A 19. századi angol és amerikai epika
Országok listája
HungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarMagyarVilágirodalom (XVIII-XIX. Sz.-ban)JegyzetekA 19. századi angol és amerikai epika
2009.05.29 12:24:41
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
JAMES FENIMORE COOPER:
hitt a társadalmi állásból fakadó különbségekben, a földvagyon volt a civilizáció alapja
elítélte az ipari vállalkozásból, a spekulációból fakadó vagyont, úgy vélte Amerika túl gyorsan fejlQdik, egyre több a gátlástalan kapitalista, a mohó profithajhász, ijesztQen apad a gentlemanek száma
eszménye a bérlQit felvilágosult abszolutizmussal irányító apja birtoka volt
világképe bontakozik ki: 1847. A kráter vagy a tqzhányó csúcsa egy csendes-óceáni szigeten paradicsomi környezetben játszódó utópiából, a fQhQs egy ideig jóindulatú teljhatalommal irányítja a kis közösséget, de a lakosság idillikus életét a kereskedelemben fellépQ pénzvágy és az anyagi javak felhalmozása tönkre teszi
egy egész regénytrilógiát szentelt a NY állambeli nagybirtokok 17-18. századi kialakulásának: A L. családi iratai c.
OKA: a 19. század elején zavargások törtek ki az örökbérleti rendszer ellen
önéletrajzi formában íródott egy család három nemzedékének történetét megörökítQ három propaganda-regénye: 1845. A Sátán lábujja, 1845. A földmérQ, 1846. A rézbQrqek, avagy valódi és ál-indián
Cooper a bérlQkbQl álló nagybirtokrendszer mellett foglalt állást
keserqen és maró gúnnyal öntötte regényes formába az amerikai és brit társadalom állapotáról kialakított kritikai állásfoglalását: 1835. The Monikins (a cím a szerzQ által csinált szó, mely egyszerre utal majmokra, emberekre és pénzre) szerinte minden világrészben az önzés és a képmutatás uralkodik
következménye: sajtótámadások, néhány városból kitiltották, könyveit, sQt arcképét is nyilvánosan elégették, rágalmazási perekbe is keveredett
világhírneve klasszikussá vált indiánregényien alapszik
az elsQ BQrharisnya- történetet 1823-ban írta, és 5 kötetes sorozattá vált, az utolsó kötet 18 évvel az elsQ után jelent meg, érdekesség, hogy Cooper jóval elQbb alkotta meg a fQhQse halálát leíró kötetet
a BQrharisnya-sorozat azt a szerepet tölti be az amerikai irodalomban, amit más a nemzeti eposzokkal
három fQ motívum fonódik össze e regényekben: az Qsvadon fáradtságos meghódítása, aztán a védekezQ Qslakosság fokozatos felmorzsolódása, s végül egy újfajta fehér embertípus kialakulása
(romantikus eposz) az QserdQbeli isten háta mögötti, egymástól és minden civilizációtól elválasztott magányos elszórt kis tanyákon, kunyhókban az élet rendkívül kezdetleges színvonalon állt, a létharc kíméletlensége, a nyomorúság, a sötét tudatlanság jellemezte
a regénysorozat fQhQse Natty Bumppo, a felderítQ s vadász, aki az egyes regényekben más és más melléknéven, hol mint BQrharisnya, hol mint Sólyomszem, vagy NyomkeresQ néha mint VadölQ szerepel
Natty volt Cooper embereszménye: a tisztességes és hqséges barát és segítQ, az állandóan a szabad természet ölén élQ, háztól, közösségtQl irtózó, a lármás és civakodó társadalomtól testileg és lelkileg kivándorolt ember, roppant leleményes, nem kívánt vagyont szerezni, egyszerq írástudatlan vadász, semmiféle felekezethez nem tartozott, az íratlan erkölcs törvényeihez tartja magát, afféle anti-Robinson
a romantikus elvágyódás jelképe, Cooper vágyálom önarcképe
ha a BQrharisnya-regényeket nem abban a sorrendben olvassuk, ahogyan Cooper megírta, hanem Natty életének természetes idQrendjében, akkor fiatalkorától haláláig, kb. 1740-tQl 1805-ig követhetjük hQsének sorsát
1841. A vadölQ: a sorozat legutolsónak megírt kötetében a fQhQs fiatal, cserzett bQrq, az erdei élethez edzett vadászként jelenik meg, segítve a védelmére szoruló fehér utazókat
1826. Az utolsó mohikán: a sorozat legjobban koordinált szerkezetq és változatos tematikájú regényében mint Sólyomszem jelenik meg a NY állam és Canada határszélén angolok, franciák és indiánok között folyó háborúskodásban, ahol a hírvivQ és a felderítQ szerepét tölti be
1840. A nyomkeresQ, avagy a beltenger: Cooper az QserdQbeli életet új motívumokkal élénkítette: hajósélményekkel az Ontario-tavon, és az immár javakorabeli Natty szerelmi történetével, amelyben azonban a nagylelkq hQs nem csekély belsQ küzdelem után lemond szeretettje kezérQl, egy általa alkalmasabbnak tartott kérQ javára
a sorozat utolsó elQtti kötetében, melyet Cooper legelsQnek írt meg: 1823. Az úttörQk, avagy a S. forrásvidéke
a már öregedQ vadász csupán egészen mellékes figura
a szabad vad Amerika eltqnését siratva magához füttyneti kutyáját, s háta mögött hagyva a nyomasztóan terjeszkedQ civilizációt, továbbá a távoli nyugat ember nem járta Qserdei felé
a befejezQ kötet 1827. A préri Nattyje kilencven esztendQs aggastyán, aki a puskát már nem bírja el, és csapdás vadász lett, a Mississippin túli vidéken, a Sziklás-hegység elQterében játszódó komor hangulatú regény végpontja Natty tömören leírt halála
Cooper az indiánt nem a fehér ember szemszögébQl, hanem az Qsnép saját mértékével mérte
e fajta szerinte történelmileg arra van ítélve, hogy elbukjék egy gyakorlatiasabb civilizáció elQre törésének útjában
Cooper igyekezett viszonylag tárgyilagos maradni, kidomborítja még a természeti életmódból eredQ, a városi fehér ember elQtt valószínqtlennek tqnQ képességeket (nyomolvasás, tájékozódás, testi ügyesség)
a romantikus eszményítéshez legközelebb Cooper Az utolsó mohikán két indián hQsének, Chingachgooknak és fiának Uncasnak alakjában jutott
Corának és Uncasnak a beteljesületlen szereleme az utolsó mohikán, Uncas halála jelképei az indián nép és életforma pusztulásának
ma elsQsorban, mint izgalmas indiánregények szereplQje, mint ifjúsági író és a köztudatban
regényeinek fontos szerkezeti eleme a harc, a menekülés, az üldözés, amivel állandó feszültséget tud tartani
túl gyorsan és felületesen írt, néha nehézkesen körmönfont és hosszadalmas
regénytechnikában két nemzedékkel elmarad kora mögött, kora elQtt járt viszont tárgykörének újszerqségével
EDGAR ALLAN POE (1809-1849):
a Dél legnagyobb írója, kamaszkori költeményei kivételével minden alkotását folyóiratok számára írta
versei, kritikái írásai, novellái és karcolatai negyvenhét magazinban láttak napvilágot életében
a század amerikai irodalmának egyik legvitatottabb egyénisége
negatív megítélésnek másik okát írásainak az oktató-erkölcsnemesítQ szándéktól mentes amorális jellegét s az író emberi magatartásának gyengeségeit kereshetjük
Poe irodalmi hagyatékának kezelQje és elsQ életírója Rufus Griswold feketített be Poe jellemét, meghamisította az íróra vonatkozó dokumentumokat, és Poe-t, mint az alkohol és az ópium rabját, nQcsábászt, mint szexuális szörnyeteget és Qrültet állít be
déli vándorszínész házaspár gyermekeként született, már kétéves korában teljes árvaságra jutott, s ez a körülmény eltörölhetetlen nyomot hagyott életén
egy skót dohánykereskedQ Mr. Allan vette házába, a fiatal mqvészt érzékenysége és robbanékony összeütközésbe kergette gyakorlatias, rideg és szqkmarkú nevelQapjával
Allan házát elhagyva katonának állt, majd elsQ verseskötetének közzététele után 20 éves korában az irodalomhoz folyamodott megélhetésért
életének hátralévQ 20 éve szakadatlan vándorlás, azt nem tudta elérni, hogy saját magazinja legyen
27 éves korában feleségül vette unokahúgát, a 13 éves Virginia Clemmet, költészetének egyik ihletQjét, aki hosszú, kínos betegsége után, 24 éves korában meghalt
az egyébként is labilis kedélyq költQ ekkor végleg elvesztette lelki egyensúlyát, eszméletlen állapotban találták Baltimore egy utcájában, kórházba szállították, ahol 40 éves korában meghalt
elQször, mint szigorú irodalmi kritikus jelent meg
30-nál több bírálata van, amit Az irodalmárok címen a NY-i írókról tett közzé és Cooper regényeirQl is írt terjedelmes dolgozatokat
fQ követelménye a kerek kompozíció, a szerkesztésbeli egység és tömörség
az irodalmi mq fQ céljának az olvasóra gyakorolt hatást tekintette
a mqvészet célja Poe szerint nem az, hogy az igazságot feltárja vagy megvilágítsa, hanem egy esztétikai gyönyörqséget nyújtson, vagyis különleges ritka érzelmeket gerjesszen, s a tiszta szépen való elmerengésre adjon alkalmat
az amerikai irodalom történetében elsQnek fogalmazta meg világosan körvonalazott és határozottan alkalmazott kritikai elvek rendszerét
az utókor azonban Poe-ra nem kritikusként, hanem mint az amerikai irodalom egyik nagy novellistájára és lírikusára emlékezik (mintegy 60 elbeszélése és prózai írása tárgyában és hangulatában rendkívüli változatosságot mutat)
kevéssé érdekelte a hétköznapi élet, az átlagos emberi valóság
,.J
J p Ôô"6F*B(Úäæd---¸!È!#># $.%0%<%z%ïßÓÃÓÃÓ·«·······ssggW-h}\h 06CJOJQJaJh 0CJOJQJaJ-h}\h*Ö6CJOJQJaJh*ÖCJOJQJaJhú\µCJOJQJaJ-h}\hR26CJOJQJaJhCJOJQJaJhR2CJOJQJaJ-h}\hR-£6CJOJQJaJhR-£CJOJQJaJ-hR-£h®:>*CJOJQJaJ-hR-£hR-£>*CJOJQJaJ".àr
z t fÚæh- ¬!#0%º'()j*b,÷ìììììììììììììììììììììììììì
$
&
Fa$gdR-£ $a$gdR-£z%Ä%&º'P(((*¦*´-ü-þ-ª1^2`2¤4¦4à4¨5ª5(8\9^9: :N;P;4>p>r>´@ôèôèØÈèØè¼è¼°¼°¤|pdpdpdXdXhynCJOJQJaJh¨³CJOJQJaJhlCJOJQJaJhR2CJOJQJaJhùgCJOJQJaJ-hå1hå1>*CJOJQJaJhú\µCJOJQJaJh9YCJOJQJaJh9-CJOJQJaJ-h}\h 06CJOJQJaJ-h}\h^-F6CJOJQJaJh^-FCJOJQJaJh 0CJOJQJaJb,-þ-/¦0ª1`2:3Ð3¦4à4ª5l6è6(8 :P;<¬=r>´?2AA B2C¸CEHFôôôôôôôôôèôôôôôôôôôôôôôôôôô
$^a$gdå1
$
&
Fa$gdR-£´@ì@2AHFÄF(G)GHT
U2U^UzV¦W¨W_
a
acdÚdpsÀsÂsÈsÊs:t
CJOJQJaJhñ-uCJOJQJaJh-ICJOJQJaJh+~+CJOJQJaJh
T
CJOJQJaJhù5WCJOJQJaJhñvoCJOJQJaJUh??ÎCJOJQJaJhÝ
CJOJQJaJhfRCJOJQJaJhª;¬CJOJQJaJhynCJOJQJaJha(ÄCJOJQJaJHF)GhG^UzV¨WLYöZ]$^_
a~bcdâeîf¾gÆi¢kHmºm np¤qps
$
&
Fa$gdù5W
$
&
Fa$gdR-£teljesen elvonatkoztatott az aktuális társadalmi kérdésektQl, amikor pedig érintett politikai mozzanatokat: Beszélgetés egy múmiával c. írásában konzervatív nézeteket vallott
érdeklQdése az emberi lélek árnyoldalaira irányult, az életben érvényesülQ sötét és kínzó erQkre, arra, ami szokatlan, bizarr és fantasztikus
elsQ novelláskötetének a címe: 1840. Groteszk és arabeszk rémnovelláiban a hQs a legkülönbözQbb lelki gyötrelmeket és legszörnyqbb kalandokat éli át
A kút és az inga: az inkvizíció áldozata padlóján fekszik megkötözve, s rettegve várja, amint a felette lengQ óriási inga lassan lejjebb ereszkedik, hogy végül a rá erQsített hosszú késsel kettészelje a testét
A Maelström örvényében: a halász küzd a halállal a norvég partok elQtti óriási örvény vonzásában, a hQs barátját bosszúból farsangi tréfaképp borivás ürügyén egy elhagyatott kriptába csalja, és ott élve befalazza
az emberben lappangó szadista hajlamok kiélésének, a kegyetlenség eluralkodásának történetét A fekete macska mondja el, a tébolyig fokozódó félelem históriáját Az áruló szív, melynek eszelQssé vált hQse egyre hallja meggyilkolt, eltemetett áldozatának szívverését
M. Valdemar esetének tényállapota: írja le hogyan sikerült hipnózissal jó ideig, késleltetni egy már a bomlás szélére jutott haldokló halálát
az éhség és a szomjúság gyötrelmei Arthur Gordon Pym történetében öngyilkosság szeretett feleség halála után A hosszúkás láda az élve eltemetés pedig több elbeszélésben is megjelenik
Poe novelláinak pesszimista hangulatvilágában az elkeseredett rettentQ magányos ember törvényszerq lelki törésének belsQ forrásokból fakadó iszonyata, hiteles, eltitkolhatatlan borzadálya
fokozta a rém-novellák hatásosságát, hogy a legiszonyúbb témák eseménysorát is higgadtan részletezQ, precíz pontossággal ábrázolta, a romantikus rémületet realisztikus módon idézte fel
novellisztikájának másik oldalát azok az elbeszélések képviselik, melyek egy rejtélyes esemény okait derítik fel logikus elemzéssel
M. R rejtélye, A morgue utcai gyilkosság címq elbeszélések alapján általában Poe-t tekintik az úgynevezett detektívnovella megteremtQjének
maga is akárcsak e novellásbeli alakmása Dupin detektív hideg józansággal dolgozó analitikus elme volt, akit szenvedélyesen érdekelt a rejtjeles írások megfejtése
rejtélyeket megfejtQ novelláiban: Az ellopott levél, és a kincskeresQ témájú szépirodalom klasszikus alkotása: Az aranybogár tartozik
az író és az olvasó öröme egyaránt az aprólékos megfigyelésben, a rávezetQ bizonyítékok gyqjtésében van
e novellák újszerqsége az, hogy a hangsúly a precíz logikai elmemqködés ábrázolásán, a megfejtéshez vezetQ nyomok adagolása fokozatos, a történet nem valamilyen fordulatszerq cselekedettel, hanem a történtek megmagyarázásával jut el a történtek csúcspontjához
az írót nem érdekelték a bqntette kiváltó okok, s ha erre egyáltalán utalt, akkor sem a bqnözQ társadalom helyzetében kereste az okot, hanem az emberben lakozó perverzitás démonjában , mely arra ösztönzi, hogy olyasmit tegyen, ami tilos
prózamqvészetének harmadik, szívéhez legközelebb álló oldalát az a 7 vagy 7 prózai költemény alkotja, melyekben a cselekmény, a meseváz mellékes, s a történése teljesen alá van rendelve a hangulat kifejezésének
mindegyikük dallamos, ritmikus prózai nyelven szólal meg
egyesekben a színek gazdagsága kápráztat el: A vörös halál álarca, vagy a kertmqvészeti tárgyú: Az arnheimi birtok
másokban a komorság, mint a kétségbeesésé és félelem végleteit megszólaltató: Az Usher hát pusztulása, vagy Az árny: az élet és a halál ködös határterületein imbolygó Ligeiában
hQseik kivételes egyéniségek, a férfiak átöröklött idegbajok áldozati, nQalakjai a testetlenül törékeny intellektuális lények, ragyogóan szépek és titokban sorvadozók, érzékiség nélküli, megfoghatatlan árnyak
novellaszerkesztésének technikája a hatás egységén alapszik, célja egyetlen érzelem felkeltése: a szenvedélyé, félelemé, vagy rettegésé, s a hatáskeltés eszközeit úgy kezeli, hogy a feszültség az elbeszélés során egyre fokozódjék
elméleti írásaiban a költészet elve és a verstechnikai kérdésekkel foglalkozó: 1843. A verselés elvei
a költészet funkcióját úgy határozta meg, mint a szépség ritmikus formában való megalkotását , ennek a szépségnek Poe szerint földöntúlinak kell lennie
szépség megragadásában a költészetnek a zenével kell egybeforrnia, mert a földöntúlihoz ez a mqvészet jut a legközelebb
a költészet a rútat és a formátlant nem tekinti tárgyának
szerinte az amerikai költészetnek többet ártott az erkölcsi mondanivaló erQltetése, mint az összes többi ellenségi együttvéve
csekély számú versét (50-nél kevesebb maradt ránk) folytonosan átírta, elsQ kötetétQl (vékonyka versfüzetétQl) kezdve, amit 18 évesen tett közzé: 1827. Tamerlán és más költemények, e versein még Byron hatása érzQdik
Poe egyhúrú költQ volt, visszatérQ témája a halál, a haldoklás, alaphangulata a szeretett lény elvesztésén érzett reménytelen kétségbeesés, siratja feleségét Virginiát, a balladai hangulatú: Lee Annácska (Annihoz, Egy mennyben lakóhoz)
úgy ünnepli a halált, mint az élet zqrzavar után nyugalmat, megváltást hozó álomországot: Város a tengerben
A gyQztes féreg balladája: 5 versszaka, mint egy 5 felvonulásos tragédia torkollik a rémült felismerése, hogy az élet gyQztese a mindent elpusztító féreg, a lét végsQ ételme a porrá válás
Poe utolsó éveinek költeménye a nehezen értelmezhetQ: Ulalume, egy középkori mqfajnak test és lélek párbeszédének késQi modern változataként tükrözi a költQ személyes tragédiáját a bqntudatos önmardosó küzdelmet, az elveszett feleség emlékéhez való ragaszkodás, s az új lelki élettárs utáni vágyakozás között
a költQ lelke a remény és a kétségbeesés végletei között vergQdik keresve a megértést: A kísértetjárta kastély
költészetének jellemzQ vonása: kevés benne a ténylegesen kielemezhetQ gondolati tartalom, költeményibQl hiányzik az élet értelmezésének kísérlete, a hangulat csodálatos varázsa mögött alig van megfogható mondanivaló
az elsQ Helénhez c. 15 soros költeménye, melyet egy diáktársa anyjának emlékére írt: 9. és 10. sora a dicsQ görög hon hajdani ragyogásáról, a felséges Róma elmúlt nagyszerqségérQl méltán vált ma is szállóigévé, a 7. sor Heléna klasszikus arcvonásaiban a nQi szépség eszményét ünnepli
a zenei hatás költQi eszközeivel: A harangok (a hangutánzás csúcsteljesítménye), és legismertebb költeménye: A holló
mqvészetének summázata: A holló (Evening Mirrorban, az 1985. január 29-én jelent meg, pár évre rá már az amerikai iskolai olvasókönyvekbe is bekerült)
a költemény tárgya a végtelenségig fokozódó elkeseredés, melynek fellobbanását és növekedését a költQ a baljós hollóban testesíti meg, s a madár által refrénként ismételt egyetlen szóban: Soha már, vagy sohasem
1846. A mqalkotás lélektana c. tanulmányában leírta a költemény keletkezésének körülményeit, elemezte annak sajátos szerkezetét
szerinte a költészetben kevés van, ami véletlenül vagy ihletésszerqen jön létre, a költemény a számító értelem mqködésének eredménye
a költemény akkor érheti el a kívánt hatást, s csak akkor maradhat hangulatilag egységes ha az olvasó egy ültQ helyében olvashatja el
a költemény ne legyen lényegesen hosszabb 100 sornál (a holló 108 soros)
a költQ eleinte, szinte élvezi bánatát, s amikor elQször hallja a sohasem refrénszót a hollótól, nem veszik komolyan, de ahogyan a baljós madár mániákusan ismétli a tagadás szavát, úgy válik tartalma egyre gazdagabbá, egyre végeztesebbé a költQ számára
pesszimizmusa kétségbeesésbe, s nihilizmusba taszította
mqvészeti világnézete tette az európai dekadensek és szimbolisták elQfutárává
15. A XIX. századi angol és amerikai epika
PAGE \* MERGEFORMAT 6
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-05-29 12:23:52
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
