Bárdos Judit kötelező szöveg

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarSzabad bölcsészetFilmelmélet és FilmtörténetMontázsJegyzetekBárdos Judit kötelező szöveg

 HYPERLINK "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/bar1.html" \l "*#*"  INCLUDEPICTURE "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/barc.gif" \* MERGEFORMATINET 

Szergej Mihajlovics Eisenstein mennyiségileg is hatalmas, jelentõségét tekintve is óriási teoretikus tevékenysége sokat változott az évtizedek során (1923-ban közölt elsõ cikkétõl HYPERLINK "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/bar1.html" \l "1#1" 1 utolsó, befejezetlen írásáig, melyen 1948 februárjában, a halála elõtti órákban is dolgozott HYPERLINK "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/bar1.html" \l "2#2" 2). Egyre nagyobb terjedelmû anyagra terjedt ki figyelme; egyre bõvítette mûvészi példatárát, egyre több mûvészeti ágat és tudományos diszciplínát, a kultúra egyre nagyobb területeit vonta be kutatásai körébe (az európai mellett a japán és a kínai tradíciónak is kiváló ismerõje volt). De mindig ugyanaz a néhány alapkérdés foglalkoztatta: a montázs elmélete, a filmmûvészet sajátos eszköztára, "a mûvészetek szintézise", vagyis kölcsönös összefüggésük, leginkább pedig a mûvészi hatás problémája. Hogyan lehet a mûalkotással szuggesztív hatást gyakorolni a befogadóra? – ez izgatta mindenekelõtt. Nem az, hogy bizonyos gondolatokat, például forradalmi eszméket juttasson el a nézõkhöz (egyes korszakaiban persze ez is fontos volt), hanem az, hogy azok a gondolatok, amelyeket az adott film ki akar fejezni, azok az érzések, melyeket a rendezõ éppen fel akar kelteni, hogyan, milyen eszközökkel, milyen hatásfokkal idézhetõk fel a nézõben. Igazi esztétaként nem annyira a mit, mint inkább a hogyan iránt érdeklõdött. Teoretikusként "formalista" volt, amivel annyit vádolták, s e vád a harmincas évek végétõl már életveszélyes volt. (Gondoljunk mestere, Mejerhold, és – a Bezsin-rét forgatókönyvének írásában – munkatársa, Babel sorsára.) Az alábbiakban hatáselméletét és a tanulmányaiból kirajzolódó világképet szeretném elemezni. Végre anélkül, hogy méricskélnem kellene, beleillik-e egy kész sémába vagy nem. Ahhoz hasonlóan, ahogyan Szilágyi Ákos a Rettegett Iván rendezõjeként felmentette a történelem ítélõszéke elõtt (Szergej Mihajlovics, szabad vagy! HYPERLINK "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/bar1.html" \l "3#3" 3), magam is úgy vélem, nem azt kell vizsgálni, vajon igazolta-e vagy sem az önkényuralmat, hanem azt, hogy más kontextusban milyen elemzések lehetségesek. Ebben a tanulmányban tehát arra törekszem, hogy elfogulatlanul tárjam fel a teoretikus tevékenységének elsõ felére jellemzõ összefüggéseket. Baloldali és forradalmár volt, fõleg a mûvészet forradalmára. Marxista nem volt, szuverén világnézetét különbözõ gondolatkörök eszméibõl alakította ki. És formalista volt, idézõjel nélkül.
 INCLUDEPICTURE "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/barc1.gif" \* MERGEFORMATINET 
Mit jelent a „baloldaliság" a mûvészetben, a húszas évek elsõ felében? A forradalom oldalára álló baloldali mûvészek különbözõ avantgárd csoportjai magának a mûvészetnek a tagadását is célul tûzték ki – legalábbis kiáltványaikban, provokatív megnyilvánulásaikban, mûvészi pályájuk kezdetén. Úgy érezték, hogy elõször is rombolni kell, kidobni a polgári mûvészet „kacatjait": Majakovszkij ki akarja dobni Puskint „a Jelenkor Gõzhajójából", Dziga Vertov szerint „a filmgyártásnak nincs szüksége sem a lélektani, sem pedig a bûnügyi drámákra, […] sem a filmszalagra vett színházi elõadásokra", HYPERLINK "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/bar1.html" \l "4#4" 4 nincs helye a fiktív cselekménynek, csak az élet ellesésének. Vertov és Kulesov elvetették mind az európai, mind az 1917 elõtti orosz film sablonjait. (Csak az amerikai filmet ismerték el, sõt mintának tekintették, magas technikai színvonala és hatásossága, sikere miatt.) De minek a nevében, minek az érdekében? A filmesek esetében – mivel új mûvészetrõl van szó – körvonalazódik egy pozitív cél. A film nem „irodalmi váz plusz filmillusztrációk" (Vertov HYPERLINK "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/bar1.html" \l "5#5" 5), hanem „a filmtények megszervezése" a montázs segítségével. A cél tehát egy új filmnyelv, egy új filmtípus megteremtése. Ezt a célt szolgálták Kulesov montázskísérletei is. A húszas évek közepére, mint ismeretes, kialakult az orosz montázsfilm prototípusa, melyet Eisenstein, Pudovkin, Dovzsenko filmjei képviselnek (hagyományos cselekmény helyett történelmi-forradalmi tematika, egyéni hõs helyett a tömeg mint fõszereplõ, színész helyett típusfigura).
Visszatérve a húszas évek elejére, az irodalmi-képzõmûvészeti-színházi avantgárdokban nem fogalmazódik meg pozitív program. Sem az, hogy milyen tartalmúak, tematikájúak legyenek az új mûvészet alkotásai, sem pedig az, hogy milyen világnézet tükrözõdjék bennük. Ez a sokféle irányzat egymás mellett élésének korszaka, világnézeti hegemónia nélkül. A forradalmi ideológia legfeljebb deklaratíve, a jelszavak szintjén van jelen, de még ezen a szinten sem kötik össze a marxizmus filozófiájával, ahogyan az esztétikát sem a realizmus elméletével. A forradalom inspirálta és lelkesítette a fiatal mûvészeket, elkötelezték magukat mellette. Hangoztatták, hogy új korszakban élnek, melynek újfajta mûvészetre van szüksége. Milyen legyen az – ez meghatározatlan maradt.
Több irányzatban közös volt az addigi mûvészeti sémáknak, sõt magának a mûvészetnek a tagadása. Mejerhold például Sztanyiszlavszkij színházával, a beleérzõ színészi játékkal szemben fogalmazza meg a maga „biomechanikáját". „A poetizált gép képzete, nemcsak a színésznek, hanem általában véve az embernek a biomechanikai tökéletessége, a mechanikai elvek szerint megszervezett ember, a mechanizált élethez adaptált ember eszménye valójában a kor legnépszerûbb eszméjéhez kapcsolta a biomechanikát: a mûvészet elvetéséhez. Az embert gépnek tekintették, amelynek meg kell tanulnia tökéletesen kontrollálni önmagát: a színháznak pedig az a feladata, hogy élenjárva megteremtse és az egész társadalom számára demonstrálja a tökéletes emberi mechanizmust" – foglalja össze Fodor Géza. HYPERLINK "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/bar1.html" \l "6#6" 6 Utópiaként pedig Mejerhold szeme elõtt is, mint Kulesov, Vertov és a FEKSZ-csoport vagy Majakovszkij szeme elõtt, az „amerikanizmus" lebegett, mely nem átfogó világnézet. HYPERLINK "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/bar1.html" \l "7#7" 7 Csak annyit jelent, hogy az akkori Szovjetunió elmaradott viszonyai között élõ mûvészek mintának, követendõ példának tekintették a jól szervezett, technikailag magasan fejlett Amerikát. Tanuljuk meg tõlük a technikát, a mûvészi technikát is, lessük meg a titkot: mitõl olyan sikeresek – ez volt az álláspontjuk, ideológia nélkül. Néhány évig arról álmodoztak, hogy nemsokára utolérik Amerikát, ahogyan arról is, hogy Moszkvában épülnek majd fel a hipermodern képzõ- és iparmûvészet forgó, csupa üveg csodái (például Tatlin: A III. Internacionálé emlékmûvének modellje).
Mielõtt bemutatnám az Eisensteinhez szellemileg közelálló FEKSZ-csoportot, nem hagyhatom említés nélkül azt a tényt, hogy a szovjetunióbeli avantgárd irányzatok nem állnak egyedül a világban. Csaknem minden irányzatra jellemzõ minden addiginak, de különösen az akkor éppen virágzónak a radikális tagadása. (Az orosz századelõn a szimbolizmus – Blok, Balmont, Brjuszov költészete, Belij prózája – volt az egyik kiemelkedõ irányzat, ezért sokszor úgy fogalmazták meg a szembenállást, hogy a „képiség", az „obraznoszty" az, amit ki kell zárni az új mûvészetbõl.) E tagadás, a közönség meghökkentésének vágya, valamint a mozgásnak, a sebességnek és a modern technikának a csodálata, sõt kultusza jellemzi a futurizmust. Mindazok az orosz irányzatok, melyekre utaltam, közeli rokonságban állnak az olasz futurizmussal.
A petrográdi FEKSZ-csoport ismertebb tagjai Kozincev, Trauberg és Jutkevics. HYPERLINK "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/bar1.html" \l "8#8" 8 Színházi elõadásokat rendeztek (olyan Gogolt, mely éppoly kevéssé emlékeztetett Gogolra, mint Eisenstein 1923-as Osztrovszkij-rendezése Osztrovszkijra), majd õk is áttértek a filmrendezésre. Többféle kapcsolat fûzte õket az orosz formalista iskola irodalomtudósaihoz, gondolati rokonság is, és személyes kapcsolatok is (Tinyanov és Sklovszkij forgatókönyveket írt számukra). HYPERLINK "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/bar1.html" \l "9#9" 9
1922-ben kiadott Excentrizmus címû kiáltványuk HYPERLINK "http://emc.elte.hu/~metropolis/9803/bar1.html" \l "10#10" 10 a futurista kiáltványokra emlékeztet. A felfokozott, extrém stílusú, vad ritmusú szövegben a szerzõk tagadják a mûvészet addig érvényes fogalmát, a rendezõ és a színész együttes munkájára épülõ színházat, a kép keretén belül maradó képzõmûvészetet (ez a valóságba közvetlenül beolvadóval áll szemben), a szentimentálisnak tartott lélek- és jellemábrázolást. A mindennapi élet részévé, alkalmazott technikává, hasznossá váló mûvészetet állítják ezzel szembe. Az excentrizmus célja az erõteljes, sokkoló hatás, a „ritmikus dobolás az idegeken", eszközei az attrakciók, a trükkök és a szélsõségesség: mimika helyett grimasz, szó helyett kiáltás, mozdulat és gesztus helyett akrobatikus mozgás. Az addig alantasnak tartott mûfajokat becsülik sokra és tartják elõdjüknek: az akrobatikát, a ponyvaregényt, a plakátot, a cirkuszt, a bûvészmutatványokat, a jazzt, a music-hallt (ezek nem voltak mindennaposak a korabeli szovjet kultúrában, itt is az elvek és a gyakorlat közti szakadékról és az amerikai mintáról van szó), és az új, vonzó látványosságot, a mozit. A csoport 1924-ben megszûnt, mindegyikük a maga útját kezdte járni. Jutkevics Moszkvába költözött, a Proletkult színházában kezdett dolgozni.
 INCLUDEPICTURE "http://emc.elte.hu/~metropolis/vonal.gif" \* MERGEFORMATINET 
* A tanulmány a Magyar Mozgókép Alapítvány támogatásával készült.
Külön köszönet Bárdos Juditnak A tõke címû Eisenstein-írás szövegének kontrollfordításáért és gondozásáért – a szerk.
1 Eisenstein, Szergej Mihajlovics: Montazs attrakcionov. (1923) In: Eisenstein, Szergej Mihajlovics: Izbrannije proizvegyenyija v sesztyi tomah. Moszkva: Izdatyelsztvo „Isszkusztvo", 1964–1969. (A továbbiakban: Izbrannije proizvegyenyija.) II. (1964.) pp. 269–273. Magyarul: Az attrakciók montázsa. In: Novák Zoltán (szerk.): Filmesztétikai szöveggyûjtemény. I. Budapest: Tankönyvkiadó, 1977. pp. 253–257.
2 Cvetovoje kino. (1948) In: Eisenstein: Izbrannije proizvegyenyija III. (1964) pp. 579–588. Magyarul: A színes film. In: Filmesztétikai szöveggyûjtemény II. pp. 116–125.
3 Szilágyi Ákos: Iván árnyékában. Filmvilág 41 (1998) no. 1. p. 13.
4 Vertov, Dziga: Kinokok. Fordulat. (1923) Elsõ megjelenés: LEF (1923) no. 3. (ugyanabban a folyóiratszámban, amelyben Eisenstein Az attrakciók montázsa címû cikke megjelent), magyarul ld.: Cikkek, naplójegyzetek, gondolatok. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1973. p. 33.
5 ibid. p. 19. Dziga Vertov a Filmszem és a Filmigazság címû híradók készítése közben szerzett tapasztalatait általánosítja ebben az írásban és a Filmszem-csoport programját kezdi körvonalazni. („Kinok" jelentése: filmszem.)
6 Fodor Géza: Bevezetõ (Vszevolod Mejerhold A jövõ színésze és a biomechanika címû írásához). Színház 28 (1995) no. 1. pp. 41–42.
7 Az amerikanizmusról ld: Bárdos Judit: A kiáltvány sem ég el. Filmkultúra 23 (1987) no. 1. pp. 3–9.
8 Néhány dokumentumot a csoportról (Sklovszkij, Tinyanov, Nyedobrovo és Bulgakova írásait) ld. Filmkultúra 23 (1987) no. 1. pp. 16–39.
9 E kapcsolatokról ld. Bárdos Judit: Kamera és toll. A húszas évek szovjet filmelméletérõl. Filmtudományi Szemle különszáma. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1979.
10 Az Excentrizmus címû kiáltvány két részlete megjelent: Filmkultúra 23 (1987) no. 1. pp. 10–15.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2004 ábra alapfogalmak általános kémia analízis dolgozat anyagismeret 2 ápolástan asdf beszerzés biztonságpolitika deklaratív programozás diszkrét matematika dns eupol fizikai+kémia fogaskerék hajtás fotó gyak internet jog karinthy képek kognitív disszonancia közgáz kultur labor lengéstan leon festinger madarak médiakutatás menedzsment miskolc munkavédelem nemzetközi gazdaságtan numerikus öko 1 őskor példasor v pót ptk regterv segédanyag sejtbiosz szakdolgozat szamitogep szerződés tartalékidő urbanisztika vám vízép xls