dia

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarMagyar10 Kreditnyi Pedagógia FelkészítésIskoláztatás Kezdeteidia

Az iskola és az iskoláztatás változásai VÁZLAT!
Nóbik Attila 2007-2008 tavaszi félév

email: nobikattila@gmail.com honlap: http://nobik.try.hu fogadóóra: Kedd 12 - 13

Tételek
1. Az intézményes nevelés kialakulása, iskolák az ókorban. 2. A középkori iskoláztatás jellemzi 3. A reformáció és a katolikus megújulás hatása az iskolaügyre 4. A modern iskolarendszerek kialakulása 5. Iskolaügy Magyarországon a 19. századig 6. A magyar iskoláztatás a 19. és 20. században 7. Az iskola kritikája és az alternatívák keresése, a reformpedagógiák törekvései 8. A nk iskoláztatásának története Rousseau után 9. John Locke és Jean Jacques Rousseau 10. Johann Friedrich Herbart pedagógiája és követi 11. A gyermekkortörténet-írás irányzatai 12. Gyermekek az ókori társadalmakban 13. Gyermekkép és gyermeknevelés a középkorban 14. Változások a gyermekkorban a reneszánsz és az újkor idején (15-17. sz) 15. Gyermekkép és gyermeknevelés a 18-19. században

Irodalom
Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és a iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. v. 2003 Németh András - Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolt, Budapest, 2004 Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Mszaki könyvkiadó, Budapest. 2001.

1. Az intézményes nevelés kialakulása, iskolák az ókorban

A nevelés kialakulása
a nevelés fogalma az emberi gondolkodás kialakulása + az emberi kultúra kezdtei (Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete) epizodikus kultúra(femlsök, embereldök) -> mimetikus kultúra (utánzás, reproduákálás) -> mitikus kultúra (beszéd) -> elméleti kultúra (írás - olvasás) a beszéd és az írás -olvasás kialakulása => küls tárak léterjötte => az áthagyományozás új lehetségei beavatás

Az els államok létrejötte
az emberi életforma változása a mai Közel-Kelet kb. Kr. e. 9000 (pl. Jericho) letelepedett életmód földmvelés - állattenyésztés els települések létrejötte az els álamok létrejötte: Mezopotámia Egyiptom India Kína

Iskolák az ókori Keleten
a mveltség birtokosa egy szk réteg papi feladatok államszervezet irányítása Írnokiskolák Mezopotámia: tábla háza és bölcsesség háza Egyiptom Kasztrendszer: India Vizsgarendszer: Kína

Korai görög nevelés
els görög bevándorlás: kb. Kr. e. 16. sz. az ókori kelethez hasonló államok => poliszok embereszmény: Homérosz: Illiász bátor harcos, jó katona változó emberkép: Ödüsszeusz

Spártai nevelés
katonai társadalom csekély számú megszállló - körüllakók - helóták "társadalmi egyenlség" lakonikus beszéd Taigetosz családi nevelés: 7 esztends korig katonai táborok krüpteia

Athéni "iskolák"
kalokagathia (szép és jó) eszménye paidagogosz szkólé grammatikai iskola kithara iskola palaisztra gümnaszion ephebeia Platón: Akadémia Arisztotelész: Lükeion

Római oktatás
"vir bonus" kezdetben: nevelés a családban Görögország meghódítása után: hellenisztikus nevelés "állampolgári ismeretek"

korai keresztény nevelés: katekétha iskolák Szt. Ágoston antik és keresztény mveltség viszonya

2. A középkori iskoláztatás jellemzi

Középkori iskoláztatás kezdetei
kereszténység terjedése keresztény államok kialakulása nyugati szerzetesség kialakulása Nursiai Szt. Benedek Monte Cassino 529 bencés rend Karoling reneszánsz Nagy Károly (768 - 814) Európa válsága majd újjászervezdése a 10-11. sz.-ban

Középkori iskolák
plébániai iskolák kolostori iskolák székesegyházi (káptalani) iskolák egyetemek filozófiai fakultás + teológiai, jogi, orvosi karok studium generale Bologna, Párizs hét szabad mvészet (septem artes liberales) trivium: grammatika, retorika, dialektika quadrivium: asztronómia, geometria, aritmetika, zene

Középkori tanagyag
Önálló szaktudományok orvostudomány egyházjog filozófia-teológia Komplex alaptudományok kompútusz diktámen grammatika Alapfokú ismeretek Éneklés Olvasás

Reneszánsz
antikvitás újjászületése Itália (14. ­ 15.sz) gazdasági fejldés => polgárság ersödése a könyvnyomtatás európai feltalálása (Gutenberg, 1451) 1453: Konstantinápoly eleste az ember, az egyéniség fontossága (uomo universale)

Humanizmus
A ,,studia humanitatis" - humán tudományok grammatika, retorika, történelem, költészet és erkölcstan

társadalmi felemelkedés klerikusság értelmiségi: pl. tanító, iskolarektor humanista mveltség terjesztése latinhoz való viszony átalakul a kifejez ékesszólás (eloquentia) nevel, személyiséggazdagító hatása

A tananyag átalakulása
a humanista tananyag lassan beszivárog az iskolarendszer különböz szintjeire városi plébániai iskola -> humanista városi iskola alapszint: betismeret, szótagolás, szóolvasás, mondatok (anyanyelv) második szint: részletes latin nyelvtan, beszédkészség fejlesztésével (latin) harmadik szint:latin nyelv szakmvek tanulmányozása humanista városi iskola ­> humanista gimnázium A 15. század végére a humán gimnázium prototípusa

3. A reformáció és a katolikus megújulás hatása az iskolaügyre

A reformáció elzményei
16. századra: városi polgárság további ersödése és eletmódjának változása humanizmus hatása törekvések a katolikus egyház megújítására

reformáció Luther 1517, Wittenberg

katolikus megújulás Tridenti zsinat pl.: jezsuiták

A reformáció pedagógiai törekvései
egyénileg átélt, mély vallásosság visszatérés a hit forrásaihoz => bibliai szövegek olvasása, értelmezése => iskoláztatás kiterjesztése humanista nevelési elvek (érdekes, szemléletes tanmód stb.) könyvnyomtatás révén Biblia-fordítások, katekizmusok stb. elterjesztése nyanyelven való (Biblia-) olvasás írás-olvasás kiterjedt megtanítása

Luther Márton (1483­1546)
1. A leend teológusok sokoldalú nyelvi képzé: latin, görög és héber

2. A leend falusi plébánosok: latint, írás-olvasás, latin grammatika, egyházi zene, dialektikával, retorika Prédikációk szerkesztése 3. köznép: anyanyelvi olvasás-írás készsége olvasástanítás (német nyelvre lefordított Biblia)

A jezsuita iskolák
ötosztályos középiskolát (gimnáziumot) szerveztek Az utolsó két osztályban a görög is szerepelt: ,,studia humanitatis"

Az ötéves gimnáziumra szervesen épült az akadémiai tagozat: háromesztends filozófiai fakultás majd négy év teológia

A kollégium típusú iskolák
a kis- és középnemesség igényeinek felelt meg ,,barokkos" mveltséget nyújtott: latin nyelv+ jogi ismeretek polgárság: az elemi ismeretek, vagy a grammatikai osztályok után abbahagyták egyházi pályára készül jobbágyok

protestánsoknál: anyaiskolák (alma mater) köré sok ún. partikuláris vagy filiális iskola szervezdtt

A katolikus és protestáns iskolák összehasonlítása
katolikus iskolák tagolt protestáns iskolák (egységes)

Teológia

Önálló

Akadémiai

Filozófia Retorika Poétika Grammatika Népiskola 1 év 1 év 3 év 2-3 év

Akadémia Önálló

tagozat Gimnáziumi

Gimnázium

tagozat Elemi ismeretek

A katolikus és protestáns iskolák összehasonlítása
protestánsok segédtanítók (preceptorok) kötelez teológiai tanulmányok katolikusok felntt tanárok

csak a papi pályára készülknek kötelez teológiai tanulmányok külön képzk a középiskolai tanárnak készülknek

nem szerveztek taníáképzket

Más tanítórendek
piarista rend

leánynevelés Merici Angela (Itália, 1535) :Orsolyita rend, Peter Fourier (Franciaország, 1597): Notre Dame (Miasszonyunk) rend Mary Ward (Anglia, 1611): Angolkisasszonyok

4. A modern iskolarendszerek kialakulása

A modern európai iskolarendszerek kialakulása

A modern rendszer jellemzi népesség egésze törvényi szabályozás finanszírozás ­ közpénz felügyelet (politikai hatóság)

A modern európai iskolarendszerek kialakulása 1. a reformáció-ellenreformáció küzdelmei 2. a felvilágosodás eszmevilága empirizmus racionalizmus vallási dogmák és az egyház tagadása deizmus civilizációkritika munka fontossága optimizmus oktatás fontossága

A modern európai iskolarendszerek kialakulása

3. a hangsúlyozott neveli ambíciók megjelenése a közgondolkodásban 4. a gyermekkor elkülönítése, mitizálása 5. az erkölcsi védelemre szoruló gyermekek számára az iskolák zárt világának megteremtése

A modern európai iskolarendszerek kialakulása

6. a felvilágosodás pedagógiai optimizmusának megtestesülése az abszolutista uralkodók iskolarendszer-teremt és ­ellenrz törekvéseiben 7. a nemzetállammá válás folyamata

5. Iskolaügy Magyarországon a 19. századig

Az intézményes nevelés els századai
Szent István => kereszténység felvétele => egyházi iskolák 996: Szent Márton hegyi kolostor:
Pannonhalma, 1810, Guzmics Izidor

két érsekség (Esztergom és Kalocsa), nyolc püspökség (Gyr, Veszprém, Pécs, Csanád, Eger, Vác, Nagyvárad, Gyulafehérvár) egyházszervezet kiépítése: 10 falu ­ 1 templom kolostori, káptalani és plébániai iskolák

Az intézményes nevelés els századai
tananyag hármas tagozódása
olvasás, éneklés, liturgikus ismeretek grammatika, diktámen, komputusz filozófia, teológia, jog

Gellért püspök csanádi székesegyházi iskola els tanára Valter magiszter falusi plébániák: utánpótlás képzése Intelmek

Az intézményes nevelés els századai
az állam- és egyházszervezet megszilárdulása => iskolarendszer megszilárdulása 12. sz.: esztergomi diákjegyzet grammatika ­ retorika ­ prozódia zsinatok: magiszterek javadalmazása => 1334: zágrábi, 1374: nagyváradi káptalan szabályzata

Az intézményes nevelés els századai
hazai egyetemalapítási kísérletek: 1367, Nagy Lajos: Pécs filozófiai, jogi, orvosi fakultás pécsi püspök 1395, Zsigmond: Óbuda filozófiai, orvosi, jogi és teológiai fakultás óbudai prépost hamarosan mindkett megsznt

Világi nevelés a középkorban
lovagi nevelés gyakorlati felkészítés az életre fegyverforgatás, olvasás Roland-ének, Trisztán és Izolda, trójai háború története, Nagy Sándor Hektor, Alexander, Terestyén (Trisztán), Roland-Lóránd, kialakulnak a magyar lovagi mondák a világi értelmiség kialakulása XI ­ XIV. század: értelmiségi = klerikus XIV. sz.: ketts tagozódás alacsonyabb hivatalok betöltése: értelmiségi klerikus literátus ­ deák ­ diák

A magyar reneszánsz nevelés
Az iskolarendszer és a tananyag differenciálódása káptalani iskola => káptalani-városi iskola
alsó tagozat: az els két fok, schola minor felsbb tagozat schola maior számos esetben világi tanárok, vezetk

az iskolai mveltség átalakulása értelmiségi feladatokra felkészít gyakorlatiasabb tanulmányok Academia Istropolitana

Reformáció - ellenreformáció
a városi humanista iskolák megrizték szerkezetüket

a tananyagban a humanista elemek a vallásos motivációval vegyülnek => visszaszorulnak a praktikus elemek a népoktatás fontossága - kisiskolák hitbéli kötelességek, vallási érzület közvetít réteg céhes fiatalok: elemi ismeretek A kollégium típusú iskolák létrejötte

Nevelésügy a 17. században
Katolikus iskolaügy
kisiskolai hálózat növekedése, megszilárdulása

jezsuiták iskolaszervez tevékenysége
1586: Znióváralja egységes iskolaszervezet és tananyagrendszer létrehozása 1599: Ratio Studiorum (tanügyi szabályzat) szétválasztották a gimnáziumot és az akadémiai fakultást

5 osztályos gimnázium
1616: Nagyszombat, 1626: Pozsony, 1627: Gyr

Nevelésügy a 17. században
Pázmány Péter (1570 ­ 1637) 1635: nagyszombati jezsuita egyetem
két fakultás: filozófia, teológia filozófiai fakultás elvégzése jogosított a teológiai fakultásra tudományos fokozatot adományozhatott az egyetem = teljes jogú volt 1667-ben jogi karral egészül ki 1777: Buda, 1789: Pest, Ma: ELTE

Újonnan betelepül tanítórendek
angolkisasszonyok, klarissza apácák piaristák

Protestáns nevelésügy
királyi városok: evangélikusok mezvárosok: reformátusok evangélikus gimnáziumok:
Besztercebánya, Lcse, Késmárk, Selmecbánya

református gimnáziumok:
Sárospatak, Debrecen, Pápa

partikuláris iskolák
az anyaiskolákhoz kapcsolódó, azokat mintául tekint környékbeli iskolák

Nevelésügy Erdélyben
katolikus, lutheránus, kálvinista, unitárius Báthory István: jezsuiták 1581: kolozsvári jezsuita egyetem Erdélyi szászok: evangélikus gimnáziumok Nagyszeben, Brassó, Medgyes, Segesvár Református iskolák: Kolozsvár Gyulafehérvár 1622: a gyulafehérvári iskola akadémiává fejlesztése 1653: Apáczai Csere János megkezdi munkásságát a gyulafehérvári kollégiumban

Nevelésügy a 18. században
török uralom vége =>iskolarendszer fejldése, kiterjedése középnemesség: latinos, retorikus mveltség ­ kollégium típusú iskolák => hivatalnoki jogászi pályák polgárság: kisiskolák, kollégium típusú iskolák kezd osztályai parasztság: fleg ,,szájhagyomány" útján neveldnek, de kísérletek a népoktatás kiterjesztésére középfokú oktatás: kollégium-típusú iskolák protestánsok: a különböz fokok együtt jezsuiták:1773 - a rendet feloszlatják piaristák -matematika, aritmetika, történelem, földrajz, természettudomány (Newton fizikája)

A felvilágosult abszolutizmus iskolaügye
felvilágosodás => oktatás fontossága felvilágosult abszolutizmus az iskoláztatás fontos állami érdek

néptömegek ­ jó állampolgár Mária Terézia: az iskolaügy politikum

I Ratio Educationis ­ 1777
szétválasztotta az alsó- közép- és felsfokú oltatást magasabb fokra csak elírt feltételek teljesítése esetén léphettek a diákok alsófok: magyar; közép- és felsfok: latin + német nyelv hangsúlyos tanítóképzés: normaiskola

6. A magyar iskoláztatás a 19. és 20. században

Az óvodaügy kezdetei Magyarországon
kisgyermeknevel intézmények létrejötte ipari, gazdasági, társadalmi átalakulások => nk munkábaállása, hagyományos családmodell bomlása => ,,kisgyermekiskolák" Brunszvik Teréz 1828, Buda, Mikó utca

Népoktatás a dualizmus korában
Eötvös József

1868. évi 38. tv a népoktatásról tankötelezettség 6 osztályos elemi népiskola elemi népiskola után, a 12 évesnél idsebbeknek ismétliskola felsbb népiskola az ötezer lakosnál nagyobb lélekszámú helységekben polgári iskola tanítóképz és tanítónképez intézetek

Középfokú oktatás a dualizmus korában
1849 dec.: Entwurf nyolcosztályos gimnázium érettségi vizsga reáliskola képesítéssel rendelkez szaktanárok
1883. évi XXX. tv. a középiskolákról gimnázium + reáliskola: 8 év gimnázium: továbbtanulás minden felsfokú intézménybe reáliskola: megyetem, matematikai és természettudományi karok, gazdasági fiskolák (bányászati, erdészeti akadémiák) 1875: hétévfolyamos felsbb leányiskola 1895: megnyitották az egyetemek bölcsész, orvosi és gyógyszerészi fakultását a nk eltt

Felsoktatás a dualizmus korában
a filozófiai fakultás az 1850-tl kezdve a többi három egyetemi karral egyenrangú fakultássá vált egyetemre való felvétel feltételei 1852-tl az addigi szaktárgyi és pedagógiai eladások mellett gyakorlatok (szemináriumok) is szerepeltek a pesti egyetem tanrendjében egyetemek: Budapest, Kolozsvár (1872), Pozsony, Debrecen (1914) Budapest: 1. hittudományi, 2. jog- és államtudományi, 3. orvostudományi, 4. bölcsészettudományi kar Kolozsvár: 1. jog- és államtud-i; 2. orvostudományi; 3. bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; 4. matematika és természettudományi

Törekvések a két világháború között
Trianon után az egyetemekre felvehet zsidók számának korlátozása: numerus clausus Klebelsberg Kunó: népiskolák + tanítói lakások építése 1940: Nyolcosztályos népiskola Tankötelezettség hatéves korban kezddik és kilenc évig tart 1924: humán gimnázium és a reáliskola közé reálgimnázium érettségi vizsga kötelez a tanárképz látogatása 1934: gimnázium

Iskolarendszer második világháború után
1945. augusztus 18: általános iskola 4+8 -as rendszer 1948. június 16: iskolák államosítása 1949: valamennyi középiskolát gimnáziummá szervezték át általános gimnáziumok humán és reál tagozattal orosz nyelv kötelez tanulása 1949: önálló természettudományi karok létrehozása 1961: szakközépiskola 1993: közoktatási törvény

A korszakról
A 18. század a ,,pedagógia évszázada" egyre erteljesebb neveli törekvések

a felvilágosodás: a köznevelés-közoktatás révén megoldhatók a súlyos társadalmi problémák. felvilágosult abszolutizmus

a politika, az államgépezet szemszögbl vizsgálták a köznevelést => ,,A nevelés politikum" (Die Schule ist Politikum) ­ hangoztatja Mária Terézia ,,jó alattvaló", a ,,hasznos állampolgár " 1777: Mária Terézia I. Ratio Educationis

9. John Locke és Jean Jacques Rousseau

John Locke (1632-1704)
puritánus nevelés Oxford: filozófia, orvostudomány. Bacon, Hobbes és Descartes hatása. Baráti köréhez tartozott Robert Boyle, valamint Newton Gondolatok a nevelésrl, 1693

Some thoughts concerning education (Gondolatok a nevelésrl, 1693)
A gyermek formálhatóságába vetett hit A gyereket szükségszeren nevelni kell ,,tiszta lap" (,,white paper") hasonlat ,,folyóvíz" (,,water") puritanizmus eszmevilága az úriember nevelésekor követend legfontosabb célok 1. ers, egészséges test kifejlesztése, 2. erényes, vallásos lélek alakítása, 3. a hétköznapi élethez szükséges praktikus ismeretek nyújtása

Testi - erkölcsi-vallási nevelés
spártai életmódot idéz elírások

az ember legfbb értékmérje nem a tudás, hanem az erkölcsiség

a lélek ,,edzettségének" kialakítása a magánnevelés híve a személyes példaadás

Jean-Jacques Rousseau (1712­1778)
kalandos életút korszakalkotó mvek filozófia, társadalomelmélet, zeneelmélet1 ,,Emil, vagy a nevelésrl" 1762 Rousseau - paradoxonok

Rousseau gyermekképe, nevelési céljai
A gondozó, a nevel alapvet feladata, hogy a gyermek elemi szükségleteit kielégítse, majd ­ amint lehet ­ tanítsa meg a gyermeket ezek önálló kielégítésére a gyermek ,,lelke mélyén tartalékul elhelyezett" képességcsírák természetes emberi állapot visszaállítása

Els könyv: születéstl a beszédig (körülbelül kétéves korig) ­ testi nevelés Második könyv: kétéves kortól tizenkét éves korig ­ az érzékszervek nevelése Harmadik könyv: tizenkét éves kortól tizenöt éves korig ­ az értelmi nevelés Negyedik könyv: tizenöt esztends kortól a házasságkötésig ­ az erkölcsi nevelés

Els könyv: születéstl a beszédig
nevelés: anya+ apa az anyát helyettesít dajka, és az apát pótolni hivatott házitanító, ha nagyon szükséges dajka: ,,szíve éppoly egészséges, mint a teste"

a házinevel fiatal ember, aki addig még nem volt nevel, ezentúl mindig a gyermekkel együtt él, és munkáját mintegy szívességként végezve nem fogad el érte ellenszolgáltatást pólyázás és a dajkába adás ellen távol a ,,bnös várostól" vidéken nevelkedik

Második könyv: kétéves kortól tizenkét éves korig ­ az érzékszervek nevelése
a gyermek a jelennek él, lassanként képes lesz arra, hogy elemi vágyait kielégítse

fokozatosan kapcsolatot teremt önmaga és a külvilág dolgai között ,,érzékel értelem"

könyvek helyett konkrét érzékszervi tapasztalatok érzékszervek fejlesztése Rendszeres testgyakorlás Ismeretek, tapasztalatok: a szabadban tett séták + a nevelvel folytatott beszélgetések természetes büntetés

Harmadik könyv: tizenkét éves kortól tizenöt éves korig ­ az értelmi nevelés
Az ,,értelem békés korszaka." - értelme képzése felébred benne ,,az ember természetes kíváncsisága minden iránt, ami közelrl vagy távolról érinti" Nevelje segítségével fedezze fel maga a természetet, a tudományokat => földrajz, csillagászat, fizika Defoe: Robinson Crusoe a nevel életszituációkat teremt megfelelen elkészített, de a gyerek számára spontánnak tn beszélgetések fizikai munka Emilnek egy kézmves mesterséget meg kell tanulnia.

Negyedik könyv: tizenöt esztends kortól a házasságkötésig ­ az erkölcsi nevelés
az ember ,,második születésének" korszaka, ettl kezdve válik etikailag formálható lénnyé

vissza kell térnie a városba , az emberi társadalomba

Emil már felkészült a társas élet megpróbáltatásaira, hiszen ,,elméje pontos és elítélet-mentes, szíve szabad nevelje vele marad vallásos nevelés: deizmus szexuális nevelés

Ötödik könyv: Sophie nevelése
a 18. századi Európában elítéletek a nkkel szemben Zsófia társ jó természet, érzékeny szív, élénk. nem szép, de tud tetszeni ízlésesen öltözködik, gylöli az öncélú pompát. ért a mvészetekhez, szépen énekel, kecsesen táncol. a ,,neméhez ill munkákat" szívesen és megbízhatóan elvégzi. kínosan ügyel a tisztaságra szereti az édességet, de mértékletes a nyalánkságok fogyasztásában is. természetes értelem jellemzi, gondolkodása egyszer keveset olvas, ezért ,,szellemét nem az olvasmányok alakították" - ,,asszonyok könyve a világ". társaságban szerény és tartózkodó

Rousseau hatása
fordulópontot jelentett a pedagógia történetében divat lett a rousseau-i nevelés maguk szoptatták csecsemiket, akiket igyekeztek edzetté nevelni: hideg vízben fürösztötték és nem pólyázták be ket a magánnevelés reneszánszát élte a huszadik század reformmozgalmaira gyakorolt hatása

10. Johann Friedrich Herbart pedagógiája és követi

A neveléstudomány ­ pedagógia kialakulásának elzményei, útjai
felvilágosodás ­ ,,a pedagógia évszázada" Rousseau ­ filantropisták neohumanizmus: a klasszikus latin,görög humanista stúdiumok újraértelmezése az iskolaügy fejldése a felvilágosult abszolutizmus hatása els ,,neveléstudósok" filozófusok, teológusok voltak (Kant, Fichte, Hegel, Sclheiermacher) => német pedagógia orientációja a tanári szakma professzionalizációja, középsikolai - egyetemi reform, Poroszország

Johann Friedrich Herbart (1776­1841)
Gyermekkorában magánoktatásban részesült Jogot tanul a jenai egyetemen Három évig Bernben magántanítóskodott Pestalozzit is meglátogatta Burgdorfban

1800-ban felhagyott a tanítással, és Brémába költözött: egyetemi karrierjére készült

Akadémiai pályafutása 1802-ben kezddött a Göttingenben. Itt jelent meg 1806-ban els nagyjelentség pedagógiai tanulmánya, az ,,Általános Pedagógia" (Allgemeine Pädagogik aus dem Zwecke der Erziehung abgeleitet)

1809-ben kinevezték a königsbergi egyetemre a filozófia és pedagógia

Pedagógiai rendszerének filozófiai alapjai
pedagógiának szilárd filozófiai alapvetést adott erkölcsös ember nevelése, akinek akarata és tettei összhangban vannak az erkölcsi eszmékkel öt ilyen erkölcsi eszmét, értéket különböztet meg:
Ha összhangban van ezzel egyéni meggyzdés eddigi cselekedetek mások érdekei törvény azok következményeivel akkor ez az eszme valósul meg: a bels szabadság a tökéletesség a jóakarat a jog a méltányosság

A lélektani háttér
a létez világ két nagy területre osztható 1. a ,,reálé"-k világa és 2. a jelenségek világa. a reálé szellemi természet, oszthatatlan változatlan lényeg, kvalitatív atom a reálék mechanikus mozgást végeznek a lélek is egy reálé - képzet tudatküszöb és tudatmez felejtés ­ reprodukció akarat figyelem ­ sokoldalú érdekldés

A nevelés tudománya
a nevelés célja Herbart szerint az erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása

a nevelésnek három egymásba fonódó szakaszát különíti el:
a kormányzást (Regierung), az oktatást (Unterricht) és a vezetést (Zucht)

I. A ,,Kormányzás" (Regierung)
célja a gyermekre jellemz féktelenség, heveskedés megtörése, a voltaképpeni nevelés feltételeinek megteremtése

Herbart a nevelés következetes alkalmazásával rendet kíván teremteni a gyermek lelkében

a kormányzás legfontosabb eszközei a határozott célok felé haladó állandó foglalkoztatás, az állandó felügyelet, parancsok és tilalmak, a szabadságmegvonás és legvégs esetben a testi büntetés

a gyerekkel való beszéd a kormányzás szakaszában ,,hideg,

II. Az oktatás (Unterricht)
A gyermekek képzetállományának gyarapítása akaratát, jellemét, erkölcsiségét is fejleszti. ,,nevel-oktatás"

gyermek érdekldése Herbart az érdekldés két körét különbözteti meg: a) A "megismerés köre": érdekldés az ismeretek iránt: empirikus érdekldés:konkrét tárgyakra, spekulatív érdekldés: elméleti kérdésekre, esztétikai érdekldés: esztétikai jelenségekre irányul b) A "részvét köre": érdekldés az emberi kapcsolatok iránt: szimpatikus érdekldés: egyes emberekre, szociális érdekldés: közösségi kapcsolatokra,

II. Az oktatás (Unterricht)
Az egyes érdekldési körökhöz különbz tantárgyakat rendel empirikus: természetrajz, földrajz, kémia, fizika spekulatív: matematika, nyelvtan, logika stb. esztétikai: irodalom, mvészetek stb. szimpatikus: anyanyelv, idegen nyelvek stb. szociális: történelem, társadalmi ismeretek stb. vallási: hittan

II. Az oktatás (Unterricht)
Az oktatás fogalmának tárgyalása közben fejti ki a ,,formális fokozatok" elméletét Az ismereteket alkotó képzetek kialakulásának két lépcsfoka van: az ,,elmélyedés " (Vertiefung) és az ,,eszmélkedés " (Besinnung) Mindkettnek van egy nyugvó (statikus) és egy haladó (dinamikus) szakasza

II. Az oktatás (Unterricht)
a - világosság foka ) A tanító bemutatja az új ismeret konkrét megnyilvánulási formáit. Statikus elmélyedés b - asszociáció foka ) A kitisztult képzetcsoportok hamarosan mozgásba hozzák a tudat már meglév képzetanyagát. Felbolydul a rend, az új és régi képzetek közül a rokon képzetek ­ asszociáció révén ­ kapcsolatba kerülnek egymással. Ez az elmélyedés dinamikus szakasza

c - rendszer foka ) Az asszociációkkal megersített képzetcsoportok kapcsolatba lépnek a tudatmezn már meglév képzetcsoportokkal. Ez a statikus eszmélkedés

d - módszer foka ) De az új képzetcsoport csak akkor gyökerezik meg igazán, ha megint mozgásba hozzuk a tudatmezt: az új képzetcsoportot összehasonlítás, alkalmazás és gyakorlás révén

III. Vezetés (Regierung)
oktatással párhuzamosan futó tevékenység, amivel a nevelés teljessé válik

az oktatással karöltve alakítja ki a gyermekben az erkölcsi belátást, az etikai meggyzdést Hatása csak halála után, a század második felében kezdett kibontakozni. középiskolák pedagógiai gyakorlata pedagógiája igen jelents állomása a nevelés történetének

11. A gyermekkortörténet-írás irányzatai

Gyermekkortörténet - elzmények
új, multidiszciplináris szemléletmód érvényesülése a történettudományban gazdasági, társadalom- és kultúrtörténeti orientáció. új tudományágak születése:
a hétköznapi élet története, mikrohistória, mentalitástörténet, pszichohistória, családtörténet, gyermekkortörténet

Philippe Ariès
Philippe Ariès: ,,L'Enfant et la vie familiale sous l'Ancien Régime" (1960) (Magyarul: a Gyermek, család, halál c. kötetben. Gondolat, Bp., 1987.) 1. A középkori társadalmak embere nem rendelkezett egyértelen körülírható gyermekkor-fogalommal. A gyermekkor mint elkülönített életszakasz fogalma a 17-18. században alakult ki 2. Ettl kezdve a gyermek korábbi korlátlan szabadsága megsznt. A család és az iskola egyre hevesebben törekedett a gyermek nevelés útján való formálására.

Történészek, akik korrigálták vagy teljesen elvetették Ariès téziseit:

Barbara Hanawalt (1980): A családon belüli viselkedést mindig a biológiai szükségletek határozzák meg Linda Pollock (1983): A gyöngédség és a szeretet az anya és gyermeke között öröktl fogva létez, genetikusan meghatározott jelenség.

Történészek, akik korrigálták vagy teljesen elvetették Ariès téziseit:
Shulamith Shahar (1990): A középkori anya-gyermek kapcsolat sokkal összetettebb volt, mint azt Ariès feltételezte. Emmanuel Le Roy Ladurie (1994): Egy 14. század elején létezett dél-francia falu, Montaillou hétköznapi életének aprólékos vizsgálata alapján állítja, hogy az ers emocionális kötdés anya és gyermeke között a középkorban is létezett. Mathias Beer (1990): A szülk a középkorban is érdekldtek gyermekeik fejldése iránt. Ezt igazolják azok az 1400 és 1500 között Nürnberg térségében írott magánlevelek, amelyek a családon belüli érzelmi kötdésrl árulkodnak.

A gyermekkor evolúciós elmélete:
Lloyd deMause (1974) amerikai pszichológus,, pszihogenetikus" modelljében szándéka szerint kritizálja Ariès elméletét De Mause szerint Aires téved, amikor azt feltételezi, hogy a középkori gyerekek parttalan szabadságban éltek. A kitevés és a gyerekgyilkosság jellemezte e korszak gyermekellenességét

,,A gyermekkor története rémálom, amelybl most kezdünk felébredni. Minél inkább visszamegyünk a történelmi korokban, annál több jelét találjuk a gyerekek elhanyagolásának, ... és annál nagyobb a valószínsége, hogy a gyerekeket megölték, kitették, kínozták, vagy szexuálisan bántalmazták." (de Mause, 1977, 12. )

A gyerekkor története tehát a szülk és a gyerekek fokozatos

De Mause evolúciós elmélete

Három alapvet viszonyulási forma létezett a történelem során a felnttek és a gyermekek között: 1. Projektív (kivetít) kapcsolat (projective reaction): Félelmek, szorongások kivetítése a gyerekre (,,az ördögi gyermek"). 2. Fordított kapcsolat (reversal reaction): A gyerek mint a szülk be nem váltott reményeinek, ki nem elégített érzelmi szükségleteinek ,,pótszere". 3. Empatikus kapcsolat (emphatic reaction): A gyermekkor felfedezése. A szülk megkísérlik beleélni magukat a gyerek lelki állapotaiba.

A gyerekkor evolúciós elmélete:

Szakaszok

1. Gyermekgyilkosság (az antikvitástól kb. Kr. u. 4. századig): A gyerekség ,,mitikus" felfogása. Gyermekgyilkosság A szül gyermekét okolja minden bajáért, minden áron meg akar tle szabadulni. Vagy: szakrális gyermekáldozat a közösség megmentéséért. (Pl. Karthágóban Kr. e. 210-ben az istenek engesztelésére 200 nemesi születés gyereket áldoztak fel.) 2. Kitevés (4-13. század): Példa: a leányanyák sorsukra hagyják, vagy kolostor elé helyezik gyermeküket. ,,Eltávolítás" mint burkolt kitevés: a csecsemket szoptatós dajkára bízzák, késbb gazdag családokhoz küldik ket szolgálni.

Szakaszok

3. Ambivalencia (14-17. sz.) A szül már feladatának érzi, hogy gyermekét testileg-lelkileg formálja. Ugyanakkor a távolságtartás és a kötdés váltakozó attitdjei jellemzik a gyermekhez fzd kapcsolatát 4. Intrúzió (behatolás, birtokbavétel) (18. sz.) A szülk közelebb férkznek gyermekeik lelkéhez, hogy hatalmukba kerítsék (,,fojtogató szeretet"). A ,,nevelés évszázada": egyre hevesebb neveli törekvések.

Szakaszok
5. Szocializáció (19-20. sz. közepe) Legfontosabb a társadalomba való beillesztés, a normáknak való megfelelés 6. Támogatás, empátia (1950-) Gyermekközpontú nevelés. A gyermekek tudják, mire van szükségük fejldésük egyegy szakaszában. A szülk belehelyezkednek gyermekük lelki állapotába.

Újabb szakaszok
7. Változó gyerekkor (kb. 1960-tól) Fogyasztó gyerekek: A gyerek mint a konzum-, szabadidés szórakoztatóipar céltáblája. 8. Elveszett gyerekkor (kb. 1980-tól) A gyerekkor krízise: A gyerekkor eltnése, a család összeomlása, a médiák pusztító hatása. (Hansmann, 1995, 126. p.)

12. Gyermekek az ókori társadalmakban

Egyiptom
figyeltek a gyermekkor sajátosságaira tiltották a csecsemgyilkosságot

az újszülötteket nem pólyázták be.

a kicsiket elhalmozták fából készített játékszerekkel a képzmvézeti alkotások kiemelt szerepben ábrázolták ket

Spárta
a katonai nevelés észszer és szükségszer családi kötelékek nem ersek nincs pólyázás gyermekgyilkosság (Taigetosz) korai viselkedésformálás katonai táborok 7 éves kortól fizikai képzés hsi énekek beavatási szertartások

Athén
ellentmondásos gyermekfelfogás szüli nevelés pólyázás szoptatás nevelés hangsúlyozása intézményes oktatás

Zsidó nevelés
forrás: Szentírás gyermekek értéke gyanakvóbban tekintettek gyermekeikre eredenden hordozott bnök tanítás: vallásos ismeretek

Római gyermekkor
patria potestas felemelés életen át tart anyai szerep hangsúlyozása, megbecsülése 7 éves korig anyai nevelés 7 éves kortól az apa bevezetés a társadalomba toga virilis

13. Gyermekkép és gyermeknevelés a középkorban

Korai kereszténység
Jézus Krisztus "radikális" kijelentései ,,Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert ilyeneké a mennyek országa." (Márk, 10, 14.) a gyermek a hit "modellje" még az skeresztény közösségeken belül is ellenállásba ütközött korai keresztény egyház szüli szerep magasztalása, támogatása gyermekgyilkoságok tiltása kórházak, gyermekmenhelyek árvaházak (787)

Korai kereszténység
a pozitív gyermekkép elvetése - eredend bn elve egyházatyák: Pelagius & Szt. Jeromos: gyermeki ártatlanság Szt. Ágoston: eredend bn keresztelés bevezetés a keresztény közösségbe az eredend bn "támogatója" kereszteletlenek a pokol tornácán szenvednek

Középkor
magas gyermekhalandóság életkörülmények gyermekbalésetek fatalisztikus gondolkodás a gyermekkel kapcsolatos ünnepkörök kialakulása Szt. Miklós napja Aprószentek Karácsony Vízkereszt Mária-kultusz

14. Változások a gyermekkorban a reneszánsz és az újkor idején (15-17. sz)

Gyermekkor a reneszánsz idején
az emberkép változásai családok szerpének növekedése felsbb osztályok: nukleáris családok alsóbb osztályok: nagycsaládok családi "üzlet" egybentartása dajkaság civilizáltság fogalmának kialakulása illemtankönyvek

Protestáns gyermekkép és gyermenevelés
megváltozott vallásos érzület személyes, mélyen átélt "bels iránytk" fontossága érdekldés a gyermek iránt szüli köteleségek keresztelés kérdése nincs pokol tornáca gyermeknevelési kézikönyvek, gyermekkönyvek oktatás terjedése

15. Gyermekkép és gyermeknevelés a 18-19. században

A felvilágosodás idején
a gyermek a közbeszéd tárgya lett gyermeki akarat/szükséglet nevelés szerepe szülk szerepe a gyermekek szerepének felértkeldése a családban Locke és Rousseau hatása

A 19.század
romantikus gyermekkép a gyermeki "isteniség", ártatlanság jobb jöv záloga gyermekek felértékeldése gyermekhalandóság csökkenése gyermekszoba kötelez tömegoktatás irodalmi "gyermekhsök" gyermekmunka - gyermeki jogok

7. Az iskola kritikája és az alternatívák keresése, a reformpedagógiák törekvései

Herbartizmus és korszellem
a kritika középpontjába Johann Friedrich Herbart (1776-1841) és követi által mvelt pedagógia került

bizonyos elemeit kiragadták az összefüggések rendszerébl, s azokra alapozva utasították el az egész rendszert hasznos állampolgár protestáns aszkézis-felfogás világnézete, emberfelfogása jól beleillett a korszak mentalitásába, a ,,korszellembe"

Herbart sikerének ,,titkai"
Herbart pedagógiája: Európában, Japánban is gyökeresen átformálta az iskolai gyakorlathoz

A tizenkilencedik század ötvenes, hatvanas évei: gazdasági fellendülés, a gyors expanzió => klasszikus protestáns-puritánus erények (alkalmazkodás, az önkontroll, a munka szeretete, a pontosság, a megbízhatóság a türelem és a kitartás) A hétköznapi életben ekkor még nem volt helye zavaró vágyaknak vagy túlméretezett egyéni szükségleteknek

Herbart sikerének ,,titkai"
Herbartnál magát a nevelést is a protestáns-puritánus életelv szabályozza viselkedését bels kontroll szabályozza a gyermek számára a tanár a modell, viselkedési minta példamutató emberi tartást kívánt meg a neveltl. ,,formális fokozatok"

Herbart hatékony pedagógiát alkotott

Új életérzés születik
a 19. sz. második felének új jelszavai: haladás, a fejldés, a küzdelem

a ,,felhalmozó" ember -> a fogyasztó embertípus új értékek keletkeztek, új nevelés eszmények fogalmazódtak meg. boldogságetika ismét felbukkant az ember rátalált saját bels világára, igényeire, szükségleteire, amelyeket most már bízvást kielégíthetett felfedezte a küls természetet

Új életérzés születik
a csalhatatlannak hitt lelki ,,iránytk" már nem mködtek a korábbi értékekbe vetett hit megrendült bizonytalanság lett úrrá az embereken

a gyerekek társadalmi szerepe látványosan

az emberek gondolkodásának szerves részévé vált a világ iránti érzékenység , a szépség, az esztétikum iránti nyitottság egyre jobban érdekldött a mvészetek, ezen belül is

Új pedagógiai mozgalmak és irányzatok

hatásaikat a pedagógia be kívánta kapcsolni a nevelésbe. mvészetpedagógia New School- és Landerziehungsheim-mozgalom. természetjárás ,,Erdei iskolák" ,,vándormadár" (Wandervogel) mozgalom.

Az ,,új pedagógia" eszményei
reformpedgógia: közös alapelvek mentén szervezd pedagógiai áramlatok elnevezése a hagyományos iskola átformálása hadat üzent a protestáns örökség evilági aszkézis mentalitásának

,,régi pedagógia": engedelmességre, pontosságra, szerénységre, szorgalomra, kitartásra, a szükségletek elfojtására való nevelés ,,új pedagógia": a múzsai nevelés fontossága, testkultúra, a sport, a lélek fejldésére jótékonyan ható fizikai munka

A tradicionális ,,régi" iskola kritikája
megcsontosodott, túlhaladott módszerek

,,csenghöz alkalmazkodó" idbeosztás

a tudomány rendszerét mereven követ tantárgyak az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma

sematikus értékelés, külsdleges fegyelmezés

merev iskolarendszer.

Reformpedagógiai koncepciók
Maria Montessori fejleszt eszköztár, a gyerekek aktivitása kooperáció gyermeki szabadság Waldorf -pedagógia epochális oktatás Freinet -módszer munkáltatás aktivitás

Reformpedagógiai koncepciók
öntevékenységre épül amerikai irányzatok gyereket önálló, problémamegoldó lény Dewey , Parkhurst , Washburne , Kilpatrick stb. project-módszer



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2. 2. előadás 3.óra adatbiztonság alapfogalmak áltkém analízis árupiac bioinformatika civilizáció descartes direkt elte ttk emission trade építésszervezés 1 épszerk 3 eu forma gazdasági magánjog gazdaságszociológia gazdjog idősorok kamatláb kérdések és válaszok kéregedzés kibernetika követelmények kritgyak lineáris ma marketing2 tétel matek házi 1 megoldások 1 méretezés meteo mindennapok kémiája miskolc nemzetközi gazdaságtan oscar niemeyer pénzügy pénzügyek progterv sorozat stat tanulás tétel transzport tudománytörténet vállalatgazdaságtan vezetői virológia