hasonló tétel kidolgozva!!

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiSzarvasmarhatenyésztéshasonló tétel kidolgozva!!

1.a. A szarvasmarha jelentQsége, háziasítása, Qstulok jellemzése
JELENTPSÉGE
1.) Állati eredetq fehérje elQállítása / tej és hús/
2.) Tejtermelés: -a tej teljes értékq fehérjét szolgáltat,
-mintegy 20 fajta aminósavat,
-lényeges vitaminforrás (A,D,E, linolénsav csak a tejtermékekben van
-rákellenes anyagokat tartalmaz (kazein, albumin, globulin)
-Ca tartalma kedvezQ (csontritkulás megelQzésére)
-tejcukor: -fontos alkotórésze elQsegíti a Ca, Mg, P és más ásványi
anyagok felszívódását
-a tejsavbaktériumok kizárólagos táplálékai
-a tej magas Ca és K tartalma vérnyomáscsökkentQ hatású
-a tejzsír = rövid szénláncú zsírsavat tartalmaz ( fiatal szervezetek növekedését segíti
-gyermekeknél csontképzést segít
-javasolt fogyasztás : 270 kg/fQ/év 4 % zsírtartalommal
3.) Hústermelés: teljes értékq fehérjét tartalmaz. Vágás után minden része felhasználható.
4.) Egyéb ipari felhasználás: -gyógyszeripar (kazein, mirigyek, vérsavó)
-bQripar
-vegyipar, kozmetikai ipar (szappan, kenQcs, gyertya)
-mqtrágyagyártás (csontok, szarufélék)
-fésqgyártás
-hajókötelek gyártása
-takarmányok készítése (tejpor, fölözött tej)
5.) IgaerQ
6.) Szervestrágya termelés
7.) Tömegtakarmányok, melléktermékek, ipari hulladékok hasznosítása

Hazánkban 2001-ben a szarvasmarha létszám 783.000 db, ebbQl tehénlétszám 368.000 db.
Átlagos 1 tehénre jutó tejtermelés 5570 liter / év.
Típusarány eloszlás 2000-ben 78 % tejelQ + 15 % kettQs hasznosítású + 7 % húshasznosítású állat.
2001-ben 1 fQre jutó átlagos fogyasztás: 143 kg tej és tejtermék, 2,3 kg hús

DOMESZTIKÁCIÓ
Származása monofiletikus ( Qse az Qstulok, de az ázsiai populáció kialakulásában a zebu is szerepet játszott. I.e. 6-7. évezredre vezethetQ vissza, a Földközi-tenger mentén történt.
Kiváltó tényezQk: élQ hústartalék képzés; földmqvelésre való áttérés; vallási szokások; emberi kedvtelés.

Az Qstulok: színe szürke, mellsQ része hosszú szQrrel fedett. Kifejlettkori tömege 6-700 kg. Alfajai koponyaalakulás szerint: -primitív alapfaj: magyar szürke
-nagy homlokú tulok: szimentáli, svéd Qshonos fajták
-rövid szarvú, hosszú homlokú tulok: jersey
-rövid fejq tulok: hereford,
-szarvatlan fajták: aberdeen angus
a régi idQkben vadászták, nemes vadnak számított, Lengyelországban lQtték ki az utolsót.






b. A BLUP tenyészértékbecslés lényege, modellje
A legjobb, torzítatlan, lineáris tenyészértékbecslés. (Pálházi  Zsilinszky nevéhez fqzQdik a honosítása a módszernek) A Hosltein fríz populációra dolgozták ki.
Egy laktációs termelési eredményen alapszik az apa- és anyai nagyapa modell, míg az egyed modell több laktációs eredményre alapszik (hazánkban ezt használják napjainkban).

Különbségek a klasszikussal szemben:
-mindaddig tart a B& tenyészértékbecslése, amíg az elsQ laktációs leányutód rendelkezésre áll.
-nagyobb számítógépes kapacitást igényel, bonyolult számítások, több ismeretlenes
egyenletek
-a környezeti tényezQket próbálja minél jobban kiszqrni, a kapott érték megközelítse a B&
örökítQ képességét
-eltérQ laktációk alapján is végezhetQ, (klasszikusnál csak az elsQ laktációnál)
-több tulajdonságra terjed ki, küllemi tulajdonságokat is figyelembe vesz
Folyamata: a B& átlagos körülmények között ciklusba indítják. A termékenyítést véletlenszerqen kell megoldani, 1000 adag spermával termékenyítenek. Az értékelésnél 20 leány utód egy laktációs eredményei alapján publikálható a B& eredményei.

Egyedmodell: 1999. január 1.-tQl alkalmazzák.
«% az anya és az apa tenyészértékének becslésére alkalmas
«% valamennyi meglévQ rokonsági kapcsolatot figyelembe vesz
«% a nem véletlenszerq párosításból eredQ egyedek is bevonhatók a tenyészérték becslésbe
Alkalmazásának feltételei: -elegendQ számú alapadat
-elQkorreláció
A tenyészértékbecslés figyelembe veheti: -az elsQ laktáció termelését
vagy -az 1-3 laktáció termelését
vagy -1-5 laktáció termelését
vagy -az összes laktáció termelését
Magyarországon az 1-3 laktációs termelést alkalmazzák.
A küllemnél az elsQ laktációban elvégzett bírálat eredményeit használják fel.
Minimális laktáció hossz 240  305 nap.
A populációra minden becsléskor h2 érétket számol.
Évente 4x becsülik a tenyészértéket.

ElQkorreláció
-laktációs termelést (tej kg, zsír kg, %, fehérje kg, %) 305 napra korrigálják
-elsQ elléskori életkor 27 hónap
-nyitott napok száma 90-100 napra
-rekombinációra történQ korrekció
-heterózishatás kiszqrése korrekcióval
Négy nemzedékre visszamenQleg veszi figyelembe az eredményeket.
Y = ÁÉÉszL + Hó + Perm. + A + E Á=állomány; É=év; Ész=évszak hatás
L=laktáció sorszáma; Hó=ellés hónapja; Perm.=permanens környezeti hatás
A=bika hatás; E=hiba
A környezeti tényezQket lehántjuk a befolyásolók körébQl.
A tenyészérték megbízhatósága függ:
-ivadékok (leányok) számától
-telepek számától
-laktációk számától
-Qsök számától
-alapadatok pontosságától.

Holstein Global Index = HGI
HGI = zsír TÉ + 3 feh. TÉ + 1,6 tQgyindex + 1,06 lábkompozit
( a tQgyindex és lábkompozit TÉ tulajdonságok lineárisan kerülnek meghatározásra)
Az elsQ 40 B& spermája használható fel köztenyésztésben. A felmérést negyedévente végzik, az állomány folyamatosan cserélQdhet

KettQshasznosítású B& kiválasztása Termelési Index megalkotásával történik. (KTI).
Az értéket befolyásolja: TÉ tej; TÉ zsír; 2x TÉ fehérje.

c. Az abrakos (intenzív) bikahízlalási módszer bemutatása
Kizárólag abraktakarmányra alapozott bikahízlalás elQnyei:
-nagy napi testtömeg-gyarapodás (1300-1500 g/nap)
-a hízlalási idQ rövidebb
-gyorsabb állományforgó tartható
hátrányai: -az abrak etetése a szarvasmarhánál szükséges rossz
-drága takarmány
-élettanilag kedvezQtlen ( felfúvódást okozhat
Az abrak étvágy szerinti etetését kell megvalósítani
Napi 1-2 kg magas rosttartalmú szénát kell etetni a bikákkal.

2.a. Ismertesse a holstein-fríz fajta funkcionális küllemi bírálatát
Célja: megítélni, értékelni, hogy a külsQ megjelenés mennyire szolgálja, mutatja a haszonvételt, a kettQ között milyen az összhang. A küllemi bírálat a nemesítQ munka eszköze.
A funkcionális küllemi bírálat az egyes tulajdonságokat számskálán megjelenítQ részbQl, valamint összefoglaló részpontszámok (fQ bírálati tulajdonságok) együttesébQl tevQdik össze.
1998 szeptember 1 óta az ICAR által ajánlott lineáris bírálatot alkalmazzák.
-Méretadatokat nem veszünk fel, csak szemrevételezés történik.
-hazánkban 5 ember végzi ( belföldi és külföldi továbbképzések, egyeztetések
MENETE:
ElQször: LINEÁRIS /leíró jellegq/ tulajdonságokat jegyzik fel. Tenyészbika szelekciójánál szempont.
-1-9 skála az 1 és 9 a biológiai szélsQértékeket jelenti.
-15 lineáris tulajdonságot állapítanak meg. 14 nemzetközileg kötelezQ + hazánkban a hátulsó
láb hátulnézetét is vizsgálják.
-6 a külsQvel, 3 a lábakkal, 6 a tQggyel foglakozik. EbbQl 9 (a lábakkal és tQggyel foglakozók)
a hasznos élettartamot befolyásolja.
-nem minQsítenek, hanem irányultságot fejeznek ki
Másodszor: Általános (típus) tulajdonságokat pontoznak.
50 100 pontig értékelnek, 50 pont alatti érték esetén már nem tartozik abba a típusba az állat.
4 típustulajdonságot vizsgálnak: -tejelQ jelleg Részesedése: 20 %
-testpont -- ,, -- 20 %
-láb, lábvégek -- ,, -- 20 %
-tQgy -- ,, -- 40 % ( 100 %
Bírálati osztályok: 90 fölött kiváló
85-89 nagyon jó
80-84 igen jó
75-79 jó
65-74 elfogadható
50-64 gyenge
A kapott pontszámot a részesedéssel kell súlyozni.
Az elsQ laktációs idQszakban, annak 50-200. napja közé esQ szakaszban végzik.
Minden bika leány utódját vizsgálják, a tejelQ jelleg és a tQgy bírálatában max. 2 kategória eltérés lehet.
Az összpontszám meghatározása = kapott tulajdonság (4) pontszámok x részesedés összegzése ( ez lehet elsQ borjas tehenek esetében max. 89 pont
2x vagy többször ellett tehenek esetében max. 99 pont.
Bikák küllemi vizsgálatát egyszer végzik 10-14 hónapos korban, majd a B& utódai is&
A lineáris pontszámok és a típustulajdonságok pontértékei között számszaki összefüggés nincs!

b. Tenyészkiválasztás, az Qsök és oldalági rokonok alapján
A vizsgálat célja, hogy megállapítsuk a tenyészbika mit tud átörökíteni az utódaira.
A vizsgálat 4 nemzedékig nyúlik vissza az Qsök termelése alapján:
1. közvetlen szülQk
2. 2 nagymama, 2 nagyapa
3. 4 dédnagymama, 4 dédnagypapa
4. 8 üknagymama, 8 üknagyapa
minél közelebb áll a tenyészbika jelölthöz, annál nagyobb szerepet játszik, ill. milyen értékq a h2 értéke. Az adatok min. 20 résztvevQtQl kell származzanak.
A pontosabb eredmény meghatározása érdekében az oldalági rokonok bekapcsolásával több adat áll rendelkezésre. Ilyenek lehetnek: féltestvérek, unokatestvérek, nagynénik, nagybácsik.
Több adat esetén növekszik a megbízhatóság.

c. A húsmarha tehenek szaporításának szervezése, húsmarha tartásmódjának ismertetése
A húsmarha egyedüli hozama a borjú, fejés nélküli tehéntartásnak is mondhatjuk.
Az ellést követQen a szoptatás 5-7 hónapig tart, gyakorlatilag a borjú táplálását szolgálja, ezért a napi 5-10 liter tej megtermelése elegendQ.
A B& utódok továbbtartásra, míg a @& utódok utánpótlásra vagy hízlalásba kerülnek.
Elhelyezésük történhet:
Épület nélküli szabadtartásos rendszerben (hereford, aberdeen angus)
Szezonális elletés alkalmazása tél végén, tavasz elején.
ElQnyei: -jó legelQ van amikor szüksége van rá
-elléskor már elmúlik a fagy, a borjúra a nyári meleg jó
-jól fejlett, nagy tömegq borjak válaszhatók
Termékenyítés: május-június, ha nem ivarzanak július augusztus
nem termékenyülés esetén szeptember-október
vemhességi idQ 9,5 hónap
Ellés tél végén tavasz elején ( február-április
Téli elletés esetén telelQkert szükséges: 50-100 m2/állat
A borjak 3 hónaposan már legelnek.
Borjúóvoda ( + széna és + abrak ad libitum.
Épületben, három oldalról zárt szín. Mélyalmos elhelyezés, a fedett területen 5-8 m2/tehén legyen. Szénarács, önitató és abrakos vályú elhelyezése szükséges. Kis csoportokat célszerq kialakítani. A fedett területen egy tehénre 5-8 m2-pihenQ területet kell biztosítani.

3.a. A tejelQképesség résztulajdonságainak (tej kg, tejzsír %(kg), tejfehérje %(kg) elemzése mint belsQ értékmérQ tulajdonság

A tejtermelQ képesség vizsgálata kiterjed: -a tej mennyiségére
-tejzsírtartalomra
-tejfehérje tartalomra
-egyéb beltartalmi összetevQkre: vitaminok,
ásványi anyagok, cukor
-gépi fejhetQségre
-perzisztencia
Befolyásoló tényezQk: -fajta /holstei fríz, m.szürke
-típus /tejhaszn. v. kettQs hasznosítású
-egyed
Környezeti tényezQk: -takarmányozás (tömegtakarmány és abrak aránya) az abraktakarmány
a takarmány szárazanyagának max. 50 %-át teheti ki.
70-80 %-ban befo- -takarmányadag nagysága
lyásolja a tejterme- -a takarmány ízletessége
lés kibontakozását -szárazanyag-tartalom ( telítettség érzés
-rost (strukturális rost) ( tejzsírtartalmat befolyásolja
-takarmány adagolásának módja (napi hányszor) ( 4x a jó
-tartásmód, mikro- és makroklíma
-egyéb tényezQk
-tenyésztésbe vétel
-életkor (3-6 laktáció a csúcs)
-ivarzás, vemhesség
-két ellés közötti idQ = (285 nap) + szerviz periódus
-testtömeg, élQsúly
-éghajlat (szélsQséges hQmérsékletek)
-relatív páratartalom 70-75 %
-napsugárzás, légmozgás, szél (huzat)
-stressz
A h2 érték kifejezi a domináns gének hatékonyságát, az öröklQdés mértékét.
Gyengén öröklQdQ tul.-ok (h2 0,0-0,4) tejmennyiség kg
tejzsír mennyiség kg
tejfehérje mennyiség kg
Közepesen jól öröklQdQk (h2 0,4-0,6) tejzsír %
tejfehérje %
fehérjeindex
fehérje zsír arány
Gyengén öröklQdQk fejés idQtartam
Jól öröklQdQ fejési sebesség
A mennyiségi tulajdonságok között igen szoros +korrelációs kapcsolat van. (egyik változása esetén +- változik a másik is.
Mennyiségi és tartalmi tulajdonságok között gyenge  korrelációs kapcsolat van. (mennyiség nQ, beltartalom romlik). Kivétel a zsírmennyiség, tejzsír % ( gyengén +.
A zsírmennyiség az a tartalmi rész értékmérQ tulajdonság, amely a mennyiségi és tartalmi tulajdonságokkal gyenge, de + korrelációban van.
A zsírtartalom és a tejfehérje tartalom között közepes + korreláció van.
A zsírtartalomra hat a napszak (reggel hígabb, este koncentráltabb); a fejés folyamán változik.
Paraméterek: -napi tej kg termelés
-fejési átlag (nagyobb)
-istálló átlag (kisebb)
-laktációs termelés hossza
-teljes laktáció (240-305 nap)
-csonka laktáció (hossza max 239 nap)
-korrigált laktáció (305 nap fölötti)
Gazdasági paraméterek: FCM tejtermelés = (0,4 x tej (kg) + 15 x tejzsír (kg)
/4 %-os zsírtartalomra korrigált tej/
Relatív FCM tej (kg) = FCM / élQtömeg (kg) x 100
FCM tej = nemzetközi szakirodalomban 4 % zsírtartalomra korrigált standard tej.
Relatív életteljesítmény index RÉTi= Életteljesítmény FCM kg x 100 : élQtömeg kg Életnapok száma Kifejezi adott állomány vagy egyed 1 életnapjára 100 kg élQsúlyára hány kg FCM tejtermelés jut.

Gépi fejhetQség: Befolyásolják: -külsQ értékmérQ tulajdonságok, tQgyalakulások
-funkcionális tulajdonságok:
-tQgykapacitás = két fejés között (6-12 ó) mennyi tejet
képes tárolni a tQgy
-tQgyarányosság = hátulsó és elülsQ tQgyfél
egymáshoz viszonyított aránya 55:45
-fejési sebesség (az oxitocin hatása 6-8 percig tart) MérhetQ:-1 perc alatt átlagosan kifejt tej menny.
-1 perc alatt maximálisan kif.tej menny.
-az elsQ3-4 percbe kifejt tej mennyisége

Perzisztencia = a laktáció alatt mennyire egyenletesen termel a tehén. Közepesen öröklQdQ tulajdonság, h2 = 0,4. a környezet 60 %-ban befolyásolja.

Perzisztencia érték (PÉ) = Átlagos napi tej kg x 100 Legnagyobb napi tej kg
Kiváló ( 91  100
Jó ( 81  90
Közepes ( 66  80
Gyenge ( 51  65
Rossz 50 alatt

b. A limousin fajta jellemzése, magyarországi szerepe
A limousin a nagytestq húsfajták közé tartozik. Hazája Közép-Franciaország. Korábban igásmarha, majd a nemesítések során húsirányúvá vált.
Színe: barnásvörös
ÉlQtömege: @& ( 600-700 kg, B& ( 1100-1200 kg
Növekedési erélye jó: 1100-1200 g/nap
Csontozata finom
Nehézellés nem jellemzQ.
ÜszQi 18-20 hónap után tenyésztésbe vehetQk.
A tehenek borjúnevelQ készsége jó. Keresztezésben @& és B& is használható.
Kiváló vágóértékq, kedvezQ csont : hús arány, kis faggyútartalom, jó márványozottság.


c. TejelQ tehenek elhelyezésére alkalmas kötetlen tartású istállótípusok ismertetése
Kötetlen: zárt tartás: mély-, vagy növekvQ almos,
50-100 db/csoport ( 5-6 m2/állat
pihenQboxok kialakítása a takarítás kevésbé gépesíthetQ
nyitott tartás: 3 oldalról zárt 1 oldalról nyitott, a kifutó alapterülete nagyobb
mély-, vagy növekvQ almos rendszerq
a fedett téren csak pihen az állat
itató nyitott helyen, de temperált
jászol az istálló hosszanti oldalával párhuzamos
szénarács a jászol fölött egy vagy kétoldalas
kifutó általában burkolt.
Fejési módok: fejQházas. Körömápolás 8 havonta.

4.a. A gépi fejésre alkalmas tQgy küllemi és funkcionális tulajdonságai
Küllemi bírálat= nem mérhetQ, de vizuálisan elbírálható, a termelést befolyásoló tulajdonságok figyelembe vételével történQ elemzés
A tejelQ típus tQgyére jellemzQ: -teknQ alakú tQgy
-a két comb között kitüremkedik
-a hasporchoz kicsi az átmenet
-a tQgyalap a csánk felett 5 cm
-tQgyfüggesztQ szalagok szilárdak
-mirigyezett tQgyállomány / fejés után a tQgy összeesik
-vérerekkel igen jól átszQtt legyen
/1 liter tej megtermeléséhez 4-500 liter vért kell
átáramoltatnia, pl.: 50 liter/nap ( 20-25.000 liter vér
-(jó szív és jó tüdQ kell hozzá)
-szabályos tQgybimbók: -hengeres formájú
-6-9 cm hosszú
- ø 2,2-2,6 cm
-egyenes lefutású
A lineáris típusvizsgálat összes pontjainak számába 40 %-kal kerül súlyozásra
Funkcionális tulajdonságok:
Genetikai sajátosságok: tejmennyiség ( h2 = 0,2-0,3
tejzsír mennyiség ( 0,2-0,3
tejfehérje-mennyiség ( 0,2-0,3
zsírtartalom ( 0,5-0,6
fehérjetartalom % ( 0,45-0,55
perzisztencia ( 0,25-0,35
tQgyindex ( 0,5-0,6
átl. fejési sebesség ( 0,4-0,5
max. fejési sebesség ( 0,7-0,8

Gépi fejhetQség összetevQi:
TQgykapacitás: a tQgy befogadóképességét, a tQgyben tárolható tej mennyiségét értjük  a tQgyben felgyülemlett tej nyomása a termelést minél késQbb állítsa le. Napi 2-3x fejés jellemzQ hazánkban.
TQgy termelési aránya: az elülsQ és hátulsó tQgyfél egymáshoz viszonyított termelési arányát értjük alatta. Ennek a kifejezésére szolgál a tQgyindex, mely a megmutatja, hogy az elülsQ tQgyfél termelése az összes tejmennyiségnek hány %-át adja. Gépi fejésnél fontos az ismerete, csak így kerülhetQ el a vakfejés, mely a tQgy mirigyállományát károsítja. Ez jellemzQen 46-47 % az ideális 50 % helyett.
Fejési sebesség: a fejési idQ (6-8 perc) elhúzódása következtében a tejleadást segítQ oxitocin hormon hatása megszqnik, a tej egy része a tQgyben marad. Ezért a fejési sebesség jelentQs tényezQt képez.
Befolyásoló tényezQk: -megfelelQ méretq fejQkelyhek gumibetét átmérQje
-optimális vákuumérték, egyenletes vákuum
-szakszerq elQkészítés, azonos idejq fejés
Kifejezésének mérQszámai: -1 perc alatt kifejt átlagos tejmennyiség (kg)
-az az 1 perc alatt kifejt tejmennyiség, mikor a legtöbb tejet adja
-a fejés elsQ 3-4 percében leadott tejmennyiség
-átlagos fejési sebesség = összes tej / fejési idQ
Az leadott tejmennyiség az elsQ 3-4 percben az összes tej 75-80 %-a legyen.
A túlságosa nagy sebességq fejés hátterében gyakran a bimbócsatorna záróizmainak tökéletlen zárása van, ami tejcsöpögésben is megnyilvánul.

b. A charolais fajta jellemzése és magyarországi szerepe
Húshasznú fajta.
Színe: tejfölsárga
Kifejlettkori tömege: @& ( 7-800 kg; B& ( 1200-1300 kg.
Kiváló növekedési erélyq, napi 1300-1600 gramm testtömeg-gyarapodásra is képes.
Nagyfokú izmoltság, kiváló húsformák, értékes húsainak aránya kedvezQ.
Húsa faggyúban szegény, jól márványozott, jó áron értékesíthetQ.
A korábbi durva csontozatán nemesítéssel javítottak, így a nehézellés a fajtára már kevésbé jellemzQ.
Napjainkban már elkülönülni látszik a nagy testq, jól izmolt vonal ill. a reproduktív vonal.
LegelQkészsége jó. Tenyésztésbe vétele 20-24 hónapos korban történik (középkésQn érQ).
Végtermék elQállító keresztezések terminál vonalaként jöhet számításba. Tenyészbika elQáll.

c. Borjak táplálása és tartása az elQnevelés idQszakában (7-10 naptól 3. hónapig)
TÁPLÁLÁS: a megszületett kb.: 40 kg-os borjú steril állapotban jön a világra. Az elsQ 3- napban a föcstej jelenti számára a legfontosabb táplálékot.
Szakaszai: -föcstejes idQszak
-tápszeres szakasz
-szilárd takarmányra szoktatás idQszaka
Föcstejes szakasz: az elsQ10 nap. Mivel az újszülött borjúnak ellenálló képessége nincs, így az a föcstej elfogyasztásával érheti el. Ellenanyaggal töltQdik fel, ami 3-4 hetes korig védettséget nyújt számára. Fontos az elsQ 12-24 órában történQ elfogyasztása, mert az idQ múlásával a kolosztrumban hatványozottan csökken az ellenanyagok mennyisége. Ezért a napi 3-5x  i itatása javasolt ( közvetlen az oltógyomorba kerül.
Szerepe: -ellenanyagot juttat az újszülöttbe
-táplálékként funkcionál ( olcsó
-magnézium-só tartalma magas = hashajtó hatású ( elQsegíti a bélszurok
ürülését
-tágítja az oltógyomrot.
Összetétele: -szárazanyag-tartalma: 27 %
-fehérjetartalom 16-18 %
-zsírtartalom 3-4 %
-Ca 0,25 %
-P 0,3 %
-Fe 10-12x több mint a normál tejben
-A vitamin 10x több mint a normál tejben
-D vitamin 3x több &
Születéskor a borjúnak csak az oltógyomra mqködik, enzimes emésztése van. (laktáz, lipáz, rennin enzimek)
A gyomor (bendQ) alakulása a növekedés folyamán:
Kezdetben 70 % oltógyomor
30 % bendQ
KözbülsQ állapot 30 % oltógyomor
(2 hónaposan) 70 % bendQ
Tehén (1 éveses) oltógyomor 7 %
bendQ 80 %
recésgyomor 5 %
százrétq 8 %
A borjú az elsQ tíz napban föcstejet kap, majd:
- elegytejes táplálás =fölözött tej + tápszert (2 % zsírtartalom biztosítja az ADEK vitaminok
felszívódását)
vagy
- teljes értékq tápszert: «%borjú starter (85 kg) 2-11. hétig, ad libitum
«%borjónevelQ táp (15-75 kg) 11. héttQl ad libitum, amíg napi két
kg-ot elfogyaszt
«%lucernaszéna , 12-14. naptól
«%silókukorica szilázs a 7. hét végétQl ad libitum
«%ivóvíz a 2. héttQl szükség szerint (2-4 liter/nap)
A tejpótló tápszer itatása a 7. hét végén abban az esetben hagyható el, ha a táp-, abrakfogyasztás legalább 1 kg/nap.
A 10-14. naptól szilárd takarmány elQtte kell legyen. A szilárd takarmány fogyasztásának a megkezdése indítja meg a bakteriális emésztéshez szükséges baktériumok kialakulását, feldúsulását.
A bevitt abraktakarmány emésztésekor propionsav keletkezik, ami elQsegíti a bélbolyhok kialakulását. Majd a magasabb rosttartalmú széna fogyasztása hatására a bendQben ecetsav keletkezik (ez savasítja a pH-t 2-3-4), ugyanakkor a bendQbe jutó nyál bázikus jellegq (pH 8,1), minek eredQjeként egy közbülsQ pH 6,5-7,0 jön létre, ami elQsegíti a bendQmozgás kialakulását.
A borjú fogyasztása:
1 hónaposan 15-20 dkg táp (3x-i itatással ( 5-6 liter/nap) +10-20 dkg széna
2 70-80 dkg (2x) ( 5-6 liter/nap) +40-60 dkg
3 2-2,2 kg (1x) ( 7-8 liter/nap) +1-1,2 kg
Fontos, hogy a tej hQmérséklete 37-38oC legyen, mert csak ebben az esetben zár a nyelQcsQ vályú ( elzárja a bendQnyílást, így a tej az oltógyomorba jut.

A takarmányváltást mindig körültekintQen kell elvégezni, a borjú lassú hozzászoktatása szükséges (3-4 hét)
Az itatás szerepe: -elQsegíti a nyálképzést, a falatformálást és a bendQ mqködését.
Az elsQ 3 hónapban a borjú 40 kg-ról 90-110 kg súlyra kell hízzon. Ad libitum abrak (1-1,5 kg) és széna (1,5-2 kg) takarmányfogyasztás mellett a napi testtömeg-gyarapodás 600-750 g/nap között alakul.
TARTÁSA: zárt, kötetlen tartású istállóba kerülnek
3 3 1 2 Abrakos vályú KÖZLEKEDP 1( szénarács; 2 ( önitató; 3 ( pihenQhely
egy borjúra 1,5-2 m2-t kell számolni, 7-8 db-os csoportokat alakítanak ki.

Szabadtartás esetén a borjak részére borjúóvodát hoznak létre, melybe az abraktakarmányt és a szénát helyezik el.

5.a. A perzisztencia fogalma, ábrázolása, perzisztencia értékszám kiszámítása
Fogalma: a laktáció alatti tejtermelés egyenletességére utal. h2 = 0,4 (közepes), a környezet 60 %-ban befolyásolja
PÉ % = Átlagos napi tej kg x 100 Legmagasabb napi tej kg
Pé: Kiváló 91-100 % Jó 81-90
Közepes 66-80 Gyenge 51-65 Rossz 50 alatt
Napi tej kg 36 30 28 25 20 15 Jó(6549 kg/év 10 Rossz(6537 kg 1.hó 2 3 4 5 6 7 8 9 10 hó

b. Az ENAR rendszer lényege, borjak jelölése, ENAR bizonylatai
A tenyésztés és termelés ellenQrzését szolgáló ENAR rendszer hazánkban 1992-tQl mqködik, mely a szarvasmarhák egyedi azonosítási és nyilvántartási módszerét jelenti. 1999. július 1.-tQl minden megszületett borjúra kötelezQ.
Szerepe állategészségügyi, tenyésztésszervezési , kereskedelmi, feldolgozási, közigazgatási (lopások, támogatások) és nemzetközi események területén van.
Kimondja, hogy: -minden borjút a megszületését követQ 15 napon belül meg kell jelölni
-az ENAR szám az állat azonosítását szolgálja egész élete során
-a szám egyedi, más állat nem kaphatja meg
-a számot egységesen kell kialakítani
-országos szakmai felügyeletet kell létrehozni
-egységes, tartós megjelölést kell alkalmazni az állatokon
-országon belül max. 10 karakter lehet
-csak számokat tartalmazhat (származásra, korra, helyre nem enged
következtetni
-nemzetközi nyilvántartás esetén további 3 szám alkalmazható
-az egyedi füljelzQ elvesztését pótolni kell
-nyilvántartás vezetése a származásáról, állattartójáról
-állattartó változás esetén eseményszerq nyilvántartás kell
-import állatok esetén hazai számmal kell ellátni az egyedet

A füljelzQ sárga alapon fekete gravírozott számok és vonalkód.
Követelmények: -tartós legyen (7-8 év)
-jól látható számokat tartalmazzon
-egészségre ne legyen ártalmas
-fülbQl ne hulljanak ki
-ne legyen hamisítható
A füljelzQt a borjú megszületése után 15 napon belül megjelölik, valamint bejelentésre kerül az OMMI adatbankba. (hat hónappal elQre megrendelhetQ). Mindkét fülbe elhelyezik, egymással szemben. A fül fejhez közelebbi harmadába, ugyanakkor a bal fülbe a belsQ használati számot betetoválják.
A 10 karakter az életszámot jelenti, melyen belül a 6-7-8-9. számjegy a belsQ használati szám. Ez nagyobb méterq számokkal ki is van emelve.
A krotália behelyezésekor egy nyilvántartó lap kitöltésére kerül sor, mely az OMMI-be kerül. Onnan legkésQbb az állat születésétQl számított 30. napig visszaküldik az állat nyilvántartását igazoló lapot.
Bizonylatai: -nyilvántartásba vételi bejelentQ lap
-nyilvántartási igazoló lap (visszaküldik). Perforált nyomtatvány, tenyésztésbQl
kikerülés esetén az ellenQrzQ szelvényt az OMMI-hez kell juttatni.

c. Baby beef hízlalási módszer, valamint növendék üszQk hízlalása
Baby beef = kisebb végtömegig folytatott növendékbika-hízlalás.
Eredményesen a korán érQ, kis testq, nagy növekedési erélyq húsfajták borjai alkalmasak.
/aberdeen angus, hereford/
3-4 hónapos borjak (110-150 kg) hízóba állítása
koncentrált takarmányok ( nagy napi tömeggyarapodás. (széna, szilázs, abrak)
Fajtától függQen a napi testtömeg-gyarapodás: 1200-1400 g/nap.
10-12 hónapos korban (350-400 kg) ( értékesítik.
ElQny: -jó minQségq, ízletes, porhanyós, energiában szegény
-exportigényeket elégít ki
Hátránya: -drága
-nagyobb testq húsmarhák 100-150 kg-mal nagyobb súly képesek elQállítani

Éves kor alatt: 6-12 hó; 200-300 kg
-5-10 kg szilázs
-2-3 kg széna
-4-5 kg szenázs
-1-2 kg abrak
Testtömeg gyarapodás: 650-700 g/nap
Éves kor felett, tenyésztésbe vételig: 12-16 hó; 300-380 kg
-10-15 kg szilázs
-4-5 kg szenázs
-nyáron legeltetés + széna vagy takarmányszalma
-abrak nincs
Testtömeg gyarapodás: 500-550 g/nap
Tenyésztésbe vételtQl 6 hónap vemhességig: 380-480 kg;
-15-20 kg szilázs
-3-4 kg széna vagy
-4-5 kg szenázs
-nyáron legeltetés + széna vagy takarmányszalma
Testtömeg gyarapodás: 500-550 g/nap
6 hónapos vemhességtQl ellésig. Ellési végsúly 560 kg.
-15-20 kg szilázs
-3-4 kg széna
-1-4 kg abrak
Testtömeg gyarapodás: 800 g/nap.

6.a. Növekedési erély fogalma (növekedés, fejlQdés, növekedési szakaszok)
A növekedési erély a növekedés ütemét, sebességét, mértékét jelenti. Általában az 52. napra megduplázza testtömegét, majd intenzitása fokozatosan csökken.
Növekedése determinált, 3 szakaszra bontható (Sófalvy Ferenc nevéhez fqzQdik a szakaszhatárok megállapítása)

NÖVEKEDÉSI SZAKASZOK:
I. 0 ( (3-6) hónap legintenzívebb a növekedési sebesség
II. (3-6) ( 9-12 hónap 1/3-ra csökken a növ. seb. az I. szakaszhoz képest
III. (9-12) ( ~ 5 év 1/4 - 1/5-re csökken a növ. seb. az I. szakaszhoz képest
A takarmány intenzitása módosítja a szakaszok határát.
A növekedési szakaszok növekedési sebességének ismeretével kell takarmányozni.

Relatív élQsúly gyarapodás % = Szakasz alatti élQtömeg gyarapodás (kg) x 100 Szakaszhatár kezdeti élQtömeg (kg)


FEJLPDÉSI SZAKASZOK
Ivarérettség = B& spermatermelés, @& peteérés kezdete. (általában 9-12 hó, Jersey  6 hó)
Tenyészérettség = az a @& állat, amely reprodukció esetén önmaga és utódja termelését károsan
nem befolyásolja (növekedés, fejlQdés, tejtermelés, hasznos élettartam) (13-24
hó, végsúlyának 2/3-ad részét eléri)
Kifejlett életkor = 5 év (HF 680 kg; MF 650 kg)
Öregedés (biológiai életkor 30-35 év)
KoránérQk ismérvei: -korban lesz ivarérett (rövidebb felnevelési idQszak)
-korábban lesz tenyészérett
-az 1. laktációs termelés a csúcslaktáció 75-80 %-a, kissé marad el
-korábbi laktációban következik be a csúcslaktáció
-Pl.: Jersey = koránérQ fajta

b. Az olasz hústípusú fajták jellemzése
Eredetileg igásmarhák voltak, igénytelenek, húsmarha fajtába tartoznak.
Chianina: A világ legnagyobb testq(@& 8-900 kg) és legkésQbben érQ (22-26 hó)
szarvasmarhája.
Színe: porcelánfehér
Magas testalkatú, hosszú törzsq, csontozata nem túl vastag.
Gyenge tejtermelQ.
Nagy méretq a borjú ( nehézellés jellemzQ.
Nagy növekedési erély, csekély zsírosodás.
Keresztezésnél apai vonal.

Romagnola: Közepes testq (@& 600 kg), környezethez jól alkalmazkodó fajta.
Színe mint a magyar-szürkéé.
Igénytelen, legelQkészsége jó.

Marchigiana: legnagyobb számban tenyésztett olasz húsfajta (chianina + romagnola)
Színe porcelánfehér szerq.
Korán érQ, (20-22 hónap)
Termelési eredménye a két Qsének teljesítménye közé tehetQ.
Fajtatiszta tenyésztésben és keresztezésben is használják.

Piemonti: KésQn érQ (22-26 hó), igénytelen jól alkalmazkodó fajta.
Színe szürke testtömege (@& 600 kg)
Gyakori a túlizmoltság, növekedési erélye nagy.
Keresztezésekben apai vonalat képvisel.

Shaver: Vörös színq, középnagy, hosszú törzsq.

c. Tömegtakarmányra alapozott, abrakkal kiegészített hízlalási módszer ismertetése
A tömegtakarmányra alapozott hízlalás elQnyös, gazdaságos. A silókukorica megfelelQ érési szakaszában (viaszérés ( kedvezQ szénhidrát és sz.a. tartalom) történt betakarítás és sikeres tartósítási folyamat eredményeként jó minQségq takarmányt nyerhetünk, mellyel a napi takarmányszükséglet 50-75 %-t is fel tudja venni a szarvasmarha. MegfelelQ és egyenletesen aprított szecska tömörítéssel az anaerob baktériumoknak kedvezQ feltételeket tudunk biztosítani. Az így készített takarmányból 13-30 kg-ot is képesek elfogyasztani.
Tömegtakarmányként jelentQs szerepe van a lucernának. Friss fogyasztásra csak néhány órás fonnyasztás után kerülhet sor (puffaszt). Szárított terméke a széna, tartósítva szenázs készül belQle. Virágzás elQtti állapotban lekaszálva a lucernát fonnyasztják, majd apróra szecskázva , folyamatosan tömörítve silóba rakják. A hízó marha napi adagja szénából 2-4 kg, szenázsból 4-8 kg. Az étvágy szerint etetett kukoricaszilázs kiegészítéseként 2-3 kg szenázs kedvezQ hatású. Az így takarmányozott hízó alapanyagok napi 900-1000 g testtömeg-gyarapodást tudnak elérni.
Magasabb energiaigény kielégítése érdekébe a tömegtakarmányokat abrakkal egészíthetjük ki.
Az abrak kiegészítéshez történQ szoktatást szakaszosan kell végezni, kezdetben 2-3 kg/nap, majd ez 4-5 kg/nap-ra nQhet, így akár 1200-1300 g/nap testtömeg-gyarapodás is elérhetQ.
1 liter tej elQállításához 35-45 dkg pótabrakra van szükség.

7.a. A hústermelQ képesség mint komplex értékmérQ tulajdonság jellemzése
Primer értékmérQ tulajdonság.
A hústermelQ képesség résztulajdonságai: jól öröklQdQ tulajdonság h2 = 0,6 fölött
Hízóalapanyag elQállítás esetén, -termékenység (jó fogamzás, szezonalitás, könnyq ellés)
az anyatehén értékmérQi: -igénytelenség (tartástechnológiával szemben)
-legelQkészség (keveset mozog, nem válogat)
-gulyakészség (jól bírja a nagycsoportos tartást)
-kis-, gazdaságos testtömeg (550-600 kg)
-nevelQkészség (választáskor ? kg a borjú,
a 205. napon mért élQsúly húsmarhánál)

Végtermékhízlalás esetén «%Hízékonyság:
az üszQ értékmérQi: -élQsúly gyarapodás
-hízlalási végsúly
-takarmányértékesítés
Érés szerint változhat: korán érQk ( hereford, aberdeen angus 350-400kg
Magas testtömeg-gyarapodást rövid ideig tartják
közepesen érQ( parlagi fajták, magyar szürke
Alacsony tt.gyarapodást hosszú ideig tartják
késQn érQk ( limousin, charolae, magyar tarka, holstein fríz
5-600 kg
Magas tömeggyarapodást hosszabb ideig tartják
«%Húsformák (értékes húsrészek aránya)
Pecsenyehúsok: Bélszín
Hátszín
Rostélyos
Gömbölyq felsál
Hosszú felsál
fehérpecsenye Leveshúsok: FaroktQ
CsípQfartQ
Lapocka
Oldallapocka
Puha hátszín
Csontos oldalas
Szegy Gulyáshúsok: Tarja
Nyákhús
Puha szegy
Lábszárhús
«%Vágóérték: -vágási % /vágás utáni csontos hús a vágás
elQtti élQsúly %-ban kifejezve/ (50-70 %)
-faggyú % /hasqri, bQr alatti (hereford)
rostok közötti faggyú kedvezQ,
márványozottság, íz és
zamatanyagok kötQdnek hozzá, sütéskor nem esik össze MT.
-csont %
-a hús fizikai tulajdonságai
( színe, íze, konzisztenciája)
-a hús kémiai összetétele

S E Kiváló Kivételesen fejlett izmoltság, szuper domború profil U nagyon jó Jól fejlett izmoltság R Jó Még jó izmoltság O Közepes Átlagos fejlettségq izomzat P Gyenge Gyenge fejlettségq izomzat
Faggyú mértékének meghatározása
1 Csekély Nincs, csekély faggyú, nagyon sovány a hús 2 Enyhe Enyhe faggyú fedettség 3 Átlagos Csaknem mindenütt faggyúval fedett (átlagos) 4 Faggyús Faggyú fedi a húst 5 nagyon faggyús Nagy faggyúlerakódások

b. Leány-anya páros ivadékvizsgálat ismertetése
Klasszikus módszer, tenyészbikák ivadékvizsgálatának egyik módszere.
T = ½ V + ½ M; ( 2T = V + M; ( V = 2T – M;
Ahol: V = apa; M = anya; T = leányutód

Tenyészbika jelöltenként 600 adag spermával termékenyítettek néhány üzemben. A született leány utódok termelése alapján ítélték meg a bikákat.
Hibái: -intermedier öröklésmenetet tartalmaz
-a környezetet figyelmen kívül hagyja
-a tulajdonságokat 100 %-ban átöröklQdQnek veszi.
Megállapított kategóriák: I. II. III. IV.osztály
Elemzett paraméterek: tej kg; zsír %, kg; fehérje %, kg.
Kezdetleges módszer, nem illetve alig alkalmas a bikák közötti rangsor felállítására.

c. NövendéküszQk elhelyezésére alkalmas istállók bemutatása, berendezései
Növendék üszQ nevelés:
zárt istállóban, kötetlenül: -pihenQtér mély-, vagy növekvQ almos
-betonozott elQtér itató berendezéssel
-abrakos vályú helyett jászol kerül kialakításra
-30-50 darab növ. üszQt helyeznek el csoportonként
korszerq megoldás: - három oldalról zárt, egy oldalról nyitott
-a kifutó alapterülete nagyobb 15-30 m2/üszQ
-az itató nyitott helyen, duplafalú, temperált önitató
-jászol az istálló hosszanti oldalával párhuzamos
-szénarács a jászol fölött egy-, vagy kétoldalas




8.a.TakarmányfelvevQ-képesség, takarmányértékesítQ képesség, étkesség, valamint legelQkészség jellemzése

Kifejezi, hogy egységnyi idQ alatt milyen mennyiségq takarmányt fogyaszt el. A bendQ befogadó képessége befolyásolja.

BendQsítési folyamat: szálastakarmány + abraktakarmány ( bendQszemölcsök növekedése.
TakarmányértékesítQ képesség = az elfogyasztott takarmányban lévQ táplálóanyagból milyen mértékq állati terméket (tej, hús) képes elQállítani.

Étkesség: a takarmány elfogyasztásának ütemét jelenti. Megfigyelésekkel mérhetQ, csoportos tartásnál az étkesebb állat eredményi jobbak.

LegelQkészség: az állat a legelQn keveset mozog, idejét a fq elfogyasztásával tölti, válogat-e. Meghatározza az egységnyi idQ alatt lelegelt terület nagyságát.

b. A fehér-kék belga fajta jellemzése, magyarországi szerepe
Kialakítására 1975-ben került sor, Magyarországon 1992 óta van jelen.
Hústípusú fajta, Cullard jellege miatt nehézellés jellemzQ rá.
Cullard jelleg: szájból kilógó nyelv; kerek, duzzadó vállizomzat; mélységi méretek dominánsak; meredek csánk, mankólábúság ( hibás lábszerkezetek; felhúzott has; csapott, rendkívül izmolt far; határozott faroktqzés; tömeges izomzat kevés kötQszöveti faggyúval; finom csontozat.
Színe fehér vagy kék.
Magassága: B&145-150 cm; @& 132-135 cm.
Súlya: B& 1100-1300 kg; @& 700-800 kg
A 13 hónapos B& eredményei STV alapján: Súly 576 kg
Marmagasság 122 cm
Súlygyarapodás 1594 g/nap
Abrakhasznosítás 5046 kg/kg
Hízlalási életkor 18 hónap
Hízlalási végsúly 650-750 kg.
Keresztezésekben apai partner, a színhús mennyiségét növeli az utódban. Mankólábúság jellemzi, ezért lábfájósak. Hazánkban ezt szeretnék kiszelektálni.
Vágási tulajdonságai: vágási % 66-68 %
színhús % 78
faggyú % 14,5
csont % 7,5
Betegségekre hajlamos: légúti…, szív
F1-es, fajtatiszta utód gyakran császármetszéssel jön a világra. F1 egy köztes állapot, az általa létrehozott utódoknál már nincs nehézellés.

c. KülönbözQ fejési megoldások ismertetése kötött tartásban
Sajtáros fejési mód: minden második a tehénállásnál vákuumvezeték csatlakozója található, melyhez a sajtárt csatlakoztatva a te két állásból a helyszínen lefejhetQ. Egy fQ két sajtárt kezelhet egyszerre.
ElQnyei: -olcsó
-egyenletes vákuumérték, a tejvezetékben nem alakul ki szintkülönbség
-a lefejt tej mennyisége egyedenként mérhetQ
Hátrányai: -a fejQ számára kényelmetlen
-szennyezQdhet a tej az istálló levegQjétQl
-rossz a termelékenység a tej mozgatása miatt
Tankkocsis fejQberendezés: -a tankkocsira két pulzátort szereltek, így egyszerre két tehén is
fejhetQ.
Hátránya, hogy viszonylag hosszú ideig van a tej az istállóban, így a hqtése késedelmes.
Tejvezetékes fejQberendezés: -az istállóban tej- és vákuum vezeték kerül letelepítésre.
ElQnyei: -a tej szállítása nem igényel kézi munkaerQt
-termelékenysége kedvezQ
-a tej zárt rendszerben közlekedik, higiénikus, gyorsan hqt‚

€ ‚ ’¦ðVò>°" #J(L(

+++L+v+z+ø-".f1à1&4(4:5Ä5Ü9Þ9D:b:;0;>>2>r>è?ì?0@4@h@l@€@‚@¬CD
DD D"DhFÞF¼I¾IúK¬LDO–OêRìRzS|SöSøSàTâT
V

V*[J[~[¤[÷óìóìóçó÷óàóçóÛóçÔçóÏóçó÷óìó÷óìóàóçóàóçóÉóÉóÉóìóÄóçóìó÷óÛó÷óÄóìóÛóìóÛóÛó¿ó¿ hLgö6 hLgö>*
hLgöEH hLgöH*

hLgö5H* hLgöH*

hLgö56 hLgö5

jàðhLgöhLgöhLgöB*phÿK‚š z ¸ B
º

¨
Ô
0



R
”
º LfÚ0R†ê6÷òííäääää×äääääíííííííííí

$„
„Ä^„
`„Äa$$„L^„La$$a$$a$ $dha$ šHšþþ6¾ÀjԖ0 2 N ¼’Ð:œâ2äæèêìîðV˜ðúúúúúúúõúúúúèúúúúúúúúúúàúú $dha$

$„
„Ä^„
`„Äa$$a$$a$ðò>ú ºn-š-< Ð ®"°" #€#ö#¦$%6%Ä%&V&ª&'¶'(n(¸(º(úúúúúúúúúøúðúúúúúúúúúúúúúúú $dha$$a$º(Ö(t)¶)ú)>*Œ*

+–+(,V,Ê,-N-t-ž-¾-ö-ø-0.ª.P/L0N0ò0d1f1à1X2ýøøøøøøðøøøøøøøøøøøøøøøøøøðø $dha$$a$X2¼2ú2F3Æ3î3R4¼485:5Ä5$78,9ª9D:T:;’;L<’v>8?À?òííííííííåíííííããíííãíííãí $dha$$a$

$„
„Ä^„
`„Äa$À?@H@@Ü@A(ABAnAAöA’BlCŒDE¨EdFfFÞFˆG

H:HrH¸HøH6J KøKúKúúúúúúúúúúúúúúúøúðúúúúúúúúúú $dha$$a$úK¬LLMnNOBOÎODP¨P$QˆQ

RpR¨R SŠSØS8TVVXVTWVWÔW XRX¾X÷òòòòòòòòòòòòòòòðòòëòòòòò$a$$a$ $dha$¾XðXY4YžYøY Z¾Z*[~[Ú[T\È\8]€]¦]Ö]^N^Â^ò^F_Š_Þ_ø_Ž`ú`òòòííííàíííààííííííííííííí

$„ˆ„Ä^„ˆ`„Äa$$a$

$„Ô
„Ä^„Ô
`„Äa$¤[Ú[þ[,\.\ˆ\Š\$]&]ˆ^š^þ_`Ä`Æ` a¢aödød”h4ixiziÀjàj¸nÒnˆoŠo’p”p®p°pÒpÔpôpöp(q–qörørsstuv2v:v°v²v¾vÀvJwXwFzÖzôzü~þ~€›€Å€Æ€È€É€ë€ì€û€./>PQ]bqr‚ ‚ü÷üðüðüðüëüæüæüæüðü÷üáüÜüÜüæüðüðüðüðüÔüðüðüÔüëüðüæüëüÔëüðüëüðüæüðüÜÌÜüðüÜÌÜüÜÌÜü jàðhLgö>*hLgöB*phÿ hLgö>* hLgöH* hLgöH* hLgö5

jàðhLgö hLgö6hLgöPú`0alaÊaðabHb’bÔbÈcef[f»fÞföfg-gNgvgžgëg*h”h4i~iúúúúúúúúúúúúúúíúúúúåúåúúÜ $$Ifa$ $dha$

$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$$a$~iºiÖiØiÚiúiüiöösööö‚kd$$If–F4ÖÖFºÿÄ l¶#à
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ¨

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿàJÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$üiþi¾jÀj^k¤k(l^lÀl múm`n¶n|wwwwwjjjjjj

$„
„Ä^„
`„Äa$$a$‚kd!$$If–F4ÖÖFºÿÄ l¶#
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ¨

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ JÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4

¶n¸nàoâop@pLpNpPp~p€pòííäääaäää‚kd6$$If–F4ÖÖFºÿŒ
d ¶#àÒ
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿØ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿàRÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$$a$

$„
„Ä^„
`„Äa$
€p‚p„p¨pÂpæpq&q(q–q°rÚr4s|wwwwwwwowww $dha$$a$‚kdW$$If–F4ÖÖFºÿŒ
d ¶# Ò
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿØ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ RÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4

4s€s¢sÔs0tÂtpurutuv„vÎvFwîw>xŒxÚxDy¨yäyDzFzÖzÞ{D|Ž|Ö| }n}úúúúúúúúòúúúúúúúúúúúúòúúúúúú $dha$$a$n}è}:~²~(tЀ€3€€€Ô€ö€9]~6‚€‚Ê‚Ì‚ƒŽ„°‡J‰Ø‰2ŠŽŠúúúñúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$„Ô
^„Ô
a$$a$ ‚"‚j‚l‚´‚¶‚Ì‚ƒƒ"ƒ„º„¨…º…²‡Ð‡>Ž°Ž(*FH”¬”–²––™˜™Ü™ì™lšnšÞšàšX›p›øZžÞ¨©`©b©à©â©RªTªÒªÔªH«J«^¯z¯”¯–¯´¯¶¯Î¯Ð¯´°±A±B± ²²²²²'²)²8²9²H²I²J²Y²ùõùõùõðõéõéõéõéõáõùõùõáõÜõùõéõùõùõéõðõðõùõùõùõ×õùõÑõùõùõùõáõ×õËõÑ»õÑõÑõÑ»õjhLgöCJ UmHnHu
hLgöCJ
hLgöCJ hLgöH* hLgö5hLgöB*phÿ

hLgö56 hLgö>*hLgö

jàðhLgöJŽŠ ‹°‹Œ†Œ$<Ž>Ž°ŽÒŽøŽf–‘æ‘ ’N“””¬”Ö•–<––Ü™6š|š›úúúúúúúòúúúúúúúúúúúòúúúúúúúú $dha$$a$›&›X›¬›â›œ.œHœšœòœ"øZž’ž°žôž*ŸnŸ–Ÿ¾ŸàŸ@ ¡&¡0¡Ä¡P¢òòííííííííëíííííííííëëæëëëdh$a$

$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$P¢r¢¶¢"£’£€¤þ¥Þ¨©¤©ªˆªº«¼«’¬:­Ê®0¯2¯8¯:¯>¯@¯õóóóóóóîîîîîîîîîîåÜåÖå$If $$Ifa$ $$Ifa$$a$ „\„Ä^„\`„Ä@¯B¯D¯F¯H¯TKKK $$Ifa$ªkdl$$If–F4Ö ”B Ör š
”˜’Œúÿÿÿÿÿÿÿÿ€úÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ€úÿÿÿÿÿÿÿÿúÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöæf4H¯J¯L¯P¯R¯zqhq $$Ifa$ $$Ifa$„kd¸$$If–F4Ö ”ðÖF ”˜Œô
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿô
ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöæf4R¯T¯V¯Z¯\¯zqhq $$Ifa$ $$Ifa$„kd¢$$If–F4Ö ”ðÖF ×UŒ`7
ÿÿÿÿÿÿÿÿ€~`7
ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöæf4\¯^¯z¯zq $$Ifa$„kdÆ $$If–F4Ö ”ðÖF ×UŒ 7
ÿÿÿÿ€~ 7
ÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöæf4z¯|¯¯’¯è¯?° —833$a$^kd„ $$If–F4Ö ”_Ö Œ€ìÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöæf4 $$Ifa$^kdê$$If–F4Ö ”ªÖ Œ€ìÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöæf4?°@°³°´°±v±~±’±˜±™±š±úøúóñèââ_â‚kd
$$If–F4ÖÖF¼ ¸
PÔàüÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ˜
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿà„ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4$If $$Ifa$dh$a$
š±²±³±´±µ±Õ± ²² ²²ùùvtttkùù $$Ifa$‚kdD
$$If–F4ÖÖF¼ ¸
PÔ üÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ˜
ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ „ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4$If ²²²²²²²-² ²!²"²#²$²zqqkkkkkkkkk$If $$Ifa$„kd&

$$If–F4Ö ”0ÖFºÿ (#ÇÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿŸÿÿÿÿÿÿÿÿ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÀÀÀÿÿÿÿÖ

ÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4

$²%²&²'²(²)²*²+²,²-².²/²0²1²2²3²4²5²8²9²:²;²>²?²@²A²B²ùùôëëùùùùùùùùùùùæëëùùùùùùùFf $$Ifa$FfQ$IfB²C²D²E²F²G²H²I²K²L²M²N²O²P²Q²R²S²T²U²V²Y²Z²[²\²]²^²_²ùùùùôëëùùùùùùùùùùùæëëùùùùùFf% $$Ifa$Ff—$IfY²Z²f²h²w²x²…²†²•²–²£²¤²°²±²À²Á²Î²Ï²Þ²ß² ³´0ĴĬƮÆØÇÚÇfɂÉEÊlÊÌR̜Í
κÎNÏ`ьіјÑÒ ÒUÒVÒèÔ Õ*Ú|Ú

Û ÛºÜ¼Üx݌ݐިޖàªàâ*â|â$ãää>îÐî

ï’ï”ï°ïðïbð’ðòÜò

ó*óRóâóúöúöúöúöúöúöïöúöúöïöçöçöïöïöâöâöâöâöçöÝöïöïöïöÝöçöÝöïöÝöÝöÝöÝöçöïöçöÝÖÝÏöÊöâÏöÊö hLgö6

hLgö56

hLgö5H* hLgö5 hLgö>*hLgöB*phÿ

jàðhLgöhLgö
hLgöCJP_²`²a²b²c²d²e²f²g²h²i²j²k²l²m²n²o²p²q²r²s²t²w²x²y²z²{²ùùùùùùôëëùùùùùùùùùùùæëùùùùFfA& $$Ifa$Ff³!$If{²|²}²~²²€²²‚²ƒ²„²…²†²‡²ˆ²‰²Š²‹²Œ²²Ž²²²‘²’²•²–²—²ùùùùùùùùôëùùùùùùùùùùùùæëùùFf]/ $$Ifa$FfÏ*$If—²˜²™²š²›²œ²²ž²Ÿ² ²¡²¢²£²¤²¥²¦²§²¨²©²ª²«²¬²­²®²¼²½²À²ùùùùùùùùùùôëùùùùùùùùùùùùæëFfy8 $$Ifa$Ffë3$IfÀ²Á²Â²Ã²Ä²Å²Æ²Ç²È²É²Ê²Ë²Ì²Í²Î²Ï²Ð²Ñ²Ò²Ó²Ô²Õ²Ö²×²Ø²Ù²ç²ùùùùùùùùùùùùôëùùùùùùùùùùùù $$Ifa$Ff =$Ifç²è²é²ê²ï²ñ²ó²õ²÷²ù²û²ý²ÿ²³³ ³³ ³H³Âµö¶¢· ¸B¸k¸¸Û¸úôôëëëëëëëëëôôæääßäääääääädhFfF $$Ifa$$IfFf•AÛ¸¹K¹[¹›¹`ºØºV»Ö»Ø»V¼¤¼ð¼4½j½ž½ä¿þÀ–Âü¤Ã.Ä0Ä´Ä4ÅæÅýýóýýýýýýýýýýýýýýýýýéýäâÝ$a$dh „Ä„Ä^„Ä`„Ä „ˆ„Ä^„ˆ`„ÄæÅÆ|ÆǔÇøÇrȬÈÎÈdÉfÉ°ÉÖÉøÉÊ ÊEʂʖʩÊÛÊêÊËp̚ÌÆÌîÌR͜Íúúúúúúúúúúúúúúúòúúúúúòúúúúúò $dha$$a$œÍ
Î2ÎTÎtθκÎNτÐ^Ñ`ьÑüÑIҘÒÐÒ-Ó Ó>ԎԚÔúúúúúúòúðúúúúúúúúççç $$Ifa$ $dha$$a$ šÔœÔžÔäÔæÔèÔêÔ£ššš>9$a$[kd*I$$If–F4ÖFºÿ\
ˆ

! ¢
, „ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$[kd‚H$$If–F4ÖFºÿ\
ˆ

!à¢
,à„ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöf4êÔìÔîÔÕÆՂÖ"×l×Ì×جØêØzÙæÙ(Ú*Ú|Ú

Û¨ÛÈÛôÛlܒÜêÜ@ÝvÝúúúúúííúúúúúúúúåúúíúÜÜÜÜÜ$„Ä`„Äa$ $dha$

$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$$a$vÝxÝ ÞLތސÞ4ßlߢßà”à–àáfáÊáââzâ|â$ã>ç¤ë\ìÂí<î>îÐî

ïúúúúúúúúúúúúúúñúúúéúúúúúúéú $dha$$„Ä`„Äa$$a$

ï°ïbðððRñÀñò~òÚòÜò*ó|ó¬óâórôÜô>õ¢õ$öNöªöþö÷,÷<÷P÷úúñïúúúúúúñúúúúúúúúæÞØØØØ$If $dha$„Ô
dh^„Ô
$„Ä`„Äa$$a$âó(ô*ôþôõÀõÂõNöªöþö÷¨÷À÷Xørø¼ø¾øÊøÎøJúhúØûÚûÞûäûèûbüfü¨ü¬üÖüÚü$ý(ý°ý´ý þþ.þ0þfþhþ„þ†þ®þßþ3ÿ4ÿAÿBÿ¦:n¤ BôöB v x *
¤
° Ì Ð ¦øîøîøîøåáÚÔÚÔÚÔÏáÏáÏáÏÊáÊáÅáÅáÅáÅáÊáÅáÅáÅáÅá½á¶á¶á½áÏáÏá±á½á¶á½áªáÊ

hLgö56 hLgöH*

jàðhLgöhLgöB*phÿ hLgö5 hLgö6 hLgö>*
hLgöCJ
hLgö5CJ hLgöhLgö56CJ  jàðhLgö6CJ
hLgö6CJ CP÷p÷Œ÷¨÷À÷Ð÷æ÷ö÷ø*øJøXørø~øŽø¤ø¼øùùùùùùùùùùùùùùùù$If¼ø¾øÀøÂøÄøÆøÈøÊøjdddddd$If”kdÆI$$If–F4ֈºÿD<

1å¶#Š`øË`* ´`Ñ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 ÊøÌøÎøFùšùúùJúzújeeXeeK

$„\„Ä^„\`„Äa$

$„˜„Ä^„˜`„Äa$$a$”kd›J$$If–F4ֈºÿD<

1å¶#Š øË * ´ Ñ öÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöf4 zúìú
ûPû”ûØûÚûÞûàûâûäûèûöû`üöññäññÛÕÕ|ÛÕÕXkdpK$$If–FÖFºÿ$ ¶#€b€ €’ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö$If $$Ifa$

$„Ô
„Ä^„Ô
`„Äa$$a$$„ ^„ a$
`übüfüzü¦ü¨ü¬ü²ü¦——>—Xkd”L$$If–FÖFºÿ$ ¶#€b€ €’ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö$If $$Ifa$XkdL$$If–FÖFºÿ$ ¶#€b€ €’ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö ²üÔüÖüÚüêü"ý$ý(ýù —ùù>—XkdœM$$If–FÖFºÿ$ ¶#€b€ €’ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$XkdM$$If–FÖFºÿ$ ¶#€b€ €’ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö$If (ý6ýlýnýpý°ý´ýÄý
þùù ›™ùù $$Ifa$$a$Xkd N$$If–FÖFºÿ$ ¶#€b€ €’ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö$If
þ þþþ-þ.þ0þ8þ¦——>—Xkd(O$$If–FÖFºÿ$ ¶#€b€ €’ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö$If $$Ifa$Xkd¤N$$If–FÖFºÿ$ ¶#€b€ €’ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö 8þeþfþhþpþƒþ„þ†þù —ùù>—Xkd0P$$If–FÖFºÿ$ ¶#€b€ €’ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$Xkd¬O$$If–FÖFºÿ$ ¶#€b€ €’ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö$If †þ•þ¬þ­þ®þ¯þßþ$ÿQÿyÿzÿ n¼"„ú¦ùù ›““››››››››››› $dha$$a$Xkd´P$$If–FÖFºÿ$ ¶#€b€ €’ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö$If¦¨ @ B D F ² Ò
Ô
úòúúúúòúúúååúúØØØØÖÖÆÖÖ$„Ä„<ýdh^„Ä`„<ýa$

$„„^„`„a$

$„L„Ä^„L`„Äa$ $dha$$a$Ô
æ
è
(
*
¤
2 ° ÜV -?a|š2Zk}²€ ‚ ú ’²ýýýøðøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøðøø $dha$$a$¦¨Ü4>³´ôõ‚ ú "®à2h”*–Æ–Þ–4˜H˜8™Ž™Ö¢–£|§î§
¨t¨v¨°¨²¨ê¨ì¨ ª*ª0«d«†¬ˆ¬´¬¶¬ˆ®(¯Ü³p´Ä´Æ´l¹ú¹dÃòÃvĂÄrȀÈbÊdÊ´ÊÊÊàËæË$Í&ÍÒÎÔÎ"Ï.ÏŒÑŽÑ ÒÒPÒRÒ÷òîéîäîäîÜéîéîéîÚîÜéîéîéîÐîÜéîÉîÉîÉîÃîéî¾î¾îÜîÜîÉîÜîÜîéîéîÉîéîéîÉîÉîéîÉîÉî¾ hLgöH*
hLgöCJ

jàðhLgöhLgö5B*phÿUhLgöB*phÿ hLgöH* hLgö5hLgö hLgö6 jàðhLgö6K²D¢òN®l€2äP†
”´”B•¢•*–,–Æ–4˜6™8™Ž™–™š™úúúúòúåàúúúúúúúúòòÞúúàÞØ$Ifdh

$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$ $dha$$a$hetQ
Hátrányai: -a távolságok és szintkülönbségek miatt a vákuumérték ingadozása jelentQs
-tisztítása, fertQtlenítése a rendszernek energia- és költségigényes
-a fejQ számára fárasztó testhelyzetet teremt
-az egyedenkénti fejés ellenQrzése költséges kiegészítQt igényel.

9.a. Termékenység, szaporaság a szarvasmarha fajnál, paraméterek ismertetése
Termékenység = nQivarban az egyedek termékenyülni képesek, alkalmasak az utód kihordására, míg hímivarban termékenyítésre alkalmas hímivarsejteket termelnek, termékenyíteni képesek.
Szaporaság = adott egyed egyszerre hány utódot hoz a világra. A szarvasmarha unipara (egyet ellQ) állat, ikerellés nem jellemzQ.

Szaporodásbiológiai termékenységi mutatók:
1.)
* ElsQ termékenyítésre termékenyült egyedek %-a (vemhességi %) = ElsQre vemhesült tehenek száma x 100 ElsQre termékenyített egyedek száma
Kívánatos: 50-60 % Mo.-on jell.: 30 %
2.)
* NR (no return) index: a termékenyített állomány hány %-a nem ivarzik vissza.
3.)
* Vemhesülési index = Összes termékenyítések száma Vemhesülések száma Megmutatja, hogy 1 vemhesüléshez hány inszeminálásra van szükség.
Kívánatos: 2,0-2,5
Mo.-on jell.: 1,5-1,8

4.)
* Ellési % 1. = Ellések száma x 100 Év eleji tehénlétszám
Kívánatos: 80-95 %
Mo.-on jell.: >70 %

* Ellési % 2. = Összes szaporulat x 100 Tehénlétszám 5.)
* Szervízperiódus (nap) = elléstQl a fogamzásig eltelt idQ (nap)
Kívánatos: 60-90 nap
Mo.-on jell.: 126 nap
6.)
* Két ellés közötti idQ (nap) = elléstQl az újraellésig eltelt idQ (nap)
Kívánatos: 360-380 nap
Mo.-on jell.: 426 nap
7.)
* ElsQ elléskori életkor (hó) = megszületés és az elsQ ellés között eltelt idQ (hó)
Kívánatos: 23-24 hó
8.)
* Bikák fertilitása = Vemhesült egyedek száma x 100 Adott végzett termékenyítések száma
Kívánatos: 50-60 %

b. Saját teljesítmény (STV) vizsgálat a tenyészbika jelöltek hústermelQ képességének becslésére
A tenyészbika jelöltek 4-6 hónapos korukig a születési helyükön a törzstenyészetekben maradnak. 6 hónapos kortól a génbankok felvásárolják a továbbtenyésztésre jelölt egyedeket, a továbbiakban ott, azonos körülmények és feltételek mellett folyik a nevelésük. Havonkénti testtömeg mérés mellett számítják a testtömeg-gyarapodást, majd 10-14 hónapos korban küllemi bírálatnak vetik alá a jelölteket. Ekkor végzik el a spermavizsgálatot is, mely kiterjed:
-mennyiségre
-minQségre
-mélyhqthetQségre.
c. 3  6 hónapos életkorú borjak takarmányozása, tartása
Takarmányozása: 3-6 hónapos korig (90-110 kg - 180-200 kg)
Abrak ( 1,5  2 kg korlátozva
Széna ( 2-3 kg ad libitum
Szilázs ( 0-5 kg az ötödik hónaptól
Testtömeg-gyarapodás : 900-950 g/nap

Hagyományos borjú utónevelés

pihenQhely pihenQhely víz széna Abrakos vályú KÖZLEKEDP Eltérés az elQnevelQvel szemben, hogy nagyobb létszámú csoportokat alakítanak ki, melyhez kifutó is csatlakozhat.

Korszerq borjú utónevelés
- három oldalról zárt, egy oldalról nyitott istálló, melyhez kifutó csatlakozik
-növekvQ almos (2-3 hó) vagy mélyalmos (4 hó) rendszerqek
- 3-4 m2/borjú, a kifutó 6-8 m2/borjú
-a fedett téren csak pihen az állat
-az itató nyitott helyen, duplafalú, temperált önitató
-jászol az istálló hosszanti oldalával párhuzamos
-szénarács a jászol fölött egy-, vagy kétoldalas
-a kifutó padozata burkolt (beton)

10.a. Koraérés, ivari karaérés lényege, jelentQsége a tejtermelQ tehéntartásban
Valamely fajta vagy egyed ivarilag koránérQ, ha adott állományban az egyed korábban érik mint a társai. Fiatalabb korban már a kifejlett vonásokat mutatják (kellQen mély, lapos mellkas).
KoránérQk ismérvei: -korban lesz ivarérett (rövidebb felnevelési idQszak)
-korábban lesz tenyészérett
-az 1. laktációs termelés a csúcslaktáció 80-85 %-a, csak kissé marad el
-korábbi laktációban következik be a csúcslaktáció
-60-90 napra újra vemhesülnek

-Pl.: Jersey = koránérQ fajta, 14-15 hónaposan (260 kg) tenyészérett, tenyésztésbe vehetQ, míg a holstein ezt 16-18 hónaposan (350 kg) éri el.

b. Bikák kiválasztása (ivadékvizsgálat) egy korú istállótársas módszerrel
CC teszt differenciál szelekciós rendszer ( a bikák leány utódainak termelését az egyes tenyészetekben a laktációt zárt kortársak termeléséhez viszonyítják. ElQnye volt, hogy az utódok áttelepítésére nincs szükség (járványok), különleges eljárást nem igényel.
Kortársak azok az egyedek, melyek ellési ideje +- 1 hónappal tér el a leányutódok ellésének idejétQl.
Módosított változata az MCC teszt, melynél a bikáktól származó utódok alapján létrejött átlag eredményeit hasonlítják a kortársak adataihoz. 20 leányutód adatára van szükség.
Kategóriák: I. II. III. IV. osztály
Vizsgált paraméterek: tej kg; zsír kg, %; fehérje kg, %.

c. Intenzív tejtermelQ tehenek takarmányozása a laktáció I szakaszában
Az elsQ szakasz az elléstQl számítva 12 hétig tart. Ez alatt a nagy termelésq tehenek a termelés fokozatos emelkedése tapasztalható, míg a testtömegük erQteljesen csökken. Az ellés utáni harmadik héten csúcsteljesítményének 80 %-át elQállítja. A bQtejelQ tehén tápanyag és energiaigénye az ellés utáni 2-3. héten csak jó minQségq tömegtakarmánnyal és nagy mennyiségq abrak adaggal elégíthetQ ki. Amennyiben ez elmarad, úgy csökken a termelés, romlik a minQség, energiaellátási zavar alakulhat ki. Bizonyos önfeláldozó fajták (holstein) a nem megfelelQ energiaellátás kompenzálására saját tartalékait is képes lebontani a tejtermelése érdekében.. Ez napi 1-1,5 kg veszteség fölé semmiképp nem mehet, az összes súlyveszteség pedig nem haladhatja meg az 50-60 kg-ot.
A napi tejtermelés növekedésével a tápanyagellátást is növelni kell. A létfenntartó szükségleten kívül pótabrak kiegészítést kell alkalmazni. (1 liter tejre 35-45 dkg abrak kell). A még szabályos emésztés fenntartása érdekében ez azt jelenti, hogy az etetett takarmány szárazanyagának az elsQ 30 napban 40 % abrak + 60 % tömegtakarmány, majd a további idQben az arány 50  50 % kell legyen.
A tejelQ tehén napi ivóvíz igénye 80-100 liter.

11.a. A szarvasmarha rokonfajai és jellemzésük valamint keresztezéseik
A szarvasmarha rokonfajai a tulokalakúak alcsaládjába tartoznak.
Bivaly: -Hazánkban a II. világháború idejében jelentQs létszámú volt. Mára létszámuk lecsökkent, jobbára látványosságként van jelen (Hortobágy).
Rövid ideig jelentQs erQkifejtésre képes, igavonásra használták. Változatai: ázsiai  ill. kafferbivaly.
BQre fekete, szQre barna, a szélsQséges idQjárási körülményeket jól tqri, súlya 600 kg körüli.
Tejtermelése 3-4000 liter megfelelQ környezeti viszonyok között. Nagy zsírtartalmú, karotinban szegény, sós ízq tejet termel, elsQsorban sajtgyártásra alkalmas.

Bölény: -Hazánkban csak állatkertekben található. Változatai az amerikai és az európai bölények.
Nagy fej, fejlett mellkas, izmolt nyak, gyengén fejlett fartájék. SzQre barna színq. Kiváló hidegtqrQ (Kanada).
Keresztezések: bölény + szarvasmarha ( kiváló hidegtqrQ (B& utód terméketlen)

Bisontulok: az Indonéz szigetvilágban még ma is jelen van vad és háziasított változata is. FQként hústermelésre hasznosítható, tömege 600 kg körüli.

Jak: -Tibet marhája. A vadon élQ állatok 4-6000 m magas fennsíkokon honosak, a B& magassága a 2 m-t is elérheti. Háziasított változatának testméretei kisebbek, @& ( 250 kg, B& 400 kg. Színe sötétbarna, de tarka is elQfordul. Tejtermelése 3-400 liter/év, nagy zsírtartalmú (6-8 %), kiváló igás és teherhordó állat. Húsát és gyapját hasznosítják.
Keresztezések: Jak + szarvasmarha ( a keresztezések helyi jelentQségqek.

Zebu: a szarvasmarha legközelebbi rokonfaja. Martájéka kiemelkedik (púpos), bQre váladékával a rovarokat távol képes tartani magától. BQrmozgató izmai fejlettek. Tejtermelése 2-3000 liter/ laktáció, 5-6 % zsírtartalommal. Húsa közepes minQségq. HQtqrQ képessége kiváló.
Keresztezései: -zebu + szarvasmarha ((jersey, holstein) = trópusok tejelQ marhái
¼ zebu + ¾ charolae ( trópusok legelQ húsmarhái
5/8 shorthorn + 3/8 zebu
2/5 zebu + 3/5 aberdeen angus
zebu + szimentáli
zebu + hereford + shorthorn

Pstulok: Színe szürke, mellsQ része hosszú szQrrel fedett. Kifejlettkori tömege 6-700 kg. Alfajai koponyaalakulás szerint: -primitív alapfaj: magyar szürke
-nagy homlokú tulok: szimentáli, svéd Qshonos fajták
-rövid szarvú, hosszú homlokú tulok: jersey
-rövid fejq tulok: hereford,
-szarvatlan fajták: aberdeen angus
a régi idQkben vadászták, nemes vadnak számított, Lengyelországban lQtték ki az utolsót.

b. A ,,tehén egyedi lap ,, ismertetése és értelmezése
Termelési és tenyésztési adatokat tartalmaz = tenyésztést ellenQrzQ adatlap. OMMI nyomtatvány
Három részbQl áll:
1.) Azonosító adatok: -ENAR szám
-Születés/(majdani) kiesés dátuma
-Fülszám
-Szín
-Fajta kód
-TenyésztQ és tenyészet adatai
-SzülQk azonosítói
2.) Termelési adatok: -Teljes, lezárt laktáció: -tejelQ, száraz, összes nap
-tej kg, zsír %,kg, fehérje % kg.
-305 napos laktáció: -tej kg; zsír %, kg; fehérje %, kg.
-legnagyobb napi teljesítmény
-átlagos napi teljesítmény
-perzisztencia
3.) Szaporodásbiológiai adatok: -ellés ideje, módja
-két ellés közötti idQ
-Borjú adatai: -neme
-színe
-tömege
-ENAR száma
-Eredményes termékenyítés ideje
-TermékenyítQ bika azonosítója

c. KülönbözQ fejési megoldások ismertetése kötetlen tartásmódban
Kötetlen tartásban fejQházas fejésrQl beszélhetünk. A fejQk mélyített fejQaknában vannak, szerkezeti részei mqszakilag tökéletesebbek mint a kötött tartásnál használt eszközök ( drágább is . ezért csak bizonyos létszám felett (100 db) lehet gazdaságos. A fejéseket napjában 2x-3x lehet elvégezni, de két fejés között min. 6 óra el kell teljen.

STABIL padozatú kialakítások:

TANDEM:

A fejQállások a mélyített fejQaknával párhuzamosan helyezkednek el., a tehenek egymástQl függetlenül, folyamatosan válthatják egymást. ( Termelékeny.
2x2, 2x4, 2x6-os állások vannak, de a 2x4-es a legelterjedtebb. Óránként 25-30 tehén fejhetQ ki.
Hátránya, hogy több állás esetén már nagyon hosszú, nagy a helyigénye. Közle-kedQ FejQ-akna Közle-kedQ FejQál-lások

HALSZÁLKÁS:

A mélyített fejQakna két oldalán úgy helyezkednek el a tehenek farukkal a fejQállás felé mint a hal gerincén a szálkák.
ElQnye, hogy a fejQnek kecvés utat kell megtennmi. A ki- és behajtás csoportosan történik. 1x2-tQl a 2x16-ig léteznek kialakítások. Egy munkás 2x4 készüléket kezelve óránként 30-40 tehenet, így egy 2x8-as fejQállásban 60-80 tehénet tudnak ketten kifejni.
FejQ-akna

POLIGON ELRENDEZÉS

A fejQakna középen egy rombuszformát mutat. A fejQállások e köré merQlegesen vagy halszálka módjára csatlakoznak. Csoportos be- ki hajtás történik. Egy 4x8-as elrendezésq fejQházban óránként 150-200 tehén fejhetQ ki.

PARALEL ELRENDEZÉS

A fejQállások a fejQaknára merQlegesen helyezkednek el, mindkét oldalán. A tehenek farukkal a fejQakna felé állnak. Kialakítása 2x1-tQl a 2x40-ig lehetséges.

MOZGÓ padozatú KARUSSEL fejQállások

A tehenek elhelyezkedésétQl függQen lehet tandem, halszálkás vagy karussel (kör alakú) típusú.
Unilaktor ( mozgó padozatú tandem kombináció
Rotolaktor ( kör alakú, halszálkás, a tehenek a központi fejQaknához farukkal közelebb,
érintQlegesen helyezkednek el.
Rototandem ( a kör alakú fejQakna körül a tandem rendszer szerint helyezkednek el a
tehenek

ElQnyük,: -termelékeny, fejQállástól függQen 2-4 fejQvel óránként 40-200 tehén fejhetQ ki
Hátránya: -nem bQvíthetQ

12.a. Szimentáli, osztrák és bajor tarka fajták jellemzése
SZIMENTÁLI ( kettQs hasznosítású fajta.
A fajta kitenyésztése a svájci Alpokban a XIX. század elején kezdQdött. Jobb tej- és hústermelQ típus a század közepére alakult ki.
Növekedési erélye nagyon jó, ezzel együtt a tejtermelési is jelentQs, valamint ellenálló képessége kiváló.
Színe: szabálytalan árnyalatú, így piros-, sárga-tarka. A fej, a lábvégek, a farok alja, a has és a
mellkas alja általában fehér.
Szaruképletek viaszsárgák, a szutyak és a nyálkahártya általában hús színq.
(fekete vagy szürke pigmentek fajtakizáró okok)
Marmagasság: 138-142 cm.
ÉlQtömege: @& ( 650-750 kg; B& ( 1100-1300 kg.
Tejtermelése: 4500-5000 kg, teje 4 % zsírt és 3,4 % fehérjét tartalmaz. Kazein tartalma
kedvezQ ( sajtgyártás.
Napi testtömeg-gyarapodása 1200-1300 g/nap.
A hízóbikákat 550-650 kg végtömegig lehet hizlalni.
Húsa jól márványozott, hústermelésük 60-63 %.
A tengerentúlon húsmarhaként hasznosítják, valamint keresztezésekben a hereford tejtermelését javító partner.
Osztrák tarka: tenyészterülete különbözik, de tulajdonságaiban hasonló a szimentálihoz.
Vöröstarka színq, szerepet játszott a magyar tarka kialakításában. Ausztriában található.
Bajor tarka: a magyar tarkánál fontos kialakító kettQs hasznosítású fajta, tulajdonságai a szimentálihoz hasonlóak.


b. Fajtiszta tenyésztési módszerek ismertetése
Fajtatiszta tenyésztést a keresztezési partner elQállítása érdekében folytatnak.
Azonos fajtába vagy fajtaváltozatba tartozó egyedeket párosítunk.
Célkitqzések: kisebb testq fajták esetében: -5-600 kg kifejlett testsúly
-könnyq ellés
-szezonális szaporaság
-140-160 kg választási súly
-jó húsformák
nagyobb testq fajták esetében:-6-700 kg kifejlett testsúly
-könnyq ellés
-nagy növekedési erély
-nagy hústermelési kapacitás
-jó húsformák
-jó vágóérték
Rokontenyésztés: általánosan használt módszer. Azonos fajtába, de más QsöktQl származó egyedek párosítása. Vagyis származásilag azonos géneket tartalmazó , genetikai értelemben egymással rokonságban lévQ egyedek párosítása. Alkalmazásánál ügyelnek arra, hogy 4-5 nemzedéken belül anyai és apai oldalon ne forduljon elQ azonos állat. Tenyészállatok elQállítására használatos módszer.. ElsQsorban tenyészbikák elQállítására javasolt, mert a rosszul öröklQdQ tulajdonságok a nQivarhoz kötQdnek (tejtermelés, szaporaság). A rokontenyésztéses vonalak létrehozása, fenntartása megfelelQ alapját képezik a keresztezési eljárásoknak.

Vonaltenyésztés: egy kiváló vérvonalat képviselQ bika értékes génállományának minél nagyobb mértékben történQ megQrzése. A bikától származó spermával teheneket termékenyítünk, s a született B& és @& utódokat (apai féltestvérek) egymással párosítjuk.
Családtenyésztés: szülQk utóddal, utód utóddal történQ párosítása. Az így kialakult család egységessé alakul. (kisebb gazdaságokra, farmokra jellemzQ). Számolni kell a beltenyésztéses leromlással.
Vérfrissítés: zárt populációban, egyetlen alkalommal használunk fajtán belüli bikát vagy spermát. A genetikai állomány leromlása ellen alkalmazzák.



c. Hízómarhák elhelyezésére alkalmas kötött és kötetlen tartású istállók ismertetése
Kötötten nem tartjuk, csoportos tartás a jellemzQ. A téli fagyokat száraz almú pihenQhely estén jól tqri, viszont a nyári nagy meleget nehezen viseli.
A csoportos hízómarha tartás ismérvei:
Az istállómunkák jól gépesíthetQk, nagy csoportok alakíthatók ki. Számolni kell a szociális rangsor kialakulásának problémájával is. Azonos korú, testtömegq egyedeket szabad társítani, így kiegyenlítettebb a testtömeg-gyarapodásuk. Agresszív egyedeket ki kel emelni. Hazánkban a 13-26 db állat jelent egy csoportot.
Zárt istállókban: a belsQ tér etetQútra, jászolra, etetQtérre és pihenQtérre tagolódik.
*Az etetQúton haladva a takarmánykiosztó kocsiból történik a jászlak feltöltése. Önetetés esetén 40 cm/állat (bármikor ehet), adagolt etetés esetén 60-70 cm/állat a szüksége jászol hossza.
*Az etetQtér az a 3 m széles sáv, ahol a tehenek tartózkodnak míg táplálkoznak. Burkolata szilárd. ( könnyen takarítható. Az itatást önitatók biztosítják.
*A pihenQtérben helyezkednek el a tehenek az étkezés befejeztével. Ez kialakítása szerint lehet: -mélyalmos: anyaga szalma vagy kukoricaszár, melyet naponta ráalmozással tartanak
szárazon. Az összegyqlt trágyát 3-4 havonta távolítják el. Jól
gépesíthetQ. Helyigény: 4-4,5 m2 / állat.
-rácspadozattal kombinált pihenQboxos: 2,5 m2 alapterületq pihenQboxok
kialakításával elérhetQ, hogy az állat a boxon kívül trágyázzon, ahol is
egy ráccsal fedett trágyacsatorna van. EbbQl a trágya egy szárnylapátos
trágyaszállító berendezéssel távolítható el.
-teljes rácspadozatú: pihenQhely elkülönítés nincs, a térkihasználás ebben az esetben
a legjobb. A jobb helykihasználtság eredményeként az istállóban több
állat helyezhetQ el. Ez, és a nagy trágyafelület ammónia-kibocsátó- és
párásító hatása miatt az istállóban úgy kell túlnyomást kialakítani, hogy
a levegQ a trágyaaknán keresztül távozzon. A férQhely-szükséglet 300
kg testtömegig 1,5-2,7 m2, a felett 2,9-3,7 m2. a rácspadozat alatt
felgyülemlett trágyát úsztatással távolítjuk el.
Nyitott istállókban: három oldalról határolt, egy oldalról nyitott épületekben helyezzük el az
állatokat. Mélyalmos ill. emelkedQ almos rendszerqek, állatonként 3-3,5 m2 fedett
pihenQhely szükséges. A jászol a kifutó szélsQ karámján kerül elhelyezésre, 50-60 cm-
t számolva egy állatra. A pihenQhely elhasználódott alomanyagát évente 2x cserélik.
Itatás temperált önitatókból a kifutó területén.
Istálló nélküli tartás: nagy csoportok kialakítása, tetQ nélküli karámban vannak elhelyezve
az állatok. Az ilyen körülmények között tartott marhák teljesítménye kisebb, viszont a
technológiai kialakítás itt a legolcsóbb. A napfény ellen tetQvel fedett területet kell
kialakítani (4 m2/állat), az erQ szélet pedig szélfogó palánkkal csökkenthetjük. Az
ilyen körülmények között tartott marhát helyigénye 20-25 m2, ill. egy pihenQ domb
kialakítása számos elQnnyel jár.

13.a. A magyar tarka fajta jellemzése, a fajta jövQbeni szerepe
Kialakításában döntQ szerepet a szimentáli játszotta. A nemesítQi munka eredményeként finomabb szervezetével, csontozatával tér el eredetijétQl. Növekedési erélye némileg kisebb.
ÉlQtömeg: @& ( 6-700 kg; B& ( 900-1300 kg.
Marmagasság (@&): 135-140 cm.
Törzstenyészetek tejtermelése: 4500 kg, zsírtartalma 4 %; fehérjetartalma 3,5 %.
TQgyalakulása (fejhetQsége) a szelekciók eredményeként javult, de nem tökéletes.
Növekedési erélye, hústermelése kiváló.
Napi testtömeg-gyarapodása 1200 g/nap körüli.
Hízlalási végtömeg: 550-600 kg.

1967-ben ismerték el a tejelQ fajtaváltozatát.
Finomabb csontozat, kisebb testtömeg jellemezte.
Kialakítása történt: ¾ magyar tarka + ¼ dán jersey
Tejtermelése: 3500 kg; zsírtartalma 4,3 % fehérjetartalma 3,6 %.
FejhetQsége, tQgyalakulása javult.
Napjainkban a tehenek száma 100.000 db-ra tehetQ, húshasznú változata keresztezésekbe apai vonalat képvisel.
A jövQbeni jelentQségük változhat, létszámuk emelkedhet. Versenyképességének növelését a bajor tarka, osztrák tarka és a red-holstein fajtákkal végzett keresztezésektQl várják.

b. A tenyésztési napló lényegének ismertetése
Az adott naptári évre vonatkozó azonosító és szaporodásbiológiai adatokat tartalmazó lap.

A feltüntetett adatok: -ENAR száma
-neve, apjának száma
-belsQ azonosító száma
-születési ideje
-összes borjainak száma
-fajtájának kódja
-törzskönyvi száma + küllemi pontszáma
-élQtömege
-utolsó termékenyítésének idQpontja + bika kódja
-vemhességének ideje + két ellés közötti idQ
-a borjú adatai: -neme
-születési súlya
-90 napos súlya
-fülszáma
-vetélés ideje
-termékenyítés ideje (5 alkalom) + bika száma
-eredet (saját, vásárolt)
-gümQkór vizsgálat eredménye
-egyéb megjegyzés

c. Fehérhúsú borjúhízlalás, tinóhízlalás, selejt tehenek feljavítása
Fehér húsú borjúhízlalás
Sajátos borjúhízlalási módszer. Cél, a világos, rózsaszínq, energiában szegény porhanyós hús elQállítás. Ennek érdekébe a borjút a borjúhízlalás szakaszában csak tejjel és tejpótló tápszerrel etetjük. Az így etetett borjúnál Fe hiány alakul ki, ettQl más a húsának a színe. Almozás fqrészporral, hogy alomszalmát sem ehessen. A hízlalási mód költséges csak különleges igények kielégítésére végzik.
Tinóhízlalás
(Ivartalanított bikahízlalás).Mára hazánkban teljesen háttérbe szorult.
Az 5-6 hónaposan ivartalanított bikaborjakat 1 vagy két nyaras idQszakra legelQre hajtják. Az értékesítést megelQzQ finomító idQszakban istállóban, tömegtakarmánnyal történQ hízlalás a legeltetéskori 6-800 g/nap testtömeg-gyarapodás eredményét 800-1000 g/napra emeli. 2-2,5 éves korukban, 600-650 kg-osan kerülnek értékesítésre.
Húsuk porhanyós, jól márványozott, faggyútartalma magasabb.
Selejt tehenek feljavítása
Lehetnek : -fiatal korúak (1-2x ellettek). 2,5-3,5 éves korukban, 5-600 kg súllyal kerülnek
vágóra. Húsuk minQsége nem jelentQsen tér el a hízott üszQkétQl.
-idQsebb korú tehenek: vágási százalékuk csekély, húsuk töltelékárának használható. Értékesítésük elQtt feljavítást igényelnek. Ezt olcsó tömegtakarmánnyal, abrak kiegészítéssel végezhetjük. A selejtezésre szánt tehenek legelQnyösebb feljavítási módja, ha a még tartó laktáció alatt tesszük azt. Így elapasztáskor azonnal értékesítetQk.

14.a. Holstein-fríz fajta jellemzése, magyarországi szerepe
Egyhasznú tejelQ fajta, az USA-ban, Kanadában került kinemesítésre, ma a világon a legjobb tejhasznosítású fajta. Tejtermelése kiváló, fejhetQsége jó.
Tejtermelése 7-8000 kg, zsírtartalma 3,5-3,7 %.
Kifejlett élQtömeg: 650-750 kg.
Marmagasságuk: 140 cm körül.
Környezetére, tartási módjára igénytelen.
Teljes értékq takarmányozást igényel. EllenkezQ esetben elQször a kondíciójuk, majd a reprodukciós teljesítményük, s csak végül a tejtermelésük csökken (önfeláldozó típus).
Nehézellés nem jellemzQ.
Közepesen korán érQ fajta, tenyésztésbe vétele 16-18 hónaposan, 360-380 kg súlyban történik.
HústermelQ képessége közepes, izomszegény, hízó állatok esetében az értékes húsrészek aránya kedvezQtlen.
Színe: fekete tarka, de lehet vöröses tarkaegyed is
Fogyasztói tej elQállítására alkalmas, nagy tejhozamú, jól alkalmas gépi fejésre, tejtermelQ telepek legfontosabb fajtája.
Hazánkban fajtiszta tenyésztésben és keresztezésekben egyaránt használják. A keresztezett állomány a hazai tehénállomány ¾ részét alkotja.

b. A föcstej szerepe a borjú életében
Föcstejes szakasz: az elsQ10 nap. Mivel az újszülött borjúnak ellenálló képessége nincs, így az a föcstej elfogyasztásával érheti el azt. Ellenanyaggal töltQdik fel, ami 3-4 hetes korig védettséget nyújt számára. Fontos az elsQ 12-24 órában történQ elfogyasztása, mert az idQ múlásával a kolosztrumban hatványozottan csökken az ellenanyagok mennyisége. Ezért a napi 3-5x  i itatása javasolt ( közvetlen az oltógyomorba kerül.
Szerepe: -ellenanyagot juttat az újszülöttbe
-táplálékként funkcionál ( olcsó
-magnézium-só tartalma magas = hashajtó hatású ( elQsegíti a bélszurok
ürülését
-tágítja az oltógyomrot.
Összetétele: -szárazanyag-tartalma: 27 %
-fehérjetartalom 16-18 %
-zsírtartalom 3-4 %
-Ca 0,25 %
-P 0,3 %
-Fe 10-12x több mint a normál tejben
-A vitamin 10x több mint a normál tejben
-D vitamin 3x több &
Születéskor a borjúnak csak az oltógyomra mqködik, enzimes emésztése van. (laktáz, lipáz, rennin enzimek)
A gyomor (bendQ) alakulása a növekedés folyamán:
Kezdetben 70 % oltógyomor
30 % bendQ

A borjú az elsQ tíz napban föcstejet kap

c. Vemhes üszQk és tehenek két fázisos elQkészítése az ellésre és a tejtermelésre
A szárazon állás ideje alatt a teheneket csak tömegtakarmánnyal etetjük. Az ellésre és tejtermelésre történQ felkészítés igen fontos feladat.
Hagyományos elQkészítés esetén az alábbi problémák léphetnek fel: a szaporodó jósló fájások következtében csökken a kérQdzések száma és intenzitása, visszaesik a nyáltermelés és az étvágy. A bendQbe le nem jutó bázikus nyál nem tuja kifejteni pufferoló hatását, eredményeként savas irányba billen a bendQ pH-ja. Ugyanakkor az étvágycsökkenés miatt csökken az energia bevitel, nem fedezi a szükségletet, energiaellátási zavart idéz elQ, így az állatnak saját tartalékaiból kell fedeznie. Tartós zavar esetén létrejön a zsírmáj szindróma, ami akár ketózishoz is vezethet. A bajt csak tetQzi, ha az abraktakarmányt hozzászoktatás nélkül kezdjük el etetni a tehénnel. Hatására a bendQ további savasodása megy végbe, ami könnyen acidózishoz vezet.

A két fázisos elQkészítés szakaszai: 1.) Az ellést megelQzQ 2 hetes idQszak
2.) Az ellést követQ max. 30 nap.
1.) Az ellés megelQzQ idQszakban a tehenet fokozatosan hozzá kell szoktatni az abrak kiegészítéshez. Ezen felül vitaminokkal (A, D, E, karotin ) töltjük fel az állatot. JelentQs szerep jut az alábbi mikro- és makroelemeknek: Mn, Cu, Zn, Se, Na, K, Mg, valamint a megfelelQ P:Ca arány beállítása = 1:1 is szükséges. Az elsQ fázisban az 1-2 kg-os abrakmennyiséget el kell érni.

2.) Az ellést követQ 30 nap alatt a tejtermelést készítjük elQ. Az abrakmennyiség naponta történQ 0,5 kg-os növelésével a csúcstermeléshez tartozó abrakmennyiség 80 %-át el kell érni. Ezt fokozatosan kell végrehajtani, hozzá kell szoktatni az állatot.

Általános takarmányadagja: Széna ( az élQsúlyának 1 %-a Pl.: 6 kg
vagy Zöldtakarmány 10 %-a -
szilázs 5 %-a 20 kg
szenázs 2 %-a 8 kg
abrak 10-12 kg 12 kg

15.a. A jersey fajta jellemzése, magyarországi szerepe
TejtermelQ fajta.
Nevét a származási helyét képezQ szigetrQl kapta. Teje rendkívüli zsírtartalmára már a XVIII. században is felfigyeltek. Az exportja miatt ma már az egész világon elterjedt.
Színe: változatos, sárgásbarnától a krémszínqig, és világos-vörösön át a szürkésbarnáig. A
bikák általában erQsebben pigmentáltak.
Kis testq, finom csontozatú, gyengén izmolt fajta
Tejtermelése: 4000 kg, zsírtartalma 5-8 %, fehérjéje kiváló kazein összetételq.
Tehenek marmagassága: 120-125 cm.
ÉlQtömegük: @& ( 400-450 kg; B& ( 700 kg.
TQgyalakulása és perzisztenciája kiváló.
Korán érQ, két éves korára könnyen ellik.
Jó konstitúció és hosszú élettartam jellemzi.
LegelQkészségük jó.
Keresztezésekben zsír %, tej fehérjetartalom, koraérés, tQgyalakulás, gépi fejhetQség lábvégek és körmök tartósságának javítására használják. ( tejelQ magyartarka

b. Milyen alapadatokat gyqjtünk a tejelQ ágazatban a havi befejések alkalmával?
A folyamatos adatgyqjtés folyamán havonta egy alkalommal egy 24 órás befejést végzünk. Pl.: reggeli befejés, majd ebbQl az adatból kalkuláljuk a 24 órás tej mennyiséget.
Modern fejQházakban ez számítógépes úton történik.
Regisztráljuk: -a kifejt tej mennyiségét
-tejzsír %-ot
-fehérje %-ot
-cukortartalom %-ot
valamint meghatározzuk a: -szomatikus sejtszámot
-karbamid mg %-ot.
Az alkalomhoz tartozik még : -aceton vizsgálat
-nyerstej vizsgálat
-mikrobiológiai vizsgálat

c. Húsmarhák takarmányozása a borjúnevelés és vemhesség idQszakában, ellésre elQkészítés.
Fejés nélküli tehéntartás: ellés ( szoptatás (5-7 hónapig, napi 5-10 liter)
Mivel a tehenek egyetlen hozama a borjú, ami olyan kicsi értéket képvisel, hogy jövedelmezQ csak rendkívül kicsi költségszinttel lehet. Ez kihat a húsmarhák takarmányozására.
A húsmarhák táplálóanyag-szükségletét a létfenntartás energiaigénye befolyásolja. Két ettQl jelentQsen eltérQ idQszakról viszont említést kell tenni., ezek a vehemépítés és a tejtermelés (borjútáplálás) idQszaka. Létfenntartó energiaigényük nagyobb a nagyobb mozgástér ill. a táplálékszerzés (legelés) miatt.
Borjúnevelés idQszaka: úgy kell számítani, hogy a szopós borjak életül elsQ 70-80 napos korában kizárólag tejjel táplálkoznak. A tejelQ húsmarha energiaigénye megegyezik a tejelQ tehenekével. A hiányzó energiaigény kielégítése jobb minQségq legelQkre hajtással oldható meg. A borjak az elsQ 12 hétben 7-900 kg tejet szopnak, napi testtömeg-gyarapodásuk 1000 g körüli. A 3-4. hónapos borjúnak napi 12-13 kg tejre van szüksége, ennél kevesebb tejmennyiség esetén a 2-3. hónaptól 4-6 kg átlagos energiatartalmú legelQfüvet fogyaszt, hogy energiaigényét fedezze. További pótlásra a legelQ területén borjúóvodákat alakítanak ki, melyben széna és abraktakarmány a borjú számára tetszQleges mennyiségben felvehetQ.
Vemhesség idQszaka: legfontosabb a vemhesítési idQszak megfelelQ elQkészítése. Ez kihat a vemhesülési eredményre, ezért a termékenyítés elQtt 2-3 héttel többlet feltöltQ takarmányozást kell végezni (flushingolás). Ebben az idQszakban ásványanyag kiegészítést is kell végezni. A vemhes tehén az ellésig történQ felkészítésig szinte létfenntartó takarmányon tartható. Pusztán arra kell ügyelni, hogy kondíciója jelentQsen ne romoljon. Beteleltetéskor célszerq az állatokat kondíció szerint csoportosítani, így elérhetQ, hogy eltérQ korcsoportba és kondícióba tartozó ellés elQtti egyedek azonos kondícióba hozhatók.
Ellésre elQkészítés: a vemhesség utolsó két hónapja. Nyári és Qszi elletés esetén a felkészítési idQszak a legeltetés idQszakára esik. Ilyenkor jobb minQségq, fqben gazdag legelQre kell terelni a vemhes állatokat, valamint a szükséges takarmány-kiegészítQkkel el kell látni Qket. Tél végi és tavaszi elletés esetén a vemhesség utolsó szakaszában történQ felkészítést jobb minQségq tömegtakarmányok etetésével érhetjük el. Az ásványanyagok és vitaminok pótlásáról ebben az esetben is gondoskodni kell.

Összegezve: amennyiben a kondíciójavítási idQszak (ellés elQtt, termékenyítés elQtt) a legeltetési idQtartammal esik egybe, úgy a többlet energia-bevitelt jobb minQségq legelQk biztosításával érjük el. Ha a kondíciójavítási idQszak téli beistállózott idQszakra esik, akkor ott jobb minQségq tömegtakarmányokkal érhetjük el. Mindkét esetben többlet ásványanyag- és vitaminpótlás szükséges.

16.a. A hereford és aberdeen angus fajták jellemzése
Kistestú húsfajták.
HEREFORD
Kategóriájában a világon a legelterjedtebb fajta. Kialakítása Angliában történt.
Színe: fejük élénkpiros, martájék, hasaalja, farokbojt fehér.
Igénytelen fajta, legelQkészsége jó.
Húsa korán faggyúsodik, hasqrbe, bQr alá raktározza.
ÉlQtömege: @& ( 5-600 kg.
Hízlalási végtömeg: 450-480 kg.
Hasznosítása hazánkban: borjú elQállító anyatehén.
Tejtermelése: 800-1000 kg
Mérsékelten koránérQ fajta.
Ellések lefolyása könnyq, bár elQhasi üszQknél nehézellés felléphet.
Változatai: angliai, amerikai, kanadai.
Hazánkban extenzív legelQkön tartják (Hortobágy, lápi legelQk). Húsuk bár alacsonyabb áron értékesíthetQ, de tartásmód iránti igénytelenségük miatt hízlalásuk gazdaságos is lehet.
Magyarországon a hereford fajta húsmarha elQállítás esetében anyai keresztezési partner.

ABERDEEN ANGUS
Skóciában  két törzsbQl  kinemesített fajta, melyek mára teljesen összeolvadtak. Húsának faggyútartalma az ottani piaci igényeket szolgálja ki, saját zsírjában sül a steak.
Korán faggyúsodik, a hasqrben, a bQr alatt és az izomrostok között raktározódik.
Színe: fekete, de vöröses árnyalata is létezik (USA).
Szarvatlan. Finom csontozatú
Igen korán érQ, 13-15 hónaposan tenyésztésbe vehetQ.
ÉlQtömegük: @& ( 450-550 kg.
Könnyen ellik, a borjak születési tömege kicsi, 25-30 kg.
Igénytelen, legelQkészsége jó.
Keresztezési programban anyai ágat képvisel.

b. Ismertesse az évszakonként változó, ill. a monodiétás takarmányozási rendszereket
Évszakonként változó takarmányozás:
Lényege: nyáron (vegetációs idQszakban) szántóföldi zöldtakarmányok, télen tartósított tömegtakarmányokat etetünk. IdQben egymást követQ zöldnövények etetése ( zöld futószalag. Legkorábban az Qsszel vetett takarmánykeverékek támasztónövénye (kalászosok) etethetQ, majd a lucerna, kukorica, napraforgó-csalamádé, borsó, bükköny, szudáni fq. A zöld takarmányozását a káposzta zárja.
ElQnyei: -legtermészetesebb takarmányozás
-olcsó
-tárolási költség ill. egyéb költsége nincs
Hátrányai: -a sok féle növény termesztése technológiai gondot jelent
-a nem optimális idQben kaszált növények megvénülnek, szerkezetük,
összetételük megváltozik, a bendQflóra nem tud mindig alkalmazkodni
hozzá
-idQjárásnak, munkaszüneti napoknak kitett takarmányellátás
Monodiétás takarmányozási rendszer
Cél: Folyamatos és biztonságos takarmányozási rendszer
Lényege: tartósított takarmányok (szilázs, szenázs, széna)  idQszaktól független 
etetése.
ElQnyei: -idQjárástól független biztonságos ellátás
-állandó takarmányfajta a bendQ flórájának kedvez
-a takarmánykiosztás jó gépesíthetQ
Hátrányai: -nem természetszerq
-költségesebb mint az évszakonként változó
-az állandó összetételq takarmány pontos összetételét ismerni kell.
/a hiányos takarmányozás késQn (szaporulaton) mutatkozik meg/


c. Kötött tartású tehénistállók jellemzése, belsQ berendezések
A kötött tartás egybe zárt tartási módot is jelent, a teheneket az állásokhoz lekötve tartjuk. Magyarországon a tenyészetek 30-35 %-nál alkalmazzák. Az egyedi állások kialakításánál követelmény, hogy az állat nyugodtan, kényelmesen tartózkodhasson ott. Az állások szélessége fajtától függQen 110-130 cm, hosszát a fajta méretétQl, a jászol kialakítástól és a trágya eltávolításának módjától függQen kell megválasztani.
Az állás hosszától függQen lehet:
-rövid állás (160-180 cm): elQny: -kevés trágya kerül a fekvQhelyre
hátrány: kényelmetlen
-középhosszú állás (200-230 cm)((nálunk a legelterjedtebb)
elQny: -már kényelmesebb
-almozásnál még kevesebb szalma is elegendQ
100-200 db tehén / istálló
takarmány kiadagolás szempontjából megkülönböztetünk:
-egysoros, fal melletti etetQutas
-kétsoros, középsQ etetQutas, fal melletti trágyaúttal
-kétsoros, középsQ trágyautas, fal melleti etetQúttal
-hosszú állás (250-300 cm) ( - kényelmes, de sok alomszalmát igényel
- takarmánykiosztás: egysoros, fal melletti
etetQutas
-50 db állat / istálló
Tömbös istállótípus: több soros állások kialakítása (400 db tehén / istálló)
Kötött tartásban a fejés lehet: sajtáros, tankos, vezetékes.


PAGE 


PAGE 14

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

03.04/1 2.zh állampolgári ismeretek anyagválasztás athén baudelaire beruházási függvény család dimat dm etnicitás etzs evolúció évszámok halász gábor hónolás hull identitás intézményi gyakorlat jogfosztás juh kalkulus kémia kérdés válasz kérdések keringés kiállítás kidolgozott kérdések kidolgozott tétel konjunktúrakutatás kulturális antropológia kurzusleírás magánjog matek házi 1 megoldások 1 matematika matematika szigorlat mintavizsga neveléslélektan növénytan nyelvművelés objektum orientált öregedés pr elmélet számítógép architektúrák szív szociálpolitika település tervezés torlódási hely vállalkozás