politikák  PAGEREF _Toc165779333 \h 54
 HYPERLINK \l "_Toc165779334" 8.5. Legkisebb egységköltség (Least unit cost) politika  PAGEREF _Toc165779334 \h 57
 HYPERLINK \l "_Toc165779335" 8.6. A készletezés rendszere (mqködési mechanizmus):  PAGEREF _Toc165779335 \h 60
 HYPERLINK \l "_Toc165779336" 8.7. A készletgazdálkodás költségei  PAGEREF _Toc165779336 \h 61
 HYPERLINK \l "_Toc165779337" 8.8. Jelölések:  PAGEREF _Toc165779337 \h 61
 HYPERLINK \l "_Toc165779338" 8.9. Az optimális rendelési tételnagyság (QOPT) számításának feltételei (alapmodell):  PAGEREF _Toc165779338 \h 62
 HYPERLINK \l "_Toc165779339" 8.10. Optimális tételnagyság számítása egyszerq esetben  PAGEREF _Toc165779339 \h 62
 HYPERLINK \l "_Toc165779340" 8.11. Optimális tételnagyság meghatározása folyamatos pótlás esetén  PAGEREF _Toc165779340 \h 65
 HYPERLINK \l "_Toc165779341" 8.12. Érzékenység vizsgálatok  PAGEREF _Toc165779341 \h 67
 HYPERLINK \l "_Toc165779342" 8.13. Folyamatos készletvizsgálat  PAGEREF _Toc165779342 \h 69
 HYPERLINK \l "_Toc165779343" 8.14. Venni vagy gyártatni probléma elemzése (esettanulmány)  PAGEREF _Toc165779343 \h 74
 HYPERLINK \l "_Toc165779344" 8.15. Rendelési tételnagyság számítási példák  PAGEREF _Toc165779344 \h 77
 HYPERLINK \l "_Toc165779345" 9. Kapacitásszámítás  PAGEREF _Toc165779345 \h 81
 HYPERLINK \l "_Toc165779346" 9.1. Kapacitás fogalma és mértékegysége:  PAGEREF _Toc165779346 \h 81
 HYPERLINK \l "_Toc165779347" 9.2. Kapacitással kapcsolatos döntések  PAGEREF _Toc165779347 \h 81
 HYPERLINK \l "_Toc165779348" 9.3. Rövid távú döntések:  PAGEREF _Toc165779348 \h 81
 HYPERLINK \l "_Toc165779349" 9.4. Hosszú távú döntések:  PAGEREF _Toc165779349 \h 82
 HYPERLINK \l "_Toc165779350" 9.5. IdQnorma számítása  PAGEREF _Toc165779350 \h 82
 HYPERLINK \l "_Toc165779351" 9.6. IdQalap számítása  PAGEREF _Toc165779351 \h 83
 HYPERLINK \l "_Toc165779352" 9.7. Számított kapacitás  PAGEREF _Toc165779352 \h 85
 HYPERLINK \l "_Toc165779353" 9.8. Hely-kapacitás számítások  PAGEREF _Toc165779353 \h 85
 HYPERLINK \l "_Toc165779354" 9.9. A gyártható darabszám (kapacitás) számítása  PAGEREF _Toc165779354 \h 85
 HYPERLINK \l "_Toc165779355" 9.10. Kapacitások  PAGEREF _Toc165779355 \h 86
 HYPERLINK \l "_Toc165779356" 9.11. Kapacitások összefüggései  PAGEREF _Toc165779356 \h 86
 HYPERLINK \l "_Toc165779357" 9.12. Beavatkozási lehetQségek  PAGEREF _Toc165779357 \h 87
 HYPERLINK \l "_Toc165779358" 9.13. TermelQ-egység ( gyártósor) kapacitásszámítása  PAGEREF _Toc165779358 \h 87
 HYPERLINK \l "_Toc165779359" 9.14. Gépszám meghatározás  PAGEREF _Toc165779359 \h 88
 HYPERLINK \l "_Toc165779360" 9.15. Gyártási feladat teljesíthetQsége  PAGEREF _Toc165779360 \h 88
 HYPERLINK \l "_Toc165779361" 9.16. Hosszú távú döntések  PAGEREF _Toc165779361 \h 88
 HYPERLINK \l "_Toc165779362" 9.17. Gazdaságos sorozatnagyság  PAGEREF _Toc165779362 \h 92
 HYPERLINK \l "_Toc165779363" 9.18. Kapacitás számítási példák  PAGEREF _Toc165779363 \h 93
 HYPERLINK \l "_Toc165779364" 10. Aggregált termeléstervezés  PAGEREF _Toc165779364 \h 97
 HYPERLINK \l "_Toc165779365" 11. Termelési feladatok elQrejelzése  PAGEREF _Toc165779365 \h 98
 HYPERLINK \l "_Toc165779366" 11.1. MRP (MATERIAL REQUIREMENTS PLANNIG) TERVEZÉSI FOLYAMATAI  PAGEREF _Toc165779366 \h 98
 HYPERLINK \l "_Toc165779367" 11.2. MRP KAPACITÁS TERVEZÉSE  PAGEREF _Toc165779367 \h 99
 HYPERLINK \l "_Toc165779368" 11.3. AZ MRP MpKÖDÉSE (MATERIAL REQUIREMENTS PLANNIG)  PAGEREF _Toc165779368 \h 100
 HYPERLINK \l "_Toc165779369" 11.4. GYÁRTMÁNYOK CSALÁDFA GRÁGJAI  PAGEREF _Toc165779369 \h 101
 HYPERLINK \l "_Toc165779370" 11.5. A termékstruktúra kódolása  PAGEREF _Toc165779370 \h 101
 HYPERLINK \l "_Toc165779371" 11.6. A várható igénnyel kapcsolatos információk  PAGEREF _Toc165779371 \h 103
 HYPERLINK \l "_Toc165779372" 11.7. Termelési program  PAGEREF _Toc165779372 \h 103
 HYPERLINK \l "_Toc165779373" 11.8. Raktárkészlet információ  PAGEREF _Toc165779373 \h 103
 HYPERLINK \l "_Toc165779374" 12. Termelés és szolgáltatás ütemezés alapjai  PAGEREF _Toc165779374 \h 108
 HYPERLINK \l "_Toc165779375" 12.1. Az átfutási idQ számítása  PAGEREF _Toc165779375 \h 108
 HYPERLINK \l "_Toc165779376" 12.2. Az átfutási idQ meghatározásának módszerei  PAGEREF _Toc165779376 \h 108
 HYPERLINK \l "_Toc165779377" 12.3. Az átfutási idQ rövidítésének módszere  PAGEREF _Toc165779377 \h 109
 HYPERLINK \l "_Toc165779378" 12.4. Kapacitáskoncentráció  PAGEREF _Toc165779378 \h 109
 HYPERLINK \l "_Toc165779379" 12.5. Mozgatási módok  PAGEREF _Toc165779379 \h 109
 HYPERLINK \l "_Toc165779380" 12.6. Az átfutási idQ számítása a j.  dik termékre.  PAGEREF _Toc165779380 \h 110
 HYPERLINK \l "_Toc165779381" 12.7. Kapcsolódások  PAGEREF _Toc165779381 \h 111
 HYPERLINK \l "_Toc165779382" 12.8. Átfutási idQ több termék esetében  PAGEREF _Toc165779382 \h 111
 HYPERLINK \l "_Toc165779383" 12.9. Példák  PAGEREF _Toc165779383 \h 111
 HYPERLINK \l "_Toc165779384" 13. Ütemezés folyamatos gyártás esetén - gyártósor kiegyenlítés  PAGEREF _Toc165779384 \h 114
 HYPERLINK \l "_Toc165779385" 13.1. Egy lehetséges megoldás:  PAGEREF _Toc165779385 \h 114
 HYPERLINK \l "_Toc165779386" 13.2. Példa  PAGEREF _Toc165779386 \h 115
 HYPERLINK \l "_Toc165779387" 14. Sorban állási rendszerek elemzése  PAGEREF _Toc165779387 \h 117
 HYPERLINK \l "_Toc165779388" 14.1. A sorban állási modellek célja  PAGEREF _Toc165779388 \h 117
 HYPERLINK \l "_Toc165779389" 14.2. A sorban állási rendszerek jellemzQi  PAGEREF _Toc165779389 \h 117
 HYPERLINK \l "_Toc165779390" 15. Különféle gyártási rendszerek  PAGEREF _Toc165779390 \h 118
 HYPERLINK \l "_Toc165779391" 15.1. A JIT (Just  In  Time) koncepció  PAGEREF _Toc165779391 \h 118
 HYPERLINK \l "_Toc165779392" 15.2. Mi a JIT?  PAGEREF _Toc165779392 \h 118
 HYPERLINK \l "_Toc165779393" 15.3. Mi az elQnye?  PAGEREF _Toc165779393 \h 118
 HYPERLINK \l "_Toc165779394" 15.4. Melyek a megvalósítás feltételei?  PAGEREF _Toc165779394 \h 118
 HYPERLINK \l "_Toc165779395" 15.5. Melyek a megvalósítás eszközei?  PAGEREF _Toc165779395 \h 118
 HYPERLINK \l "_Toc165779396" 15.6. A kártyák mozgása a mqveleti helyek között  PAGEREF _Toc165779396 \h 119
 HYPERLINK \l "_Toc165779397" 15.7. Hogyan érjük el a JIT termelést? A módszer alkalmazásénak alapjai  PAGEREF _Toc165779397 \h 119
 HYPERLINK \l "_Toc165779398" 15.8. A JIT - just in time elv alkalmazása  PAGEREF _Toc165779398 \h 121
 HYPERLINK \l "_Toc165779399" 15.9. Anyag- és információáramlás a hagyományos és a JIT- rendszerben  PAGEREF _Toc165779399 \h 122
 HYPERLINK \l "_Toc165779400" 15.10. A kanban termelésirányítás  PAGEREF _Toc165779400 \h 125
 HYPERLINK \l "_Toc165779401" 16. KARBANTARTÁS  PAGEREF _Toc165779401 \h 127
 HYPERLINK \l "_Toc165779402" 16.1. Elmélet összefoglaló  PAGEREF _Toc165779402 \h 127
 HYPERLINK \l "_Toc165779403" 16.2. Szükség szerinti karbantartási rendszer  PAGEREF _Toc165779403 \h 127
 HYPERLINK \l "_Toc165779404" 16.3. Felülvizsgálaton alapuló karbantartási rendszer  PAGEREF _Toc165779404 \h 127
 HYPERLINK \l "_Toc165779405" 16.4. Szabványos karbantartási rendszer  PAGEREF _Toc165779405 \h 128
 HYPERLINK \l "_Toc165779406" 16.5. Tervszerq megelQzQ karbantartási rendszer: TMK  PAGEREF _Toc165779406 \h 128
 HYPERLINK \l "_Toc165779407" 16.6. Megbízhatósági alapú karbantartási rendszer  PAGEREF _Toc165779407 \h 131
 HYPERLINK \l "_Toc165779408" 16.7. Példa a TMK rendszerre  PAGEREF _Toc165779408 \h 131
 HYPERLINK \l "_Toc165779409" 17. Ajánlott irodalom:  PAGEREF _Toc165779409 \h 134
 HYPERLINK \l "_Toc165779410" 17.1. Javasolt témakörök:  PAGEREF _Toc165779410 \h 134




Termelésmenedzsment alpjai
A vállalkozások jellemzése
N =Kfö + £ Xj * (aj-(1+ R) * kpj)

Minden vállalkozás három alapeleme a
Pénzügyek (a tQke biztosítása)
A termelés (a termék elkészítése)
Marketing (a termék eladása)
Az eredményesség mutatói
Pénzügyi mutatók
Profit
Megtérülési ráta (profit a befektetéshez viszonyítva)
Cash-flow (pénzjövedelem)
Stb.
Mqködési mutatók
Termelési ráta  az eladott termékeké
Készlet  valamennyi, a felhasznált készletekbe fektetett pénz
Mqködési költségek
Termelésmenedzsment alapfogalmak

Termelés a termékek elQállításának folyamata.

Technológia egy meghatározott céllal, elQre meghatározott szabályok szerint történQ anyag és energia átalakítás.

Termelésmenedzsment: a termeléshez szükséges erQforrások
tervezése,
szervezése,
irányítása és
ellenQrzése.
Termeléstervezés: a termeléshez szükséges emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegq erQforrások mennyiségének térbeli és idQbeli helyzetének meghatározása.
Termelésszervezés: a termeléshez szükséges emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegq erQforrások hatékony összerendelése.
Termelésirányítás: a termelési feladatok megvalósításához szükséges emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegq erQforrások operativ összerendelése.
TermelésellenQrzés: a termelési feladatok megvalósításához használt emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegq erQforrások optimális mqködésének ellenQrzése.

TermelQrendszer: erQforrások olyan halmaza, amelynek feladata egy bemenQ erQforrásrendszer átalakítása termékké vagy szolgáltatássá a technológiai folyamat keretében.

Rendszer BemenQ erQforrások Komponensek Transzformáció Termék vagy szolgáltatás Kórház betegek Orvosok, ápolók, orvosi mqszerek, gyógyszerek kezelés, ápolás gyógyult paciensek Étterem éhes vendégek Élelmiszerek, szakács, pincér, környezet fQzés, kiszolgálás elégedett, jóllakott vendégek Gépkocsi össze-szerelQ üzem acéllemezek, motorok, alkatrészek Munkások, gépek, szerszámok gyártás és összeszerelés jó minQségq személy-gépkocsik Egyetem végzett középiskolások Tanárok, könyvek, osztálytermek, technikai feltételek oktatás végzett diplomások Áruház vásárlók Kirakat, árukészlet, eladó foglalkozás a vevQvel, eladás lebonyolítása elégedett vásárlók Raktári elosztó központ raktározandó áru Rakodóhelyek, raktári eszközök, dolgozók raktározás, elosztás, adminisztráció a rendelkezési helyre idQben elérkezQ áru
Tudományos menedzsment alapjai
Év Esemény, témakör Nevezetes személyiség 1911 Principles of Scientific Management címq könyv megjelenése, idQ- és mozdulat elemzések, a munkavégzés tudományos jellegq tanulmányozása Frederich W. Taylor (USA) 1911 Mozdulatelemzések, az ipari pszichológia alapjainak megteremtése Frank és Lillian Gilbreth (USA) 1913 Mozgó szerelQszalag megvalósítása Henry Ford (USA) 1914 Tevékenységek ütemezési diagramja Henry L. Gantt (USA) 1917 Az optimális rendelési (gyártási) tételnagyság formula alkalmazása F.W. Harris (USA) 1931 Mintavételen alapuló minQség-ellenQrzés, statisztikai táblák a minQségellenQrzésben Walter Shewhart, H.F. Dodge, H.G. Romig (USA) 1927-33 Hawthorn kísérletek: a megvilágítás hatása a munkások termelékenységére Elton Mayo (USA) 1934 Munkafolyamatok tevékenységeinek statisztikai elemzése L.H.C. Tippett (Anglia) 1940 Komplex rendszerek problémáinak megoldása teamekben Operációkutatási csoportok alakulása (Anglia) 1947 A lineáris programozás szimplex módszere George B. Dantzig (USA) 1950-60-as évek Az operációkutatási módszerek fejlQdése: szimuláció, sorállás elmélet, döntéselmélet, matematikai programozás, hálótervezés 1970-es évek Számítástechnikai eszközök megjelenése mindennapi használatra a termelésprogramozás, készletgazdálkodás, projekt menedzsment és az elQrejelzés területén
Az MRP (Material Requirments Planning) rendszer rohamos terjedése

Joseph Orlicky
Oliver Wight (USA) 1980-as évek Automatizálás, TQM, JIT, CÍM, FMS, CAD/CAM rendszerek megjelenése
A termelékenységi módszerek alkalmazása a szolgáltatásban Tai-ichi Ohno (Toyota)
A.V. Feigenbaum,
W.E. Deming,
J.M. Juran (USA)
McDonalds étterem 1990-es évek és napjaink korszerq termelésszervezési elvek alkalmazása a verseny lényeges tényezQje
a szolgáltató-rendszerek jelentQsége
operációkutatási eszközök mindennapos használata

rendszertani alpok
Ismétlés: a rendszer egymással kölcsönhatásban lévQ elemek rendezett halmaza.
A folyamat: a rendszer állapotváltozásának egymásutánja.
A termelés szabályozott folyamat.
Szabályozási módszerek:
ElQre szabályozott folyamatok,
Vissza szabályozott folyamatok,
Vegyesen szabályozott folyamatok
Adaptív folyamatok.
Folyamatok osztályozása

A folyamat megnevezése Folyamatok idQbelisége A termék Terület, példa Szabályozás eszközei Folyamatos folyamatok folyamatos homogén Vegyipar, energia termelés, kohászat egy része Folyamat irányító számítógépek Tömeggyártó folyamatok folyamatos diszkrét Gépipari tömeggyártás Folyamat irányító számítógépek Adagolási folyamatok szakaszos homogén Vegyipar: gyógyszer és festékipar, kohászat másik része Digitális számítógép vezérlés Szakaszos folyamatok szakaszos diszkrét Gépipar egyedi és sorozat gyártás Digitális számítógépek hálózata Rendszerösszefüggések

Rendszer Folyamat Technológiai Technikai Szervezeti Megközelítés Rendszer Folyamat Technológia Berendezés-sorok Üzem Részrendszer Részfolyamat Résztechnológia Berendezés-sor Gyártósor Alrendszer Folyamatelem Mqvelet Berendezés Munkahely
Termelési rendszerek
IPARVÁLLALATI RENDSZER JELLEMZÉSE
A vállalat profilja
Amiért a vállalatot létrehozták, ami az alapító levélben szerepel.
AlapvetQ igény a vállalattal szemben:
gyors termékváltás
piacigény követése
A profil dinamikusan változik .
Mely tényezQk határozzák meg a profilt?
Termék felépítése
Egyszerq az a termék, amely néhány alkatrészbQl tevQdik össze:
csavar
mqanyag alkatrész
textil
Bonyolult az ami nem egyszerq.
Termék anyagszükséglete
Egynemq anyagokat tartalmaz
csak néhány hasonló anyag használatos (pl. fémek vagy csak mqanyagok)
ezek technológiai oldalról érdekesek
Különnemq anyagokat tartalmaz
Termék választéka
tiszta profil
egyetlen termékek állítok elQ
választék szerinti profil
azonos technológia
azonos profil
termékcsalád fogalma:
csak a végsQ paraméter különbözik
pl. villamos motor vagy
Teherautógyár:
benzinszállító gépkocsik
tqzoltó gépkocsik
tejszállító gépkocsik
vegyes profil
Minden félét gyárt
Kellemes lenne, ha egynemq terméket, egynemq anyagból kellene gyártani! Tiszta profil, csak a mesében van!
A vállalat gyártási módja
A vállalatnál alkalmazott technológiák milyen bonyolultak.
Egyszerq technológiát Összetett technológiát néhány technológia fázist több technológiát jó áttekinthetQséget nehezen áttekinthetQ folyamat gazdaságosság szempontjából
jól beállítható gazdaságosság szempontjából nehezen áttekinthetQ Kapacitás
A vállalat teljesítQképessége
Kapacitás= IdQalap IdQnorma Kapacitást mindig csak a piac szempontjából szabad megítélni
Tk = bk = nsz * msz * io * gsz* (1-v)



A kapacitás az igénybevett idQalap szempontjából:
Megnevezés Max. teljesítQképesség kapacitása: átbocsátó képesség Reális teljesítQképesség: kapacitás nsz Munkanapok száma 365 257 msz Mqszakszám 3 (4) tény (1,2) io Munkaórák száma 8 tény (7,2) gsz Homogén gépcsoport gépeinek száma minden gép tény (amely gépek az adott termelési feladatban részt vesznek) ( Mqszak kihasználási tényezQk 1 tény v KiesQ idQ 0 tény
Vertikalitás
Technológiai ágak szerinti mélységi kiépítése
öntöde
kovács
forgácsoló
felületnemesítQ
stb.
abszolút vertikalitás
minden a gyártáshoz szükséges technológia fázis, kapacitástól függetlenül
relatíve vertikalitás
csak azokat a vertikumokat építik ki, amelyet gazdaságosan tudnak üzemeltetni
Kooperáció
passzív: erQforrás kiajánlás,
aktív: erQforrás kölcsönzés, kölcsönvétel,
De nem bérlet! A bérlet: eszközbérlet
További vállalati jellemzQk
a gyártás típusa (tömegszerqség)
a gyártások rendszere (gyártási módok)
Tömegszerqség
Hogyan lehet megítélni?
egyrészt az elQállított termékmennyiség (xj) oldaláról
másrészt a termék bonyolultsága oldaláról
Objektíven:
a tényleges munkaidQ-ráfordítás és
a munkaidQ alapból lehet számolni
Munkaigény: termékenként értelmezhetQ
Aj = Xj aj = Xj  EMBED Equation.3 aij
ahol:
aij = idQnorma
Xj = egy gyártássorozat darabszáma
aj = egy termék munkaidQ-ráfordítása
Aj = egy gyártási sorozat összes munkaidQ igénye
1 j n T1 Tj Tm 1 E1 b1 i Ei aij bi m Em bm a1 aj an A1 Aj An Hasznos idQalap: területenként értelmezhetQ
vállalatra
üzemre
mqhelyre
B =  EMBED Equation.3 bi =  EMBED Equation.3 ni mi ii (i gi (1-vi)
Tömegszerqségi fok:
Tf = Aj B Gyártási típusok
egyedi gyártás
tiszta egyedi
ismétlQdQ egyedi
T  EMBED Equation.3  0 T ( 0,3
sorozatgyártás
kis sorozat
közepes sorozat
nagy sorozat
T = 0,3  0,7
tömeggyártás
részleges folyamatosságú
folyamatos tömeggyártás
T ( 0,7
Sorozat gyártás
Csak gépipari fogalom (ellenpélda: házgyár, nyílászárók)
Nagy sorozat felé közelítve:
nQ a célgépek részaránya
nQ a szerszámozottság és készülékezettség foka
nQ a speciális mérQeszközök száma
nQ a betanított munkások részaránya
mód nyílik a fejlettebb anyagmozgatási rendszerek alkalmazására
Törvényszerqség: minél fejlettebb a gyártási rendszer, annál fejlettebb anyagmozgatási rendszert igényel.
Tömeggyártás
kevés gyártmány
ugyanaz a munka ismétlQdik
általános a célgépek alkalmazása
törekvés a teljes automatizáltság fokozására
Gyártási rendszerek
A gyártási rendszer a termelQ berendezések térbeli elrendezésének formája a hozzá tartozó termelésirányítási rendszerrel együtt.
Gyártási rendszerek fajtái (gyártási mód)
Technológiai csoportosítású
pl. csak fúró, csak eszterga, csak kovács
Mqhely rendszerq gyártás jellemzQi
1 üzem
1 technológia
x alkatrész
Tárgyi csoportosítású
Munkatárgy:
termék
részegység
alkatrész
Zárt termelési csoport vagy ciklus
Folyamatos gyártás
Közös ismérvek:
gépek technológiai sorrend
nyersanyag munkába vételtQl a késztermékig (elQgyártmány, félkész termék)
1 üzemben X technológiát néhány alkatrész megmunkálása
Törvény
Gazdaságos mqködés csak akkor van, ha biztosított a gyártási típus és gyártási rendszer harmóniája.
Egyedi mqhely
sorozat zárt termelési csoport (Magyar ipar helye)
tömeg folyamatos
Kapcsolódások
Gyártási típusok Gyártási rendszer
(gyártási mód) Továbbítási módszer Egyedi gyártás Mqhely rendszerq gyártás Egymás utáni mozgatás Sorozat gyártások Zárt termelési ciklus Átfedéses mozgatás Tömeg gyártás Folyamatos gyártás Szinkron mozgatás
Mqhely rendszerq gyártás
ElQnyök
azonos technológia
univerzális géppark
rugalmasság
érzéketlenség
létszámhiányra
termelési feladatra
meghibásodásra
könnyq ellenQrizhetQség
jó gépkihasználás (bérmunka)
Hátrányok
hosszú átfutási idQ: 1 ó megmunkálásra 400-500 óra várakozás
nagy (készletállomány) befejezetlen állomány: e mögött finanszírozási problémák vannak
hosszú az anyagmozgatás útja, ideje
nehéz korszerq anyagmozgatást megvalósítani
nagyon sokféle feladat
drága géppark
nehéz a szakmunkás utánpótlás
Zárt termelési ciklus
Zártsági fok fogalma = ciklusban végzett mqveletek ideje összes technológiai idQ vendégalkatrész = a gépkihasználás problémája
Zárt egy ciklus, ha a célalkatrész minden mqvelete a cikluson belül kerül megmunkálásra.
ElQnyök:
rövid átfutási idQ: 1 óra megmunkálás, 400 óra várakozás
jó térkihasználás
fejlett anyagmozgatási rendszer: berendezés drága
kedvezQbb befejezetlen kisebb állomány
Hátrányok:
érzékenység
mennyiségi változásra
zavarokra (pl. TMK)
nehéz a gépek egyenletes kihasználása
Folyamatos gyártás
Alapfeltétel: a folyamatok idQbeli és térbeli összehangolása
Technológiai determinál
& .elem mélységig
mozdulatelemig
van kidolgozva.
Ütem: a gyártás idQbeli kötöttsége
kibocsátási ütem: két termék elkészülte között eltelt idQ
munkahelyi ütem: az alkatrész munkába vételétQl a kibocsátásáig eltel idQ (szabad ütem)
szabályozott ütem


A termelésmenedzsment folyamatai




Gyártást megelQzQ folyamatok
A Megrendelés, ajánlatkérés
VéleményezQ lap kitöltése és határidQzése
- lényeges adatok kitöltése
= mqszaki paraméterek
= mennyiségi adatok
= minQségi adatok
= elvárt határidQk
= költségek + dokumentumok
- mqszaki felülvizsgálat
= termék
= technológia
= fejlesztési igények
- mennyiségi vizsgálat
= kapacitás és határidQk
- minQségi feltételek teljesíthetQsége
- költség kalkuláció
= fedezet számítás
VéleményezQ lap értékelése
Ajánlat megadása / visszaigazolás
SzerzQdés létrejötte
rendelés visszaigazolással
konkrét szerzQdéskötéssel
Munkaszám nyitása

Termelés tervezés
melyik erQforráson?
Mikor?
Mit?
milyen anyagból?
mennyi idQ alatt?
várhatóan milyen költséggel állítunk elQ?
Termelés elQkészítés
vagy gyártás elQkészítés GYEK
Tágan: a feltételek biztosítása
A feladat végzéséhez szükséges
anyag, alkatrész, részegység
megfelelQ mennyiségben
megfelelQ határidQre történQ biztosítása és a megfelelQ erQforrásokhoz rendelése a szerzQdések  belsQ rendelések figyelembevételével
Gyártási bizonylatok
A, anyag utalvány
B, bér utalvány
C, gyártmány kísérQ jegy
D, bevételezési bizonylat
A, Anyag utalvány
anyag kivitelezés jogosultságának bizonyítása
elszámolás alapja
Típusai:
Egyedi egyedi gyártás, ismétlQdQ egyedi
Csoportos kis sorozat , sorozat
Nincs mindig anyagutalvány
nagy sorozat,
folyamatos gyártás
Az anyagutalványok tartalmi elemei
Munkaszám
Anyagszám
AnyagminQség
Méret
Mennyiség
Mennyiségi egység
Raktár költséghely szám
Stb.
B, Bér utalvány
A feladathoz rendelt technológiai idQ megadása
közvetlen bérelszámolás alapja
Tipusai:
Egyedi egy termék bére vagy ideje
Csoportos akkordbér
Nincs mindig bér utalvány
nagy sorozat,
folyamatos gyártás
Az bérutalványok tartalmi elemei
Munkaszám
rajzszám
technológiai utasítás száma,
fQidQ, mellékidQ,
szerszámok számai,
mérQeszközök számai,
költséghely szám
Stb.
C, gyártmány kisérQ jegy
Gyártmány megmunkálásának követésére és bizonylatolására szolgál.
D, Bevételezési bizonylat
Mennyiségi átvétel
MinQségi átvétel
Leltár: pénzügyi következmények
Teljesítés
Az elkészült terméket a raktárból szállító levés használatával viszi ki a megrendelQ, ha teljesítés helye a telephelyünk volt. A leigazolt szállítólevél alapján a leszállított tételekrQl számlát küldünk a megrendelQnek, aki korrekt üzleti kapcsolat esetén határnapra kiegyenlít.
Anyag rendelés és bevitelezés folyamata
Feltétel : Munkaszám nyitása
Több rendelés együtt (rendelésszám) relatív sorozatnagyság
Anyagnormák ellenQrzése, felülvizsgálata
Nettó anyagnorma
Bruttó anyagnorma
Raktárkészlet ellenQrzése
rendelések feladása
Anyag beérkezés
mennyiségi átvétel
minQségi átvétel
reklamáció
nyilvántartásba vétel
mqbizonylat, anyaglap (kötelezQ)
A "GördülQ" tervezés
A fenti ábra szemlélteti sematikusan a gördülQ tervezés mqködési mechanizmusát.

A mqködés leírása:

A gördülQ vagy rullirozó tervezési módszer célja, hogy csak olyan feladatok kerüljenek végrehajtásra, amelyekhez minden erQforrás (anyag, gép, ember, stb.) rendelkezésre áll.
A tervezés két idQszakot különböztet meg:
közelebbi idQszak
távolabbi idQszak
A közelebbi idQszakra vonatkozóan meghatározásra és ütemezésre kerülnek az elvégzendQ feladatok. Ide csak olyan feladatok kerülhetnek betervezésre, amelyek erQforrásai rendelkezésre állnak.
A távolabbi idQszakra tervezhetQk olyan feladatok, amelyek valamilyen kényszerbQl adódóan - szállítási határidQ - végrehajtandók. A betervezett feladatok erQforrásigényét számba kell venni és tisztázni kell az erQforrások rendelkezésre állását.
Intézkedési feladattervet - határidQk, felelQsök - kell kidolgozni a hiányzó erQforrások pótlására.
A tervek az operatív megbeszélések alkalmával vagy azok eredményeként jönnek létre. Ezeken a megbeszéléseken az érintett területek vezetQi vesznek részt.
Az operatív értekezleten
a felelQsök beszámolnak a korábban meghatározott intézkedési tervben foglaltak teljesülésérQl, illetve a nem teljesülés objektív okairól, melyek alapján helyesbítQ tevékenységeket határoznak meg.
meghatározzák a közelebbi idQszak végrehajtásra kerülQ feladatait és annak ütemezését
meghatározzák a távolabbi idQszak terveit és az ebbQl adódó intézkedési feladattervet.
Az idQszak többnyire egy hét szokott lenni. Célszerq lehet egy a távolabbi idQszakon túlmutató harmadik idQszak alkalmazása, illetve ennek rendszeres áttekintése is az operatív értekezleteken.


anyagi folyamatok modellezése
Az anyagi folyamatok modellezésének egy lehetséges, korszerq modellje és módszere a Forgalmi Diagramok Modellje FDM (Flow Diagram Model)
Az FDM célja
A technológiai rendszerekben lejátszódó anyag- és/vagy energia folyamatok és átalakulások megfelelQ pontosságú modellezése a rendszerbe belépQ és kilépQ összes az anyag- és energiamennyiségek, valamint ezek idQbeliségének meghatározása, továbbá ezek költségtartalmának megállapítása érdekében.
Forgalmi Diagramok Modellje
a technológiai folyamatok anyag, energia és költségmodellezését az anyag- és energia-megmaradás törvényeinek kihasználásával megvalósító, a folyamatot részrendszerenként modellezQ, majd rendszerré összekapcsoló modellezési eljárás.
A Forgalmi Diagramok Modellje
( anyagforgalmi diagramot,
( energiaforgalmi diagramot,
( idQforgalmi diagramot és
( költségforgalmi diagramot
foglal magába.
A FORGALMI DIAGRAMOK FAJTÁI
A forgalmi diagram szerkezete szerint lehet:
Egyszerq forgalmi diagram,
amelyben egyetlen alakítás kerül ábrázolásra.
Összetett forgalmi diagram,
amely több alakításból felépülQ folyamatot egyszerq forgalmi diagramok kapcsolatával ábrázol.
Összevont forgalmi diagram,
olyan összetett forgalmi diagram, amelyen csak az inputok és outputok kerülnek feltüntetésre az alakítások kapcsolatrendszere nélkül.
A forgalmi diagram vonatkoztatási alap szerint lehet:
Gyártási mennyiségre vagy gyártási sorozatra vonatkozó forgalmi diagram.
Gyártási idQszakra vonatkozó forgalmi diagram.
Termékegységre vagy egy termékre vonatkozó forgalmi diagram.
A forgalmi diagram statisztikai szempont szerint lehet:
Determinisztikus forgalmi diagram,
amelynél egyetlen változó sem valószínqségi változó
Sztochasztikus forgalmi diagram,
amelynél legalább egyetlen változó valószínqségi változó.
A forgalmi diagram az ábrázolás szerint lehet:
Térkép jellegq forgalmi diagram,
amelynél a gyártó berendezéseket és elrendezésüket léptékhelyesen ábrázolják.
Nem térkép jellegq,
amelynél a gyártó berendezéseket és elrendezésüket nem léptékhelyesen ábrázolják.
A forgalmi diagram arányosság szempontjából lehet:
Az arányos ábrázolású forgalmi diagram,
amelynél az áramló mennyiségével arányos hosszúságú, vagy szélességq vektorokkal történik az ábrázolás.
A nem arányos ábrázolású forgalmi diagram,
amelynél az áramló mennyiségével nem arányos hosszúságú vagy szélességq vektorokkal történik az ábrázolás.
Fogalmak
Alakítási hely
Alakítási helynek egy részrendszert nevezünk az FDM módszerben.
Anyagmérleg
minden olyan táblázat vagy ábra, amely alkalmas egy rendszer input és output anyagmennyiség egyenlQségének bemutatására, a rendszeren belüli változások bemutatása nélkül.
Az anyagmérleg a tömegmegmaradás törvényén alapul. A technológia folyamatba mint rendszerbe (ágazat, vállalat, gyár, üzem, technológia) egy idQszak alatt belépQ anyagok tömege azonos a rendszerbQl kilépQ anyagok tömegével, mert a rendszerhatáron belül sem forrást, sem nyelQt nem tétezünk fel.
Anyagforgalmi diagram
olyan ábra, amely a rendszeren belüli belsQ átalakításra bármilyen értelmezhetQ ábrázolást ad, és/vagy az inputok és outputok kapcsolatát bármilyen módon ( grafikus, numerikus ) megmutatja. Az anyagforgalmi diagram magában foglalja a rendszer anyagmérlegét is. Az anyagforgalmi diagram a forgalmi diagramok egyik változata.
Az anyagforgalmi diagram a technológiai folyamatok modellezésének, egy - az anyagmegmaradás törvényét figyelembe vevQ - modellezési módja, amely feltünteti az anyagi folyamatok alakítási helyeit és anyagáramlásait, az alakítási helyeken lejátszódó átalakulásokat.
Energiamérleg
minden olyan táblázat vagy ábra, amely alkalmas egy rendszer input és output energiamennyiség egyenlQségének bemutatására, a rendszeren belüli változások bemutatása nélkül.
Az energiamérleg az energia megmaradás törvényén alapul. A technológia folyamatba mint rendszerbe (ágazat, vállalat, gyár, üzem, technológia) egy idQszak alatt belépQ energiák mennyisége azonos a rendszerbQl kilépQ energiák mennyiségével, mert a rendszerhatáron belül sem forrást, sem nyelQt nem tétezünk fel.
Energiaforgalmi diagram
Energiaforgalmi diagram olyan ábra vagy táblázat, amely a rendszeren belüli belsQ energia átalakításra bármilyen értelmezhetQ ábrázolást ad, és/vagy az inputok és outputok kapcsolatát bármilyen módon (grafikus, numerikus) megmutatja.
Az energiaforgalmi diagram magában foglalja a rendszer energiamérlegét is. Az energiaforgalmi diagram a forgalmi diagramok(FD) egyik változata.
Az energiaforgalmi diagram a technológiai folyamatok modellezésének, egy - az energia-megmaradás törvényét figyelembe vevQ - modellezési módja, amely feltünteti az energia folyamatok alakítási helyeit és energiaáramlásait, az alakítási helyeken lejátszódó átalakulásokat.
Költségmérleg
Költségmérleg minden olyan táblázat vagy ábra, amely alkalmas egy rendszer input és output mennyiségeihez költség egyenlQségek bemutatására, a rendszeren belüli változások, kapcsolatok bemutatása nélkül.
A költségmérleg az anyagmérlegen és energiamérlegen alapszik, azonban más a rendszerbe bevitt és kilépQ költségeket is tartalmazhat. A technológia folyamatba mint rendszerbe (ágazat, vállalat, gyár, üzem, technológia) egy idQszak alatt belépQ költségek összege azonos a rendszerbQl kilépQ költségek összegével, mert a rendszerhatáron belül sem költségforrást, sem költségnyelQt nem tétezünk fel.
A költségmérleg összetevQkbQl áll, és
( anyagköltség-mérleget,
( energiaköltség-mérleget,
( bérköltség-mérleget
( egyéb költségek mérlegeit
foglalhatja magába, attól függQen, hogy az elemzés mely területeken történt.
Költségforgalmi diagram
olyan ábra vagy táblázat, amely a rendszeren belüli belsQ költség átalakításra bármilyen értelmezhetQ ábrázolást ad, és/vagy az inputok költségeinek és outputok költségeinek kapcsolatát bármilyen módon (grafikus, numerikus) megmutatja.
Az költségforgalmi diagram magában foglalja a rendszer költségmérlegét is. A költségforgalmi diagram a forgalmi diagramok(FD) egyik változata.
A költségforgalmi diagram a technológiai folyamatok modellezésének, egy - az költségmegmaradás elvét figyelembe vevQ - modellezési módja, amely feltünteti az költségi folyamatok alakítási helyeit és költségáramlásait, az alakítási helyeken lejátszódó költségátalakulásokat.
A költségforgalmi diagram összetevQkbQl áll, és
( anyagköltség-forgalmi diagramot,
( energiaköltség-forgalmi diagramot,
( bérköltség-forgalmi diagramot
( egyéb költségek forgalmi diagramjait
foglalhatja magába, attól függQen, hogy az elemzés mely területeken történt. Az egyéb költségek:
Gépóra költségek,
Szerszám költségek,
Egyéb arányos költségek.
A forgalmi diagramok elvei
A. MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEK:
A részrendszerekbe, illetve a rendszerbe belépQ és kilépQ mennyiségek - anyag és/vagy energia - összessége egyenlQ.
B. FÜGGETLEN MODELLEZÉS ELVE:
Az egyes részrendszerekben lejátszódó folyamatok a többi részrendszertQl függetlenül modellezhetQk.
C. A FOLYAMATOK MODELLEZÉSÉNEK ELVE:
Egy rendszerben vagy részrendszerben lejátszódó anyag és/vagy energia átalakítások leírására mátrixot, a TECHNOLÓGIAI MÁTRIX - ot alkalmazza, amely a rendszerinputok és rendszeroutputok közötti átviteli függvényt jelenti. A technológiai mátrix elemei konstansok vagy függvények lehetnek.
D. RÉSZRENDSZEREK KAPCSOLÁSÁNAK ELVE:
A rendszer összeépüléséhez a kapcsolatok meghatározása szükséges és elégséges: melyik kilépQhöz melyik belépQ kapcsolódik. A kapcsolatokat a KAPCSOLATI MÁTRIX írja le.
E. A RENDSZER ALAPINFORMÁCIÓJÁNAK ELVE:
A rendszer alapinformációját (szükséges információ) a részrendszerek technológiai mátrixai és a kapcsolati mátrix adják.
F. A RÉSZRENDSZEREK RENDSZERRÉ ÖSSZEVONÁSÁNAK ELVE:
A rendszer technológiai mátrixa a részrendszerek technológiai mátrixából a kapcsolati mátrix figyelembevételével állítható elQ transzformáció segítségével;
G. A RENDSZEREK RÉSZRENDSZERÉ BONTÁSÁNAK ELVE:
A részrendszer technológiai mátrixai a rendszer technológiai mátrixának ismeretében a kapcsolati mátrix figyelembevételével állítható elQ transzformáció segítségével.
H. A RENDSZERHIERARCHIA ELVE:
Bármely részrendszer építQeleme lehet egy rendszernek, és bármely rendszer építQeleme lehet egy összetett rendszernek.
A forgalmi diagramok szerkesztési elvei
A forgalmi diagramot mindig záródó vonalsorozattal határoljuk.
Az forgalmi diagram mindig egy, a környezetbQl kiemelt folyamatot modellez. A záródó vonalsorozat a folyamat rendszerhatárát jelöli.
A forgalmi diagram alakítási helyeit mindig záródó vonalsorozattal határoljuk.
Az alakítási hely a folyamat egyik alrendszere, a záródó vonalsorozat az alrendszer határát jelöli.
Az áramlásokat az alakítási helyeket összekötQ vonallal ábrázoljuk.
Az áramlás irányultságát a vonalra rajzolt nyíllal jelöljük. A folyamatba belépQ és a folyamatból kilépQ közegeket a rendszerhatárt átszelQ és az alakítási helyekhez, illetve az alakítási helyektQl haladó vonalakkal és értelemmel ábrázoljuk.
Az azonos alakítási helyek között azonos irányba haladó, különbözQ közegeket külön vonallal ábrázoljuk.
Az összetett forgalmi diagram olyan speciális irányított gráf,
csúcsai az alakítást, irányított élei pedig az áramlást jelképezik. A gráf csúcsait irányított élek határolják, azaz a gráf csúcsban nem végzQdhet.
Minden gráf csúcshoz legalább két él csatlakozzon.
A gráf élei nem ágazhatnak el, nem futhatnak össze,
mert az elágazás vagy összefutás alakítást jelent. A gráf élek keresztezhetik egymást.
A gráfból a részgráfok, mint a részfolyamatok modelljei kiemelhetQk
egymást nem keresztezQ záródó vonalsorozattal. A kiemelt részgráfok egyetlen csúccsal helyettesíthetQk a kapcsolatok változatlan megtartása mellett. Ezzel a forgalmi diagram egyszerqsíthetQ és a forgalmi diagramok hierarchiája hozható létre.
A forgalmi diagramok szerkesztésének lépései
A forgalmi diagram szerkesztési céljának meghatározása.
A célnak megfelelQ forgalmi diagramtípus kiválasztása.
A szükséges adatok összegyqjtése és rendszerezése a kitqzött célnak és a forgalmi diagramtípusnak megfelelQen.
Léptékválasztás
geometriai lépték választása szükséges, ha a forgalmi diagram térkép jellegq,
mértékegység léptéket kell választani, ha a forgalmi diagram mennyiségarányos.
Az egyes alakítási helyek forgalmi diagramjának felrajzolása
és az egyensúly meghatározása. Ez a lépés elmaradhat, ha a technológiai elQírása az alakítási helyek fajlagos forgalmi diagramját tartalmazza.
Az összetett forgalmi diagram felrajzolása
A technológiai folyamat ismeretében az egyes alakítási helyek egyszerq forgalmi diagramjainak felhasználásával az output-input azonosságok figyelembevételével felrajzolható az összetett forgalmi diagram.
Az összetett forgalmi diagram adatainak kidolgozása
Az egyszerq forgalmi diagramok alapján az összetett forgalmi diagram adatainak kidolgozása és az input-output listák elkészítése.
A forgalmi diagram elemzése,
értékelése az anyag- és energiagazdálkodás – az anyag- és energiafelhasználás csökkentése és az anyag- energiahasznosítás – szempontjából.

Egy rendszer anyagmérlegei
Az anyagmérlegek grafikusan és táblázatosan ábrázolhatók:
Egy rendszer grafikus anyagmérlege




Egy rendszer táblázatos anyagmérlegei

Az A alakítási helyre beépülQ anyagok I N P U T L I S T A
Jel
Megnevezés Mennyiség természetes Tömeg átváltási szorzó Meny-nyiség (kg) MérQ-száma Mérték-egysége Értéke Mérték-egysége I1 Anyag 1 48.00 m3 1/24 kg/m3 2 I2 Anyag 2 6,25 m 0,80 kg/m 5 I3 Anyag 3 8,00 kg 1,00 kg/kg 8 I4 Anyag 4 1,25 m2 4,00 kg/m2 5 I5 Anyag 5 25.00 m2 0,20 kg/m2 5 I6 Anyag 6 8,00 l 1,25 kg/l 10 Összesen: 35 35 kg
Az A alakítási helyre kilépQ anyagok O U T P U T L I S T A
Jel
Megnevezés Mennyiség természetes Tömeg átváltási szorzó Meny-nyiség (kg) MérQ-száma Mérték-egysége Értéke Mérték-egysége O1 FQtermék 20,00 kg 1,00 kg/kg 20 O2 Melléktermék 120,00 m2 1/24 kg/m2 5 O3 Hulladék 1. 4,00 dm3 2,00 kg/dm3 8 O4 Hulladék 2. 1,60 l 1,25 kg/l 2 Összesen: 35 kg -35 kg
Eltérés: 0kg
0%
Egy alakítási hely táblázatos anyagmérlege



Egységnyi fQtermék anyagigényei F A J L A G O S I N P U T L I S T A
Jel
Megnevezés Mennyiség természetes Tömeg átváltási szorzó Meny-nyiség (kg) MérQ-száma Mérték-egysége Értéke Mérték-egysége I1 Anyag 1 2,4000 m3 1/24 kg/m3 0,10 I2 Anyag 2 0,3125 m 0,80 kg/m 0,25 I3 Anyag 3 0,4000 kg 1,00 kg/kg 0,40 I4 Anyag 4 0,0625 m2 4,00 kg/m2 0,25 I5 Anyag 5 1,2500 m2 0,20 kg/m2 0,25 I6 Anyag 6 0,4000 l 1,25 kg/l 0,50 Összesen: 1,75 1,75

Egységnyi fQtermék mellett keletkezQ anyagok F A J L A G O S O U T P U T L I S T A
Jel
Megnevezés Mennyiség természetes Tömeg átváltási szorzó Meny-nyiség (kg) MérQ-száma Mérték-egysége Értéke Mérték-egysége O1 FQtermék 1,00 kg 1,00 kg/kg 1,00 O2 Melléktermék 6,00 m2 1/24 kg/m2 0,25 O3 Hulladék 1. 0,80 dm3 2,00 kg/dm3 0,40 O4 Hulladék 2. 0,08 l 1,25 kg/l 0,10 Összesen: 1,75 -1,75
Eltérés: 0
0%
Egy alakítási hely táblázatos fajlagos anyagmérlege



Az A alakítási helyre belépQ anyagok I N P U T L I S T A Jel Megnevezés Mennyiség természetes Tömeg átváltási szorzó Meny-nyiség (kg) Mennyi-ség
szórása (kg) MérQ- száma Mérték-egysége Értéke Mérték-egysége I1 Anyag 1 48 m3 1/24 kg/m3 2 - I2 Anyag 2 6,315 m 0,8 kg/m 5,052 0,0471 I3 Anyag 3 8,0 kg 1,0 kg/kg 8 - I4 Anyag 4 1,25 m2 4,0 kg/m2 5 - I5 Anyag 5 25 m2 0,2 kg/m2 5 - I6 Anyag 6 8,0 l 1,25 kg/l 10 - Összesen: 35,052 kg

Az A alakítási helyre kilépQ anyagok O U T P U T L I S T A Jel Megnevezés Mennyiség természetes Tömeg átváltási szorzó Meny-nyiség (kg) Mennyi-ség szórása
(kg) MérQ- száma Mérték-egysége Értéke Mérték-egysége O1 FQtermék 20,0 kg 1,0 kg/kg 20 - O2 Melléktermék 120,0 m2 1/24 kg/m2 5 - O3 Hulladék 1. 4,0 dm3 2,0 kg/dm3 7,994 0,09671 O4 Hulladék 2. 1,6 L 1,25 kg/l 2 - Összesen: 34,994 kg
Eltérés: 0,0060 kg

Egy alakítási hely táblázatos sztochasztikus anyagmérlege



Az A alakítási helyre belépQ anyagok I N P U T L I S T A
Jel
Megnevezés Mennyiség természetes Tömeg átváltási szorzó Meny-nyiség (kg) Mennyi-ség
szórása (kg) MérQ-száma Mérték-egysége Értéke Mérték-egysége I1 Anyag 1 48 m3 1/24 kg/m3 2 - I2 Anyag 2 6,315 m 0,8 kg/m 5,052 0,07874 I3 Anyag 3 8,0 kg 1,0 kg/kg 8 - I4 Anyag 4 1,25 m2 4,0 kg/m2 5 - I5 Anyag 5 25 m2 0,2 kg/m2 5 - I6 Anyag 6 8,0 l 1,25 kg/l 10 - Összesen: 35,052 kg

Az A alakítási helyre kilépQ anyagok O U T P U T L I S T A Jel Megnevezés Mennyiség természetes Tömeg átváltási szorzó Meny-nyiség (kg) Mennyi-ség szórása
(kg) MérQ-száma Szórása Mérték-egysége Vár- ható értéke Szó-rása Mérték-egysége O1 FQtermék 20,0 - kg 1,0 - kg/kg 20 - O2 Melléktermék 120,0 - m2 1/24 - kg/m2 5 - O3 Hulladék 1. 3,997 0,04855 dm3 2,0 0,1 kg/dm3 7,994 0,09671 O4 Hulladék 2. 1,6 - l 1,25 - kg/l 2 - Összesen: 34,994 kg
Eltérés: 0,0060 kg

Egy alakítási hely táblázatos sztochasztikus anyagmérlege sztochasztikus átváltási szorzókkal


Egy rendszer anyagforgalmi diagramjai
Az anyagforgalmi diagramok grafikusan és táblázatosan ábrázolhatók.
Egy rendszer grafikus anyagforgalmi diagramja




Egy rendszer táblázatos anyagforgalmi diagramjai: IOM illetve OIM

A O1 O2 O3 O4 A a  EMBED Equation.3  I1 m3 48 24 24 0 0 I2 m 6,25 2,5 2,5 1,25 0 I3 kg 8,0 5 0 1 2  EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  I4 m2 1,25 1 0 0,25 0 I5 m2 25 20 0 5 0 I6 l 8,0 3,2 1,6 3,2 0
Input mértékegység azonosságot tartalmazó Input-Output Mátrix vagy IOM

A O1 O2 O3 O4 kg m2 dm3 l A 20,0 120 4,0 1,6  EMBED Equation.3  I1 1 24 0 0 I2 2 48 0,5 0 I3 5 0 0,5 1,6  EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  I4 4 0 0,5 0 I5 4 0 0,5 0 I6 4 4,8 2,0 0
Output mértékegység azonosságot tartalmazó Input-Output Mátrix (IOM)



A O1 O2 O3 O4 A a  EMBED Equation.3  I1 m3 1,0 0,5 0,5 0 0 I2 m 1,0 0,4 0,4 0,2 0 I3 kg 1,0 0,625 0 0,125 0,25  EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  I4 m2 1,0 0,8 0 0,2 0 I5 m2 1,0 0,8 0 0,2 0 I6 l 1,0 0,4 0,2 0,4 0 Fajlagos Input-Output technológiai Mátrix

A O1 O2 O3 O4 kg m2 dm3 l A 1,0 1,0 1,0 1,0  EMBED Equation.3  I1 0,05 0,2 0 0 I2 0,1 0,4 0,125 0 I3 0,25 0 0,125 1,0  EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  I4 0,2 0 0,125 0 I5 0,2 0 0,125 0 I6 0,2 0,4 0,5 0 Fajlagos Output-Input technológiai Mátrix



kg A O1 O2 O3 O4 A 35 20 5 8 2  EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  I1 2 1 1 0 0 I2 5 2 2 1 0 I3 8 5 0 1 2  EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  I4 5 4 0 1 0 I5 5 4 0 1 0 I6 10 4 2 4 0  EMBED Equation.3  Input vektor
 EMBED Equation.3  Output vektor
 EMBED Equation.3  Technológiai mátrix vagy input-output kapcsolati mátrix
 EMBED Equation.3  Áramlás mértéke
Azonos mértékegységq Input-Output-Mátrix (IOM) azaz anyagforgalmi diagram

Példa táblázatos anyagforgalmi diagramra
Sztöchiometriai egyenlet:
 EMBED Equation.3 
Sztöchiometriai IOM:
NaCl H2O NaOH Na OH HCl Cl H
Mol-nyi mennyiségek IOM-je:
76.45755 58.44247 18.01528 39.99711 22.98977 17.00734 36.46064 35.45270 1.00794
Sztöchiometriai egyenletek mátrixos felírása


A forgalmi diagram egyenletei
INPUT-OUTPUT EGYENLETEK
INPUT-OUTPUT EGYENLETEK:
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3   EMBED Equation.3   EMBED Equation.3   EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  AZ OUTPUTOK ARÁNYAI:
 EMBED Equation.3 
AZ OUTPUT-INPUT EGYENLETEK
AZ OUTPUT-INPUT EGYENLETEK:
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3   EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  AZ INPUTOK ARÁNYAI:
 EMBED Equation.3 

Egy rendszer táblázatos költségforgalmi diagramjai: IOM illetve OIM
Anyagköltségeket bemutató Input-Output Mátrix (IOM) azaz költségforgalmi diagram.
kg A O1 O2 O3 O4 A 11850 7130 2530 1190 1000  EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  I1 4800 2400 2400 0 0 I2 125 50 50 25 0 I3 4000 2500 0 500 1000  EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  I4 25 20 0 5 0 I5 2500 2000 0 500 0 I6 400 160 80 160 0  EMBED Equation.3  Input költség vektor
 EMBED Equation.3  Output költség vektor
 EMBED Equation.3  Technológiai költség mátrix vagy input-output kapcsolati mátrix
 EMBED Equation.3  költség áramlás mértéke

Értékesítési árakat bemutató Input-Output Mátrix (IOM) azaz árforgalom diagram

A O1 O2 O3 O4  EMBED Equation.3  A 14844 12000 6000 44 - 3200





 EMBED Equation.3 





 EMBED Equation.3  I1 1800 600 1200 0 0 I2 3610 1200 2400 10 0 I3 190 3000 0 10 - 3200 I4 2410 2400 0 10 0 I5 2410 2400 0 10 0 I6 4804 2400 2400 4 0

Összetett rendszer anyagforgalmi diagramjai
Az anyagforgalmi diagramok grafikusan és táblázatosan ábrázolhatók.
Összetett rendszer grafikus anyagforgalmi diagramja

Összetett rendszer forgalmi diagramja
Összetett rendszer forgalmi diagramjának adatai

INPUT LISTA jel MEGNEVEZÉS A mennyiség természetes Átváltási szorzó Meny-nyiség [kg] MérQ
száma Mérték
egysége Értéke Mérték
egysége I1 Anyag 1. 40 l 1,00000 kg/l 40 I2 Anyag 2. 250 m2 0,04000 kg/m2 10 I3 Anyag 3. 20 kg 1,00000 kg/kg 20 I4 Anyag 4. 525 db 0,05714 kg/db 30 I5 Anyag 5. 1750 db 0,01143 kg/db 20 I6 Anyag 6. 5 kg 1,00000 kg/kg 5
OUTPUT INPUT LISTA Azonos áramok jelei MEGNE-VEZÉS A mennyiség természetes Átváltási szorzó Meny-nyiség [kg] MérQ
száma Mérték
egysége Értéke Mérték
egysége O2 I5 Félkész-termék 1. 30 l 1,00000 kg/l 30 O3 I8 Félkész-termék 2. 350 db 0,05714 kg/db 20 O4 I6 Félkész-termék 3. 875 db 0,04571 kg/db 40 O6 I10 Félkész-termék 4. 350 db 0,02286 kg/db 10
OUTPUT LISTA jel MEGNEVEZÉS A mennyiség természetes Átváltási szorzó Meny-nyiség
[kg] MérQ
száma Mérték
egysége Értéke Mérték
egysége O1 Hulladék 1. 10 l 1,00000 kg/l 10 O5 Hulladék 2. 10 m2 0,04000 kg/kg 10 O7 Melléktermék 350 kg 1,00000 kg/db 15 O8 Hulladék 3. 175 db 0,05714 kg/db 5 O9 fQtermék 350 db 0,01143 kg/db 35 Alakítási helyek és IOM-jeik


Azonos mértékegységek iránya:

A1 O1 O2 l l l A1 l 40 10 30 I1 l 40 10 30  EMBED Equation.3 
A2 O3 O4 O5 db db db A2 350 875 10 I2 m2 250 100 100 50 I3 kg 20 10 6 4 I4 db 525 350 105 70 I5 l 30 6 24 0  EMBED Equation.3 
A3 O6 O7 O8 db db db A3 350 350 175 I6 db 875 350 350 175 I7 db 1750 350 1225 175  EMBED Equation.3 
A4 O9 db A4 db 350 I8 db 350 350 I9 kg 5 5 I10 db 350 350  EMBED Equation.3  EMBED Equation.3 


Összetett rendszer táblázatos forgalmi diagramja: IOM-je



Forgalmi diagramok modelljének alapinformációi
Alapinformációk:
A TECHNOLÓGIAI MÁTRIX: H
 EMBED Equation.3 

A KAPCSOLATI MÁTRIX: K
1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 K = 0 1 0 0 0 0 0 0 0 5 0 0 0 1 0 0 0 0 0 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 0 0 1 0 0 0 0 0 0 8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 0 0 0 0 0 1 0 0 0 10
 EMBED Equation.3  ismeretében számítható mátrix-algebrai összefüggésekkel:
 EMBED Equation.3 
azaz az összetett rendszer IOM-jének minden további eleme. ( lásd ajánlott irodalom.)


Az összetett forgalmi diagram egyenletei
INPUT-OUTPUT EGYENLETEK
20x1= 5y1 +15y2 5x2= 2y3 +2y4 +y5 10x3= 5y3 +3y4 +2y5 15x4= 10y3 +y4 +2y5 15x5= 3y3 +12y4 20x6= 8y6 +8y7 +4y8 10x7= 2y6 +7y7 +y8 20x8= 20y9 5x9= 5y9 10x10= 10y9 BelsQ kapcsolatok alapján az OUTPUT-INPUT azonosságok:
 EMBED Equation.3 
Az input-output egyenletrendszer összevonása
Behelyettesítve az azonosságokat és rendezve kapjuk az összevont forgalmi diagram IOM-jének együtthatóit
20x1= 5y1+ 4,8y7 +2,4y8 +7,8y9 5x2= y5+ 0,8y7 +0,4y8 +2,8y9 10x3= 2y5+ 1,2y7 +0,6y8 +6,2y9 15x4= 2y5+ 1,2x7 +0,6y8 11,2y9 10x7= 7x7 +y8 2y9 5x9= 5y9 5y1 5y5+ 15x7 +5y8 +35,0y9


Az output-input egyenletrendszer
5y1= 5x1 15y2= 15x1 20y3= 2x2 +5x3+ 10x4+ 3x5 20y4= 2x2 +3x3+ 3x4+ 12x5 5y5= X2 +2x3+ 2x4 10y6= 8x6+ 2x7 15y7= 5y1 + 8x6+ 7x7 5y8= 4x6+ X7 35y9= 20x8+5x9+10x10 BelsQ kapcsolatok alapján az OUTPUT-INPUT azonosságok
 EMBED Equation.3 
Az output-input egyenletrendszer és összevonása
Behelyettesítve és rendezve kapjuk az összevont forgalmi diagram IOM-jének együtthatóit

5y1= 5x1 5y5= X2+ 2x3+ 2x4 15y7= 4,8x1+ 0,8x2+ 1,2x3+ 1,2x4+ 7x7 5y8= 2,4x1+ 0,4x2+ 0,6x3+ 0,6x4+ X7 35y9= 7,8x1+ 2,8x2+ 6,2x3+ 11,2x4+ 2x7+ 5x9 20x1+ 5x2+ 10x3+ 15x4+ 10x7+ 5x9
Egy rendszer táblázatos költségforgalmi diagramjai
Ismertek a felhasznált anyagok alábbi költségei és számíthatók a tömegegységre vonatkozó költségek:
INPUT LISTA Jel Megnevezés Fajlagos költség természetes mértékegységre Fajlagos költség tömegegységre MérQszám Mértékegység MérQszám Mértékegység I1
I2
I3
I4
I7
I9 Anyag 1.
Anyag 2.
Anyag 3.
Anyag 4.
Anyag 5.
Anyag 6. 100,00
10,00
10,00
67,14
11,43
10,00 Ft/l
Ft/m2
Ft/kg
Ft/db
Ft/db
Ft/kg 100
2500
10
1000
500
10 Ft/kg
Ft/kg
Ft/kg
Ft/kg
Ft/kg
Ft/kg



Anyagforgalom input költségforgalmi diagramja
Az összevont anyagköltség-forgalmi diagram IOM-je
Ft % A O1 O5 O7 O8 O9 % 100 1,44 13,04 20,76 6,76 58,00 A 34650 500 4520 7192 2346 20092 I1 5,77 2000 500 480 240 780 I2 36,08 12500 2500 2000 1000 7000 I3 0,29 100 20 12 6 62 I4 43,29 15000 2000 1200 600 11200 I7 14,43 5000 3500 500 1000 I9 0,14 500 50 Ismertek a keletkezett anyagok alábbi árai. Így számíthatók a tömegegységekre vonatkoztatott elméleti beszerzési árak.
INPUT LISTA Jel Megnevezés Fajlagos költség természetes mértékegységre Fajlagos költség tömegegységre MérQszám Mértékegység MérQszám Mértékegység O1
O2
O3
O4
O5 Hulladék 1.
Hulladék 2.
Melléktermék
Hulladék 3.
FQtermék -1000
25
100
-2,857
1000 Ft/l
Ft/m2
Ft/db.
Ft/db.
Ft/db -1000
25
2400
-100
10000 Ft/kg
Ft/kg
Ft/kg
Ft/kg
Ft/kg Anyagforgalom output költségforgalmi diagramja
Ezekkel az összevont anyagköltség-forgalmi diagram IOM-je 350 db fQtermékhez
[Ft] A O1 O5 O7 O8 O9 A 380625 -5000 125 36000 -500 350000 I1 84280 -5000 11520 -240 78000 I2 29905 25 1920 -40 28000 I3 64870 50 2880 -60 62000 I4 114870 50 2820 -60 112000 I7 26700 16800 -100 20000 I9 50000 50000 Anyagforgalmi output költségeinek értékelése
A O1 O5 O7 O8 O9 Technológiai
mátrixszal Ft
% 169550
100 500
0,29 22520
13,28 17992
10,62 7746
4,57 120792
71,24 Anyag- mérleggel kg
Ft
% 65
169550
100 5
13042
7,69 5
13,42
7,69 15
39126
23,08 5
13042
7,69 35
91297
53,85 Anyagmérleg torzítása Ft/Ft 26 0,579 2,2 1,68 ,0756


Termelési feladatok elQre jelzése
Az elQrejelzés eredményeinek alkalmazási területei a termelésmenedzsmentben:
Kapacitás tervezés
Készletgazdálkodás
Beszerzési politika
Az igény regionális változásai  üzem telepítés
Az igény nagysága  gyártási mód
Az elQrejelzési módszerek osztályozása az idQhorizont alapján:
Hosszú távú elQrejelzés  stratégiai tervezés- Beruházási döntések
Középtávú elQrejelzés  taktikai döntések  Termeléstervezés
Rövid távú elQrejelzések  operatív döntések  Termelésprogramozás
Az elQrejelzési módszerek osztályozása a módszerek alapján:
Kvalitatív módszerek:
SzakértQi becslés
Csoportmunka módszerek
Piackutatás
Történelmi analógiák
Delphy módszer
Kvantitatív módszerek:
Projektív módszerek: az igény múltbeli alakulását vizsgálja és a tapasztalt tendenciát kivetíti a jövQbe. (Mozgó átlagok, exponenciális simítások, stb.)
Kauzális módszerek: az igény okát vizsgálja és abból következtet a jövQbeli igényre (regresszió számítás).
Az igény komponensei:
átlagos igény
trend
szezonalítás
ciklikusság
autokorreláció
véletlen változások

Az igény pillanatnyi értéke = az igény jellege + véletlen változások

Ternd komponens Szezonalitás nincs additiv multiplikativ nincs konstans Konstans +állandó amplitúdójú változások konstans +növekvQ amplitúdójú változások additiv lineáris lineáris +állandó amplitúdójú változások lineáris +növekvQ amplitúdójú változások multiplikativ hatvány függvény hatvány függvény +állandó amplitúdójú változások hatvány függvény +növekvQ amplitúdójú változások
Ha a növekedés és érettség szakaszában levQ termékek múltbeli fogyását vizsgáljuk, akkor jellegzetes formákat vehetünk észre az igény alakulásában, ezek az igényminták. A múltbeli adatok hat alapvetQ komponensre bonthatók:
Konstans elem. Minden piaci igénynek van egy alapszintje, ami különösebb piaci stimuláció nélkül is állandóan jelen van.
Trendelem. A népesedés, a fogyasztás vagy a beruházások változása vagy a technikai fejlQdés miatt bekövetkezQ egyirányú igényváltozás.
Ciklus. A gazdaság és a politika ciklikusságához köthetQen hol növekvQ, hol csökkenQ irányú igényváltozás.
Szezonalitás. Az igény éves ciklusú változását írja le, ami elsQsorban a naptári ünnepekhez, az adózás rendjéhez, a szabadságolásokhoz és az idQjáráshoz köthetQ.
Tranziens elem. Az igény mértékére lényegi hatással bíró egyszeri esemény. Általában mind a mértéke, mind bekövetkezésének idQpontja véletlenszerq.
Véletlen elem. Az igény zaja, azaz a tranziens elemet leszámítva minden olyan változása, amelyet nem tudunk, vagy kisebb jelentQsége miatt nem akarunk determinisztikus módon leírni.
További vizsgálódásainkból mellQzzük a ciklust, mert az a modellezés szempontjából hasonlóan viselkedik a szezonalitáshoz vagy a trendelemhez függQen a ciklus hosszától. A tranziens elemet a véletlen elemtQl azokban az esetekben van értelme megkülönböztetni, ahol a véletlen nem csupán, mint az értékesítési folyamat természetes velejárója (zaja) szerepel, hanem vizsgálni kívánunk véletlenszerqen bekövetkezQ, de az értékesítésre lényegi hatással levQ eseményeket is.



Konstans jellegq igény elQrejelzése

Dt = ¼ + µt E{µt} VAR {µt} = Ã2

Dt - az igény tényleges értéke a t idQszakban
Ft, t+Ä - a t + Ä idQszakbeli igény t idQszakból elQre jelzett értéke a
(több-lépéses elQrejelzés)
Ft - a t idQszakbeli igény t-l idQszakból elQre jelzett értéke
(egy-lépéses elQrejelzés)
et = Ft-Dt - az elQrejelzési hiba a t idQszakban

ElQrejelzés mozgó átlaggal

A mozgó átlaggal elQre jelzett igény:
Ft = 1/N [ Dt-1 +Dt-2 + & + Dt-N ]

Feladat:
Ismert egy repülQgép motorok javításával foglalkozó üzemben a javított motorok negyedévenkénti összes száma három negyedévre visszamenQleg. Végezzen elQrejelzést a következQ negyedévre!

Negyedév Di MA (3) Hiba MA (6) Hiba 1 200 2 250 3 175 4 186 208.33 22.33 5 225 203.67 - 21.33 6 285 195.33 - 89.67 7 305 232.00 - 73.00 220.17 - 84.83 8 190 271.67 81.67 237.67 47.67 9 260.00 227.67
F4= (200+250+175)/3=208.33 =208
F5= (250+175+186)/3=203.67 =204
F6= (175+186+225)/3=195.33=195
F7= (186+225+285)/3=232.00=232
F8= (225+285+305)/3=271.67=272
F9= (285+305+190)/3=260.00=260

F7= (200+250+175+186+225+285)/6=220.17=220
F8= (250+175+186+225+285+305)/6=237.67=238
F9= (175+186+225+285+305+190)/6=227.67=228

A szezonalítás értelmezése
Szezon: egyedi jellemzQkkel rendelkezQ idQszak.
A szezonokból áll össze a periódus.
Periódusnak nevezzük a valamennyi szezont csak egyszer tartalmazó idQtartamot. Például, egy év a periódus ha a szezonok száma a négy évszak.
A perióduson belüli szezonok száma: N.
Szezonalítási faktor az átlagosnak tekinthetQ (konstans jellegq, vagy trenddel is rendelkezQ) igény körüli ingadozást fejezi ki.
Definíció: a szezonalítási faktor, ct az igény aktuális értékének és az átlagos igénynek a normalizált hányadosa:
ct = Dt / Dátlag
"ci = N
i = t  N ; t
Példa:
Megfigyelték, hogy egy terméknél az elsQ félév igénye rendszeresen alacsonyabb a második félévi igénynél. Ezt az esetet úgy tekinthetjük, hogy a periódus az év, amely két szezonból áll (elsQ és második félév). Egy adott évben az elsQ félévi igény 100 darab (D1=100), a második félévi igény 300 darab (D2=300). A szezonalítási faktor becsült értéke a következQ módon számítható:
Dátlag = (D1 + D2) / 2 = ( 100 + 300 ) / 2 = 200 db
ct = Dt / Dátlag = 100 / 200 = 0,5
ct = Dt / Dátlag = 300 / 200 = 1,5
EllenQrzés: c1+c2 = 0.5+1.5 = 2= N



Szükséglettervezés
VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK  GYÁRTÓI MÓDSZEREK

 EMBED ABCFlowCharter6.Document 



Gyártmánycsalád szükségletszámítása
Termék családfa gráfjai
Az A1 termék családfa gráfja:

Az A2 termék családfa gráfja:




Az A1 és az A2 termék egyesített családfa gráfja: a gozinto-gráf:


Az éleken lévQ számok a beépülési darabszámok.
Közvetlen gyártmányszükségletek
A1 végtermék darabjegyzék A2 végtermék darabjegyzék
A1 = [ A3, 2 * A5 ] A2 = [ A4, 3 * A8 ]
A3 = [ A5, 2 * A6 ] A4 = [ A5, A6 ]
A5 = [ 2 * A6, A7 ] A5 = [ 2 * A6, A7 ]
A6 = [ 3 * A7, A8 ] A6 = [ 3 * A7, A8 ]
Közvetlen gyártmányszükségletek mátrixai

1 2 1 2 2 1 3 1 K1 =







1 1 1 2 1 3 3 1 K2 =







K = K1 U K2
K = kapcsolatok mátrixa vagy gyártmányszükségletek mátrixa
T = teljes szükségletek mátrixa
T = (E – K)-1 = E + K +K2 +…+ Kj +…+ Kn-1
ha Kn = 0



Közvetlen gyártmányszükségleti mátrix (K)

Végtermék Szerelvények Alkatrészek A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 Kibocsátani A1 A2 Összeszerelni A3 1 A4 1 A5 2 1 1 A6 2 1 2 Legyártani A7 1 3 A8 3 1

Teljes gyártmányszükségleti mátrix (T)

Végtermék Szerelvények Alkatrészek A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 Kibocsátani A1 1 A2 1 Összeszerelni A3 1 1 A4 1 1 A5 3 1 1 1 1 A6 8 3 4 3 2 1 Legyártani A7 28 10 13 10 7 3 1 A8 8 6 4 3 2 1 1



Készletgazdálkodás
A készletgazdálkodás alapfogalmai és alapösszefüggései
A készletek keletkezésének okai:
az igény bizonytalanságai
a beérkezési folyamat bizonytalanságai
a termékek bonyolultsága
sorozatnagyságtól függQ gazdaságosság
spekuláció
A készletekkel kapcsolatos döntések két nagy csoportja:
Stratégiai döntések (Milyen szolgáltatást nyújtsunk?)
Taktikai döntések (Hogyan hajtsuk végre?)
A készletezési rendszer mqködtetésével kapcsolatos döntések:
Hogyan rendeljünk? - rendelési mechanizmus
Mennyit rendeljünk? - rendelési tételnagyság
Mikor rendeljünk? - rendelési szint, rendelési idQköz
A készletezési rendszerek típusa alapján megkülönböztetünk:
tisztán készletezQ rendszert (például kereskedelmi raktár),
termelQ-készletezQ rendszert (például üzemi végtermék raktár).
Az igény jellege alapján:
független igény  az igény közvetlenül nem függ más termék iránt jelentkezQ igénytQl,
függQ igény  az igény közvetlenül levezethetQ egy másik termék iránt jelentkezQ igénybQl.
Készletezés folyamata
 EMBED ABCFlowCharter6.Document  Fogalmak:
Megrendelés: A vevQ által valamely termék vagy szolgáltatás igénybevételére vonatkozó közlés, amely eseti, illetve ismétlQdQ is lehet.
Beszállítás: a megrendelt áruk a megrendelQ telephelyére történQ beszállítása.
Áru átvétele, röviden Átvétel: a beszállított áru mennyiségi és minQségi átvétele.
Bevételezés: az átvételt követQen a beérkezett áruk mennyiségének készletnyilvántartásba történQ rögzítése.
Betárolás: az átvételt követQen a beérkezett áruk rendszerezett raktári elhelyezése.
Tárolás: az áruk, anyagok raktárban történQ tartása az állagmegóvás figyelembevételével.
Készletnyilvántartás: a raktárban tárolt anyagok jellemzQinek és mennyiségének valamint a mennyiségek változásainak nyilvántartása.
Kitárolás (komissiózás): egy megrendelésnek megfelelQ mennyiségek egy helyre történQ szakszerq összerendezése.
Kiadás: az áruk megrendelQ részére történQ átadása.
Kivételezés: a kiadott áru mennyiségének rögzítése a készletnyilvántartásban.
Kiszállítás: az áru megrendelQ telephelyére történQ eljuttatása.
Ajánlat: Üzleti szándékkal egy termék eladására vagy szolgáltatás értékesítésére tett bármilyen nyilatkozat, illetve közlés, amely az üzleti szándéktól függQen általános és célzott lehet.
Átvizsgálás: Ajánlatadás, megrendelés-visszaigazolás, szerzQdésminták, szerzQdéskötés és szerzQdésmódosítás jóváhagyása elQtt annak vizsgálata, hogy:
a követelmények teljes körqen és egyértelmqen meghatározottak-e,
a szerzQdésben, a megrendelésben vagy a szerzQdésmintában leírt követelmények és az ajánlatunkban megadott követelmények között nem áll-e fent eltérés,
képesek vagyunk-e az értékesítési dokumentumokban rögzített követelmények teljesítésére.
Értékesítési szerzQdés: Valamely termék átadásáról vagy szolgáltatás nyújtásáról kötött, a vevQ és az eladó közötti jogi hatást kiváltó egybehangzó akaratnyilatkozattal létrejövQ üzleti egyezség, amely típusa szerint egyedi, illetve keretszerzQdés, formája szerint írásbeli vagy szóbeli szerzQdés lehet.
SzerzQdés létrejötte: A szerzQdés a jelenlevQk között abban az idQpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevQk között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevQhöz megérkezik.
Érvényes szerzQdésnek tekintendQ a megrendelés és annak változatlan tartalmú visszaigazolása is, amennyiben a megállapodás minden lényeges tartalmi elemre kiterjed. Az ajánlattól eltérQ tartalmú elfogadás új ajánlatkérésnek tekintendQ, és a szerzQdés addig nem jön létre, amíg a felek minden kérdésben egyezségre nem jutnak. Ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerzQdés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá.
A raktár funkciója
A raktár funkciója, hogy az anyagáramláson belül puffer legyen, mely a teljes termelési folyamatot végigkíséri az alapanyag beérkezésétQl a késztermék értékesítéséig. A raktár leggyakoribb funkciói:
IdQbeli elválasztása illetve hozzáigazítása egyrészt a különbözQ anyagok beérkezése és a felhasználásuk igénye között; másrészt a termelés és igény között.
Mennyiségi kiegyenlítés a különbözQ dimenziójú anyagáramlások között (pl. a termelés és igény között).
Biztonsági funkció, mely az elQre nem látható ingadozásokat egyenlíti ki a raktárba, illetve a raktárból történQ szállítások során (egy tartalék, vagy biztonsági raktárkészlet).
Raktárak elhelyezése az anyagáramlási rendszeren belül több helyen lehetséges. Szinte mindenhol megtalálható a beszállítási-, vagy nyersanyag raktár mely a beszerzés és a termelés között helyezkedik el. Ez egyenlíti ki azt, hogy a beszállítandó alapanyagok vagy félkész termékek vagy alkatrészek egy bizonyos tételben (pl. 1000 db. vagy 20 tonna, stb.) érkeznek (a tételnagyság függ a szállítási költségektQl, egységártól, esetleges árengedménytQl, stb.), míg ezen áruk felhasználása a termelésben általában folyamatosan történik. Ilyen raktár mind egyedi, mind sorozat mind pedig tömeggyártás esetén létezik. Még az éppen idQben (Just in Time) termelési rendszer esetén is nélkülözhetetlen a néhány órás raktárkészlet. Amennyiben a termelés több fokozaton keresztül (pl. elQgyártmányok, félkész termékek, szerelési mqveletek stb.) történik és a különbözQ fokozatok között a kapacitások, valamint a megmunkálási idQk kiegyenlítése nem sikerül tökéletesen (tehát nem szinkronizált a gyártás), akkor a különbözQ fokozatok között pufferekbe gyqlnek a mqveletközi készletek. A raktárak ilyen elvi elhelyezési lehetQségét az alábbi sematikus ábra mutatja.





Készletezési politikák
Tételt-tételre (Lot-for-Lot) rendelési politika
Rendelési ktg.: A = 4700 Ft/rendelés
Beszerzési ktg.: v = 1000 Ft/db
Készlettartási ráta: r = 0.5% 1/hét

Periódus
(hét) Nettó igény
(db) Tervezett rendelés beérkezés
(db) Záró készlet
(db) Készlet tartási ktg.
(Ft) Rendelési ktg.
(Ft)
Összes ktg.
(Ft) 1 50 2 60 3 70 4 60 5 95 6 75 7 60 8 55
Periódus
(hét) Nettó igény
(db) Tervezett rendelés beérkezés
(db) Záró készlet
(db) Készlet tartási ktg.
(Ft) Rendelési ktg.
(Ft)
Összes ktg.
(Ft) 1 50 50 0 0 4700 4700 2 60 60 0 0 4700 9400 3 70 70 0 0 4700 14100 4 60 60 0 0 4700 18800 5 95 95 0 0 4700 23500 6 75 75 0 0 4700 28200 7 60 60 0 0 4700 32900 8 55 55 0 0 4700 37600



Gazdaságos rendelési tételnagyság (EOQ) politika

Rendelési ktg.: A = 4700 Ft/rendelés
Beszerzési ktg.: v = 1000 Ft/db
Készlettartási ráta: r = 0.5% 1/hét

Periódus
(hét) Nettó igény
(db) Tervezett rendelés beérkezés
(db) Záró készlet
(db) Készlet tartási ktg.
(Ft) Rendelési ktg.
(Ft)
Összes ktg.
(Ft) 1 50 351 301 1505 4700 6205 2 60 0 241 1205 0 7410 3 70 0 171 855 0 8265 4 60 0 111 555 0 8820 5 95 0 16 80 0 8900 6 75 351 292 1460 4700 15060 7 60 0 232 1160 0 16220 8 55 0 177 885 0 17105
Átlagos készlet:
D = (50+60+70+60+95+75+60+55)/8 * 52 =3412,5 db/év

A gazdaságos rendelési tételnagyság:
QOPT = (2AD/vr )1/2 = {(2* 4700 * 3412.5 ) / ( 1000 * 0,005 * 52 )} 1/2 = 351,2477 = 351 db/rendelés



Legkisebb összes költség (Least total cost) politika

Rendelési ktg.: A = 4700 Ft/rendelés
Beszerzési ktg.: v = 1000 Ft/db
Készlettartási ráta: r = 0.5% 1/hét

Periódus
(hetek) Rendelt mennyiség
(db) Készlet tartási ktg.
(Ft) Rendelési ktg.
(Ft) Különbség
(Ft) 1 50 0 4700 4700 1-2 110 300 4700 4400 1-3 180 1000 4700 3700 1-4 240 1900 4700 2800 1-5 335 3800 4700 900 1-6 410 5675 4700 -975 1-7 470 7475 4700 -2775 6 75 0 4700 4700 6-7 135 300 4700 4400 6-8 190 850 4700 4150
Periódus
(hét) Nettó igény
(db/hét) Tervezett rendelés beérkezés
(db) Záró készlet
(db) Készlet tartási ktg.
(Ft) Rendelési ktg.
(Ft)
Összes ktg.
(Ft) 1 50 335 285 1425 4700 6125 2 60 0 225 1125 0 7250 3 70 0 155 775 0 8025 4 60 0 95 475 0 8500 5 95 0 0 0 0 8500 6 75 190 115 575 4700 13775 7 60 0 55 275 0 14050 8 55 0 0 0 0 14050



Legkisebb egységköltség (Least unit cost) politika

Rendelési ktg.: A = 4700 Ft/rendelés
Beszerzési ktg.: v = 1000 Ft/db
Készlettartási ráta: r = 0.5% 1/hét

Periódus
(hét) Rendelt mennyiség
(db) Készlet tartási ktg.
(Ft) Rendelési ktg.
(Ft) Fajlagos összes ktg.
(Ft) 1 50 0 4700 94,00 1-2 110 300 4700 45,45 1-3 180 1000 4700 31,67 1-4 240 1900 4700 27,50 1-5 335 3800 4700 25,37 1-6 410 5675 4700 25,30 1-7 470 7475 4700 25,90 7 60 0 4700 78,33 7-8 115 275 4700 43,26
Periódus
(hét) Nettó igény
(db/hét) Tervezett rendelés beérkezés
(db) Záró készlet
(db) Készlet tartási ktg.
(Ft) Rendelési ktg.
(Ft)
Összes ktg.
(Ft) 1 50 410 360 1800 4700 6500 2 60 0 300 1500 0 8000 3 70 0 230 1150 0 9150 4 60 0 170 850 0 10000 5 95 0 75 375 0 10375 6 75 0 0 0 0 10375 7 60 115 55 275 4700 15350 8 55 0 0 0 0 15350



Kapacitáskorlát figyelembevétele

Periódus (hét) 1 2 3 4 5 6 7 Tervezett rendelésfeladás (db) 20 40 100 35 80 75 25 Kapacitás (db/hét) 60 60 60 60 60 60 60
Globális kapacitás feltétel:

£ Kapacitás e" £ Kapacitás igény

Periódus (hét) 1 2 3 4 5 6 7 Tervezett rendelésfeladás (db) 20 40 100 35 80 75 25 Kapacitás (db/hét) 60 60 60 60 60 60 60 Kapacitás probléma
40

50
60
60

55
60

60


60 Tervezett rendelésfeladás 50 60 60 60 60 60 25



Költségek és kapacitáskorlát együttes figyelembevétele

Rendelési ktg.: A = 45000 Ft/rendelés
Beszerzési ktg.: v = 1000 Ft/db
Készlettartási ráta: r = 0.5% 1/hét
Készlettartási ktg.: 200 Ft/db/periódus
Kapacitás korlát figyelembevétele

db 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Tervezett rendelés feladás 100 80 230 100 0 10 100 130 40 Kapacitás 120 200 200 400 300 50 120 50 30 Kapacitás .probléma * * *

110

200
30

50 110
120
50 30 Terv.rendelésfeladás 100 110 200 100 30 50 120 50 30
Költségek figyelembevétele:

db 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Terv.rendelésfeladás 100 110 200 100 30 50 120 50 30 Szabad kapacitás 20 90 0 300 270 0 0 0 0 Szabad kapacitás változása db


140 240
190
140
300

50

50 30 Rendelt mennyiség változása






260 60
110
160
0

0
0 0 Tervezett rendelésfeladás 100 110 200 260 0 0 120 0 0 Számítások:
30 db 9.-bQl az 5.-be: 200*4* 30-45000=-21000 (IGEN)
50 db 8.-ból az 5.-be: 200*3* 50-45000=-15000 (IGEN)
120 db 7.-bQl az 5.-be: 200*2*120-45000= 3000 (NEM)
50 db 6.-ból az 5.-be: 200*1* 50-45000=-35000 (IGEN)
160 db 5.-bQl a 4.-be: 200*1*160-45000=-13000 (IGEN)



A készletezés rendszere (mqködési mechanizmus):
folyamatos készletvizsgálat,(s, Q) rendszer, állandó rendelési tételnagyság rendszer,
periodikus készletvizsgálat, (R,S) rendszer, állandó rendelési idQköz rendszer.

 EMBED Visio.Drawing.5 
A modell mqködése teljesen általános esetben a következQ:
Vizsgálódásunkat a 0. idQpillanatban egy valamilyen készletszintrQl indítjuk el. Ez a készlet az idQ elQrehaladtával egyre fogy. Az igény természetesen valamilyen sztochasztikus függvény szerint változik, így a fogyás az ábrán látható görbe segítségével illusztrálható. Elérkezvén az s ponthoz, ami egy kritikus készletszintet jelent (tehát mennyiség, így dimenziója db.), feladjuk a rendelést egy Q mennyiség leszállítására. Miután a rendelés az s pont elérésekor „automatikusan” bekövetkezik, ezért ezt rendelési pontnak is nevezzük. A rendelés feladásától függetlenül a készlet tovább fogy, míg az L1 –el jelölt szállítási idQ múlva megérkezik a megrendelt Q mennyiség, ami a raktárkészletet újra megemeli.
A következQ periódusban ugyanez játszódik le.
Készletek
A készletek összefüggései:
Qtény = Qmin + QMF + QMSZ
QR = QRF + QRSZ
Rendelni kell, ha
Qtény > QMSZ + QFSZ
Minimális rendelhetQ mennyiség:
QRj = Qigény j  QMSZ - QRSZ
Tényleges rendelt:
Qegység >QRj

A készletgazdálkodás költségei

Összes költség = Beszerzési költség + Rendelési költség +
+ Készlettartási költség + Hiány költség
Beszerzési költség:
a szükséges anyag, alkatrész, részegység, termék elQállításának, vagy beszerzésének költsége
Rendelési költség:
adminisztratív költségek
tétel szállításával, érkezésével, átvételével kapcsolatos költségek
gépek, gyártósorok átállításának költsége
átállás miatt kiesQ kapacitás elmaradó hozama
anyagveszteség
Készlettartási költség:
készletekbe fektetett tQke elmaradó haszna
készletfinanszírozás költsége
készlettartás mennyiségtQl függQ költségei
technikai és fizikai avulás költségei
mennyiségi veszteségbQl eredQ költségek
biztosítások, vámok, stb.
Hiány költség:
késve szállítás többletköltsége
elvesztett vevQ elmaradó hozama
Jelölések:
D  az igény egy meghatározott termelési idQszakra (darab/idQszak)
A  rendelési költség (Ft)
v  beszerzési költség (Ft/darab)
r  készlettartási ráta (Ft/Ft/idQszak)
b  hiány ráta (Ft/Ft/idQszak)
L  utánrendelési (utánpótlási) idQ (nap/rendelés)
Q  rendelt mennyiség
I  készletszint
 EMBED Visio.Drawing.5 


Az optimális rendelési tételnagyság (QOPT) számításának feltételei (alapmodell):
az igény állandó
L=0
a rendelt mennyiség egy tételben érkezik
minden igényt kielégítünk
a rendelési költség független a rendelt tételnagyságtól
a készlettartási költség arányos a beszerzési költséggel
A készletgazdálkodás egyensúlyi elve:
Az optimális rendelési tételnagyság esetén a készlettartási és rendelési költségek egyensúlyban vannak.
Optimális tételnagyság számítása egyszerq esetben

Kk = Kb + Kr + Kt + Kh [Ft/év]
Kk = v * D + A * (D/Q) + Iált * v * r + v * H * b
Kk = v * D + A * (D/Q) + (Q/2) * v * r + v * H * b
Ahol a
Kb beszerzési költség
Kr rendelési költség
Kt tárolási költség
Kh hiba költség
szélsQértéket keresünk
(Kk(Q)/(Q = -A *D/Q2 + v * r / 2
(Kk/(Q = 0
-A * D/Q2 + v * r /2 = 0
v * r/2 = A * D/Q2
és most
Q/2 * v * r = A * D/Q
Készletgazdálkodás egyensúly elve: optimális a készletnagyság, ha a rendelési költség egyenlQ a készlettartási költséggel.
és optimális tételnagyság:
Qopt = (2*A*D / v*r [db]
A grafikonon látható a két „egymás ellen ható” költségfajta, melyek együttes figyelembe vétele adja az optimális (legalacsonyabb) összköltséget.
 EMBED Excel.Sheet.8 
Az ábrán csak a rendelési és a készletezési költség szerepel, illetve a kettQ összege. A beszerzési költség nincs berajzolva. Ennek az oka, hogy a beszerzési költség az optimális mennyiség meghatározásában nem játszik szerepet, hiszen az igényelt mennyiséget mindenképpen be kell szerezni. Abban az esetben, ha a vételár [v(Q)], függ a rendelt mennyiségtQl, tehát árengedmény jár a nagyobb mennyiség után, akkor már ezt a tagot is figyelembe kell venni. Matematikailag is belátható, mert a TK(Q) egyenlet deriválásakor már nem esik ki az egyenletbQl, hiszen mint Q  tól függQ tag bennmarad.

Optimális készletezési ktg:
Ha a készlet egyensúlyban van, az optimális ponton van:
Kkopt = D * v + A * (D/Q) + (Q/2) * v * r
Az optimális készletnagyságot helyettesítve:
Kkopt = D * v + (Q/2) * v * r + (Q/2) * v * r
Kkopt = D * r + Q * v * r
Kkopt = D * r + v * r * (((2 * A * D)/(r * v))
Kkopt = D * v + (((2 * A * D * r2 * v2)/(r * v))
Kkopt = D * v + ((2 * A * D * r * v) [Ft/év]
Rendelési ciklusidQ:
T = Q/D [db]/[db/év] = [év]
Optimális rendelési idQ:
Topt = Qopt/D = 1/D *((2 * A * D)/(v * r) = ( (2 * A)/(v *r *D) [év]
Rendelések száma:
Nopt =1/Topt= 1/(Qopt/D) = D/Qopt = (D2/((2 * A * D)/(v * r)) = ((v * r * D)/(2 * A) [év/év]
L utánrendelési idQ [nap]
Az utánrendelési készletszint:
Ha T opt > L
S = D/360 * L [db]
Mértékegységekkel:
[db] = [év/db] / [nap/év] * [nap]
Ha T opt < L
S = D/360 * (L - m * T opt) = D/360 * L’ [db]
L’ = (L - m * T opt) és
m = int [ L / T opt], ahol int az egészrész függvény



Optimális tételnagyság meghatározása folyamatos pótlás esetén
Feltétel: folyamatos beszállítás t1 idQn keresztül
P: beszállítás egy meghatározott termelési idQszakra (beszállítási ütem) [db/idQszak]
Részletezve (hasonló háromszögek alapján):
D = Q/T = Imax/t2

T = t1 + t2

a szaggatott vonallal jelölt átfogójú háromszög alapján
P= Q/t1 vagy
t1 = Q/P vagy
Q = t1 * P, ahol
t1: a beszállítási idQ [év] és innét: t1 = Q/P
Imax = Q  QP = P * t1  D * t1 = t1 * ( P - D) de t1 = Q/P, ezért
Imax = Q/P * (P-D) = Q * [1- D/P] = Q * [(P- D)/P]

A készletezési költség számítása ezzel:
Az átlagos készletszint: Iátl = Imax/2
Iátl = Q/2 * (1  (D/P))
Kk = v * D + A * (D/Q) + Iátl * v * r
Kk(Q) = v *D + A * (D/Q) + (Q/2) * (1  D/P) * v * r, feltéve: D
szélsQértéket keresünk
(Kk(Q)/(Q= -A * (D/Q2) + ((v * r)/2) * (1  D/P) = 0
A * (D/Q) = ((Q * v * r)/2) * (1 – (D/P))
Készletgazdálkodás egyensúly elve pótlásos modellnél:
A * (D/Q) = ((Q * v * r)/2) * (1 – (D/P))

Qopt = ((2 * A * D)/((v * r) * (1 – (D/P)))
Optimális gyártási sorozatnagyság:
Qopt = ((2 * A * D)/(v *r) * (P/(P - D)) [db]
Optimális tételnagyság készletezési költség:
Kkopt = v * D + ((Q* v * r)/2) * (1 – (D/P)) + (Q/2) * (1 – (D/P)) * v * r
Kkopt = v * D + (Q * v * r) * (1 – (D/P))
Kkopt = v * D + (v * r) * (1 – (D/P)) * (((2 * A * D)/(v * r) * (P/(P-D))
Kkopt = v *D + ((2 *A * v * r * D * (P - D)/P)
Rendelési ciklusidQ:
T = Q/D [db]/[db/év] = [év]
Optimális rendelési idQ:
Topt = Qopt/D = 1/D *((2 * A * D)/((v * r) (1  (D/P))) = ( (2 * A)/((v *r * D) (1  (D/P))) [év]
Rendelések száma:
Nopt =1/Topt= 1/(Qopt/D) = D/Qopt [év/év]

L utánrendelési idQ [nap]
Az utánrendelési készletszint:
Ha L <= T és L =< t2
s = D * L [db]
Mértékegységekkel:
[db] = [év/db] * [év]
Ha L <= T és L > t2
s = (T-L)*(P-D) [db]
Ha L > T és L =< t2
s = D * L [db]
Mértékegységekkel:
[db] = [év/db] * [év]
Ha L > T opt és L’ > t2
s = (T-L’)*(P-D) [db]
ahol L’ = L – m* T
m = int [ L / T ] ahol int az egészrész függvény
Táblázatban összefoglalva:
s= L =< t2 L > t2 L =< T L * D (T – L) * (P - D ) L > T L’ * D (T – L’) * (P - D )
Érzékenység vizsgálatok
Érzékenység vizsgálat tételnagyságra
Az alapösszefüggések:


A levezetés végeredménye:


A függvény ábrája:


Következtetések:
Egyetlen költség adat sincs a függvényben: költség független,
Felül becsülni kedvezQbb mint alulbecsülni,
Kis eltérések esetén nincs lényeges különbség a költségeltérésben.
Az alapösszefüggések:


Érzékenység vizsgálat rendelési költségre


A levezetés végeredménye:





Következtetések:
Egyetlen költség adat sincs a függvényben: költség független,
Többet rendelni kedvezQbb mint kevesebbet,
Kis eltérések esetén nincs lényeges különbség a költségeltérésben.

Folyamatos készletvizsgálat
Ha az igények nem determinisztikusan, hanem véletlenszerqen változnak, akkor valamely sztochasztikus modellt kell alkalmazni. Ezt a modellt az alábbi ábrán láthatjuk.
 EMBED Visio.Drawing.5 
Az optimális megoldáshoz sajnos csak bonyolult számítások után jutnánk el, aminek oka az, hogy az igény bizonytalanságai miatt minden periódusban ugyanígy valószínqségi változó a visszamaradó készlet. Ez viszont azt okozza, hogy a készletezési költség nem a már megismert  EMBED Equation.3  összefüggéssel számítható. Ezért, az egyszerqség kedvéért csak a szállítási idQ (L) alatti igényre koncentrálunk, illetve az ott fellépQ, elQre nem látható igénycsúcsot próbáljuk meg kivédeni. Már megismertük, hogy ennél a modellnél két kérdésre kell válaszolnunk:
Mennyit rendeljünk, azaz Q = ?
Mikor rendeljünk, azaz s = ?
Az elsQ kérdésre a válasz egyszerq. Az egyszerqsített modellünkben a Q mennyiséget ugyanúgy határozzuk meg, hogy az igény várható értékét determinisztikusnak tekintjük, mintha ez a tényleges igény lenne. Vagyis az EOQ modell szerint:  EMBED Equation.3 .
A második kérdésnél már nem kerülhetQ el annak vizsgálata, hogy az igény várható értéke alapján nem tudjuk a raktár szállítóképességét garantálni. Amennyiben az igény meghaladja a várható értéket, akkor azonnal hiány keletkezik. Ezt csak úgy tudjuk elkerülni, hogy a megnövekedett igényt egy ún. biztonsági készlettel próbáljuk meg kompenzálni. Vagyis a rendelési készletszint két részbQl áll:
A szállítási igény alatti várható igény.
Biztonsági készlet.
s = utánrendelés alatti átlagos igény + biztonsági készlet
s = uL + ss = uL + z*ÃuL

Mekkora legyen a biztonsági készlet?
Ez több dologtól is függ. Egyrészt meghatározza az igény várható értékének szórása. Minél nagyobb a szórás, annál nagyobb biztonsági készlettel lehet ezt kompenzálni. Másrészt a szolgáltatás biztonsága, vagyis minél kisebb valószínqséggel szeretnénk megengedni, hogy hiány lehessen, annál nagyobb biztonsági készletet kell tartanunk. Az elQbbit (szórást) nem tudjuk befolyásolni, az tQlünk függetlenül alakul ki, a szolgáltatás színvonalát viszont igen.

A szolgáltatás szintjének mérése
A hiány gyakorisága:
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3 
Adott „p” esetén „s”, vagy adott „s” esetén „p” kiszámítható a standard normális eloszlás táblázatának segítségével.
A hiány nagysága:
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3 
a hiány nagysága normális eloszlás esetén egy standard normális eloszlás táblázathoz hasonló, a készletgazdálkodásban alkalmazott Gz{0,1} táblázatból számítható:
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3 
Gyakorló feladat
Egy üzem az egyik beszállítója által gyártott speciális csavart használ a gyártmányaihoz. A csavarok iránti igény átlagosan 3000 db havonta. A rendelés és szállítás költsége együttesen 5000 Ft rendelési tételenként. A csavar beszerzési ára 960 Ft/db, a vállalatnál alkalmazott készlettartási ráta 34 % egy évre.
A havi igény szórása 300 darab. Feltételezzük, hogy az igény normális eloszlású valószínqségi változó. Az üzemvezetés a termelés biztonsága érdekében úgy határozta meg a készletgazdálkodási rendszer biztonságát, hogy hiány átlagosan három évente egyszer lehet.
Kiindulási adatok
D = 3000 darab/hó,
v = 960 Ft/db,
A = 5000 Ft,
r = 0,34 Ft/Ft/év
ÃD = 300 darab,
hiány ( három évente egyszer
Megoldás:
Mekkora az optimális rendelési tételnagyság?
 EMBED Equation.3 
Mekkora az utánrendelési készletszint, ha az utánrendelési idQ 7 nap?
 EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3 
A szórást az utánrendelési idQk szórásával korrigáltuk.
A három év alatt összesen  EMBED Equation.3  alkalommal rendelünk.
Ha háromévente egyszer lehet hiány, akkor ez azt jelenti, hogy a három évben a hiány valószínqsége:  EMBED Equation.3 .
Ehhez a valószínqséghez a standard normális eloszlás táblázatából a z = 2,34 érték tartozik. Ezt figyelembe véve a biztonsági készlet nagysága:
 EMBED Equation.3 .
A rendelési készletszint tehát:
 EMBED Equation.3 .
A teljes költség számítása:
 EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3 
=35013,438 eFt.
Hogyan alakul a biztonsági készlet és az utánrendelési készletszint, ha a vezetés az összes igény 97% - át akarja raktárról kielégíteni?
Vigyázzunk arra, hogy az összes igény 97 % - a azt jelenti, hogy akár az összes rendelési periódusban lehet hiány, de legfeljebb 3 % - nyi. Az elQzQ pontban az összes rendelési periódusból csak egyetlenegyben keletkezhetett hiány, viszont akkor bármekkora. Mivel ez egészen más kiindulási feltételt jelent, ezért a megoldása is másképpen történik. Fel kell használni, a már említett Gz{0,1} függvényt:
 EMBED Equation.3 
A Gz{0,1} táblázatból kikeresve, a fenti értékre z = 0,44 adódik. Ezt figyelembe véve ebben az esetben a biztonsági készlet:
ss = z*ÃL = 0,44*144,9 = 63,7 ( 64 darab.
Mindezek alapján a rendelési készletszint:
s = ¼L + ss = 700 + 64 = 764 darab.


Venni vagy gyártatni probléma elemzése (esettanulmány)
Egy gyártóüzem vezetése azt fontolgatja, hogy egy kritikus alkatrészt, amelyet korábban egyik alvállalkozója gyártott, esetleg a saját gyártóüzemében is elõ tudná állítani. Az alkatrész iránti várható igény évi 3200 darab. Az üzem évente átlagosan 250 napot dolgozik.
Az üzem gazdasági vezetõi 14%-ban határozták meg a tõke értékét akkor, ha azt üzemen belül használják fel. Az elmúlt évben 60.000 eFt volt a készletek finanszírozási igénye. További 2.400 eFt -ot költöttek a készletekkel összefüggõ adókra, biztosításra. A készletek károsodásával, lopással kapcsolatos költség közelítõleg 900 eFt volt. Végezetül 1.500 eFt -ot költöttek a raktározással kapcsolatos általános költségekre (fûtés, világítás, adminisztráció, stb.). A beszerzési osztály információi szerint átlagosan két órát tart egy rendelés elkészítése, függetlenül a rendelt mennyiség nagyságától. A beszerzési osztályon dolgozók becsült óraköltsége az egyéb járulékos terheket is figyelembe véve 2.800 Ft. Emellett, a tavalyi idõszakban a feladott 125 rendeléshez 237,5 eFt egyéb telefon, papír, postai költség is társult.
Az alvállalkozótól való rendelés esetén egy hét a rendelés feladása és az alkatrészek beérkezése között eltelt idõ. Statisztikai vizsgálatok azt mutatják, hogy ezen egy hét alatt az alkatrész iránti igény várható értéke 64 darab, szórása pedig 10 darab. Az üzemvezetés azt tartja elfogadhatónak, ha évente egy alkalomnál többször alkatrészhiány nem keletkezik.
Jelenleg az üzem 1.800 Ft -ért vásárolja az alkatrészt az alvállalkozótól. Az utóbbi hónapokban azonban az üzemben felesleges kapacitás keletkezett ezért az üzemvezetés úgy gondolja, hogy talán olcsóbban beszerezhetõ az alkatrész, ha helyben gyártják. Az elõrejelzések azt mutatják, hogy várhatóan lesz elegendõ kapacitás az alkatrész gyártására. Közelítõleg öt hónapnyi szabad kapacitása van az üzemnek és az alkatrészbõl a rendelkezésre álló technológiával így 1000 darab gyártható le havonta. Megfelelõ termelésprogramozással biztosítható, hogy 2 hetes átfutással a rendelt mennyiség mindig legyártható. A kétheti utánrendelési idõ alatt az alkatrész iránti igény várható értéke 128 db, a szórása pedig 14,14 db. Egy darab legyártásának költsége elõreláthatólag 1.700 Ft.

Az üzemvezetés fõ aggodalma az, hogy a gyakori rendelések esetén a berendezések átállítása jelentõs veszteséggel jár. Úgy becsülik, hogy egy átállítás egy teljes nyolc órás mqszakot vesz igénybe, és az óránként elvesztett termelés értéke 5.000 Ft.

A problémára adott válasz során a következõ kérdésekre térjen ki:

1.) A készlettartási költségek elemzése és a jelenlegi készlettartási ráta.
2.) A rendelési költségek elemzése, és a jelenlegi rendelési költség tételenként.
3.) Saját gyártás esetén az átállási költségek elemzése.
4.) Az optimális rendelési tételnagyság mind alvállalkozói, mind pedig helyi gyártás esetén.
5.) Az éves összes költség mind alvállalkozói, mind pedig helyi gyártás esetén.
6.) Tegyen javaslatot arra vonatkozóan, hogy az üzem továbbra is alvállalkozóval gyártasson-e vagy pedig helyben készítse-e a kérdéses alkatrészt. Mutassa ki a javaslatához tartozó költségmegtakarítást.


Mindkét esetre érvényes alapadatok:
Éves igény (D): 3200 darab/év (normális eloszlást követ).
Éves munkanapok száma 250.
A készlettartási ráta (r):
- tõke értéke 14% : 0.14
- adók, biztosítások: 2.400/60.000 = 0.04
- károsodás, lopás: 900/60.000 = 0.015
- egyéb általános ktg.: 1.500/60.000 = 0.025
Összesen: 0,22
Évente egyszer lehet hiány

a.) A teljes költség számítása külsõ szállítótól történõ vásárlás esetén

Erre az esetre érvényes további adatok:
Beszerzési költség (v): 1800 Ft/db
Utánrendelési idõ (L): 1 hét
Igény az utánrendelési idõ alatt (DL): 64 darab
Az igény szórása az utánrendelési idõ alatt (ÃL): 10 darab
Rendelési költség (A):
- kétórányi munka költsége: 2*2.800 = 5.600 Ft
- telefon, papír, posta ktg. 237.500/125 = 1.900 Ft
Összesen: 7.500 Ft

Az optimális rendelési tételnagyság:

 EMBED Equation.3 

A biztonsági készletszint és utánrendelési készletszint számítása:

 EMBED Equation.3 

 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  z = 1,23
ss = z*ÃL = 1,23*10 = 12,3 ( 13 darab

s = ¼L + z*ÃL = 64 + 1,23*10 = 76,3 ( 77 darab

A teljes költség számítása (ezer forintban számolva):

 EMBED Equation.3 

 EMBED Equation.3 
b.) A teljes költség számítása belsõ gyártás esetén

Erre az esetre érvényes további adatok:
Gyártási költség (v): 1.700 Ft/db
Utánrendelési idõ (L): 2 hét
Igény az utánrendelési idõ alatt (DL): 128 darab
Az igény szórása az utánrendelési idõ alatt (ÃL): "2*10 = 14.14 darab
Átállási költség (A): 8*5.000=40.000 Ft
Termelési ráta (P): 1.000 db/hó

Az optimális rendelési tételnagyság:

 EMBED Equation.3 

A biztonsági készletszint és utánrendelési készletszint számítása:

 EMBED Equation.3 

 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  z = 0,52

ss = z*ÃL = 0,52*14,14 = 7,35 ( 8 darab

s = ¼L + z*ÃL = 128 + 0,52*14,14 = 135,35 ( 136 darab

A teljes költség számítása (ezer forintban számolva):

 EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3 

A belsõ gyártás 195 eFt. -al olcsóbb megoldás lenne.


Rendelési tételnagyság számítási példák
Ksz1 PÉLDA
Egy alkatrész gyártásánál a havi igény 300 db/hó. A rendelési költség 300 Ft/alkalom, míg a beszerzési költség 100 Ft/db. Az éves készletezési ráta 0,34 Ft/Ft
Feladatok:
Határozza meg az optimális tételnagyságot!
Mekkora a rendelési ciklusidQ és az éves rendelések száma?
Mekkora a rendelési készletszint, ha az utánrendelési idQ 7 nap illetve 30 nap?
Mennyi az éves készletezési költség?
A vezetés negyedéves készletezés mellett dönt. Hány százalékkal és milyen értékkel lenne olcsóbb az optimális készletezési politika?
A vezetés a folyamatos beszállítás bevezetése mellett dönt. A beszállító 500 db /hó ütemben szállít. Mennyi az optimális tételnagyság?
Mekkora a rendelési ciklusidQ és az éves rendelések száma a folyamatos beszállítás bevezetése után?
Mekkora a rendelési készletszint a folyamatos beszállítás bevezetése után, ha az utánrendelési idQ 6 nap illetve 60 nap?
Mennyi az éves készletezési költség a folyamatos beszállítás bevezetése után?

Megoldás:
A = 300 Ft
D = 300 db / hó
v = 100 Ft / db
r = 0,34 Ft(Ft) / idQszak (év)
1. Optimális készletnagyság:
Qopt = (((2 * A * D)/(v * r))
Qopt = (((2 * 300 * 12 * 300)/(100 * 0,34)) = 252,05 db ~ 252 db
2. Optimális periódusidQ:
Topt = Qopt/D = 252/(300 * 12) = 25,2 nap
2. Éves rendelések száma:
n = 1/T = 1/25,2 = 14,28
L = 7 utánrendelési idQ [nap]
3. Az utánrendelési készletszint:
Ha T opt > L
S = D/360 * L = 300 * 12 / 360 *7 = 70 [db]
Mértékegységekkel:
[év/db] / [nap/év] * [nap] = [db]
Ha T opt < L = 30 [nap
m = int[ L / T opt] = int[ 30 / 25,2] = 1
S = D/360 * (L - m * T opt) = 300 * 12 / 360 ( 30 – 1 25,2 ) = 50 [db]
4. Az éves készletezési költség optimális tételnagyság esetén:
Kkopt = D * v + ((2 * A * D * v * r) = D *v + A * (D/Qopt) + ((Qopt/2)* v * r)
Kkopt = 300 * 12 * 100 + ((2 * 300 * 300 * 12 * 0,34 * 100) =
300 * 12 * 100 + 300 * ((12 * 300)/252) + (252/2) * 100 * 0,34 =
360000 + 4286 + 4284 = 368569.71 Ft/év ~ 368569 Ft/év
5. Az éves készletezési költség negyedévenkénti rendelés esetén:
Dné = 3 * 300 = 900 db
Kné = D *v + A * (D/Qné) + ((Qné/2)* v * r) = 300 * 12 * 100 + 300 * ((12 * 300)/900) + (900/2) * 100 * 0,34 =
360000 + 1200 + 15300 = 376500 Ft/év
A negyedéves készletezés többletköltsége:
( K = Kné - Kkopt = 376500 – 368569 = 7931 Ft/év
Az optimális készletezés olcsóbb lenne
( K% = (Kné - Kkopt)/Kkopt *100 = (376500 – 368569) /368569*100= 2,15 % -kal.
6. Optimális rendelési készletnagyság:
Qopt = ((2 * A * D)/(v *r) * (P/(P - D))
Qopt = (((2 * 300 * 12 * 300)/(100 * 0,34)) *(500/(500-300))= 398.52
!&]npyzŽ‘­®¯°²³ÍÎüíáØÍØͶ®¶ž“Š“sždPC8 hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHu,jhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu hêvjCJ
^JjhêvjCJ
U^J hêvj56CJ^J hêvj56CJ^Jhêvj6CJ ^JhêvjB*CJ0^Jphÿhêvj5B*CJH\^Jphÿhêvj

!"#$%&67J]^_`úúúúúúúúúúúòòëëëëçááØØëëë$„¸`„¸a$„¸`„¸ ¤x$ ¤xa$ $dða$dðâ)
@1
6
ýýý`oyïQ ¹ -
w
Ö
3

ö
W

¨

ý

P
p 괔.ƒçKœÿøöëâââëââëâââââââëââëâââââ
Æ f#
¤

ÆXf#
¤ ¤$ ¤xa$ÎÏéêëìíîïðñ
 / 0 1 K L M N O P Q R S o p ðåÔðåðÄ°Ä¥œ¥…Ä¥r¥åðåaðåðÄrÄ¥œ¥ jwhêvjUmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,júhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu j}hêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHup q r v w — ˜ ™ ³ ´ µ ¶ · ¸ ¹ º » × Ø Ù Ú Þ ß ý þ ÿ





-

!
=
>
éÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙλΰ¡°_¡°¡Ù»Ù·ЁjkhêvjUmHnHu,jîhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu jqhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,jôhêvj>*B*UmHnHphÿu$>
?
@
B
C
U
V
W
q
r
s
t
u
v
w
x
y
•
–
—
˜
œ

´
µ
éÙʶ©žž~žÙ¶ÙsjsSÙs@sž$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,jâhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu jehêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHujhêvj0J!UmHnHu,jèhêvj>*B*UmHnHphÿuµ
¶
Ð
Ñ
Ò
Ó
Ô
Õ
Ö
×
Ø
ô
õ
ö
÷
û
ü



-
.
/
0
1
2
3
4
5
Q
R
S
T
ðåÔðåðıĦ¦†Ä¦±¦åðåuðåðıĦ¦^Ä,jÖhêvj>*B*UmHnHphÿu jYhêvjUmHnHu,jÜhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu j_hêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu T
V
W
k
l
m
‡
ˆ
‰
Š
‹
Œ

Ž

«
¬
­
®
²
³
Ô
Õ
Ö
ð
ñ
ò
ó
ñÝÐŶť¶Å¶•Ý•ŠŠj•ŠWŠÅ¶ÅF¶Å jMhêvjUmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,jÐ hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu jS hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHuó
ô
õ
ö
÷
ø












5

6

7

Q

R

S

T

U

V

W

X

Y

u

v

w

x

|

}

†

‡

ˆ

¢

£

¤

¥

ðàÍ๢àÂÍ—ð—†ð—ðàÍà¹ÂoàÂÍ—ð—^𗠁jA
hêvjUmHnHu,jÄ hêvj>*B*UmHnHphÿu jG hêvjUmHnHu hêvjmHnHu,jÊhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu$¥

¦

§

¨

©

ª

Æ

Ç

È

É

Í

Î

Ú

Û

Ü

ö

÷

ø

ú

û

ü

ý

þ

ÿ





"
#
-
.
/
I
J
K
M
ðàÍ๢àÂÍ—ð—†ð—ðàÍà¹ÂoàÂÍ—ð—^𗠁j5

hêvjUmHnHu,j¸
hêvj>*B*UmHnHphÿu j;
hêvjUmHnHu hêvjmHnHu,j¾
hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu$M
N
O
P
Q
R
n
o
p
q
u
v
* , . b d f j l n p r t ¬ ® ° ² º ¼ Ö Ø Ú ðàÍ๢àÂÍ—ð—†ð—ðàÍà¹ÂoàÂÍ—ð—^𗠁j) hêvjUmHnHu,j¬
hêvj>*B*UmHnHphÿu j/
hêvjUmHnHu hêvjmHnHu,j²

hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu$ XZ\^bd¤¦¨ÜÞàäæèêìî&(ðàÍ๢à“rgðgVðgðà๠j#hêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHu,j¦ hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu(*,46npr¦¨ª®°²´¶¸ðòôöþNPR†ˆŠŽ’”–˜ÐÒéÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙλΰ¡°_¡°¡Ù»Ù·ЁjhêvjUmHnHu,jšhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu jhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,j hêvj>*B*UmHnHphÿu$ÒÔÖÚÜ



'()+,-./0LMNOST`aéÙʶ©žž~žÙ¶ÙsjsSÙs@sž$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,jŽhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu jhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHujhêvj0J!UmHnHu,j”hêvj>*B*UmHnHphÿuab|}~€‚ƒ„…¡¢£¤¨©ÄÅÆàáâäåæçèé 


()ðåÔðåðıĦ¦†Ä¦±¦åðåuðåðıĦ¦^Ħ±¦å,j‚ hêvj>*B*UmHnHphÿu j hêvjUmHnHu,jˆhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu j
hêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu$)*DEFHIJKLMijklpqyz{•–—™š›œžº»¼½ÁÂÜÝðåÔðåðıĦ¦†Ä¦±¦åðåuðåðıĦ¦^Ħ±¦å,jvhêvj>*B*UmHnHphÿu jùhêvjUmHnHu,j|hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu jÿ hêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu$ÝÞøùúüýþÿ - $ % L M N h i j l m n o p q  Ž   ” • Á  ðåÔðåðıĦ¦†Ä¦±¦åðåuðåðıĦ¦^Ħ±¦å,jjhêvj>*B*UmHnHphÿu jíhêvjUmHnHu,jphêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu jóhêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu$ÿo ä GµT$N\d ø¾„ŠöO-Î-, ‡ æ a!¤"r#$J%ööööíâöööööööâööâööööööööö

ÆXf#
¤ ¤
Æèf#
¤
Æ f#
¤Â Ã Ý Þ ß á â ã ä å æ  
$%&@ABDEFGHIefghlm’“ðåÔðåðıĦ¦†Ä¦±¦åðåuðåðıĦ¦^Ħ±¦å,j^hêvj>*B*UmHnHphÿu jáhêvjUmHnHu,jdhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu jçhêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu$“”®¯°²³´µ¶·ÓÔÕÖÛÜ FHJNPRTVX’”–ðåÔðåðıĦ¦†Ä¦±¦åðåuðåðıĦ¦^Ä,jRhêvj>*B*UmHnHphÿu jÕhêvjUmHnHu,jXhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu jÛhêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu –šœÞàâ "$&(`bdfnp


@BDHñÝÐŶť¶Å¶•Ý•ŠŠj•ŠWŠÅ¶ÅF¶Å jÉhêvjUmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,jLhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu jÏhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHuHJLNPRŠŒŽ˜šNPRVXZ\^`˜šœž¦¨ "VXZ^ðàÍ๢àÂÍ—ð—†ð—ðàÍà¹ÂoàÂÍ—ð—^𗠁j½-hêvjUmHnHu,j@-hêvj>*B*UmHnHphÿu jÃhêvjUmHnHu hêvjmHnHu,jFhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu$^`bdfh ¢¤¦®°ÚÜÞ "$\^`bjl²´¶êìîòðàÍ๢àÂÍ—ð—†ð—ðàÍà¹ÂoàÂÍ—ð—^𗠁j±!hêvjUmHnHu,j4!hêvj>*B*UmHnHphÿu j· hêvjUmHnHu hêvjmHnHu,j: hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu$òôöøúü468:BDxz|°²´¸º¼¾ÀÂúüþ
>@Bvxz~ðàÍ๢àÂÍ—ð—†ð—ðàÍà¹ÂoàÂÍ—ð—^𗠁j¥#hêvjUmHnHu,j(#hêvj>*B*UmHnHphÿu j«"hêvjUmHnHu hêvjmHnHu,j."hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu$~€‚„†ˆÀÂÄÆÊÌðòô 9:ðàÍ๢à“rgðgVðgðà๠jŸ$hêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHu,j"$hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu:;<@Aghiƒ„…‡ˆ‰Š‹Œ¨©ª«¯°ÓÔÕïðñóôõö÷ø --éÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙλΰ¡°_¡°¡Ù»Ù·Ёj“&hêvjUmHnHu,j&hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu j™%hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,j%hêvj>*B*UmHnHphÿu$-----,---.-H-I-J-L-M-N-O-P-Q-m-n-o-p-t-u-«-¬-éÙʶ©žž~žÙ¶ÙsjsSÙs@sž$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,j
(hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu j'hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHujhêvj0J!UmHnHu,j'hêvj>*B*UmHnHphÿu¬-­-Ç-È-É-Ë-Ì-Í-Î-Ï-Ð-ì-í-î-ï-ó-ô-

% & ' ) * + , - . J K L M Q R d e ðåÔðåðıĦ¦†Ä¦±¦åðåuðåðıĦ¦^Ħ±¦å,jþ)hêvj>*B*UmHnHphÿu j)hêvjUmHnHu,j)hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu j‡(hêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu$e f €  ‚ „ … † ‡ ˆ ‰ ¥ ¦ § ¨ ¬ ­ Ã Ä Å ß à á ã ä å æ ç è !!! !
!

!>!?!ðåÔðåðıĦ¦†Ä¦±¦åðåuðåðıĦ¦^Ħ±¦å,jò+hêvj>*B*UmHnHphÿu ju+hêvjUmHnHu,jø*hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu j{*hêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu$?!@!Z![!\!^!_!`!a!b!c!!€!!‚!†!"^"`"b"–"˜"š"ž" "¢"¤"¦"¨"à"â"ä"æ"î"ð",#.#ðåÔðåðıĦ¦†Ä¦±¦åðåuðåðıĦ¦^Ħ±¦å,jæ-hêvj>*B*UmHnHphÿu ji-hêvjUmHnHu,jì,hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu jo,hêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu$.#0#d#f#h#l#n#p#r#t#v#®#°#²#´#¼#¾#Ò#Ô#Ö#
$

$ $$ $$$$$T$V$X$Z$b$d$°$ðåÔðåðıĦ¦†Ä¦±¦åðåuðåðıĦ¦^Ħ±¦,jÚ/hêvj>*B*UmHnHphÿu j]/hêvjUmHnHu,jà.hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu jc.hêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu#°$¶$%%%<%>%@%D%F%H%J%L%N%†%ˆ%Š%Œ%–%˜%ú%ü%þ%&&&&&-& &!&"&>&?&óèÝÎݽÎÝݚ­è‘èz­èšmÝÎÝ\ÎÝݚ­è‘è jQ1hêvjUmHnHuhêvj0J!CJmHnHu,jÔ0hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu jW0hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!mHnHuhêvj0J!H*mHnHu!J% &§&'m'í'^(¶(")Œ)é)Ž*D+ø+X,º,.-ƒ-æ-.€/<01Î1J2®23ööööööëâââââââââöööööööööë
Æ f#
¤

ÆXf#
¤ ¤
Æèf#
¤?&@&A&F&G&„&…&†& &¡&¢&¤&¥&¦&§&¨&©&Å&Æ&Ç&È&Í&Î&å&æ&ç&''''' ''éÙ뮣”£ƒ”£”Ù»ÙÎzÎcÙ뮣”£R”£”Ù» jE3hêvjUmHnHu,jÈ2hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu jK2hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!CJmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,jÎ1hêvj>*B*UmHnHphÿu ' '
'&'''(')'.'/'J'K'L'f'g'h'j'k'l'm'n'o'‹'Œ''Ž'“'”'Ê'Ë'Ì'æ'ðåÜåÅ𸥖‹|‹k|‹|ð¥ðåÜåT𸥸‹|‹,j¼4hêvj>*B*UmHnHphÿu j?4hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!CJ^JmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!^JmHnHu,jÂ3hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHuæ'ç'è'ê'ë'ì'í'î'ï'
(

(
( (( (;(<(=(W(X(Y([(\(](^(_(`(|(}(~(((ïàÕàŲŧž§‡Å§²§ÕàÕvàÕàŲŧž§_ÅPhêvj0J!9aJmHnHu,j°6hêvj>*B*UmHnHphÿu j36hêvjUmHnHu,j¶5hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu j95hêvjUmHnHu-(‚(“(”(•(¯(°(±(³(´(µ(¶(·(¸(Ô(Õ(Ö(×(Û(Ü(ÿ()))))-) )!)")#)$)@)ëÞÓÄÓ³ÄÓģ룘˜x£˜e˜ÓÄÓTÄÓÄ£e£˜ j'8hêvjUmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,jª7hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu j-7hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHu @)A)B)C)G)H)i)j)k)…)†)‡)‰)Š)‹)Œ))Ž)ª)«)¬)­)±)²)Æ)Ç)È)â)ã)ä)æ)ç)è)é)ê)ë) *ôÝÍôºô¯ ¯ ¯ ͺÍô†ôoÍôºô¯ ¯^ ¯ ͺÍô† j:hêvjUmHnHu,jž9hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu j!9hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu,j¤8hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvj0J!mHnHu$ *** ***H*J*L*€*‚*„*ˆ*Š*Œ*Ž**’*Ê*Ì*Î*Ð*Ø*Ú*þ*++6+8+:+>+@+B+D+F+H+€+ôÝÍôºô¯ ¯ ¯ ͺÍô†ôoÍôºô¯ ¯^ ¯ ͺÍô† j*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu j;hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu,j˜:hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvj0J!mHnHu$€+‚+„+†+Ž++²+´+¶+ê+ì+î+ò+ô+ö+ø+ú+ü+,,,,!,",5,6,7,Q,R,S,U,V,W,X,Y,Z,v,ôÝÍôºô¯ ¯ ¯ ͺÍô†ôoÍôºô¯ ¯^ ¯ ͺÍô† j>hêvjUmHnHu,j†=hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu j =hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu,jŒ*B*UmHnHphÿuhêvj0J!mHnHu$v,w,x,y,},~,—,˜,™,³,´,µ,·,¸,¹,º,»,¼,Ø,Ù,Ú,Û,ß,à,
-

-
-'-(-)-+-,-ôÝÍôºô¯ ¯ ¯ ͺÍô†ôoÍôºb¯ ¯Q ¯ j÷?hêvjUmHnHuhêvj0J!CJmHnHu,jz?hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu jý>hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu,j€>hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvj0J!mHnHu-,---.-/-0-L-M-N-O-T-U-`-a-b-|-}-~-€--‚-ƒ-„-…-¡-¢-£-¤-©-ª-Ã-Ä-Å-ß-à-á-ã-ä-å-ðÝðÒÉÒ²ðÒÝÒ§˜§‡˜§˜ðÝðÒÉÒpðÒÝÒ§˜§_˜§˜ð jëAhêvjUmHnHu,jnAhêvj>*B*UmHnHphÿu jñ@hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu,jt@hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu%å-æ-ç-è-.
.

. ...J.L.N.‚.„.†.Š.Œ.Ž..’.”.Ì.Î.Ð.Ò.Ü.Þ.://r/t/v/z/|/~/€/íÝÒÉÒ²ÝÒíÒ§˜§‡˜§˜ÝíÝÒÉÒpÝÒíÒ§˜§_˜§˜Ýí jßChêvjUmHnHu,jbChêvj>*B*UmHnHphÿu jåBhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu,jhBhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu%€/‚/„/¼/¾/À/Â/Ì/Î/ö/ø/ú/.000206080:0<0>0@0x0z0|0~0ˆ0Š0Ì0Î0Ð0111ðåÜåÅðå²¥š‹šz‹š‹ð²ðåÜåcðå²åš‹šR‹ jÓEhêvjUmHnHu,jVEhêvj>*B*UmHnHphÿu jÙDhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!CJmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,j\Dhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu 1

1 111 11N1P1R1T1^1`1ˆ1Š1Œ1À1Â1Ä1È1Ê1Ì1Î1Ð1Ò122 22
2 2'2(2)2C2D2E2G2õæÖÃÖ¸¯¸˜Ö¸Ã¸õæõ‡æõæÖÃÖ¸¯¸pָøõæõ_æõ jÇGhêvjUmHnHu,jJGhêvj>*B*UmHnHphÿu jÍFhêvjUmHnHu,jPFhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu%G2H2I2J2K2L2h2i2j2k2p2q2‹2Œ22§2¨2©2«2¬2­2®2¯2°2Ì2Í2Î2Ï2Ò2ðàÍ๢àÂ͕ŠðŠyðŠðàÍà¹ÂbàShêvj0J!9aJmHnHu,j>Ihêvj>*B*UmHnHphÿu jÁHhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!CJmHnHu,jDHhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHuÒ2Ó2í2î2ï2 3
3
3
3 33333.3/303134353 4"4$4X4Z4\4`4b4d4f4h4j4¢4¤4ëÞÓÄÓ³ÄÓģ룘˜x£iëÞÓÄÓXÄÓģ룘˜ jµJhêvjUmHnHuhêvj0J!9aJmHnHu,j8Jhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu j»IhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHu!3f4j5,6 7î7\8Ñ8-99:Ì:¶;˜
>ü>¬?„@&ABzBÊB4CCD\E8Fôëëëëëëëëôëëëëëëëëëôëëôëëôë
Æèf#
¤

ÆXf#
¤ ¤¤4¦4¨4²4´4$5&5(5\5^5`5d5f5h5j5l5n5¦5¨5ª5¬5¶5¸5æ5è5ê56 6"6&6(6*6,6.606h6j6éÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙλΰ¡°_¡°¡Ù»Ù·Ёj©LhêvjUmHnHu,j,Lhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu j¯KhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,j2Khêvj>*B*UmHnHphÿu$j6l6n6x6z6Ø6Ú6Ü677 7777 7"7$7\7^7`7b7l7n7¦7¨7ª7Þ7à7â7è7ê7ì7î7ð7ò788éÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙλΰ¡°_¡°¡Ù»Ù·ЁjNhêvjUmHnHu,j Nhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu j£MhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,j&Mhêvj>*B*UmHnHphÿu$888888898:8T8U8V8Y8Z8[8\8]8^8z8{8|8}8‚8ƒ8­8®8¯8É8Ê8Ë8Î8Ï8Ð8Ñ8éÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙc»c°¡°R¡°¡Ù» j‘PhêvjUmHnHuhêvj0J!^JmHnHu,j Phêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu j—OhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,jOhêvj>*B*UmHnHphÿu Ñ8Ò8Ó8ï8ð8ñ8ò8÷8ø8 9
9
9%9&9'9*9+9,9-9.9/9K9L9M9N9S9T9l9m9n9ˆ9‰9Š9ðåÜåÅ𸥸š‹šz‹š‹ð¥ðåÜåc𸥸š‹šR‹ j…RhêvjUmHnHu,jRhêvj>*B*UmHnHphÿu j‹QhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!^JmHnHu,j Qhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu Š99Ž999‘9’9®9¯9°9±9´9µ9Þ9ß9à9ú9û9ü9ÿ9:::::@:B:õæÖÃÖ¸¯¸˜Ö‰uhõæõWæõæÖuÖ¸¯¸ jShêvjUmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHu,jShêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuB:D:F:P:R:„:†:ˆ:¼:¾:À:Æ:È:Ê:Ì:Î:Ð:;
;

; ;;;n;p;r;¦;¨;ª;°;²;´;¶;¸;º;ò;ô;éÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙλΰ¡°_¡°¡Ù»Ù·ЁjsUhêvjUmHnHu,jöThêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu jyThêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,jüShêvj>*B*UmHnHphÿu$ô;ö;ø;<*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu jmVhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,jðUhêvj>*B*UmHnHphÿu$–=˜=š=¤=¦=Ä=Æ=È=ü=þ=>>>
>

> >>H>J>L>N>X>Z>´>¶>¸>ì>î>ð>ö>ø>ú>ü>þ>?8?:?éÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙλΰ¡°_¡°¡Ù»Ù·Ёj[YhêvjUmHnHu,jÞXhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu jaXhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,jäWhêvj>*B*UmHnHphÿu$:??H?J?d?f?h?œ?ž? ?¦?¨?ª?¬?®?°?è?ê?ì?î?ø?ú?<@>@@@t@v@x@~@€@‚@„@†@ˆ@À@Â@éÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙλΰ¡°_¡°¡Ù»Ù·ЁjO[hêvjUmHnHu,jÒZhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu jUZhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,jØYhêvj>*B*UmHnHphÿu$Â@Ä@Æ@Ð@Ò@Þ@à@â@AAA A"A$A&A(A*AbAdAfAhAnApAæAèAéÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙaM@°hêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHu,jÆ\hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu jI\hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,jÌ[hêvj>*B*UmHnHphÿuèAêABBB BBBBBB5B6B7B8B=B>BVBWBXBrBsBtBwBxByBzB{B|B˜B™BðåÔðåðÄ°Ä¥œ¥…Ä¥r¥åðåaðåðÄrÄ¥œ¥ j=^hêvjUmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,jÀ]hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu jC]hêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu™BšB›B B¡B¦B§B¨BÂBÃBÄBÇBÈBÉBÊBËBÌBèBéBêBëBîBïBCCéÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙaM@°hêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHu,j´_hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu j7_hêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,jº^hêvj>*B*UmHnHphÿuCC,C-C.C1C2C3C4C5C6CRCSCTCUCZC[CyCzC{C•C–C—CšC›CœCCžCŸC»C¼CðåÔðåðÄ°Ä¥œ¥…Ä¥r¥åðåaðåðÄrÄ¥œ¥ j+ahêvjUmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,j®`hêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu j1`hêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHu¼C½C¾CÃCDHDJDLD€D‚D„DŠDŒDŽDD’D”DÌDÎDÐDÒDØDÚD EEéÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙaM@°hêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHu,j¢bhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu j%bhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,j¨ahêvj>*B*UmHnHphÿuEELENEPEVEXEZE\E^E`E˜EšEœEžE¨EªEðEòEôE(F*F,F2F4F6F8F:F*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu j-chêvjUmHnHu hêvjmHnHujhêvjUmHnHuvFxFzF„F†F˜FšFœFÐFÒFÔFÚFÜFÞFàFâFäFGG G"G,G.GHGJGLG€G‚G„GŠGŒGŽGGéÙ뮣”£ƒ”£”Ù»ÙÎzÎcÙ뮣”£R”£”Ù» j
fhêvjUmHnHu,jehêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu jehêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!CJmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,j–dhêvj>*B*UmHnHphÿu 8FàFGhH

Ƹp#[ùèùJ
]
Ƹp#[ùèùJ
]¤

ÆXf#
¤ ¤
Æèf#
¤G’G”GÌGÎGÐGÒGÜGÞG H"H$HXHZH\HbHdHfHhHjHlH¤H¦H¨HªH´H¶HôHöHøH,I.I0IðåÜåÅðå²¥š‹šz‹š‹ð²ðåÜåcðå²¥š‹šR‹ jhhêvjUmHnHu,j„ghêvj>*B*UmHnHphÿu j ghêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!CJmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,jŠfhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu 0I6I8I:II@IxIzI|I~IˆIŠIÞIàIâI
J

J
JJJJJ JJ1J2J3J4J9J:J{J|J}J—J˜J™JœJõæÖÃÖ¸¯¸˜Ö¸Ã¸õæõ‡æõæÖÃÖ¸¯¸pָøõæõ_æõ jõihêvjUmHnHu,jxihêvj>*B*UmHnHphÿu jûhhêvjUmHnHu,j~hhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu%œJJžJŸJ J¡J½J¾J¿JÀJÅJÆJêJëJìJK KK
K

K
K KKK,K-K.K/K4K5KtKuKvKK‘K’K•KðàÍ๢àÂÍ—ð—†ð—ðàÍà¹ÂoàÂÍ—ð—^𗠁jékhêvjUmHnHu,jlkhêvj>*B*UmHnHphÿu jïjhêvjUmHnHu hêvjmHnHu,jrjhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu$•K–K—K˜K™KšK¶K·K¸K¹K¿KÀKÚKÛKÜKöK÷KøKûKüKýKþKÿKLLLL-L"L#LðàÍ๢àÂÍ—ð—†ð—ðàÍà¹Âoà`L'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHu,j`mhêvj>*B*UmHnHphÿu jãlhêvjUmHnHu hêvjmHnHu,jflhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHujhêvjUmHnHu#L/L0L1LKLLLMLPLQLRLSLTLULqLrLsLtLyLzLŽLLLªL«L¬L¯L°L±L²L³L´LÐLÑLòçØçÇØçØ·£·˜˜x·˜e˜çØçTØçØ·e·˜˜ j×nhêvjUmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu,jZnhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu jÝmhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu ÑLÒLÓLØLÙLMMMMMM!M"M#M$M%M&MBMCMDMEMJMKMcMdMzM{M|M–M—M˜M›MœMéÙλΰ¡°¡°¡Ù»Ù·ÎpÙλÎcΰ¡°R¡°¡ jËphêvjUmHnHuhêvj0J!\mHnHu,jNphêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHu jÑohêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu,jTohêvj>*B*UmHnHphÿu œMMžMŸM M¼M½M¾M¿MÄMÅMæMçMèMNNN NNN NNNPNRNTNVN`NbN¾NÀNÂNöNøNúNOOOðÝðÒÉÒ²ðÒÝÒ§˜§‡˜§˜ðÝðÒÉÒpðÒÝÒ§˜§_˜§˜ð j¿rhêvjUmHnHu,jBrhêvj>*B*UmHnHphÿu jÅqhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu,jHqhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHujhêvj0J!UmHnHu%OOO
OBODOFOHOROTOªO¬O®OâOäOæOìOîOðOòOôOöOPPPP-P P6P7P8PRPSPTPWPXPYPZPíÝÒÉÒ²ÝÒíÒ§˜§‡˜§˜ÝíÝÒÉÒpÝÒíÒ§˜§_˜§˜Ýí j³thêvjUmHnHu,j6thêvj>*B*UmHnHphÿu j¹shêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHu,j*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu%ZP[P\PxPyPzP{P~PP‘P’P“P­P®P¯P²P³P´PµP¶P·PÓPÔPÕPÖPÛPðåÜåÅ𶢕Š{Šj{Š{ð¢ðåÜåSðå,j*vhêvj>*B*UmHnHphÿu j­uhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!aJmHnHu'hêvj5;CJOJQJaJmHnHuhêvj0J!9aJmHnHu,j0uhêvj>*B*UmHnHphÿuhêvjmHnHuhêvj0J!mHnHujhêvj0J!UmHnHuÛPÜPïPðPñP
Q

Q
QQQQQ QQMQQQSQRR
R

RR R$R&R*R.R2R4R€R¾R hêvj^JhêvjCJ H*^JhêvjCJH*^J hêvjCJ^Jhêvj hêvjCJ

^JjhêvjCJ
U^Jjhêvj0J!UmHnHu j§vhêvjUmHnHujhêvjUmHnHu hêvjmHnHuhêvj0J!mHnHu$hêvj:CJOJQJaJmHnHu$MQ2R4R€R¾RS T>THTjT¶T4UZUžU UüUþUúúøæÚÚøÕÉÉÉÉÇɳɱ¯¯¯
&
F
ÆЄ¥„þ^„¥`„þgdêvj


&
F„S`„Sgdêvjdð


&
F„,`„,gdêvj$
&
F„,dð`„,a$gdêvj$a$ žU U°UþU VâV

W¼WÞWY&YZ(Z8[^[€\¢\Ð]Ò]t^Þ^à^`:aªa¬aÆaÈa´b¶böb8d:d hêvjCJ hêvj5CJ\hêvj5CJ \hêvj hêvjCJ^J
hêvj^J
hêvj5^JhêvjCJNH^Jhêvj5CJ\hêvj5CJ^J

*hêvj5CJ\^J hêvjCJ^J

* hêvj5CJ\^J
hêvjCJ7þUàVâVTWlW„W¢W¼WYZ8[€\‚\Ð]Ò]ä]
^"^@^r^ýýýøïïïýýýýýýýããããã

$dð$Ifa$
&
F
Æn
&
Fr^t^‚^$Ifákd$w$$If–FÖÖrºÿ½

&u§%^¥i O2 Ö
`````Ö2ÿÌÿÿÿÌÿÿÿÌÿÿÿÌÿÿÿÌÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öí%Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöpÖ2ÿÌÿÿÿÌÿÿÿÌÿÿÿÌÿÿÿÌÿÿ‚^’^î^ _4_6_F_b_´_ùùîùHùùù¥kdxx$$If–FÖÖrºÿ½

&u§%^¥i O2 Ö0ÿÿÿÿÿÿ öí%Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö

Ƹp#$If$If´_Ú_``P`”`Ì`þ`:aùùSùùùùù¥kdUy$$If–FÖÖrºÿ½

&u§%^¥i O2 Ö0ÿÿÿÿÿÿ öí%Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö$If:a
&u§%^¥i O2 Ö0ÿÿÿÿÿÿ öí%Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faöbb.b@bvbÎbôbYSSSSS$If¥kd{$$If–FÖÖrºÿ½

&u§%^¥i O2 Ö0ÿÿÿÿÿÿ öí%Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faöôböb&cHcšcäc8dYSSSSS$If¥kdì{$$If–FÖÖrºÿ½

&u§%^¥i O2 Ö0ÿÿÿÿÿÿ öí%Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö8d:d
&u§%^¥i O2 Ö0ÿÿÿÿÿÿ öí%Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöÎdÐdÚdêefZPPP
¤ ¤ $If¥kd¦}$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

ր€€ÖÿÌÿÌÿÌÿÌÿÌÿÌÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöpÖÿÌÿÌÿÌÿÌÿÌÿÌf f*f¬fìfuuu
¤ ¤ $Ifkd¢~$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöìfîføf $¤ ¤ $Ifa$
¤ ¤ $IfkdS$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö^g`gjg®gØguhu
$¤ ¤ $Ifa$
¤ ¤ $Ifkd€$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöØgÚgägjhŽhuuu
¤ ¤ $Ifkdµ€$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöŽhhšhBižiuuu
¤ ¤ $Ifkdf$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöži i°i j1juuu
¤ ¤ $Ifkd‚$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö1j2j7jnj†juuu
¤ ¤ $IfkdȂ$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö†j‡jŒjÀjîjuuu
¤ ¤ $Ifkdyƒ$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö†j‡jÖj×jèjéjîjïjôjk5k6kºl¼lølül´m¶mnnHnÌnÐnðn ooÞpàpq¨qTrXr€r”r¨rðt u"uÜu±wÇwÈwx~x€xyyrytyvy

z¼z¾zj{º{¼{à{Ü|

}V~z~–~Ò~ˆ€¤€PRrt¦ÜR‚øòêòêòøòäòøòêòøòêòêòäøäòøòøòÜòøØÐÅÐØÐÅÐØÐÅÐÅÐÅÐÅÐØòêòØÀØòØòضò¶ò¶òêòêòØòhêvj5>*\^J hêvj5 hêvj5CJ\^J hêvjCJ^Jhêvj hêvjCJ ^J
hêvjCJ hêvjNH^J
hêvj^J
hêvj5^JHîjïjôjk5kuhu
$¤ ¤ $Ifa$
¤ ¤ $Ifkd*„$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö5k6kFkølúluuu
¤ ¤ $Ifkdۄ$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöúlülmHnÌnÎnÐnðnouuhuuhu
$¤ ¤ $Ifa$
¤ ¤ $IfkdŒ…$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöoo2o¶o*pZp~p˜pºpÞpuuuuuuuu
¤ ¤ $Ifkd=†$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö Þpàpq¨qòqTrVruY@@u
&
F„e„›þ¤ ¤ $If^„e`„›þgdêvj
&
F„e„›þd𤠤 $If^„e`„›þgdêvj
¤ ¤ $Ifkdî†$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöVrXr€rssÖstFt†tÈtðt u"u}wwwwmmmmkw
&
FD
Ƹp#
Ƹp#kdŸ‡$$If–FÖÖFºÿáë%'
/

Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö

"uPu~u’u°uÚuÜuvñññññJ?

Ƹp#$If§kdPˆ$$If–FÖÖrºÿzÍ

¸°%ÀSëø j Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö
$
Ƹp#$Ifa$ vvvFvevfv}vˆv‘vôôôôMôôô§kd0‰$$If–FÖÖrºÿzÍ

¸°%ÀSëø j Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö

Ƹp#$If‘v§vÆvÇvÝvçvïv'wEwôôMôôôôô§kdŠ$$If–FÖÖrºÿzÍ

¸°%ÀSëø j Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö

Ƹp#$IfEwFw[wewnww°wXMMMMM

Ƹp#$If§kdðŠ$$If–FÖÖrºÿzÍ

¸°%ÀSëø j Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö°w±wÇwÈwÑwÚwçwñwXVPBBBB
$
Ƹp#$Ifa$
Ƹp#§kdЋ$$If–FÖÖrºÿzÍ

¸°%ÀSëø j Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö`%6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö ñwüwýw xñJñ§kd°Œ$$If–FÖÖrºÿì Pƒ¶#€2 €2 €2 €3 €3 Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö
$
Ƹp#$Ifa$ xx(x:xRxtx~x¡“““““
$
Ƹp#$Ifa$^kdl$$If–F4ÖÖºÿ¶#€ü#Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4~x€xšx´xÔxòxyXJJJJJ
$
Ƹp#$Ifa$§kdŽ$$If–FÖÖrºÿì Pƒ¶#€2 €2 €2 €3 €3 Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faöyyy8yHy^yryXJJJJJ
$
Ƹp#$Ifa$§kd¼Ž$$If–FÖÖrºÿì Pƒ¶#€2 €2 €2 €3 €3 Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faörytyvy yäy

z’zÞzXRPNLFF„8^„8
Ƹp#§kdx$$If–FÖÖrºÿì Pƒ¶#€2 €2 €2 €3 €3 Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö Þz{*{j{º{à{^|l||ž|Ü|

}D}Ð}~V~z~–~ïãÝÛÙǵµ£Ç”Ç££ÇÙÇ
ƒûVþÀ„„^„`„
&
F
Æ¥„Î ¤^„Î gdêvj
&
F
Æ¥„Ì ¤^„Ì gdêvj
&
F „—„Ùþ¤^„—`„Ùþgdêvj„8^„8


&
F„¼^„¼gdêvj
&
F„¸„›þ^„¸`„›þgdêvj–~Ò~,Ht¸è€8€\€ˆ€¤€Ê€íÛííÓÁµ©———‰}
„8„6¤^„8`„6
&
F(„’û¤`„’ûgdêvj
&
F„
„Ž¤^„
`„Žgdêvj
„
„¤^„
`„
„
„sÿ¤^„
`„sÿ
&
F
Æ¥„
¤^„
gdêvj „¥¤^„¥
&
F „—„Ùþ¤^„—`„Ùþgdêvj
&
F
Æ¥„Î ¤^„Î gdêvj
ʀ¦ÜR‚~‚¬‚®‚₃õóíç硓‚
&
F
Æh$Ifgdêvj

&
F
Æ$IfEkd4$$If–FÖ07¸U" öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö}$If„8^„8 „8„ÿÿ^„8`„ÿÿR‚¬‚®‚dƒfƒ,„@„6…8…D…F…P…X…\…d…h…n…r…z…:†<†ª†¬†À†Ä†Æ†ø†ü†‡‡Z‡\‡^‡`‡b‡¨‡¬‡°‡²‡JˆLˆŽˆˆ’ˆ”ˆÜˆâˆ‰
‰$‰€‰Ü‰ŠŠŽŠŠœŠÆŠÈŠV‹X‹d‹z‹¶‹¸‹ Œ,ŒõìæÞæÚìÐìÐìÐìÐìÐìÐìÅìÅìÐìæìÐìæ¼ìÐìæìÐìæÞæì°ìæìæìÚìæõìæÞæõìæÞæÚæ©æ©
hêvj>*^J jgðhêvj5\^Jhêvj;\^J hêvj5NH\^Jhêvj5H*\^Jhêvj hêvjNH^J
hêvj^Jhêvj5\^Jhêvj5>*\^JBƒƒ2ƒnƒpƒ¨ƒ¹«šT;
&
F
Ƅ„äþ$If^„`„äþgdêvjEkd ‘$$If–FÖ07¸U" öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö}
&
F
Æh$Ifgdêvj

&
F
Æ$IfEkd¡$$If–FÖ07¸U" öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö}¨ƒÈƒ*„,„@„|„’„¢„ñܖ”Žˆ $$Ifa$$If„8^„8Ekd{‘$$If–FÖ07¸U" öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö}
&
F„„äþ$If^„`„äþgdêvj
Ƅ$If^„ ¢„¤„¦„¸„º„4…†…Š…î…¶°§^VVPJ„8^„8„7^„7 „7¤ð^„7Hkdn’$$If–F4Ö07OØ
‰‰ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö}f4 $$Ifa$$IfHkdè‘$$If–F4Ö07OØ
`‰ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö}f4î…ð…†t†¼†¾†Æ†è†ð†ø†÷÷÷÷‹÷€€€
$ ¤<$Ifa$kkdæ’$$If–FÖ\7½

øp#Û«ÿÿÿÿ€;

ÿÿÿÿ€x
ÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö} ¤<$If ø†ú†‡‡@‡Z‡“‹€€€
$ ¤<$Ifa$ ¤<$Ifkkd˓$$If–FÖ\7½

øp#Û«ÿÿÿÿ;

ÿÿÿÿx
ÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}Z‡\‡b‡‚‡Ž‡¨‡“‹€€€
$ ¤<$Ifa$ ¤<$Ifkkdœ”$$If–FÖ\7½

øp#Û«ÿÿÿÿ;

ÿÿÿÿx
ÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}¨‡ª‡²‡ö‡

ˆŽˆ“‹€€€
$ ¤<$Ifa$ ¤<$Ifkkdm•$$If–FÖ\7½

øp#Û«ÿÿÿÿ;

ÿÿÿÿx
ÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}Žˆˆ”ˆÎˆÒˆÜˆ“‹€€€
$ ¤<$Ifa$ ¤<$Ifkkd>–$$If–FÖ\7½

øp#Û«ÿÿÿÿ;

ÿÿÿÿx
ÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}܈ވâˆöˆúˆ‰“‹€€€
$ ¤<$Ifa$ ¤<$Ifkkd—$$If–FÖ\7½

øp#Û«ÿÿÿÿ;

ÿÿÿÿx
ÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}‰‰
‰$‰€‰Ž‰œ‰²‰Ò‰Ü‰Š“‘‰wwwweY


&
F„ ^„ gdêvj
&
F„¡„{¤^„¡`„{gdêvj
&
F„„{¤^„`„{gdêvj„8^„8kkdà—$$If–FÖ\7½

øp#Û«ÿÿÿÿ;

ÿÿÿÿx
ÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}
ŠœŠÈŠd‹z‹¸‹Œ^Œ–ŒØŒ&Brà4ŽLŽ’ŽÖŽ"„ùíùëÛÛÕëÛÛÓ˹¹±¹¹¯©„Œ^„Œ „8 ¤<^„8
&
F
Æo„‹ ¤<^„‹gdêvj „T ¤<^„T„8^„8
&
F
ÆS„o^„ogdêvj


&
F„ ^„ gdêvj„ ^„ ,Œ^Œ–ŒÖŒØŒ$&BrÆÈ4ŽLŽÖŽêŽîŽ"$&248:FHNPvxz|~‚’–°²öø@B ¾ÀÆÈÎÐÜÞìî
‘

‘ ‘‘ ‘"‘>‘@‘N‘P‘úöúïúïöæúßúæúöÚöæÐæÐæÐæÐæÃ歞ÃæÐæúßúßúßúßúæÐæÐæÐæÐæÐæÐæÐæÐæÐæÐj±˜hêvj5EHäÿU\^J*júÜ?<
hêvj5UV\^JmHnHujhêvj5U\^Jhêvj5H*\^J hêvj5
hêvjH*^Jhêvj5\^J
hêvj>*^Jhêvj
hêvj^J>„®ô> ¢¤¨ª®°´¶ùùùùùóóóêêááó $$Ifa$ $$Ifa$$If„8^„8
¶¸º¼ÂÄÊGAAA88 $$Ifa$$If·kdáš$$If–FÖ´ø ·
3' m¿ö¿R*ôôRR7 öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö>
ʐ̐ҐԐ֐ڐööð8ö·kd¶›$$If–FÖ´ø ·
3' m¿ö¿R*ôôRR7 öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö>
$If $$Ifa$ڐàâäæèêðõïææÝÝï $$Ifa$ $$Ifa$$If
„2$If`„2 ðòôöøG>4.$If
„2$If`„2 $$Ifa$·kd‹œ$$If–FÖ´ø ·
3' m¿ö¿R*ôôRR7ÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö>
øúüþ‘‘ööííç$If $$Ifa$ $$Ifa$‘‘‘ ‘‘G>4.$If
„2$If`„2 $$Ifa$·kd˜$$If–FÖ´ø ·
3' m¿ö¿R*ôôRR7ÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö>
‘‘‘‘‘$‘ööííç$If $$Ifa$ $$Ifa$$‘&‘(‘*‘,‘G>4.$If
„2$If`„2 $$Ifa$·kd—ž$$If–FÖ´ø ·
3' m¿ö¿R*ôôRR7ÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö>
,‘.‘0‘2‘4‘6‘ööííç$If $$Ifa$ $$Ifa$6‘8‘<‘B‘D‘G>4.$If
„2$If`„2 $$Ifa$·kd–Ÿ$$If–FÖ´ø ·
3' m¿ö¿R*ôôRR7ÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö>
D‘F‘H‘J‘L‘R‘ööííç$If $$Ifa$ $$Ifa$R‘T‘V‘X‘^‘`‘GA7A. $$Ifa$
„2$If`„2$If·kd• $$If–FÖ´ø ·
3' m¿ö¿R*ôôRR7ÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö>
P‘Z‘\‘b‘d‘j‘l‘x‘z‘€‘‚‘ˆ‘Š‘‘®‘°‘²‘è‘’*’,’R’T’V’X’Z’\’f’h’Ž’’’’”’–’˜’ž’ ’¦’¨’¬’®’°’¶’¸’Ä’Æ’÷í÷í÷í÷í÷í÷í÷éäÝé×÷Ê÷´¥Ê÷í÷Ê÷€Ê÷í÷í÷í÷tí÷í÷í jgðhêvj5\^Jjy¥hêvj5EHòÿU\^J*j–à?<
hêvj5UV\^JmHnHujL£hêvj5EHäÿU\^J*j}à?<
hêvj5UV\^JmHnHujhêvj5U\^J
hêvj^J

hêvj5>* hêvj5hêvjhêvj5H*\^Jhêvj5\^J-`‘f‘h‘n‘p‘r‘öííç/·kd¢¡$$If–FÖ´ø ·
3' m¿ö¿R*ôôRR7 öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö>
$If $$Ifa$ $$Ifa$r‘t‘v‘|‘~‘„‘†‘Œ‘Ž‘ùùùððççù $$Ifa$ $$Ifa$$IfŽ‘‘è‘þ‘

’GE55
&
F
ÆS„n^„ngdêvj·kdw¢$$If–FÖ´ø ·
3' m¿ö¿R*ôôRR7 öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö>


’’Ê’ò’þ’“““

“ïåßÙЇÙÐHkdL§$$If–F4Ö0ø Ä

¢ `ÌÞ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö>
f4 $$Ifa$$If„8^„8 „8„^„8`„
&
F
ÆS„o^„ogdêvjƒʒò’ô’ö’““ “0“N““’“¸“º“¼“¾“ΓГܓú“l”†”î”ð”ü”•Ž•È•d—˜˜R˜D™l™ø™ú™ ššnšÂšúšN›”›Ö›œœRœ¾œÞœœžž&ž÷í÷ã÷ã÷ß÷ÙÏÙ¼°ÏÙ§Ù÷Ù÷ٞÙ÷ÙíÙ÷“÷ÙßًًÙßíÙíÙí÷Ùí÷ًÙß hêvjNH^J hêvj5NH\^J j>ðhêvj^J j<ðhêvj^JjJ¨hêvjEHüÿU^J$jXã?<
hêvjUV^JmHnHujhêvjU^J
hêvj^Jhêvjhêvj5H*\^Jhêvj5>*\^Jhêvj5\^J4

“ “0“N“j“Œ“Ü“ú“”2”L”l”†”¸”è”ü”¶´¦””Œ¦”””Œ¦””Œ „ ¤^„
&
F „ „›þ¤^„ `„›þgdêvj
&
F-„ ¤^„ gdêvjHkdÒ§$$If–F4Ö0ø Ä

¢ ÞÞ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö>
f4ü”•Ž•È•ú•X–œ–ä–d—8˜R˜r˜¨˜ê˜D™l™nšÂšúšñåÙËËËËËÃñËËËËÁ»¹§
&
F
Æ „ ¤^„ gdêvj„8^„8 „á¤^„á
&
F"„פ^„×gdêvj
„T„ãþ¤^„T`„ãþ
„T„L¤^„T`„L
&
F!„ ¤^„ gdêvjúšN›”›¢›¾›Ö›œœ(œ>œRœ˜œ¾œÞœ ¨žíÛÉÉÉ·í¥¥“Ûۋ¥¥“ „¼¤^„¼
&
F#„§„åþ¤^„§`„åþgdêvj
&
F#„¦„äþ¤^„¦`„äþgdêvj
&
F
Æ „ ¤^„ gdêvj
&
F#„ׄåþ¤^„×`„åþgdêvj
&
F$
ƌ„¼¤^„¼gdêvj
&
F#„ü„åþ¤^„ü`„åþgdêvjž(žðž2Ÿ¾Ÿ $ F l Š ² ´ ý÷ññ÷ïââââakdª$$If–FÖÖFºÿ¸
¶µ#þ
þ
ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö
$
Æ8$Ifa$„7^„7„8^„8
&ž(ž|ž~ž¾žÀžðžòž2Ÿ4Ÿ¾ŸÀŸ $ ´ ¢F¢V¢¦£º£ª¤¬¤Æ¤È¤¦4¦P¦R¦Þ¦ü¦â§ä§ì§þ§F©\© ª:ªVªäª$«D«P«Š«€¬‚¬Ò¬­­Z­\­’­|° ±Š±®±°±Ô±®²Ø² ³úñæñæñÖÐÖÐÖÐÌñÐÌÂÐÂккÐÌñæñÂñæñÂÐÂÐÌÂñÐñÂñкÐ̲̭ÌÐñÐñ¢ÌÐÌÐ hêvj5CJ\^J hêvjH*j­­hêvjU hêvjNH^Jhêvj5>*\^Jhêvj
hêvj^JjhêvjU^JmHnHu hêvj5NH\^Jhêvj5\^J hêvj5<´ Ò ¡0¡2¡V¡‚¡¨¡õõõtõhõ


Æ ¸p#8$Ifkd½ª$$If–FÖÖFºÿ¸
¶µ#þ
þ
ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö

Æ8$If ¨¡ª¡Æ¡ì¡¢~ttt

Æ8$Ifkdc«$$If–FÖÖFºÿ¸
¶µ#þ
þ
ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö¢¢ ¢F¢V¢|¢¤¢¼¢Ø¢~xvx````
&
F%
Æ8„œ„{¤^„œ`„{gdêvj„8^„8kd ¬$$If–FÖÖFºÿ¸
¶µ#þ
þ
ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöØ¢ö¢£<£l£¦£º£4¤â¤*¥‚¥°¥Ì¥¦4¦d¦¨¦éééÓÓÍ»»»»»»»¹³ª $$Ifa$$If
&
F%„j „­ü¤^„j `„­ügdêvj„8^„8
&
F%
Æ8„œ„{¤^„œ`„{gdêvj
&
F%
Æ؄œ„[¤^„œ`„[gdêvj¨¦ª¦¬¦Ü¦Þ¦:§ì§þ§¶°§^VNN „8¤^„8 „7¤^„7Hkd5­$$If–F4Ö07ô - öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö}f4 $$Ifa$$IfHkd¯¬$$If–F4Ö07ô -`½

öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö}f4 þ§p¨”¨ø¨F©\©t© ©È© ª:ª´ªäª«ééé×Ϲ££×¡››‡
&
F&
Æ8„œ„›þ^„œ`„›þgdêvj„8^„8
&
F%
Ƅ„›þ¤^„`„›þgdêvj
&
F%
Æ8„„›þ¤^„`„›þgdêvj „8¤^„8
&
F%
Æ8„ ¤^„ gdêvj
&
F%
Æ8„œ„›þ¤^„œ`„›þgdêvj
«$«D«Š«þ«®¬Ò¬­­­X­’­æ­®J®r®–®¼®ò®ïåßËË»¹··µ³®¦ŸŸŸŸŸ
&
F,¤ „8¤^„8
&
F,
&
F'
Æ8„ ^„ gdêvj
&
F'
Æ8„œ„›þ^„œ`„›þgdêvj„8^„8 „8„^„8`„
&
F&
Æ8„ ^„ gdêvjò®$¯6¯R¯~¯¬¯Þ¯,°V°|°²°ö° ±V±Š±®±°±Ô±ü±
² ²6²Z²÷ððð÷ð÷÷ðëëëææÖÔÒÀÀÀÀÀ
&
F,„š„›þ¤^„š`„›þgdêvj
&
F-
Æ4„0ý`„0ýgdêvj
&
F,
&
F,
&
F,¤ „8¤^„8Z²®²Ø² ³T³’³Î³þ³

µ8µ\µ|µ®µâµ¶b¶†¶š¶ì¶,·f·„·ª·íëæáÔíííëÈÈÈÈÆææÄææÄææ-
„e„e¤^„e`„e

„h„hdh^„h`„h$a$
&
F,
&
F,„š„›þ¤^„š`„›þgdêvj ³T³’³Z´Ž´Æ´È´ú´ü´

µ8µâµ¶†¶š¶,·f· ·¢·ª·ð·°¸Ò¸n¹‚¹ò¹*ºdºfºnº°º°»â»H¼J¼f¼š¼â¼&½<½j¿º¿Ô¿ö¿ø¿\À^ÀnÀÀÀÁ>ÁpÁÁ\†²ÂTÃzÃ|ÀÎÚìÃzÅ÷îèäèÜèÜèäîäè÷è÷èÜè÷èäèäèäèÜèäèäèÜèäèîäèäîÒîèÜèäèäîäè̼·®§· · ·

hêvj56
hêvj6CJhêvj56CJ hêvj6jhêvjCJUmHnHu
hêvjCJhêvj5>*\^J hêvjNH^Jhêvj
hêvj^Jhêvj5\^Jhêvj5CJ \?ª·ð·¸¸2¸>¸R¸v¸¦¸°¸Ò¸0¹n¹‚¹È¹ò¹*ºHºnº°ºÄºÖº»4»Z»„»¦»ýëëëëëëëëéääâääýääýëëëëëëë
&
F,
&
F,„š„›þ¤^„š`„›þgdêvj-¦»°»â»f¼š¼À¼â¼&½<½j¿º¿ø¿nÀÀÀâÀÁ>ÁpÁÁ¶ÁØÁîÁÂíëæëææØÖÌÊÀæÖææÖÀÖææææ „h„˜þ^„h`„˜þ „8„ÿÿ^„8`„ÿÿ

Ɗ„h„˜þ^„h`„˜þ
&
F,
&
F,„š„›þ¤^„š`„›þgdêvjÂ\†ÂRÃTÃzÃ|ÃÚÄ.ÅRÅvÅòÆÜȤÉÚÊ

˔Ì@ÍîÍpÏ®ÏÀÐúøôòòòòîÞÙÔÔÔÔÍÙ»»ò¹ò
&
FW„e„›þ¤<^„e`„›þgdêvj
&


F¤ð
&


F
&
FW
&
FW„e„›þ^„e`„›þgdêvj¤ð¤¸

&
F,zÅ ÅöÆÇpÏ*юÑlÕnÕ¢Õ¤ÕÞÕàÕÖÖ×8×:ז×Î׌ØÄØÒÙ>Ú¨ÛÜ^ÜÆÜÝ|ÝÚÝÞºÞâކßìß8à<à

ábá8âhâŠâ¸ùºùêùìù ú"úNúPúÒÔbd¤¦l ˆŠùôùôðëðäðäðäðäðÛÔÍÛÍÛÍðÄðù½ù½ðÛÍÛÍðÛ´ÍÛÍðëðäðäðäðäðäðäðäðä𨢨
hêvjCJhêvj5B*
CJph€hêvj56CJ
hêvj6CJ hêvj56CJ
hêvj6CJ
hêvj6CJhêvj56CJ

j·ðhêvj hêvj5hêvj hêvj6

hêvj56>ÀÐÚÐ&Ó^Ó0ÕlÕ¢ÕÞÕÖPÖpÖ¨Ö×8ז×Î׌ØÄØýûýûòååååáýß͹§•§
Æ áބބdð^„Þ`„
Æ áބބÊýdð^„Þ`„Êý
Æ áބà„dð¤^„à`„
Æ áބà„Êýdð^„à`„Êý¤

Æ7n„n¤`„n
Æ7n¤ÄØÒÙ>ÚÐÚ.Û¨ÛÜ^ÜÆÜÝ|ÝÚÝÞºÞâކßìßíëÙǺëÙª˜íëÙª˜íë
Æ áބބÌýdð^„Þ`„Ìý
Æ áބàdð¤^„à

„à„Éýdð^„à`„Éý
Æ áބà„Éýdð^„à`„Éý
Æ áބà„Êýdð^„à`„Êý
Æ áބބdð^„Þ`„ìß<à

ábá8âJâhâèâãZä¦æÔæ®ènëŒëèìTï†ïZñzòœôíÝ˹·µ³µ³³µ³³µ³³µ³³³
Æ áބބdð^„Þ`„
Æ áބބYþdð^„Þ`„Yþ
Æ áބàdð¤^„à
Æ áބà„Wþdð^„à`„Wþ œôºôRöjù¸ùêù úNú†ú ûRû*ýJþpÒb¤ô¸ÜýûûûêÛÛÂûýûûûûÛÛÛÛû³
&
F{
Æ7n „¤]„¤
Æ
7nY „¤„n-DMÆ
ÀÀÀÿ]„¤^„n
Æ7n „¤„n]„¤^„n
Æ7n „¤„n¤ð]„¤^„n Ü6l ˆÄŒÖ
1 žîà H
€
Þ
,
j
X ¨ ððîÖÌÖÌÖÌÖÌÖÌÖÌÖÌÀºî„7^„7

¤ð-D

MÆ
ÿÿ
Æ7„7^„7
Æ7„n„’û¤ð-D

MÆ
ÿÿ^„n`„’û
&
F{
Æ7n „¤]„¤ ŠŽÄŒ’Ö

1 ž¢¤îà ä æ H
€
„
†
Þ
,
0
2
f
j
X ¨ &0Ζ PxFô|`º–ÐJh-¾-V!À!b""
#&#'#a#„#…#†#‰#¯#°#$õéãéõéãéõéãéõéãéõ×ãéõéãéõéõãÓÊãÊãÊãÊãÊãÊãÓÁ¸Á¸Á¸Á¸Á¸Ó²¬Ó¬¢¬Ó¬¸jehêvjCJ U
hêvjCJ
hêvjPJhêvj6CJ \hêvj6CJ\hêvj56CJhêvjhêvj5B*
CJph€
hêvjCJhêvj5B*
CJph€hêvjB*
CJph€>¨ &0Ζ Ò PxÞFô|`º*˜v–õëõëõëõõëõõëõëéÛÄÄÄ
&
Fz
Æn„Ê„›þdð^„Ê`„›þgdêvj
&
Fz
Ændð¤ð
Æ7„7^„7
Æ áÞdð–2ÐJh-¾-V!À!b""
#
#'#a#…#‡#‰#°#±#P$ææÏÂÏÂÏÂÏÂÂÀ¾¶¶¾Â­ $$Ifa$
Æádð

„Þ„dð^„Þ`„
&
Fz
Æn„Ê„›þdð^„Ê`„›þgdêvj
&
F
Æ hán„n„åþdð^„n`„åþgdêvj$P$R$~$€$% %$%:%†%ˆ%Ž%¬%°%Â%Æ%Ê%Ì%Ò%î%ð%&&&
&&.&0&D&F&J&L&R&n&r&„&ˆ&Œ&Ž&”&²&¶&È&Ì&Ð&Ò&Ø&ô&ö&'
''':'R'^'(.(î(.)0)6)P)`)b)v)z)~)ùõðõðõðãðõðÞ×Þ×ÞõðÞ×Þ×ÞõðÞ×Þ×ÞõðÞ×Þ×ÞõðÞ×Þ×ÞõðÞ×Þ×ÞõÐÊÐðãðÞðú³ª³ª³hêvjCJH*\
hêvjCJ\hêvj\^JaJ
hêvj5CJ
hêvjCJ
hêvj5CJ

hêvjH*\ hêvj\hêvjCJ PJ\^JaJ hêvj5hêvj

hêvj5\CP$R$~$€$‚$Š$Œ$¢™<™™™\kdˆ
$$If–F4ÖÖºÿ¶#ü#Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$\kdá $$If–F4ÖÖºÿ¶#ü#ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÿÿÿÖÿ4Ö
Faöf4Œ$¢$Î$ü$% %"%$%ööööMöG$If¨kd!
$$If–F4ÖÖrºÿ7
í ȶ#`}ÿÿÿÿÿÿÿÿ`ÜÿÿÿÿÚ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÛ ÿÿÿÿÿÿÿÿ`îÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$ $%:%X%f%„%†%òéééã$If $$Ifa$
#¤x ¤$If[$\$†%ˆ%Ž%ž%0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd‘

$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ# ÿÿÿÿÿÿÿÿ ÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿ ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ž%ª%°%º%Æ%Ê%ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$Ê%Ì%Ò%â%0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd# $$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4â%ì%ð%ú%&&ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$&
&& &0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd¾$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 &*&0&:&F&J&ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$J&L&R&b&0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd/$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4b&l&r&|&ˆ&Œ&ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$Œ&Ž&”&¤&0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd $$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4¤&°&¶&À&Ì&Ð&ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$Ð&Ò&Ø&è&0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd $$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4è&ò&ö&'
''ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$'' '*'0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd‚$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4*','.'0'2':'ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$:'<'^'0-$
Ʊ÷À „­ü„7]„­ü`„7a$Îkd$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÜÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4^'¬'®'Þ'à'â'ê'ô—ô:ôô\kdÓ$$If–F4ÖÖºÿ¶#ü#Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4\kd,$$If–F4ÖÖºÿ¶#ü#ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÿÿÿÖÿ4Ö
Faöf4
$¤<$Ifa$ê'ì'(.(\(~(€(‚(ôôçôô>ô¨kdl$$If–F4ÖÖrºÿ7
í ȶ#`}ÿÿÿÿÿÿÿÿ`ÜÿÿÿÿÚ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÛ ÿÿÿÿ`îÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
#¤< ¤$If[$\$
$¤<$Ifa$ ‚(„(š(¸(Æ(ä(æ(÷ììììì
$¤<$Ifa$¤<$Ifæ(è(î()0%¤<$If
$¤<$Ifa$ÎkdÜ$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ# îÿÿÿÿÿÿÿÿ îÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿíÿÿÿÿ íÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4)

)))().)ðåÖåÁ $
Æع€€ „¤<$If]„a$$ „.¤<$If]„.a$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$.)0)6)0%
$¤<$Ifa$Îkdp$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíîÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf46)P)^)d)n)z)~)ïàÕÆÕ± $
Æع€€ „¤<$If]„a$$ „.¤<$If]„.a$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$Pdð¤<$1$7$8$If~)€)†)ž)0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkdý$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíîÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4~)†)¬)°)Ä)È)Ì)Ô)*@*„*Ú*Ü*Þ*++ +n+p+ ,,v,x,Ž,ž,¢,´,¸,Â,Ä,Ú,ê,ì,þ,-
-

-"-4-6-J-L-V-X-n-~-‚-”-˜-¢-¤-º-Ê-Î-à-ä-î-ð-...*.,.6.8.b.z.„.†.B/X/V0†0¨0øñèñèñøñøáÝá×ÒÌÆøÆøÆøÆøñèñèñÆøñèñèñÆøñèñèñÆøñèñèñÆøñèñèñÆøñèñèñÆøÆøÆø¹øñøhêvjCJPJ\^JaJ
hêvjCJ
hêvjCJ hêvj5
hêvjCJhêvj
hêvj5CJhêvjCJH*\
hêvjCJ\
hêvj5CJIž)¨)°)º)È)Ì)ðåÖåÁ $
Æع€€ „¤<$If]„a$$ „.¤<$If]„.a$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$Ì)Î)Ô)ì)0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkdn-$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíîÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ì)ö)ú)* **ðåÖåÁ $
Æع€€ „¤<$If]„a$$ „.¤<$If]„.a$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$* ****0((¤<$IfÎkdß $$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíîÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4**,*.*0*2*>*ôôôôé
$¤<$Ifa$
$¤<$Ifa$>*@*R*0$
Ɣ-ÀÀ „ ü„7¤<&dPÆÿ]„ ü`„7a$Îkdl"$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÜÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4R*t*„*Ú*Þ*+ +n+ëëéçÜv $$Ifa$\kd{#$$If–F4ÖÖºÿ¶#ü#ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÿÿÿÖÿ4Ö
Faöf4
$¤<$Ifa$ $
Ɣ-ÀÀ „-ü„7¤<]„-ü`„7a$ n+p+r+z+|+’+¾+ì+ ,¢™™™™™™™ $$Ifa$\kd"$$$If–F4ÖÖºÿ¶#ü#Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4 ,,, ,*,H,V,t,v,VMGMMMMG$If $$Ifa$¨kd»$$$If–F4ÖÖrºÿ7
í ȶ#`}ÿÿÿÿÿÿÿÿ`ÜÿÿÿÿÚ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÛ ÿÿÿÿÿÿÿÿ`îÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4v,x,~,Ž,0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd+&$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ# ÿÿÿÿÿÿÿÿ ÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿ ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4Ž,œ,¢,¬,¸,Â,ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$Â,Ä,Ê,Ú,0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd½'$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4Ú,è,ì,ö,-
-ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$
-

--"-0%¤<$If
$¤<$Ifa$ÎkdX)$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4"-0-6-@-L-V-ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$V-X-^-n-0%¤<$If
$¤<$Ifa$ÎkdÉ*$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4n-|-‚-Œ-˜-¢-ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$¢-¤-ª-º-0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd:,$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4º-È-Î-Ø-ä-î-ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$î-ð-ö-.0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd«-$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4. ..".,.6.ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$6.8.:.P.0%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd/$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíÿÿÿÿîÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4P.R.T.V.X.b.ðåÖåÃ$
ÆՀ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$b.d.„.0-$
Ʊ÷À „­ü„7]„­ü`„7a$Îkd·0$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÜÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4„.†.à.â.4/ñæ‰æ\kdÆ1$$If–F4ÖÖºÿ¶#ü#ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÿÿÿÖÿ4Ö
Faöf4
$¤<$Ifa$

Ʊ÷À „­ü„7]„­ü`„74/6/8/@/B/X/„/²/Ô/¢———Š———
#¤< ¤$If[$\$
$¤<$Ifa$\kdm2$$If–F4ÖÖºÿ¶#ü#Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4Ô/Ö/Ø/Ú/ð/ 00:0VKCKKKK¤<$If
$¤<$Ifa$¨kd3$$If–F4ÖÖrºÿ7
í ȶ#`}ÿÿÿÿÿÿÿÿ`ÜÿÿÿÿÚ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÛ ÿÿÿÿ`îÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 :0<0>0D0ô%ôÎkdv4$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ# ÿÿÿÿÿÿÿÿ ÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿíÿÿÿÿ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤<$Ifa$D0V0`0f0p0|0†0÷èÝÎÝ¿$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$¤<$If†0ˆ0Ž0¨00%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkdú5$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíîÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4¨0²0¸0Â0Î0Ø0ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$¨0´0¶0Ê0Î0Ø0ø01
11"1,1L1x1Ö1>2B2 444,404:4P4^4`4p4r4Ž4¤4°4²4Ä4Æ4Ð4æ4ô4ö45
5 5*52565F5J5T5j5t5v5ˆ5Š5Â5”7Ä7ä7ò7ô78

8848@8D8V8Z8x8–8 99„9†9ˆ9X;`;d;v;øïøïøèøïøïøèøèäÞÕÏÈÏÈÏÕÏÈÏÈÏÕÏÈÏÈÏÕÏÈÏÈÏÕÏÈÏÈÏÕÏÈÏÈÏÕÏÕÏÈÏÈÏÕÏÈÏÈÏÕÏÞäÁÞÕÏÈÏ
hêvj5CJ
hêvjCJH*
hêvjCJhêvj5CJ\
hêvjCJhêvj
hêvj5CJhêvjCJH*\
hêvjCJ\LØ0Ú0à0ø00%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkd‡7$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíîÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ø01
1 1"1,1ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$,1.141L10%¤<$If
$¤<$Ifa$Îkdø8$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíîÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4L1V1Z1d1n1x1ðåÖåÇ$ „¤<$If]„a$$ „ª¤<$If]„ªa$
$¤<$Ifa$$ „Ƥ<$If]„Æa$x1z1|110((¤<$IfÎkdi:$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÜíÿÿÿÿíÿÿÿÿîíîÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf41’1”1–1˜1¢1ôôôôå$ „¤<$If]„a$
$¤<$Ifa$¢1¤1´10$
Ɣ-ÀÀ „ ü„7¤<&dPÆÿ]„ ü`„7a$Îkdö;$$If–F4Ö֞ ºÿ7
í Ûȶ#}ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÜÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿíÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿîÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4´1Ì1Ö1>2B22’2¾2ëëéçށÞ\kd=$$If–F4Ö







Öºÿ5&{&Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$ $
Ɣ-ÀÀ „-ü„7¤<]„-ü`„7a$ ¾2À2È2Þ2
383Z3p3Š3¢™™™™™™™ $$Ifa$\kd=$$If–F4Ö







Öºÿ5&{&

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4Š3Œ3Ž33¨3Æ3C==44 $$Ifa$$If»kd)>$$If–F4Ö







ֈºÿ7
í uU"5&à}

àÜ



€Ú





€ˆ





àà



àà

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4Æ3Ô3ò3ô3ö3öööö $$Ifa$ö3ø3þ3$Ifákd‚?$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛuU"5&





ے



ے



۔



€š









Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4þ3 4 44$4044484ùðððððð $$Ifa$$If 84:4@4$IfákdCA$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛuU"5&}

Ü



ے



ے



۔



€š



ۈ



ۈ

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4@4P4\4`4h4r4~4Œ4ùðððððð $$Ifa$$If Œ4Ž4”4$IfákdC$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛuU"5&}Ü

ے

ے

۔

€š

ۈ

€àÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4”4¤4¬4²4º4Æ4Ê4Î4ùðððððð $$Ifa$$If Î4Ð4Ö4$Ifákd•D$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛuU"5&}Ü

ے

ے

۔

€š

ۈ

€àÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4Ö4æ4ð4ö4þ4
5 55ùðððððð $$Ifa$$If 5 55$IfákdF$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛuU"5&}Ü

ے

ے

۔

€š

ۈ

€àÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf45*50565>5J5N5R5ùðððððð $$Ifa$$If R5T5Z5$IfákdwG$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛuU"5&}Ü

ے

ے

۔

€š

ۈ

€àÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4Z5j5r5v5€5Š55”5ùðððððð $$Ifa$$If ”5–5ákdèH$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛuU"5&}Ü

ے



ے



۔



€š



ۈ

€àÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4–5À5Â566B6ôôëŽë\kd‘J$$If–F4Ö







Öºÿ5&{&Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$

Ɣ-ÀÀ„7`„7B6D6L6b6Ž6¼6Þ67 7¢™™™™™™™ $$Ifa$\kd*K$$If–F4Ö







Öºÿ5&{&

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4 777 7,7J7C==44 $$Ifa$$If»kdÑK$$If–F4Ö







ֈºÿ7
í ÈU"5&à}

àÜ



€Ú





€Û





à



àà

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4J7X7v7x7z7öööö $$Ifa$z7|7‚7 $$Ifa$ákd*M$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛÈU"5&





ے



ے



۔



ے









Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4‚7”7ž7¤7¬7¸7¾7Â7öíííííí $$Ifa$ $$Ifa$ Â7Ä7Ê7 $$Ifa$ákdãN$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛÈU"5&€}

ۆ



ے



ے



۔



ے



€



ۈ

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4Ê7ä7ð7ö78

88 8öíííííí $$Ifa$ $$Ifa$ 888 $$Ifa$ákd¶P$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛÈU"5&€}€Ü

ے

ے

۔

ے

€

€àÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4848<8D8L8Z8f8v8öíííííí $$Ifa$ $$Ifa$ v8x8~8 $$Ifa$ákd5R$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛÈU"5&€}€Ü

ے

ے

۔

ے

€

€àÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4~8–8ž8¢8¬8¶8º8¾8öíííííí $$Ifa$ $$Ifa$ ¾8À8ákd´S$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
í ÛÈU"5&€}

ۆ



ے



ے



۔



ے



€



ۈ

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4À8è8 99„9ˆ9Ö9Ø9:ôôôòðçŠç\kd‡U$$If–F4Ö







Öºÿ5&{&Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$

Ɣ-ÀÀ„7`„7:::::(:T:‚:¤:¼:Ö:¢™™™™™™™““$If $$Ifa$\kd V$$If–F4Ö







Öºÿ5&{&

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4
Ö:Ø:Ú:Ü:ò:;;C=====$If»kdÇV$$If–F4Ö







ֈºÿ7
FuÇ!5&`}

`Ü



3





/







`R



`n

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4;<;>;@;ùùù$If@;B;H;$IfákdX$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
f FÛuÇ!5&





S



à



•



š









Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4H;X;^;d;n;z;~;‚;ùùùùùùù$If v;z;„;š;¦;¨;ª;º;¼;Ú;ð;ü;þ;<<<2<@ ?J?L?l?~?€?˜?œ?¤?¦?Ä?ä?è?@@@@!@9@a@b@æ@ç@+AXAYAZA]AŸA AøòéáòøòøòéòøòøòéòøáòøòéòøòøòéòøòøòéÚÖòÚÖÑÖÑÖòÚÖÑÖÑÖòÚÖòËÖÅ¿Ö¹­¦Ö¹
hêvjCJ\jOyhêvjCJU\
hêvjCJ
hêvjCJ
hêvjPJ
hêvjCJ hêvjH*hêvj

hêvj5\ hêvj^JaJ hêvj5CJ\
hêvjCJ
hêvjCJH*A‚;„;Š;$IfákdÛY$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
f FÛuÇ!5&}

Ü



S



à



•



š



R



n

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4Š;š;¦;ª;²;¼;È;Ø;ùëùùùùù
Pdð$1$7$8$If$If Ø;Ú;à;$Ifákd¶[$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
f FÛuÇ!5&}Ü

S

à

•

š

R

nÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4à;ð;ø;þ;<<<<ùùùùùùù$If <<"<$Ifákd=]$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
f FÛuÇ!5&}Ü

S

à

•

š

R

nÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4"<2<< Pdð$1$7$8$If$If ^<`






Ö´ºÿ7
f FÛuÇ!5&}Ü

S

à

•

š

R

nÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4f






Ö´ºÿ7
f FÛuÇ!5&}Ü

S

à

•

š

R

nÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4¦<¶<¾<Â<Ì<Ö<Ü<à<ùùùùùùù$If à<â<ákd¨a$$If–F4Ö







Ö´ºÿ7
f FÛuÇ!5&}Ü

S



à



•

š

R



n

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4â<

= =\=^=Ž=ôôëŽë\kdKc$$If–F4Ö







Öºÿ5&{&Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$

Ɣ-ÀÀ„7`„7Ž==˜=®=Ú=>*>P>Z>¢™™™™™™™ $$Ifa$\kdäc$$If–F4Ö







Öºÿ5&{&

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4Z>\>^>`>v>†>¤>C=====$If»kd‹d$$If–F4Ö







ֈºÿ7OïÈU"5&à}

à



€






€Ù






à



àà

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4¤>Æ>Ø>ö>ø>ú>ü>? ??"?(?0?4?@?F?J?L?R?l?x?|?‚?Œ??œ? ?ùùùùùôùùëëëëëëëëæùùëëëëëëëFf´k $$Ifa$Ffµg$If ?¤?¦?¬?Ä?Ð?à?è?ð?ø?@ @@@@!@%@'@)@.@0@5@7@9@:@öñëëööööööööæëëööööööööáFfAwFfBs$IfFf{o $$Ifa$:@N@a@b@À@ç@+AYA[A]A A¡A¢A£A¥A¨A«A®A±A²AôôôîìßÝÏÏÝô¾¾¾¾¾¾¾²

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ $
Ɣ-ÀÀ„Ž`„Ža$

„Þ„dð^„Þ`„ „äþ^„äþ

Ɣ-ÀÀ„7`„7 A¡A¾AÀAÁAÔAÕAÖA×AÚAÜAÝAßAñAóA BB B!B4B5B6B7B8B9BLBMBNBOBRBTBUBWBlBnBoBqB‚B„BœBBäBåBþBCCC CøóïåóÔÈåóÁóºóÁóÁóåó©åóåóŒ€åóÁóºóÁóºóÁóyïyóºóºó
hêvj5CJjNƒhêvj5EHòÿU j«È:
hêvjUVmHnHujchêvj5EHôÿU jTªÈ:
hêvjUVmHnHu

hêvj5H*

hêvj5H*j©zhêvj5EHôÿU jªÈ:
hêvjUVmHnHujhêvj5Uhêvj hêvj5
hêvj5CJ/²A³A´Aðð $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$´AµAâkd3y$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑ
öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4µA·A¸A¹AºA»A¼A½A¾AÀAØAîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
ØAÙAâkd­|$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑ
öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ÙAÜAßAâAåAèAêAìAíAîAïAîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
ïAðAâkdM~$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿ
ÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ðAóAõAúAþAB B B
B
B

BîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$


B
BâkdÑ$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
BBBBBBB-B B8BPBîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
PBQBâkdB…$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4QBTBWB\B^B`BeBgBhBiBjBîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
jBkBâkdԆ$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4kBnBqBtBwByB{B}B~BB€BîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
€BBâkdfˆ$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4B„B†BŠBŽB’B–B˜B™BšB›BîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
›BœBâkdŠ$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4œBBäBåBæBèBëBîBñBôBõBöB÷BôîôÝÝÝÝÝÝÑ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ „äþ^„äþ

Ɣ-ÀÀ„7`„7

÷BøBùBúB/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd‹$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
×
öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4úBýBCCC CC Cîîîîâââ

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ C
C

C
C/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd5$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
×
öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4
CCCCC-C C8CîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ C!C4C5C6C7C:CD?DRDSDTDUDXDZD[DöñàÔöñÍñÍñÍñöñ¼°öñöñŸ“öñÍñÍñÍñŒˆñˆöñàuöñÍñjw¡hêvj5EHôÿU
hêvj5CJhêvj
hêvj5CJj`—hêvj5EHòÿU jc«È:
hêvjUVmHnHuju•hêvj5EHôÿU jŸªÈ:
hêvjUVmHnHu

hêvj5H*jŒŽhêvj5EHôÿU jªÈ:
hêvjUVmHnHu hêvj5jhêvj5U+8C9C Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
×
ÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4=C?CBCDCFCGCHCICîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ ICJCMCNC/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd;’$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4NCPCSCWCYCZC[C\CîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ \C]C`CaC/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkdʓ$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4aCcCeCiCmCnC†CžCîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ žCŸC¢C£C/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ÏkdU™$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4£C¥C§C«C­C®C¯C°CîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ °C±C´CµC/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd›$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4µC·C¹C½C¿CÀCÁCÂCîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ ÂCÃCÆCÇC/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd«œ$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4ÇCÉCÍCÑCÓCÔCÕCÖCîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ ÖC×CØCD/$ „äþ^„äþ

Ɣ-ÀÀ„7`„7ÏkdVž$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4D-D D!D#D&D)D,D/D0D1D2Dôããããããã×ÈÈ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$

Ɣ-ÀÀ„7`„7
2D3Dâkd $$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑ
öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf43D5D6D7D8D9D:D;DDVDîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
VDWDâkd{£$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑ
öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4WDZD]DaDeDiDkDmDnDoDpDîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
[D]DrDtDDDªD«D¾D¿DÀDÁDÂDÃDÖD×DØDÙDÜDÞDßDáDöDøDùDûDEE*ETEUEnEpErEtEEE£E¤E¥E¦E©E«E¾EÀEÖEØEëEìEÿEùôíôíôãôÒÆãôãôµ©ãôíôùôíôùôíô¥žôùôùôãôãôíôíôíôãôjZµhêvj5EHôÿU jªÈ:
hêvjUVmHnHu
hêvj5CJhêvjjªhêvj5EHòÿU j«È:
hêvjUVmHnHuj1¨hêvj5EHôÿU jTªÈ:
hêvjUVmHnHujhêvj5U

hêvj5H* hêvj5

hêvj5H*1pDqDâkd¥$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿ
ÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4qDtDvDzD~D‚D†DˆD‰DŠD‹DîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
‹DŒDâkdŸ¦$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ŒDD’D–DœDžD¤D©DªDÂDÚDîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
ÚDÛDâkd¬$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ÛDÞDáDåDéDëDïDñDòDóDôDîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
ôDõDâkd¢­$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4õDøDûDÿDEE E
E

E
E EîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
EEâkd4¯$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4EE EEE E$E&E'E(E)EîîîîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$
)E*ETE „äþ^„äþâkdÔ°$$If–F4 ”Öà
ºÿr+ä 
V
Èÿ Ðã"¸¹¹ÿÿÿÿ¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4TEUEVEXE[E^EaEdEeEfEgEôãããããã×ÈÈ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$

Ɣ-ÀÀ„7`„7
gEhEiEjE/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd²$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
×
öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4jEmEpEtEvEwExEyEîîîîâââ

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ yEzE|E}E/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd´$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
×
öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4}EE…E‰EEŽEE§EîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ §E¨E«E¬E/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd^·$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
×
ÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4¬E±EµE·E¹EºE»E¼EîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ ¼E½EÀEÁE/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd ¹$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4ÁEÅEÉEÏEÑEÒEÓEÔEîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ ÔEÕEØEÙE/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd˜º$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4ÙEÞEàEæEêEëEFFîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ ÿEFFFFFFFFFF-F3F5FIFKF^FˆF®F¯FÂFÃFÄFÅFÆFÇFÚFÛFÜFÝFàFâFñFïãÙÔÙÔ÷ÙÔ°Ô°Ô°Ô¬¥™¥ˆz™¥™¥i[™¥R¥hêvj5CJH*jÀÉhêvj5CJEHöÿU jЮÈ:
hêvjUVmHnHujÈhêvj5CJEHúÿU j®È:
hêvjUVmHnHujhêvj5CJU
hêvj5CJhêvj

hêvj5H*j.¾hêvj5EHòÿU jc«È:
hêvjUVmHnHu hêvj5jhêvj5UjC¼hêvj5EHôÿU jŸªÈ:
hêvjUVmHnHu FF-F F/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd#À$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4 F$F&F,F.F/F0F1FîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ 1F2F5F6F/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ÏkdÎÁ$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f46F:F Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ GFHFKFLF/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ÏkdyÃ$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4LFPFTFXFZF[F\F]FîîîîâÓÓ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ ]F^FˆFŠF/)

Ɣ-ÀÀ„7¤´`„7 „äþ^„äþÏkd$Å$$If–F4 ”ÖÊ 7ï¨ a

ӌà Ч"¸¹¹ÿÿÿÿ¹¹¹7ÿÿÿÿ
ÿÿÿÿ×
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}f4ŠFFF’F•F˜F›FœFFžFîîîîîîàîî

Ɣ-ÀÀ¤´$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ žFŸF¡F¤F/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ÏkdÏÆ$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÑ
öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4¤F§F©F«F­F®FÆFÞFîîîîààî

Ɣ-ÀÀ¤´$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ ÞFßFâFäF/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd¸Ë$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅ-
öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4äFæFèFêFìFíFîFïFîîîîàîî

Ɣ-ÀÀ¤´$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ ïFðFóFõF/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd
Í$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅÿÿÿÿ-
ÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ñFóFGGGG#G$G%G&G'G(G;GGAGCGRGTGcGeGtGuGˆG‰GŠG‹G™GšG­G®G¯G°G¿GÀGÓG÷ð÷ðäðÓÅäðäð´¦äð÷ð÷ð÷ðäð”†äðäðtfäðäðjêÚhêvj5CJEHöÿU#j@¯È:
hêvj5UVmHnHujÙhêvj5CJEHöÿU#j$¯È:
hêvj5UVmHnHuj•Ñhêvj5CJEHòÿU jø®È:
hêvjUVmHnHuj¼Ïhêvj5CJEHöÿU jë®È:
hêvjUVmHnHujhêvj5CJU
hêvj5CJhêvj5CJH*$õF÷FùFûFýFþFÿFGîîîîàîî

Ɣ-ÀÀ¤´$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ GGGG/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd\Î$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅÿÿÿÿÿÿÿÿ-
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4GG
G

G GG'G?Gîîîîàîî

Ɣ-ÀÀ¤´$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ ?G@GCGEG/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ÏkduÓ$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅÿÿÿÿÿÿÿÿ-
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4EGGGIGKGMGNGOGPGîîîîàîî

Ɣ-ÀÀ¤´$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ PGQGTGVG/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ÏkdÕÔ$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅÿÿÿÿÿÿÿÿ-
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4VGXGZG\G^G_G`GaGîîîîàîî

Ɣ-ÀÀ¤´$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ aGbGeGhG/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd5Ö$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅÿÿÿÿÿÿÿÿ-
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4hGjGlGnGpGqGrGsGîîîîàîî

Ɣ-ÀÀ¤´$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ sGtG™G¿GH/$$$

Ɣ-ÀÀ„7`„7Ïkd•×$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ÓGÔGÕGÖGH HFHHHJHLHnHTIVIŠIŒI²I´I¶I¸IºIòIôI„J±J²J¼JèJKKKíßÓÌÓ̺¬Ǫ́¢Ì•Œvg•ŒÌ^̨YT¨MÓÌ

hêvj5\ hêvj\ hêvj5hêvj5CJH*jcàhêvj5CJEHöÿU\*jº¯È:
hêvj5CJUV\mHnHuhêvj5CJ\jhêvj5CJU\
hêvjCJ hêvjj¥Þhêvj5CJEHúÿU#j‚¯È:
hêvj5UVmHnHu
hêvj5CJjhêvj5CJUjÄÜhêvj5CJEHðÿU#j[¯È:
hêvj5UVmHnHuHnHIIVIŠIºIäIæIðIøIôîìêôôôÛÛÛ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$ „äþ^„äþ

Ɣ-ÀÀ„7`„7
øIúIJJJzkkk $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$„kdâ$$If–F4Ö ”¡ÖFO>. ï ÿÿÿÿÿÿÿÿð ÿÿÿÿð ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö•f4J J
JJJzkkk $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$„kdyã$$If–F4Ö ”¡ÖFO>. ï ÿÿÿÿð ð Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö•f4JJ J0J9JBJKJzoo``M$
Ɣ-ÀÀ „c$If]„ca$ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$

Ɣ-ÀÀ„7`„7„kdqä$$If–F4Ö ”¡ÖFO>. ï ÿÿÿÿð ð Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö•f4KJLJUJ^JgJzkkX$
Ɣ-ÀÀ „c$If]„ca$ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$„kdiå$$If–F4Ö ”¡ÖFO>. ï ÿÿÿÿÿÿÿÿð ÿÿÿÿð ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö•f4gJhJqJzJ‚JzkkX$
Ɣ-ÀÀ „c$If]„ca$ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$„kdaæ$$If–F4Ö ”¡ÖFO>. ï ÿÿÿÿð ð Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö•f4‚JƒJ„J±JÐJèJKKzoigecW

Ɣ-ÀÀ$If „äþ^„äþ

Ɣ-ÀÀ„7`„7„kdYç$$If–F4Ö ”¡ÖFO>. ï ÿÿÿÿð ð Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö•f4 KKKKKK.K/K0K1K3K4KGKHKIKJKLKMK`KaKbKcKeKfKyKzK{K|K~KK’KïáÕÎÕν¯ÕÎÕΐÕÎÕÎqÕÎÕÎ`RÕÎÕÎj,òhêvj5CJEHôÿU j½¹È:
hêvjUVmHnHuj»ïhêvj5CJEHôÿU j|¹È:
hêvjUVmHnHuj5íhêvj5CJEHôÿU j3¹È:
hêvjUVmHnHuj´êhêvj5CJEHôÿU j¹È:
hêvjUVmHnHu
hêvj5CJjhêvj5CJUjQèhêvj5CJEHöÿU j̸È:
hêvjUVmHnHuKK2K3KKKLKdKÌÀÀZÀ2kddï$$If–FÖj Yï öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö° 2kdÞì$$If–FÖj Yï öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö°

Ɣ-ÀÀ$If2kd]ê$$If–FÖj Yï öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö° dKeK}K~K–K—K¬KÄKÌÀÀZXÀ2kdÎö$$If–FÖj Yï öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö° 2kdGô$$If–FÖj Yï öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö°

Ɣ-ÀÀ$If2kdÕñ$$If–FÖj Yï öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö° ’K“K”K•K—K¬K­KÀKÁKÂKÃKÆKáKýKþKLLL LLL*L+L,L-L/L0LCLDLïáÕÎÇÕζ¨ÕΤÇÕΓ…ÕÎÕÎtfÕÎÕÎU j_»È:
hêvjUVmHnHuj¸ühêvj5CJEHôÿU júºÈ:
hêvjUVmHnHujÅùhêvj5CJEHôÿU jE»È:
hêvjUVmHnHuhêvjj%÷hêvj5CJEHôÿU j>ºÈ:
hêvjUVmHnHu

hêvj5\
hêvj5CJjhêvj5CJUjžôhêvj5CJEHôÿU jñ¹È:
hêvjUVmHnHuÄKÅKÆKáKýKLL.LÌÁ¿½±W±Ykd.ü$$If–FÖÖj YïÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö°

Ɣ-ÀÀ$If

Ɣ-ÀÀ„7`„72kdnù$$If–FÖj Yï öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö° .L/LGLHL`L¥™?™Ykdµ$$If–FÖÖj YïÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö°

Ɣ-ÀÀ$IfYkdæþ$$If–FÖÖj YïÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö° DLELFLHLIL\L]L^L_LaLuLvL‰LŠL‹LŒLŽLLÓLÔL&MXMYMlMmMnMoMpMqM„M…MòæßæßÎÀæß¹æߨšæߕ‘‹‘••pd••S jЮÈ:
hêvjUVmHnHujÏhêvj5EHúÿU j®È:
hêvjUVmHnHujhêvj5U
hêvjCJ hêvj hêvj5jÍhêvj5CJEHôÿU j-¼È:
hêvjUVmHnHu

hêvj5\j?hêvj5CJEHôÿU jÒ»È:
hêvjUVmHnHu
hêvj5CJjhêvj5CJUjpÿhêvj5CJEHôÿU`LaLuLLŽLÔL&M)M+M.M¥£—db`OOO$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$2kdB $$If–FÖj Yï öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö°

Ɣ-ÀÀ$IfYkdC$$If–FÖÖj YïÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö° .M1M4M7M8M9M:Mîîîàîî

Ɣ-ÀÀ¤´$If$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$:M;M=M/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd™ $$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÑ
öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4=MCMHMMMRMWMXMpMˆMðððððââÑ$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$

Ɣ-ÀÀ¤´$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$…M†M‡MŠMŒM¤M¦MºM¼MÒMÓMæMçMèMéMêMëMþMÿMNNNNNN0N2NGNHN[N\N]N^NtNuNˆN‰NŠN‹N¢NôêåÞåÞåÞåêåÍÁêåêå°¤êåÞåÞåÞåê各êåêåpdêåj´hêvj5EHöÿU'j@¯È:
hêvj5CJUVmHnHujÛhêvj5EHöÿU'j$¯È:
hêvj5CJUVmHnHuj_hêvj5EHòÿU jø®È:
hêvjUVmHnHuj†hêvj5EHöÿU jë®È:
hêvjUVmHnHu

hêvj5H* hêvj5jhêvj5UjŠ
hêvj5EHöÿU'ˆM‰MŒM/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd‚

$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅ-
öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ŒM‘M–M›MMŸM M¡M¢MðððððâÑÑ$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$

Ɣ-ÀÀ¤´$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$¢M£M¦M/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ÏkdÔ
$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅÿÿÿÿ-
ÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4¦MªM­M°M³MµM¶M·M¸MðððððâÑÑ$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$

Ɣ-ÀÀ¤´$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$¸M¹M¼M/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd&$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅÿÿÿÿÿÿÿÿ-
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4¼MÁMÆMÈMÌMÑMÒMêMNðððððâÑÑ$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$

Ɣ-ÀÀ¤´$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$NNN/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkd? $$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅÿÿÿÿÿÿÿÿ-
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4N N

N NNNN NNðððððâÑÑ$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$

Ɣ-ÀÀ¤´$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$NNN/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$ÏkdŸ$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅÿÿÿÿÿÿÿÿ-
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4NN#N%N)N+N,N-N.NðððððâÑÑ$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$

Ɣ-ÀÀ¤´$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$.N/N2N/$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$Ïkdÿ$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F
* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÅÿÿÿÿÿÿÿÿ-
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf42N6N:N=NANCNDNENFNðððððâÑÑ$
Ɣ-ÀÀ¤´$Ifa$

Ɣ-ÀÀ¤´$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$FNGNtN¢NúN/$$$

Ɣ-ÀÀ„7`„7Ïkd_$$If–F4 ”ÖÊ ºÿr+ä 
V
F* ¸¹¹¹¹¹7ÿÿÿÿÑÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4¢N£N¶N·N¸N¹NúNûN OOOO*O+OzO{OŒOO O¡O¢O£OÉOÊOÝOÞOßOàOçOèOûOüOöñÝÑöñöñ½±öñª¦ªñöñ•‰öñöñxlöñöñ[ jM¾È:
hêvjUVmHnHuj»$hêvj5EHöÿU j.¾È:
hêvjUVmHnHuj-!hêvj5EHöÿU j ¾È:
hêvjUVmHnHuhêvj
hêvj5CJjo-hêvj5EHúÿU'j‚¯È:
hêvj5CJUVmHnHujŽhêvj5EHðÿU'j[¯È:
hêvj5CJUVmHnHu hêvj5jhêvj5U-úN*O+OzO{O|O~OO„O‡OŠO‹OŒO¤OôåãôÔÔÔÔÔÔÈÔÔ

Ɣ-ÀÀ$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$
Ɣ-ÀÀ„ü„;ý^„ü`„;ý

Ɣ-ÀÀ„7`„7
¤O¥O§O­O/ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$Ïkd#$$If–F4 ”ÖÊ äþüO
V
F* €8







ۈ







€S





ۀ



€C



€G





©

Ñ
öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö*ÿf4­O³O¸O»OÂOÃOÄOÅOÆOÇOÈOÉOáOâOãOäOåOæOçOÿOððððääääääääääääääð

Ɣ-ÀÀ$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$üOýOþOPPPP5P7PQPSPiPkPPƒPšPÆPÇP
Q?Q@Q—Q˜QfRjRªR®RÊRÎRæRèRôRøR hêvjCJj†4hêvjU
hêvjCJ
hêvjPJhêvj

hêvj5H* hêvj5jhêvj5Uj§&hêvj5EHòÿUHÿOPPP/ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$Ïkd›($$If–F4 ”ÖÊ äþüO
V
F* €8







ۈ







€S





ۀ



€C



€G





©

`Ñÿÿÿÿ`
ÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö*ÿf4P

PPPPPPPððððäää

Ɣ-ÀÀ$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$ PPP!P/ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$ÏkdV*$$If–F4 ”ÖÊ äþüO
V
F* €8





ۈ





€S



ۀ

€C

€G



©

©ÿÿÿÿÿÿÿÿ ©ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö*ÿf4!P&P+P.P0P1P2P3Pððððäää

Ɣ-ÀÀ$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$ 3P4P7P;P/ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$Ïkd ,$$If–F4 ”ÖÊ äþüO
V
F* €8



ۈ



€S

€Ä€C€G

©

©ÿÿÿÿÿÿÿÿ ©ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö*ÿf4;P@PBPEPLPMPNPOPððððäää

Ɣ-ÀÀ$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$ OPPPSPXP/ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$Ïkd¼-$$If–F4 ”ÖÊ äþüO
V
F* €8



ۈ



€S

€Ä€C€G

©

©ÿÿÿÿÿÿÿÿ ©ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö*ÿf4XP]P_PbPdPePfPgPððððäää

Ɣ-ÀÀ$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$ gPhPkPpP/ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$Ïkdo/$$If–F4 ”ÖÊ äþüO
V
F* €8



ۈ



€S

€Ä€C€G

©

©ÿÿÿÿÿÿÿÿ ©ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö*ÿf4pPuPwPzP|P}P~PPððððäää

Ɣ-ÀÀ$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$ P€PƒPˆP/ $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$Ïkd"1$$If–F4 ”ÖÊ äþüO
V
F* €8



ۈ



€S

€Ä€C€G

©

©ÿÿÿÿÿÿÿÿ ©ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö*ÿf4ˆPP’P”P–P—P˜P™Pððððäää

Ɣ-ÀÀ$If $
Ɣ-ÀÀ$Ifa$ ™PšPÇP
Q/-

„Þ„dð^„Þ`„ÏkdÕ2$$If–F4 ”ÖÊ äþüO
V
F* €8





ۈ





€S



ۀ

€C

€G



©

Ñÿÿÿÿ
ÿÿÿÿ öÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö*ÿf4
Q?QAQgQ—Q˜Q¤Q¥Q©Q´QÌQÝQîQýøýöô둆†ë{{
$¤ð$Ifa$
$¤h$Ifa$YkdéÛ$$If–FÖÖºÿŒ$Ò$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö $$Ifa$$a$

îQïQðQñQ
RR$R4RBRVMMMMMMM $$Ifa$¨kdnÜ$$If–F4ÖÖrºÿª¸
PéŒ$àðà
€˜ ÿÿÿÿ€™ à£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4BRPR`RbRdRööö'ÎkdÝ$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ ÿÿÿÿ ÿÿÿÿ€Ìÿÿÿÿÿÿÿÿ€Ìÿÿÿÿ€Íÿÿÿÿ€Ìÿÿÿÿ ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$dRjR|R‚R†R–R R¦Rõõèèèèè
$¤< ¤<$Ifa$
¤< ¤<$If ¦R¨R®RÀR0&&
¤< ¤<$IfÎkdÆÞ$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ð
ÌÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ÀRÈRÎRÞRêRðRòòòòò
$¤< ¤<$Ifa$ðRòRøR
S0&&
¤< ¤<$IfÎkd
à$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ðÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÌÿÿÿÿÿÿÿÿÌÿÿÿÿÍÿÿÿÿÌÿÿÿÿ£ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
SSS&S2S8Sòòòòò
$¤< ¤<$Ifa$8S:S@SRS0&&
¤< ¤<$IfÎkdFá$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ð
ÌÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4RSZS`SpS|S‚Sòòòòò
$¤< ¤<$Ifa$‚S„SŠSœS0&&
¤< ¤<$IfÎkdcâ$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ð
ÌÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4œS¦S¬S¼SÈSÎSòòòòò
$¤< ¤<$Ifa$ÎSÐSÖSèS0&&
¤< ¤<$IfÎkd€ã$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ð
ÌÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4èSìSòST TTòòòòò
$¤< ¤<$Ifa$T TT „PéŒ$ð
ÌÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4TfT~T®TÐTòT¥œ‘œœœ
$¤ð$Ifa$ $$Ifa$Ykdºå$$If–FÖÖrÿŒ$%Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö¸ÿòTôTöTøTU UU,U:UVMMMMMMM $$Ifa$¨kdDæ$$If–F4ÖÖrrÿá/

PéŒ$àoàN€! ÿÿÿÿ€™ à£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿf4:UHUXUZU\Uööö'Îkdkç$$If–F4Ö֞ rÿá/

„PéŒ$ ÿÿÿÿ ÿÿÿÿ€Uÿÿÿÿÿÿÿÿ€Ìÿÿÿÿ€Íÿÿÿÿ€Ìÿÿÿÿ ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿf4 $$Ifa$\UbUhUŒU’U–U¦U°U¶U÷÷÷ììììì
$¤<$Ifa$¤<$If¶U¸U¾U¤<$Ifákd´è$$If–F4ÖÖ´rÿªá/

„PéŒ$87NUÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿf4¾UÄUèUðUöUVVV÷÷ììììì
$¤<$Ifa$¤<$If VV V¤<$Ifákd$ê$$If–F4ÖÖ´rÿªá/

„PéŒ$8ÿÿÿÿ7ÿÿÿÿNÿÿÿÿUÿÿÿÿÿÿÿÿÌÿÿÿÿÍÿÿÿÿÌÿÿÿÿ£ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿf4 V&VJVRVXVhVtVzV÷÷ììììì
$¤<$Ifa$¤<$If zV|V‚V¤<$Ifákd†ë$$If–F4ÖÖ´rÿªá/

„PéŒ$87NUÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿf4‚VŠV®V¶V¼VÌVØVÞV÷÷ììììì
$¤<$Ifa$¤<$If ÞVàVâVákdÌì$$If–F4ÖÖ´rÿªá/

„PéŒ$87NUÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿf4âVüVþVWWLWnW†WWöœööööööYkdî$$If–FÖÖºÿŒ$€Ò$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faö $$Ifa$W’W”W–W W¬WºWÊWØWVMMMMMMM $$Ifa$¨kdî$$If–F4ÖÖrºÿª¸
PéŒ$àðà
€˜ ÿÿÿÿ€™ à£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ØWæWöWøWúWööö'Îkd¿ï$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ ÿÿÿÿ ÿÿÿÿ€Ìÿÿÿÿÿÿÿÿ€Ìÿÿÿÿ€Íÿÿÿÿ€Ìÿÿÿÿ ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$úWXXX"X2X $¤< ¤<$Ifa$
¤< ¤<$If BXDXJXbX0&&
¤< ¤<$IfÎkdõð$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ð
ÌÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4bXhXnX~XŠXXòòòòò
$¤< ¤<$Ifa$X’X˜X²X0&&
¤< ¤<$IfÎkd<ò$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ðÿÿÿÿ
ÿÿÿÿÌÿÿÿÿÿÿÿÿÌÿÿÿÿÍÿÿÿÿÌÿÿÿÿ£ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4²XºXÀXÐXÜXâXòòòòò
$¤< ¤<$Ifa$âXäXêX0&
¤< ¤<$IfÎkduó$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ð
ÌÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4êXY
YY Y,Y0Yðããããã
$¤< ¤<$Ifa$
Ƹp#¤< ¤<$If0Y2Y8YJY0&&
¤< ¤<$IfÎkd’ô$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ð
ÌÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4JYRYXYhYtYzYòòòòò
$¤< ¤<$Ifa$zY|Y¶YôY0., Îkd¯õ$$If–F4Ö֞ ºÿª¸
„PéŒ$ð
ÌÿÿÿÿÌÍÌ£Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ôYøYþYZZZZ ZZZ Z"Z.Z/ZBZCZDZEZFZGZIZKZLZNZOZQZRZTZbZdZsZuZvZxZ‰Z‹ZšZœZ°Z²Z¿ZÀZÓZÔZÕZÖZ×ZØZÚZÜZÝZßZàZâZãZåZóZõZ[ [[ðëäëäëäëäëäëÚëɽÚëðëäëäëäëäëäëäë¶ëäëäëäëÚ륙Úëðëäëäëäëäëäëäëjkhêvj5EHìÿU j&ÈÈ:
hêvjUVmHnHu

hêvj5H*j¬úhêvj5EHìÿU j<ÆÈ:
hêvjUVmHnHujhêvj5U

hêvj5H* hêvj5jhêvj5UmHnHu<ôYúYüYZZ ZZ Z
Z
ZõõèèèRõèè•kdÌö$$If–F4ÖÖ\ºÿ¹u

2ï`ÿ¼ÿÿÿÿ½½Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$
¤< ¤<$If
ZZZZZZZZò\òòòòò•kd¬÷$$If–F4ÖÖ\ºÿ¹u

2ï ¼ÿÿÿÿ½½Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$ Z-Z"Z$Z'Z*Z-ZVIIIII
$¤< ¤<$Ifa$¨kd„ø$$If–F4ÖÖrºÿ9¹u

2ïÿÿÿÿ€ÿÿÿÿ¼ÿÿÿÿÿÿÿÿ½ÿÿÿÿ½ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4-Z.ZFZHZKZNZQZTZVTGGGGG
$¤< ¤<$Ifa$¨kd‘ù$$If–F4ÖÖrºÿ9¹u

2ÿÿÿÿ½½Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 TZUZVZWZZZ]Z`ZVIIIII
$¤< ¤<$Ifa$¨kdôü$$If–F4ÖÖrºÿb 7

ß´`¨ ÕÿÿÿÿÔÔÕÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4`ZaZdZeZfZjZnZqZVIIIIII
$¤< ¤<$Ifa$¨kdøý$$If–F4ÖÖrºÿb 7

ß´ ÕÿÿÿÿÔÔÕÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 qZrZuZxZ|Z€Z„ZC66666
$¤< ¤<$Ifa$»kdôþ$$If–F4ÖֈºÿŽb 7

ß´ÔÿÿÿÿÔÿÿÿÿÕÿÿÿÿÿÿÿÿÔÿÿÿÿÔÿÿÿÿÕÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4„Z‡ZˆZ‹ZŽZ‘Z”Zò6òòòò»kd$$If–F4ÖֈºÿŽb 7

ß´ÔÔÕÿÿÿÿÔÔÕÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$”Z–Z˜Z™ZœZŸZ£Zòò6òòò»kd:$$If–F4ÖֈºÿŽb 7

ß´ÔÿÿÿÿÔÿÿÿÿÕÿÿÿÿÿÿÿÿÔÿÿÿÿÔÿÿÿÿÕÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$£Z§Z«Z®Z¯Z²Z´Zòòò6òò»kd]$$If–F4ÖֈºÿŽb 7

ß´ÔÔÕÿÿÿÿÔÔÕÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$´Z·Z¹Z¼Z¾Z¿Zòòòò6»kdd$$If–F4ÖֈºÿŽb 7

ß´ÔÔÕÿÿÿÿÔÔÕÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$¿Z×ZÙZÜZßZâZåZæZçZýðððððGð¨kdµ$$If–F4ÖÖrºÿb 7

ß´`¨ ÕÿÿÿÿÔÔÕÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$çZèZëZîZñZòZõZöZ÷ZòòòòIòòò¨kdã $$If–F4ÖÖrºÿb 7

ß´ ÿÿÿÿÕÿÿÿÿÿÿÿÿÔÿÿÿÿÔÿÿÿÿÕÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$÷ZûZÿZ[[ [
[òòò6òò»kd $$If–F4ÖֈºÿŽb 7

ß´ÔÔÕÿÿÿÿÔÔÕÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$
[ [[[[[[òòòò6ò»kdH
$$If–F4ÖֈºÿŽb 7

ß´ÔÿÿÿÿÔÿÿÿÿÕÿÿÿÿÿÿÿÿÔÿÿÿÿÔÿÿÿÿÕÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$[[4[5[H[I[J[K[L[M[O[Q[R[T[\[^[h[j[w[y[‚[…[‘[’[¥[¦[§[¨[©[¼[½[¾[¿[À[ú[û[-\>\U\ùôêôÙÍêô¾ôùôùôùôùôùôùô¶²¡—¶êô†zêô²r²ib
hêvj5CJhêvj5CJ\jAhêvjUjûhêvj5EHîÿU jþÉÈ:
hêvjUVmHnHuj“ hêvjEHöÿU jÙÉÈ:
hêvjUVmHnHuhêvjjhêvjUjhêvj5UmHnHujª

hêvj5EHîÿU j™ÈÈ:
hêvjUVmHnHujhêvj5U hêvj5

hêvj5H*&[![&[*[/[3[4[òòòòò6»kdy
$$If–F4ÖֈºÿŽb 7

ß´ÔÔÕÿÿÿÿÔÔÕÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$4[L[N[Q[T[U[V[W[Z[úíííjííí‚kdó $$If–F4ÖÖFºÿ7
õ´`}
ÿÿÿÿ¾¿Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
$¤< ¤<$Ifa$$a$Z[[[^[a[b[f[|oooo
$¤< ¤<$Ifa$‚kdË$$If–F4ÖÖFºÿ7
õ´ ÿÿÿÿÿÿÿÿ¾ÿÿÿÿ¿ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4f[g[j[m[q[u[i\\\\
$¤< ¤<$Ifa$•kd©$$If–F4ÖÖ\ºÿx7
õ´¾¿ÿÿÿÿ¾¿Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4u[v[y[|[~[€[i\\\\
$¤< ¤<$Ifa$•kd¼$$If–F4ÖÖ\ºÿx7
õ´¾ÿÿÿÿ¿ÿÿÿÿÿÿÿÿ¾ÿÿÿÿ¿ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4€[[…[ˆ[Œ[[i\\\\
$¤< ¤<$Ifa$•kdÁ$$If–F4ÖÖ\ºÿx7
õ´¾¿ÿÿÿÿ¾¿Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4[‘[À[ú[ü[ý[þ[-\>\W\o\igegggc^gg$a$•kdª$$If–F4ÖÖ\ºÿx7
õ´¾¿ÿÿÿÿ¾¿Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4
U\V\W\X\k\l\m\n\p\…\†\ù\û\ý\‡]ˆ]›]œ]]ž]Ÿ]Ø]Ù]ì]í]î]ï]G^\^÷ðäðÓÅäð¾µ¾®©¾¾Š|¾vlvYMlvH hêvj\j9óhêvjCJEHðÿU$jìÕÈ:
hêvjCJUVmHnHujhêvjCJU
hêvjCJj:ñhêvj5CJEHðÿU$jaÕÈ:
hêvjCJUVmHnHujhêvj5CJU hêvj5

hêvj5\hêvj5>*CJ
hêvj5CJjØÉhêvj5CJEHRÿU jÕÏÈ:
hêvjUVmHnHujhêvj5CJU
hêvj5CJhêvj5>*CJo\p\‡\ˆ\‰\‹\\\‘\“\•\—\™\›\œ\\ž\Ÿ\¡\£\¥\§\©\«\­\¯\±\ýýêêêêêêêêêêêêåêêêêêêêêêêêFfôÍ$„üÿ„¤<$If^„üÿ`„a$±\³\´\µ\¶\¸\º\¼\¾\À\Â\Ä\Æ\È\Ê\Ë\Ì\Í\Ï\Ñ\Ó\Õ\×\Ù\Û\Ý\ß\ìçììììììììììììâìììììììììììFfÀÓFfÚÐ$„üÿ„¤<$If^„üÿ`„a$ß\á\â\ã\ä\æ\è\ê\ì\î\ð\ò\ô\ö\ø\ù\û\ý\ÿ\]]] ] ]
]
]ìçììììììììììììâÜÜìììììììì$IfFfŒÙFf¦Ö$„üÿ„¤<$If^„üÿ`„a$
]]]]] ]]]]]] ]"]$]&](])]*]+]-]/]1]3]5]7]9];]ììçììììììììììììâììììììììììFf§àFfÓÜ$„üÿ„¤<$If^„üÿ`„a$;]=]?]@]A]B]D]F]H]J]L]N]P]R]T]V]W]X]Y][]]]_]a]c]e]g]i]ììçììììììììììììâììììììììììFfwçFfä$„üÿ„¤<$If^„üÿ`„a$i]k]m]n]o]p]r]t]v]x]z]|]~]€]‚]…]†]‡]Ø]ð]F^p^ˆ^Ž^’^ììçììììììììììììâààààÞÜÑÑ
$¤$Ifa$FfsîFfÔê$„üÿ„¤<$If^„üÿ`„a$\^‹^Ž^^’^–^˜^¢^£^©^«^®^°^²^´^¼^½^Ã^Å^È^Ê^Í^Ï^×^Ø^Ù^Ú^ß^á^ã^å^è^ê^ò^ó^ô^õ^ù^û^ÿ^_
_
_

_
_ _____ _%_&_'_(_/_1_4_6_?_@_A_B_M_O_R_S_T_U___a_e_g_h_i_t_v_n`p`–`˜`š`œ`ø`ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷üïüÞÔïüjÝûhêvjEH¾ÿU jÎÔÈ:
hêvjUVmHnHujhêvjU hêvjH*hêvjS’^˜^™^š^›^œ^^ž^Ÿ^ôôôôôôôô
$¤$Ifa$Ÿ^ ^ákd±õ$$IfT–FÖà
ºÿ
`³
Y¬ÿR¥ø SSSSSSSSSS öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT ^¥^¦^§^«^°^´^µ^¶^·^¸^ôôôôôôôôôô
$¤$Ifa$
¸^¹^ákdOö$$IfT–FÖà
ºÿ
`³
Y¬ÿR¥ø SSSSSSSSSS öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT¹^¿^À^Á^Å^Ê^Ï^Ð^Ñ^Ò^Ó^ôôôôôôôôôô
$¤$Ifa$
Ó^Ô^ákdíö$$IfT–FÖà
ºÿ
`³
Y¬ÿR¥ø SSSSSSSSSS öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTÔ^Ú^Û^Ü^á^å^ê^ë^ì^í^î^ôôôôôôôôôô
$¤$Ifa$
î^ï^ákd‹÷$$IfT–FÖà
ºÿ
`³
Y¬ÿR¥ø SSSSSSSSSS öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTï^õ^ö^÷^û^______ôôôôôôôôôô
$¤$Ifa$
_ _ákd)ø$$IfT–FÖà
ºÿ
`³
Y¬ÿR¥ø SSSSSSSSSS öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT _
_ _______ _!_ôôôôôôôôôô
$¤$Ifa$
!_"_ákdÇø$$IfT–FÖà
ºÿ
`³
Y¬ÿR¥ø SSSSSSSSSS öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT"_(_)_*_+_,_-_1_6_:_;_ôôôôôôôôôô
$¤$Ifa$
;_<_ákdeù$$IfT–FÖà
ºÿ
`³
Y¬ÿR¥ø SSSSSSSSSS öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT<_B_C_D_E_F_G_H_I_J_O_ôôôôôôôôôô
$¤$Ifa$
O_P_ákdú$$IfT–FÖà
ºÿ
`³
Y¬ÿR¥ø SSSSSSSSSS öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTP_U_V_W_X_Y_Z_[_\_]_a_ôôôôôôôôôô
$¤$Ifa$
a_b_ákd¡ú$$IfT–FÖà
ºÿ
`³
Y¬ÿR¥ø SSSSSSSSSS öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTb_i_j_k_l_m_n_o_p_q_v_ôôôôôôôôôô
$¤$Ifa$
v_w_n`ákd?û$$IfT–FÖà
ºÿ
`³
Y¬ÿR¥ø SSSSSSSSSS öÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTn`ž`ø`ÊaÖaàaâaîaüabýûöëëëëëë
$¤$Ifa$dð ø`ÊaÐaÒaÔaÖaÚaÜaÞaàaêaîaøaüabbb b
b
b
b b bbbb"b$b(b)b*b+b.b/b5b7bbCbEbIbJbKbLbObPbVbXb]b_bdbfbjbkblbmbqbsbubwbyb{b~bb€bb‡b‰bbb‘b’b—b™bœbžb¤b¦b§b¨b©bÍbÎbÏbÐbÒbÔbÖbÚbÞbúöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöñöçáöñöñöñöñö
hêvjCJjq-hêvjCJU hêvjH*hêvj
hêvjCJ Ybb
b

bbbb$bi^^^^^^
$¤$Ifa$•kdþ$$IfT–Fֈºÿ¹¸ ·
¶µ´ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT $b%b+b,b1b7b>bEbi^^^^^^
$¤$Ifa$•kd
ÿ$$IfT–Fֈºÿ¹¸ ·
¶µ´ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT EbFbLbMbRbXb_bfbi^^^^^^
$¤$Ifa$•kd™ÿ$$IfT–Fֈºÿ¹¸ ·
¶µ´ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT fbgbmbnbobsbwb{bi^^^^^^
$¤$Ifa$•kd%-$$IfT–Fֈºÿ¹¸ ·
¶µ´ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT {b|bb‚bƒb„b…b‰bi^^^^^^
$¤$Ifa$•kd±-$$IfT–Fֈºÿ¹¸ ·
¶µ´ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT ‰bŠb‹bb”b™bžb¦bi^^^^^^
$¤$Ifa$•kd=-$$IfT–Fֈºÿ¹¸ ·
¶µ´ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT ¦b§b©bËbÐbÔbÕbÖb×bØbÙbidbWWWWWWW
$¤$Ifa$$a$•kdÉ-$$IfT–Fֈºÿ¹¸ ·
¶µ´ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT
ÙbÚbÛbábæbçbèbô<ôôôô·kdóÊ!$$If–FÖ´ºÿ¹¸ ·
¶µ´³Ä"ÿÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö
$¤$Ifa$Þbßbàbábäbæbébêbðbñbòbóböbøbûbübcccc cccc ccccc-c$c&c+c,c-c.c0c2c5c6c:ccCcDcEcFcLcMcQcScXcYcZc[c]c_cecfcjclcpcqcrcscyczc}c€c„c…c†c‡cc‘c”c•c™cœcldnd”d–dúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöîöÛ$jÎÔÈ:
hêvjCJUVmHnHujhêvjUhêvj hêvjH*Sèbébêbëbìbíbóbôôôô<ô·kd‹Ë!$$If–FÖ´ºÿ¹¸ ·
¶µ´³Ä"ÿÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö
$¤$Ifa$óbôbøbþbcc c
côôôôôôô
$¤$Ifa$
c
ccccc!cG<<<<<
$¤$Ifa$·kd#Ì!$$If–FÖ´ºÿ¹¸ ·
¶µ´³Ä"ÿÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö!c&c'c(c)c.c/côôô<ôô·kd»Ì!$$If–FÖ´ºÿ¹¸ ·
¶µ´³Ä"ÿÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö
$¤$Ifa$/c2c8cc?côôôôôô
$¤$Ifa$?c@cFcGcHcIcJcG<<<<<
$¤$Ifa$·kdSÍ!$$If–FÖ´ºÿ¹¸ ·
¶µ´³Ä"ÿÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöJcOcScTcUc[c_côôô<ôô·kdëÍ!$$If–FÖ´ºÿ¹¸ ·
¶µ´³Ä"ÿÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö
$¤$Ifa$_cacbccchclcmcôôôôôô
$¤$Ifa$mcncsctcucvcwcG<<<<<
$¤$Ifa$·kdƒÎ!$$If–FÖ´ºÿ¹¸ ·
¶µ´³Ä"ÿÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöwc|cc€cc‡cˆcôôô<ôô·kdÏ!$$If–FÖ´ºÿ¹¸ ·
¶µ´³Ä"ÿÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö
$¤$Ifa$ˆc‰cŠc‹cŒccœcôôôôôô
$¤$Ifa$œccldœdüd¬e®eGEECEE·kd³Ï!$$If–FÖ´ºÿ¹¸ ·
¶µ´³Ä"ÿÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö–d˜dšd²e´e¶e¸e¼eÀeÂeÄeÐeÒeÔeÖeÚeÜeäeæeîeòeþeffff ff f
f f ffff f"f&f'f(f)f-f.f/f0f4f5f;f hêvjCJ hêvjH*hêvjjhêvjUjKÐ!hêvjEH¾ÿUX®e¸eÀeÂeÄeÆeÈeÊeÌeÖeôôôôôôôOô¤kdïÒ!$$If–F֞ 765
4 3210ÿÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}
$¤$Ifa$ ÖeØeàeêeòeôeöeøef fôôôôôôOôô¤kd„Ó!$$If–F֞ 765
4 3210ÿÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}
$¤$Ifa$ ffff"f#f$f)f0f7fôôôôôOôôô¤kdÔ!$$If–F֞ 765
4 3210ÿÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}
$¤$Ifa$ 7f>fEfHfIfJfPfWf^fefôôôôOôôôô¤kd®Ô!$$If–F֞ 765
4 3210ÿÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}
$¤$Ifa$ efmfrfvfwfxf~fƒf‰ffôôôOôôôôô¤kdCÕ!$$If–F֞ 765
4 3210ÿÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}
$¤$Ifa$ f•f™fšf›fÏf3g?gôôOMKMB $$Ifa$¤kdØÕ!$$If–F֞ 765
4 3210ÿÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö}
$¤$Ifa$ ›fÎfÏf3g?g@gšg›gXhZh\h`hbhfhhhlhnhrhthxhzh~h4iFiHiJixiªiðiòiôi]j_j`jejgjhjjjkjmjnjpjqjsjtj—j˜jºj»j¼j¾jÙjÚjÛjÝjþjÿjkkkkkkk@k[k\k]k_küöüíçàçàçà×à×à×à×à×à×àÐǾÐàÐàçü¹²¹²¹²¹²¹²¹²ü¹ü¹ü¹²¹ü¹²¹ü¹²¹ü¹²¹ü¹²¹ü¹²

hêvj5H* hêvj5hêvjCJH*\hêvjCJH*\
hêvjCJ\hêvj5CJH*
hêvj5CJ
hêvjCJhêvj5CJ\
hêvjCJ hêvjF?g@gDgOg{gšg¢šš
$¤<$Ifa$¤h$If\kd‰Ö!$$If–F4ÖÖºÿ´#ú#Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4šg›gœggh,h>hXhiaaVVVV
$¤<$Ifa$¤<$If•kd"×!$$If–F4ÖÖ\ºÿ7ÜB´#`}`¥f r

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 XhZh`hfhlhrhxhC88888
$¤<$Ifa$»kd[Ø!$$If–F4Öֈºÿ7ÜBË´# r

r

3 3 ‰éÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4xh~hh¢h´hÆhØhêhøhiii(i4i>iJiVibinizi‚iŒi’iœi¤iôôôôôôôååååååôôôôôôÖÖÖÖÖ$ „c¤<$If]„ca$$ „c¤<$If]„ca$
$¤<$Ifa$¤iªi¶iÂiÎiÚiæiòiðåååååå
$¤<$Ifa$$ „c¤<$If]„ca$ òiôiöiúi+j]j`jFDDBD7
$¤$Ifa$¸kdªÙ!$$If–FÖֈºÿ7ÜBË´#€}ÿÿÿÿ€¥ÿÿÿÿ€3 ÿÿÿÿ€3 ÿÿÿÿ€‰ÿÿÿÿ€éÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö`jbjdjgjjjmjpjsjôôôôôôô
$¤$Ifa$ sjtjãkdÍÚ!$$If–F4Ö ”TÖ´ºÿ[Š/

ã—Kÿ´#€¡€/€¥ÿÿÿÿ€´€´€´€´€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4tjvjzj{j€j†jŒj‘j—jôééééééé
$¤$Ifa$
$¤$Ifa$—j˜jãkdîÛ!$$If–F4Ö ”TÖ´ºÿ[Š/

ã—Kÿ´#€¡€/€¥ÿÿÿÿÿÿÿÿ€´ÿÿÿÿ€´ÿÿÿÿ€´ÿÿÿÿ€´ÿÿÿÿ€µÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4˜jšj›j¡j¥jªj¯j´jºjôééééééé
$¤$Ifa$
$¤$Ifa$ºj»jãkdÝ!$$If–F4Ö ”TÖ´ºÿ[Š/

ã—Kÿ´#€¡ÿÿÿÿ€/ÿÿÿÿÿÿÿÿ€¥ÿÿÿÿÿÿÿÿ€´ÿÿÿÿ€´ÿÿÿÿ€´ÿÿÿÿ€´ÿÿÿÿ€µÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4»j¾jÃjÈjÌjÍjÑjÕjÙjôééééééé
$¤$Ifa$
$¤$Ifa$ÙjÚjãkdvÞ!$$If–F4Ö ”TÖ´ºÿ[Š/

ã—Kÿ´#€¡€/ÿÿÿÿ€¥ÿÿÿÿ€´€´€´€´€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ÚjÝjãjéjêjïjôjùjþjôééééééé
$¤$Ifa$
$¤$Ifa$þjÿjãkdÁß!$$If–F4Ö ”TÖ´ºÿ[Š/

ã—Kÿ´#€¡€/ÿÿÿÿ€¥ÿÿÿÿ€´€´€´€´€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ÿjk k
k

kkk kkôééééééé
$¤$Ifa$
$¤$Ifa$kkãkdðà!$$If–F4Ö ”TÖ´ºÿ[Š/

ã—Kÿ´#€¡€/ÿÿÿÿ€¥ÿÿÿÿ€´€´€´€´€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4kk!k'k(k-k2k6k $¤$Ifa$
$¤$Ifa$
ã—Kÿ´#€¡€/ÿÿÿÿ€¥ÿÿÿÿ€´€´€´€´€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4=k@kFkKkLkMkRkVk[kôééééééé
$¤$Ifa$
$¤$Ifa$[k\kãkdNã!$$If–F4Ö ”TÖ´ºÿ[Š/

ã—Kÿ´#€¡€/ÿÿÿÿ€¥ÿÿÿÿ€´€´€´€´€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4\k_kdkhkikjkkklkokôééééééé
$¤$Ifa$
$¤$Ifa$_kokpkçkþlmmm
m mm mmmŽm¾mÒmÔmÖmþm.nnoporoxo|o~o‚o„oˆoŠoŽoo”o¨o¬oöoøoüop-p!p hêvj^J
hêvjCJH*
hêvjCJhêvj5H*\ hêvjH*

hêvj5\ hêvjH*
hêvjCJ hêvj hêvj5Jokpkçk dðãkd}ä!$$If–F4Ö ”TÖ´ºÿ[Š/

ã—Kÿ´#€¡€/ÿÿÿÿ€¥ÿÿÿÿ€´€´€´€´€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4çkókôkøkl^lœlô—ôôôô\kdºå!$$If–F4Ö







Öºÿ6&|&

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö|&ÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4
$¤$Ifa$œlžl l¢l´lÎlàlúli^^^^^^
$¤$Ifa$•kdSæ!$$If–F4Ö







Ö\ºÿ7Ü^6&€}

€¥

€‚

ۯ


Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö|&ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 úlülmm m mmF;;;;;
$¤$Ifa$¸kdBç!$$If–FÖ







ֈºÿ7Ü+^Ñ6&€}

€¥

€O

€3

€s

€e

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö|&ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöm2mJmdm|mŽmšm m¨m¶mÀmÊmÖmämòmþm
nnn$n0n $¤$Ifa$`nlnnnÌnfoporoô;95ôô¤¸kdWè!$$If–FÖ







ֈºÿ7Ü+^Ñ6&€}

€¥

€O

€3

€s

€e

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö|&ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö
$¤$Ifa$rovo|o‚oˆoŽo”oôôôôôô
$¤$Ifa$”o–oákd^é!$$If–F4Ö







Ö´ºÿ[Š
ô bÐ>9!€¡€/

€‰





ۇ

€n€n€n€ûÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4–o˜ošoœožo o¢o¤o¦oôôôôôôôô
$¤$Ifa$¦o¨o¬o¤$Ifákd—ê!$$If–F4Ö







Ö´ºÿ[Š
ô bÐ>9!€¡

€/



€‰





ۇ



€n

€n

€n

€û

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4¬o®o¼oÈoÐoÜoæoôo÷ìììììì
$¤$Ifa$¤$If ôoöoákdìë!$$If–F4Ö







Ö´ºÿ[Š
ô bÐ>9!€¡



€/





€‰







ۇ





€n



€n



€n



€û



Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4öoüoþop
p

ppppôôôôôôôô
$¤$Ifa$ppákdOí!$$If–F4Ö







Ö´ºÿ[Š
ô bÐ>9!€¡

€/



€‰





ۇ



€n

€n

€n

€û

Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4p!p"p(p)p,p1p5p;pôôôôôôôô
$¤$Ifa$;p






Ö´ºÿ[Š
ô bÐ>9!€¡€/

€‰



ۇ

€n€n€n€ûÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 $¤$Ifa$YpZpákdÝï!$$If–F4Ö







Ö´ºÿ[Š
ô bÐ>9!€¡€/

€‰



ۇ

€n€n€n€ûÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4Zp]p^pepfpipnprpypôôôôôôôô
$¤$Ifa$ypzpákdñ!$$If–F4Ö







Ö´ºÿ[Š
ô bÐ>9!€¡€/

€‰



ۇ

€n€n€n€ûÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4zp}p~p„p…p†pŒp‘p—pôôôôôôôô
$¤$Ifa$—p˜pákdOò!$$If–F4Ö







Ö´ºÿ[Š
ô bÐ>9!€¡€/

€‰



ۇ

€n€n€n€ûÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4˜p›pœp¢p£p¤p¥p¦p¬pôôôôôôôô
$¤$Ifa$¬p­pÚpákd–ó!$$If–F4Ö







Ö´ºÿ[Š
ô bÐ>9!€¡€/

€‰





ۇ

€n€n€n€ûÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4ÚpÛpÝpàpãpæpépìpööööööö $$Ifa$ ìpípúpqq0%%%
$¤$Ifa$ÎkdÝô!$$If–F4Ö֞ ºÿ½

¸Qêƒ Œ$€
ÿÿÿÿÿÿÿÿ€û€™€™€™€™€pÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÒ$ÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4q
qqqqq$q*q0q6q;q@qGqMqôåååååååååååå$ „G¤$If]„Ga$
$¤$Ifa$
MqNqákdÖõ!$$If–F4ÖÖ´ºÿj ½

¸Qêƒ Œ$€° €S€û€™€™€™€™€pÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÒ$Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4Nq_qbqeqgqjqqquqwq}q‚q„qŠqq’q˜qžq q¦q«q®q´qºqôôôôåååååååååååååååååå$ „G¤$If]„Ga$
$¤$Ifa$ºq»qákd×ö!$$If–F4ÖÖ´ºÿj ½

¸Qêƒ Œ$€° €S€û€™€™€™€™€pÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÒ$Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4»qÑq×qØqÛqáqåqêqðqôôåååååå$ „G¤$If]„Ga$
$¤$Ifa$ðqñqóq
Ƹp#ákdØ÷!$$If–F4ÖÖ´ºÿj ½

¸Qêƒ Œ$€° €S€û€™€™€™€™€pÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÒ$Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4óq,rÆrìrs:sšsÜsZtàtZuàuXv„v¨vÖvîvw6wdw–xly˜yýûéééééûÙÙÙû×ééééé×ÍÍû „/

„–ö^„/

`„–ö
&
F/„á„Éý^„á`„Éýgdêvj
&
F/„à„Éý¤^„à`„Éýgdêvj„v6wdwŒwŽwHxJx–x¼x¾xly˜y:zÆzæz{{{ {<{>{J{\{¤{¦{®{ò{ô{|||$|l|n|v|º|¼|È|Ê|æ|}j}Ì}Ð}æ‰è‰úöìãúÛúìãúöúãÎãÎÁ´§ãÎÁ´˜´§‰§ãÎÁ´˜´§‰§ãÎÁ´§ãy hêvjCJ^J hêvjCJ ^Jhêvj5B*NH\^Jphÿfhêvj5B*NH\^Jphÿhêvj5B*\^Jphÿfhêvj5B*\^Jphÿhêvj5B*
\^Jph€hêvj5B*\^Jphÿ hêvjNH^Jhêvj5\^J

*hêvj5\^Jhêvj
hêvj^J-˜y´yÀyÚyòyz8z:zÄzÆzæz{ííííííåàà×× $$Ifa$$a$
Ƹp#¤
&
F/„á„Éý¤^„á`„Éýgdêvj
{{{{ {<{Ž………… $$Ifa$qkdÙø!$$If–F4ÖÖ0ºÿ¹¶#`ÿýÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöf4<{>{J{\{®{|h____ $$Ifa$—kd‚ù!$$If–F4ÖÖ\ºÿ¹¸·¶# ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöf4|||$|v|È|:1111 $$Ifa$Äkd;ú!$$If–FÖÖ\ºÿ¹¸·¶#ÿÿÿÿ ÖààààÖ(ÿÿÿ™ÿÿÿ™ÿÿÿ™ÿÿÿ™Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöpÖ(ÿÿÿ™ÿÿÿ™ÿÿÿ™ÿÿÿ™È|Ê|æ|}j}Ì}:1111 $$Ifa$ÄkdJû!$$If–FÖÖ\ºÿ¹¸·¶#ÿÿÿÿ Ö````Ö(ÿÌÿÿÿÌÿÿÿÌÿÿÿÌÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöpÖ(ÿÌÿÿÿÌÿÿÿÌÿÿÿÌÿÿÌ}Î}Ð}Ž€€Ž:83..SdðRdðÄkdYü!$$If–FÖÖ\ºÿ¹¸·¶#ÿÿÿÿ ր€€€Ö(ÿÌÿÌÿÌÿÌÿÌÿÌÿÌÿÌÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöpÖ(ÿÌÿÌÿÌÿÌÿÌÿÌÿÌÿ̎d‚¨ƒÐ„<†æ‰è‰ì‰4Š6Š|Š~ŠÜŠp‹¦‹(Œ\Œ¾ŒÀŒöŒøŒDŒŽ úúúúõóóñììóóâÜâÜÒÒñóóìóó „S„­ü^„S`„­ü„^„ „S„³ü^„S`„³ü$a$RdðSdðè‰ê‰ì‰4Š6Š8Š:ŠJŠLŠVŠXŠhŠlŠnŠxŠzŠ|Š~Š€Š‚Š†ŠÂŠÄŠÜŠÞŠêŠöŠúŠþŠ‹&‹(‹¦‹¨‹ª‹¶‹¸‹Þ‹à‹\Œ^ŒðèäÛÏÁ¶Á¶Áª¶Áªœ¶“‰}tngn‰}ngngngn‰}ngngn‰
hêvj6^J
hêvj^Jhêvj5\^Jhêvj56H*\^Jhêvj56\^Jhêvj6CJ^Jhêvj5CJ H*\]^Jhêvj5CJ \]^J hêvj5CJ \^Jhêvj56CJ H*\^Jhêvj56CJ \^Jhêvj5CJ^Jhêvj hêvjCJ^JjhêvjU^JmHnHu(^Œ`ŒbŒfŒhŒjŒnŒpŒtŒvŒ¤Œ¨Œ¾ŒÀŒöŒøŒBDFJ^djp~ˆŒŽ @ŽBŽØŽÚŽ (*,^`dvzôêáêôêôêÚÔÚÔÌÈÔÁ¸¬ž¬ž¬ž¬ž¬ÌÁ˜˜˜È‡}s‡lÁÔÁ

hêvj5\hêvj5CJ H*\hêvj56CJ \hêvj5CJ \ hêvjCJ NH
hêvjCJ hêvj5CJ H*\]^Jhêvj5CJ \]^Jhêvj5CJ^J
hêvj5^Jhêvj hêvjCJ^J
hêvj^J
hêvj6^Jhêvj5\^Jhêvj56\^Jhêvj56H*\^J*  (.<FT^úøòòòòòò$Ifdð^`dlnprF@7777 $$Ifa$$If¸kdZý!$$If–FÖֈºÿ¹¸
·¶µ´#ÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faörtvz‚„†ö=7ööö$If¸kd þ!$$If–FÖֈºÿ¹¸
·¶µ´#ÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$†ˆŠŒ˜šöö=7öö$If¸kd´þ!$$If–FÖֈºÿ¹¸
·¶µ´#ÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$zŒ¢¦ÒÖ>@dfyz{š›œº»¼ÙÚÛøùú‘‘‘7‘8‘9‘b‘c‘d‘‘Ž‘‘¸‘¹‘Ô‘Û‘:’<’„’š’"“ “è“ì“î“”ð”•6•8•:•˜•š•úóúóúóúóúóúóúóúìåúìåúìåúìåúìåúìåúìåúìåúìåúÝÙÑÊÂÊÂÊÙʺʲʲʺ¨ÊŸhêvj5NH\hêvj56H*\

*hêvj5\hêvj56\

* hêvj5\

hêvj5\

*hêvj5\hêvj hêvjCJ^J
hêvjH*^J
hêvj6^J
hêvj5^J
hêvj^J>šœž ¢¦®ööö=7ö$If¸kdaÿ!$$If–FÖֈºÿ¹¸
·¶µ´#ÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$®¼ÌÎÐÒÖöööö=7$If¸kd "$$If–FÖֈºÿ¹¸
·¶µ´#ÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$֏ޏìüþööööö=¸kd»"$$If–FÖֈºÿ¹¸
·¶µ´#ÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$  ùððððð $$Ifa$$If-&.5F@7777 $$Ifa$$If¸kdh"$$If–FÖֈºÿ¹¸
·¶µ´#ÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö5=>@DKSö=7ööö$If¸kd"$$If–FÖֈºÿ¹¸
·¶µ´#ÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$SZcdfgnöö=7öö$If¸kdÂ"$$If–FÖֈºÿ¹¸
·¶µ´#ÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$novwxyšööö=;;¸kdo"$$If–FÖֈºÿ¹¸
·¶µ´#ÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$šºÙø‘6‘7‘b‘‘¸‘¹‘Ô‘<’„’ “î“ð”Ô•––2–@–4™œ™ýýýýýýýýýýûññññññååÙññÏ :„„7^„`„7
:„„ ¤x^„`„
:„„/

¤x^„`„/

:„„^„`„š•Ô•Ö•Ú•â•ä•ì•ö•–––
––2–@–b—t—–—ª—Æ—È—F˜H˜œ˜ž˜þ˜™4™6™B™J™L™T™V™š™œ™ž™¢™ª™¬™´™¾™è™ê™ì™ð™ø™ú™š

š4š6šPšRšVšZš|š~š€šöšøš:›<›ùñçñçñçñãñçñÙÔãÏãÏãÉãÄãÄãÉãñçñçñçñãñçñçñçñãñçñçñçñãٹٹÙã³ã«ã j²‘O>
hêvjUVjhêvjU
hêvjCJhêvj56H*\] hêvjH*
hêvjNH hêvj6 hêvj5hêvj56\]hêvjhêvj56H*\hêvj56\

hêvj5\>œ™ê™6š|š€š¦šôšöšB›F›Ž›¾›ú›þ›:œ>œBœÆœÊœÌœ*lÔžDžóóéçåãççáãßççççççÚááßÖÖÖ ¤($a$ :„„^„`„
:„„7 ¤x^„`„7<›>›@›¾›Æ›È›ú›ü›þ›œœ:œ<œ>œBœJœLœ\œ`œÆœÈœ*lnpž ÷ïëãÚãñãÚ㚱㔍””ƒ}ëkWkIhêvj56CJ\]^J&hêvj56B*CJH*\]^Jphÿ#hêvj56B*CJ\]^Jphÿ
hêvjCJ jwY#hêvjCJ U
hêvjH*^J
hêvj^J,jè¦"hêvj56B*CJU\]^Jphÿ#hêvj56B*CJ\]^Jphÿ,j)

"hêvj56B*CJU\]^JphÿhêvjCJH*^J hêvjCJ^JhêvjjhêvjUj"hêvjU ¢¤ÔÖØäæöúþžž ž

ž
žžžžžžž!ž"ž*ž+ž-ž3ž4ž5ž;ž<ž@žBžCžDžEžGžPžQžUžVžXž^ž_ž`žjžkžožqžsžtžvžž€ž„ž…žíÙíʹʹʹʮŸŽŸŽŸŽŸ®Ê¹Ê¹Ê¹Ê®ŸŽŸŽŸŽŸ®Ê¹Ê¹Ê¹Ê®ŸŽŸŽŸŽŸÊ¹Ê¹Ê¹ hêvj5B*
CJH*\^Jph€hêvj5B*
CJ\^Jph€ hêvj5CJ\^J hêvj5B*CJH*\^Jphÿhêvj5B*CJ\^Jphÿ&hêvj56B*
CJH*\]^Jph€#hêvj56B*
CJ\]^Jph€8Džsž¢žËžÌžÍžÎžÏžÐžÑžÒžÓžÔžûûù÷åååååååå$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$ ¤(

…ž‡žžŽžž™žšžžžŸž¢žËžÌžŸŸŸ!Ÿ'Ÿ(ŸxŸyŸzŸ}Ÿ„ŸðåÖÅÖÅÖÅÖ¿´¥”ƒ¥xm^M<^m hêvj5B*
CJH*\^Jph€ hêvj5>*B*
CJ\^Jph€hêvj5B*
CJ\^Jph€ hêvj5CJ\^J hêvj5CJ\^J hêvj5B*CJH*\^Jphÿ hêvj5>*B*CJ\^Jphÿhêvj5B*CJ\^Jphÿ hêvj5CJ\^J
hêvjCJ hêvj5B*
CJH*\^Jph€hêvj5B*
CJ\^Jph€ hêvj5CJ\^Jhêvj5B*CJ\^JphÿԞ՞ékd©$$$If–FÖ



Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿÿ

ÿÿ

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
Faö՞֞מ؞ٞڞ۞ܞݞíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$ݞޞékdGª$$$If–FÖ



Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿÿ

ÿÿ

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
Faöޞàžážâžãžäžåžæžçžíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$çžèžékd|«$$$If–FÖ



Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿÿ

ÿÿ

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
Faöèžéžêžëžìžížîžïžðžíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$ðžñžékd±¬$$$If–FÖ



Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿÿ

ÿÿ

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
Faöñžóžôžöž÷žøžùžúžûžíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$ûžüžékdæ­$$$If–FÖ



Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿÿ

ÿÿ

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
FaöüžýžþžŸŸŸŸŸŸíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$Ÿ Ÿékd¯$$$If–FÖ



Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿÿ

ÿÿ

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
Faö ŸŸ Ÿ
Ÿ
Ÿ
ŸŸŸŸíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$ŸŸékdP°$$$If–FÖ



Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿÿ

ÿÿ

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
FaöŸŸ ŸŸŸŸŸŸŸíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$ŸŸ!Ÿékd…±$$$If–FÖ



Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿÿ

ÿÿ

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
Faö!Ÿ"Ÿ#Ÿ$Ÿ%Ÿ&Ÿ'Ÿ(Ÿ)Ÿ*Ÿ+Ÿ,Ÿ-Ÿ.Ÿ/Ÿ0Ÿýýýýýýýëëëëëëëë$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$0Ÿ1Ÿékdº²$$$If–FÖ





Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿ€

ÿ€

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
Faö1Ÿ2Ÿ3Ÿ4Ÿ5Ÿ6Ÿ7Ÿ8Ÿ9Ÿíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$9Ÿ:Ÿékdï³$$$If–FÖ





Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿ€

ÿ€

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
Faö:Ÿ;Ÿ<Ÿ=Ÿ>Ÿ?Ÿ@ŸAŸBŸíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$BŸCŸékd$µ$$$If–FÖ





Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿ€

ÿ€

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
FaöCŸDŸFŸGŸHŸIŸJŸKŸLŸíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$LŸMŸékdY¶$$$If–FÖ





Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿ€

ÿ€

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
FaöMŸNŸOŸPŸRŸSŸTŸUŸVŸíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$VŸWŸékdŽ·$$$If–FÖ





Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿ€

ÿ€

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
FaöWŸXŸYŸZŸ\Ÿ^Ÿ_Ÿ`ŸaŸíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$aŸbŸékdø$$$If–FÖ





Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿ€

ÿ€

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
FaöbŸcŸdŸeŸfŸhŸjŸkŸlŸíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$lŸmŸékdø¹$$$If–FÖ





Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿ€

ÿ€

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
FaömŸnŸpŸqŸrŸsŸuŸvŸwŸíííííííí$$„È„ðÿ& #$/„Ifa$wŸxŸ}Ÿékd-»$$$If–FÖ





Ö´ºÿ
]® Q
£
ôFQRQRQRQR
6 ”È”ðÿ”Ö0ÿ€

ÿ€

ÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ”4Ö
Faö}Ÿ~ŸŸ€ŸŸ‚ŸƒŸ„ŸŸËŸëŸ $ & P Q R \ i u ýýýýýýýùùùùùôòýéééé $$Ifa$
&
F ¤<„Ÿ…ŸˆŸ‰ŸŠŸ‹ŸŸŽŸŸŸ‘ŸËŸÌŸëŸìŸðŸñŸôŸõŸöŸøŸûŸüŸÿŸ óè×ƺ詘è‡xgXgXgXgXGXgXgXgG hêvj5B* CJH*\^Jphÿ™hêvj5B* CJ\^Jphÿ™ hêvj5>*B* CJ\^Jphÿ™hêvj5B*CJ\^Jphÿ hêvj5>*B*CJ\^Jphÿ hêvj5B*
CJH*\^Jph€ hêvj5>*B*
CJ\^Jph€hêvj5CJH*\^J hêvj5B*CJH*\^Jphÿ hêvj5>*B*CJ\^Jphÿ hêvj5CJ\^Jhêvj5>*CJ\^J

- $ M N P Q x y { | ~   ‚ „ … ‡ ˆ Š ‹  Ž  ž Ÿ § ¨ ª « ¬ ´ µ Ä Å Æ Ï Ð Ò Ó Ô Ý Þ à á â í î ð ðßÎðßÎðßÎðÊÂʺ¯£¯£¯£¯£¯£¯£¯£¯£¯£š¯º¯£š¯º¯£š¯º¯£¯º¯£š¯º¯hêvj5H*\^Jhêvj5\^Jhêvj5CJH*\^J hêvj5CJ\^J hêvjCJ^Jhêvj5>*\hêvj hêvj5B* CJH*\^Jphÿ™ hêvj5>*B* CJ\^Jphÿ™hêvj5B* CJ\^Jphÿ™8u v w z } € ƒ † ‰ Œ  i````````` $$Ifa$•kdb¼$$$If–F4ÖÖ\rÿ¯ BUŒ$`@”

3 Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö%ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿf4
  œ Ÿ ¡ ¢ £ ¤ ¥ ¦ § ¨ © ¬ ­ ® ¯ ° ± ² ³ ´ µ à úìáááááááááÜÖáááááááááÑÖFf4Å$$IfFfÝÁ$
$ ¤x$Ifa$ „ñ„þ$If^„ñ`„þFfž¾$Ã Æ È É Ê Ë Ì Í Î Ï Ð Ñ Ô Õ × Ø Ù Ú Û Ü Ý Þ ß â ä å ç ôôôôôôôôôïéôôôôôôôôôäéôôôôFfâË$$IfFf‹È$
$ ¤x$Ifa$ç é ê ë ì í î ï ò ó ô ö ø ú û ü ý þ ¡

¡
¡ ¡¡¡¡ ¡¡ôôôôôïéôôôôôôôôôäéôôôôôôôôFfÒ$$IfFf9Ï$
$ ¤x$Ifa$ð ñ ò ý þ
¡
¡

¡¡¡¡¡¡%¡'¡L¡M¡O¡P¡w¡x¡z¡{¡}¡~¡€¡¡ƒ¡„¡†¡‡¡‰¡Š¡Œ¡¡œ¡¡ž¡§¡¨¡ª¡«¡¬¡µ¡¶¡Å¡Æ¡Ç¡Ñ¡Ò¡Ô¡Õ¡Ö¡à¡á¡ã¡ä¡å¡ò¡ó¡õ¡ö¡÷¡¢¢¢¢ ¢'¢(¢*¢+¢,¢;¢=¢óêß×ßóêß×ßóêß×ÓËÓ×ßóßóßóßóßóßóßóßóßóêß×ßóêß×ßóêß×ßóÁß×ßóêß×ßóêß×ßóêß×ßóêß×hêvj5H*\^Jhêvj5>*\hêvj hêvjCJ^J hêvj5CJ\^Jhêvj5\^Jhêvj5CJH*\^JJ¡¡¡¡¡¡¡-¡ ¡!¡#¡$¡%¡&¡'¡(¡O¡P¡Q¡[¡h¡t¡ôïæôôôôôôôôôáßßÝßææææFf8Ù$ $$Ifa$FfçÕ$
$ ¤x$Ifa$t¡u¡v¡y¡|¡¡‚¡…¡ˆ¡‹¡Ž¡i````````` $$Ifa$•kdFÛ$$$If–F4ÖÖ\rÿ¯ BUŒ$`@”

3 Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö%ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿf4
Ž¡¡›¡ž¡ ¡¡¡¢¡£¡¤¡¥¡¦¡§¡¨¡©¡¬¡­¡¯¡°¡±¡²¡³¡´¡µ¡¶¡Ä¡úìáááááááááÜÖáááááááááÑÖFfä$$IfFfÁà$
$ ¤x$Ifa$ „ñ„þ$If^„ñ`„þFf‚Ý$ġǡɡʡ̡͡ΡϡСѡҡӡ֡ס١ڡܡݡޡߡà¡á¡â¡å¡ç¡é¡ë¡ôôôôôôôôôïéôôôôôôôôôäéôôôôFfÆê$$IfFfoç$
$ ¤x$Ifa$ë¡í¡ï¡ð¡ñ¡ò¡ó¡ô¡÷¡ù¡û¡ý¡ÿ¡¢¢¢¢¢¢ ¢¢¢¢ ¢"¢$¢&¢ôôôôôïéôôôôôôôôôäéôôôôôôôôFftñ$$IfFfî$
$ ¤x$Ifa$&¢'¢(¢)¢,¢.¢0¢2¢4¢6¢8¢9¢;¢<¢=¢?¢R¢Š¢¬¢Ç¢î¢ £L¤b¤Ò¤ôïæôôôôôôôôôáßßÝÛÙÒÒÒÒÒÙ :
&
F4 ¤ $ ¤x$Ifa$=¢?¢‚¢ƒ¢¬¢L¤b¤Ò¤’¥

¦0§¨§ž¨Ò¨ô©ö©4ª`ªbª¢ª¤ª¦ª¨ª¾ªØªÌ«ä«j¬†¬”¬¦¬­(­è­ü­’®¢®D¯n¯L°|°*±8±’±ª±.²F²®²Â²&´B´¸·è·ºDºV¿|¿
ÁBÂxÍúöðöëäöëöëöëöëÝëöÕöÊÂÕ¹°ª°ª°ª°ª°ª°ª°ª°ª°ª°ª°ª°ª°ª°ª°ª°ªö¤ö¤
hêvj^J
hêvjCJ hêvj5CJ \hêvj5CJ ]j*ú$hêvjUjûÀfE
hêvjUVjhêvjU
hêvjNH\

hêvj\] hêvj\
hêvjNHhêvj
hêvjCJ;Ò¤>¥’¥

¦d¦À¦0§¨§ ¨ž¨Ò¨~©4ª`ª¾ªÌ«øøöïï¸ö±±öªª¨˜Œ

P
&
Fa „þdð]„þP
&


F „«þ„Vþdð]„«þ^„Vþ :
&
F9 ¤< :
&
F8 ¤<6:
&
F6
Æ\8TpŒ¨Ä àü
4

P
l ˆ¤ÀÜø 0Lh„ ¼Øô-, Œ$ ¤< :
&
F6 ¤< :
&
F5 ¤<Ì«j¬­è­’®D¯L°*±’±.²°²(´TµÖµ·¸·ºº»V¿|¿
ÁèèèèèèèèèèèÜÎÀÀÜè³±¯

P „þ„&dð]„þ^„& Q
&
Fa „þdð¤<]„þ Q
&
Fa „þdð¤<]„þ

P
&
Fa „þdð]„þP
&
Fa „þ„!„›þdð]„þ^„!`„›þgdêvj
ÁBÂÃ:ÄvÍxÍ|Í~Í®Í Î-ÎNÎrÎsÎ|΂ΎΓΰεÎÂÎÇÎÜÎáÎðÎúõõóóóæäâàóóóÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ
$¤ ¤ $Ifa$-

P „þ„&dð]„þ^„&
&
Fk:
&
FkxÍzÍ|Í~Í-ÎrÎsÎUÏ`ÏaϙϚϴзÐéÐÑTÑUѱҲÒÃÒãÒäÒÓ Ó,Ó0Ó`ÓdӃÓßÓ%Ô{ԉԊÔÆÖ ×e×f×ÚLÚÈÚôÚÛFÛJÛÈÛ!Ü7ÜKÜ`ÜòîèîàîÚàÒÚÊÚÄîèÚ¼Ú¼Úµªµ¡µ˜µ˜µîàڏèÚîà‡Úî€Ú€Ú€Ú€Ú€Ú
hêvj5^J hêvjCJ^Jhêvj6CJ ]hêvj6H*^Jhêvj6H*^J hêvj6CJH*^J
hêvj6^J hêvjCJ^J
hêvjCJ hêvjNH^J hêvjCJ^J
hêvj^J hêvjCJ^J
hêvjCJ hêvjjhêvjUmHnHu2ðÎõÎöÎÏ Ïòòòò
$¤ ¤ $Ifa$ ÏÏ
Ï
Ï/""
$¤ ¤ $Ifa$Ïkdsÿ$$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT
Ï ÏÏÏÏÏòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$ÏÏÏÏ/""
$¤ ¤ $Ifa$ÏkdV%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTÏÏÏÏÏÏòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$ÏÏ Ï#Ï/""
$¤ ¤ $Ifa$Ïkd9%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT#Ï$Ï%Ï&Ï'Ï(Ïòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$(Ï)Ï+Ï.Ï/""
$¤ ¤ $Ifa$Ïkd%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT.Ï/Ï0Ï1Ï2Ï3Ïòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$3Ï4Ï6Ï9Ï/""
$¤ ¤ $Ifa$Ïkdÿ%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT9Ï:Ï;Ï<Ï=Ï>Ïòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$>Ï?ÏAÏDÏ/""
$¤ ¤ $Ifa$Ïkdâ%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTDÏEÏFÏGÏHÏIÏòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$IÏJÏLÏOÏ/""
$¤ ¤ $Ifa$ÏkdÅ%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTOÏPÏQÏRÏSÏTÏòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$TÏUÏWÏZÏ/""
$¤ ¤ $Ifa$Ïkd¨%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTZÏ[Ï\Ï]Ï^Ï_Ïòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$_Ï`ÏaÏ/&$¤ ¤ a$Ïkd‹%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTaÏjÏpÏ|ρϞϣϰϵÏÊÏÏÏÞÏãÏäÏðÏõÏòòòòòòòòòòòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$õÏöÏøÏ3&
$¤ ¤ $Ifa$Ëkdn %$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöøÏûÏþÏÐÐ Ð

Ðòòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$

Ð
ÐÐ3&
$¤ ¤ $Ifa$ËkdM%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöÐÐÐÐÐÐ#Ðòòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$#Ð$Ð&Ð3&
$¤ ¤ $Ifa$Ëkd, %$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö&Ð)Ð,Ð.Ð0Ð5Ð;Ðòòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$;Ð<Ð>Ð3&
$¤ ¤ $Ifa$Ëkd

%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö>ÐAÐDÐFÐHÐMÐSÐòòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$SÐTÐVÐ3&
$¤ ¤ $Ifa$Ëkdê
%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöVÐYÐ\Ð^Ð`ÐeÐkÐòòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$kÐlÐnÐ3&
$¤ ¤ $Ifa$ËkdÉ
%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaönÐqÐtÐvÐxÐ}ЃÐòòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$ƒÐ„ІÐ3&
$¤ ¤ $Ifa$Ëkd¨

%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö†Ð‰ÐŒÐŽÐÐ•Ð›Ðòòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$›ÐœÐžÐ3&
$¤ ¤ $Ifa$Ëkd‡
%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöžÐ¡Ð¤Ð¦Ð¨Ð­Ð³Ðòòòòòò
$¤ ¤ $Ifa$³Ð´ÐµÐ·ÐèÐéÐ311/1-Ëkdf %$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöéÐÑ0ÑTÑUÑ^ÑdÑpÑuђїѤѩѾÑÃÑÒÑ×ÑØÑäÑéÑýûûûòòòòòòòòòòòòòòò $$Ifa$-éÑêÑìÑïÑ3*! $$Ifa$ $$Ifa$ËkdE%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöïÑóÑ÷ÑüÑÒÒööööö $$Ifa$Ò Ò Ò

Ò3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkd$%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö

Ò ÒÒÒÒÒööööö $$Ifa$Ò-Ò!Ò$Ò3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkd%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö$Ò&Ò*Ò.Ò0Ò5Òööööö $$Ifa$5Ò6Ò8Ò;Ò3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkdâ%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö;Ò=ÒAÒEÒGÒLÒööööö $$Ifa$LÒMÒOÒRÒ3*! $$Ifa$ $$Ifa$ËkdÁ%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöRÒTÒWÒZÒ\ÒaÒööööö $$Ifa$aÒbÒdÒgÒ3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkd %$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaögÒkÒoÒtÒyÒÒööööö $$Ifa$Ҁ҂҅Ò3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkd %$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö…҇ҋҐҒҘÒööööö $$Ifa$˜Ò™Ò›ÒžÒ3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkd^%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöžÒ Ò¤Ò¨ÒªÒ°Òööööö $$Ifa$°Ò±Ò²ÒÃÒöÒ31+1„ þ`„ þËkd=%$$If–FÖ֞ ºÿÞ
J n’¶#$$
;$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaööÒ÷ÒӁӃӸӹÓßÓÔ$Ô%Ô.Ô6ÔHÔMÔbÔgÔvÔ{ԅԊÔùóééçååãããÚÚÚÚÚÚÚÚÑÑ -$$Ifa$ $$Ifa$- „ü„û^„ü`„û„ þ`„ þ„˜þ`„˜þ ŠÔ‹ÔÔÔ’Ô—ÔœÔULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kd%$$IfT–FÖÖroû©“ }gÉ: êêêb Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöµûŠTœÔÔ¡Ô¥Ô©Ô®Ô³ÔULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kdæ%$$IfT–FÖÖroû©“ }gÉ: êêêb Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöµûŠT³Ô´Ô¸Ô¼ÔÁÔÆÔËÔULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kd°%$$IfT–FÖÖroû©“ }gÉ: êêêb Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöµûŠTËÔÌÔÐÔÔÔÙÔÞÔãÔULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kdz%$$IfT–FÖÖroû©“ }gÉ: êêêb Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöµûŠTãÔäÔèÔìÔñÔöÔúÔULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kdD%$$IfT–FÖÖroû©“ }gÉ: êêêb Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöµûŠTúÔûÔÿÔÕÕ
ÕÕULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kd %$$IfT–FÖÖroû©“ }gÉ: êêêb Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöµûŠTÕÕÕÕ Õ%Õ+ÕULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kdØ%$$IfT–FÖÖroû©“ }gÉ: êêêb Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöµûŠT+Õ,Õ.Õ1Õ3Õ8Õ=ÕULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kd¢%$$IfT–FÖÖroû©“ }gÉ: êêêb Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöµûŠT=Õ>ÕBÕFÕJÕOÕTÕULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kdl%$$IfT–FÖÖroû©“ }gÉ: êêêb Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöµûŠTTÕUÕYÕ]ÕaÕfÕkÕULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kd6%$$IfT–FÖÖroû©“ }gÉ: êêêb Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöµûŠTkÕlÕmÕvÕ|ՈՑծճÕUSJJJJJJ $$Ifa$©kd-%$$IfT–FÖÖroû©“ }gÉ: êêêb Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöµûŠT³ÕÀÕÅÕÚÕßÕîÕóÕôÕÖÖööööööööö $$Ifa$ ÖÖÖ
Ö/& $$Ifa$ $$Ifa$ÏkdÊ-%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
h n’¶#$$f8Î$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT
ÖÖÖÖÖ"Öööööö $$Ifa$"Ö#Ö%Ö(Ö/& $$Ifa$ $$Ifa$Ïkd» %$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
h n’¶#$$f8Î$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT(Ö*Ö.Ö3Ö5Ö:Öööööö $$Ifa$:Ö;Ö=Ö@Ö/& $$Ifa$ $$Ifa$Ïkd¬!%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
h n’¶#$$f8Î$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT@ÖBÖFÖJÖLÖQÖööööö $$Ifa$QÖRÖTÖWÖ/& $$Ifa$ $$Ifa$Ïkd"%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
h n’¶#$$f8Î$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTWÖYÖ\Ö`ÖbÖgÖööööö $$Ifa$gÖhÖjÖmÖ/& $$Ifa$ $$Ifa$ÏkdŽ#%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
h n’¶#$$f8Î$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTmÖoÖqÖsÖuÖzÖööööö $$Ifa$zÖ{Ö}րÖ/& $$Ifa$ $$Ifa$Ïkd$%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
h n’¶#$$f8Î$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT€Ö„ֈ֌֑֗Öööööö $$Ifa$—֚֘֝Ö/& $$Ifa$ $$Ifa$Ïkdp%%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
h n’¶#$$f8Î$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTÖŸÖ¢Ö¦Ö¨Ö®Öööööö $$Ifa$®Ö¯Ö±Ö´Ö/& $$Ifa$ $$Ifa$Ïkda&%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
h n’¶#$$f8Î$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT´Ö¶Ö¸ÖºÖ¼ÖÂÖööööö $$Ifa$ÂÖÃÖÄÖÆÖùÖ/--+ÏkdR'%$$IfT–FÖ֞ ºÿÞ
h n’¶#$$f8Î$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTùÖúÖ ×A×e×f×o×uׇ׌סצ׵׺×Ï×Ô×ýýûûûòòòòòòòòòò $$Ifa$-Ô×Õ×××Ú×Ü×á×ç×ULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kdC(%$$IfT–FÖÖr"âlè’ï¸öÞýJ& & & ' Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöhâŠTç×è×ì×ð×ô×ù×ÿ×ULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kd
)%$$IfT–FÖÖr"âlè’ï¸öÞýJ& & & ' Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöhâŠTÿ×ØØØ
ØØØULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kd×)%$$IfT–FÖÖr"âlè’ï¸öÞýJ& & & ' Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöhâŠTØØØ!Ø&Ø+Ø1ØULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kd¡*%$$IfT–FÖÖr"âlè’ï¸öÞýJ& & & ' Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöhâŠT1Ø2Ø6Ø:Ø?ØDØJØULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kdk+%$$IfT–FÖÖr"âlè’ï¸öÞýJ& & & ' Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöhâŠTJØKØOØSØXØ]ØcØULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kd5,%$$IfT–FÖÖr"âlè’ï¸öÞýJ& & & ' Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöhâŠTcØdØhØlØqØvØ|ØULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kdÿ,%$$IfT–FÖÖr"âlè’ï¸öÞýJ& & & ' Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöhâŠT|Ø}Ø؂؄؉؏ØULCCCC $$Ifa$ $$Ifa$©kdÉ-%$$IfT–FÖÖr"âlè’ï¸öÞýJ& & & ' Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöhâŠTØØ”ؘ؜ءاØULLLLL $$Ifa$©kd“.%$$IfT–FÖÖr"âlè’ï¸öÞýJ& & & ' Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöhâŠT§Ø¨Ø©Ø²Ø¸ØÄØÍØêØïØUSJJJJJJ $$Ifa$©kd]/%$$IfT–FÖÖr"âlè’ï¸öÞýJ& & & ' Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöhâŠTïØüØÙÙÙ*Ù/Ù0Ù<ÙAÙööööööööö $$Ifa$ AÙBÙDÙGÙ3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkd'0%$$If–FÖ֞ rÿ–º Rvš¾-â%$$˜$$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öp&ÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿGÙKÙOÙTÙYÙ^Ùööööö $$Ifa$^Ù_ÙaÙdÙ3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkd
1%$$If–FÖ֞ rÿ–º Rvš¾-â%$$˜$$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öp&ÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿdÙfÙjÙoÙqÙvÙööööö $$Ifa$vÙwÙyÙ|Ù3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkdï1%$$If–FÖ֞ rÿ–º Rvš¾-â%$$˜$$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öp&ÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿ|Ù~قهىَÙööööö $$Ifa$ŽÙÙ‘Ù”Ù3*! $$Ifa$ $$Ifa$ËkdÓ2%$$If–FÖ֞ rÿ–º Rvš¾-â%$$˜$$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öp&ÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿ”Ù–ÙšÙžÙ Ù¦Ùööööö $$Ifa$¦Ù§Ù©Ù¬Ù3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkd·3%$$If–FÖ֞ rÿ–º Rvš¾-â%$$˜$$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öp&ÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿ¬Ù®Ù±ÙµÙ·Ù½Ùööööö $$Ifa$½Ù¾ÙÀÙÃÙ3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkd›4%$$If–FÖ֞ rÿ–º Rvš¾-â%$$˜$$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öp&ÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿÃÙÅÙÇÙÉÙËÙÑÙööööö $$Ifa$ÑÙÒÙÔÙ×Ù3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkd5%$$If–FÖ֞ rÿ–º Rvš¾-â%$$˜$$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öp&ÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿ×ÙÛÙÞÙâÙçÙíÙööööö $$Ifa$íÙîÙðÙóÙ3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkdc6%$$If–FÖ֞ rÿ–º Rvš¾-â%$$˜$$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öp&ÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿóÙõÙ÷ÙùÙûÙÚööööö $$Ifa$ÚÚÚ
ÚLÚ3..,
&
FËkdG7%$$If–FÖ֞ rÿ–º Rvš¾-â%$$˜$$$$Ö0ÿÿÿÿÿÿ öp&ÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö¸ÿLÚNÚlÚpÚtÚxÚ|ڀڄڈÚý÷îîîîîîî $$Ifa$$If ˆÚŠÚÈÚ$Ifâkd+8%$$IfT–FÖÖ´ºÿ8
•]"ç¬ ~
׳ÓÈÅÅÅÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTÈÚÎÚÔÚÜÚâÚèÚîÚôÚööööööö $$Ifa$ ôÚöÚÛ$Ifâkd29%$$IfT–FÖÖ´ºÿ8
•]"ç¬ ~
׳ÓÈÅÅÅÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTÛ"Û(Û.Û4Û:Û@ÛFÛööööööö $$Ifa$ FÛHÛJÛâkd9:%$$IfT–FÖÖ´ºÿ8
•]"ç¬ ~
׳ÓÈÅÅÅÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTJۄۆÛÆÛÈÛæÛêÛîÛòÛöÛúÛþÛÜýýøýòééééééé $$Ifa$$If$a$

ÜÜ!Ü $IfÞkd@;%$$If–FÖÖ´ºÿ8
kžÒ9l #~
3343434Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö!Ü$Ü'Ü+Ü.Ü1Ü4Ü7Üööööööö $$Ifa$ 7Ü8ÜKÜ $IfÞkdQ<%$$If–FÖÖ´ºÿ8
kžÒ9l #~
3343434Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöKÜNÜQÜTÜWÜZÜ]Ü`Üööööööö $$Ifa$ `ÜaÜtÜ $IfÞkdb=%$$If–FÖÖ´ºÿ8
kžÒ9l #~
3343434Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö`ÜtܘÜÉÜÝ+ݽÝÒÝñÞß ßßxà¦à¬à°à²àÐàãxã²ã¾ãøãúã`ähä¦ä¨äÄäÆäÈäøäúäüäþäåšåžå¬ç®çHèIèyèzèŒè™è³èÁèé éénêpêÒêøòøîèòøòøòèòøòøòøòîãÜãÕãÜãÕãÍÁͬ ÁÍò—ò—ò—ò—ò—ò—ò‡ò—òhêvj6H*^J
hêvj6^Jhêvj56^Jj©h%hêvjCJU^J(jÉXU=
hêvjCJUV^JmHnHujhêvjCJU^J hêvjCJ^J
hêvjNH\

hêvj6\ hêvj\
hêvjCJ hêvj
hêvj^J
hêvj5^J5tÜuÜxÜyÜ|Ü}܀܁܄܅܆܉܌܍܎ܑܒܓܔܗܘÜöööööööööööööööööööö $$Ifa$ ˜Ü™Ü³Ü $IfÞkds>%$$If–FÖÖ´ºÿ8
kžÒ9l #~
3343434Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faö³Ü¶Ü¹Ü¼Ü¿ÜÂÜÅÜÈÜööööööö $$Ifa$ ÈÜÉÜÊÜ
&
FÞkd„?%$$If–FÖÖ´ºÿ8
kžÒ9l #~
3343434Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöÊÜÌÜÝÝ+ÝLÝpݚݼݽÝÀÝÂÝÄÝÆÝÈÝÊÝÌÝÎÝÐÝÒÝÓÝïÝóÝöÝúÝúøööôôôïôææææææææææáÛÒÒÒ $$Ifa$$IfFfÛA% $$Ifa$
&
F@-
&
FúÝþÝÞÞ Þ
Þ ÞÞÞÞ!Þ(Þ/Þ3Þ8Þ=ÞBÞFÞGÞ[Þ\Þ]Þ_Þ`ÞaÞbÞcÞööööööñëöööööööööæëöööööööFf‡H%$IfFf1E% $$Ifa$cÞeÞgÞhÞiÞjÞkÞlÞpÞqÞrÞvÞwÞxÞ}Þ~Þބމގޏޔޗޘޭޱ޵ÞööñëööööööööööööööööööæëööFf3O%$IfFfÝK% $$Ifa$µÞ¹Þ½ÞÂÞÇÞÌÞÏÞÒÞÓÞÔÞðÞñÞôÞöÞøÞúÞüÞþÞßßßß ßß ßöööööööñïêïááááááááááÜÖö-$IfFféU% $$Ifa$
&
F@Ff‰R% $$Ifa$ ß$ß(ß,ß/ß2ß6ß9ß<ß=ßNßSßYßbßißnßtß{߀߆߇ߢߣߦߧߨߩßööööööööñëöööööööööæëöööööFf™\%$IfFfAY% $$Ifa$©ßªß®ß²ß¶ßºß¾ß¿ßÀßÃßÄßÅßÆßÉßÌßÍßéßêßëßìßíßîßïßðßñßòßóß÷ßööööööööööööööñëööööööööööö$IfFfñ_% $$Ifa$÷ßüßà

àààà(à,à.à8àBàDàxà€àˆàà˜à¦à°àºàÄàÐàÒàêàZáÊáöööööööööööñëöööööööööæäßß
&
FAFf¡f%$IfFfIc% $$Ifa$Êá6â¦â ããxã$äÄäÆäåtåÒê.ëBëxë¬ëÌëòëì\ì–ì¾ìØìÚìúúúøöààøøøøÜÚÐÆÆÐÆÐÆÐÆÐ „h„"^„h`„" „h„˜þ^„h`„˜þ: ¤<:
&
F7
Æ#„n„Éý ¤<^„n`„Éýgdêvj
&
FAÒê,ë.ëBëxëzë‚ëŠëë˜ëœë¤ëªë®ë°ë¸ë¼ëÄëÊëÌëòëôëüëì
ìììì\ì^ìbìjìxì€ì†ìŽì”ì–ì¾ìÀìÌìÒìÚìíí*í8íTíbí|íŠíí–í¢í¤í´íÂí

î‚î„îÆîìî˜ïšïtð¦ð^ò|òüòóó˜óžóüõüïæÜæÜæÜæÜæÜæÜæÜæïæÜæÜæÜæïæÜæÜæÜæÜæïæÜæÜüÕüÐüÐüÐüÐüÊüÐüžÅüžÅüÅüÅü·Ð·

hêvj56
hêvjNH\ hêvj\
hêvjNH hêvj5
hêvj5CJhêvj5H*\^Jhêvj5\^J
hêvj^J
hêvjCJ\hêvjHÚìíí’íäí

îÆîìîï¦ïúïVðtð¦ðüð8ñŽñÚñ*ò^ò|òýóñëéàéÙÙÙÙÙéÃÃÃÃÃÃé:
&
F<
ÆЄŠ„äþ ¤<^„Š`„äþgdêvj :
&
F: ¤< :
&
F;
ÆÐ-„3 `„3 - :„„^„`„ |ò¼òüòó˜óÎóôbô ôõ2õTõŽõõ’õö+ö/öXöröªöééçÕÕÕÕÕÕÕÕÎÊÊç´´´´´:
&
F?
Æ»„„;ý ¤(^„`„;ýgdêvj: ¤(:$ ¤(a$:
&
F>„o„äþ ¤(^„o`„äþgdêvj:
&
F=
ÆЄŠ„äþ ¤<^„Š`„äþgdêvj žóÎóÔóôôbôhô ô¦ôõ

õ2õ8õTõVõ†õˆõŠõŒõ’õÞõäõö+ö-öãö÷ ÷d÷e÷q÷8ø<ø>øFøHøPøRøZø\ødøpø‚ø„ø´øºøæøèø\ù`ùˆùŽù°ù²ù´ùºùÚùÜùÞùäùüùúóúóúóúóúóúóúéãÐÆéú½¸±¸Âú¸ª¸ã¢™¢™¢™¢™¢™¢™¢™¢™¢™¢™¢™¢™¢™¢™¢hêvjCJH*^J hêvjCJ^J
hêvjNH\

hêvj6\ hêvj\ hêvjH*hêvjj“n%hêvjCJU$j3ZU=
hêvjCJUVmHnHu
hêvjCJjhêvjCJU

hêvj56 hêvj5<ªöãö ÷q÷8ø:ø€øäøJùZù†ù²ùÜùþù,únú„ú¶úÜúìúû üéçÝÛÙÐËË˾¾¾¾ËËËËËË¶Ë $dha$


Æ „Ðdh`„Ðdh
ƀdh :„„ÿÿ^„`„ÿÿ:
&
F?
Æ»„„;ý ¤(^„`„;ýgdêvjüùþù,ú.ú0ú2ú:ú<úRúTúnúpúrútúvúxú”ú–úØúÚúìúû\û üü#ü$ü'ü*ü+ü@üÑüÒüèüéüêüëüìüxzöîãîöîãîÚîãîöîãîÚîÚîÏÄî²Äîöî§îŸ“Ÿ~r“Ÿlî
hêvjCJ jBs%hêvjCJU^J(jâZU=
hêvjCJ UV^JmHnHujhêvjCJU^J hêvjCJ^J jÖðhêvjCJ^J"jhêvjCJU^JmHnHu hêvj5CJ\^J hêvj5CJ\^JhêvjCJH*^J jdðhêvjCJ^J hêvjCJ^JhêvjCJH*^J' ü#ü@üÑüìüxz²"vÐ,`Â&‚¬ê ªÒúúøøóúúúúúúúúúêúÙúÈú
ƈ„h„Ðdh^„h`„Ð
Æd „h„Ðdh^„h`„Ð
Æd dhdðdh z²"$,ÒÚ.6`dfn”–ÂÄÆÎäæ &(0FHn‚¬êî "(06JLxzª®ÒÔÚäêöü óíåÜåÜåÜåÊåÜå¿åÊåÜå¿å¶å¶å«Ÿ«‘«åóåÊóåÜåÜå¿å¿åÊóåÜåÜåÜåÜå¿å jÖðhêvj5CJ\^Jhêvj5CJH*\^J hêvj5CJ\^JhêvjCJH*^J jÖðhêvjCJ^J"jhêvjCJU^JmHnHuhêvjCJH*^J hêvjCJ^J
hêvj^Jhêvj5>*CJ\^J9 R T À þ \_{~£¦¼¿ã! " + D

"
Ì
Î
$
:
@
D
F
T
V
^
`
b
d
â
æ
ò
ö














0

2

öîãîÑîÈîÈîÈîÈîÈîÂî¶îÈî«î—îÈîÈîÈîÈîîÈîÈîÈ«î{jhêvjU^JmHnHuhêvj5CJH*\^J
hêvj^JjhêvjUmHnHu hêvj5CJ\^Jhêvj5>*CJ\^J
hêvjCJhêvjCJH*^J"hêvj5>*CJ\^JmHnHu jÖðhêvjCJ^J hêvjCJ^JhêvjCJH*^J0Ҍ À þ

!4Wd“¬áã!
Ì
$
H
J
b
f
êåååØÏÏåÂÏÏåÀå徸å¯å„,dh`„,„,`„,-


Ƹ„7dh`„7„7dh`„7


Ɓ„7dh`„7dh
ÆÀ! „xý„h„Ðdh]„xý^„h`„Ð f
Ö
ð




0

’


|
~
Ð
" T (*XÂ
Akmš¾ìúñññèúúúúèúúßúúúÚúÓúúúÊ
Æ dh-$ ¤xa$-dh
Ƹdh
Ædh„Á dh`„Á dh2

4

8

‚

„

”

š

¨

ª

º

¼

Ì

Î

Ö

Ø

ø

ú





$ * V X ˆ Ž ¢ ¤ XZ\^fh€‚Â
Aklnqtuš›¿ÂÅÆdeføïøïøïøïøïøïøïøïøïøïøïøïøïøïøäØäøÍøïøÍøÄø¾øµ£øïø˜ø£øïø˜øïø£ø jÖðhêvjCJ^J"jhêvjCJU^JmHnHuhêvj5\^J
hêvj^JhêvjCJH*^J jdðhêvjCJ^Jhêvj5CJH*\^J hêvj5CJ\^JhêvjCJH*^J hêvjCJ^J<ìdÚ >|²xœðò( f ” ¶ Ü
4`úúúúúúéúØúÂúúúúµ¬¬úµ„7dh`„7


Ɓ„7dh`„7
Æ>À! „„h„Ðdh]„^„h`„Ð
ƈ„h„Bdh^„h`„B
Æd „h„Ðdh^„h`„Ðdh fj‘•¹ºÚÛÜàêë >|€²´ºÂÈÜÞ&(xœž¤®´ÀÆØà( f  ’ 02†ˆ

’›œ¢£¤¥öîÜîöîÑîÁîöîÑîµîܵîöîöîÑîÑîµîöîöîöîöî£îöîöîöîöîö˜Œ˜îhêvj5CJH*\^J hêvj5CJ\^J"hêvj5>*CJ\^JmHnHuhêvj5>*CJ\^JjhêvjU^JmHnHu jÖðhêvjCJ^J"jhêvjCJU^JmHnHu hêvjCJ^JhêvjCJH*^J7`Š®Ô0Dw’•¤úíääúí××äÌÌÌ
$ ¤x$Ifa$


Æ&„7dh`„7„7dh`„7


Ɓ„7dh`„7dh

¤¥¬²Å~sss
$ ¤x$Ifa$kdx%$$If–FÖ







ÖFºÿ¹
¸·#€ÿ




€ÿ






€ÿ


Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö¥¬ÆÌèé'=>Z[\]pqrs bdhœž ¤¦¨&VWopqr-õíõíàÚÖÐÆоÐÖдÐÖÐÖªÖÐ Ð֘ÖÐí†íq_†í"jöÓ(hêvjCJU^JmHnHu(jÉ S=
hêvjCJUV^JmHnHu"jhêvjCJU^JmHnHuj~Ó'hêvjUj©G'hêvjU^JjF'hêvjU^JjR &hêvjU^Jjý±%hêvjUj‚%hêvjU^J
hêvj^Jhêvj
hêvjCJhêvj56CJH*\] hêvjCJ^J hêvj5CJ\^J#ÅÆÌÓç~sss
$ ¤x$Ifa$kdN€%$$If–FÖ







ÖFºÿ¹
¸·#€ÿ




€ÿ




€ÿ


Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöçèé'=?@Z\]pr~trpnnnnnnni$a$ :„„ÿÿ^„`„ÿÿkd2%$$If–FÖ







ÖFºÿ¹
¸·#€ÿ




€ÿ




€ÿ


Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö

rs„ÂXÞ


bfhœ ¢¤¨ªÌHž$&^VsH!ýýøøøýýýöýýýýýýñëýøøøýçýýý¤x
Ƹp#$a$
&
FV--.-0-2-4-¸-Ô-”#–#¼#¾#À#Â#X'Î'Ø'Ú'ì'î'ú'ü'þ'Ú+ ,#,$,7,8,9,:,<,=,P,óëÖÈóë¿ëó몜óë¿ë“ë“ë“Šë„ëóëoaóëóëjòÞ(hêvjCJEHàÿU^J(jç¿S=
hêvjCJUV^JmHnHu
hêvjCJhêvjCJ
H*^JhêvjCJH*^Jj²Ü(hêvjCJEHæÿU^J(jh»S=
hêvjCJUV^JmHnHuhêvj5CJ^JjwÚ(hêvjCJEHèÿU^J(j“_U=
hêvjCJUV^JmHnHu hêvjCJ^JjhêvjCJU^J!H!†!À!Æ#Þ&0'X'Î'((&(Ø+Ú+ ,#,T,É,Û,
-¯-á-ò-*/
2.2V2úúøøóóøøøøøøíèâøèâøøíøÝ×ׄÄ`„Ä dð„Ä^„Ä
&
Fn¤x ¤
&
Fm
&
FlP,Q,R,S,[,\,f,g,v,w,,‚,Û,Ü,ï,ð,ñ,ò,õ,ö, -
-
-

--‘-°-±-Ä-Å-Æ-ëÝÑÉÀÉÀÉÀÉÀÉÑÉ«ÑÉÑɈzÑÉqÉÑÉ\Nj-é(hêvjCJEHàÿU^J(jÃS=
hêvjCJUV^JmHnHuhêvjCJH*^Jj³æ(hêvjCJEHàÿU^J(jXÂS=
hêvjCJUV^JmHnHujä(hêvjCJEHèÿU^J(jÂS=
hêvjCJUV^JmHnHuhêvj5CJ^J hêvjCJ^JjhêvjCJU^Jj¬á(hêvjCJEHèÿU^J(j[ÀS=
hêvjCJUV^JmHnHuÆ-Ç-É-Ê-Ý-Þ-ß-à-á-ò-º2¼2¾2è2ê2 3„3†3¬3®3°3²3@4B4h4j4l4n4p4r4˜4óëóëÖÈóëÂë¹®¹¢¹ëóëóëóëj\óëóëjOñ(hêvjCJEHèÿU^J(j‰ÊS=
hêvjCJUV^JmHnHuj3î(hêvjCJEHâÿU^J(jðÉS=
hêvjCJUV^JmHnHu j£ðhêvj5CJ^J hêvj5CJH*^Jhêvj5CJ^J
hêvjCJj²ë(hêvjCJEHèÿU^J(jVÃS=
hêvjCJUV^JmHnHu hêvjCJ^JjhêvjCJU^JV2v2’2¸2Ú23*3„3´3@4p4Ô4

5|5

678,8L8e88š8²8Â8ùùùùù÷òìòìììæææá×á×òìÍÍ „Ä„¦^„Ä`„¦ „Ä„Ä^„Ä`„Ä>dð„Å^„Å„Ä^„Ä
&
Fo„Ä`„Ę4š4œ4ž4¤4¦4Ì4Î4Ð4Ò4Ü4Þ4555
5°5²5Ø5Ú5Ü5Þ5Ô6Ö6ü6þ67ëÝÑÉÑÉ´¦ÑÉÑɗ‰ÑÉÑÉtfÑÉÑÉQCjQý(hêvjCJEHäÿU^J(jÈS=
hêvjCJUV^JmHnHujëú(hêvjCJEHäÿU^J(j/ÇS=
hêvjCJUV^JmHnHuj)ø(hêvjCJEHæÿU^JjʶàI
hêvjOJQJUVjåõ(hêvjCJEHöÿU^J(j:Â&?
hêvjCJUV^JmHnHu hêvjCJ^JjhêvjCJU^Jj×ó(hêvjCJEHðÿU^J(j”ÊS=
hêvjCJUV^JmHnHu778 8'8(8)8*8L8M8`8a8b8c8‚8ƒ8–8—8˜8™8š8›8®8¯8°8±8„; ;€<<“<óëóëÖÈóëóë³¥óëó됂óëóëm_óëVëMëhêvjCJH*^Jhêvj5CJ^Jj¿)hêvjCJEHäÿU^J(jƒÏS=
hêvjCJUV^JmHnHuj")hêvjCJEHäÿU^J(jŠÎS=
hêvjCJUV^JmHnHujæ)hêvjCJEHöÿU^J(j
Â&?
hêvjCJUV^JmHnHujÿ(hêvjCJEHöÿU^J(jöÁ&?
hêvjCJUV^JmHnHu hêvjCJ^JjhêvjCJU^JÂ8K9’<«<(=V>¬>ö>f?¿@÷C`EgHhHÀJÂJFKHKâKDL~LÛL,MøMúôôôôôôðëééééééééÛÛÛÕÛÇ

ÆЄ‚„~ú^„‚`„~ú:„Š^„Š

ÆЄ:„Æü^„:`„Æü dð¤x„Å^„Å
&
Fp“<”<§<¨<©<ª<®<¯<> >>>@>¸>º>ø>f?¿@ÂJDK~LÛL*N+NŒNN
Q QPQRQR1RZR[RnRoRóëÖÈóë¿ë¿ë´ë¿ë®¥ë¥ëŸë–ë–ë¥ë¥ë–ë–ë–‹ë‹ë–ë¥ëóëv(j¦@U=
hêvjCJUV^JmHnHu hêvj6CJH*^Jhêvj6CJ^J
hêvjCJhêvj5CJ^J
hêvj^J j»ðhêvjCJ^JhêvjCJH*^Jj| )hêvjCJEHäÿU^J(j·ÑS=
hêvjCJUV^JmHnHu hêvjCJ^JjhêvjCJU^J-øMNXNtNN¯NÞN O8OPOlOmO¶O·OàO
PHPýÜÜܳ³³³³Ü܊ÜÜÜÜ(
Æ;0ý®: p@
àg+€P ðÀ!$`'0*„®„Rþ^„®`„Rþ(
Æ;0ý®: p@
àg+€P ðÀ!$`'0*„g„™î^„g`„™î
Æ;0ý®: p@
àg+€P ðÀ!$`'0*HP¬P&QXQ¼QR2R3RYRZRrRsR·R¸RÐRÑR

SLTNT¬T®TUÞÞÞµµµÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞ(
Æ;0ý®: p@
àg+€P ðÀ!$`'0*„+„Õê^„+`„Õê
Æ;0ý®: p@
àg+€P ðÀ!$`'0*oRpRqR¸R¹RÌRÍRÎRÏRÑRÒRåRæRçRèRêRëRþRÿRSSTT6T8TXTZTfThT–T˜TU UFUñåÝåÝȺåÝåÝ¥—åÝå݂tåÝkÝ`ÝkÝkÝ`ÝåÝ j»ðhêvjCJ^JhêvjCJH*^Jj )hêvjCJEHèÿU^J(jƒAU=
hêvjCJUV^JmHnHuj‡)hêvjCJEHÔÿU^J(j=AU=
hêvjCJUV^JmHnHujÃ)hêvjCJEHèÿU^J(jÎ@U=
hêvjCJUV^JmHnHu hêvjCJ^JjhêvjCJU^Jj\

)hêvjCJEHâÿU^J!UUNUPU†UîUðUBVVÎV4WÄW

X.X/XUXVXnXÞÞÞ½”ÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞ(
Æ;0ý®: p@
àg+€P ðÀ!$`'0*„®„Rþ^„®`„Rþ
Æ;0ý®:ü p@
àg+€P ðÀ!$`'0*
Æ;0ý®: p@
àg+€P ðÀ!$`'0*FUHUJULUVUXU~U€U‚U„U†UìUjVlVºV¼VWWW”W–WìWîWX-XVXWXjXkXlXmX´XµXÈXëÝÑÉÑÉ´¦Ñɝɔɔɔ‰É‰É”É”ÉÑÉtfÑÉÑÉj)hêvjCJEHÀÿU^J(j†KU=
hêvjCJUV^JmHnHu hêvj6CJH*^Jhêvj6CJ^Jhêvj5CJ^Jjþ)hêvjCJEHäÿU^J(j,EU=
hêvjCJUV^JmHnHu hêvjCJ^JjhêvjCJU^JjÏ)hêvjCJEHÞÿU^J(j£CU=
hêvjCJUV^JmHnHu!nXoX³X´XÌXÍXY YPZRZ¾ZÀZ.[0[`[”[–[\\\*\ÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞ½Þ»»»¹
Æ;0ý®:ü p@
àg+€P ðÀ!$`'0*
Æ;0ý®: p@
àg+€P ðÀ!$`'0* ÈXÉXÊXËXÍXÎXáXâXãXäXæXçXúXûXüXýXZZZ\Z^ZjZlZ¦Z¨Z0[2[X[Z[\[^[d[f[ëÝÑÉÑÉ´¦ÑÉÑɑƒÑÉzÉoÉzÉzÉoÉÑÉdVÑÉÑj$*)hêvjCJEHÞÿU^Jj&#¨I
hêvjUV j»ðhêvjCJ^JhêvjCJH*^Jj\')hêvjCJEHèÿU^J(j!LU=
hêvjCJUV^JmHnHujÞ$)hêvjCJEHÔÿU^J(jLU=
hêvjCJUV^JmHnHu hêvjCJ^JjhêvjCJU^Jj")hêvjCJEHèÿU^J(jºKU=
hêvjCJUV^JmHnHu!f[Œ[Ž[[’[–[þ[\\*\5\Õ\à\Ðcäc²d´d¶d¼dÂdÄdðdòdôdúdeeªe°e¸e¾eìfòfÈgÎghh7h:h¦h§h¨h­h·h¸hÝhøãÕÉøÀøº¶¬¤™¤¬øÉøø…øsøø…øøøøøøøsøø…ø"jhêvjCJU^JmHnHu jÖðhêvjCJ^JhêvjCJH*^J hêvj5CJ \^J hêvjCJ ^JhêvjPJ^JaJ hêvj
hêvj^Jhêvj5CJ^JjhêvjCJU^Jj²-)hêvjCJEHäÿU^J(j´RU=
hêvjCJUV^JmHnHu hêvjCJ^J-*\5\Õ\à\
]v^_`_j`xa@b2cÎcÐcäcúcd:dxd²dðdte¨eüe0fbföïïåååååååååïöàààà×àà×à×à„Vþdh`„Vþdh

&
FHdð ¤x dð ¤x%¤ ¤[$\$bfžfâfüfTgzg¾gìg hgh¦höh6iwi­iîijtj™jÃjôjkikk»kúñúèèèúèèñúúßßÖúúßÔÒÒÒñú-„äþdh`„äþ„Ådh`„Å„7dh`„7„Vþdh`„VþdhÝhàhçhêhöh÷høhühiiïiñijjjj#j%j™jÃjÄjÊjÍjÎjÏjÐjÕjkkk k$k'k(k)k*k.k1k5kk‘k’k•k˜k™k»k¼k½kÀkÃkÄkl< P< V< ^< d< ¢= ¨= ~> öîöîÞîöîÓîöîöîöîöîÍÂîöîöîöîÂîöîöîöîöîöî¶îöî«î™îöîÓî—îöîöîöîU"jhêvjCJU^JmHnHu jÖhêvjCJ^JjhêvjCJU^J jDðhêvjCJ^J
hêvj^J jÖðhêvjCJ^JjhêvjU^JmHnHu hêvjCJ^JhêvjCJH*^J; db ~ 400 db
6. Optimális periódusidQ:
Topt = Qopt/D = 400/(300 * 12) (év)= 40 nap
7. Éves rendelések száma:
n = 1/T = 1/40 *360= 9 alkalom
8. Az utánrendelési készletszint:
L = 6 utánrendelési idQ [nap]
Ha T opt > L
S = D/360 * L = 300 * 12 / 360 *6 = 60 [db]
Mértékegységekkel:
[év/db] / [nap/év] * [nap] = [db]
Ha T opt < L = 60 [nap
m = int[ L / T opt] = int[ 30 / 40] = 1
t1 = Q/P = 400/500*12 *360 = 25 nap
t2 = T - t1 = 40 - 15 = 15 nap: ebben történik a rendelés
s = D/360 * (L - m * T opt) = 300 * 12 / 360 ( 60  1* 40 ) = 200 [db]
9. Az éves készletezési költség optimális tételnagyság esetén:
Kkopt = v *D + ((2 *A * v * r * D * (P - D)/P) = 365419.96 Ft/év ~ 365420 Ft/év
K = 367320 Ft/év
A negyedéves készletezés többletköltsége:
( K = Kné - Kkopt = 365420 367320 = 1900 Ft/év
Az optimális készletezés olcsóbb lenne
( K% = (Kné - Kkopt)/Kkopt *100 = (365420 367320) /367320 *100= 0.51 % -kal.



Ksz2 FELADAT
Egy alkatrész gyártásánál a havi igény 250 db/hó. A rendelési költség 500 Ft/alkalom, míg a beszerzési költség 200 Ft/db. Az éves készletezési ráta 0,3 Ft/Ft a beszállító 400 db/hó ütemben folyamatosan szállít.
Feladatok:
Határozza meg az optimális tételnagyságot!
Mekkora a rendelési ciklusidQ és az éves rendelések száma?
Mennyi az éves készletezési költség?
A vezetés negyedéves készletezés mellett dönt. Hány százalékkal és milyen értékkel lenne olcsóbb az optimális készletezési politika?
Ksz3 FELADAT
Egy vállalat a forgácsoló üzemének egyik beszállítója által gyártott speciális alkatrészt használ gyártmányaihoz. Az alkatrészek iránti igény átlagosan 8000 db/hó. A rendelési költség 5000 Ft rendelési tételenként. A speciális alkatrész beszerzési ára 2000 Ft/db. A vállalat készlettartási rátája 25 % egy évre. Egy hónapban harminc napot feltételezünk.
Kérdések:
Határozza meg az optimális rendelési tétel nagyságot.
Mekkora a rendelési ciklusidQ és az éves rendelések száma?
Mekkora az utánrendelési készletszint, ha az utánrendelési idQ 6 nap?
Mekkora az optimális készletszinthez tartozó készletezési költség?
A vezetés féléves készletezés mellett dönt. Hány százalékkal és milyen értékkel lenne olcsóbb az optimális készletezési politika?
Hogyan alakul a rendelési tételnagyság, ha a beszállító folyamatosan 500 db/nap ütemben szállít?


Kapacitásszámítás
Kapacitás fogalma és mértékegysége:

egy erQforrás mennyisége
kapacitás =
egységnyi termék erQforrás igénye

 EMBED Equation.3 

homogén termék esetén:  EMBED Equation.3 ;  EMBED Equation.3 
diszkrét termék esetén:  EMBED Equation.3 ;  EMBED Equation.3 ;  EMBED Equation.3 
Kapacitással kapcsolatos döntések
Kapacitástervezés: biztosítja, hogy a rendelkezésre álló kapacitás mind rövid, mind pedig hosszú távon összhangban legyen az elQre jelzett piaci igénnyel.
rövid távon összhangba hozni a kapacitást és az igényt
hosszú távon biztosítani, hogy legyen elegendQ kapacitás.
Rövid távú döntések:
Az igény befolyásolása
eladási ár megváltoztatása
marketing akciók
raktárra termelés, amikor az igény alacsony
rendelés átfutási idejének változtatása
rendelések felvétele
A kapacitás befolyásolása
munkaóra számának változtatása
részmunkaidQsök foglalkoztatása
munkarend változtatása az igény szerint (mqszakszám növelése)
gyártósor ütemidejének növelése
karbantartás átütemezése
alvállalkozók alkalmazása
berendezések bérlése
termelésütemezés (pl. sorozatnagyság növelése)
bizonyos mqveleteknek a vevQre hárítása
Hosszú távú döntések:
Technológiafejlesztés
Termékfejlesztés
Új gépek, berendezések beszerzése
Új üzemek létrehozása
IdQnorma számítása
IdQnorma számítása diszkrét termék esetén ( adagolási folyamat)
 EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3 ;  EMBED Equation.3 
mert
tebi,j = tei,j + tbi,j
és
Pi = P%i / 100
A fenti összefüggésekben:
tei,j az sj gyártási sorozat gyártásának elQkészítési ideje az i-edik erQforrás csoporton
a gép szerszámainak felszerelése, beállítása
a szerszámozás próbája, begyakorlás tbi,j [ó] az sj gyártási sorozat gyártásának befejezési ideje az i-edik erQforráson:
a gép szerszámainak leszerelése, a gép alaphelyzetbe hozása tebi,j [ó] az sj gyártási sorozat gyártásának elQkészítési és befejezési ideje az i-edik erQforráson ti,j [ó] a j-edik termék megmunkálási, illetve mqveleti ideje az i-edik erQforráson sj [db] Az egyszerre, szerszámcsere (elQkészítés és befejezés) nélkül gyártásba adott (vett) munkadarabok száma Pi ; Pi% Az i-edik munkahely átlagos munkateljesítménye
IdQnorma homogén termék esetén
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3 
mert
tebi,j = tei,j + tbi,j
és
Pi = P%i / 100
A fenti összefüggésekben a sarzs az egyszerre elQállítható mennyiséget jelenti.
tei,j  EMBED Equation.3  az i-edik berendezés illetve készülés elQkészítési ideje a j-edik termékhez
tisztítás,
felfqtés,
feltöltés,
stb. tbi,j  EMBED Equation.3  az i-edik berendezés illetve készülék befejezési ideje a j-edik termékhez
tisztítás,
lehqlés illetve lehqtés,
stb. ti,j  EMBED Equation.3  a j-edik termék tartózkodási ideje az elsQ belépQ anyag elsQ belépési pillanatától az utolsó anyag utolsó kilépési pillanatáig Pi ; Pi% Az i - edik berendezés/munkahely átlagos munkateljesítménye qi  EMBED Equation.3  egy sarzs átlagos termékmennyisége
IdQalap számítása
Az idQalap azt mutatja meg, hogy egy vizsgált idQszakban mennyi a rendelkezésre álló mqködési idQ a homogén berendés/gép-csoporton.
 EMBED Equation.3 , mivel
 EMBED Equation.3 , így
 EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3  *  EMBED Equation.3  *  EMBED Equation.3  *  EMBED Equation.3  =  EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3  *  EMBED Equation.3  *  EMBED Equation.3  *  EMBED Equation.3  =  EMBED Equation.3 

bi  EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  IdQalap n  EMBED Equation.3   EMBED Equation.3  a munkanapok száma a vizsgált idQszakban az i-edik berendezésen mi  EMBED Equation.3  a mqszakok átlagos száma az i-edik berendezésen ii  EMBED Equation.3  az elméleti mqszak hossza az i-edik berendezés-csoportban (i  EMBED Equation.3  az elméleti mqszakhosszok kihasználási tényezQje az i-edik berendezés-csoporton ihi  EMBED Equation.3  a valóságos mqszakhossz az i-edik berendezés-csoporton gi  EMBED Equation.3  berendezések száma a berendezéscsoporton belül vi a karbantartási és egyéb kiesQ idQk aránya az összes (bi) veszteség nélküli idQhöz. Számított kapacitás
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3   EMBED Equation.3 

Hely-kapacitás számítások
Hely-kapacitás idQnorma (öntödéknél, szereldéknél)
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3 =  EMBED Equation.3 

thi  EMBED Equation.3  1 db szerelt termék helyi igénye:
a szerelt termék alapterülete +
a szereléshez szükséges terület Li  EMBED Equation.3  egy munkahelyen párhuzamosan dolgozók száma Hely-idQ alap
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3  =  EMBED Equation.3   EMBED Equation.3   EMBED Equation.3   EMBED Equation.3 

th  EMBED Equation.3  szerelde hasznos alapterülete hi  EMBED Equation.3  az egy mqszak alatt egy dolgozó által teljesített munkaórák száma A gyártható darabszám (kapacitás) számítása
 EMBED Equation.3   EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3  =  EMBED Equation.3 

Kapacitások
Kihasznált kapacitás: Ctény
Az a kapacitás amelyet a zárt termelési ciklusban a szqk keresztmetszet miatt a homogén berendezéscsoporton ki lehet használni az j-edik termék esetén.
Tervezett kapacitás: Cterv (Átbocsátó képesség)
Az a kapacitás, amely az j-edik termék esetében rendelkezésre áll.
Maximális kapacitás: Cmax
Ameddig a kapacitást az idQalap növelésével reálisan növelni lehet, ha az adott kapacitás szqk keresztmetszetté válik.
Kapacitás: teljesítQképesség: C
Az a kapacitás, amit a berendezésbQl ki lehet venni.
Kapacitások összefüggései












Cterv = Ctény + Cefttart
Cmax = Ctény + Cmaxtart
Cmax = Cterv  Cefttart + Cmaxtart
Ezek az idQalaptól függnek változatlan technológia mellett:
Ctény Cterv Cmax C Kihasznált kapacitás Tervezett kapacitás: Átbocsátóképesség Maximális kapacitás TeljesítQképesség: kapacitás ni tény tény ( tény 365 (366) mi tény tény ( tény 3 (4) ii 8 (6) 8 (6) ( 8 (6) 8 (6) (i tény ( tény ( tény 1 gi tény ( tény = tény tény vi átlag átlag átlag 1 Pi átlag átlag max max Beavatkozási lehetQségek

teb csökk normázhatjuk s növ gazdaságossággal összefüggQ paraméter td csökk számítható gépgyártás technológiai adat ih növ megállapítható munkanap felvételezéssel n növ Munkaszüneti napok és ünnepnapok bevonása m növ Extenzív bQvítés







TermelQ-egység ( gyártósor) kapacitásszámítása
j-edik termékre
Cterv








ELTÉRP j ESETÉN MÁS AZ ÁBRA, MÁS LEHET A SZpK KERESZTMETSZET!!!

Gépszám meghatározás
Ha a homogén gépcsoporton a vizsgált idQszakban k féle terméket gyártanak, akkor a gépszám az alábbi idQegyenlQségbQl számítható, mivel az egyenlet bal oldala a termelési feladatok idQigényét adja, a jobboldal pedig a rendelkezésre álló idQalapot.
 EMBED Equation.3 
a gépszám:
 EMBED Equation.3 
ahol
Xj  EMBED Equation.3  a vizsgált idQszak alatt gyártott termékek darabszáma aij  EMBED Equation.3  a gyártott termékek kapacitás idQnormája
Gyártási feladat teljesíthetQsége

A gyártási feladat teljesíthetQ, ha minden erQforráson:

feladat idQigénye =< a feladat megvalósítására rendelkezésre álló idQalap

Ii =< bi minden i  re.

Hosszú távú döntések

Ha a vevQi igény nagy biztonsággal ismert az elkövetkezendQ periódusokra (pl. évekre), akkor a hosszú távú döntések közül a legfontosabb annak meghatározása, hogy milyen lépésekben és milyen stratégiával bQvítsük, vagy szqkítsük a rendelkezésünkre álló kapacitást. Ez a kérdés leginkább trenddel rendelkezQ igény esetén merül fel. Amikor az igény valamilyen átlag körül ingadozik, akkor ez a hosszú távú elképzelés olyanformán jelentkezik, hogy meddig piacképes az adott termékünk, mikor milyen változtatásokat hajtsunk végre akár a terméken, akár a technológián, hogy versenyképességét és piaci részesedését fenntartsuk, vagy fokozzuk. Amennyiben szezonális ingadozásokat látunk a termékünk iránti keresletben, akkor a hosszú és rövid távú döntések szinte egyszerre jelentkeznek, viszont el kell tudnunk választani a kettQt egymástól. Az alábbi ábrán három stratégiát látunk, melyeket lineáris trend esetén kell alkalmaznunk. Bár a példák növekvQ igényt ábrázolnak, ugyanez a logika érvényes csökkenQ igények esetére is, ahol nem a kapacitásbQvítés mértékérQl, hanem a kapacitásszqkítés (leépítés) mértékérQl kell dönteni, pl. egy zsugorodó piacon.

UTOLAGOS BPVÍTÉS

Az ábra azt mutatja, hogy az idQben lineárisan változó igényt hogyan követhetjük a kapacitás bQvítésével. Látszik, hogy a 0 idQpillanatban, amikor vizsgálódásunkat megkezdjük, egy adott gépbQl 40 gépórányi kapacitás áll rendelkezésünkre. Ha a vevQi igény növekedésnek indul,  amint az ábrából is egyértelmqen látszik  akkor egészen a T idQpontig túlterheléssel dolgozunk, hiszen még mindig csak 40 gépóránk van, de az igény kielégítéséhez ennél több kellene. Ez azt jelenti, hogy állandóan túlórázunk, és pl. alvállalkozók bevonásával tudjuk a termelési feladatainkat teljesíteni. A T idQpontban bQvítésre szánjuk el magunkat. Ez egy ugrásszerq kapacitásbQvülést jelent. Az ábra szerint 80 gépórányi kapacitásbQvülés történt, ami azt jelenti, hogy pl. vettünk két gépet. Ezzel viszont csak annyit értünk el, hogy jelenleg az igényeknek megfelelQen tudunk (stresszmentesen) termelni, de az igény kismértékq növekedése megint túlórákban, túlterhelésben fog jelentkezni, amire 2T idQ múlva újabb két gép vásárlásával fogunk reagálni, stb. Ez egy roppant óvatos kapacitásbQvítési stratégia, vagyis csak akkor bQvítek, amikor már a napnál világosabb a bQvítés szükségszerqsége. Akkor lehet létjogosultsága egy ilyen stratégiának, ha nagyon változékony piaci környezetben dolgozunk, és az igények amilyen hirtelen nQnek ugyanolyan gyorsan vissza is eshetnek, vagy nagyon tQkeigényes beruházások esetén, amíg a túlterhelés költségvonzata nem éri el a beruházás költségeit.

ELPZETES KAPACITÁSOK

ElQfordulhat, hogy az utólagos bQvítés stratégiája nem a legjobb, mert pl. az adott terméket nem lehet alvállalkozói alapon elQállítani. Gondoljunk egy erQmqre, vagy olajfinomítóra, cukorgyárra, stb., ahol a kapacitásbQvítési lépéseknek meg kell elQzniük a ténylegesen jelentkezQ többletigényt, különben a többletigényt a konkurencia fogja termékkel, vagy szolgáltatással ellátni, azaz piaci részesedésünk csökkeni fog. A fenti ábrán éppen ez a szituáció látható, vagyis pillanatnyilag 60 gépórányi kapacitással rendelkezünk, míg a vevQi igényt 20 gépórával is ki tudjuk elégíteni. Az igény fokozatos fejlQdésével elérjük, hogy mind a 60 gépórát teljesen lekötik a megrendeléseink, így újra bQvítésbe kezdünk és 40 gépórányi bQvítéssel összesen 100 gépórával fogunk rendelkezni. Mire az igény növekedése ezt is eléri, akkor újra 40 gépórányi bQvítést hajtunk végre. Így minden pillanatban többlet kapacitással rendelkezünk. Ebben az esetben akkor sem lesz baj, ha az igény gyorsabban változik (az egyenes meredekebb lesz), hiszen kihasználatlan kapacitásaim vannak, legfeljebb a bQvítésre hamarabb kerül sor. A stratégia tökéletes mqködését jelenti, ha a pillanatnyilag felesleges kapacitást ki tudom használni, pl. bérmunkát vállalva.


ÁLTALÁNOS ESET

A harmadik ábra a legáltalánosabb esetet mutatja. Egy ideig vállaljuk a túlterhelés veszélyét, de azután bQvítünk, és a bQvítés mértékét úgy határozzuk meg, hogy egy ideig inkább többletkapacitásunk legyen. Vagyis az elQzQ két eset kombinálásáról van szó.

Mindhárom stratégiának legfontosabb kérdései: milyen ütemben (évente, 3 évente, stb.), és milyen mértékben (+ 1 gép, +3 gép, +1000 üzemóra) bQvítsük a kapacitást. Az alábbi ábra ezeket a lehetQségeket mutatja be.


Látjuk, hogy vagy a bQvítés mértéke, vagy pedig a bQvítés idQköze az eldöntendQ, hiszen lineárisan változó igény esetén, a másik paraméter egyértelmqen meghatározható. Tehát vagy azt mondjuk, hogy háromévente bQvítünk, és akkor kiszámítható, hogy mennyivel fogjuk egyszerre növelni a kapacitásunkat, vagy azt mondjuk, hogy mindig egy új gépet (többletkapacitást) veszünk, ekkor pedig az számítható ki, hogy erre hány évente van szükség. A bQvítést meghatározó adatok:
Az igény változásának mértéke,
Az egységnyi kapacitás bQvítésének költségei,
A kihasználatlan kapacitás költségei,
A kapacitáshiány ( túlterhelés , piacvesztés, stb.) okozta többletköltségek.
EzekbQl az adatokból számítható az optimális bQvítési stratégia. A matematikai modell részletes ismertetése viszont már meghaladná jegyzetünk kereteit.
Végül vizsgáljunk meg egy fontos jelenséget.



Gazdaságos sorozatnagyság

A fejezet elején szó volt a tervezési kapacitás és effektív kapacitás fogalmairól. A fenti ábra azt az összefüggést mutatja, hogy minél nagyobb a tervezési kapacitás, annál alacsonyabb egységköltséggel lehet ugyanazt az alkatrészt, vagy terméket legyártani. A közgazdászok ezt a jelenséget sorozatnagyságtól függQ gazdaságosság (economies of scale) kifejezésként ismerik. Nézzük az alábbi gondolatmenetet:
Egy pékmester csak kétkilós kenyeret süt. Egy kemencéje van, amiben naponta 500 db. veknit tud megsütni. Ha csak egy darab kenyeret kell süssön, akkor az nagyon drága lesz, hiszen elQ kell készülni, a kemencét fel kell fqteni, stb., vagyis egy csomó dolgot meg kell csináljon, amit akkor is ugyanúgy kell tennie, ha egy darabot süt, meg akkor is ha ötszázat. Mindaddig, amíg csak 50, 100, 200, 300 db. kenyeret kell süssön, nagyon gazdaságtalanul fog mqködni, bár a darabszám növekedésével a gazdaságtalanság mértéke egyre csökken. Amint elérte a tervezési kapacitását, azaz az ötszáz darabot, akkor a legoptimálisabb a mqködése. A darabszám növekedése, viszont megint a gazdaságtalanság irányába viszi el a vállalkozását, hiszen túlterheli mind a kemencét (pl. magasabb hQfokra hevíti, hogy a kenyér hamarabb megsüljön, így téve lehetQvé a többlettermelést), mind pedig saját magát (hiszen dupla mqszakot kell vállaljon, vagy felvesz valakit maga helyett). Mindezek költségnövekedést okoznak, vagyis gazdaságtalanná válik újra a mqködése. Az ábrán látható legfelsQ parabola ezt ábrázolja. Amennyiben épít még egy kemencét, és így már ezer db. kenyeret süthet, ugyanez a jelenség áll elQ. Mindaddig, amíg ezer db. -nál kevesebbet termel még gazdaságtalan lesz, és ha ezer db.  nál többet akar sütni, akkor már gazdaságtalan lesz a mqködése. Ezt a második parabola ábrázolja. Viszont a második parabola csúcspontja lejjebb van mint az elsQé, ami azt jelenti, ha ezer db-ot akar sütni, akkor az darabonként sokkal kevesebbe kerül a második esetben (amikor a kapacitása 1000 db.), mint az elsQ esetben (amikor optimálisan csak 500 db. -ot tudott sütni). Ugyanezt a gondolatmenetet követve, kapjuk a többi parabolát, melyek csúcspontjait összekötve, megkapjuk a tevékenységünkre jellemzQ görbét. EbbQl megbecsülhetQ, hogy mekkora léptékq kapacitásbQvítés, mekkora önköltségcsökkenést eredményez. EbbQl az adatból, illetve a bQvítés költségébQl kiszámítható, hogy a kapacitás bQvítése megéri-e vagy sem (megtérül-e egy általunk megkívánt idQn belül, vagy nem).

Kapacitás számítási példák
C1 feladat
Egy vállalat a következQ erQforrásokkal rendelkezik, egyetlen termékféleségre specializált zárt termelési csoportjában:
esztergálás g1 = 2 db. marás g2 = 3 db. fúrás g3 = 1 db. köszörülés g4 = 2 db. A munkadarab megmunkálási idQigénye keresztmetszetenként:

Megnevezés Megmunkálási idQ Mqszakszám esztergálás t1 = 30 perc/db. 3 marás t2 = 40 perc/db. 3 fúrás t3 = 10 perc/db. 1 köszörülés t4 = 20 perc/db. 2
A dolgozók átlagos teljesítményszázaléka: 105 %, havi munkanapok száma: 22 nap, a mqszak hossza: 8 ó/mqszak, a kiesQ idQ: 3%, és mqszakkihasználás 85 %-os.
Kérdések:
Határozza meg a ciklus havi tervezett kapacitást keresztmetszetenként és ábrázolja azt!
Indokolt-e a fenti mqszakszámok alkalmazása? Ha nem, úgy mely keresztmetszetnél javasol mqszakszám változtatást és milyen mértékben, a maximális darabszám és minimális munkaidQ kihasználást figyelembe véve?



i megnevezés ni mi ii gamma i gi vi bi 1 eszztergálás 22 3 8 0.85 2 3 870.672 2 marás 22 3 8 0.85 3 3 1306.008 3 Fúrás 22 1 8 0.85 1 3 145.112 4 Köszörülés 22 2 8 0.85 2 3 580.448 i megnevezés a ij P% aij cij 1 eszztergálás 0.5 105 0.47619 1828.413 2 marás 0.666666 105 0.63492 2056.965 3 Fúrás 0.166666 105 0.15873 914.2093 4 Köszörülés 0.333333 105 0.31746 1828.413
 EMBED Excel.Chart.8 \s 
A kapacitások NEM kiegyenlítettek. A FÚRÁS KAPACITÁSÁT NÖVELNI
BE KELL VEZETNI A MÁSODIK MpSZAKOT!

C3 FELADAT
Egy fQtengelyt gyártó forgácsoló ciklus T1 és T2 típusú tengelyeket gyárt, X1=1000 db/év, X2=2000 db/év volumenben.
A technológiai idQk:
T1-re: esztergálás = 7,5 ó/db.
marás = 3,25 ó/db.
fúrás = 0,85 ó/db.
köszörülés = 1,95 ó/db.

T2-re: esztergálás = 7,5 ó/db.
marás = 4 ó/db.
fúrás = 0,7 ó/db.
köszörülés = 1,05 ó/db.

Az éves átlagos munkanapok száma: 250 nap/év
A tervezhetQ mqszakszám: 2 mqszak/nap.
A TMK munkák által kiesQ idQ: 6,25 %-os.
A teljesítményszázalék (minden gépen): 100%
A mqszak hossza: 8 ó/nap

Kérdések:
Tervezze meg, hogy 2 mqszak esetén hány gépre van szükség keresztmetszetként!
Mekkora a munkarendhez viszonyított kihasználtsága az egyes megmunkáló gépeknek és ciklusnak?
Milyen módosításokat javasolna a maró és a fúró keresztmetszeteken?

C5 FELADAT

Egy vállalat forgácsoló üzemének a következQ havi gyártási feladata az alábbi:
Termék [db/hó] A
B
C
D 700
1900
1800
2100
A termékek gyártásához négy gépet (gép erQforrást) használ fel az üzem. Az egyes termékek darabidQit az alábbi táblázat adja:

[db/hó] E1 E2 E3 E4 A
B
C
D 0,05
0,06
0,02
0,08 0,12
0,08
0,05
0,18 0,04
0,08
0,03
0,03 0,03
0,02
0,04
0,04 mqszakszám 2 2 1 1 gépszám 1 2 2 1
A tárgyhónapban a munkanapok száma 22, a munkanapok hasznos idQalapja 7,2 ó. Veszteséggel nem kell számolni.

Kérdések:
TeljesíthetQ-e a gyártási feladat?
Igazolja számítással!
Ha Ön a forgácsoló üzem vezetQje, milyen intézkedéseket tenne a gyártási feladat teljesítése érdekében?

C9 példa
Egy munkadarab elQkészületi és befejezési ideje 2 óra, a sorozatnagyság 1200 db, a darabidQ 5 perc. A munkahely átlagos teljesítménye 1,0625. A mqszakszám a munkarend szerint 2, a munkanapok száma 250 nap/év, az idQ naponta 8 óra, a veszteségidQ 20 %. A gyártási feladat 144.000 db/év.
Feladatok:
Hány gép szükséges a gyártáshoz?
Mekkora az teljesítQképesség?




Aggregált termeléstervezés
Rendszer mátrix
Gyártási operációs tér
T
E T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 T11 T12 ErQfor-rás értéke [gó/hó] Fajlagos erQforrás felhasználások [gó/db] E1 1 260 E2 1 300 E3 1 100 E4 1 1 500 E5 3 1 1000 E11 E12 3 2 1 700 E13 E21 2 1 600 E22 1 2 600 E23 0 5 1200 Piaci operációs tér
Min. [db/hó] 100 0 50 100 200 100 200 150 10 100 60 150 Max. [db/hó] 300 150 150 300 400 150 300 300 200 400 210 270
Realizálás fedezetek
[Ft/db] 116 190 -18 94 132 202 81 144 124 97 68 208
A * x =< b
xmin <= x <= xmax
Fmax = x * f*


Termelési feladatok elQrejelzése
MRP (MATERIAL REQUIREMENTS PLANNIG) TERVEZÉSI FOLYAMATAI
 EMBED ABCFlowCharter6.Document 


MRP KAPACITÁS TERVEZÉSE

 EMBED ABCFlowCharter6.Document 




AZ MRP MpKÖDÉSE (MATERIAL REQUIREMENTS PLANNIG)

 EMBED ABCFlowCharter6.Document 



GYÁRTMÁNYOK CSALÁDFA GRÁGJAI

 EMBED ABCFlowCharter6.Document 

A termékstruktúra kódolása


Mqszer A
Mqszer B 0 1 2 3 0 1 2 3 A B D(1) E(1) E(1) F(2) F(1) C(1) E(2) D(1) C(1) E(1) D(1) F(1) E(1) F(2) F(1) F(2)


A várható igénnyel kapcsolatos információk

Hónap
Mqszer A Mqszer B Részegység D Alkatrész E Ismert Val Ismert Val. Ismert. Val. Ismert Val. 3 1000 250 400 60 200 70 300 80 4 600 250 300 60 180 70 350 80 5 300 250 500 60 250 70 300 80 6 700 250 400 60 200 70 250 80 7 600 250 300 60 150 70 200 80 8 700 250 700 60 160 70 200 80
Termelési program

Hét 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Mqszer A 1250 850 550 Mqszer B 460 360 560 Részegység D 270 250 320 Alkatrész E 380 430 380
Raktárkészlet információ
Megnevezés Készlet Utánrendelési idQ A 50 2 B 60 2 C 40 1 D 30 1 E 30 1 F 40 1


(db) Hét 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 A Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás









B Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás









C
Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás











D
Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás






1210
0
1210

1210
850
850
0
850

850





250
250
0
250

250 E
Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás
270
0
270

270
1590 380
1210
0
1590

1590
850
850
0
850

850
2060 1700
360
0
2060

2060
250
250
0
250

250
430
430
0
430

430 F
Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás





1490
1530
40
1490

1490
4320 3120
1200
0
4320

4320
800
800
0
800

800
270
270
0
270

270
1210
1210
0
1210

1210
3270 2420
850
0
3270

3270
720
720
0
720

720
250
250
0
250

250 Az igényeket és a gyártási kapacitásokat össze kell hangolni figyelembe véve a készletek minimalizálását.



(db) Hét 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 A Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás




1200 1250
50
1200

1200




850 850
0
850

850 B Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás




400 460
60
400

400




360 360
0
360

360 C
Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás





1560 400
1200
40
1560

1560





1210 850
360
0
1210

1210 D
Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás





1530
1560
30
1530

1530
1200
1200
0
1200

1200






270
270
0
270

270
1210
1210
0
1210

1210
850
850
0
850

850





250
250
0
250

250 E
Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás





1500
1530
30
1500

1500
1200
1200
0
1200

1200
2800 2400
400
0
2800

2800
270
270
0
270

270
1590 380
1210
0
1590

1590
850
850
0
850

850
2060 1700
360
0
2060

2060
250
250
0
250

250
430
430
0
430

430 F
Bruttó igény
Rendelkezésre álló menny.
Nettó igény
Tervezett rendelésbeérkezés
Tervezett rendelésfeladás





1490
1530
40
1490

1490
4320 3120
1200
0
4320

4320
800
800
0
800

800
270
270
0
270

270
1210
1210
0
1210

1210
3270 2420
850
0
3270

3270
720
720
0
720

720
250
250
0
250

250 Az igényeket és a gyártási kapacitásokat össze kell hangolni figyelembe véve a készletek minimalizálását.



Termelés és szolgáltatás ütemezés alapjai
Az átfutási idQ számítása
Az átfutási idQ kétféle jellegq idQtartamból áll:
Technológiai mqveletek: T techno
Technológiai mqveletek közé ékelQdQ megszakítások: Tmegsz
nem technológiai mqveletek (MEO, szállítás, szerszámcsere) - azaz segéd folyamat és kivizsgáló folyamat
szervezési hiányosságok - azaz veszteségek (anyag, szerszám, stb)
tartalékok: munkaszünetek mqszakonként,
A Technológiai mqveletek és a Technológiai mqveletek közé ékelQdQ megszakítások viszonya a gyártási rendszertQl függ. A viszonyt a folyamatossági fok fejezi ki.
A folyamatossági fok:
(z = T techno / T = T techno / (T techno + Tmegsz) = 1 / (1 + Tmegsz/ T techno )
0 < (z ( 1
Az (z folyamatossági fok minél nagyobb annál folyamatosabb a gyártás, minél nagyobb a tömegszerqségi fok.
Az átfutási idQ meghatározásának módszerei
Becslés
A várható feladat ismeretében, korábbi hasonló feladatok tapasztalatainak és a rendelkezésre álló kapacitások, valamint az újdonság elemekre vonatkozó mqszaki - szakmai ismeretek, tapasztalatok alapján megbecsült átfutási idQ.
Összetett feladatok esetében a feladatmegvalósításához értQ szakmai TEAM  ot kell összehívni. Javasolt módszer a hármas becslés vagy kettQs becslés módszere, ahol a TEAM tagjai optimális (o), reális (r) és pesszimista (p) becsértékeket adnak meg. Ez alapján számítható az átfutási idQ várható értéke. Hármas becslés esetén:
T = (O + 4R + P)/6
KettQs becslés esetén:
T = (3O + 2P)/5
Az átfutási idQ varianciája hármas becslés esetén:
¾ = (O - P)2/6
Az átfutási idQ varianciája kettQs becslés esetén:
¾ = (O - P)2/5
A fenti összefüggésekben:
Az O a TEAM tagjai által adott optimális (o) becsértékek számtani átlaga,
Az R a TEAM tagjai által adott reális (r) becsértékek számtani átlaga,
Az P a TEAM tagjai által adott pesszimista (p) becsértékek számtani átlaga.
KözelítQ számítás
Egyedi vagy kissorozat-gyártás esetén, korábbi gyártások tényadatainak statisztikai elemzésével történik.
Hasonló konstrukciójú és technológiájú gyártmányok munkaigényessége és átfutási ideje között összefüggés áll fenn. Ezt az összefüggést regresszióval lehet meghatározni, ahol a regresszió független változója a munkaigényesség, függQ változója az átfutási idQ.
Analitikus eljárás
Közepes, nagy sorozatok, illetve tömeggyártás esetén a tervezés az átfutás szerkezetének megfelelQ bontásban történik.
Az átfutási idQ rövidítésének módszere
ÖsszetevQk csökkentése
a.) technológiai idQk csökkentése: technológiai fejlesztés
b.) megszakítások rövidítése: technológia szervezése
Kapacitáskoncentráció
A gyártmányt egyidejqleg elQállító munkahelyek számának növelése.
Mozgatási módok változtatása,
Sorozatnagyság növelés több rendelési tétel összevonásával,
Gyártmányegységre esQ fajlagos szünetidQ csökkentése.

Mozgatási módok
Egymás utáni mozgatás
Mqhely rendszerq gyártás mozgatási módszere: minden darabon a szakmai mqhelyben a szükséges mqveleteket elvégzik, majd a munkadarabokat a következQ mqhelybe továbbítják.
Átlapolásos mozgatás (átfedés)
A zárt termelési ciklus mozgatási módszere.
A szomszédos mqveletek gyártási idQtartamai részben átfedik egymást.
A sorozat szállítási tételekre bomlik, úgy hogy a munkahelyek folyamatos foglalkoztatása biztosított közepes vagy sorozatgyártás mértékadó szerelvényeken.
Párhuzamos mozgatás (szinkron)
Folyamatos gyártás mozgatási módszere.
Amikor az átlagos mqveleti idQk egyenlQek vagy egymásnak egészszámú többszörösei: e, Ezt nevezzük szinkronidQnek, vagy ütemidQnek.
az alkatrészek e idQnként, vagy ennek egészszámú többszörösei szerint kerülnek a soron levQ mqveleti helyre,
a mqveleti helyeken annyi megmunkáló egység van, ahányszor többszöröse a mqveleti idQ e  nek.


Az átfutási idQ számítása a j.  dik termékre.
Egy termék átfutási idejének vizsgálata.
Alapösszefüggések:
 EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3 
ahol tebj = tej + tbj  EMBED Equation.3 
Technológiai átfutási idQ
sj sorozat esetén, nj mqvelet esetén
 EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3 
 EMBED Equation.3 
tszálli az i  dik munkahelyhez kapcsolódó szállítási idQ
telli az i  dik munkahelyhez kapcsolódó ellenQrzési idQ
tmi az i  dik munkahelyhez kapcsolódó munkaszüneti idQ
tri az i  dik munkahelyhez kapcsolódó technológiai idQ
t³i az i  dik munkahelyhez kapcsolódó biztonsági idQ
Ezen összefüggésekkel az egymásutáni mozgatás átfutási ideje számítható.

Technológiai átfutási idQ átfedéses mozgatás esetén
 EMBED Equation.3 
Technológiai átfutási idQ szinkron mozgatás esetén
 EMBED Equation.3 
e az ütemidQ: ennyi idQnként hagyja el egy termék a gyártósort.
Kapcsolódások
Gyártási típusok Gyártási rendszer
(gyártási mód) Továbbítási módszer Egyedi gyártás Mqhely rendszerq gyártás Egymás utáni mozgatás Sorozat gyártások Zárt termelési ciklus Átfedéses mozgatás Tömeg gyártás Folyamatos gyártás Szinkron mozgatás
Átfutási idQ több termék esetében
A több termék esetében a különbözQ ütemezési módszerek segítenek a feladat megoldásában.
Legrövidebb megmunkálási idQ (Short Process Time: SPT) szabály
Ütemezés a leghosszabb megmunkálási idQ szabály szerint:
Rendezzük a feladatokat a megmunkálási idQ alapján növekvQ sorrendbe,
A legrövidebb megmunkálási idejq feladattal kezdve, az egymásután következQ feladatokat rendeljük mindig ahhoz az erQforráshoz, amelyhez ezidáig a legkisebb munkamennyiséget rendeltük.
Leghosszabb megmunkálási idQ (Long Process Time: LPT) szabály
Ütemezés a leghosszabb megmunkálási idQ szabály szerint:
Rendezzük a feladatokat a megmunkálási idQ alapján csökkenQ sorrendbe,
A leghosszabb megmunkálási idejq feladattal kezdve, az egymásután következQ feladatokat rendeljük mindig ahhoz az erQforráshoz, amelyhez ezidáig a legkisebb munkamennyiséget rendeltük.

Példák
A1 példa
Egy vállalat a következQ erQforrásokkal rendelkezik, egyetlen termékféleségre specializált zárt termelési csoportjában:
esztergálás g1 = 2 db. marás g2 = 3 db. fúrás g3 = 1 db. köszörülés g4 = 2 db. A munkadarab megmunkálási idQigénye keresztmetszetenként:

Megnevezés Megmunkálási idQ esztergálás t1 = 20 perc/db. marás t2 = 40 perc/db. fúrás t3 = 10 perc/db. köszörülés t4 = 20 perc/db.
A dolgozók átlagos teljesítményszázaléka: 100 %.
A sorozatnagysága: s = 1000 db
Az elQkészítési és befejezési idQt zérusnak tekintjük.

Kérdések:
Mekkora lenne az átfutási idQ, ha egymás utáni mozgatást alkalmaznak a gyártásban?
Mekkora az átfutási idQ átlapolásos mozgatás esetében?
Mekkora az átfutási idQ szinkronizált mozgatás esetében, ha gépek számát az egyes technológiai idQkbQl határozzuk meg?
gi ti [perc] ti / gi / P% [óra] esztergálás 2 20 0.1667 10.00 marás 3 40 0.2222 13.33 fúrás 1 10 0.1667 10.00 köszörülés 2 20 0.1667 10.00 90 0.7222 43.33 P% 100 s 1000 T egymásutáni 722.22 [óra] 43333.33 [perc] T átlapolásos 223.50 [óra] 13410.00 [perc] T szinkron 168.00 [óra] 10080.00 [perc]
A2 példa
Egy nagysorozatgyártást folytató vállalatnál egy alkatrész elQállításánál a darabidQk (amelyek az elQkészületi és befejezési idQ egy darabra jutó részét is magukban foglalják) az alábbiak:
td1 = 45 másodperc td2 = 15 másodperc td3 = 30 másodperc td4 = 15 másodperc td5 = 45 másodperc A gyártási sorozatnagyság: s = 100.000 db/sorozat
Feladatok:
Határozza meg a technológiai átfutási idQt átlapolásos mozgatásnál!
Az elsQ mqveleti helyen új, a meglévQvel azonos kapacitású gépet terveznek üzeme állítani. Az utolsó mqveleti helyen második mqszakot alkalmaznak. Határozza meg az átfutási idQt! Ábrázolja három munkadarab megvalósításának folyamatát!
Elemezze a mozgatási mód változtatásának lehetQségét és számítsa ki az elérhetQ legnagyobb technológiai átfutási idQ csökkenést!

A 3 feladat
Hat munkadarabot kell legyártanunk egy két megmunkáló berendezést tartalmazó üzemben. Valamennyi darab elQször az elsQ, majd ezt követQen a második gépet látogatja. A megmunkálási idQk a két gépen feladatonként a következQ táblázatban találhatók:
Feladat Megmunkálási idQ az elsQ gépen Megmunkálási idQ a második gépen A 3 4 B 2 2 C 7 6 D 8 5 E 11 8 F 14 4
Kérdések:
Határozza meg és ábrázolja a legrövidebb átfutási idQt adó megmunkálási sorrendet!
Az üzemvezetés úgy találta, hogy az átfutási idQ túlságosan hosszú. Ezért az elsQ mqveleti helyre beállítottak egy új gyorsabb berendezést, amely lehetQvé teszi a mqveleti idQ 60 % -ra csökkentését. Mekkora lesz ebben az esetben az optimális átfutási idQ? Ábrázolja ezt az új helyzetet is!


Ütemezés folyamatos gyártás esetén - gyártósor kiegyenlítés

Probléma: úgy kell kialakítani a mqveleti helyeket, hogy egyrészt a termelési feladat végrehajtható legyen, másrészt a mqködési költségek alacsonyak maradjanak

Feltételek
minden mqveleti hely mqveleti ideje legyen kisebb mint az elQírt ciklusidQ,
a technológiai sorrendet be kell tartani,
a lehetQ legjobb gép-, munkaerQ-, stb. kihasználás biztosítsa az alacsony mqködési költségeket

Egy lehetséges megoldás:
1. Meg kell határozni a mqveletek technológiai sorrendjét (precedencia diagram)
2. Meg kell határozni a terv teljesítéséhez szükséges ciklusidQt:
Rendelkezésre álló munkaidQ alap
Tc = -------------------------------------------------------
Gyártandó mennyiség

3. Meg kel! határozni a mqveleti helyek elméletileg minimális számát:
Összes mqveleti idQ
Nmin = -------------------------------------
Ciklus idQ

4. ElsQdleges és másodlagos szabályokat választani, amelyek alapján a feladatoknak a mqveleti helyekhez rendelése történik.(Például: követQ mqveletek száma, leghosszabb mqveleti idQ, stb.)
5. Kezdjünk el feladatokat hozzárendelni a mqveleti helyekhez úgy, hogy egyrészt a technológiai sorrend ne sérüljön, másrészt a mqveleti idQ kisebb maradjon a megkívánt ciklusidQnél.
6. A kapott eredmény hatékonyságának elemzése:

Összes mqveleti idQ
Hatékonyság = --------------------------------------------------------
Mqveleti helyek száma * ciklus idQ, tény
7. ténylegesen legyártható termékmennység:

Rendelkezésre álló munkaidQ alap
N = --------------------------------------------------
Ciklus idQ, tény



Példa
Egy szerelQcsarnokban teherautó pótkocsik futómqveit szerelik össze. A napi gyártandó mennyiség 500 darab. Az üzem egy hétórás mqszakban dolgozik. Hány mqveleti hely kialakításával oldható meg a termelési feladat és melyik mqveleti hely mely tevékenységeket végezze el? A szerelési mqvelet elemeit a következQ táblázat tartalmazza:

Feladat Mqveleti idQ (mp.) Leírás Feltétlenül megelQzQ feladatok A 45 A hátsó futómq beállítása és négy csavar kézi behelyezése - B 11 A hátsó tengely behelyezése A C 9 A hátsó tengely rögzítQ csavarjainak meghúzása B D 50 Az elsQ futómq beállítása és négy csavar kézi behelyezése - E 15 Az elsQ tengely rögzítQ csavarjainak meghúzása D F 12 Az 1. sz. hátsó kerék behelyezése és rögzítése C G 12 A 2. sz. hátsó kerék behelyezése és rögzítése C H 12 Az 1. sz. elsQ kerék behelyezése és rögzítése E I 12 A 2. sz. elsQ kerék behelyezése és rögzítése E J 8 A vontató szerkezet rögzítése az elsQ futómqhöz F,G,H,I K 9 A reteszek és csapok ellenQrzése J Megoldás:
1. mqveletek sorrendje
 EMBED ABCFlowCharter6.Document 



2. ciklus idQ:
Rendelkezésre álló munkaidQ alap 60 sec*420 perc/nap
Tc = ------------------------------------------------------- = ------------------------------- = 50,4 sec/db
Gyártandó mennyiség 500 db/nap
3. Mqveleti helyek minimális száma:

Összes mqveleti idQ 195 sec
Nmin = ----------------------------------- = ----------------- = 3.86 => 4 db
Ciklus idQ 50,4 sec/db
4-5.

 EMBED ABCFlowCharter6.Document 
6. A hatékonyság:
195 sec
Hatékonyság = ---------------------------- = 0,780= 78.0%
5 * 50 sec/db
7. ténylegesen legyártható termékmennység:

60 sec*420 perc/nap
N = ------------------------------------- = 504 db
50 sec/db



Sorban állási rendszerek elemzése
A sorban állási modellek célja
A sorban állási modellek célja, hogy a várakozás mértékét gazdaságosan egy rögzített érték alá szorítani.
Alkalmazható, ahol a mqködQképesség és/vagy a biztonság megköveteli.
Konkrétan:
Gépek, berendezések kiszolgálására,
VevQk, ügyfelek kiszolgálására.
CSAK DISZKRÉT ELEMEK VAGY ESEMÉNYK ESETÉN ÉRTELMEZHETP!
A sorban állási rendszerek jellemzQi
Sorban állási rendszer akkor jön létre, ha a kiszolgálási idQ (ta) kisebb mint a beérkezési idQ (tb)
ta < tb
Ezek a mennyiségek itt átlagok. A beérkezési és kiszolgálási idQ is sztochasztikus mennyiség.
 EMBED ABCFlowCharter6.Document 
Forrás populáció
véges
végtelen
Beérkezési folyamat
jelleg (kontrollálható, nem kontrollálható)
méret (egyedi, batch jellegq)
eloszlás
türelem mértéke (türelmes, türelmetlen)
Sor
hossz (sor kapacitás)
sorok száma
Kiválasztási folyamat  sorképzés
sorállási szabályok
sorképzési szabályok
Kiszolgáló egység
struktúra (fázisok és csatornák száma)
kiszolgálási ráta (elosztás, érték)
Távozási folyamat
végleg távozik, vagy visszatér



Különféle gyártási rendszerek
A JIT (Just  In  Time) koncepció

A JIT termelési módszer kiváló menedzselési elvekre épül, és nem igényel nagy beruházási költségeket. A vezetés filozófia alapelvei a következQk:
a gyártási folyamatot a figyelem középpontjába állítja,
az átállási idQket és tevékenységeket csökkenti, egyszerqsíti,
a minQség és megbízhatóság magas színvonalát valósítja meg,
egységes szállítási, ellátási és készenléti rendszert alkalmaz.
A JIT tehát alapjában véve a gyártás során keletkezQ különbözQ veszteségek kiiktatása, ill. elkerülése (anyagkészletek, selejt, várakozások, kiesQ idQk, géphibák, szállítási ütközések stb.). FQ jellemzQje a vevQk  gyártás - szállítás olyan összehangolása, amely lehetQvé tesz a készletek kiiktatását.
A JIT-hez tartozik KANBAN irányítási rendszer, amelynek lényege, hogy a gyártás a kívánt szükségletek szerint saját magát szabályozza. Az alkatrészgyártás során a nyersdarabokat szállító konténerekbe irányítókártyákat helyeznek, s ezek felhatalmazzák a gyártórészlegeket a kívánt mennyiségek gyártására.
Mi a JIT?
Egy pull típusú anyagáramlási rendszer
Egy újfajta menedzsment filozófia (paradigma)
Mi az elQnye?
Biztosítja a folyamatos anyagáramot
Feltárja a szqk keresztmetszet miatt felmerülQ problémákat
Lényegében kiküszöböl mindenfajta veszteséget
Melyek a megvalósítás feltételei?
Stabil termelési környezet (output)
Dolgozók azonosulása a rendszerrel
Melyek a megvalósítás eszközei?
Termelésszervezési módszerek alkalmazása
Húzásos mechanizmus megvalósítása
Gyártási tételnagyságok csökkentése  átállási idQ csökkentése
Termelésütemezés
Üzemelrendezés
TQM
TPM
Folyamatos javítás, racionalizálás
Csoportmunka módszerek alkalmazása
A kártyák mozgása a mqveleti helyek között

 EMBED ABCFlowCharter6.Document 
Két mqveleti hely között szükséges konténerek számának meghatározása:

N = D * T * (1+®) / C

Ahol,
N  a két szomszédos mqveleti hely között szükséges konténerek száma [konténer],
D  a követQ mqveleti hely felhasználási rátája (általában [darab/óra]),
T  egy konténer esetén a teljes kör megtételéhez szükséges átlagos idQ [óra],
® hatékonysági mutató ( = 0 jelenti a teljes hatékonyságot és 0 nem mqködés)
C  a szabványos konténer kapacitása [db/konténer].

PÉLDA:
Két szomszédos mqveleti hely esetén a követQ mqveleti hely gyártási kapacitása 175 darab/óra. Minden egyes konténer 100 darab tárolására alkalmas. Átlagosan 1.1 óra alatt tesz meg egy konténer egy teljes kört. A hatékonysági mutató 0.25. Határozza meg a szükséges konténerek számát!

N = D * T * (1+®) / C = 175 * 1,1 * ( 1 + 0,25 ) / 100 =2,4 -> 3,0

Hogyan érjük el a JIT termelést? A módszer alkalmazásénak alapjai
Egyidejq problémamegoldás
alapvetQ ok
folyamatos megoldás
csoport megközelítés
specialisták és termelésben dolgozók együttes felelQssége
folyamatos oktatás
Teljesítmény mérés
fejlesztés hangsúlyozása
trendek nyomon követése
Az áramlási folyamat tervezése
mqveletek összekapcsolása
munkaállomások kapacitásának kiegyensúlyozása
áramlás átrendezése
megelQzQ karbantartás hangsúlyozása
sorozatnagyság csökkentése
átállási idQ csökkentése
Teljes körq minQségszabályozás
munkások felelQssége
mérés: SQC
teljesítés erQltetése
hibamentes módszerek
automatikus minQségügyelés
Ütemterv stabilizálása
kiegyensúlyozott ütemterv
alacsony kapacitás kihasználtság
ütemterv rögzítése adott idQszakra
Kanban húzás
kereslet húzása
sorozatnagyság csökkentése
Szállítókkal együttdolgozás
átfutási idQ csökkenése
gyakori szállítások
elQrevetített felhasználási igények
minQségi várakozások
Készletek csökkentése több figyelem egyéb területek felé
raktárak
úton lévQ készlet
szállítószalag
Terméktervezés fejlesztése
standard termékösszetétel
részegységek standardizálása, számuk csökkentése
gyártás- és terméktervezés együtt
minQségi várakozások

A JIT - just in time elv alkalmazása

A just in time rendszer fQ célja, hogy egy meghatározott alkatrészt, terméket a megfelelQ mennyiségben, a megfelelQ idQre és a megfelelQ helyre juttasson, és ez által a termék készletezésével kapcsolatos költséget drasztikusan csökkentse. A rendszerben a hagyományos szállításokhoz képest annyi az Új, hogy az áru mindig "éppen idQben" érkezik a rendeltetési helyére, ahol tárolás nélkül felhasználásra vagy fogyasztásra kerül. Ezáltal igen komoly költségmegtakarítás érhetQ el, sQt a rendszer (elvben) a készletek megszüntetését is lehetQvé teszi. A gyakoribb és pontosabb szállítások igénye ugyan megnöveli a fuvaro-zási költségeket, de ennél jóval nagyobb mértékben csökkenhetnek a készletezési költségek és ez által az összköltség is.

A JIT filozófiája az alábbi idQ- és erQforrásbeli "pazarlások" elkerülésére irányul:
többlettermelés - "tilos" raktárra gyártani, csak azt szabad elQállítani, amire fogyasztói igény jelentkezik;
várakozás - a termék (részegységek) megmunkálás elQtti és alatti várakozási idejét csökkenteni kell;
szállítás - mivel nem értéknövelQ tevékenység, minimalizálni kell ("a legjobb szállítás, ami létre sem jön");
folyamatok - törekedni kell a kisebb idQ/energia igényq tevékenységekre, az áramvonalasításra, a szqk keresztmetszetek kiküszöbölésére, a folyamatok gyorsítására;
készletek - a magas készletszint felesleges pénzlekötés, elfedi a hibákat és csökkenti a hatékonyságot. A JIT- rendszer a készletek csökkentésére irányul a termelés és az ellátás minden szintjén. A cél az, hogy a beszállító vállalatok hatékonyan tudjanak reagálni a vevQk készletcsökkentési igényeire.

Nyilvánvaló azonban az is, hogy ha egy ilyen "raktár nélküli" gazdálkodás esetén a négy kitétel bármelyike - meghatározott termék, idQ, hely vagy mennyiség - nem teljesül, az a hagyományosnál nagyobb veszteséget okoz. Képzeljük csak el, hogy egy egész gyár leáll azért, mert egy apró alkatrészt még nem juttatott el a beszállító a szerelQszalag kiindulási pontjára. A JIT-elv természetesen nemcsak a beszerzéshez kapcsolódik, ha-nem egyben termelési, készletezési, szállítási és beszerzési elvet is jelent: a részterületek szoros koordinációja elengedhetetlen a rendszer mqködéséhez.
A JIT-elv alkalmazása a termelésben. A just in time alkalmazása a termelési/gyártási folyamatban a következQkkel jellemezhetQ:

kis mennyiségek gyártása, (csak) a mindenkori közvetlen piaci igények kielégítésére;
minimális készletek tartása nyersanyagokból, alkatrészekbQl és alkotó elemekbQl;
hasonlóképp minimális késztermékkészletek;
rugalmas termelés, az egyik terméktípusról a másikra való gyors átállás lehetQségének a biztosítása;
olyan rugalmas gyártási terv készítése, amely a csoportosítható folyamatokat összekapcsolja, és ez által biztosítja a minimális anyagmozgatást és a folyamatos termelést.
Az anyag- és információáramlás összehasonlítását a hagyományos és egy JIT elv szerinti termelési (vagy akár elosztási) rendszerben az ábra mutatja.
Az ábra jól mutatja, hogy a hagyományos termelésben az egyes mqveletek között készletek keletkeznek, ami idQkiesést és készlettartási költségeket okoz. A JIT-elvq termelésben viszont folyamatos visszajelzést kapnak azok a munkaállomások, ahol a megmunkálás már megtörtént, így sokkal gyorsabb és haté-konyabb a hibák kijavítása.
Anyag- és információáramlás a hagyományos és a JIT- rendszerben


Forrás: Heizcr, J. - Render, B., 2000.
Jóllehet a JIT-elv alkalmazásának fQ területét az ismétlQdQ/szerelQ ipar jelenti (pl. gépkocsik, háztartási gépek, komputerek vagy elektronikai termékek gyártása), a JIT-elv a nem ismétlQdQ jelleg tevékenységek széles skáláján is alkalmazható (pl. elosztó vagy nagykereskedelmi vállalatok). Több külföldi szolgáltatóipari vállalat - kicsi és nagy egyaránt - úgy véli, hogy megerQsödését nagyrészt ennek a módszernek köszönheti.

JIT a beszerzésben és a készletezésben. A beszerzés számára a JIT-elv a következQ elQnyöket biztosítja:

állandó minQség a termelésben is alkalmazott elvek miatt,
takarékosság az erQforrásokkal,
alacsonyabb költségek a csökkentett készletszint hatására,
különleges odafigyelés a beszállító részérQl,
a hosszú távú beszállítói kapcsolatra való berendezkedés, és a beszállító ebbQl adódó elkötelezettsége.

A készletek a termelés és az elosztás különbözQ szakaszait kapcsolják össze. Ugyanakkor a nyersanyagkészletek függetlenítik a termelQt a szállítótól. A termelési folyamatban található készletek az egyes gyártási szakaszokat függetlenítik egymástól, míg a késztermékkészletek a gyártó és a felhasználó (végsQ fogyasztó) között keletkeznek.
A JIT- rendszer bevezetése esetén, a csökkentett készletek hatásait kompenzá-landó, a vállalatnak nagyobb figyelmet kell fordítania (be)szállítóinak és fuvarozóinak kiválasztására, hiszen ezek megbízhatósága döntQ fontosságúvá válik.
A készletcsökkentés, ami a JIT igazi célja, kevés teret juttat a szállítási/fuvarozói hibáknak, hiszen az elv lényege, hogy az anyagok és termékek éppen a megfelelQ idQben kerüljenek elszállításra és/vagy érkezzenek meg rendeltetési helyükre. Ez a fuvarozóktól azt követeli, hogy az áruáramlást folyamatosan, zökkenQmentesen bonyolítsák le, nehogy a termelQnek korlátoznia kelljen termelését (leállás vagy átállás), illetve nehogy a kereskedQ ki fusson a készleteibQl (hiánycikk), hiszen mindkét eset magas költségeket és/vagy eladási veszteségeket okoz. EbbQl kiindulva, a közlekedéssel szembeni megváltozott igényeket a következQképp foglalhatjuk össze:
növelni kell a szállítások gyakoriságát,
csökkenteni kell a szállítmány nagyságot,
a közlekedési szolgáltatásoknak konzisztensebbeknek, megbízhatóbbaknak kell lenniük,
csökkenteni kell a sérült áruk megérkezésének (szállításának) valószínqségét,
növelni kell a szállítási szolgáltatások elérhetQségét (néhány esetben a hét minden napján, napi 24 órán át!).
Ilyen szállítási kínálat biztosítása természetesen jóval drágább, mint a nem JIT - rendszerben mqködQ vállalat által igényelt szolgáltatás. ElképzelhetQ, hogy a fuvaroztató nem hajlandó magától ennyit "fizetni", tehát a megrendelQnek
Kárpótolnia kell a magas költségekért, amit a készletcsökkentésbQl elért költségelQnyökbQl képes finanszírozni. A leglényegesebb, hogy a vállalatok felismerjék a logisztikai elemek közötti kölcsönhatásokat, és a vállalatközi kapcsolatokra (teljes ellátási láncra) vonatkoztatva tudják az összköltséget csökkenteni. Ezt a költségcsökkenést azután el lehet osztani a szereplQk között. A JIT rendszer nem egyetlen alrendszer költségeit minimalizálja, hanem megköveteli a teljes logisztikai rendszer költségeinek minimalizálását - és ez a legtöbb esetben csak a szállítási teljesítmények (és költségek!) növelésével érhetQ el.

A rendelési ciklusidQ csökkenése a villamos és az elektronikai iparágban


A JIT információs rendszer. A JIT- rendszer megvalósításának elengedhetetlen feltétele a fogyasztói igények naprakész ismerete és az ehhez szükséges informatikai hálózat kiépítése.
Egy másik fontos szempont a rendelési ciklusidQ elfogadható szintre való csökkentése. A rendelésre gyártás elv alkalmazása következtében a fejlett ipari országokban drasztikusan lecsökkent a rendelési ciklusidQ az 1970-es évektQl kezdQdQen (lásd ábra).
Az információáramlás (és -hálózat) szerepe ilyen mértékq csökkenés mel-lett felértékelQdött. Csak a teljes ellátási láncon áthúzódó információs rendszer teszi lehetQvé az on-time szállításokat, az áru Útjának pontos követését, az adminisztráció csökkentését stb.
A JIT- rendszer megszervezése és az igényelt változtatások tehát megkövete-lik egy on-line információs-technológiai kommunikációs hálózat megteremté-sét, amely lehetQvé teszi az elektronikus adatcserét az összes résztvevQ között (Lehota, 2001).



A kanban termelésirányítás
A kanban-módszert általában a JIT-filozófiát támogató termelésirányítási rendszernek tartják Japánban, a Toyota cégnél dolgozták ki, ahol a JIT-elvet is elQször alkalmazták. A rendszer lényege, hogy az ellátást a felhasználás helyérQl érkezQ közvetlen információk beszerzésével segítik a rendszer alapjaiban tér el a hagyományos, push- rendszerq termelésszervezéstQl, amelyben a termelQ az anyagokat "továbbnyomja" a felhasználónak, akinek azt raktároznia kell a felhasználásig. A kanban ezzel szemben pull típusú rendszer, mert csak akkor engedi az ellátótól a felhasználóhoz áramolni az anyagokat, amikor az már kész feldolgozni azokat.
A rendszert eredetileg is egy gyártó-beszállító kapcsolatra dolgozták ki, in-formációs kartonok, kártyák (a kanban jelentése: kan - kártyában - jel) alkalmazásával, melyek a gyártástervezéssel kapcsolatos információkat tartal-mazzák. A rendszer úgy mqködik, hogy a felhasználó (vevQ) irányítási (gyártástervezési) rendszerébQl információs karton ok rögzítésével közvetlenül juttatják információhoz a beszállítót, aki csak akkor szállíthat, ha megkapja a "jelet" a kártya formájában. Így elkerülhetQek a felesleges készletszintek a felhasználónál. Napjainkban ez a módszer - a modern informatikai eszközök alkalmazásával és a rendszer kiterjesztésévei - alkalmazható a gyártó-kereskedés) vagy a gyártó-vevQ) kapcsolatra is. A fizikai értelemben vett kártyák helyett is jóval gyakoribb ma az elektronikus adatlapok használata.
A forrás és felhasználóhelyek között un. Kanban-köröket alakítanak, melyek információs egységeket alkotnak Ezek az önszabályzó körök a kártyák (információk) segítségével visszahatnak egymásra, és információs láncot hoznak létre (lásd az ábra). Az igényeket ezzel a módszerrel rövid idQbeli eltéréssel pótolják, így a "vevQnél" (felhasználónál) csak igen kis alkatrész (anyag)-mennyisé-gek átmeneti tárolásárára van szükség ún. ütemtárolókban.

A kanban- rendszer szabályzókörei és információáramlása


A kanban-rendszer mqködési szabályai:
a felhasználó soha ne igényeljen a szükségesnél több anyagot, és ne tegye ezt korábban sem, mint ahogy szqksége van rá;
a forrás soha ne állítson elQ több anyagot, mint amennyire igény futott be;
megoldható legyen a "napi mennyiségq" gyártás, elQállítás;
csak megfelelQ minQségq (felhasználásra alkalmas) anyagot továbbíthat az elQállító;
a gyártásirányítónak egyenletesen kell leterhelnie az egyes gyártó területeket.
A kanban-rendszer elQnyei a következQk lehetnek:
egyszerq és könnyen érthetQ rendszer,
gyors és pontos információkat biztosít,
az információtovábbítás költsége alacsony,
gyorsan képes reagálni a változásokra,
korlátozza a rendszer túlkapacitásait,
megelQzi a túltermelést,
minimalizálja a hulladékot,
egyszerqbbé teszi a gyártási folyamat ellenQrzését,
felelQsséggel ruházza fel a dolgozókat.
Ezen kívül a kanban-rendszer hatékony eszköz arra, racionalizálja a termelési folyamatokat és meghatározza a problémák forrásait, hiszen a kártyák áramlása megszqnik, ha a termelési folyamatban probléma merül fel. A felmerülQ problémát azonnal észre lehet venni.


KARBANTARTÁS
Elmélet összefoglaló
A KARBANTARTÁS CÉLJA: a mqszaki erQforrások mqködQ képességének megtartása és mqszaki színvonalának gazdaságos fenntartása.
A karbantartás kérdései:
Hol? Mely területen, berendezésen?
Mikor? Milyen idQközönként?
Mit? Mit kell tenni?
Mivel? Milyen eszközökkel? (szerszám, mqszer)
Mennyi ideig? Mennyi ideig tart?
Mennyi munkával? Mennyi a munkaidQ ráfordítás?
Mennyiért? Mennyi költséggel?
Avulások:
Mqszaki avulás
Gazdasági avulás
Mqszaki dokumentáció:
Karbantartási utasítás. Részletes, mqveleti utasítás jelleggel megadott leírás, képekkel, ábrákkal és a használható anyagok és szerszámok meghatározásával,
Kezelési utasítás, a megbízható mqködés érdekében milyen feladatokat kell elvégezni a berendezésen.
Használati útmutató. A használat leírása.
Karbantartási rendszerek:
Szükség szerinti karbantartási rendszer,
Felülvizsgálaton alapuló karbantartási rendszer,
Szabványos karbantartási rendszer,
Tervszerq megelQzQ karbantartási rendszer: TMK,
Megbízhatósági alapú karbantartási rendszer

Szükség szerinti karbantartási rendszer
A felmerült hibákat szükség szerint javítják és ezzel visszaállítják az üzemképes állapotot. Példa: háztartási gépek
Egyedi, nem rendszerben dolgozó gépek karbantartási rendszere.
Felülvizsgálaton alapuló karbantartási rendszer
A szétszerelt gépeket, berendezéseket elhasználódás illetve kopási érték alapján javítják illetve cserélik és ezzel visszaállítják az üzemképes állapotot. Példa: mezQgazdasági gépek
Egyedi, nem rendszerben dolgozó gépek karbantartási rendszere.


Szabványos karbantartási rendszer
A pontos javítási feladatok vannak elQírva a gép teljesítményétQl ( üzemóra, megtett távolság) függQen.
Bizonyos elemek, részegységek cserélésre kerülnek azok mqszaki állapotától függetlenül. Ezt a gépre vonatkozó szabvány (Buletin) illetve karbantartási utasítás írja elQ.
Minden olyan helyen alkalmazzák, ahol a biztonság elQdleges. Például: repülQgépek, emelQgépek, stb.
Megjegyzés: a legköltségesebb karbantartási rendszer.
Tervszerq megelQzQ karbantartási rendszer: TMK
ElQre meghatározott karbantartási feladatokat egy egyenlQ idQközönként végeznek. Az összes feladat a karbantartási ciklusonként azonos sorrendben ismétlQdik.
A karbantartási ciklus:
 EMBED ABCFlowCharter6.Document 
Beavatkozások:
Áj általános javítás: teljes felújítás, a közel eredeti mqszaki állapot elérése a cél.
Kisj Kisjavítás: a felmerült, illetve feltárt kisebb hibák kijavítása
Közj Közepes javítás: a kisebb hibák kijavítása mellett ha szükséges fQdarab cseréket is végrehajtanak,
Szv Szerkezeti vizsgálat: elQzetes szerkezeti vizsgálat, amely a gép mqködési hibáinak és a javítási feladatok megállapítására szolgál. utólagos szerkezeti vizsgálat, amely a javítás helyességének, megfelelQségének megállapítására szolgál.
Pv Pontossági vizsgálat: a gép berendezés pontosságának ellenQrzésére és dokumentálására szolgál.
A ciklushossz: C általános javítások idQközei [év]
A bonyolultsági fok: B. A bonyolultsági fok azt mutatja meg, hogy a gép javítási munkamennyiség szempontjából hányszor bonyolultabb, mint egy egységbonyolultságú gép

Éves átlagos munkaigény az adott üzemre:

T = m * Bátl * Te * / Cátl
Ahol:
m = ( gi a karbantartásba vont gépek száma n darab egyazon típusú gépcsoportra összegezve
gi az i. dik egyazon típusú gépcsoport gépeinek száma
Bátl átlagos bonyolultság: a bonyolultságok súlyozott számtani átlaga
Cátl átlagos ciklushossz: a bonyolultságok súlyozott számtani átlaga
Te=120 [ó/ciklus] az egységnyi bonyolultságú gép összes karbantartási ideje. ( az egységnyinek választott gép karbantartási ideje 120 [ó/ciklus] )
Bátl = 1/( gi * ( gi Bi = 1/ m * ( gi Bi
Cátl = 1/( gi * ( gi Ci = 1/ m * ( gi Ci
Bi egyazon típusú gépcsoport egy gépének bonyolultsága
Ci egyazon típusú gépcsoport egy gépének felújítási ciklusidQje
A karbantartásra fordítandó idQ vizsgálatonként, beavatkozásonként kerül összegzésre géptíusonként:
Ti = k( gi Bi lc tök
Ahol
lc a mqveletek száma a vizsgált idQszakban a k. típusú mqveletbQl
k a vizsgálatok jele, típusa a vizsgált idQszakban,
tök Egy ciklusban karbantartási mqveletek elvégzéséhez szükséges munkaórák száma egységnyi bonyolultságú gép esetében [ó/mqvelet]

Gépi berendezések felújítási ciklusidQi:
a TMK karbantartási rendszerben
Ciklus-
csoport Az igénybevételi csoport megnevezése CiklusidQk: C (év) 1 mqszak 2 mqszak 3 mqszak 4 mqszak I. Öntvénytisztító dobok homoktisztító berendezések, hevítQ kemencék, edzQkemencék 1,2 0,6 0,4 0,3 II. Kollerjáratok, golyósmalmok szállító-targoncák 2,4 1,2 0,8 0,6 III. Öntödei kézi- és gépi formázógépek, acélolvasztó kemencék, szállítóberendezések 3,6 1,8 1,2 0,9 IV. Keretes fqrészek, daraboló-gépek, gépi ollók, excenter prések, harántgyaluk 4,8 2,4 1,6 1,2 V. Esztergák: csúcsesztergapadok, revolveresztergák, félautomata és automata esztergák, Fékpadok, Légkalapács 6,0 3,0 2,0 1,5 VI. Marógépek, fúrógépek, köszörqgépek 7,2 3,6 2,4 1,8 VII. Különleges pontosságú fúrógépek, hidraulikus fqrészgépek, szikraforgácsolók 8,4 4,2 2,8 2,1 VIII. Fogazó-gépek, dörzscsiszoló-gépek
Körpontozó-gépek 9,6 4,8 3,2 2,4 IX. Hengersorok, hosszlyuk-fúrógépek, hidraulikus prések 10,8 5,4 3,6 2,7 X. Nagypontosságú különleges szerszámgépek, nagy hidraulikus prések 12,0 6,0 4,0 3,0



A TMK karbantartási rendszerben alkalmazott tevékenységek idQszükséglete
Egységnyi bonyolultsági gép esetén

A karbantartási Mqveletek
Mqveletek
száma a
ciklusban
Lc Egy ciklusban karbantartási
mqveletek elvégzéséhez szükséges
munkaórák száma egységnyi
bonyolultságú gép esetében
[ó/mqvelet] Egy ciklusban mqveletenként szükséges összes munkaórák száma egységnyi bonyolultságú gép esetében
[ó/ciklus] Megnevezése Típu- sa: k jele Kézi: tk Gépi: tg Összes: tök kézi gépi össz. Szerkezeti vizsgálat 1 Szv 8 1 0,5 1,5 8,0 4,0 12,0 Pontossági vizsgálat 2 Pv 4 0,5 - 0,5 - - Kis javítás 3 Kj 2 5,0 3,0 8,0 10,0 6,0 16,0 Közepes javítás 4 Közj 1 22,0 10,0 32,0 22,0 10,0 32,0 Általános javítás 5 Áv 1 42,0 18,0 60,0 42,0 18,0 60,0 Összesen 16 82,0 38,0 Te = 120,0


Megbízhatósági alapú karbantartási rendszer
A TMK rendszer költségeinek csökkentésére dolgozták ki, a megbízhatóság megtartása mellett.
A megbízhatóságú karbantartás:
ElQre rögzített megbízhatósági szint mellett
Megadja a karbantartás ciklusidejét.
Ehhez azonban üzemelési statisztikai adatokra van szükség.
A ciklusidQ meghatározásához célfüggvényt használunk:

K1 * H(C) + K2
K = --------------------------- [Ft/év]
min C
Ahol a
K1 a váratlan meghibásodás költsége
A hiba elhárításának költsége,
A termelés kiesés miatti eredményveszteség,
A késedelem miatti kötbér.
K2 a hiba megelQzésének költsége: a karbantartási költség
H(C) a felújítási függvény: a C ciklusidQ alatti meghibásodások száma
Megjegyzés: K1 >> K2

Példa a TMK rendszerre
Egy zárt termelési ciklusú forgácsoló üzem egy tengely megmunkáló gépeinek az adatai az alábbiak:
db szám
ni Megmunkáló gép megnevezése típus Mq-szak- szám: mi Bonyolultsági fok: Bi 3 Közepes csúcsesztergapad MVF-280 3 16 1 Vízszintes marógép VF- 22 1 18 2 FüggQleges marógép VF-21 1 18 1 Csúcs-nélküli köszörqgép KCN 250 3 15 1 Sugárfúrógép FR-2/a 2 11 Feladatok:
Válasszuk meg a megfelelQ karbantartási rendszert.
Állapítsuk meg az átlagos bonyolultsági fokot és az átlagos ciklusidQt, valamint karbantartás átlagos idQszükségletét!
Állapítsuk meg karbantartó üzem fizikai dolgozóinak szükséges létszámát, átlagosan 170 óra/hó munkaidQvel számolva!
Mérjük fel az ez évi karbantartási feladatokat, feltételezve hogy a gépeket ez év január 1.  én helyezték üzembe.
Készítsük el a ciklus ez évi karbantartási naptári ütemtervét.
Állapítsuk meg, milyen mértékqek a karbantartási idQigények!
Megoldás
1. Karbantartási rendszer: TMK
2. CiklusidQ és egységosztás:
db szám
ni Megmunkáló gép megnevezése típus Mq-szak- szám: mi Bonyo-lultsági fok: Bi Ciklus cso-port Ciklus idQ: Ci Egy-ség idQ: Ei Ci*ni Bi*ni 3 Közepes csúcsesztergapad MVF-280 3 16 V 2,0 1 hó 15 nap 6,0 48 1 Vízszintes marógép VF- 22 1 18 VI 7,2 5 hó 12 nap 7,2 18 2 FüggQleges marógép VF-21 1 18 VI 7,2 5 hó 12 nap 14,4 36 1 Csúcs-nélküli köszörqgép KCN 250 3 15 VI 2,4 1 hó 24 nap 2,4 15 1 Sugárfúrógép FR-2/a 2 11 VI 3,6 2 hó 21 nap 3,6 11 8 Összesen: 33,6 128 Átlagos bonyolultsági fok
B átl= 128/8 = 16
Átlagos ciklusidQ
C átl= 33,6/8 = 4,2 év
Karbantartás átlagos idQszükséglet
T = 8* 16* 120 / 4,2 = 3657,14 ó/év
3. szükséges létszám
L= 3657,14/ 170 /12 = 1.79 fQ/év
4. , 5. Feladatok és ütemterv
db szám
ni Megmunkáló gép megnevezése típus Egy-ség idQ: Ei Egy-ség idQ: Ei Szv Pv Szv Kj Szv Pv Szv dátum dátum dátum dátum dátum dátum dátum nap nap nap nap nap nap nap 3 Közepes csúcsesztergapad MVF-280 1 hó 15 nap 45 nap 02.16 04.01 05.15 07.01 08.15 10.01 11.16 45 90 135 180 225 270 315 1 Vízszintes marógép VF- 22 5 hó 12 nap 162 nap 06.12 11.24. 486 648 810 972 1134 162 324 2 FüggQleges marógép VF-21 5 hó 12 nap 162 nap 06.12 11.24. 486 648 810 972 1134 162 324 1 Csúcs-nélküli köszörqgép KCN 250 1 hó 24 nap 54 nap 02.24 04.18 06.12 08.06 10.01 11.24 378 54 108 162 216 270 324 1 Sugárfúrógép FR-2/a 2 hó 21 nap 81 nap 03.21 06.12 09.03 11.24 405 486 378 81 162 243 324


6. A karbantartási idQigények

db szám Megmunkáló gép megnevezése típus Bonyo-lultsági fok: Bi Szv Pv Szv Kj Szv Pv Szv ni óra 3 Közepes csúcsesztergapad MVF-280 16 72 24 72 384 72 24 72 720 1 Vízszintes marógép VF- 22 18 27 9 36 2 FüggQleges marógép VF-21 18 54 18 72 1 Csúcs-nélküli köszörqgép KCN 250 15 22.5 7.5 22.5 120 22.5 7.5 202.5 1 Sugárfúrógép FR-2/a 11 16.5 5.5 16.5 88 126.5 1.5 0.5 1.5 8 1.5 0.5 1.5 1157


Ajánlott irodalom:
Koltai Tamás: A termelésmenedzsment alapjai I.
Koltai Tamás: A termelésmenedzsment alapjai II.
Dr. Romhányi Gábor: Vállalati anyagforgalom modellezése. in: Árvay József szerk.: Hulladékgazdálkodási kézikönyv, 3. fejezet, terjedelem 4 ív, Mqszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993. május.

Javasolt témakörök:
Koltai Tamás: A termelésmenedzsment alapjai I. 1. 3. és 4. fejezetek
Koltai Tamás: A termelésmenedzsment alapjai II. 1. 2. és 4. fejezetek









Termelésmenedzsment


Budapesti Mqszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
 FILENAME \* MERGEFORMAT termmen_2006-07-02.doc Oldal  PAGE \* MERGEFORMAT 2/ NUMPAGES 134

Termelésmenedzsment



Budapesti Mqszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
 FILENAME \* MERGEFORMAT termmen_2006-07-02.doc  PAGE 129/ NUMPAGES 134

Budapesti Mqszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
 FILENAME \* MERGEFORMAT termmen_2006-07-02.doc  PAGE 130/ NUMPAGES 134

Budapesti Mqszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
 FILENAME \* MERGEFORMAT termmen_2006-07-02.doc  PAGE 132/ NUMPAGES 134

Budapesti Mqszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
 FILENAME \* MERGEFORMAT termmen_2006-07-02.doc  PAGE 134/ NUMPAGES 134














 EMBED Visio.Drawing.5 

 EMBED Visio.Drawing.5 

 EMBED Visio.Drawing.5 

 EMBED Visio.Drawing.5 


 EMBED Visio.Drawing.5 

 EMBED Visio.Drawing.5 

4. idQszak

4. konkrét
5. elQkészítés

3. idQszak

3. operatív megbeszélés

3. konkrét
4. elQkészítés

2. idQszak

2. operatív megbeszélés

2. konkrét
3. elQkészítés

1. idQszak

1. operatív megbeszélés

homogén gépcsoportok

meghatározó kapacitás: szqk keresztmetszet

c3,j

ci,j

c2,j

c1,j

c1-1,j

Cm,j

kapacitás: teljesítQképesség

C

maximális kapacitás

Cmax

kihasznált kapacitás

Cmaxtart

Ctény

Cetttart

Cterv

Hasonló témájú dokumentumok

Termelésmenedzsment Készletgazdálkodás

- 2007-12-02 17:14:43

Termelésmenedzsment példatár

- 2007-12-02 17:08:19

Agregált Termeléstervezés

- 2007-12-02 17:19:23

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.