reformkor vázlat

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarMagyarKlasszikus Magyar Irodalom Előadás II.reformkor vázlat

Az irodalom mint társadalmi részrendszer kialakulása
ElkezdQdött már az elQzQ évszázadban, befejezQdött a 19. század elsQ felében Saját identitás, önleírás, programok, saját intézmények, önmaga elismertetése a többi részrendszer között
Irodalmi élet : nagyon mást jelent a századfordulón és a 19. század közepén
Változások az írói életmódban:
19. század eleje(kb.1800-1815) : a tipikus magyar író vidéken él (birtokán, falun vagy városban), keveset utazik, sokat levelez, egzisztenciájának alapja a nemesi birtok (esetleg valamilyen önálló pálya: pap, orvos, mérnök, hivatalnok, tanár - de Qk vannak sokkal kevesebben). Az irodalom szabadidQs tevékenység , megélni kizárólag ebbQl nem lehet (vö. Csokonai Vitéz Mihály)
Példák! Kazinczy Széphalmon, Berzsenyi Niklán, Kisfaludy Sándor Sümegen, Csokonai Debrecenben, Kölcsey Csekén. Kazinczy és Berzsenyi soha nem találkoztak személyesen.
Nincs még markánsan a többi fölé emelkedQ kulturális centrum, sok kisebb-nagyobb központ van, decentralizált, mellérendelt
Az irodalmi kommunikáció fQ formája és közege a levelezés. Lassú idQ. Nyilvánosságot helyettesítQ ill. kiegészítQ funkció. Kazinczy levelezése. Kazinczy pszeudo-hatalmi helyzete
Század közepe ( az 1840-es évek): a tipikus magyar író Pesten él, színházba, kávéházba, társaságba jár, egzisztenciájának alapja valamilyen a kultúra és a tudomány területén végzett, többnyire intézményhez kötQdQ tevékenység (többnyire egyszerre többféle): szerkesztés, újságírás, akadémiai tagság (keveseknek!), mqvek jövedelme (könyvek, cikkek, színdarabok stb). Urbanizálódó írói-értelmiségi életforma.
Az irodalom, pontosabban a szélesebb értelemben vett kulturális-tudományos tevékenység az egzisztencia alapja. Van, aki már tisztán a mqvei jövedelmébQl is meg tud élni: PetQfi
Példák: Vörösmarty, Eötvös, PetQfi , Jósika, Jókai, Bajza, Toldy, Garay stb Pesten. Arany és Kemény Zsigmond Erdélyben, de késQbb Qk is Pestre költöznek.
Pest legkésQbb az 1840-es évekre vitathatalanul centrummá emelkedett, aki kezdeni akar valamit, oda költözik (az említettek közül senki se született Pesten!)
Új intézmények: mind Pesten mqködnek, meg se fordul a fejében senkinek, hogy pl az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) máshol legyen.
Gyors kommunikáció, személyes találkozások
Sajtó: színes, sokféle, gyors
Levelezés jelentQsége csökken ill. megváltozik (a magánélet része lesz inkább : vö. PetQfi esete Arannyal és Tompa levelével)
Olvasóközönség
A változások egyik legfontosabb oka az olvasóközönség változása, nagymértékq számbeli növekedése.
SzázadelQ: óvatos becslés: a népesség kb 10 %-a tud olvasni
Századközép: kb 30%
(Ezen belül a magyar etnikumban valamivel magasabbak a számok).
Az olvasni-tudás nem jelent még rendszeres, értQ olvasóvá válást.
A 19. sz. elsQ harmadában ugrásszerqen megnövQ olvasóközönség nem egyszerqen az addigiak megsokszorozása, hanem jellegében, összetételében, elvárásaiban más.
Addig: létszámban kicsi volt a közönség (vö. a felvilágosodáskori folyóiratok néhány száz fQnyi elQfizetQje), az írók szinte egymásnak írtak . De ez azt is jelentette, hogy nagyjából tudni lehetett, mit vár a közönség. Közös iskolázási-mqvelQdési alap írók és olvasók között
Új olvasók: nQk  másféle neveltetés és iskolázás; agrárnépesség, paraszti, jobbágyi rétegek olvasási szokásai; magyarosodó német népesség (fQleg városi polgárság)
Sokféle igény, nehezebb eltalálni, illetve nem lehet egyféle irodalommal kielégíteni. Harc az olvasókért: lehetQleg azt szeressék és keressék, amit az írók jónak, értékesnek tartanak ( ízlésnevelés ). Kritika és reklám szerepe.
Eltqnik a 18. sz. végén még létezQ egyéni mecenatúra
Eltqnik író és olvasó közeli, bensQséges kapcsolata
De: szervezQdnek az olvasók: olvasókörök, egyletek mindenfelé az országban (esetenként jótékonyság is)
Piacosodás, a kultúra, az irodalom áruvá válása

Intézmények
A modern polgári nyilvánosság kialakulásához elengedhetetlen a nyilvánosság intézményeinek létrejötte.
Akadémia, múzeum, könyvtár, színház, társaságok (Kisfaludy Társaság)
Már a felvilágosodás idején felmerül a szükségességük, de fél évszázadba telik, mire létrejönnek.
Nemzeti Múzeum
1802. gróf Széchényi Ferenc a nemzetnek ajándékozza könyvtárát, és NagycenkrQl Pestre szállíttatja.
1808: Nemzeti Múzeum (a könyvtár csak a 20.század közepén vált külön)

Magyar Tudós Társaság (Akadémia)
Alapítás: 1825. november: gróf Széchenyi István az alapító (csatlakozik Vay Ábrahám, Andrássy György, Károlyi György
Mqködés: 1830-tól
Hat osztály: nyelvi (ez foglalkozik irodalmi ügyekkel is), történeti, bölcseleti, jogi, matematikai, természettudományi
Szinte mindegyikben írók a tagok
Qk szorgalmazták az ügyet már Bessenyei György óta
a tudományosság fogalma és a tudományok szerkezete nem olyan, mint ma, halványan él még a felvilágosodás-kori helyzet: irodalom és tudomány nem különült még el határozottan egymástól (vö.Csokonai TempefQi -jének szóhasználata : a magyar tudósok a poéták) - nyelv, történelem, bölcselet
az Akadémia mqködése során viszont majd nagyon gyorsan végbemegy az elkülönülés
ElsQ feladatok: a felvilágosodás idején megfogalmazott célok: a magyar nyelv fejlesztése (NB. nem biztos, hogy ez a 19. sz. közepe felé haladva is korszerq!)
Akadémiai nagyszótár (A magyar nyelv szótára 1-6., Czuczor-Fogarasi, 1862-71), helyesírási szabályzat (1832), akadémiai nyelvtan (1847):
Ezek mind normateremtQ, a nyelv szabályozására irányuló célok
Pályázatok (pl drámapályázat), jutalmak, bírálatok
Tudománytár (az Akadémia folyóirata): 1834-tQl
ElsQ elnök: gróf Teleki József, alelnök: Széchenyi, titoknok (titkár): Döbrentei Gábor (1835-tQl Toldy Ferenc)
Kisfaludy Társaság
1836-ban alakul. Csak irodalommal foglalkozik. Kisfaludy Károly emlékére hozzák létre
Fontos célja a fiatal írók felfedezése, támogatása. Pályázatok, publikálási lehetQség, pénz, hírnév:
1845. Arany: Az elveszett alkotmány
1846. Arany:Toldi
A Kisfaludy Társaság támogatásával jön létre:
1846-48: az elsQ tudományos igényq magyar népköltési gyqjtemény:Népdalok és mondák ( három kötet, szerk. Erdélyi János)
A 19. sz. második felében: Shakespeare összes mqvének a fordítása


Játékszín, színház
A felvilágosodás korából örökölt törekvés szintén
ElsQ pesti színtársulat: Kelemen László vezetésével: 1790.
Második: 1806-1815. a kolozsvári társulat egy része jön Pestre
Játszóhelyeik: Rondella, Hacker-szála
Vida László, Kulcsár István, Fáy András – írók, birtokos nemesek, akik támogatják a színjátszást
Híres színészek: Benke József, Déryné, Kántorné stb; velük dolgozik pesti jurátus korában Katona József is
A Rondella lebontása (1815) után: vándorszínészet
Sokféle, jobb és rosszabb, gazdagabb és szegényebb társulat
Az ekhós szekerek kora
Színházbarát , egy-egy társulatot hónapokra befogadó városok: Kassa, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szeged, Pest
1833-tól van Pesten állandó magyar társulat (megyei támogatással), a Várszínházban játszanak (Budán)
Német színjátszás: az 1780-as évektQl van, Budán (Várszínház), késQbb nagy és díszes épületben Pesten (1812, mai Vörösmarty tér Duna felQli oldala)

Magyar színjátszásnak épület: Kolozsvár, Miskolc, Balatonfüred
De ami igazán országos hatású -nak számít: Pest 1837: Pesti Magyar Színház (1841-tQl Nemzeti Színház) a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán (ez akkor külvárosnak számított!) 1913-ig állt az épület
Fáy András érvei amellett, hogy Pest a legmegfelelQbb helyszín egy országos hatású színház számára :
középponti kereskedésénél, nagyszerq vásárainál, törvény- és több polgári kormányszékeinél, garnizonjainál, s benne mulatozó magányos úri rendeknél fogva, inkább alkothatja magyar játékszínjét közérdekqvé, közhasználatúvá a hazában... (1834)

Játékszíni mozgalom: több évtizeden át (1810-es évektQl az 1830-as évek végéig, a Pesti Magyar Színház létrejöttéig) tartó diskurzus a színházról és a színjátszásról:
Legfontosabb, ismétlQdQ érvek a színjátszás fontossága mellett:
a magyar nyelv ügye, fejlesztése, terjesztése
felzárkózás a mqvelt nemzetekhez, modernizáció, a mqfaji rendszer üres (ill. annak tartott) helyeinek feltöltése
erkölcsnemesítés, hazafiasságra nevelés
Döbrentei Gábor: Eredetiség és jutalomtétel (Erdélyi Muzéum, 1814, drámapályázat, eredeti magyar dráma fontossága)
Katona József: Mi az oka, hogy a játékszíni költQmesterség lábra kapni nem tud Magyarországban? (1821, Tudományos Gyqjtemény, öt ok: teátrum nemléte, nemzeti dicsekedés, nyomtatásbeli szükség, cenzúra, recenzió hiánya, jutalom hiánya)
Kölcsey Ferenc: Játékszín (fiktív beszéd, 1827), Nemzeti hagyományok (1826, Élet és Literatúra)
Színház különleges helyzete a közönség szempontjából: a legdemokratikusabb intézmény a 19. sz. elsQ felének Magyarországában: az egyetlen hely, ahol gróftól a suszterinasig mindenki, aki jegyet vett, együtt, egy légtérben tölthet néhány órát, és ugyanazt látja-hallja
Kölcsey, Toldy (1839): a színjátszás az egyetlen mqvészet a modern korban, ahol közönség és mqvész közvetlen, élQ kapcsolatba kerülhet (a mintaadó antik görög kultúrában ez a kapcsolat az egész mqvészi életre jellemzQ volt szerintük)
A Pesti Magyar Színház megnyitása után változik a színházzal kapcsolatos viták jellege, már nem a színház létrehozásának érdekében kell érvelni. Mqsorpolitikai, esztétikai problémák kerülnek elQtérbe.
Legismertebb viták:
1839. : az eposzi és drámai kor vitája
a vitázók: Toldy (Schedel) Ferenc és Szontágh Gusztáv
a központi kérdés: a korszerqség
Mindketten a herderi metaforát használják: a nemzetek élete olyan, mint az egyes emberé, van gyermek-, ifjú-, felnQtt- és öregkoruk, minden korszakra más jellemzQ, pl más-más irodalmi mqfajok illenek hozzá. De különbözQképpen látják a magyar helyzetet:
Szontágh: a magyar közönség még fiatal , nem érett még a dráma befogadására, eposzra ( mesélésre ) van szüksége. A magyar eposzirodalom még nem teljesedett ki, nem kéne a drámaírást erQltetni
Toldy: az eposz kora író és közönség számára egyaránt rég elmúlt ; soha nem lesz eredeti nemzeti drámairodalmunk, ha nem bátorítjuk az írókat
(érdekesség: Toldy az 1820-as évek második felében, amikor Vörösmarty Mihály eposzai sorra megjelentek, igen lelkesen írt arról, hogy nemzetünknek most virít eposzi lelkesedésq kora . 1839-ben viszont, amikor úgy látja, hogy a nemrég létrejött magyar színház támogatása a legfontosabb feladat, a dráma korszerqsége mellett érvel)
1838-1841: operaháború :
A vita elnevezése már jelzi a problémát: egy épületben játszanak prózát és operát egyaránt, a vita az arányokon folyik. A közönség kedveli a zenés darabokat, szívesebben megy ezekre az elQadásokra.
Bajza József : a színház feladata a nemzeti kultúra fejlesztése, amit szerinte olasz operákkal nem lehet elQmozdítani, ezért inkább a prózai darabok mellett érvel , igazgatóként és késQbb kritikusként is

1838-1847: színi hatás és költQiség vitája:
Elhúzódó, többször fellángoló, sokszereplQs vita, fQszereplQi Bajza és Henszlmann Imre (Q a század második felében mqvészettörténészként vált igazán ismertté)
Részben mqsorpolitikai, részben esztétikai nézetkülönbségek
Henszlmann: a jó színmqben a költQiség , a mqvészi érték fontosabb, mint a hatás. A kortárs francia romantikus drámákat hatásvadásznak tartja, szerinte ezekben csak a minél elképesztQbb cselekmény a fontos, a borzalmak, a szörnyeteg jellemek, és a szerzQk nem fordítanak gondot a mqvészi jellemábrázolásra. Több Shakespeare-t kellene játszani helyettük
Bajza: a színházban nagyon fontos az erQs hatás, különben közönség nélkül marad. Shakespeare a magyar színészeknek és a nézQknek is túl nehéz még. A francia drámaírók hQseit erQs szenvedélyek mozgatják, a darabokban a jellem és a cselekmény szélsQségei jelennek meg. Ez nem baj, hiszen a bqnt nem teszik a mqvek vonzóvá
Bajza úgy vitázik, mintha Henszlmann elsQsorban a silány, érzelgQs német színdarabokat védené, amelyekkel szemben Q az erQs szenvedélyekre építQ francia romantikusokra hivatkozik
Henszlmann úgy vitázik, mintha Bajza kizárólag Shakespeare-t támadná
Egyikük sem számol pl azzal, hogy a francia romantikus drámaíróknak (Victor Hugo-nak például) éppen a Shakespeare-i dramaturgia volt a példaképe, a mintája, amikor szembefordultak a francia klasszicista szabálykövetQ drámaeszménnyel
Színjátszás  dráma
A felvilágosodás korából örökölt kedvelt színjátéktípusok: vitézi játék, érzékenyjáték, énekesjáték
1820-as évektQl lassan átalakul a játékrend. Vígjáték, szomorújáték (tragédia), opera
A felvilágosodás korából: Dugonics András, Szentjóbi Szabó László, Bessenyei György néhány darabját játsszák
Fordítások, magyarítások , átírások
ElsQ igazán sikeres magyar színpadi szerzQ: Kisfaludy Károly. Szomorújátékokat ( A tatárok Magyarországban, Ilka avagy Nándorfehérvár ostroma, Stibor vajda, Iréne) és vígjátékokat ( A kérQk, Három egyszerre, A leányQrzQ, Csalódások ) egyaránt írt
Kisfaludy Károly: régi dunántúli nemesi családból származik, bátyja a költQ Kisfaludy Sándor ( Himfy szerelmei, Regék a magyar elQidQkbQl).Rossz viszony az apjával, nyugtalan, zaklatott élet, katonaság, majd csavargás Európában, festésbQl él. Anyai örökségét elveri, igazi bohém . Rendszeres iskolai nevelés helyett széles rálátás a kortárs mqvészetekre:mi a divatos, mit tetszik? ElsQ nagy sikere: A tatárok Magyarországban , 1819, Székesfehérvár

Eredeti magyar dráma: tematikai széttartás az 1820-as, 30-as években:
a jelen, az itt és most világa: vígjátékok. Elméleti háttér: a komikus mqvek írója áll legközelebb saját korához és nemzetéhez, annak szokásait és furcsaságait nevetteti ki (Kölcsey)
antik és nemzeti történelem: szomorújáték


Katona József: Bánk bán:
Átdolgozott változat: 1820. Csak kiadni lehet, elQadni a cenzor nem engedi
ElsQ elQadás: 1833 Kassa. Ezután kezd igazán bekerülni a kulturális vérkeringésbe, a reformkori kontextus felerQsíti a nemzeti problematikát, Petur figurája mint a magyar sérelmek megfogalmazója egyre nagyobb súlyt kap.A darab lassan fölkerül a pesti repertoárra is. 1861-ben Erkel Ferenc operát ír belQle: Bánk bán
A vezetQ magyar dráma kanonizált helyzetébe csak a század második felében kerül (Gyulai Pál könyve, Arany János tanulmánya  mindketten a mq tragikumát értékelik nagyra)
(Hasonló kései fölfedezés: Vörösmarty: Csongor és Tünde. ElsQ elQadása: 1874, az értékhierarchián csak a 20. század elején kezd fölfelé emelkedni, a Nyugatosok, Schöpflin, Babits szemléleti fordulata nyomán)
Vörösmarty: Vérnász
1833. az Akadémia elsQ drámajutalmára pályázik vele és nyer
Franciás típusú darab: szélsQséges helyzetek és jellemek, véletlenek nagy szerepe, rémdrámába illQ bonyodalmak: erdQbe kitett gyerekek, az apa (Telegdi) tudtán kívül feleségül veszi a saját lányát (Lenke), megöleti a fiát (Kolta), korábbi áldozatának kísértetét (Tanár) üldözve zuhan szakadékba. Bethlen Gábor kora a háttér
Kisfaludy Károly: Csalódások (1828) A reformkori magyar vígjátékok jellegzetes helyszíne és konfliktustípusa: vidéki nemesi udvarház, házassági bonyodalmak, generációs ellentétek
A kúria lakója, Lombai, aki Elemir gróf jószágigazgatója, egyfolytában terveket, ’plánumokat szQ fia, nevelt lánya és néhány ismerQse megházasítása érdekében. FQ szempontja a vagyon és a rang; amikor úgy látszik, valamelyik terve nem sikerül, villámgyorsan másikat talál ki. A fiatalok ellenben érzelmeik szerint kívánnak párt választani, és a vígjátéki bonyodalmak végén, amelyet félreértések sorozata mozgat, nekik lesz igazuk.

Az 1830-as évek végére eltqnik a tematikai széttartás, megjelennek (elsQsorban a fiatal drámaírók mqveiben) a kortárs környezetben játszódó tragédiák is (Czakó Zsigmon, Obernyik Károly mqvei)
1844 januárjában mutatják be az elsQ igazán sikeressé váló eredeti magyar operát: Erkel Ferenc: Hunyadi László
(Erkel 1838-ban került a német színházból a Pesti Magyar Színházba, vezetQ karmesteri mqködése, a zenés elQadások emelkedQ színvonala sok nézQt vonzott, felvette és bírta a versenyt a zenés elQadások terén hagyományosan kiváló Pesti Német Színházzal)
Az 1840-es években az írók szorgalmas színházbajárók, színészek, írók, újságírók között sok személyes jóbarátság is szövQdik.
A színház vonzerejét a kor két legnagyobb költQjének életében és mqvében is látjuk: PetQfi sokáig inkább akart színész lenni, mint költQ, vándorszínészként több társulattal is járta az országot, színész-élményeirQl és emlékeirQl több verset is írt (Megyeri, Levél egy színész barátomhoz, Színészdal, Egressy Gáborhoz). Színikritikát, drámát is írt.
Vörösmarty maga nem próbálta ki a színészetet, de éveken át írt rendszeresen színikritikákat, írt dramaturgiai tanulmányt (Elméleti töredékek), saját drámáit rendszeresen játszották, baráti társaságába több színész is tartozott.
Regény, novella
Regény: az antikvitás óta létezik, de a mqfajok rendszerébe való elméleti integrációja igen késQn , a 18. század folyamán történik csak meg.
Nem verses formájú, így nem foglalkoznak vele az európai irodalmi gondolkodást alapvetQen befolyásoló, alakító klasszikus poétikák (Arisztotelész, Horatius) -- sokáig nem is számít mqfajnak
Története során hozzátapad a fogalmához a szórakoztatás mint kiemelt cél --ez hol a mqfaj érdemének, hol hibájának minQsül, nézQponttól függQen
Nálunk: 18. század utolsó harmadától sokasodik az ilyen típusú olvasnivaló
Sok fordítás, magyarítás, átírás
Viszonylag kevés eredeti
19. század : a felzárkózási, modernizációs törekvéseknek része a mqfaji rendszer korszerqsítése, a fehér foltok betöltése
A dráma esetében hamarabb, a regény esetében valamivel késQbb jelenik meg az elméleti diskurzusban az eredeti magyar darabok sürgetése
1830 körül érzékel váltást a kortárs kritika és késQbb az irodalomtörténet is: a novella- és regényirodalom elQretörése, mennyiségi növekedése, változatosabbá válása
Toldy Ferenc(1837, FigyelmezQ): 1830 után az epikában az eposz helyét átveszi a regény
Ami a kedvezQ környezetet megteremti:
olvasóközönség gyors növekedése és differenciálódása (azoknak az olvasói csoportoknak a belépése, akiknek a mqveltsége kevésbé alkalmas pl a klasszikus eposz élvezetére)
a sajtó gyors fejlQdése (elsQsorban a novella esetében)
1830 után figyelembe vehetQ a közérdeklQdés változása is, Széchenyi Hitel-ének megjelenése után a jelen és a jövQ felé forduló figyelem - ami a kor felfogása szerint a való élet megragadására különösen alkalmasnak tartott prózai mqfajoknak kedvezett
ElsQ átfogó elméleti leírás a regényrQl: Bajza József
(Bajza József: az Aurora-körben indul a pályája, költQ, kritikus. Híres vitatkozó.SzerkesztQje a Kritikai Lapok-nak, késQbb, 1837-1843 között az Athenaeum-nak; akadémikus, elsQ igazgatója a Pesti Magyar Színháznak, színikritikus. Jó barátja Toldy Ferencnek, Toldyval ésVörösmartyval közösen szerkesztik az Athenaeum-ot, az 1830-as évek közepétQl Qk, a triász jelentik a magyar irodalmi élet hatalmi elitjét)
Kritikai Lapok, 1833: Bajza József: A román-költésrQl (késQbbi kiadásokban: A regény-költészetrQl)
nálunk a regény-literatúra most fog kezdQdni , ezért szükséges az áttekintés
a regény sokalakú , nagy szabadságot ad a szerzQnek
az emberiség karakterével, az életnek egyes szcénáival ismertet meg
a regényben múlhatatlanul megkívántatik a valóság , akár költött, akár históriai
eposz és regény: közöttük nem a verses vagy prózai forma az igazi különbség, hanem az, hogy az emberiség más-más életkorához valók (eposz: fiatalság, regény: érett kor, amikor már az ész gyQzödelmet vQn a fantázián)
a puszta szórakoztató szándék ( az olvasónak idQtöltést szerezni ) nem elég cél, ezért méltán kárhoztatik
az is nagy baj, ha a szerzQt tisztátalan haszonvágyi, kalmárkodási, hírbetegségi motiváció hajtja
(a fentiek meglehetQsen érdekes kitételek, ha arra gondolunk, hogy az irodalom gyors piacosodásának éveiben járunk, amely folyamatnak egyébként más nézQpontból Bajza is elQmozdítója: így pl azzal, hogy a lexikoni pörben az irodalom respublikáját követeli, a rang és a születési elQjogok semmisségét az irodalom ügyeiben, ahol csak a teljesítmény számíthat -- vagyis más szóval a szabad versenyt)
a regényíró ne fesse hQsében saját magát, és általában óvakodjék igen speciális karaktert festeni
(ez is igen érdekes kikötés, látszik, hogy Bajza bizonyos dolgokban megbarátkozik a romantikával, így pl a színházi viták idején majd nagy hévvel védi Henszlmann Imre ellenében a kortárs francia romantikus drámát, más tekintetben viszont nem nagyon mozdul el az álláspontja a klasszicista poétikától: a romantikus szerzQk ugyanis többnyire éppenhogy a lehetQ legspeciálisabb, legkülönlegesebb karaktereket kedvelik,, vagyis felértékelik az individualitást, a partikuláris, szélsQségesen egyéni, egyszeri, nem általános jelenségeket és figurákat  vö. pl Victor Hugo mqveit)
Bajza példái, hivatkozásai: igen széleskörq és naprakész olvasottságra utalnak, de a mintákat, különösen a jó szerkezet érzékeltetésére, sokszor drámákból veszi! ( Schiller, Goethe esetében drámát is, regényt is említ, Shakespeare, Lessing, Walter Scott, Fenelon, Cooper, Irwing, Boccaccio)
Novella: nem tekinti külön mqfajnak, hanem a regény speciális változatának: epizódja az élet regényének
a magyar helyzettel zárja az értekezést: igen röviden ír róla, nem sok említendQt lát. Kiemeli Kisfaludy Károlyt (víg novelláit) és Fáy Andrást (jellemábrázolási képességét) ( Fáy regénye,A Bélteky-ház 1832-ben jelent meg)

Az irodalomtörténeti áttekintések késQbb szintén Fáy és Kisfaludy írásait emelik ki az 1820-as évekbQl
A korai novellák a drámáéhoz hasonló tematikai kettQsséget mutatnak: az ún. vígnovellák a jelenben játszódnak, többnyire vidéken, köznemesi szereplQkkel, házassági-szerelmi bonyodalmakkal, a komolyabb, esetleg tragikus történetek pedig történelmi díszletek között. Ez a kettQsség az 1830-as évekre eltqnik.
Vígnovellák : a vígjátékok mellett a másik mqfaj, amely elQször próbálja meg az itt és most, a jelen világát megragadni. A kor elméleti felfogása is ez: a komikus szerzQ van a legközelebb saját korához és népéhez (Kölcsey írja ezt a komikumról szóló tanulmányában)
Vígnovellák: Fáy András: A különös végrendelet, Kisfaludy Károly: Tollagi Jónás viszontagságai
1830-as évek: Kölcsey is ,Vörösmarty is ír novellákat
Kölcsey :A vadászlak, A karpáti kincstár - tragikus történetek, már a kortárs kritika is lélektani érdekességüket emelte ki
Vörösmarty: A holdvilágos éj, Csiga Márton viszontagságai, Szél úrfi - fantasztikus , meseszerq történetek
Regények:
Fáy András. A Bélteky ház (1832)
két generáció: mulatós parlagi nemes apa, mqvelt , érzékeny fiú
bonyolult cselekmény, sok szereplQ
a nevelés jelentQsége, a jó és rossz nevelés példái

Jósika Miklós: Abafi (1836)
nagy siker a közönség és a kritikusok körében egyaránt
többféleképpen olvasható:
-Scott-típusú történelmi regény (Erdély, Báthory Zsigmond kora)
-kalandregény , titokregény (elcserélt gyerek, akirQl csak a végén derül ki,
kicsoda, férfiszerepben élQ nQ)
-nevelési ill. nevelQdési regény (a fQszereplQ züllött alkoholistából eszményi férfivá, Erdély elsQ daliájává válik)
-szerelmi regény (a hQst négy gyönyörq nQ szereti)
Jósika maga azt írta: célja volt azt bemutatni, hogy erQs akarattal úrrá lehet lenni a jellem negatív sajátosságain, ki lehet emelkedni a züllöttségbQl
A kritika részint ezt a vonást dicsérte a regényben ( egy eszmét igyekszik megérzékíteni ), részint a történelmiséget (a nemzeti élet hív rajza a pórkunyhótól a fejedelmi lakig -- az idézetek Szontágh Gusztáv kritikájából valók)

Eötvös József: A falu jegyzQje (1845)
szatíra  a megyei közigazgatás, igazságszolgáltatás és politika (választások) erQsen szatirikus rajza
bqnügyi történet - a (titkolt identitású) lelkész (Vándory) és a jegyzQ (Tengelyi Jónás) iratainak ellopása egy bonyolult intrika részeként, amelyet az alispán (Réty) felesége mozgat, gyilkosság, téves gyanú , kihallgatott beszélgetések, utolsó pillanatban kiderülQ titkok stb
a betyárrá lett jobbágy (Viola) és családjának tragédiája
Irányköltészet vita: e regény kapcsán robbant ki
központi kérdése: mennyire kerülhet az irodalom közel a politika világához, mennyire lehet irányzatos ?
FQ kifogás Eötvös módszerei ellen: az alsó néposztályokat rokonszenvvel ábrázolja, a nemesek viszont csupa gazemberek a könyvben (ez nincs egészen így, vannak a regény nemesei közt tiszta jellemq, kiváló emberek szép számmal, de a fQ tendencia kétségtelenül nem ez)
Eötvös álláspontja: az írónak nemcsak lehetQsége, hanem egyenesen kötelessége saját kora égetQ problémáival foglalkozni
(erQsen hasonlít Victor Hugo ars poeticájára, akit Eötvös nagyra becsül, tanulmányt is ír róla)

Sajtó
Gyors és látványos változás: a századeleji, szinte a nulláról induló helyzetbQl az 1840-es évekre sokszínq és élénk sajtó fejlQdik. Miért fontos az irodalom szempontjából? --az irodalmi kommunikáció modernizálódása: a nyilvánosságot pótló magánlevél helyett valódi, nyomtatott nyilvánosság (vélemények kifejtése, viták stb)
-publikációs lehetQségek megnövekedése, változatosabbá válása (periodikus sajtó híján egy verset vagy egy novellát pl. nem lehet megjelentetni, csak egész kötetet)
-szerkesztQi pozíciók: általában írók töltik be
Mindez együtt: folyamatosabb kapcsolat a közönséggel , valamint pénzkereseti, megélhetési lehetQség

Almanachok: az almanach évente egyszer megjelenQ, kis formátumú ( zsebkönyv ), antológia-szerq kötet, csak szépirodalmat közöl, általában szép kiállítású, illusztrált, sokszor kottamellékletet is ad
Hébe, Nefelejts, Aurora
Aurora, hazai almanach
Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban sikere után Pesten telepszik le, színdarabokat ír, majd (nyugati , elsQsorban bécsi mintára) évkönyvet, almanachot készül kiadni. Az elsQ kötet: 1821 Qszén jelenik meg, 1822-re szól Program: eredeti magyar elmemívek közlése Az eredetiség kizárólagos szemponttá emelése mutatja a program újszerqségét Az 1820-as években él és mqködik még Kazinczy. Kisfaludynak és lassan kialakuló körének viszonya hozzá: furcsa . Helyesírásai elveit átveszik, szóban azt hangoztatják, hogy az Q örökébe lépnek De: az eredetiségprogram maga homlokegyenest ellenkezik Kazinczy fQ elveivel Új program, új vezér, új csapat készülQdik, az új centrumban Az Aurora elsQ köteteiben még a régi írók Fokozatosan jelennek meg az újak, a fiatalok, a 20-as évek közepére már Qk dominálnak: Bajza József, Schedel (késQbb Toldy) Ferenc, Vörösmarty Mihály,
Stettner (Zádor) György, Czuczor Gergely
Urbánus életmód és szokások, személyes kontaktus fontossága a levéllel szemben
Romantikus fordulat irodalomban és látványban egyaránt (illusztrációk, rezek ) Kiemelt fontosságú téma az Aurorá-ban: nemzeti történelem Új mqfajok: eposz, ballada, novella, vígjáték, népdal Az évtized végére megfordul a tartalomban vers és próza aránya, dominál az elQretörQ próza
1829: az Aurora népdalai : 29 darab mqnépdal, Kisfaludy és Vitkovics Mihály mqvei; a feljövQ népiesség  Kisfaludy ráérzett erre is
Kisfaludyt Széchenyi felkéri Jelenkor címq tervezett lapjának a szerkesztésére, de mire indulna, Kisfaludy meghal , meglehetQs fiatalon (1830 november)
Az almanachot éles viták után Bajzáék továbbviszik 1836-ig, akkor megszqnik

Tudományos Gyqjtemény 1817-1841
1817-ben indul, Pesten. Sokáig fennmarad
vegyes tartalom, minden tudományágból közöl cikkeket. Több fontos irodalmi tanulmány itt jelenik meg, pl:
Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819)
Katona József: Mi az oka, hogy a játékszíni költQmesterség lábra nem tud kapni Magyarországban? (1821) Teleki József: A régi és új költés különbségeirQl (1818) Toldy Ferenc: Aesthetikai levelek Vörösmarty Mihály epikus munkáiról (1826)
1828 és 1833 között Vörösmarty Mihály a szerkesztQje.
Irodalmi melléklapja a Szép-Literatúrai Ajándék, ennek a címét Vörösmarty változtatja Koszorú-ra
Erdélyi Muzéum:
Kolozsvári folyóirat, Döbrentei Gábor a szerkesztQje, 1814-18 között jelenik meg. Irodalmi és elméleti jellegq
Itt jelenik meg az a felhívás eredeti magyar dráma írására, amelyre Katona megírja a Bánk bán-t
Amikor a Tudományos Gyqjtemény megindul, elszívja az elQfizetQket - két folyóirat még nem tud megélni 1817-18-ban
Élet és Literatúra (késQbb Muzárion) 1825-1833:
Szemere Pál irodalmi és elméleti folyóirata, amelyet idQnként Kölcseyvel közösen szerkeszt. Rapszodikusan, ritkán jelenik meg, sajátos szerkesztési technikákkal (nem adja meg mindig a szerzQk nevét, egymásba tördel idQnként írásokat, nem mindig lehet tudni, hol végzQdik egyik, hol kezdQdik a másik írás, sokszor nincsenek címek). Több fontos Kölcsey-tanulmány megjelenési helye, pl Nemzeti hagyományok (1826), Töredékek a vallásról, Körner ZrínyijérQl (a tragikumról), A leányQrzQ (a komikumról) (1827)

Kritikai Lapok 1831-1836
Bajza József rendszertelenül megjelenQ elméleti és kritikai folyóirata, amellyel a szakszerq kritikát akarja meggyökereztetni a magyar irodalmi életben.
Több éles vita színtere, több fontos tanulmány megjelenési helye, pl Bajza regényelméleti tanulmánya (A regényköltésrQl) itt jelent meg elQször

Athenaeum 1837-1843
A magyar irodalmi életet uraló triász, Vörösmarty, Bajza és Toldy Ferenc lapja. Hetente kétszer jelenik meg. Színvonalas ismeretterjesztés, útleírások, a liberális eszmék és a reformok terjesztése, politikai diskurzus. Ipar, mezQgazdaság, az igazságügy és az oktatás reformjának kérdései Minták: Anglia, Amerikai Egyesült Államok Szépirodalom is, versek, novellák: Vörösmarty legtöbb verse itt jelenik meg, és az Athenaeum-ban jelenik meg elQször PetQfi-vers (A borozó) A Pesti Magyar Színház megnyitásától kezdve állandó színikritikai rovat (Játékszíni krónika) Melléklap: FigyelmezQ - kritikai lap
Az Athenaeum 1841 után lassan hanyatlásnak indul, a Kossuth-féle Pesti Hírlap népszerqségével nem tud versenyezni

Divatlapok: francia mintára létrejött laptípus, tulajdonképpen irodalmi újság, amely divatképeket is közöl (leginkább a nQi olvasók kedvéért)
Az elsQk (RegélQ  Honmqvész, Rajzolatok) az 1830-as években jönnek létre.
Az 1840-es években a fontosabbak:
Pesti Divatlap: elQdje a RegélQ Pesti Divatlap,amelyet elQször Garay János, késQbb Erdélyi János szerkeszt. 1844-tQl Vahot Imre a szerkesztQ, Q nevezi át Pesti Divatlap-nak. 1845 áprilisáig PetQfi a segédszerkesztQje, aki egy ideig kizárólag itt közli a verseit. ErQs nemzeties-népies irány,a divatképek is a nemzeti viseletet népszerqsítik. KésQbb Vahottal összevesztek a fiatal írók. 1848 végén a lap megszqnt

Életképek: Frankenburg Adolf a szerkesztQje, a nQi olvasókra figyel, polgárias ízlést igyekszik meghonosítani. 1847-ben átveszi a szerkesztést Jókai Mór és vele a laphoz csatlakoztak a fiatal írók.1848 végén megszqnt

Honderq: Petrichevich Horváth Lázár a szerkesztQ, az arisztokráciát igyekszik megnyerni közönségnek. 1845 után a lap sokat támadja PetQfit
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
A Himnusz költQje : így kanonizálódott, a legnagyobb tiszteletet kapja a neve, de ez az egyetlen mq el is takarja a többit  mintha egy tájnak csak egyetlen pontját világítanánk meg erQs fénnyel. Az a pont kiemelkedik, ami körülötte van, szinte eltqnik. De ha látszik is, a fényes pont felQl olvassuk, önkéntelenül is úgy rendezünk mindent, amit KölcseyrQl tudunk, hogy a Himnusz kerüljön a középpontba: az látszik fontosnak az életmqbQl, ami hasonlít rá, kötQdik hozzá, ami pedig esetleg nagyon más, az bagatellizálódik, az értelmezés perifériájára kerül.
Összetett, sokoldalú személyiség, sokoldalú (nemcsak irodalmi) életmq.
Kazinczy mellett kerül be az irodalmi életbe, 18 éves korában, még debreceni diákként írt neki elQször levelet
1817-ig Kazinczy táborába tartozik
Legjobb barátja lesz Szemere Pál, Kazinczy pesti triászának tagja, együtt írják a Felelet a Mondolatra címq pamfletet a nyelvújítási viták idején

1810-es évek közepe: kritikák: Csokonai, Berzsenyi , Kis János verseirQl

1817: lasztóci levelek Kazinczyhoz: Kölcsey saját útra tér:
a nyelvújítási vitákat be kellene fejezni, a nyelv fejlQdik a maga belsQ törvényszerqségei szerint
a magyar irodalom csak eredeti, saját mqvek révén fejlQdhet

1823.Himnusz, Vanitatum vanitas
1826. Mohács, Nemzeti hagyományok

1830-tól tagja a Magyar Tudós Társaságnak
1829-tQl : megyei, késQbb országos politikai pálya.
1832-36-os országgyqlés: követ (1835-ben lemond).

Utolsó éve: Wesselényi Mikós védelmén dolgozik.

Költészete
Kevés verset ír, 15-20 a legtöbb egy évben, de vannak évek, amikor csak három-négy
Induló évek: érzékeny-szentimentális versek:
Alaphang: otthontalanság, idegenség, magány, eszmények és élet ellentéte
A versek többféleképpen dolgozzák fel.
-ElsQ reakció:-elvágyódás, visszahúzódás az eszmények világába, az ellenségesnek érzett világgal szembe önnön belsQ értékeit, eszményeit szegezQ magatartás
Géniusz száll...(1812), Egykor homályos...(1813), Ideál (1813), Elfojtódás(1814), Tanács (1824)


@j – ¸ X
v
y

ú




H

d

f

’

”



n Š ¶ Ì ò ô vxz¾Øþ(f˜êLZ„ïÞÓÈӽӱӦӦӦӦӦӚӏӦӃӦӦxӚ±šÓmÓ¦ÓšÓ hkT-h7&ÎCJaJ hkT-htLPCJaJhkT-h[®5CJaJ hkT-h :fCJaJhkT-h[®6CJaJ hkT-hLstCJaJhkT-hLst6CJaJ hkT-h" ôCJaJ hkT-h4

CJaJ hkT-h[®CJaJ hkT-h[®CJOJQJ^JaJ hkT-h" ôCJOJQJ^JaJ*jØ 9
X

b Z¾êL„ÂÈZVt8°ØXÞD Ž!óììììåååììåìååååÜììììììåå¤ ¤gdkT- ¤gdkT- ¤gdkT-
$¤ ¤a$gdkT-„´ÎÜî(„ŽÄÆàx¨â ’œžòôþVtØÚRT~ÚÜÈ8žþ--6-8-@-D \ 0$õêßêõêÓÇ»Óê°ê¥êߚߏêßê~êßêßêß°êßêsêsssê¥ê hkT-h;{CJaJ hkT-h[®CJOJQJ^JaJ hkT-h" ôCJaJ hkT-h7&ÎCJaJ hkT-h :fCJaJ hkT-h0ØCJaJhkT-h :f6CJaJhkT-hÉ:Î6CJaJhkT-h[®6CJaJ hkT-hLstCJaJ hkT-h[®CJaJ hkT-hÉ:ÎCJaJ+Ž!V#Â#*$ø$X%Z%r% &e&Ç&Ö&<(È(Ê(

)ö)*
+L+²+ú-š.Ö/è0øñññññçñññÞøøøñøøøÕÐÐÐñøgdkT-¤ ¤gdkT-¤ ¤gdkT- $ ¤a$gdkT- ¤gdkT- ¤gdkT-0$2$%>%T%V%X%Z%r%e&y&œ&Ÿ&Ç&Ö&ì&í&:(<(È(Ê(ô(
)

) )T)¢)¤)ô)ö)
+L+l+<,>,„,&-õêßêßÔɽê²êßê¡êßê²ê•‡y‡nßêÉênê\²êß²ê#hkT-h[®5CJOJQJ^JaJ hkT-htLPCJaJhkT-h;{56CJaJhkT-h[®56CJaJhkT-htLP5CJaJ hkT-h[®CJOJQJ^JaJ hkT-h" ôCJaJhkT-h[®5CJaJ hkT-h7&ÎCJaJ hkT-h0ØCJaJ hkT-h;{CJaJ hkT-h[®CJaJ hkT-h¨I©CJaJ$&-(-:-<->-N-x-‚-„- -¢-Æ.Ú.¸/¾/ä0æ0è0ú0ü0 1V1d1h1|1¢1Î1è122*2¤2¶2ø23
3.3õêßêßêßÔßÔßÔßÔßÉßÔ½±ÔÉߟŸÔvÔßÔßõße hkT-h[®CJOJQJ^JaJ hkT-htLPCJaJhkT-h[®6CJaJ#hkT-h :f5CJOJQJ^JaJ#hkT-h[®5CJOJQJ^JaJhkT-h¨I©5CJaJhkT-h;{5CJaJ hkT-h¨I©CJaJ hkT-h;{CJaJ hkT-h[®CJaJ hkT-h7&ÎCJaJ hkT-h" ôCJaJ$è0h1Î1,2
303Ü3¨4ð4 5r5b6æ6è6ê67v7ì758[8¼8'9Y9•9øïèèßèèïÔèÏÏÉÉßøøøïøøïø@&gdkT-gdkT-
„ ¤^„gdkT-¤ ¤gdkT- ¤gdkT-¤ ¤gdkT- ¤gdkT-.303Š3ü34,4@4B4¢4¤4¨4À4Â4ð4 5r5‚5 5à5ò5ô566&64666>6^6|6ä6ê67ïäÙäÙäÙäÎ伪¼äÙ䟔Ÿˆ|äqŸqäfäÙÎU hkT-h[®CJOJQJ^JaJ hkT-h7&ÎCJaJ hkT-h" ôCJaJhkT-h[®6CJaJhkT-hV±6CJaJ hkT-h‚f¢CJaJ hkT-h¨I©CJaJ#hkT-hõKª5CJOJQJ^JaJ#hkT-h[®5CJOJQJ^JaJ hkT-hõKªCJaJ hkT-h;{CJaJ hkT-h[®CJaJ hkT-h;{CJOJQJ^JaJ-727:7<7Œ7”7Ä7Ü7Þ7-8 858@8C8[8d8q8‚8»8¼8À8Á8Í8ï8#9&9'9;9B9Y9•9¬9z:Š:œ:È:þ: ;;4;<6<:<<<º<Â<Ö<ö<ø< =õêõêõêõßêÔê°ÂêÔêõêõ¥õêÔõê“Âêõêˆêõêõêõêõê}êÔßêÔß hkT-htLPCJaJ hkT-h
Z‰CJaJ#hkT-h" ô5CJOJQJ^JaJ hkT-h" ôCJaJ#hkT-h}N5CJOJQJ^JaJ#hkT-h[®5CJOJQJ^JaJ hkT-h¨I©CJaJ hkT-h7&ÎCJaJ hkT-h[®CJaJ hkT-h}NCJaJ1•9­9D:;:<<<º?AAPBÐB,C D^DDEGÜGøIÌK^M†MÔM@NøøñññññøøëññæææáááñññÖÑÑgdkT-
„Ä ¤`„ÄgdkT-gdkT-gdkT-@&gdkT- ¤gdkT- ¤gdkT- =(=Ê=
>J>^?œ?AA*APAìA$BLB^B¦BBClC^D~D€D´DbEàEâEFF@F2GNbN€N‚N„NØNOºOúOP P"PxPzPÖPþQ?R@RRŽR§R"U^U˜UÈUÌU¸V¼VTWVWXWrWÚWõêõêßêõêÔêÔêÔêÔêÉêÉê¾Ôê¾ê³¨ê¨ê¨’¨†z¨¾o¾oo hkT-h€|iCJaJhkT-htLP6CJaJhkT-h‚f¢6CJaJ hkT-hÌO%CJaJ hkT-hšY‡CJaJ hkT-h‚f¢CJaJ hkT-h”2”CJaJ hkT-htLPCJaJ hkT-hílMCJaJ hkT-h>% CJaJ hkT-hùj…CJaJ hkT-hæ?ÃCJaJ hkT-h}NCJaJ+@N‚N|PþQŽR˜UÌUXWðXòXJYˆZ[Æ]F`¬a6bd0død¤e~fÈf¸h mm¤múóìììììììììììììììàóóóóóóóó
$¤ ¤a$gdkT- ¤gdkT- ¤gdkT-gdkT-ÚWFXRX`XîXðXòXFYHYJY†ZˆZ _F`ò`þ`,a|a”aªa&b4bd0d:d% CJaJ hkT-h€|iCJaJ hkT-hùj…CJaJ\d€d¢e¤eÄeðefÈf gBgjgœg¢gÔgÖgägèghhh6hFhHhfhjh€h„h˜h(itivi”i–i˜iÊiÌišjžjäjêj°kŽl°lÔlælm mmõêßÔêÉê¾²¾¦¾¦¾¦¾¦¾¦¾¦¾¦¾¦¾¦¾›¾¦›¾¦›¾¾¾¾„¦¾y hkT-hü'ÏCJaJhkT-hª+[6CJaJ hkT-h„$CJaJ hkT-hùj…CJaJhkT-h
(¨6CJaJhkT-h
(¨5CJaJ hkT-h
(¨CJaJ hkT-hÜ)÷CJaJ hkT-h>% CJaJ hkT-hhUCJaJ hkT-hUFCJaJ hkT-h :fCJaJ/mŽmmømoo ofojoloŠošoœožoØodpjpÖpÚpèqêqüqFrJrRr\rtr–ršrªr¬r®rtt4t8tPtõêõßõÔõɽ±£•±êõŠêɊêŠõêêõêõsõhõê]õ] hkT-h„$CJaJ hkT-hÔFOCJaJhkT-hü'Ï6CJaJ hkT-hS¯CJaJ hkT-hÏ$±CJaJhkT-hùj…56CJaJhkT-hü'Ï56CJaJhkT-hü'Ï5CJaJhkT-hùj…5CJaJ hkT-hùj…CJaJ hkT-hUFCJaJ hkT-hþ ÎCJaJ hkT-hílMCJaJ hkT-hü'ÏCJaJ$¤m ohojoložo4p¬rt¢uÊuBvrxeyª|¬|,~
þ\„B…R…‡ïãããÛÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÈÔ
$¤ ¤a$gdkT- ¤gdkT-
&
FgdkT-


&
F„^„gdkT-
&
F„ƒ„˜þ^„ƒ`„˜þgdkT-Ptptæt&u*ufužu u¢uºuÈuÊu@vBvºv
w"wbwvwÎwÞwxx
x(x0x=xVxrx„xŽxóèÝÒèÒèÇ»­Ÿ”ˆ”}”rÒrÒrÒg}Ò}Ýg[MhkT-hñ{Á56CJaJhkT-hñ{Á5CJaJ hkT-hñ{ÁCJaJ hkT-h2^ÚCJaJ hkT-hÜ)÷CJaJhkT-hS¯6CJaJ hkT-hS¯CJaJhkT-hÏ$±56CJaJhkT-hü'Ï56CJaJhkT-hü'Ï5CJaJ hkT-hùj…CJaJ hkT-h>% CJaJ hkT-h„$CJaJ hkT-hü'ÏCJaJhkT-hü'Ï6CJaJŽx•xÖxdyey|&|2|ª|¬|î|}~(~,~Ð~ì~
<bìƒðƒþƒ„„-„)„+„;„<„Մׄé„ê„A…õêßÔßÉ߾꾳¾É¾³§™ÉŽÔŽƒwƒwƒwƒwƒŽl`lŽhkT-h&}Š6CJaJ hkT-h&}ŠCJaJhkT-h‹H¦6CJaJ hkT-h‹H¦CJaJ hkT-h•PˆCJaJhkT-h˜T956CJaJhkT-h˜T95CJaJ hkT-h˜T9CJaJ hkT-hþ ÎCJaJ hkT-h>% CJaJ hkT-hÏ$±CJaJ hkT-h…"ëCJaJ hkT-h„$CJaJ hkT-hñ{ÁCJaJ#A…B…†Ø‘&‘H‘J‘`‘l‘˜‘Ì’Ò’Ô’Ö’(“@“B“” ”L”N”h”z”†”¬•À•Ä–æ–—— ———@—Ô©î©­­ ­$­P­R­h­j­˜¯Â¯è¯ø¯ú¯°°õäõÙÎÙÎÙÂÙηÎÙ¥ä¥õ™õ·õ™·õ™õ™õŽõ™õ™õ™õ·õ·õ·õ·õ™õ‚õ™‚hkT-htLP6CJaJ hkT-hÏ$±CJaJhkT-h,'6CJaJ#hkT-h,'5CJOJQJ^JaJ hkT-h>A–CJaJhkT-h :f6CJaJ hkT-hO?äCJaJ hkT-h :fCJaJ hkT-h,'CJOJQJ^JaJ hkT-h,'CJaJ3‡žˆÀ‰VŠ˜ŠÊŠ¾‹ÎŒŽÈŽ hØÖ’B“|–D—â—L˜Ø˜~™4›

œÖœúŸÄ B¥øøøóóøøøøøîîîåøøîîîîîîîøîø¤ ¤gdkT-gdkT-gdkT- ¤gdkT-B¥ˆ§\¨ªªêªP­f¯°I°Ç°L²`²¢²"³h³Ð³Ò³
´x´¬´,µÈµ¶ò¶øóóîøøøøøøøééäääîøóóßßÚßgdkT-gdkT-gdkT-gdkT-gdkT-gdkT- ¤gdkT-°R°^°_°q°Ó°ä°å°±±
±L²\²^²x²’²h³–³Ò³ð³ú³ü³¬´®´,µ.µ¶
¶²¶î¶ò¶·pºrºº®º0¾2¾¨ÀÐÀîÀþÀ.Ã0Ã6Ã@ÃõéõéõéõéõéõÝÑÝÃõ¸õÝÃéõ­õ­õ­õ¢õ­õ¢ÝÃõ¢õ­õ—õŒõ{ hkT-hšA?CJOJQJ^JaJ hkT-hu¼CJaJ hkT-hkG>CJaJ hkT-htLPCJaJ hkT-h>A–CJaJ hkT-hàuûCJaJhkT-h,'56CJaJhkT-hu¼5CJaJhkT-h,'5CJaJhkT-h,'6CJaJ hkT-h,'CJaJ-ò¶j·ž¸pºrº¾ºŒ»¾½2¾”¾f¿|ÁnÂ0Ã6ÃBÚÆâÇBÈ
É

ɚÊÊÊøÊøññññììììçññññÛñÓÓÓÓññʤ ¤gdkT-
&
FgdkT-
$¤ ¤a$gdkT-gdkT-gdkT- ¤gdkT- ¤gdkT-@ÃBÃxÃFÄ¢ÄðÄnÅ"Æ:ƚƜÆFÇLÇfÇlÇâÇäÇBÈDȤȬÈÂÈÚÈôÈÉ
É

É ÉšÊ¢Ê¦Ê¸Ê¼ÊÊÊøÊËLËÏ
Ï*Ð.ЄÐïäÙÎäÎäÎäÎäÂäÂäÎäÎä·Î¬·¬ä¡•¡‰¡‰¡‰w¡‰¡l¡•¡ hkT-hì@æCJaJ#hkT-h þ6CJOJQJ^JaJhkT-h þ6CJaJhkT-h þ5CJaJ hkT-h þCJaJ hkT-h¢9ôCJaJ hkT-htLPCJaJhkT-h6CJaJ hkT-hu¼CJaJ hkT-h
(¨CJaJ hkT-hCJaJ hkT-hª+[CJOJQJ^JaJ)„ÐÂÐþÔÕ&Ö(ֶ֘ÖöØيڜڞ۾ÛÜÜÜHÜJÜ\ÜÝÝݦÝÞ.Þ°Þ²ÞÒÞ|ߖßÔßØßÞßõêßêßêÔêÔêÈêõêõº¬ •ŠßŠsŠsŠshŠs\shkT-h¢9ô6CJaJ hkT-hW8CJaJhkT-h6CJaJ hkT-hv CJaJ hkT-hCJaJ hkT-h]64CJaJhkT-h]645CJaJhkT-h56CJaJhkT-hì@æ56CJaJhkT-h þ6CJaJ hkT-h1ïCJaJ hkT-hì@æCJaJ hkT-h þCJaJ hkT-h’cCJaJ!øʐÔâÔ(ÖÙRڂÛÜÜ^Ü°Ü„Ý ÞÆà2áôá âòâ²ãšäúäˆéŠéÆé÷ððððððððëëÞð÷ðÕÕððÌðð𤠤gdkT-¤ ¤gdkT-

„„^„`„gdkT-gdkT- ¤gdkT-
&
FgdkT-Þßêßìß.àHà¸à`ááÞáîáôáââ âŽââžâ¶â¸âðâòâœãõêßÔÈÔÈÔÈÔ·¥‘}·i}X}F; hkT-hÓq{CJaJ#hkT-hÓq{5CJOJQJ^JaJ hkT-htLPCJOJQJ^JaJ&hkT-h”\~56CJOJQJ^JaJ&hkT-h¢9ô56CJOJQJ^JaJ&hkT-hW856CJOJQJ^JaJ#hkT-h”\~5CJOJQJ^JaJ hkT-h¢9ôCJOJQJ^JaJhkT-h¢9ô6CJaJ hkT-h¢9ôCJaJ hkT-hW8CJaJ hkT-hCJaJ hkT-hÂ
ˆCJaJœã¬ãÄãîã<äFäšä¨äªä¾äÐäàäöäøäúädåtåvå®å²åŒç,è–è¼èÎèøèüè é>éóèóèóèÖÅÖ³Ÿ³³è‚wèlèlèóèóè`U hkT-h7„CJaJhkT-h[66CJaJ hkT-h”\~CJaJ hkT-htLPCJaJ hkT-h]64CJaJ#hkT-h”\~5CJOJQJ^JaJ&hkT-hÓq{56CJOJQJ^JaJ#hkT-hÓq{5CJOJQJ^JaJ hkT-hÓq{CJOJQJ^JaJ#hkT-hÓq{6CJOJQJ^JaJ hkT-hÓq{CJaJhkT-hÓq{6CJaJ>é@éZéˆéŠé¦éªé®é²éÄéÆéàé êÄëæëìììì.ì0ì2ìDìFìäìèìí¤í|î€îïÊïð€ðžðóçÜÎÀó´ó©óÜ©Üóܞܓ…ymbybžWžWžWžWžW hkT-h¾KgCJaJ hkT-hgãCJaJhkT-hgã6CJaJhkT-h6CJaJhkT-h]6456CJaJ hkT-h þCJaJ hkT-h”\~CJaJ hkT-h]64CJaJhkT-hÓq{6CJaJhkT-h7„56CJaJhkT-hu¼56CJaJ hkT-h7„CJaJhkT-h[66CJaJhkT-h7„6CJaJ"ÆéøêììFìŠótôvô’õ*önö¦ù¨ùZû\ûtüªü–t¾âävxòøøøøøøøëëëëëëëøãÞÞÞÞÞÞÞÞÞgdkT- $a$gdkT-

„„^„`„gdkT- ¤gdkT-žðÂð„ñ”ñ–ñÞñlòrò–ò˜òšò<óRóhóˆóŠó$ôDôrôtôvôŠôŒô$ö&ö(ö*ö0öNönöŽö¤ù¦ùºùZûjû&üõêÞêÓêȼÈê±êÞêÓÈõÈ©ž’ÈӇÓ|±‡õp‡õd‡d‡hkT-hüŽ6CJaJhkT-h”\~6CJaJ hkT-hgãCJaJ hkT-hüŽCJaJhkT-hgã5CJaJ hkT-hkT-CJaJ hÂ
ˆCJaJ hkT-h þCJaJhkT-hÂ
ˆ6CJaJ hkT-hÂ
ˆCJaJ hkT-hW8CJaJhkT-h¾Kg6CJaJ hkT-h¾KgCJaJ hkT-h”\~CJaJ$&üpütüªübŠL‚ŽÄ„ À Â Ä â ä %1

8
R
j
ˆ
œ
¨
º
Î
Ø
ê
ü
þ


PR$R(R*R`TvT,]<]L]R]D^T^`^j^x^‚^°_Ä_Ê_
`

`è`ð`õêÞÓÇÓÇÓÇÓ¼Ó¼Ó¼ÓÞÓ±ÓÇÓÇÓÇÓÇÓÇÓ©Ó§ÓÇÓ©ÓÇÓÇӜÓÇÓÇÓÇÓÇÓêӜhkT-hô w6CJaJ hkT-hô wCJaJU hkT-CJaJ hkT-hà1‘CJaJ hkT-hóv)CJaJhkT-hÝ

Õ6CJaJ hkT-hÝ

ÕCJaJhkT-hÝ

Õ5CJaJ hkT-h þCJaJ hkT-h‚QºCJaJ8òÀ@B‚ÆÈ „ è ê %&1„±ú! 8
ü
þ
0PfP PâP

QLQ‚Qúúúúúúúúúúúúúúúòúééúúúúúúúú„h^„hgdkT-
&
FgdkT-gdkT-Hogyha pályád ellenébe
Küzd az álnok vad gQgjébe,
S tQrt hány minden lépteden;
S nincs ki nyújtson hív oltalmat
Vészhozó ösvényeden:
Menj! S temesd el bús fájdalmad
Hol vár reád szent magány;
S vonj korlátot álmaidból,
S alkoss ideáljaidból
Szebb világot akonyán. (Tanács)



A klasszikus antikvitás kultúrája, mqveltsége mélyen átjárja a verseket (versformák, mqfajok: anakreóni dal, pindaroszi óda, monodikus ódaformák, epigramma; illetve mitológiai és antik történelmi utalások sokasága, még olyan kései és abszolút nemzeti témájú versben is, mint pl. a Zrínyi dala:
S messze képét bújdosó magzatja
Még Kalypso keblén is siratja,
S kart feléje búsan vágyva nyújt? 

Önjellemzése 1814-bQl (Döbrentei Gáborhoz írott levelében): Nekem a géniusz határtalan lángoló szívet s határtalan hév beszédet nyújtott. Innen ez a hyperbolákkal teljes nyelv; innen a homályos, dagadó ének.
Nem zavarja, amit a szerkesztQ a szemére vet, hogy ti. nem érthetQek a versei
Vállalt önjellemzése a homály ( késQbb is magasra értékeli a sötéttiszta , a helldunkel , vagyis a kevert, összetett tónusok, minQségek megjelenését maga és mások mqveiben - ez romantikus sajátosság, a klasszicista poétikai gondolkodás inkább a tiszta , élesen elkülönülQ minQségeket kedveli)
Hogy verseim homályosak?Azt én elhiszem /.../ Dagályos; úgy mondod. Igenis; de ezen dagály a szentimentalizmusnak, s sokaknál igazán a szívnek a nyelve .

A költészetet magát tematizáló , ars poeticának olvasható versei ebben az idQszakban klasszicizáló, idealizáló jellegqek:
Ne múzsa, lantod reszketQ hurjára
Ne jQjön semmi durva, semmi rút,
Szennyetlen áll a gráciák oltára,
Hol nyitva minden szépnek van az út (Szerelem 1814)

- Az én második fajta reakciója az idegen és ellenséges világra: tqrés és küzdés.Szintén erQs antik kötQdés (sztoicizmus)
Küzdés 1814, Rény 1816, Élet 1814
A szenvedés tudomásulvétele, a csüggedés ellenében a belsQ erQ: ez a sztoikus morál végig jellemzQ írásai jó részére, értekezQ prózájára is (vö. Parainesis). Ezt az arcát ismerjük legjobban:
ErQt a férfiú lelkébe,
Ne fogja szívét csüggedés,
S öröm ha jön s ha szenvedés,
Egyformán lépjen ellenébe. (Élet)

A harmadik válasz az irónia és a szkepszis, amit sokkal ritkábban hangsúlyoznak:


Mi haszna bú? Mi haszna gond?
Törvényt ki szab s határt?
Szerencse köt, szerencse bont,
S vakon használ vagy árt.

Hát mért törQdöl a világ
Sorsán, maroknyi por?
Szárad s kihajt a szQlQág,
Lesz Qsszel újra bor.
S kedved ha most mámorba fúl,
Alvás után feljózanúl,
S kerül megint a sor. (Vigasztalás)



Vö. még Bordal, Vanitatum vanitas
(Prózában: Mohács, ElQbeszéd)

- Eszmények világa: elvont : Igazság, Szabadság, Rény
1817 tájától jelenik meg értékként az eszmények között a haza, a nemzet (Rákos nimfájához, Rákóczi, hajh..)
Az antik erkölcsi ideálok mellé vagy Qket felváltva a magyar történelem hasonló szerepq hQsei lépnek :Zrínyi: magyar Leonidás (Körner ZrínyijérQl)

1820-as évek eleje: visszavonulás, magány: volt egész év, hogy az udvarról ki nem mentem ki írja késQbb.
A paraszt dal tónját találgatja

1823. újra fölveszi régi irodalmi kapcsolatait, többet is ír.
Nagyközösségi versek, a történelem, a nemzet problémái: többféle hang és közelítés:
-magas pátosz, felszólítás tettekre : elsQsorban epigrammákban: pl Huszt, Áldozat, Emléklapra
-tragikum: Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke
-irónia: Vanitatum vanitas
Romantizálódó nyelv, éles ellentétek, végletek
A korábbi nyelvi esztétikum-eszményt ( semmi rút ) gyakran felrúgó szóhasználat: kánya , kígyó, féreg, vad csoport, rút szenny
Képviseleti beszédmód (paraklétoszi szerep)
Történelem: tragikus, pusztulásba vezet
Himnusz(1823 január): az értéktelített múltnak (dicsQség, bQség) nincs szerves folytatása, önmaga ellentétébe fordul, szétesik minden: bQség, boldogság helyett vérözön, lángtenger, dicsQség helyett legyQzetés, haza helyett fenyegetQ ellenséges tér ( nem lelé honját a hazában ).
A Himnusz-ban van lehetQség a fordulatra, igaz, csak isteni beavatkozás eredménye lehet a víg esztendQ
A két Zrínyi-versben (1830, 1838) nincs  a nemzethalál látomása
Szent föld  pusztaság, hQ szerelem  fásult szív, hQsi múlt  gyáva jelen
A balsors (Himnusz, Paulina emlékkönyvébe) és a bqnök (Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke) kettQse


Törvényem él. Hazád Qrcsillagzatja
Szülötti bqnein leszáll;
Szelíd sugárit többé nem nyugtatja
Az Qsz apák sírhalminál.
És más hon áll a négy folyam partjára,
Más szózat és más keblü nép;
S szebb arcot ölt e föld kies határa,
Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép. (Zrínyi második éneke)



Irónia:
Vanitatum vanitas .(1823 április)
Cím: Biblia, a Prédikátor könyve
Végletes értéktagadás, irónia, szkepszis


Sándor csillogó pályája
Nyúlvadászat, Qzfutás,
Etele dúló csordája
Patkánycsoport, foltdarázs;
Mátyás dicsQ csatázási,
Napoleon hódítási,
S waterlooi diadal:
Mind csak kakasviadal .


Már a kortársak is nagy mqnek tartották, Arany Jánosnak is kedves verse volt
Kemény dió az értelmezQknek (néhány javaslat a 20. század végérQl: Németh G. Béla: önmegszólító vers, Lukácsy: halálvers, halálra készülQ vers; Szauder: teleologikus, célelvq világkép felbomlása; Csetri: a végtelen eszméje, az ember és a földi élet ahhoz mért jelentéktelensége; Borbély Szilárd: szövegkapcsolat régi , a földi élet hívságosságára figyelmeztetQ egyházi énekekkel; Kovács Zoltán: romantikus irónia)
Romantikus irónia:a német romantikában alakul ki a régebben csak stilisztikai-retorikai kategóriaként használt iróniának új értelmezése: világszemlélet, a világhoz való viszony

Kölcsey önmeghatározásai.
Olyan vagyok, mint a görög dithyramb, egyik érzésbQl a másikba, egyik humorból a másikba ontom magamat (Szemeréhez 1817)
De, fájdalom! Engem a humor gyakorta megszáll, s így lQn, hogy írásaimban állandó principiumokat nem követheték. Most egy bizonyos gondolatba szerelmesb voltam, mint Belurgerius a maga Homérjába: majd éppen az ellenkezQjét válsztottam zsinórmértékül /.../ Itt egy vidám órában mindent hittem: ott egy setét pillantatban mindenben kételkedtem. Szóval írásomnak minden lapja úgy állott a másik után: mint két ellenkezQ prókátori allegátió
(ElQbeszéd , megj. 1826)

Humor: Kölcsey szerint ...a tragikummal vegyes komikai pathos

Kísérletei új mqfajok meghonosítására:
népies dal ( paraszt dal )(Hervadsz, hervadsz..., Csolnakon)
ballada (Róza, Dobozi, A csákányi menyekzQ, Szép Lenka, Éji temetés)

Novellái
1830-as évek
A karpáti kincstár, A vadászlak , A ferrói szent fa (ezt nem fejezte be)
Már a kortárs kritika is (pl Vörösmarty) azt értékeli nagyra bennük, hogy nem a cselekmény érdekességére, hanem a figurák lélektanára összpontosít a szerzQ

ÉrtekezQ próza
Több területen is igen jelentQs:
Irodalomkritika, esztétika (Q írt magyarul elQször elemzQ tanulmányt a tragikum és a komikum természetérQl, Theodor Körner Zrínyi-drámája, illetve Kisfaludy Károly LeányQrzQ címq vígjátéka kapcsán), történetfilozófia, politika (országgyqlési beszédei és naplója)
Fontosabb hatások: görög filozófia (kötetnyi jegyzete maradt fönn), felvilágosodás, német klasszikus filozófia (Kant, Herder)

Mohács
Történetfilozófiai esszé, a mohácsi csata 300. évfordulója az apropója
Két szólam: a magányos ábrándozó és a hideg vizsgáló boncolgatja az emlékezés, a múlthoz való viszony kérdései
Magányos ábrándozó szólama: érzelmek, lelkesedés, ideálok, pátosz
Hideg vizsgáló szólama: ráció, kételkedés, irónia
Eldöntetlen vita. A befejezQ részben nagy és emelkedett, szenvedélyes kirohanás a múltját feledQ, hideg nemzedék és nemzet ellen;
>De ti mindezekkel nem gondoltok ; ti egyenként külön világgá teszitek magatokat; s parányi köreitekben elszigetelve kerengetek. Jön a költQ, s énekét a hajdanról elzengi; de ki hallgatja Qt? (.../ Mit akartok? Azt várjátok-e, hogy a halottak sírból felszálljanak? Hogy rémletes arccal jelenjenek meg álmaitoknak? És mit fognátok felelhetni, ha szavaikat felemelnék ? mondván : «Nép, mi vagy? ..
Majd a hideg vizsgáló keserqen szatirikus önarcképe zárja a mqvet:
És te jámbor szónok, örülj hallgatóid nemlétén. Mert lehetsz-e bizonyos, ha azok ékesszólásod egész mutatványát nem epeömlesnek tulajdonítnák-e? Azért, uraim, isten veletek! Én úgyis nem sokára az én halottaimhoz költözöm; elQre . tudván sorsomat, hogy el leszek feledve, mint Qk.

Nemzeti hagyományok
(1826-ban jelent meg az Élet és Literatúrá-ban, Szemere Pál folyóiratában, cím nélkül, Cselkövi álnéven  Kölcsey többször is használta ezt az álnevet)
Az eredetiségprogram elméleti megalapozása
Herderi organikus metaforával indít: a nemzetek élete mint az egyes ember élete
(J.G.Herder: a késQfelvilágosodás német filozófusa, a historizmus megalapozója. Az egyes nemzeteknek önértéket és sajátos karaktert tulajdonít, amely legjobban a nyelvben, a hagyományokban és a népköltészetben nyilvánul meg. Kultúrnemzet-típusú nemzetfelfogás)
Kölcsey: valódi eredetiséget az európai irodalmak közül egyedül az ókori görögök képviseltek, mindenki más Qket utánozta (eszményi, apollói görögség-kép)
Kereszténység: a kultúrát egységesítQ hatás
Romantika: Kölcsey széles értelemben használja a kifejezést: romantika minden, ami az antikvitás után , a nemzeti nyelvq irodalmakban létrejött. JellemzQi: tündérezés, ritterség , szerelem
Voltak nemzetek, amelyek idQrQl idQre megújították irodalmukat saját hagyományaikból, mások ( így a magyar) nem
Eredetiséget csak a népköltészet képvisel: Úgy vélem, . hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni; szükség tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vessünk tekintetet.
Ám a népdalok vizsgálata csalódást kelt: a történetet zengQk nem elég régiek, nem a nemzet történelmének nagy alakjait és tetteit éneklik meg, csak a legközelebbi divatharamiákat (betyárballadák, ponyvaballadák)
A pillantat érzéseit zengQ dalokban lát ugyan szépségeket ( könnyq szállongás , geniális szökdellés ), egészében mégis üres, ízetlen rímjáték nevetséges tarkaság jellemzi Qket
(Nehéz megítélni, mit ismerhetett Kölcsey és nemzedéke az orális hagyományból. Az elsQ komoly népköltési gyqjtemény, az Erdélyi János szerkesztette Népdalok és mondák 1846-48-ban jelent csak meg, régi balladaszövegek ebben sem voltak. A régi balladák legtöbbje nyomtatásban csak 1863-ban , Kriza János gyqjteményében jelent meg elQször)
Végkövetkeztetés: a dráma és a játékszín fejlesztése lehet a nemzeti eredetiség irodalmi programjának vezérelve :
A poézis minden nemei közt ez áll a közönséges életkörrel legegyenesb s legkönnyebben érezhetQ öszvefüggésben .
Vörösmarty Mihály (1800-1855)

A reformkor irodalmának koszorús költQje , az Aurora-körbQl kinövQ irodalmi elit legszqkebb vezetQ csoportjának tagja.
A 19. század elsQ felében tipikusnak mondható életút: elszegényedett nemesi család (Fehér megye, Kápolnásnyék), ahol már az apa is alkalmazásban áll (gazdatiszt), gyerekeit taníttatni akarja.
Vörösmartynak apja korai halála után fiatalon saját lábára kell állnia.
NevelQi állás a Perczel-családnál (1818-1826)
biztosítja megélhetését és tanulását (1824-ben tesz ügyvédi vizsgát)
gazdag könyvtár, Börzsönyben (Perczelék birtokán) több mqvelt, irodalomkedvelQ barát társasága (papok: Egyed Antal, Teslér László)
nagy érzelmi megrázkódtatás, szerelme Perczel Adél (Etelka) iránt
1828-32. pesti barátai a Tudományos Gyqjtemény szerkesztQi állását szerzik meg neki  végleg Pestre költözik
1830-tól tagja a Magyar Tudós Társaságnak (nyelvtudományi osztály), részt vesz munkáiban (bírálatok, nyelvészeti munkák); 1836-tól tagja a Kisfaludy társaságnak
1837-1843: Bajza József és Toldy Ferenc mellett az Athenaeum szerkesztQje (Qket hármukat hívják már a kortársak is az Athenaeum triászának)
Az Athenaeum-ban: színikritikák, dramaturgiai írások (Elméleti töredékek)
1842-tQl a Nemzeti Kör elnöke
1843. feleségül veszi Csajághy Laurát
1848. tagja az elsQ népképviseleti országgyqlésnek
1850-tQl családjával Baracskán és Nyéken él
1855. nov. 19. meghal

A földi menny keresése :Martinkó András szerint: az egész Vörösmarty-életmq értelmezQ metaforája lehet
Mennyet kell a földön is keresni,
Mennyet, a föld úgyis elveszendQ,
ElveszendQk, akik rajta élnek (Földi menny)
Költészetében menny-elvq :-ifjúság, szerelem, a szív világa, költészet, képzelet, álom, elmúlás
Föld-elvq: ráció, valóság, érzelmek nélküli élet
A feszültség igazi feloldása: egyetlen mq, a Csongor és Tünde. Égi és földi összebékülése a szerelemben
1830-as évek közepétQl: a lírai versekben: új menny-forma : a közösségért, a hazáért való cselekvés jelenik meg, szív és ész együttese
vö.pl. A Gutenberg-albumba:
S áldozni tudó szív nemesíti az észt...

Vörösmarty képe az irodalomtörténeti kánonban: eposzköltQ, lírai költQ, a Csongor és Tünde szerzQje  ezeket emelik ki
Sok dráma, végig az egész pályán, de a tipikus Vörösmarty-dráma nem hasonlít a Csongor-ra, saját kora a Marót bán-t és a Vérnász-t becsülte legtöbbre

1820-as évek: az eposzok korszaka
tíz eposznak tekintett mq, közülük kettQ (A Délsziget, Magyarvár) töredék, egyet (A hqség diadalma) Vörösmarty nem adott ki
Zalán futása (1825).: eposz a magyar honfoglalásról, Anonymus krónikája nyomán
-ez a mq tette a költQt igazán ismertté , legalábbis az irodalmi élet köreiben (Toldy: nemzetünknek most virít eposzi lelkesedésq kora )
-honfoglalás, eposz: mindkét hívószó a 18. század közepétQl foglalkoztatja az írókat
-eposz: az antikvitás óta a legnagyobb presztizsq mqfajok egyike, a klasszicista alapú poétikai gondolkodásban a mqfaji hierarchia legfelsQ szintjét osztja meg a tragédiával. Súlyos hiánynak érzékelik már a felvilágosodás idején, hogy nekünk nincs (Zrínyi: ambivalens a hozzá való viszony, nagy költQnek tartják, de verselése miatt nem tekintik igazán sikerültnek a Szigeti veszedelmet)
-honfoglalás: Anonymus gestájának felfedezése (1742) óta terjed az a felfogás, hogy Árpád az igazi honfoglaló, a korábban legfontosabb Qsnek tartott Attila inkább hivatkozási alap lesz (az Q elvesztett örökségét jön visszafoglalni Árpád)
-kísérletek az Árpádot középpontba állító honfoglalási eposz írására: Ráday Gedeon (1750-es évek), Csokonai Vitéz Mihály(1790-es évek)  töredékek
Az 1820-as években mindenki tudja, hogy Pázmándi Horvát Endre, az idQsebb költQgeneráció tagja Árpád-eposz ír  részletek jelennek meg belQle, de csak 1834-re lesz kész
1823: a Hébe címq almanachban megjelenik Aranyosrákosi Székely Sándor A székelyek Erdélyben címq kiseposza
Ebben a közegben ír Vörösmarty
Zalán futása: az alpári csata, Zalán dunai bolgár fejedelem legyQzése áll a középpontban
-poétikai minta: Vergilius Aeneis-e
-történetfilozófia: ciklikus, ezt mutatja a mq szerkezete is (Szörényi László)
-mitológia: minden eposzköltQ számára problematikus, nagyon keveset lehet tudni a magyarok Qsvallásáról. Vörösmarty: fantázia, illetve mintának a perzsa dualizmus: Hadúr: hadisten, ugyanakkor a történelmi kerék felszálló ágában lévQ népek, a mq világában a magyarok védQistene; Ármány: gonosz rémisten. Mellettük: tündérek (Délszaki Tündér: önfeláldozása Hajnáért,a nQi fQszereplQért)

Ismert történelmi eseményekrQl (honvédQ harcok) írott eposzai még :
-Cserhalom
-Eger
Történelmi hátterq, de a magánélet konfliktusait, az egyén pusztító szenvedélyeit (gyilkos féltékenység, nemzedékeken át tartó bosszú) helyezi az elQtérbe két rövidebb, tragikus eposz:
-Széplak
-A két szomszédvár
Fantasztikus, mesei, mitologikus, tündérezQ eposzai:
-Tündérvölgy (ún. Zrínyi-strófában)
-A Délsziget (érdekesség: töredékként publikálja, ami az irodalmi gondolkodás romantikus korszaka elQtt nem volt szokás)
-A Rom
A Tündérvölgy elsQ versszakait romantikus ars poeticának is lehet olvasni:


Mit tudtok, ti hamar halandó emberek,
Ha lángképzelQdés nem játszik veletek?
Az nyit mennyországot, poklot elQttetek,
Belenéztek mélyen, s elámúl lelketek.

Én is oly dalt mondok világ hallatára,
Melynek égen, földön ne légyen határa,
Amit fül nem hallott, a szem meg nem jára,
Azt én írva lelém lelkem asztalára.

A 19. századi kritika nem tartotta nagyra a fantasztikus-mitologikus darabokat, a 20. században megfordult az értékrend: a Nyugatos kritikusok (Schöpflin, Babits) óta ezekkel foglalkoznak többet

Utolsó eposz: A két szomszédvár (1831)  sötét, szörnyq, tragikus történet (Berzsenyi: kannibáli mq ; Gyulai Pál, Kemény Zsigmond: ezt tartják a legjobbnak az eposzok közül, erQteljes tragikuma miatt)

1830-as, 40-es évek: Vörösmarty foglalkozik epikával továbbra is, de egyrészt balladákat (pl. Túri nQje, A túlvilági kép), legendát (Hedvig) és néhány rövidebb elbeszélQ költeményt (pl. Szép Ilonka, A katona) ír, másrészt novellákat (történelmi: Orlay, társasági: A füredi szívhalászat, meseszerq-fantasztikus: A holdvilágos éj, Csiga Márton viszontagságai, Szél úrfi)

Drámai mqvei közül ma a legismertebb:
Csongor és Tünde (1831)
-drámai költemény: a mqfaj jellegzetességei: erQs líraiság, bölcseleti jelleg, több világszint megjelenése (pl Goethe: Faust)
-a fantasztikus eposzokéhoz hasonló sors: megjelenése után évtizedekig csak a nyelvi szépségét dicsérték, csak 1874-ben állították elQször színpadra.
A 20.század viszont a legnagyobb Vörösmarty-mqvek között tartja számon
FQforrás: Árgirus-széphistória
-számtalan ponyvakiadása létezett, nem tudjuk, Vörösmarty melyiket ismerte
-megváltoztatja a történet végét, a szereplQk visszatérnek a kezdQjelenet csodafájához: körkörös szerkezet, éjféltQl éjfélig
-új szereplQk: Éj, Vándorok (Kalmár, Fejedelem, Tudós)
-a boldogság keresése: Vándorok: tévutak (hasonló: A Rom c. kiseposzban, ott a fQhQs maga próbál végig álmában többféle életmodellt)
-Csongor: a Vándorok költQnek és bolondnak nézik, de végül az Q választása
lesz az egyetlen sikeres: a szerelem
-az Éj monológja: ciklikus kozmogónia ( Sötét és semmi voltak, én valék... , Sötét és semmi lesznek, én leszek...), benne az ember szerepe pillanatnyi ( már nincs, mint nem volt, mint a légy fia ), és bár lelke fényfolyam , természete mégis nyugtalanító_ folytatá faját, / A jámbort, csalfát, gyilkost és dicsQt
-Tünde, Mirigy: a nQi lét szélsQ végletei, a mennyei és a démoni aspektus
-tét: ki lesz Csongor párja , milyen lesz az ember percnyi léte , Tünde világa vagy Mirigy világa valósul meg (Mirigy nemcsak el akarja választani Csongort és Tündét, de mindenáron a saját lányát vagy Ledért próbálja Csongor párjává tenni)
-Csongor keresését megismétli illetve megkettQzi Balga, aki Ilmát keresi, kettejük boldogulása a népies-komikus regiszterben erQsíti meg a szerelem legfQbb boldogságforrás-voltát

Vörösmarty részvétele a régi magyar irodalom, a ponyva, a népköltészet integrálására irányuló romantikus törekvésekben:
-a Csongor... forrása az Árgirus-história
-az Ilosvai-féle Toldi-históriát három balladában is feldolgozza (Toldi Csepelben, Toldi, Az Qsz bajnok)
-a SzendrQi Névtelen históriájából írja a Szilágyi és Hajmási c. balladát
- ír népies dalokat (Puszta csárda, Haj, száj, szem), kisebb népies epikus verseket (Becskereki, Mák Bandi), illetve egy novelláját (A kecskebQr) pórregének nevezi

Ódák, gondolati versek:
-végig jellemzQ a feszültséggel teli, kettQs emberkép:
Ember vagyunk, a föld s az ég fia (Gondolatok a könyvtárban)
Ez Qrült sár, ez istenarcu lény (Az emberek)
...e félig istent, félig állatot (ElQszó)
Nagyközösségi versek, nemzet és emberiség problémái:
A Gutenberg-albumba, Gondolatok a könyvtárban - eltqnt a felvilágosodáskor feltétlen bizalma az ész, a tudás, a szellem erejében. Rousseau-ra emlékeztetQ civilizációkritika: - Ment-e


A könyvek által a világ elébb?
Ment, hogy minél dicsQbbek népei,
Salakjok annál borzasztóbb legyen,
S a rongyos ember bQszült kebele
Dögvészt sóhajtson a hír nemzetére.


Ciklikus történelemfilozófia:


Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt.
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
S ha majd benéztünk a menny ajtaján,
Kihallhatók az angyalok zenéjét,
És földi vérünk minden csepjei
Magas gyönyörnek lángjától hevültek,
Menjünk szét mint a régi nemzetek,
És kezdjünk újra tqrni és tanulni. »«v

Ez hát a sors és nincs vég semmiben?
Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal
S meg nem kövqlnek élQ fiai.



Problémafelvetés: az emberiség szintjén, zárás: a nemzet síkján:
ElQttünk egy nemzetnek sorsa áll...

Szövegalkotási jellegzetességek: megdöbbentQ képek, metaforák (Az emberek: Az ember fáj a földnek , Az emberfaj sárkányfog-vetemény ), rapszodikus, csapongó gondolatmenetek (vö. Gondolatok a könyvtárban), logikai úton sokszor követhetetlen asszociációk (vö. pl A vén cigány 4. versszaka)
Magas pátosz, a Kölcsey-féle sors és bqnök felemlegetése a nemzet sorsában:
Sors és bqneink a százados baj,
Melynek elzsibbasztó súlya nyom; (Liszt Ferenchez)

Felszólítás, a tettek parancsa :
Az úri hölgyhöz, Országháza

Szózat:
-nagyközösségi óda
-a Himnusz motívumainak felidézése (történeti versszakok, ezredévi szenvedés), de a transzcendencia, az isteni szint megidézése nélkül
-keret: a végére erQsödik a felszólítás (sor elejére kerül a felszólító módú ige. Légy híve... )
-ellentétek: bölcsQ-sír, élet-halál, átok-áldás
-nemzethalál ( Vagy jQni fog, ha jQni kell, A nagyszerq halál... ) fenyegetQ látomása, de itt nem elkerülhetetlennek látszó sors (mint Kölcseynél a Zrínyi második éneké-ben), hanem lehetQség: vagy-vagy
-nem mondja ki, de a sodró erejq retorika azt sugallja: az ész, erQ /És oly szent akarat együttese hozhat jobb kort

Liszt Ferenchez: köszöntQ óda (Liszt az 1838-as pusztító pesti árvíz károsultjainak javára koncertezett), de ars poeticának is olvasható: Zengj nekünk dalt.... (az idézett részt pl költQ mqveire ugyanúgy lehet érteni, mint zenészére):


És ha honszerelmet költenél fel,
Mely ölelve tartja a jelent,
Mely a hqség szép emlékzetével
Csügg a múlton és jövQt teremt,
Zengj nekünk hatalmas húrjaiddal,
Hogy szivekbe menjen által a dal;

S a felébredt tiszta szenvedélyen
Nagy fiakban tettek érjenek,
És a gyenge és erQs serényen
Tenni tqrni egyesüljenek;
És a nemzet, mint egy férfi, álljon
Érc karokkal gyQzni a viszályon


Vö. a viszály mint legyQzendQ dolog: nagyon gyakori a reformkori költészetben, a magyar történelem és a nemzet egyik fQ hibájának és vétkének tekintik a belsQ viszályokat, a rút visszavonást

A vén cigány: olvasható önmegszólító versnek. Ennek is van ars poeticus jellege
1840-ben, a Liszt Ferenchez megírásakor a híres, Európa-szerte ünnepelt, ragyogó mqvész figurája mögé láttatja oda a költQt is
1855-ben a nyqtt vonójú vén kocsmai zenész alakja tölti be ugyanezt a szerepet
-refrén: a végén változik. A sírva vigadás kerete, a feltámadó, az egész világot átfogó, Qsi mitológiai jelképeket idézQ látomások (Prométheusz, Káin, Noé) után az új világ reménye: ekkor változik a refrén:
Szqd teljék meg az öröm borával,
Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.
(elQtte búval, borral telik a szív a refrénekben)

. Feloldatlan tragikum: Az emberek ( Nincsen remény! ), ElQszó

Önmegszólító vers: az utolsó töredék: Fogytán van a napod...

Szerelmes versek
KésQ vágy
Ábránd: romantikus metamorfózis-vers
A merengQhöz: biedermeyer eszmény, a vágyak korlátozása

PetQfi Sándor (1823-1849)

P illetve a nemzedéke jelenti az elsQ igazi kihívást az Aurora-körbQl kinQtt irodalmi elit , költQi nagyság szempontjából pedig Vörösmarty számára, bár a történelem és a személyes sorsok alakulása nem hagyja ezt a versenyt és generációváltást kiteljesíteni
Abban a néhány évben, amikor már PetQfi is a pályán van (1842, de inkább 1843-49), sokkal többet ír, erQsebb a jelenléte a sajtóban és népszerqbb is, mint Vörösmarty (van év, hogy PetQfinek négy kötete jelenik meg és fogy el)
(Az intézményektQl viszont távol marad, pl a Kisfaludy Társaság és PetQfi viszonyát kölcsönös ellenszenv jellemzi)

Rövid, de nagyon termékeny pálya; elsQsorban lírikusként ismerjük, de írt verses epikát (A helység kalapácsa, János vitéz, Az apostol), drámát (Tigris és hiéna), regényt (A hóhér kötele), novellákat (A nagyapa, A fakó leány és a pej legény), útirajzokat (Úti jegyzetek, Úti levelek) is. Nem írt viszont elméleti, értekezQ jellegq munkákat, poétikai nézeteit leveleibQl és ars poetica szerq verseibQl ismerjük (utóbbiakkal óvatosan kell bánni, nem szabad elfelejteni, hogy mqvészi szövegek , nem elméleti munkák)
Helyét és megélhetését keresQ kamaszkorában és pályája elején diák, katona, színész, segédszerkesztQ - de amikor befut költQként, abból is él

ElsQ nyomtatásban megjelent verse: A borozó (1842)
Már 1838-tól maradtak fenn versei: kevés köztük a népies dal, sokkal több íródott Vörösmarty, Kölcsey, Berzsenyi stílusában. Szép versek, nagyon változatos, könnyedén kezelt versformák (antik idQmértékesek is)
A népköltQi szerep késQbb, úgy tqnik, tudatos döntés és választás eredménye.
A népiesség elméleti és gyakorlati kérdéseivel már az 1820-as években intenzíven foglalkozik a magyar irodalom több fontos alakja és csoportja is (Kölcsey, az Aurora köre)
Sokan írnak népies dalokat, helyzetdalokat, életképeket (Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Czuczor Gergely) - 1837-ben Toldy Ferenc éppen a népiesség elQretörését tartja a legjellemzQbb változásnak az 1830-as évek lírai költészetében
De: nincs olyan költQ, aki munkái döntQ többségét ebben a stílusban írná: üres hely a népköltQ szerepe
PetQfi ezt tölti be , kb 1845-ig versei között nagyon sok a népies dal, helyzetdal, életkép ( Kakasszóra hajnal ébred, Síkos a hó, szalad a szán, Befordultam a konyhára, Hortobágyi kocsmárosné,, Temetésre szól az ének, Fürdik a holdvilág az éj tengerében stb

Romantikus nyelvi program:
-William Wordsworth (az angol tavi költQk egyike); a Lírai balladák elQszava (1798): a költészet témáit és nyelvét az egyszerq emberek, a hétköznapok felé kell nyitni
-Victor Hugo: Válasz egy vádiratra (1834): a nyelv olyan mint egy királyság, a régebbi költészet csak a szótárak arisztokráciáját használja, a saját költészete viszont felszabadítja a szótárak söpredékét , vagyis verseiben a mindennapi nyelvet használja
Hasonlót látunk PetQfinél: nyelvi és tematikai nyitás a mindennapok világa és a hétköznapi nyelvhasználat felé - a nem-népdalszerq verseiben is
ars poeticái egy része a természetességet, egyszerqséget hangsúlyozza (A természet vadvirága, A költészet)
az én minden megnyilvánulása, az élet legapróbb, legközönségesebb részletei is versbe írhatók: szélsQséges individualizmus
ErQs komikus hatások, önirónia, a költQ-szerep lefelé stilizálása (boros versek, pénzes versek, evQs versek, Merengés, Eger mellett, Ebéd után, A helység kalapácsa narrátori szólama )
A helység kalapácsa (1844): vígeposz és/vagy eposzparódia
-nagy kritikai felzúdulás
-póriasság-vita

János vitéz (1845): háttér: különféle típusú mesék (tündérmese, hazugmese)
-nem gyerekeknek írta!
-bizonyíték arra, hogy a népiesség alkalmas költQi nagyforma létrehozására is : eposzi terjedelem, sQt, az elbeszélés szerkezetének eposzias vonásai

1845-46 tele: FelhQk-korszak
Hirtelen váltás, eltqnik a népies hang és világszemlélet.
FelhQk-ciklus: 66 kis vers, epigrammatikus tömörségq, szabálytalan formájú
(elsQ: Elvándorol a madár...)
Sötét, mélységesen pesszimisztikus világlátás
-a magánélet (pl A férj hazajQ betegen, Barátaim megölelének), a történelem-társadalom (pl Igazság! alszol?, Kereszt) és a kozmikus létezés (pl Elmém ezen sokat gondolkodik..., Nemcsak mi vénülünk... , Ha jQne egy nagy fergeteg..) totális kudarca, az én szembenézése saját démonaival (Az én szívem...)
-szokatlan szerkesztési megoldások: hangsúlyozott csattanó (pl Oh lyány, szemed...) vagy nyitott, lezáratlan versvég, (pl Odanézzetek!., .Mondják, hogy mindenikünk.., Gyertyám homályosan lobog.)
Környezet: Álmaim (szürrealisztikus, ijesztQ látomások), Az Qrült (drámai monológ)
Kísérlet, új költQi arc és hang

1846 tavaszán jelennek meg az elsQ nagyközösségi problematikájú versek: nemzet, emberiség, szabadság, áldozat
-Sors, nyiss nekem tért!, Egy gondolat bánt engemet

Látomásos versek, jóslatok: Az ítélet, Levél Várady Antalhoz
-a látomások a jók és a rosszak , a szabadság hívei és ellenségei végsQ csatáját vizionálják, sokszor biblikus nyelven
Nem részletezi , magyarázza a fogalmakat, a szabadság pl legalább négy-ötféle dolgot jelent a verseiben, ha értelmezni próbáljuk (az egyén ösztönös szabadságvágya, a társadalmi igazságosság elérése, az elnyomott rétegek felszabadítása, a nemzeti függetlenség és önrendelkezés, illetve a világszabadság, ami mint második megváltás jelenik meg)
-
-A szabadság a szakrális szférába emelkedik, szent , sokszor Krisztus-jelképek kapcsolódnak hozzá: az érte küzdQk apostolok , a szabadság kivívása megváltás , a szabadságért az életet is fel kell áldozni ( Legyen bár tettemért díj/ Egy új Golgotán egy új kereszt).
Szent szabadság, újabb megváltója
A másodszor sqlyedt embereknek...
(A sqlyedés PetQfi szóhasználatában szolgaságba süllyedést jelent többnyire)

1848-49-ben mindez felerQsödik és aktuális részletekkel, konkrétumokkal bQvül:
pl a királyellenesség, a republikanizmus elemével (példaképei a nagy francia forradalom alakjai):
Nincsen többé szeretett király! ; Akasszátok fel a királyokat!
A fenyegetett szentség pozíciójába az általánosabb szabadság helyett a respublika kerül:
Most hódolok, midQn még messze vagy,/MidQn még rémes átkozott neved van,/MidQn még aki megfeszíteni /Kész téged, azt becsülik legjobban (Respublika)
-ezek a gesztusok lerontják PetQfi népszerqségét

Az apostol(1848)
-életében nem jelent meg
-elbeszélQ költemény, de nagyon más, mint a korábbiak
-szabálytalan, szinte szabadvers-szerq verselés
-különleges, az eseményeket folyamatosan kommentáló és értékelQ narrátor
-a hQs, Szilveszter a PetQfi-versek szabadság-apostolai közül lép elQ: boldogságát, majd életét is áldozza
-szQlQszem-hasonlat: a mq közepén. Szilveszter látomása. Evolúciós jellegq, nem forradalmi történetfilozófia (a Föld, a nagy gyümölcs lassan érik az emberiség boldogsága és szabadsága felé, a nagy, önfeláldozó lelkek érlelik, mint a szQlQszemet a napsugarak)
-tragikus vég
-Krisztus-reminiszcenciák (Szilveszter tanít, szembekerül a hatalommal, a még gyermek , félrevezetett nép háromszor árulja el)
-narrátor: Nem volt elég a Krisztust megfeszítned,
Minden megváltót megfeszítesz hát?

Tájversek
Különlegességük: egységes tematika: az Alföld
Az Alföld, Kis-Kunság, A Tisza, A puszta, télen
Leírás, de mindegyik más technikával (pl a Kis-Kunság emlékezés, A Tisza nagy része egyetlen széles ívq kép, A puszta, télen viszont mozaikok sorozata) Nagy távlatok és egészen apró részletek mikrorealizmusa, személyes érzelmi viszony, idQnként jelenlét. Némelyik verszárlat olvasható allegorikusan is (A Tisza, A puszta, télen)

Ars poeticák
Elméleti munkákat nem írt
-elég sok ars poetica-szerq vers, különféle, egymásnak idQnként ellentmondó költQszerepeket fdogalmaznak meg
Az utánzókhoz: az eredetiség követelménye ( Merre más még nem haladt )
A természet vadvirága: a legismertebb költQi arc, a szabályok ellenében a természetre hivatkozó, a kritikákat visszautasító (életrajzilag persze nem igaz, hogy nem ismeri a költészet szabályait , de programként ezt választja)
Dalaim: a megszólaló sokféle hang és sokféle költészet nincs hierarchiába rendezve, mindegyik egyformán vállalt szerep és hang
A XIX. század költQi : a próféta és vátesz-költQ , a népvezér, a lángoszlop programja
A költészet: szentegyház-metafora: hova belépni bocskorban, /SQt mezítláb is szabad
ElQszó a Versek 1847-es kiadásához: a szélsQségesen romantikus költészet, a szaggatottság poétikájának vállalása ( féltébolyodott múzsám )

Próza
Regénye, A hóhér kötele: 1845-46 telén, az ún. FelhQk-korszakban írja
-viszonylag rövid, inkább kisregény-terjedelem
-zárt szerkezet: egyes szám elsQ személyq elbeszélQ ,visszaemlékezés, egy ötven éven át tartó szörnyq bosszúsorozat befejezése után
-tragikus, sQt borzalmas , rémtörténeti mozzanatok (pl a szeretett nQ holttestének a kiásása) és humor (Hiripi Gáspár figurája és jelenetei) váltakozása: ellentétes esztétikai minQségek megjelenése egyetlen mqben - romantikus

Úti jegyzetek, Úti levelek
-1845-ben és 1847-ben keletkeznek, FelsQ-Magyarországon illetve Erdélyben tett utazásokról beszámolók
-divatos mqfaj
-PetQfi: ezt is kicsit másképp csinálja: nagyon szubjektív, mindig Q maga van az elQtérben
-irónia és önirónia az uralkodó hang
-nagyon sok irodalmi ítélet (kritikusokról, költQkrQl, közönségrQl) -
-saját program kifejtése: egyszerqség




















PAGE 

Hasonló témájú dokumentumok

Magyar irodalom: A reformkor irodalma

- 2008-08-13 06:18:14

Magyar irodalom: A reformkor irodalma

- 2008-08-13 06:18:14

Magyar irodalom: A reformkor irodalma

- 2008-08-13 06:18:14

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

14 2. előadás 5. gyakorlat alkotmánytörténet áltkém architektúra áteresz bevezetés bioinformatika biológiai vízminősítés csoport dehumanizáció dosztojevszkij fenntartható filozófiatörténet fizkém föld füst gazdasági glikolízis gyak halász gábor hull illeték ítéletlogika képzőművészet kéregedzés környezetvédelmi mikrobiológia közigazgatás alapintézményei kriszti magánjog magyar premodern minőségügy munka növénytan őstörténet pápai piac political science segédanyag statisztika számvitel i szerves kémia szervetlen tanulás tengely természetvédelmi mérnök üzleti etika vizsgapéldák vorlesung