Zoboralji hímzések

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarNéprajzNéprajzi Csoportok, Regionális KultúrákZoboralji hímzések

Néprajzi csoportok, regionális kultúrák
Mód László
2008/2009-es tanév


Referátum:
Kocsis Aranka: Zoboralji hímzések















Készítette: Nagyné Séra Katalin
néprajz minor
I. évf.


A XX. század elsQ felében Zoboralján a régies hímzés volt divatban, mikor más területeken az újabb fajták is kezdtek eltqnni. Zoboralja ekkor peremvidéknek számított, mind földrajzilag, mind kulturálisan, gazdaságilag és nyelvi elszigetelQdés volt jellemzQ. Kitörési lehetQségnek az úgynevezett summás járás kínálkozott, amikor is dunántúli uradalmakba jártak el dolgozni, és a dologtalan téli hónapok alatt volt idQ a szövésre, fonásra, hímzésre és az egyéb asszonyi munkákra. A holt idQ és az a tény, hogy a lakosság nagy része idegenben dolgozott, erQs vágyat ébresztett az emberekben önazonosságuk megQrzésére. Emellett a summás munka által kínált anyagi lehetQségek sajátosan díszessé tették a viseletet.
Eleinte nem volt olyan egységes a viselet, az 1900-as évek elején kezdett kialakulni a klasszikus értelemben vett „zoboralji” viselet. Ez az 1950-es évekig szinte teljesen változatlanul fennmaradt.
A viselet alapja a kendervászon volt, melyet aztán hímeztek. Mivel Zoboralján a földek soványak voltak, kevés kender termett. A szegényebb családok asszonyai Mátyusföldön vállaltak részes munkát, például tilolást és a termett kenderbQl ötöd, vagy tized részt is kialkudtak maguknak. Ilyenkor pajtában, vagy istállóban aludtak, száraz koszton éltek, és munkájuk eredménye 30-40 kg-nyi megtört kender volt, melynek igen örültek, és megbecsülték. A munka ideje 2-3 hét volt, s Mátyusföldön már várták Qket: Gyünnek már a cserehátyi nenék!
A házaknál, családoknál mindig több kendert tartottak, mint az éppen szükséges, tartalékoltak lakodalomra, temetésre, egyéb családi eseményekre.
A kelengyét 3-4 évvel a várható férjhez menés elQtt elkezdték készíteni. Ez a következQ darabokból állt: 15-20 vászoning, 20 pendely, 6 dísztelen ágyonvaló, 2-3 hímzett ágyonvaló, 9 vánkos, 1 dunna, 1 derékalj, 12 törülközQkendQ, 10 zsák, 2 nyersvászon batyuzó lepedQ, 2 finomabb vászon batyuzó lepedQ. Ezeket közszemlére állították, amivel a család tehetQsségét és a lány ügyességét reprezentálták. Sokszor még a készítés közben is nyitva volt az ablak, el volt húzva a függöny és a hímzés, varrás is közszemlére volt téve, aki arra járt, megnézte, esetleg megkritizálta a munkát.
A gyermekágyas lepedQ hímzése fehér színnel történt, a halotti lepedQ szintén. Az úgynevezett menyasszonyi lepedQ hímzése a 30-as évekig maradt fenn, utána már nem volt szokásban a készítése.
A vászonhímzések szépségére elQször Kodály Zoltán figyelt fel. Egerszegen hímzett nQi ingeket gyqjtött, ezek a Néprajzi Múzeumba kerültek. Leírása közt olvashatjuk: „Az emberek éneke olyan, mint az ingük: nincs varrás rajta. Az asszonyok ’váhegyei’ azt a hangulatot keltik, mint a nótáik. Különösen a régi selyemvarrások. Úgy látszik, családi kedvtelések vannak egyes hímzések iránt…”
A könyvben található mintarajzok 1983-1987 közötti gyqjtésbQl származnak, a 20-as, 30-as években készültek. Megmaradásuk a befektetett munka emlékének és a folklórcsoportok megjelenésének és tevékenységének eredménye. Mint már említettem, az ingek hímzése nem volt egységes, csak az 1900-as évek elejétQl váltak azonossá a bezártság és a mi tudat hatására. Az így kialakuló klasszikus zoboralji ing a következQ jegyeket mutatta:

NQi ing

Volt az úgynevezett fé ing , mely egy mellévarrott ujjú rövid ing volt, egyenes ujjal, csuklóban nyitva. A váll és az ujj alja hímzett volt.
Az „egísz ing” hosszú ing volt, mely szintén mellévarrott ujjú ing volt, egyenes ujjal, csuklóban nyitva, váll és ujj-alji hímzéssel.
A vállhímzés hármas tagolású volt, lapos- és keresztöltések alkották a mintát. Az adott motívum ismétlQdött az ujj alján.
Az ujj alján található hímzés szintén hármas tagolással a vállhímzés ismétlQdése volt. A fQminta szálvonásos varrással készült (szálvonásos=vagdalásos= metélís ). Színe fehér/fekete, vagy fehér/sötétkék volt a DK-i falvakban.
A vállhegy hímzése az ÉNY-i településeken (hegy megetti és víz megeti falvak) színes volt (piros, kék, zöld, lila, vagy a három szín kombinációja).
A Kodály-gyqjtemény ingei némileg eltérnek ezektQl (pl.: csuklóban zárt, csak vállhímzés), de ez a fajta hamar kikopott a viseletbQl.
A különbözQ hímzések természetes határa a Zobor-Zsibrica hegyvonulat. Az ÉNY-i és a DK-i hímzés egyesülésébQl jött létre a zoboralji ing.

Férfi ing ( embering )

Korábban ezt n ‘ § È É Ð ý þ
e
o
Œ

֑*h–~,r à €#0%>%@%B%D%v%‚%<&E&€)¾)v+¬-®-À-Æ-Ö-üóêÞêüÚÒüÚÊüƾ¶¾²®ª¦ž¦š’Š’‚šzšzšzšvšnvfhEho@Ì6hEho@Ì5ho@ÌhEhZE6hEh'z#5hEhÓh 5hEhZE5hZEhEhÓh 6hÓh h¥vÆhC)hõhEhF ï6hF ïhK<h¬
Ih©oBh©oB5jhÍHSUhX¹h©oBh©oB5CJ,aJ,h©oB5CJ,aJ,hX¹5CJ,aJ,h©oB(.%0%D%¾&x(®-´DEòEÞG8KÔSýýýýýýýýýýýý

ÔSþa fajta inget is díszítette hímzés, bevarrott szabása volt, ujja nyitott. Az ujjhímzés fehér metélíses fQmintából és laposöltéses peremdíszekbQl állt. (Ma ilyen inget a Szlovák Nemzeti Múzeumban, Túrócszentmártonban láthatunk.) A viselet a 10-es, 20-as években kikopott.

DíszlepedQ

Fehér metélíses minta díszítette, mint a nQi ingeket. A fQminta lehetett: almás, vízfolyásos, koporsós. A vászonszéleknél összefogó kötések láthatóak.

Vállhegy hímzés

Ez egy régies vonása az ingeknek. Tömött volt, a minta váza nehezen volt kivehetQ. A környezQ szlovák vidékeken is hímezték, de a zoboralji tagoltabb, visszafogottabb volt. Kedvelt volt az elQ-, a gép-, és a négyzetöltés. A különbözQ öltésmódokból sorokat rendeztek egymás mellé. Az ingujjaknak csipkézett hatása volt. (Fogasöltés=görbicske=lúdszem=lúdláb=csavargó, keresztöltéssor=tatárka, szálánvarrott öltéssorok=írás után sugár=sugár=vetís) A szálánvarrott öltéssorok a középmintát választották el a peremtQl. Az egyesülési folyamat ellenére maradtak különbségek a hímzésekben. Ezek a következQk:
DK-i falvak ÉNY-i falvak
- hosszúing: fehér metélís , peremminta - eredetileg is színes volt, de jobban
maradt fekete, vagy sötétkék elszínesedett, ám egyszerre csak
max. 3 színt használtak
(pl.: Egerszeg: piros+kék
kék+zöld
lila+fekete
piros+fekete
- selymet nem használtak, szQr, vagy szQrös ingek - a selyem kedvelt anyag volt
voltak (szQr: gyapjúfonállal hímzett rövid ing. A
legértékesebb egész Zoboralján. Anyaga batiszt,
vagy gyolcs. Kedvelt volt a kontrasztos hatás, finom
alapanyag+durva fonalú hímzés)
- metélís helyett inkább keresztöltés - az elQ-, és négyzetöltés a kedvelt
- középminta legtöbbször keresztöltéssel - középminta inkább laposöltéssel
és a választóvonal is

A varrásnál számolták a szemeket és az anyag szálait is, így különböztettek meg mintákat, például: 16 szemes minta, 18 szálas minta& stb. Naturalisztikusan ábrázolt növény mindössze kettQ van, a DK-i falvakban: rúzsás  hereleveles és rúzsás  tulipános . A geometrikus minták szinte kizárólagosak voltak.
A lyukhímzés (kivarrott csipke=kolonyi csipke) ünnepi darabokon volt található: vállkendQn, fejkendQn, fQkötQn, fqzQvégen (konty alá kötött masnin), jegykendQn, kötényen ( erva ), férfiingek gomblyukpántján. Kolonyi csipkének is nevezik, mivel a lyukhímzés mesterei a koloni asszonyok voltak, megrendeléseket is kaptak a szomszéd falvakból. A koloni íróasszonyok ceruzával rajzolták elQ a mintát csomagolópapírra, vagy a gyolcsra. Arany A. László 1940-1943 között végzett itt gyqjtést egyetemi hallgatókkal, a könyvbe található minták az Q gyqjteményébQl származnak.
A könyv további oldalain a hímzésgyqjtemény címszó alatt az öltésekkel ismerkedhetünk meg, úgy mint kereszt, vakmesterke, vetís=sugár, lúdláb=lúdszem, bársonka, tatárka=görba=görbicske, görbicske kampóval, vízfolyás, metélís (lyukhímzés). Láthatunk apró mintákat is, és vászonhímzéseket, illetve lyukhímzéseket. Arany A. László hagyatékából is láthatunk fotókat, rajzolt mintákat. Majd viseletfotókkal találkozhatunk, végül az adatközlQk névsora van feltüntetve.


Kép: Dr. Simek Viktor: Varróasszony (Kolon, aquarel, 1984)

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. félév 19. század 2 eloadas 3. előadás 3. gyakorlat anyagszerk áramlás balázs jános beugro bibó biztonságpolitika cisco csont deindividuáció éghajlattan elemzés ergonómia eupol évszámok filozófia tételek gazd.töri gepalap gyakorlatok házi doga hla jogi jogi alaptan képletek kérdések kidolgozott kérdések kis jános kórtan kulturális antropológia különleges épszerk madarak makro matematika szigorlat nyelvművelés őskor példatár polgári jog reklámelmélet statisztika szintay tartály tételsor topográfia vallás vezgazd vizsgasor