A német felvilágosodás és klasszika drámairodalma

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarMagyarVilágirodalom (XVIII-XIX. Sz.-ban)JegyzetekA német felvilágosodás és klasszika drámairodalma

A német felvilágosodás és klasszika drámairodalma
a század második fele a német irodalomtörténet legjelentQsebb fele
a legfontosabb ösztönzések Franciaországból, Angliából, és Hollandiából érkeztek
a késés oka: a polgári elmaradottság
II. Frigyes a francia irodalom csodálója volt, különféle reformokat hajtott létre: egységes törvénykönyvet dolgozott ki és érvényesítette a vallási türelem elvét
célja: a polgári nemzetállam megteremtése, és a polgári eszmeállam létrejötte
a polgári nemzetállam elmarad
a német felvilágosodás eszmei alakját az angolok materialista bölcselete hozta meg
itt indult el a pietista mozgalom, ami vallási gyökerq volt, Németország protestáns területein, a megmerevedett kálvinizmus ellen
céljuk: lemondanak mindenféle vallási külsQségrQl, szervezeti formáról, és ún. hívQ közösségeket hoztak létre, maguk választották képviselQiket
irodalmi vonatkozása rendkívül fontos
Leibnz:
filozófus volt
mqvei: 1710-ben, és 20-ban
legfontosabb tételei: a világegyetemben minden létezQnek az oka Isten-monász: szellembQl és anyagból álló önálló létezQk, a világegyetem ezek összessége
a tökéletlenség, ami az ember szemében annak tqnik, csak az ítélQképesség korlátozása
eszméinek a népszerqsítése: Wolf érdeme
közzétett gondolatait egységes filozófiai rendszerbe foglalta
az Q mqködése nyomán válik uralkodó ideológiává a deizmus
Thomasius: Q volt az elsQ, aki az egyetemi elQadásait nem latinul, hanem német nyelven tartotta
levonta a gondolkodás és a tudomány társadalmi integrációjának elméleti következményeit
különféle tudományos kritikai folyamatot alapított: Havi beszélgetések címmel
megjelent ezután erkölcsi, nevelQ, oktató folyóiratok: Hamburgban, Lipcsében
a polgári világnézetet terjesztették, hozzájárultak a polgári életforma kialakulásához
ráirányították az írók figyelmét a mindennapi élet eseményeire
e mögött nemzetnevelQ szándék is volt
Gottsched: átfogó irodalmi programot fogalmazott meg, Lipcsében tanított, filozófiát
nem volt sem önálló gondolkodó, sem nagy író
elkötelezte magát a Wolf féle filozófia mellett
szerinte a mqvészetutánzás, így a mqvészet célja a természet utánzása, a természet által szolgáltatott nyersanyag mqvészien megválogatott megformálása
hierarchiája: legalul a tisztán leíró mqfajok helyezkednek el
felette van a dráma, és a mesét is ide sorolja, az elbeszélQ mqfajokat
és a legmagasabb fokra az eposzt helyezi, a líra viszont ennél kisebb értékq
hangsúlyozta, hogy az irodalom mqvelése nem szórakoztatás, hanem hivatás
az alkotást kizárólag értelmi alkotásnak tekinti
érdemei: végérvényesen felszámolta a német irodalomban a barokk maradványait, Qrködött a német nyelv tisztaságán, egységes normát kívánt megállapítani, valamint a színházi átalakítása, amikor megszületett az egységes német színház
eredeti német dráma még nem volt, így Moliere német adaptációit vitte a színpadra
kritikusa: Bodmer és Breitinger:
esztétikai nézeteiket is angol mintákból alakították ki: Milton
esztétikai elméletüket: A kritikai poétika címq mqben összegezték
új elem a képzelQerQ hangsúlyozása, az irodalom gyönyörködtetésének az elismerése, az irodalomnak a kedélyre kell hatnia
az érzelmi mozzanatot hangsúlyozták, és a költQ képzelet jelentQségét
Brémai kör legnevezetesebb tagja: Schlegel
a színház nemzeti követelményét
Gellert: az elsQ igazán népi író: a társadalom legszélesebb rétegeihez eljutottak mqvei: Ezopus: ÁllatmeséibQl vesz át
írt érzelmes vígjátékokat, ezt a mqfajt Q honosítja meg a német irodalomban: ennek a célja a mindennapok erényének ábrázolása
vígjátékainak jelentQsége: hogy külföldi mqvek adaptációja
Winckelmann: régész, mqvészettörténész
Az ókor mqvészetének története c. mqvében: megvetette a német klasszika alapjait, a görög világ felQl közelítette meg a mqvészeteket (az Athéni virágkor szobraiban látta a csúcspontot)
a polgári antikvitás koncepciót hozta létre, szemben az arisztokratikus udvari kultúrával: nem másolni kell az antik mintát, hanem azokat ihletett módon újjá kell teremteni
felszabadította a gondolkodást a vallás alól
Lessing: Q is mqfaj teremtQ volt a drámában: a polgári szomorújáték megteremtQje
1757. Miss Shara& : középrendq szereplQket állított, és a polgári család konfliktusait mutatta be
korabeli hatása óriási volt, a francia tragédia sémáját helyezte át polgári környezetben, viszont mások az indító okok: személyes családi indítékok és a szív parancsa vezeti a fQsöket(a szerelmes lány, az apa, a bosszúálló szeretQ típusai)
Minna von& : a témaválasztása újszerq, a német történelem, a 7 éves háború történetébQl veszi az eseményeket
nem vígjátéki, hanem társadalmi tartalma is van, ezzel születik meg a német társadalmi polgári vígjáték
Goethe:1773. Götz von& , az elsQ drámai kísérlete, ami sikert is hoz
egy 16. századi rabló lovag, kalandor volt, valóságos történelmi személyiség volt, elhagyja a sereget, és az uralkodói önkénynek esik áldozatul
csupa lázadás az egész színmq: szembeszegül a hely, idQ, cselekmény egységével
a történelmi környezettel nem korrajzot ad, hanem a német polgári fiatalságra emlékeztet, bd`

ù
jŽæ bdfhÆXZ :Ú@ST¥¦ßþÿ-ïßÐÄе¥µ•µ†µ†Ä†w†wÄwh\hwhµhÄhÄhhéIZCJ OJQJaJ hM¯hfACJ OJQJaJ hM¯hÑxßCJ OJQJaJ hM¯hÕIHCJ OJQJaJ -héIZhmj¨6CJ OJQJaJ -héIZhmj¨>*CJ OJQJaJ hM¯hmj¨CJ OJQJaJ hMÇCJ OJQJaJ hM¯hÚf7CJ OJQJaJ -héIZhíd5CJ OJQJaJ -héIZh{EÂ5CJ OJQJaJ -dêŒ Ö 
Û
ù
L
¢

Â
< t ¦R¢’Rž8 æ d°÷ììììììììììäìììììììììììììì $a$gdéIZ
$
&
Fa$gdéIZ $a$gdéIZ°Z´ B¾LæxÚT¦Ç 0"-®- D 2!."¤"ò"2$ß$

%&R'2)ôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôô
$
&
Fa$gdéIZ-®- D ¤"º"ò".#

%%&Ž&&œ&²&F(H(0)2)H)*
*Ú*æ*ïàÑàѲ¢²““ƒ“w“ÂgX“XH-héIZh9Vu>*CJ OJQJaJ hM¯hT'oCJ OJQJaJ -héIZhT'o6CJ OJQJaJ héIZCJ OJQJaJ -héIZhêNª6CJ OJQJaJ hM¯hêNªCJ OJQJaJ -héIZh+]6CJ OJQJaJ -héIZh+]>*CJ OJQJaJ hM¯h+]CJ OJQJaJ hM¯h4 CJ OJQJaJ hM¯hfACJ OJQJaJ -héIZhfA6CJ OJQJaJ 2)
*Ú*d+„,"-l;œ<
=^>"?Ü?”B $
&
Fa$gdéIZæ*è*ô*ö*
+b+d+Ö-:Ž:Ì:þ;v>"?Ú?Ü?2A’B”B BÈBEEPEÒEÔEHFdFäGñâñÒâÃâÁâµâµâÒâ¦â¦—¦ˆxˆµˆiˆiYi-héIZh£±>*CJ OJQJaJ hM¯h£±CJ OJQJaJ -héIZhå@-6CJ OJQJaJ hM¯hå@-CJ OJQJaJ hM¯h%^£CJ OJQJaJ hM¯h@9qCJ OJQJaJ hMÇCJ OJQJaJ UhM¯hT'oCJ OJQJaJ -héIZh%jª6CJ OJQJaJ hM¯h%jªCJ OJQJaJ hM¯h9VuCJ OJQJaJ saját korával állítja szembe a reformáció századát: a miniatqr udvarokra felbomlott hercegi fejedelmek, ez a kalandor modern eszményképpé válik, aki a saját felelQsségére cselekszik
az egyes ember kiválóságában látja a történelem alakító erQt, Götz eszményképe, egy erQs császári hatalom, ami ura tud lenni szegénynek és gazdagnak is
késQbb rablóvezérré süllyed, amikor elhagyja a sereget
stílusában is szakít a hagyományos kifejezésmóddal, a népnyelvhez nyúlt: a lutheri német nyelvhez, amihez tájszólási kifejezéseket kever, új mqfajt teremt: a lovagdrámát
1787. Egmont: 10 éven át dolgozott rajta, a németalföldi függetlenségi harcokból meríti a tárgyat
cselekménye: Egmont amellett áll ki, hogy adjanak vallásszabadságot, az elqzött spanyoloknak
magán viseli a hosszú keletkezés nyomait, több réteg különíthetQ el a darabban: 1. Egmont szélsQségesen individualista, 2. egy aktív politikus, egy államférfit állít elénk, a cselekmény itt már ellentmondást mutat, és áthelyezQdik a hangsúly a politikai összefüggésekre, a 3. felvonás dialógusában átlényegül a közösségérét áldozatot vállaló hQssé
1787. Iphigenea Tauriszban, a trójai háború mondakörébQl való: Artemisz az áldozati oltárról elragadja a lányt Tauriszba, ahol az ott élQket megtéríti, a király feleségül akarta venni, végül önszántából elengedi
jellemzQje: személyes szálak sokasága szövi át, a középpontban a tiszta nemes lelkq nQ áll, Iphigeneia személyében a görögség ideálja küzd, végül a szépség, a jóság és az igazság 3-as elve lesz a gyQztes
ez köti össze Lessing: Bölcs Náthánát, és Goethe Faustját
Torquato Tasso: a ferrorai herceg udvarában élt, elQször elismerik a munkáját, majd rájön, hogy egy költQ sosem lehet egyenrangú társa az uralkodónak, kihív egy politikust párbajra, szerelmet vall a herceg húgának
Goethe az élet és a mqvészet ellentétére akart rávilágítani, az igazi mqvész az élet mostohagyermeke, akit a társadalom, mint hasznavehetetlent kivet magából
Schiller: a dráma a legkiemelkedQbb tartománya, sokkal többet és közvetlenebbül adott a drámáiban, mint a lírájában
Q is a sturm und drang lázadásától nyitott a klasszicizmus bölcsességéig
egyedivé teszi a spontán érzelmekbQl fakadó dolgok kifejezése, a világ korlátokkal veszi körbe az egyént
1781. Haramiák: a hQs elképzelt zsarnokok ellen küzd, közvetlenül saját tapasztalatát dolgozta fel, két egymással szemben álló testvér: Franz hatalomra vágyik, és eléri, hogy kitagadták Qt, a bátyjának a halálhírét kelti, így az apjuk meghal, és elveszi a feleségét is
az idQsebb testvér egy rabló banda élére áll, a testvére öngyilkos lesz, Karl viszont ráébred, hogy a törvénytelenség ez a formája nem helyettesítheti a törvényt, így önként az igazságszolgáltatás kezébe adja magát
a dráma szerkezete jelenetekre tagolt, olyan népréteget visz színpadra, amelyek korábban nem voltak színpadképesek
ellentét a poétikus szárnyalás és a naturalista drasztikum között
1787. Don Carlos: eszmedráma, a szabadság eszméjének
a németalföldi szabadság történetébe ágyazódik be
itt már túlnQtt az egyéni lázadás korszakán, új eszmei kibontakozás: a színház képes megváltoztatni a világot, azzal, hogy hat az emberek tudatára hozzájárulhat a szabad társadalom létrehozásához
az igazi hQs nem Carlos, hanem Poza márki: a gondolatszabadság mellett foglal állást, Schiller kedvenc figurája
1800. realista történelmi dráma a Wallestein: témája a 30 éves háború (1618- 48), a szereplQ egy hadvezér, benne fedezte fel a nemzeti egység meg nem valósulásának hordozója
3 nap a cselekmény, ez egy trilógia: a konfliktus két síkon játszódik
fQ motívumok: alattvalói hqség, az egyéni becsvágy, és a német nép, aki szenvedQ alanya ezeknek
1801. Stuart Mária: Mária és Erzsébet összecsapása áll a középpontban, egyén lélektani síkra helyezi át, mindkét szereplQ erQteljes, és egyenrangú alak, személyes találkozásukra csak a 3. felvonásban kerül sor
Orleáni szqz: romantikus tragédia, 13. századi francia és angol küzdelemrQl
Tell Vilmos: svájci történelembQl veszi, a nemzeti felszabadító mozgalom idQszakából, itt jut el a szabadság és nemzeti egység gondolatához
az egész 18.-20. századi német drámairodalom adósa Schillernek









5. A német klasszika drámairodalma




 PAGE \* MERGEFORMAT 4

Hasonló témájú dokumentumok

A német felvilágosodás és klasszika lírája

- 2009-05-29 12:26:54

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

1eloadas 3. óra 3.óra 4. 5. gyak adóellenőrzés ágazati alap allegória analízis dolgozat megoldás biomérnöki brit töri dettre gábor egészségszociológia elektro filozófia tételek föld gazdföci géntech gépelemek hálótervezés hónolás hull írásművelés kalkulus kántor anita kérdés válasz komplex költségszámítás könyvtárinformatika kultur kutatásmódszertan log marquez motiváció munkafüzet növényszervezettan jegyzetek oecd ordo öko1 pápai radács sűrűség toxikológia utazás választások vegyes piacgazdaság vér viszonyszám vizuális antropológia alapfogalmai