kidolgozott kérdéssor (nem egész)

Országok listájaHungaryPannon EgyetemBölcsészettudományi KarNemzetközi tanulmányokÖsszehasonlító Politikatudománykidolgozott kérdéssor (nem egész)

2. Ismertesse a politika fogalmának néhány releváns értelmezési lehetQségét! (ea.)
A politika fogalmának néhány értelmezési lehetQsége
" A politika mint tevékenység, viszony, eszköz
" A politika mint a döntéshozatal birtoklása, tematizálása és befolyása
" A politika mint a konfliktuskezelés folyamata
" A politika mint struktúrák és alrendszerek összehasonlítása (hasonlóságok és különbségek
" A politika mint az alternatívák, lehetQségek, jövQképek, forgatókönyvek elemzése és kidolgozása

4. Mutassa be az ÖP területeit! (ea.)

" Politikai folyamat :Alku, tárgyalás, konfliktuskezelés (demokrácia vs. diktatúra)
ErQszak, kikényszerítés
SzereplQk (autonóm vs. hatalmi eszköz)
Politikai magatartás (elit vs. tömeg)
Politikai kultúra (egyén vs. csoport)
Célok és eszközök (program, ideológia vs. végrehajtás)
" A politikai konfliktusok:
- Hatalom, uralom (diktatúrák), befolyás (demokráciák)-de valamilyen mértékben minden rendszerben megtalálható
- ErQforrások megszerzése és elosztása: (gazdasági racionalitás vs. politikai racionalitás,ideológiák, gazdaságfilozófiák-állam vs. piaci mechanizmusok)
- Társadalmi identitás (kapcsolatrendszer a társ. identitás és a politikai magatartások közötpolitikai szociológia):osztály, etnikum, vallás, nem, foglalkozás, generációs, regionális

7. Mutassa be a rendszerelméletek általános jellemzQit! (ea.)
A rendszerelméletek
" Célja: a behaviorista hullám nyomán egységes fogalmi nyelv és módszer létrehozása a társadalomtudományokban
" Anatol Rapoport, Karl Deutsch
- statikus és dinamikus rendszerek
- kohézió és kovariancia (funkcionális kapcsolatok+környezettQl való elkülönülés)
- tranzakció, interakció, interdependencia
" Társadalmi rendszer és alrendszerek
- A társadalom érintkezéseiben (kommunikációiban) jön létre, amennyiben e kommunikációk között egy határmegvonódás alakul ki egy-egy bináris kód (pl. jogos-jogtalan, kormányellenzék) mentén (Pokol Béla).
-Rendszerszintek: interakciós rendszerek, szervezeti rendszerek,
professzionális alrendszerekbQl álló társadalmi (nagy) rendszer
" Politikai alrendszer összetevQi
Politikai szervezetek, politikai normák
Politikai magatartások, politikai kultúra, politikai szocializáció
Politikai ideológiák, politikai közösségek


8. Határozza meg a politikai alrendszer fogalmát, értelmezze az összehasonlítás szempontjait! (ea.+Almond-Powell 124-126.o.)

A politikai alrendszer fogalma
" Azon struktúrák és szabályok, azok funkcóinak és célrendszereinek az összessége, amelyeken belül a hatalmi kérdések eldQlnek, amelyeken belül a hatalmi cselekvés zajlik
- Mit takar a rendszerfogalom (politikai alrendszer+a politika rendszere )?
- Sokszínq rendszerfelfogások (társadalomfilozófiai, rendszerelméleti megközelítések)
" T. Parsons: strukturalista-funkcionalista megközelítés (az AGIL-séma)
" D. Easton: funkcionális differenciálódás
• G. Almond: az összehasonlító politikatudomány

Összehasonlítás szempontjai
• Elemzési szempontok:
1. A rendszer komponensei (struktúrák+funkciók)
2. A komponensek összekapcsolódása
3. A rendszerelemek elhatárolásának szempontjai

• Központi kategória:
1. a döntéshozatal (elméleti háttér: a politika mint cselekvés)
2. elQkészítés (az érintettek megszólítása, a részükrQl megnyilvánuló politikai akaratképzés formális vagy informális becsatornázása)
3. procedurális (racionális) döntéshozatal: központban az értékek elosztása (technokrata vs. igazságossági szempontok), demokratikus felhatalmazás vs. hatékonyság (nem-választott szervezett érdekcsoportok intézményes bevonása a politika-csinálás egyes szakaszaiba)
4. végrehajtás: politikai (eredményesség-orientált) vs. közpolitikai(hatékonyság-orientált) kormányzás



















9. Mutassa be Talcott Parsons analitikus rendszerelméletét (AGIL modell) Niklas Luhmann kritikájának tükrében! (ea.)
Talcott Parsons analitikus rendszerelmélete
• Strukturalista-funkcionalista társadalomelmélet
• Alapvetés: cselekvés-és szerepfogalom
- Szerepdifferenciálódás, szerepekbQl építkezQ rendszerek
" Társadalmi alrendszerek: csak analitikus céllal
- Nem azonos az empirikus társadalmi mechanizmusokkal!!
" 4 alapfunkció ellátására 4 társadalmi alrendszer

ALRENDSZER
FUNKCIÓ MÉDIUM Gazdaság Alkalmazkodás (Adaptation) Pénz
Politika Célmegvalósítás
(Goal attainment)
Hatalom
Társadalmi
közösség
Integráció
(Integration)
Befolyás
Közös társadalmi
értékrendszer
Kulturális minták
fenntartása
(Latent pattern
maintenance)
Érték elkötelezettség

Parsons: a politikai rendszer mint önálló rendszer
A A források mozgósítása és az érdekérvényesítés: az igazgatási bürokrácia
(adókivetés, rendfenntartó szervek)
G A vezetés rendszere: a kormányzat (értékeli az inputokat, döntéseket hoz)
I A támogatás rendszere: érdekegyesületek, pártok, választások (követelések és támogatások)
L A legitimációs rendszer: alkotmány és jogrend, politikai értékek és normák

Niklas Luhmann rendszerelmélete
• Kiindulópont: az analitikus rendszerelmélet elvetése (hogyan megy végbe a határmegvonás a társadalmi alrendszerek között)
- Empirikusan létezQ rendszerekbQl indul ki
- A társadalmiság három rendszerszintje (interakció, szervezet, társadalom)
- A cselekvés helyett a központban: a kommunikáció
" Társadalmi alrendszere elkülönülése: önálló logika alapján (bináris kód vagy értékduál, amelyen keresztül a kommunikáció orientálódik), ezt képezik le a cselekvések (szerepek), majd a szervezeti elhatárolódások
" DE: nem foglalkozik a professzionális alrendszerekkel és a közvetítQ szférákkal



10. Mutassa be részletesen Gabriel Almond összehasonlító rendszerelméletét! (ea.+Almond-Powell 21-29.o.)
Allmond:: azz összzehasonllííttó
rrendszzerrellméllett
" In: Összehasonlító politológia, 21-29. o.
" Összehasonlítás alapja: struktúrák és funkciók
" Struktúra: egymással összefüggQ szerepek rendszere
" Funkció: feladat vagy szolgáltatás, amit a struktúra ellát : pl. törvényhozást a különbözQ szerepekben (kormány/ellenzék) lévQk más-más struktúrában látnak el, amihez országonként
különbözQ intézmények kapcsolódnak

11. Mit értünk a politikai tudat, a politikai szocializáció, és a politikai kultúra fogalmán? (ea.)

• Politikai tudat: többféle érzelem és magatartás változó arányú kombinációja (emocionális vs. aktuális)

• Politikai szocializáció: politikai magatartás és viselkedésminták formálása és elsajátítása
• Közvetlen és közvetett formák, csatornák, reszocializáció, kulturális transzmisszió: eltérQ szocializációs élmények hatásai

" Politikai kultúra: a politikai szocializáció része, politikai értelemben vett állampolgári magatartás kialakulása, ami kapcsolódik:
Øð rendszerhez (legitimitás, pol. int.rendszer+mqködés)
Øð folyamathoz (a pol. közösség kialakulása + identitásképzése, a politikai folyamatban való részvétel)
Øð végrehajtáshoz (kormányzás gyakorlata-mit jelent az eredményesség, hatékonyság, hatásosság?)

12. Melyek a politikai szocializáció színterei? (ea.+Almond-Powell 55-61.o.)
" Család (politikai érzékenység, osztálytudat, értékek, aspirációk)
• Iskola (informális politikai kapcsolatok, elkötelezettség)
• Vallás (politikai szerep, törésvonalak,fundamentalizmus)
• Kortárscsoportok (elfogadott magatartásminták, viselkedési normák vs. alkalmazkodás)
• Munkahely (közös érdekek, sztrájk mint kohéziós erQ)
" Tömegkommunikáció
" Politikai pártok
ØðVersengQ többpártrendszer: elQtérben a különbségek, amelyek politikai konfliktusok elQidézQivé válhatnak (pl. Belgium)
ØðAz egypártrendszer és a tömegkommunikáció kontrollja együtt komoly hatalom forrása lehet
" Közvetlen kapcsolat a kormányzati struktúrákkal
" Társadalmi és kulturális környezet
ØðAlex Inkels-David Smith: gyári munka, tanulás és tömegkommunikáció- jelentQs mértékq tudást eredményez az országokról és a politikusokról


13. Mutassa be az állampolgári politikai kultúra alaptípusait (parochiális, alattvalói, résztvevQi)! (ea.+Almond-Powell 61-69.o.)

Típusai (Almond-Verba)
" Parochiális
ØðNincsenek speciális politikai szerepek, a vallási pozíciók alakotnak egységet, pl. keleti társadalmak, Oszmán Birodalom
" Alattvaló
ØðAz orientációk differenciáltan jelentkeznek, az egyén csak fogadó, pl. abszolút monarchiák
" RésztvevQ
ØðA társadalom többsége aktív orientációt képvisel, pl. demokráciák

Alattvalói és résztvevQ tevékenységek
" 1.Alattvalói tevékenységek
Øð forrástermelQ és felhasználó
((output--orientált)
ØðViselkedésében szabályozott//törvényt tisztelQ
ØðSzimblikus kommunikáció címzettje és továbbítója
ØðÉrdekartikuláció ((parochiális kapcsolatteremtés,, informális csoporttevékenység, formális csoporttevékenység,, tiltakozások))
" RésztvevQi tevékenységek
ØðÉrdekaggregáció (pl. szavazás versengQ választásokon, párt-és kampánymunka)
ØðDöntéshozatal (pl. részvétel népszavazásokon, városi gyqlések, munkástanácsok, önkormányzatok)
ØðInput-és output-orientált

A politikai folyamatban való részvétel modelljei
" 1. Demokratikus-ipari
Øð10% parokiális, 30% alattvalói, 60% résztvevQi
" 2. Autoritárius-ipari
Øð9% parokiális, 83% alattvaló, 8% résztvevQ, pl. Szovjetunió
" Autoritárius-átmeneti
Øð35% parokiális, 55% alattvalói, 10% résztvevQ, pl. Chile, Tajvan
" Demokratikus-preindusztriális
Øðparokiális 55%, alattvalói 40%, résztvevQ 5%, pl. India












14. Mi a különbség a konszenzusos és a konfliktusos politikai kultúra között? (ea.)
" Alapvetés::
Almond--Verba: Civic Culture ((1963))

ØðA politikai (( állampolgári )) kultúra és a rendszerlegitimitás közötti közötti összefüggés mint alapdogma
ØðPolitikai kultúra és demokratikus stabilitás

" Konszenzusos politikai kultúra: az állampolgárok általában egyetértenek a problémákban + a megoldás módjában

" Konfliktusos politikai kultúra:
ØðEltérQ vélemények a rendszerlegitimitás és a problémamegoldás terén
ØðMély törésvonalak
ØðPolitikai csoportok egyben politikaiszubkultúrák

15. Mit jelent az ideológia, melyek az elhatárolásuk szempontjai? (ea.)

" Ideológia:: összefüggQ nézetrendszer,, amely meghatározott hit és értékrendszeren nyugszik,, ezen keresztül a politikai cselekvés céljait és eszközeit magyarázza ami politikai szempontból releváns
" Az elkülönülés alapja::
Øðemberi természet
Øðközösség vs.. individualitás
" Az elkülönülés alapja:
Øðpolitikai kötelmek és jogok
ØðegyenlQség vs. egyenlQsítés (mi az egyenlQség tartalma, cél-és eszközrendszere
Øðigazságosság (érdemek vs. szükségletek, javak bQsége vs. szqkössége)
Øðhatalom (kit illet meg, hogyan érvényesíthetQ, hogyan tartható meg,
milyen formában)

16. Sorolja fel és értelmezze az ideológiák funkcióit!(ea.)
" IIsmeretközlés és mozgósítás
" Egyszerqsítés és értékközvetítés
" Csoport--és érdekképzés
" Legitimáció és programadás
" Politikai hit--és mítoszrendszer teremtése és fenntartása









17. Meghatározott szempontok alapján hasonlítsa össze a politikai baloldal és jobboldal ismérveit! (ea.)
" Két alapvetQ világnézeti tradíció +politikaiideológiaitábor ( politikai család )
" Filozófiai gyökerek: racionalista progresszív vs. tradícionalista világkép
" A XX. századi versengQ demokráciákban a ártok közötti versengés alapvetQ ódrendszere az ideológiai mezQben
" A fogalmak érvényességi körét azideológia határai jelölik ki!
Baloldal
Jobboldal Társadalmi viszonyokba
való beavatkozás
Lassú, szerves fejlQdés Természetjogi-racionális
felfogás
Történeti, vallási
társadalom felfogás
Állam gazdasági
szerepvállalásának
erQsödése
Állam gazdaságpolitikai
szerepének csökkenése
Jóléti álam
Szabad piac Racionalista világkép,
konstruktivizmus
Konzervatív világkép,
szokások, tradíciók,
alkotmányosság
Társadalmi, emberi jogi
liberalizmus

Állami autoritás,
tradícionalizmus,
szükségszerq társadalmi
egyenlQtlenségek
Világi, univerzalista, városi Vallásorientált, lokális,
vidéki
Munkavállalói érdekek Munkaadói érdekek Kül-és védelmi politikában
„puha” álláspont
Kül-és védelmi politikában
„keményvonalas” álláspont










18. Hasonlítsa össze a liberalizmus és a konzervativizmus ideológiáját! (ea.)

• Liberalizmus
- kindulópont: abszolutizmusellenesség, felvilágosodás, alkotmányos kormányzás,
egyéni szabadságjogok, tulajdon és kereskedés szabadsága
-alapelvek:
individualizmus,
univerzalizmus-egalitarizmus,
meliorizmus,
tolerancia
-A liberális tradíció továbbélése: fQként a konzervativizmusban (neoliberalizmus) és a szociáldemokráciában (szociálliberalizmus)

" Konzervativizmus
- Kiindulópont: válasz a felvilágosodás, a francia forradalom és a radikális liberalizmus politikai hatásaira
- Alapelvek:
- tradícionalizmus,
- organicizmus,
- szkepticizmus
- DE: a konzervativizmust is meghatározza a politikai közösség, amelyben létezik
- Elágazások:
- neoliberalizmus (tradícionális konzervatív társadalomfilozófia, konzervatív liberális gazdaságpolitika),
- antiliberális konzervativizmus (globalizációellenesség, erQs állam)

19. Hasonlítsa össze a kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia ideológiáját! (ea.)

Kereszténydemokrácia: liberális, szocialista és konzervatív elemek egyesítése morális, keresztény alapelvek mentén (pl. emberi jogok és egyéni szabadság védelme)
De: bírálja a parttalan individualizmust, a fokozatos fejlQdés híve, de elveti a radikális tradícionalizmust, fontosnak tartja a társadalmi szolidaritást, de a társadalom mint egész irányába.

Szociáldemokrácia
" Baloldali eszmék,, ideológiák
- Kiindulópont:: a XX.. század elején szétválik a munkásmozgalom szociáldemokrata ( modellkritika ) és a bolsevik (( rendszerkritika )) irányzata
- A elfogadja:
- a liberális demokráciát,
- a versengQ többpártrendszert,
- a vegyes tulajdont, - stb&
- Általánosságban a jóléti állam (magas adóbázison szociális szempontok alapján történQ állami újraelosztás) megteremtésére törekszik
- A XX. század végi megújítási kísérlet:
- a harmadik út ( az esélyteremtQ állam )
- Anthony Giddens ideológiája +Tony Blair politikai gyakorlata alapján

20. Határozza meg a politikai törésvonal fogalmát a Lipset-Rokkan tézis alapján! (ea.)

A törésvonal mint a politikai tagoltság alapfogalma
" Konfliktus mint a politikai tagoltság kifejezQdése,, a politkai alrendszer mqködésének meghatározó eleme
" Kifejezi:: milyen kapcsolat van a politikai alrendszer szereplQi és az egyes társadalmi csoportok között
" Kulcsszó::a törésvonal (cleavage)
- Politikailag releváns csoporttagolódás
A törésvonalak jellemzQi
" A törésvonalak kialakulása
- amikor a politikai közösség empirikus, normatív és szervezeti szintjén jelen van a politikai tagoltság
- de: a társadalmi és politikai tagoltság nem ugyanaz!
- a törésvonalak tartós konfliktusmintákat mutatnak fel, intézményesítik a konfliktusokat
" A törésvonalakat mobilizálja:
- identitás, szubkultúrák
- érdekek
- szimbólumok

Politikai törésvonalak: a Lipset-Rokkan tézis
" Alapvetés:: két forradalom
- nemzeti:: állami fQhatalom és területiség
- ipari:: gazdasági szerkezetváltás és urbanizáció
• Következmény:: négy törésvonal
Centrum--periféria,, ú
állam--egyház (nemzeti forradalmak)
Város--vidék,,
munkaadó-- munkavállaló (ipari forradalmak)

Rokkan történeti-szociológiai modellje
• Pártok száma és fragmentáltsága=csoportkonfliktusok intézményesülése
- „befagyási hipotézis”=1960-az évek pártrendszere lényegében azonos az 1920-as évekkel (pártok rugalmassága, választási rendszerek állandósága, egyes társadalmi konfliktusok fennmaradása, politikai szubkultúrák szocializációs intézményeinek sikeres mqködése)









21. Melyek napjaink legfontosabb új törésvonalai? (ea.)

" Kiindulópont: az állam szerepének megváltozása (globalizáció, harmadik és negyedik gazdasági szektor megjelenése), lazuló pártkötQdés, új politikai erQk
" Egyéni és csoportos prefrenciákat befolyásolja:
- fogyasztás (magán-vagy közszoláltatás fogyasztója)
- melyik gazdasági szektorban dolgozik
- érdekelt-e és milyen mértékben az állami jövedelmek újraelosztásában? (neoliberális
vs. jóléti állam, jobboldal vs. baloldal)
• Következmény: új törésvonal
- köz-és magánszektor között
- akik rá vannak szorulva a közszolgáltatásokra vs. akik meg tudják fizetni a magánszférát
- fontossá válik: jövedelem, képzettség, munkahely presztízse, adózói státusz, poszt-materiális értékek
" Szekularizáció vs. gyengülQ, de folyamatos vallásgyakorlás
" Generációs konfliktusok (generációkon belül és generációk között)
- a történelmi múlthoz és a modernizációhoz való viszony
- új menedzserializmus, yuppie-mentalitás ( gyQztesnek lenni ) vs. tartós
mélyszegénység, roncstársadalom )
" Új vs. tradícionális középosztály
" A centrum-periféria viszony újrafogalmazódása:regionalizmus, szeparatizmus vs. többségi nemzet

" Demográfiai törésvonalak: az elöregedQ társadalmak (ageing population) problematikája
.Aktív foglalkoztatás vs. szociális védQháló
.Bevándorláspolitika vs. szegregáció, xenofóbia
" Szavazói magatartások megváltozása
.Szavazatok vándorlása vs. a pártrendszer stabilitása
.Politikai szocializáció hagyományos mintái vs. mediatizált politika


















22. Mely pártok (pártcsaládok) sorolhatók a politikai baloldalhoz és a centrumhoz? (ea.)

Baloldali pártok
" Kezdetben:: szociáldemokraták és kommunisták
ØðSzakadás:: XX.. század eleje
" 1970--es évek:: újbaloldal és a zöldek
ØðInaktív rétegek fellépése
ØðÉrtékalapú politizálás
ØðPosztmateriális értékek

A centrum
" Liberális pártok tündöklése (XIX. Század) és hanyatlása (XX. Század elsQharmadától)
" OK: parlamentáris demokráciák megszilárdulása ( liberális minimum )
" Mai liberális pártok: gazdaságilag jobboldali, kulturális-ideológiai téren baloldali vonások
" Agrárpártok
ØðAgrárbázis+városi középosztály
ØðKonzervatív eszmerendszer+állami
intervenció+környezetvédelem
ØðNyitottság, nagyfokú koalícióképesség

23. Mely pártok (pártcsaládok) sorolhatók a politikai jobboldalhoz? (ea.)
" Konzervatív pártok
ØðModern konzervativizmus: a francia forradalom
reakciójaként
ØðLiberális minimum elfogadása: középosztályra
építQ konzervatív tömegpártok (protestáns+déleurópai
katolikus országok+
Franciország+Írország)
" Kereszténydemokraták
ØðEltérések a konzervativizmustól (beavatkozó
állam, szociális szemlélet)
ØðGyqjtQpártok, lazuló ideológiai kötöttség
" Neoliberális (neokonzervatív ) pártok
ØðKonzervatív társadalomfilozófia+liberális
gazdaságpolitika (privatizáció, liberalizáció,
dereguláció)
" Radikális protestpártok
ØðAz állam minimalizálása
" Populista pártok
ØðTekintélyelvqség, xenofóbia, anti-elitista,
Globalizációellenesség




24.Határozza meg a pártrendszer fogalmát, jellemezze a pártrendszer kutatások fejlQdését, vizsgálati szempontjait!

Mi a pártrendszer?
" A pártpatetta és a pártok közötti verseny szerkezete és dinamikája,,
amii mutatja::
ØðAz egyes pártok elhelyezkedését
ØðA verseny dimenzióját
ØðAz iideolóigák szerepét
ØðAz akciók--interakciók szerepét
" A pártpaletta szerkezete:: ideológiai--kulturális és gazdasági ttengely

Pártrendszer kutatások
" A II. világháború után kerül elQtérbe
ØðLátványos eseményekhez köthetQ
ØðViszonylag könnyq összehasonlítás
ØðKonzekvenciákat nyújt a politikai rendszer egészérQl
" Vizsgálati szempontok:
ØðA politikai rendszer stabilitása
Øð1. Fragmentáció (hány releváns párt van)
Øð2. Polarizáció: a pártok közötti versenyminQsége és iránya (centripetális vs. centrifugális)

Pártverseny és politikai polarizáció
" JellemzQ vonás:: a politikai palettán elfoglalt pozíció és az egymástól valótávolság
" Nyitott vagy zárt pártpillérek (koalíciók))
" A verseny dimenziói:: pragmatikus és ideologikus mezQk
ØðA világnézeti--kulturális dimenzió a centrifugális hatásokat és a polarizálódást erQsíti


25. Ismertesse Duverger és Lipset-Rokkan pártrendszer tipológiáját!

Maurice Duverger tipológiája
" Politikai pártok (1961) c. mqve alpján
" Egypártrendszer (vitatott kategória, létezik áltöbbpártrendszer is)
" Kétpártrendszer (a stabil demokráciaWestminster-modellje, Duverger törvénye)
ØðKözépre húz, lefedi a természetesen megosztott szavazóbázist
" Többpártrendszer (háromosztatú németmodell)
ØðKözépre tartó, fragmentáltabb, koalícióskényszer)
" Sok pártrendszer (a labilis demokráciamodellje)
ØðGyenge centrum, szélsQségek, sok párti koalíciók)

Martin Lipset-Stein Rokkan
" Törésvonal elmélet
" Pártrendszerek szerkezeti különbségei atörténeti hagyományok alapján
ØðBrit-germán (két párt vagy ideológiaitömb, de: konszenzuskultúra)
ØðSkandináv (aszimmetrikus pártrendszer, egy mindenki ellen )
ØðEgyenletes (Benelux-államok, képlékeny pártrendszer, nyitott koalíciók)


26. Mutassa be részletesen Sartori pártrendszer tipológiáját!

Giovanni Sartori
" Pártok és pártrendszerek (1976)
" A legnagyobb hatású pártrendszertipológia
" A fragmnentáció önmagában nem elégséges magyarázó tényezQ, szükséges a polarizáció vizsgálata is!
" Pártrendszer=verseny léte v. hiánya+fragmentáció+polarizáció

Pártok osztályozása (G. Sartori)
" Egypártrendszer (nem versengQ)
ØðTotalitárius
ØðAutoriter
ØðHegemón (pragmatikus)
" Többpártrendszer
ØðKétpártrendszer (merev vs. rugalmas)
ØðMérsékelt többpártrendszerek
üðMérsékelt (3-5)
üðPolarizált (5-)
üðAtomizált
Párttípus A csoportosítás alapja
Ideológia Viszony belsQ és külsQ
csoportokkal

A rendszer
központi eleme: a diktátor
Érdekpreferenciák
kezelése
Totális KényszerítQ,
erQteljes Kizáró Korlátlan,
kiszámíthatatlan
Elfojtó,
elnyomó Autoriter Lazább
kikényszerítés,
kevesebb
ideológia
Korlátozó Korlátlan,
részben
kiszámítható
Kisajátító,
kizáró
Pragmatikus
EgyüttmqködQ,
aggregatív
Nyitottság,
periférikus
autonómia
Alkuképes,
kiszámítható
Szelekív

Hegemón pártrendszerek
" Áltöbbpártrendszer ((nincs valódi verseny))
" A hivatalmegosztás nem jelent hatalommegosztást
" Mii benne a ráció?
ØðA társadalmi érdekeket átláthatóbbá teszi a hatalomvesztés veszélye nélkül
" Két típus:
Øð1.. ideologikus ((Lengyelország,, NDK a szocializmusban
Øð2.. Pragmatikus ((Mexikó)

Predomináns pártrendszerek
" Versengés hatalmi rotáció nélkül (India,Japán)
" Nagy ki-és belépési arány
" Többirányú elmozdulások
" Feltételei:
ØðStabil választási rendszer
ØðLegalább 3 egymást követQ választáson
ØðAbszolút többség
ØðLegalább 10%-os elQny

Kétpártrendszer
" Tisztán:: USA és Új--Zéland
" Feltételei:
ØðKét párt versengése
ØðKonszenzusos,, homogén politikai kultúra
ØðAz egyik elnyeri a parlamenti helyek többségét
ØðEgyedüli kormányzás (felelQsség, elszámoltathatóság)
ØðPolitikai váltógazdálkodás
" ElQnyök és hátrányok

Mérsékelt többpártrendszerek
• Németország,, Belgium
• Nem két párti, de kétpólusú koalíciós forma (3-5 párt)
• Centripetális verseny
• Csekély ideológiai különbségek
• De:: könnyen két párti vagy predomináns rendszerré alakulhat!
Polarizált többpártrendszerek
• Rendszerellenes pártok jelenléte
• Többpólusú ellenzék
• Gyengébb centrum
• Ideológiai polarizáció
" Centrifugális erQk
" EredendQ ideológiai mintázat (konfliktusos politikai kultúra)
" FelelQtlen ellenzék (túllicitálás,ígéretinfláció)








27. Milyen szempontok alapján értelmezhetQ a pártrendszerek dinamikája (P. Mair)?

" A pártrendszerek alakulásának elmélete(1996)
" A pártrendszerek dinamikája (nyílt,zárt)
" A vizsgálat szempontjai:
ØðA kormányzati csere mértéke (teljes,részleges, semmilyen)
ØðA kormányzati innováció mértéke(koalíció)
ØðKormánypozíció nyitottsága (zárt, nyitott)
" Mii nyitja ki a pártrendszert?
ØðA választói magatartás megváltozása (külsQ és belsQ körülmények)
ØðDealignment,, rrealignmentt
ØðElit stratégia változása ((SZDSZ,,FIIDESZ))
ØðJogszabályváltozás ((1993--Új--Zéland))
ØðElvileg:: az európai politikai tér (európai választások)

28. Miben nyilvánul meg a pártok alkalmazkodóképessége? (Csizmadia Ervin tanulmánya alapján)

" A pártok értelmezése: a vetélytársakkal és a környezetükkel való interakcióban
" A pártfejlQdés dialektikus, az egyes pártípusok más-más demokrácia felfogást képviselnek
" A nyugati pártok két alkalmazkodási hulláma
" Magyarország: látens pilléresedés a társadalomban (törésvonalaktól a közösségekig)
" Az alkalmazkodás mintája: a FIDESZ jelenség
ØðTársadalmi beágyazottság
ØðIntézményi-mozgalmi bázisok
Øðperszonalizáció


30. Milyen demokrácia-felfogások tekinthetQk relevánsnak az ÖP szempontjából? (Mostafa Rejai tanulmánya alapján)

A demokrácia meghatározásai(Mostafa Rejai)
" Normatív (individualista és kollektivista hagyomány vs. elitista kritika)
" Empirikus (a politikai rendszer mqködése a gyakorlatban: pluralizmus, versengés, reakcióképesség, felelQsség)
" Normatív-empirikus (Dewey: állam és közösség, Sartori: demokrácia és liberalizmus elkülönítése, Downs: önérdek és ésszerqség)
" Ideologikus (tapasztalatok, attitqdök, elQítéletek, meggyQzQdések)

31. Mutassa be a demokrácia lényegét az uralmi szerkezet összetettsége alapján! (ea.)
A demokrráciia érrttellmezzésii llehettQségeii
azz urrallmii szzerrkezzett aspekttusábóll
" Forrás: Max Weber
" Demokrácia=az uralmi szerkezet összetettsége
" Hatalom: esély a hatalom megragadására és fenntartására
" Uralom: a ténylegesen megvalósult uralom
" Uralmi szerkezet összetettsége: az uralom fenntartásához szükséges eszközök strukturált összessége
ØðBürokrácia (államigazgatás, közigazgatás)
ØðTechnokrácia (gazdaság, pénzügyek)
ØðLogokrácia (politikai tanácsadók és elemzQk)
ØðDemokrácia (vélemény nyilvánítás, beleszólás, ellenQrzés, garanciák intézmény együttese)


32. Mutassa be a demokrácia értelmezési lehetQségeit a tartalom és forma, az eljárások és a döntéshozatal, valamint a kormányzás (governance) oldaláról! (ea.)
A demokrácia mint tartalom, forma, kormányzás
• Modern kor: elválik egymástól a participáció és a reprezentáció, a tartalom (többség uralma) és a (forma) intézményrendszer
• Eljárások: hol, hogyan, milyen politikai akaratnyilvánítási formák mellett történik a döntéshozatal?
• A politika közpolitikai (public policy) oldala: a politikacsinálás (policy-making) tartalmi,
hatékonysági oldala
• Kormányzás (governance): a nem-állami szereplQk bevonása a közpolitikák teljes életciklusába (elQkészítéstQl a visszacsatolásig) a horizontális és vertikális partnerség alapján


33. Mutassa be a demokrácia értelmezési lehetQségeit (republikanizmus, elitista-procedurális, liberális, deªä
4

6

b

l ¢ ¨ „] ~¨ŠÌ büxz|B^xzºUrt‡Š--ðìðçßìßçìØ˺®ð¤ìœìœì¤ßìðð~ðçßtìßlbœìçhA#OhA#O6>*hA#OhA#O6hA#OhA#O56#h( h( 6B*
CJ]aJph™3h*fÕB*
CJaJph™3hA#OhA#O>*hA#OhA#O5>*hA#OB*
CJaJph™3!hA#Oh( B*
OJQJ^Jph™3hA#OhA#OOJQJ^J

hA#OhA#OhA#OhA#O5 hA#O5hA#Oh( h( B*
CJaJph™3&ª t
h

ä
æ
4

6

à


b
°
þ
l ¤ „] ~¨ŠÌ úúõõõõõõúúõõíííííõõõèúúõõõõgdA#O
&
FgdA#OgdA#Ogd( °òˆôýý º bü€Hš"xz|xzº®\î#TUrŠºÞ-úúúúúúúòòòíííúúúúúúúúúúúúúúgd(
&
FgdA#OgdA#O--'-h-!Ž"õ"ö"÷"ø"ù"ú"û"ü"ý"þ"ÿ"####### ##~#«#Þ#úúúúúúõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõúúgd( gdA#O-%-'-9-h-i- !\!^!Ž""œ"õ"ö"#~#'-'U'Ä'Æ'((n(p(¼(Ý(ì(X+¢+-¦-¨-®-P.l.‚.Œ1Ð1Ò1Ô1N2O2÷ó÷óî÷ó÷çóî÷óØÌØóî÷ó÷ó÷ó÷ó÷ÂóÂóç»ÌØ©Øóœ‡ÌØ{h( B*
CJaJph™3)hA#Oh( B*
CJOJQJ^JaJph™3hA#OhA#OOJQJ^J#h( h( 6B*
CJ]aJph™3

hA#Oh( hA#OhA#O6>*hA#OB*
CJaJph™3h( h( B*
CJaJph™3

hA#OhA#O hA#O5hA#OhA#OhA#O5+Þ# $„$ê$\%Â%Ä%Ü%Þ%î%ü%þ%úúúúúúññññckd$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö $IfgdñWýgdA#O
þ% &$&*&+&,&5&F&Y&Z&c&d&ööööhöööööökdg$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö $IfgdñWý
d&e&q&{&|&ˆ&—&˜&¢&£&qhhhhhhhh $IfgdñWýkdÎ$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö £&¤&¶&Å&Æ&Ù&æ&÷&''''qhhhhhhhhhh $IfgdñWýkd5$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö
''-'S'Ÿ'Ä'(n(»(¼(Ý(Z)V*qlllllllllllgdA#Okdœ$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö

V*ð*X+-¨-ª-¬-®-‚.Æ.ô.N/²/0Œ1Ò1Ô1O2P2¹2º23N4P4\5Ê5˜6úúúúõõõõúúúúúúðõõõçççççççç 7$8$H$gd~tìgdA#Ogd( gdA#OO2P2R2a2‰2Š2‘2¯2¹2º2¼2Õ2ì2í2T3U34 4*4,4>4N4P4T4z4º4¼4Ê4
55 565"6$677T7V7X7Â7Þ7ô7ø78(8)8@8G8i8j8}8„8¸8É8Ô8Õ8ý8þ89959ðéßéÛéÛéÛéßéÛéÛéÔßÛßéÛéßéÛßÔßÛßéÛéÛéÍ¿®š®éßéÛéßéÛéßéßéÛéÛéßé'h-h( 6B*
OJQJ]^Jph™3!h-h( B*
OJQJ^Jph™3h-B*
OJQJ^Jph™3

h-h(

h-5\h-h-h~tì5\

h-h~tìh( h-B*
CJaJph™3<˜6V7X7ô7>8{8¶8
9:.:T:D;ø;\<¦<¼=¾=À=Æ>È>ö>?@@Ô@ì@rAöññèèèèèãèèèèèöñññèèèèèèèögd~tì 7$8$H$gd~tìgd( 7$8$H$gd-5969:
:,:.:2:T:¢:¤:ú:ü:˜;š;ü;><@<\<`<¦<==^=`=¼=¾=À=”>°>Æ>È>ö>ú>?f?h?¸?º?@@Z@\@ª@¬@üõèØÈõ¾õüõüõüõ¾·¾õ¾õüõüõ©›ŠvŠünõ¾õüõüõ¾õüõüh-h~tì5'h-h( 6B*
OJQJ]^Jph™3!h-h( B*
OJQJ^Jph™3h*fÕB*
OJQJ^Jph™3h-B*
OJQJ^Jph™3

h-5\h-h~tì5\h-h( 5OJQJ\^Jh-h~tì5OJQJ\^Jh-h~tìOJQJ^J

h-h~tìh-+¬@Ø@ì@ApArAtAÀAÆAøA6B8B:BFBHB\B~B€B˜BšBœB¬B°B¾BCC$C&CHCJCbCdC†CˆC C¢CÔCÖCÚCÜCDD

D DD D"D$D(DZD\D|D¨DªDöDE.E0ErEùïùëùäÜÏĶīĶ¶ÄÜÄ«Äù–ùÄÜÄùï«ùëù«ùëù–ùëù«ù–ù«ùÄùïùïùëùïùëù

h-h-h-h~tì5B*\phÿÿÿh-h~tìB*phÿÿÿh-h~tì5B*\phh-h~tìB*phh-h~tì5B*phh-B*ph

h-h( h-h-h~tì5\

h-h~tì;rAtAÀAøA6B`BÀB$C$DZDôD´EêEìENF~FÞF GˆG¸G J JJJJüøñäÔüÌÄÌñºñºñüñºñüñÌñüñ¬ž‚w‚o‚w‚o‚o‚w‚w‚ohÞgÄB*phh-h-B*phÿÿÿh-h-B*ph!h-h( B*
OJQJ^Jph™3h*fÕB*
OJQJ^Jph™3h-B*
OJQJ^Jph™3h-h~tì5\h-h-5h-h~tì5h-h~tì5OJQJ\^Jh-h~tìOJQJ^J

h-h~tìhÞgÄh-+öHøHúHüHþHIIII°IÎIJJöJRKTK2L4LxLM(MŒMŽM N"N°OäOPúúúúúúúúúññññèññññññèúúññññ 7$8$H$gdÞgÄ 7$8$H$gd-gd( J6J8JTJVJXJZJrJtJ¢J¤J¾JÀJöJ:K>KDKFKLKPKRKTKXK”KœKžKêKìK2L4L8LxLÎLÔLŠMŒMŽM N"N&N8N:N>NRNTNnNpNšNôéôéôéôáôáôáôÚÖÚÏÈϽÖÚ³ÚÖÚÖÚÖÚ³ÚÖÚÏ¥”áô†x†ôáôéôh-h-5B*\phÿÿÿh-h-5B*\ph!h-h( B*
OJQJ^Jph™3h-B*
OJQJ^Jph™3h-h-5\hÞgÄh( B*ph

hÞgÄhÞgÄ

hÞgÄh-hÞgÄ

h-h-hÞgÄB*phh-h-B*phÿÿÿh-h-B*ph/šNœN N¢N¤N¦NªNÚNÜNèNêN8O:OTOhOjOpOrO|O~O„O†O®O°O´OÞOàOäOP P"PBPDP÷ðéåÚ÷ÚÏÚ÷Ú÷ÚÁ¶Á鬢¬›ÁÚÁ‚ÁÚuduWh-h( OJQJ^J!h-h-B*OJQJ^Jphÿÿÿh-h-OJQJ^Jh-h-5B*\phÿÿÿhÞgÄh-B*ph

hÞgÄ5\hÞgÄhÞgÄ5\hÞgÄh-5\hÞgÄ5B*\phÿÿÿh-h-5B*\phh-h-B*phÿÿÿh-h-B*phhÞgÄ

hÞgÄhÞgÄ

hÞgÄh-hÞgÄB*ph PDPvP°PPQÜQfRˆRŠRSBSˆS¼SöSnTpTrTtTvTxTzT|T~T€TTUúUšVúñññññúììññññãììììììììììññ 7$8$H$gdÞgÄgd( 7$8$H$gd-gd-DPHPvPöPøP.Q0Q Q¢QRRfR†RˆRŠRSS
S:S CJaJph™3h-B*
CJaJph™3hÞgÄh( B*ph

hÞgÄhÞgÄ

hÞgÄh-hÞgÄB*phÿÿÿh-h-B*phÿÿÿh-h-B*ph!h-h( B*
OJQJ^Jph™3h-B*
OJQJ^Jph™3!h-h-B*
OJQJ^Jph™3h-h-OJQJ^JhÞgÄh-h-5\

h-h-!~T€TTU@VBVìVîVW.W0WHWNWrWtWòWôWÛ\Ü\å\4]5]E]H]S]m]n]º]»]Ò]Ó]Þ]ß]ð]ñ]^ ^:^<^T^V^X_Z_‚_†_ _ ``1`3`>`?`A`S`óäÝÙÝÙÝÏÙÏÝÏÈÝÁÙ²¦ä¡™‘‰…مم‘‰‘…ممممٙ‘‰…Ù…‘‰‘Ù…h-hÞgÄh->*hÞgÄhÞgÄ>*hÞgÄh-5 hÞgÄ5hÞgÄB*
CJaJph™3h( h-B*
CJaJph™3

h-h(

hÞgÄh-h-h-5\hÞgÄ

h-h-h( h( B*
CJaJph™3h*fÕB*
CJaJph™34šVtWôWX
XX XPXtXvX¦Xöíäääiääääzkd$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö $IfgdÞgÄ 7$8$H$gdÞgÄ 7$8$H$gd-
¦X¨XÜXðXòXYDYFY„{{{{{{ $IfgdÞgÄzkdT$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö FYHYjY’Y¨YªYÜY
Z

Z„{{{{{{{ $IfgdÞgÄzkd¥$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö

Z Z&Z(Z@Z„{{{ $IfgdÞgÄzkdö$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö@ZBZrZšZœZÊZöZ[[„{{{{{{{ $IfgdÞgÄzkdG$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö[[L[h[j[l[’[¸[ê[ \\„{{{{{{{{{ $IfgdÞgÄzkd˜$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö
\ \'\B\J\K\„{{{{ $IfgdÞgÄzkdé$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöK\L\b\t\„{{ $IfgdÞgÄzkd:$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöt\u\‘\¢\£\¿\Ù\Ú\„{{{{{{ $IfgdÞgÄzkd‹$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö Ú\Û\Ü\Ý\Þ\ß\à\á\â\ã\ä\å\4]5]„zzzzzzzzzzugd-gd( gd-zkdÜ$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö
5]E]—]Ò]ß]ñ] ^<^T^X_Z_‚_1`?`T`e`v`É`Ø`DaJbLbübþbDdÄeÆeêeúúúõííííúúúúúúúúúúúúúèúúúúúgd(
&
FgdÞgÄgdÞgÄgd-S`V`e`g`v`y`É`Ë`×`Ø`Ú`a0aDaFaeabJbLbübþb(c^dœdÀeÂeÆeÈeèeêeff"f,fHfrfxfzf|f°f´föfþf(g,g6gDgTgXg\gtgvgzg~g€g®g´gðgögh"h.h2h*hï hÞgÄ>*hÞgÄhÞgÄ5 hÞgÄ5hÞgÄh-5h( h( B*
CJaJph™3

h-h( hÞgÄh->*hÞgÄhÞgÄ>*h-hÞgÄDêe,fXgvg°gòg.h CJaJph™3h*fÕh( B*
ph™3h*fÕB*
ph™3hï h-5hï hï 5hï h( h( B*
CJaJph™3h-HúpXq’qìq*rKrbr†r–rÂrÃrër3sntptrtttvtxtzt|t~t€tòtôt,v’vúúúúúòòêêúúúúåàààààààààúúúgdï gd(
&
Fgd-
&
Fgdï gd-’vþvNwüw(xGxexÁx*yzz{x{ |V| |b}d}~v~Ø~$’€€ €"€$€&€(€úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúõõõõõõgd( gd-–vþvwNwRwúwüwGxIxexgxÁxÃx{{x{|{

| |b}d}€€@€ô€ö€.04\^vˆŠ’”¾ÀÐÒÖôö‚j‚|‚~‚š‚üøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüéÝéÕȽ²½¤™¤½²½²½²½²½¤™¤½Œ{Œ!h~tìh~tìB*OJQJ^Jphÿh~tìh~tìOJQJ^Jh~tì5B*\phh~tìh~tì5B*\phh~tìh~tìB*phÿÿÿh~tìh~tìB*phh~tìh~tì5B*phh~tìB*phh*fÕB*
CJaJph™3h( h( B*
CJaJph™3hï h-0(€*€,€.€0€2€4€6€8€:€<€>€@€ô€ö€v²‚:‚j‚œ‚ž‚²‚^ƒêƒ¨„Ä„úúúúúúúúúúúúúñññññññìññññññgd~tì 7$8$H$gd~tìgd( š‚œ‚ž‚¶‚Ø‚ø‚ú‚œƒžƒ2„4„‚„„„¬„Ä„‚…Î…Ð…Ò…h†l†’†,ˆVˆèˆ>‰B‰Ž‰`ŠŠÆŠèŠB‹p‹r‹x‹`ŒbŒˆŒîêãÙãêãêãêãêãÙãÌ»­»ãÙãÙãÌãÙãÙãÙã̞reh‡1Ëh‡1Ë5B*phh‡1Ëh‡1ËOJQJ^J!h5Q£h‡1ËB*
OJQJ^Jph™3h*fÕB*
OJQJ^Jph™3h( h~tìB*
CJaJph™3h~tìB*
OJQJ^Jph™3!h~tìh( B*
OJQJ^Jph™3h~tìh~tìOJQJ^Jh~tìh~tì5\

h~tìh~tìh~tì!h~tìh~tìB*
OJQJ^Jph™3&Ą…H…‚…Ð…Ò…h†’†ð†

‡h‡Ò‡ú‡(ˆVˆ°ˆèˆ>‰Ž‰ä‰BŠ\ŠŠÂŠèŠB‹p‹r‹öööñììööööööööööñööööööööññgd( gd~tì 7$8$H$gd~tìr‹t‹v‹x‹`ŒbŒˆŒ4v¤ÖŽ¬Ž®ŽÜŽ,l²P”è¤‘¦‘ð‘ž’ú’l“úúúúúñññññññññññññññññññññññ 7$8$H$gd‡1Ëgd‡1ˈŒšŒ Œ´Œ¶ŒÌŒÐŒ.0VXx|¬®¼¾êìîðþŽLŽNŽfŽhŽšŽœŽ¬Ž®ŽÜŽÚ
"P$‘:‘„‘†‘¤‘¦‘ð‘ô‘’’’<’@’Š’Œ’Ø’Ú’Þ’à’ôíôíôåôÚôÚôÚôíôåôÚôåôÚôÚôíôÚôÚôÚôÖÎíÖíÄíÖíÖíå·ô©›©ôåôíô“ôåh‡1ËB*phÿÿÿh‡1Ëh‡1Ë5B*\phÿÿÿh‡1Ëh‡1Ë5B*\phh‡1Ëh‡1Ë5B*phh‡1Ëh‡1Ë5\h‡1Ëh‡1Ë5h‡1Ëh‡1Ëh‡1ËB*phÿÿÿh‡1ËB*ph

h‡1Ëh‡1Ëh‡1Ëh‡1ËB*ph:à’ô’ö’þ’$“&“*“8“B“ˆ“Š“²“¸“ð“ò“”"”$”®”°”ê”@•`•Î•î•È–Ê–ê–

—¬—²—´—ΗN˜P˜t˜ª˜Ø˜ö˜&™d™|™ê™þ™6šdšzšôéôÛÍÛôÅôéôÅôÅôÅÁ²¨ ™™™ˆ™™~™ˆ™ ™w™™w™

h5Q£hºV.h5Q£h5Q£5\

h5Q£h5Q£h5Q£h‡1Ë5\

h5Q£h‡1Ëh5Q£h‡1Ë5hºV.OJQJ^Jh5Q£h‡1ËB*
CJaJph™3h‡1Ëh‡1ËB*phh‡1Ëh‡1Ë5B*\phÿÿÿh‡1Ëh‡1Ë5B*\phh‡1Ëh‡1ËB*phÿÿÿh‡1Ëh‡1ËB*ph.l“ ”"”$”®”°”ê”<•Ê•j–æ–B—¨—

˜r˜t˜ª˜Ô˜b™è™bšôšöšøšv›x›š›ööññööööööööööööööööööììöã 7$8$H$gdºV.gdºV.gd‡1Ë 7$8$H$gd‡1Ëzš°š²šôšöšøšv›x›š›â›6œ|~ÀÄžfžˆžD£r£œ£ž£¸£º£È£Ê£¤¤¤

¤8¤:¤¨¤¬¤®¤²¤ø¤ ¥¥ ¥0¥2¥N¥P¥€¥„¥ùòùòåÐòÈò¾ò¾òÈò¾ò¾ò±¦›¦¦›¦ò‰ò¦›¦ò‰ò¦{¦›¦›¦›¦åh5Q£hºV.5B*\ph

h5Q£h5Q£h5Q£h5Q£B*phh5Q£hºV.B*phÿÿÿh5Q£hºV.B*phh5Q£hºV.5B*phh5Q£hºV.5\h5Q£hºV.5)h5Q£hºV.B*
CJOJQJ^JaJph™3h5Q£hºV.OJQJ^J

h5Q£hºV.

h5Q£h‡1Ë.š›Þ›6œþœ|~Àžž4žbžˆžÔžŸ2ŸTŸjŸ~Ÿ®Ÿ°Ÿööööööööööööööööæææ$„û&`#$/„IfgdºV. 7$8$H$gdºV.°Ÿ²Ÿ´ŸÈŸøŸ 0 h j  ¤ }mmmmmmmmmmm$„û&`#$/„IfgdºV.‚kd-$$If–FÖÖ0”ÿ©Ü# 3
tà
6`”û”Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ”4Ö4Ö
laö

¤ ¦ ¨ ¸ Ô è ï2ïïï½kd›$$If–FÖ ”]Ör”ÿ©Ñ
è Ü# ( / Å
tà
6`”û”Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ”4Ö4Ö
laö$„û&`#$/„IfgdºV.è ö ¡2¡4¡H¡X¡ïïïïïï$„û&`#$/„IfgdºV.X¡Z¡n¡~¡ ¡´¡D4444$„û&`#$/„IfgdºV.»kdO$$If–FÖÖr”ÿ©Ñ
è Ü# ( / Å
tà
6`”û”Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ”4Ö4Ö
laö´¡Ê¡Ì¡à¡ø¡
¢&¢(¢B¢R¢T¢ïïïïïïïïïï$„û&`#$/„IfgdºV.
T¢V¢p¢r¢¢¨¢D4444$„û&`#$/„IfgdºV.»kdÿ$$If–FÖÖr”ÿ©Ñ
è Ü# ( / Å
tà
6`”û”Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ”4Ö4Ö
laö¨¢ª¢Ä¢Þ¢ô¢ö¢ £*£,£>£@£ïïïïïïïïïï$„û&`#$/„IfgdºV.
@£B£D£r£Î£2¤\¤D;;;;; 7$8$H$gdºV.»kd¯ $$If–FÖÖr”ÿ©Ñ
è Ü# ( / Å
tà
6`”û”Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ”4Ö4Ö
laö\¤ô¤ ¥€¥¶¥¸¥î¥P¦ˆ¦¼¦Ø¦§^§‚§°§²§Ò§ ¨*¨T¨¨¨©t©¬©Ú©Ü©
ª#ª\ªöööñöööööööööñöööööööööñöööögdºV. 7$8$H$gdºV.„¥†¥¢¥¤¥¶¥¸¥î¥À¦Ø¦‚§°§²§Ò§¨¨¨*¨ˆ¨Š¨–¨˜¨ò¨ô¨J©L©|©~©¬©°©Ú©Ü©
ª ªª"ª#ª)ª2ªJªKªLªMª~ªˆª¤ª­ªÕªóª­ ­îáîáÚÒÚÈÚá½ÒÚȳÈڬڬڬڬڬڛ‡ÚÒÚ¬ÚÒÚ¬Ú¬Ú¬Ú¬Ú¬ÚÒÚá'h5Q£hºV.5B*OJQJ\^Jphÿ!h5Q£hºV.B*OJQJ^Jphÿ

h5Q£h5Q£h5Q£h5Q£5\h5Q£hºV.B*phh5Q£hºV.5\h5Q£hºV.5

h5Q£hºV.h5Q£hºV.OJQJ^J!h5Q£hºV.B*OJQJ^Jphÿÿÿ1\ªtª•ªÕªóª«,«?«X«*¬ª¬­ ­­­­­­ ­"­È­Ê­(®~®´®*¯€¯Ø¯°öööööööööööñññññññññöööööööögdºV. 7$8$H$gdºV. ­"­È­,®~®Ø¯Ü¯Þ¯à¯°@°B°¶°¸°¼°¾°Ò°Ô°

± ±±± ±"±,±.±Z±\±f±h±n±p±~±€±”±–±´±¶±ø±ú±l²Œ²¶²¼²Z³ ´l´µrµñàÙÏÙĶ¨¶ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄà|àÙÏÙÏÙÏ'h5Q£hºV.6B*
OJQJ]^Jph™3h5Q£hºV.OJQJ^Jh5Q£hºV.B*phÿÿÿh5Q£hºV.5B*\phÿÿÿh5Q£hºV.5B*\phh5Q£hºV.B*phh5Q£hºV.5\

h5Q£hºV.!h5Q£hºV.B*
OJQJ^Jph™3h*fÕB*
OJQJ^Jph™30°ž°Ø°2±„±ø±ú±¶²¸²Z³´l´µrµ¦µàµ¶¶¶ê¶ì¶B·Ú·º¸º¹DºFºöööööññööööööööööììããããããì 7$8$H$gdÆ^Õgd5Q£gdºV. 7$8$H$gdºV.rµ¶¶¶¤¶À¶ê¶ì¶B·˜·š·2¸4¸~¸€¸¾¸ä¸¹¹F¹H¹š¹œ¹
º

ºBºDºFºôº»»
»

» »»»»» »&»(».»0»4»6»ùõñâÐâËü¸¼¸¼¸¼®¼¸¼¸¼¸¼¸¼§™ˆ}r}r}r}r}r}r}r}rhÆ^ÕhÆ^ÕB*phÿÿÿhÆ^ÕhÆ^ÕB*ph!hÆ^Õh5Q£B*
OJQJ^Jph™3hÆ^ÕB*
OJQJ^Jph™3

hÆ^Õh5Q£hÆ^ÕhÆ^Õ5\hÆ^Õ

hÆ^ÕhÆ^ÕhgbUhÆ^Õ5 hgbU5#h5Q£h5Q£6B*
CJ]aJph™3h5Q£h5Q£B*
CJaJph™3h5Q£hºV.

h5Q£hºV.,FºôºR»¨»Ð».¼¢¼ø¼Â½¾`¾¼¾p¿r¿t¿ZÀˆÀÁmÁÌÁàÁ&Ã(Ã*Ã@JBJŠJúJŽKúñññññññññññúúúññññññúúúññññ 7$8$H$gdÆ^Õgd5Q£6»>»@»L»N»T»V»\»^»b»d»h»j»p»r»v»x»~»€»„»†»”»–»¢»¤»„¼†¼ü¼8½N½P½ª½¬½¼¾¿¿F¿l¿n¿p¿t¿ZÀ|À}À»À¼ÀëÀìÀ0Á1Á]Á^ÁkÁ Á¡Á ÂÂ`ÂbÂôéôéôéôéôéôéôéôéôéôéôéôéôáôÓôáôáôÌÈ̳̾¥”ÌÈÌÈÌÈÌÈÌȾÌÈÌÈÌÈ!hÆ^Õh5Q£B*
OJQJ^Jph™3hÆ^ÕB*
OJQJ^Jph™3hÆ^Õh5Q£B*phhÆ^ÕhÆ^Õ5\hÆ^Õ

hÆ^ÕhÆ^ÕhÆ^ÕhÆ^Õ5B*\phhÆ^ÕB*phhÆ^ÕhÆ^ÕB*phÿÿÿhÆ^ÕhÆ^ÕB*ph:bÂÈÂÊÂ$Ã&Ã*ÃÄJ@JBJJJŠJÜJÞJNKPKjKŒKÜKÞK,L.LŠLŒLœLžL L¤LæLBMDMpMºM¼MØM|N~NÎNÐNêN¤O¦OîOðO P"P&PRP–P˜PèP2Q4QtQÂQÄQ6R8R‚R„R S"SlSnS†SŠSŽSÀSTTPTùõùîàÏÍÏõùÃùõùõùÃùõùõùõù¹õùÃùõùòÃùõùõÃùõùõùõùÃùõùòÃùõùõùõùõùõùõùÃùõù

hÆ^Õ5\hÆ^Õh5Q£5\hÆ^ÕhÆ^Õ5\U!hÆ^Õh5Q£B*
OJQJ^Jph™3hÆ^ÕB*
OJQJ^Jph™3

hÆ^Õh5Q£hÆ^Õ

hÆ^ÕhÆ^ÕFmokratikus paradoxonok)! (ea.)

" A demokrácia mint republikanizmus
ØðDemokrácia: a közjóra irányuló politikai berendezkedés
ØðA politika célja: egyéni érdekek háttérbe szorítása, a közösségi erények
gyakorlása az intézményi hatékonyság és a morális cselekvés eszközeivel (Hannah Arendt)
ØðTehát: a politika egyszerre cselekvés és etika

" Elitista-procedurális demokrácia
ØðForrás: Joseph Schumpeter (1942): Capitalism, Socialism, Democracy
ØðDemokrácia=versengQ választási piac a szavazatokért
ØðHatalom=üzleti tranzakciók
ØðAz elit (a szervezett politikai erQk) kínálati piacot teremtenek elQre meghatározott szabályok (procedúrák) alapján
ØðFel kell adni a népszuverenitás eszméjét?
ØðSchumpeter kritikusai elQtérbe állítják a demokrácia formális vs. Szubsztantív értelmezésének kérdését

" Liberális demokráciák
ØðAlapelvek: szabadság, egyenlQség, általános szabadságjogok, racionalitás
ØðNegatív ( valamitQl való ) és pozítív ( valamire irányuló ) szabadság
ØðHatalommegosztás, joguralom: fékek és ellensúlyok
ØðKritika és alternatíva: közvetlen vagy népi demokrácia (szubsztantív felfogás)-B. Barber (erQs demokrácia=polgári nevelés)
ØðDe: hogyan értelmezhetQ a népakarat, kötelezQvé tehetQ-e a népszuverenitás gyakorlása?


" Demokratikus paradoxonok
ØðRichard Wollheim (1962): az egyéni meggyQzQdés és igazság vs. a többség akarata
ØðAnthony Downs (1957): az egyes embernek nem éri meg részt venni a választásokon, mivel a ráfordítások többnyire nincsenek arányban a választás következményeivel, ami végsQsoron-a racionális gondolkodás következményeként-a demokrácia elhalásához vezet

35. Hogyan értelmezhetQ a demokratikus elitizmus nézQpontjából a mandátumelmélet, az elszámoltatáselmélet és a felhatalmazáselmélet? (ea.+Körösényi András 2007-es tanulmánya alapján)

A demokratikus elitizmus ((Körösényi András))
" Legfontosabb képviselQk: A. Downs, R. Dahl, G. Sartori, A. Lijphart)
" Kiindulópont: A választási piacon kialakuló verseny a népnek adja a hatalmat+ rákényszeríti a vezetQket, hogy reszponzívak legyenek a vezetettek felé
" Az input-output kapcsolat megteremtQje: a visszacsatolás-elmélet (Friedrichtörvény)

A mandátumelmélet
" R. Dahl és Ch. Lindblom: mintavétel és Friedrich-törvény=principal-agent
" Feltételezi: az állampolgárok konkrét ügyekben jól informáltak és kompetensek vs. politikai racionalitás
" Kritika: policy switch , bait and switch
" A nyertes program nem mindig felel meg a szavazók érdekeinek
" Valójában a politikusok és állampolgárok közötti viszony aszimmetrikus

Az elszámoltatáselmélet
" JJ.. Plamenatz:: ex--ante preferenciák hiánya,, retrospektív szavazás a kormányzati teljesítményrQl
" Teljesítménystandard mint újraválaszt társkritérium ((output elszámoltathatóság))
" De:: jelentQs korlátozó tényezQk ((alulinformáltság,, Friedrich törvény)

" A. Przeworski: pesszimista elQfeltevések, de: a választás mint elitcsere elQsegíti a politikai mérséklet kialakulását
" Komplexitás és kiszámíthatatlanság, nem szándékolt következmények: a politika világát
+ a közérdek fogalmát az elit értelmezi és végrehajtja a kollektív cselekvéseket ( felhatalmazás )
" A szavazói választás elQre kialakított értelmezési keret mentén történik (nem ex-ante és nem expost)
" Demokrácia=harc a politikai helyzet
értelmezéséért és újra-értelmezéséért






36. Hasonlítsa össze a modern demokrácia három empirikus történeti típusát (liberális parlamentarizmus, pártelvq demokrácia, vezérdemokrácia)!(ea.+Körösényi András 2002-es tanulmánya alapján)

" Liberális parlamentarizmus (Kant, Mill, Rawls, Schmitt, Oakshott)
ØðKözpont: parlament, a társadalmi és mqveltségi elit reprezentánsainak
(honorácior-párt) részvételével
ØðA politika lényegi eleme: racionális vita a közjó és az igazságosság érdekében
ØðA politikai cselekvés alanya: a filozófus
ØðA politikai cselekvés motivációja: episztemé

" Pártelvq demokrácia (Bentham, Laski, Dahl, Downs)
" Alap: a társadalmi érdekek pluralizmusa + a pártok kulcsszerepe
" A parlament pártpolitikai összetétele (szervezett tömegpártok) tükrözi a társadalom osztály-és érdektagoltságát
" A politika=instrumentális jellegq tevékenység
" A politika lényegi eleme: racionális alku a parlamentben, érdekegyeztetés
" A politikai cselevés alanya: a mesterember
" A politikai cselekvés motivációja: a techné

" Vezérdemokrácia (Weber, Schmitt, Oakshott, Sartori)
ØðA politikai folyamat fQszereplQi a politikusok
ØðCéljuk a politikai támogatás megszerzése
ØðPk maguk próbálják a választói preferenciákat elQállítani a mediatizált politika csatornáin keresztül
ØðA politika lényegi eleme: a véleményformálás
ØðA politikai cselekvés alanya: a politikus-államférfi (he or she)
ØðA politikai cselekvés motivációja: a praxis


37. Melyek a diktatúrák általános jellemzQi?

" Normatív megközelítés: mibenkülönbözik a demokráciától?
Øða hatalom szerkezete (pluralista vs.monolit)
Øðpolitikai akaratképzés (nyílt vs. zárt)
Øðállam és társadalom viszonya (civiltársadalom vs. államosítás )
Øðnem adott a politikai szféra ellenQrzése
Øðés a politikacsinálásban való részvétel atársadalom részrQl (képviseleti elv, politikai
véleményformálás, jogállamiság intézményei és garanciái)
" A hatalom természete::
Øðparancsuralmi,, erQsen ideologikus,, etatista,, a társadalmi alrendszereket
függésben tartó és egyben mobilizáló
Øðaz alrendszerek integráltságának mértékét tekintve:: autoriter vagy totális



38. Hasonlítsa össze a fasiszta és a marxista-kommunista ideológia fQbb jellemzQit! (ea.)

" Fasizmus
ØðVezérelv ((karizmatikus politikus+állampárt)
ØðSzélsQséges nacionalizmus ((faji közösség,, felsQbbrendqség)
ØðSzociális igazságosság ((kistulajdon vs.. idegen nagytQke))

" Kommunizmus
Øðalapvetés: kibékíthetetlen osztályellentétek (kizsákmányolás)
Øðmegoldás: a termelQeszközök köztulajdonba vétele, az állam elhalása
Øðeszköz: a munkásosztály párttá szervezQdése, a hatalom forradalmi úton való megszerzése, diktatorikus úton való gyakorása ( proletárdiktatúra )


40. Mutassa be az állampárt szociológiai karakterét! (ea.)
" Politikai környezet:illegitim, oktrojált hatalmirendszer, alapelv a hatalom egysége
" A párt funkciói: közhatalmi, állami, jogalkotó,
gazdaságszervezQ (a hatalomgyakorlás monolitikus formája)
" Párt-és állami funkciók egybecsúszása (szervezetek és pozíciók)
" Ideokrácia (a párt az egyetlen elismert ideológia letéteményese)
Øða cél nemcsak a társadalom megszervezése,hanem a párt céljainak megfelelQ átalakítása az élet minden területére kiterjedQen
ØðA társadalompolitikai szervezetek pártosítása
" Személyi függQségek: nómenklatúra (hatalma nem a magántulajdon, hanem a párthierarchiában elfoglalt pozíció)
Øðaz állami irányítás kézi vezérlése (kinevezési jogok)
Øða pártvezetés döntései jogi normák nélkül is kötelezQek
" LegfQbb szervezQ elv: a demokratikus centralizmus
Øða felsQbb szintq szerveknek való feltétlen alárendeltség ( pártfegyelem )
Øðugyanakkor alulról szervezQdQ alapszervezetek-
DE: közöttük nem lehetnek horizontális kapcsolatok

41. Mi a különbség a rendszerváltás és a rezsimváltás között? (ea.)
" Rendszerváltás: történelmi fordulópontok,gyökeres változások a társadalmi alrendszerekben
Øðaz összehasonlítás normatív kerete: a globális demokratizálódás három hulláma (S. Huntington)+negyedik hullám (kelet-európai rendszerváltások)
Øða külsQ feltételek jelentQsége ( linkage politics )
Øðköztes rendszerek sokasága (kontrasztos konszolidációk: LA vs. Dél-Európa)
Øðhármas átmenet (transition:teleologikus, célra irányuló): demokrácia, piacgazdaság, nemzetépítés
Øðúj megközelítések: tranzitológia, interdiszciplinaritás, összehasonlító politkatudomány (a polity és politics dimenzió mellett a policy-aspektus megerQsödése)
" Rezsimváltás: lényegében kormányváltás az alkotmányos kereteken belül (átalakulás, transformation)
Øðhatalomváltás+intézményi korrekciók
Øðrendszerkritika helyett modellkritika

42. Ismertesse a rendszerváltás szakaszait Dankwart Rustow tipológiája alapján!(ea.+Gallai-Török 209-216.o.)
" Alapvetés: háromszakaszos elmélet (Dunkwart Rustow, 1970)
" Rendszerválság (az elsQ szabad választásokig)
" Demokratikus átmenet (makroszintq intézményrendszer konszolidációja)- ördögi kör , akut válságkezelés
" Demokratikus konszolidáció (a politikai kultúra konszolídációja)- angyali kör , állami és társadalmi kapacitások kiépítése

46. Jellemezze a peronizmust mint a populizmus latin-amerikai változatát! (ea.)

" Juan Domingo Peron három elnöksége (1945-51, 1952-55, 1972-74)
" A peronizmus három komponense:

1.Jusztícializmus (ideológia): társadalmiharmónia a tQke és a munka között, társadalom kulturális felemelése az egyház vezetésével, a munka méltóságának megteremtése

2.ErQs állam: az igazságosság védelmezQje, a modernizációs reformok végrehajtása, a társadalmi béke biztosítása-vezérmítosz, populista tömegpárt és szakszervezetek

3.Harmadik utas gazdaságpolitika: ötéves tervek, importhelyettesítQ gazdaságpolitika
" A peronizmus populista jellege: az összes probléma egyszerre történQ radikális megoldása+idegen-és USA-ellenesség
ØðNemzeti vállalkozói réteg
ØðKözéprétegek
ØðMunkásság
" Etatizmus (tiszteletlenségi törvény, politikai pártok korlátozása, kivételes elnöki hatalom)
" Szociális vívmányok (Eva Duarte Peron- Evita )
" Külpolitika: Argentína vezetQ szerepének visszaszerzése (az ABC államok szövetsége vs. USA)


47. Hasonlítsa össze az államforma és a kormányforma fogalmát! (ea.+Almond-Powell 128-137.o.)
" Létezik--e ideális kormányforma?
ØðA demokratikus kormányzás alapkritériumai: stabilitás és kontroll
" Államforma:: a fQhatalom létrejöttének mikéntje alapján monarchia (tradícionális legítimitás) vagy köztársaság ((népképviseleti legitimitás)- lehet mindkettQ demokratikus,, de nem árul el semmit hatalomgyakorlás mechanizmusából

" Kormányforma: a hatalommegosztás állami szerveinek vertikális és horizontális struktúrája
ØðHatalmi ágak viszonyrendszere (horizontális struktúra) alapján: elnöki, félelnöki, parlamentáris (kancellárdemokrácia)
ØðAz állami és területi szintek közötti (vertikális) hatalom-és munkamegosztás alapján: föderális, regionalizált unitárius, decentralizált unitárius, centralizált unitárius kormányformák


49. Mutassa be a parlamentáris kormányformát! (ea.)
" Alap:a parlamentnek felelQs kormány és miniszterek
" ErQsen korlátozott hatáskörq államfQ
" A klasszikus, a hatalmi ágak tiszta elválasztásán nyugvó parlamentarizmus módosulása:
ØðNagy-Britannia: törvényhozás és végrehajtás öszefonódása (kabinetkormányzás)
ØðKontinentális Európa: cselekvés-és akcióegység a kormány és a parlamenti többség között (alkotmányos monizmus)
ØðA kormány a parlamenti többség megbízásából kormányoz, neki tartozik közvetlen politikai felelQsséggel (alkotmányos felelQssége a parlament egészére kiterjed)
ØðA törésvonal: kormány(többség) vs. ellenzék (munkaparlament setében+kormány vs. parlament)
ØðAz ellenzék jogosítványai: ellenQrzés interpelláció, kérdés, vizsgálóbizottság), olitikai alternatívaállítás, jogalkotás (2/3- s törvények esetén)

50. Jellemezze a parlamentek funkcióit, szervezeti felépítését, két fQ típusát! (ea.+Almond-Powell 137-141.o.)

" A parlamentek funkciói (törvényhozés, ellenQrzés, képviselet és nyilvánosság biztosítása, szocializáció-rekrutáció, legitimáció)
" Szervezete: egy vagy kétkamarás,
" BelsQ szervezete (házszabály, házelnök, bizottságok, frakciók)
" Típusai: vitaparlament (aréna) vs. munkaparlament (transzformatív)


53. Mutassa be a kancellárdemokrácia kormányformáját! (ea.)
" A parlamentarizmus alváltozata
" Cél: a kormányzati stabilitás biztosítása
" Eszköze: a konstruktív bizalmatlanságiindítvány
" A kancellár (miniszterelnök) kiemelkedQszerepe (a parlament egy eljárásban szavaza kormányfQ személyérQl és az általa beterjesztett kormányprogramról)
" Ha megbukik-bukik az egész kormány
" Miniszterek korlátozott parlamenti felelQssége
" A kormányfQ politikai korlátja: a párton és koalíción belüli erQviszonyok

54. Mutassa be a félelnöki kormányformát! (ea.)
" Modell: Franciaország (az V. köztársaság, 1958 óta)
" Két politikai tradíció (bonapartizmus-erQsvégrehajtó hatalom) és a republikanizmus
(parlament dominanciája) ötvözete: kétfejq végrehajtó hatalom
" ErQs elnök (feloszlathatja a parlamentet), felelQs kormány, DE: a kormányfQ az elnök bizalmi embere
" Ha ugyanaz a párt vagy koalíció adja az elnököt és a parlamenti többséget (és a kormányfQt): lényegében elnöki kormányzás valósul meg, ellenkezQ esetben az ún. politikai társbérlet
( kohabitáció ) érvényesül



56. Mutassa be az elnöki (prezidenciális) kormányformát! (ea.)
" Elnöki (prezidenciális) rendszer, mintaállam az USA, de gyakori Latin-Amerika országaiban is
" Alap: stabil, de rendkívül rugalmas alkotmány (1789 óta 26 módosítás)
" Az alkotmányos rendszer elemei:
ØðFöderalizmus (J. Madison: meg kell akadályozni a többség zsarnokságát)
ØðHatalmi ágak elválasztása (alkotmányos dualizmus)
ØðAlkotmánybíráskodás (a rendes bírósági szervezet+LegfelsQbb Bíróság)
" A fékek és ellensúlyok rendszere:
Øðalkotmányos dualizmus (eltérQ idQre, máseljárással választják az elnököt, a törvényhozás két házát, +a bírákat)
ØðElnök: elektori választás, széles jogkörök (állam-és kormányfQ egy személyben) és erQs vétó, de nincs politikai felelQssége
Øðközjogi van, kivételes esetekben-( impeachment )
Øðkölcsönösen egymásra irányuló ellenQrzés és vétó (elnök, Szenátus, Kongresszus, LB)

57. Jellemezze az USA pártrendszerét és a nyomásgyakorló csoportok szerepkörét! (ea.)
Az USA kormányzati politikájának jellemzQi
" Hatalmi ágak elválasztása: egyik résznek se legyen esélye a kormányzat feletti kizárólagos ellenQrzésre
" Következmény: archaikus modernség ,állam nélküli állam
" Makroszint: szövetségi hivatalok ügynökségek, alkormányzatok (= a vasháromszög mqködteti)
" Pártok helyett érdekcsoportok és bíróságok meghatározó szerepe

" A patthelyzet elkerülése:
ØðNormális esetben: ad hoc koalíciók
ØðVálsághelyzetben: elnöki diktatúra

Pártok és nyomásgyakorló csoportok az USA-ban
" Nyomásgyakorló csoportok (pressure group) meghatározó szerepe ( szélsQséges pluralizmus )
" Politikai Akcióbizottságok (PAC): pártok jelöltjeit támogatják
" KötelezQ regisztráció és pénzügyi beszámoló
" Típusai:
Øðanyagi érdekeltségq PAC
Øðnem anyagi érdekeltségq PAC
Øðideológiai PAC
" Lobbizás (gyakran a PAC-vel együtt)
ØðLefizetés
ØðMeggyQzés
Øðfenyegetés

Az amerikai pártrendszer sajátosságai
" Választási kétpártrendszer
ØðMindkét párt (DP, RP) jelentQs társadalmi rétegekbQl számíthat szavazókra
" Decentralizált szervezetek ( stratarchia )
ØðKongresszusban: caucus, floor leader, whip
" Kis kohézió (keresztbeszavazás normális jelenség+bizottságok meghatározó szerepe)
" Gyenge pártfegyelem
(lelkiismeret+választói akarat primátusa)
" Megosztott pártkontroll a kormányzat felett

58. Hasonlítsa össze az európai és az amerikai politikai rendszert! (ea.)
Európa USA Politikai rendszerek Az európai politikai
gondolkodás etatista (az
államhatalom birtokba
vétele az elnyomó feudális
hatalommal szemben)
Az amerikai politikai
gondolkodás
individualista (autonóm
ember, autonóm
közösségek); a jogok az
állampolgárságból
adódnak Az államhatalom
megmondja, mihez van
jogom (Alkotmány)
Az állam mit nem tehet
meg, és mit nem (USA
alkotmány); mi által
vagyok szabad
Szociális dimenzió Az állampolgári létnek
erQs szociális dimenziója
van, a
demokrácia=társadalmi
jólét
Az államnak vannak
szociális kötelezettségei,
az állampolgáré az
adófizetés
Segíts magadon,
csináld meg = az
államnak nincs olyan
nagy mértékq szociális
szerepe
Lényeg: hogyan
születnek a döntések,
kevésbé fontos a
személyes sors
Rendszer Parlamentáris
rendszer/Európa
Parlamentáris
monarchia/Köztársaság=
alkotmányos monizmus
A parlamenti többség
rendelkezik a végrehajtó
hatalommal (funkcionális
összefonódás)
Pártelvq mqködés
Elnöki rendszer/USA
Alkotmányos
dualizmus=állam és
kormányfQ egy
személyben
Checks and balances
Másfajta pártlogika:
politikai akcióbizottságok
A két párt átjárható, a
politizálás =szakma







59. Végezze el az elnöki és a parlamentáris rendszer több szempontú összehasonlítását!
Elnöki rendszer Parlamentáris
rendszer
Alkotmányjogi megközelítés
Törvényhozás és
végrehajtás elválasztása
Hatalmi ágak fúziója
Csupán legfelsQ szinten
kapcsolódnak össze
Együttmqködés, ami
egymást feltételezi
A végrehajtó hatalom
dominanciája
A törvényhozás
Dominanciája
Politikatudományi megközelítés
A) Törvényhozás: Kongresszus
(USA)
A) Törvényhozás: Parlament
(Klasszikus parlamentáris
kormányzat) Szenátus: minden államból 2-2 szenátor
Lordok Háza: történeti elv
(területi, vallási, nemesi)
KépviselQház: szövetségi
választások (a lakosság
arányának megfelelQen)
Közösségek Háza/egykamarás
parlament
Polgárok, majd pártok (a
liberálistól a radikális
felfogásig)
Szövetségi és állami
törvényhozás
Állami és/vagy decentralizált
Törvényhozás Végrehajtó hatalom elnök
kormányzat
Egyszemélyi irányítás
(nincs kormány, csak
adminisztáció)
Testületi irányítás
(kabinet-elv)
KettQs legitimáció Egységes felhatalmazás Az államfQ testesíti meg
az államot
Az államfQ szerepe
Szimbolikus
Törvényhozás és végrehajtás viszonya
Válságkezelés: a két
hatalmi ág nem tud
egymással mit kezdeni
Elnök: nem oszlathatja
fel a Kongresszust
Kongresszus: nem
buktathatja meg az
elnököt (kivéve:
impeachment)
Válsághelyzetben
kölcsönösen szabadulni
tudnak egymástól
Ha a parlament nem
támogatja a kormányt:
az megbukik
DE: a kormány is
kezdeményezheti az
államfQnél a parlament
feloszlatását Az állam nem
értelmezhetQ európai
értelemben
Szervezett anarchia : a
politikacsinálás egésze
nem koordinált
Sub-government
(alkormányzat): a
vasháromszög
érvényesülése
Nemzetgyqlési
parlamentáris
kormányzat
A hatalmi ágak
összefonódása nem teljes
(munkaparlament)
Az államfQ szerepe néha
félprezidenciális
Meghatározó lehet a
miniszterelnöki hatalom
A bírósági szervezet
A politikai kultúra
meghatározó szerepe a
jogérvényesítés ( perlési
politizálás )
A jog szerepe: a
konfliktusok
megoldása/eldöntése
Alkotmánybíráskodás: a
rendes bírósági
szervezeten belül
Alkotmánybíróság: félig
jogi, félig politikai
testület, nem része a
rendes bírósági
szervezetrendszernek
A pártrendszer
Pártelvq parlamentáris
rendszerek (két v.
sokpártrendszer)
Választási pártok
(kétpártrendszer)
Centralizált,
fegyelmezett
(nagykohézió)
Decentralizált, keresztbe
szavazó (kis kohézió)
Meghatározó
pártkontroll a
kormányzat felett
Megosztott pártkontroll
a kormányzat felett








61. Hasonlítsa össze a föderatív, regionalizált, decentralizált és az unitárius államtípust! (ea.+ Gallai-Török 321-341.o.)

Európa közigazgatási szerkezete: négy alaptípus(történelmi gyökerek)
" Föderalizált Az állam és a közvetlenül alatta lévQ közigazgatási szint viszonya alapján a Föderalizált (szövetségi) államok.
1. Németország,
2. Ausztria,
3. Belgium,
4. Svájc
 A tartományok illetve kantonok autonómiája széleskörq, több vonatkozásban állami szintq intézményekkel, funkciókkal rendelkeznek, törvényhozásuk, kormányuk van. Történelmi hagyományaikban az autonómia a meghatározó.

" Regionalizált államok:
1. Olaszország,
2. Spanyolország&
 A középszint jogosítványai szqkebbek, a központ irányítás pénzügyi elosztó funkciója erQsebben érvényesül. A régiókat a központ jelöli ki, ezek törvényhozási, költségvetési jogosítványai korlátozottak

" Decentralizált államok:
1. Franciaország,
2. Portugália&
 A helyi önkormányzatok és a a központi hatóságok közt regionális közigazgatási szint, szerepköre bQvebb a helyi és szqkebb a központi szintnél.

" Egyközpontú (unitárius) államok:
1. Görögország,
2 Finnország,
3. Dánia,
4. Hollandia,
5. Írország,
6. Nagy-Britannia













1 Melyek az Öp alapkérdései, elQnyei, hátrányai?

Alapkérdések
" Mi a politika?
" Hogyan strukturálódik és mqködik a politikai rendszer?
" Hogyan lehet a különféle politikai rendszereket összehasonlítani?
" Milyen formális és szubsztantív következtetéseket lehet mindebbQl levonni?

ElQny:
1. fogalmak tisztázása
2. elméletek, kategóriák pontosítása
3. hipotézisek tesztelése
4. elQrejelzések megfogalmazása (rövidtávú elQrejelzések)

Hátrány:
1. kevésország-sok változó (nincs két egyforma ország, de sok a szempont)
2. SOK ORSZÁG-EGY RENDSZER (SAJÁT FEJLPDÉS VS. VILÁGMÉRETp VÁLSÁG)
3. ugyazaz az esemény de különbözQ jelentés
4. bulvárosodó terminológia (lopakodó alkotmánymódosítás , alkotmányos diktatúra , vezérelvq kormányzás )

3. Melyek az Öp legfontosabb célkitqzései, módszerei?
Az összehasonlító politikatudomány CÉLJAI
" Magyarázat: mi a megkülönböztetés alapja: miért és hogyan, célok, elQfeltevések, összehasonlíthatóság magyarázatot adhat, közös értelmezési halmaz
" Megértés: milyen okok következtében
más országok berendezkedésének vizsgálata
országok szisztematikus összehasonlítása
szabályok, mércék, elemzési szintek kialakítása, szempontok azonos összehasonlítása, következetesség,
elemzési szint: konkrét és absztrakt fogalma
" Leírás: elsQdleges, másodlagos források
" Elemzés : komplex megközelítés, analízis, a legnehezebb
" Kritika : milyen következményekkel járhat
" Normativitás : jelentQs korlátok
" Ajánlások, következtetések
DE: nincs egyetlen domináns (kutatási) megközelítés (az elemzés a legkomplexebb)
MÓDSZEREK:
1. induktív
2. deduktív
-összeveti a hasonlóságokat és elemzi a különbségkeket
- a különbözQket összeveti és elemzi a hasonlóságokat
- fontos három kategóriának az elválasztása:
1. kormányzat (state, govement, public administracion, goveriance)
2. állam (politikai közösség + bürokrácia)
3. politikai rendszer (a haalomgyakorlás kontextusa, polity, politics, policy)
- kormányzat és a kormányzás elválaztása, az állam, mint egész része a kormányzatnak
 a középszintq igazgatási egységek szoros központi irányítás alatt állnak, ezekpénzügyi kereteit és törvényi szabályozását is a központ határozza meg. Közép-Kelet- Európa, valamint Dél- Európa országainak többségére is ez jellemzQ.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-2 19. század 2. óra 29 a mű acélgyártás adatbiztonság alap állattan analízis antroptöri anyagismeret 2 beugro brit töri descartes dimat economic policy építészettörténet épszerk4 értekezés a módszerről esszék formanyomtatvány földtan géptan gyakorlatok hónolás információelmélet kép kérdés válasz környezeti katalízis kötelező olvasmány közgazdaságtan fő áramlata lm görbe magatartás malinowski megtakarítás mikroökonómia munkavédelem nevelés órai jegyzet önköltség pénzügy i. ppt preromán segédanyag sejt standardizálás tóth tőzsde vegyes piacgazdaság