grammatikai gyakkönyv

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarMagyarSzófajtan Előadás (Teljesítve: 2 Kr )grammatikai gyakkönyv

Grammatikai gyakorlókönyv
(mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)
Szerkesztette:

P. Lakatos Ilona
Szerzk:

Bényei Ágnes P. Csige Katalin P. Lakatos Ilona Minya Károly Szabó G. Ferenc

Bölcsész Konzorcium

2006

Kiadta a Bölcsész Konzorcium A Konzorcium tagjai: · Eötvös Loránd Tudományegyetem · Pécsi Tudományegyetem · Szegedi Tudományegyetem · Debreceni Egyetem · Pázmány Péter Katolikus Egyetem · Berzsenyi Dániel Fiskola · Eszterházy Károly Fiskola · Károli Gáspár Református Egyetem · Miskolci Egyetem · Nyíregyházi Fiskola · Pannon Egyetem · Kodolányi János Fiskola · Szent István Egyetem

Szerkesztette: P. LAKATOS ILONA Szerzk: BÉNYEI ÁGNES P. CSIGE KATALIN P. LAKATOS ILONA MINYA KÁROLY SZABÓ G. FERENC Lektorálta: KESZLER BORBÁLA Technikai szerkeszt: TÓTHNÉ GYURIKOVITS ANETT A kötet megjelenése az Európai Unió támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg. A felsoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése ­ HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0134/1.0

ISBN 963 9704 28 8 © Bölcsész Konzorcium. Minden jog fenntartva!

Bölcsész Konzorcium HEFOP Iroda
H-1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. tel.: (+36 1) 485-5200/5772 ­ dekanbtk@ludens.elte.hu

Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)

Szerkesztette:

P. LAKATOS ILONA
Szerzik:

BÉNYEI ÁGNES P. CSIGE KATALIN P. LAKATOS ILONA MINYA KÁROLY SZABÓ G. FERENC

Technikai szerkeszti: TÓTHNÉ GYURIKOVITS ANETT

TARTALOM
SZÓFAJTAN .......................................................................................................................... 3 Elméleti segédanyag ............................................................................................................ 4 Mintaelemzések ................................................................................................................ 7 Gyakorlófeladatok ............................................................................................................. 14 Az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatok ...................................................... 14 Komplex jelleg feladatok ......................................................................................... 28 ALAKTAN ............................................................................................................................ Elméleti segédanyag .......................................................................................................... Mintaelemzések ................................................................................................................. Gyakorlófeladatok ............................................................................................................. Az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatok ..................................................... Komplex feladatok ................................................................................................... 32 33 38 43 43 55

A SZÓALKOTÁSI MÓDOK .............................................................................................. 57 A szóképzés.............................................................................................................................. 58 Elméleti segédanyag .......................................................................................................... 58 A szóösszetétel ....................................................................................................................... 68 Elméleti segédanyag .......................................................................................................... 68 Mintaelemzések .................................................................................................................. 72 Gyakorlófeladatok ............................................................................................................. 74 SZINTAGMATAN .............................................................................................................. Elméleti segédanyag .......................................................................................................... Mintaelemzések ................................................................................................................. Gyakorlófeladatok ............................................................................................................. MONDATTAN ..................................................................................................................... A mondat szerkezete .......................................................................................................... Elméleti segédanyag ..................................................................................................... Mintaelemzések ............................................................................................................ Gyakorlófeladatok ........................................................................................................ 76 77 79 82 87 88 88 89 90

Az egyszer mondatok ...................................................................................................... 93 Az állítmány .................................................................................................................. 93 Mintaelemzések ....................................................................................................... 93 Gyakorlófeladatok .................................................................................................. 103 Az alany ...................................................................................................................... 107 Mintaelemzések ...................................................................................................... 107 Gyakorlófeladatok .................................................................................................. 113 A tárgy ........................................................................................................................ 118 Mintaelemzések ..................................................................................................... 118 Gyakorlófeladatok .................................................................................................. 126 A határozók ................................................................................................................. 130 Elméleti segédanyag .............................................................................................. 130 Gyakorlófeladatok .................................................................................................. 163

A jelzi és az értelmezi ............................................................................................... Mintaelemzések ..................................................................................................... Gyakorlófeladatok .................................................................................................. Komplex feladatok az egyszer mondatok körébil ....................................................

168 168 174 178

Az összetett mondatok .................................................................................................... 184 Az alárendeli összetett mondatok .............................................................................. 184 Az alanyi mellékmondat ........................................................................................ 184 Mintaelemzések .............................................................................................. 184 Gyakorlófeladatok ........................................................................................... 186 Az állítmányi mellékmondat .................................................................................. 186 Mintaelemzések ............................................................................................... 186 Gyakorlófeladatok ........................................................................................... 188 A tárgyi mellékmondat ........................................................................................... 188 Mintaelemzések .............................................................................................. 188 Gyakorlófeladatok ........................................................................................... 191 A határozói mellékmondat ...................................................................................... 191 Mintaelemzések .............................................................................................. 191 Gyakorlófeladatok ........................................................................................... 195 A jelzii mellékmondat ............................................................................................ 196 Mintaelemzések ............................................................................................... 196 Gyakorlófeladatok............................................................................................ 198 A mellérendeli összetett mondat ........................................................................... 199 Mintaelemzések .............................................................................................. 199 Gyakorlófeladatok ........................................................................................... 202 Komplex feladatok az összetett mondatok körébil .......................................................... 204 A többszörösen összetett mondat .................................................................................... 208 A többszörösen összetett mondatok elemzésének lépései ................................. 208 Mintaelemzések .............................................................................................. 209 Gyakorlófeladatok ........................................................................................... 211

HIVATKOZÁSOK ............................................................................................................. 215

Kedves Hallgatónk!

Üdvözöljük alapszakosaink sorában. A szakmai képzésben meghatározó, több félévet átfogó leíró magyar nyelvtani tanulmányainak elméleti alapjait a Keszler Borbála szerkesztette Magyar grammatika (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000) cím tankönyv alapján fogja elsajátítani. Munkánk az elméleti ismeretek gyakorlatba való átültetéséhez, a grammatikai elemzésekhez, az összefüggések alkotó alkalmazásához kíván segítséget adni. Nem tankönyv-helyettesíti tehát, de lehet szeminárium- és eliadás-kiegészíti segédanyag; biztosítja a tananyag önálló gyakorlásának, elmélyítésének a lehetiségét, így reményeink szerint megkönnyíti a szófajtani, alaktani, szintagmatani és mondattani szemináriumokra, valamint a kollokviumokra való felkészülést. Grammatikai gyakorlókönyvünk felépítésében, módszerében követi a Magyar grammatikát. A legtöbb nagy fejezetet egy rövid, elméleti rész vezeti be, amely természetesen nem törekszik a teljességre, csak azokat az alapfogalmakat, magyarázatokat tartalmazza, amelyek tudatosítása nélkülözhetetlen a gyakorlatok megoldásához, illetileg olyan elméleti kérdésekre tér ki, melyeknek tisztázása (a szakirodalomban is) a legtöbb gondot okozza. Több összefoglaló táblázattal igyekszünk segíteni a részrendszerek összefüggéseinek feltárását. Minden fejezet második nagy egységét a Mintaelemzések adják. Reméljük, hogy ezzel az újdonságnak számító megoldással tudjuk a legnagyobb segítséget adni hallgatóinknak. Az elemzirészben felhívjuk a figyelmet a leggyakoribb típushibákra, emellett itt mutatunk rá az adott problémák elméleti hátterére. Kiemeljük az elemzés szempontjából legfontosabb tudnivalókat, esetleg egyéb szakirodalom megadásával továbbgondolásra, más álláspont megismerésére késztetjük az olvasót. Az összességében több száz feladatot tartalmazó gyakorlófeladatok minden fejezetben két részre tagolódnak, mégpedig úgy, hogy az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatsorokat a komplex jellegek követik. Az indukciós nyelvi anyag (nyelvi szerkezetek, mondatok, szövegrészek) kiválasztásában arra törekedtünk, hogy azok különbözi stílusrétegeket képviseljenek (szépirodalmi, beszélt nyelvi, publicisztikai stb.), ezért válogattunk a Magyar Nemzeti Szövegtár korpuszából is. Gyakorlókönyvünknek digitalizált változata is készült. A technikai lehetiségeknek köszönhetien a különbözi nyelvi jelenségek közötti kapcsolat, összefüggésrendszer feltárására ezáltal sokkal nagyobb lehetiség nyílik. Gyakorlókönyvünkben a piktogrammal jelöltük a belsi koncentráció lehetiségeit. Reméljük, hogy a Grammatikai gyakorlókönyv segítségére lesz, hozzájárul a szemináriumokon, vizsgákon való jó szerepléshez, az eredményesebb együttdolgozáshoz. A többi már Önön múlik...

Jó munkát kívánnak: a szerzik

2

SZÓFAJTAN

3

I. Elméleti segédanyag
A mai magyar nyelv szófaji rendszere I. ALAPSZÓFAJOK Alapszófajokat helyettesíti szófajok (névmások) A) önállóan mondatrészek, de alig bivíthetik B) ragozhatók, képzik azonban csak kivételesen járulhatnak hozzájuk C) jelentésük indirekt denotatív jelentés Tulajdonképpeni alapszófajok A) önálló mondatrészek, bivítményeket vehetnek fel B) toldalékolhatók Átmeneti szófajú szavak (igenevek) A) önállóan mondatrészek, bivítményeket vehetnek fel B) toldalékolhatók

C) jelentésük ,,autoszemantikus jelentés" (kontextustól független, önálló, tartalmas jelentés) ige: megy, kinyílik, van finév: asztal, sárkány, futás, szépség, tucat, ketti, Péter melléknév: (számnév): piros, harmadik, nagy

C) jelentésük ,,autoszemantikus jelentés" (kontextustól független, önálló, tartalmas jelentés)

finévi névmás: én, maga, ez, ki?, ami, bárki, valami melléknévi névmás: olyan, ennyi, melyik?, amekkora, mindenféle, némely B) csak ritkán kapnak toldalékot határozószói névmás: itt, amikor, akárhogy

finévi igenév: tanulni, lehullani melléknévi igenév: olvasó [fiú], olvasott, olvasandó [könyv] B) nem toldalékolhatók határozói igenév: futva, sietve, gondolván

B) csak ritkán kapnak toldalékot határozószó: reggel, rögvest, egyedül, ma, most II. VISZONYSZÓK

A) önállóan nem mondatrészek, nem bivíthetik B) általában nem toldalékolhatók C) jelentésük vagy viszonyjelentés, vagy kommunikációs-pragmatikai jelentés Morfológiai természet szerkezetekben segédige a fog segédige és a volna igei segédszó vagyok, vagy, vagyunk, vagytok; volt, lesz, marad, múlik segédigenév lenni, lévén névutó: mellett, alatt határozóvá tevi mint névutómelléknév: [ház] melletti, [pad] alatti igeköti: megnéz, befz, kijár Nem morfológiai természet szerkezetekben kötiszó: és, s, de, tehát, hogy, mert, bár

partikula: is, egyáltalán, ám; alig, jó [messze van], közel [két méter], majdnem; csak, csakis, csupán, leginkább, egyedül [i], fiképp, kizárólag; se, sem; bár, csak, bárcsak, -e, ugye, vajon néveli: a, egy tagadószó: ne, nem

4

III. MONDATSZÓK A) önállóan nem mondatrészek, elkülönülnek a mondategységtil, sit önálló tagolatlan mondatok lehetnek; nem bivíthetik B) nem toldalékolhatók C) csak pragmatikai vagy modális jelentésük van indulatszó óh!, brrr!, au!, eh!, ah!, pfuj!, jaj! stb. interakciós mondatszó szervusz, helló, csaó, adjisten, pá, agyi, ámen ühüm, igen, ja; hm, nos, ugye; na, ne, dehogyis, persze, hogyisne hohó, pszt, nesze, csitt, hess, zsupsz, jöszte, addsza íme, lám, ím módosítószó talán, valószínleg, esetleg, állítólag hangutánzó mondatszó bú, gá-gá, durr, bumm, csitt-csatt A MGr. szófaji felosztása (Vö.: Keszler 2000: 69­70.) Néhány megjegyzés a szófaji rendszerhez: Alapszófajok: 1. A korábbi nyelvtanok a finevet, melléknevet, számnevet és az iket helyettesíti névmásokat a névszók nagy szófaji kategóriájába sorolták (az elibbieket tulajdonképpeni névszóknak, az utóbbiakat a tulajdonképpen névszókat helyettesíti szóknak nevezve). A MGr. a szófajtanban nem beszél egységes névszói osztályról, az alaktanban azonban továbbra is elismeri a névszóragozás, névszótövek, névszóképzik egységes elnevezést (vö.: Keszler 2000: 175; Balogh 2000: 183; Keszler 2000: 315). 2. A MGr. a számnevet a melléknév egyik alcsoportjának tekinti. (A számnév a mennyiséget jelenti, a sorszámnév pedig a viszonyítást jelenti melléknevek közé kerül.) A közös kategóriába sorolás alapja pl.: mindkét szófaj járulékos szófaj, tulajdonságot jelöl; vannak közös alaktani sajátosságaik; a számnév is betöltheti a miniségjelzi szerepét (pl.: harmadik utca) stb. (Vö.: Keszler 2000: 70­71, Lengyel 2000: 142­51) 3. Az alapszófajokat helyettesíti névmások között a finévi, melléknévi (számnévi) névmások mellett ­ ritkábban toldalékolhatóságuk miatt ­ azoktól némileg elkülönítve a határozószói névmásokat is ott találjuk. (A korábbi nyelvtanokban ezek a határozószók/névmási tartalmú határozószók között szerepeltek.) A névszói [finévi, melléknévi (számnévi)] és a határozószói névmások együtt-tárgyalását indokolja többek között: indirekt, denotatív jelentésük, azonos fonológiai szerkezetük (magasmély párok, az összetett névmások azonos elitagjai stb.), alaktani és mondattani sajátosságaik (vö.: Keszler 2000: 71­72), funkcionális és a referencia fajtája szerinti alcsoportjaik (vö.: Kugler­Laczkó 2000: 156­157). 4. Az átmeneti szófajiságú szavak (az igenevek) több szófaj tulajdonságait hordozzák magukban, ezek a tulajdonságok azonban összefonódottan, elválaszthatatlanul vannak jelen bennük, így egyik érintett szófaji kategóriába se sorolhatók be egyértelmen. [A korábbi nyelvtanok a finévi és a melléknévi igenevet

5

a névszók közé (a finév és a melléknév mellé), a határozói igenevet a határozószók csoportjába sorolták, nem véve figyelembe igei sajátosságaikat.] Viszonyszók: A viszonyszók közös szemantikai, morfológiai, szintaktikai tulajdonságaik mellett két jól elkülönüli csoportra oszthatók: morfológiai természetek (= toldalékmorféma­értékek) és nem morfológiai természetek. A morfológiai természetet mutatják például a mondatrészteremti segédigék (kopulák), amelyek olyan funkciójúak, mint egy igeképzi. Igésítik a névszót, s így lehetivé teszik a módés idijelnek, valamint a személyragoknak a megjelenését. ( Morfológiai természet szószerkezet, állítmány.) Szintén morfológiai természet szószerkezetekben () jelenik meg a határozóvá tevi mint. Ragérték: mint tanár (dolgozik) = tanárként (dolgozik). ( Essivusi állapothatározó.) A nem morfológiai természet viszonyszók közül a partikula mutatkozik a legproblematikusabbnak (vö.: Keszler 2000: 73, Kugler 2000: 275­281). A többi viszonyszót jellemzi tulajdonságai mellett legfontosabb jellemzii: emocionális tartalmú, kommunikatív-pragmatikai funkciójú; elhagyható a mondatból a szintaktikai szerkezet sérülése nélkül. Más, homoním szófajoktól való elhatárolásában a legfontosabb lehet, hogy a partikula semmiféle kérdésre nem válaszol (ellentétben a határozószókkal, módosítószókkal). ( Gyakorlatok.)

6

II. Mintaelemzések Amikor a lámpák belét lecsavarják ­ jaj annak, amelyik égni mer! (Ancsel Éva) Amikor alapszófaj, névmás, határozószói vonatkozó névmás [Egyes szófaji felosztások kötiszói funkciója miatt keresztezidi szófajiságúnak tekintik. A MGr. a névszói és a határozószói vonatkozó névmásokat nem sorolja a kötiszók közé, mert ezek ­ szemben a kötiszói szófajjal ­ nemcsak szemantikai és szintaktikai kapcsolóelemek, hanem a mondat szerkezetének szerves részei (vö.: pl. Simon Györgyi 1974: 47, Balogh Judit 2001: 440).] viszonyszó, nem morfológiai természet, néveli, határozott néveli alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, konkrét, egyedi név [Hibalehetiség: gyjtinévnek minisíteni. A gyjtinév nem az egyedi nevek (egyes számban egy dolgot, személyt jelölik) többes számát jelenti, hanem olyan több élilénybil, élettelen dologból álló csapat, csoport nevét, amely már egyes számban is magában foglalja a többség kategóriáját: nép, katonaság, növényzet stb. Vitatott: gyjtinév-e több alárendelt különbözi fogalom fölérendelt fogalma (pl. faj­nem): a MGr. a bútor, gyümölcs, virág típusú fineveket is gyjtinévnek tekinti (Balogh 2000: 129), más munkák azonban nem (pl. Adamikné 1995: 22, Laczkó Krisztina 1997: 35, Nagy Katalin (szerk.) 2003: 41.] alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, konkrét, egyedi név alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, ige, cselekvést jelenti, cselekvi, tranzitív, mozzanatos (kezdi) aktuális szófaja: finév (aktuális szófajváltással) lexikai szófaja: mondatszó, indulatszó [A példa jól mutatja, hogy az aktuális szófajváltást a mondatrész (itt: alany) szófaji jellege (= grammatikai szófajisága) hívja eli. Az alany csak finév vagy finévi érték szó lehet. (Szófajváltásra akkor van szükség, ha a lexikai szófaj saját tulajdonságaiból adódóan nem képes betölteni egy-egy mondatrész szerepét, tehát grammatikai tulajdonságai nem egyeznek meg az aktuális mondatrész által eliírt grammatikai szófajisággal).] alapszófaj, névmás, finévi mutató névmás [Hibalehetiség: határozószói mutató névmásnak minisíteni. Az elhatárolás nem könny, számtalan problémát vet fel (ugyanúgy, mint a ragos névszók és a határozószók megkülönböztetése). Nehezíti az elemzést, hogy mind a ragos névszók, mind a határozószók a mondatban határozók. Az az, ez finévi mutató névmás a finévi toldalékokat

a lámpák

belét

lecsavarják

jaj

annak

7

veheti fel; csak ragmorfémákkal együtt képes határozói mondatrészszerep betöltésére. (A szófaj felismerését nehezíti még az írásban jelölt teljes hasonulás is.) A határozószói (mutató) névmás önmagában, viszonyító elem nélkül képes betölteni a határozói mondatrészt (fogalmi tartalma a helyre, idire stb. utalást jelenti), általában nem is toldalékolható. A határozószói névmás nemcsak határozószót, hanem ragos és névutós névszót is helyettesíthet (az ott határozószói mutató névmás pl. a kinn, benn határozószót, de pl. a szobában, a pad alatt ragos, ill. névutós fineveket is). Ügyelnünk kell arra, hogy a határozóragos mutató névmások esetében is elifordulhat ,,tömbösödés" (vö.: a határozóragos névszók és a határozószók elhatárolásáról írottakkal). Pl. Erre indulj! (határozószói mutató névmás); Erre válaszolj! (finévi mutató névmás).] amelyik égni mer alapszófaj, névmás, finévi vonatkozó névmás alapszófaj, átmeneti szófajú, finévi igenév alapszófaj, ige, állapotot jelenti, cselekvi, tranzitív, tartós-huzamos: folyamatos

A lélek akkor öregszik, ha már földön járnak a vágyai, szárnytalanul. (Ancsel Éva)
A

viszonyszó, nem morfológiai természet, néveli, határozott néveli

lélek

alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, elvont finév

akkor

alapszófaj, névmás, határozószói mutató névmás

öregszik

alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, ige, állapotot jelenti, mediális ige, intranzitív, tartós-huzamos: folyamatos

ha

viszonyszó, nem morfológiai természet, kötiszó, feltételes (csak mondatkapcsoló)

már

viszonyszó, nem morfológiai természet, partikula (rémakiemeli) [Hibalehetiség: alapszófajnak, idihatározószónak minisíteni. Ha

8

az lenne, önálló, autoszemantikus jelentés, önmagában mondatrészszerep volna, az igei állítmányhoz kapcsolódna. Pl. Már járnak a vonatok. A megkülönböztetést segíti még: a partikulára semmilyen módon nem kérdezhetünk. A már kettis szófajiságú szó. A kettis (hármas) szófajú szavak jellemzije: a lexémában potenciálisan több szófaj tulajdonságai egyenli mértékben vannak jelen, a konkrét mondatokban ­ szóelifordulásként ­ azonban mindig eldöntheti, hogy jelentésük, alaki viselkedésük, mondatbeli szerepük alapján melyik szófaji értékben szerepelnek. Pl.: Este érkezik a barátom, ezért várom az estét. Az összetett mondat elsi tagmondatában található este határozószó: idifogalmat fejez ki, nem toldalékolható, a tagmondatban idihatározó. Az estét finév: megnevezi funkciójú, tárgyragos, a második tagmondat igei állítmányának tárgya; jelzit is kaphatna: pl. a szép estét várom.] földön alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, konkrét, egyedi név alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, ige, cselekvést jelenti, cselekvi, intranzitív, tartós-huzamos: folyamatos alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, elvont finév alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), melléknév, viszonyító melléknév [A melléknévhez (számnévhez) járuló -n, -an, -en; -lag, -leg; -ul, ül; -szor, -szer, -ször toldalékmorfémák megítélése nem egyértelm a magyar nyelvtudományban. Az utolsó hármat már a MGr. is képziszer ragnak minisíti (vö.: még pl. Ágoston Mihály 1971: 7­ 51.; Antal László 1961; Elekfi 2002: 24; Kiefer Ferenc 1987: 481­6; Pete István 2003: 308­13; T. Somogyi Magda 2000). Több szerzi a fenti toldalékmorfémákkal létrehozott alakokat határozószóknak tekinti. Mi ezt az elemzést kevésbé tartjuk elfogadhatónak, mert ennek következtében a határozószók kategóriája ,,parttalanabbá" válna, elmosódnának pl. a (nyelvtörténeti) különbségek a ragszilárdulással létrejött határozószók és a morfológiailag még tagolható, jelentésükben sem tömbösödött ragos névszók között. Elmosódna az is, hogy leíró szempontból a határozószók önmagukban képesek mondatrészszerep betöltésére, a névszókat pedig csak a rag teszi erre alkalmassá. A fenti ragokkal ellátott szóalakokat tehát melléknévnek tekintjük (vö.: még pl. D. Mátai Mária MNy. 1988: 31­44, ui. MNyj. 2003: 409­14).]

járnak

vágyai

szárnytalanul

A ragos névszók és a határozószók elhatárolásában vagy a szóti, vagy a toldalék, vagy mindketti elhomályosulása, más esetben a jelentésbeli tömbösödés segíthet (vö.: D. Mátai 2003: 411, Magyar leíró nyelvtani segédkönyv 1994: 57). A határozószóvá válásnak diakrón

9

és szinkrón szempontból is különbözi stádiumai vannak (erril részletesen l. még D. Mátai MNy. 1988: 31­44). Az ember lehet szabadabb s még legszabadabb is. Csak az az alapfok, az miért elérhetetlen?! (Ancsel Éva) Az ember viszonyszó, nem morfológiai természet, néveli, határozott néveli alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, konkrét, egyedi név

lehet

viszonyszó, morfológiai természet, segédige, mondatrészteremti segédige (kopula) [A névszói-igei állítmány segédigéje, alkalmassá teszi a névszót az állítmányi szerep betöltésére, toldalékmorféma-érték (ható jelentés). Morfológiai természet kapcsolatokban jelenik meg, ez is elkülöníti az azonos alakú, de önmagában az igei állítmány betöltésére alkalmas létezést jelenti igealaktól: pl. Nyáron lehet pihenni, Egyedül lehet lenni stb.] [Más véleményt képvisel Elekfi László, szerinte ige és segédige között nem szófaji különbségekril van szó, csak sajátos mondattani szerepril (vö.: Elekfi 2002: 28).] alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), melléknév, minisíti melléknév viszonyszó, nem morfológiai természet, kötiszó, mellérendeli kötiszó, hozzátoldó kapcsolatos viszonyszó, nem morfológiai természet, partikula (viszonyító) viszonyszó, nem morfológiai természet, partikula (modálispragmatikai) alapszófaj, névmás, finévi mutató névmás viszonyszó, nem morfológiai természet, néveli, határozott néveli [Hibalehetiség: a finévi (távolra) mutató névmás és a történetileg belile kialakuló (hangsúlyát veszített) határozott néveli fel nem ismerése, felcserélése. A mutató névmás ­ szemben a határozott névelivel ­ utaló szerep, van önálló mondatrészértéke, toldalékolható (pl. azok az alapfokok), hangsúlyos. A néveli nem morfológiai természet szerkezetekben jelenhet meg. alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, elvont finév alapszófaj, névmás, finévi mutató névmás 10

szabadabb (legszabadabb) s ......... is

még Csak

az az

alapfok

az

miért elérhetetlen

alapszófaj, névmás, határozószói kérdi névmás (De: pl. Miért nyúltál? (A tollért) finévi kérdi névmás ragos alakja alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), melléknév, minisíti melléknév

Szabad-e Dévénynél betörnöm / Új idiknek új dalaival? (Ady Endre) Szabad alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), melléknév [Jellemzije, hogy finévi igenévi alany mellett képes az állítmány szerepének betöltésére. Mivel az állítmány grammatikai szófaja ige (az állítmány igei természet), a melléknévi lexikai szófajú szabad eltolódhat az ige irányába, esetleg felvehet igei toldalékokat is: Szabadna elmennem? Szabadjon elmondanom. (Vö.: G. Varga Györgyi 1974: 70­71.)] -e
Dévénynél

viszonyszó, nem morfológiai természet, partikula (a modális alapérték jelölije) alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, tulajdonnév, földrajzi név

betörnöm

alapszófaj, átmeneti szófajú szó, finévi igenév [A betörnöm mondatbeli viselkedése illusztrálja az átmeneti szófajiság lényegét, azt, hogy ­ most csak ezt a szempontot figyelembe véve is ­ két szófaj tulajdonságait elválaszthatatlanul összefonódva, egyszerre hordozza magában: mondatrészértéke alany ( finévi tulajdonság); viszont határozói bivítménye van (dalokkal) igei tulajdonság.]

új

alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), melléknév, minisíti melléknév alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, elvont finév alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, konkrét, egyedi név [A finév fajtáinak elkülönítése nem könny, általában a jelentés alapján történik, hiszen az alaktani viselkedést és a szintaktikai szerepet tekintve nincs lényeges különbség az alcsoportok között: ,,Sem az elvont, sem a konkrét finévnek nincs grammatikai következménye" (Simon Györgyi 1974: 35). A beszédhelyzet, a szövegösszefüggés szintén befolyásolhatja a finév fajtáját.]

idiknek

dalaival

11

Hétfin, mikor a hiség rekkeni, eszembe ötlik egy Bökkeni: hogy kicsoda a micsoda, s hogy mikor és hová az akkor és oda. (A. A. Milne: Micimackó) Hétfin alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, konkrét, egyedi név [A hét napjait finévvel nevezzük meg, közülük a vasárnap azonban már a többszófajú szavak tulajdonságait is példázza. Vasárnap pihenünk (határozószó). A vasárnapjaink szépek lesznek (finév).] mikor alapszófaj, névmás, határozószói vonatkozó névmás [Hibalehetiség: kérdi névmási határozószónak minisíteni. A tévesztés oka, hogy a vonatkozó névmások a- (eredetileg mutató névmási) összetevije elmaradhat, így a vonatkozó névmások homonimát alkothatnak a kérdi névmásokkal. Pl. Az jött el, (a)kit vártam. Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam.] a hiség viszonyszó, nem morfológiai természet, néveli, határozott néveli alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, elvont alapszófaj, átmeneti szófajú szó, folyamatos melléknévi igenév (Közel áll a melléknévhez, állítmányi szerepe is ezt támasztja alá. A melléknévi igenevek gyakran melléknevesülnek vagy finevesülnek, de a szófajváltás tényét nem mindig egyszer megállapítani. A lehetséges ,,fogódzókról" l.: Lengyel MGr. 2000: 237.) eszembe alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, köznév, elvont alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, ige, történést jelenti, mediális ige, intranzitív, mozzanatos viszonyszó, nem morfológiai természet, néveli, határozatlan néveli alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), finév, (itt) tulajdonnév, cím (A példa igazolhatja több kutató véleményét: a tulajdonnevet nem kellene külön szófaji csoportnak tekinteni, mivel valamely szóalak/szószerkezet/mondat nem nyelvi kritériumok alapján lesz

rekkeni

ötlik

egy Bökkeni

12

név. Vö.: Balogh MGr. 2000: 127.) hogy kicsoda a, az viszonyszó, nem morfológiai természet, kötiszó, alárendeli alapszófaj, névmás, finévi kérdi névmás viszonyszó, nem morfológiai természet, néveli, határozott néveli (A követi szóelifordulás elitt az aktuális szófajváltást jelöli.) micsoda aktuális szófaja: finév (aktuális szófajváltással) lexikai szófaja: finévi kérdi névmás s, és viszonyszó, nem morfológiai természet, kötiszó, mellérendeli kapcsolatos kötiszó (A s itt tagmondatokat, az és mondatrészeket köt össze.) mikor hová akkor alapszófaj, névmás, határozószói kérdi névmás (idire kérdezi) alapszófaj, névmás, határozószói kérdi névmás (helyre kérdezi) aktuális szófaja: finév (aktuális szófajváltással) lexikai szófaja: határozószói mutató névmás (idire mutató) oda aktuális szófaja: finév (aktuális szófajváltással) lexikai szófaja: határozószói mutató névmás (helyre mutató) [A lexikai szófaj a lexémák szótári jelentéséhez tartozó szófaji jelentés. Megmutatja, hogy az adott lexéma természetébil adódóan várhatóan milyen mondatrészszerepben és milyen alakban jelenik meg a megvalósuló mondatban. Az aktuális szófaj a konkrét mondatok szóelifordulásainak szófaji jelentése. A lexikai és az aktuális szófaj általában megegyezik. Ha valamely szó lexikai szófajiságából adódóan mégsem képes a kívánt mondatrészszerep betöltésére, aktuális szófajváltás történik (vö.: Lengyel MGr. 2000: 77­80). Ilyenkor a szó fogalmi-lexikai jelentése nem változik, csak a grammatikai jelentése.]

13

III. Gyakorlófeladatok
A) Az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatok

1. Sorolja be az alábbi lexémákat az alapszófajok, viszonyszók és mondatszók közé a szemantikai, morfológiai, szintaktikai szempontok alkalmazásával! gyere, jaj, kedves, tanítani, utáni, és, is, könyv, bárki, egyedül, nincs, nem, megírandó, kinn, ahol, volna, szia, talán, kell, velem, bárcsak

2. Állapítsa meg az alábbi mondatok aláhúzott szavainak szófaját! Magyarázza meg a szófaji eltolódás és a többszófajúság jelenségét! A kutya az ember barátja. Kutya rossz természete van. A róka a nyulat üldözi. Rókább a rókánál. Nincs semmim. Nagy úr a nincs. Szabad nép él szabad hazában. Szabad megtennünk? Holnap már tudok pihenni. A holnapjaink boldogabbak lesznek. A zöld pulóvert vette fel. A zöld a kedvenc színe. Csomókat kötött a fonalra. Két csomó hagymát vettem. Egy csomó feladatom van még. Még százasom sincs. Százas címletekben kapta meg a pénzt.

(Segítségül használhatja az alábbi tanulmányokat: G. Varga Györgyi: Néhány nem tiszta szófajú kategória vizsgálatáról. In.: Rácz Endre és Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébil. Tankönyvkiadó. Budapest, 1974. 59­73. Simon Györgyi: A szófaji felosztás problémái. Uo.: 33­57.) Lengyel Klára: Szófajok a nyelvben és a beszéd mondataiban. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2000. 77­80. 3. Határozza meg az alábbi mondatok kiemelt mondatrészeinek aktuális és lexikai szófaját, magyarázza meg a szófajváltás okát! ( Grammatikai szófajiság.) Szépet álmodott. Szeretlekkel válaszolt. Ne mondj nemet! Az igenjével sokat segített. A jaj nem használ.

14

4. Elemezze az alábbi mondatok aktuális szófajváltásait! () Mert már mindent trnék, de hajráz a hajrá. (Ady Endre) Én voltam a senkibbnél senkibb. (Ady Endre) Nem zaklatnak már a régi miértek. (Ady Endre) Hatalmas Isten az Eddig. (Ady Endre) A vanból nem tudott megélni, most a nincsbil is muszáj. (közmondás) Többet ér egy kérdezem száz keresemnél. (közmondás) Szegény ember úgy gondol a maga kevesére, mint gazdag a maga sokjára. (közmondás) Se füle, se farka beszéd. 5. Milyen szófajúak a kiemelt szavak az alábbi példákban?

a parkon túl túl ­­ túl a Tiszán túlmegy nézve

a témára nézve

a filmet nézve

Van i 10 éves is. is Éva és Szabolcs is elolvasta. csak

Csak it láttam.

Nem láttam, csak hallottam.

Oda nézz, ne amoda! oda Ne menj oda! mint

mint gyermek (éltem át)

szép, mint a rózsa

6. Gyjtsön minél több többszófajú szót a Nagy Katalin szerkesztette Szófajtani elemzések (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXIII. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2003.) cím munkából! Keresse meg pl. az egy, együtt lexémák lehetséges szófajait!

7. Milyen szófajúak az alábbi mondatok kiemelt szavai? Indokolja is! Nagy távolban a malom zugása Csak olyan volt, mint szunyog dongása. (Petifi Sándor) 15

Miért vagy tilem oly távol? Távol vidékeket vágyom látni. Át a réten ment. A réten át járt. Átjár a réten.

8. Helyezze annyi mondatba az alábbi szavakat, ahány szófaji csoportba tartozhatnak! költi, magyar, fekete, otthon, vasárnap, egyszer 9. Állapítsa meg az alábbi mondatokban a saját szófaji értékét! Indokolja is! [Vö.: Kugler­ Laczkó MGr. 2000: 162 és Nagy Katalin (szerk.): 61.] A saját terveidril beszélj! Kié ez a könyv? A sajátom. Mindig saját magát sajnáltatja.

10. Elemezze az alábbi mondatok aláhúzott igei állítmányait az ige fogalmi-lexikális jelentése és az igenemek szempontjából! A példák alapján gyjtse össze a mediális igék jellemziit! (Vö.: Lengyel MGr. 2000: 85­86. E. Abaffy Erzsébet: A mediális igékril. Magyar Nyelv 1978: 280­293.) Az asszony sértidötten kifordult a szobából. Kifordult az esernyim a széltil. A gyerek órákig készül másnapra. Az ebéd órákig készül. Köhög, hogy észrevegyék. Köhög a füsttil. Az orvos gyógyít. Az orvosság gyógyít. A gazda disznót hizlal. A csokoládé hizlal.

11. Tegye felszólító módba a fenti mondatok igealakjait! Figyelje meg, hogy a mediális igéknél a felszólítás és az arra adható lehetséges reagálás között a valóságban nincsen összefüggés ( cselekvi igék)!

16

12. Töltse ki további példákkal az alábbi táblázatot!

igenem alaki felépítés tiszó képzett szó igekötis, összetett szó ír

AKTÍV

MEDIÁLIS (KÖZÉP) fagy fehéredik megörül, csillog­villog ­­­

PASSZÍV

frészel megszámol, fúr­farag

adatik

Vö.: A magyar nyelv könyve. Szerk.: A. Jászó Anna. Trezor Kiadó. Budapest, 2004. 214. 13. Írjon példákat a táblázat celláiba! AKTÍV IGE igefajta cselekvi intranzitív (tárgyatlan) tranzitív (tárgyas) ­­­ illik, küzd ­­­­ mvelteti kölcsönös visszaható

felépítése tiszó képzett szó igekötis szó

Vö.: A magyar nyelv könyve. Szerk.: A. Jászó Anna. Trezor Kiadó. Budapest, 2004. 216. 14. Helyezze mondatba az alábbi igéket úgy, hogy az egyik mondatban tárgyasak, a másikban pedig tárgyatlanok legyenek! átjár, behajt, elnéz, kifog, felcsap, ellejt, elsiet ( Igekötik.)

15. Gyjtsön olyan szókapcsolatokat, amelyekben tárgyatlan ige tárgyasként fordul eli! Figyelje meg, mi okozza az irányultság megváltozását! (pl. tótágast áll, átússza a Dunát stb.) 16. Magyarázza meg az alábbi példák segítségével, hogy a tárgyas igék mely esetekben használhatók tárgyatlanul! ( Tárgy.) Pista mindkét szemével jól lát. Kati jól keres. A bolt este nyolckor zár. 17

17. Gyjtsön példákat arra, hogy a tranzitív ige a tárgyi vonzat mellett határozói vonzattal is rendelkezhet (vö.: Lengyel MGr. 2000: 84­85). ( Tárgy és határozó összefüggése.) (pl. néz valakit ~ néz valakire; vár valakit ­ vár valakire.)

18. Jellemezze az alábbi Radnóti-idézet igéit az igenemek, a tranzitivitás és az akcióminiség szempontjából (vö.: mintaelemzések)! Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, / horkan a felriadó, megfordul a szk helyen és már / újra elalszik s fénylik az arca. (Radnóti Miklós)

19. Gyjtse össze az igeképzik () közül azokat, amelyek az igék akcióminiségét jelölik! A képzett igéket helyezze mondatba, és vizsgálja meg a jelentésüket! 20. Milyen különbség van a szószerkezetek és a képzis igealakok jelentése között? kínozza magát ­ kínlódik, rázza magát ­ rázkódik, izgatja magát ­ izgul, vigasztalja magát ­ vigasztalódik ( Igenemek, igefajok.)

21. Melyik igenemhez, igefajtához tartoznak az alábbi igék? folyik ­ folytat, hibázik ­ hibáztat, bízik ­ biztat, gyönyörködik ­ gyönyörködtet (Vö.: Bachát László ­ Benki László ­ Chikán Zoltánné: Leíró magyar nyelvtani gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Budapest, 1976. 129­132.)

22. Határozza meg az alábbi igék igenemét (igefajtáját)! sóz, takarózik, megíródik, emelkedik, patkol, csúfolódik, felvevidik, csúsztat, vonzódik, gylölködik, gyötridik ( Igeképzik.)

23. Sorolja be az alábbi ­ alakilag ­ visszaható képzis igéket igefajták szerint! bánkódik, tegezidik, borotválkozik, becsukódik, gondolkozik, sakkozik, szépítkezik, ébredezik, elkezdidik

24. Párosítsa az igealakokat képziik jellemzésével! ( Képzik.) pirosodik pirosul piroslik cselekvi, valamilyenné tesz cselekvi, valamilyennek tart mediális ~ szenvedi, valamilyenné válik jelentés 18

pirosít pirosall (le) pirosoz

cselekvi, valamilyennek nevez, szólít mediális ~ cselekvi, valamilyennek látszik mediális, valamilyenné válik jelentés, visszaható alakú

25. Tegyen + jelet a táblázat megfeleli rovatába! Az igefajták és a tárgy viszonya igefajták cselekvi ige mvelteti ige szenvedi ige mediális ige visszaható ige tárgyatlan tárgyas

26. Igazolja példamondatok segítségével a finévi igenév átmeneti szófajiságát, mutasson rá finévi, illetve igei sajátosságaira! (Pl. jelentéstani szempontból azonos jelentés lehet az -ás, -és képzis finevekkel; olyan mondatrészi szerepekben állhat, mint a finév; csak olyan bivítményei lehetnek, mint az igének stb.) 27. Mutassa be az alábbi példán, hogy a melléknévi igenévnek melyek a melléknévi és melyek az igei tulajdonságai! látogató érkezi

a városból 28.

tegnap

Írjon mondatokat, ahol az olvasni finévi igenév alany, tárgy, határozó! (A megfeleli mondatrészek.)

29. Milyen mondatrész a finévi igenév az alábbi mondatokban? ( Mondatrészek.) Fél a magasból lenézni. Hallom a verebeket csiripelni. o Nem kell félnetek!
o

Igyekszik befejezni a feladatot. Nincs ideje nálunk maradni. Tilos dohányoznunk.

(A szerkezet problémás voltáról l. Balogh MGr. 2000: 418.)

19

30. Sorolja be az alábbi fineveket a konkrét és az elvont finevek csoportjába! becsület, kormány, tündér, metafora, király, forradalom, gyümölcs, tz, fizika, tavasz, boszorkány

31. Sorolja fel az alábbi szófajtani kategóriákra jellemzi képziket! ( Képzik.): ­ gyjtinevek ­ elvont finevek ­ gyakorító igék ­ mozzanatos igék?

32. Helyezze mondatba az alábbi köz- és tulajdonnévpárokat! parlament ­ Parlament paradicsom ­ Paradicsom biblia ­ Biblia föld ­ Föld

33. Köznevek vagy tulajdonnevek az alábbi összetételek? Hadrovics­Gáldi-szótár, Oscar-díj-átadás [Vö.: Nagy Katalin (szerk.) 34. 50.), Vörös Ferenc: Nagy kezdibets közneveinkril. Magyar Nyelvir 1993: 521­524.] Boyle­Mariotte-törvény, Pitagorász-tétel, Duna-hidak,

34. Konkrét vagy elvont finév az írás az alábbi mondatokban? Miért? Az írás fárasztotta. Átvette az írást. Gyjtsön hasonló példákat!

35. Határozza meg az alábbi mennyiséget jelenti szavak szófaját! tengernyi, kosár [barack], valamennyi, öt-hat, csomó [könyv], néhány, rengeteg, méter, millió, számos, számtalan, tucat [zokni], pár [könyv], halom [ruha]

20

36. Az alábbi mellékneveket két csoportba soroltuk: minisíti és viszonyító melléknevekbe. Indokolja az eljárás helyességét! (Vö.: Lengyel MGr. 2000: 142.)

MINSÍT véges szép igazi kettes fekete

VISZONYÍTÓ végsi üveg (mn.) budapesti kétszeres (fekete) hajú

37. Csoportosítsa az alábbi lexémákat aszerint, hogy minisíti vagy viszonyító melléknevekril van-e szó! tiszta, spanyol, erdei, jó, éles, manyag, arany, vadonatúj

38. Igazolja az alábbi példák segítségével azt a ,,tételt", hogy minden lexikai szófajú határozószó határozó a mondatban, de nem minden határozó határozószó! Benn a szobában meleg van. ( Összekapcsolt helyhatározó, határozók.) Régóta nem láttam ilyen boldognak a barátjával. Üresen hagyta a tányért az asztalon. Ingyen, de kedvvel dolgozik. Jártas a nyelvészetben.

39. Állapítsa meg, melyik mondatban határozószó, melyikben ragos névszó a kiemelt alak! Egyszerre csak egy vizsgára készülj! Egyszerre esni kezdett az esi. Egyszer már voltam nálatok, másodszorra nem megyek. Egyszer volt, hol nem volt... Újra megpróbálok beszélni vele. Vágyom egy cipire, egy újra. Nagyon töröm a fejem egy ötleten, de egy nagyon. Senki nem volt jelen. A jelenben tud csak gondolkodni. (Vö.: a mintaelemzésekben írottakkal és D. Mátai Mária: Ragszilárdulás ­ lexikalizálódás. Magyar Nyelvjárások 2003: 409­14.)

21

40. Alkosson mondatpárokat a reggel, este, délelitt, tegnap, ma szavakkal! Az egyikben határozószó, a másikban finév legyen a szófajuk! ( Többszófajúság.) 41. Az alábbi példák a névutók és az igekötik határozószóktól való megkülönböztetését segíthetik. Elemezze a mondatokat, jellemezze a kérdéses szófajokat! ( Morfológiai típusú szószerkezet.) Kívül volt már mindenen. A házon kívül találkoztak. A barátjával szemben döntött. Szemben állt a barátjával. Együtt volt vele tegnap este. Együttmködött mindenkivel.

42. Jelölje 1-gyel azokat a mondatokat, amelyekben a még és a már határozószó, és 2-vel azokat, amelyekben partikula! Magyarázza meg a különbségeket, és foglalja össze a partikula jellemziit! Ez már valami! Már várta az érkezésüket. Nem voltam már fiatal. Ez már csínytevésnek számított. Már hozta is a leveleket. Még szép, hogy nem mondtad ezt senkinek. Még nem érkezett meg. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok... Még most sem nyíltak ki a virágok. Még alig virradt, már talpon volt. Gyakran még a boldogság is teher.

43. Párosítsa a minisítéseket a kiemelt szavakkal! 1. Már vénüli kezemmel... 2. Siess már! 3. Ennyi már sok nekem! A/ rémakiemeli partikula B/ idihatározó-szó C/ érzelemárnyaló partikula

22

44. Milyen emocionális, modális, pragmatikai­kommunikatív funkciójúak az alábbi mondatok kiemelt partikulái? De jó! Tényleg szép. Esetleg én is megyek. is jön, ugye? Nyilván nem jön. Hogyne menne! Gyere már!

45. Töltse ki példákkal az alábbi táblázatot a névmások funkciója és helyettesített szófajai szerint! finévi személyes visszaható kölcsönös mutató kérdi vonatkozó határozatlan általános másik sehány mekkora ahogyan melléknévi ­ ­ ­ számnévi ­ ­ ­ határozószói ­ ­ ­ akkor

46. Válaszoljon a kérdésre a személyes névmás kiegészült alakjaival (határozós eseteivel)! Ki? én te i mi ti ik Kivel? Honnan? Hol? Hová?

23

47. Alkosson csoportokat az azonos típusú személyes névmásokból (a szám, személy jelölésétil függetlenül)! (Vö.: Kugler­Laczkó MGr. 2000: 158­162.) ik, velünk, tieid, nálam, enyém, reá, ti, hozzátok, miattad, miénk, mögüle, ön, jómagam, teutánad

48. Igazolja, hogy az elsi és második személy személyes névmások pragmatikai kötöttségek, a harmadik személyek pedig grammatikai kötöttségek! (Vö.: Kugler­Laczkó MGr. 2000: 158­159.) ( Az alany elhagyásának lehetiségei, a hiányos mondat, a tárgy határozottsága.) 49. Állapítsa meg a maga jelentésárnyalatait és szófaji értékét az alábbi idézetekben, mondatokban! a. Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. (Tóth Árpád)

b. Ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. (József Attila)

c. Mi köze ehhez magának? Vádolja magát. Vádoljuk magát. Csak it magát adtad volna...

50. Elemezze az alábbi mondatok kölcsönös névmásait a kölcsönösség iránya szempontjából! (Vö.: Kugler­Laczkó MGr. 2000: 164.) Szeretik egymást. Egymást követve távoztak az épületbil. Szerelmesek voltunk egymásba. Egymáshoz koccintotta a poharakat.

24

[Az elemzéshez segítségül olvassa el Laczkó Krisztina: A kölcsönös névmás jelentéstani arculata cím tanulmányát! In.: Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan körébil. Tankönyvkiadó. Budapest, 1992: 97­107.] 51. Igazolja mondatba helyezéssel, hogy az alábbi névmások határozatlan névmások! egyik, másik, egyéb, többi, holmi

52. Különböztesse meg a mondatok névmásait funkciójuk alapján! Valamennyi gombócot megevett. Valamennyi gombócot megette. ( Határozott, határozatlan tárgy.)

53. Csoportosítsa az alábbi névmásokat aszerint, hogy névszókat (finevet, melléknevet, számnevet) helyettesítik-e vagy pedig határozószóiak! aki, valahová, bármilyen, hol?, hányadik?, ez, itt, valami, bármikor, ameddig 54. Írjon példát az alábbi névmásokra! azonosító melléknévi mutató névmás ............................................... határozószói kérdi névmás ........................................................... megengedi finévi általános névmás ............................................... nyomatékos határozószói mutató névmás ......................................... gyjti számnévi általános névmás ..................................................

55. Adja meg ragos névszóval, névutós névszóval, határozószóval az akkor, úgy határozószói névmások lehetséges referensét! (Pl. ott kinn, benn az udvaron ház elitt) 56. A határozott néveli legfontosabb funkciói (a határozottság ismertség jelölése, az egyedítés: vö.: Kugler MGr. 2000: 283­84.) mellett grammatikai funkciójú is lehet. Elemezze eszerint az alábbi mondatok kiemelt néveliit! A szeretlek az egyik legszebb magyar szó. A kötelesség kötelesség. ( Szófajváltás, aktuális szófaj.) ( Minisíti predikatív viszony, grammatikai szkítés.) Édesapám a tanár. Katinak az autója a garázsban van. ( Azonosító predikatív viszony.) ( A birtokos jelzi és a birtoklást kifejezi részeshatározó.) Az újságot olvasom. ( A tárgy határozottsága.) 25

57. Írja az alábbi névutók mellé ­ ahol lehetséges ­ a háromirányúságnak megfeleli változatokat! után ..................... át ........................ mellil .................. közé .................... felett ................... körül ..................

58. A névutók között találunk példát alanyesettel álló és ún. ragvonzó névutóra, ill. birtokos személyjelet tartalmazó névutókra is. Írjon mindegyikre 3-3 példát! 59. Határozza meg az igekötik funkcióját! meggyengít ­ elgyengít ­ legyengít; elhord ­ lehord; kiégett ember ­ leégett ház úszik ­ átúszik ­ átússza; mászik ­ felmászik ­ megmássza; vizsgázik ­ levizsgázik; ír ­ megír; alszik ­ elalszik; áll ­ megáll

60. Egészítse ki a párbeszéd mondatait a van megfeleli változatával és a hozzá kapcsolható egyéb eszközökkel! Elemezze a mondatokat! Mi a funkciója a létigének és a mondatrészteremti segédigének? (Morfológia, szintaktikai típusú szószerkezetek.) ­ Szia. ­ Te is gólya .......? ­ Miért, úgy nézek ki, mintha veréb ..........? ­ Ellenkezileg. Itt mindenki olyan elegánsan ....... felöltözve, hogy teljesen zavarban ........... tile. ­ Akárcsak az unokabátyám. Tavaly vagy tavalyelitt?! Fiiskolás tavalyelitt még nem lehetett, mert tavaly nyáron ............ az érettségi bulija. Úgyhogy fiiskolás csak a múlt évben ................ az uncsim. ­ is fiiskolás ..........? ­ Mit is kérdeztél? Hogy fiiskolás .........-e? Nagyon is. Bárcsak ne ........... olyan mafla gólya. ­ Nekem meg egy talpraesett nivérem .......... ­ És i? ­ Ööööö, fiiskolás i még nem ........., de már járt elikészítire. ­ Meghívhatlak egy kólára? ­ Persze.

61. Egészítse ki az alábbi mondatokat a ,,Kati sztár" állítás mondatrészteremti segédigés változataival! (sztár lesz, sztár volt, sztár maradjon, lenne sztár, volna sztár, sztár lehet, sztár lehetne) Kati kitartása és tehetsége révén bizonyosan ....................... 26

Kati szándéka szerint örömmel ........................ Ha Kati ....................., már ma szívvel-lélekkel küzdene érte. Kati könnyen .................. , hisz minden adottsága megvan hozzá. Ha nem ....................... , ugyan miért kapna ennyi levelet a rajongóitól? Reméljük, 80 év múlva úgy emlékeznek vissza az újságok, hogy igen nagy ................ A sztárság igencsak illékony dolog, ezért Kati elszántan munkálkodik azon, hogy még sokáig ..................................... 62. Igazolja, hogy az alábbi mondatok módosítószókat tartalmaznak. (Ne feledje, hogy a módosítószókat az különbözteti meg a partikuláktól, hogy az utóbbiak nem válaszolhatnak eldöntendi kérdésre!) Valószínleg elolvad a hó. Állítólag tudja a leckét. Pontosan erril beszéltem. Tényleg nem voltunk ott.

63. Foglalja mondatba módosítószóként a következi szavakat! természetesen, kétségtelenül, biztosan 64. Gyjtsön még példákat módosítószókra! Igazolja legjellemzibb tulajdonságaikat: pl.: törölhetik, kiemelhetik fimondattá, eldöntendi kérdésre felelnek: nem illeszkednek be a mondat szintaktikai szerkezetébe. (Olvassa el Kugler Nóra: Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához cím tanulmányát! Magyar Nyelvir 2001: 233­241.) 65. Sorolja be az alábbi szavakat a mondatszók megfeleli osztályaiba! (Vö.: Kugler MGr. 2000: 292­304.) miau, sicc, apropó, oá, óh, szia, irgum-burgum

66. Igazolja, hogy a kiemelt szavak a megjelölt szófaji kategóriába sorolhatók! Kati sem jött el. Nem Kati jött el. Eljött Kati? Nem. viszonyszó, rémakiemeli partikula viszonyszó, tagadószó mondatszó, interakciós mondatszó

27

B) Komplex feladatok 67. Minisítse az alábbi idézet szavait szófaji szempontból! ,,Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt..." 68. Állapítsa meg az alábbi kifejezésekben aláhúzott szavak szófaját! barátai révén, alig bírta, ügyetlen lévén, otthon volt, átlépve a küszöböt, hirdetés útján, elment volna, valahány éves, kedves volt, otthon lenni, szép lenni ( Morfológiai és szintaktikai típusú szószerkezet.) 69. Állapítsa meg a mondatok kiemelt szavainak szófaji miniségét! A házon belül mindenkit fölismert. Belül minden ragyog a házban. Keresztülgázolt a réten. Aztán irány, keresztül a bozóton! Eliször megállt elöl, majd hirtelen hátrasietett. Ne menj hátra, csak elire! Legföljebb harminc forintom maradt. Legföljebb rakd a polcon! Úgy szeretlek, mint galamb a búzát. Úgy öt percnyire innen történt a baleset. Az erdit irtó napszámosok reggeliztek. Irtó jól dolgoztak az erdiirtók. Tök jó a szerkód. A tök jó lesz fizeléknek. Marha kellemetlen ez számunkra. A marha húsa nem kellemetlen. Kutya hideg van odakinn. Kutyául érzem magam. A kutya a farkas rokona.

70. A megadott szavak szófaját tekintve melyik a kakukktojás az egyes sorokban? fog, kell, marad, vagy (nem kötiszó), lehet, múltam, volna múlni, lenni, olvasni, maradni amilyen, akinek, ahol, amolyan, amennyi, ahonnan, ahányról 28

71. Egészítse ki a szöveget az alábbi szavakkal, majd minisítse azokat szófaji szempontból! akinek, mindent, valamit, magával, magáé, magát, nekem, semmit, semmit; valamikor, kié, úgy ­ Mondott .................? Gyuri ajkaiba harapott, megrestellte ..............., hogy ismét hangosan gondolkozott. ­ ............................. Folytassa, kérem. ­ Nos, Szent Péter tehát eltnt, de az esernyi megmaradt. ­ És megvan? ­ kérdé mohón. ­ De meg ám. ......... irzik a glogovai templomban, mint egy kincset. ­ Hála istennek! Nagy lélegzetet vett, mint .......... a szívéril mázsás teher esik le, gyöngyözi homlokát megtörülte a zsebkendijével. Megvan! ­ motyogta. ......... tudott, s a nagy szerencse egyszerre összemorzsolta... ­ És ...... most az esernyi? A templomé? ­ tudakolta gépiesen. ­ Lehet még a .......... is ­ csintalankodék a menyecske. ­ Veronika .......... viszi a férjéhez. Így mondta ............. ................ a glogovai tisztelendi úr. 72. Pontosítsa az aláhúzott szavak szófaját! ­ Hol jártál mostanában? ­ Hol Londonban, hol Párizsban. ­ A testvéredet is magaddal vitted? ­ Nemcsak it, hanem a barátaimat is. ­ Úgy augusztus tájban új utat tervezünk. ­ Ismét többen? ­ Úgy a legjobb, így már most nézegetjük a kínálatot. ­ Nem készültök Kanadába? ­ Nem. ­ Ha nincs kedvetek, hát ne is menjetek! ­ Hát nem is tudom... 73. Állapítsa meg az aláhúzott szavak pontos szófaját! Felkészült a vizsgára? ­ Persze. A vizsgára persze már megint nem készült fel. Péter egyszeren oldotta meg a feladatot. Péter egyszeren megoldotta a feladatot. Tudom, hiszen láttam. Hiszen ezt te is tudod. 29

(Vö.: Péteri Attila: Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvir 2001: 94­102.) 74. Nevezze meg az alábbi tagadást kifejezi szavak pontos szófaját! nincs, nem, sem, senki, sehol

75. Elemezze a két József Attila-idézet minden szavát szófajtani szempontból! Különösen figyeljen a van különbözi ragozott, jelezett alakjaira, és a maga funkcióira! Így éltem s voltam én hiába, megállapíthatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. (József Attila)

Egyedül voltam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan. Magad vagy, mondták: bár velük voltam volna én boldogan. (József Attila) 76. Elemezze az alábbi Ancsel Éva-idézetek mondatainak minden szavát szófajtani szempontból! (Ancsel Éva: Bekezdések az emberril. Hibiszkusz Könyvkiadó. Budapest, 1991.) A semmi ágán is megél a szív, ha elhallatszik hozzá a szomszédos ágon üli dobbanása. Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idi, és elpereg a múlt. Nem elég, ha az ember életútjának felén egy sötét nagy erdibe ér, el is kell tévedni benne ­ hogy egy kicsike tisztánlátást kiérdemeljen. Aki az egész világban csalódott, vajon nem tart-e attól, hogy egy szép napon az egész világ fogja magát, és csalódik ibenne? Ha nem ismernénk a feltételes módot, talán kevesebbet szenvednénk, de mi maradna belilünk? Aki nem tud szeretni, az hiába keresi a kulcsot, amellyel belülril magára zárta ajtaját. Ha valaki alacsony, azon nincs mit nevetni. Amíg talapzatra nem áll. Nagyon sokszor kell földig görnyedni, földig öregedni terhek alatt, és nagyon jól kell ismerni a földet, hogy az ember háta egyenes maradjon. Az, aki senkit sem tud szeretni, bnt se tud elkövetni. De ettil még nem bntelen. Annál teljesebb az ember, minél hiánytalanabbul szétosztja magát szüntelenül. 30

Az igazság hasonlít egy olyan haranghoz, amely egyetlenegyszer kondul, de megállnak tile az órák. Farkasszemet nézni a kudarccal és végigmondani ­ ez azért már majdnem gyizelem.

31

ALAKTAN

32

I. Elméleti segédanyag
Titani alapfogalmak: Titípus: Azok a szótövek, amelyeknek tialakjai között ugyanaz a hasonlóság és különböziség van, egy titípusba sorolhatók. (A titani besoroláskor általában az írott képet, a ragok és jelek elitti tiváltakozást vesszük figyelembe. Nem vagyunk tekintettel a jelentéstanilag elszigetelidött alakokra: pl.: jók ­ javak; hamus ­ hamvas.) A ti a különféle toldalékok elitt változatlan marad (abszolút töve mindig relatíve szabad timorféma).

Egyalakú ti:

Többalakú ti: Bizonyos toldalékok elitt, toldaléktípustól függien két vagy több alakváltozata (alternánsa) van. (Az abszolút ti lehet relatíve szabad és kötött timorféma is: pl. bokor|ban : bokr|ok.) A szóelemekre bontáskor az alábbi fogalmakkal dolgozunk: Abszolút ti: Relatív ti: Morfológiailag tovább nem tagolható. Mindig morfémaszerkezet, még kapcsolható hozzá toldalék, vagyis a relatív ti az ti, amely még tagolható, amelyril még leválasztható toldalék. A szólezáró szerep ragmorfémával lezárt szóalak, már semmilyen toldalékot nem vehet fel. Maga az abszolút ti, ill. a timorféma + képzi(k) önálló lexémát adó kapcsolata (vö.: lexikai morfémák). Pl. ház-, házas-, házasság-. Abszolút, ill. relatív timorféma + jel(ek) kapcsolata (a jel nem hoz létre új lexémát, grammatikai jelentést hordoz). Pl. házak-, házaké-. [A szintaktikai ti fogalmának bevezetése segíthet bizonyos elemzési buktatók elkerülésében is. A problémát a szintaktikai tinek olyan, látszólag azonos morfémaszerkezettel való összekeverése jelenti, amelyben zéró morféma (Ø) található. Pl. az olvasnának igealak relatív, szintaktikai töve olvasná-, amelyet itt a -nak általános ragozású T/3. személy igei személyrag követ, nem azonos az i olvasná (a könyvet) zárt igealakjával (ebben a határozott ragozást is jelöli feltételes módjel után Ø morfémában realizálódik az egyes szám harmadik személy igei személyrag). (Vö.: még a mintaelemzések evéseinknél, sárgítsa szóelemekre bontását is.) Vö.: Laczkó MGr. 2000: 49.]

Zárt szóalak:

Lexikai ti:

Szintaktikai ti:

33

Relatíve szabad timorféma: Tulajdonképpen az ún. szótári tövek egy része. A magyarban az elvontan, a nyelv síkján létezi szótári alak (a lexéma) és a szótári ti a felszínen azonos (ház, ház-). Az igei és a névszói timorfémák jellemzi sajátja azonban az, hogy önálló megnyilatkozássá válásukhoz, mondatba kerülésükhöz szükségszer iket ellátnunk jel- vagy ragmorfémákkal (testesekkel, de akár testetlenekkel = zéró morfémákkal) is. A szabad morfémák jellemzije, hogy más szóelem nélkül, önmagukban is elifordulhatnak a mondatban (pl. a flektáló nyelvekben). Az agglutináló nyelvekben, így a magyarban is viszonylag kevés timorfémára jellemzi ez (vö.: szükségszeren szabad, potenciálisan szabad timorféma: Laczkó MGr. 2000: 46.). Az igei és névszói timorfémák a fentiek miatt szabadok nem, legfeljebb relatíve szabadok lehetnek, relatív szabadságukat éppen a zéró morféma felvétele okozza. Az egyalakú tövek abszolút töve mindig relatíve szabad morféma; a többalakúak esetében meg kell különböztetnünk a relatíve szabad (pl. ló-, tesz-) és a kötött morfémás tövet, töveket (pl. lov-, tev-, te-, té-). Kötött morféma: Legfontosabb jellemzije, hogy csak más morfémával együtt fordul eli a nyelvhasználat szintjén. Egyik jelentis csoportját a többváltozatú tövek nem szótári tövei (l. elibb) adják, az ún. kötött tialternánsok. [Szükségszeren kötött morfémák a toldalékmorfémák és az ún. fiktív tövek (pl. csill-, patt- stb.) is.]

Igetövek
A titípusba soroláshoz a következi alakok adhatnak segítséget: szótári alak, E/2. felszólító módú alak, E/3. múlt idej alak, az igébil képzett folyamatos melléknévi igenév, (a ható, a mvelteti képzis alak). A) EGYALAKÚ IGETÖVEK: áll, tanít, ír, mond, bánt stb. B) TÖBBALAKÚ IGETÖVEK: 1. Hangzóhiányos változatúak:

zörög, ugrik, fürdik stb. zörög, zörgugrik, ugor-

2. v-s változatúak: a) csupán v-s tövek: szi, ni, fi, li, ró, rí szi, szövb) sz-es v-s változatúak: tesz, lesz, vesz, visz, hisz, eszik, iszik tesz, tev-, te-, téc) sz-es, d-s és v-s változatúak: alszik-típus: fekszik, nyugszik stb.

34

alsz-, alv-, alud-, aldicsekszik-típus: cselekszik, gyanakszik stb. dicseked-, dicseksz-, dicsekv3. sz-et d-vel váltakoztató tövek: 4. n-es változatú tövek: megy, men-, me-, mévan, vagy, val-, voljön, jöv-, jö5. sz-es és z-s változatú igék: igyekszik, szándékszik, emlékszik igyeksz-, igyekez-, igyekvöregszik, gazdagszik, betegszik stb. öregsz-, öreged-

MGr. + 6. st ~ s és szt ~ sz változatúak: fest, éleszt fest, fes- (felszólító módban: fess) éleszt, élesz- (felszólító módban: élessz) 7. t ~ s változatúak: alkot, kutat, üt (rövid mgh. + -t végek) (+ lát, bocsát) alkot, alkos- (felszólító módban: alkoss) lát, lás- (felszólító módban: láss)

Névszótövek
A titípusba soroláshoz a szótári alakot, a tárgyesetet, a többes számú alanyesetet, az E/3. személy birtokos személyjeles alakot vehetjük figyelembe. Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy több olyan szavunk van, amelyek bizonyos képzik elitt egyéb változást is mutathatnak (pl.: -ít, -ul, -ül; -d, -dik számnévképzi: feket|ít, barn|ul, harma|dik, negy|ed stb.) Vö.: Keszler MGr. 2000: 53.; l. még: Keszler 1981: 219­27. A) EGYALAKÚ NÉVSZÓTÖVEK 1. Magánhangzós végek: hajó, kávé stb. 2. Mássalhangzós végek: ház, pad, hat stb. 3. H-ra végzidik: düh, sah stb. B) TÖBBALAKÚ NÉVSZÓTÖVEK I. Mássalhangzóra végzidik: 1. Hangzóhiányos változatúak: köröm, szerelem, selyem stb. bokor, bokrHangátveti vagy hangugrató tövek: kehely, pehely, teher teher, terh2. Tibelseji iditartamot váltakoztató tövek: kéz, híd, kút, tz, madár stb. kéz, kezII. Magánhangzóra végzidik: 1. Tivégi iditartamot váltakoztató tövek: fa, béke, körte, kertje stb.

35

fa, fá2. Véghangzóhiányos névszótövek: borjú, fiú, varjú, könny, lassú stb. borjú, borj3. ó-t a-val, i-t e-vel váltakoztató tövek (MGr. hangszínt és iditartamot váltakoztató tövek): apró, erdi, ketti stb. ajtó, ajtamezi, meze4. v-s változatú névszótövek: a) Iditartam-váltakoztató tövek: ló, ki, f stb. ló, lovb) Hangszínt és iditartamot váltakoztató tövek: hó, tó, szó stb. hó, havc) Véghangzóhiányos v-s változatúak: falu, daru, tet stb. falu, falvd) Változatlan tihangzós v-s változatúak: m, bi m, mvIII. Keverék, ill. egyedi típusú névszótövek: Pl. anya, apa, fekete, barna, lélek, három, jó, még, száj, bíró

Alternáció
A magyar nyelv egyik jellemzi morfológiai (morfofonológiai) sajátossága, hogy toldalékmorfémáinak jelentis része alakváltozat(ok)ban él. Az alábbiakban azokra az alternánsokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek az elemzésben a legtöbb gondot okozzák. A felszólító mód jelének alternánsai (morfológiailag meghatározott, kötött alternáció): Invariáns: [-J] -j -jj -gy (pl. vár|j, él|j, ad|j, olvas|s, fiz|z, szi|j stb.) (csak: jö|jj, jö|jj|etek) (a hisz kivételével az sz-es v-s igetövekben) ve|gy|él, i|gy|atok, té|gy stb. (csak: hi|ggy, hi|ggy|ük) [egyes szám második személy, tárgyas ragozású rövidebb igelakban: pl. vár|d: a -d igei személyrag(!); az sz-es v-s és a csupán v-s titípusú igelakon megnyúlt igei személyrag található: pl. e+Ø+Ø+dd, szi+Ø+Ø+dd (a felszólító mód jelén kívül a jelen idit is Ø morféma jelöli).] (a -t vég igéknél: fus|s, tanít|s stb.)

-ggy -Ø

-s A birtoktöbbesíti jel alternánsai: Invariáns: [-I] -i

(pl. hajói, cipii stb.)

36

-ai -ei -jai -jei A több birtokra utaló következiképpen alakul:

(pl. házai, ablakai stb.) (pl. kezei, füzetei stb.) (pl. pontjai, padjai stb.) (pl. kertjei, szentjei stb.) személyjelezési rendszer ennek megfelelien a

birtokos

birtoktöbbesíti jel ti + -i, -ai, -ei, -jai, -jei +

birtokos személyrag/jel -m -d -Ø -nk -tok, -tek -k

(Vö.: Rácz Endre 1974: 146.) [Az általános iskolai tankönyvek többségében a toldaléktömbös felfogásnak megfeleli rendszert találjuk: a toldaléktömb magába foglalja a birtokos számát és személyét, illetve a birtok számát. A ház, kéz, pad, kert, hajó lexémák segítségével: E/1. E/2. E/3. T/1. T/2. T/3. -aim, -eim, -jaim, -jeim, -im -aid, -eid, -jaid, -jeid, -id -ai, -ei, -jai, -jei, -i -aink, -eink, -jaink, -jeink, -ink -aitok, -eitek, -jaitok, -jeitek, -itok, -itek -aik, -eik, -jaik, -jeik, -ik

Vö.: Rácz Endre 1974: 143-44.]

Munkánkban ­ MGr.-nek megfelelien ­ a birtokos személyjel elnevezést használjuk, bár véleményünk szerint 'kétarcú' ez a toldalékmorféma. Jeltulajdonsága, hogy nem szólezáró szerep: más jel is állhat utána, viszonyrag követheti. Teljes paradigmasora, szám- és személybeli egyezteti szerepe azonban ragfunkció. A finévi igenév képzijének alternánsai: Invariáns: [- NI] -ni -ani/-eni -nni (pl. adni, olvasni, kérni stb.) (pl. tanítani, festeni stb.) (Elihangzóval!) (az sz-es v-s igetövekben: te|nni, ve|nni, e|nni stb. 37

-n-

(a finévi igenév személyragozott elsi és második személy alakjaiban: ad|n|om, olvas|n|otok, kér|n|ünk stb.)

-an/-en -nn-

(pl. tanít|an|om, fest|en|em) (Elihangzóval!) (az sz-s v-s igetövekben az elsi és második személy személyragozott alakokban: te|nn|ed, ve|nn|etek, e|nn|ünk stb.)

A feltételes mód jelének alternánsai: Invariánsok: [- NA, - NE; - NÁ, -NÉ] ­ -na, -ne; -ná, -né (pl. ad|na, kér|ne, ad|ná, kér|né stb.) ­ -ana/-ene (szabadít|ana, felejt|ene) (Elihangzóval!) ­ -aná/-ené (szabadít|aná|m, felejt|ené|m) (Elihangzóval!) ­ -nna, -nne, -nná, -nné (az -sz-es v-s igetöveknél: ve|nne, i|nna, ve|nné, i|nná, e|nné|nek, hi|nné|tek stb.

(Ügyeljünk a -n-es titípusba tartozó igék helyes szóelemekre bontására: a jön, megy, van morfémaszerkezeteiben az -n a szóti része: jön|ni, men|n|etek, men|né|tek, van|ni (van) stb.)

II. Mintaelemzések
eszik esz-ik eszik egyétek egyegy-étek abszolút ti, lexikai ti, kötött ti, sz-es v-s titípusú igeti egyes szám harmadik személy ikes ragozású igei személyrag zárt szóalak abszolút ti, lexikai ti, kötött ti, sz-es v-s titípusú igeti a felszólító mód jele relatív, szintaktikai ti többes szám második személy határozott ragozású igei személyrag (Többes szám második személyben múlt idiben és felszólító módban az -atok / -etek, -átok / -étek az általános és a határozott ragozás különbségét hordozza (vö.: Velcsov Mártonné 1974: 131).] zárt szóalak

egyétek

38

edd

eØ Ø -dd edd

abszolút ti, lexikai ti, kötött ti, sz-es v-s titípusú igeti a felszólító mód jele (!) a jelen idi jele egyes szám második személy határozott ragozású igei személyrag (megnyúlt) zárt szóalak abszolút ti, lexikai ti, kötött ti, sz-es v-s titípusú igeti a feltételes mód jele. [Egyes szám harmadik személyben jelöli az általános és a határozott ragozás különbségét is (vö.: enné).] igei személyrag zárt szóalak

enne

e-nne

Ø enne

De: menne men- abszolút ti, lexikai ti, kötött ti, n-es titípus (!) -ne a feltételes mód jele Ø igei személyrag menne zárt szóalak

ennetek

[A szóelemekre bontás elitt a hibák elkerülése végett fontos a szóalak szófajának meghatározása. A finévi igenév személyragozott alakjának felismerését nehezíti, hogy benne ­ a harmadik személy alakokat kivéve ­ az igenév -ni képzije alakváltozatában van jelen. Felismerését segíti viszont, hogy mondatban a finévi igenév személyragozott változata csak bizonyos állítmányok mellett jelenhet meg (kell, illik, nehéz, hasznos stb.), s nem utalhat közvetlenül a cselekvéshordozóra (nem teheti ki mellé nominativusban álló cselekvéshordozó: ti ennetek). A finévi igenév személyragozott alakjának felismeréséhez tehát alkalmazhatjuk a + kell és a ­ nominativusban álló cselekvéshordozó próbáját. Az igealakokat ezzel szemben a ­ kell és a + nominativusban álló cselekvéshordozó jellemzi: vö.: ti ennétek]. e-nn-(e)tek abszolút ti, lexikai ti, kötött ti, sz-es v-s titípusú igeti a finévi igenév képzije a finévi igenév személyragja, többes szám második személy cselekvéshordozóra utal zárt szóalak abszolút ti, lexikai ti, kötött ti, sz-es v-s titípusú igeti a múlt idi jele relatív ti, szintaktikai ti 39

ennetek ettél e-ttett-

-él ettél

egyes szám második személy általános ragozású igei személyrag zárt szóalak

evéseinknél

a)

A birtoktöbbesíti jel alternánsával: evabszolút ti, lexikai ti, kötött ti, sz-es v-s titípus -ésdeverbális nomenképzi, többalakú képzi, elvontfinévképzi evésrelatív, lexikai ti -eia birtoktöbbesíti jel (alternánsa) evéseirelatív szintaktikai ti (FONTOS! ez a ti nem egyenli az 'i evései' alakváltozattal, ahol a birtoktöbbesíti jelet Ø morfémájú birtokos személyrag/jel követheti csak) -nk többes szám elsi személy birtokos személyjel evéseink- relatív, szintaktikai ti -nél esetrag (adessivusi) evéseinknél zárt szóalak (vö.: Balogh MGr. 2000: 189, ill. Rácz Endre 1974: 145­ 48.) A toldaléktömbös felfogás szerint (vö.: Rácz Endre 1974: 143­ 145): az evéseinknél szóalakban az -eink többfunkciós toldalékmorféma, amely utal a birtok többségére és a birtokos számára, illetve a birtokos személyére is. Neve = több birtokra utaló többes szám elsi személy birtokos személyjel. evéseink- relatív, szintaktikai ti -nél esetrag (adessivusi) evéseinknél zárt szóalak sárgabszolút ti, lexikai ti, kötött ti, itt: véghangzóhiányos névszóti [A sárga lexéma több színnévhez (pl. fekete, barna) hasonlóan keverék titípusú, hiszen más toldalékmorfémák elitt tivégi iditartamot váltakoztató titípusként viselkedik: sárgák sárgá- : az abszolút, kötött ti. Vö.: Keszler MGr. 2000: 180. l. még: Keszler Borbála, 1981: 218­27.] denomális verbumképzi, egyalakú képzi, 'valamilyenné tesz' jelentés relatív lexikai ti a felszólító mód jele (-t vég igéken) relatív, szintaktikai ti (Nem azonos a ,,te sárgíts" morfémaszerkezettel, amelyben a Ø morfémás E/2. személy alanyi ragozású igei személyrag zárt szóalakot hoz létre.) egyes szám harmadik személy, határozott (tárgyas) ragozású igei személyrag zárt szóalak

b)

sárgítsa

-ít sárgít-ssárgíts-

-a sárgítsa

40

lelketlenül

lelk-

-etlen lelketlen-ül

abszolút ti, lexikai ti, kötött ti, keverék titípus: tibelseji iditartamot váltakoztató és hangzóhiányos titípus egyszerre (ugyanígy viselkedik bizonyos toldalékok elitt három szavunk is: pl. harmadik) denominális nomenképzi, többalakú képzi, fosztóképzi relatív, lexikai ti esetrag (essivusi­modálisi)

Hibalehetiség: összekeverni az azonos alakú -ul, -ül deverbális nomenképzivel (újul, szépül), amely igealakot hoz létre, és nem szólezáró szerep!] lelketlenül zárt szóalak

A fentebb már bemutatott e|nne ­ men|ne (ugyanígy: e|nn|etek ­ men|n|etek) egymástól különbözi elemzéséhez hasonlóan ügyeljünk például a tegyünk ­ megyünk, várunk ­ várnunk, adod ­ add, álmosság ­ bölcsesség, zárjuk1 ­ zárjuk2 ­ zárjuk3, szekrényét1 ­ szekrényét2 morfémaszerkezetek helyes bontására!

tegyünk ­ megyünk te-gytegy-ünk tegyünk abszolút ti, lexikai ti, kötött ti; sz-es v-s titípusú igeti a felszólító mód jele relatív, szintaktikai ti többes szám elsi személy általános ragozású igei személyrag zárt szóalak megy- abszolút ti, lexikai ti, relatíve szabad ti, n-es titípus -ünk többes szám elsi személy általános ragozású igei személyrag megyünk zárt szóalak

várunk - várnunk vár-unk abszolút ti, lexikai ti, relatíve szabad ti, egyalakú igeti többes szám elsi személy, általános ragozású igei személyrag -n-unk várunk zárt szóalak a finévi igenév képzije a finévi igenév személyragja (l. korábban)

várnunk zárt szóalak

adod ­ add Az ad- abszolút, lexikai, relatíve szabad, egyalakú igeti után kijelenti mód, jelen idiben az elihangzós -d egyes szám második személy, határozott (tárgyas) ragozású igei személyrag áll; a felszólító módú rövidebb alakban elihangzó nélküli az igei

41

személyrag. A ragozási rendszert következetesen jellemzi különbség mutatja, hogy az elihangzó, amelynek elsidleges feladata leíró szempontból a toldalékmorféma kiemelése vagy a szóalak jól formálttá tevése, grammatikai funkciót kaphat: a kijelenti és a felszólító mód különbségét jelöli egyes szám második személyben, tárgyas ragozásban. [Vö.: Lengyel Klára (1995: 316): ,,a nyelv felismerve az elihangzó morfológiai kihasználatlanságát, funkciótalanságát ­ feltölti azt morfológiai szereppel."] Más esetekben az elihangzó különbsége, ill. megléte vagy hiánya szófaji különbséget eredményez (pl. vörösek ­ vörösök, kitnik ­ kitniek, Aranyt ­ aranyat, Fakanált (újságnév) ­ fakanalat); diakrón szempontból pedig toldalékhasadáshoz vezethet [-n, -on/ -en/ -ön és -n, -an / -en: pl. gyorson (finév), gyorsan (melléknév)]. Az add elemzésekor ügyeljünk arra, hogy az egyes szám második személy, felszólító módú rövidebb igelakban a felszólító mód jele (és a jelen idi jele is) Ø fokon van (vö.: hosszabb alak: adjad).

álmosság ­ bölcsesség A két elvont finév közül az elsi három, a második két szóelembil áll. Az álmabszolút, kötött, hangzóhiányos névszótövet az -s denominális nomenképzi álmos- , majd a -ság denominális elvont finévképzi követi relatív, lexikai tövet alkotva. A szóalak helyesírásában a kiejtés és a szóelemzés elve fedi egymást. A bölcs- abszolút, relatíve szabad, egyalakú névszóti után az intervokális helyzetben megnyúlt mássalhangzójú -sség képzi áll. A -s itt, ebben a szóalakban nem lehet önálló morféma, képzi, hiszen nem hoz létre új lexémát. (A korábbi ­ a szóelemzésnek megfeleli ­ helyesírást a HSz. 10. kiadásában a kiejtésnek megfeleli írásmód váltotta fel. Frissesség szavunkat pedig a 11. kiadás igazította a kiejtéshez.) zárjuk1 ­ zárjuk2 ­ zárjuk3 A grammatikai homonimák szófaji és szóelemekre bontási különbsége a mondatban válik egyértelmvé. (Be)zárjuk az ablakot. Zárjuk be az ablakot!

zár- abszolút, lexikai, relatíve szabad egyalakú igeti -juk többes szám elsi személy, határozott (tárgyas) ragozású igei személyrag -j-uk a felszólító mód jele többes szám elsi személy, határozott (tárgyas) ragozású igei személyrag

zárjuk zárt szóalak

zárjuk zárt szóalak Elromlott a zárjuk. zárabszolút, lexikai, relatíve szabad ti, egyalakú névszóti

42

-juk zárjuk

többes szám harmadik személy birtokos személyjel relatív, szintaktikai ti

szekrényét1 ­ szekrényét2 A szintén grammatikai homonimát adó szekrényét morfémaszerkezet é-je a Nyisd ki Pista szekrényét! mondatban, egyes szám harmadik személy, egy birtokra utaló birtokos személyjel. A megadott toldalékmorfémájú szintaktikai ti újabb toldalékmorfémák elitt tivégi iditartamot váltakoztató tiként viselkedik (Pista szekrénye). A birtokos személyjel a birtokszón utal a birtokos számára és személyére. A Nyisd ki a fiókot, a szekrényét! mondat értelmezi jelzijét adó szekrényét é-je birtokjel. (A birtokjel egyébként a birtokost jelöli szón utal a birtokra: Ez a fiók a szekrényé.

III. Gyakorlófeladatok
A) Az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatok

1. Csoportosítsa az alábbi szavakat aszerint, hogy melyek szükségszeren szabad, melyek potenciálisan szabad, s melyek relatíve szabad timorfémák! Indokolja is! ( Szófajok.) madár, után, tesz, kinn, mert, lélek, három, egyedül, jaj, alig, persze, futva

2. Milyen Ø morfémákat tartalmaznak az alábbi kiemelt szóelifordulások? A fiú érdekes könyvet olvas. A fiú sapkája a földre esett. Várd ki a sorod! Várj meg engem! ( Tárgy, határozott, határozatlan, jelölt, jelöletlen.) Tedd a kezed homlokomra! Sajnálom magam. Eddz sokat! Edzd magad!

3. Passzív (fiktív) ti: olyan timorféma, ami önmagában nem, csak valamilyen képzivel fordul eli. Ilyenkor a ti megállapításában segíthet egy másik képzis formával való szembeállítás. Pl.: borul ­ borít Keressen hasonló példákat az alábbi passzív tövet tartalmazó szavakhoz!

43

zör-get röp-köd vis-ong

ból-ogat tám-aszt for-gat

4. Igazolja az alábbi szavak szófajának, grammatikai jellemziinek meghatározásával azt, hogy az elihangzónak lehet szófaji megoszlást, szófaji és grammatikai különbséget jelöli szerepe! hsítik felelisök hódítók mondd családosok fakanalat add aranyat ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ hsítiek felelisek hódítóak mondod családosak Fakanált (újságnév) adod Aranyt

5. Mi a különbség az alábbi szópárok jelentése között? vádoló ­ vádló kerepeli ­ kerepli gázoló ­ gázló tároló ­ tárló taroló ­ tarló pároló ­ párló

6. Foglalja mondatba az alábbi szópárokat! Milyen jelentéskülönbséget eredményeznek a titani változatok? éberen ­ ébren hen ­ híven ó ­ avas sója ­ sava magja ­ magva borja ­ borjúja

(Figyelmébe ajánljuk Elekfi László: Eltéri toldalékokban mutatkozó jelentéskülönbségek cím tanulmányát. Magyar Nyelvir 1999: 305­317.) 7. Mely földrajzi nevekbil keletkeztek az alábbi családnevek? Milyen titípusba sorolhatók? Somlai, Makai, Kállay, Brassai, Szoboszlai, Szendrei

8. A lélek és a három két titípus tulajdonságát egyesíti magában elválaszthatatlanul (=kevert titípus).

44

Igazolja ezt az alternánsok megadásával! Gyjtsön még kevert titípusba tartozó szavakat! (Vö.: Keszler MGr. 2000: 180.)

9. Párosítsa a névszókat titani viselkedésük szerint! irodalom, tet, pokol, cérna, lé, odú, kevés, szörny, csi, sár, gyapjú, körte

10. Milyen titípusba tartoznak az alábbi névszók? ifjú, sárga, kéz, bogyó, erdi, haszon, könny, ti, tó, csonka, hosszú, homály, köröm, jó

11. Bizonyos relatív tövek is mutatnak tiváltakozást. Milyen tiváltakozás figyelheti meg az alábbi szavakban? kerestesse, kezdeményezését, látogassa, mehessen, forradalmának

12. Alkosson három csoportot a szavakból a titípusok szerint! hisz, verekedik, tülekedik, haragszik, eszik, alszik, telepedik, lesz, növekedik 13. Melyik a kakukktojás a titípus szempontjából? a) céloz, terem, zörög, morog, kopog, kesereg, ácsorog b) hajlik, fénylik, hanyatlik, hírlik, rémlik c) sátor, halom, köröm, motor 14. Írja a szavak mellé a lehetséges tiváltozatokat! szövi ______ ______ ______ ______ ______ tevi alvó ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______

gyanakvó ______ ______ ______ ______ ____ jövi ______ ______ ______ ______ ______

igyekvi ______ ______ ______ ______ ______ 15. Egészítse ki a táblázatot a fenti igealak mintájára, majd határozza meg a szavak titípusát! vágd ró hisz vágjad vágj vágjál titípus

45

fest edz üt

16. Nem megy egyre a gy! Határozza meg a titípust (igetövek)! tégy vagy higgy hagy megy légy

17. A tiváltozatok eredményezhetnek egyenérték alakváltozatokat (pl. varjúk ­ varjak, fátyolt ­ fátylat), vezethetnek jelentéselkülönüléshez (nije ­ neje, daruk ­ darvak), jellemezhetnek nyelvváltozatokat (nyelvjárási: mensz, köznyelvi: mész). Gyjtsön még hasonló példákat! 18. Lássa el a csatt passzív (fiktív) tövet képzivel ( Fiktív tövek, igenemek, igefajták.) az alábbiak szerint! cselekvi, mozzanatos, pillanatnyi cselekvés: csatt __________ cselekvi, mozzanatos, pillanatnyi cselekvés: csatt __________ cselekvi, gyakorító, tartós, huzamos, folyamatos: csatt _________ mvelteti: csatt _________ ható: csatt _________ _________ _________ _________

19. A képzik az alapszó jelentésétil függien többféle jelentésárnyalatú származékszót hozhatnak létre. Adja meg az alábbi származékszók jelentését, pl.: az 'alapszóban megnevezett hangszeren játszik' (vö.: Keszler MGr. 2000: 309)! zongorázik, citerázik korcsolyázik, pingpongozik metrózik, biciklizik vajaz, cukroz fagyizik, boroz magáz, néniz

20. Igazolja néhány példán, hogy az -l képzinek szintén több jelentése is lehet! eszköz (pl. hangszer) neve + l tulajdonságot, mértéket jelenti mn + l/ -ll színnév + l/ -ll tárgy neve + l 'valamivel dolgozik' 'valamilyennek tart' 'valamilyennek látszik' ................. ................. .................

'az alapszóban megnevezett dologgal 46

ellát'

.................

21. Képezze a felsorolt igék megfeleli alakjait! Ügyeljen a helyesírásra! (Igenemek, igefajták.) Alapalak csíp bújik rúg Gyakorító képzivel Mvelteti képzivel

A fenti példákhoz hasonlóan több ige és névszó mutat bizonyos képzi(k) elitt tibelseji iditartam ­ váltakozást: pl.: úszik ­ uszoda, zsír ­ zsiradék, tíz ­ tized, tizenöt (vö.: Keszler MGr. 2000: 53.). További problémát jelenthet, hogy több esetben az alapszó és a képzett szó összetartozása már alig érzékelheti, a képzett szó jelentése nem konvencionális; ezeket a szóalakokat leíró szempontból már nem is szükséges szóelemekre bontatni (pl.: r ­ üreg, fz ­ füzet, sznik ­ szüntelen, múlik ­ mulaszt). (Vö.: Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Szerk.: Faluvégi Katalin, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999. 17­23.) 22. Néhány esetben ugyanahhoz a tihöz több hasonló funkciójú képzi is járulhat. Válassza le az alábbi szavakról a képzit, és állapítsa meg a képzett szavak jelentéskülönbségét! okol ­ okoz sorol ­ soroz keresztel ­ keresztez gondatlan ­ gondtalan lélektelen ­ lelketlen vágtat ­ vágat tetet ­ tettet járat ­ jártat

23. Az azonos alakú képzik több igefajtát is jelölhetnek. Igazolja ezt az alábbi mondatok aláhúzott igéinek besorolásával! ( Igenemek, igefajták.) Az ülés elhúzódik. Kati elhúzódik Jóskától. Pista a hideg miatt két takaróval takarózik. Norbi nem ismeri el a hibáit, mindig mással takarózik.

24. Állapítsa meg az alábbi származékszavak segítségével, hogy az -s denominális névszóképzinek milyen jelentései vannak a magyar nyelvben! asztalos, nádas, petifis, zsíros, pirosas, * Nyulas

47

25. A képzi jelentésének megállapításában segíthet, ha a képzett szót szószerkezetté alakítjuk. Pl. asztalka = kis asztal ( kicsinyíti képzi). Alakítsa át hasonló módon az alábbi szavakat, és állapítsa meg, mi a képzi szerepe! aluszékony, integet, Szabóné, kávézó, mosakodik

26. Termékeny (produktív) képziinkkel új szótári szót tudunk létrehozni. Alkosson új lexémát az alábbi szavak felhasználásával, s így megállapíthatja, melyek a leggyakoribb ma is aktív igeképziink! Az így alkotott szavak tovább is képezhetik. internet, chat ~ cset, snowboard, klikk, blog, klón, szörf

27. Válogassa ki az alábbiak közül a már lexikalizálódott képzéseket (tehát ahol a képzett szó jelentése nem vezetheti le az alkotóelemek jelentésébil: szemantikai szóképzés)! [Vö.: Berrár Jolán: Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában In.: Rácz Endre­Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébil. Tankönyvkiadó. Budapest, 1974. 99­124] integet, mosogat, beszélget, hallgat, nézeget, látogat, eszeget

28. Nyelvünkben több azonos alakú toldalékmorféma is van. (Pl. -t: a tárgy ragja, a múlt idi jele, a befejezett melléknévi igenév képzije, deverbális nomenképzi) Milyen funkcióik lehetnek az alábbiaknak? -ik, -ék, -k, -ja, -i

29. Válassza le és minisítse a toldalékokat funkciójuk alapján! kérek, kérnék, kérik, kérlek bízik, (meg)bízlak, bízzék, bíznék

30. Az elibbi feladat elsi sorának igealakjai közül az egyiknek két funkciója is van (grammatikai homonímia). Foglalja mondatba mindkettit külön-külön!

31. Mely szóalakokban található grammatikai homonímia? várnák, innánk, látnátok, hagyjátok, higgyétek, nézzük, halászunk

32. Foglalja mondatba az alábbi grammatikai homonimákat, és mondatbeli helyzetüknek megfelelien jellemezze a szóelifordulások szóelemeit! mentünk, legyek, teremnek, vadászod, játssza, olvastam, vennék, Pistának, mentek, eddzük 48

33. Vizsgálja meg az alábbi szóalakok morfémáit, s ennek alapján értelmezze az -ik, ill. az -ék szóvégzidést! alszik, tetszik, jobbik, ötödik, kocsik, cipiik; Szabóék, szakácsnék, toldalék, írnék, tegyék, valék, szándék, szikék, igyék, kávék 34. Milyen jelentésviszonyban vannak az alábbi szópárok végzidései? (1 = szinonima, 2 = antonima, 3 = homonima)? Kovácsék ­ teríték tanult ­ tanulatlan szédít ­ szédül legelész ­ fülész kapál ­ számítógépezik kapkod ­ röpdös

35. Alkossa meg a szavakat az alábbiak szerint! A derékszíj szinonimájából induljon ki (a,b)! a) az i derékszíján: ................................................ b) a derékszíjén (ti. a csatján): ................................... c) nem a tiéden: .................................................... Határozza meg az -é funkcióját! 36. Néhány toldalékmorféma is többarcú, több toldalékfajta tulajdonságait hordozza magában. Írjon példát a következikre, magyarázza meg, miért többarcúak! képziszer jel: ................................ képziszer rag: .............................. jelszer képzi: ............................... ragszer képzi: ..............................

37. Az -ék (Kovácsék, a tanítóék) a korábbi nyelvtanokban a denominális nomenképzik között szerepelt, a MGr. heterogén többesjelnek tekinti. Gyjtse össze azokat a tulajdonságokat, amelyek alátámasztják ezt! (Balogh MGr. 2000: 185­186.) 38. Az -n határozórag az elihangzó nyelvállásfokától függien több mondatrészszerepben elifordulhat. Helyezze mondatba az -n/-on /-en /-ön és az -n/-an/-en raggal ellátott szavakat, majd állapítsa meg, melyik milyen határozó a mondatban! ( Mondatrészek.) szépen, asztalon, télen, lassan, boldogan, utcán, csúnyán, biröndön

49

39. A szomszéd (fn.) és/vagy a kevés szavak fölhasználásával egészítse ki a névszójelek alábbi táblázatát! névszójel ­k megnevezés példa szomszédai heterogén többesjel ­ od birtokos személyjel

­é kevesebbik

túlzófok 40. A barát és a jó szavak fölhasználásával készítse el a névszójelek táblázatát!

41. Hasonlítsa össze a többes szám második személy egy és több birtokra utaló birtokos személyjeles szóalakokat! Bontsa szóelemekre iket! Figyeljen az alternánsok különbségére! (Vö.: alaktan, bevezeti rész) házatok ­ házaitok kertetek ­ kertjeitek vödrötök ­ vödreitek

42. Az elolvasott könyv jelzis szintagma bivítménye befejezett melléknévi igenév. a) Adja meg a belile képzett igei-igenévi alakok paradigmájátt (vö. Lengyel MGr. 2000: 248)! b) Gyjtsön olyan alanyos alárendeli összetett szavakat (), amelyek igeiigenévi utótagúak! c) Írjon olyan alanyos szintagmákat (), amelyek alaptagja igei-igenév! 43. Válassza ki az alábbi szóalakok közül a finévi igenév személyragozott alakjait! (Finévi igenév.) olvasnunk, olvasunk; szednem, szedném; írod, írnod; látnátok, látnotok Alkosson mondatokat a finévi igenevekkel, állapítsa meg mondatrészértéküket ()!

50

44. Alkossa meg a fog igébil a lehetséges igenévi (igei-igenévi) alakokat, és foglalja iket mondatba igenévként. Közülük egyet finévként és egyet névutóként is használjon! (Az esetleges igeköti-használat megengedett!) (Szófajtan.) 45. Alkosson két csoportot a szavakból aszerint, hogy milyen toldalékmorféma-típus található a ti és a személyrag között! állnotok, élnétek, állnunk, ülnének, ülnünk, ülnötök, élnetek, élniük, állnánk Mi a toldalékok szerepe? 46. Milyen jelentéssel bivíti a birtokos személyjel a névmásokat ill. számneveket? kettijük, hármunknak/hármónknak, egyikitök, melyikünkril (Vö.: Laczkó Krisztina: Gondolatok személyjeles számneveinkril és névmásainkról. Emlékkönyv Benki Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Hajdú Mihály­Kiss Jeni. Budapest, 1991. 399­403.) 47. Indokolja, hogy miért pontosabb az általános, illetileg a határozott ragozás elnevezés, mint az alanyi, illetve a tárgyas! (Olvassa el Velcsov Mártonné A magyar nyelv verbum finitumainak néhány kérdése cím tanulmányát! In: Tanulmányok a mai magyar szófajtana és alaktana körébil. Szerk.: Rácz Endre és Szathmári István. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. 125­133.) 48. Hasonlítsa össze az általános és határozott igeragozási paradigmákat minden módban és idiben, számban és személyben! A kijelenti mód jelen idej paradigmatagokhoz viszonyítva gyjtse össze az eltéréseket más módban és idiben! (Kugler MGr. 2000: 112­114)

49. Hasonlítsa össze a többes szám második személy, kijelenti módú, jelen idej, általános ragozású igealakokat a más módban és idiben lévi alakokkal! Hol talál csupán kétalakú toldalékokat? Pl. álltok, néztek, ültök

50. Állapítsa meg az alábbi igepárok funkcióbeli különbségeit (mód, idi, ragozás)! Szóelemekre bontással igazolja is ezt! várjátok ­ kérjétek várja ­ kérje állítja ­ állítsa halasztja ­ halassza

51

51. Határozza meg a felsorolt igéket mód, idi, szám, személy és ragozás szerint, majd alakítsa át iket azonos számban, személyben és ragozásban álló felszólító módú igealakokká! szám, személy felszólító mód

mód érzek lerázta fedi látlak

idi

ragozás

52. Helyezze el az edz ige alábbi egyes szám 3. személy alakjait a táblázat megfeleli rovataiba! edzette volna, eddzen, eddze, edz, edzene, edzi, edzeni fogja

kijelenti mód általános ragozás jelen idi múlt idi jövi idi határozott ragozás

feltételes mód általános ragozás határozott ragozás

felszólító mód általános ragozás határozott ragozás

53. Írja be az igék megfeleli alakjait a táblázatba! kijelenti mód, jelen idi, E/2., általános ragozás hisz tesz metsz feltételes mód, jelen idi, T/3., általános ragozás felszólító mód, jelen idi, E/2., határozott ragozás kijelenti mód, jelen idi, T/1., határozott ragozás felszólító mód, jelen idi, T/2., általános ragozás

52

54. Egészítse ki a táblázatot a megadott igealakok mintájára!

szánd meg elmulaszt lemond elhisz megedz belát kiht

nyújts

55. Bontsa szóelemekre az alábbi mondatokban a vonz ige alakjait! Ti is vonzzátok az ilyen lehetetlen alakokat? A mágnes vonzza a vasat. Csapjatok nagy hírverést, vonzzatok oda mindenkit! Úgy vonulj végig a kifutón, hogy vonzd oda mindenkinek a tekintetét!

56. Határozza meg az alábbi igealakokat!

megnagyobbíthatjátok ............................ mód ............................. idi ............................ szám ............................. személy ............................ ragozás

emelkedjenek

............................ mód ............................. idi ............................ szám ............................. személy ............................ ragozás

elolvasnák

............................ mód ............................. idi ............................ szám ............................. személy ............................ ragozás

57. Ragozza a (vö.: Kugler MGr. 2000: 118­119) az ikes ragozás szerint a dolgozik igét, majd állapítsa meg, mely paradigmatagokat használják ma is!

53

58. Értelmezze az alábbi ábrát, ahol lehet, töltse ki egyéb példákkal! tárgyatlan ige tárgyas ige

iktelen ige

ikes ige

ikes ige

iktelen ige

általános ragozású fut

általános ragozású esik eszik

határozott ragozású eszi nézi

általános ragozású néz

59. Jellemezze az alábbi mondatok aláhúzott ikes igéit az igemód és a cselekvi száma, személye szempontjából! Hogyan használjuk ma iket? Aki nem dolgozik, ne is egyék! Nem akarta, hogy a Nap sugára Megbotoljék habjai fodrába. (Petifi Sándor) Váljék egészségére! Mit ennék ön, Sándor? Ég a gyertya ég, el ne aludjék!

60. Alkosson szót a felsorolt szóelemekbil! dicsér + a cselekvés eredményét jelenti finévképzi + ellátottságot jelenti melléknévképzi + módhatározórag olvas + gyakorító képzi + elvont finévképzi + többes szám harmadik személy, több birtokra utaló birtokos személyjel rossz + valamilyennek tart jelentés igeképzi + a múlt idi jele + egyes szám harmadik személy, határozott ragozású igei személyrag buta + valamilyenné válik jelentés igeképzi + a ható ige képzije + a feltételes mód jele + többes szám elsi személy általános ragozású igei személyrag

61. Toldalékolja a nehéz névszót a megadott toldalékolási rend szerint! Több megoldás is lehetséges! abszolút ti + képzi .......... abszolút ti + jel .............. abszolút ti + képzi + jel ................. abszolút ti + jel + rag ...................... abszolút ti + képzi + jel + rag ................

54

62. Írjon példát a következi morfémákból felépüli szóalakokra! abszolút ti + képzi + képzi ........................... abszolút ti + képzi + jel ................................ abszolút ti + képzi + jel + rag ........................ abszolút ti + képzi + rag .............................. abszolút ti + rag + képzi .............................. abszolút ti + jel + jel .................................... abszolút ti + jel + rag ..................................

63. A szabályos szóti + képzi + jel + rag kapcsolódástól eltéri, szabálytalan kapcsolódások is találhatók nyelvünkben.. Elemezze az alábbiakat! Miért szabálytalanok? kisebbségi, századokbeli, ötszörös, nagybani, súlyosbodik, házunkbeli, sokszoroz

64. Írjon példát a különbözi szófajok lehetséges szerkezeti típusaira! Ügyeljen a zéró morfémák lehetiségére is! igealakok: (igeköti) + timorféma + (képzik) + módjel/idijel + igei személyrag (igeköti) + timorféma+ (képzik) + idijel + igei személyrag finévi alakok: timorféma + (képzik) + számjel + (egyéb jelek) + viszonyrag finévi igenevek: (igeköti) + igeti + (képzik) + a finévi igenév képzije + a finévi igenév személyragja segédigeti + módjel

B) Komplex feladatok 65. Foglalja mondatba az alábbi szavakat, határozza meg a szófajukat, jellemezze a szóelemeket! tanulnék, tanulnák, tanulnom, tanulnám, tanulnók

66. A birtokos és a birtok kapcsolatának kifejezésére több lehetiség van a magyar nyelvben. Jellemezze ezeket az alábbi példák segítségével morféma-, lexéma- és szintagmaszinten! házam, házé, enyém, mieink,

55

az én könyvem, a diák könyve, a diáknak a könyve, a könyv az enyém, a könyv a diáké, (nekem a könyvem) (Vö.: Gaál Edit: A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. NytudÉrt. 97. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1978.)

67. Hasonlítsa össze a szavak morfológiai fölépítését, határozza meg a szófajukat, és foglalja iket mondatba! a) aludnotok ­ aludnátok b) adnom ­ adnám c) vinnéd ­ vinned e) karaván ­ kíván ­ durván ­ látván ­ mogorván pányván ­ fonván d) menvén ­ tevén ­ tévén ­ tévén füvén ­ vivén ­ övén

68. Melyik a helyes alak? Miért? jösztök ~ jöttök ~ jössztök frissesség ~ frisseség nyersesség ~ nyerseség

69. Bontsa szóelemekre az alábbi morfémaszerkezeteket! Részletesen elemezze a ti- és toldalékmorfémákat! számítgatásnak, legjobbjaink, szebbiké, hallgatóság, várnánk, hangtalanul,

üldögéltünk, kezdeményezés, hatszorosával, erisödjetek, kertjeinkbil, tudtál, mondd, lámpáinkat, kérjetek, barátságáért, kisebbségekril, beszélgettünk, igyunk, írnod, írnád, higgyétek, festményük, voltál, jöjjenek, öltözködtünk, megvakulva, bevásároltam, zörgését, szavaikból, olvashatnék, mveimnek, bokrukról, frissítettünk, frissesség, tenni, menni, szednem, szedném, várományosuk; fizte1 (Édesanyám fizte az ebédet), fizte2 (Az édesanyám fizte ebéd mindenkinek ízlett.), jöttök, jöttetek, körtékkel, eddze, edzd, felruházhatatlanság, vinnetek, innátok, lovaikra, edd, telkekbil,

megakadályozhatatlanságotokkal, nehézségeid, megvehettétek, tudnád, varjaknak, lelkeinket, olvastátok, liluljon, mosakodáskor, erdejeiben, barnítsa, fiaié

56

A SZÓALKOTÁSI MÓDOK

57

A SZÓKÉPZÉS

I. Elméleti segédanyag

A képzik csoportjai az alapszó és a származékszó szófaja szempontjából (A magyar nyelv könyve fiszerk.: A. Jászó Anna. Trezor Kiadó. Budapest, 2004. alapján)

Igeképzik Igéhez járuló igeképzik Gyakorító értelem és folyamatos cselekvés kifejezése: -gat/-get·: -g, -og/-eg/-ög: -ong/-eng/-öng: -ász(ik)/-észik: -dogál/-degél/-dögél: -kol/-kel/-köl: -ikél: -dokol/-dekel/-dököl: -ol/-el/-öl: -z, -oz(ik)/-ez(ik)/-öz(ik): -ál: -kál: -od/-ed/-öd: -kod/-ked/-köd: -gál/-gél, -igál: -dal/-del/-dál: -dös/-des/-dös: -doz(ik)/-dez(ik)/-döz(ik) szólítgat, cserélget csattog, mekeg, zümmög hajlong, terjeng, dülöng kotorász(ik), legelész(ik) fújdogál, mendegél, üldögél horkol, esdekel, prüszköl eszikél fuldokol, nyeldekel, tündököl kuruttyol, kelepel, püföl kiáltoz(ik), éledez(ik), öntöz dobál, kárál furkál, bujkál bököd kapkod, lépked, röpköd húzgál, nevetgél, huzigál szabdal, lépdel, harapdál rugdos, verdes, lökdös csukladozik, töredezik, lidöz

·

A félkövér szedés képzik a ma is termékeny (produktív) képzik.

58

Mozzanatosság kifejezése: -an/-en: -int: -ant/-ent: -ít: -aml(ik)/-eml(ik)/-ámlik: -all/-ell: csattan, szökken köhint, suhint dobbant, hessent szakít háramlik, gyülemlik, csillámlik sugall, lövell

Kezdi értelem kifejezése: -ad/-ed: -dul/-dül: -dít: apad, reped rámordul, rezdül mozdít

Mvelteti értelem kifejezése: -at/-et, /-tat/-tet: írat, tépet, rajzoltat, kerestet

Egyéb cselekvi és mediális értelem kifejezése: -aszt/-eszt: -t: -ít: -ajt/-ejt: -al/-el, -lal/-lel: -ód(ik)/-id(ik): -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik): -koz(ik)/-kez(ik)/-köz(ik): -ó(d)z(ik)/-i(d)z(ik): -oz(ik)/-ez(ik)-/-öz(ik): -ul/-ül: forraszt, fejleszt röppent, teremt elhárít, szállít szalajt, veszejt forral, növel, hizlal, kérlel húzódik, képzelidik dulakodik, verekedik, gylölködik vitatkozik, vétkezik, ütközik csókoló(d)zik, hempergi(d)zik lemaradozik, ébredezik, öltözik borul, feszül

Szenvedi értelem kifejezése: -at(ik)/-et(ik), -tat(ik)/-tet(ik): megbízatik, kéretik, kívántatik, elintéztetik

Visszaható értelem kifejezése: -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik): -koz(ik), -kez(ik)/-köz(ik) ruházkodik, irizkedik, fésülködik szárítkozik, szépítkezik, törülközik 59

Ható értelem kifejezése: -hat/-het: húzhat, kérhet

Névszóhoz járuló igeképzik Különféle jelentések kifejezése: -z(ik), -az/-oz/-ez/-öz: -l(ik)/-ll(ik), -ol/-el/-öl: -ít: -sít: dizsizik; vajaz, cukroz, címez, szörföz piroslik, tarkállik, faxol, zöldell, elnököl fehérít, méregtelení karcsúsít, magánosít

-kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik): tanárkodik, tevékenykedik -skod(ik)/-sked(ik)/-sköd(ik): tanítóskodik, remetéskedik -od(ik)/-ed(ik)/-öd(ik): -ul/-ül: -sul/-sül: -izál: -íroz: -ász(ik)/-ész(ik): nagyobbodik, kisebbedik, tükrösödik sárgul, kékül állandósul, szembesül ironizál, liberalizál karikíroz madarászik, egerészik

Határozószóhoz járuló igeképzik Különféle jelentések kifejezése: -z(ik): -l(ik): -koz(ik): -kod(ik)/-ked(ik): viszonoz hátrál, vesztegel visszakozik elhamarkodik, hirtelenkedik, tüsténkedik

Névszóképzik Igéhez járuló névszóképzik Finévképzik Elvont cselekvés, történés kifejezése: -ás/-és: -t: -aj/-ej: -alom/-elem: -ság/-ség: privatizálás, menedzselés lét, jártában zsivaj, zörej, csevej hatalom, kérelem fáradság, sietség 60

-at/-et: -hatnék/-hetnék:

fordulat, kímélet játszhatnék(ja van), mehetnék(je van)

A cselekvés, történés eredményének, tárgyának kifejezése: -at/-et: -ás/-és: -dalom/-delem: -ság/-ség: -mány/-mény: -vány/-vény: -ék: -dék/-adék/-edék: -lék/-alék/-elék: -ték: -omás: -tal/-tel: javaslat, felelet újítás, vetés birodalom, jövedelem válság*, nyereség koholmány, festmény; firkálmány járvány*, kérvény maradék, teríték ajándék, váladék, lepedék moslék*, ázalék, töltelék mérték*, nyomaték állomás, látomás ital, hitel*

[* Megjegyzésünk: a példák szerintünk már az ún. szemantikai szóképzés körébe tartoznak: vö.: Berrár Jolán: Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában In.: Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébil. Tankönyvkiadó. Budapest, 1974. 99­124] A cselekvés eszközének kifejezése: -tyú/-ty, -attyú/-etty: -ék: -óka/-ike: -ány/-ény: -al/-el: -ál/-él: -ály/-ély: -asz/-esz: -ó/-i: fogantyú, dugattyú, pörgetty készülék, támaszték fúvóka, nézike hajtány vonal, lepel fonál, kötél osztály, szegély támasz, eresz ásó, vési

A cselekvi kifejezése: -ó/-i: -ár/-ér: hallgató, szerzi tanár, tündér

61

A cselekvés helyének kifejezése: -da/-de, -oda/-öde: -ó/-i: -at/-et: járda, böngészde, uszoda, öntöde fagyizó, sörözi bejárat

Melléknévképzik Jellegzetes, állandó tulajdonság kifejezése: -ós/-is: -ékony/-ékeny: -atag/-eteg: -i: -ánk/énk: -ag/-eg: rágós, reszketis fogékony, érzékeny roskatag, csüggeteg csücsöri, zsugori falánk, élénk hallgatag, reszketeg

Tagadó vagy fosztóképzik: -(a)tlan/-(e)tlen, -talan/-telen: -hatatlan/-hetetlen: ártatlan, fedetlen, tétlen, védtelen, nyugtalan olvashatatlan, élvezhetetlen

A cselekvés végrehajthatóságának kifejezése: -ható/-heti: látható, menedzselheti

Névszóhoz járuló névszóképzik Finévképzik Kicsinyítés, becézés kifejezése: -cska/-cske/-acska/-ecske/-ocska/-öcske: almácska, tükröcske, teríticske, könyvecske -ka/-ke: -i: -is: -csi: -ca: -ci: -si: -u: -us: bácsika, Dorka, nénike Peti, töri, meki ('McDonalds'), ubi ('uborka') Maris, Boris Pircsi, pulcsi, mamcsi Teca Anci, Jenci, föci, poci jogsi, vaksi anyu, Samu Rékus, Ildus, papus 62

-uka: -ika/-ike: -ikó: -kó: -ók/-ik: -a: -ó/i: -dad/ded:

Pistuka, Iluka ládika, Ferike Anikó, lábikó Jankó, Ferkó Erzsók Kata, Luca Kató, Peti tojásdad, kerekded

Különféle jelentések kifejezése: -s/-as/-es/-os/-ös: -ság/-ség: -asság/-esség: -ász/-ész: -zat/-zet: -sdi: -onc/-enc/-önc: -lat/-let: -alék/-elék: -ék: fás; butikos; mázsás, kilences, ötös jóság; fáradtság; honvédség; szerkesztiség; síkság vigasság, bölcsesség távirdász, kertész (foglalkozásnév-képzik) izomzat, kizet katonásdi, esküvisdi újonc, kedvenc, különc bizonylat, készlet százalék, ezrelék Tóthék, Miklósék, szomszédék (Balogh MGr. 2000: heterogén többesjel: 185­186.!) (37. sz. alaktani gyakorlófeladat.) -né: -ista: -izmus: -árium: Szabóné, polgármesterné naturista, csurkista realizmus, fundamentalizmus szolárium, tropikárium

Melléknévképzik Különféle jelentések kifejezése: -s/-os/-es/-ös: -ú/-/-jú/-j: -i: -si: kökényes, tükrös; barnás; lányos; hatos (busz) (sas)orrú, (jó) fül, (széles) ajtajú, (éles) elméj városi, rendiri, orvosi falusi, tanyasi 63

-(a)tlan/-(e)tlen, -talan/-telen: sótlan, gondatlan, gondtalan, érzéketlen, lélektelen -ságos/-séges: -atos/-etes: -nyi: -szori/-szeri/-szöri: -szoros/-szeres/-szörös: jóságos, szépséges szorgalmatos, szerelmetes tenyérnyi, CD-lemeznyi sokszori, tízszeri, ötszöri sokszoros, kétszeres, ötszörös

Számnévképzik -d/-ad/-ed/-od/-öd: harmad, ezred, hatod, ötöd

-dik/-adik/-edik/-odik/-ödik: századik, tizedik, sokadik, ötödik

Határozószókhoz járuló névszóképzik Finévképzik: -s: -ság/-ség: -di: -ány/-ény: -lék: együttes bizonyság, biztonság igazándiból hátrány hátralék

Melléknévképzik: -s: -i: -só/-si: ingyenes, végleges elibbi, egykori, távoli, benti alsó, hátulsó

Képziszer utótagok: -féle: -fajta: -szer: -rét: -rét: -beli: Dózsa-féle, különféle számítógépfajták, anyjafajta makettszer, plázaszer hatrét (hajt vmit), hétrét (görnyed) többrét, kétrét korombeli, (egyesült) államokbeli

64

Igenévképzik Finévi igenév -ni/-ani/-eni, -n/-an/-en/-nni/-nn-: látni, hallani, sejteni, írnom, mondanom, sejtenem, lenni, hinned

Melléknévi igenév Folyamatos: -ó/-i: Befejezett: -t ~ -tt, -ott/-ett/-ött: Beálló: -andó/-endi: Határozói igenév: -va/-ve: -ván/-vén: ázva, lépve szántván, ülvén megírandó, teendi zárt, gyakorlott, képzett, tömött alvó, fekvi

65

A termékeny képzések rendszere a magyarban (Vö.: É. Kiss Katalin ­ Kiefer Ferenc ­ Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Budapest, 1998. 224­225.)

Finévi alapú képzések a. N V Képzi: -(V)z; motor-oz(ik), internet + ez(ik) Képzi: -(V)s; hajó + s, fazek + as, bolt + os -kVdik; kontár + kodik, boszorkány + kodik b. N N Képzi: -(V)s; hajó + s, fazek + as, bolt + os -kA; ember + ke, tányér + ka -(V)cskA; tej + ecske, láb + acska -né; szabó + né, trafikos + né -ék; tanító + ék, öcsém + ék -i; becézi képzi, Fer + i, Józs + i -féle: vitaféle, érvféle c. N ADJ Képzi: -i; mvészet + i, egyetem + i -beli; intézet + beli, osztály + beli -(j)Ú; (hosszú) haj + ú, (piszkos) kez + -(V)s; kavics + os, föld + es, fá + s -nyi; öl + nyi, tenyér + nyi -(A)tlAn, -tAlAn; só + tlan, csillag + talan -féle, -szer, -fajta (képziszer utótagok)

Melléknévi alapú képzések a. ADJ N b. ADJ V Képzi: -sÁg; jó + ság, szép + ség Képzi: -ít; gazdag + ít, érzéstelen + ít -Vdik; magas + odik, fehér + edik -Ul; szép + ül, csúny + ul -kVdik; nyugtalan + kodik, heves + kedik c. ADJ ADJ Képzi: -(V)s: városi + as, szegedi + es

Igei alapú képzések a. V N Képzi: -Ás; olvas + ás, kertel + és -Ó; irányít + ó, vezet + i 66

b. V ADJ

Képzi: -Ós; ropog + ós, fél + is -(A)tlAn; mos + atlan, fest + etlen hAtÓ; olvas + ható, mér + heti hAtAtlAn: olvas + hatatlan, mér + hetetlen

c. V V

Képzi: -(V)gAt; int + eget, nyit + ogat -(t)At; olvas + tat, legel + tet - (t)Atik; ad + adatik, néz + etik -Ödik, -v(V)kVdik, -(A)kVzik; húz + ódik, mos + akodik, törül + közik -hAt; olvas + hat, néz + het

d. V NV

Képzi: -ni; vet + ni, lát + ni -Ó; énekl + i, sír + ó -t; bezár + t, bekeretez + ett -AndÓ; átad + andó, keres + endi -vA; olvas + va, énekel + ve

A rövidítések feloldása: N = finév (nomen) V = ige (verbum) ADJ = melléknév (adjectivum) NV = igenév

(V) = magánhangzó (vokális) -kA = -ka/-ke (hangalaki változatok rövidítése)

II. Gyakorlófeladatok
L. a Szófajtan és az Alaktan fejezetekben.

67

A SZÓÖSSZETÉTEL I. Elméleti segédanyag
összetett szavak

szerves összetételek

szervetlen összetételek pl.: miatyánk, ámbár, nefelejcs

morfológiai típusú összetételek pl.: földalatti, idiközben, másfajta

szintaktikai típusú összetételek

alárendelik mellérendelik a) alanyosak: szívrepesve a) ismétléses: néha-néha, b) tárgyasak: favágó, jótáll folyton-folyvást c) határozósak: szófukar, partraszállás b) valódi: lépten-nyomon, d) jelzisek: autómárka, kétrészes, hétvége árvíz e) jelentéssrítik: búcsúcsók, világkiállítás (Lengyel MGr. 2000: 325 alapján.) Megjegyzések az összefoglaló táblázathoz: 1. A MGr. az összetett szavakat megkülönbözteti aszerint is, hogy az alkotóelemei közötti kapcsolat szoros-e vagy laza. Ez a különbségtevés megkönnyíti, érthetibbé teszi a helyesírást: az eli- és utótag közötti szoros kapcsolatot igazolja, hogy a toldalék csak az utótagon jelenik meg. A szoros kapcsolatot a helyesírásban az egybeírással jelezzük. Szoros összetételek az alárendeli összetételek, a morfológiai típusú összetételek, a szervetlen összetételek. A mellérendeli összetett szavakon belül a valódi mellérendelések lehetnek szorosak: pl.: árvíz, hírnév, búbánat stb. és lazák: pl.: jön-megy, többé-kevésbé stb. A laza összetételek jellemzije, hogy a toldalék az eli- és az utótagon is megjelenik. Ezt a lazább viszonyt a helyesírásban kötijellel érzékeltetjük. 2. A korábbi nyelvtanok (pl.: MMNy.) a mellérendeli összetett szavakon belül három alcsoportot különböztettek meg: szóismétlések (kettizések), ikerszók (valódiak), két önálló szó összekapcsolásával keletkezett valódi mellérendeli összetett szavak. Ez utóbbin belül találjuk az álikerszókat (ázik-fázik, ront-bont), a laza szerkezet (süt-fiz, eszik-iszik) és a szorosabb értelemben vett valódi mellérendeli összetett szavakat (rúgkapál, dúsgazdag). A MGr. az ikerszókat kiveszi az összetett szavak közül, s az ikerítést a ritkább szóalkotási módokhoz sorolja. Ikerítéskor valamely szót saját, hangtani szabályok szerint módosult változatával kapcsolunk össze (icipici, dimbes-dombos). Elifordul az is, hogy az ikerszó egyik elemének nincs önmagában önálló hangalakja és jelentése (retyerutya, incifinci). Az

68

ikerszók egyik alkotótagja (esetleg mindketti) tehát jelentés nélküli szóforma, az ikerszók létrejöttében elsidleges szerepe a szóteremtésnek van (vö.: Lengyel MGr. 2000: 334). Ugyanakkor az ikerszók is lehetnek laza vagy szoros szerkezetek ugyanúgy, mint a mellérendeli összetett szavak. A mellérendeli összetételek a MGr.-ban tehát: ismétléses mellérendelések: szóismétlések (pl.: alig-alig, már-már) tiismétlések (pl.: nittön-ni, körös-körül stb.) valódi mellérendelések: laza összetételek (pl.: él-hal, ország-világ stb.) szoros összetételek (drágaki, rúgkapál, szóbeszéd stb.)

Az álikerszók átmenetet képeznek az ismétléses és a valódi mellérendelések között (pl.: ron-bont, ázik-fázik stb.).

3. A Magyar grammatika a szerves összetételeken belül megkülönböztet morfológiai és szintaktikai típusú összetételeket, amelyek szorosan összefüggnek a szófaji kategóriákkal. Az alábbi táblázat a szófajok és a belilük létrejövi összetételek kapcsolatát mutatja. Segít a morfológiai és a szintaktikai típusú, valamint a szervetlen összetételek elhatárolásában.

69

ALAPSZÓFAJOK

SZÓFAJ

SZÓÖSSZETÉTEL

ige, finév, melléknév (számnév), határozószó, névmások, igenevek szerves, szintaktikai típusú összetételek (két vagy több alapszófaj grammatikai kapcsolata) (pl. mennydörög, versolvasás, lenszike, bentlakás, újságolvasás, többé-kevésbé, itt-ott stb.)

VISZONYSZÓK a) morfológiai természet b) nem morfológiai természet szerkezetben megjelenik szerkezetekben megjelenik (toldalékértékek) (nem toldalékértékek) névutó, névutómelléknév, néveli, tagadószó, partikula, segédige, segédigenév, igeköti kötiszó szerves, morfológiai típusú a szervetlen összetételek egy összetételek része (alapszófaj + toldalékérték ­ nem toldalékérték viszonyszó viszonyszó): +lexéma: pl. nemrég, pl. délelitt, földönkívüli, kivolta, egyszercsak, megettem, (gömbforma) máris, úgyhogy (+ bárki, (a korábbi nyelvtanokban átmeneti akárhány stb.) típusok) ­ két nem toldalékérték viszonyszó: pl. mivelhogy, ámbár, merthogy stb.

70

Az alárendeli szókapcsolatok és szóösszetételek írása
Nyelvtani viszony a tagok között Különírjuk az alkalmi szókapcsolatokat Alanyosak homok csiszolta [ki] Miniségjelzisek megáradt patak Mennyiségjelzisek tíz perc Különírjuk az alkalmi ragos kapcsolatokat kezet fog térdre hull a hegy alja A szóviszonyok fajtái és írásuk a) Raggal nem jelölheti szóviszonyok Egybeírjuk a jelentésváltozásos szóösszetételeket a hagyományos eseteket nyakatekert ('körülményes') rozsdamarta kisasszony ('leány') fogaskerék tízperc (iskolában) százéves

b) Raggal jelölheti szóviszonyok
Egybeírjuk a jelentésváltozásos ragos a ragtalan összetételeket összetételeket jótáll (szavatol) hókotró tzrilpattant (menyecske) munkaképes barátfüle (tésztafél) asztalfiók a hagyományos eseteket -- bérbeadás tojásfehérje

Tárgyasak Határozósak Birtokos jelzisek

A tagok közötti viszony közelebbril Ezeket a szóösszetételeket mindig egybeírjuk: csigalépcsi, testvérváros nem határozható meg

c) Jelentéstömöríti összetételek

(Vö.: A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadásáról. Különlenyomat a Magyar Nyelvir 1984. évi 4. számából. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1985.)

71

II. Mintaelemzések
régóta sülve-five szerves, morfológiai típusú összetett szó (névutós) szerves, szintaktikai típusú, mellérendeli, valódi, laza szerkesztés nemlét szervetlen összetétel (tagadószóval létrehozott, nem morfológiai természet) madárlátta szerves, szintaktikai típusú, alárendeli, alanyos (az alanyos alárendeli összetett szavak egy jellegzetes csoportját az igei-igenévi utótagú összetételek alkotják; l. még pl.: hófödte, dércsípte, botcsinálta). Az alanyos összetett szavakban a mondatrészi jelöletlenség miatt mindig jelöletlen a két tag viszonya is. dúl-fúl szerves, szintaktikai típusú, mellérendeli, álikerszó = két önálló szóalak kapcsolódik össze (ez különbözteti meg az ikerszóktól), ugyanakkor ezek is játékos változatai egymásnak (ugyanúgy, mint az ikerszók esetében) tojásfehérje szerves, szintaktikai típusú, alárendeli, birtokos jelzis, jelölt (a két tag kapcsolata az utótagon van jelölve) egyszeregy szervetlen összetétel (szövegkezdi szavak egybekapcsolódásával; még pl.: hiszekegy, adjonisten stb.) halálmegveti végestelen-végig búskomor szerves, szintaktikai típusú, alárendeli, tárgyas, jelöletlen szerves, szintaktikai típusú, mellérendeli, tiismétléses szerves, szintaktikai típusú, mellérendeli, valódi, szoros szerkesztés úgyhogy szervetlen összetétel (eredetileg a mondatban található utalószó és kötiszó kapcsolata)

72

agyalágyult

szerves, szintaktikai típusú, alárendeli, alanyos (még pl.: magvaváló, eszeveszett, divatjamúlt alany, állítmány kapcsolatává alakíthatók) (Az elitagon található birtokos személyjel nem a két tag viszonyára utal!)

munkanélküli

szerves, morfológiai típusú összetétel (névutómelléknévvel)

egyoldalú fejenállás

szerves, szintaktikai típusú, alárendeli, mennyiségjelzis szerves, szintaktikai típusú, alárendeli, határozós, jelölt

háborúellenes

szerves, morfológiai típusú összetett szó (névutóból továbbképzett utótaggal)

szívszorongva

szerves, szintaktikai típusú, alárendeli, alanyos (határozói igenévi utótagú; l. még: lélekszakadva, szívrepesve)

püspöklila

szerves, szintaktikai típusú, alárendeli, jelentéssríti (hasonlító jelentéstartalmú; l. még:: koromfekete,

narancssárga, cérnahang stb.) Mindig jelöletlen. csigabiga ritkább szóalkotási mód, szoros kapcsolatú ikerszó

gömbforma

szerves, morfológiai típusú összetett szó (-szer, -féle, -fajta, -forma, -nem stb.képziszer utótaggal létrehozott)

ellentmond dimbes-dombos citromhéj

szerves, szintaktikai típusú, alárendeli, tárgyas, jelölt ritkább szóalkotási mód, laza kapcsolatú ikerszó szerves, szintaktikai típusú, alárendeli, jelöletlen birtokos jelzis összetett szó (de: citromíz jelentéssríti összetétel)

73

gólyamese

szerves, szintaktikai típusú, alárendeli, jelentéssríti összetett szó (de: gólyafészek ­ birtokos jelzis jelöletlen összetétel)

tetkó

ritkább szóalkotási mód, szórövidítés és képzés

III. Gyakorlófeladatok
1. Az összetétel mely típusába sorolhatók az alábbi összetett szavak? Csoportosítsa és jellemezze iket! semmitmondó, mélyhtött, nemdohányzó, külön-külön, városháza, méregeris, útbaigazít, szakorvos, fogcsikorgatva, lélekszakadva, fogdmegek, gyermekváros, ütver, agyafúrt, banánhéj, ámbár, ninem, festimvész, ötletszer, szénapadlás, állatvédi, rangidis, egyszer-egyszer, szamárfül, mennydörög, egyetért, tejberizs, olvasóterem, csigalépcsi, messzelátó, délután, egetveri, vállvetve, királydráma, földrengés, nittön-ni, csakhogy, búvalbélelt, világoskék, albérli, hegyteti

2. Milyen különbségeket talál az alábbi szópárok között? Foglalja mondatba iket, nevezze meg az összetételek fajtáit! híres-neves kígyóméreg esiverte csúszómászó autómenti napsütötte pénzváltó hírneves patkányméreg esivert csúszó-mászó mentiautó napkelte váltópénz

3. A miniségjelzisként is elemezheti összetett szavak közül sok közel áll a jelentéssríti összetételekhez is (vö.: Lengyel MGr. 2000: 331). Válogassa szét ennek megfelelien az alábbi összetett szavakat! fizetiparkoló, szórólap, fekvirendir, pezsgitabletta, fizimargarin, gyakorlóeszköz, élénkítiszer, fagyasztóláda, gondozóház, kapaszkodósáv

74

4. Milyen fajtájú összetételek az alábbi ­ újabb keletkezés ­ kifejezések? bimbamcsengi, elitakarékosság, alulreprezentált, álompár, okafogyott, éremesélyes, adatállomány, állófogadás, akadálymentes, alapszerzidés, dzsókerszám,

békefenntartó, katasztrófavédelem 5. Az alábbi összetett szavak esetleg több szintagmára is visszavezethetik. Adja meg a lehetséges szintagmákat, minisítse ezek alapján az összetett szavakat! kútfúrás, borkereskedi, tengerjáró, nyelvmvelés, darukezeli, autómosás (Olvassa el Gósy Mária: A szintaktikailag pontosan nem elemezheti alárendelt összetett szavak rendszere cím tanulmányát: Magyar Nyelv 1975: 47­57!) Vö.: még Lengyel MGr. 2000: 330­331. 6. Indokolja, hogy miért tekinthetik szintaktikailag pontosan nem elemezhetiknek az alábbi összetett szavak! kecskeszakáll, hattyúnyak, hófehér, jéghideg, kikemény, fiorvos, középmeziny 7. Egészítse ki azonos utótaggal az alábbi elitagokat, és minisítse az így létrejött összetett szavakat! arany fájdalom

izom

...........................

fuvar

................................

lámpa

vándor

8. Milyen ritkább szóalkotási módokra talál példát az alábbiakban? dimbes-dombos, pulcsi, tévé, TESz., fiigazgat, garbó, ugrabugrál, kb., ejnye-bejnye, oszifi, MÁV, icipici 9. A szóalkotásnak mely módjával jöttek létre az alábbi ­ újabb keletkezés ­szavak? infó, ÁNTSz, videofon, bevalláserkölcs, hullámlovagol, telefere, APEH, multi, kényszernyugdíjaznak, hantapolitika, spinédzserek

10. Milyen szóalkotási módokkal jöttek létre az alábbi szavak az elektromos kerékpár kifejezésre: moci, bringamoped, motocikli, inga-bringa

75

SZINTAGMATAN

76

I. Elméleti segédanyag
1. A szintagma fogalma: a szintagmák önálló fogalomjelöli lexémák és/vagy mondatrészek grammatikai kapcsolatából létrejövi, létrehozható egységek. A szintagmák helye a szókapcsolatok rendszerében (Vö.: Lengyel MGr. 2000: 28): szókapcsolatok

grammatikai, szerves szókapcsolatok = szószerkezetek

nem grammatikai, szervetlen szókapcsolatok pl. de finom, tulajdonképpen jó, igenis elmegy, Isten hozzád!

morfológiai természet szószerkezetek (KMGr.: álszintagmák) pl. napok alatta, ülj le, szép voltál

szintaktikai természet szószerkezetek = szintagmák pl. nézz az ablakra, három akácfa puha, ezért kényelmes

A fenti ábra mutatja, hogy fontos a szintagmák (szintaktikai természet szószerkezetek) elhatárolása a morfológiai természet szókapcsolatoktól: a morfológiai típusú szókapcsolat egy alapszófajú fogalomszó és egy morfémaérték viszonyszó kapcsolata. Csak szintagmatag lehet, a két tag együtt tölthet be mondatrészszerepet; a toldalékmorfémaérték viszonyszó grammatikai mozzanattal egészíti ki a fogalomszó jelentését (pl.: ebéd elitt, kedves volt).

2. A szintagmáknak a morfológiai természet szószerkezetektil való elhatárolása mellett fontos az összetett szavaktól való elkülönítése is (vö.: MGr.: 350). Az alábbi táblázat érzékelteti a szófajok és a különbözi szófajú szavak kapcsolódásából létrejövi összetett szavak és szókapcsolatok összefüggéseit.

77

SZÓFAJ

SZÓÖSSZETÉTEL

SZÓKAPCSOLAT

VISZONYSZÓK a) morfológiai természet b) nem morfológiai természet szerkezetben megjelenik szerkezetekben megjelenik (toldalékértékek) (nem toldalékértékek) ige, finév, melléknév (számnév), névutó, névutómelléknév, néveli, tagadószó, partikula, határozószó, névmások, igenevek segédige, segédigenév, igeköti kötiszó szerves, szintaktikai típusú szerves, morfológiai típusú a szervetlen összetételek egy összetételek része összetételek (alapszófaj + toldalékérték ­ nem toldalékérték viszonyszó + viszonyszó: pl. délelitt, lexéma: pl. nemrég, egyszercsak, földönkívüli, kivolta, máris, úgyhogy (+ bárki, (pl. mennydörög, versolvasás, megettem, (gömbforma) akárhány stb.) lenszike, bentlakás, újságolvasás, (a korábbi nyelvtanokban átmeneti ­ két nem toldalékérték többé-kevésbé, itt-ott stb.) típusok) viszonyszó: pl. mivelhogy, ámbár, merthogy stb. szintaktikai természet morfológiai természet szervetlen, nem grammatikai szószerkezetek szókapcsolatok szókapcsolatok (szintagmák) (álszintagmák) pl. nem olvas, de jó stb. pl. a menny dörög, verset olvas, pl. ebéd elitt, ajtón kívüli, szép otthon volt, távol maradni, i és én volt, tízéves maradni stb. stb.

ALAPSZÓFAJOK

( A szóösszetétel.)

78

3. A szintagmák és a morfológiai természet szószerkezetek elkülönítése azokban a szókapcsolatokban a legnehezebb, amelyekben a van, marad, múlik ragozott, jelezett alakjai fordulnak eli. ( Szófajtan, névszói igei állítmány.) Az alábbi séma ehhez nyújt segítséget. van, marad, múlik (ragozott, jelezett alakok)

Ø esetragos névszó mellett (pl. szép lesz, érték marad, hatéves múlt)

­ határozószó mellett (pl. egyedül lesz, tegnap múlt) ­ határozói igenév mellett (pl. zárva marad, meg van írva o) ­ ragos névszó mellett (pl. a szobában legyetek)

mondatrészteremti segédige (kopula) morfológiai típusú szószerkezetet hoz létre

alapszófaj, ige szintaktikai típusú szószerkezetet (szintagmát) hoz létre

a kapcsolat névszói-igei állítmány lesz a mondatban

a kapcsolatok határozós alárendeli szintagmák lesznek a mondatban (o A szerkezet elemzési problémáiról l. Lengyel MGr. 2000 : 240­ 241).

4. A lenni, múlni, maradni ugyanilyen algoritmus alapján lesz segédigenév (szép lenni, fiatal maradni, húszéves múlni), ill. finévi igenév (egyedül lenni, nyitva maradni, *húszévesnek múlni), s hoz létre összetett mondatrészeket ( összetett alany, tárgy, határozó), vagy alkot határozós alárendeli szintagmát.

II. Mintaelemzések
holnap utaznak se jó, se rossz idihatározós alárendeli szintagma összefoglaló kapcsolatos mellérendeli szintagma

79

el fogok menni

morfológiai természet szókapcsolat [Egy alapszófajhoz tartozó fogalomszó és egy toldalékmorféma funkciójú viszonyszó (szóalakteremti segédige) kapcsolata. A mondat szintjére kerülve együtt töltik be az igei állítmány szerepét.] A jövi idi jelének (-nd) kihalásával a jövi idit analitikus igealakkal tudjuk kifejezni. tárgyas alárendeli szintagma [A szószerkezet alaptagja tranzitív ige (akar), megkívánja a finévi igenévvel kifejezett tárgy jelenlétét.]

el akarok menni

el kell menni

alany-állítmány kapcsolata (a kell intranzitív ige) [Az alany-állítmány kapcsolatának megítélése nem egyértelm: a MMNy.-ben hozzárendeli szószerkezet, a MGr. szerint alárendeli szószerkezetet alkot (vö.: Keszler MGr. 2000: 351). Elekfi László (MNy. 2002: 14) és Laczkó Krisztina (Nyr. 2001: 407­17) szerint különbséget kell tenni a kislány alszik = alárendeli viszony és a kislány kedves = hozzárendeli (logikai meghatározottságú) kapcsolat között. (Vö.: még Huszár Ágnes 1979).] megengedi választó mellérendeli szintagma tárgyas alárendeli szintagma morfológiai természet szókapcsolat (Egy Ø ragos névszó + egy mondatrészteremti segédszó kapcsolata, mondatba kerülve névszóiigei állítmány lesz: a volna toldalékmorféma-érték, a feltételes mód jelölésével ,,igésíti" a névszót.) morfológiai természet szókapcsolat [Múlt idej igelak (alapszófaj) + szóalakteremti segédige kapcsolata, igei állítmány lesz a mondatban. Szükségszer az analitikus szerkesztésmód, hiszen testes idijel és módjel nem állhat együtt egyszer igealakon.] helyhatározós alárendeli szintagma [Két alapszófajú fogalomszó: határozószó + létezést jelenti ige szintaktikai kapcsolata. A határozószó (ugyanígy a határozói igenév) önmagában tölt be határozói szerepet.]

könyvet vagy füzetet könyvet írva szép volna

szerettem volna

kinn volna

80

kedves, tehát szeretetreméltó

következteti mellérendeli szintagma (ok-okozati viszony) morfológiai természet szókapcsolat [Egy Ø ragos névszó + a lenni segédigenév kapcsolata. A mondatba kerülve összetett alany (Nehéz tanár lenni.) vagy összetett tárgy (Szeretnék tanár lenni.) lesz.] ( Alany, tárgy.) állapothatározós alárendeli szintagma (A ,,lenni" finévi igenévi alaptag megkívánja a -nak raggal kifejezett állapothatározó jelenlétét.) állapothatározós alárendeli szintagma [Két alapszófajba tartozó lexéma (határozószó + finévi igenév) grammatikai kapcsolata.] állapothatározós alárendeli szintagma egyszer kapcsolatos mellérendeli szintagma (A mellérendeli szintagma tagjai azonos mondatrészek: itt társhatározók.) morfológiai természet szókapcsolat (a tagadószó nem grammatikai szókapcsolatot hoz létre) [fokozott melléknév (de: Ø esetragos) + a lehetett mondatrészteremti segédige + a volna szóalakteremti segédige]

tanár lenni

tanárnak lenni

egyedül lenni

boldogan éli édesanyámmal és édesapámmal utaztam

nem lehetett volna szorgalmasabb

nem lehetett volna Budapesten

helyhatározós alárendeli szintagma [ragos tulajdonnév (a rag kijelöli a helyhatározói esetet) + a létige múlt idej formája a volna szóalakteremti segédigével]

SZINTAGMACSOPORTOK (szintagmalánc, szintagmabokor, szintagmasor) megnézve a híres rendezi készítette filmet megnézve filmet készítette rendezi híres Szintagmalánc: végig alárendeli jelleg, valamely alaptag bivítménye alaptagja lesz a következi bivítménynek, ezért hierarchikusan épül fel.

81

A szintagmaláncból a ,,rendezi készítette" alanyos szószerkezet. Jellemzije: a Ø viszonyragos finévi vagy finévi érték alany nem azonos a mondat alanyával, és nem azonos szinten van vele. Alaptagja csak igei-igenév (a befejezett melléknévi igenév személyragozott alakja) vagy határozói igenév lehet. Szerkezetszint alany. bátran vállalni a nehézségeket vállalni bátran a nehézségeket Szintagmabokor: valamely közös alaptaghoz két vagy több bivítmény kapcsolódik, ezek azonos szinten vannak, de különbözi mondatrészi szerepek. kedves és szép, tehát szeretetreméltó (kedves--szép) szeretetreméltó Szintagmasor: végig mellérendeli jelleg szintagmacsoport

III. Gyakorlófeladatok
1. Az alábbi szókapcsolatok közül melyek a morfológiai természet szószerkezetek, s melyek a szintaktikai természet szintagmák? vasárnap érkezik; kicsi, de eris; ebéd elitt, távol lenni, tízéves lenni, szeret olvasni, szép, sit szebb; anyja lánya, az ügy érdekében, tile kaptam, három nivér, három után, apa és fia, kedves gyermek, édesapám mint tanár, óra alatti, ügyes lesz, idi van, vanni van, légy fegyelmezett, zenét hallgató, i vagy én, látott volna; dolgozni, azaz tanulni; testvérem révén, írva van, el fogja felejteni, megtanulhatta volna, érték marad, távol marad, sokkal több, zárva volt, magányos volt 2. Válogassa ki a szintagmákat és a morfológiai természet szószerkezeteket az alábbi mondatból! A fák között sátorozó kirándulók csak délután indulnak tovább Pécsre. 3. Bivítse az alábbi szintagmákat a következik szerint! szintagmalánc: egy barátját meglátogatni gyorsan futott szintagmabokor: boldogan éli kellemes élményt 82

szintagmalánc- és bokor: könyvet olvasva 4. Elemezze és ábrázolja az alábbi szintagmacsoportok szintagmatikus viszonyait! súlyos betegsége miatt régóta hiányzó diák az ajtón halkan kopogtató félénk látogató a meleg szobában izgalmas társasjátékot játszani a városból tegnap a barátjával érkezi vendég sok dolgozatot a szoros határidiig kijavítva hátizsákkal megrakodva visszatérni az éjszakai szállásra

5. Írja a példákat az ábra megfeleli helyére! a) kútba esett; okos, de lusta; szobában olvas, tanár lenni, bizony jó, ázik-fázik, napbarnított, mindenhol, számfeletti b) nem este, jóvoltából, fátylat borít, unos-untalan, miatyánk, ebugatta, csengetés elitti, fát ültet, parkosított, tehát kellemes pl. szervetlen szóösszetétel szerves szóösszetétel pl. szervetlen szókapcsolat szerves szókapcsolat

morfológiai típusú szóösszetétel pl.

szintaktikai típusú szóösszetétel

szintagma

morfológiai típusú szószerkezet (álszintagma) pl. mellérendeli szintagma pl.

alárendeli szóösszetétel pl.

mellérendeli alárendeli szóösszetétel szintagma pl. pl . állandósult szókapcsolat (

= szókapcsolat)
pl. 83

6. Folytassa további példákkal! otthon lenni egyedül legyen Londonban lehetett volna . . . szintagma morfológiai természet szószerkezet boldog lenni jó legyen fiatalabb lehetett volna

7. Hasonlítsa össze az alábbi alany-állítmány kapcsolatokat! Igazolja a megadott szempontú elemzésekkel, hogy a magyar nyelvben ez a kapcsolat nem egyféle! igei állítmány bivíthetiség: Pista mindig jól tanult. egyeztetés: A gyerekek a szobában voltak. kérdezhetiség: Kati könyvet olvasott. Kati szorgalmas volt. A gyerekek vidámak voltak. Pista mindig jó kisfiú volt. névszói-igei állítmány

(Figyelmébe ajánljuk Laczkó Krisztina: Az alany és az állítmány viszonya: hozzárendelés vagy alárendelés? cím tanulmányát! Magyar Nyelvir. 2001: 407­417) 8. Csoportosítsa az alárendeli szintagmákat a bivítmény kötöttsége szerint! magas homlokú, tehetséges a fociban, lent a tónál, tejet iszik, jártas a táncban, fiú a házból, küzdelem az életért, hallgatni muszáj kötött szabad .......... kötelezi vonzat .......... ......... fakultatív ............ ............ .......... .........

84

9. Magyarázza meg a kötött kötelezi (vonzat), a kötött fakultatív és a szabad bivítmények különbségét az alábbi példák segítségével! készít valamit szerelmes valakibe hazámtól távol olvas valamit nagyon szerelmes igen távol

10. Igazolja, hogy a jelzi kötelezi bivítmény az alábbi mondatokban! Két korsó sört kérek! Három méter anyagból készült a függöny. A szike hajú nikril sok vicc szól. Két éve nem jártam ott. A negyedik sorban ültünk.

11. Magyarázza meg, melyek a morfológiai okai annak, hogy az alábbi mondatok kiemelt mondatrészei kötelezi bivítmények! Az isz beálltával kezdidik az esis idi. Azt a könyvet add ide! Ismerve a körülményeket mérlegelni tudta az eseményeket. Az Ady írta vers elemzése volt a házi feladat.

12. Milyen szintagma részeként szerepel a kiemelt személynév? Drótpostán küldték el a kérdiívet Ádámnak. Ádámnak a kitöltött kérdiíve visszaérkezett. A kérdiív kitöltijét Ádámnak hívják. Ádámnak Ádám, de nem Kovács a kitölti. Nekitámadni Ádámnak igazán nem volt szép.

13. Párosítsa az azonos szintagmákat! felriad a lármára sétálni indul férjnél van megette sziröstül-biröstül ellenfelével birkózik érintetlen hagy váratlan betoppan röpült a boldogságtól szülinapra hív kedvvel dolgozik

85

14. Jellemezze az alábbi szintagmákat! Milyen hasonlóságokat és különbségeket talál? Pista, azaz a barátom jött el. Pista, a barátom jött el. Pista a barátom.

15. Keresse meg az alábbi mondat alanyos szintagmáit! Ezek alanyait hasonlítsa össze a mondat alanyával! Sorolja fel a különbségeket! Megérkezvén a tavasz megkezdidtek az IBUSZ szervezte társasutazások.

16. Az alábbi, mellérendeli szintagmát tartalmazó egyszer mondatokat alakítsa át (azonos típusú) mellérendeli összetett mondatokká! ( Mellérendeli összetett mondatok.) Könyvet és füzetet vettem. Nemcsak könyvet, hanem füzetet is vettem. Hol itt, hol ott találkoztunk. Kedves, tehát szeretetreméltó ez a kislány.

86

MONDATTAN

87

A MONDAT SZERKEZETE I. Elméleti segédanyag
egyszer tagolt tagolatlan (határsáv) összetett alárendeli mellérendeli

minimális

bivített

szerkesztett

szerkesztetlen

teljes hiányos teljes hiányos

A MGr. a vonzatosság vizsgálatával összefüggésben bevezeti a minimális mondat fogalmát. A minimális mondat nem egyenli a korábbi nyelvtanok timondatával, hiszen az állítmány mellett a hozzákapcsolódó kötelezi vonzatokat, illetve esetleg a kötelezi vonzatok további kötelezi vonzatait is tartalmazza. Pl.: Kati a könyvet olvassa. Zsófi jártas a matematikában. (Vö.: Kugler MGr. 2000: 376-377). A teljes és a hiányos mondat a minimális és a bivített mondat alkategóriájaként jelenik meg a mondat szerkezeti rendszerében. Természetesen a kommunikáció folyamatában a hiányos szerkezet mondatok is teljes értékek (vö.: Dienes Dóra 1978: 7). A hiány lehetisége ugyanakkor a magyar mondatszerkezet jellemzi sajátja, összefügg nyelvünk morfológiai rendszerével. A mondat szerkezetének elemzésekor továbbra is fontosnak tartjuk a hiány, a hiányosság vizsgálatát. Mondatainkból a kötelezi bivítmények is elmaradhatnak, mert a hiányzó elemek szintaktikailag, pragmatikailag reprezentálhatók. Elemzési szempont tehát, hogy mikor milyen mondatrészek maradhatnak el a mikroszerkezetbil, ill. hogyan egészül ki a hiány. Szerkezeti hiányt csak olyan elem elmaradása okozhat, amely eredetileg beletartozik a mondat minimális szerkezetébe. Az egyik legérdekesebb (és legproblémásabb) az alanyi vonzathely kitöltésének, ill. ki nem töltésének lehetisége; az alany ugyanis struktúramegkülönbözteti elem (vö.: Lengyel MGr. 2000: 409): Dörgött Ø. ­ Dörgött az ágyú / a hangja. A 3. személy határozatlan alanyt (,,Bekopognak az ablakon." Bezárják a boltot.) és általános alanyt (Azt mondják, hosszú tél lesz.) éppen az alanyi vonzathely ki nem töltése és a kontextusból való ki nem egészíthetisége jelöli ki. A határozatlan, általános, tapadásos és lappangó alanyú mondatokat a fentiek miatt a MMNy. nem is tekinti hiányos mondatoknak (vö.: MMNy.: 211., 237-238). Más véleményt képvisel Deme László nyomán M. Korchmáros Valéria (1993: 66). A fentiekkel homonim mondatokban más szövegelizménnyel az alany kihagyása más szerkezeti elemzést indukál: Hazaérkeztek a gyerekek. Bekopognak az ablakon. Holnap elutaznak a tulajdonosok. Bezárják a boltot. Az öreg nénik beszélgetnek. Azt mondják, hosszú tél lesz. A második mondatokat a szerkezeti hiány jellemzi. A többes szám 3. személy igei személyragok csak a korábban megnevezett határozott alanyokat (gyerekek, tulajdonosok, nénik) reprezentálhatják.

88

II. Mintaelemzések
Hiányos szerkezetek az alábbi mondatok? Ha igen, miért? [A példák egy része ­ megoldás nélkül ­ a Keszler Borbála szerkesztette Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. feladatgyjteményben található (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1994: 143).] A mezin sok virágot lehet látni. ­ egyszer, tagolt, teljes, bivített mondat; nem minimális (a lehet igei állítmány mellett a finévi igenév az alany) (a lehet intranzitív ige!) A mezin sok virágot látni. ­ egyszer, tagolt, hiányos mondat, bivített; nem minimális [A mondatból az állítmány hiányzik (vö.: az elizi példamondattal); szemantikailag és grammatikailag is egyértelmen kiegészítheti teljes mondattá. Véleményünk szerint a finévi igenév önmagában nem képes az állítmány szerepének a betöltésére. Igei állítmány részeként az összetett jövi idiben, a fog szóalakteremti segédigével szerepelhet. Másik vélemény (vö.: Berrár Jolán 1977: 87-88) szerint a fenti típusú mondatokban a finévi igenév a mondat fitagja (l. még Lengyel MGr. 2000: 230).] A mezin sok virágot látok. ­ egyszer, tagolt, teljes, bivített mondat; nem minimális [A magyar nyelvben nem mindig szükségszer kitennünk az alany szerepében álló személyes névmásokat, hiszen a személyrag utal a cselekvi számára és személyére. Ha elsi és második személy alanyra utal a személyrag, a mondat nem hiányos, hiszen az elsi és második személy pragmatikai kötöttség, grammatikailag nem helyettesítheti (az elsi személy a beszéli, a második pedig a hallgató).] ( Az alany.) A mezin sok virágot lát. ­ egyszer, tagolt, hiányos, bivített mondat; nem minimális [A fentebb elmondottakból következik, hogy ha nincs kitéve az alany, és az állítmány harmadik személy, a mondat szerkezete szerint hiányos lesz, hiszen a harmadik személy heterogén, referenciáját a konkrét szituáció, szövegkörnyezet határozza meg. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az alany hiánya csak akkor eredményez hiányos mondatot, ha a szövegkörnyezetbil vagy a szituációból korábban már megnevezett, ismert 3. személy határozott alanyra utal az igei személyrag (Ø morféma is lehet!)] ( Az alany.) A mezi virággal tele. ­ egyszer, tagolt, hiányos mondat; MGr.: minimális [A hiányos mondatok egyik, nehezen felismerheti fajtája az a típusú mondat, amelybil a létigei állítmány hiányzik. Itt is igaz azonban az, hogy kiegészítheti teljes mondattá. A létigei állítmány csak kijelenti mód, jelen idiben maradhat el, más módban és idiben ki kell tennünk. (A mezi virággal volt tele. A mezi virággal legyen tele! stb.) Az állítmány szerepét nem vihetjük át a tele

89

állapothatározóra, hiszen ezt annak szófaji kötöttségei (határozószó) megakadályozzák. Az állítmány igei természet!] ( Az állítmány.) Tálalva van. ­ egyszer tagolt, teljes, tapadásos alanyú mondat; minimális [Nem tekintheti hiányos mondatnak, a nyelvet beszéli közösség minden tagja számára ugyanazon alany (az étel, valamilyen étel) ,,tapad" a van létigei állítmányhoz és a tálalva állapothatározóhoz.] ( Az alany.) Nyitva van. ­ egyszer, tagolt, hiányos mondat; MGr.: minimális (Az alany hiánya szemantikai és szerkezeti hiányt is eredményez. A kiegészítést a beszédhelyzet, ill. a szövegelizmény adhatja.) Villámlik. ­ egyszer, tagolt, teljes, alanytalan mondat; MGr.: minimális (Tkp. Ø valenciájú ige, mellette az alanyi vonzathelyet nem tudjuk lexémával kitölteni.) ( Az alany.) (Milyen a szeme?) Villámlik. ­ egyszer, tagolt, hiányos mondat; MGr. minimális [A példával jól érzékeltetheti a hiányos mondat két legfontosabb jellemzije (amely egyben meg is különbözteti a tagolatlan mondattól): van mondatrészértéke (itt: állítmány), a szövegelizmény ismeretében kiegészítheti teljes mondattá.]

III. Gyakorlófeladatok
1. Elemezze az alábbi szövegrészletek mondatait szerkezeti szempontból! a) ­ Uram! ­ A késemért jöttem! ­ Hol hagyta? ­ Valami matrózban. ­ Milyen kés volt? ­ Acél. ­ Akkor nincs baj. Megvan a kés. ­ Hol? ­ A hátamban. (Rejti Jeni)

b) ­ Mi baj édesanyám? ­ A fejem. ­ Gyakran fáj a feje? ­ Megérett a fájdalomra. ­ Menjünk orvoshoz! 90

­ Fölösleges. ­ A fájdalommal akar maradni? ­ Megszoktam. Majd elmúlik. Ott a hegyoldalon. (Süti András) c) ­ Szörny! ­ Miért? Nekem tetszik. ­ Nem értem. ­ Én sem. ­ Teljesen zavaros az egész! ­ Kapcsoljuk ki! ­ Nem! Hadd nézzem végig! ­ Megyek lefeküdni. Te nem? ­ Késibb. ­ Elmondod majd a végét, Kati? ­ El. d) ­ Már beesteledett, barátom. ­ Látom. ­ Villanyt kellene gyújtani. ­ Mit? ­ Villanyt gyújtani. ­ Ja, persze. e) ­ Kész a reggeli! Gyertek! ­ Rögtön. Elibb kezet mosunk. ­ Itt a kakaó is. Óvatosan igyátok! ­ De finom ez a kifli! ­ Most vettem a boltban. ­ Vehetünk még egyet? ­ Természetesen. 2. Hasonlítsa össze az alábbi mondatokat a minimális szerkezet és a hiány lehetiségének szempontjából! Döbbenten hallgattam (a híreket). Döbbenten hallgattam. (Nem tudtam megszólalni.) Semmit sem szabad mondania. Nem szabad dohányozni. Jár a baba, jár. Peti iskolába jár. A kisgyerek megy, de még nem beszél. A kisgyerek megy, de még nem tudjuk, hogy hová. Jóska elmarad. Az eliadás elmarad.

91

Kati szeret. Kati szeret síelni. Kati szereti olvasni.

92

AZ EGYSZER MONDATOK MONDATRÉSZEK AZ ÁLLÍTMÁNY

Az állítmány (fogalmáról, funkciójáról l.: Lengyel MGr. 2000: 394.) elemzését az alábbi szempontok alapján végezzük: 1. szófaja 2. szerkezeti felépítése 3. jelentése 4. bivítményei

I. Mintaelemzések
1. Az állítmány szófaja a) ige ( Igenemek, igefajok.) Az igei állítmány modalitást hordozza, tartalmazza az idivonatkozást, egyeztetés útján utal az alanyra. A gyerekek dolgozatot írnak. Az igei állítmány (írnak) cselekvést jelöl, amelynek végzije finévvel megnevezett alany (egyszer, határozott alany).

A hajó elsüllyedt a tengerben. Az állítmány az egyszer, határozott alanyra (a hajó) vonatkoztatott történést (elsüllyedt) fejezi ki, amely független az alany szándékától.

A barátom reggel belázasodott. Az igei állítmány (belázasodott) itt azt a változást fejezi ki, amelynek eredményeképpen az egyszer, határozott alany (a barátom) egy bizonyos állapotba kerül.

Vannak még hibák. A mondat igei állítmánya (vannak) létezést jelent a mondatban.

93

Kinn a bárány, benn a farkas. Mindkét tagmondatnak a hiányzó van létige az állítmánya. A magyar nyelv sajátossága, hogy a kijelenti módú, jelen idej, harmadik személy létigei állítmány törölheti. Az ilyen típusú mondatok szerkezetileg hiányosak. ( A mondat szerkezete.)

Innen látni a Balatont. A szakirodalom alapján sem egyértelm a fenti típusú mondat elemzése. Elfogadható, és mi is azt a felfogást követjük, hogy olyan hiányos mondat, amelybil a lehet igei állítmány hiányzik, a látni pedig finévi igenévvel kifejezett alany. Egy másik ­ de nem elfogadható ­ felfogás szerint a finévi igenév a mondat állítmánya, egy ki nem tett általános alany tartozik hozzá (vö.: Mondattani elemzések. Szerk.: Rácz Endre­ Szemere Gyula. Tankönyvkiadó. Budapest, 1972. 48). A MGr. a hasonló típusú mondatokban a finévi igenevet ­ Berrár Jolán felfogásával egyetértve ­ a mondat fi tagjának tekinti. [Vö.: Berrár Jolán: Alany és állítmány. In.: Rácz Endre és Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana körébil. Tankönyvkiadó. Budapest, 1977. 87­88.; Lengyel MGr. 2000: 230.]

b) névszó Az állítmány grammatikai szófaja ige. ( Grammatikai szófaj.) Ebbil az következik, hogy ha a lexikális fogalmi jelentést mégis névszó hordozza, annak szükségszeren ki kell egészülnie a módot, idit, számot, személyt jelöli igei (segédigei) résszel. A névszói-ige (összetett) állítmány tehát mondatrészteremti segédige (kopula) + névszó kapcsolata. A kopula a van, a marad és a múlik ragozott, jelezett alakja lehet, így az alábbiakban az összetett állítmány névszói részének szófaji hovatartozását vizsgáljuk. ( Morfológiai típusú szószerkezet.) A névszói állítmányt olyan névszói-igei állítmánynak tekintjük, amelyben az igei rész Ø fokon van. a névszói rész: finév Harry Potter a mai gyerekek regényhise. Édesanyám a legjobb barátnim volt. Az útszél csupa pitypang. (Tóth Árpád) Az élet itt nem móka. (Juhász Gyula) [A mondatban szerepli állítmányi szerep finevek személyt, dolgot, fogalmat jelölnek. Az alany és az állítmány jelentésviszonya alapján lehetnek minisítik és azonosítók. (l. lentebb).]

94

 a névszói rész: melléknév Egy útitárs kedves volt hozzám a vonaton. Reggelre minden fehér lett. A gyerekek manapság igen magasak. A melléknévi állítmányok tulajdonságot, állapotot fejeznek ki a mondatokban. Mindig minisítik. a névszói rész: számnév Sok az eszkimó, kevés a fóka. Kétszer ketti négy. A számnévi állítmány mennyiséget jelöl az idézett mondatokban. Ezekben az esetekben az alany és az állítmány jelentésviszonya mindig minisíti. Az alanyok határozott, egyszer alanyok. a névszói rész: névmás Ki i? A többi is olyan volt. Ki és mi vagy (te)? Ez a könyv az enyém. (l. még Lengyel MGr. 2000: 395­397.) A névmási állítmány ­ szófaji értékének megfelelien ­ indirekt denotatív jelentést hordoz a fenti mondatokban. Valamennyi alany határozott, finévi, finévi névmási szófajú. 2. Az állítmány szerkezete a) egyszer állítmány Az igei állítmány szerkezete szerint mindig egyszer állítmány. Ügyelni kell azonban az analitikus igealakkal ­ szóalakteremti segédigével ­ kifejezett igei állítmány elemzésére. Megírtam holnapra a fogalmazást. A mondat állítmánya a kijelenti módú, múlt idej, egyes szám elsi személy igealak. Az alanyt az igei személyrag reprezentálja (határozott, egyszer alany).

Nyáron Görögországba fogunk utazni. A jövi idej igei állítmány (fogunk utazni) analitikus szerkesztés: szóalakteremti segédige (fogunk) + finévi igenév (utazni) morfológiai kapcsolata. ( Segédigék.) Az alanyt az igei személyrag reprezentálja. Az állítmány szerkezetileg egyszer.

95

(A morfológiai természet szókapcsolatokban megjeleni finévi igenév természetéril l.: Lengyel MGr. 2000: 230.)

A diákok meg fogják tanulni a verset. Az elváló igekötis finévi igenév és a személyragozott szóalakteremti segédige szerkezetileg egyszer állítmányt eredményez. A mondat határozott egyszer alanya: a diákok.

Az este szerettem volna moziba menni. A feltételes módú, múlt idej igei állítmány analitikus igealak (ige + szóalakteremti segédige) kapcsolata, szerkezetileg egyszer állítmány. Az alanyt az igei személyrag reprezentálja: egyes szám elsi személy, határozott alany.

El szokott menni a barátnijéhez. Hová tetszik menni? Meg találom mondani az igazat. A MGr. a finévi igenévvel együtt megjeleni szokott, tetszik, talál szavakat szintén szóalakteremti segédigéknek tekinti: analitikus igealakkal kifejezett egyszer, igei állítmányt hoznak létre (vö.: Lengyel MGr. 2000: 256.) Más véleményt képvisel Uzonyi Kis Judit és Tuba Márta: Hány segédigénk van? Magyar Nyelvir 1999: 108­ 116.

b) Az összetett állítmány (névszói-igei) Az összetett állítmány felismerése nem könny, hiszen benne a létigével azonos alakú kopula (= mondatrészteremti segédige) szerepel. ( Morfológiai típusú szószerkezet, szintaktikai típusú szószerkezet.) Az igei és az összetett (névszói-igei) állítmány elhatárolásában, a létige vagy segédige probléma megoldásában segíthet a transzformáció: jelen idibe, kijelenti módba, harmadik személybe transzformáláskor az igei állítmányi funkciójú létige nem maradhat el, a grammatikai funkciójú segédige viszont törlidik.

Pl.:

Egész nap szép idi volt. Egész nap szép volt az idi.



Egész nap szép idi van. Egész nap szép Ø az idi.

96

A szomszéd udvarban sok volt a virág. A szomszéd udvarban sok virág volt. Mindkét mondatban szerepel a kijelenti módú, múlt idej, egyes szám harmadik személy volt. Az elsi mondatban mondatrészteremti segédige, a másodikban alapszófaj, ige. (A két mondat transzformációja: A szomszéd udvarban sok a virág. A szomszéd udvarban sok virág van.) Mégis oly szép az élet. (Juhász Gyula) A mondat állítmánya olyan névszói-igei állítmány, amelyben az igei rész Ø fokú, az alanyt pedig a határozott névelis finév fejezi ki. A Ø kopulájú állítmányt nevezzük névszói állítmánynak is, amely csak kijelenti mód, jelen idi, harmadik személyben használatos: A gyerek ügyes Ø. ­ A gyerek ügyes volt. Meg kell jegyezni, hogy a marad és a múlik segédige sohasem áll Ø fokon: A lány szép Ø. ­ A lány szép marad. A gyerek tízéves Ø. A gyerek tízéves múlt. Vö.: MGr.: 396. ( Segédigék.)

Petifi nagy tehetség volt. (Németh László) A mondat névszói-igei állítmánya alanyesetben álló finévbil (tehetség) és kijelenti mód, múlt idi, egyes szám harmadik személy kopulából (volt) áll, alanya a tulajdonnév (Petifi).

Valamikor én fiatal voltam. (Juhász Gyula) A mondat állítmánya melléknév és múlt idej mondatrészteremti segédige összetétel (fiatal voltam) névszói-igei állítmány, amelyhez egyes szám elsi személy személyes névmás kapcsolódik határozott, egyszer alanyként. Légy egy fszálon a pici él. (József Attila) A mondat állítmánya a felszólító módú, jelen idej, egyes szám második személy kopula és az alanyesetben álló finév (légy él) alkotta névszói-igei állítmány, melynek alanya a kopula személyragjával kifejezett egyes szám második személy. (Az alany és az állítmány jelentésviszonya alapján azonosító. Elemzéséril l. lentebb.)

Te még enyém vagy. (Juhász Gyula) A mondat összetett állítmánya az egyes szám elsi személy személyes (birtokos) névmásból (enyém) és a kijelenti mód, jelen idi, egyes szám második személy kopulából (vagy) áll, alanya pedig a személyes névmás (te). (Minisíti viszonyú a mondat. Vö.: Lengyel MGr. 2000: 397).

97

Mi voltam én? (József Attila) A mondat névszói-igei állítmánya a finévi kérdi névmásból és a kopulából áll (mi voltam), alanya pedig az egyes szám elsi személy személyes névmás (én). (Jelentésviszonya alapján: azonosító.) Igazság szerint József is lehetett volna római polgár. (Spiró György) A mondatban olyan névszói-igei állítmány szerepel, amelyben a segédige analitikus igealak (lehetett volna = feltételes mód múlt idi), a névszói rész pedig alanyesetben álló finév (polgár); az alany tulajdonnévvel kifejezett egyszer, határozott alany. (Az alany és az állítmány jelentésviszonya minisíti.)

c) A kettis állítmány

Meg kell tanuljam a verset. A mondat kettis állítmányú: a kell modális ige mellett a tanul ige felszólító módú, jelen idej, egyes szám elsi személy alakja áll. Ez utal az alany személyére és számára is. A kettis állítmány mondatátszövidéssel keletkezett. Az kell, hogy megtanuljam a verset. Meg kell tanuljam a verset. A mondatátszövidés eredményeképpen a kell igei állítmány mellé a felszólító módban álló igealak kerül. A kettis állítmány ebben az esetben az igei állítmány egyik sajátos fajtája. A szerkezet nyelvjárási eredet (elsisorban Erdélyben honos), napjainkban a köznyelvben is terjedi forma. Hibalehetiség: Meg kell tanulnom a verset. ( Az alany.)

Holnap ügyes kell legyél a vizsgán. A kettis állítmány egyike a névszói-igei állítmány, amelynek kopulája egyes szám második személy, felszólító módú igealakkal szerepel (legyél), az állítmány másik igéje itt is a kell kijelenti módú, jelen idej alakja.

d) A halmozott állítmány A nagymama horgol és mesél egyszerre. A mondatnak két igei (horgol és mesél) állítmánya van, amelyek egymással kapcsolatos mellérendeli viszonyban vannak. Az alanyhoz (a nagymama) tehát halmozott állítmány kapcsolódik.

98

Nem lehetek én már soha nyugodt és elégedett? (Lengyel József) A mondatban olyan névszói-igei állítmány van, amelyben a kopulához (lehetek) két egymással kapcsolatos mellérendeli viszonyban levi melléknév (nyugodt és elégedett) kapcsolódik: a halmozott névszói-igei állítmányban az ismétlidi tag (lehetek) törlidik. [Több állítmány esetén gyakran nehéz eldönteni, hogy ­ mint a fentiek ­ halmozott állítmányt tartalmazó egyszer mondatot alkotnak-e, vagy már több tagmondatból álló összetett mondatok. (Vö.: Keszler MGr. 2000: 461­462.)]

3. Az állítmány jelentése

a) Minden molnár a maga malmára hajtja a vizet. A mondat igei állítmánya (hajtja) az alanyban megnevezett személy (molnár) cselekvését nevezi meg. Az igei állítmányok fogalmi jelentését a 1/a fejezet mondatai szemléltetik.

b) A névszói-igei (névszói) állítmány és az alany jelentésviszonyai alapján minisíti és azonosító állítmányokat különböztetünk meg (l. Lengyel MGr. 2000: 397). Minisíti viszonyban az alany jelentésköre szkebb, mint az állítmányé. Az állítmány melléknév (számnév) és melléknévi (számnévi névmás) lehet. Pl.: Pista kedves. Három a tánc. Mennyi az alma? Ha finév, ill. finévi névmás tölti be az állítmány szerepét, szintén lehet az alanyállítmány jelentésviszonya minisíti. Az alany szkítését szemantikai jegyek biztosítják. Pl.: A sas madár. Az árvácska virág. Grammatikai eszközökkel is szkíthetünk. Pl.: Ez a virág árvácska. A narancs narancs. Ki ez? A labda Pistáé. Azonosító viszonyban az alany és az állítmány fogalomköre azonos. Szófajuk csak finév, finévi névmás vagy finévi érték szófaj lehet: így logikai, jelentésbeli különbség nincs közöttük. Néhány grammatikai fogódzó segíthet az elemzésben (l. lentebb), de bizonyos esetekben kétféle elemzési mód is megengedheti. (Vö.: Rácz Endre: Az állítmány. MMNy. 1971: 245­248. Rácz Endre ­ Szemere Gyula: Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó. Budapest, 1972. 42­47.)

Augusztus végén, aratás idején, az éjjelek már hidegek. (Lengyel József) A melléknévvel kifejezett névszói állítmány (hidegek) az alany (éjjelek) egy tulajdonságát nevezi meg, minisíti állítmány.

99

A beszéd csak félreértések forrása. (Antoine de Saint-Exupéry) A mondat állítmánya finévvel (forrása) kifejezett névszói állítmány, amelynek jelentésköre tágabb, mint az alanyt (a beszéd) kifejezi finévé, ezért a névszói állítmány minisíti.

(Sebaj), a mvészet még az enyém. (Juhász Gyula) A mondat állítmánya a személyes (birtokos) névmás (az enyém), amely az alanyt hovatartozása szerint minisíti; a névszói állítmány tehát minisíti.

Örömöm a szenvediké. (Ady Endre) A mondat állítmánya az -é birtokjeles finév (a szenvediké), amely tulajdonító jelentés minisíti állítmány. (Vö.: KMGr.: 184) A szent elid i [Kazinczy]. (Juhász Gyula) A mondat állítmánya a határozott névelis finév [a(z) elid], alanya pedig az egyes szám harmadik személy személyes névmás (i). A predikatív viszony tehát egy finév és egy finévi névmás között van: a határozott névelis finév egyes szám, harmadik személy egyedített személyt fejez ki, így jelentésköre az alany jelentéskörével azonos; az állítmány tehát azonosító. Az azonosító predikatív viszony egyik elemzési fogódzója lehet: ha a harmadik személy személyes névmással kifejezett (vagy azzal helyettesítheti) rész van a mondatban, az lesz az alany: Feri/A barátom a kapus. a kapus. Decsi Sándor az én becsületes nevem. (Jókai Mór) A mondatban egy tulajdonnév (Decsi Sándor) és egy köznév között van predikatív viszony. A tulajdonnév természeténél fogva identifikál, a birtokos személyjeles köznév pedig ugyancsak egyedi fogalom jelölije, így a két finév közé akár egyenliségjelet is tehetünk: Décsi Sándor = a(z) nevem. A szövegkörnyezetbil kiemelt mondatban a két finév közül az alany szerepében az a finév áll, amelyik nyelvtani eszközökkel való szkítés nélkül is egyedi fogalmat jelöl, azaz a tulajdonnév (Decsi Sándor); a birtokos személyjellel szkített jelentéskör finév pedig az állítmány. A mondat névszói állítmánya tehát azonosító (l. Rácz­Szemere: 1972: 43). (Az iskolai gyakorlatban a kijelöli jelzii szerep családnevet a keresztnévvel együtt alanyként értelmezzük!)

100

... mert ik én vagyok már. (József Attila) Az azonosító predikatív viszonyban különbözi számú és személy névmások szerepelnek. Az elemzést az alany-állítmány kötelezi egyeztetése segíti: az egyeztetést pedig az alany irányítja. Menyem nem leányom, vim nem fiam. Mindkét tagmondatban birtokos személyjeles, egyedített személyt megnevezi finevek között van azonosító predikatív viszony. Ez a mondat mutatja azt is, milyen nehéz megállapítani, hogy az azonosító predikatív viszony melyik tagja lesz állítmány, és melyik az alany. Segíthet az a módszer, hogy az azonosító predikatív viszonyban található szavak közül az lesz az állítmány, amely eredményhatározóvá alakítható. Az eredeti mondat alanya pedig eredethatározóként is megjelenhet. Tehát: A menyembil nem lesz lányom. A menyem nem lesz lányommá. (Kiinduló mondataink ugyanakkor fordítva is transzformálhatók!) 4. Az állítmány bivítményei a) Az állítmány szófaja ige bivítményei: határozó és tárgy

Az eke alatt harsogva hasadt a föld. (Szabó Pál) Az igei állítmányhoz (hasadt) a határozott alanyon kívül (a föld) egy névutós finévvel (az eke alatt) kifejezett helyhatározó és az alany állapotára utaló határozói igenévvel (harsogva) kifejezett állapothatározó kapcsolódik. hasadt Á

a föld

áll

harsogva

h

az eke alatt

A

Háll

Hh

Jól ismerem ki ezt a világot. (Móricz Zsigmond) Az igei állítmányt, amely személyragjával reprezentálja az egyes szám elsi személy, határozott alanyt is, határozószóval kifejezett módhatározó és kijelöli jelzis tárgy bivíti a mondatban. ismerem Á

(én)

m

jól

a világot

A

Hm

T

ki

ezt

Jkij 101

b) A névszói-igei állítmány. A névszói rész = finév bivítménye: jelzi Én is b magány és csönd gyermeke lettem. (Juhász Gyula) A névszói-igei állítmány a kopulából (lettem) és finévbil (gyermeke) áll, amelyhez két egymással mellérendeli viszonyban lévi birtokos jelzi kapcsolódik. (magány és csönd) gyermeke lettem Á

én

b

magány és csönd

A

Jb

Jb

c) A névszói rész = melléknév bivítménye: határozó Nagyobb leszel b a világ tengelyénél. A kopula (leszel) mellett középfokú melléknév (nagyobb) áll, amelyhez határozóragos finévvel kifejezett hasonlító határozó (tengelyénél) kapcsolódik. nagyobb leszel Á

(te)

has

tengelyénél

(A)

H has

b

a világ

Jb

A gyerekek nagyon jók voltak. A névszói-igei állítmány melléknévvel kifejezett névszói részét (jók) határozószóval (nagyon) kifejezett fokhatározó bivíti. jók voltak Á

A gyerekek
fok

H fok

nagyon

A mi boldog családok számáll mind hasonlók egymáshoz. (Lev Tolsztoj) A minisítést kifejezi névszói állítmányt (hasonlók) a ragos kölcsönös névmás aszemantikus határozóként és a mind általános névmás 'valamennyien' jelentésben számállapot-határozóként bivíti. hasonlók Á

a családok
mi

számáll

mind

asz egymáshoz

A Jmi

Hszámáll

Hasz 102

boldog

d) A névszói-igei állítmány igei részéhez kapcsolódik bivítmény határozó

Köztetek lettem bolond, én. a é véges. (József Attila) A mondat névszói-igei állítmányának (lettem bolond) igei részéhez, a kopulához (lettem) a személyes névmás kiegészült alakja kapcsolódik helyhatározóként. lettem bolond Á

én

h

köztetek

A

Hh

é

a véges

Jé

i Gyermekkoromban

boldog lehettem volna. (Weöres Sándor)

A névszói-igei állítmányhoz (boldog lehettem volna) ragos finévvel kifejezett idihatározó kapcsolódik. A névszó állítmányi szerepe (igei grammatikai szófajisága) indokolja, hogy a névszónak lehet idihatározói bivítménye. boldog lehettem volna Á

A
i én i

Hi

gyerekkoromban

III. Gyakorlófeladatok
1. Egészítse ki a mondatokat! Húzza alá az állítmányokat, és nevezze meg szófajukat! Góg és Magóg ................................. . (Ady Endre) .......................... még szakállát Gergely. Mátyás, Gergely két rossz ................... . A nyelv gonosz ............................. . Balogh Ádám ................................ . (népdal) ........................ a Balaton vize, ....................... a híd rajta. (népdal) A szó veszélyes ...................., s van aki .......................... . (Koncz Zsuzsa) .......................... már a hajnalcsillag lefele. (népdal) Kertész ....................., fát ........................... . (József Attila)

103

2. Egészítse ki az alábbi táblázatot! Fogalmazza meg a névszói-igei és a névszói állítmány kapcsolatát! Magyarázza meg, mit jelent az, hogy a hagyományosan névszói állítmánynak nevezett mondatrész valójában olyan névszói-igei állítmány, amelyben az igei rész Ø fokon van! névszói állítmány E/1. E/2. E/3. T/1. T/2. T/3. ügyesek névszói-igei állítmány ügyes vagyok

3. Egészítse ki az alábbi mondatokat! Igazolja, hogy a névszói-igei állítmány kopulája olyan funkciójú, mint egy igeképzi! (Igésíti a névszót, s így lehetivé teszi a mód- és az idijelnek, valamint a személyragnak a megjelenését.) Pista tanulna. Pista tanuljon! Pista tanult volna. Pista tanult. Kati szép volna. Kati szép............ ! Kati szép ................ Kati szép ...... .

4. Alakítsa át az alábbi mondatokat úgy, hogy névszói-igei (névszói) állítmányuk legyen! Például: Holnap hvös idi lesz. Holnap az idi hvös lesz. Ma jó ebéd volt a menzán. Most érdekes msor van a rádióban. Tegnap unalmas film volt a tévében. A tengerparton mindig jó idi van. A testvéremnek sok barátja van. 5. Szerkesszen mondatokat az alábbi szerkezeti ábrákhoz! Á (Á Á) Á

A

T Á J A Hfokm Hhas

A Á

Hh

A

Hfok

Jmi Hi 104

A

6. Elemezze az alábbi mondatok állítmányát az állítmány szófaja, szerkezeti felépítése, jelentése, bivítményei alapján! A tudományos emberfi mennyisége a nemzet igazi hatalma. (Széchenyi István) Egyszer volt szép az anyám tánca. (Sinka István) Mi nem vagyunk tudósok, se méla, aranyszájú papok és hisök sem vagyunk. (Kassák Lajos) Csak az én telem nem ily mulandó. Csak az én halálom nem ily halandó. (Babits Mihály) Minden állat egyenli, de egyes állatok egyenlibbek a többinél. (George Orwell) Zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. (József Attila) Minden társaságban kényeztettek és szerettek. De legnagyobb élvezetem és fifoglalkozásom továbbra is az olvasás és tanulás maradt. (Babits Mihály) Ivan Iljics élete egyszer, mindennapi és iszonyú volt. (Lev Tolsztoj) Jó volt tevéled járni a sárgolyó üröm-vidékét, a keser mezit. (Kosztolányi Dezsi) Egyszer és igaz jóságod oly gyors, lángoló volt. (Kosztolányi Dezsi) Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. (Tóth Árpád) (Nem tudtam többé, hogy) te vagy-e te, / vagy áldott csipkebokor drága tested. (Tóth Árpád) Legyen lelked szabad, / legyen hangod igaz az ünnepségén. (Babits Mihály) De eleinte nem csisz vagyok, hanem szénégeti. (Lengyel József) Legjobb volt a számzöttekbil, idegenekbil válogatni a csiszöket. (Lengyel József) Te vagy ma mámnak legjobb kedve/És olyan gazdag ez a ma. (Ady Endre) Lehetnék én könyveli is. (József Attila) Fáradt meg együgy vagy tán csak jó vagyok. (József Attila) Tanár úr volnék magam is. (Juhász Gyula) Szép szerelmem a szelíd szeptember. (Juhász Gyula) Én vagyok a magyar bánatok legbutább siratója. (Ady Endre) Miénk volt akkor a kerek világ, / Szép volt a bánat, és jó volt a harc. (Juhász Gyula) a mezin a harmatosság. (József Attila) Az élet a zsibárusok világa. (Ady Endre) Legyen legalább hosszú s szép a búcsúm, / Ha lusta és kopár az életem. (Juhász Gyula)

105

Én is magány és csönd gyermeke lettem. (Juhász Gyula) Te vagy a célom, életem. (Ady Endre) Szép szál legény vagy. Egy röpüléssel magosabb vagy a magos madárnál. (József Attila) Oly végtelen bús a világ / Oly bús vagyok miattatok. (Juhász Gyula) Tréfás koldus a világ, / bot volnék a kezében. (József Attila) Mienk a hely a nap alatt. (Juhász Gyula) Az élet csöndje ez a béke. (Juhász Gyula) Emberség és jóság csak szavak. (Ady Endre) Ember vagyok, így vagyok nevetséges. (József Attila) Milyen jó volna máshol élni. (Ady Endre)

106

AZ ALANY
Az alany (meghatározásáról l.: Kugler MGr. 2000: 405) elemzését az alábbi szempontok alapján végezzük: 1. szófaja 2. szerkezete 3. fajtái 4. bivítményei

I. Mintaelemzések
1. Az alany szófaja a) finév, finévi névmások (Az alany szerepét a finév minden jelentéscsoportja és ­ a kölcsönös névmás kivételével ­ valamennyi finévi névmás betöltheti.) Pl.: A Duna csak folyt. (József Attila)

Az igei állítmány alanya tulajdonnév (egyszer, határozott alany).

Ki látott engem? (Ady Endre) Az igei állítmány alan ya finévi kérdi névmás (egyszer, határozott alany).

Magam megyek el. A magam egyszer, határozott alany szófaja nyomatékosított személyes névmás (csak alakilag visszaható!) (Visszaható névmás.)

A rakodópart alsó kövén ültem. (József Attila) A mondatban az igei állítmány személyragja reprezentálja az egyes szám 1. személy, határozott alanyt (implicit alany). (Az egyes szám elsi és második személy pragmatikai meghatározottságú, az alany kihagyása nem eredményez hiányos mondatot. Vö.: Kugler MGr. 2000: 411). ( Személyes névmások.)

Négyen voltunk az eliadáson. A mondat többes elsi személy, határozott alanyára az igei személyrag utal. Az alany mindig alanyesetben áll (Ø esetragos), a négyen ­ morfológiai kötöttsége miatt ­ a mondat számállapot-határozója.

107

Hová mész, István? A mondatban szintén az igei személyrag reprezentálja az egyes szám második személy, határozott alanyt. Az István megszólítás, a mondat szervetlen eleme.

b) finévi igenév ( Szófajtan: a finévi igenév.) Csak így lehet célt érni magyarral el. (József Attila) A kell, lehet, illik, sikerül, van, nincs igék, valamint névszói-igei (névszói) állítmányok mellett (pl.: szép, nehéz, tilos, helyes volt, szükséges lenne stb.) az alany szerepében finévi igenév áll. A mondatban személyrag nélküli alakban fordul eli, általános érvény cselekvéshordozóra utal. Lelkeimmel pörölnöm kéne. (József Attila) A feltételes módú igei állítmány (kéne) mellett a finévi igenév személyragos (egyes szám elsi személy) alakja (pörölnöm) szerepel a mondat grammatikai alanyaként. (A mondat logikai alanya, cselekvéshordozója a nekem lenne. Grammatikailag a mondat részeshatározója (). A logikai és a grammatikai alany nem mindig esik egybe, a nyelvtani alany meghatározásakor így nem a jelentésbil, hanem a szintaktikai szerkezetbil, az alany alakjából és szófajából indulunk ki.) Szabad-e szívbil szeretnem? A finévi igenév lehet a melléknévi lexikai szófajú szabad alanyi vonzata is. Állítmányi szerepben (az állítmány igei természetének megfelelien) a szabad felvehet igei toldalékokat is (szabadjon, szabadna); eltolódik az ige irányába. (Vö.: G. Varga Györgyi 1974: 70­71.) c) finévi értékben más szófajú szó (vö.: az alany grammatikai szófaja: finév) ( Grammatikai szófaj.) Az 1 ilyenformán mindig 1 marad. (József Attila) A számnév eredeti, lexikai szófajában jelzii funkciójú. Ahhoz, hogy betölthesse az alany szerepét, finevesülnie kell. A mondatban az 1 jelzett szó nélkül és határozott névelivel szerepel, ez egyértelmvé teszi a finévi érték használatot. A mondat egyszer, határozott alanya tehát a határozott névelis finévi érték tiszámnév (az 1). ( Szófajváltás.) Hát nem segít a jaj s az allelúja. (József Attila) Az indulatszó mint mondatszó a szerkesztett mondatnak szintaktikailag szervetlen eleme szokott lenni. Ebben a mondatban viszont az indulatszók aktuális szófajváltással finévi értékek, (a jaj, az allelúja), a határozott néveli jelöli a szófajváltást.

108

Annyi kell nekem is. A mondat alanya a kell igei állítmány mellett az annyi: aktuális szófaja, alkalmi szófajváltással finév, illetve finévi névmás. Lexikai szófaja számnévi mutató névmás. ( Aktuális, lexikai szófaj.) 2. Az alany szerkezete a) egyszer alany Kékek az alkonyi dombok,elülnek a szürke galambok. (Babits Mihály) A két tagmondat alanya egy-egy finév, szerkezetileg mindketti egyszer, határozott alany.

b) halmozott alany A dudva, a muhar, a gaz lehúz, altat, befed. (Ady Endre) Az igei állítmányokhoz több finévvel kifejezett alany (a dudva, a muhar, a gaz) kapcsolódik. A mondatnak tehát halmozott alanya van (mindhárom határozott alany)

Kakuk Marcinak apja is, anyja is ivott. (Tersánszky Józsi Jeni) Az igei állítmány mellett összefoglaló kapcsolatos mellérendeli szószerkezetet alkotó halmozott alany áll (határozott alanyok). S elég lett volna ujonnan nekem csak legeltetni, itatni szemem. (Illyés Gyula) A névszói-igei állítmány mellett finévi igenévvel kifejezett halmozott alanyok állnak.

c) összetett alany Jó lenne sokáig diák lenni/maradni. A névszói-igei állítmány (jó lenne) mellett összetett alany szerepel, amely Ø ragos finévbil (diák) és lenni/maradni segédigenévbil áll. [Összetett alany elsisorban értékeli-modális tartalmú állítmány mellett lehet: vö.: Kugler MGr. 2000: 407. pl.: Nehéz (szép, hasznos stb.) fiatal maradni. Ritkábban a kell, lehet, szabad, illik állítmányok mellett is megjelenhet: pl.: Nem szabad ideges lenni.] Hibalehetiség: a Jó lenne diáknak lenni. mondatban a diáknak esetragos finév morfológiai kötöttségénél fogva állapothatározó. Ennek a mondatnak az alanya a lenni finévi igenév.) ( Morfológiai típusú szószerkezetek, szintaktikai típusú szószerkezetek.)

109

d) szerkezetszint alany A fiatalok beköltöztek a nagyapjuk építette házba. A mondat igei állítmánya (beköltöztek) mellett határozott alany áll: a fiatalok. Alanyi szerep a birtokos személyjeles nagyapjuk finév is, de nem a mondat alanya, hanem a nagyapjuk építette szószerkezet bivítménye: alárendelt alanyként a miniségjelzii szerep igei-igenévi (építette) alakkal kifejezett cselekvés végzijét nevezi meg. Ezt szemlélteti a szerkezeti ábra is: Á A Hh Jmi A ( Alanyos szintagma.)

3. Az alany fajtái a) határozott alany Meghatározása nem egyértelm. Hagyományosan határozott minden olyan alany, amely nem határozatlan vagy általános, amelyet meg tudunk nevezni. Ebben az értelemben az alany határozottsága független attól, hogy az determinált-e, specifikussá tett-e. Problémát jelent azonban, hogy így az alany határozottsága ­ határozatlansága mást fed, mint a tárgyé. ( Tárgy.) A MGr. elfogadva a fenti, hagyományos értelmezést is, egyértelmbbnek tartaná a határozottság, ill. határozatlanság szemantikai kategóriájának egységes alkalmazását: vö.: Kugler MGr. 2000: 410­411. Elemzéseinkben a hagyományos értelemben minisítjük az alany fajtáit. Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már. (József Attila) A két tagmondat igei állítmánya mellett finevek (a hó, a bádogeresz) tölti be az alany szerepét. Ezek határozott alanyok.

Kertész leszek, fát nevelek. (József Attila) Az alany kihagyása esetén az elsi és második személy igei személyrag is határozott alanyra utal (implicit alany). Összefügg ez azzal, hogy az elsi és a második személy pragmatikai reprezentációjú. ( Elsi és második személy személyes névmás.)

b) határozatlan alany Valaki hiányzik a táncból. Valami bzlik Dániában. (Shakespeare)

110

A fenti mondatokban a beszéli nem tudja, vagy nem akarja megnevezni az alanyt. Ezek az alanyok határozatlanok. A határozatlan alany tipikus kifejezije a határozatlan névmás. A határozatlan alany csak harmadik személy lehet. Megint jinek, kopogtatnak. (Petifi Sándor) A többes szám harmadik személy igei állítmányok személyragja határozatlan alanyra utal. A harmadik személy csak grammatikailag reprezentálható, így ­ ha a szövegelizményben nem neveztük meg a cselekvit és az nem általános érvény ­ az igei személyrag csak határozatlan alanyt jelölhet. c) általános alany Mindenki magából indul ki. Mindenki a maga lovát dicséri.

Általános alanyról akkor beszélünk, ha az állítmányban kifejezett azonosítás vagy minisítés bárkire vagy bármire vonatkozhat, ill. az igei állítmánnyal jelölt eseményhez bármilyen cselekvéshordozó kapcsolható. A fenti mondatokban finévi általános névmás (mindenki) áll az alany szerepében, általános alanyt fejez ki.

Vigyázzunk az egészségünkre! A többes szám elsi személy igei állítmány olyan felszólítást fejez ki, amely bárkire vonatkozhat. Az alany tehát általános. A többes szám elsi személy igei személyragon kívül általános alanyra utalhat még az egyes szám második személy (Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!), a többes szám második személy (Nem hallottátok Dózsa György hírét?) és a többes szám harmadik személy igei személyrag is (Azt mondják, hogy hosszú tél lesz.).

Erditz idején nem kíméli magát az ember. (Lengyel József) Az alany szerepében álló ember finév bármely cselekvéshordozóra vonatkozhat, ezért általános alanyt fejez ki. (Hasonlóan a világ, a nép általános jelentés finevek is.)

d) lappangó-tapadásos alany Többre nem telik. Lappangó alanyú mondat. Jellemzije, hogy a nyelvet beszéli közösség tagjai azonos fifogalom alá tartozó elemmel egészíthetik ki (anyagi javak, pénz). Szerkezete szerint nem tekintjük hiányos mondatnak. ( A mondat szerkezete.)

Délre jár. Tapadásos alanyú a mondat. A nyelvközösség tagjai azonos elemmel egészíthetik ki (az idi). Nem hiányos szerkezet.

111

(Alkonyodik.) (Alanytalan mondat. Az igei állítmány Ø valenciájú. Nem kíván semmilyen kiegészítést.) ( A mondat szerkezete.)

4. Az alany bivítményei a) Az alany szófaja finév bivítménye jelzi.

A vidám gyerekek az udvaron játszanak. A határozott, egyszer alany (a gyerekek) szerepében álló többes számú finév elitt melléknévi szófajú miniségjelzi áll. A gyerekek labdája kigurult az úttestre. * A határozott, egyszer alany egyes szám harmadik személy birtokos személyjeles finév (labdája), az elitte álló Ø viszonyragos többes számú finév (gyerekek) az alany birtokos jelzije.

Két gyerek hiányzott ma az óráról. Az alany (gyerek) elitt álló számnév (két) mennyiségjelzi.

b) Az alany szófaja finév bivítménye hátravetett, jelzii érték határozó. A Balaton, nyáron nagyon kellemes. A jó segítitárs, a munkában igen fontos. A szerkezet jellemziiril: Balogh MGr. 2000: 135­136.

c) Az alany szófaja finévi igenév tárgy és határozó kapcsolódik hozzá bivítményként. Nem jó a leányt egymagára hagyni. (Jókai Mór) A névszói állítmány mellett finévi igenév az egyszer alany, amelyet tárgy és határozó bivít, mert a finévi igenév igei tulajdonsága, hogy tárgy és határozó kapcsolódhat hozzá. ( Szófajtan: finévi igenév.)

112

Nem kell az embernek Istennel kikezdeni. (Németh László) A kell igei állítmányhoz finévi igenévvel kifejezett grammatikai alany (kikezdeni) kapcsolódik, amelyet aszemantikus határozó bivít (Istennel). A részeshatározó (az embernek) az állítmány bivítménye; ez olyan részeshatározó, amely tulajdonképpen a mondat logikai alanya, cselekvéshordozója. ( Részeshatározó.)

* Ha a néveli (a, az, egy) az egész szószerkezetre vonatkozik példamondatainkban a néveli hovatartozását nem jelöljük.

II. Gyakorlófeladatok
1. Egészítse ki a mondatokat a hiányzó alannyal! Állapítsa meg az alany szófaját! Sok .......... disznót gyiz. Hátravan még a ........... . .............. is veszett Mohácsnál. .............. se jobb a Deákné vásznánál. Lefelé folyik ........... . Az embert el lehet .........., de nem lehet ............. . (E. Hemingway)

2. Állapítsa meg, milyen fajtájú alany szerepel az alábbi mondatokban! Nem ninek a fák az égig. Hallgatni arany. Nem én kiáltok. (József Attila) ............................................. ............................................. .............................................

Mindenki megtanulhatja az elemzési módszereket. ............................. A Duna a Fekete-erdiben ered. A teremben sokan vagyunk. Az udvaron kiabálnak. Valaki kopogtat az ajtón. ............................................. .............................................. ............................................. .............................................

3. Az alábbi mondatok közül melyekben talál általános alanyt? Árnyékáért kell becsülni a vén fát. Árnyékáért becsülik a vén fát. Árnyékáért becsüli az ember a vén fát.

113

Árnyékáért becsülendi a vén fa. Árnyékáért becsüljük a vén fát. Árnyékáért becsülöm a vén fát. Árnyékáért becsüljétek a vén fát! Mindenki az árnyékáért becsüli a vén fát.

(L.: Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Szerk.: Keszler Borbála. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1994.)

4. Elemezze és ábrázolja szerkezeti viszonyaik szerint az alanyokat és bivítményeiket! A tarka népek közt jó ülni csöndben S a tarka képeket elnézni jó És jó csodálni oly sok nagy szerelmet. (Juhász Gyula)

5. Elemezze az alábbi mondatokban és az összefüggi szövegben található alanyokat a 107. oldalon felsorolt szempontok alapján! Valaki útra vált belilünk. (Ady Endre) Néha a kevesebb több volna. Ki-ki a maga háza elitt söpörjön! Oly szép dolog elfáradni és pihenni. (József Attila) Nincs itt semmi szép. (József Attila) A jó elnyeri jutalmát. Ti jók vagytok mindannyian. (József Attila) Jó lenne mindig fiatal maradni. Valamikor ki kell kötni. Valaminek kell már jönni. (Ady Endre) Ide kell hoznunk a nagyvilágot. (Veres Péter) Valakit szeretni kell. (Márai Sándor) Nemcsak kenyérrel él az ember. Nem könny tanár lenni. Ki i? Pista, gyere ide! Olyan kell nekem. Hasznos dolog tanulni.

114

Ez itt kellemes táj. Fölfigyelt a világ az új találmányra. Most figyelj, Péter! Szóból ért a magyar ember. Ezt a könyvet érdemes elolvasnotok. Már megint csöngetnek.

A máglya mellett a csisz szalmából vet magának ágyat. De nem alszik, csak forgolódik. Hol az egyik oldala fázik, hol a másik. Ha nagyon közel fekszik a tzhöz, a melegben elszundít egy kicsit. És akkor vagy a szalma gyullad meg alatta, vagy még inkább a vattás kabátját gyújtja meg a kipattanó szikra. A vattás ruhát eloltani szinte lehetetlen, az ember utolsó rongyai így pusztulnak el. (Lengyel József)

6. Szerkesszen mondatokat az alábbi szerkezeti ábrákhoz!

a)

Á

c)

Á

A

A

T

Hh Jmi

Jmi

b)

Á

d)

Á

A

Hh T

A

Jme

Hh

115

7. Elemezze Petri György versrészleteiben az alanyokat és az állítmányokat minden szempont szerint! (Vö.: Az állítmány elemzésének szempontjai: 93. oldal, az alany elemzésének szempontjai: 107. oldal.) Értelmiségi vagyok... Mentségemre szolgáljon: te is az vagy.

Miért nem lehettem régi költi? Nem volna kérdés, hogy szeretlek-e. Csak neked volna jogod nem szeretni.

Ha lehetnék Neked csak egy személy. . . Ha lehetnék Neked megállás eltniben.

Szép volt kiválasztottnak lenni. De most már szeretnék szárítkozni, mászkálni a napon.

Nem vagyunk gyerekek ­ mondtad, pedig bizony, hogy azok voltunk...

Negyvenkilenc éves leszek... Rég lesz már, hogy fiatal voltam.

8. Jelölje aláhúzással az alábbi mondatok alanyát és állítmányát! Elemezze iket minden tanult szempontból! Én mindig tanár szerettem volna lenni. Bízom benne, hogy meg fogom szerezni az oklevelet. Nem kell a szigorlaton izgulnunk. Mostani élményeink egyszer majd emlékek lesznek. Az évfolyamon te vagy a legjobb nyelvészetbil. 116

Bárki megtanulhatja az elemzési módszereket. Jó lenne sokáig diák maradni. Huszonhárom éves múlt a barátom. Te mennyi vagy? Ne is kérdezd!

9. Elemezze az alábbi mondatok alanyát és állítmányát minden szempontból! A fiiskolán sokat lehet tanulni, bár nem mindig könny a felkészülés. Szeretném jó eredménnyel elvégezni a szakot. Jó lenne felkészült tanár lenni. Mindig sokan vagyunk az eliadásokon. A szemináriumokról senki sem hiányzik. Mindenki lehet a legjobb. Az elemzési módszereket jól meg kell tanuljátok. Nem lesz könny elhagynunk az intézetet. Talán huszonhárom éves leszek akkor.

10. Keresse meg az alábbi szöveg mondatainak alanyát és állítmányát, jellemezze iket! Szabó Gábor vagyok. Egy bátyám van. Tavaly még i is tanuló volt, most katona. Én idén végzem a hetediket, jövire nyolcadikos leszek. Nyolcadik után gimnáziumban szeretném folytatni tanulmányaimat. Azt mondják, van tehetségem a tanuláshoz, és a bizonyítványom is ezt mutatja. Engem különösen a matematika érdekel. A matematika olyan tantárgy, amelyet rendszeresen gyakorolni kell. Ha van idim, mostanában is szoktam egy példatárból feladatokat megoldani. Elhatároztam, hogy jövire még több idit fogok példamegoldásra fordítani, mert nagyon jó volna bekerülni egy tagozatos osztályba. Ha szakkörbe jártam volna, akkor könnyebb lenne a dolgom, de a mi iskolánkban nincs matematika-szakkör. Tudom, hogy a többi tantárgyat sem szabad elhanyagolnom, de az az igazság, hogy az ember azt tanulja a legszívesebben, amibil jó eredményeket ér el. Nem szeretnék dicsekedni, de matematikából eddig én voltam a legjobb az osztályban. Mi lesz a gimnáziumban? Majd meglátjuk!

117

A TÁRGY
A tárgy (fogalmáról, funkciójáról l. Balogh MGr. 2000: 414) elemzési szempontjai: 1. szófaja 2. alakja 3. szerkezeti felépítése 4. fajtái 5. bivítményei

I. Mintaelemzések
1. A tárgy szófaja a) finév A színész szerepet tanul. A tanul igei állítmány a határozott névelis finévvel kifejezett alany (a színész) olyan cselekvését fejezi ki, amely finévvel megnevezett tárgyra (szerepet) irányul (határozatlan, iránytárgy).

Adyt olvasok. Adyt olvasom. A tulajdonnévvel kifejezett határozott, iránytárgy az elsi mondatban részeli érték (Ady néhány versét...), a másodikban pedig Ady teljes életmvére vonatkozik. Az igei állítmány ennek megfelelien lesz általános, ill. határozott ragozású. b) finévi névmás A fiúk egymást kergetik az udvaron. Az igei állítmányban (kergetik) megnevezett cselekvés a kölcsönös névmással (egymást) kifejezett tárgyra irányul (határozott, iránytárgy).

Minket nem értesítettél. Az igei alaptagot (értesítettél) a személyes névmás többes szám elsi személy alakja (minket) bivíti a tárgy funkciójában (határozott, iránytárgy). Olyat szeretnék én is. A szeretnék igei állítmány határozatlan tárgyi bivítménye finévi értékben álló névmás (lexikai szófaja melléknévi mutató névmás). (Aktuális, lexikai szófaj.)

118

c) finévi igenév ( Szófajtan: finévi igenév.) Nem akarok vitatkozni. Az akarok tranzitív igei állítmány mellett finévi igenév szerepel tárgyként (hasonlóan a tud, szeret, kér, bír, mer, kezd stb. igék vonzataként is).

d) finévi értékben más lexikai szófajú szó (szófajváltással) A vilegény nemet mondott. Az igei alaptagot (mondott) aktuálisan finévi értékben szerepli tagadószó (nemet) bivíti tárgyként (határozatlan, eredménytárgy).

Szeretem a szépet. Az igei alaptag (szeretem) mellett finévi érték melléknév (a szépet) áll a tárgy szerepében (határozott, iránytárgy).

2. A tárgy alakja a) jelölt tárgy Divatos ruhát vettem a bálra. Az igei alaptag (vettem) mellett -t tárgyragos finévvel kifejezett tárgy (ruhát) áll. Az ilyen tárgyat jelölt tárgynak nevezzük (határozatlan, iránytárgy).

Édesanyám titeket is vár vacsorára. Az igei alaptagot (vár) többes szám második személy személyes névmás tárgyragos alakja bivíti tárgyként (titeket). Ez is jelölt, határozott, iránytárgy. b) jelöletlen tárgy Csak esténként tudok olvasni. Az igei állítmányt (tudok) finévi igenévvel kifejezett tárgy bivíti (olvasni). A finévi igenévi tárgy nem kap tárgyragot, mindig jelöletlen tárgy.

Tartsd meg a szavad! Az igei alaptaghoz (tartsd meg) egyes szám második személy birtokos személyjeles finévvel kifejezett tárgy (a szavad) kapcsolódik tárgyrag nélkül, ezért jelöletlen tárgy (határozott, iránytárgy). Bizonyos morfológiai helyzetekben a tárgy lehet jelölt és jelöletlen is: az egyes szám elsi és második személy személyes és visszaható névmás: engem ~ 119

engemet vár, magad ~ magadat szidod; az egyes szám elsi és második személy birtokos személyjeles szóalakkal kifejezett tárgy: veszem a kalapom ~ kalapomat.

A kutyám kergeti a macskám. A tárgy jelöletlensége bizonyos esetekben a magyar nyelvben is eredményezheti azt, hogy az alanyi és tárgyi mondatrészszerep megkülönböztetése csak a szórend alapján lehetséges.

Engem hívnak Fábián Pistának. Az igei állítmányhoz (hívnak) az engem személyes névmás kapcsolódik tárgyként, jelöletlen, határozott iránytárgy. 3. A tárgy szerkezeti felépítése a) egyszer tárgy Milyen ajándékot készítsek neked? Az igei alaptaghoz (szeretnél) egy szóalakból álló tárgyragos finév (ajándékot) kapcsolódik tárgyként, azaz a tárgy egyszer (határozatlan, eredménytárgy).

A verset mi író diákot megdicsérték. A mondatban két, tárgyragos finévvel kifejezett tárgy van: az egyik (diákot) az igei állítmányhoz (megdicsérték) kapcsolódik egyszer, határozott iránytárgyként. A szerkezettag szintjén lévi másik tárgy pedig (a verset) a folyamatos melléknévi igenévvel (író) kifejezett jelzi vonzata (egyszer határozott, eredménytárgy). (Szintagmalánc.) b) összetett tárgy Mindenki szeretne boldog lenni/maradni. Az igei alaptag (szeretne) vonzata összetett tárgy: a ragtalan melléknév (boldog) és a finévi segédigenév (lenni) morfológiai típusú szószerkezete. ( Morfológiai típusú szószerkezet.)

Riporter szeretnék lenni. Az igei alaptaghoz (szeretnék) ragtalan finév (riporter) és finévi segédigenévbil (lenni) álló összetett tárgy kapcsolódik. (Figyelem: a morfológiai típusú szószerkezet két tagja nem szükségszeren áll egymás mellett a mondatban!)

120

Nem akarok húszéves elmúlni. Az összetett tárgy segédigeneve életkor-kifejezésekben az (el)múlni szóalak is lehet. Az összetett tárgy ugyanazon igei állítmányok vonzata, mint a finévi igenévvel kifejezett tárgy. (Csak tranzitív igéké!) c) halmozott tárgy Kiflit és zsemlét vettem a boltban. Az igei alaptagot két, egymással mellérendeli viszonyban álló tárgyragos finévvel kifejezett, azaz halmozott tárgy bivíti (határozatlan, iránytárgyak). Szeretnék tanár lenni és maradni. Az igei alaptaghoz (szeretnék) olyan összetett tárgy kapcsolódik amelyben a ragtalan finév (tanár) mellett a finévi segédigenév (lenni és maradni) halmozódik. d) többszörös (szerkezetes) tárgy Valamikor én is próbáltam verset írni. Az igei alaptagnak (próbáltam) finévi igenévvel kifejezett tárgya van. Ehhez a tárgyhoz (írni) tárgyragos finévvel kifejezett tárgy kapcsolódik. A mondatban tehát két tárgyas szintagma van: próbáltam írni és a verset írni, amelyek többszörös tárgyat alkotnak (határozatlan, eredménytárgyak). A többszörös tárgy a mondat több szintjét átfogja, szintagmaláncot alkot. ( Szintagmalánc.)

4. A tárgy fajtái A logikai határozottság szerint A) határozott tárgy Határozott a tárgy, ha jelentéstartalma a kommunikáció résztvevii számára egyértelmen világos denotátumra vonatkozik; a tárgy egyénített, egyedített, ( Határozott alany.) specifikussá tett ( az alany határozottsága). a) az elsi és a második személy tárgy

Engem is meghívtak az esküvire. Az igei alaptaghoz (meghívtak) egyes szám elsi személy személyes névmás (engem) kapcsolódik jelöletlen, határozott iránytárgyként. Az elsi és második személy személyes névmással kifejezett tárgy mindig határozott, hiszen az elsi és a második személy pragmatikai meghatározottságú, mindig egyértelm a beszédhelyzetben, grammatikailag nem helyettesítheti. ( Személyes névmások.) Emiatt nem is szükséges a határozottságbeli egyeztetés ( a határozott tárgy egyéb eseteivel); az igei alaptag alanyi ragozású(!).

121

Téged keresnek szemeim. (Petifi Sándor) Az igei alaptaghoz (keresnek) az egyes szám második személy személyes névmás kapcsolódik jelöletlen iránytárgyként (téged). Határozott tárgy. b) a harmadik személy határozott tárgy (meghatározott szófaji, morfológiai, ill. szintaktikai jellemzii vannak: vö.: Balogh MGr. 2000: 139)

Régóta ismerem Pétert. Az igei állítmányhoz (ismerem) tulajdonnév tárgyragos alakja (Pétert) kapcsolódik tárgyként (határozott, iránytárgy). A tulajdonnév mindig határozott (identifikál), így a tulajdonnévvel kifejezett tárgy is határozott tárgy lesz, ennek következménye, hogy az igei alaptag határozott ragozású (határozottságbeli egyeztetés).

Tanuld meg a verset! Az igei állítmányhoz (tanuld meg) határozott névelis finévvel (a verset) kifejezett határozott 3. személy iránytárgy kapcsolódik. (A határozott néveli funkciója az egyedítés.) Az igei alaptag határozott ragozású.

Már vénüli kezemmel fogom meg a kezedet. (Ady Endre) Az igei állítmányt (fogom meg) birtokos személyjeles finév (a kezedet) bivíti határozott 3. személy iránytárgyként; a birtokos személyjel reprezentálja a birtokost. Az igei alaptag határozott ragozású.

Szeretem b édesanyám levelét olvasni. Az igei alaptaghoz (szeretem) közvetlenül finévi igenév kapcsolódik tárgyként. Az igenévnek birtokos személyjeles finévvel kifejezett 3. személy határozott iránytárgya van. A szerkezettag szintjén lévi határozott tárgy irányítja az mondatszinten lévi igei állítmány ragozását, tehát az állítmányi szerepben álló igei határozott ragozású.

Bármelyik példát megoldjuk. Az igei alaptaghoz (megoldjuk) tárgyragos finév (példát) kapcsolódik iránytárgyként, amelynek általános névmással kifejezett kijelöli jelzije van. A tárgy ezért határozott 3. személy, az ige pedig határozott ragozású.

A határozott tárgy egyéb kifejeziiril l. Balogh MGr. 2000: 416­417.

122

B) határozatlan tárgy (nem egyénített, nem egyedített, nem specifikussá tett tárgy) (Figyelem! A határozatlanság fogalma mást jelent a tárgy esetében, mint az alanynál.) (Határozott, határozatlan alany.)

A nagymama minden este fiz vacsorát. Az igei alaptaghoz (fiz) névelitlen tárgyragos finév (vacsorát) kapcsolódik határozatlan 3. személy eredménytárgyként, az igei alaptag általános ragozású. A kiállításon mindent megnézek. A mondat igei állítmányát (megnézek) finévi érték számnévi általános névmással kifejezett tárgy (mindent) bivíti, amely határozatlan 3. személy iránytárgy. Az igei alaptag általános ragozású.

A kiállításon minden képet megnézek. Az igei állítmányhoz (megnézek) olyan tárgyragos finévvel kifejezett tárgy (képet) kapcsolódik, amelynek számnévi általános névmással kifejezett jelzije van (minden), így határozatlan a 3. személy tárgy, az igei alaptag pedig általános ragozású.

Mit keresel? A finévi kérdi névmással kifejezett tárgy határozatlan, harmadik személy iránytárgy.

mi Milyen

könyvet keresel?

Határozatlan lesz a tárgy akkor is, ha a jelzije kérdi névmás. [A kérdi névmáson kívül a vonatkozó, a határozatlan és az általános (a mind és a valamennyi kivételével) ugyanígy viselkedik: vö.: Balogh MGr. 2000: 417.]

Este filmet akarok nézni. Az igei alaptaghoz (akarok) a finévi igenév (nézni) kapcsolódik tárgyként. A finévi igenévi alaptagnak (nézni) tárgyragos finévvel kifejezett határozatlan 3. személy tárgya van (határozatlan iránytárgy). A mondatban tehát többszörös tárgy van. A finévi igenévvel kifejezett tárgy határozottsága, ill. határozatlansága attól függ, hogy van-e további tárgyi bivítménye, és az határozatlan-e vagy határozott: Balogh MGr. 2000: 416­417. (Szeretek olvasni. Szeretek könyvet olvasni. Szeretem Márai könyvét olvasni.) A határozatlan tárgy egyéb lehetiségeiril l. még Balogh MGr. 2000: 417.

123

Jelentéstani szempontból a) iránytárgy Az újságot mi olvasó diák a barátom. Az alany (diák) miniségjelzijét kifejezi folyamatos melléknévi igenevet (olvasó) ragos finévvel kifejezett tárgy (újságot) bivíti, amely azt a dolgot nevezi meg, amely a melléknévi igenévi alaptagban megnevezett cselekvés elitt is létezett, és amelyre a cselekvés irányul. A tárgy (újságot) tehát iránytárgy. (Határozott, egyszer tárgy.) A Tiszát töltésekkel vették körül. Az igei alaptaghoz (vették körül) tárgyragos finévvel (Tiszát) kifejezett határozott 3. személy tárgy kapcsolódik, amely azt a dolgot nevezi meg, amelyre az alaptagban megnevezett cselekvés irányul. A tárgy (Tiszát) iránytárgy, határozott tárgy.

b) eredménytárgy A gyerekek a szakkörön repüligépet építettek. Az igei alaptag (építettek) tárgyragos finévvel kifejezett határozatlan 3. személy tárgya (repüligépet) azt a dolgot nevezi meg, amely az igei alaptagban megnevezett cselekvés eredményeképpen jön létre (repüligép). A tárgy tehát eredménytárgy, határozatlan tárgy.

Holnapra fogalmazást kell írni. A finévi igenévvel jelölt alanyhoz (írni) tárgyragos finévvel kifejezett határozatlan tárgy kapcsolódik, amely az igenévi alaptagban megnevezett cselekvés eredményeként jön létre (fogalmazás). A tárgy tehát eredménytárgy, határozatlan tárgy.

c) a határozói érték tárgy Szüleim me húsz évet éltek a fivárosban. A más esetekben tárgyatlan igei alaptaghoz (éltek) tárgyragos finév (évet) kapcsolódik tárgyként. Alakilag tárgy, funkciója, jelentése alapján azonban idihatározónak felel meg: Húsz évig éltek. Az ilyen tárgy: idihatározói érték tárgy.

Hármat rikkant a rigó. Az igei alaptag tárgya finévi értékben használt tárgyragos számnév (hármat), tényleges jelentése: háromszor = számhatározói érték tárgy.

124

Járom az utam. A más esetekben tárgyatlan igei alaptaghoz kapcsolódó birtokos személyjeles finévvel kifejezett jelöletlen tárgy helyhatározói körülményre utal. A tárgy tehát helyhatározói érték.

Egy kicsit megfáztam a vonaton. A tárgyatlan igei alaptagot (megfáztam) finévi értékben használt tárgyragos melléknév bivíti tárgyként, jelentése: kissé. A tárgy fokhatározói érték tárgy.

5. A tárgy bivítményei a) A tárgy szófaja finév a bivítménye jelzi. Tegnap vettem egy mi új cipit. Az igei alaptagot (vettem) ragos finévvel kifejezett határozatlan iránytárgy (cipit) bivíti, amelyhez egy melléknév (új) kapcsolódik miniségjelziként.

Elolvastam a b barátnim levelét. Az igei állítmánynak (elolvastam) birtokos személyjeles finévvel kifejezett határozott 3. személy iránytárgya (levelét) van, amelyhez birtokos jelzi kapcsolódik.

Várom Pétert, é a barátomat. Az igei állítmányhoz (várom) tárgyragos személynévvel kifejezett határozott 3. személy iránytárgy (Pétert) kapcsolódik, amelynek értelmezi jelzije van: a barátomat.

Elküldesz engem, é a barátodat? Az igei állítmánynak (elküldesz) egyes szám elsi személy személyes névmással kifejezett határozott iránytárgya (engem) van, amelyhez értelmezi (a barátodat) kapcsolódik. b) A tárgy szófaja finév bivítménye hátravetett (jelzii érték) határozó. A Balatont, nyáron nagyon szeretem. A levelet a feleségéhez reggel elküldte. A finév tipikus szabad bivítménye a hátravetett határozó, amelynek jellemzije, hogy elöl álló jelzivé alakítható. A fenti példákban: A nyári Balatont nagyon szeretem. A feleségéhez írott levelet reggel elküldte. (Vö.: Balogh MGr. 2000: 135­ 136)

125

c) A tárgy szófaja finévi igenév bivítménye tárgy, határozó.

Szeretném elmesélni a film tartalmát. Az igei alaptaghoz (szeretném) finévi igenévi tárgy (elmesélni) kapcsolódik, amelynek birtokos személyjeles finévvel kifejezett határozott 3. személy tárgya (tartalmát) van (l.: többszörös tárgy).

Sok gyerek szeret m hangosan tanulni. Az igei alaptaghoz (szeret) kapcsolódó finévi igenévvel kifejezett határozatlan tárgynak (tanulni) ragos melléknévvel kifejezett módhatározója (hangosan) van.

Tudok áll vígan nevetni. (Kölcsey Ferenc) Az igei alaptaghoz (tudok) finévi igenévi határozatlan tárgy (nevetni) kapcsolódik, amelynek ragos melléknévvel kifejezett állapothatározója (vígan) van.

II. Gyakorlófeladatok
1. Keresse meg az alábbi mondatokban a tárgyas szintagmát! Állapítsa meg az alaptag és a tárgy szófaját! A férfi maga küzdi ki szerepét.(Szabó Lirinc) És én ne szánjam Ninivét... (Babits Mihály) ... és itthagyott minket magunkra. (Kosztolányi Dezsi) Játszani szeretnék mostan. (Szép Erni) A Tisza-parton mit keresek? (Ady Endre) ... miért a végét nem leli idi? (Babits Mihály) ... lassan és remegve játszani kezdtem a melódiát. (Karinthy Frigyes) Annyit ettem, amennyit bírtam. A menyasszony igent mondott. Szeretik egymást. Sokat gondolkodtam a válaszon.

2. Elemezze a mondatok tárgyát szerkezeti felépítésük alapján! Nem az énekes szüli a dalt. (Babits Mihály) Hiába döngetek kaput, falat. (Ady Endre)

126

Becsületes akartam lenni közöttetek. (Illyés Gyula) Szeretném az Istent nagyosan dicsérni. (Ady Endre)

3. Szerkessze mondatba az olvasni finévi igenevet tárgyként, majd bivítse másodrend határozott másodrend határozatlan tárggyal!

4. Alkosson összetett tárgyat a lenni segédigenévvel! Alakítsa át a mondatot úgy, hogy a morfológiai típusú szószerkezet () az átalakított mondatban összetett alany legyen!

5. Szerkesszen mondatokat az alábbi ábrákhoz! Ügyeljen a tárgyak szerkezeti jellemziire!

Á

Á

A

T ­ T

A

T

T

Á

Á

A

T

T határozói érték

A

T összetett

6. Elemezze a mondatok tárgyát a logikai határozottság szempontjából! Indokolja a tárgy határozott/határozatlan voltát! Én nem a gyiztest énekelem. (Babits Mihály) Éhe a kenyérnek, éhe a Szónak, éhe a Szépnek hajt titeket. (Ady Endre) Az Úristen iriz engem. (Babits Mihály) Én önmagamat önmagammal mérem. (Kosztolányi Dezsi) Elmondanám ezt néked. (Kosztolányi Dezsi) A nyomor országairól térképet rajzol a penész. (József Attila) Mit ér az ember, (ha magyar). (Ady Endre)

127

Szegény anyám csak egy dalt zongorázik. (Kosztolányi Dezsi) Ezt a vad mezit ismerem... (Ady Endre) S e szikeségben újra érzem it. (Juhász Gyula) Látom a baj nagyságát... (Illyés Gyula) A tolakodó Gráciát ellöktem. (Ady Endre)

7. Mutassa be az alábbi példák segítségével, hogy a tárgyi alárendeli összetett mondatok esetében a fimondat utalószavának szófaji értéke határozza meg a határozottságot, ill. a határozatlanságot! ( Tárgyi alárendeli összetett mondat.) Azt szeretném, ha mindent meg tudnánk beszélni. Ne tégy olyat, amit megbánnál!

8. Elemezze a mondatok tárgyát jelentéstani szempontból! Küldjétek el iket csak egy éjszakára! (Gyóni Géza) El akarta nyelni a világot. (Petifi Sándor) Fekete országot álmodtam én. (Babits Mihály) Holdfény alatt járom az erdit. (Ady Endre) Takaród hadd igazítsam, / puha párnád kisimítsam. (Weöres Sándor) Hét szilvafa árnyékában szunnyadt lelkem ezer évet. (Ady Endre) Szilágyi Erzsébet levelét megírta. (Ó, csillag,) mit sírsz! (Kosztolányi Dezsi) (Egyszerre mégis rezzen a táj:) hármat fütyül egy kis madár. (Szabó Lirinc)

9. Elemezze a tárgy bivítményeit! Készítse el a mondatok szerkezeti ábráit! Új rajzlapját kifeszíti az égen a hajnal. (Kosztolányi Dezsi) Kormos családnevem anyámtól örököltem. (Kormos István) Nem tudtam én dalolni nektek az újról. (Kosztolányi Dezsi) Én it dicsérem csak, az élet anyját. (Juhász Gyula) Szeretem a szép, sima köveket, nyulak szirét, a selymes füveket. (Szabó Lirinc) Ifjúságom, e zöld vadont, szabadnak hittem és öröknek. (József Attila) Minden örömöm megkétszerezem. (Illyés Gyula) Nem értem én az emberi beszédet, / és nem beszélem a te nyelvedet. (Pilinszky János)

128

10. Elemezze az alábbi mondatok tárgyas szintagmáit komplex módon, valamennyi szempont alkalmazásával! Hadd írjak szépet, jót / nekem add meg boldogabb énekem! (József Attila) Elfelejtem sok örömöm, sok szerelmem. (Ady Endre) Adjon az isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét. (Nagy László) Meg akarlak tartani téged... (Ady Endre) Angyaltollat keresni mentem. (Nagy László) Ezüst sötétség némasága holdat lakatol a világra. (József Attila) A világ minden fényét s melegét szórva adnám. (Kosztolányi Dezsi) Az erkölcsi törvény nem ismer tudóst és tudatlant, vagyonost, szegényt. (Németh László) Atlasz bírhatja a földgömböt vinni /, de nem bírhat közben csigát is pörgetni. (Németh László) Beírtak engem mindenféle Könyvbe. (Kosztolányi Dezsi) Egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket. (Szabó Lirinc) Nem ítélem, csak nézem a világot. (Illyés Gyula) Szabad szerettem volna lenni mindig. (Radnóti Miklós) A húgomat a bánat eljegyezte. (Kosztolányi Dezsi) Csak én bírok versemnek hise lenni. (Babits Mihály) Az ember inget, szeretit, hitet is válthat... (Illyés Gyula) Alázatnál jobban alázva vizsgálom szívem, izmom, kedvem. (Ady Endre) Tudnál-e engem új világra hozni. (József Attila) Dobbal nem lehet verebet fogni. (Közmondás) A mosástól kicsit meggörnyedt. (József Attila) Játszótársam ... akarsz-e lenni? (Kosztolányi Dezsi)

129

A HATÁROZÓK I. Elméleti segédanyag
AZ ASZEMANTIKUS HATÁROZÓI VONZATOK Nem pontosan körülhatárolható jelentés (aszemantikus) vonzatok, amelyek nem sorolhatók be a határozók egyik szemantikai csoportjába sem. Elizmény-, tartam- és véghatározók. Kérdései: a vonzatszer raggal, névutóval hozhatók lére. Alaptagja: ige, igenév, melléknév.

Alakja, kifejezieszközei:

a) RAGOS FNÉV (NÉVMÁS) -ban, -ben -ból, -bil

gyönyörködik valamiben, bízik valamiben kifogy valamibil, kitagad valamibil, kijön valamibil, jó valamibil (magyarból) fogad valamibe, beletöridik valamibe túlad valamin, valamin dolgozik valamin, alapul

-ba, -be -n, -on, -en, -ön

-ról, -ril

gondoskodik valakiril, meggyiz valamiril, beszámol valamiril esküszik valamire, szoktat valamire, kényszerít valamire, fütyül valamire, tanít valamire, féltékeny valakire, kényes valamire, kíváncsi valamire függ valamitil, eltilt valamitil, elválaszthatatlan valakitil hozzáfog valamihez, ragaszkodik valamihez, h valakihez, jó valakihez, hasonló valakihez, kedves valakihez nekifog valaminek, nekikezd, nekilát valaminek felelis valakinek, hálás valakinek, adós valakinek

-ra, -re

-tól, -til

-hoz, -hez, -höz

-nak, -nek

130

-val, -vel

fölér valamivel, kacérkodik valamivel, kapcsolatos valamivel, elégedett valamivel, azonos valakivel

b) NÉVUTÓS FNÉV (NÉVMÁS) ellen iránt szemben alól

fellép valami ellen, áskálódik valaki ellen jó valaki iránt óvatos valakivel szemben felment valami alól

c) FNÉVI IGENÉV

igyekszik elmenni,

131

A HELYHATÁROZÓS SZINTAGMA Az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés térbeli körülményeit határozza meg. Kifejezheti, hogy a cselekvés hol folyik le (locativus), honnan indul (ablativus), milyen térbeli határig terjed (lativus). Kérdései: hol?, honnan?, merril?, hová?, merre?, meddig? Alaptagja: ige vagy igenév, ritkán melléknév (pl. belül férges).

Alakja, kifejezieszközei:
a) RAGOS FNÉV (NÉVMÁS)

A ragok kifejezhetnek belsi helyviszonyt és külsi helyviszonyt. Ez lehet szorosabb (felszíni) és lazább (valaminek a közelében) külviszony.
BELVISZONYRAGOK:

-ban, -ben -ból, -bil -ba, -be
KÜLVISZONYRAGOK:

(Hol?) (Honnan?) (Hová?)

a szobában ül, a kertben sétál a szobából indul, a kertbil jön a szobába megy, a kertbe igyekszik

SZOROSABB (FELSZÍN) HELYVISZONY

-on, -en, -ön -ról, -ril -ra, -re

(Hol?) (Honnan?) (Hová?)

az asztalon van az asztalról vedd el az asztalra tedd

LAZÁBB KÜLVISZONYRAGOK

-nál, -nél (Hol?) -tól, -til (Honnan?) -hoz, -hez, -höz (Hová?)
EGYÉB RAGOK:

az asztalnál ül a kályhától indul az asztalhoz megy

-t, -tt (Hol?) -ig (Hová?) -nak, -nek -nként (distributivusi)

Pécsett él, Kolozsvárt lakik az ajtóig megy, földig hajol északnak tart, a falnak megy falvanként járnak

132

b) NÉVUTÓS FNÉV (NÉVMÁS)

3 változatú névutók (a hármas irány kifejezésére) Hol? alatt, elitt, mellett, fölött Honnan? alól, elil, mellil, fölül Hová? alá, elé, mellé, fölé 2 változatú névutó (a hármas irány kifejezésére) Hol? felé Honnan? felil Hová? felé 2 változatú névutó (két irány kifejezésére) Hol? körül Honnan? ­ Hová? köré 1 változatú névutó (két irány kifejezésére) Hol? után Honnan? Hová? ­ után

a pad alatt volt a pad alól vette eli a pad alá tette

harcoltak Szeged felé Szeged felil jött Szeged felé tart, közeledik

az asztal körül táncoltak ­ a tz köré gyltek

Nagykirös után jön Kecskemét ­ a kocsi után kötötték

1 változatú névutók (egy irány kifejezésére) át, keresztül, mentén, kívül, belül, az utcán keresztül érkezett (Hol? kérdésre felelnek. Más irányt raggal jelölhetünk: a házon kívülre vidd, az utcán átról hallatszott)
c) HATÁROZÓSZÓ

Hol? Honnan? Hová? ·

benn, kinn, elöl, lenn, feljebb, beljebb, lejjebb stb. kintril, bentril stb. fölfelé, távolra, közelre stb.

benn meleg van kintril jött közelre hallatszott

·

(Sok közöttük a kettis, ill. hármas szófajiságú szó: névutó, határozószó: kívül, belül, alul, kívül sötét van, a házon kívül sötét van, az alma belül férges, alul vizes a talaj (ritka esetben lehet névszó az alaptag) igeköti, határozószó: ki, le, fel ki a rétre, le a mélybe, fel a hegyre (összekapcsolt határozók)

d) HATÁROZÓSZÓI NÉVMÁS

Hol? Honnan? Hová?

ott, itt, valahol, bárhol, ahol élek onnan, innen, valahonnan, bárhonnan, ahonnan jöttünk oda, ide, valahová, bárhová, ahová megyek stb.

133

ÖSSZEKAPCSOLT HELYHATÁROZÓ

fenn az égen száll
ágról ágra száll bent, a szobában ültek

KETTS HELYHATÁROZÓ ÉRTELMEZ HATÁROZÓ

IRÁNYELTOLÓDÁS, HELYVISZONY-ELTOLÓDÁS

belsi helyviszony helyett külsi helyviszonyragot használunk: fiiskolán vagyunk, a fiiskolára megyek külsi helyviszonyrag helyett belsi helyviszonyragot használunk: fejébe csapta a kalapot, nyakába láncot tett, szemébe húzza, oldalba vágta, jelentéskülönbséget jelöl a külsi és a belsi helyviszonyrag: erdiben, konyhában dolgozik, erdin, konyhán dolgozik, Hevesben, Hevesen lakik a földrajzi nevekhez kapcsolódó ragok alkalmazása: Világrészek nevei mellett: belsi helyviszonyragok: Európában (de: az Antarktiszon), országnevek nevei mellett: belsi helyviszonyragok: Lengyelországban (de: Magyarországon) A külföldi városnevek : az -m, -n, -ny végek, az i vég és a -falu, a -szombat utótagú nevek után belsi helyviszonyragok: Debrecenben, Almádiban, Nagyfaluban. l, r, j végek: ingadozás Kótajban, Bujon -vár, -hely utótagú városnevekhez -t locativusrag társul: Székesfehérvárt, Marosvásárhelyt (ma már Székesfehér­ váron, Marosvásárhelyen is)

134

AZ IDHATÁROZÓS SZINTAGMA Az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés idibeli körülményeit határozza meg. Kifejezhet iditartamot (idipontot), idibeli kezdetet (kezdipontot), ill. végpontot. Kérdései: mikor?, mióta?, mikortól?, mikortól fogva?, mikorra?, meddig? Alaptagja: ige vagy igenév.

Alakja, kifejezieszközei:
a) RAGOS FNÉV, SZÁMNÉV

Mikor? (locativus) -ban, -ben évben -on, -en, -ön -nál, -nél -val, -vel -kor -nta, -nte -nként -szám Mióta? (ablativus) -ból, -bil -ról, ril -tól, til árak

gyermekkorában tanulta, szeptemberben vizsgázik, (ebben) az született télen hideg van, (ezen) a héten történt ebédnél látta; Nyári napnak alkonyulatánál megállék ... (Petifi) idivel megoldódik, isszel költözünk lámpagyújtáskor felébredt, éjfélkor indulunk, hétkor találkozunk naponta találkoztak, hetente jött naponként ismétlidött hétszám nem szóltam

a múlt évbil maradt vasárnapról, keddril van (maradt, ered), (de: apámtól maradt: eredethatározó) reggeltil várom, hétfitil megváltozik, elsejétil emelkednek az

Meddig? Mikorra? (lativus) -ra, -re egy hétre elutazott, karácsonyra kész lesz -ba, -be a gyermekkorába tért vissza -ig tavaszig vártuk, hétig lehet vacsorázni
b) RAGTALAN FNÉV

(nem jellemzi, csak néhány esete van) órája, hete, éve, hónapja stb. (birtokos személyjeles finevek) három éve nem ittam (A jelzi kötelezi vonzat!)

135

c)

NÉVUTÓS FNÉV (SZÁMNÉV)

Mikor? alatt, elitt, felé, körül, múltán, közben, múlva, után stb. belül át, keresztül

a háború alatt eltnt, három körül várlak, egy életen át várta, egy héten belül elvégzem (nem teljes iditartamban), egy hét alatt elvégzem (a teljes iditartam kell) névnapja alkalmával meglátogattam (de: alkalmából: okhatározó) három óra hosszat ültem tizenegy tájban mentem

alkalmával

hosszat (Mennyi ideig?) tájt, tájban, során stb. Mikortól? óta, fogva, kezdve

évek óta nem láttam, ifjúságától fogva tanár akart lenni

Mikorra? Meddig? -ra, -re, -ig (kapcsolódik a névutóhoz)

Éjfél utánig ne maradj el!

d) HATÁROZÓSZÓ

Mikor? most, rögtön, azonnal, idén, ma, tegnap, holnap, tegnapelitt, holnapután stb. (Sok közöttük a kettis szófajú, pl.: még, este, éjszaka, délelitt, délután stb. rögtön jövök, tegnap érkezett) jövet, menet elmenet kezet nyújtott (fileg ragos névszóval: iskolába jövet találkozunk)

Mióta? régóta, rég Meddig? örökké, tovább, soha, nemsokára, (mára, mostanáig)

régóta nem láttam

Rabok tovább nem leszünk...! (Petifi Sándor)

e)

HATÁROZÓSZÓI NÉVMÁS

Mikor? akkor, amikor, valamikor, bármikor stb.

akkor jött

136

Mióta? azóta, amióta Meddig? addig, eddig valameddig stb.

azóta nem láttam

addig gyere

f)

HATÁROZÓI IGENÉV

beesteledvén lámpát gyújtottak, az iskolába menve beszélgettek

ÖSSZEKAPCSOLT IDHATÁROZÓ

holnap délután találkozunk, vasárnap délben ebédeltek, egy hónappal ezelitt történt

KETTS IDHATÁROZÓ

reggeltil estig dolgozott

137

A SZÁMHATÁROZÓS SZINTAGMA Az alaptagban kifejezett cselekvés, történés gyakoriságára, idibeli ismétlidésére utal. Kifejezi, hogy a cselekvés hányszor, ill. hányadszor megy végbe. Tartamhatározó. Kérdése: hányszor?, hányadszor? Alaptagja: ige vagy igenév.

Alakja és kifejezieszközei:
a) RAGOS SZÁMNÉV

-szor, -szer, -ször (tiszámnévvel) -szorra, -szerre, -szörre (sorszámnévvel)

ötször kértem, százszor megmondtam negyedszerre sikerült, harmadszorra megoldotta ötödjére sikerült

-ra, -re
b) NÉVUTÓS SZÁMNÉV

ízben, alkalommal, esetben

három alkalommal voltam nála, másodízben jártam ott, két esetben már használt

c)

HATÁROZÓSZÓ

gyakran, ismét, újra, újból, néha, megint, egyszer

néha nevetett, gyakran dicsérte, egyszer volt itt, (de: volt egyszer egy... idihatározó)

ÖSSZEKAPCSOLT SZÁMHATÁROZÓ

naponta háromszor veszi be az orvosságot

138

AZ ÁLLAPOTHATÁROZÓS SZINTAGMA Megjelöli, hogy az alanyban, tárgyban vagy egyéb mondatrészben megnevezett személy vagy dolog milyen állapotban van az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés közben. (Logikailag a mondat alanyára, tárgyára egyéb mondatrészére vonatkozik. Pista betegen ír. Pista ír. Pista beteg. Nem keverendi össze a módhatározóval: Pista helyesen ír. Pista ír. Az írása helyes.) Fajtái: BELS ÁLLAPOTHATÁROZÓ: kifejezheti az alanyban, tárgyban stb. megjelölt személy vagy dolog testi, lelki állapotát, ruházatát. KÜLS ÁLLAPOTHATÁROZÓ: (körülményhatározó): kifejezi azokat a személytil vagy dologtól független külsi társadalmi, idijárási viszonyokat, körülményeket, amelyek között a cselekvés, történés végbemegy. ESSIVUSI ÁLLAPOTHATÁROZÓ: valamilyen funkcióban való szereplést fejez ki. Jelentésárnyalatai: factivusi: valamilyen funkcióba jutást fejez ki, predikativusi: valakinek v. valaminek valamilyen funkciót tulajdonító határozó, nuncupativusi: megnevezést fejez ki. Alakja, kifejezieszközei:
I. BELS ÁLLAPOTHATÁROZÓ
a) RAGOS FNÉV, FNÉVI NÉVMÁS

-ban, -ben

-ból, bil -ba, -be -val, -vel -on, -en, -ön, -n -nál, -nél -stul, -stül -ra, -re

épségben érkezett, indulóban vagyunk, álmában emlegetett, tüdigyulladásban halt meg betegségbil gyógyult, guggolásból állt fel lázba jött, hségbe bújtatott háttal állt, (tátott) szájjal hallgatta fiatalon sikeres lett, éhen halt eszméleténél, öntudatánál van, férjnél van tövestül tépte ki, ruhástul ugrott betegre ette magát

b) RAGOS MELLÉKNÉV, MELLÉKNÉVI IGENÉV

-ul, ül -n, -an, -en

rendületlenül légy híve, érintetlenül hagyta, tétlenül nézi üresen hagyta, jókedven ébredt, dermedten állt

139

c) RAGOS SZÁMNÉV (SZÁMÁLLAPOT-HATÁROZÓ)

(Az alanyban, tárgyban, illetve az egyéb mondatrészekben megjelölt személyek mennyiségére mutat rá.) -n, -an, -en -ban, -ben -nként (finévvel)
d) RAGTALAN MELLÉKNÉV

hárman jöttek, ketten voltunk hármasban jöttek páronként jöttek

-atlan, -etlen, -atag, -eteg (képzis melléknevekkel)
e) NÉVUTÓS NÉSZÓ

érintetlen hagy, mozdulatlan áll, csüggeteg ébredt

nélkül kívül esetén

létére (megengedi) ellenére (megengedi) dacára
f) HATÁROZÓSZÓ

kéz- és lábtörés nélkül megúszta figyelmen kívül hagyta betegség esetén nem jön el (de: megér-kezése esetén köszöntsétek: idihatározó, jó idi esetén kirándulunk: komplex idi- és külsi állapothatározó) beteg létére elment, szakember létére nem tudta megoldani kora ellenére fiatalos, betegsége ellenére eljött betegsége dacára megírta

egyedül, együtt, mezítláb, hajadonfitt, veszteg stb.
g) HATÁROZÓI IGENÉV

egyedül él, mezítláb futott maradj veszteg,

ájulva esett össze, megigézve hallgatom halva találták, be van zárva, el van törve

ÖSSZEKAPCSOLT ÁLLAPOTHATÁROZÓ

gyermekkel a karján száll fel, sapkával a fején lépett be

II. KÜLS ÁLLAPOTHATÁROZÓ
a) RAGOS FNÉV

-ban, -ben -ba, -be

sötétben ült, a fagyban megdermedt, ült a félhomályban nyomorba jutott, biztonságba helyez, helyzetbe kerül 140

-n, -on, -en, -ön -nál, -nél -val, -vel -ról, -ril
b) NÉVUTÓS NÉVSZÓ

[100ºC] himérsékleten forr, napvilágnál olvasott, holdvilágnál sétáltak [Hunyadi] vezetésével gyiztek [a csikós] lóhátról válaszolt

nélkül kívül esetén (feltételes) ellenére (megengedi) közt, között mellett kivéve (kivételével) alatt

irizet nélkül marad, barátok nélkül él a fiúkon kívül mindenki eljött fagy esetén nem indulunk el az esi ellenére kirándultunk vétkesek közt cinkos, [nehéz] körülmények között él a munka mellett tanult, kávé mellett tárgyaltak Pistát kivéve mindenki eljött Napóleon alatt jobban éltek

III. ESSIVUSI ÁLLAPOTHATÁROZÓ (funkcióban szereplés) a) RAGOS NÉVSZÓ

-ként -ul, -ül -nak, -nek -ba, -be -nként -képp(en) 1. FACTIVUSI (funkcióba jutás) -nak, -nek

tanárként dolgozik, vendégként érkezik zálogul ad, feleségül vesz (komplex) jó tanárnak lenni ajándékba ad kötetenként kínál példaképpen idézte

igazgatónak tesz meg

2. PREDIKATIVUSI (funkciót tulajdonít) -nak, -nek jónak tart, igaznak mond (tnik, látszik, mond, tart mellett) 3. NUNCUPATI VUSI (megnevezést fejez ki) -nak, -nek (nálunk) a kukoricát tengerinek nevezik b) NÉVUTÓS NÉSZÓ (essivusi) gyanánt számba helyett orvosság gyanánt adta felnitt számba vették apja helyett apja volt

c) A HATÁROZÓVÁ TEV MINT (morfológiai természet viszonyszó) mint ápoló dolgozik

141

AZ EREDETHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt a kiinduló állapotot, személyt vagy dolgot jelöli, amelybil, amelytil az alanyban, tárgyban stb. megnevezett személy vagy dolog ered, származik. Elizményhatározó. Kérdései: kibil?, mibil?, kitil?, mitil?, kiril?, miril? Alaptagja: ige vagy igenév.

Alakja, kifejezieszközei:

a) RAGOS FNÉV (NÉVMÁS) -ból, -bil

alakít, épít, fakad, képez, ered készül valamibil: a parázsból (tüzet) éleszt, forrásból ered, a felhibil lesz (valami) származik, ered, van valakitil: más apától származik, egy istil lettek egy tiril fakad, maradt valami az apjáról tövestül kitépni (komplex!)

-tól, -til

-ról, -ril -stul, -stül b) NÉVUTÓS FNÉV (NÉVMÁS) közül

a gyerekek közül (ketten) érkeztek meg, a hallgatók közül (egy) nem felelt meg (komplex) a dolgozók részéril (számos javaslat) hangzott el

részéril

c) NÉVMÁS ebbil, belile, tilem közülük, innen

házasság lett belile, tilem származik innen került ki, közülük jött stb.

142

AZ EREDMÉNYHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt jelöli meg, hogy az alanyban, tárgyban stb. megnevezett személy vagy dolog mivé, milyenné válik az alaptagban kifejezett cselekvés, történés eredményeképp. Véghatározó. Kérdései: kivé?, mivé?, mibe?, mire?, milyenné?, milyenre? Alaptagja: ige vagy igenév.

Alakja, kifejezieszközei:

a) RAGOS FNÉV, MELLÉKNÉV (NÉVMÁS) -vá, -vé

válik, alakít, fejlidik, lesz valamivé; (a birtok) gazdasággá fejlidött; Álommá zsongul a tücsökzene. (Szabó Lirinc); hamuvá válik, elbizakodottá tesz, gombóccá gyúr ízekre szed, fényesre csiszol, adagokra oszt, darabokra törik koszorúba köt, kalászba szökken, halomba vágja (a fát) igazgatónak kinevez (komplex!) felelisül választották (komplex!)

-ra, -re

-ba, -be

-nak, -nek -ul, -ül b) HATÁROZÓSZÓ kétfelé, ketté c) NÉVMÁS ezzé, azzá
KETTS EREDMÉNYHATÁROZÓ

kétfelé (kell) vágni

ezzé válik tanulóból tanárrá lett semmibil mindenné válik

143

A TÁRSHATÁROZÓS SZINTAGMA Megjelöli, hogy az alanyban, tárgyban stb. megnevezett személy vagy dolog kinek vagy minek a társaságában -- miféle társas állapotban -- van az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés közben. (Állapotféle határozó, mert egy más mondatrészben megjelölt személy vagy dolog együttléti állapotát fejezi ki. Az említett mondatrésszel mellérendeli viszonyúvá alakítható: Imre Jánossal barátkozik. ~ Imre és János barátkozik /nak.) Tartamhatározó. Kérdései: kivel (együtt)?, mivel (együtt)? Alaptagja: ige vagy igenév.

Alakja, kifejezieszközei:

a) RAGOS FNÉV (NÉVMÁS) -val, -vel

elsisorban kölcsönösséget kifejezi igék mellett: barátkozik, beszélget, verekszik, birkózik, jár (valakivel) stb.: a barátjával megy (sétálni) Pehely vagyok, olvadok a hóval. (Babits Mihály) S a cipóval a húst jóízen nyelte. (Arany János) beleestem kocsistul, lovastul a barátja társaságában jelent meg

-stul, -stül -ban, -ben b) NÉVUTÓS FNÉV (NÉVMÁS) együtt (társul a -val, -vel, illetve a -stul, -stül ragos finévvel erisítve annak mondatrészszerepét)

a barátjával együtt sétál, családostul együtt megjelent harcolnak egymás ellen apja nélkül ment el

ellen nélkül c) HATÁROZÓSZÓ együtt

együtt megyünk (moziba), együtt tekintjük meg, együtt jár, együtt lakik, együtt halad velem, veled sétált

d) NÉVMÁS

144

A MÓDHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt jelöli meg, hogy az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés milyen módon megy végbe. Olykor az alaptagban kifejezett tulajdonság módféle körülményeit is meghatározza. Tartamhatározó. Kérdései: hogyan?, miképpen?, miként?, mi módon? Alaptagja: ige, igenév, olykor melléknév (hosszában csíkos).

Alakja, kifejezieszközei: a) RAGOS FNÉV -ban, -ben timondatokban beszél, titokban találkozik, lépésben hajt, természetben fizet szívbil nevet, lelkébil gylöli napszámba dolgozik, hitelbe vásárol álnéven ír, nevén nevez, keresztnevén szólít félvállról beszél, névril ismer (egy) csapásra megváltozik, kapóra jön, részletre vásárol kedvvel dolgozik, gonddal nevel, körültekintéssel jár el, érzéssel szaval Didereg az utcán kócos, kivert ebül. (Tóth Árpád) ­ fineveken hasonlító értelm (úgy didereg, mint a kivert eb), itt a didergés módjáról van szó. osztályonként nézték meg simogatásként hatnak

-ból, -bil -ba, -be -n, -on, -en, -ön -ról, -ril -ra, -re

-val, -vel

-ul, -ül

-nként -ként b) RAGOS MELLÉKNÉV -n, -an, -en -ul, ül

lassan megy, drágán ad, szépen énekel rosszul bánik, szükségtelenül kockáztat, zajtalanul jön, hangtalanul sír [a ragtalan változat is lehetséges: akaratlan(ul) megsért, váratlan(ul) érkezik]

145

-lag, -leg

egyénileg gazdálkodik, hallgatólag beleegyezik, láthatólag megdöbben, futólag említ, butítólag hat rá többféleképp(en) elemezni

-képp(en) c) NÉVUTÓS FNÉV (MELLÉKNÉV) nélkül

hang nélkül, szó nélkül távozik, harc nélkül gyiz, szünet nélkül énekel szó szerint idéz, tetszés szerint vesz, kedve szerint cselekszik, az eliírások szerint jár el kéz alatt vesz a feje után megy kezénél fogva elrántotta (komplex) az utasítás alapján, az utasítás értelmében jár el Pácolj prágai módra sonkát! (József Attila)

szerint

alatt után fogva alapján

módon, módjára, módra (a módra kettis szerep: névutó és ragos finév) d) HATÁROZÓSZÓ

ingyen, gyalog, hiába, hirtelen, feltétlenül, okvetlenül, véletlenül, hamarjában stb. pl.: gyalog jár, hirtelen lendül, hamarjában tette stb. e) NÉVMÁS így, úgy, másképp(en), semmiképp(en) magától f) HATÁROZÓI IGENÉV játszva oldja meg, kímélve fogja meg, fékezve kanyarodik, átgondolva lát munkához
KETTS MÓDHATÁROZÓ

úgy beszél, semmiképpen nem tenné stb. magától elmegy (az iskolába) (komplex)

sorról sorra olvas lépésril lépésre halad

146

AZ OKHATÁROZÓS SZINTAGMA Az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, olykor miniség vagy állapot létrejöttének okát fejezi ki. Az okhatározók ­ többek között ­ meghatározhatják a kiváltó vagy indító, a viszonzó, illetve a következteti okot (esetében az okot az okozat szükségszeren követi). Elizményhatározó. Kérdései: miért?, mi okból?, mi miatt?, minek a következtében? Alaptagja: ige, igenév, melléknév.

Alakja, kifejezieszközei:

a) RAGOS FNÉV (FNÉVI NÉVMÁS) -ért

­ az aggódik, gyötridik, (meg)bnhidik, vádol stb. igék mellett az indító vagy kiváltó okot nevezi meg: bnhidik a múltjáért, aggódik a családjáért ­ a bosszús, dühös, mérges stb. melléknevek mellett az indító okot nevezi meg: bosszús a korai ébresztésért (E melléknevek mellett az -ért ragos vonzat okhatározó, -ra, -re formánssal viszont aszemantikus határozó.) ­ a büntet, dicsér, megfizet stb. igék mellett a viszonzó okot nevezi meg: megdicsér a jó munkáért az adós, hálás, felelis melléknevek mellett a viszonzó okot nevezi meg: hálás az ajándékért (E melléknevek mellett az -ért ragos vonzat okhatározó, -nak, -nek formánssal viszont aszemantikus határozó.) szeretetbil figyelmeztet, cselekszik, szerelembil nisül kényszerbil

-ból, -bil

-ról, -ril

a híres, emlékezetes melléknevek mellett: híres az elképzeléseiril ragyog a tisztaságtól, kifullad a futástól, ájuldozik a hiségtil (szeme) vörös a sírástól, fekete a koromtól, jókedv a felelettil (miatt névutóval is az indító, kiváltó ok kifejezésére)

-tól, -til

147

-n, -on, -en, -ön

az érzelmet kifejezi igék mellett: bánkódik, örvendezik, búsul, nevet, bosszankodik, veszekszik stb.: bánkódik a történteken (miatt névutóval is) felriad a lármára (következteti ok), elképed a kérdésre, a hallatára elsápad, felhördül a sértésre elfárad a munkában, felkiált örömében, ijedtében megnémul, bánatában elbujdosik belefárad a küzdelembe (vö.: elfárad a küzdelemtil), beleiszül a gondokba (vö.: megiszül a gondoktól), belefájdul a szeme a nézésbe az érzelmet kifejezi igék mellett: örül, ujjong, örvendezik stb.: örül az ajándéknak a szívével kínlódott

-ra, -re

-ban, -ben

-ba, -be

-nak, -nek

-val, -vel b) NÉVUTÓS FNÉV miatt

betegség miatt hiányzik, aggódik, gyötridik valami miatt, a károk miatt drága tehetségénél fogva megoldotta, gyöngeségénél fogva alkalmatlan a beavatkozás következtében megváltozott (a helyzet), a kezdeményezés következtében föllendül, a nyelvi forma megválasztása következtében hivataloskodó a stílus a fogyasztás folytán megdrágult az intézkedés nyomán helyreállt (a rend)

fogva

következtében

folytán nyomán után stb.

a (rácsöppent) vér után folt maradt

c) NÉVMÁS miért, emiatt, amiatt, értem, miattam d) FNÉVI IGENÉV e) HATÁROZÓI IGENÉV

miattam aggódik, emiatt drága stb. retteg elindulni, fél ránézni ismerve (a körülményeket) tájékozódott

f) NÉVSZÓI-IGENÉVI (ÖSSZETETT) OKHATÁROZÓ lévén idegen lévén eltévedt 148

A CÉLHATÁROZÓS SZINTAGMA I. Egyik típusában azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés milyen cél elérésére irányul, kinek vagy minek az érdekében megy végbe. Véghatározó. Kérdései: miért?, mi célból?, mi végett? Alaptagja: ige vagy igenév.

Alakja, kifejezieszközei:

a) RAGOS FNÉV (FNÉVI NÉVMÁS), MELLÉKNÉV -ért (az alany cselekvése valamilyen meghatározott cél elérésére vagy valaminek a megszerzésére irányul) küzd, harcol, könyörög, dolgozik, eped stb.: küzd az igazságért, harcol a jogaiért -ba, -be látogatóba megy, hadba száll, leánykéribe indul viccbil mondja törekszik, irányul, meghív stb.; meghív ebédre, törekszik a szépre, jóra (kezet) mos eliadáshoz az ebédhez, átöltözik az

-ból, -bil -ra, -re

-hoz, -hez, -höz

-ul, -ül

(-ás, -és, -ság, -ség képzis elvont fineveken célhatározói szerepben) pl.: segítségül jön, tiltakozásul sztrájkol gépészmérnöknek taníttatta (komplex!)

-nak, -nek b) NÉVUTÓS FNÉV végett

céljából érdekében kedvéért c) NÉVMÁS evégett, evégbil, avégett, avégbil, evégre, avégre, értem d) FNÉVI IGENÉV

(a hagyaték) rendezése végett elutazott, (a török) kizése végett sürgette a hadsereg felállítását, kölcsön végett keres üdülés céljából elutazott megteszi az ügy érdekében tr a békesség kedvéért

küzd értem készül pihenni, megyek bevásárolni 149

e) NÉVSZÓI-IGENÉVI (ÖSSZETETT)
CÉLHATÁROZÓ

igyekszik pontos lenni

II. Másik típusában azt határozza meg, hogy egy másik mondatrészben megjelölt személy vagy dolog alkalmas-e, felhasználható-e az alaptagban megnevezett folyamatra vagy miniségi szerepre. Kérdései: mire?, mi célra?, minek? Alaptagja: ige, igenév, melléknév.

Alakja, kifejezieszközei:

a) RAGOS FNÉV (FNÉVI NÉVMÁS), MELLÉKNÉV ­ igei alaptag mellett a határozóként szerepli finévtil függien -ra, -re, -hoz, -hez, -höz (esetleg -nak, -nek) formánssal: használ (valamit valamire, valamihez) mosakodásra, mosakodáshoz (vizet) (-nak, -nek raggal inkább essivusi állapot) kell (valami valamire, valamihez) összegyjt (valamit valamire, valamihez) van (valami valamire, valamihez) pénz a ruhára, a vásárláshoz, egy út van a menekülésre odakészít (odakészíti a fazekat a levesnek) ­ melléknévi alaptag mellett a határozóként szerepli finévtil függien a tipikus -ra, -re váltakozhat -nak, -nek, illetve -hoz, -hez, -höz formánssal is szükségességet, képességet, alkalmasságot jelenti melléknevek mellett: alkalmas (valamire, valaminek) Pista alkalmas katonának jó* (valamire, valaminek) színháznak jó (az épület), képes (valaki valamire) képes a megoldásra méltó (valami, valaki valamire) méltó a kitüntetésre érdemes (valamire) szükséges (valami valamihez) szükséges a víz a mosakodáshoz lusta (valamihez), öreg (valamihez), gyenge (valamihez) a való igenévvel kapcsolt célhatározó az asztalra való teríti (vö. az összetett jelzi kérdésével!)

­

­

b) NÉVUTÓS FNÉV javára

az ifjúság javára tesz

*

Ha a melléknévnek több jelentése van, akkor több a vonzata is, például: jó valakinek (részeshatározó), jó valakihez (aszemantikus határozó).

150

c) NÉVMÁS d) FNÉVI IGENÉV e) a való igenévvel kapcsolt célhatározó

erre, rá (alkalmas erre, rá) képes megoldani, törekszik figyelni morzsolni való kukorica, foltozni való ruha

151

A TEKINTETHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt fejezi ki, hogy az alaptagban foglalt megállapítás milyen szempontból, milyen tekintetben, mely megszorítással érvényes. Tartamhatározó. Kérdései: mire nézve?, milyen tekintetben?, milyen szempontból?, mire vonatkozólag? Alaptagja: ige, igenév, melléknév.

Alakja, kifejezieszközei:

a) RAGOS FNÉV, MELLÉKNÉV, NÉVMÁS -ban, -ben ­ igei alaptagok mellett: akadályoz, egyetért, hibázik, bivelkedik, gyarapodik, különbözik valamiben ­ melléknévi alaptagok mellett kötött bivítményként: jártas, járatlan, gyakorlott, gyakorlatlan, tapasztalt, tapasztalatlan, illetékes, illetéktelen, gazdag, szegény, biztos stb. valamiben: jártas a dolgokban, biztos a szeretetében, ötletekben gazdag látszatra gyenge, termetre hasonló, szemre szép, süket valamire -i képzis mellékneveken: anyagilag megéri, mvészileg szellemileg friss

-ra, -re

-lag, -leg

kitni,

-nak, -nek b) NÉVUTÓS FNÉV, (NÉVMÁS) illetien, illetileg tekintve képest nézve vonatkozólag szerint kapcsolatban

figura etymologicában: szépnek szép, újnak új

a részleteket illetien/illetileg megállapodtunk, a jövit illetien/illetileg megnyugodott korát tekintve egészséges korához képest fürge foglalkozására nézve tanár, születésére nézve nem idevalósi a fellebbezésre vonatkozólag intézkedtünk kora szerint lánya lehetne (korára nézve, korát tekintve) a kérdéssel kapcsolatban nem született döntés

152

néhány sajátos szerkezet: valaminek a terén (névutó), de: ezen a téren pesszimista (ragos finév) valaminek a tekintetében (névutó), de: minden tekintetben h (ragos finév) valaminek a szempontjából (névutó), de: ebbil a szempontból megfelel (ragos finév)

c) HATÁROZÓSZÓ

alapjában nem rossz, lényegében elégedett vagyok, általában szeretem

d) NÉVMÁS ebben, abban ebben hibázik, abban egyetért

e) FNÉVI IGENÉV

(figura etymologicában) indulni indulhatunk, vanni van

153

A FOK-MÉRTÉK HATÁROZÓS SZINTAGMA
Az alaptagban kifejezett cselekvés-, történés-, miniség-, mennyiség- vagy körülményfogalomnak az erisségét, intenzitását, fokát, mértékét határozza meg. Kérdései: hogyan?, mennyire?, mennyivel?, milyen fokban?, milyen mértékben? Tartamhatározó. Alaptagja: ige, igenév, melléknév, számnév, határozószó, névmás.

Alakja, kifejezieszközei: a) RAGOS FNÉV, MELLÉKNÉV, SZÁMNÉV, NÉVMÁS -ban, -ben (jelentis) mértékben növekszik, (nagy) számban vesznek részt, (nagy) részben elvégzi (jelzijükkel együtt határozzák meg a fokmértéket) (bizonyos) fokig, mértékig igaz (a jelzi kötelezi vonzat) állig felfegyverez, birig ázik, talpig becsületes, fülig szerelmes -val, -vel a formáns használati feltételei ­ középfokú melléknév, számnév vagy határozószó mellett: (egy) gondolattal, árnyalattal jobb, több, távolabb, sokkal szebb, jóval kevesebb ­ mennyiségjelzivel bivített mértéket jelenti fineveken: egy kosárral kap, két pohárral kér, öt méterrel rövidebb ­ a növel, csökkent, esik, lemarad stb. igék mellett: kevéssel, kicsivel, valamennyivel növel, csökkent stb. ­ (nagy) számmal, (szép) számmal jelentek meg -szor, -szer, -ször középfokú melléknév, számnév, határozószó, illetve névmás mellett: százszor könnyebb, több, közelebb, akkora százszorta nagyobb percre pontos, apróra meghány 154

-ig

-szorta, -szerte, -szörte -ra, -re

-n, -an, -en

égetien sürgis, halálosan komoly, mérsékelten meleg (viszonyrag nélkül is lehetséges: rettenti sok, egész közel, szörny hideg ­ komplex szerkezetek, ún. fok-mérték határozó érték jelzis szószerkezetek, melléknévi, számnévi, határozószói alaptaggal), de: egész(en) megváltozott, borzasztó(an) megnyugodott: viszonyrag nélküli fok-mérték határozós szerkezetek (igei alaptaggal) hallatlanul érdekes, roppantul jó (viszonyrag nélkül fok-mérték határozó érték jelzis szószerkezetek: hallatlan érdekes, roppant jó, mondhatatlan édes) szakajtószám teremnek, százszámra szedték

-ul, -ül

-szám(ra) b) NÉVUTÓS FNÉV, MELLÉKNÉV, SZÁMNÉV felül túl mód (módon) c) HATÁROZÓSZÓ

várakozáson, átlagon felül teljesít reményen túl valósul meg rettenti mód(on) elfáradtam alig, kissé, legalább, egyre, legfeljebb, különösen, nagyon, teljesen, túlságosan, inkább, kevésbé, nagyrészt, mind stb. Pl.: alig ismeri, kissé félénk, különösen kedves stb. ennyire, annyira fél, vágyik rá kérve kér, várva vár

d) NÉVMÁS e) HATÁROZÓI IGENÉV
ÖSSZEKAPCSOLT FOK-MÉRTÉK HATÁROZÓ

mind egy cseppig megitta, sokkal kevésbé tetszett, egyre inkább megtanulta, egész(en) csordultig töltötte fokról fokra tanulta meg, tetitil talpig felöltözött

KETTS FOK-MÉRTÉK HATÁROZÓK

155

AZ ESZKÖZHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés milyen eszközzel megy végbe, kinek vagy minek a segítségével valósul meg. (Ha jelentése valami által, valaminek a segítségével, akkor közvetett eszközt kifejezi határozó.) Tartamhatározó. Kérdései: kivel?, mivel?, ki által?, mi által?, minek a segítségével?, kinek a segítségével? Alaptagja: ige vagy igenév.

Alakja, kifejezieszközei:

a)

RAGOS FNÉV

-val, -vel

minden olyan ige mellett, amelynek jelentése összekapcsolható valamely eszköz fogalmával: játszik, szórakoztat, kínál, jutalmaz, gazdálkodik valamivel stb.: borral kínál, viccekkel szórakoztat, kanállal eszik, vonattal megy zongorán kísér, kukoricán hizlal, hegedn játszik, pénzen vásárol, postán kapja, vonaton utazik (komplex hely- és eszközhatározó) írásban rögzít, készpénzben fizet munkájából él (a megélés eszköze!) közremködit kifejezi eszközhatározó a küld és az üzen ige mellett: levelet küldött a bátyjától cserét, vételt, eladást jelenti igék mellett: cserél valamit valamiért, száz forintért vettem, pénzért vásárol megsüti a tznél

-n, -on, -en, -ön

-ban, -ben -ból, -bil -tól, -til

-ért

-nál, -nél b)
NÉVUTÓS FNÉV

által révén (személy esetén) útján segítségével

látogatások által erisödik a barátság (közvetett eszköz), hirdetés által ismerkedtek meg Pista révén üzen (közvetett eszköz) szavak útján is megérti (közvetett eszköz) barátai segítségével elvégezte a munkát (közvetett eszköz)

156

C)

NÉVMÁS

általam, általad, ezáltal üzent, bármivel megfizheted

MGr. eszközli határozó: a cselekvit (cselekvéshordozót) nevezi meg. Általában mvelteti vagy passzív ige (igenév) vonzata: pl.: kimosatja a ruhát a feleségével. A diákok által elvégzett feladatok jók lettek.

157

A RÉSZESHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés vagy miniség kinek vagy minek a részére (javára, kárára) megy végbe, illetve kinek a számára szolgál. Véghatározó. Kérdései: kinek?, minek?, kinek, minek a részére; számára? Alaptagja: ige, igenév, melléknév.

Alakja, kifejezieszközei:

a) RAGOS FNÉV (FNÉVI NÉVMÁS) 1. igei alaptag mellett -nak, -nek,

­ ad, felel, fizet, használ, szól, parancsol, engedelmeskedik valakinek; Évának segít ­ személytelen igei állítmányok mellett: Péternek sietnie kell. (Logikai alany!) ­ a birtoklást kifejezi van, nincs, sincs mellett: Péternek van két barátja. (dativus possessivus) húsz személyre terít a gyerekhez egy szavam sem volt

-ra, -re -hoz, -hez, -höz

2. melléknévi alaptag mellett -nak, -nek -nál, -nél -ra, -re -ban, -ben formánssal

valaki számára valamiféle jelentiséggel bíró, valakit érinti tulajdonságot kifejezi melléknevek mellett: fontos, hasznos, érdekes, jó, tilos valakinek, illetve: hasznos a munkában hasznos a játékoknál veszélyes az egészségre

c) NÉVUTÓS FNÉV (FNÉVI NÉVMÁS) számára részére

az iskola számára érkezett a könyvtár részére vette, a gyerekek számára fontos ennek, annak, nekem adta számomra, részemre készítette erre, arra tettük félre a pénzt

d) NÉVMÁS

158

A HASONLÍTÓ HATÁROZÓS SZINTAGMA Azt a személyt, dolgot, miniséget, mennyiséget jelöli meg, akihez vagy amihez történik a hasonlítás. Tartamhatározó. Kérdései: kinél?, minél? Alaptagja: középfokú melléknév, számnév, határozó-szó, hasonlítást kifejezi alapfokú névmás vagy valamely minttel kapcsolt szófaj.

Alakja, kifejezieszközei

a) RAGOS FNÉV, MELLÉKNÉV, SZÁMNÉV (NÉVMÁS) -nál, -nél magasabb a fiánál, korábban (kelt) a barátjánál, a megszokottnál több, háromnál kevesebb jobbnál jobb, szebbnél szebb (figura etymologica) az egyéb és a más névmás mellett: nem jutott egyéb egy szelet kenyérnél b) NÉVMÁS nálam, nálad, minél, annál

nincs árvább nála minél hamarabb, annál jobb

c) mint-tel KAPCSOLT HASONLÍTÓ HATÁROZÓ édesebb, mint a méz több, mint száz

159

A NÉVSZÓRAGOK FUNKCIÓI A HATÁROZÓS SZINTAGMÁKBAN

1. -ban, -ben:

2. -ba, -be:

3. -ból, -bil:

4. -n, -on, -en, -ön:

5. -ról, -ril:

hely: padban ül idi: szünetben beszélget mód: lépésben megy eszköz: készpénzben fizet fok: (nagyobb) mértékben jut szóhoz ok: meghal valamiben állapot (belsi): álmában nevetett állapot (külsi): sötétben ül állapot (essivusi): (több) funkcióban szerepelt tekintet: (történelmi) mértékben is jelentis társ: (barátnije) társaságában érkezett számállapot: kettesben jöttek részes: hasznos a munkában aszemantikus: hisz valakiben hely: iskolába megy idi: gyermekkorába tért vissza mód: hitelbe vásárol cél: látogatóba indul állapot: hamvába hull eredmény: halomba rak ok: beleiszül a bajba aszemantikus: bajba kerül hely: kiveszi a vázából idi: 1916-ból származó mód: szívbil szereti eszköz: (a maga) erejébil érte el ok: kegyelembil kapott eredet: Legyünk rabokból (emberek) állapot: betegségébil felépült cél: szórakozásból megijeszti aszemantikus: jó nyelvtanból hely: az asztalon áll idi: nyáron született eszköz: kötélpályákon szállították el állapot (belsi): fiatalon sikeres lett állapot (külsi): a búcsúestén találkoztak mód: nevén nevez ok: nevet a viccen aszemantikus: dolgozik valamin hely: leesik a fáról idi: régril maradt mód: névril ismer ok: megismertem a hangjáról állapot (külsi): lóhátról nyilaz (mód is) eredet: az apjáról maradt aszemantikus: gondoskodik az édesanyjáról

160

6. -ra, -re:

7. -nál, -nél:

8. -tól, -til:

9. -hoz, -hez, -höz:

10. -ig:

11. -t, -tt: 12. -nak, -nek:

13. -ként:

14. -vá, -vé: 15. -val, -vel:

hely: fiiskolára megy idi: jövire visszajön szám: harmadszorra értette meg mód: egy ütemre lépnek fok-mérték: percre pontos cél: maradt ajándékra, képes valamire ok: felkapta (a fejét) a névre állapot: ni létére katona tekintet: termetre hasonló, veszélyes a szívre részes: (három) személyre vette eredmény: kopaszra nyírta aszemantikus: kíváncsi az eredményekre hely: (a negyedik) mérföldkinél lévi idi: ebédnél találkoztak eszköz: szarvánál fogva állapot (belsi): eszméleténél volt állapot (külsi): holdvilágnál sétál hasonlító: kevesebb tíznél részes: fontos a játéknál aszemantikus: bevágódik valakinél hely: a forrástól indultak idi: hajnaltól dolgozott eszköz: egy tanulótól üzente ok: (fejük) fáj a vasalástól eredet: költiinktil származó aszemantikus: eltiltja a barátjától hely: a tengerhez utazik részes: gyerekekhez beszél cél: készül a fizéshez, öreg a tanuláshoz aszemantikus: (van) kedve valamihez hely: elsétáltak az erdiig idi: egy óráig utaztak fok-mérték: félig igaz hely: Pécsett járt hely: nekirepült a toronynak ok: örül a sikernek cél: alkalmas tanárnak állapot: kitaníttatja gépészmérnöknek (komplex) részes: a fiúnak adta tekintet: szépnek szép eredmény: kinevezték igazgatónak (komplex) aszemantikus: hálás a szüleinek idi: gyerekként látja (állapot is) állapot (essivusi): rokonként vesz részt mód: simogatásként hatott eredmény: hamvassá vált az út idi: az isz beálltával kezdidik mód: kis betkkel ír (komplex) fok-mérték: (fél) perccel késte le eszköz: kannával hordta 161

16.

17.

18.

19.

20. 21. 22.

23.

24. 25.

26. 27. 28.

állapot (belsi): szenvedéllyel szerette állapot (külsi): (Napóleon) vezetésével gyiztek társ: beszélt Pistával ok: a májával beteg/operálták aszemantikus: elégedett az eredményekkel -ért: eszköz: készpénzért vásárol ok: meglakol bneiért cél: megteszi a kedvéért aszemantikus: rajong a színészekért -ul, -ül: cél: segítségül hív (finévi esetrag!) eredmény: sportfelelisül választották (komplex) állapot: kényelmetlenül érzi magát -ul, -ül: mód: kelletlenül csipeget (melléknévi esetrag!) fok-mérték: valószíntlenül mély állapot: kényelmetlenül érzi magát -n, -an, -en: számállapot: ketten voltunk (melléknévi esetrag!) mód: szépen beszél fok-mérték: életbevágóan fontos szám: srn hazalátogat állapot: húszévesen ment férjhez -képp, -képpen: * mód: négyféleképpen oldottuk meg állapot: példaképpen állít (komplex) -kor: * idi: karácsonykor elutazik -nként: * hely: vidékenként más idi: idinként találkoztak mód: lassanként sikerül állapot (essivusi): kötetenként ajánl számállapot: páronként léptek be mód: darabonként adta el -stul, -stül: * társ: családostul érkezik eredet: tövestül kitép (komplex) állapot: ruhástul aludt el -anta, -ente: * idi: évente elmegy nyaralni -lag, -leg: * mód: beleegyezileg bólint (melléknévi!) tekintet: külsileg megváltozott eredmény: bátorítólag hat -szor, -szer, -ször: * szám: másodszor nisült (melléknévi!) fok-mérték: ötször nagyobb -szorta, -szerte, -szörte: fok-mérték: tízszerte nagyobb *(melléknévi!) -szám, -számra: * idi: hétszám nem látta (névutószer!) mód: darabszámra vették meg fok-mérték: százszámra talált diót

* A MGr. képziszer ragoknak tekinti iket (vö.: Balogh MGr. 2000: 204.)

162

II. Gyakorlófeladatok
1. Jellemezze az alábbi határozós szintagmákat a határozói körülmény fajtája, az alaptag és a bivítmény szófaja szempontjából! kérés nélkül adott (ajándék) .......................................... ezerszer megáld ......................................................... pénzen vesz ............................................................ (egy) fejjel magasabb ................................................ gondterhelten meséli ................................................

2. Milyen határozókat fejeznek ki az alábbi mondatokban a ­tól/-til ragos finevek? Majd megpukkadok a bosszúságtól. ............................................. Januártól újra takarékoskodni fogunk. .......................................... Ne félj a kutyától! ..................................................................... Menj el a tzhelytil! .................................................................. A szüliktil búcsúzó menyasszony kicsit szomorú. ........................... ,,Nem anyától lettél, rózsafán termettél." .......................................

3. Szerkesszen öt mondatot ­ban/-ben ragos finévvel! Nevezze meg a határozó fajtáját!

4. Milyen határozói körülményt lehet kifejezni a ­nak/ -nek raggal?

5. Milyen mondatrészszerepet tölt be az alábbi mondatokban a ­ra/-re ragos névszó? A váza darabokra törik. Kati mindig részletre vásárol. Éjszakánként felriad a lármára. Az egész családot meghívja ebédre. Apa és fia termetre hasonlók.

6. Elemezze az alábbi mondatokat! Állapítsa meg, milyen határozót fejeznek ki a ­val/ -vel ragos finevek! Egy fillérrel sem adom olcsóbban. Az osztállyal jó kirándulni.

163

Busszal megyünk külföldre. A táncosok sikerrel szerepeltek a versenyen. A ballagó diákok aggodalommal néznek a jövi elé.

7. Alkosson öt olyan mondatot, amelyben a határozós szintagma alaptagja melléknévi igenév (pl. szobában olvasó fiú)

8. Szerkesszen öt olyan mondatot, amelyben a határozós szintagma alaptagja finévi igenév! Nevezze meg a határozók fajtáját!

9. Alkosson 1-1 mondatot, amelyben a finévi igenév a) célhatározó b) tekintethatározó, c) aszemantikus határozó d) okhatározó e) állapothatározó! 10. Egészítse ki az alábbi mondatokat a meghatározott eszközökbil válogatva! A kifejezendi tartalom: kiemelkedi munka elismerése.

1. Kiemelkedi ................. elismerésben részesült 2. Kiemelkedi .................. elismerésben részesült. 3. Kiemelkedi ................... elismerésben részesült.

-ragos névszó -névutós névszó

-ragos névutós névszó 4. A ............................ fiú most is remekül teljesített. -következteti szószerkezet 5. Az ........................... fiú most is szerény tudott maradni. -okadó magyarázó szószerkezet

11. Egészítse ki az alábbi mondatokat a hiányzó határozóval! Nevezze meg a határozó fajtáját! Vér nem válik ....................... . ......................... nem lesz szalonna. Nincsen rózsa ................................. . ............................... ............................... ...............................

.......................... járj, .......................... érsz! ............................... Egyszer volt ........................... kutyavásár! Hazádnak ........................ légy híve! Ég .......................... a munka. Nem enged a ................................. . se jobb a Deákné ........................ . ............................... ............................... ............................... ............................... ...............................

164

........................ vannak, mint a gonoszok. Kopog a szeme ................................. . Több is veszett ................................. .. ............................ látja a világot.

............................... ............................... ............................... ...............................

12. Pótolja a hiányzó névutókat! Nevezze meg a határozót! Vásárlás ............ mentem a boltba. A barátaimmal ..................... megyek kirándulni. Teher ........................ ni a pálma. A gyerekek szomorúak az elmaradt kirándulás ......... . A nap elibújt a felhik .................. . Az órák ..................... hazamegyünk. A sérült ....................... van a veszélyen. A nagymama korához ............... igen mozgékony. Rossz idi ..................... nem megyünk a Balatonra. ........................ ........................ ........................ ........................ ........................ ........................ ........................ ........................ ........................

A megadott szempontok ...... kell elemezni a mondatokat. ........................

13. Alakítsa át a következi mondatok kiemelt határozóját úgy, hogy más alaki eszköz kerüljön a ragos névszó helyére! A barátnim pontosan érkezett. Világosan megmondtam a véleményem. A fiatal tanár lelkesen tanít. A nagynéném családostul látogatott meg bennünket. A gyilkost elítélték bntettéért. A gyerek szótlanul ült a felnittek között.

14. Készítse el az alábbi mondatok szerkezeti ábráját! Figyelje meg, hogy az állapothatározó logikailag nem az alaptagjához kapcsolódik, hanem más mondatrészre vonatkozik! Jelölje, melyikhez! (Az állapothatározó fogalma.) Kati betegségébil hamar felgyógyult. Üresen hagyta a tányért. Az áldozatra háttal fekve találtak rá. A ruhástul vízbe ugrónak segítségre volt szüksége.

165

15. Állapítsa meg, hogy az alábbi mondatok kiemelt mondatrészei közül melyik a mód-, és melyik az állapothatározó! Igazolja állítását a tanult transzformációval! Egy ismeretlen rosszul lett az utcán. Jóska rosszul oldotta meg a feladatot.

Az ágynemt tisztán tette be a szekrénybe. Szép tisztán beszél magyarul. Csak röviden tudott válaszolni a kérdésre. Kati röviden szereti hordani a haját. Hidegen ette a levest. Hidegen üdvözölte a barátját.

16. Szerkessze eggyé a két mondatot úgy, hogy legyen benne állapot- vagy módhatározó! A diákok az eliadást jegyzetelik. A diákok szorgalmasak.

A tanár beszél a tábla elitt. A tanár beszéde gyors.

A szülik gratuláltak a fiataloknak. A szülik boldogok.

A turisták vidáman nézték a kiállítást. A turisták érdeklidnek.

17. A részeshatározónak milyen funkciójában szerepel a nekem személyes névmás az alábbi mondatokban? Nekem adta a könyvet. Nekem kell megoldanom ezt a problémát. Nekem sok könyvem van. Edd meg nekem a levest!

18. Az alábbi mondat szerkezeti ábrájával és egyéb jellemziivel mutasson rá a birtoklást kifejezi részeshatározó és a birtokos jelzi különbségeire! Vizsgálja meg mindkét mondatban a van ige jelentését is! Katinak új autója van. Katinak az autója a garázsban van.

19. Melyik mondatban talál okhatározót, melyikben célhatározót? Indokolja is! Miért van tz? (Azért, hogy szalonnát süssünk.) Miért fáj a gyomrod? Miért sírsz? Tévedésbil rossz helyre küldte a levelet. 166

Önszántából ment hozzá. Unalomból tette. Tréfából mondta.

20. Melyik mondatban talál eszközhatározót, melyikben társhatározót? Kenyérrel egyétek a felvágottat! Kenyérrel kínálta meg a vendégeket. A hagymával együtt vetette el a borsót. Hagymával készítette a lecsót. A barátjával sétált. A barátjával küldte el a levelet.

21. Alkosson mondatokat a megoldjuk a feladatot állítás alapján a kell, tud, fog, képes megoldani fölhasználásával! A mondatokban szerepli szintagmák: tárgyas szintagma: ..................................................................... alanyos szintagma: ..................................................................... célhatározós szintagma: ............................................................... tekintethatározós szintagma: .......................................................... morfológiai természet szószerkezet ................................................

22. Elemezze az alábbi szöveg határozós szintagmáit! Téged dicsérlek a börtönben, háborúban, Terád emlékezem a tetvek közt, föld alatt; Hasadt tudattal és mély szégyenbe borultan, Dadogva, esztelen majd téged áldalak, (Vas István)

167

A JELZ ÉS AZ ÉRTELMEZ
Megjelölheti a finévi alaptagban, a jelzett szóban kifejezett fogalmak valamilyen tulajdonságát (miniségét, mennyiségét), birtokosát, illetve utólag értelmezheti az alaptagban kifejezett dolgot miniségi, mennyiségi jellemziinek, birtokosának vagy a vele azonosított dolognak a megnevezésével. Mintaelemzéseinkben, gyakorlatainkban ­ egyetértve az MGr. javaslatával (vö.: Balogh MGr. 2000: 446) ­ a hagyományos felosztásra építve tárgyaljuk a jelziket. A jelzi hagyományos fajtái: 1. A miniségjelzi 2. A mennyiségjelzi 3. A birtokos jelzi 4. Az értelmezi

[A MGr. csoportosításában: minisíti (azon belül miniség- és mennyiségjelzi), mutató névmási kijelöli jelzi, birtokos jelzi és értelmezi (hátravetett jelzi, ill. értelmezis szerkezet) Balogh MGr. 2000: 449]

I. Mintaelemzések
A) A miniségjelzi 1. A miniségjelzi szófaji jellemzii
r

A néziknek tetszik az mi új film.

A mondat alanyához [a(z) (film)] melléknévvel kifejezett (új) miniségjelzi kapcsolódik.

mi

Milyen ruhát vegyek fel?

Az igei alaptaghoz kapcsolódó tárgynak (ruhát) melléknévi kérdi névmással (milyen) kifejezett miniségjelzije van.

b A mi

diszkózó b tinédzserek fele csaknem halláskárosult már.

Az alany birtokos jelzijéhez folyamatos melléknévi igenévvel kifejezett miniségjelzi kapcsolódik.

168

A mi mérnök úr népszer a dolgozók körében. Az alanynak [(a(z) (úr)] foglalkozást jelenti finévvel (mérnök) kifejezett miniségjelzije van. Szeretem az édesanyám mi sütötte kenyeret. Az igei állítmányhoz kapcsolódó tárgynak [(a(z) (kenyeret)] igei-igenévvel kifejezett miniségjelzije van. ( Az alanyos szintagma.) 2. A miniségjelzi fajtái a) minisíti jelzi
mi

Piros almát vettem h a piacon.

Az igei állítmányhoz kapcsolódó tárgynak (almát) melléknévvel (piros) kifejezett jelzije van, amely a jelzett szó fogalomkörét leszkíti megkülönbözteti jelzi.

... megállék a mi kanyargó h Tiszánál (Petifi Sándor) Az igei állítmány tulajdonnévvel kifejezett helyhatározójához (a Tiszánál) folyamatos melléknévi igenév kapcsolódik jelziként, amelyet kiemeli jelzinek nevez a hagyományos nyelvtan.

mi

Könyves Kálmán b a mi magyar b királyok egyike.

A névszói állítmány birtokos jelzijének (a királyok) és az alanynak (Kálmán) melléknévvel kifejezett minisíti jelzije van, utóbbit díszíti jelzinek is nevezik.

Válaszul erre eképpen szólt mi leleményes Odüsszeusz... (Homérosz) A tulajdonnévvel kifejezett alany (Odüsszeusz) elitt melléknévvel kifejezett (leleményes) jelzi áll, amelyet eposzi, állandó jelzinek tekint a hagyományos nyelvtan. b) A kijelöli jelzi

mi

Péter bácsi sok mesét tud.

A köznévvel kifejezett alany (bácsi) elitt álló tulajdonnév (Péter) az alany kijelöli jelzije, amely a jelzett szó fogalomkörét egy egyedre szkíti le.

169

A tolvaj a mi hátsó h ajtón surrant be. Az igei állítmányhoz kapcsolódó helyhatározónak [a(z) (ajtón)] -só képzis melléknévvel (hátsó) kifejezett kijelöli jelzije van. A mi ház mögötti parkoló i mindig foglalt. Az alanyhoz (a parkoló) névutómelléknéves szókapcsolattal (ház mögötti) kifejezett kijelöli jelzi kapcsolódik (morfológiai természet szószerkezetet alkot). ( Morfológiai természet szószerkezet.) (A minisíti jelzi szerkezeti felépítéséril l.: Balogh MGr. 2000: 447­448.)

i

Mindig m gyalog megyek a mi második h emeletre.

Az állítmányhoz kapcsolódó helyhatározónak [a(z) (emeletre)] sorszámnévi kijelöli jelzije van.

A mi nyolcas eszk busszal járok h a fiiskolára. Az igei alaptag eszközhatározójához (a busszal) számnévbil képzett -s képzis kijelöli jelzi kapcsolódik.

mi

Bármelyik könyvet elolvasom.

Az igei állítmány tárgyához (könyvet) -ik vég általános névmás kapcsolódik kijelöli jelziként.

mi

A távoli hegyek i mindig vonzották.

A határozószóból -i képzivel képzett melléknév is kijelöli jelzi a fenti mondatban.

Sokat hallottam mi erril a asz filmril. Az igei állítmány állandó határozójának (a filmril) finévi mutató névmással (erril) kifejezett kijelöli jelzije van, amely felveszi a jelzett szó toldalékát. (l. Balogh MGr. 2000: 448: a jelzikön belül önálló kategória.)

170

B) A mennyiségjelzi

Az elsi me három krajcárt még maga meglelte az anyám. (Móricz Zsigmond) Az igei állítmány kapcsolódik.
me Sok

tárgyához

tiszámnévvel

kifejezett

mennyiségjelzi

ember él, ki érzéketlen, mint én. (József Attila) elitt határozatlan számnévvel (sok) kifejezett

Az alany (ember) mennyiségjelzi áll.

Vagy me félezernyi dalt megírtam. (Dsida Jeni) Az igei állítmányhoz kapcsolódó tárgynak (dalt) -nyi képzis mennyiséget jelenti melléknévvel kifejezett mennyiségjelzije van.

me Minden

Egész eltörött, me Minden láng csak részekben lobban.., (Ady Endre) A két mondat alanyához számnévi mennyiségjelzi kapcsolódik. általános névmással kifejezett

Úgy kell a boldogság, mint me egy falat kenyér. A mellékmondat alanyának (kenyér) mennyiséget jelenti finévvel kifejezett mennyiségjelzije van.

Minden reggel megiszom me (két) mi deci tejet. Az igei állítmányhoz (megiszom) kapcsolódó tárgynak mértéket jelenti finévvel (deci) kifejezett mennyiségjelzije van, amelyhez kötelezi bivítményként számnév (két) kapcsolódik mennyiségjelziként.

C) A birtokos jelzi

Tavaly meghalt b édesapám testvére. Az alany (testvére) és a finévvel kifejezett birtokos jelzije (édesapám) a családtagok összetartozását jelöli valódi birtokviszonyt fejezi ki.

171

Az árvíz elmosta az b i házát. Az igei állítmány tárgyának [a(z) (házát)] finévi névmással kifejezett birtokos jelzije (i) van. A birtokos szerkezet egy birtokosnak és egy birtoknak a kapcsolatára épüli valódi birtokviszonyt fejez ki. Az edzésen eltört a b gyerek lába. Az alany (a lába) és a finévvel kifejezett birtokos jelzije (gyerek) a rész és egész viszonyára épüli valódi birtokviszonyt fejez ki.

A b város lakói sokat szemetelnek. Az alany és finévvel kifejezett birtokos jelzije nem valódi birtokviszonyt fejez ki: a birtokos jelzi (város) helyet, a birtokszó (lakói) pedig az ott éliket nevezi meg.

b Többek

írása szinte olvashatatlan.

Az alany finévi értékben álló számnévvel kifejezett birtokos jelzije (többek) a cselekvit fejezi ki, a birtokszó (írása) pedig a cselekvést = genitivus subjektivus.

Én vagyok b a mi magyar b bánatok mi legbutább siratója. (Ady Endre) A névszói-igei állítmány névszói részének (siratója) finévvel kifejezett (a bánatok) birtokos jelzije van. A bánatok siratója birtokos szerkezetben a birtokos jelzi (bánatok) a cselekvés tárgyát, a birtokszó (siratója) pedig a cselekvést fejezi ki = genitivus objectivus.

(Börtönébil szabadúlt sas lelkem,) Ha a b rónák végtelenjét látom. (Petifi Sándor) Az igei állítmány tárgyának (a végtelenjét) finévvel kifejezett birtokos jelzije (rónák) van. A birtokos jelzi a birtokszóban kifejezett miniség (végtelen) hordozóját fejezi ki = genitivus qualitatis.

D) Az értelmezi Láttam me két mi nagy szemet, é bogárzót. (József Attila) Az igei állítmányhoz kapcsolódó tárgynak (szemet) van egy hátravetett értelmezi jelzije (bogárzót), amelynek szófaja folyamatos melléknévi igenév, felveszi a tárgy toldalékát, a -t tárgyragot: miniségjelzinek megfeleli értelmezi. 172

Vegyél kenyeret, é frisset! Az igei állítmány tárgyának (kenyeret) melléknévvel kifejezett hátravetett, miniségjelzinek megfeleli értelmezije van.

Nem boldogulok a aszem zárral, é a felsivel. Az igei állítmányhoz kapcsolódó határozónak melléknévvel (a felsivel) kifejezett hátravetett értelmezije van, amely felveszi a jelzett szó ragját: kijelöli jelzinek megfeleli értelmezi.

Add ide a könyvet, é azt! Az igei állítmány tárgyának (a könyvet) mutató névmással (azt) kifejezett hátravetett értelmezi jelzije van, amely felveszi a jelzett szó ragját (azt): kijelöli jelzinek megfeleli értelmezi. Az értelmezinek ez a típusa már az azonosító értelmezihöz húz (vö.: Balogh MGr. 2000: 452).

Írtam eddig verset, é háromszázat. (Benjámin László) Az igei állítmány tárgyának (verset) tiszámnévvel (háromszáz) kifejezett értelmezi jelzije van: mennyiségjelzinek megfeleli értelmezi.

Tanuld meg a szavakat, é valamennyit! Az igei állítmány tárgyához (szavakat) számnévi névmással kifejezett értelmezi kapcsolódik (valamennyit), amely mennyiségjelzii értelmezi.

Add ide a tollat, é az enyémet! Az igei állítmány tárgyának (a tollat) birtokos névmással (az enyémet) kifejezett értelmezi jelzije van: felveszi a jelzett szó ragját, és a tárgy birtokos jelzii értelmezije.

Megérkezett a levél, é a barátomé. Az alanyhoz (a levél) -é birtokjeles finévvel kifejezett értelmezi jelzi (a barátomé) kapcsolódik, amely az alany birtokos jelzijét (a barátom levele) értelmezi.

173

Babits, é a mi szegedi é tanár egy helyi lapban Kiss Józsefril írván, ezt mondja. (Nemeskürty István) A tulajdonnévvel kifejezett alanyhoz (Babits) köznévi értelmezi (tanár) kapcsolódik, amely az alany azonosító értelmezije. Nem teheti a jelzett szó elé, viszont felcserélhetik egymással: Babits, a (szegedi) tanár a (szegedi) tanár, Babits.

Ifjúságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek. (József Attila) A birtokos személyjeles finévvel (ifjúságom) kifejezett tárgynak -t tárgyragos finévvel (vadont) kifejezett azonosító értelmezije van. A jelzi és jelzett szó itt is felcserélheti, ifjúságom, a vadont a vadont, ifjúságom. (Az egyeztetés nem teljes, mert az egyes szám elsi személy birtokos személyjel után a -t tárgyrag törlidik. ( Jelöletlen tárgy.)

Én, beteg é ember, csupán csak várok. (Ady Endre) Az egyes szám elsi személy személyes névmással kifejezett alanyhoz (én) köznév (ember) kapcsolódik azonosító értelmeziként (én, (beteg) ember).

II. Gyakorlófeladatok
1. Sorolja be a miniségjelzis szószerkezeteket szófaji jellemziik, fajtáik alapján! szorgalmas diák, ezen a fiiskolán, piros rózsa, felhik mögötti ég, finom sütemény, érdekes történet, Julianus barát, tiszta udvar, meleg lakás, hókarú Nauszikaá,

2. Állapítsa meg a miniségjelzi szófaját az alábbi miniségjelzis szerkezetekben! A természetbil vett hasonlatok az emberi érzelmeket is nagyon szépen kifejezik. (Simon István) Hitványabb Nérók még seholse éltek. (Ady Endre) Baljóslatú, bús nép a magyar. (Ady Endre) ... a nagy, kék réten kezdik a mennyei tücsökzenéjüket a csillagok. (Szabó Lirinc) ... e léha, locska lelkek közt ingyen keresek bizonyosabbat. (József Attila) Terülj asztalkám csak a mesékben van.

174

3. Elemezze az alábbi mondatokban szerepli mennyiségjelzis szószerkezeteket az alaptag és a bivítmény szófaja alapján! Sok kicsi sokra megy. Minden örömöm megkétszerezem. (Illyés Gyula) Ötven huszár volt akkor, a Szabadság. (Illyés Gyula) ... szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel. (Dsida Jeni) Harminckét éves lettem lettem én. (József Attila) Két karodban ringatózom csöndesen. (Radnóti Miklós)

4. Magyarázza meg, hogy a birtokos jelzis szószerkezetekben a birtokos jelzi ragja miért jelenhet meg Ø fokon is! a fiúnak a könyve; a fiú könyve ( Alaktan, a birtoklás kifejezési lehetiségei.)

5. Indokolja meg, hogy az alábbi esetekben miért kell kitennünk a birtokos jelzi -nak/-nek ragját! A fiúnak a könyve veszett el, és nem a táskája. Katinak fájt a feje. Szomorú volt az arca a barátomnak. Kinek a feladata ez? 6. Alakítsa át a mondatokban a jelzis szószerkezeteket értelmezi jelzis szószerkezetté! A barátnim érdekes levelet kapott. A gyerekek sok papírt gyjtöttek. A nagymama nézi az unokák fényképeit. Elveheted az én tollamat is. Olvasd el ezt a könyvet!

7. Csoportosítsa az alábbi értelmezis szerkezeteket a megadott szempontok alapján! (Szófajtan.) Állapítsa meg az értelmezik szófaját! könyvet, milyet (vettél); a szomszéd faluba, Kótajba; a fiók, az alsó; a példákból, egymáséiból (még tanultunk); ajándék, számtalan (volt ott); kérést, sokat (teljesített); a ház, a tiéd (a legszebb); Babits, a szerkeszti; ezt, az enyémet (vidd el)

175

miniségjelzinek megfeleli értelmezi

mennyiségjelzinek megfeleli értelmezi

birtokos jelzinek megfeleli értelmezi

azonosító értelmezi

8. Elemezze az alábbi mondatok szintagmáit! Ügyeljen a szerkezeti különbségekre! Borzasztó olcsón jutottam hozzá. Borzasztóan olcsón jutottam hozzá. Kellemes meleg szoba várt ránk. Kellemes, meleg szoba várt ránk.

Vö.: Mondattani elemzések. Szerk.: Rácz Endre­Szemere Gyula. Tankönyvkiadó. Budapest, 1972: 164.

9. Elemezze a következi mondatok jelzis szerkezeteit a jelzi típusa, szófaja, valamint az alaptag szófaja szempontjából! Harminchat fokos lázban égek mindig. (József Attila) Minek a lélek balga fényüzése. (Tóth Árpád) Sok-sok levelet e tintával írnék egy kis leánynak. (Kosztolányi Dezsi) A harmincas évek elején már a korszak legtekintélyesebb írója. [Móricz Zsigmond] (Simon István) Minden embernek van valami titka. (Krúdy Gyula) Kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk. (József Attila) Vajda János, az elsi negyvennyolc utáni modern költi, 1897-ben halt meg. (Nemeskürty István) Homokkal egy vödörnyi óceánt kerítek el a semmi ellen. (Nemes Nagy Ágnes) S te, a Mindenség summás legénye részt se kaptál. (Nagy László) Testem elitti szél, testem utáni nap sajdul át csontjaimon. (Csoóri Sándor) Szabad ésszel nem adom ocsmány módon a szolga ostobát. (József Attila) A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könny hamu remeg. (József Attila) A szomszéd présházban minden nyáron egy festi lakott. (Lengyel József) Méneseknek nyargaló futása zúg a szélben. (Petifi Sándor) Hadd zengjen a költi ábrándot, vigaszt, halkat. (Tóth Árpád)

176

S egy talpalatnyi föld elég nekem. (Madách Imre) Dózsa György unokája vagyok én, Népért síró, bús bocskoros nemes. (Ady Endre) Szeszélyes, bús ajándék e rímes, furcsa játék. (Tóth Árpád) S égtek lelkemben kis rizse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak. (Ady Endre) A vágott virágok közül az apró krizantémok, a lila orchideák, a tarka gerberák és a zörgi szalmavirágok illenek leginkább az Erzsébetekhez.

177

Komplex feladatok az egyszer mondatok körébil
1. Elemezze és ábrázolja az alábbi mondatokat! 1. Halált hozó f terem gyönyör szép szívemen. (József Attila) 2. A tarka népek közt jó ülni csöndben S a tarka képeket elnézni jó És jó csodálni oly sok nagy szerelmet. (Juhász Gyula) 3. Alázottnál jobban alázva vizsgálom szívem, izmom, kedvem. (Ady Endre) 4. Pihentetni magam hanyatt fekszem a zöld réti úton. (Nagy László) 5. Tudnál-e engem új világra hozni, iparkodván szerelmes türelemmel. (József Attila) 6. Kóbor kutyaként jár a szél. (József Attila) 7. És búzaszemenként a cseppek tetikön pattognak, peregnek. (József Attila)

2. Elemezze és ábrázolja az alábbi mondatokat! 1. A sík vidék után vágyott a hegyek, dombok alkotta változatos környezetbe. 2. Az adóazonosító jelril szóló hatósági igazolványokat 1996. szeptember 20-áig kell az állampolgárok számára megküldeni. 3. Sokan esküsznek az agykontroll stresszoldó hatására. 4. A parlamenti képviselik két csoportjának kezdeményezésére született döntés mellett tizenöt alkotmánybíró szavazott. 5. A kormányülés után a kabinet tagjai állófogadás keretében a helyi polgármesteri hivatal és a Miniszterelnöki Hivatal által meghívott vállalkozókkal találkoznak.

178

3. Szerkesszen mondatokat az alábbi ágrajzokhoz!

1.

Á

2. Á

A

T

Hi A

Jmi T Hm Hi Jmi Hm Hi

3.

Á

4.

Á

A

Hf-m

T

A

Jmi

Jmi T

Háll

Hh

Jme

5. A J me

Á T Hm Hm

6. A J

Á J H f-m

179

4. Párosítsa a mondatokat és a szerkezeti ábrákat! · 1. A diszkózó tinédzserek fele csaknem halláskárosult már. 2. A beszédátviteli értéknöveli szolgáltatások közül kétségtelenül a hangposta tnik a leghasznosabbnak. 3. Megbízottként öt romániai sportoló állt rajthoz július 1-jén a rangos nemzetközi részvétel magyarországi hegyi kerékpárversenyen. 4. Ez leegyszersítve a személyi jövedelemadó csökkenését, illetve a hozzáadottérték-adó alsó sávjának emelését jelenti. 5. Itt megtanultam a hullámlovaglás alapjait, az egyensúlyozást az úszómatracok segítségével. a) Á b) Á

A

Hi

A

H er Jmi Jmi

H áll

Jb Jmi c) Á

A

Háll Jmi

Hh

Hi Jmi Jmi Jmi

Hh Jmi Jmi

Jme

A szintagmatikus viszonyok ábrázolása az iskolai nyelvtanoknak megfeleli ­ és a MGr. által is javasolt ­ módon történik (vö.: MGr. 362).

·

180

d)

Á

e)

Á

A

Hm

T

T

(A)

Hh

T

T

Heszk Jb

Jb Jmi

Jb Jb Jmi

Jb

5. A három ágrajz közül melyik az idézett mondaté?

A kiállítás játékos kedv látogatói a vízben érvényesüli fizikai törvényeket szemlélteti interaktív bemutató kísérleteket is végezhetnek. a)a)a) A Á b) Á

Hh Jmi Jmi T

T

A

Hh Jmi Jmi T

T

Jmi Jmi Jb

Jmi Jmi Jb

Jmi

Jmi

Jmi Jmi Hh

Hh

181

c) Á

A

T

Jb

Jmi Jmi Jmi

Jmi T Jmi

Jmi

Jmi

Hh

A teljes kör internetalapú szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás pár hónapon belül a régió harmadik irodáját nyitotta meg az októberi budapesti, illetve a törökországi indulás után

a)

Á

b)

Á

A

Hi Jme Jmi Jmi

T

Hi Jmi Jmi Jmi

A

Hi Jme Jmi

T

Hi Jmi Jmi

T

Jmi Jbi

T

Jmi

Jmi Jmi

Jmi

Jmi

Jmi

Jmi

182

c)

Á

A

Hi Jme Jb

T

Hi Jme Jmi Jmi Jmi

Jmi T

Jmi

Jmi

Jmi

183

ÖSSZETETT MONDATOK ALÁRENDEL ÖSSZETETT MONDATOK AZ ALANYI MELLÉKMONDAT

I. Mintaelemzések
1.
1

Nagy munkát vállal az magára | 2 ki most kezébe lantot vesz. (Petifi Sándor)

Az 1. tagmondat a fimondat: igei állítmánya (vállal) mellett, az az utalószó (= finévi távolra mutató névmás) tölti be az alany szerepét. Az (a)ki kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással bevezetett 2. tagmondat tehát alanyi mellékmondat. 2.
1

Akit nem véd a szerelem, | 2 hiába védi az magát. (Csoóri Sándor)

A 2. tagmondat a fimondat: az igei állítmány mellett (védi) az az utalószó áll az alany szerepében. Ezt fejti ki az akit kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással kezdidi 1. tagmondat. Az 1. helyen álló tagmondat tehát alanyi mellékmondat.
1

3.

Nem érez (az), | 2 aki érez szavakkal mondhatót. (Vörösmarty Mihály)

Az elsi tagmondat a fimondat: igei állítmánya (érez) mellil hiányzik az alany, de pótolható/kiteheti az az utalószó. Az aki kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással bevezetett 2. tagmondat tehát alanyi mellékmondat.
1

4.

Kettis teher s kettis kincs (az), | 2 hogy szeretni kell. (József Attila)

184

Az 1. tagmondat a fimondat. A névszói állítmányok (teher s kincs) mellett nincs alany, de kiteheti az az utalószó. A hogy kötiszóval bevezetett 2. tagmondat az utalószóval kifejezett alanyt fejti ki, vagyis alanyi mellékmondat. 5.
1

Akadnak olyanok, | 2 akik lovon, autón és repüligépen is gyalog vannak. (József Attila)

Az 1. tagmondat a fimondat. Az igei állítmány mellett (akadnak) a finévi értékben álló olyanok melléknévi távolra mutató névmás tölti be az alany szerepét. Az akik kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással bevezetett 2. tagmondat ezt az alanyt fejti ki, tehát alanyi mellékmondat.
1

6.

Annyi fogyott, | 2 hogy nem gyizték pótolni az eladók.

Az 1. tagmondat a fimondat: igei állítmánya mellett a finévi értékben álló annyi számnévi távolra mutató névmás tölti be az alany szerepét. A hogy kötiszóval bevezetett 2. tagmondat az annyi utalószóval kifejezett alanyt fejti ki, tehát alanyi mellékmondat.
1

7.

Elgondolkoztató (az), | 2 (hogy) miért jobbak a régi anyagok.

Az alárendeli összetett mondatból hiányzik mind az utalószó, mind a kötiszó. Az 1. tagmondatba a névszói állítmány mellé kiteheti az alany szerepében az az utalószó, a 2. tagmondat elejére pedig a hogy kötiszó. A 2. tagmondat tehát a fimondat hiányzó, de odaértheti alanyát fejti ki, vagyis alanyi mellékmondat, mely kérdést fejez ki (miért = határozószói kérdi névmás és nem kötiszó), ezért maradhat el a kötiszó.
1

8.

Úgy látszik, | 2 hogy hamarosan tél lesz.

Az 1. tagmondat a fimondat, amelyben a látszik igei állítmány mellett az úgy határozószói távolra mutató névmás áll az alany szerepében. A 2. tagmondat az úgy utalószóval kifejezett alanyt fejti ki, tehát alanyi mellékmondat.

185

II. Gyakorlófeladatok
Elemezze és ábrázolja az alábbi alanyi alárendeli összetett mondatokat! Jelölje az utalószót és a kötiszót, határozza meg szófajukat; ügyeljen a fimondat helyére! Lehet, hogy kés vagy ónos víz alatt. (József Attila) Csak az bitang , és az hazátlan, ki here módra él magában. (Juhász Gyula) Várni tud, kinek Ön-énje nem hazug. (Ady Endre) Akik lakoznak csendben valahol, a gyötridést azok már rég feledték. (Ady Endre) Mindig eszembe jut, ahogy jöttünk a dombról lefelé. (Szabó Lirinc) Ezen az éjszakán történt, hogy a csörömpöli légiók alatt leszakadt az Arno-híd. (Szabó Lirinc) 7. Boldog, akit pálinka butít / boldog, kit a szépség kápráztat. (Szabó Lirinc) 8. Aki sietni akar, gyalog ját. 9. Nem bárány az, amelyik nem bírja a gyapját. 10. Kinek Krisztus a barátja, nem kárhozik el. 11. Olyanok járnak sportolni, akik szeretnek mozogni. 12. Annyi maradt, hogy holnapra is elég lesz. 13. Aki egyszer hazudni mer, többet hitelt nem érdemel. 14. Senkinek nincs a homlokára írva, mi lakik benne. 15. Aki a húsát megette, a csontját is egye meg. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

AZ ÁLLÍTMÁNYI MELLÉKMONDAT

I. Mintaelemzések
1.
1

Minden olyan, | 2 mint a teremtés utáni éjszakákon. (Csoóri Sándor)

Az 1. tagmondat a fimondat: az olyan távolra mutató melléknévi névmás a névszói állítmány szerepében áll. Ezt fejti ki a mint kötiszóval kapcsolt 2. tagmondat hasonlító sajátos jelentéstartalommal. A mellékmondat állítmányi.
1

2.

Az vagy nekem, | 2 mi testnek a kenyér. (Shakespeare)

Az 1. tagmondat a fimondat, melynek névszói-igei állítmánya az vagy. A finévi távolra mutató névmással kifejezett névszói részt (az) a (a)mi kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással bevezetett 2. tagmondat fejti ki. A mellékmondat tehát állítmányi.

186

3.

1

Talán te voltál (az), | 2 aki megbántad. (Ady Endre)

Az 1. tagmondat a fimondat, melynek névszói-igei állítmányából (voltál az) hiányzik a névszói részt kifejezi finévi távolra mutató névmás. Az aki kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással bevezetett 2. tagmondat ezt a hiányzó névszói részt fejti ki. A mellékmondat állítmányi. 4.
1

A nagyapám öreg korára is olyan maradt, | 2 amilyennek korábban ismerték.

Az 1. tagmondat a fimondat, melynek névszói-igei állítmánya: olyan maradt. Ennek melléknévi távolra mutató névmással kifejezett névszói részét fejti ki a kötiszói szerep melléknévi vonatkozó névmással (amilyennek) bevezetett 2. tagmondat hasonlító sajátos jelentéstartalommal. A mellékmondat állítmányi. 5.
1

Annyi az áldás rajta, | 2 mint az égi harmat.

Az 1. tagmondat a fimondat, melynek névszói állítmánya a finévi értékben álló számnévi távolra mutató névmás: annyi. Ezt a névszói állítmányt fejti ki a 2. tagmondat. A mint kötiszóval bevezetett állítmányi mellékmondat hasonlító jelentéstartalmat is kifejez.
1

6.

Nem azé a nyúl, | 2 aki azt a bokorból kiugratja.

Az 1. tagmondat a fimondat, melynek névszói állítmánya az -é birtokjeles távolra mutató névmás (azé). Ezt a névszói állítmányt fejti ki a kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással (aki) bevezetett 2. tagmondat. A mellékmondat tehát állítmányi. 7.
1

Amilyen a madár, | 2 olyan a szólása.

187

A 2. tagmondat a fimondat, melynek névszói állítmányát a melléknévi távolra mutató névmás fejezi ki: olyan. A kötiszói szerep melléknévi vonatkozó névmással (amilyen) kezdidi 1. tagmondat ezt a névszói állítmányt fejti ki. A mellékmondat tehát állítmányi hasonlító jelentéstartalommal. 8.
1

A felelisség akkora, | 2 hogy nehéz elviselni.

Az 1. tagmondat a fimondat, melynek névszói állítmányát a melléknévi távolra mutató névmás fejezi ki: (akkora). A hogy kötiszóval bevezetett 2. tagmondat ezt a névszói állítmányt fejti ki. A mellékmondat tehát állítmányi következményes jelentéstartalommal.

II. Gyakorlófeladatok
Elemezze és ábrázolja az alábbi állítmányi alárendeli összetett mondatokat! Jelölje az utalószót és a kötiszót, határozza meg szófajukat; ügyeljen a fimondat helyére! 1. Nem az vagyok, aki voltam. (Ady Endre) 2. A nótám sem olyan, mint régen. (Ady Endre) 3. Olyan a füle, mint a bot. 4. Amilyen az adj(on)isten, olyan a fogadjisten. 5. Annyi a gondom, hogy beleiszülök. 6. A barátnim az, akire mindig számíthatok. 7. Tíz év múlva is olyan leszek, amilyen most vagyok. 8. Legyek csak az, mindenek multán, aki voltam. (Ady Endre) 9. Olyan a szája, mint egy sikátor. 10. Amilyen a szolga, olyan a gazda. 11. A feladat olyan volt, hogy mindenki meg tudta oldani. 12. Olyan vagyok, mint az elhagyott lövészárok. (József Attila)

A TÁRGYI MELLÉKMONDAT

I. Mintaelemzések
1.
1

Azt hiszem, | 2 hogy szeretlek. (Pilinszky János)

Az 1. tagmondat a fimondat, melynek igei állítmányához (hiszem) finévi távolra mutató névmással (azt) kifejezett tárgy kapcsolódik. A hogy kötiszóval bevezetett 2. tagmondat az utalószóval kifejezett tárgyat fejti ki, tehát tárgyi mellékmondat.

188

2.

1

Nem tudhatom (azt), | 2 hogy másnak e tájék mit jelent. (Radnóti Miklós)

Az 1. tagmondat a fimondat, melynek igei állítmánya (tudhatom) tárgyas/határozott ragozású, így odaértheti a tárgy szerepében álló hiányzó utalószó (azt). A hogy kötiszóval induló 2. tagmondat ezt a ki nem tett tárgyat fejti ki, tehát tárgyi mellékmondat. 3.
1

Hol lehet altiszt, | 2 azt kutatja. (József Attila)

A 2. tagmondat a fimondat, melynek igei állítmányához (kutatja) kapcsolódik az utalószó, a finévi távolra mutató névmás tárgyragos alakja (azt). A határozószói kérdi névmással (nem kötiszói szerep vonatkozó névmás!) névmási határozószóval induló 1. tagmondat a 2. helyen álló fimondat tárgyát fejti ki, tehát tárgyi mellékmondat. (A kiteheti kötiszó a hogy kötiszó.)
1

4.

Éreztem | 2 bársony nesz inog. (József Attila)

Az 1. tagmondat a fimondat, melybil hiányzik az utalószó, de az igei állítmány (éreztem) határozott ragozása utal a határozott 3. személy tárgyra (azt). A kötiszó nélkül kapcsolódó 2. tagmondat ezt az odaértheti tárgyat fejti ki, vagyis tárgyi mellékmondat.
1

5.

Nem is tudod | 2 mennyire szeretem okos szemeidet. (Szabó Lirinc)

Az 1. tagmondat a fimondat, melynek határozott ragozású igei állítmányához (tudod) odaértheti a határozott 3. személy tárgy (azt). Ezt fejti ki a kötiszó nélküli 2. tagmondat (mennyire = kérdi névmás, nem vonatkozó névmás; a kiteheti kötiszó = hogy). A függi kérdi mondat a fimondat tárgyi mellékmondata. (Vö.: MGr.: 489.)
1

6.

Hallani sem akarom: | 2 csurran-e még öklömbil nyári érc. (Csoóri Sándor)

189

Az 1. tagmondat a fimondat, tárgyas ragozású igei állítmányához (akarom) közvetlenül a finévi igenév kapcsolódik tárgyként. Ennek újabb alárendelt tárgya a kiteheti utalószó (azt). A kötiszó nélküli 2. tagmondat tehát az igenévi tárgynak alárendelt tárgyát kifejti tárgyi mellékmondat.
1

7.

Annyit ér, | 2 mint a kutyaugatás a holdnak.

Az 1. tagmondat a fimondat, melynek alanyi ragozású igei állítmányához (ér) finévi értékben álló számnévi távolra mutató névmással kifejezett határozatlan 3. személy tárgy kapcsolódik. A mint kötiszóval bevezetett 2. tagmondat ezt a névmással kifejezett tárgyat fejti ki hasonlító jelentéstartalommal, vagyis tárgyi mellékmondat.
1

8.

Akkorát kiáltottak, | 2 hogy zengett bele a ház.

Az 1. tagmondat a fimondat, melynek igei állítmányához (kiáltottak) finévi értékben álló melléknévi távolra mutató névmással (akkorát) kifejezett határozatlan 3. személy tárgy kapcsolódik. A hogy kötiszóval bevezetett 2. tagmondat tárgyi mellékmondatként ezt a névmással kifejezett tárgyat fejti ki következményes jelentéstartalommal. Az igei állítmány jelentésszerkezetéhez pedig inkább határozóként kapcsolható, ezért fokhatározó érték tárgynak is nevezhetjük. 9. Annyit ért hozzá, mint (a) tyúk az ábécéhez.

Az 1 tagmondat a fimondat, melynek igei állítmányához (ért) finévi értékben álló számnévi távolra mutató névmással kifejezett határozatlan 3. személy tárgy kapcsolódik fokhatározói körülményre utaló jelentésben. A mint kötiszóval bevezetett 2. tagmondat ezt a névmással kifejezett fokhatározó érték tárgyat fejti ki hasonlító jelentéstartalommal.

10. Úgy érzem, hogy múlik az idi. (József Attila)

190

Az 1. tagmondat a fimondat. A hogy kötiszóval induló 2. mondat a fimondat igei állítmányához (érzem) kapcsolódó nem tipikus utalószóval kifejezett tárgyát fejti ki. Az úgy határozószói távolra mutató névmás általában mód- vagy állapothatározóra utal. A látást, hallást, észlelést jelenti tárgyas ragozású igék mellett azonban tárgynak értelmezzük. Ezért a hogy kötiszóval bevezetett mellékmondat tárgyi.

II. Gyakorlófeladatok
Elemezze és ábrázolja az alábbi tárgyi alárendeli összetett mondatokat! Jelölje az utalószót és a kötiszót, határozza meg szófajukat; ügyeljen a fimondat helyére! 1. Azt hittem, kínok tüze-fagya edzett. (Szabó Lirinc) 2. S ne hidd, hogy a lantnak ereje meglankadt. (Arany János) 3. Én nem tudom, hogy miért ez a sok fürkész akarat. (Szabó Lirinc) 4. Nem tudni, kiben mi lakik (lakozik). 5. Ahányat lát, annyit szeret. 6. Nagy kutya fel se veszi, ha kis kutya megugatja. 7. Annyit eszik, mint a disznó. 8. Ami ders, élvezd. (Arany János) 9. Nem akartam megadni, amit nem kell. (Ady Endre) 10. Nem tudom én, kiket is küldjek el hozzád. (Ady Endre) 11. ... de gondold jól meg, szalmazsákomra fektetlek. (József Attila) 12. Észre sem veszed, hogy kihúzom magam (mikor a jöviril szólok). (József Attila) 13. Annyit néztem, hogy belefáradtam. (József Attila) 14. Ne hadd, hogy szomorú legyek (mert európai vagyok). (József Attila) 15. Ó, azt hittem már, lágy völgyben vagyok. (József Attila) 16. Irigyelni kezdtem azokat, akik lelkesen is normálisak tudtak lenni. (Szabó Lirinc)

A HATÁROZÓI MELLÉKMONDAT

I. Mintaelemzések
1.
1

Ott szakad a kötél, | 2 (a)hol legvékonyabb.

Az 1. tagmondat a fimondat, amelynek igei állítmányához (szakad) határozószói távolra mutató névmással (ott) kifejezett helyhatározó kapcsolódik. A kötiszói szerep határozószói vonatkozó névmással (a)hol bevezetett 2. tagmondat az utalószóval kifejezett helyhatározót fejti ki, tehát helyhatározói mellékmondat. 2.
1

Akkor hiszem, | 2 ha látom.

191

Az 1. tagmondat a fimondat, amelynek igei állítmányához (hiszem) határozószói távolra mutató névmással (akkor) kifejezett idihatározó kapcsolódik. A feltételes jelentéstartalmat kifejezi kötiszóval (ha) induló 2. tagmondat az utalószóval kifejezett idihatározót fejti ki, tehát idihatározói mellékmondat, igei állítmányával kifejezett cselekvése pedig egyidej a fimondatéval. 3.
1

Amint a szobából kimentem, | 2 zegzugos folyosóra jutottam. (Weöres Sándor)

A 2. tagmondat a fimondat, amelybil hiányzik az igei állítmányhoz (jutottam) kapcsolódó idihatározóra utaló határozószói távolra mutató névmás. Az elsi helyen álló mellékmondat ezt a hiányzó, de odaértheti (akkor) idihatározót fejti ki. A mellékmondat és a fimondat között közvetlen eliidejség van. 4.
1

Úgy szaladtam hazafelé, | 2 mint kinek a fejében félreverik a harangot. (Süti András)

Az 1. tagmondat a fimondat. Ennek igei állítmányához (szaladtam) határozószói távolra mutató névmás (úgy utalószó) kapcsolódik módhatározóként. A mint kötiszóval induló tagmondat az utalószóval kifejezett módhatározót fejti ki hasonlító jelentéstartalommal. A mellékmondat tehát módhatározói. 5.
1

Úgy néz ki, | 2 mint Pilátus macskája.

Az 1. tagmondat a fimondat. Az igei állítmányhoz (néz ki) határozószói távolra mutató névmás (úgy) kapcsolódik az alany állapotára utaló állapothatározóként. A mint kötiszós 2. tagmondat ezt az utalószóval kifejezett állapothatározót fejti ki hasonlító jelentéstartalommal. A mellékmondat tehát állapothatározói.

6.

1

Szívemben minden százszor ujhodt, | sohase gyújtott. (Ady Endre)

2

mert vakítóbb örömtüzeket még másnak a sors

192

Az 1. tagmondat a fimondat. Igei állítmányához az odaértheti határozószói távolra mutató névmás (azért utalószó) okhatározóként kapcsolódik. A mert kötiszós 2. tagmondat ezt a szövegkörnyezetbe értheti okhatározót fejti ki mondat formájában. A mellékmondat tehát okhatározói. 7.
1

(A) szerencse nádszál, | 2 könnyen eltörik.

Az elemzendi összetett mondat tagmondatai közötti viszonyra nem utalnak grammatikai kifejezieszközök. Ilyen esetben több elemzési lehetiség is felvetidhet. a) A tagmondatok tartalma ok-okozatiságot fejez ki, az alárendeli viszony is feltételezheti. Ebben az esetben az 1. tagmondat a fimondat, amelybe kiteheti az azért utalószó, a 2. tagmondat élére pedig a mert/mivel kötiszó. A 2. tagmondat így a fimondat okhatározóját kifejti mellékmondat lesz.

b) Ok-okozati összefüggés mellérendeli összetett mondattal is kifejezheti. Ebben az esetben a 2. tagmondat az 1. tagmondatban foglaltak magyarázatát adja, vagyis okadó magyarázó mellérendelésril beszélhetünk, a tagmondatok közé kiteheti az ugyanis/vagy/hiszen kötiszó. Hasonló szerkesztés mondatok elemzésekor célszer minden lehetiséget számba venni. 1 2

c) Továbbá az utalószó és a kötiszó hiánya miatt megengedheti az értelmezii mellékmondat feltételezése is: (A) szerencse nádszál, olyan, ami könnyen eltörik. d) Ugyanakkor lehet miniségjelzii alárendelésként is elemezni: A szerencse olyan nádszál, mely könnyen eltörik.
1

8.

Aki jó szolga nem volt, | 2 nem lesz abból jó úr.

A 2. tagmondat a fimondat. Ennek igei állítmányához (nem lesz) a finévi távolra mutató névmás határozóragos alakjával kifejezett eredethatározó (abból utalószó) kapcsolódik. A kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással (aki) induló 1. tagmondat az utalószóval kifejezett eredethatározót fejezi ki, vagyis az 1. tagmondat eredethatározói mellékmondat. 9.
1

Aki születik, | 2 annak halni kell.

193

A 2. tagmondat a fimondat, amelynek igei állítmányához (kell) a finévi távolra mutató névmás határozóragos alakja (annak utalószó) részeshatározóként kapcsolódik. A kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással (aki) kezdidi 1. tagmondat az utalószóval kifejezett részeshatározót fejti ki. Az 1. tagmondat tehát részeshatározói mellékmondat. 10. 1 Lányomnak mondom, | 2 menyem (is) értsen belile. A kötiszó és utalószó nélküli összetett mondat kétféleképpen értelmezheti és elemezheti. a) Alárendeli összetétel esetén az 1. tagmondat tekintheti fimondatnak, melynek igei állítmányához (mondom) kapcsolható a határozószói távolra mutató névmás (azért utalószó) célhatározóként. A kötiszó nélküli 2. tagmondat élére pedig kiteheti a hogy kötiszó, vagyis a mellékmondat a fimondat célhatározóját fejti ki.

b) Mellérendeli összetételként értelmezve a két tagmondat közé kiteheti a de kötiszó, így ellentétes mellérendeli összetett mondatot kapunk. 1 2

11. 1 Lehetne száz okom (arra) hát, | 2 hogy múlt idiben beszéljek rólad. (Csoóri Sándor)

Az 1. tagmondat a fimondat. A hogy kötiszóval bevezetett 2. tagmondat a fimondat alanyához kapcsolódó állandó/kötött határozót fejti ki. A kötött határozóra nem utal mutató névmás, de odaértheti a távolra mutató finévi névmás ragos alakja (arra). A 2. tagmondat tehát állandó/kötött határozói mellékmondat. (A hagyományos grammatikában állandó határozónak nevezett bivítményt a Magyar grammatika szerzii aszemantikus határozónak nevezik. Vö.: Rácz Endre MMNy. 1971: 330,; Haader Lea MGr. 2000: 490) 12. 1 Ki levesre bort iszik, | 2 nem kérnek attól tanácsot.

A 2. tagmondat a fimondat, amelynek igei állítmányához (nem kérnek) a finévi távolra mutató névmás határozóragos alakja (attól utalószó) állandó/kötött határozóként kapcsolódik. A kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással [(a)ki] kezdidi 1. tagmondat ezt az utalószóval kifejezett határozót fejti ki, azaz a mellékmondat állandó/kötött határozói.

194

13. 1 Mennél magasabb a nap, | 2 annál kisebb [rövidebb] árnyékot vet.

A 2. tagmondat a fimondat. Ennek igei állítmányához kapcsolódik egy tárgy, amelynek középfokú melléknévvel kifejezett jelzije van. Ehhez kapcsolódik a finévi távolra mutató névmás ragos alakja (annál utalószó) hasonlító határozóként. Az elsi tagmondat tehát a fimondat utalószóval kifejezett hasonlító határozóját fejti ki hasonlító jelentéstartalommal, mert ez utóbbi a hasonlító határozói mellékmondatok természetébil adódik.

II. Gyakorlófeladatok
Elemezze és ábrázolja az alábbi alárendeli összetett mondatokat! Állapítsa meg típusukat, jelölje az utalószót és a kötiszót, határozza meg szófajukat; ügyeljen a fimondat helyére! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Ott az ínség, hol szitával foltozzák a süveget. Sok idi eltelik, míg a gyermekbil ember válik. Magyar ember hallgat, mikor eszik. Addig tündöklik a hold, míg a nap helyre ér. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. A kutya is akkor vész meg, mikor legjobb dolga van. Elharapnám a nyelvem, ha még egyszer kimondanám. (Ady Endre) Mindenki elképedt, amikor karácsony elsi napján déli tizenkét órakor végre megszülettem. (Süti András) 9. Amikor a függöny felgördül, a térben az ember eltörpül. (Weöres Sándor) 10. Úgy ni, mintha húznák. 11. Úgy él, mint a kiskirály. 12. Úgy veszik, mintha ingyen adnák [osztogatnák]. 13. Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. (József Attila) 14. Úgy ég a tz, ha tesznek rá. 15. Úgy szánts, hogy boronálni lehessen. 16. Úgy néz ki, mint a pócsi kép. 17. Úgy él, mint egy remete. 18. Úgy kerül bele, mint Pilátus a krédóba. 19. Otthagyja, mint Szent Pál az oláhokat. 20. Aki Szent Mihály-nap után gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni. 21. Ki mit nem tud, azon nem bánkódik. 22. Olybá veszem, mint a kutyaugatást. 23. Mennél munkásabb a leány, annál tisztább. 24. Aki szót nem fogad, könny azzal bánni. 25. Könny a szót megfordítani, (mert) nem terhes szekér. 26. Úgy fogok meghalni, hogy még az utolsó sóhajtásomat is fölveszi magnóra valaki. (Kányádi Sándor) 27. Mennél többet hagysz maradékidnak, annál kevésbé bánják halálodat. 28. Boldog vagyok, mert nagyon szenvedek. (Ady Endre)

195

A JELZI MELLÉKMONDAT

I. Mintaelemzések
1.
1

Olyan feltétellel adom pedig néked, | 2 hogyha holnap a cseh bajnokot kivégzed. (Arany János)

Az 1. tagmondat a fimondat: az igei állítmányhoz kapcsolódó határozónak (feltétellel) a távolra mutató melléknévi névmással (olyan utalószó) kifejezett miniségjelzije van. A hogyha valódi kötiszóval bevezetett 2. tagmondat ezt a jelzit fejti ki feltételes jelentéstartalommal. A 2. tagmondat tehát miniségjelzii mellékmondat. 2.
1

Csak az a legény gavallér, | 2 kinek zsebében a tallér.

Az 1. tagmondat a fimondat: az alanyhoz (legény) távolra mutató finévi névmással (az utalószó) kifejezett kijelöli jelzi kapcsolódik. A kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással (kinek) induló 2. tagmondat ezt a kijelöli jelzit (= a miniségjelzi altípusa) fejti ki, vagyis kijelöli jelzii (miniségjelzii) mellékmondat. 3.
1

Azt a szép, régi asszonyt szeretném látni ismét, | kedvesség. (József Attila)

2

akiben elzárkózott a tünde, lágy

Az 1. tagmondat a fimondat: a finévi igenévhez kapcsolódó tárgynak (asszonyt) finévi távolra mutató névmással kifejezett kijelöli jelzije van (azt utalószó), amely egyezik az alaptaggal, vagyis felveszi annak viszonyragját, jelen esetben a tárgyragot. (Ne elemezzük tehát tárgyként a tárgyragos utalószót, mert nem az!) A kötiszói szerep vonatkozó névmással (akiben) bevezetett 2. tagmondat az utalószóval kifejezett jelzit fejti ki, vagyis kijelöli jelzii mellékmondat. 4.
1

(a)Mennyi szolgád, | 2 annyi ellenséged (van).

196

A 2. tagmondat a fimondat, amelybil hiányzik az állítmány, tehát hiányos mondat; az alanyhoz távolra mutató számnévi névmással kifejezett (annyi utalószó) mennyiségjelzi kapcsolódik. A kötiszói szerep számnévi vonatkozó névmással ([(a)mennyi] induló 1. tagmondat (a sorrend tehát a szokottól eltéri: az 1. tagmondat a mellékmondat, a 2. a fimondat) ezt az utalószóval kifejezett jelzit fejti ki, azaz mennyiségjelzii mellékmondat. 5.
1

Kinél lakol, | 2 annak törvényével élj.

A 2. tagmondat a fimondat: az igei állítmányhoz kapcsolódó határozónak távolra mutató finévi névmás ragos alakjával (annak utalószó) kifejezett birtokos jelzije van. (A birtokviszonyt a határozón levi birtokos személyjel is mutatja!) A kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással (kinél) kezdidi 1. tagmondat az utalószóval kifejezett birtokos jelzit fejti ki, tehát birtokos jelzii mellékmondat. 6.
1

Sokszor oly laza voltam, | 2 mint egy homokszobor. (Szabó Lirinc)

Az 1. tagmondat a fimondat: névszói-igei állítmányának névszói részéhez távolra mutató melléknévi névmással (oly utalószó) kifejezett miniségjelzi kapcsolódik. Mivel a névszói-igei állítmány névszói része melléknév (laza), az utalószóval kifejezett jelzi fokhatározói funkciójú: az oly utalószó = az annyira utalószóval (vö.: MMNy.: 405). A mint kötiszóval bevezetett 2. tagmondat tehát a fimondat fokhatározó érték jelzijét fejti ki hasonlító jelentéstartalommal. 7.
1

A megjárt kollégiumok adtak erit, annyit, | 2 hogy máig is élek belile. (Nagy László)

Az 1. tagmondat a fimondat, amelynek tárgyát számnévi távolra mutató névmással kifejezett jelzi értelmezi (annyit utalószó). Az értelmezi funkciójú hátravetett utalószó esetben egyezik az értelmezett szóval. (Ne elemezzük tehát tárgyként!) A hogy kötiszóval bevezetett 2. mondat tehát a hátravetett értelmezi jelzit fejti ki. A 2. tagmondat tehát mennyiségjelzii értelmezit fejt ki következményes jelentéstartalommal. 8.
1

Látok mindent, | 2 mi sohasem a szemnek, csak a sejtésnek látható az éjben. (Petifi Sándor)

197

Az 1. tagmondat utalószó nélküli fimondat. A kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással [(a)mi] bevezetett 2. tagmondat a fimondat finévi általános névmással kifejezett tárgyának (mindent) értelmezijét fejti ki. Jegyezzük meg: a névmásoknak csak értelmezi jelzijük lehet.
1

9.

Hallok mindent (én), | 2 aki hallgatok. (József Attila)

Az 1. tagmondat a fimondat, amelyben nincs utaló funkciójú névmás, viszont itt is általános névmás fejezi ki a tárgyat. A kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással (aki) bevezetett 2. tagmondat azonban nem a névmási tárgyat értelmezi. Az aki vonatkozó névmás élilényre/személyre vonatkozik, amibil arra következtethetünk, hogy a mellékmondat a fimondat igei állítmánya által reprezentált egyes szám elsi személy alanyt (én) értelmezi. Ezt a feltevést a költi azzal támasztotta alá, hogy a mellékmondat igei állítmánya nem a vonatkozó névmással, hanem a fimondat alanyával egyezik.

II. Gyakorlófeladatok
Elemezze és ábrázolja az alábbi jelzii alárendeli összetett mondatokat! Jelölje az utalószót és a kötiszót, határozza meg szófajukat; ügyeljen a fimondat helyére! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Ki levest akar enni, kanál legyen kezében. Annyi idis az ember, amennyinek érzi magát. Nincsen olyan rakott szekér, amelyre még egy villával nem fér. Olyan kemény, mint a ki. Olyan sovány, mint egy kórószál. Nincs oly hosszú nap, hogy estéje ne volna. Légy lámpa, mely (míg másoknak világít), tulajdon életét fogyasztja. (Petifi Sándor) A kis kölyök, ki voltam, ma is él. (József Attila) Az a kevés bú, mit koronként szívünkre rácseppente, nem keseríte boldogságunk. (Petifi Sándor) 10. Minden, ami szent elittünk, kockán van. (Petifi Sándor) 11. Muszáj lenni becsületes isállatoknak is, akik nem hordják zsebben a gerincüket. (József Attila) 12. Nagy hidak vannak, amelyeken el lehet álldogálni. (József Attila) 13. Szemünkben rejtizik a torony, melyril beláthatjuk ismeretlen hazánk vidékeit. (József Attila) 14. Lehetnék én könyveli is, akinek vannak finökei. (József Attila) 15. Dolgos két karod is oly hs, mint ez a nagycsönd folyó. (József Attila)

198

A MELLÉRENDEL ÖSSZETETT MONDAT

I. Mintaelemzések
KAPCSOLATOS MONDATOK 1 ­­­­­ 2
1 2

1.

Légy egy fszálon a pici él | s nagyobb leszel a világ tengelyénél. (József Attila)

A két tagmondat között egyszer kapcsolatos viszony van, amely idibeli összefüggésre épül. A tagmondatoknak közös alanyuk van (te), a s kötiszó kapcsolja össze iket. 2.
1

Futott a magyar sereg, | 2 futott maga a király is. (Tordai hasadék)

Az elsi tagmondat egy lezárt gondolatot tartalmaz, a második tagmondat ezt utólag kiegészíti egy újabb mozzanattal. A tagmondatok között hozzátoldó kapcsolatos viszony van, amelyet a mondat végén álló is kötiszó, esetleg nyomatékosító (rémakiemeli) funkciójú partikula is megerisít. 3.
1

A király megbocsátott a hercegnek, | 2 sit az i kérésére a várban lévi magyaroknak is kegyelmet adott. (Képes Krónika)

A kapcsolatos viszonyban levi tagmondatokat a sit kötiszó köti össze, amely a két tagmondat tartalma között levi fokozati különbségre utal. A kapcsolatos mellérendeli mondat itt fokozó kapcsolatot fejez ki. 4.
1

A regényt nemcsak ismerni kell, | 2 hanem idézni is kell belile.

A tagmondatokat a nemcsak ­ hanem ... is páros kötiszó kapcsolja egymáshoz. Elsi ránézésre a mondat ellentétesnek látszik, de nem az, hanem kapcsolatos. Ezt a tartalmat a mondat állítóvá alakításával bizonyíthatjuk: A regényt ismerni kell, sit idézni is kell belile. Az átalakítás fokozó mondatot eredményezett, vagyis a tagmondatok között nincs valódi ellentét. Az ellentétes kötiszó fokozó mozzanatot tartalmazó mondatot kapcsol az elsi tagmondathoz. A kapcsolatos mondatnak ezt a sajátos típusát ellentétesen hozzátoldónak nevezzük. 5.
1

A szél is fúj, | 2 az esi is esik.

A két tagmondatot az is ­ is kötiszó kapcsolja össze, jelezvén az összefoglaló kapcsolatos viszonyt. Ennek tagadó változata a sem ­ se páros kötiszó: A szél sem fúj, az esi se esik.

199

6.

1

A gyerekek hol a számítógép elitt ülnek, | 2 hol az udvaron játszanak.

A két tagmondatnak közös alanya van, a hol ­ hol páros kötiszó pedig a cselekvések ismétlidi egymásutániságát jelzi. Az ilyen tagmondatok között megosztó kapcsolatos viszony van. ELLENTÉTES MONDATOK 1
1

2

1.

Ígérni könny, | 2 megtenni [megtartani] nehéz.

A kötiszó nélkül kapcsolódó két tagmondat ellentétes tartalmat fejez ki, amely az ellentétes jelentés névszói állítmányokra (könny nehéz) épül. A két tagmondat tehát szemben áll egymással. Az ellentét ilyen megnyilvánulása a szembeállító ellentét. 2.
1

Könny a magyart lóra ültetni, | 2 de nehéz leszállítani.

A két tagmondatot a de kötiszó kapcsolja össze, amely a megszorító ellentétes utótag tipikus kapcsolóeleme. A két tagmondat között viszont szembeállító (könny nehéz; ültetni leszállítani) ellentét van. A mondat azt is szemlélteti, hogy a kötiszó használata nem mindig tipikus, ezért nem lehet csak rá alapozni a mondat minisítését, elemzését. 3.
1

Nem én kiáltok, | 2 a föld dübörög. (József Attila)

A tagmondatok kötiszó nélkül követik egymást. Az elsi tagmondat tagadást, a második pedig állítást fejez ki, így kizárja a tagadás érvényét. Az összetett mondat tehát kizáró ellentétes mellérendelést fejez ki, amelynek tipikus kötiszava a hanem a fenti mondatba is odaértheti. 4.
1

Nem kérek már bús bocsánatot se, | 2 csak igenigen alázkodom. (József Attila)

Az elsi tagmondat tagadó, a második pedig állító. A két mondatot a csak kötiszó köti össze, amely arra utal, hogy a kizáró ellentétes viszonyban levi tagmondatok tartalma között gyengébb ellentmondás van. 5.
1

Máskor se volt itt élni jó dolog, | 2 de viharok srbben jöttek. (Ady Endre)

A két tagmondatot a de kötiszó kapcsolja egymáshoz. A kötiszó jelzi, hogy a második tagmondat tartalma megszorító érvény, vagyis az elsi tagmondat tartalmát, érvényét a második mondat korlátozza. Az ellentétnek ez a fajtája megszorító utótagú mellérendelt mondatot eredményez. 6.
1

A lónak négy lába van, | 2 mégis botlik.

A megszorító utótagot (2. tagmondat) a mégis kötiszó vezeti be, amely nyomatékosan emeli ki a megszorító ellentétet: az elsi mondat tartalmából nem következik a ,,botlás", az állítás tehát ennek korlátozó erejével érvényes.

200

VÁLASZTÓ MONDATOK 1
1

~

2

1.

Dagassz gázlángnál kenyeret, | 2 vagy égess lukas vörös téglát... (József Attila)

A tagmondatok különféle lehetiségeket tartalmaznak, amelyek nem zárják ki egymást. A vagy kötiszós mellérendeli mondat megengedi választást fejez ki. 2.
1

Vagy törünk, csinálunk, | 2 vagy nem lesz itt semmi. (Ady Endre)

A tagmondatok két lehetiséget tartalmaznak, s közülük választani kell. A vagy-vagy kötiszóval szerkesztett tagmondatok között kirekeszti viszony van.

KÖVETKEZTET UTÓTAGÚ MONDATOK 1
1

2
2

1.

Szent László királynak fiúmagzata nem volt, | mellé. (Képes Krónika)

ezért Géza király két fiát vette maga

A két tagmondat között ok-okozati tartalmi összefüggés van. Az elsi tagmondat tartalmazza az okot, ennek következményét, az okozatot pedig az ezért kötiszóval bevezetett második tagmondat fejezi ki. Az ilyen mellérendeli összetett mondatokat következteti utótagú mondatoknak nevezzük. (Ne tévesszük össze az okhatározói alárendeléssel!) 2.
1

Küzdtünk híven a forradalomért, | 2 nem halhatunk meg. (József Attila)

A kötiszó nélküli tagmondatok között ok-okozati viszony van: az elsi tagmondat tartalmából következik a második mondaté, vagyis következteti utótagú mellérendelést szemléltet az összetett mondat. 3.
1

Minden reggel hideg vízben fürdetem gondolataimat, |

2

így lesznek frissek és épek. (József Attila) tagmondatot

A következteti utótagú mellérendelt mondatban a második (következményt) az így kötiszó kapcsolja az elsi tagmondathoz. 4.
1

Rossz útra tévedtem, | 2 világ csúfja lettem. (Ady Endre)

A kötiszó nélküli tagmondatok között is ok-okozati függés van: az elsi tagmondat tartalmazza az okot, amibil következik a 2. tagmondat tartalma. A két tagmondat közé odaértheti az ezért/így kötiszó. (A költii nyelvben egyébként gyakori a kötiszó elhagyása.)

201

5.

1

Gylöltek a nagy istenek (,)| 2 s e pályát adták végzetemhez. (Juhász Gyula)

A kötiszóból kiindulva mechanikus elemzéssel kapcsolatos mellérendeli viszony állapítható meg. Ha a tagmondatok tartalmát alaposabban megvizsgáljuk, észre kell vennünk, hogy közöttük ok-okozati összefüggés van: az elsi tagmondat tartalmazza az okot, amelybil következik a második tagmondat tartalma. A két tagmondat közé kiteheti/odaértheti az ezért/így kötiszó, amely egyébként gyakran együtt járhat az és, s kötiszóval. (Vö.: Rácz­Szemere 1989: 279/966.)

MAGYARÁZÓ UTÓTAGÚ MONDATOK 1 1.
1

2

A reményt nem szabad feladnunk, | 2 hiszen a legnagyobb tragédiából, katasztrófából csak a remény segít kilépnünk. (Nagy László) A tagmondatok között itt is ok-okozati viszony van. De a sorrend fordított a következteti utótagúhoz viszonyítva: az elsi tagmondat az okozatot tartalmazza, a hiszen kötiszóval bevezetett második tagmondat fejezi ki/adja meg az okot. Ezért az ilyen tartalmi összefüggésre épüli mellérendeli mondatot okadó magyarázó utótagú mondatnak nevezzük.
1

2.

Fussatok el, (eskük és imák) | 2 úgyis elmúlik már a világ. (Ady Endre)

Okadó magyarázó utótagú mellérendelt mondat. Az okot tartalmazó második tagmondatot az úgyis kötiszó vezeti be, amely a hiszen-nél nyomatékosabban mutat rá a magyarázatra. Tagadó mondatban úgyse(m) alakban szerepel: Ne folytasd, úgysem hiszem el! 3.
1

Tél lesz, | 2 ragyog a fagy s az éhhalál. (József Attila)

A kötiszó nélküli tagmondatok között ok-okozati viszony van: a második tagmondat megindokolja az elsi mondattal kifejezett állítást. Tehát az idézet okadó magyarázó utótagú mellérendelt mondat. A mondatok közötti viszony jelöletlensége egyébként ilyen mondatok esetében felveti az alárendelés lehetiségét is, mert kiteheti az azért utalószó és a mert kötiszó: Nem sietünk (azért), (mert) erisek vagyunk.

II. Gyakorlófeladatok
Elemezze az alábbi mellérendeli összetett mondatokat az összetétel fajtája szempontjából! 1. Láttam két nagy szemet, bogárzót, a szép leánynak szóltam pár szót. (József Attila) 2. Te vagy ma mámnak legjobb kedve És olyan gazdag ez a ma. (Ady Endre) 3. Szép volt a bánat, és jó volt a harc. (Juhász Gyula)

202

4. Te vagy sokunk szándékának módja és nem vagyunk vak csillagászok. (József Attila) 5. Az udvariak még sohasem jártak arra, hát eltévedtek a sr rengetegben. (népmonda) 6. Álmos kérésére a német császár haddal jött Magyarország határára, és itt békét szerzett a király és a herceg között. (Képes Krónika) 7. Nagy, mély szemed reámragyog sötéten s már fenyves szívem zöldje nem örök. (Ady Endre) 8. A lovát keresi, pedig rajta ül. 9. A magadét tedd el, a másét ne vedd el. 10. Szegény fog madarat, de gazdag eszi meg. 11. A szó elröpül, az írás megmarad. 12. Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. 13. Ne hivogass, de te jöjj el. (Ady Endre) 14. Nem volt a helyén semmi, mégis mindennek helye volt. (Csoóri Sándor) 15. Jóról és rosszról nem gondolkozom, csak szenvedek én (és csak dolgozom). (József Attila) 16. Nem akartam én semmi rosszat, mégis hallom mindenfelil, (hogy szidnak az igazi rosszak). (Szabó Lirinc) 17. Magyar vagyok, de európai. (József Attila) 18. Szót hallok, de embert nem látok. 19. Éhezett már mind a két sereg, de egyik sem akart engedni. (népmonda) 20. Vagy erit vesz rajta, vagy keze miatt hal. (Arany János) 21. Vagy bolondok vagyunk (s elveszünk egy szálig) Vagy ez a mi hitünk valóságra válik. (Ady Endre) 22. (Teste a földé) Földmívesé lelke, ezért koppan a kapa néhanap. (József Attila) 23. És elhoztam én a madarat is, hisz te akartad. (József Attila) 24. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled. (József Attila) 25. Mi megyünk-e, vagy a felhi... (Madách Imre)

203

26. Ülj egy sarokba, vagy állj félre. (Kosztolányi Dezsi) 27. Napsütéses idiben kirándulni is mehetünk, vagy bérbe veszünk egy vitorlást. 28. Egészséges életet élt, ezért ért meg ilyen magas kort. 29. Sokat szenvedtem, hát sovány vagyok. (József Attila) 30. Még harcolunk, de testünk oly sovány. (József Attila) 31. Alszom (,) s a világ szelíd máza alélva sárgul a szívemen. (József Attila) 32. Szerettem Lucámat, de Luca nem szeretett. (József Attila) 33. Nem az idi halad, mi változunk. (Madách Imre) 34. Álmodtam-é csak, vagy most álmodom... (Madách Imre)

Komplex feladatok az összetett mondatok körébil
1. Szerkesszen összetett mondatot a megadott mondat folytatásával! Elemezze és ábrázolja a kapott mondatokat! Akkora volt a zaj a teremben, ............................................................ Az a kérésem, ................................................................................. Azt szeretném elmesélni, .................................................................. A nagyapa élete végéig olyan maradt, ................................................ Ne történjen többé olyan, ................................................................. Jó lenne olyan maradni, .................................................................. Annyit olvastunk, ........................................................................... Maradj ott, ................................................................................... Elmennék oda, .............................................................................. Akkor gyere hozzám. ...................................................................... A diákok addig maradnak a könyvtárban .......................................... Abból fizünk, ............................................................................... Annak adnak kitüntetést, ................................................................. Azért dolgozunk, ............................................................................ A barátnim azért telefonált, ............................................................. A gyerek hajlamos arra, ...................................................................

204

Olyan könyvet kaptam, ..................................................................... Annyi esi esett, ............................................................................... Annak az írónak a könyvét olvasom, ................................................... Vegyél kenyeret, annyit, ....................................................................

2. Alakítsa át az igeneves szerkezetet tartalmazó mondatokat alárendeli összetett mondattá! Elemezze és ábrázolja iket! Megérkezett a születésnapra rendelt tortánk. Ma fölvettem a tisztítóból a tegnap hazahozott kabátomat. Ne vedd fel a kissé gyrött inget! A frissen vásárolt tejterméket htibe kell tenni. Elutazott az elnök vezette delegáció. A gyorsan romlandó ételt hamar meg kell enni. Aggasztóak a földrengésril érkezi hírek. Csak az egyéniségedhez illi divatot kövesd! Ne felejtsd el a holnapra megírandó fogalmazást! A betegség miatt síró gyereket az orvos vigasztalja. Elmegyek a boltba kenyeret és tejet venni. Megírván a levelet elmentem a postára. A munkából hazaérve elkezdek vacsorát fizni. Nem szabad elkeseredni egy-két rossz jegy miatt.

3. Pótolja a hiányzó utaló- és kötiszót, majd elemezze a mondatokat! ............... a kicsit nem becsüli, ............ a sokat nem érdemli. Nem bárány ............, ............... nem bírja a gyapját. ....................... a füle, .............. a bot. ..................... a szolga, ............... a gazda. .....................eszik, ................ a disznó. Nem tudni ..................., ..................... mi lakik. .................. lát, .................. szeret. Magyar ember hallgat (......), ................. eszik. .............. jár a korsó a kútra, .............. el nem törik. ............ él, ............... a kiskirály. Otthagyja, ........... Szent Pál az oláhokat. 205

............ szót nem fogad, könny ......... bánni. ............... kemény, ................. a ki. ................... levest akar enni, ................. kanál legyen kezében. ..................... idis ember, ................ érzi magát. ..................... sietni akar, ................ gyalog jár.

4. Elemezze az alábbi mondatokat, és állapítsa meg, hogy mi a különbség közöttük grammatikailag és tartalmilag! Azt gondoltam, hogy ma elmegyek moziba. Arra gondoltam, hogy ma elmegyek moziba. Az volt az elsi gondolatom, hogy ma elmegyek moziba. Azon gondolkodtam, hogy ma elmegyek moziba. Olyan gondolatom támadt, hogy ma elmegyek moziba.

5. Az elizi feladat mintájára fejezze ki többféle grammatikai formában a következi mondatok tartalmát! Elemezze is a kapott mondatokat! Elmondtam azt, ami a táborban történt. .................................................................................. .................................................................................. .................................................................................. .................................................................................. .................................................................................. .................................................................................. Nem sejtettem, hogy ezt is megteszi. .................................................................................. .................................................................................. .................................................................................. .................................................................................. .................................................................................. ..................................................................................

6. Elemezze a következi alárendeli összetett mondatokat! Állapítsa meg, hogy az utalószó milyen mondatrészszerepben áll! Ahol szükséges, vázolja a kontextust! Azzal megyek moziba, akivel akarok. 206

Elégedetlen azzal, ahogyan bánnak vele. Azzal a busszal megyek, amelyik megáll a fiiskola elitt.

Azért jöttem a fiiskolára, hogy tanuljak. Azért jöttem a fiiskolára, mert tanulni akarok. Azért a könyvért jöttem, amit kölcsön akarok kérni.

Olyan a kert, amilyen a kertésze. Olyanok járnak sportolni, akik szeretnek mozogni. Olyan cipit veszek, amelyik kényelmes és divatos.

7. Szerkesszen három-három különbözi összetett mondatot a következi utalószókkal: annak, attól, arra, ahhoz

8. Pótolja a hiányzó kötiszót, és állapítsa meg a mellérendeli összetett mondat fajtáját! A parafa könnyebb a víznél, ............... víz színén úszik. A lónak négy lába van, ............ megbotlik. A fiúk sokáig fociztak, ............ nagyon elfáradtak. Elmégy a postára, ............ én adjam föl a csekket? Elmentem a boltba, ............ vettem kenyeret. Nem hívtál, ............... eljöttem. Holnap ünnep lesz, ............ a boltok zárva lesznek. Mindent a helyére tettem, ............ rendet csináltam a lakásban. Tegnap kirándulni mentünk, .................. gyönyör idi volt. Egyest kaptam, ............... sokat tanultam.

9. Az egyszer mondatokból szerkesszen mellérendeli összetett mondatokat, és elemezze iket! Az este kerestelek. Nem voltál otthon. Elromlott az autóm. Gyalog kellett jönnöm hozzád. El kell olvasnom egy novellát. Holnap elemezni fogjuk az órán. Ne ülj tétlenül! Takarítsd ki a szobádat! Jól látok? Csak a szemem káprázik?

207

Szeretnék külföldre utazni. A szüleim nem engednek el. Meglátogatom a barátomat. Nagyon régen láttam it. Leültünk egy padra. Hallgattuk a madarak énekét. Alaposan felkészülök a vizsgára. Minden tételt megtanulok. Esik az esi. Hideg szél fúj.

10. Folytassa a mondatot mellérendeléssel! Elemezze az összetett mondatokat! Fázom, ..................................................................................... Nagyon éhes vagyok, ................................................................... Most már fölösleges szaladni, ........................................................ Szerettem volna megnézni a kiállítást, ............................................ A mai diákok nagyon keveset olvasnak, ........................................... Nem bíztam már benne, ................................................................ Rendszeresen sportolok, ............................................................... 11. Folytassa a mondatot alá- és mellérendeléssel! Elemezze az összetett mondatokat! Rendszeresen gyakorolom a mondatelemzést, .................................. Biztosan meg tudod oldani a feladatot,........................................... A tudóst megbecsülik az országban,............................................... A barátom sokat dolgozik. ...........................................................

A TÖBBSZÖRÖSEN ÖSSZETETT MONDAT A többszörösen összetett mondatok elemzésének lépései 1. Elsi lépésként megállapítjuk a tagmondatok határát, függileges vonallal jelöljük, majd megszámozzuk a mondatokat abban a sorrendben, ahogyan követik egymást. Ez a lépés nagyon fontos, ettil függ ugyanis az egész elemzés kimenetele. Különösen ügyelnünk kell a mondatok beékelidésére, fileg akkor, ha több kötiszó áll egymás mellett. 2. A továbbiakban mindig két tagmondat viszonyát vizsgáljuk, mert az összetett mondatok (alárendeli + mellérendeli) két tagmondatból állnak. A mondatszint, azaz a fimondatok felismerését segítik a kitett vagy kiteheti utalószók, a mellékmondatok pedig a kötiszókról ismerhetik fel. A 4 ­ 6 tagmondatból álló többszörösen összetett mondatokban a tankönyvekben tárgyalt 3 tagmondatból álló mondatok alaptípusai ismétlidnek. Mintaelemzésünkben a szöveges értelmezést a tagmondatok közötti viszony hagyományos ábrázolása követi, mellette pedig a Deme-féle képlet olvasható.

208

(l.: Deme László: Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1971.) Mindkettinek az a célja, hogy a többszörösen összetett mondatok szerkezete átlátható legyen.

I. Mintaelemzések
NÉGY TAGMONDATBÓL ÁLLÓ ÖSSZETETT MONDATOK 1.
1

Hová forduljon az ember, | 2 ha nem tartozik a harcosok közé, | 3 nem dob be ablakot, | 4 nem tép föl utcaköveket? (József Attila) 1

Hi

2

3

4 F/ (m1 ­ m1 ­ m1)

Az 1. tagmondat fimondat, amelynek alá van rendelve a 2., 3. és 4. mondat feltételes sajátos jelentéstartalmú idihatározói mellékmondatként. (A fimondatba kiteheti az akkor utalószó.) A mellékmondatok egymással egyszer kapcsolatos mellérendeli viszonyban vannak, így mindegyik kapcsolódik a mondatszinten levi 1. mondathoz.
1

2.

Egy kapu alatt lányt csókoltam szájon | 2 s a többi nép közt elvegyültem én, | kiváltam, | 4 hogy azután kiváljon sok gondom közül ez a költemény. (József Attila)

3

majd

Az 1., 2. és 3. tagmondat mondatszint, közöttük egyszer kapcsolatos mellérendeli viszony van. A 4. tagmondat a 3. tagmondathoz célhatározói mellékmondatként kapcsolódik (a 3. tagmondatban kiteheti az azért utalószó) 1 2 3 4 Hc F ­ F ­ F/m1

3.

Azt a szép régi asszonyt szeretném látni ismét, | 2 akiben elzárkózott a tünde, lágy kedvesség, | 3 és aki a mezik mellett, | 4 ha sétálgattunk hárman, | 3 vidáman s komolyan lépett a könny sárban. (József Attila) Az 1. tagmondat mondatszinten van, vagyis fimondat. A tárgyragos finévi távolra mutató névmás (azt) kijelöli jelzii szerep. Ezt fejti ki az aki kötiszói szerep vonatkozó névmással bevezetett 2. és 3. mellékmondat, amelyek között kapcsolatos mellérendeli viszony van. A 3. tagmondatba beékelidik a 4. tagmondat feltételes jelentéstartalmú mellékmondatként. A közbeékelidést célszer az ábrán is jelölni. Jó megoldás a MGr.ban javasolt jelölés (= a beékelt mondatot háromszöggel kapcsoljuk ahhoz a mondathoz, amelyhez kapcsolódik. Keszler MGr. 2000: 546.), ezért ez alkalmazható a továbbiakban.

1

209

1 Jkij 2 3 Jkij

F/m1 ­ m1/m2

4
1 5

feltételes

4.

Az emberi tehetség parányi lámpa, | 2 mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; | s | 4 ha egy helyril másra hurcoltak, | 3 setétséget hagy maga után. (Kölcsey Ferenc)

Az 1. tagmondat mondatszinten van, tehát fimondat, amelybe kiteheti a jelzii funkciójú olyan utalószó. A kötiszói szerep vonatkozó névmással (mely) bevezetett 2. tagmondat ezt a miniségjelzit (esetleg értelmezi jelzit) fejti ki. A 3. tagmondatba közvetlenül a kötiszó (s) után beékelidik a 4. tagmondat a ha kötiszóval (mellérendeli + alárendeli kötiszó áll egymás mellett). A 3. tagmondat szintén mondatszint, és egyszer kapcsolatos viszonyban van az 1. tagmondattal. A 3. tagmondatba ékelidi 4. tagmondat feltételes jelentéstartalmú.

1

3

4 2 J mi vagy ért

F/m1 ­ F/m1
feltételes

ÖT TAGMONDATBÓL ÁLLÓ ÖSSZETETT MONDATOK 1.
1

Voltak idik, | 2 midin a lelkeken bizonyos restelkedés ült, | 3 midin gondolkozó fejek csak egyenként mutatkoztak, | 4 s kenyérkeresi, parányi tudomány vala mindaz, | 5 amivel a közdolgok férjfiai a mindennapi világot százados formák szerént igazgaták. (Kölcsey Ferenc)

Az 1. tagmondat a fimondat, hozzá ­ a kötiszó ellenére [(a)midin] ­ jelzii mellékmondatként kapcsolódik a 2., a 3. és a 4. tagmondat, amelyek egymással mellérendeli viszonyban vannak. A 4. tagmondatnak pedig alanyi mellékmondata a kötiszói szerep finévi vonatkozó névmással (amivel) bevezetett 5. tagmondat. 1 F/m1- m1 ­ m1/m2

J mi 2

3 J mi 4 5 A

210

2.

Félek, | 2 nem tudod megbocsájtani eltékozolt, ostoba, könny multam, | ezerszeresen fáj, | 4 ami ezerszer fájt, | 5 míg szeretni tanultam.

1

3

és majd

Az 1. tagmondat mondatszint, azaz fimondat. Ennek okhatározói mellékmondata a 2. tagmondat, amellyel egyszer kapcsolatos viszonyban van a 3. tagmondat. A mondatlánc folytatódik, mert a 4. tagmondat a 3. tagmondat alanyát fejti ki, az 5. tagmondat pedig a 4. tagmondat idihatározói mellékmondata. 1

Ho 2

3

F/m1- m1/m2/m3 A

4

5

Hi

II. Gyakorlófeladatok
1. Elemezze és ábrázolja a többszörösen összetett mondatokat! 1. Ki csak társasági mulatságokban óhajt ragyogni, vagy éppen tudatlanok által akarja magát bámultatni, az könny módon elérheti célját, de értelmesektil megvettetik. (Kölcsey Ferenc) 2. Nem sietünk, erisek vagyunk, tudjuk, kit miért állítunk törvény elé. (József Attila) 3. Te vagy ma mámnak legjobb kedve[,] És olyan gazdag ez a ma, Hogy, ha egy életet akarsz, Ma nézz jól a szemembe. (Ady Endre) 4. Úgy érzem, hogy múlik az idi, hogy bonyolultabb örömök várnak reám és egyszerbb, de nem dísztelenebb szomorúság, mint a múltak, melyeknek lágy s eris szövedéke most kiterült elittem. (József Attila) 5. Ki tiszta pillanattal önkeblébe tekinteni megszokott, ki elitt lelkének minden mozdulati lepletlen állanak, annak csak akarat kell, hogy magát saját hatalmában mindég megtartsa, s lélek alakot önmaga formáljon magának. (Kölcsey Ferenc) 6. Nem érzem én, csak értem aggodalmad (,) S azért tolom el a csendet, hogy belásd, Öreg vagy és nem az elmúlást siratod, (mint helyedben én siratnám). (József Attila)

211

2. Jelölje ki az alábbi többszörösen összetett mondat tagmondatainak a határait, számozza meg iket, majd ábrázolja a mondat szerkezeti felépítését!

1. A régi idikben még az volt a szokás, hogy nagy magázódás, aztán ágyjelenet, és amikor annak vége, akkor hirtelen tegezidés. 2. A keresztellenirzés azt jelenti, hogy minden egyes ajánlószelvény hitelesítésekor vizsgálják azt, hogy az ajánló csak egy szelvényt adott-e le ugyanarra a jelöltre, illetve hogy az ajánló nem javasolt-e egyszerre két képviselijelöltet.

3. Ha most is létezne egy olyan homogén politikai-gazdasági-társadalmi eri, amelyik birtokolni tudná a nyilvánosságot, mint amilyen az állampárt volt a pártállamban, akkor az nyilván megpróbálná megakadályozni, hogy a tiédhez hasonló vélemények megjelenhessenek benne. 4. Ha alapszerzidést akarok kötni, akkor nyilvánvalóan ismernem kell azok véleményét, akiket az alapszerzidés húsba vágóan érint. 5. Ugyanakkor utalt arra is, hogy meg kell várni az alkotmánybíróság erre vonatkozó döntését, és csak azután lehet elgondolkodni a további lépéseken. 2. Az azonban megjegyzendi, hogy ezek nem az állam és az egyház elválasztását, hanem az államegyház létrehozását szolgálták.

3. Párosítsa a többszörösen összetett mondatokat a szerkezeti ábrákkal!

1. A kedvenceim azok az autósok, akik 200 méter gyorsítás után 40-nel feljönnek elém az autópályára, miközben engem eliznek a belsi sávban. 2. Az igazi hacker a szabályokat el nem fogadó, a maga útját járó lázadó, akinek lételeme a rejtizködés, és histetteivel legfeljebb szk körben dicsekszik. 3. Amikor más szakmákban is átvették ezt, és Magyarországon már mindenki hajszobrász, hajmerevíti, hajépítész lett, úgy döntöttem, én leginkább semminek sem nevezném magam. 4. A sok vendég láttán a nagyszabású nyári kulturális happening megálmodója hangsúlyozza, hogy a fesztivált nem azért szervezik évril évre, hogy országos részvételi rekordot döntsenek, azzal dicsekedjenek, hogy százezren nézték meg a msorokat.

212

a)

1

b)

1

2 Jmin 3 Hi c) 3

2 Jért vagy Jmin

3

Jért vagy Jmin

d)

1

T 2 Hi 1 2 Hi 4 Hmód Hcél 3 4 5 Hcél Hasz

4. A három szerkezeti ábra közül melyik az idézett mondaté? Ennek érdekében több olyan módosítás is született a családtámogatási rendszerben, amely azt szolgálja, hogy érdemes legyen gyermeket vállalni. 1 1 1

2 Jmi

3 T Jmi

2

2 Jmi 3 Jmi

T 3

Az intercity emelt szolgáltatási színvonala önmagában tehát nem jelent elegendi csábítást, az utasok nem mindig hajlandók érte többet fizetni, és ahol tehetik, ott inkább a jóval srbben közlekedi távolsági buszokat választják.

1

2

4

1

2

3

3

Hh

4

Hh

213

1

2

4

3 Hh A szálloda fürdiszobájában megrázta a hajszárító, a folyósón lévi italautomata az összes pénzét elnyelte, a vacsoránál feltálalt ételben nem EU-konform uborkák is felbukkantak, a szobája eközben a zárlatos tévé miatt leégett, és mindezért a hotel dupla árat számolt fel.

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

5

4 Hi

Ezt a kis rockkocsmát fiatalok csinálják, nincsenek izomagyú kidobók, vannak viszont korrekt árak, és szinte az utolsó rendesebb hely, ahol másodvonalbeli zenekarok még felléphetnek. 1 2 3 4 1 2 3 4

5 Jmi 1 2 3 4

5

Jmi

5 Jért

214

Hivatkozások
Adamikné Jászó Anna ­ Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. A. Jászó Anna (szerk.) 2004. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Budapest. Ágosoton Mihály 1971. Az ­n toldalékú melléknevek alaki és szófaji megoszlása. Tanulmányok 3. Novi Sad, 7­57. Antal László 1961. A magyar esetrendszer. Akadémiai Kiadó. Budapest. Bachát László ­ Benki László ­ Chikán Zoltánné 1976. Leíró magyar nyelvtani gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Budapest. Balogh Judit 2000. A finév. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 127­141. Balogh Judit 2000. A jelzi és az értelmezi. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 444­460. Balogh Judit 2000. A névszóragozás. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 183­208. Balogh Judit 2000. A tárgy. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 414­422. Balogh Judit 2001. A keresztezidi szófajiságról. Magyar Nyelvir: 437­443. Bencédy József ­ Fábián Pál ­ Rácz Endre ­ Velcsov Mártonné 1971. A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó. Budapest. (MMNy.) Berrár Jolán 1974. Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában In.: Rácz Endre­ Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébil. Tankönyvkiadó. Budapest. 99­124) Berrár Jolán 1977. Alany és állítmány. In: Rácz Endre ­ Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana körébil. Tankönyvkiadó. Budapest. 79­ 93. D. Mátai Mária 1988. A határozószók helye a szófaji rendszerben. Magyar Nyelv: 31­44. D. Mátai Mária 2003. Ragszilárdulás ­ lexikalizálódás. Magyar Nyelvjárások: 409­414. Deme László 1971. Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. Akadémiai Kiadó. Budapest. Dienes Dóra 1978. A szerkesztettségi hiányosság és szövegösszefüggésbeli kiegészítése. Nyelvtudományi Értekezések 98. sz. Akadémiai Kiadó. Budapest.

215

Dobsonyi Sándor ­ Hangay Zoltán ­ Nagy Katalin 2003. Szófajtani elemzések. Nagy Katalin (szerk.) Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXIII. Tinta Könyvkiadó. Budapest. E. Abaffy Erzsébet 1978. A mediális igékril. Magyar Nyelv: 280­293. Elekfi László 1999. Eltéri toldalékokban mutatkozó jelentéskülönbségek. Magyar Nyelvir: 305­317. Elekfi László 2002. Magyar grammatika ­ és ami után következhet. Magyar Nyelv: 11­33.; 155­164. É. Kiss Katalin ­ Kiefer Ferenc ­ Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Budapest. Faluvégi Katalin, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina (szerk.) 1999. Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Gaál Edit 1978. A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. Nyelvtudományi Értekezések 97. sz. Akadémiai Kiadó. Budapest. Gósy Mária 1975. A szintaktikailag pontosan nem elemezheti alárendelt összetett szavak rendszere. Magyar Nyelv: 47­57. G. Varga Györgyi 1974. Néhány nem tiszta szófaji kategória vizsgálati módjáról. In: Rácz Endre ­ Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébil. Tankönyvkiadó. Budapest. 59­73. Haader Lea 2000. Az alárendeli összetett mondatok. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 472­530. Huszár Ágnes 1979. A predikatív viszony szintaktikai kategóriái. Nyelvtudományi Értekezések 101. sz. Akadémiai Kiadó. Budapest. Keszler Borbála 1981. Véghangzóhiányos titípus ­ véghangzóhiányos tiváltozat. In.: Hajdú Mihály­Kiss Jeni (szerk.): Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéril. Emlékkönyv Benki Loránd születésének 60. évfordulójára. ELTE BTK. Budapest. 219­27. Keszler Borbála (szerk.) 1994. Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Keszler Borbála 2000. Az egyszer és az összetett mondat határsávja. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 461­471. Keszler Borbála 2000. A határozók. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 423­443.

216

Keszler Borbála 2000. Az igetövek. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 95­103. Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. (MGr.) Keszler Borbála 2000. A mai magyar nyelv szófaji rendszere. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 67­76. Keszler Borbála 2000. A névszótövek. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 175­182. Keszler Borbála 2000. A szintagmák. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 349­366.

Keszler Borbála 2000. A szóképzés. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 307­320. Keszler Borbála ­ Lengyel Klára 2002. Kis magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. (KMGr.) Kiefer Ferenc 1987. A magyar finév esetei. Magyar Nyelv: 481­486. Kugler Nóra 2000. Az alany. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 405­413. Kugler Nóra 2000. Az igeragozás. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 104­126. Kugler Nóra 2000. A mondatszók. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 292­304. Kugler Nóra 2000. A mondattan általános kérdései. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 369­393. Kugler Nóra 2000. A néveli. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 282­288. Kugler Nóra 2000. A partikula. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 275­281. Kugler Nóra 2001. Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához. Magyar Nyelvir: 233­241. Kugler Nóra­Laczkó Krisztina 2000. A névmások. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 152­174.

217

Laczkó Krisztina 1991. Gondolatok személyjeles számneveinkril és névmásainkról. In: Hajdú Mihály ­ Kiss Jeni (szerk.): Emlékkönyv Benki Loránd születésnapjára. Budapest. 309­403. Laczkó Krisztina 1992. A kölcsönös névmás jelentéstani arculata. In: Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan körébil. Tankönyvkiadó. Budapest. 97­107. Laczkó Krisztina 1997. Tipikus grammatikai nyelvtankönyvekben. Magyar Nyelvir: 30­37. hibák általános és középiskolás

Laczkó Krisztina 2000. Az alaktan tárgya és alapkategóriái. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 37­50. Laczkó Krisztina 2000. A titípusok. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 51­54. Laczkó Krisztina 2001. Az alany és állítmány viszonya: hozzárendelés vagy alárendelés? Magyar Nyelvir: 407­417. Lengyel Klára 1995. Átmeneti kategóriák a nyelv különbözi szintjein. Magyar Nyelvir: 310­ 333. Lengyel Klára 2000. Az állítmány. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 394­404. Lengyel Klára 2000. Az ige. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 81­94. Lengyel Klára 2000. Az igenevek. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 223­251. Lengyel Klára 2000. A melléknév. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 142­151. Lengyel Klára 2000. A nyelvi egységek szintezidése. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 24­33. Lengyel Klára 2000. A ritkább szóalkotási módok. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 337­345. Lengyel Klára 2000. A segédigék és származékaik. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 252­258. Lengyel Klára 2000. Szófajok a nyelvben és a beszéd mondataiban. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 77­80. Lengyel Klára 2000. A szóösszetétel. In.: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 321­336.

218

M. Korchmáros Valéria 1993. Mondattan. JATE. Szeged. Pete István 2003. Hány esetük van a magyar fineveknek? Magyar Nyelvir: 308­313. Péteri Attila 2001. Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvir: 94­102. Rácz Endre 1974. A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejezi alakrendszere. In: Rácz Endre ­ Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébil. Tankönyvkiadó. Budapest. 135­149. Rácz Endre ­ Szemere Gyula 1972. Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó. Budapest. Simon Györgyi 1974. A szófaji felosztás problémái. In: Rácz Endre ­ Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébil. Tankönyvkiadó. Budapest. 33­57. T. Somogyi Magda 2000. Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához. Tinta Tankönyvkiadó. Budapest. Uzonyi Kis Judit, Tuba Márta 1999. Hány segédigénk van? Magyar Nyelvir: 108­116. Velcsov Mártonné 1974. A magyar nyelv verbum finitumainak néhány kérdése. In: Rácz Endre ­ Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébil. Tankönyvkiadó. Budapest. 125­133. Vörös Ferenc 1993. Nagy kezdibets közneveinkril. Magyar Nyelvir: 521­524.

219



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

5. előadás algebra állampolgári ismeretek antropológia aszalós lászló babits baudelaire biomérnöki cisco civilizáció egészségszociológia épszerk iii. eupol feladat fizika1 fizkém fizkémgyak forgó mozgás fotó gepalap hónolás idegenforgalom inflog infoii informatika juhász kosztolányi kőzetlemezek lengéstan linguistics log lorca magyar barok móricz művészettörténet neveléstörténet őskor prezentáció rugó stendhal szellemi tulajdon szervezeti tájékoztató tb nemzetközi ttk turizmus valszám vésés vizsgára vizsgatételek