Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

80 vizgskérdés (2009)

Országok listájaHungarySzent István EgyetemYbl Miklós Építéstudományi Karépítőmérnökiépszerk 2Vizsgák80 vizgskérdés (2009)

2009.06.03 18:09:59
(10)
Szerző: BENKE ISTVÁN
Cimkék: vizsgakérdések


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Mi a rögzítéstechnika fogalma, és három fQ jellemzQje?
Olyan eljárás, mely kötQelem segítségével, meglévQ szerkezethez, utólagos rögzítést biztosít.
Dübel: kötQelem ~ 10" lehorgonyzási hosszig!
JellemzQi:
-rögzítendQ anyag (állandó, ideiglenes)
-rögzítQ elem: (nagyszilárdságú-, tüzihorgonyzott-, rozsdamentes acél, saválló anyagok) acéltönkremenetel(húzási,nyírási,hajlítási)
-beton alapanyag: (beton, vasbeton, blokk, üreges v tömör tégla, természetes kQzetek, mqkQ, vázkerámia, lapszerq anyagok), betonkúpkiszakadás, kihúzódás, átrepedés,
betonéllerepedés, betonkifordulás
Milyen típusú terhekre méretezzük a rögzítQ elemeket?
-statikus
-dinamikus: sokk-lökésszerq, földrengés jellegq, kifáradás
Mi a tervezés folyamatábrája mechanikus rögzítés esetében?
-kémiai: kikeményedési idQ elteltével terhelhetQ
Mechanikus: gyorsaság, azonnali terhelhetQség
Folyamatábra:


Milyen tönkremeneteli módjai vannak a kötQelemeknek?
Acélszakadás:
-húzás: A rögzítQelem húzási teherbírásának karakterisztikus értéke:
AS ... dolgozó keresztmetszet
fuk ... acél húzószilárdságának karakterisztikus értéke
A húzási teherbírás tervezési értéke:
(Ms ...anyagoldali biztonság tényezQ acél
-Kihúzódás:
NRk,p= kihúzási ellenállás karakterisztikus értéke (fQleg kísérleti eredményekbQl)
(Mp= kihúzási ellenálláshoz tartozó anyagoldali biztonsági tényezQ (szintén kísérletekbQl)
A kihúzási teherbírás tervezési értéke:
Átrepedés:
-húzás: Általában nem jön létre, ha a min. peremtávolságok: cmin, a min. tengelytávolságok: smin,
és a min. alapanyagvastagság: hmin betartásra kerülnek.
Ezen dimenziók adottak az engedélyekben / katalógusban.
Nyírási tönkremenetel:tiszta nyírás, hajlítás
Milyen tönkremeneteli módjai vannak a betonnak?
Betonkúpkiszakadás: külpontos húzás, vasalás, betonrepedezettség hatása.
Éllerepedés: -nyírás(betonél nyírási tönkremenetele)
Betonkifordulási tönkremenetel



Milyen általános tönkremeneteli módok vannak beragasztásos toldás esetében?
-acél – ragasztó közötti tönkremenetel
-acélszakadás
-beton – ragasztó közötti tönkremenetel
-betonkúp kiszakadás
Mikor beszélhetünk dqbel- elméletrQl, és mikortól vasbeton elméletrQl rögzítéstechnikánál?
Dübel: kötQelem 10" lehorgonyzási hosszig efölött vasbeton elméletrQl
Dübelelmélet:
-beton, mint húzásra teherviselQ elem
-betonkúp mérete, él- és tengelytávok hatása fontosak
Vasbetonelmélet:
-teherátadás közvetlenül a már bebetonozott acélbetétre
-nincsenek él- és tengelytávok
Mutasson példákat, milyen esetekben alkalmaztak acélbetét utólagos beragasztást!
Oszloptüskézés – Szingapúr
Támfal – Spanyolország
Hídszélesítés – Olaszország
Híd rehabilitáció – Svájc
További felhasználási területek:
-utólagos födémkapcsolatok
-áttörések utólagos lezárása
-vb fal, gerenda kapcsolatok
-technológiai hézagok
-vízszintes tüskézés
-fQbb szerkezeti elemek helyreállítása
-hídparapet rekonstrukció M7
-hidak megerQsítése
Mi a technológiai sorrend a betonvas ragasztás esetében?
1. Furat elkészítése
2. Furat kitisztítása
3. Ragasztó furatba juttatása  kinyomópisztoly
4. Acélbetét elhelyezése
5. Kötési idQ befejeztével  terhelhetQ a kapcsolat
Mennyi a cinkréteg elvékonyodásának mértéke kültéren?
-vidéki környezet 1-2 ¼m/év
-városi környezet 2-5 ¼m/év
-ipari környezet 6-10 ¼m/év
Mi a négy jellemzQ korrózióvédelmi megoldás rögzítQ elemek esetében?
-galvanikus horgonyzás: száraz belsQ terek, 5¼m fedQréteg
-tüzihorgonyzás: magas páratartalmú, belsQ terek, általában nem agresszív külsQ felhasználás, 45, 53 ¼m fedQréteg
-A4 rozsdaálló acél: külsQ, agresszív ipari környezet pl. utak, hidak, Cr(17%)-Ni(12%) ötvözet
-HCR sav- és rozsdaálló ötvözet: rendkívül agresszív ipari környezet pl. alagút, uszoda, Cr(13%) ötvözet

Hogyan csoportosíthatjuk az esztricheket?
KötQanyaguk szerint:
-gipsz
’! önterülQ ’! Baumit Esztrich (zsákos, silós)
-cement
-bitumen
-magnezit
Aljzathoz történQ kapcsolódás szerint:
-kötQ Esztrich
-csúszó Esztrich
-úsztatott Esztrich
Mi a csúszó és az úsztatott esztichek minimális vastagsága?
Csúszó Esztrich: v = min. 4cm
Úsztatott Esztrich:
- v függ: terheléstQl, padlófqtéstQl v = 4-7 cm
Padlófqtésnél:
1. A fqtéscsQ a szigetelQanyagban: v = min. 4,5 cm
2. A fqtéscsQ az Esztrich alsó oldalán: v = min. 4,5 cm
3. A fqtéscsQ az Esztrichben:
-melegvizes v = min. 6,5 cm
-elektromos v = min. 5,5 cm
Hogyan dilatáljuk az esztricheket?
-szerkezeti fugák: az esztrich rétegben is szükséges
-zsugorodási fugák: a keresztmetszet felsQ harmadában 20m2, önterülQ esztrich esetén nem szükséges
-felmenQ szerkezetek(csövek,falak)mellett: peremszigetelQ sáv:
-Esztrich padlófqtéssel  8 mm-es vastagsággal
-Esztrich padlófqtés nélkül - 5 mm -es vastagsággal
-tágulási fugák: dilatáció = teljes keresztmetszetben 40m2:
-Fqtött  nem fqtött terek határán
-Ajtóknál
-Szabálytalan alaprajz esetén  L, U, E alak esetén
Dilatáció: 25-30 m2-ként szükséges!
Milyen elQnyei és hátrányai vannak az önterülQ esztricheknek?
Esztrich: vékony,habarcsból készülQ padlóréteg(1-8cm), melyet földnedves, képlékeny, vagy folyékony állapotban dolgoznak be. Közvetlenül vagy aljzatkiegyenlítQ réteg felhordása után hideg- és melegpadló fogadására alkalmas padlóaljzat.
ElQnyök:
-könnyq bedolgozhatóság, -egyszerq kivitelezés(fugák,repedésveszély,utókezelés)
-gyorsaság: 600-1000 m2 naponta, -sokféle kialakítási lehetQség
-gyorsabb kötési idQ, kisebb rétegvastagság!!!
-padlófqtés hamarabb beüzemelhetQ
-kevés hibalehetQség, kevés reklamáció
Hátrányok:
-magasabb anyagköltség
-nedvességre érzékeny
-a gipsz iránti általános idegenkedés nem megalapozott!
Milyen típusú falazóhabarcsokat ismer?
Feladata:
-teherelosztás
-hézagkitöltés
-az építQelemek összeragasztása
Típusai:
1.Teherviselés: nyomószilárdságuk alapján:
ElQkevert, kész száraz habarcs. Mészhidrát, cement, bányahomok, adalékanyagok.
Téglafalazatokhoz, falazó elemek összekötésére, teherelosztásra és hézagkitöltésre.
Nyomószilárdság > 3, 5, 10 N/mm2
-Baumit Falazó Habarcs 30
-Baumit Falazó Habarcs 50
-Baumit Falazó Habarcs 100
2.ÉpítQelemek összeragasztása:
ElQkevert, hQszigetelQ, kész száraz habarcs. Mészhidrát, cement, duzzasztott perlit
adalékanyagok. Téglához, különösen hQszigetelQ téglához.
-Baumit Thermo Habarcs
3.Hézagkitöltés:
ElQkevert, ásványi, kész száraz habarcs. Cement, bányahomok adalékanyagok.
Vakolatlanul maradó falazott fal (max 5% vízfelvételq égetett kerámia) fugáinak
kitöltésére.
-Baumit Klinker Habarcs
4.Hézagkitöltés:
ElQkevert, ásványi, kész száraz habarcs. Cement, bányahomok adalékanyagok.
Vakolatlanul maradó (max 5-20% vízfelvételq égetett kerámia) falazott fal fugáinak
kitöltésére homlokzaton és belsQ térben.
-Baumit Burkoló Habarcs
Milyen külsQ és belsQ hatásoknak vannak kitéve a vakolatok?
Követelmények:-védelem, -megfelelQ ár/teljesítmény arány, -gyors kivitelezés, -könnyq feldolgozhatóság, gépesíthetQség
Feladat:
-igénybevételek(külsQ)
-igénybevételek(belsQ-használat)
-általános(esztétika)
KülsQ igénybevétel:
IdQjárási hatások:
-nedvesség: pára, esQ, fagy, vízfelvétel
-napsütés: UV(szín), hQsokk, hQmérsékletkülönbség nap/év
-szélnyomás +/- (hajszálrepedések)
Vegyi hatások: -ipari jellegq, -SO3, savas esQ
Mechanikai hatások: -por, extrém igénybevétel, növényzet, állatok
BelsQ igénybevétel:
Használattól függQ: -nedvesség: relatív páratartalom(lakás), folyóvíz(zuhanyozó)
Mechanikai: -állékonyság(sérülés ellen, fogadófelület)
Mi szerint csoportosíthatjuk a vakolatokat?
Gyártás helye szerint:
-helyszínen kevert(hagyományos vakolat)
-üzemi elQregyártású készvakolatok(vödrös)
-üzemi elQregyártású szárazvakolatok(zsákos)
HQvezetés, hQszigetelési tulajdonság szerint:
-HQszigetelQ vakolatok: hQv.tényezQ <0,2 W/mk
Baumit Thermo Vakolat, Baumit Sanova Vakolat K
-Könnyq vakolatok: hQv.tényezQ = 0,2  0,6 W/mK
Baumit Könnyq Alapvakolat
-Nehéz vakolatok: höv.tényezQ > 0,6 W/mK
Baumit Uni Vakolat, Baumit GV25, Baumit GV35, Baumit Durva Vakolat, Baumit
Nemes Vakolat
KötQanyag szerint:
-mész: Speci Gépi Vakolat
-mész-cement: GV25, GV35, Uni Vakolat, Thermo Vakolat, Sanova Vakolat K,N
-mész-gipsz: GV20, Gipszes Vakolat
-cement: Lábazati Vakolat
-kálivízüveg: Szilikát Vakolat
-akrilgyanta: Granopor Vakolat
-szilikongyanta: Szilikon Vakolat
HQvezetés szerint:
-1,0 cm polisztirol lemez EPS 0,04 W/mK
-4,0 cm Baumit Thermo Vakolat 0,16 W/mK
-4,6 cm puhafa /fenyQ/ 0,19 W/mK
-11 cm soklyukú tégla PTH 25 N+F 0,39 W/mK
-22 cm kisméretq tömör tégla 0,72 W/mK
-66 cm beton 1,28 W/mK
Feldolgozási, kivitelezési mód szerint:
-kézi
-gépi
Szállítás., kiszerelés szerint:
-zsákos
-silós
Milyen legyen a vakolat alapfelülete és hogyan készítjük elQ a vakoláshoz?
Az alapfelület legyen:
-egyenetlenségektQl mentes
-kellQen teherbíró
-egyenletesen nedvszívó
-szennyezQdésektQl mentes
-sókivirágzás- és laza részektQl mentes
ElQkészítése:
-szennyezQdések eltávolítása
-fugák kitöltése
-egyenetlenségek megszüntetése
-hiányzó falazatrészek kipótlása(nagyobb hiányosságokat téglával, esetleg tetQcserép darabjaival kell kifalazni)
-sókivirágzások eltávolítása(szárazon)
-falhornyok gondos lezárása
-rögzítQtapasz, BetonKontakt, nedvszívás kiegyenlítQ
Egy családi ház szerkezeti elemein milyen százalékban történik hQveszteség?


Rajzolja fel a téli-nyári hQfokesési görbéket hQszigetelés nélküli, külsQ oldali hQszigeteléses és belsQ oldali hQszigetelés esetében!

Milyen rétegekbQl épül fel az EPS homlokzati hQszigetelQ rendszer?
Rétegfelépítés:-Baumit ragasztó tapasz, -Baumit üvegszövet, -Baumit ragasztó tapasz, -Baumit univerzális alapozó, -Baumit granopor vakolat, -EPS hQszigetelQ lemez, -Lábazati zárószegély

Mit jelent az a kifejezés, hogy OPEN lélegzQ homlokzat ?
-úgy lélegzik, mit a tégla
-a homogén falszerkezet megakadályozza a pára lecsapódását
-optimális hQszigetelés
Mit mutat a páradiffúziós ellenállási szám?
Azt mutatja meg, hogy egy méter vastag anyag diffúziós ellenállása hányszor nagyobb 1m vastag levegQ diffúziós ellenállásánál. Mértékegysége csak egy viszonyszám!
Hány fokra melegszik fel a különbözQ színq homlokzat napsütés hatására 26C külsQ hQmérsékletnél?


Hogyan károsodik a homlokzat a sóterhelés hatására?
-nedvesség elpárolog, a só visszamarad
-a károk láthatóvá válnak
Károsodási fokok:
1. Kivirágzás a felületen
2. BefejezQ réteg károsodása
3. Kivirágzás az alapvakolatban
4. Üreges korrózió
Hogyan akadályozhatók meg a nedvesség és a sók okozta károk a vakolatban?
Baumit Sanova Rendszerek:
-a porozitás megkönnyíti vagy megakadályozza a nedvesség elpárolgását
-a felújító vakolat min. 40%os pórustérfogata lehetQvé teszi, hogy a nedvesség már a
vakolat belsejében elpárologjon (a normál mész-cement vakolat sok kis pórusa csak a
felülerdesten engedi a nedvességet elpárologni)
Hogyan történik a vakolat felújítása ?
Tervezés:
-skicc készítése
-kárdokumentáció  fotók
-mintavétel a falazatból  különbözQ magasságokból
-labor analízis
Rendszer kiválasztása:
Analízis eredménye -> Felújítási javaslat:
-Baumit Sanova WTA
-Baumit Sanova K
-Baumit Sanova N
Feldologás:
-alapfelület elQkészítése
-alapfelület elQkezelése
-vakolat leverése
-vakolat eltávolítása, 20cm lépésekben, látható károsodási zóna(nedvesség, sók)
-fugák kikaparása 2cm mélyen
-falazat tisztítása
-anyag azonnali elszállítása
-felület kiegyenlítése
-fugák kitöltése az elsQ réteg anyagával
-nagy üregek kifalazása
-elQfröcskölQ(50-100% takarással)
-Baumit Sanova Puffer Vakolat: min. vastagság 1cm, max. 3cm egy munkafázisban
Milyen festékipari kötQanyagokat ismer, és mikortól alkalmazzák Qket?
-mész  ókor
-száradó olajok  korai középkor
-kálivízüveg  18-19sz.
-alkidgyanták  20sz. eleje
-mqanyagok  1930
-szilikongyanta  1950
Értékelje a következQ festékeket pára áteresztés, CO2 áteresztés, esQ elleni védelem, fagykárok, savas esQ elleni védelem, színállóság, feszültségesség, alkalmazhatóság szerint!



Jelölje be, hogy ásványi vakolatra, falazatra, terméskQre, régi festékre melyik festéktípus alkalmas!

Régi vakolat festésekor milyen vizsgálatokat kell elvégezni?
-Tapadásvizsgálat
-KötQanyag meghatározás
-Szívóképesség vizsgálat
-Esetleges régi bevonat vizsgálatai
-Felület megtisztítása a szennyezQdésektQl
Melyek a mészfestés elQnyei és hátrányai?
ElQnyök:
-kedvezQ árfekvés
-kiváló páradiffúziós tulajdonságok
-egyszerq elQállítás
Hátrányok:
-gyenge idQjárás-ellenállóság
-gyenge színtartósság
-rossz feldolgozhatóság
-rideg, feszültségek kialakulására hajlamos
-helyszíni elQállítás miatt bizonytalan minQség
-levegQ szennyezQdése miatt gipszképzQdési hajlam
-nagy felületi vízfelvétel
-gyors színvesztés
Melyek a szilikátfestékek elQnyei és hátrányai?
ElQnyök:
-jó páradiffúziós tulajdonságok
-nincs feszültséges bevonat
-gyári termék, biztos minQség
-stabil színek
Hátrányok:
-nagy felületi vízfelvétel
-nehéz feldolgozhatóság
-felület foltszerqen nem javítható
-spec. felületelQkészítést igényel
Mekkora légmennyiséget szellQztet egy VELUX ablak?
GZL típus
tartós szellQztetést biztosító résszellQzQ
55 cm széles (C) ablak: 10 m3/h v5Pa
78-94-114 cm széles (M , P, S) ablak: 16 m3/h v5Pa
GGL/GPL/GGU/GPU típus
tartós szellQztetést biztosító nyílás
55 cm széles (C) ablak : 14 m3/h v5Pa
78 cm széles (M) ablak : 19m3/h v5Pa
94 cm széles (P) ablak : 23 m3/h v5Pa
114 cm széles (S) ablak : 28m3/h v5Pa
Mekkora bevilágítási arány szükséges egy iskolában és egy lakásban?
A közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágító felület és a helyiség hasznos alapterületének aránya
a) nevelQ-oktató helyiségekben legalább 1:6-od legyen,
b) egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8-ad legyen, vagy megfelelQ megvilágítási körülmények mellett, indokolt esetben 1:10-ed lehet, továbbá
c) felülrQl történQ bevilágítás esetén legalább 1:10-ed legyen
Az aktuális építészeti elQírásoknak megfelelQen a bevilágító felületek összességének a tetQtér hasznos alapterületéhez viszonyítva 10%-nak kell lenniük.
Hogyan oszlik meg a bevilágítás azonos ablakfelületek esetében?
 SHAPE \* MERGEFORMAT 

Milyen magasra kell tenni a parapetet, hogy ülQ helyzetben ki tudjuk látni az ablakon?
Max 90-110 cm,
Melyik ablak ad jobb megvilágítást az azonos felületq tetQsík ablak vagy az azonos kutyaól, és miért?
Hogyan kell kialakítani egy tetQsík ablak belsQ kávabélelését?
Milyen szélességi méretekben kapható a VELUX ablak, és miért?
GZL típus
tartós szellQztetést biztosító résszellQzQ
55 cm széles (C) ablak: 10 m3/h v5Pa
78-94-114 cm széles (M , P, S) ablak: 16 m3/h v5Pa
GGL/GPL/GGU/GPU típus
tartós szellQztetést biztosító nyílás
55 cm széles (C) ablak : 14 m3/h v5Pa
78 cm széles (M) ablak : 19m3/h v5Pa
94 cm széles (P) ablak : 23 m3/h v5Pa
114 cm széles (S) ablak : 28m3/h v5Pa
Mert minden egyes ablaknak más és más a kiszellQztetett légmennyiség értéke illetve a beszivárgott fény nagysága
Milyen fQ fejezetekbQl áll egy épületdiagnosztikai szakvélemény?
Feladata:
-összegyqjteni a hibákat, hibajegyzéket
-vizsgálatokat végezni
-értékelés: számszerq módon
-különbségtétel: kicsi, nagy hiba között, veszélyes-e az épület& stb.
Fejezetek:
Adatok felsorolása: -megbízó neve, -megbízás tárgya, -megbízás kelte, -szakértQ, -telek adatai, -épület adatai
ElQzmények rövid leírása
-szakvélemény indoklása
-tárgyalások leírása
-épületre vonatkozó leírások dokumentálása
-helyszíni szemle ideje
-megállapítások, hatósági elQírások, dokumentumok
Vizsgálati módszerek leírása:
-szemrevételezés, feltárás, számolás
-szerkezeti anyagok méreteinek részletessége
-károsodás jellegének és mértékének megadása
Épület leírása: -funkció, -tartószerkezeti leírás
Épületszerkezet leírás, állapotdiagnosztika:
-szerkezet felismerés
-anyagminQség, méretek
-hiba jelenségek, fotók
-vizsgált eredmény, állapot-meghatározás
- minQsítés (megfelelQ, tqrhetQ, veszélyes, életveszélyes)
-rendeltetésszerq használatra alkalmas-e (szerkezetenként is)
Szerkezetek állagmegóvása:
-fenntartás, szervezés szempontjából
-karbantartási feladatok
-cél jellegq szakvizsgálat elQírása
Értékelés:
-szerkezet várható további élettartam
-épület ált. állapotértékelés
-javaslat, észrevétel életveszély, baleset elhárítására
-javaslat további vizsgálatra, karbantartásra, felújításra




Milyen élettartamra tervezik az épületek teherhordó szerkezeteit, nyílászáróit, külsQ, belsQ burkolatát, gépészeti berendezéseit?
-teherhordó szerkezet: 60év
-nyílászáró: 50év
-burkolat: belsQ 60év, külsQ 30év
-gépészet: 25-80év
acéllemez radiátor 25 év
bojler 30év
PVC csQ 30év, csatorna 40
azbeszt cement csQ 50
elektromos vezeték 60év
öntöttvas radiátor, csatorna 60év
azbeszt cement, víznyomó csQ földben 80 év
Mi a különbség az erkölcsi és a fizikai avulás között?
Fizikai avulás: Az épületszerkezetek rendeltetésszerq használatuk során fokozatosan elkopnak, elavulnak, tönkremennek, elveszítik használati értéküket, az idQközönkénti megfelelQ karbantartások ellenére is. Ezt a folyamatot fizikai avulásnak vagy szokták hívni fizikai kopásnak is. Fajtái:-mechanikai kopás, -korrózió, -kifáradás, -építési hibák, stb.
Erkölcsi avulás: az épület funkciójával, a társadalmi, technikai, gazdasági fejlQdéssel függ össze, azok ütemében gyorsul, a rendeltetési funkcióra való alkalmatlansággal végzQdik. A folyamat független az épület fizikai állapotától, megkülönböztetésül erkölcsi avulásnak vagy erkölcsi kopásnak nevezzük.
Az épületek erkölcsi élettartama általában lényegesen rövidebb idQ, mint a fizikai avulás
Milyen felújítási ciklusokkal számolhatunk egy nyílászáró esetében és milyen élettartam növekedést érhetünk el ezzel?
15 évenként javítás:
1.felújítási periódus: 15%
2.felújítási periódus: 25%
3.felújítási periódus: 75%
60%-ról 120%-ra nQ.
Mi az SBS ?
Sick Building Syndrome. =beteg épület szindróma
A beteg épület (SBS) szindrómát általában a belsô tér levegôminôségével hozzák összefüggésbe, ez a belsô terekkel foglalkozó kutatások elôtérben álló problémája. A beltéri légszennyezés nem új jelenség - csak az okok változtak.
A “beteg épület szindróma” gyakorlatilag modern betegségcsoportnak tekinthetô, amely zárt terekben tartózkodó (lakó és/vagy dolgozó) embereknél jelentkezik, és meglehetôsen sok tünettel jár, ezek:
-letargia, depresszió, - fejfájás, - koncentráló képesség csökkenés, - száraz fájó torok, - az orrnyálkahártya irritációja, - száraz, vagy éppenséggel nedves szem irritációja, - légzési nehézségek
- száraz, sérülékeny bôr, -száraz, de eldugult orr, stb.
A beteg épület tünetegyüttes (sick building syndrome, SBS) elnevezést a leginkább a modern irodák, iskolák, klinikák, kórházak és ipari üzemek épületeiben jelentkezQ panaszok összefoglására használják betegek tünetei általában egy bizonyos épületben tartózkodáskor fokozódnak, illetve az épülettQl való távol maradás esetén enyhülnek. A kiváltó okok területén a kutatók között még nincsen egyetértés. Egyedül az látszik biztosnak, hogy a tünetegyüttes gyakrabban észlelhetQ légkondicionált, illetve gépi szellQztetésq épületekben.
Hat közös jellemzQt figyeltek meg a problémás helyeken:
" az épület belseje hermetikus elzártságot, légzárást mutat
" mechanikus fqtés, szellQztetés, és légkondicionált belsQ terek
" olyan anyagok és berendezések használata a belsQ térben, melyek nagy mennyiségq irritáló, sQt gyakran mérgezQ gázt és/vagy port bocsátanak ki
" neonvilágítás, mely fotokémiai szmogot okozhat
" szélsQséges energiamegtakarító intézkedések
" a bent tartózkodóknak nem volt lehetQsége a környezeti tényezQk befolyásolására (mint pl. hQmérséklet, páratartalom, szellQzés stb.)
Mi okozhat allergiát egy épületben?
-pollen, bútorok, festékek, vegyszerek, baktériumok, vírusok, háziállatok, atkák-házipor álltal kivátott fehérjék
Hogyan biztosíthatunk egészséges légállapotot az épületben?
-belsQ levegQ tisztítás, pollenszqrQ porszívózás, Hatékony módszer az atkák ellen a páratartalom ellenQrzése, szellQztetés útján történQ szabályozása és ezzel egyidejqleg a léghQmérséklet 25 °C alatt tartása. Emellett elkerülhetetlen a rendszeres takarítás, porszívózás, a kárpitozott bútorok számának csökkentése - a bQr vagy mqbQr huzatok ilyen szempontból elQnyösebbek.
Milyen vegyi anyagok kerülnek közvetlen kapcsolatba az emberrel az épületen belül?
- festékek, lakkok, parfüm, mqszál,
- dohányfüst: A dohányfüst ezernél több szennyezQanyagot juttat a levegQbe (például széndioxid, szén-monoxid, nikotin és hamu).
- formaldehid: Illékony szerves vegyület, jellegzetes, szúrós szagú gáz, melynek ipari használata széles körben elterjedt. Belterekben legfQbb forrásai a bútorlapok (faforgácslapok), mqanyag padló-és falburkolatok, szigetelQanyagok és berendezési tárgyak, valamint a felületkezelQ anyagok (lakkok, festékek), de származhat dohányfüstbQl is.
- illékony szerves anyagok: -benzol, -butadién, -kloroform, -metilklorid, stb.
- kén-dioxid: olaj- éspetroleum kályhából juthat a levegQbe nem megfelelQ
- nitrogén-dioxid: gázkászülék, dohányfüst, stb
- ózon: Az ózon természetes körülmények között is jelen van a levegQben, ultraviola sugárzás útján képzQdik a levegQ oxigénjébQl. Mesterséges környezetben elektromos kisülések útján keletkezik, például fénymásológépek, elektrosztatikus légtisztítók mqködéslnˆR T „ š ˜
š
œ
ž
x

€

ì

t
v
ì
N f Æ È Ê Ì ô R`ÞàˆŠÖØ(÷ïçàÕàËàÄàÄàÄ÷àÄ÷àËà¹àÄ÷±©¢š¢š¢†|mehLsŒhw \ jghLsŒhw \mH sH hLsŒhw >*\&jhLsŒhw >*U\mHnHuhLsŒhw H*

hLsŒhw hLsŒhw >*hLsŒhw 5jhLsŒh]²U

hLsŒh O@hLsŒh&}5\ hLsŒh&}OJQJ

hLsŒh&}hLsŒh&}\hLsŒh O@5hLsŒhxh–5#n* „ š ê ò
<

€

ì


v
ì
N ª Æ Ê Ì 6RÜìààÒàààà¿ààìàÒà··¿®· $@&a$gdf}% $a$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gdf}%
$7$8$@&H$a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gdf}% °zD{ýý܈Ö*Dì¢ô
Ð! Y ‡ · óóâÒÆÆÆÆ¹¬ÆÆÆ™

$7$8$H$a$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gdf}%
$
ÆÐœa$gdf}%
$
Ɯ@&a$gdf}%
$
Ɯa$gdf}%$
Ɯ„Ä`„Äa$gdf}%$
Ɯ„Ä@&`„Äa$gdf}%
$„Ä`„Äa$gdf}%(BDFNPRìîðòö ¢¤òô
‚ŠÂÊ
Y o † ‡ · Ë 

öìäÚÒÚäÃäÚÒ仩ҡ—¡Œ¡‚¡‚¡‚¡—zrj`Y`

hLsŒh~{ZhLsŒh~{Z5\hLsŒhxh–5hLsŒh O@\hLsŒh~{Z\hLsŒhïGQ>*\hLsŒhïGQB*phhLsŒhïGQ5\hLsŒhïGQ\#jhLsŒh¼•U\mHnHuhLsŒhw \ jghLsŒh9X¨\mH sH hLsŒh¼•\hLsŒh9X¨H*\hLsŒh9X¨\hLsŒh¼•5\hLsŒh9X¨5\!


5STW£(*àlˆ 1‡ˆÙA`bª¬lnڀ‚

<€¢d-Ž-" d ò ö J!t!""`"Æ"È"@#b#|#öïåÛÔÌïÔÌïÁïåïåïºÌ³©Ÿ³ºÌ³ºÌ˜ºÌۘۘۘۘºÌۘŽÛ˜Ô̎‡

hLsŒhA-hLsŒhA-5\

hLsŒh>

ëhLsŒh¨5\hLsŒh¨>*\

hLsŒh¨

hLsŒh²FG hLsŒh~{ZOJQJhLsŒhxh–5

hLsŒhà- hLsŒh>

ë5\hLsŒh~{Z5\

hLsŒh~{ZhLsŒh O@5\15TUVW£ÊØ*àlˆÔ 1iˆÙô
'AbñññññÞÒÒÒÒÞÒñÒÒñÒÒÞÒÒÒÒñ

$7$8$H$a$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gdf}%
$7$8$@&H$a$gdf}%b}š·ÍâJ„¬HtÔnÚJ‚

€d-" ô ö J!óóóóóóóóàóóóóóàóóóàóóóóóà$
&
F„„^„`„a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%J!t!‚!Ü!ì!þ!"`"~" "È"@#|#¦#$$$Š$ú$6%p%¨%î%X&'œ'ñåååååñåååÒåñåååååååÒååå$
&
F„„^„`„a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%
$7$8$@&H$a$gdf}%|#~#¦#6%8%¦%¨%î% &*&V&X&€&Ì&''t'˜'š'œ' 'þ'(j(Œ(Þ(à(â(æ(,)0)D)H)°)ö)ø)t*ˆ*L,^,Œ,,<-@-n.„.L/N/š/œ/°/,0>02º2ïåÞÆÞ¿·åÞ°ÞåÞ°ÞåÞ©Þ¿©¿©åÞ©Þ¿©¿©¿©Þ¿·Ÿ°Ÿ°˜°˜°Ÿ°‘·‰Ÿ°Ÿ°ŸhLsŒhÛ^c5

hLsŒh„?

hLsŒh–

ÂhLsŒhÛ^c5\

hLsŒhïcç

hLsŒhÛ^chLsŒhxh–5

hLsŒh²FG.jh°rIhª^.5CJ(U\aJ(mHnHu

hLsŒhA-hLsŒhA-5\ jhLsŒhª^.UmHnHu6œ'þ'j(â(,)D)°)ø)t*L,^,þ,~-Ü- .n.„.².Þ.N/œ/°/Î/ì/,0óóóóóóåÒóåóóóóóåóóóÒåóóó$
&
F„„^„`„a$gdf}%
$7$8$@&H$a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%,0>0”021Ú12P2„2º2ø2 34@4b4ø4˜5²5â56š6@7’7Â7:8(9ñåååñååååñååååñååååñååÒå$
&
F„„^„`„a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%
$7$8$@&H$a$gdf}%º24@4²5â5’7À7Â7:8(9:9Ö9þ9<8b>r>¼>Ì>Î>*?|A¢A¤CÊCD~E€EÐEèE(FDFFFÜF
GH6HxIzI J¢J:KK@KNLùïùïùïåÝÖÎÖÄÖÄÖ½ÝÄÖ¶Ö¶Ö¶ÖÄÖÄÖ®¦š¶ÄÖÄ֓ÝÄÖÄ݈֓֓֓Ýj8hLsŒhG^fU

hLsŒh–

ÂhLsŒh6H.\mH sH hLsŒh6H.\hLsŒh6H.5

hLsŒh6H.

hLsŒh„?hLsŒhN&)5\hLsŒhN&)5

hLsŒhN&)hLsŒhxh–5hLsŒh–

Â5\hLsŒhÛ^c5\

hLsŒhÛ^c3(9:9h9ª9Ö9þ9$:v:è:.;Œ;<8<Út>Î>*?†?ä?D@x@ñåååñååååñåñååÒñåååñåñåñ$
&
F„„^„`„a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%
$7$8$@&H$a$gdf}%x@Ê@`A|A¢AÖAjB°BäB"C`C¤CÊCDjD¬DERE€EÐEÜEèE(F8FFFóåóåóóóóóóóóÙÙÙÙÙÙåóóåóó

$7$8$H$a$gd6H.
$7$8$@&H$a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%FFÜF
G@GfG–GÊGH6HpH’HÐH²IJ8J¢J:K>K@KNLRLØLLNNNìÞÒÒÒÒÒÞÒÒÒÒÒÒÒìÊÊìÊìÊÊ $a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%
$7$8$@&H$a$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gdf}%NLPLRLØLøLLNNNÆN O¢OúO P¢PöPøP>Q@QRRRRpRòRSèSêS~T²TœV¤VîVðV>WRW,XZXY2Y†\ˆ\ ].^’_”_–_˜_š_f`h`j`ä`ôíåÝíÖåÏÖåÏÈÏÈÏÁå¶ÏÖåϬÏÖ墛—›Ö墛¢›¢›Öå›åŒ›ÖÁåÖåjÃMhLsŒh9h½UjbúhLsŒh'?UhÖb$

hLsŒhà#àhLsŒhà#à5\hLsŒh­

p5\j@hLsŒhG^fU

hLsŒhà-

hLsŒh*lƒ

hLsŒh­

p

hLsŒhD·hLsŒhÏO/>*hLsŒhxh–5

hLsŒhÏO/jŠâhLsŒhG^fU2NNÆNüNrO¢OúO@QRRRpR¾RòRSJS„SÄSêS~T²T>UèUVìàààìÔìÌÌìàà¾ààààì¾ààà
$7$8$@&H$a$gdf}% $a$gdf}%

$7$8$H$a$gdà-

$7$8$H$a$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gdf}%VðV>WRWtW¦W

X,XZX°XÖXøXY2YfY˜Y¼Y\Z–Z¾ZøZ&[x[¨[ì[óàÒóóóóÒóóóóÒóóóóóóóóóóó
$7$8$@&H$a$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%ì[ˆ\ ].]p] ]Ø]þ].^’_–_˜_š_f`j`ä`a8aja²ab\bpbóàóóóóóÔàÌÌÌàÌàóóóóóà¾
$7$8$@&H$a$gdf}% $a$gdf}%

$7$8$H$a$gd'?$
&
F„„^„`„a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%ä`bb\bpbcc*e,eŒežepf†fvgxgÞgògúh&iPj”jìjíjPlVlêlðln&n
hLsŒh´ShLsŒh¡]é5\

hLsŒhÓ-LhLsŒh¡]é5>*\

hLsŒh¡]é

hLsŒh6jhLsŒh6j>*

hLsŒh„?hLsŒh9h½>*hLsŒhxh–5

hLsŒhD·

hLsŒh9h½)pb”bÜbccXc„c´c

dldÐde,eŒežeÞefRfpf†f¼fìf2gxgÞgóóóåóóóóóóóóÒåóóóóåóóóóÒ$
&
F„„^„`„a$gdf}%
$7$8$@&H$a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%ÞgògHh”húh&iri¾ij*jPj”jknl¾m $
Ǝa$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gdf}% $a$gdf}% $@&a$gdf}%ÜpúpBrDrÀrÔrÜstvdvæv:xPxvxxx’x–x¶xºxØxÜxîxòx

yy.y^y`y¤zàzÞ{ü{þ{ ||B|œ|j~ ~dxzæ€è€ð€ôH‚J‚,„.„œ„º„Z‡\‡|‡¼‰ùñéñÞùÞù×ñÐÆ¾¶Ð×Ð×Ð×Ð×Ð×Ю¾Ð¾Ð¾®Ð×ооЮ¾Ð§ ñМÐ×ñ”×”

hLsŒh$AhLsŒh$A>*hÖb$

hLsŒhà-

hLsŒh„?hLsŒhÓ-L>*hLsŒh„?>*hLsŒh6j>*hLsŒh6j5\

hLsŒh6j

hLsŒhÓ-LhLsŒh9M5>*\hLsŒhÓ-L5hLsŒhxh–5

hLsŒh9M7ÆqDrÀrÔr*svsÜstTt têt6u‚udvævúvJwxw°w:xPxìÙÐÈÈÈÐÈÈÈÈÈÈÙ¼¼¼¼¼®
$7$8$@&H$a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}% $a$gdf}% $@&a$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gd'? Px.y`yyºyz@z¤zàz*{„{Þ{B|œ|È|ö|&}x}î}j~ ~ê~dzÆ€r€óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó

$7$8$H$a$gdf}%r€è€ê€ì€î€ð€ô,‚P‚”‚º‚삃8ƒdƒ”ƒØƒ.„œ„\‡¼‰óóóóóàÔÔÔÔÀÀÀÀÀÀ¬àÔÔ $„Ä„Ä7$8$H$^„Ä`„Äa$gd'? $„Ä„Ä7$8$H$^„Ä`„Äa$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gdf}%

$7$8$H$a$gd'? ¼‰pŠ\‹†‹¼‹ò‹(ŒPŒhŒÈŒJŽÔ@”°”(•ª•Ê–,—ˆ—–˜Þ˜óàóóóóÔàÌóóóó¾óóóóóóÔà
$7$8$@&H$a$gdf}% $a$gdf}%

$7$8$H$a$gd'?$
&
F„„^„`„a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%¼‰pŠ\‹PŒhŒÈŒ$&02RT\agi‰‹½¿ÜìîŒ¤¦6‘8‘ª‘¬‘B’D’è’ê’„“†“$”&”@”°”6–8–
˜

˜”˜–˜Þ˜à˜*™~™À™Â™:ššš"÷ïèïàÙÒÙÒÙÒÙËÙÒÙÒÙÒÙËÒËø®§Ë§Ë§Ë§Ë§Ë§Ë§Ë§Ã§Ë§Ë§Ùï è™ èïè’

hLsŒhÁE

hLsŒhC$!

hLsŒh ‰

hLsŒh
VÑhLsŒh
VÑ5\hLsŒh
VÑ5>*\hLsŒh
VÑ>*

hLsŒh¦g

hLsŒhÓ-L

hLsŒhu$¸hLsŒhu$¸>*

hLsŒh¶=¢hLsŒhxh–5hLsŒh³
É>*9ޘ™:š$ÊžŸ¼¡Z¢î¢N£~åšåÀåæå<æ\æ¦æ*ç¾çÀçÂçóàóàÔÔÔÌÌÌÔÔÔÔÔàÄ¿ºººgd'?gdf}% $a$gd/!à $a$gdf}%

$7$8$H$a$gdf}%$
&
F„„^„`„a$gdf}%

$7$8$H$a$gd'?"$ÊÌÎ žžžX¢Z¢N¥äšåªå¬å°åÀå<æ\æ¦æDçFç¾çÂçêçìçþèéÂéÄéâé>ê¬ê®ê^ë`ë2ì4ìäìæì2í4íÌíÎíîîî¤îÒîJïNðPðˆð¤ñÂñ‚óùñùêùêùêùêèêáêáêÚñÓÌÃ̼´ñÌÃÌ­ñ¦Ÿ¦ÌÃÌÃÌÃÌÃ̘ñ¦Ÿ¦¦Ÿ¦ñŸ­ŸhLsŒh= æ5

hLsŒh„?

hLsŒhów^

hLsŒh= æ

hLsŒh³
ÉhLsŒh‚€5

hLsŒhà- hLsŒh‚€NH

hLsŒh‚€

hLsŒh/!à

hLsŒhu$¸

hLsŒhC$!U

hLsŒhÁE hLsŒhxh–5

hLsŒh¶=¢7ekor. Veszélyes gáz, mert rosszulétet okozhat, nagyon irritálja a szemet, az orr és a torok nyálkahártyáját, magas koncentráció esetén a tüdQt is károsítja, és genetikailag is káros hatású.
-szén-monoxid
- tetraklor-etilén
-mikroorganizmusok
- ólom, kadmium, higany, alumínium és réz:
Mi a talajpára?
-tulajdonképpen a talajvíz párolgása
-a szemcsés talaj hézagait gQz formájában kitöltQ nedvesség, mely
-az épületszerkezetek felületén lecsapódik, s így talajnedvességként hat.


Mi a talajnedvesség?
-felszíni vizekbQl leszivárgó, talajvízbQl felszívódó, tehát gravitációs illetve hajszálcsöves erQk hatása alatt álló,
-a talajszemcsék felületéhez tapadó víz, mely
-nem fejt ki hidrosztatikai nyomást, viszont elnedvesíti a szerkezetet
Mi a talajvíz?
-a földre hulott csapadék beszívárog a talajba,a vízzáró retegek felett megreked és talajvizet alkot,
-nem vízáteresztQ rétegek felett és/vagy között összegyqlt, a talajszemcsék üregeit kitöltQ szabad víz;
-hidrosztatikai nyomással rendelkezik, felhajtóerQt fejt ki;
-szintje változó, általában késQ tavasszal a legmagasabb;
-a geotechnikai vizsgálat során észlelt szintje a megütött talajvízszint;
-a korábbi mérésekre alapozottan megadható  a pl. 100 éves gyakorisággal várható  maximális szintje;
Mi a mértékadó talajvíz?
- a talajvíz maximális szintje fölött 50 cm-rel jelölhetQ ki mértékadó szintje ezt mértékadó talajvíznek nevezzük, mely az épületszerkezeti tervezés kiinduló adata;
- a legmagasabb talajvízszint biztonsági tényezQvel növelt értéke, ezt az értéket hazánkban 50-100 cm között szokták megállapítani
MitQl agresszív a talajvíz?
Hazánkban gyakori probléma a talajvíz agresszivitása, ekkor a talajban lévQ víz oldott állapotú gázokat, savakat, lúgokat vagy sókat tartalmaz(vegyi anyagok). Ezek a vizek természeti eredetqek is lehetnek, de leginkább ipari és mezQgazdasági üzemek vagy bányák közelében fordulnak elQ. Az agresszív talajvíz nem csak az építkezés során okoz nehézséget, hanem komoly veszélyt jelent a velük érintkezQ építQanyagokra is (kövek, beton, fémek, stb.).
Milyen szigeteléstípusokat ismer?
A szigetelések változatai:
KenhetQ, szórható szigetelések: cement-, bitumen-, mqgyanta bázisú
lemezszigetelések,
bitumenes lemez:
-oxidbitumenes vékonylemezekbQl,
-oxidbitumenes vastaglemezekbQl,
-modifikált bitumenes lemezekbQl: -elasztomer
-plasztomer
mqanyag lemez:
-plasztomer lemezekbQl
-elasztomer lemezekbQl
acéllemez szigetelések
-ellenszerkezetes
-hátrahorgonyzott
duzzadó szigetelések,
tömegszigetelés.
Milyen technológiával végezhetQ szigetelés?
-lángolvasztásos hegesztés
-forrólevegQs hegesztés
-ragasztással
Hogyan készül a bitumenes szigetelés ?
A bitumen a kQolaj desztilláció egyik végterméke. A korszerq bitumenes vízszigetelQ lemezek három eltérQ funkciójú anyagból állnak úgy, mint: hordozóanyag, bitumen, és töltQanyag.
A hordozóanyag meggátolja, hogy a lemez terhelQerQ hatására, terhelQ mozgások miatt károsodjon, és összetartja a bitument.
A töltQanyagok a hordozó anyagot bevonó bitumenréteg hQ-, és öregedésállóságának növelése.

Régi hagyományos szigetelésre: Szigetelést a forró bitumen kenésével, öntésével készül:
Gyöngykavics
Bitumen
Papír
Bitumen
Papír
Bitumen
Papír
Bitumen
Alapozás
Milyen a modifikált bitumenes szigetelés?
A modifikálás: a hagyományos bitumenes lemezek
tulajdonságainak javítása mqanyagokkal.
Változatok (példázva):
APP (plasztomer) ataktikus polipropilén (+150 ( -15 (C)
Hideghajlíthatóság  5, -10 C°
HQállóság +130-150 C°
Kiváló hQállóság
UV sugárzásnak tartósan ellenálló
Húzásra, nyomásra 50% maradó alakváltozást szenved
Oxidbitumenes lemezekkel való összeépítése nem kedvezQ
SBS (elasztomer) sztirol-butadién-sztirol (+120 ( -30 (C)
HQállóság +100-110 C°
Hideghajlíthatóság  20, -40 C°
Húzásra, nyomásra nincs maradó alakváltozás
Kiváló visszarugózási és repedésáthidaló képességq
Az anyag kifáradással szembeni ellenálló képessége évtizedek után is megmarad
Lemezvastagság: 3  4  5 mm.
Hordozóréteg: üveg / polészter fátyol / szövet, kettQs hordozóréteg,
a szakítószilárdság és nyúlási képesség eltérQ.
Felület:
homokhintésq,
PE-fólia kasírozású.
A beépítés módja:
talajnedvesség és talajvíznyomás esetén,
lángolvasztással hegesztve, vagy
öntapadó módon;
védQréteggel;
a lemezek fektetése és toldása, védelme
a hegeszthetQ vastaglemezekével azonos.

Az összeépítendQ bitumenes lemeztermékek
kompatibilitását ellenQrizni kell.
Mi a tömegszigetelés?
Tömegszigetelés: olyan szigetelés melyet akkor alkalmaznak mikor nagy a talajvíznyomás, vízzáró betonból készítik, aminek nagy a súlya tehát a víznyomásnak ellenáll.
Hogyan kell kiképezni egy szigetelési hajlatot? A hajlatban a rétegek közé bitumeneslemez erQsítQsávot kell beépíteni, vagy sarokelemet kell használni.
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
Hogyan történhet utólagos falszigetelés? Akkor javítható, ha a feltárás során a hibahely körül legalább 30 cm szélességben a szigetelés nem sérül meg. A javítást az eredeti szigetelés rétegszámával és anyagával megegyezQ bitumenes lemezzel kell elkészíteni.
Melyek a vegyi falszigetelés veszélyei?
Hogyan védekezhetünk a felszivárgó talajvíz ellen egy régi épület esetében?
Nem zárjuk le teljesen a falat a pincében, hogy tudjon szellQzni. Esetleg kell egy elQfal ami mögött a szellQzést meg kell oldani.
Mikor és hogyan építették az elsQ bitumenes szigetelésq tetQt?
A bitumenes szigetelés alapvetQen nem az 1910-es években kezdQdött, ahogyan sejtettük volna, hanem jóval korábban 2600 évvel ezelQtt. Kr.e. 6 sz-ban az ókorban. A középkorban ezt nem is tudták és nem is sejtették. Herodotos feljegyzései szerint, nevezetsen Semmirámis királyné részére és örömére a Babiloniai palota együttes belsejében megépítettek egy LépcsQzetes kialakítású kertet . Itt azt mondja Herodotos, hogy itt egy trükkös szerkezet segítségével felemelték a vizet a folyóból a legfelsQbb pontig és onnét lecsurgatták vízeséseken, zubogókon keresztül és ez locsolta az egész kertet. Lényegében ez egy zöld tetQ volt. A legegyszerqbb agrár civilizációs körülmények között egy tudatos zöld tetQt építettek bitumenes szigeteléssel. Maga az épület szárított téglából állt (akkoriban még nem csináltak égetett téglát, csak égetett keramizált lapokat,amivel az épület falait burkolták). Az épület együttes alsó részén voltak a különbözQ szobák(tároló helységek, szolgák szobái,stb). Erre az egészre elöszQr raktak egy sor szárított téglaburkolatot, mint egy aljzatot képeztek, majd erre nádkévéket fektettek szorosan egymás mellé, amiket elQzetesen természetes bitumenbe mártottak. Utána leterhelték 2 rétegq kQlapburkolattal, majd erre kikalapált 2 rétegq ólomlemezt fektettek. Az ólom lemez azért volt jó mert amikor a növény gyökérzete át akart hatolni rajta, galvánelem jelenség játszódott le és áram ütés érte a gyökérzetet. Ezáltal megvédte a beázástól a szobákat, ennek ellenére néhol beáztak mégis. A mai napig ugyan ezt az elvet követi a bitumenes lemeztechnológia.
Miért kellett beszorítani a szigetelést?
Milyen technológiai elQírásai vannak a bitumenes lemezszigetelésnek?
- Felületnek pormentesnek és száraznak kell lennie.
- Felület és anyag-folytonos
- Hólyag és ráncmentes
- KellQsített függQleges felületen, 2 m-es darabokból teljes felületen hegesztve
- Vízszintes lemezek foltonként lehegesztve
- Több réteg esetén feles eltolással ragasztva/hegesztve
- A kész szigetelést azonnal védeni kell (PS hab, homok, drén lemez,deszka vagy habarcs+téglafal)
- Átlapolás, toldás 10-15 cm
- MegfelelQ külsQ hQmérséklet:
- Oxid + 5 C°
- modifikált  5 C°
- Öntapadó bitumenes + 10 C°
Mi a vízzáróság fogalma?
-meghatározott nyomáson annyi vizet enged át, amennyi a védett oldalon, a helyiség üzemi hQmérsékletén, mesterséges szárítás nélkül képes elpárologni;
-számszerqsítve: ez 0,2 l/m2, nap vízmennyiséget jelent.
Mi a vízhatlanság fogalma?
meghatározott nyomáson (adott vastagságban és rétegszámban, kialakításban stb.) vizet nem enged át.
Mi a vonalszivárgó?
Vonalszivargó egy elQregyártott geokompozit vizelvezetQ rendszer. Egyszerq és nagyon hatékony talajviz gyüjtQ és elvezetQ a mélyépítési létesítmények vízelvezetesi rendszereibe kötve.
Mi a felületszivárgó? Felületszivárgó (függQleges vízelvezetést biztosítjuk) -> az adott felületrQl elvezeteti a vizet
pl: lejtQs terepen való építkezés-> felületi szivárgót alulra DRAIN csQ
Milyen a preszkíz szigetelés?
a 20. század utolsó harmadáig kiterjedten alkalmazott szerkezet volt,
anyaga: oxidált bitumennel telített, korhadó, általában papírbetétes vékony lemez,
lejtése a felületen e"3%, a kritikus helyeken 5%,
beépítése: három rétegben, az eltoltan fektetett lemezeket átlapolással toldva, 3+1 réteg forró bitumenes ragasztással/kenéssel ellátva,
a beépített bitumen mennyisége ~5 kg/m2, szemben a szükséges 11 kg/m2-rel,
felületvédelme: behengerelt gyöngykavicsréteg.
JellemzQ rétegfelépítése:
gyöngykavics felületvédelem,
3 rétegq bitumenes vékonylemez csapadékszigetelés,
habarcssimítás,
habarcsba rakott kQszivacslap hQszigetelés,
betonréteg,
lejtést adó salakfeltöltés kiszellQztetQ elemekkel,
teherhordó födém
Szegélyezése, kiegészítQ elemei horganylemezbQl (ahol szükséges, horganyzott acél megerQsítéssel) készültek.
Korhadó  papír  betétes, oxidbitumenes vékonylemez csapadékszigetelések alkalmazása MA MÁR TILOS.

 SHAPE \* MERGEFORMAT 
Rétegfelépítés
6. gyöngykavics felületvédelem,
5. 3 rétegq bitumenes vékonylemez csapadékszigetelés,
4. habarcssimítás,
3. habarcsba rakott kQszivacs lap hQszigetelés,
2. betonréteg,
1. lejtést adó salakfeltöltés kiszellQztetQ elemekkel,
0. teherhordó födém
Mikor alkalmazunk vakolat szigetelést?
A vakolatszigetelést föld alatti mqtárgyak esetében általában a víznyomással ellentétes oldalon alkalmazzák, ez helyesen kivitelezve a célnak jól megfelel, ugyanis a vakolat jó tapadása ellenáll a víznyomásnak.
Milyen lágyulás és hideghajlítási hQmérséklete van az oxidbitumennek?
-HQállóság +7o C°
-Hideghajlíthatóság o C°
Milyen lágyulás és hideghajlítási hQmérséklete van a plasztomer modifikált bitumennek?
-Hideghajlíthatóság  5, -10 C°
-HQállóság +130-150 C°
Milyen tulajdonságú mqanyagok a Plasztomer lemezek?
Plasztomer lemezek:
Polimerizációval elQállított mqanyagok, amelyek hQ hatására lágyulnak, tehát a helyszínen is jól alakíthatók. KülsQ erQk hatására alakváltozásuk (pl.:megnyúlásuk) viszonylag nagy mértékq és részben maradó , vagyis eredeti alakjukat nem nyerik vissza.
PVC(polivinil-klorid) (pl. TROCAL), összeépítés hegesztéssel;
ECB: etilén-kopolimer bitumen, (pl. CARBOFOL), összeépítés forrólevegQs hegesztéssel;
PIB: poliizobutilén (pl. a régi NEOACID), összeépítés oldószeres hegesztéssel.
Lágy PVC lemezszigetelés
Az egyik leggyakrabban alkalmazott szigetelQanyag.
A lemezek toldása:
min. 50 mm-es átlapolással és (30 mm-es hegesztéssel, (a biztonság növelésére a lemezszél él-tömítésével), vagy
kettQs hegesztési varrattal, közötte ellenQrzQ csatornával.
A hegesztés történhet:
forró levegQvel,
oldószerrel,
hegesztQ ékekkel, elemekkel (kézi vagy gépi módszerrel),
mikrohullámmal (csak üzemben).
A hegesztés ellenQrzése: mechanikusan, folyadékkal, vagy vákuum eljárással történhet.
A lemezek beépítése:
a szigetelQlemez aljzatkiegyenlítQ rétegre kerül, anyaga: 200 gr/m2 felülettömegq mqanyag filc, mqanyaglemez;
fölötte védQréteg készül, anyaga 1 mm vastag, félkemény PVC lemez (PIB esetén bitumenes lemez);
a sarkok kialakítása elQre formázott elemek segítségével történik;
a beépítéshez használt segédanyagok: fóliabádog, mqanyagszalagok, rögzítQ elemek.
Rögzítési mód: -szabadon fektetett, függesztett (PVC, ECB); -ragasztott (PIB)

Milyen tulajdonságú mqanyagok az elasztomer lemezek?
Elasztomer lemezek:
Polimerizációval elQállított mqkaucsukok, amelyek hQ hatására nem lágyulnak. KülsQ erQk hatására alakváltozásuk (pl.:megnyúlásuk) tetemes,de az erQhatások megszünte után maradó alakváltotásuk igen csekély
EPDM: etilén-propilén-dién-monomer, mqgumi; makro-molekuláris anyagok, melyeknél "l=2(l; a lemezek felület-folytonosítása belsQ tömítQ csíkkal erQsített, vulkanizáló ragasztással és él-tömítéssel történik.

Milyen szigetelés az ECB és a PIB?
ECB: -etilén-copolimer-bitumen; -forrólevegQs hegesztéssel illesztik össze; -TVN-ellen
PIB: neoacid (poli-izo-bitumen); -oldószeres hegesztéssel illesztik össze
Milyen szigetelés az EPDM?
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
Milyen módokon toldunk egy mqanyag lemez szigetelést?
- a hosszélek mentén 10-10 cm-es sávot szabadon, ragasztó nélkül kell hagyni
- hosszirányban átfedéssel, forró levegQvel hegesztve
- keresztirányban 5 mm hézagot hagyva a tekercsvégek között
- a keresztcsatlakozásokon 20 cm-es szélességq, kasírozás nélküli lemez ráhegesztésével
- lemezfektetés(toldás) lejtésirányban takartan

Mit jelent a teknQszigetelés fogalma?
A víznyomás elleni szigetelés teknQszigetelésként készül. FüggQleges szakaszán az MTV (mértékadó talajvízszint) magasságáig talajvíz elleni, a fölött talajnedvesség elleni szigetelés minQségében kivitelezve. A talajnedvesség elleni szigetelést a járda fölé 30 cm-re fel kell vezetni, lábazati szigetelésként kialakítani
Miért és mikor kell ellenszerkezetet építeni a szigetelésnél?
ellenszerkezet a hidrosztatikai nyomás felvételére.
A MTV fölött talajnedvesség elleni szigetelés készül.
Az ellenszerkezet:
kis vízoszlopmagasságnál:
leterhelQ beton + sávalapozás,
nagyobb vízoszlopmagasságnál:
ellenfödém a sávalap és a teherhordó fal közé beszorítva,
nagy vízoszlopmagasságnál:
vasbeton lemezalap és a
hidrosztatikai nyomás felvételére alkalmas pincefal
(az alapozási szerkezet a védett oldalon van)
A szigetelés a támadás felöli oldalon van.

Mi az extenzív és intenzív zöldtetQ közötti különbség?
- Extenzív zöldtetQ (ökotetQ): a tetQszigetelés felett igénytelen, szárazságtqrQ növényzetbQl, kis rétegvastagságú talajkeverékbQl és vízmegtartó (drenázs) rétegbQl kialakított tetQ, amelynek tetQfelépítmény vastagsága 20 cm-nél kisebb, átlagos felületi tömege 150 kg/m2-nél kisebb. Nem alkalmas állandó emberi tartózkodásra, gondozást, öntözést nem igényel. Régi tetQszigetelések felújítására igen kedvezQ megoldás.
- Intenzív zöldtetQ (tetQkert): általában igényes, gondozást igénylQ, nagyobb térigénnyel és fejlQdQ gyökérzettel rendelkezQ fásszárú növényzettel, burkolt járófelületekkel is ellátott tetQ. A tetQföld vastagsága 20 cm-nél nagyobb, átlagos felületi tömege 150 kg/m2-nél nagyobb. Állandó emberi tartózkodásra alkalmas, öntözést igényel. A tetQszerkezetet minden esetben méretezni kell a jelentQs terhelésre.
Mutasson példákat a zöld homlokzatokra!
A zöldhomlokzatok kialakításának módja, a zöldtetQkhöz hasonlóan, már az ókorban is ismert volt. Népszerqségének alakulása a tetQkertekét követi. A futónövények a XX. század elején jelentek meg a bérházak falain. A zöldhomlokzatok alkalmazása a világháborúk pusztítása után az 1980-as években vált ismét divatossá.
- Augustus mauzóleuma (rekonstrukció)
- FöldtetQs házak, (Izland)
- Villa Savoye (Le Corbusier)
- Hundertwasser-ház, (Bécs
Milyen szerkezeti problémákat vet fel a zöldtetQ?
Szerkezeti problémák:
hQ-, pára- és tqzvédelem
Speciális problémák:
statika, vegetáció, gyökérvédelem, vízgazdálkodás

HQ:
- vezetés szilárd anyagban, nyugalomban lévQ folyadékban, gázban
azaz a határolószerkezet szilárd anyagú rétegeiben
kis vastagságú vízszintes légrétegekben, iránytól függQen
- átadás felület és áramló levegQ között
helyiség levegQje és belsQ felület között
ahol a levegQ jellemzQen a hQmérsékletkülönbség miatt mozog
külsQ levegQ és külsQ felület között
ahol a szélhatás miatt még intenzívebb a légmozgás
- sugárzás két olyan felület között, amelyek egymást látják
belsQ térhatárolás és külsQ határolás belsQ felületei között
külsQ felületek és talaj, burkolat, más épületek között
külsQ felületek és égbolt között
külsQ felületek és a Nap között
belsQ felületek és a Nap között transzparens szerkezeteken át
48. Mi a hQvezetési tényzQ?
Az a hQmennyiség J-ban kifejezve, ami 1 m² felületq 1 m vastag falon állandósult hQáramban 1 mp alatt átvezetQdik, ha a fal két oldalán a hQmérsékletkülönbség 1 Cº. mértékegység: W/mK
Minél kisebb az anyag hQvezetési tényezQje, annál jobb hQszigetelQ.
49. Mi a hQátbocsátási tényezQ?
Az a hQmennyiség, amely valamely épületszerkezet 1 m²-es felületén 1 óra alatt átevezetQdik.
Mértékegység: W/m²K
Mi a hQcsillapítás? (5pont)
Egy épületszerkezet hQcsillapítása akkor kedvez, ha az épületszerkezeti rétegek hQtehetetlenségi tényezinek összege minél nagyobb.
A hagyományos, nehéz nagy tömegq szerkezetek jelentQs hQcsillapítással rendelkeznek (nyáron hqvös volt a belsQ tér)

2. A hQszivattyú
2.1. A hQszivattyú fogalma
A hQszivattyú olyan készülék, amely bizonyos hQmérsékleten hQt vesz fel, és egy nagyobb hQmérsékleten leadja azt. Amikor a hQszivattyú hQt szolgáltat (pl. helyiség fqtésére, vagy vízmelegítésre) fqtQ üzemmódban üzemel, amikor a hQszivattyú hQelvonásra szolgál (pl.helyiséghqtés) hqtQ üzemmódban üzemel. A hQszivattyú mqködtetéséhez energia-bevitelrevan szükség.
2.2. A hQszivattyú fQ részei és mqködése [2]
A hQszivattyú fQ részei: elpárologtató (hQcserélQ, amely felveszi a hQt), kondenzátor, (hQcserélQ, amely leadja a hQt), kompresszor (mechanikus energia bevezetés), expanziós szelep (fojtó szelep). Mqködése:
- A körfolyamat munkaközege az elpárologtatónál elpárolog (elforr), gQz halmazállapotba kerül, pl. a természetes hQforrás energiájától.
- A gQz halmazállapotú munkaközeget a kompresszor beszívja és összenyomja.
- A forró gQz halmazállapotú munkaközeg a kondenzátoron lehül, cseppfolyóssá válik. A halmazállapot-változással felszabaduló hQenergia felmelegíti a központi fqtQberendezés fqtQvizét.
- Az expanziós szelepen átáramló munkaközeg nyomása és hQmérséklete lecsökkenve halad az elpárologtató felé és kezdQdik elölrQl az ismétlQdQ állapotváltozás-sorozat.
A hQszivattyú elvi felépítése a hqtQberendezéssel azonos, a hqtQközeg körfolyamata is megegyezik, de itt nem az elpárologtatóval elvont, hanem a kondenzátorban leadott hQmennyiséget hasznosítjuk. A hQtermelés célja általában használati melegvíz készítés és központi fqtés.
Milyen készház fajtákat ismer?
A könnyqszerkezetes épületeket építési technológiájuk és a felhasznált anyagok fajtája szerint csoportosíthatjuk.
Fémvázas épületek:
Hidegen hajlított, helyszínen szerelt fémszerkezet-rendszerbQl.
Melegen hengerelt, helyszínen hegesztett acélszerkezet-rendszerbQl.
Favázas épületek:
Üzemben elQre gyártott falpanelekbQl épített épületek.
Helyszínen szerelt favázból készített épületek.
Vegyes rendszerq:
Polisztirol, bent maradó zsaluzattal készülQ könnyqbeton szerkezetes építési mód.
Milyen méreteket adunk meg a nyílászáróknál? 5p
NM=Névleges méret, KM=kávaméret, TB= Tokbelméret, TK= Tokkülméret

Milyen funkciói vannak az álmennyezetnek?
-helyiségek magasságának csökkentése, amely régi épületek átalakításakor, de új épületeknél is átalakulhat.
-épületszerkezetek, gépészeti szerelvények eltakarása a szerelhetQség biztosításával, esetleg járható állmennyezet kialakításal(Laborok, kiálítások)
-akusztikus követelményeket kielégítQ állmennyezetek és különbözQ méretq lapok befüggesztése (színház, mozi, elQadóterem).
-rejtett világítást vagy süllyesztett világítótesteket magában foglaló állmennyezet
-szellQzést, klímaburkolást takaró állmenyezet
-hangulatos, reprezentatív, díszítQ jellegq álmennyezet (színház, étterem, eszpresszó

 EMBED Equation.3 

 EMBED PBrush 

 EMBED Equation.3 




Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-10-31 18:45:22
- 2008-01-13 15:52:32
- 2008-05-09 12:41:02
- 2008-01-22 21:45:17
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

Cimkefelhő

01 alapvizsga diplomadolgozat ea előadásanyag, mechatronika ember épszerk iii. éptöri ii európai integráció excel filmtörténet fizikai+kémia gazdaságföldrajz gazdjog gazdpol gén globalizáció gyakorlatok hálótervezés infoii ipar kamatláb kéri bálint kisebbség középkori európa közgáz laskai gábor lengyel ferenc lm görbe malinowski méretezés numerikus oprendszerek parazitológia pénzügy ptk puska setting prices stat számvitel ii. szerves kémia szervezeti magatartás tervezés tulajdonjog turizmus szak vetőmag villanytan vizes éh. kez. vizsgára vorlesung