Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Nomadizmus a 21. században

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarNéprajzBevezetés Az Antropológiába II.Nomadizmus a 21. században

2009.05.30 14:54:37
(10)
Szerző: Nagyné Séra Katalin
Cimkék: nomadizmus, etnológia, afrika


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.

Bevezetés az antropológiába II.
2008/2009-es tanév II. félév
Gleszer Norbert






Régi Tamás:
Észak-kenyai nomadizmus a XXI. században. Paló példája
(Tabula 8. évf. I. szám, 2005)












Készítette: Nagyné Séra Katalin
I. évf. minor

Tartalom:

1. A nomadizmus meghatározása, általános jellemzQi, területei
2. Afrika, Kenya és a törzsek világa
3. A tanulmány ismertetése
4. Képek
5. Felhasznált irodalom


























1. A nomadizmus meghatározása, általános jellemzQi, területei
Az állattartásnak az a formája, melynek során a nyájakat legelQrQl legelQre hajtva, egész évben elsQsorban legeltetve tartják. A hozzá kapcsolódó életformában az állattartó közösségek települése is mozgékony, a nyájvándoroltatás igényeihez igazodik. Nomadizmusról csak akkor beszélhetünk, ha az egész éves extenzív legeltetQ tartás és a közösség vándor, ill. szállásváltó életformája együttesen megvan. A nomadizmus tiszta formájában voltaképp ritkább, elsQsorban sivatagi, félsivatagi, ill. száraz-sztyeppi területen fordul elQ, ott, ahol a növényföldrajzi talaj- és helyrajzi viszonyok nem teszik lehetQvé, hogy a legeltetQ állattartás és a földmqvelés  ami csak a vízforrások körül, ill. öntözéssel lehetséges  egy üzem szervezeti keretébe illesztetten létezhessenek, ellenkezQleg: szervezeti-térbeli elválásuk szükségszerq. A nomád állattartás és település azonban elterjedésterületének jelentQs részén különbözQ mértékben kapcsolódik növénytermesztéshez, de a nomád gazdaság túlsúlya esetén a növénytermesztés alárendelt szerepq. Ezt a gazdaságilag, életformában, településben nem tiszta nomadizmus mqvelQit nevezik félnomádoknak. Az elnevezés azonban gyqjtQfogalom, mert a földmqveléssel való kapcsolódás egész variációs skáláját magában foglalja. A nomád területek fQ állatai a juh, a ló, a szarvasmarha, a teve, máshol teherhordó állatként a szamár. A sertés és a baromfi általában hiányzik.
MegkülönböztethetQ nagy nomád kultúra, melyeknél a nomád gazdaság túlsúlya nagy közösségek életét, társadalmát és értékrendszerét szabja meg. Illetve van a kisebb csoportok, családok paraszti kultúrájú nomadizmusa.
„A nomadizmust korábbi felfogásokkal szemben ma már általánosan elfogadottan viszonylag kései és kifejlett gazdasági formának tartja a szaktudomány. A nagy nomád kultúrák keletkezését, ill. a nomadizmus számottevQ elterjedését nem adatolják korábbra, mint az i. e. 2. évezred: bár elQtörténetük még nem eléggé feltárt. Nem foglalható állás abban a kérdésben, hogy a föld egy helyén keletkezett-e és onnan terjedt el a nomadizmus gyakorlata. A nomadizmus fQ jelentQsége abban áll, hogy a maga sajátos termelQtechnikájával elQször vonta be a föld hatalmas térségeit a termelQ gazdaságba (olyan területeket, amelyeken addig legfeljebb zsákmányolás, gyqjtögetés-vadászat folyt), vagyis az emberi gazdaság nagymérvq extenzív bQvítését eredményezte. Egyúttal az elsQ jelentQs specializálódott termelést, társadalmi munkamegosztást jelentette. SzámottevQ szerepe volt a nomadizmusnak egymástól távoli területek közti gazdasági kereskedelmi kapcsolatok megteremtésében, fenntartásában, bQvítésében is. Másrészt az ókor óta ismertek nomád birodalmak és földmqves államok példái, s hogy a nomádok nemegyszer hoztak pusztulást is letelepedett földmqves népekre, ill. kultúrákra. Az utolsó nomádok letelepült foglalkozásokra való áttérése korunkban zajlik (É-Afrika, Közép-Ázsia): ezzel a nomadizmus történeti pályafutása lényegében befejezettnek tekinthetQ.
A XXI. században is a világ több pontján fellelhetQ a nomád, félnomád életmód. Van, ahol erQteljesen hatott rá a modernizáció és ezek a közösségek elQbb, vagy utóbb beolvadnak a közeli városok lakosai közé. Van, ahol megfér egymás mellett a modern és az archaikus, és néhány közösségnél sokkal erQtejesebb az Qsi életforma fennmaradása, mint máshol.
Nomád életmódot folytató közösségeket találhatunk Ausztráliában, Dél-Amerikában (Peru, Chile, Bolívia…stb.), Ázsiában. „Mongóliáról a legtöbb embernek a jurta, a nomádok hajléka jut eszébe, ami nem csoda, hiszen a mongol vidéki lakosság közel kétharmada még mindig az Qsi sátorban lakik, és lakói nagyállattartó életmódot folytatnak. & A családok jórészt önellátásra rendezkedtek be, állati eredetq termékeiket feldolgozzák, csak a felesleget értékesítik a piacon. A negyedik terület, ahol fellelhetQ a nomadizmus, Afrika.

2. Afrika, Kenya és a törzsek világa
Az afrikai kontinens nagy részét jellemzi a nomád életmódot folytató, egymással lazább, szorosabb kapcsolatban lévQ közösségek, törzsek világa. Talán mindenkinek eszébe jut azonnal a bantu, vagy a busman törzsközösség. Mellettük jelentQs közösségeket alkotnak Kenya, Etiópia és Szomália területén a maszaiok, a kikujuk, az el molok, és a turakana népcsoport. A nomád életmód hagyományaként jellemzQ közöttük az Qsi, természeti vallás követése, a hagyományok tisztelete, fellelhetQ az animizmus és a totemizmus is. Nyelvi sokszínqség jellemzi a kontinenst és példaként Kenya területét is, ahol több, mint 15 dialektus található.
A tanulmányban szereplQ terület, Észak-Kenya nem idegen a magyar terepkutatás szempontjából, hiszen Gróf Teleki Sámuel az 1887-1888-as években vezetett többek közt erre a területre expedíciót. Nevéhez fqzQdik a Teleki-vulkán, a Rudolf-tó (ma: Turkana-tó) és a Stefánia-tó (ma: Chew-Bahir-tó) felfedezése. A területen élQ népcsoportokról részletes leírást adott, fQként a maszaiokról és a kikuyukról, de olvashatunk a turkanákról is.


3. A tanulmány ismertetése
Régi Tamás 1999-ben végzett terepmunkát Észak-Kenya és Dél-Etiópia területén. Tanulmányában azt vizsgálja, hogy a mai afrikai társadalmak hagyományos tudományos eszközökkel történQ vizsgálata releváns-e még és továbbra is megfelelQ választ szolgáltat Afrika jelenlegi társadalmi kérdéseire, vagy új megközelítés kellene? Az új jelenségek (pl. áram, TV) alapvetQ változásokat idéznek elQ a hagyományos társadalmakban. A változás mindig folyamatos volt, de az utóbbi 30 évben felgyorsult. Régi Tamás tapasztalatai szerint új antropológiai nyelvezetre, gondolkodásra, új fogalmi rendszerekre lenne szükség. Egy konkrét csoport életének bemutatásával világít rá a változásokra.

3.1 A társadalomszervezet kérdései Észak-Kenyában
A terepkutató nem mindig a szakirodalom által lejegyzett társadalmi építménnyel találkozik. Lejegyzi az új jelenségeket, variációkat. A csoportokat a mindennapok tevékenységeiben keresi, nem elvont fogalmak alapján. A csoport határai nem átvághatatlanok és a közösségek mozgása átvághat etnikai és területi határokat is. A kelet-afrikai pásztortársadalmak esetében döntQ szerepe van a folyamatnak és a mozgásnak. Egy közös cél érdekében létrejövQ csoport ha fontosnak is tartja a közös Qst és a törzsi egységet, mindez nincs hatással a mindennapi mqködésre. Régi Tamás számára fontosabb volt a mikroközösség, mint a fiktív nagyközösség vizsgálata.

3.2 A palói turkanák társadalomszervezete
A legnagyobb csoport, mely ugyanabból a népbQl találkozhat, bizonyos események alkalmával gyqlhet össze, pl.: háború, esküvQ, városi tömeg. Az utóbbi 30 évben a városok körül sokszor elmosódnak a vérségi, etnikai határok, mivel egy új sorsközösség alakult ki, a szegények. Léteznek hagyományos csoportok, kik elszórtan, nagycsaládokból álló, egymással együttmqködQ településeken élnek, és léteznek a városokra utalt csoportok, kik folyamatosan kapcsolatban vannak a várossal. Paló az elQbbihez tartozik. Társadalmuk alapszervezete az ún. manyatta, a férfijogú nagycsalád. A településközösség változhat az esQs évszakban, mikor is más turkana családok telepednek le a területre és ez a beavatások, esküvQk idQszaka. Változhat, ha a férfi állataival elvándorol legelQt keresni. A manyattában a döntéshozó a férfi, családja köteles engedelmeskedni neki. Poligámia jellemzQ közöttük, a férj igyekszik minden eszközzel fenntartani az egyenlQsŠÀÁÍÎM Y l ö ÷

~
€
†
Ê



r
v
°
ð
ò
ö
ø
ÐÒUXYâ"ˆŠüðåðÜÓËÄüÀ¸±ªü¦À¦À¦À¡¸¡œ—‡{wskckc[h
®h’F6h
®hÛ6h
®h
®6hÛh
®jh’F0J5UhÛhÛ6h’FhÛ6 hÛ5 hçb5 h'm´5h'm´

h'm´h'm´

h'm´hºÀhçbhçb5hçb

hºÀhºÀhºÀhºÀ5hºÀ5CJaJhºÀ5CJ,aJ, hºÀhºÀCJ0aJ0hºÀhºÀ5CJ,aJ,hºÀ#!—
€
Ê

F
H
J
L
N
P
R
T
V
X
Z
\
^
`
b
d
f
h
j
l
n
p
÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ dhgdºÀº„„þþþp
r
ü%**f*T/¾2-7¸;º; <@TBTrT¬T0_2_‚_ðh#ú%ü%w&š(œ(¢)¤)¦)****d*f*r+ˆ+-R/T/†/¸/¸2¼2¾2À2ô2ø26 6×67-7 7P7T8¶;¸;º;¼; <6=:=d?Æ@÷ðáÝÙÑÙÌÀÌÀټټ·¯ª¦Ý¦¢¦¢Ý¢žÝ·™ž•ݕݢ·Ý‰Ý‰·‰}‰}hÉ7PhÅuøhÂ

$5hÂ

$hÅuøh'm´5hç1À h²vÇ5h²vÇhHhÃI, h4~5hÃI,hÃI,5 hs$5h4~jhºV+0J6U hºV+6h'm´hçb6hºV+h'm´jh
®h
®0J5U

h
®h
®h
®hÛ60éget asszonyai közt. A feleségek külön házakban élnek, ahová a férj bármikor betérhet és az asszony köteles Qt kiszolgálni mindenben. De az asszonyok mégsem teljesen egyenlQk. A legtöbb joga az elsQ feleségnek van, de mindegyiküket felülbírálhatja a férj anyja, ha velük lakik. Ha valamely feleségnek nem születik elég lánya, adoptálhat a másik feleségtQl, ekkor a lánygyermekkel járó jogok az új anyára szállnak, a mostohalánya anyjaként kezeli Qt. A feleségek dolga a házépítés, a vízhordás, a tqzifagyqjtés és a gyqjtögetés. A férfiak az állatokra figyelnek és a közösség vitás ügyeirQl tanácskoznak. A fiatal fiúk és a lányok a fejésben segítenek, a felnQttek keze alá dolgoznak. A gyermeknevelésben a férfi is részt vesz, inkább a fiúkkal foglalkozik. A gyerekek fQleg a természetbQl tanulnak.

3.3 A palóiak gazdasága
3.3.1 Termelés és tulajdon
Az élelem nagy részét az akácia bogyói és a kecsketej jelenti. Kecskét, birkát, szamarat tartanak, a legelQ a közösség tulajdona. A területen 2 vízlelQhely található, egyiket csak a turkanák használják, másikat a környezQ csoportok is. A halászat nem számottevQ, de azt kizárólag a férfiak végzik. Csónakkal nem rendelkeznek, így csatlakoznak olyan manyattákhoz, akiknél van. A városokban nagy becsben tartják a turkana nQk által készített faszenet, errQl híresek a környéken. Nem végeznek földmqvelést, minden növényi táplálékot, eszközt, vagy fémet a közeli városból, Loiyangalaniból szereznek be. Az állat tulajdonjogával a férfi rendelkezik, a nQnek csak használati joga van. Az állatállományt nem egy helyen tartják, nehogy járvány esetén mindegyik elpusztuljon, hanem más családoknál helyezik el Qket. Egyes elszegényedett családok bértartásból élnek. A feleségek tulajdonai, ékszerei reprezentációs célokat szolgálnak. Újfajta tulajdonként megjelent a pénz is. A faszén eladásából származó jövedelem a nQket illeti, a férfi ehhez nem nyúlhat, a nQ arra költi, amire akarja. Más forrásból származó pénz sorsa felett közösen döntenek. A közös pénzt valamelyik feleség házában tartják egy dobozban, ám a nQk a saját pénzüket egy bQr tokban tartják, ami az övükön lóg. Ám hiába jelent meg a pénz, az értéke nem ér fel az állatok értékével.

3.3.2 Elosztás, csere és kereskedelem
A legjellemzQbb gazdasági interaktus a menyasszonyváltság. A vQlegény és a baráti köre adja össze, mértéke a menyasszony családjának méretétQl függ, mivel a váltságot szétosztják a családtagok közt. Természetesen állattal kell fizetnie a vQlegénynek, de nem kell egyszerre megtennie, ráér késQbb is kiegyenlíteni a tartozást . A váltság egy részét a vQlegény le is dolgozhatja a menyasszony apjánál. A menyasszonyváltság tényébQl következik, hogy a férfi legjobban a lánygyermekeknek örül, mivel ha kevés lány születik a családban, elszegényedhetnek. A lányokra veszélyek is körülveszik, mivel gyakran elQfordul, hogy más törzsbeli elrabolja a lányt és ha már a felesége, akkor a lány nem térhet többé vissza családjához, törzséhez. Ha a lány megbetegszik, mikor már asszony, nem tud dolgozni, vagy meghal, akkor az apa köteles valamennyit visszafizetni a menyasszonyváltságból és a két család között egy idQre megromlik a viszony. Ha a férj hal meg, az elsQ felesége hozzámegy valamelyik sógorához, ha az is úgy akarja. Ha nem ez történik, akkor a legidQsebb házasulatlan fiúval vezetik a családot, amíg a fiú meg nem nQsül. Harmadik lehetQségként gyermekeivel együtt elmegy valamelyik családtagjához.
A levágott állatot a nagycsaládban osztják fel, néha ajándékoznak más családoknak is. A felesleges halat szintén szétosztják. A családon belüli elosztásnál élQállat tekintetében fontos az öröklés. Az állatállomány nagy részét a legidQsebb fiú kapja, de mindenki részesül valamennyi részben.
Aki fizikailag már nem tud dolgozni, az tanítja, hogyan kell.
A faszéngyártáshoz a következQ dolgok szükségesek: tudás, fizikum, szamár és nyereg. Ha nincs szállítóeszköze (nyereg), akkor kölcsön kér valamelyik más családból és az eladott áru értékében megállapodás szerint részesül a kölcsönadó fél. A faszenet Loiyangalaniban bonyolítják le, ahol a turkana asszonyok áruja nagy megbecsülésnek örvend.

3.4 Végkövetkeztetés
Paló tárgyi kultúrája nem érintetlen a város hatásától, de az onnan beszerzett tárgyak hiánya kivételes esetben okoz zavart a kultúrában. Csak a halászathoz kell segítségül hívni más palói, vagy Palón kívüli családot. Területeik közösek, az egyénnek közösséghez való viszonya fontosabb, mint az áruért kapott készpénz. A feszültség a lokális közösségnél figyelhetQ meg, ugyanis a kormány és a turisták gazdasági egységként kezelik a turkanákat és ez személyekre szól fQleg, nem a közösségre. A modernizáció nem kezeli egyenértékqként a személy, a családot és a közösséget. (Segély: fejadag. Turista: fotóért pénz a személynek) A társadalom ezt próbálja kezelni, mivel nem tudnak csoportként fellépni a piacon. De amíg állat van a csoport gazdaságában, addig a személyi vagyon megfér a fontos közösségi javak mellett. Így kiegyenlítQdik a személy és a csoport közötti feszültség. Specializálódó nomadizmus alakul ki.

A Mellékletben a tanulmány végén interjúkat olvashatunk és egy tárgylistát manyattánként.


4. Képek




















5. Felhasznált irodalom
Magyar Néprajzi Lexikon IV. kötet Nomadizmus címszó
 HYPERLINK "http://mek.niif.hu/02100/02115/html/index.html" http://mek.niif.hu/02100/02115/html/index.html
Obrusánszky Borbála: A mongol népek története, 2005, (182, 184)
Régi Tamás: Észak-kenyai nomadizmus a 21. században. Paló példája In: Tabula 8. évf.
1. sz. 2005. (71-90)
Régi Tamás: Nomád gazdaság Kelet-Afrikában In: Korunk 2001/2 Ápr. (Afrika-rezervátum?)
 HYPERLINK "http://www.korunk.org/korunk/?q=node/8&ev=2001&honap=4&cikk=6558" http://www.korunk.org/korunk/?q=node/8&ev=2001&honap=4&cikk=6558
Wikipédia, a szabad enciklopédia, Teleki Sámuel címszó
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Teleki_Sámuel_(utazó" http://hu.wikipedia.org/wiki/Teleki_Sámuel_(utazó)
Wikipédia, a szabad enciklopédia, Kenya címszó
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kenya" http://hu.wikipedia.org/wiki/Kenya


A képek a  HYPERLINK "http://www.phototravels.net" http://www.phototravels.net oldalról származnak, a zászló és a címer a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kenya" http://hu.wikipedia.org/wiki/Kenya oldalról.
Magyar Néprajzi Lexikon, IV. kötet (http://mek.niif.hu/02100/02115/html/index.html)

Magyar Néprajzi Lexikon IV. kötet (http://mek.niif.hu/02100/02115/html/index.html)

Obrusánszky Borbála: A mongol népek története (2005) 182. old.
Obrusánszky Borbála: A mongol népek története (2005) 184. old.



Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

Cimkefelhő

2. 2008/2009-1 5.előadás 6. adatbiztonság adóellenőrzés aggregált kereslet árupiac bioinformatika bogarak dettre gábor diák durkheim élete éptöri etikett eu ismeretek feudalizmus finance gazdasági matematika glikolízis gótika iii gyep növényzet információs társadalom innováció kefo német felvilágosodás órai dia öko1 pcd példasor v pénzügyek political science politikai szociológia posztmodern sportjog statisztika i. stilisztika tanenbaum társadalom történet ter.védelem teszt turizmus szak üzleti kommunikáció választások váll. pü. vállalat helye vésés vizsga vizsgakérdések