A német felvilágosodás és klasszika lírája
Országok listája
HungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarMagyarVilágirodalom (XVIII-XIX. Sz.-ban)JegyzetekA német felvilágosodás és klasszika lírája
2009.05.29 12:26:54
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
A német felvilágosodás és klasszika lírája, epikája
Brockes:
9 kötetes versgyqjteménye: Földi gyönyörqség Istenben: a természetet mint Isten teremtményét írja le és dicsQíti
jellemzQi: kifinomult megfigyelQképesség, érzékiség, ártatlan életöröm
Haller:
képviselQje, filozófiai tankölteményeket írt: Az emberi erények hamissága, A rossz eredete
felfedezte a leíró költészet számára, a hegyvidéket, mint motívumot: 1732. Az Alpok: erQsen idillikus képet fest a hegyvidékrQl, a Rousseau féle természet vallás megelQlegezése, a természetben élQ nép romlatlanságát állítja szembe, vissza a természethez
Hagedron:
megteremti a német költészetben a rokokót, az állatmesének az átalakításával, költQi fabulák formájában, áthelyezi a hangsúlyt az erkölcsi tanulságról, a költQi mqvészetre: 1742-52. Új ódák és dalok gyqjteménye
Gessner:
az idill képviselQje, festQi képszerq látásmódja volt, idQtlen mesevilágot hoz létre, ami a tértQl, idQtQl elvonatkoztat, fantasztikus tájakat hoz létre, amelyek nem azonosíthatók konkrét tájakkal, arkadikus költészetnek is nevezik, a klasszicizmus közé behozza, az érzelmesség motívumát, ezek az idillek jelzik már a rokokóból a szentimentalizmus fel való átmenetet
Gleim:
anakreontika mqvelése: Anakreón egy ión költQ volt, és az Q modorában írták verseiket, sajátos motivika és nyelv jellemzi, kedvelt versforma az óda, rövid rímtelen sorok, jambikus verselés, tréfás hangú, az antik mitológia elemeinek a felhasználása
témáik: a barátság kultusza, a világra való nyitottság, természetesség,
Götz:
Anakreón Ódái 1746.- Qt utánzó kötetet bocsátott ki
Kleist:
háborúellenes költészete volt, 7 éves háború ekkor zajlott, elvágyódás a csatazajból a természet nyugalmas csendjében, 1749. A tavasz, legismertebb költeménye: hogyan gyQz a tavasz a tél fölött, gazadag metaforákban, a költQi asszociációkban
Jacobi: nQies gyöngédség, és érzelmesség jellemzi költészetét, angyalok, csókolózó galambok töltik be verseit
az érzelmek igazai áttörését, Klopstock valósította meg, Q úgy épült be a világirodalomba, hogy azt tovább lendítette
elképzelése volt, hogy egy nemzeti eposzt írt, de ezt háttérbe szorította a Messiás c. bibliai eposz megírása
1748-ban észült el az elsQ három énekkel
1773-ban készült el végleg vele, Milton Elveszett paradicsomához nyúlt vissza, az eposzt a keresztény mitológia talajába ágyazta be, ezt viszi tovább, úgy hogy a megváltás eszméjét állítja a középpontba
az elsQ rész 10 éneke Krisztus életét, kereszthalálát beszéli el
a második rész a megdicsQülését, feltámadását, és mennybe menetelét
gyakori színváltások jellemzik, énekenként változik a helyszín
törekszik arra, hogy a szereplQk érzelemvilágát bemutassa, a passió összetevQit, célja, hogy részvétet keltsen Krisztus szenvedése iránt
a 18. énekben van az utolsó ítélet jelenet, amikor apokaliptikus erejq látomást fogalmaz meg
ódái sokkal inkább élvezhetQk még ma is, a Horatiusi óda a mintaképe
az öröm nála a mámor helyettesíti, mindent felfokozott hangulattá alakít át, magas hQfokú líra
több szakaszra tagolható:
elsQ idQszakában a barátság és a szerelem a fQ témái
a második alkotói szakasz Dánia után volt, amikor nyugodt kiegyenlített kedély jellemzi, hazafias érzés, nemzeti öntudat megjelenése
a harmadik szakasz a közérdekq témák, aktuális társadalmi-politikai ügyek szószólójává válik ekkor: Mi fejedelmeink 1766.
negyedik periódusa eddig, amikor az Ossian divat hatására, az Qsgermán költészethez fordul és ezt a mitológiát használja fel saját eszközeivel: A domb és a liget
az ötödik korszaka, akikor a szabadságvágy jellemzi, versét a Bastille lerombolásának évfordulójára, 1792. A szabadságért címmel ódát írt
nyelvezet: merész szóalkotások, az érzelmektQl áradó nyelv jellemzi, kísérletezett az antik versformák váltogatásával
a verses elbeszélés mqfaját Wieland újítja meg, szellemi irodalmi áramlatok találkoznak munkásságában: a pietista színezetq vallásosság, szentimentalizmus, racionalizmus, rokokó, és humanizmus
1762-tQl jelenek meg verses elbeszélései, tárgyai: középkori legendák, népmesés, olasz novellák, mindezt finoman ironikus, enyhén szatirikus hangon, s 18. s-i nézQpontból: 1780. Oberon: egy szerelmi történet, kalandos epizódok sorozata
Herder: irodalomelméleti értekezéseket írt, 1767-ben jelent meg: Az új német irodalom és töredékek címmel
kialakult barátsága Goethével, együtt is dolgoztak: 1773. A német jellegrQl és mqvészetrQl
udvari prédikátor volt, Goethe szerzett neki állást
a 70-es, 80-as években: Népek hangja dalaikban címmel publikálja népdalkölteményét Gondolatok az emberiség történetének filozófiájához
központi gondolata, az emberi személyiség öncélúságához való szótétel, minden emberhez úgy viszonyuljunk, mint személyiséghez és ne csak, mint eszközhöz
társadalom filozófiája: a civilizációban látta a társadalmi bajok okát, az emberiség civilizáció elQtti állapotát Qs állapotként fogta fel
elsQként veti fel az irodalmi jelenségek összefüggéseiben való vizsgálatának szükségességét
az irodalomtudományból irodalomtörténetet csinál
nyelvelmélettel is foglalkozott: a nyelv az emberiség fejlQdésének legelsQ szakaszában jött létre
szakaszi: Qsi nyelv, majd absztrakt gondolkodás, a filozófiai nyelv fokozata, és a népnyelv kialakulása
a népköltészetet mintaképül állítja, ezt is az irodalom részének tekinti, a paraszti rétegeket, mint költészet teremtQ erQt fogja fel, a költQknek nem másolniuk kell, hanem alkfhz°äê ú ü X
²
H
J
X
®
Â
Ä
0 h j | ~ Ô\jl®¯÷ýþïßÏÀ°ÀÏ À°À°ÀÏqÀ°ÀÏqÀbÀRqbÀbRq-hd hcQ4>*CJ OJQJaJ hd hcQ4CJ OJQJaJ -hd hIu(>*CJ OJQJaJ -hd hIu(6CJ OJQJaJ hd hIu(CJ OJQJaJ -hd hh>*CJ OJQJaJ -hd hzB¬6CJ OJQJaJ hd hzB¬CJ OJQJaJ -hd hzB¬>*CJ OJQJaJ -hÁÒhf45CJ OJQJaJ -hÁÒhzB¬5CJ OJQJaJ hz\ ê ü ²
®
Ä
j ~ \l¯÷þN ` D
è:÷ïääØääÌÁÌÁÌÁäÌÁÌÁääää
$
&
Fa$gdIu(
$h^ha$gdIu(
$^a$gdIu(
$
&
Fa$gdh $a$gdh $a$gdIu(þ N ^ ` ZjDPbd¤²¶¸L*.j<">"#Æ#%%6(B(ª(¶(,)p)|)ïàÐÀàïàïà±àïà±à±à¢à¢±¢±¢¢¢rcSc-hd h uG6CJ OJQJaJ hd h uGCJ OJQJaJ -hd h uG>*CJ OJQJaJ -hd h{'6CJ OJQJaJ -hd h{'>*CJ OJQJaJ hd h{'CJ OJQJaJ hd hIu(CJ OJQJaJ -hd hIu(>*CJ OJQJaJ -hd hcQ4>*CJ OJQJaJ hd hcQ4CJ OJQJaJ -hd hcQ46CJ OJQJaJ :ÐRÚXj$®l-¢-
!
"P#d$P%Ò&ª(~)4**ª+Ü,ò-ª.
/Ð/ 0ôôôôôôôôôéééééôôôôôôôôôôôôô
$
&
Fa$gdh
$
&
Fa$gdh|)~)ò)4*Ì*ú*B+ª+//j/l/þ/>0ä12<$
~>¬@ê@ì@ø@ú@¬AêAìAB\BB°BñâÒâÒâÒâÃâÃâÃâ´²´â´â´¦´´wÃgWW¦-hd h 9:6CJ OJQJaJ -hd hIu(6CJ OJQJaJ -hd hIu(>*CJ OJQJaJ -hd h 9:>*CJ OJQJaJ hd h 9:CJ OJQJaJ hç( CJ OJQJaJ Uhd hÄaCJ OJQJaJ hd hIu(CJ OJQJaJ -hd h uG6CJ OJQJaJ hd h uGCJ OJQJaJ hd hRzCJ OJQJaJ "otó módon elsajátítani az ókori mesterek titkát
megfogalmazza a költQi eredetiségnek a gondolatát, összetevQi: nem idegen eszméket utánoz, hanem saját korát és népét fejezi ki, valamint az önállóság fogalma, a mi a zseni ideálját jelenti
a népköltészeti forrásból kiindulva újítsák meg a mqköltészetet, itt Shakespeare-t állítja példaként
csak a néppel szoros kapcsolatban álló nemzeti irodalomnak van értelme, hatása: népdalok gyqjtése
ekkortól lehet német nemzeti irodalomról beszélni
Sturm und Drang költészete: a természetesség kultusza, az ösztönösség hangsúlyozása, az egyéniségnek a kultusza, a tettvágynak a hangsúlyozása
Voss:
paraszti sorból emelkedett ki, politikai lírát mqvelt, és konkrét társadalmi kérdéseket fogalmazott meg, idillje: 1774. A jobbágyok címmel: az emberkereskedelem, a dézsma
1776. Az elégedett rabszolga
Stolberg: természetfestQ költeményekkel vált ismertté, a népdalok tisztaságát, és nyelvét alkalmazta
Goethe:
1749-1832, az élettársát hosszabb idQre egy virágkészítQ munkáslányban találta meg
a személyiségéhez legkönnyebben líráján keresztül lehet hozzáférni, legtöbb versét valami konkrét indíték váltotta ki
1767. rokokó dalokat írt: Dalok c. kötete megjelent
sajátos törés figyelhetQ meg a legtöbb versében, de a formát nem bontja meg
szerelmi lírájának külön csoportja a Friderika dalok: A májusi dal
megjelenik nála a reménytelen szerelem gondolata
az elsQ vie mari évtized lezárását himnikus költemények adják: Téli utazás a&
Miért adtad mély tekintetünket: az egyik legmélyebb szerelmes költeménye, ami már a tudásig kiteljesedett szerelem szólal meg
1778. Itáliában utazott: ekkor születtek a Római elégiák c. sorozat, számos darabja az elfogulatlan erotikát tartalmazza
1790. barátság kötése Schillerrel, közös folyóiratot adnak ki: Múzsai almanach címmel
balladákat ír: A korinthusi menyasszony
ezekben gondolati költészet valósít meg: A nyugat-keleti Díván c. verskölteménye: kb. 250 verset tartalmaz, 12 könyvre osztotta be
kedvelt megoldása ez a ciklikus koncepció (a romantika miatt), perzsa-arab köntösben vannak gondolatai, ütköztetve a német gondolkodásmóddal
70 éves már elmúlt, amikor megírja utolsó szerelmes versciklusát: A szenvedély trilógiáját: elsQ rész: Verthelhez, a második:& , a harmadik: A megbékülés címmel
Schiller: esztétikai nézeti: Lessinget követve Q is a színházban látja a társadalmi erkölcsi nevelQ erQt, ami képes nemzetté kovácsolni a németeket: 1795. Levelek az ember esztétikai nevelésérQl
központjában áll, hogy az út a szabadsághoz csak a szépségen keresztül vezet
esztétikáját a Naiv és a szentimentális költészetrQl címq mqvében foglalta össze: a naiv, az antik költészet, amikor az ember a természet, és a társadalom egységben van, a szentimentális az a modern költQ, aki az összhangot csak a valóság fölé emelkedve találhatja meg
a természetet az ideállal helyettesítQ költQ képét magáról formázta meg
1785. Az örömhöz c. költeménye
kiteljesedése a veimari években következik be, amikor balladákat ír: A föld felosztása, amiben a költQk az istenekkel való rokonságát hangsúlyozza
filozófiai programverset is írt: Az eszmény és élet c.: az ember istenné lényegülését fogalmazza meg Héraklész alakjával
balladáit dramatikus hangvétel és tömör elbeszélés jellemzi, a jelenbe hozza a múltbeli történetet: Héró és Leander, A kezesség, A búvár
Campe: átkölti az angol Robinsont: Az ifjabb Robinson c.
Schnabel: Felsenburg-sziget c.
különbség az eredeti regény között: legfQbb értékmérQ az ember esze, a hajótörése egy erkölcsi társadalmi kritikakánt állítja fel, szembeállítja a civilizált világ erkölcstelenségével a szigetet, a korabeli német társadalom bírálatát fogalmazza meg
Agathon, egy fejlQdésregény: a 18.sz-i fiatal polgári értelmiség útkeresése
1776. Az abderiták története: a korlátoltság, és a tespedés szatíráját alkotja meg, csak az sérthetetlen az itt lakók számára, amit Qk kigondolnak, és üldözik a szabad kritikai ész megnyilvánulásait, ostoba nép volt
regényei: 1774. Az ifjú Werthel szenvedései: egyoldalú levélregény, egy német polgári fiatalember életének 2 éve, beleszeret egy lányba, aki másnak a felesége, elvonul vidékre, de visszatérve szerelem újra fellángol, és öngyilkos lesz
a két én történetét egy évre sqríti össze, az elbeszélés néhol hiányossá válik, felgyorsul, majd lelassul, és maga a hQs mondja el érzelmeit, gondolatait
a tragédiához tartozik, mert beszqkül a látásmódja a szeretett hölgyre, és személyisége kezd felbomlani, ezt mutatja be a mq
korszakos jelentQségq, mert az érzelemnek a korlátlan áradása kiszorítja a tárgyi valósághoz kötQdQ elemeket, a szereplQ társadalmilag hasznos aktivitásra képtelen személyiség, a lázadó titán ellentéte, e kettQ összekapcsolása van következQ két regényében: 1793-96 Wilhelm M& , illetve Wilhelm M. vándorévei
a fQszereplQ nem akarja kivonni magát a társadalomból, hanem meg akarja változtatni, alapkérdése a polgári átlagember hogyan szakadhat el azoktól a kötöttségektQl, amikbe bele születik, hogy a társadalom hasznos tagja legyen
1809. Vonzások és választások c.: központjában a lemondás gondolata, szerelmi négyszög van a mqben, 2 férfi, 2 nQ, szerelmi szálak szövQdnek köztük, de nem történik benne katasztrófa
egyedülálló a regény pszichológiája
6. A német klasszika lírája és epikája
PAGE \* MERGEFORMAT 3
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-05-29 12:26:07
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
