A francia felvilágosodás irodalma

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarMagyarVilágirodalom (XVIII-XIX. Sz.-ban)JegyzetekA francia felvilágosodás irodalma

A francia felvilágosodás irodalma
az írók, gondolkodók munkássága részben tartozik a szépirodalomhoz
a gondolat, az ideológia hirdetése volt a fQ cél
a racionalizmus irányzata
ami a francia egyházat támadta
új erkölcsi irányzat, semmilyen külsQ tekintélyt nem ismertek le
amit nem tudtak igazolni az ésszel azt bírálatnak vetették alá
íróit többnyire filozófusoknak nevezik
nagy szerepe volt a szellemi életben a kávéházaknak
az irodalmi élet demokratizálódását eredményezte
a természet, a gazdaság minden kérdése iránt érdeklQdtek
az irodalom összefonódása a filozófiával, aminek következménye a mqfajok hierarchiájának a változása
a világnézeti próza emelkedik az elsQ helyre
fontos a nevelQ célzat
az elsQdleges közönség a pénzarisztokrácia volt
kialakulóban volt egy fQleg jogászokból álló haladó szellemi réteg
e két csoport adja az olvasók többségét
a harmadik réteg: a parasztság és a munkásság, akik nem számítnak az irodalmi élethez
az írók társadalmi mivoltában ábrázolják az embert
szentimentalizmus: a másik irányzata
speciálisan francia jelenség az erkölcsi szabadosság: libertinage
jelzi az arisztokrácia belsQ erkölcsi felbomlását
angol hatások befogadása
utazások divatja, utazások leírásának a terjedése
terjed a keleti kultúrák iránti érdeklQdés
Montesquieu- Perzsa levelek c. mqve
egyetemes érdeklQdés következménye, a kozmopolitizmus kialakulása
a franci nyelv és irodalom vezetQ szerepe Eu.-ban
Pierre Bayle:
1697. Történeti és kritikai szótár kiadása: filozófiai lexikon, amely feldolgozási módszere a kritikai szemlélet
életrajzi és mq lexikonról van szó, de vannak földrajzi szócikkek is
a szócikk felépítése: rövid szöveges rész, majd terjedelmes kritikai jegyzet, ahol a hitelességet vizsgálják, a jelenségek és fogalmak igazság tartalmát vizsgálják
szkeptikus racionalizmus jellemzi
Montesquieu:
1734. Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól
1748. A törvények szelleme  jogbölcseleti elmélkedés a mqfaja
a római történelem eseményeit újszerqen magyarázza
a történet író feladatás az oknyomozásban jelöli meg, Q vezeti be ezt a fogalmat
a vallási szemléletet társadalmi szemlélettel váltja fel
rámutat arra, hogy a római nagyságnak a különféle hatalmi ágaknak az egyensúlya volt az oka
ennek a megbomlása, amikor az arisztokrácia fényqzQ lett, a nép nyomorban maradt
ez vezetett az erkölcsök megromlásának következtében, a bukáshoz
ha összhang van az ágak között, akkor mqködik jól a hatalom
háromféle kormányzati típust különböztet meg: köztársaság- erény az alapja, a monarchia- a becsület, az önkényuralom- aminek feltétele a rettegés
az alkotmányos monarchiában látta a francia viszonyoknak leginkább megfelelQ államformát
mindkét mqben megfigyelhetQ egy metszQ, éles irónia, a szellemesség
Voltaire:
1694-1778
Voltaire százada a 18. sz.
családi háttere: a jezsuitákhoz adták be iskolába
ambiciózus volt, hajlama volt az üzleti ügyek intézésére, közjegyzQi munkát vállalt
itt írta elsQ mqveit: gúnydalokat
1718. Oidipusz tragédiájának a bemutatása
szatírái miatt börtönbe került
1723. Henriász c. eposz
újból börtönbe kerül, elkobozzák a vagyonát, és 1726- ban számqzik
Angliába megy, kitágul a látóköre, a legkiválóbb angol írókkal barátkozik
3 év után visszatér Fr.-ba
érvényesíteni akarta megszerzett új eszméit
megírja 12. Károly svéd király történetét, filozófiai leveleket-Angliáról szól bennük, de saját országára gondol valójában
ekkor fogalmazza meg az állampolgári szabadság és a vallási türelem elvét- voltaireizmus
újabb elfogatási parancs a következménye
egy kastélyban 10 évet tölt, egy arisztokrata hölgynél - Chatelett márki nQ
Párizsban közben játsszák a mqveit
befolyásos párfogói hatására visszatér Párizsba, udvari történetíróvá nevezik ki, diplomáciai küldetéseket kap
2. Frigyeshez, aki meghívja késQbb magához, elég sok kérdésben másképp vélekednek, ekkor fejezi be a 14. Lajos százada c. mqvét
3 év múlva elhagyja a porosz udvart
ekkor már tehetQs, és saját udvart tart
Svájcba költözik, Genfben vesz házat- a kálvinizmus kp.-ja
és Fervey-ben is vesz birtokot, a kor szabad gondolkodóinak zarándokhelye
felszabadítja birtoka jobbágyit, óragyárat létesít
bekapcsolódik az enciklopédia munkálataiban
Fervey élete legtermékenyebb idQszaka: gúnyiratokat, nyílt leveleket ír
és dolgozik a filozófiai szótáron, élete második fQ mqve
ami cikkek gyqjteménye
1778. visszatér Párizsba
ekkor már 84 éves
május 30-án elhunyt
a katolikus egyház megtagadta a temetést, és titokban teremette el az unokaöccse
majd a forradalmi országgyqlés áthelyezteti maradványit
minden mqfajban alkotott, Q volt, aki a szatirikus elbeszélésnek és a filozófiai gúnyiratnak meghatározta sajátosságit
írt hQskölteményt, vígeposzt, epigrammákat
Henriász: 4. Henrik türelmi politikájával bírálja saját kora vallási fanatizmusát
Orleáni szqz: epikai mqve, szatirikus alkotás
különféle szentnek vélt hiedelmeket rombol, mqfaja vígeposzként határozható meg
7. Károly szeretQjének a kalandjait írja le, az Orleáni szqz haditetteivel, amiket nevetségessé tesz
a szqzrQl keletkezett legendákat gúnyolja az egyház részérQl
filozófiai tankölteményeket ír: amiben a tudományt és a költészetet párosítja
neki köszönhetQk az elsQ Shakespeare fordítások
drámai költészetére is hatott Shakespeare, ez a szövegmagyarázatokban figyelhetQ meg, de ezek nem voltak sikeresek
Oresztész c. tragédiája, amit Szophoklész nyomán írt át
1743. Merope c. verses tragédia, ami antik témát dolgoz fel
Mohamed c., amiben a vallásos fanatizmust ítélte el
történet filozófiai munkásságának sajátossága, hogy új adatok bevonásával és rendszerezésével kitágítja azt: történet filozófia, mint új mqfaj
szerinte a történeti mq feladata, hogy egyesítse a történeti kutatást a mqvészi feldolgozással: ilyen a svéd király története
olyan európai és ázsiai népek történetével foglalkozik, amit ekkor még ne ismertek (svéd, orosz)
különlegessége, hogy nem csak az uralBDz
´
ô$&ôö¬,8€àô$>JÀÎö 02l~€ïßÐÄе妵¦–¦†¦w¦–¦†¦†¦h¦hXH-h©p
h>>*CJOJQJaJ-h©p
hø: >*CJOJQJaJh² 0h>CJOJQJaJh² 0hlxCJOJQJaJ-h©p
h3ë6CJOJQJaJ-h©p
h3ë>*CJOJQJaJh² 0h3ëCJOJQJaJh² 0hHuÙCJOJQJaJh©p
CJOJQJaJh² 0h'@eCJOJQJaJ-h² 0hâJs5CJOJQJaJ-h² 0h'@e5CJOJQJaJDÊ, ` ž
O
v
ª
Û
(

ò

L
z
Ú
` ° \Â

ô&Šà(¬÷ìììììììììììììììììììììììììì
$
&
Fa$gd² 0 $a$gd² 0¬, ˜ à$>Â@¦Hºr – 2äl€”Ê.Ö-n-¬-ôèôôôôèôôôôôôôôôôôôèèôôôôôô
$„^„a$gd² 0
$
&
Fa$gd² 0€”–-(-¸-È-”!Ö!j"‘"õ"ö"÷"ø"6$8$ü%&L(R(Â)ò)ô)*8*ž*à*ú*8+’+”+¢+¶+:-R-p-„-0t0v0Z1\1ñåñåñÕñÕñåñåñåñåñÕñÆñ·ñ·¨·™·™·å·Š·z·Š·™·k·h² 0hþgLCJOJQJaJ-h©p
hƒO°6CJOJQJaJh² 0hlxCJOJQJaJh² 0h¡4®CJOJQJaJh² 0hÜqÍCJOJQJaJh² 0hƒO°CJOJQJaJh² 0h‡t·CJOJQJaJ-h©p
hø: 6CJOJQJaJhlxCJOJQJaJh² 0hø: CJOJQJaJ*¬-Ü-b ö ,!„!="–"¿" $T$2%2&z&Ê&@'Ô':(’(")”)Â)ô)*@*â*R+@,–,ôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôô
$
&
Fa$gd² 0–,:-–-6./z/0v0\1Ì1D2¬2Ê3Æ4ˆ5ŽD"ExF¸GRH H6IÆI0KèKÔLÌMLN0Oôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôô
$
&
Fa$gd² 0\1l1n1Ø1ä1ú1
2D2R2¬2È3Ê3Î3Ö3Ä4Æ4Ò5D"E(EFExF¶G¸GÚGòGÆIÒIÔIúI CJOJQJaJ-h©p
hòWM6CJOJQJaJh² 0hòWMCJOJQJaJ-h©p
h

6CJOJQJaJUhlxCJOJQJaJh² 0h

CJOJQJaJh² 0hEŸCJOJQJaJh² 0hlxCJOJQJaJh² 0hþgLCJOJQJaJ-h©p
h©p
6CJOJQJaJ-h©p
hþgL6CJOJQJaJ!kodók sorsa érdekli, hanem az egyénig elnyúló érdeklQdés határozza meg
célja: erkölcsi tanulság levonása, ami cselekvésre irányítja az embereket
14. Lajos századát: 3 részre tagolta: belügyek és kereskedelem, politikai és katonai események, az állam és az egyház kapcsolata, ezen belül a vallási fanatizmus bírálata
célkitqzése: egy egész korszak fejlQdéstörténetét, a szokásokat, a gondolkodást, és a mqveltséget helyezte a középpontba, ami civilizáció történetnek nevezhetQ
A népek erkölcse c.  a világtörténeti szemlélet, és a civilizáció fejlQdése
kiszélesíti a világtörténelem fogalmát
felfedezése, hogy a görög-római kultúrán kívül is volt a világnak történet
hiányossága a deduktív módszer, ami szemléleti elfogultságot eredményez
1734. A filozófiai levelek: ebben vallás és társadalom filozófiáját fejtette ki, az angol viszonyokat a valóságnál jobbnak festi le, hogy szembe tudja állítani a francia helyzettel
1763. Értekezés a türelemrQl: a gondolatszabadságot hirdeti a vallási fanatizmussal szemben
1764. Filozófiai szótár: a kritikai gondolkodás kézikönyve, kb. 600 címszót tart., legteljesebb kidolgozása eszméinek
bírálja a hiszékenységet, a társadalom bölcseleti elvei itt mérsékeltebbek, mint más mqveiben, az óvatos reformok hirdetQje
foglalkozik az alsóbb néprétegek felemelkedésének lehetQségével
levelezései: azt Qt és a levelezQjét foglalkoztató fontos ügyeket vitatta meg, itt teljes egyénisége kibontakozik
helye a francia irod. tört.-ben: új embertípust valósított meg, ez az öntudatos polgár író, mindenek fölé helyezi a józan ész bírálását, a cselekvQ irodalomnak is nevezhetQ
a francia forr. legfontosabb elQkészítQje
Diderot: Enciklopédia
enciklopédia: mqfaja, az értelmezQ szótár, ez nem új, hanem már a 16. sz. óta törekedtek az emberi tudás könyvekben való egyesítésére
elQzménye: 1728. A mqvészetek és tudományok egyetemes szótára
csak ezt az enciklopédiát akarta átültetni elQször
maga mellé veszi D Alambert, rá akarja bízni a természettudományos szócikkek írását
Rousseau is a munkatársuk volt, Helvetius, d Holback
a tudományok, a mqvészetek és a mesterségek összefogása
30 évig tart ez a munka, sok nehézséggel
Enciklopédia, a tudományok, a mqvészetek és a mesterségek értelmezQ szótára hosszú címe
a tudományos megismerés legfontosabb eszköze az érzékelés, az érzékekkel felfogható valóság
célja: a kor egész közgondolkodásának megváltoztatása
28 kötetes mq, az egyház be akarta tiltatni
1772-ben fejezték be, még jelentek meg kötetek az illusztrációkkal 1780-ban
Descartes: az anyagot és a mozgást elválaszthatatlannak vélték, ezzel feleslegessé vált az elsQ mozgató Isten feltételezése  ateista nézetrendszer kifejtése
erkölcsi nézeteiket a keresztény erkölcs helyett laikus nézet elfogadtatása
hinni kell az embertökéletesítési készségében, az ideális társadalomban
gazdasági nézetei: fiziokrata közgazdasági tanok- elemezték a kapitalista termelést, a szabad versenyt
Rousseau, nem ezt a vonalat képviseli, Q írta a közgazdasági szócikket, a társadalmi elQnyök szempontjából
ami társadalombírálattá alakul át, az arisztokraták kivételezett szerepe
kortársainál elQbbre mutató gondolatok, ami következménye szakítás a többi enciklopédia íróval
javaslataik nincsenek a változás elQkészítésére
Diderot:
jelentQsek a mqvészet kritikai írásai
nem hozott létre rendszerezett filozófiai politikai tant
a kispolgárságból származik
fordításokat végez, nyelvórákat ad pénzért
Rousseau-val barátság szövQdik
elsQ munkája A filozófiai gondolatok - amit a párizsi törvényszék elégetteti
a Levél a vakokról c. mqvéért bebörtönzik, oka: nyíltan ateista gondolatok
színdarabokat ír: Törvénytelen fiú stb.
közérthetQ módon adja elQ
2. Katalin meghívja magához Oroszo.-ba, kicserélik nézeteiket
majd hazatér, egy telet tölt kint  1774.
1778. Voltaire visszatér Párizsba és itt találkoznak elQször személyesen
1784-ben halt meg
fQ mqve az Enciklopédia, a szócikkek jelentQs részét Q írta
mqvei 20 kötetet tesznek ki
Buffon:
a természettudományos szócikkeket írta
a párizsi növénykert gondozója
elsQként fogalmazott meg természettörvényeket: a fajok változékonyságának elve, az élQlények csoportjai közötti összefüggések kutatása
a tudományos értekezést mqvészetnek tekintette
Rousseau:
Q bírálta leginkább a régi rendszert, és megoldás javaslatai a leg utópisztikusabbak
életrajza
Párizsba került 1749-ben fordulat következett be nála
1750. Értekezés a tudományokról és a mqv.: a társadalom betegségeinek a fQ oka, szerinte megoldás a visszatérés a természetes állapotokhoz
az emberek közti egyenlQtlenség eredetérQl és alakjáról 1755.
elutasítja a magántulajdonon alapuló társadalom felfogását
leegyszerqsíti öltözetét, elfogadja egy márki nQ meghívását, ahol egy erdQben külön remetelakot építenek neki
itt írja az Új Helioszt, az Emilt stb. fQbb mqveit
1765. Angliába menekül, itt dolgozik vallomásain
innen is elmenekül, kottamásolásból tartja fenn magát, mqvei sorra jelennek meg
egyik pártfogója ragadja ki ebbQl az életmódból
1778-ban meghalt
a természetet idealizálja, ez alkotta az embert jónak és boldognak, és a társadalom rontja meg
Értekezés a tudományokról és mqv.-rQl, ill. 1755. Értekezés az emberek közötti különbségekrQl
vagyonközösség alapokat fogalmaz meg, a munkamegosztást hirdeti
Társadalmi szerzQdés: politikai elgondolásai megfogalmazása, forradalmasító hatása








3. A francia felvilágosodás irodalma




 PAGE \* MERGEFORMAT 5

Hasonló témájú dokumentumok

Kant

- 2007-12-18 22:19:22

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

1 eloadas 11.05-1 29 5. gyak alkotmányjog államháztartástan állampolgárság állatélettan arc ásványtan athén beugro descartes egészségszociológia életmód europai uniós ismeretek fémek gazdaságtörténelem globális logisztika görögország házi dolgozat ii. kántor anita kidolgozott kérdések kik konzultáció költségszámítás kultur magyar gótika malinowski marquez mb német felvilágosodás nitridálás outsourcing paulovics pénzpiac politológia posztmodern prog1 rendszerek szellemi tulajdon táblázatkezelés tanári jegyzet természetvédelem tételek tőkeelmélet védelem villanytan zh feladat