dendrológia

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiDendrológiaJegyzetekdendrológia

Berberis Vulgaris  Sóskaborbolya (Berberidaceae)


1.5-2 m magas cserje, kérge sárgásszürke. A vesszQin hármastövisek vannak.

Levelei: Kifelé szélesedQ, visszás-tojásdad alakúak, a levél széle fqrészes.

Virága: Sárga szinq és fürtökben nyílik, jellegzetes illatú. Korai méhlegelQnek számít.

Termése: Kb. 1 cm-es piros, savanykás bogyótermés, a madarak nyagyon kedvelik a termését. Ezáltal a magokat fQként madarak terjesztik. (De tQrQl is kihajt.) Nyár végén, Qsz elején érnek, ezért fontos késQQszi, téli madártáplálék.

ElQfordulás: Európában mindenütt elQfordul a sík vidékeken, dombokon, lejtQk D-i oldalain. EbbQl következQen a növény melegkedvelQ, fényigényes, szárazságtqrQ. Pionír faj. A tölgyesek szélén fordul elQ.

Ökológiai jelentQség: Terjedelmes gyökérzete jól köti meg a talajt és fontos késQQszi, téli madártáplálék.

Pshonos faj!

Érdekességek:

A termés  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cukor" \o "Cukor" cukrot, almasavat, pektint, valamint C- HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vitamin" \o "Vitamin" Vitamint tartalmaz. A terméseket édes  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%BCm%C3%B6lcs" \o "Gyümölcs" gyümölcsökhöz, mustba, lekvárba, zselébe (elQsegíti a megszilárdulást) és szörpökbe felhasználhatjuk. Citrompótlónak is megfelelQ. Ha a termését megcsípi egy kicsit a dér, már nem olyan savanyúak, mint elQtte. Ha ebbQl akarunk szörpöt készíteni, a terméseket meg kell kocsányuktól tisztítani, kipréselni, vigyázva arra, hogy magjai ne kerüljenek a lébe, mert keserqvé teszik a szörpöt.

Termése szerves savakat, C-Vitamint, cukrot, valamint különféle ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lev%C3%A9l_(n%C3%B6v%C3%A9ny)" \o "Levél (növény)" Levelében és gyökere kérgében mérgezQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkaloid" \o "Alkaloid" alkaloidok (Berberis Vulgaris  Sóskaborbolya (Berberidaceae)


1.5-2 m magas cserje, kérge sárgásszürke. A vesszQin hármastövisek vannak.

Levelei: Kifelé szélesedQ, visszás-tojásdad alakúak, a levél széle fqrészes.

Virága: Sárga szinq és fürtökben nyílik, jellegzetes illatú. Korai méhlegelQnek számít.

Termése: Kb. 1 cm-es piros, savanykás bogyótermés, a madarak nyagyon kedvelik a termését. Ezáltal a magokat fQként madarak terjesztik. (De tQrQl is kihajt.) Nyár végén, Qsz elején érnek, ezért fontos késQQszi, téli madártáplálék.

ElQfordulás: Európában mindenütt elQfordul a sík vidékeken, dombokon, lejtQk D-i oldalain. EbbQl következQen a növény melegkedvelQ, fényigényes, szárazságtqrQ. Pionír faj. A tölgyesek szélén fordul elQ.

Ökológiai jelentQség: Terjedelmes gyökérzete jól köti meg a talajt és fontos késQQszi, téli madártáplálék.

Pshonos faj!

Érdekességek:

A termés  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cukor" \o "Cukor" cukrot, almasavat, pektint, valamint C- HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vitamin" \o "Vitamin" Vitamint tartalmaz. A terméseket édes  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%BCm%C3%B6lcs" \o "Gyümölcs" gyümölcsökhöz, mustba, lekvárba, zselébe (elQsegíti a megszilárdulást) és szörpökbe felhasználhatjuk. Citrompótlónak is megfelelQ. Ha a termését megcsípi egy kicsit a dér, már nem olyan savanyúak, mint elQtte. Ha ebbQl akarunk szörpöt készíteni, a terméseket meg kell kocsányuktól tisztítani, kipréselni, vigyázva arra, hogy magjai ne kerüljenek a lébe, mert keserqvé teszik a szörpöt.

Termése szerves savakat, C-Vitamint, cukrot, valamint különféle ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lev%C3%A9l_(n%C3%B6v%C3%A9ny)" \o "Levél (növény)" Levelében és gyökere kérgében mérgezQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkaloid" \o "Alkaloid" alkaloidok ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berberin&action=edit&redlink=1" \o "Berberin (megíratlan szócikk)" berberin,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oxiberberin&action=edit&redlink=1" \o "Oxiberberin (megíratlan szócikk)" oxiberberin,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berbamin&action=edit&redlink=1" \o "Berbamin (megíratlan szócikk)" berbamin, stb.), cseranyagok,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyanta" \o "Gyanta" gyanta és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Viasz" \o "Viasz" viasz mutatható ki.

Levelei és kérgének kivonata májpanaszok, elégtelen epetermelés, étvágytalanság, epeelégtelenség okozta székrekedés, valamint szívpanaszok kezelésére használható, veszélyessége miatt csakis orvosi ellenQrzés alatt. Egyes források szerint antireumatikus hatással is bír. Veszélytelen és egészséges viszont az érett termések fogyasztása, elsQsorban étvágytalanság, gyomorproblémák, terhesség alatt fellépQ hányinger kezelésére.



Fagus Sylvatica  Közönséges Bükk (Fagaceae)

Sudár termetq fa, akár 40 m-esre is megnQhet. Lombkoronája magasan kezdQdik és tartóágas a korona, több egyforma vastag fQ ág nQ rajta. A fényt nem kapó ágak idQvel elszáradnak. Ha a fa magányosan áll, akkor törzse vastag lesz és rövidebb, mint állományban. Az idQsebb fáknál gyökérterpesz alakul ki. A bükkösök aljnövényzete gyér, jelentQsebb aljnövényzete csak kora tavasszal van, lombfakadás elQtt.

Kérge síma, vékony és szürke. A sima és vékony kéreg nagyon sérülékeny.

Levelei: A levelek egy része megbarnulva a fán marad télre. A levelek simák és elliptikus alakúak. A levélnyél rövid.

Virága: Váltivarú, szélmegporzású. A gömbölyded porzós  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Barka" \o "Barka" barkavirágzatok hosszú kocsányon függenek, fehéren szQrösek, a termQsek rövid, felálló kocsányon ülnek. Virágai ápr.-máj. nyílnak.

Termése: Egy szQrQs kupacsban ülQ makktermés, a kupacs 4 kopáccsal nyílik és 1-2 makk ül benne. A makk háromélq. 5-7 évente hoz bQséges termést. A makknak jelentQs olajtartalma van, a kisemlQsQk egyik kedvence.

A fa nagyon lassú növésq.
10 évesen kb. 1m magas (innen gyorsabban nQ)
40-60 évesen kezd teremni
100 évesen kezd visszalasulni a növése. Általában 200 évig élnek.

Elterjedése: Közép európai faj, szubatlantikus, elkerüli a hosszú, forró nyarat. Magyarországon a Bükk, Mátra, Bakony hegységebkben fordul elQ általában 600m magasságon. ElQfordul még a hegyek északi lejtQin is.

Nem szereti se a hosszú hideg telet, se a száraz forró nyarat. Nem tqri a tavaszi fagyokat, erre érzékeny. Mezofil növény (közepes vízellátottságú). A jól szellQzQ talajokat szereti. Fiatalon árnyéktqrQ/árnyékkedvelQ. Fény és árnyéklevelet növeszt. Jobb termQhelyeken sqrq, összefüggQ állományt alkot.

A legvízigényesebb fafajunk, a gyökerei még az alapkQzetbe is i behatolnak a jobb vízellátottságért. Gyökerei mélyre hatolnak és szélesek.
Erdészetileg fontos fafaj, erdeink 6.2%-át alkotja és 330m3/ha faanyagot képe produkálni. Felhasználja a fqrészipar, a bútoripat és még faszenet is készítenek belQle.
Magról jól felújítható, stabil, hosszúéletq, kiegyenlített tápanyagot nyújtó társulás. Gombákkal alkot társulásokat. A levele könnyen bomlik. Jól árnyékolja a talajt, véd a szél és a víz eróziójától.

Qurcus Robur  Kocsányos Tölgy (Fagaceae)

Magányosan állva trebélyes koronájú, kúp alakú és vastag törzsq, 1-2 m-nél már vastag ágakra bomlik, állományban egyenesebb és hosszabb a törzse és akár 45 m magasra is megnQhet. A korona tagolt felületq. Kérge mélyen repedezett, barnásszürke színq. Gyökere mélyre nyúlik és oldalirányban is terebélyes.

Levelei: Jellegzetes alakúak, nyél nélküliek (max. 2-6 mm hosszú a levélnyél), a levéllemez karélyos, mélyen tagolt. Kopaszok vagy csillagszQrösek, a levéllemeze visszás-tojásdad, a levélalap két fülcimpa alakban végzQdik.

Termése: Hosszú kocsányon függenek. Makktermés, a pikkelyes, csészeszerq kupacsában ¼-ig ül a makk. A disznók számára kiválló eledel. A lehullott makk számos állat csemegéje, sok erdQlakó gerinces faj fQ késQ Qszi tápláléka, ezért csak kevés jut el a tavaszi csírázásig.

Virága: Porzós virágzata 2 4 cm hosszú. A porzós virágok kettQsbogas barkavirágzatba rendezQdnek. Apró, termQs virágai 1 5-ösével közös, hosszú nyélen ülnek. ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis" \o "Április" Április- HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jus" \o "Május" májusban virágzik.)

ElQfordulása: Duna-Dráva-Száva völgyben, erdQsztyepp állományalkotó. Síkvidékeken és alacsonyabb dombvidékeken. Tölgy-KQris-Szil legeterdQkben alkot társulásokat. Könnyen társul más fafajokkal is. A többi quercus (tölgy) fajjal is jól könnyen keveredik, hibridizálódik. Mezofil fajta, jól bírja a folyóvízzel való elárasztottságot is, de csak rövidebb ideig. Fényigényes, jól viseli a telet, a nyarat, de a tavaszi fagyokra érzékeny.
ErdQterületünk 10%-a.

Felhasználása sokrétq, faanyaga értékes. Hajó, ház, hordó, híd...stb.

Lassú növekedésq, de hosszú életq. 200-300 éves példányok sem ritkák. De Héderváron létezik egy 700 éves példány is.
Aljnövényzete gazdag, ezáltal sok rovarfaj és sok madárfaj található a tölgyesekben

Érdekességek:
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Makk" \o "Makk" Makkját korábban a sertésekkel etették (makkoltatás); olaja nem szárad.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gubacs" \o "Gubacs" Gubacsából vas hozzáadásával tintát készítettek. A fa fiatal ágainak kérgét használják gyógyászati célokra. A felhasználható hatóanyagot mind a kocsányos, mind a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kocs%C3%A1nytalan_t%C3%B6lgy" \o "Kocsánytalan tölgy" kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) tartalmazza. A kéreg gyqjtése a tavaszi, kora nyári hónapokra esik. A fiatal ágak kérge katechin és galluszsav típusú cserzQanyag keveréket tartalmaz, de megtalálható benne még triterpén és szitoszterol származék is. A tölgyfakéreg cserzQanyag tartalmának köszönhetQen kiváló összehúzó hatású szer, fQzetét fürdQk és borogatások formájában nedvezQ bQrbetegségek, lábizzadás, aranyér és szájüregi gyulladások kezelésére használják.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hasmen%C3%A9s" \o "Hasmenés" Hasmenés és gyomor-bélhurut esetén belsQleg ritkán alkalmazzák. A fa levelét is hasonló célokra használják, csak a levél valamivel kevesebb hatóanyag-tartalommal rendelkezik. BelsQleg és kis adagokban a kocsányos tölgy kérge az ismeretlen eredetq, heveny hasmenések kezelésére és az emésztés elQsegítésére ajánlott. KülsQleg fürdQként erQs lábizzadás, valamint bQrgyulladások ellen alkalmazzák. KiegészítQ kezelésként végbéltáji berepedésnél hatékony. Készítenek belQle borogatásokat is fagyások, nedvezQ ekcéma, bQrrepedések ellen és a kisebb vérzések csillapítására.
Quercus Petraea – Kocsánytalan Tölgy

Magányosan állva hamar elágazik és terbélyesebb, kevésbé elágazóbb. Állományban a koronája hasonló, mint a quercus robur (kocsányos tölgy) és a gyökere is.

Levelei: Kevésbé mélyek a karélyok és van levélnyél.

Termése: 3-4 cm hosszú és ülö. Októberben hullik, a disznók egyik kedvenc eledele.

Virága: Porzós barkavirágai hosszúkásak; a termQsek kis csomókban a levelek hónaljában nQnek, ezekben jóval kevesebb a virág.

ElQfordulása: Szubatlanti, Közép-európai faj. Alpok-Kárpátok, 800 m-ig hatol fel.A Dunántúli dombvidéken gyakori. Kevésbé melegigényes, kisebb a fényigénye, az elárasztást egyáltalán nem tqri. 600-700mm éves átlagcsapadékot kedveli. Fenyvesekkel is jól elegyedik. És könnyen keresztezQdik más tölgyfajokkal. Tápanyagban gazdag, levegQs talajokat részesíti elQnyben.

Lassú növekedésq, hosszú életq fafaj.

BQséges lombhullató, levelei csersavat tartalmaznak. A bQséges lombhullatás a talajnak is jót tesz. A faanyaga értékes, szöveti szerkezete nagyon finom. És faanyaga tartós is. Erdeink területaránya 13%.


















Quercus Cerris  Csertölgy

Magányosan állva szabálytalan koronát növeszt. Kérge mélyen repedezett, a mély bordák között vörösbarnán csíkos. A fa akár 35 m magasra is megnQhet. A gyökérzete ugyanolyan, mint a másik két tölgyé (kocsányos, kocsánytalan). Lombja sqrq.

Levelei: Hosszúkás alakúak és hegyes csúcsúak, a karélyok mélyebbek és háromszögletqek. A levelek fényesek.

Termése: Hosszúkás megnyúlt makk, a kupacs borzas, a makk fél, 1/3 részig ül a kupacsban. A makkban több a csersav, ezért takarmánynak nem jó.

Virága: Porzós barkái narancssárgák, a levelek hónaljában ülQ termQs virágainak külseje jelentéktelen.

ElQfordulás: Déli származású, hegy és dombvidéki faj. A déli lejtQkön 400-500 m magasságig felhatol. MelegkedvelQ, melegigényes, a meleg nyár és Qssz kell ahhoz, hogy a hajtások beérjenek. Jól tqri a szárazságot is.
Alkalma s a kopár hegyoldalak fásítására. Jól társul egyéb melegjedvelQ tölgyekkel.

Gyors növekedésq, de viszonylag rövid életq fa. Már 60-70 évesen megtaámadják a gombák. Délebbre akár 200 évig is élhet, vagy jó termQtalajon.

Kevés a gesztesítQ anyaga. Erdeink 12-13%-át alkotja. A fa minQsége rosszabb, de tüzifának kiválló. 80 90 éves korában vágásérett.





















Quercus Pubescens  Molyhos Tölgy

Szabadon állva hamar ágakra bomlik, terebélyes koronát növeszt. A legalacsonyabb tölgyfafaj, 15 m-nél magasabbra ritkán nQ meg. Gyökérzete a többi tölgyéhez hasonló.

Levelei: A levelek ezüstös szQrQkkel borítottak (molyhosak), a fiatal hajtások is. A levelek bQrszerqek Nevét arról kapta, hogy fakadáskor hajtásai és levelei is sqrqn molyhosak. KésQbb a levelek színe lekopaszodik, de fonákuk gyapjas, filces marad.

Termése: A terméskupacs hasonlóan rücskös, mint a Quercus Robur-nál (kocsányos tölgy)  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Term%C3%A9s" \o "Termés" Termése sokkal kisebb, mint akár a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kocs%C3%A1nyos_t%C3%B6lgy" \o "Kocsányos tölgy" kocsányos akár a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kocs%C3%A1nytalan_t%C3%B6lgy" \o "Kocsánytalan tölgy" kocsánytalan tölgyé, de ezeknél gyakrabban és többet terem. A tojásdad alakú, alig 1 cm-es, finoman pelyhes kupacspikkelyq makkok már az elsQ évben beérnek.

ElQfordulása: Szubmediterrán flóraelem.A Déli lejtQkön 500 m-ig felhatol. MelegkedvelQ, szárazságtqrQ. 300-400mm éves csapadékátlagot igányli. És a magas páratartalomhoz ragaszkodik. Fiatalon árnyéktqrQ, majd késQbb fényigényes lesz. KarsztbokorerdQk állományalkotó faja. Meredek, kopár területek fásítására jó. A Keszthelyi-hegységben sok van belQle.

Hosszú életq, lassú növésq 200-300 évig is él. Jól véd a talaerózió ellen, aljnövényzete gazdag, ezáltal a rovarok és madarak is kedvelik a környékét. Faanyaga rossz minQségq, bár tartós és tömör, de törzse kicsi és többnyire görbe is.



















Quercus Rubra  Vöröstölgy

Szabad állásban vastag vaskos törzset fejlesz. Koronája terebélyes. Összel szép vörös színq lesz a lombkorona. 30-40 m magasra is megnQhet. (Nem ritkán 50 m magasra is megnQ.) Gyökérzete hasonló, mint a többi tölgyfajnál.

Levelei: Levelei nagyok, akár 25-30 cm nagyra is megnQ. Karélyai hegyes, fogas végqek. A levéllemezek kezdetben mindkét oldalon finoman molyhosak, késQbb kopaszok. Psszel elQbb a levélerek megvörösödnek, majd az egész levéllemez narancssárga, azután vérvörös lesz. Nagyon dekoratív hatású.

Termése: Csak a második év szeptemberének végén érik. A kupacs széles, lapos, a makk felé behajló szélq. A pikkelyek kicsinyek, tojásdadok. A makk rövid, tömzsi, 2-2,5 cm hosszú, vörösesbarna, alapja lapos, csúcsa kiálló, héja finoman szQrös.

JÖVEVÉNY FAJ!

ElQfordulása: Észak-Amerika atlantikus területein Qshonos. Hegységekben 1600 m magasságig is felhatol. ÁrnyéktqrQ fafaj. Vízigényes és a kiegyenlített éghajlatot szereti csak. MészkerülQ, semleges, vagy gyengén savas talajokat kedveli, tápanyagigényes. Magyarországra az 1700-as években telepítették díszfaként.

Gyors növekedésq faj, általában a 100 évet is megéri.

A nemestölgyekhez hasonló, felhasználása is közel olyan széles körq, de csersavtartalma kisebb. Bútorfának, furnérnak, oszlopnak és vagonépítéshez kiválóan alkalmas, talpfának és hordódongának kisebb csersavtartalma miatt nem olyan jó.















Costanea Sativa  Szelidgesztenye

Zömök törzsq, néha csavarodott. Szabadon állva hamar elégazik. Vastag tartóágas koronája van. Zárt állományban viszont általában szép hengers a törzs. IdQsebb korban nagyon repedezett a kéreg. Gyökérzete mélyre nyúlik le. Honossága vitatott.

Levelei: Fényes, bQrszerq, keskeny, 10 20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak.

Virága: Váltivarú virágok (alul tremQs, felül porzós). HímnQs barkavirágzatai felállók, látványosak. Csúcsukon a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1gzat" \o "Virágzat" virágzat nagy részét adó sárga porzók, alapjuknál a zöld termQs virágok nyílnak, gyakran a porzóknál késQbb. A fehér virágzat büdös. Kora nyáron virágzik. Nem zavarja a tavaszi fagy.

Termése: A megporzás után a termQs virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen kupcsbab 1-3 termés nQ. A termés lehet 3 oldalról lapított is. Fényes, barna  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Makk" \o "Makk" makktermése a gesztenye. Ennek  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kupacs&action=edit&redlink=1" \o "Kupacs (megíratlan szócikk)" kupacsa zöld, sqrqn tövises, szúrós. Nagy a keményítQtartlamma, finom. Emberek is álatok is szívesen fogyasztják.

ElQfordulása: Mediterrán flóraelem. FelltehetQen Kis-ázsiából származik. Zala megyében, Dunakanyarban fordul elQ nagyobb számban. Közepes vízigényq, melegigényes, szereti a napos vidékeket, viszont igényes a talajra. Kifejezetten mészérzékeny és nagyon káliumigényes. A laza árnyékot elviseli, néha elegyedik tölgyekkel is.

Vontatottan nQ, törzse még idQs korában is vastagszik. Jól sarjadzik még tuskósarjat is képes hozni. Hosszú életq fafaj, még 800 éves példányt is találtak.

A termesztett változata a: Maroni. Faanyaga nagyon jó. Gazdag a lombhullása is. Az utóbbi idQkben a tintabetegség tizedeli a gesztenyefákat. A kérge büdös, sötét, képlékeny lesz.

Érdekesség: A jó gesztenyetermQ vidékeken Qsszel gyakran gesztenyeünnepet tartanak a termés betakarítása után: Magyarországon híres az októberben tartott  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Velem" \o "Velem" velemi gesztenyeünnep.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Madeira" \o "Madeira" Madeira szigetén október/november fordulóján,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Curral_das_Freiras" \o "Curral das Freiras" Curral das Freiras faluban tartanak turistacsalogató gesztenyeünnepet.



Alnus Glutinosa – Enyves Éger

Koronája sudaras, törzse egyenes 3-4 erQsebb vázággal. 25-30 m magasra nQ meg, szabadon álva hamarabb ágazik el. IdQsebb korban mélyen repedezett lesz a kérge. Méylrehatoló terebélyes gyökere van, gyökérterpeszt is fejleszt.
Levelei: Jellegzetes kicsípett csúcsú, fqrészes szélq. Alakja visszás tojásdad, kétszer fogazott a széle.
Virága: Váltivarú, egylaki fa: megnyúló és pirosból hirtelen sárgába váltó, végálló porzós barkái tavasszal jelennek meg. A kicsiny, vörösesbarna termQs füzérek a hajtások végén, az elQzQ évi tobozkák mellett nQnek a még levéltelen ágakon.
Termése: Termése 1 1,5 cm hosszú kocsányon lógó és kb. ugyanilyen hosszú, éretten sötétbarna áltoboz. Magja apró, ötszögletq, fényes barna, szárnyatlan. A magot széll szállítja tovább.

A megtermékenyített nQivarú virágzat tobozszerq, majd zöldrQl feketére vált. Hajtásai fiatalon ragadósak (mézgások), lilásbarnák, kopaszok, fehérpettyesek.
ElQfordulása: Tipikus európai fafaj, csak a legészakibb vidékekekn nem fordul elQ. Sikságon nQ és hegyvidéken 700 m magaságig elQfordul. Magyarországon teljesen közönséges. Csak a nagyobb árterekben vannak kevesebben. A nedves enyhén savanyú telajt szereti, szereti az ásványi anyagokkal jól ellátott talajt. Sugárgombákkal él gyökérkapcsolatban, amik a lebegQ nitrogénjét kötik meg. Nem társul jól, néha kQrissel, füzesekkel társul. Fényigényes. Jól bomlik a lombja, N-ben dúsítja a talajt. Leromlott talajokon, kimosott medrekben pionír faj.
Faanyaga jó, finom szövetq, könnyen munkálható. Ceruzának nagyon jó. Narancssárga fája ipari fának túl puha. A nedvességnek ellenáll, különösen víz alatt tartós (hidak építésére kiváló volt). Jól faragható; kérgében sok a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav" \o "Csersav" csersav.






Betula Pendula – Bibircses Nyír

20-25 méter magasra megnQ, törzse ritkán egyenes, fQként hajlott. Állományban letisztultabb. Koronája nem egységes, hosszan lecsüngQ vesszQi vannak, ezek jellegzetesen vékony veszQk.
10-15 éves kora után a betulin nevq anyag miatt fehér lesz a kérge. IdQsebb korban a kéreg visszaszürkül és repedezett lesz.

Levelei: Vékony levéllemez és a levéllemez széle fqrészes.

Virága: Barkavirágzata sok pollent termel, allergén. Szélbeporzású.

Termése: Termései Qsszel kezdenek szétesni. Szárnyas repítQkészülékkel rendelkezik, szél terjeszti a magokat is. Magja már Qsszel csírázik és át is tud telelni.

ElQfordulás: Európai fafaj, D-en kevesebb van belQle Skandináviában gyakori és Oroszországban. Magyarországon felhúzódik a középhegységekbe.
Fényigényes, jól bírja a hQingadozásokat, tqri a hideg telet és a tavaszi fagyokat is. Viszont nem szerei a hosszú, száraz, meleg nyarat.
Közepes vízigényq faj, az enyhén savanyú talajokat kedveli. A tömött levegQtlen talajokat nem bírja.
Pionír faj, a tarvágások után könnyen megjelenik.

Gyors növekedésq, rövid életq fafaj, ritkán éri el a 100 évet, 50 évesen már romlika vitalitása. Nyugat és Észak-Amerikában vannak hoszabb életq példányok.


















Corylus Avellana  Közönséges Mogyoró

5-7 méter magas cserje (harmadrendq fa). Eleinte karógyökeret fejlesz, csak késQbb ágazik el. Kérge pirosas vagy fehéres szürke, sima, fényes, rajta barna  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Paraszem%C3%B6lcs&action=edit&redlink=1" \o "Paraszemölcs (megíratlan szócikk)" paraszemölcsök nQnek. Az egyéves vesszQk vörösesbarnák, jellegzetes, világos paraszemölcsökkel.

Levelei: A levélnyél mirigyszQrös. Ovális, kétszeresen fqrészes szélq, 7 10 cm hosszú és 4 6 cm széles, visszás tojásdad leveleinek válla szíves, a fonákukon és az erek mentén lágy szQrök nQnek, a csúcsuk röviden kihegyesedik.

Virága: A nQvény váltivarú, tél végén virágzik, csak a piros bibeszál látszik ki a nQivarú virág rügyébQl. Öt hat centiméter hosszú, sárgásbarna, összetett porzós  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1gzat" \o "Virágzat" virágzatai1 4 tagú csoportokban nyílnak már a tél végén. A hím virágokban négy porzó nQ, a portokok sárgák. A porzós virágok kettQsbogas virágzatai barkákba szervezQdnek. NQi virágait rügypikkelyek környezik. A barkák korai nyílása miatt jó korai méhlegelQ.

Termése: Makktermés, köznapi nyelven: mogyorónak hívják. FQként a vadak fogysztják és kisemlQsök. Magas az olaj és tápanyagtartalma. Kupacsa sallangos. A külsQ megkeményedett maghélyon belül van egy vékonyabb hélyú mag. Termése értékes összetételq fehérjékben is gazdag

ElQfordulása: Tipikusan európai flóraelem, Európában szinte mindenhol elQfordul, kivéve a tajga és tudra területeken. Tölgyesekkel nagyon jól társul. A hegyoldalakon 700m magasságig felhatol. A száraz meleget nem szereti. A hideget és meleget viszonylag jól tqri ennek ellenére. Vízigénye közepes. Csak a rövidebb mozgóvizes árasztást tqri a, hoszabb árasztást nem. Fényigényes, sqrq lombozatú és jól védi a talajt.

Gyors növekedésq, rövid életq faj. Lombja jól hullik bQségesen, ami jót tesz a talaj tápanyag ellátottságának. TQsarjakat is képes hozni, magjai tavasszal kezdenek csírázni. Tüzifának is nagyon jó.

Érdekességek: Nagyon régen még horgászbotot is készítettk belQle. Karókat csinálnak belQle. (Nyársat szalonnasütésekhez). Virágkötészetben a koszorúk egyik alapja a mogyoróvesszQ. A legjobb rajzszenet lehet belQle készíteni.





Gyógynövényként felhasznált részei:
levele (Coryli folium),
termése (Coryli fructus).
Hatóanyagai:
3-5%  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cserz%C5%91anyag" \o "CserzQanyag" cserzQanyag,
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Flavonoid" \o "Flavonoid" flavonoidok (miricitrin),
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szterol&action=edit&redlink=1" \o "Szterol (megíratlan szócikk)" szterolok,
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Klorog%C3%A9nsav&action=edit&redlink=1" \o "Klorogénsav (megíratlan szócikk)" klorogénsav.
Hatásai:
összehúzó (adstringens),
gyulladáscsökkentQ (antiflogisztikus),
fertQtlenítQ (antiszeptikus),
szagtalanító  ezeket a hatásait kozmetikai készítményekben használják ki.
A népi gyógyászatban sebek, visszérgyulladás és aranyeres bántalmak kezelésére használják. Emellett elQnyösen befolyásolja az epefunkciót, és bélhurutra is jó. KülsQlegesen ülQfürdQkben alkalmazzák.
A modern terápiákban a leveleket teakeverékekben és galenusi készítményekben használják fel:
hasmenés (diarrhea) megszüntetésére,
szájüregi kórfolyamatok (például fogínygyulladás  gingivitis),
aranyér (nodus haemorrhoidalis),
lábszárfekély (ulcus cruris)
visszérbántalmak (varicositas)
kezelésére.
Ajánlott napi adagok:
belsQleg 6-9 gramm levél, ill. ezzel egyenértékq kivonat.
borogatásra, szájöblögetésre 2-3 gramm levélbQl 150 ml vízzel készült kivonat használandó, naponta többször.








Carpinus Betulus  Közönséges Gyertyán

25 méter magas általában. Hajlamos arra, hogy gyökérterpeszt fejlesszen. Magányosan állva széles lekerekített koronát növeszt. Rügyei a vesszQhöz simulnak. Kérge sima, vékony, szürkésbarna. Ágai kezdetben sqrqn, egyenesen felfelé törekszenek, a késQbbiekben lehajlanak, elterülnek. Sqrq lombozatot növeszt.

Levelei: Levele hasonló a bükkhöz (Fagus Sylvatica), ovális, csúcsos. A levél széle kétszeresen fqrészes. Az erezet nagyon jól kirajzolódik a levélen. Szórt állásúak.

Virága: A virágzási idQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis" \o "Április" április- HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jus" \o "Május" május között van.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egylaki_n%C3%B6v%C3%A9ny&action=edit&redlink=1" \o "Egylaki növény (megíratlan szócikk)" Egylaki növény.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Megporz%C3%A1s" \o "Megporzás" Szél porozza. A porzós barkák 3-5 cm hosszúak, a termQs barkákon háromkaréjosak a halványzöld kupacslevelek, melynek tövében nQ a makk(ocska)termés.

Termése: Makk(ocska)termés. A kupacslevelek aszimmetriája miatt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1rny" \o "Szárny" szárnyként mqködnek, a szél messzebbre röpteti így a termést, melyek téli viharokkal 1 km távolságra is eljuthatnak.

ElQfordulása: Szubatlanti flóraelem.
Közép-európai fafaj, annak is az északi részén gyakoribb. Sík és dombvidékekekn is megél egyaránt. Magyarországon 800m magasságig is felhúzódik a hegyoldalakon. Mezofiton növény, a 600-700mm éves csapadékmennyiséget igényli és a párás mikroklímát. KellQ tápanyag mellett bármilyen típusú talajon megél.

60 éves koráig árnyéktqrQ. Tölgyesekkel jól elegyedik. Fája nehezen megmunkálható, viszont az egyik legjobb tüzifa. Jól árnyékolja a sqrq lombkoronával a talajt és bQséges lombhullató is. Pionír jellegq faj.















Juglans Regia  Közönséges Dió

Általában szabad állásban széles boltozatos koronát növeszt, alacsonyal elágazik. Általában 20-25m magasra nQ. Fiatalon szürkés alig repedezett a kége, idQsebb korban mélyen repedezett.

Levelei: A levélripacs (ahol a levél levállik) szinte szív alakú. Az igen késQn megjelenQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lev%C3%A9l_(n%C3%B6v%C3%A9ny)" \o "Levél (növény)" levelek 20-40 cm hosszúra nQnek, szórt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lev%C3%A9l%C3%A1ll%C3%A1s" \o "Levélállás" levélállásúak, páratlanul szárnyaltak, az egyes levélkék hosszúkás-oválisak, nyelesek, legfeljebb 15 cm hosszúak, számuk 7-9. A sárgászöld levélkék bQrnemqek, ép szélqek vagy csak igen kissé fogazottak (a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_di%C3%B3" \o "Fekete dió" fekete diótól eltérQen), szétdörzsölve kellemes illatúak, mely szárítás után elvész.

Virága: Április-május táján virágzik, a porzós virágok akár 4 héttel a termQs virágok elQtt nyílnak (proterandria). A fiatal fákon kezdetben csak porzós, majd néhány évig felváltva vagy csak porzós vagy csak termQs virágok képzQdnek. Porzós  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1g" \o "Virág" virágai 3-10 cm hosszú, lefelé görbülQ majd lecsüngQ, sárga vagy sárgászöld, vastag  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1gzat" \l "Barka" \o "Virágzat" barkában fejlQdnek. TermQs virágai 2-5-ös csomókban, alig észrevehetQen helyezkednek el az ágvégeken, bibéik sárga színqek. A virágok  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9lbeporz%C3%A1s" \o "Szélbeporzás" szélbeporzásúak. Nem szabad metszeni, mert nem lesz termés.

Termése: Szept.-okt. érik. Egy zöld húsos héj veszi körül, amiben sok a csersav. Azon belül található egy csonthélyas termés, amin belül van a magas olajtartalmú és kedvezQ fehérjeösszetételq termés. Emberek, állatok szívesen fogyasztják.

ElQfordulása: ElQ-ázsiai eredetqnek mondják, a Balkánon elterjedetebb, ahol régóta termesztik is. A Duna mentén, dunai érterületeken fordul elQ. Melegigényes faj, nem tqri a hideg telet és a tavaszi fagyokat. Az üde talajokat kedveli, amire igényes is. Fiatalon még árnyéktqrQ, de termQképesen már fényigényes.

Nagyon gyors növekedésq és 150-200 évig is elél. Nehezen gyógyul, ezért nem szabad csonkítani, végsQ esetben augusztusban szabad. Levelében sok a csersav, ami a teteveket, bolhákat távoltartja. A levélben juglon található, ami csírázásgátló anyag, így aljnövényzete gyakorlatilag nincs is. Társulásokat nem is alkot. Faanyaga is kiválló, a bútoripar használja. A levelén a hangyák sárga levéltetveket ”tenyésztenek”.

Érdekességek: Gyógyászati felhasználás céljára gyqjteni a leveleket és a termés zöld burkát szokták. Csersavhatása miatt levéldrogját külsQleg lemosásra, borogatásra alkalmazzák felületes gyulladásoknál ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Akn%C3%A9&action=edit&redlink=1" \o "Akné (megíratlan szócikk)" akné,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ekc%C3%A9ma" \o "Ekcéma" ekcéma), vagy a végtagokon  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Izzad%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Izzadás (megíratlan szócikk)" izzadás esetén. BelsQleg a népi gyógyászatban gyomorhurut kezelésére, vértisztítóként használták. A juglon sejtkárosító hatása miatt azonban huzamosabb használata nem ajánlott. A szárított héjat haj- vagy bQrfestésre lehet használni. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Homeop%C3%A1tia" \o "Homeopátia" homeopátia gennyes bQrkiütések, nyirokcsomó-gyulladás ellen alkalmazza.


Ulmus Laevis  Vénic Szil




25 méteres hatalmas koronájú fafaj. Szabálytalan koronájú fa. Gyökérterpeszt fejleszt, gyökere nem hatol le túlzottan mélyre.

Levelei: Hegyes csúcsú, fogas-fqrészes szélq, alakra részaránytalanok. Levelei nagy felületqek, váltakozó állásúak.

Virága: Márciusban virágzik.

Termése: Lependéktermés.

ElQfordulása: Közép-Kelet Európai fafaj, tipikusan kontinentális. Mezofil. Jól viseli az árasztást is. MelegkedvelQ növény. Síkvidéki faj, nagyobb folyók ártereiben él. ÁrnyéktqrQ faj, elegyesekben a második lombkoronaszint.

A cellulóz és farostipar is szereti használni. Az ártéri nyárfák talaját leárnyékolja, gyommentesen tartja.



























Ulmus Minor  Mezei Szil


Zárt állásban hengeres a törzse. A koronája szabálytalan, lombja laza. 30 méteresre is megnQ. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%A9reg&action=edit&redlink=1" \o "Kéreg (megíratlan szócikk)" kéreg barnásszürke, hosszú, igen mély barázdákkal és domború bordákkal. A vesszQk olykor vastag paralécesek.

Levelei: Fqrészes levélszél, aszimmetrikus levélváll. 6-10  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Centim%C3%A9ter" \o "Centiméter" centiméter hosszú és mintegy 5-8 centiméter széles  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lev%C3%A9l_(n%C3%B6v%C3%A9ny)" \o "Levél (növény)" levelek változó alakúak, túlnyomórészt fordított tojásdadok vagy hosszúkásak.

Virága: Már-Ápr. virágzik. Apró, rozsdavörös virágai lombfakadás elQtt nyílnak.

Termése: Lependéktermés. BQven terem, azonban termését a gyqjtés után azonnal el kell vetni. 30 éves korig terméketlen a fa magja.

ElQfordulása: Délkelet-európai, kis-ázsiai fafaj, itt tömegesen fordul elQ. Eurázsiai flóraelem. Síkságokon és dombvidékeken él. Hegy, domboldalakon 500m magasságig felhatol. Tqri az elárasztást. MészkedvelQ, de elviseli a szikes talaj is. Szereti a meleg nyarakat, tipikus melegkedvelQ faj. Tölgy  kQris  Szil ligeterdQk társulásaiban vesz részt fQként.

Faanyaga értékes, de nem népszerq, a fát pusztító szilfavész miatt, ami egy Hollandiából származó gombafaj. Gyors növekedésq, 60 éves koráig, akkor viszont szinte leáll a növekedése. De a vastagsági növekedése megmarad. Levelét fogyasztják az állatok, kérgét télen a szarvasok rágcsálják.


















Morus Alba  Fehér Eperfa

Körülbelül 15m magasra megnövQ fa. Szabálytalan törzse korán elégazik. Kérge idQs korben repedezett lesz.

/a képen a fekete eperfa látható/

Levelei: Heterofil (többalakúság) levek, fqrészes szélq, tagolt és tagolatlan levelei is vanak.

Virga: Váltivarú virágzat, ami májusban virágzik. A porzós  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1gzat" \o "Virágzat" virágzat világossárga színq lecsüngQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1gzat" \l "Barka" \o "Virágzat" barka, a termQs virágzat felfelé álló  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1gzat" \l "Fejecske" \o "Virágzat" fejecske. TQrQl is jól sarjadzik.

Termése: A termész színe változatos, éretten a fehértQl a vörösig több árnyalata is létezhet. Rövid kocsányon ülnek, kellemesen édesek, körülbelül egy hónapon át folyamatosan érnek. Magját a madarak terjesztik.

ElQsfordulása: Kínából származik, a selyemhernyó tenyésztés miatt termesztették a fát, ugyanis a fehér eper levele a selyemhernyó tápláléka. MelegkedvelQ, fényigényes, de csak közepes fényigényq. Kedveli az üde talajokat, a kötött vizenyQs talajokat viszont nem szereti.

A parasztkertekben kedvelt fa. TermésébQl pálinkát fQztek, és takarménynak is jó volt. Fájából hordót lehet készíteni.




















Malus Sylvestris  Vadalma

Cserje termetq, görbe törzsq. Széles, szabályatalan, kúp alakúkoronája van. Gyökérzete mélyre lenyúl.

Levele: Ráncosak a levelek, 6-8 cm nagyok, tipikus almalevelek . Tojásdadok, fqrészes szélqek, alul molyhosak.

Virága: Április-májusban virítanak. A szirmok rózsaszerqek, a porzók sárgák. Hajtásai vörösesek és kopaszok. Rovarmegporzású.

Termése: Zöldes színq almatermés. Szeptemberben érnek, savanyú ízqek.

Elterjedése: Hazánkban csak a tiszántúlon nem fordul. A hegyoldalak déli lejtQit szereti, mert melegkedvelQ. De a szárazságot nem tqri. A félárnyékot is jól viseli. Egész Európában elterjedt.

Vadtápláléknak nagyon jó. És jól társul más fajokkal is.

Gyümölcse nyersen nem ehetQ, de a belQle készített  HYPERLINK "http://hu.wikibooks.org/wiki/Szak%C3%A1csk%C3%B6nyv/Kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91k/M%C3%A1rt%C3%A1sok" \l "Alma_m.C3.A1rt.C3.A1s" \o "b:Szakácskönyv/KiegészítQk/Mártások" mártás kitqnQ kísérQje a húsételeknek, savanyú íze miatt a zsírosabb és vadhúsok ízesítQje, de kompót, gyümölcskocsonya és  HYPERLINK "http://hu.wikibooks.org/wiki/gy%C3%BCm%C3%B6lcsbor" \o "b:gyümölcsbor" gyümölcsbor is készíthetQ belQle.























Sorbus Aria  Lisztes Berkenye

Már a kár a talajnál képes elágazni, koronája széles. Kérge sima, szürke, idQsebb korban kezd repedezni. 6-12m magasra nQ meg.

Levelei: A levélfonák molyhos, akárcsak a hajtásai. Elliptikus, fqrészes szélqek a levelek. A 6-12  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Centim%C3%A9ter" \o "Centiméter" centiméter hosszú  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lev%C3%A9l_(biol%C3%B3gia)" \o "Levél (biológia)" levelek tagolatlanak és körülbelül 5-7 centiméter szélesek, vállukon ék alakúak vagy lekerekítettek,

Virága: Bugákban álló virágzata van, ami májusban nyílik.

Termése: Pirosas terméseket hoz, 1-1,5cm vastagok és oválisak. EhetQ, de lisztes jellegq. Szeptemberben érik. Pszi madártáplálék.

ElQfordulása: Ny, DNY-Európa. Magyarországon az Északi és a Dunántúli középhegységben él. MelegkedvelQ növény, szereti a csapadékos nyárelQt, majd a száraz meleget. MészkedvelQ, fényigényes.

Pionír jellegq faj, bQséges lombhullató, terjedelmes gyökérzete jól árnyékolja a talajt. Akár 150 évig élhet, lassú növekedésq. De jól sarjadzik.
























Crataegus Monogymna  Egybibés Galagonya

Laza lombozatú, szabálytalan termetq cserje. Ágai ívesen kihajlanak és tövisesek.

Levelei: A levelek bemetszései majdnem a fQérig érnek, bQrszerqek és szélük fqrészes.

Virága: Virágai aprók, öt fehér szirmúak, nehéz (kellemetlen) illatúak, tavasz végén, a lombfakadás után,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1gzat" \l "Bogerny.C5.91" \o "Virágzat" bogernyQt alkotva nyílnak.

Termése: Pirosas színqek, Qsszel érnek.

ElQfordulása: Európában szinte mindenütt fellelhetQ, még 1000m magasságig is felhatol. A növény alapvetQen melegkedvelQ, de széles a tqrQképessége, jól tqri az aszályt is, az idQszakos árasztást és az árnyékot is. Pionír faj, lombja alatt más értékes fajok is megjelenhetnek.

Hosszú éleq faj, tQrQl jól regenerálódik, de magja nem jól csírázó.

Érdekességek: Fájából régebben szerszámnyelet készítettek. Fiatal levelét nyersen  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sal%C3%A1ta_(%C3%A9tel)" \o "Saláta (étel)" salátába, virágait  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bor" \o "Bor" borok és likQrök ízesítéséhez használhatjuk fel.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%BCm%C3%B6lcs" \o "Gyümölcs" GyümölcsébQl zselét, lekvárt fQzhetünk, de nyersen is fogyasztható.  HYPERLINK "http://hu.wikibooks.org/wiki/gy%C3%BCm%C3%B6lcsbor" \o "b:gyümölcsbor" Bort is készíthetünk belQle. A szív oxigénellátását javítja, ezért mindenféle szívbetegség esetén javallott. Hatóanyaga hasonlít a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rga_gy%C5%B1sz%C5%B1vir%C3%A1g" \o "Sárga gyqszqvirág" sárga gyqszqvirágéra, de káros mellékhatásai nincsenek. Gyógyteát friss hajtásokból, levelekbQl, vagy termésébQl készíthetünk, de utóbbiak nyersen is fogyaszthatók.

Jellemzés a pionír cserjékre: A pionír cserjékre jellenzQa tövises, tüskés ág. Ez a növényevQ állatok rágása ellen védi a növényt, a madaraknak ezzel szemben kíváló életteret biztosít. (Több esetben téplálékot is& pl.: sóskaborbolya, kökény, galagonya& stb.) Lombozatuk laza, gyökérzetük nagy, ezáltal jól kötik meg a talajt. Jó életteret biztosítanak a rovaroknak és ezáltal táplálékot a rovarevQ madaraknak. Némely fajuk jól tqri a légszennyezést is.



















Prunus Spinosa  Kökény

Nagyon tövises, szúrós, szabálytalan cserje. Az 1-4 m magasra is megnövQ cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végzQdnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj telepeket képez. Kérge sötétszürke, késQbb repedezik. Apró kúpos rügyeket növeszt.

Levelei: Kisméretq levelei elliptikusak, lándzsásak, fonákjuk rendszerint molyhos.

Virága: Ápr-Máj. virágzik. Apró, fehér virágokat hoz. Virága, ötszirmú és a lombfakadás elQtt nyílik.

Termése: Csonthéjas termés, apró kb.: 1cm nagyságú. Hamvas, viaszos a termés, szeptemberben érik, ehetQ. Bár ehetQ, íze fanyar, de miután az elsQ dér megcsípi, már édesebb lesz. Remek késQQszi, téli madáreledel. Mivel a termés sokáig a cserjén marad.

ElQfordulása: Hasonló a többi pionír rózsaféléhez (rosaceae).

Lassú növekedésq, de rövid életq. Vegetatít módon is jól szapaorodik. TermésébQl lekvért, szörpöt, pálinkát is lehet készíteni.

Érdekességek: Népi megfigyelés: A kökény virágzásakor hqvös, szeles, viharos az idQjárás. Virágbimbójából vértisztító, fogyást elQsegítQ teát fQznek. Almával mártás készíthetQ belQle, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítQként egyaránt felhasználhatunk.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9z" \o "Méz" Mézzel, gyógyító hatású  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dzsem" \o "Dzsem" dzsem, vagy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsel%C3%A9&action=edit&redlink=1" \o "Zselé (megíratlan szócikk)" zselé készítésére használhatjuk.  HYPERLINK "http://hu.wikibooks.org/wiki/gy%C3%BCm%C3%B6lcsbor" \o "b:gyümölcsbor" Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyolorsz%C3%A1g" \o "Spanyolország" spanyolországi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Navarra" \o "Navarra" Navarra környékén elQállított  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Patxaran&action=edit&redlink=1" \o "Patxaran (megíratlan szócikk)" Patxaran).  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lik%C5%91r" \o "LikQr" LikQrt is készítenek belQle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, vagy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gin&action=edit&redlink=1" \o "Gin (megíratlan szócikk)" gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve. A virágzata teaként hashajtó, termésébQl készült lekvár viszont hasfogó.





Rosa Canina  Gyepürózsa (Vadrózsa)

Nem túl magasra megnövQ cserje. Hajtásai ívesen kihajlanak. Nem tüskés, hanem tövises. A tövis lepattintható a szárról. (A kutya szemfogára hasonlító tüskéjérQl kapta a canina elnevezést).

Levelei: Összetett 7-5 tagú levelei vannak, levélkéi fogazott szélqek. A hajtásoknál pálhalevelek vannak.

Virága: Tavasszal fehér, de rózsaszínnel bemosott virágai kb.: 6cm átmérQjqek, nagyon jó rovartáplálék.

Termése: Termése a csipkebogyó, ami egy áltermés. Belül szQrös aszmagtermése van. A csipkebogyónak magas a karotin és C-vitamin tartalma, ezért gyógyteának nagyon jó. (A csipketeát áztatni kell langyos vízben és nem forrázni!)

Elterjedése: Hasonló a többi pionír rózsaféléhez (rosaceae). Tipikus európai faj, csak az északi fenyvesekben nem fordul elQ. Magyarországon ez a legelterjedtebb rózsafaj, bár az Alföldön csak nyomokban van jelen. SzárazságtqrQ, fényigényes, álloményszéleken nQ. ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Perzsia" \o "Perzsia" Eredetileg perzsiából származó, gyógyhatású  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%B1szer" \o "Fqszer" fqszernövény.)

Érdekességek: A virág termését, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csipkebogy%C3%B3" \o "Csipkebogyó" csipkebogyót akkor szedjük, ha már a dér megcsípte, a termés puhulni, ráncosodni kezd. Kiváló vitaminforrás, 100 g friss csipkebogyóhús 400 mg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vitamin" \l "C-vitamin" \o "Vitamin" C-vitamin-t tartalmaz, amely a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Citrom" \o "Citrom" citroménak tízszerese, de  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vitamin" \l "A-vitamin" \o "Vitamin" A-,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vitamin" \l "B-vitamin" \o "Vitamin" B-,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vitamin" \l "K-vitamin" \o "Vitamin" K- és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vitamin" \l "P-vitamin" \o "Vitamin" P-vitamint,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81sv%C3%A1nyi_anyagok" \l "vas" \o "Ásványi anyagok" vasat,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81sv%C3%A1nyi_anyagok" \l "magn.C3.A9zium" \o "Ásványi anyagok" magnéziumot is tartalmaz.

Gyümölcse, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csipkebogy%C3%B3" \o "Csipkebogyó" csipkebogyó sokféleképpen felhasználható: a belsQ tüskés magoktól megtisztítva és szárítva  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B3gytea" \o "Gyógytea" gyógytea, de nyersen  HYPERLINK "http://hu.wikibooks.org/wiki/gy%C3%BCm%C3%B6lcsbor" \o "b:gyümölcsbor" gyógybor,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sz%C3%B6rp&action=edit&redlink=1" \o "Szörp (megíratlan szócikk)" szörp és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dzsem" \o "Dzsem" dzsem, hecsedli lekvár készítésére használjuk. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vitamin" \l "C-vitamin" \o "Vitamin" C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával a szervezet ellenálló képességét növelik. A csip(,DFdfhjþ ® ² R
b






8

:

¸
â
Œ  ¨ ª ¬ È Ê Ú Ü òäÖäËÿ»¿·³·³«³«§³«³ ³«œ³«³ ”Œ¿Ã…xkhº#@hº#@0JOJQJhº#@hº#@0JOJQJ

hº#@hº#@hº#@hxOÞ5hº#@hº#@5h

hxOÞhxOÞhF†hxOÞhxOÞ>*hxOÞhÞ¦hghº#@hº#@hº#@>* hº#@5>*CJ aJ hÞ¦hÞ¦5>*CJ aJ hÞ¦hg5>*CJ aJ jhº#@UmHnHu#fhj ž P
R




¶
¸
Ž  ª ¬ È Ê ™šˆŠ÷ïïçççççççççççâââââççÝççâgdº#@gdÞ¦ $a$gdº#@ $a$gdÞ¦ $a$gdº#@òðýÜ Þ TVbd¦¨&(8:*B*OJQJphÿhº#@hº#@0JOJQJ!jhº#@hº#@0JOJQJUFËÌÕÖÝÞæçüýþ;*hhyQÎjhõPUmHnHu hº#@>*hº#@hº#@>*hº#@hº#@5>*CJ aJ h6zžhº#@hº#@hº#@0JOJQJ$hº#@hº#@0J>*B*OJQJphÿ!jhº#@hº#@0JOJQJUhº#@hº#@0JOJQJhº#@hº#@0JOJQJo(*ŠŒŽèì ¨ ª –!˜!ˆ#Š#0%2%h%Â%ö%z&|&$(&(‚*„*œ+ê,z.|.úúòíííííííííèíííííííííííííígdlJIgdº#@ $a$gdº#@gdÞ¦Þ!"""~"€"ž" "¢"P#T#†#ˆ#Š#š#ð#ò#l$.%0%|&€&”&"($(&(,,Ô-z.|.º.Î.Ò.óæÕóÕÂÕæó¸´­´¥´¡´–´Ž†‚´¡‚z‚vh`vhO)@hO)@>*hO)@hO)@5>*CJ aJ hO)@hùmJhùmJH*hùmJhùmJhùmJ>*hùmJh>*

hùmJhlJIhlJIh6zžhh>*

hhhh0JOJQJ$hh0J>*B*OJQJphÿ!jhh0JOJQJUhh0JOJQJhh0JOJQJ!|.Ð.Ò.6181ö2ø255¢7¤7;4;6;Ä;Æ;°
1416181H1J11Ò12 2"2$2ò2ö2ø23Z3\3ˆ3445 555&5(5P6òîêîêîêîæîâîÚîÖÒÖËÄÒ³¥ÒÖÒ³ÖêŒ~p~]p³$hï\…hï\…0J>*B*OJQJphhï\…0JB*OJQJphhÃu0JB*OJQJph!hï\…hï\…0JB*OJQJphh1Ošh1Oš>*h}c‘0JB*OJQJph!h}c‘h}c‘0JB*OJQJph

h}c‘h}c‘

h}c‘h1Ošh}c‘h1Ošhð>hð>>*h‚Q½hY&Thï\…hð>jhð>UmHnHu$P6V6X6Î6Ð6à6â6ð6ò6ô6ö6j7l7v7x7ˆ7Š7Œ7ž7 7¢7¤7¾7¾9;;°<>=V=X=Z=t=v=x=ñàÓÅÓà²àÓàÓÅÓà²à¥Ó›”ˆ„„€yuphau

hŽvEh}c‘hŽvEh}c‘>* hŽvE>*hŽvE

hŽvEhï\…hï\…hzjîh1Ošh1Oš>*h1Oš

h}c‘hï\…h}c‘0JOJQJh}c‘h}c‘0JOJQJ$h}c‘h}c‘0J>*B*OJQJphÿh}c‘h}c‘0JOJQJo(h}c‘h}c‘0JOJQJ!jh}c‘h}c‘0JOJQJUh}c‘0JB*OJQJph!x=z=ì=î=ü=þ=>?>@>A>~>>‰>Š>‹>±>!?"?#?r?s?|?}?‚?ƒ?•?–?—?¨?@®@°@À@Â@Æ@È@Ü@Þ@`AbAtAvAzA|A”A–A°AêÙêÂê±Ù±êÙêÂê±Ù¦±—¦‹¦‹¦——±}±¦±}±¦±}±¦±}±¦±}±¦hŽvEhŽvE6CJ]aJhŽvEhŽvECJaJo(jhŽvEhŽvECJUaJ hŽvEhŽvECJaJ hŽvEhŽvE0JCJOJQJaJ,hŽvEhŽvE0J>*B*CJOJQJaJphÿ hŽvEhŽvE0JCJOJQJaJ)jhŽvEhŽvE0JCJOJQJUaJ.°A²AÔBÖBêBìBîBüBþB\C^C`CäCæCìCîCþCDDLENE¶E¸EFF–F˜F¬FÀFÂFÞFàF¼G¾GHHHH H!H1HUHVHWHXHnHŽHøíÜÐíÜÐÜíÜÁíµíÁžÁÜíøíÜÐÜíÜÐíÜÐÜíÜÐÜíÜÐÜ퐌ˆzˆvhƒ_zjh^0ÚUmHnHuh^0Úh}c‘h^0ÚhŽvE5>*CJ aJ ,hŽvEhŽvE0J>*B*CJOJQJaJphÿhŽvEhŽvECJaJo(jhŽvEhŽvECJUaJhŽvEhŽvECJ\aJ hŽvEhŽvE0JCJOJQJaJ hŽvEhŽvECJaJ hŽvECJaJ.ŽHõHýHII+I3II†IJêJîJKüK&L.L2L4M6MVMÈMÊMžN N°O²O´O¶O¸OÔOP
P

P Pü÷üóüëüëüÚ̹̫̫̫̫̫«–‹‚ykgYgjh¢@UmHnHuhÎV´hÎV´hÎV´5>*CJ aJ hÎV´5CJ aJ hï\…5CJ aJ hï\…

h}c‘h}c‘

h^0ÚhÎV´h½D³0JB*OJQJphhÎV´0JB*OJQJph$h^0Úh^0Ú0J>*B*OJQJphh^0Ú0JB*OJQJph!h^0Úh^0Ú0JB*OJQJphh^0Úh^0Ú>*h0] h^0Ú>*h^0Ú!*I+I~IIìJîJÊMÌMNN°O²O´O¶O¸OºO¼O¾OÀOÂOÄOÆOÈOÊOÌOÎOÐOÒOÔOúúúúúúúúúúúõõõõõõõõõõõõõõõõõgdO)@gd^0ÚÔO
P PêQìQÄRÆRäSæS´T¶TfV WW0X2X8Y:YY@YBYDYFYHYJYLYNYPY÷÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòògdÎV´ $a$gdÎV´ PžPìPîPìQüQÂRÄRÆRÖRxSâSæSôSöS²T¶TÎTÐTdVfVúX6Y*B*CJ OJQJaJ ph/hÁ &hÁ &0J5>*B*CJ OJQJaJ phhÁ &0JB*OJQJph!h:M’h:M’0JB*OJQJphh:M’0JB*OJQJph$h¢@h¢@0J>*B*OJQJphh:M’

h¢@h¢@h¢@h¢@>*h¢@0JB*OJQJph!h¢@h¢@0JB*OJQJphh¢@PYRYTYVYXYZY\Y^Y`YbY¦YªYöZøZì\î\ aaÖcÚc²e´e¶e¸eºe¼eúúúúúúúúúòíííííåíàíÛÛÛÛÛÛgdÁ &gd) A $a$gd/–gd/– $a$gd/–gdÎV´ªYøZ[
[ê\ì\î\þ\@]B]š]œ]

^
^^^^^^4^5^6^‚^ƒ^‰^Š^^^™^š^›^¡^¢^òãòÖòȸȪșŒ~Œ™k™^ŒT™Œ~Œ~Œ™k™^Œ^hð<0JOJQJh/–h/–0JOJQJ$h/–h/–0J>*B*OJQJphÿh/–h/–0JOJQJo(h/–h/–0JOJQJ!jh/–h/–0JOJQJUhð<0JB*OJQJphh/–0J>*B*OJQJphh/–0JB*OJQJphh/–h/–0JB*phh/–hÁ &0J>*B*phh/–hÁ &0JB*ph ¢^£^ò^ó^ü^ý^___`aa0a2b4b6b„bÞbæbôböb4cÔcÖcØcÚcddødîáÓáÓáîÀîᲟ²‘‘²q²c²‘R²RNJNhåîh) A!h/–h/–0JB*OJQJphhÑ¿0JB*OJQJphh/–0JB*OJQJo(phh) A0JB*OJQJo(phh) A0JB*OJQJph$h/–h/–0J>*B*OJQJphh/–0JB*OJQJph$h/–h/–0J>*B*OJQJphÿh/–h/–0JOJQJo(h/–h/–0JOJQJ!jh/–h/–0JOJQJUød°eÖeØeöef

f ff(gÌgÎgÐgàghHh~hj&júkükþklll6lþnÖpôp qq6qüøôæÛæ×ÉøÅøŽŹů ¯™’Š…€½Å¯vbQb!h#pÞ0J5>*B*CJ aJ ph'h#pÞh#pÞ0J5>*B*CJ aJ phh#pÞ0JB*ph hwsõ5 h/–5hwsõhwsõ5

häf’häf’

hwsõhwsõhwsõhwsõ0J>*B*phhwsõ0JB*phhò,ähwsõhwsõ>*hwsõjhäf’UmHnHuh) A häf’5>*CJ aJ häf’häf’5>*CJ aJ hÑ¿häf’h¡J–-¼e¾eÀeÂeÄeÆeÈeÊeÌeÎeÐeÒeÔeÖeØe ffÎgÐg jjükþkllŽnnünúúúúúúúúúúúúúúòíííííííúúúúúgdäf’ $a$gdäf’gdÁ &ünþnÖpØpÚpÜpÞpàpâpäpæpèpêpìpîpðpòpôp8q:q s"sttþvw¼z¾zúúúúúúúúúúúúúúúúúòííííííííígd#pÞ $a$gd#pÞgdÁ &6q:q*B*OJQJphhi^0JB*OJQJph!hi^hi^0JB*OJQJphhi^hi^0J>*B*phhi^0JB*phjhi^UmHnHuh#pÞ0JB*phŽužu u¢uhvüvþvwww˜w²wÆwøwúw x0x2x4x¦x¨x¾xÀxÂxæxèxêx°y²yÄyÆyÔyÖyäyæyèy z¼z¾zØz\|íÜϸ®¸ ¸Â¸Â¸–¸ÂÏÜÂÜíÜÏÂÏ܈ˆÂÜíÜϸ~p~hr

Bhr

B0J>*OJQJhr

B0JOJQJh33*h33*0JOJQJo(hL-D0JOJQJh33*h33*0J>*OJQJhi^0JOJQJh33*0JOJQJh33*h33*0JOJQJh33*h33*0JOJQJ!jh33*h33*0JOJQJU$h33*h33*0J>*B*OJQJphÿ(\|^|ꀀƀȀ̀΀ –˜¤¦¨ÈÊ$‚%‚,‚-‚.‚S‚T‚U‚ª‚«‚½‚¾‚¿‚ׂñ‚ó‚ö‚ƒ ƒƒ„.…n…Â…öìÞÔÍÉÍÉͼ±Í±ž±¼É±Í±ž±¼Í¼±Í±ž±¼ÉÍɚšˆwˆpˆ

hÕ\#hâm# jhÕ\#hÕ\#UmHnHu

hÕ\#heZ— heZ—5>*CJ aJ heZ—$he'ìhe'ì0J>*B*OJQJphÿjhe'ìhe'ìUhe'ìhe'ì0JOJQJhe'ì

he'ìhe'ìhe'ì0JOJQJhr

Bhr

B0J>*OJQJhr

B0JOJQJhdb‰0JOJQJ*¾zF}H}€~‚~èêó‚ô‚õ‚ö‚ ƒƒÂ…–†vˆ"‹bÚÛÜÝÞßàúúúúúúòçççÜÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔ dxgdeZ—
$dxa$gdeZ—
$dxa$gde'ì dxgdÞügd#pÞ…҅ †R†–†¤†¦†tˆvˆ†ˆ¦‰¨‰„Š ‹"‹<‹º Ž„ŽøŽ"$`bì÷ðìð÷ðßÒÃß¹¯ž}oaSESShåÖ0JB*OJQJphhu
÷0JB*OJQJphh…Pj0JB*OJQJphhu:+0JB*OJQJph$h:]h:]0J>*B*OJQJphh:]0JB*OJQJph!h:]h:]0JB*OJQJphh:]0JB*phhÕ\#0JB*phhÕ\#hÕ\#0J>*B*phhÕ\#heZ—0JB*phhÕ\#hÕ\#0JB*phh9[‹

hÕ\#hÕ\#hÕ\#hÕ\#>*쏎ÏÐ×ØÙÚàÿ‘‘’"“j”z”€”â”ð”l•|•L–¬–°–¶–È–È—Ê—H›l›¶›º›óæÕóÕÂÕ󸮚®Œ®ˆ„|x„|„|„t„ogt„tcXc hÊG5>*CJ aJ hÊGh—mMh—mM>* h—mM>*h—mMhÅxþhdJ=hdJ=>*hdJ=hWQSjhWQSUmHnHu&hWQShWQS0J5>*CJ OJQJaJ hWQS0JOJQJhu
÷0JOJQJ$hu
÷hu
÷0J>*B*OJQJphÿ!jhu
÷hu
÷0JOJQJUhu
÷hu
÷0JOJQJhu
÷hu
÷0JOJQJ!à‘‘n“h”j”à”â”j•l•®–°–Ê—à˜ª™ ššH›J›L›N›P›R›T›V›X›Z›ôìççççççççççççççççççççççççgddJ= dxgdWQS
$dxa$gdWQSZ›\›^›`›b›d›f›h›j›l›¸›º›ÄžÆžŒ Ž j¤l¤ˆ¦Š¦Ì©Î©Z«\«­ ­úúúúúúúúúòíííííííííííííÞÞ dh¤` ¤x[$\$gd´!šgdÊG $a$gdÊGgddJ=º›¼›xœäœèœðœòœôœžžž ž"žÀžÂžÄžÆžÔžØžŠ Ž œ b¡d¡Ò¡Ô¡Ö¡b¢d¢x¢z¢¤¤h¤òîåßÖÍÀÖÀ±ÀÖ埛ƒî“îƒylƒl]lƒßW
h´!š0JhÖ<&hÖ<&0J>*B*phÿjhÖ<&hÖ<&0JU
hÖ<&0JhÖ<&hÖ<&hÖ<&0J

hÖ<&h
16h
16h
16>*hÊG#h
160JB*CJ OJQJaJ phh
16hÖ<&0J>*B*phÿjh
16hÖ<&0JUh
16hÖ<&0Jh
16hÖ<&0J
hÖ<&0Jh
16h
160Jh
16jhÊGUmHnHu!h¤j¤l¤|¤"¦j¦l¦†¦Š¦¤¦p§Ê©Ì©\«t«v«­­ ­(­|­~­œ­®­°­Ð­ö­ø­ú­’®”®ª®¬®°®²®8¯:¯P¯R¯T¯úôêôäÞäôêôØôØÎÇä´©™’‰’‰’‰t’tet’t’tet‰h²yæh´!š0J>*B*phÿjh²yæh´!šUh²yæh´!š6]h²yæh´!š0J

h²yæh´!š-h²yæB*CJ OJQJaJ phh²yæh²yæB*ph%h²yæh²yæB*CJ OJQJaJ ph
h²yæ0J>*h´!šh´!š0J>*
h´!š0J
hƒWÎ0J
h²yæ0JhÖ<&hÖ<&0J>*
hÖ<&0J
h
160J' ­"­$­&­(­p­ ­Ô­î­°®p¯=°Ñ°Ú°ó°4²p²³”´NµðððððÛÛðÆÆÆÆð±±±±ðð
&
F„hdh¤d ¤[$^„hgd´!š
&
F„hdh¤d ¤[$^„hgd´!š
&
F„hdh¤d ¤[$^„hgd´!š dh¤` ¤x[$\$gd´!šT¯l¯p¯r¯0°1°:°;°=°>°Â°Ã°Î°Ï°d¸t¸À¸Â¸Ä¸Æ¸Bºøº*»,».»>»~¼Œ¼Ž¼¬¼®¼°¼8½:½H½J½L½öïäïäÕäïäïäÕäïÑÃѵѱ¤š“±‹±‹±‚yl‚l]l‚hPc¦hPc¦0J>*B*phÿjhPc¦hPc¦0JUhPc¦hPc¦0JhPc¦hPc¦0JhPc¦hPc¦>*

hPc¦hPc¦hî70JB*phhPc¦hPc¦0JB*phhPc¦jhPc¦UmHnHuh²yæh²yæ5>*CJ aJ h²yæh²yæh´!š0J>*B*phÿjh²yæh´!šU

h²yæh´!šh²yæh´!š6]$Nµ˜µ¶Z¶”¶Ò¶ê¶·Š·d¸f¸h¸j¸l¸n¸p¸r¸t¸Â¸Æ¸,»êêêêêÛÛÆÆÁÁÁÁÁÁÁÁ¹´´gd²yæ $a$gd²yægdÊG
&
F„hdh¤d ¤[$^„hgd´!š dh¤` ¤x[$\$gd´!š
&
F„hdh¤d ¤[$^„hgd´!š ,».»|¼~¼úÀüÀôÂöÂ@ÞŠÅ@ÇBÇDÇFÇHÇJÇLÇNÇPÇRÇTÇVÇXÇZÇ\Ç^ǜÇúúúúúúúõúúúúúúúúúúúúúúúúúúí $a$gd£€gdî7gd²yæL½N½Î½Ð½Ú½Ü½Þ½ô½ö½ø½‹¾Œ¾š¾›¾œ¾¾ž¾æ¾ç¾ó¾ô¾öÀøÀüÀ

ÁÁ~Á€ÁøÁúÁÂÂÂÂòÂöÂòéòÚòÑéÑòéòÚòéÑòéòÚò鿵¦µ™ˆ™z™ˆgˆ™]hPc¦0JOJQJ$hPc¦hPc¦0J>*B*OJQJphÿhPc¦hPc¦0JOJQJo(!jhPc¦hPc¦0JOJQJUhPc¦hPc¦0JOJQJhPc¦hPc¦0J>*B*phhPc¦0JB*ph#hPc¦0JB*CJ OJQJaJ phhPc¦hPc¦0JhPc¦hPc¦0J>*B*phÿhPc¦hPc¦0JjhPc¦hPc¦0JU#öÂÃÃ>Ã@ÀĜŞŠÅÈÅ>Ç@ÇBÇ^ÇšÇœÇžÇ Ç|ÈÉ ÉÉ&É(ɚÉÈÉÊÉÌɄʆʔʖʘÊÔÊñçÝÒçÝçÝÈÝÄÀ¼®¼ªœª˜ª”Œ”…|vi|iZiv|h‘s¬h‘s¬0J>*B*phÿjh‘s¬h‘s¬0JU
hÜQ0Jh‘s¬h‘s¬0J

h‘s¬h‘s¬h‘s¬h‘s¬>*h‘s¬ht(Ùjh£€UmHnHuh£€h£€h_5(5>*CJ aJ h«#ïhPc¦hî7hHE#0JOJQJhPc¦hî7B*phhî70JOJQJhPc¦0JOJQJhPc¦hPc¦0J>*OJQJ!œÇžÇ ÉÉbÎdÎLÔPÔ.Ö0ÖžØ ØñÚòÚòâôâöâ*ã,ã0ã2ã4ã0ä2äååXåZåúúúúúúúúúúúúúúúúòííííúúúúúúgdïh $a$gdïh gd£€ÔÊÖÊØʀ˂˜˞ËÍÍ Í´Í¶ÍÐÍÒÍÔÍ`ÎbÎdÎrÎtÎDÐFÐHÐÈÐÊÐØÐÚÐÜÐrÑtÑvÑÒÒ*Ò,Ò.ÒäÒæÒ&Ó(Ó*ÓÐÓÒÓðÓòÓôÓJÔLÔ÷êáêÒêáÌêáêÒêÌា²©Ìœ©œœÌ©Ìœ©œœ„©~©„œ©œœ©~x
h£€0J
hÜQ0Jh]aÐh]aÐ0Jh]aÐh]aÐ0J>*B*phÿjh]aÐh]aÐ0JUh]aÐh]aÐ0Jht(Ùht(Ùht(Ù>*

h£€h£€

h‘s¬h‘s¬
hÜQ0Jh‘s¬h‘s¬0J>*B*phÿh‘s¬h‘s¬0Jjh‘s¬h‘s¬0JUh‘s¬h‘s¬0J/LÔNÔPÔ`ÔÄÔÕÕÕ0ÖJÖ*Ø,؜؞ØqÚðÚñÚòÚÿÚÜ|Ý~Ý5Þ6Þ:Þ;Þ<Þ=Þ>ހށއވޜޝޞÞßß"ß#ßàÆáÈáÊá^â`âtâvâxâòâöâãúôêúäúäúÚúäúôúÔúÔÊÄ»®»®Ÿ®»–®»®Ÿ®»–®»®Ÿ®–»–®»®Ÿ®–»Ä†hïh hïh 0J5>*CJ aJ hïh hïh 0Jhïh hïh 0J>*B*phÿjhïh hïh 0JUhïh hïh 0J
hïh 0Jhïh hïh 0J>*
hÉ`«0Jh]aÐh]aÐ0J>*
hHE#0JhÜQhÜQ0J>*
h]aÐ0J
hÜQ0J3ããã"ã(ã,ã.ã0ã2ã4ã.ä0ä2äBäå,åZåjåŽå¨åªå˜æšæNçPç`èè’è”è–è&éTéVéXéZéJêLêóãóãÝÏžź¶º®º®º®º®ºª¦ªºª˜ª”†”‚ypcycjhJGhJG0JUhJGhJG0JhJGhJG0JhJGjh2,:UmHnHuh2,:hž_zhž_z5>*CJ aJ hHE#hž_zhl

hl

>*hïh hl


hïh 0J\hïh hïh 0J\jhl

UmHnHu
hïh 0Jhïh hïh 0J5>*CJ aJ hïh 0J5>*CJ aJ $ZåŒåŽåPçRç*è,è.è0è2è4è6è8è:è<è>è@èBèDèFèHèJèLèNèPèRèTèVèXèZèúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd£€Zè\è^è`è’è”è˜è(ë*ëýìþìjîlîrïtï>ò@ò‚ô„ô†ôˆôŠôŒôŽôô’ô”ô–ôúúúòíííííííííííííèèèèèèèèèègdž_zgd2,: $a$gdž_zgd£€LêVêXêZê&ë(ë*ë:ë–ëžë ë¢ëìì&ì'ì(ìOìPìQì­ì®ìµì¶ìüìþìíîhîjîlî|îžî$ïtïŽï^ò`òâòäò”ó–ó¬ó€ôñäÞÕÑÍÅÍÕ¼äÕäñä¼Õ¼äÕäñäÕÞ²Þ¥›Þ²Þ¥›Œ›‚›‚›‚›xhÆ:d0JB*phhô 0JB*phhJGhJG0J>*B*phhJG0JB*phhJGhJG0JB*phhJGhJG0J>*hJGhJG0JhJGhJG>*hJGh2,:hJGhJG0J
hJG0JjhJGhJG0JUhJGhJG0J>*B*phÿ+€ô‚ô†ô¦ôØôÚôÜôõ²õ´õ¶õøõüõ

ö¾öÊöÌö"÷2÷4÷6÷Â÷Ä÷Ô÷Ö÷Ø÷ øøø´ø¶øÀøÂøùùù®ù°ùÀùÂùÄùôùøùúzúôðìÞìÐìÌìÌÂ̺̺µÌ¬£–¬–‡–£¬£–¬–‡–¬£–¬–‡–¬{q{h@h h@h 0J>*
h@h 0J
h5g0Jh@h h@h 0J>*B*phÿjh@h h@h 0JUh@h h@h 0Jh@h h@h 0J h@h >*h@h h@h >*h@h h@h 56h@h jh@h UmHnHuhô hô 5>*CJ aJ hô hž_zhJGhJGB*ph,–ô˜ôšôœôžô ô¢ô¤ô¦ôÚôÞô´õ¶õúõüõ¼ö¾ööùøùžû û¾ýÀý®þ°þ²þ´þ¶þúúúúúúúúòíííííííííííííííííígdô $a$gdô gdž_zzúâúbûœûžû û¼û¼ý¾ý²þÖþøþúþ
ÿ

ÿ ÿÿÚÿÜÿÞÿìÿb¾ÀÌÎÐúíãÙÏÀãÏ㶢‘¢¶ƒ¶{siYLCh˜1zh˜1z0Jh˜1z0J>*B*\ph-h˜1zh˜1z0J>*B*\phh˜1z0JB*phh˜1zh˜1z>*hlVh˜1zjh˜1zUmHnHu!hlV0J5>*B*CJ aJ ph'hlVhlV0J5>*B*CJ aJ phhlV0JB*phh5gh5g0J>*B*phh¡y70JB*phh@h 0JB*phh5g0JB*phh¡y7h¡y70JB*ph
h¡y70J¶þ¸þºþ¼þ¾þÀþÂþÄþÆþÈþÊþÌþÎþÐþÒþÔþÖþ

ÿÿÜÿÞÿ¾À¾ÀLNÎúúúúúúúúúúúúúúúúòíííííííííígdlV $a$gdlVgdô оÀÐNfD¨ª¬ÔÖÜÞîðôöøú "$


ž ¢ ¤ ´ ¶ Ì Î Ð ú *fjõëÜëÜëϱϣϣϣϣϣϣϣϱ±Âφ±Ï£Ï£Ï±±Âφr†&h¾(ªh¾(ª0J5>*CJ OJQJaJ h¾(ª0JOJQJ$h¾(ªh¾(ª0J>*B*OJQJphÿh¾(ªh¾(ª0JOJQJo(!jh¾(ªh¾(ª0JOJQJUh¾(ªh¾(ª0JOJQJh¾(ªh¾(ª0JOJQJh¾(ªh¾(ª0J>*B*phh¾(ª0JB*phh˜1z0JB*ph,ÎÐBDü þ


"$&(*húúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúò $a$gd¾(ªgdlVhjj l v

x

ì

î

ò
ô
tvšœž ¢¤¦¨ª¬®°²´¶¸º¼úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd¾(ªjläìh j l | $
0
2
4
È
Ê
Þ
à
â
î
ð
ò
¨
ª
¸
º
¼
t

î

þ


ô
šœÊòèÝèÓèÅè¼³¦¼¦—¦³¼³¦¼¦—¦³¼‘Š‘èÅè‚zhz` h*V‡OJQJ"h*V‡h*V‡5>*CJ OJQJaJ h&|QOJQJ h &ÿOJQJ
h &ÿ0J>*
h &ÿ0Jh &ÿh &ÿ0J>*B*phÿjh &ÿh &ÿ0JUh &ÿh &ÿ0Jh &ÿh &ÿ0Jh &ÿh &ÿ0J>*OJQJh¾(ª0JOJQJh &ÿ0JOJQJo(h &ÿ0JOJQJjh &ÿUmHnHu$¼¾ÀÂÄÆÈÊÄÆrt6 8 ˆ Š ²´>@„†úúúúúúúòííííííííííííííígd*V‡ $a$gd*V‡gd¾(ª ÆÖt€‚„ÒîFHJüþ 2 8 H ˆ Š ¤ @TXZ¶âä搒òêÞêÞÖÏÆÀÆ·ªÆª›ª·ÆÀ‘À‹‹z‹qh[q[jhNJ5hNJ50JUhNJ5hNJ50JhNJ5hNJ50J
hoz0J>*hNJ5hNJ50J>*
hNJ50JhJA£hJA£0J>*hJA£hJA£0J>*B*phÿjhJA£hJA£0JUhJA£hJA£0J
hJA£0JhJA£hJA£0J

hJA£hJA£hJA£hJA£>*hJA£hJA£>*OJQJ hJA£OJQJjhJA£UmHnHu!’¢¤¸º¼*,68:Ž’(*BDF²´¶\^fhjdfh68`b‚„†ÀŠ ""6"T"V"d"h"j"Â"ñäÛÒäÛäñäÒÛÒäÛäñäÒÛÒäÛäñäÒÛÌäÛäñäÛÌƼƶ­ÌÌ‚~h'jh'UmHnHuhNJ50J5>*CJ aJ hNJ5hNJ50J5>*CJ aJ h'h'0J
h890Jh'h'0J>*
h'0J
hNJ50JhNJ5hNJ50JhNJ5hNJ50JjhNJ5hNJ50JUhNJ5hNJ50J>*B*phÿ/†"" """""" """$"&"("*","."0"2"4"6"f"h"ÕÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÈÃgdNJ5 $a$gdNJ5gd*V‡)$$d

%d

&d

'd

NÆÿ

OÆÿ

PÆÿ

QÆÿ

a$gd89Â"Ä"d#f#Ð#Ô#$V$X$Z$h$j$þ$%%%j%l%êÝÈ·©œ’…{l]œSI:I-h89h890JB*phh89h890J>*B*phh890JB*phh'0JB*phh89h'0J>*B*phh'h'0J>*B*phh'0JB*phh89hNJ50JB*phh890JB*phh89h890JB*phh890JB*OJQJph!h89h890JB*OJQJph)h89h890JB*CJ OJQJaJ phh'h'0JB*ph)h'h'0JB*CJ OJQJaJ phh"X$Z$%%Î%Ð%Æ'È'D(F(H)J)22426282:2<2„2†244Ú4Ü4¬5®5v7úúúúúúúúúúúúúúúúúúòííííèèèègd®qìgd[z7 $a$gd[z7gdNJ5l%n%z%Ì%Ð%à%â%ò%&Ä'Æ'È'â'J)^)b)d)f)h)þ)B+D+¼+¾+Ê+Ì+î+ð+ò+4,5,:,;,A,B,C,»,¼,Á,Â,Ã,Þ,ß,2-3->-?-@-a-òèòèÙèÏèÏèÏÀÏÀ´ÀÏ«¡˜‹˜‹|‹˜«‹˜‹|‹˜«‹˜‹|‹«˜‹˜‹|‹«˜h[z7h[z70J>*B*phÿjh[z7h[z70JUh[z7h[z70Jh[z7h[z70J]h[z7h[z70Jhoz0J>*B*phh[z7h[z70J>*B*phh[z70JB*phh89h890J>*B*phh890JB*phh89h890JB*ph0a-b-c-³-´-Â-Ã-Ä-Å-.
....F.H.J./N/P/V/X/Ø/Ú/æ/è/ê/l0n0p0N1P1V1X1Z102<2‚2†2ˆ2F3v34 44Ø4Ú4Ü4ê4ì4ª5÷êáêÒê÷êáêÒê÷á÷êáêÒêáêáêÒê÷á÷êáêÒê÷á̼̮©¤©š©¤©¤¤ƒh®qìh®qì0JB*phh®qìh®qì>*]hÌ0ThÌ0T>*] h®qì] hÌ0T]jhÌ0TUmHnHuh[z7h[z70J5>*CJ aJ
h[z70Jh[z7h[z70J>*B*phÿh[z7h[z70Jjh[z7h[z70JUh[z7h[z70J3ª5®5¾5x77†9ˆ9Š9:
:: :6:8:b:d:f:ê:ì:;;;
; ;";&;(;*;P;R;T;ì;î;õæõæõÝÐÝÐÄоµÝµÐÝЦоݾœ•œ†}ndnhphp0J\jhphp0JU\hphp0Jhphp0J
hp0J
hoz0J>*hphp0J>*h®qìh®qì0J>*B*phÿh®qìh®qì0J
h®qì0Jh®qì0J>*B*phÿjh®qìh®qì0JUh®qìh®qì0Jh®qìh®qì0J>*B*phh®qì0JB*ph v7x7

; ;¥?¦?VÆXÆêÇ*Ð,Ð.Ð0ÐlÐnÐdÑfÑ<Ò>ҘӚӌԎÔ2×4עؤبÚúúúúúúúúúúúúòíííííííííííííígd·Aë $a$gd·Aëgd®qìî;<<†<‡<ˆ<Ö<×<à<á<ö<÷<ø<5=6=@=A=B=P=Q=R= =¡=£=¤=¥=¦=§=õ=ö=ø=ù=ú=û=ü=J>K>M>N>O>Q>R>S>¡>¢>¬>­>®>¯>°>???????‰?Š?•?–?—?¤?¥?¦?²?ïà×ÎÁ×Á²Á×ÎÁ×Á²ÁÎ×ÎÁ×Á²Á×ÎÁ×Á²Á×ÎÁ×Á²ÁÎ×ÎÁ×Á²Á×ÎÁ×Á²Á×ÎÁ×Á²ÁÎ׬¦×
hp0J
h®qì0Jhphp0J>*B*phÿjhphp0JUhphp0Jhphp0Jjhphp0JU\-hphp0J>*B*\phÿA²?³?´?@@@@@¸@º@¼@HAJAZA\AtAvAxABBBBBBB”B•BšB›BœBžBŸB BÛBÜBáBâBICJCKC™CšC¤C¥C¦CDÆTÆXÆÆÆÈÆÊÆÀÇÂÇÌÇÎÇÐÇöÇøÇúÇÉÉÉÉÉ8É<ÉZÉ\ɒɔÉ÷êáêÒê÷á÷êáêÒêá÷êáêÒêá÷êáêÒê÷á÷êáêÒêá÷êáêÒê÷áÐáÊá÷êáêÒê÷á÷êáêÒê÷áʶ²á÷hp'hp0JB*CJ OJQJ^JaJ ph
hp0JUhphp0J>*B*phÿhphp0Jjhphp0JUhphp0JFkebogyó 60 C° alatt örzi meg a C-Vitamint.

Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=B%C3%B3l%C3%A9&action=edit&redlink=1" \o "Bólé (megíratlan szócikk)" bólék készítésére.
Virága  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=R%C3%B3zsav%C3%ADz&action=edit&redlink=1" \o "Rózsavíz (megíratlan szócikk)" rózsavízként antiszeptikus (fertQzésellenes) hatású frissítQ, levelének  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Forr%C3%A1zat&action=edit&redlink=1" \o "Forrázat (megíratlan szócikk)" forrázata frissítQ, összehúzó hatású  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B3gytea" \o "Gyógytea" gyógytea. Már az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kor" \o "Ókor" ókorban is a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Skorbut" \o "Skorbut" skorbut gyógyszerének tartották. Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. A magjában E-vitamin van, ezért a belQle készített csipkebogyóbort, kimagozatlan friss gyümölcsbQl ajánlott készíteni. Az így készített bor vitaminpótló, enyhe gyulladáscsökkentQ, és vesekQoldó, enyhén vizelethajtó és gyulladásgátló hatású. Ezt a tulajdonságát fQzetében, vagy speciális vese és húgykQoldó teakeverékekben is felhasználják. Mellékhatása : nincs!



Rubus Caesius  Hamvas Szeder

Kb.: 1m magas félcsrje. Szára hengeres, tüskés. Hatalmas telepeket alkot, amik szinte áthatolhatatlanok. VesszQi íveltek.

Levelei: Hármas összetett levelei vannak, a levélkék tojásdad alakúak. A levél széle kétszeresen fqrészes.

Virágai: Fehér virágúak. jún-júl. a virégzási ideje. A sziromlevelek lehullanak, a csészelevelek pedig felhajlanak. A 2 2,5 cm-es, virágok az oldalhajtások csúcsán nyílnak.

Termése: Aug-szept. érik a lédús, savanykás termés. Ezekben a hónapokban folyamatosan terem. Remek vad és madártáplálék.

ElQfordulása: Eurázsiai féóraelem, síkvidéki faj. Nagyobb folyók ártereinél felhúzódik az alacsonyabb domboldalakra. Ennek ellenére mégis jól megél kisebb folyók ártereiben és láperdQkben. Nyáron a jól felmelegedQ síkságot szereti. Még a vegetációs idQszakban is tqri a rövid elárasztást. Kedveli a meszes talajokat. TqrQképessége nagy.

Szárait a szarvasok rágcsálják. Nagyon változatos és nagyon jól elegyedik. Magyarországon kb.: 70 hibrid faj létezik. Pionír faj, gyorsan megtelepszik. A talaj agyagosodása ellen jó.

Levelei gyógyhatásuak, hasmenés ellen használják. Gyümölcsük, levelük tanninokban (csersavakban) igen gazdag. Számos fajt gyógynövényként használnak, mivel a tanninnak összehúzó tulajdonsága van, ami a hajszálereket védi. BaktériumölQ hatása szintén ismert.












Amorpha Fruticosa - Gyalogakác

Terjedelmes méretq csreje. 3-4 méteresre nQ meg. Kérge barnásszürke.

Levelei: Levelei összetettek, páratlanus szárnyasak. A levél 15-21 tagból áll. A levélkék elliptikusak.

Virága: Arasznyi kb.: 15cm-es, felálló, lilás fürtöt növeszt. Illata jelegzetes, nyár közepén nyílik.

Termése: Kb.: 1cm-es, barnás hüvelytermés

ElQfordulása: Nem Qshonos faj, Észak-amerikából származik, Texas-Florida vidékérQl. EbbQl következQen melegkedvelQ cserje. Magyarországra a 18. században került. Jó tqrQképességq, a rövid elárasztást is jól tqri. Szereti a laza talajokat, fényigényes. Pionír jellegq cserje. Termését a víz terjeszti, ezért a folyópartokon gyakori, de tQrQl is jól sarjadzik.

Terjedelmes gyökérzete jól megköti a talajt. Fás ültetvények szélvédelmére telepítik.




























Robinia Pseudoacacia  Fehér Akác


Laza koronájú fa, szabad állásban hamar elágazik, törzse megcsavarodik. Állományban törzse hosszú és egyenes. Nagy termetq, akár 30-35m magas is lehet. Kérge mélyen és hasábosan repedezett. A vesszQk tövisesek, ezek pálhatövisek. Gyökérzete terjedelmes. Jó termQhelyen a törzs 2m vastag is lehet.

Levelei: A gyalogakáchoz hasonlóan ez is páratlanul szárnyasan összetett 13-17 taggal. A levlkék sima szélqek és elliptikusak.

Virága: Pillangós virágú. Ápr-máj. virágzik és ez a legjobb méhlegelQ, ez hozza a legtöbb mézet. A fehér virágok csüngQ fürtökben nyílnak. Kíváló rovartáplálék is.

Termése: Barnás színq, lapos hüvelytermés. Magjai mérgezQek, vese alakúak. A magok kemény héjuak. Tél és tavasz során a hüvely felnyílik, a magok a talajra hullnak. A talajba kerülve évtizedekig megQrzik csírázóképességüket. Csirázásokhoz a maghéj megsértése, vagy hQhatás szükséges. Az erdészeti gyakorlatban a talajról felgyqjtve rostálják, majd koptatják.

ElQfordulása: Telepített fafaj. Észak-amerika atlantikus részérQl származik. Már az 1600-as években is termesztették parkfának. Az 1700-as években Magyarországon is eléterjedt, a futóhomok megkötésére telepítették. A D-Dunántúlt szereti a leginkább ez a faj. Fagyérzékeny, melegkedvelQ fa. Ahol a szQlQ megél, ott az akác is. Kedveli a jól szellQzött talajt, bár a talajra magára nem igéányes, de a tápanyagellátottságra igen.

A fa rendkívül szívós, nagyobb sebekkel, csonkítva is jól elél. Fiatalon gyors energikus növekedésq és akár 200 évig is élhet. Faanyaga bQséges és értékes is. Nehéz, kemény, tartós fája van, felhasználják vezetékoszlopok, szQlQkarók, talpfák készítésére, épületfának, tqzifának is kiváló.
Lombtömege viszont kicsi és a talajt is alig árnyékolja, még a fq is megtelepszik alatta. A levéléleket a nap felé fordítja. Rosszul társul, ugyanis a leveleibQl bizonyos kémiai anyagok szabadulnak fel. Ráadásul gyökérkonkurens. A tölgyek után a legnyagobb területet ez a fa foglalja el.

Érdekességek: Gyökerén nitrogéngyqjtQ baktériumok élnek (Rhizobium leguminosarum). Virágának fQzete köhögéscsillapító; palacsintatésztába mártva, kirántva, porcukorral hintve különleges csemege, de  HYPERLINK "http://hu.wikibooks.org/wiki/Szak%C3%A1csk%C3%B6nyv/Italok/Borok" \l "Ak.C3.A1c_bor" \o "b:Szakácskönyv/Italok/Borok" akácbort is készítenek belQle. Kérge gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély elleni gyógyszeralapanyag. Lovak számára mérgezQ.




Cotinus Ccoggygria  Cserszömörce

ErQsen szétágazó bokrot alkotó cserje. Gyökérzete hatalmas és terjedelmes. 2-3m magasra nQ meg. De akár 5-9m magasra is megnQ, a törzsátmérQ kb.: 20-25cm. De csak állományban.

Levelei: Jellegzetes tojásdad alakú, épszélq levelei vannak. A fonákon kiemelkedQ oldalerekkel. Levelei zöldek, Qsszel mély bíborvörösre, máskor narancssárgára színezQdnek. Sok különbözQ lombszínq fajtát termesztenek. Levelein vastag kutikula réteg van és bQrszerqek. Így kevesebbet párologtat.

Virága: Kicsi váltivarú virágai vannak, máj-jún. a virágzási ideje. Sok benne a medQvirág, a kocsánya alkotja a repítQszQröket. (Parókafa) Dús rózsaszínes bugában tömegesen nyílnak, idQvel megszürkülnek.

ElQfordulása: D-európai flóraelem. Domb és hegyvidékeken él. A Keszthelyi-hegységben és a Dunántúli-középhegységben gyakran elQfordul. Tipikus fény és melegkedvelQ növény, fQként a déli lejtQkön fordul elQ. KarszbokorerdQk cserjéje, a laza köves talajokon jól megél, a kötött vizenyQs talajokat nem szereti. Jól társul a molyhos tölgyekkel.

Magról, sarjról is jól szaporodik. Fája belül élénksárga, intarziának nagyon jó. Jól árnyékolja a talajt. 10% csersavat tartalmaz a levél, ami bQrcserzésre kiváló. Érösszehúzó hatású, ezért szájvizet is csinálnak belQle, a fogyínyvérzés ellen nagyon jó. Szeretik díszfának is használni, mivel nagyon dekoratív hatású. Virágzáskor is, Qsszel is.

Érdekesség: GyulladáscsökkentQ, fertQtlenítQszert készítenek belQle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen) A növénybQl ipari bQrcserzQ-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki. A kézmqiparban kelmefestQszer volt, a népmqvészek ma is hasznosítják ilyen célra. A cserszömörce latin nevébQl ered a Cotinus  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sz%C3%A1jv%C3%ADz&action=edit&redlink=1" \o "Szájvíz (megíratlan szócikk)" szájvíz neve is.












Ailanthus Altissima  Bálványfa

Akár 25m magasra is megnQ és szabálytalan koronát növeszt. Kérge szürke és sima. Törzse hengeres. FeltqnQ jellegzetessége gallyainak narancsszínq, szivacsos bele, amirQl levéltelen állapotban is fel lehet ismerni.

Levelei: Már a fiatal sarjakon akár 1m hosszú 25 tagú páratlanul szárnyasan összetett levelet növeszt. A levélkék hosszúkás tojásdadok vagy lándzsásak, hegyezettek, ép szélqek, alul karéjosodók. Színükön fényes sötétzöldek, fonákjukon világosabbak, kopaszok. A fQér nem pontosan a levélke közepén fut végig. A levélváll mindkét oldalán 1-2 nagyobb fogat viselnek, melyek csúcsán kellemetlen szagú,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ill%C3%B3olaj" \o "Illóolaj" illóolajat termelQ mirigyszQrök nQnek HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1lv%C3%A1nyfa" \l "cite_note-harvard2-1#cite_note-harvard2-1" \o "" [2], amik a kártevQkkel szemben védekezésben kapnak szerepet; a levéllemez alsó harmadában még több fog is elQfordulhat. Háromszög alakú levélripacsai vannak és félgömb alakú szürkés rügyei, vastag hajtásokat növeszt.

Virága: HímnQsek, vagy porzósak és külön példányokon fejlQdnek, ezért  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyi_szexualit%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Növényi szexualitás (megíratlan szócikk)" felemás kétlakinak hívjuk Qket (androdioecy, androdiQcia). Valószínqleg a hímnQs virágok funkcionálisan termQsek (a porzók sterilek), mint a felemás kétlakiak többségénél, de ez még nem bizonyított. A porzós virágoknak 10 porzólevele van, a hímnQs virágokban 3-4 magházkezdeménnyé összenQtt termQlevél található. Valamennyi virágnak 5-5 sárgásfehér szirom és csészelevele van, laza, elágazó bugavirágzatban nyílnak. A hímivarú fákon 3-4-szeres mennyiségq virág fejlQdik, virágzáskor kellemetlen szagú illatanyagokat bocsátanak ki a rovarbeporzás elQsegítésére.

Termése: Remgeteg lependéktermést hoz, amik télre is a fán maradnak és tavasszal hullanak le az utolsók. A termés 3-4cm hosszú és szeptemberben érik. Egy lependékcsomót fejleszt, a lependékek hosszában mindkét végükün csavarodottak, éréskor vörös színt kapnak. Jól terjed a termésrQl. De a legkisebb sérülésnél is gyökérrQl kezd sarjadni. A nQivarú/hímnQs fák nagy mennyiségq, 5mm átmérQjq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mag" \o "Mag" magot termelnek, akár 30000 mag is jut a fa minden kilogrammjára.

ElQfordulása: Kínából származik, parkfának kezdték el termeszteni, de jó szaporodási tulajdonságai és igénytelensége miatt hamar kivadult és gyorsan elterjedt. AlapvetQen domb és hegyvidéki faj, 1000m magasságig hatol fel. MelegkedvelQ, fényigényes, de széles a tqrQképesége. A laza levegQs talajt kedveli, de a talajtqrése is nagyon széles. Nagyon jó a légszennyezéstqrése és kicsi a tápanyagigénye. Rendkívül gyors a növekedése és rövid az élete. Jó termQhelyen kb.: 80 évig él a 100 évet ritkán éri meg.




Acer Campestre  Mezei Juhar


Kb.: 20m-re megnövQ fa. Gyenge termQhelyen csak cserje termetq. Rügyei aprók, vesszQi paraléces. IdQsebb korában mélyebben repedezett a kéreg. Kérge már korán aprócserepekben repedezik, könnyen morzsolható, világosbarna. Az acer (juhar) fajokra jellemzQ a keresztben áttelenes, rügyállás, levélállás. JellemzQ még a széles nagy kiterjedésq, súrú gyökérzet.

Levelei: Levelei 3-10 cm hosszúak, gyakran ugyanilyen szélesek. Alakjuk kerekded vagy tojás alakú, 3 vagy 5 karéjú. A levélnyél 1-5 cm hosszú, színoldala többnyire vöröses, tejnedvet tartalmaz. Alevélkaréjok száma 3 vagy 5, nem egyformák, tompák vagy lekerekítettek, durvafogasak vagy ép szélqek. A karéjok lefelé kisebbednek, A levélcsúcs a középsQ karéj, mely tompa vagy lekerekített. A levélváll szív alakú, a levélszél durva és lekerekített fogak kivételével a karéjok széle ép. A levelek színoldala sötétzöld és kopasz. A fonák világosabb zöld, fiatalkorában puha szQrös, késQbb lekopaszodik.

Virágai: A virág pártája halványsárga, sárgászöld öttagú, sugaras szimmetriájú. A szabadon álló csészék és szirmok, amelyek nagyjából egyformák, kissé pelyhesek, a porzók száma 8. A fürtre emlékeztetQ kettQsbogas virágzat szélsQ virágai csak porzósak, a belsQk kétivarúak (felemásvirágúság). A virágban lévQ porzók és termQ között találhazó úszóövszerq mézfejtQ jól fejlett.

Termése: Termése ikerlependék. Termése ikerlependék, ami felsQállású magházból kialakuló két részre hasadó szárnyas makk, melynek szárnyai egymással 180 fokos szöget zárnak be. Szeptemberre érnek be és elhúzódva hullanak le novemberig.

ElQfordulása: Európai flóraelem, Magyarországon az Alföld peremvidékeire még kimerészkedik. 750m magasásis húzódik fel a hegyoldalakban. Jó tqrQképességq, de a szárazságra érzékeny és alapvetQen vízigényes. Száraz helyeken csak cserje termetqre nQ meg. Az elárasztást nem tqri. Fiatalon árnyéktqrQ, majd egyre fényigényesebb lesz, (ez a tulajdonság az acer fajokra általában jellemzQ).

Lassú növekedésq, hosszú életq fa, akár 200 évig is elél. Faanyaga jó szerkzetq, értékes. Jól köti meg a talajt és bQségesen hullajtja a lombját, ezzel jó hatással van a talajra. A talajt jól árnyékolja. Könnyen társul, ezzel növelve a fajgazdagságot. Nagyon alkalma erdQn kívüli fásításra és mezQvédQ erdQsávba.


Acer Platanoides  Korai Juhar

25-30 méteres fa. Szabadon állva zömök, erQs törzsq, közepes szintq koronával. IdQsebb korban repedezik a kéreg, de nem túl mélyen. Kérge fiatalon szürkésbarna, sima, az idQsebb fáké hosszában sötétszürke.

Levelei: Legfeljebb 15 cm hosszú nyelq, kopasz, 10 15 cm hosszú és csaknem ugyanolyan széles, tenyeresen 3 7 különbözQ nagyságú karéjra tagolt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lev%C3%A9l_(biol%C3%B3gia)" \o "Levél (biológia)" levelei átellenesen állnak. Az alsó levélkaréjok kisebbek, mint a felsQk, több, igen karcsú és hosszú fogba kihegyezettek. A levelek erezete tenyeres. A levél átmérQje 10 20 cm. Érzugaiban többnyire apró, szakállas szQrzet nQ. Psszel nagyon szépen szinezQdik a levele. Hasonlít a platánfa levelére.

Virága: Apró (mintegy 8 mm-es), mézillatú, zöldessárga, kétivarú virágai felálló bogernyQben nyílnak. A vörös levelq fajták fellevelei és bogernyQi ágai is bordó-pirosak.. Áprilisban nyílik.

Termése: Termései párosával összenQtt, 150 fokos szögben álló, 4cm hosszú szárnyú, erQteljesen erezett, iker HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lepend%C3%A9k&action=edit&redlink=1" \o "Lependék (megíratlan szócikk)" lependékek. Alig domború termésfaluk belül is kopasz. Szeptemberben érik és a hullása elhúzódik.

ElQfordulása: Kontinentális, európai flóraelem. Hegy és dombvidéki faj. Magyarországona Dunántúli-dombságban és az Északi-középhegységben gyakori. Jól viseli a téli hideget. Közepes vízigényq, de a légszárazságot nem tqri. Fiatalon árnyéktqrQ. Az enyhén savanyú, semleges, üde talajokat kedveli. Jó a társulóképessége, jó elegyfa.

40 éves koráig gyors növekedésq és 250 évig is elél. TQsarjakat is képes hozni, de gyengén regenerálódik. Kedvelt díszfa, Qsszel nagyon szépen színezQdik el a levele. Pl.: gömbkoronájú juhar. Jó a faanyaga és a fahozama is. ErdQn kívüli fásításra is alkalmas.

Érdekesség: Fontos, korai mézelQ növény. Kérgét egykor cserzQanyagnak használták. Tejnedve csak tiszta  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkohol" \o "Alkohol" alkoholban vagy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dietil-%C3%A9ter" \o "Dietil-éter" éterben oldódik; igen saválló és sokkféle festékkel színezhetQ. alkalmas: világos színq lakó- vagy hálószobabútornak, széknek, asztalnak és asztallapnak, konyhai eszközöknek, sQt, hangszerkészítésre is. A népi hagyomány szerint a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Juhar" \o "Juhar" juharfa megvéd a boszorkányoktól, ezért Hátsó-Pomerániában az ajtókat és a szobákat juharral díszítik fel, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mecklenburg" \o "Mecklenburg" Mecklenburgban pedig juharfából készült tipliket vernek az ajtókba és a küszöbökbe.





Acer Pseudoplatanus  Hegyi Juhar

Hosszúkás szabálytalan koronájú. Kérge lapokban válik le, mint a platánnak.

Levelei: Hosszú levélnyelqek, a levelek ötkarélyúak és tompább fogakban végzQdnek.

Virága: Hosszó sárgászöld fürtöt növetsz, ami ápr-máj idején virágzik. Jó méhlegelQnek számít.

Termése: Ikerlependék termés, ahol a lependékek hegyesszögben csatlakoznak egyméshoz. Szeptember végétQl novemberig hullatja.

ElQfordulása: Európai flóraelem, a hegyoldalakon 1300m-ig is felhúzódik. Magyarországon a nyugati országrészben és az Északi-középhegységben fordul elQ. Igényei a bükkhöz hasonlóak. Az üde, párás, hqvös mikroklímát kedveli. Nem bírja a szélsQségeket. A téli hideg károsíthatja a kérgét. A humuszban gazdag, üde talajokat kedveli. A talajra is igényes.

Jó rovartáplálék és jól párologtat. Faanyaga jó, de kevés van belQle. FQként parkfának termesztik.





Acer Acuminatilobum  Mátrai Psjuhar

Vita tárgya, hogy önáló faj, vagy az Acer Campestre (Mezei Juhar) alfaja. ElQre irányuló háromkarélyos levelei vannak. Termései aprók. Parádsasváron találtak egy példányt belQle. Magjai kevésbé csíraképesek, de a magoncai változatosak.












Acer Tataricum  Tatárjuhar

Cserje, vagy többtörzsq kis fa. Villás ágakkal. IdQsen 30-40cm-es törzsátmérQt ér el.

Levelei: Hosszúkás tojásdad alakú levelek, bár 3 karélyú, a karéylok nem mélyek. Levelei õsszel sárgára vagy hosszú õszökön pirosra színezõdik.

Virága: Lombfakadás után sárgás virágai nQnek, május közepén nyílnak.

Termése: Az ikerlependék termések közel párhuzamosan nQnek egymás mellett. Augusztus végén, szeptember elején kezdi hullatni, ami hosszan elhúzódik novemberig.

ElQfordulása: Eurázsiai, kontinentális flóraelem. Sztyepp-erdQsztyeppek jellegzetes fája. Domboldalakon 500m-ig felhatol. MelegkedvelQ, elviseli a tartós szárzságot. Igényli is a meleg, száraz nyarat. Jól tqri a nem meszes talajokat, az enyhe szikeseket is és a félárnyékot is. Fiatalon jobban árnyéktqrQ. De alapvetQen mészkedvelQ. Pionír jellegq fafaj.

Lassan növekedik, de hosszú életq. Jó minQségq tüzifa. A juharfélék bQséges lombhullatók, lombjuk jól bomlik. A tatárjuharnál is így van. Ez jót tesz a talajnak. Tölgyesekkel jól társul. Tqri a légszennyezést és az enyhén szikes talajt. Ezért ültetjetQ enyhén szikes területekre és mezQvédQ erdQsávokba is alkalmas.





















Acer Negundo  Zöld Juhar

25 méteres fa. Szabálytalan, csavarodó törzset és koronát növeszt. Hamar szétágazik. Kétlaki növény.

Levelei: Páratlanus szárnyasan összetett levelei vannak 5-7 taggal. Ez a levélforma nem jellemzQ a juharokra. Fogas szélqek.

Virágai: Virágai kihajtás elQtt nyílnak, a többi juharfajtól eltérQen szélporozta faj. A virágok aprók, a vesszQk csúcsán hosszan lecsüngQ szálak végein helyezkednek el, apró pamacsokat képezve.

Termése: BQséges ikerlependékterméseit télen hullatja de elQfordul, hogy a fán marad télen is. Termését a szél és a víz terjeszti.

ElQfordulása: Észak-amerikából került Magyarországra az 1700-as években. Parkfának hozták be, de kivadult. Óshazájában folyók árterében él. Széles a tqrQképessége, ezért is tudott könnyedén elvadulni. Mérsékelten melegigényes, jól tqri a szélsQségeket és a légszennyezést is. Tqri a félárnyékot is, fiatalon teljesen árnyéktqrQ. Tipikus elegyfa.

Faanyaga a cellulóziparban hasznos. Ennek ellenére gyomfának számít. Mivel értékes fafajokat szorít ki, puha, könnyq fája pedig értéktelen, ezért gyomfa, a tisztítások során irtani kell. Terjedése elsQsorban ezért az erdQsítésekben, fiatalosokban okozhat gondot. Telepítését azért is kerülni kell, mert az amerikai fehér szövQlepke gazdanövénye.




















Acer Sacharinum  Ezüst Juhar

20-25 méteres, alacsonyan elágazó fa. Laza, boltozatos ágrendszerq koronát növeszt. Kérgei nem túl mélyen repedezett.

Levelei: Levelei egyszerqek, állásuk keresztben átellenes. A levelek erezete tenyeres. Lombhullató. Levelei tenyeresen osztottak, mélyen karéjosak. A levélfelszín élénkzöld, a fonáki oldal a finom szQrözöttségtQl ezüstös színq. A levelek jellegzetesen karályosak. Majdnem a fQérig szeldelt. ( Tipikus juharlevél , hasonlít a kanadai zászlón lévQre.)

Virágai: Tél végén (feb. vége  márc. eleje) nyílik. Ez a legkorábban virágzó fafajunk. Apró, zöldessárga színq virágait a fiatal vesszQkön hozza.

Termése: A termés nyár elejére be is érik és szinte azonnal le is hullanak. Az ikerlependékek hegyesszöget zárnak be egymással.

ElQfordulása: Észak-amerika atlantikus területeirQl származik. Pshazájában sík vidékek, patakok partján él. Fiatalon árnyéktqrQ, de késQbb már nem. Jól viseli a légszennyezést. Parkfának jó.
























Eleagnus Angustifolia  Keskenylevelq Ezüstfa

10 méteres fa, vagy cserje méretq. Görbe, csavarodott, megdQlt törzse van. Kérge rostosan válik le. Komoly tövisek vannak a hajtásokon. A hajtások vastagon molyhosak, ezüstösek. Törzse sokáig vastagaszik, akár 60cm-es is lehet.

Levelei: 6-8cm hosszú, lándzsás, tojásdad levelei vannak. Alsó 1/3-ban a legszélesebbek, ék vállúak, tompa csúcsúak, ép szélqek, felül zöldek, alul ezüstfehérek.

Virága: Májusban nyíló illatos, sárgás virágai a törpe hajtások levélhónaljaiban 1-3-asával nyílnak.

Termése: Temése tojásdad, 1-1.6 cm hosszú csontár. Kezdetben szürke, pikkelyszQrös, érés után kopaszodó, sárgásbarna, ehetQ, lisztes állományú, a csontáron 8 hosszanti sáv található. A termés érés után a fán marad, a madarak (pl. a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Feny%C5%91rig%C3%B3" \o "FenyQrigó" fenyQrigó) a téli hónapokban szívesen fogyasztják, magjait (az emésztQrendszerükön áthaladva) sokfelé elhullatják. De a vastag héj miatt nehezen csírázik.

ElQfordulása: A Földközi-tenger keleti részérQl származik. Félsivatagos területek vízfolyásainak kísárQfája. SzárazságtqrQ, melegigényes. A levelein a szQrök csökkentik a párologtatást. A laza homoktalajokat kedveli, de jól viseli a szikes-agyagos talajokat is. Az 5-6 hetes mozgóvizes árasztást is jól tqri. De annyira fényigényes, hogy még a lazább árnyékokat sem viseli el. Pionír növény.

NitrogéngyqjtQ baktériumok társulnak a gyökeréhez, ezáltal nitrogénben dúsítja a talaját. Nyírott dísznövénynek és mezQvédQ erdQsávba is jó. Jó méhlegelQ és jellegzetes méze van.



















Vitis Ripania  Parti SzQlQ

Agresszíven terjeszkedQ kúszócserje, levelei változatosak. Kétlaki virágai vannak, amik illatosak, jó rovarlegelQ. Májusban nyílnak. Termése kékes-lilás, nincs jó íze, de a madarak szeretik.
Észak-amerikából hurcolták be Magyarországra, Qshazájában folyópartokon él. Európában hamar kivadult. Alanyfaj, a nemesített szQlQfajok egyik alapja.














Parthenocissus Inserta  Közönséges VadszQlQ

Ez is kúszócserje, ami 5 méteresre is megnQhet. Kacsokkal kapaszkodik. 5 tagból álló tenyeresen összetett levelei vannak. Jún-júl a virágzási ideje, nem feltünQ virágokat növeszt, rovarmegporzású. Termése kékes színq, keveset terem, a madarak egyik kedvence. Délkelet-kanadából származik. Európába díszcserjeként hozták be, de konnyen kivadult a nagy tqrQképeeége miatt.























Viscum Album  Fehér Fagyöngy

Akár 1m átmérQjq bokrot is fejleszt. ÉlQsködQ, (félélQsködQ). A fából szívja ki a vizet, gyökere behatol szövetekbe. Villásan elágazik.

Levelei: Levelei elliptikusak és örökzöldek (zöldessárgák), átellenesek és bQrnemqek. A levelek vastagok, pozsgásak, sok víztartó alapszövettel.

Virága: Kétlaki növény. Nem feltqnQ, redukált sárgászöld virágokat növeszt. Tél végén virágzik.

Termése: Kb.: 1cm-es fehér gömb alakú bogyó. Ragadós, a madarak eszik és terjesztik a magját.

ElQfordulása: Eurázsiai flóraelem

Kb.: 100 féle faj lehet a gazdanövénye. Leggyakoribb gazdanövényei az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alma" \o "Alma" almafa, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%A1rfa" \o "Nyárfa" nyárfa, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%B1zfa" \o "Fqzfa" fqzfa, az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_ak%C3%A1c" \o "Fehér akác" akácfa. Csak fényen csírázik. ÉlQsködQ gyökereket növesz, ami behatol a szövetekbe. Mivel örökzöld, ezért télen is párologtat.

Növekedése lassú, kifejezetten fényigényes, ezért a lazább koronqjú fákon telepszik meg. Ha a fa védelmében levágják, akkor vadtáplálék lesz belQle.

Érdekességek: A fagyöngyöt az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%89relmeszesed%C3%A9s&action=edit&redlink=1" \o "Érelmeszesedés (megíratlan szócikk)" érelmeszesedés megelQzésére és a hagyományos kezelésekkel együtt a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magas_v%C3%A9rnyom%C3%A1s" \o "Magas vérnyomás" magas vérnyomás leküzdésére használják. Európában több laboratórium állít elQ és forgalmaz különbözQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Citosztatikum&action=edit&redlink=1" \o "Citosztatikum (megíratlan szócikk)" citosztatikus és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Immunrendszer" \o "Immunrendszer" immunrendszert serkentQ hatású készítményeket. A fagyöngybQl gyárilag elQállított készítményeket az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Onkol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Onkológia (megíratlan szócikk)" onkológia területén is használják.

A fagyöngy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9rnyom%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Vérnyomás (megíratlan szócikk)" vérnyomáscsökkentQ hatását  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%81llatk%C3%ADs%C3%A9rlet&action=edit&redlink=1" \o "Állatkísérlet (megíratlan szócikk)" állatkísérletek igazolták, de hogy pontosan melyik összetevQje felelQs ezért a hatásmechanizmusért, ez idáig nem tudták meghatározni. Immunrendszert serkentQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1k_(betegs%C3%A9g)" \o "Rák (betegség)" rákellenes hatása viszont a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Viszkotoxin&action=edit&redlink=1" \o "Viszkotoxin (megíratlan szócikk)" viszkotoxinoknak és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lektin&action=edit&redlink=1" \o "Lektin (megíratlan szócikk)" lektineknektulajdonítható. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sejtburj%C3%A1nz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Sejtburjánzás (megíratlan szócikk)" sejtburjánzásra és az érelmeszesedésre gyakorolt feltételezett hatását a klinikai eredmények eddig nem igazolták.

A fagyöngylevél összetevQinek (fQleg a viszkotoxinok és a lektinek) mérgezQ hatását kimutatták. A bogyók is tartalmaznak veszélyes hatóanyagokat, ezért a fagyöngy csak orvosi rendeletre szedhetQ.









Loranthus Europaeus - Sárga Fakín

40-150 cm átmérQjq, többé-kevésbé gömb alakú félélQsködQ epifiton.

Levelei: Levelei majdnem átellenesen állók, hosszúkás visszás tojásdadok, 2-5 cm hosszúak, fokozatosan nyélbe keskenyedQk, lekerekített csúcsúak, ép szélqek.

Virága: Virágai végálló fürtben nyílnak, kétlakiak, a porzós virágok fürtöt, a termQsek füzért képeznek. A lepel sárgászöld 6 tagú, 3-4 mm hosszú. A nem túl feltqnQ virága máj-jún. nyílik.

Termése: Termése borsó nagyságú, ovális, az alján hirtelen a kocsányba keskenyedQ, sárga színq álbogyó. 8-10 tagú füzérekben csüngenek. Madarak terjesztik.

ElQfordulása: Síksági-dombvidéki faj, száraz tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben.

A megtámadott fa növekedését visszaveti. A megtámadott ágat le kell vágni kell vágni és vadtáplálék lesz belQle. Virágkötészetben dekoratív.

























Rhamnus catharticus  Varjútövis

Kb.: 6m magasságig megnövQ cserje. A vesszQk tövisben végzQdnek. Fiatalon sima kérgq, idQs korára repedezett lesz. Laza a lombozata és nem jól árnyékol.

Levelei: Tojásdad alakú levelei vannak. Jellegzetes, kidudorodó levélerezete van. A levélszél fqrészes.

Virága: Kétlaki növény.

Termése: Fekete csonthéjas termése van. KedvezQ helyen sokat terem. A madarak megeszik és terjesztik a magot. A termés hashajtó hatású.

ElQfordulása: Eurázsiai flóraelem, még nyugat-szibériában is elQfrdul. Síkságok, dombvidékek növénye. Jók a tqrQképességei, szárazságtqrQ, változatos. Jól társul.

A faanyaga narancsvöröses, intarziákba szeretik használni. Akár 100 évig is elhet. A háncsból sárga festéket, a bogyóból zöld festéket lehet kivonni. TQsarjakról is képes megújulni.


























Euonymus Europeaus  Csíkos Kecskerágó

4 mterig megnövQ cserje. (Jó rermQhelyen a kisfa méretet is elérheti). Koronája szabálytalan, változatos fafaj. Paraléces, paraszemölcsös. Gyökérzete sqrq.

Levelei: A 3-10 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Centim%C3%A9ter" \o "Centiméter" centiméter hosszú és 2-3,5 centiméter széles  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lev%C3%A9l_(biol%C3%B3gia)" \o "Levél (biológia)" levelek egyszerqek, hosszúkás lándzsásak vagy hosszúkás tojás alakúak, ékvállúak. Csúcsuk hegyes vagy tompa, szélük finoman csipkés, fqrészes, kopaszok, felül szürkészöldek, fonákjukon világosabbak.

Virága: Májusban virágzik, allergén.

Termése: Papsapkatermés, ami pirosló. Miután felnyíik, kiesik belQle a narancssárga színq, húsos magköpeny. A húsos magköpeny magas olaj és karotintartalmú, jómadáreledel. Magját ezért elsQsorban amadarak terjesztik.

ElQfordulása: Egész Európában elterjedt, kivéve a hqvösebb északi területeket. 900m magasságig felhúzódik, jó a tqrQképessége, jól viseli a szélsQségeket. Fitalon árnyéktqrQ, késQbb fényigényes lesz. ErdQszélen terem, jól társul laza tölgyesekkel. Tqri a rövid mozfóvizes árasztást is.

Faanyaga tartós és kemény, lombja könnyen bomlik. Általában 50-60 évig élnek. Vízmosások megkötésére nagyon jó és díszcserjének is. Viszont viárgai allergének.



















Euonymus Verrucosus  Bibircses Kecskerágó

2.5-3m magas cserje. Paraszemölcsös, fQleg fiatalabb korában. Kérge szürke, finoman repedezett, ágai hengeresek, vékony vesszQit fiatalon barna, késQbb megfeketedQ, sqrqn álló paraszemölcsök borítják.

Levelei: Tojásdad alakúak és a széle finoman fqrészes szélqek. Keresztben áttelenes állásúak.

Virága: Hússzínqek, május végén nyílnak. Ritkán bQséges a termés. Virágzása: április-június.

Termése: Négy kopáccsal nyíló papsapkatermése 10-12 mm hosszú, lekerekített élq, rekeszenként legfeljebb egy narancssárga vagy piros magköpenybe burkolt, fekete maggal. A magvakat a magköpeny nem borítja be teljesen. Madarak fogyasztják, terjesztik magas olajtartalma miatt.

ElQfordulása: Kelet-európai síkságok tipikus növénye. Magyarországon mégis a Dunántúli-középhegységben fordul elQ. MelegkedvelQ növény, így a domboldlak déli lejtQin fordul elQ. Tágtqrésq faj. Szereti a laza homoktalajokat, de a kötöttebb agyagos talajokon is jól megél. Elviseli a félárnyékot. De a talaj tápanyagtartalmára igényes és az elárasztást sem viseli.

Jól társul, növeli az ökológiai stabilitást. Lassú növekedésq és rövid életq, kb.: 50 évig él. Száraz területek talajvédQ cserjéje. MeddQhányók, rézsqk fásítására alkalmas.

















Hedera Helix  Borostyán

Örökzöld , kúszócserje. Vegetatív hajtásaival a talajon, vagy törzseken, sziklákon terjeszkedik léggyökerei segítségével. Akár 2-3m2 és 25m magasságot is elérheti. A léggyökereivel jól tud kapaszkodni.

Levelei: Heterfiliás, változatos levelei vannak. 3-5 karélyú levelei vannak. Generatív hajtáslevek: tojásdad, épszélq, nem tagolt. Levelei 4 8 cm hosszúak, 3 10 cm-es nyéllel. A kúszó szárakon a fiatal levelek tenyér alakú  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rny%C3%A9klev%C3%A9l" \o "Árnyéklevél" árnyéklevelek, a közvetlen napfénynek kitett, virágzó, termékeny szárakon a kifejlett levelek szív alakúak,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nylev%C3%A9l" \o "Fénylevél" fénylevél típusúak.

Virága: Szeptember végén virágzik, apró sárga, illatos gömbvirágzattal, fontos Qszi rovarlegelQ. Csak az idQsebb egyedek virágoznak, ha elérik a fényt.

Termése: Gyümölcsei apró fekete bogyók, amik a tél vége felé (márc-árpr.) érnek meg, és bár az ember számára mérgezQek, sok madár fontos tápláléka.

Elterjedése: Mág az Alföls peremvidékein is elQfordul, annyira általános. Sövényekre, kerítésekre, házfalakra elpszeretettel futtatják fel. A hosszan fagyott talajt nem bírja. ÁrnyéktqrQ, vegetatívan árnyékkedvelQ is. Az árnyas, üde lombhullatókkal teli helyeket kedvelik.

Akár több 100 évig is élhetnek. Kezdetben lassan nQ életciklus ais lassú. A fáknak kárt is okozhatnak. De meredek, sziklás területeken, jó talajvédQ. KésQQszi rovartápláék. Télen jó madártáplálék. Kertészetileg nagy jelentQsége van.

Érdekességek: Hatóanyaga: flavonoidok,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fah%C3%A9jsav" \o "Fahéjsav" fahéjsav származékok,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Poliinek&action=edit&redlink=1" \o "Poliinek (megíratlan szócikk)" poliinek,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Triterp%C3%A9n&action=edit&redlink=1" \o "Triterpén (megíratlan szócikk)" triterpén, szaponinok. A borostyán a köhögés és felsQ légúti megbetegedések esetén használható, alkotórésze a köptetQknek és görcsoldóknak is.










Tilia Cordata  Kislevelq Hárs

Akár 30m magasra is megnövQ fa. Koronája tojásdad, az alsó ágak csüngQk. IdQs korban szabálytalan vastag törzs és a kérge repedezik.

Levelei: Cikkcakkosak a levelek, a levélcsúcsok kihegyesedQk. A levélszél fqrészes. A levél szív alaku. Az érzugokban vörösesbarna szQrzet van.

Virága: Sárgásfehér, kellemes illatú virágai a többi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1rs" \o "Hárs" hárshoz hasonlóan hosszúkás, ép szélq fellevélhez csatlakozó, 4 12cm hosszú bogernyQben nyílnak. A virágok öttagúak: öt-öt csésze- és sziromlevéllel. A bibe is ötágú. Júnisban virágzik.

Termése: Gömb alakú termései simák, a bibeszál maradványaként kis, hegyes szárban végzQdnek. Az érett termések a fellevéllel együtt, jellegzetesen pörögve esnek le, és a szél messzire elhordhatja Qket. A termésfal vékony, összeroppantható. A magoknak magas az olajtartalma, ezért a madarak szeretik.

ElQfordulása: Tipikus európai flóraelem, de délen elég ritka, keleten gyakori. Magyarországon a középhegységekben és a dombvidékeken és az Alföld peremvidékein. Mezofil, az üde termQhelyeket kedveli és a mélyrétegq talajt. Igényes a levegQzöttségre, elviseli a laza árnyékolást is.

BQséges lombhullató, ami jót tesz a talajnak. Faanyaga értékes, jól faragható, fahozama is bQséges. Tölgyesekkel jól elegyedik, növeli az ökológiai stabilitást. Jó lombhullató, jól árnyékolja a talajt., jó rovarlegelQ és a madaraknak is megfelelQ táplálékot szolgáltat. Parfának is ültetuk. Legnagyobb természetes károsítói: a takácsatka és a korompenész.

Érdekességek: Virágzata  akárcsak a nagylevelq hársé  gyógyhatású (a drogok jegyzékében együtt tiliae flos néven szerepelnek), és a méhek is igen kedvelik; mindkét hársfaj fontos mézelQ növény. Leginkább június közepe táján, a teljes virágzás idején gyqjthetQ: az ilyen virágból fQzik a legjobb  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B3gytea" \o "Gyógytea" gyógyteát, és a méhek is ilyenkor készítik a legfinomabb hársmézet. A hársfateát élvezeti célra is isszák, de ilyenkor nem fQzik, csak forrázzák. Egyes ajánlók szerint a gyógyászati célra szánt teát sem szabad fQzni.




Gyógyhatása

A drog elQállításához a virágot és a hársfaszén porát használják fel.

Hatóanyagai:

illóolaj,
izzasztó glycosidák,
hesperidin,
nyálka,
cukor,
viasz és
sók.

Alkalmazzák:

nátha,
reuma és
köszvény kezelésére.


Sokáig nem szabad használni, mert szívpanaszokat okozhat.A virág fQzete (10 g szárított virághoz 1/4 l víz) vizelethajtó, gyomorerQsítQ, görcscsillapító hatású. Ezt a fQzetet használják:

nátha,
idült köhögés,
a tüdQ elnyálkásodása,
hörghurut és
a vese okozta altesti bántalmak kezelésére.

Az kúráknál a teát mindig ágyban, forrón kell inni.A fenti teafQzet mézzel vagy nyers cukorral a nátha ellen általánosan használt háziszer.















Tilia Platiphylos  Nagylevelq Hárs

A kislevelq hársnál magasabbak. 35-40m magasak, vesszQi cikkcakkosak. Koronája fiatal korában szép kúpos, késQbb boltozatosan magasra tör. Sudara szétágazik, ágai meredeken felfelé állnak, de a korona alsó részén a fa idQs korában lehajlanak. A törzs akár 3m vastag is lehet. TQsarjakat is hoz. Elágazó gyökérrendszere van.

Levelei: Asszimetrikusak, fqrészes szélqek. A levelek nagyobbak. Az érzugokban fehéres színq szQrök vannak. Párhuzamos és kiugró harmedrendq levélerek. Levelei vékonyak az intenzív párologtatás miatt.

Virága: Illatos virága június végén  július elején nyílik. Jó méhlegelQ és jó fajta méz van belQle. 2 5 (legfeljebb 6, rendszerint 3) virágból álló bogernyQ virágzata a levelek hónaljából nQ.

Termése: Nagyobb a termés, gömbölyded, bordás és kemény. Augusztus végén érik ez is és fokozatisan hullik.

ElQfordulása: Közép és Dél-európai fafaj. Tipikus hegyvidéki faj. A Kárpát-medencében 1000m-ig felhatol. Nem tqri a szárazságot, közepesen hQigényes. Fiatalon árnyékkedvelQ, de idQsebb korára fényigényes lesz.

Nagy tömegben hullajt könnyen bomló lombot. Jó a faanyaga, jó a társuló képessége. Jól árnyékolja a talajt. Útsorfáknak, védQsávokba szívesen ültetik.

Érdekességek: Virágzata  akárcsak a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kislevel%C5%B1_h%C3%A1rs" \o "Kislevelq hárs" kislevelq hársé  gyógyhatású (a drogok jegyzékében együtt tiliae flos néven szerepelnek), és a méhek is igen kedvelik; mindkét hársfaj fontos mézelQ növény. A virágot olyankor célszerq gyqjteni, amikor a szélsQ virágok még bimbósak, ugyanis mire azok kinyílnak, a középsQk már elvirágoztak és lehullanak.
A hársfateát élvezeti célra is isszák, de ilyenkor nem fQzik, csak forrázzák. Egyes ajánlók szerint a gyógyászati célra szánt teát sem szabad fQzni.
Puha, de szívós, világos fáját kedvelik a fafaragók; régebben számos templomi szobrot is faragtak belQle. Jól esztergálható; konyha- és asztallapnak is elQnyös.









A drog elQállításához a virágot és a hársfaszén porát használják fel.
Hatóanyagai:

illóolaj,
izzasztó glycosidák,
hesperidin,
nyálka,
cukor,
viasz és
sók.

Alkalmazzák:

nátha,
reuma és
köszvény kezelésére.

Sokáig nem szabad használni, mert szívpanaszokat okozhat.
A virág fQzete (10 g szárított virághoz 1/4 l víz) vizelethajtó, gyomorerQsítQ, görcscsillapító hatású. Ezt a fQzetet használják:

nátha,
idült köhögés,
a tüdQ elnyálkásodása,
hörghurut és
a vese okozta altesti bántalmak kezelésére.

Az ilyen kúráknál a teát mindig ágyban, forrón kell inni. A fenti teafQzet mézzel vagy nyers cukorral a nátha ellen általánosan használt háziszer.

Hasonló témájú dokumentumok

Számítógép hálózatok jegyzet a tanártól

- 2007-11-28 18:10:07

A csoport

- 2008-09-19 10:18:03

gyakorlás 3-10. oldal

- 2009-11-01 18:05:07

2. Ferdinánd

- 2009-10-29 18:43:42

fizika I

- 2009-01-11 13:50:54

Növénytan, az órán írt jegyzetek. 1-8 tétel

- 2008-11-20 18:12:49

Bevezetés a néprajzba

- 2010-09-06 13:42:05

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

10. 3 eloadas alapfogalmak alkotmányjog bácsó sándor balázs jános bce beszerzés bűnperek cikk corbu etnikai kisebbség eu ismeretek évszámok filmtörténet fólia gépgyártás glikolízis gyakorlat 1 info inverz és összetett függvény írányítástechnika jogszabályok könyv 2 kötelező irodalom közjog közoktatási rendszer külgazdaságtan matek jegyzet méhen belüli fejlődés mikro mpiac munka növénynemesítés objektum órai dia pénzügy i. political science prezentáció szentmiklóssy szociálpolitika táblázatkezelés termelésmenedzsment tétel tűzvédelem vállalat gazdaságtan védelem vizsgakérdés vizsgasor zh feladat