A német romantika irodalma

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarMagyarVilágirodalom (XVIII-XIX. Sz.-ban)JegyzetekA német romantika irodalma

A német romantika irodalma
(1800-1830 közötti idQszak)
megkésett német fejlQdés, Németországban még a felvilágosodást hirdették, így próbáltak küzdeni a feudális maradványok ellen
erQs gyqlölet fogalmazódott meg Napóleonnal szemben
a polgárság és a nemesi kör tagjai is féltek a változásoktól
a legjelentQsebb német gondolkodók a világ spekulatív, absztrakt értelmezésére törekedetek
a romantika európai viszonylatban a legösszetettebb áramlat
azon szerzQk szövegeit foglalja magába, akik a képzelet révén szembehelyezkedtek, a 18. századi mimézis, tehát utánzás fogalmával
az elsQ idQszakban azt figyelhetjük meg, hogy kezd megbomlani a klasszika esztétika világképe, ennek a megbomlásnak a személye, aki teljesen szubjektívan próbál változásokat eszközölni
Q Hölderlin: a klasszicizmus romantikusa
37 éves korától, 1743-ban bekövetkezett haláláig elborult elmével élt
pályájának korszakai:
himnuszokat ír, 8 soros strófákban 1786-1793
1793-1800: ódákat és filozófiai esztétikai reflexiókat írt
1800-1806: a nagy elégiái ekkor születtek, himnuszai szabad ritmusokban
az antikvitáshoz fqzQdQ viszonya más, mint Gotehe-é vagy Schilleré, az övé sokkal érzelmibb, szubjektívebb, szenvedélyesebb
Schiller gondolati költeményének fogalmi rendszerét egyeztette a maga kifejezésmódjával, himnuszokat írt a múzsához, a halhatatlansághoz, a harmónia isteneihez
ekkor szerelem fqzte egyik tanítványának az édesanyjához, akit veseiben Diothema néven emlegetett
célja a himnuszaival, hogy építQ kövei legyenek egy olyan világszemlélet kialakítására, ami magába foglalja az ember, a lét alapvetQ viszonylatait, a költQ kiküzdötte önmagából a saját világképét
egyfajta lelkesült érzelmiség is jellemzi himnuszait, a kor politikai vallási, filozófiai eszméinek összegzését akarja adni, ez egyedülálló a német irodalom történetében
foglalkozott a természetfeletti gondolatával: szerinte az isteni az ember, és minden létezQ létének az alapja, ebbQl minden létezQ részesül, és ez nem korlátozza a szabadságukat
a költQ feladatát: Mint hogy ha ünnep hajnala nyílna föl c. versében fogalmazza meg 
Hyperion: 1799-ben írt versben, majd késQbb prózában, ebbe sqrítette bele mindazt, amit a görög világról gondolt, amit tökéletesnek és egésznek képzelt el
Hyperion egy 18. sz.-i görög ifjú, aki a cselekmény során magányos álmodozóból a tettek emberévé válik és részt vesz az oroszok oldalán a hazája elleni háborúban, szerelme Diodéma aki meghal, Q is a halált keresi ezután, Németországban végül a magányos remete életet választja
hasonló problémát vet fel Empedoklész drámája (Kr.e. 5. században élt), rá vetíti ki Hölderlin mindazt, ami szeretett volna lenni: gondolkodó, államférfi s népvezér egy személyben
Jean Paul:
ez egy írói álnév, barátságban ált Goethével, Schillerrel és Hölderrel is
még életében egész Németország legolvasottabb regény írójává vált
a felvilágosodásról indult a romantika fel, de nem jutott el oda, oka: eszmei alapja a klasszikáshoz köti, érzelmessége a romantikához
regényiben a szereplQk kis emberek, akik életük nyomorúságát megpróbálják a fantázia és a kedély segítségével feledtetni a bajokat
Q az elsQ, aki vérbeli regényíró a német irodalomban, kizárólagos célja az írás, nála válik a német regény önálló mqfajjá
nem stilizál, nem a múltról ír, a saját és az olvasó közvetlen jelenét és környezetét írja le
fontos eszközei a fantázia a humor, többnyire személyes életanyag a forrása, ötletei eredetiek, néha bizarrok
1795. Hesperus c. mqve: a cselekmény túlbonyolított: egy polgári származási fiú, akit nemes ifjúnak gondolnak, és Klothild a hölgy, itt az udvari élet hideg okos, és sokszor erkölcstelen képviselQit állítja szembe a polgári hétköznapok tiszta hQseivel
fejlett lélekábrázolás, és pszichológiai kidolgozás
1800-1803: Titán: ebben fejtette ki világképét, a hQs az Q belsQ lelki nevelkedését mutatja be
a német romantika sajátossága, hogy városi központok közé szervezQdik: Jena, Heidelberg, Berlin
Jena: az elsQ romantikus iskola helye
Fichte filozófiája:
a polgári forradalom révén a felszabadult személyiséget, egyéniséget állítja középpontba és szembe állítja minden más létezQvel
elkülöníti az emberi megismerés két tényezQjét: azt, ami a tudaton kívül van, és a megismerQ tudatot, az egész világ szerinte az én tudatának a terméke
Atheneum c. folyóirat: Schlegel fivérek
August: a berlini egyetem professzora, de a bécsi egyetemen is tartott elQadásokat, hatással volt a korabeli magyar irodalomra
klasszika filológusnak indultak
Schiller Jenaba hívta, irodalmi kritikákat kért tQle
egyetemi elQadásainak címe: A szépirodalomról és mqvészetrQl  áttekintést ad a régi és korabeli német irodalomról és rendszerezi az esztétikai nézeteket
Shakespeare-t fordított, drámát, himnuszokat is írt
Friedrich: a Jenai egyetemen összekülönbözött Schegellel, a romantika irodalomelméletét megfogalmazta
eszményképe kezdetben Goethe és Schiller volt
a regényt tartotta a mqfajok királyának: Goethe Willheim M& -ét
híresek töredékei, ebben fejtette ki a romantika lényegét: a végtelen fejlQdés, befejezhetetlenség, lezárhatatlanság, össze akarja kapcsolni a költészetet és a prózát, a mqköltészetet és a népköltészetet, a kritikát és a zsenialitást
romantika elméletének Fichte filozófiája volt a kiindulópontja  ebbQl születik meg az a felfogás, hogy a mqvészet elsQdleges az élettel szemben, miden alárendelQdik a mqvészetnek
a romantikus eszmerendszer kialakulásában fontos volt: Schelling és
Schelling:
a természet és a szellem azonos egymással
a vallási alkotóelemet hangsúlyozza: Scheiermacher: világmagyarázatának lényege az abszolút függQség az istentQl, Q a vallást tekint minden emberi probléma átfogó megoldásának
a romantikában a nQk, mint a szalonok mozgatói jelentQs szerepet kezdenek játszani az irodalmi életben
Tieck (1773-1853):
vonzódott a csodás elemekhez, a hátborzongatóhoz, az emberi érzelemvilág torz jelenségei iránt
felfedezi a német középkort, lovagvárakat, romokat, vadregényes erdQket jelenít meg regényeiben
Franz S. vándorlásai: egy festQ történetét beszéli el, aki Dürer iskolájából indulva végigjárja a fejlQdés útját és eljut Rómába
a festészet váltja fel a szobrászatot
a jellemek elmosódott, ködös alakok, és szándékos gondolati hézagok is megfigyelhetQk, ezeket lírai, zenei hangulatú betétekkel tölti ki
a második részben a történelmi környezet feledésbe merül, és egy társadalmi rajzot ad
túlfokozta a goethei visszafogott idealizálást, így vált romantikussá
Novalis: (1772-1801)
romantikus alkat volt, felfokozott érzékenységgel fogadott magába miden élmény, egy évtizedet alkotott csupán, ez azonban intenzív volt
két emberi alapélmény határozza meg költészetét: a szerelem és a halál
46ln´
¶
F ˆ È 24VX¨ªÂä– ª žJLÂÔîð RB‚Âä +4<=HJŠÔÕ--J%^%æ%è%ä&ïâÖÊÖ¾Ö²¾²¾²£²—²¾²¾²—²—¾—¾—¾—‹—‹—‹—¾—‹—‹—‹¾‹¾‹¾‹‹hp-oCJOJQJaJh+ÛCJOJQJaJh¥UCJOJQJaJhù;Êhù;ÊCJOJQJaJhù;ÊCJOJQJaJhU;>CJOJQJaJhb>ŒCJOJQJaJhD^ÅCJOJQJaJhœ>ô5CJOJQJaJ-hb>Œhb>Œ5CJOJQJaJ26nh Ð J

x
|

î
F Ò þ XÐ`Zš^æ :žL‚¬÷ïääääääääääÙÙÙÎÎÎÎÎÎÎÎÎ
$
&
Fa$gdù;Ê
$
&
Fa$gdù;Ê
$
&
Fa$gdD^Å $a$gdD^Å $a$gdb>Œ¬Š•ß!¨-ú-¶ ’!Š#ò#°$p%¼%ä%ä& (d(b)¢)

*@+¨+t,ôìááááááááááááìááÙÎÎÎÎÎÎ
$
&
Fa$gdÉXB $a$gdÉXB
$
&
Fa$gd+Û $a$gd+Û
$
&
Fa$gdù;Êä&ð&J'L' (b(d(x*¸*V+X+
--T/V/Š011ª1Â12Ü2¶3¸3Ê3Ì3N5V5-8|8}8†8‡8:DÌEöEøEhFjF
GVHXHrH„H’LNMPMTRôèôèÜôÜÐÜÐÜÐÜÄÜÄÜÄиĸ¬¸¬¸Ð¸ ¬ ¬ ž ’ ’†’†’†Ð†z†zh'B-CJOJQJaJhdY¦CJOJQJaJh¾wCJOJQJaJUhL[ûCJOJQJaJh\èCJOJQJaJh©K‚CJOJQJaJhQ§CJOJQJaJhU;>CJOJQJaJhÉXBCJOJQJaJh+ÛCJOJQJaJhp-oCJOJQJaJ0t,Ð,N-"/Š01(1|1Ü2ª3Ð3Ž4N5P6œ6®7-8s8ˆ89W9ªDôôôôôìáááÙÎÎÎÎÎÎûÃÃà $a$gdL[û
$
&
Fa$gdL[û
$
&
Fa$gd©K‚ $a$gd©K‚
$
&
Fa$gdQ§ $a$gdQ§
$
&
Fa$gdÉXBegy 13 éves lány alakjában van meg mindkettQ, eljegyezték egymást, de a lány meghalt
Novalis nem roppan össze, hanem a halál után feltételezett végetlen létbe helyezi magát
ekkor született a Himnuszok az éjszakához c. lírai versei, 1800-ban jelent meg
elhatározta, hogy megpróbál Sophia után halni, alkotó erejének a maximumra fokozásával
regénye 1802: Heinrick von& : a középkort idézi fel, egy allegorikus mese áll a középpontban, csak a költQ menekül meg végül az alvilágból, ebben megjelenik a kék virág motívuma, ami azóta is a német romantika jelképe
Heidelberg-i romantika 1805: megjelennek a hazafias témák, a német nép sorskérdései, a népköltészet hagyományából merítsen a mqköltészet, Jena ekkor már felbomlott
Brenzano:
lírai alkat, fQ vonása költészetének: az rézés és a hangulat természetessége, szenvedéllyel kutatja fel a német irodalom értékeit, és hajósoktól, utcai énekesektQl gyqjt dalokat
a líra ekkor leszáll a filozófia magaslatáról, bensQségesség, egyszerqvé válik
verseinek többsége szerelmes vers, a gyqjtött népdalokat kiadta egy 3 kötetes könyvben: A fiú csodakürtje c.
föltárta a népi költQi hagyományok gazdagságát, Herder kezdeményezését Qk vitték véghez
Arnim:
Brentano barátja, sógora (nQvérét Bettinát vette el) és munkatársa
Heidelbergben folyóiratot adtak ki: Folyóirat remeték számára c.
munkatársai voltak még a Grimm testvérek is
Bettine von Arnim is író volt, 1835-ben megjelent: Goethe levélváltása egy gyermekkel c., forrása egy érzelmes Goethe rajongás, de személyes kapcsolat is fqzte hozzá anyja révén
férje halála után részt vett a 40-es évek politikai küzdelmeiben, állást foglalt a lengyelországi forradalom mellett
Grimm testvérek:
rokonszenveztek az 1830-es párizsi forradalommal
megteremtik a német nyelv és irodalomtudományt, az összehasonlító nyelvtudományt, és a florklorisztikát
a német népmesét egyenrangú mqfajjá tették az irodalomban
Jacob Grimm fQ mqve: A német mondák
Wilheim: Német mitológia c.
a nyelv a népdal, az eposz keletkezése egy közös mitologikus alakra vezethetQ vissza, az anyagi és szellemi kultúrában egy egységes néplélek kifejezQdését látta
Kleist: 1777-1811
a klasszikának,a romantikának, és a realizmusnak a találkozása adja jellegzetességét
34 évet élt, végül fQbe lQtte magát
porosz nemes, de nincsen vagyona, katona a családi tradícióból, de gyqlöli ezt
egyetemre járt, viszolyog az igazságtalanságoktól, de elutasítja a társadalmi változás lehetQségét
megpróbálja összhangba hozni mqveiben a belsQ érzelmi valóságot, és a külsQ világban érvényesülQ látszat igazságot
írói feladata, hogy megírja a drámát, amit senki nem hozott létre
1808: Penthesile: az amazonok háborúja a téma, a címszereplQ beleszeret Achillesbe, de rájön, hogy csak gúnyolódik rajta és elefántokkal széttépeti a hQs testét
drámának forrása az érzelem és az érzéki szemlélet
politikai iránydrámái voltak
Homburg hercege: történelmi dráma, a 18. században játszódik, Frigyes választófejedelemrQl
Az eltört korsó: vígjáték, Goethe vitte színre 1811-ben, Lessing óta ez a legjobb német vígjáték, drámaköltészetének a csúcspontja: egy németalföldi faluban egy paraszt asszony panasz emel a lánya vQlegénye miatt, aki eltörte a korsót, kiderül azonban, hogy maga a bíró a tettes, mert megfenyegette a lányt, hogy a gyarmatokra küldi leendQ férjét, ha nem engedelmeskedik neki
itt megjelennek a realisztikus vonások
1810. Kolkhas Mihály c. elbeszélése: a német parasztháborúk leverése után játszódik, a címszereplQ egy lókereskedQ, akit egy földesúr becsap, pusztít az országban, elfogják és halálra ítélik, a vesztQhelyen tudja meg, hogy panasza meghallgatásra talált, a földesurat megbüntetik, és a kereskedQ vállalja a halált
sokoldalú a lélekábrázolása, életszerq epizódokban bQvelkedik, Q honosította mega rövid elbeszélQ formát
Hoffman:
állandóan változtatja az ábrázolás nézQpontját, úgy láttatja a világot, ahogy a hétköznapi emberek nem láthatják
az általa ábrázolt fantázia világ a valóság rejtett oldalát tárja fel
írt novellákat, meséket, dialógusokat
leghíresebb: Az arany virágcserép: Anzelmus polgári elismerésrQl ábrándozik, 3 kígyót lát játszadozni és szerelemre ébred az egyik kék szemq kiskígyó iránt, ekkor csöppen bele egy mesés birodalomba
a költészet és a szellem küzdelme folyik, Anzelmus feleségül veszi az egyik kígyó kisasszonyt
Anzelmus figurák visszatérnek Hoffman mqveiben
fQ írói eszközei: a mágikus fantázia, és a sajátos humor, amivel megváltoztatja a megszokott dimenziókat
Az ördög bájitala c. regénye 1844: a lélek tudat alatti sötét erQit jeleníti meg, Kapucinus barát véletlenül iszik egy bájitalt, itt alkalmazza elQször az emberben mqködQ jó és gonosz erQk szemléletes ábrázolását
Eichendorff:
írt verset, drámát, kritikát, a kedély költQje
verseiben a szubjektív hangulati élmény közvetlen megragadására törekszik, illanó képeket próbált pillanatszerqen rögzíteni
Chamisso:
a romantika és a realizmus határán
Peter S. csodálatos története: híres elbeszélése, e a köznapi hQs paktumot köt az ördöggel, az ördög meg akarja venni tQle az árnyékát, és cserébe egy olyan zacskó aranyat kap, ami soha nem fogy ki, de Q szeretné mégis visszaszerezni, de az ördög azt mondja, hogy ha eladja a lelkét, akkor visszaadja, ebbe nem megy bele, egy hét mérföldes csizmával bejárja a földet
az árnyék, az emberi közösség beilleszkedés jelképe
Hülshoff:
a környezQ táj benyomásait érzékletesen jelenítette meg: Álmatlan éj c. verse
legjobb novellája: A zsidó bükk: a maradiság világát ábrázolja kritikus módon, ami a szellemi lelki nyomorúságot ábrázolja, átmenet a romantikából a realizmusba
Mörike:
megírja saját belsQ életrajzát
verseiben is saját szomorúságát ábrázolja
novellája: 1856. Mozart prágai utazása: egyetlen nap eseményeit mondja el, Mozart ls felesége a Don Juan bemutatójára utazik el









7. A német romantika irodalma




 PAGE \* MERGEFORMAT 7

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

00 1. félév 11.05-3 17 18. század 2.előadás 9. árupiac ásvány ásvány- és kőzettan biológia biztonságpolitika corbu deindividuáció deklaratív programozás diszkrét matematika dosztojevszkij előadásanyag, mechatronika épszerk v épterv érzékelő gazd.töri tétel6 gazdaság gazdjog glikolízis gyep növényzet jogi alapismeretek jogi és államigazgatási alapismeretek karrier kémia képletek konfiguraciokonformacio. környezeti katalízis középkor kriszti laskai gábor leon festinger log logika magánjog növényélettan polgár reklámelmélet és gyakorlat sejtbiosz szervezeti szupra törvény vegyes piacgazdaság vegyipari zh feladat