A 18. sz.-i francia regény
Országok listája
Hungary
Eszterházy Károly Főiskola
Bölcsészettudományi Főiskolai Kar
Magyar
Világirodalom (XVIII-XIX. Sz.-ban)
Jegyzetek
A 18. sz.-i francia regény
2009.05.29 12:21:22
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
A 18. századi francia regény
Lesage:
az elsQ francia író, aki csak az írásaiból próbál megélni
mqveinek sajátossága a társadalmi élet visszáságainak bírálata
1707. Sánta ördög egy kis üvegbe zárt ördög, kiszabadulva az üvegbQl megmentQjét, éjjel felviszi Madrid fölé, és a háztetQket felemelve bepillanthat a lakók otthonába
számos epizódot átvesz
társadalmi körképe nagyon széles, vannak rablók, uzsorások, börtöntöltelékek
a 17. sz.-i francia moralistákhoz nyúlik vissza
Gil Blas 1715- 35-ig írta, 12 kötet- a francia pikareszk regény csúcspontja: egy lovászfiú áll a középpontban, aki lakájjá lesz, különbözQ emberekkel kerül kapcsolatba- nagy társadalmi különbségek, a gyors társadalmi felemelkedés, és a bukás bemutatása, ill. a véletlennek és az önkénynek a bemutatása
Marivaux:
fQ tárgya a szerelem megvalósítása, a drámában újító: a lélektani komédia megteremtQje
Marianne élete: befejezetlen mq, ennek az 50 év körüli nQ visszaemlékezését tartalmazza, részletes lélektani kommentárokkal kíséri
fQ motívuma, az üldözött ártatlanság
arisztokrata udvarlója elQl menekül, a házasság elQtt azonban a szeretQ hqtlen lesz
bekapcsolódik egy apáca életrajza is
regénytechnikai újdonság: számos érintkezQ mqfajt épít be
van benne emlékirat, vígjáték, komikus elbeszélés
nagy szerepe van a véletlennek, a regény figurákat felbontja, realista ábrázolás elsQ jele találhatók meg nála
fontos ösztönzQje a Richardson féle regény
Az úrrá lett paraszt-: itt Jakab az elbeszélQ, parasztból emelkedik fel Párizsba, idQsebb arisztokrata nQk kegyét élvezi
lélektani realizmus figyelmet érdemel
Montesquieu:
Perzsa levelek: levélregény a mqfaja: két perzsa ifjú Párizsba kerül, és az Q levelezésükbQl áll a regény
jellemük nagyon különbözQ: az egyik a szokásokat figyeli, arra világít rá, hogy a külsQségek hogyan befolyásolják az emberi életet
üzbég komolyabb, töprengQ alkat- a Franciao.-i társadalmi-politikai háttér kemény bírálatát tartalmazza
bírálja az abszolút kir.-ot, a gyarmatosítást, a papi nQtlenséget
rávilágít a féltékenység és a szabadság sajátos viszonyára
filozófiai regénynek is mondható- az egész akkori civilizációt megkérdQjelezi
Voltaire:
filozófiai regényének sajátossága: az elvont gondolatokat élettel tölti meg, megteremti az összhangot az elmélet és a gyakorlat között
stílusa is ennek a szolgálatában áll
1759. Candide: kp.-ban annak a tételnek a bírálata áll, hogy a világot Isten alkotta és ennél nincs tökéletesebb
próbáljuk az életet láttatás nélkül, kompromisszumok árán elviselhetQvé tenni
többi regénye is filozófiai vagy szociológiai tárgyú
1747. Zadig: elQkészíti a Candide-ot, ebben is az eleve elrendelés tanát gúnyolja
Zadig egy babiloni bölcs, aki találkozik egy remetével, aki figyelmezteti a véletlen és szükségszerqség ellentétével
a cselekvQ bölcs figurája, részben átvesz a keleti mesék témáit és szerkezeti újításait, de egyben ironizálja is
1752. Micromegas: elQképei részben a Gulliver, részben egy 17. századi francia szerzQ Beszélgetések a világok sokaságáról c. mqve
Q egy 8 m-es óriás, akit nagy tudásvágy vezet, 500 éves, akinek azért kellett eljönni bolygójáról, mert írt egy értekezést a bolháról
számqzik a Szaturnuszra, a világ a törpék világának tqnik neki
tovább utaznak a Naprendszerben, és megérkeznek a Földre és keresik az értelemmel bíró lények nyomát
egy hajót találnak, és rájönnek, hogy ilyen apró emberek is képesek a rosszra, de a tudományokra is
a hajón lévQk bemutatják nekik a különbözQ filozófiai nézeteket, majd egy könyvet adnak nekik útravalóul
ezt elviszik Párizsba az akadémia titkárához, a könyv azonban kizárólag üres lapokat tartalmaz
célja: a különféle filozófiai rendszerek szatirikus ábrázolása, illetve az emberközpontú világ kigúnyolása
mutatja az író ellenszenvét a metafizikus irányok ellne
1767.Vadember: egy észak amerikai indián Bretagne partjain találkozik egy kolostor vezetQjével és rokonokként néznek egymásra, és elnevezik ezt a vadembert ártatlannak, a tapasztalatlansága miatt
nem ismeri a képmutatást, áttérítik keresztény hitre, beleszeret a keresztanyjába, majd katona lesz, az angolok ellen harcol, és a Basteille-be zárják, egy cellába kerül egy janzenistával
a szeretQje közben megszökik a zárdából, hogy kiszabadítsa Qt a börtönbQl, közben Qt megbecstelenítik és meghal
a vadember kiszabadul és elmegy katonatisztnek, és arra jut, hogy a világot el kell fogadni olyan amilyen
a hellenista szerelmi regényekre megy vissza, viszont nincs boldog vége
Voltaire itt az európai kultúra fensQbbség tudatát bírálja, a jezsuitákat is
Diderot: Mindenmindegy Jakab& :
Az érzékeny regény:
az érzelmek elsQbbségének a hangsúlyozása, Voltaire szemben állt ezzel
nem egységes irányzat
Rousseau: az angol érzékeny regényt igen magasra értékelte
Prévost abbé:
1731. Manon Lescaut& : a végzetes nQ motívuma jelenik meg, mindketten szélhámos és könnyqvérq emberek, akiket a nyers szerelmi vágy sodor egymáshoz
a lovag 17 éves, Manon-t pedig zárdába akarják kényszeríteni
együtt Párizsba mennek, Manon megcsalja a lovagot, de késQbb megbocsátja hqtlenségét
a nQ azonban anyagi válságba sodorja a lovagot, aki hamis kártyás lesz, a lány pedig prostituált
dologházba zárják Qket, kiszabadulnak, a lányt számqzik Amerikába, de a lovag utána megy és a kormányzó fia érdeklQdik a nQ iránt, aki késQbb meghal
a lovagot pedig barátja visszahozza Eu.-ba
Rousseau felvilágosodás ellenes követQje, szerinte a szenvedélyek jogosak, és bemutatja a szenvedély és az erény harcát
ez itt jelenik meg elQször, és nyer a szenvedély
a lovag az érzQ szív a végtelen szenvedéssel motívuma alakul ki
a nQ pedig a szégyent nem ismerQ, csábító típusa
Rousseau:
Új Héloise- a természetes ember eszményítése
eredeti címe: Két szeretQ levelei
ez elárulja mqfaját: levélregény
a modern háromszög regények elQdje: egy polgári származású házitanító, és a tanítványa egy gazdag nemes lány
a lány apja ellenzi a fiatalok vonzalmát, és feleségül adja a lányt egy gazdag szomszéd birtokoshoz
Júlia továbbra is szereti a házi tanítót, de megkéri, hogy csak lelki barátságban maradjanak
Q elmegy 3 év utazásra, visszatérve már 2 gyermeke van, az apjuk meghívja tanítónak gyermekeihez
a szerelmük újra fellángol- Júlia egy8:JH ^ ¶
Æ
L
Ê
$ & Ò Ô ð $Lb v x | ïßÏÃÏóç§Ã{Ãkk^NBhé2.CJOJQJaJ-hé2.hé2.6CJOJQJaJh±>*CJOJQJaJ-hé2.hâI6CJOJQJaJ-hé2.hb#3>*CJOJQJaJ-hé2.hâI>*CJOJQJaJhâICJOJQJaJhb#3CJOJQJaJ-hé2.h=0E6CJOJQJaJh=0ECJOJQJaJ-hé2.h=0E>*CJOJQJaJ-hé2.hw5CJOJQJaJ-hé2.h=0E5CJOJQJaJ:J¾<
¼
V
¶
& Ô Ú&ÎðÎ$ b | P÷ïäääääääØäääääääääääØÍ
$
&
Fa$gdâI
$^a$gdâI
$
&
Fa$gd=0E $a$gd=0E $a$gdé2.PV&ª ¼ÐÞ(
¦´- !Ø! "r#$$»$Ú&ôôôôôèÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÒÒÒ
$
&
Fa$gdÛv^
$
&
Fa$gdsV-
$^a$gdsV-
$
&
Fa$gdâI ª ¼ÐÜÞ4B( " ,-r-$-$5$F$$$À$È$D+n+p+ôèôèØÌè̼̼̰̤¼Ì¼ÌyyÌiY-hOkÁhÛv^6CJOJQJaJ-hé2.hÛv^6CJOJQJaJhÛv^h¿2
*CJOJQJaJhsV-CJOJQJaJhâICJOJQJaJÚ&T(4)**2+p++&,R,È,ä,
.../ð/1p1`2Â2B3¤3¸34V4ôôôôôôèôôôèôôôôôôôôôôÜÑÑ
$
&
Fa$gdÏ÷
$^a$gdÏ÷
$^a$gdÛv^
$
&
Fa$gdÛv^p++È,ä,ð,
-j.l.Æ./"0b0¤3¶3¸3Ì34.404V48FJJLJVJZJxJ,L|LLLïãïãÓãÇãÇãÇã·ï§§}pcS§·§-hé2.h#.6CJOJQJaJh#.6CJOJQJaJh66CJOJQJaJU-hé2.hé2.6CJOJQJaJhé2.CJOJQJaJhÏ÷CJOJQJaJ-hé2.hÏ÷6CJOJQJaJ-hé2.hÏ÷>*CJOJQJaJh6CJOJQJaJ-hé2.hÛv^6CJOJQJaJhÛv^CJOJQJaJ-hé2.hÛv^>*CJOJQJaJ V44r5:6ô6¶7àFG,HHhIzJ:K,L|LLÐL|MòMdNÐNQRSÄUBVÀVWôôôôôôôôôôôôôèôôôôôôôôôôôôô
$^a$gdÏ÷
$
&
Fa$gdÏ÷ik fiát a fulladástól megmenti, az asszony azonban halálos betegségben meghal, elQtte azonban leírja érzelmeit
a társadalmi erkölcs és a szubjektív értékek középpontba állítása, és az érzelmek védelme
a társadalmi egyenlQtelenségek, és ennek fQ oka, a túlzott intellektualitás
ez akadályozza a természetes érzelmek kibontakozását
az embernek önmagának kell megpróbálni kigyomlálni magából a tettetést, és a civilizáció negatív hatását
a romantikában rendkívül fontos elQképnek számított, a valóságnak és az illúziónak az ellentéte vezet el- Az ifjú Werthel szenvedéseihez
Rousseau nyelvét kettQsség jellemzi: a líra pátosz és a nyugodt tárgyilagosság szemben állítása
a regény végleges elQjogot szerzett a szentimentalizmusnak, az érzelmek felszabadítása, a szív visszahelyezése a jogaiba
A természet kultusz és nevelési regény:
1762. Emil
filozófiai nevelési regény is
több mqve tekinthetQ a mq elQzményének, egy záró kQnek tekinti tanítási szempontjából
elQkészítQ mqvek: A társadalmi szerzQdés, és az Új Heloise
az egyes ember nevelQdési folyamatát állítja középpontba
a társadalomtorzító hatásit ellensúlyozó nevelés kell
fQ elvei: a nevelQ tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, a gyermekben gyermeket kell látni, ne kis felnQttként kezeljék, a tudás párosuljon öntudattal, becsületérzéssel, a kevesebb, de jó rendezett tudás, a gondolkodási készség többet ér a felhalmozott, és rendezetlen ismeretanyagnál
nevelési fejlQdési koncepciója: a test fejlQdése szerinte az 5 éves korig kiemelkedQ, 6-11 éves korig intenzív érzelmi fejlQdés, 12-16: az értelem, majd a szív, az érzelem fejlQdése
az önismeretet segíti ez a nevelés, foglakozik a vallási eszmék keletkezésével- ezeket csak mértékkel kell alkalmazni szerinte
az Emilhez tartozik: A vallomások (1782-88) - kp.-ban a szubjektivizmus elfogadtatása áll, visszatekint egész életére, a belsQ önéletrajznak a kezdeményezQje, és A magányos sétáló álmodozási 1782.-ben, itt 10 sétát tesz az író, és mindazt az élettapasztalatot, amit összegyqjtött összegzi
mértéktartó akkor is, amikor önmagáról, és az ellenségeirQl ír
fQ lélektani motívum, ami irányítja, a vádoló hangú önigazolás
Emil hatása: Martinovics per vádlottjai közül mind fordítók is voltak, Kazinczy 1793. Társadalmi szerzQdés
Saint-Pierre:
a Rousseau-i természet kultusz hatott rá legerQteljesebben
1787. Pál és Virginia- egzotikus környezetbe helyezi a történetet, a szerzQ egy trópusi szigeten találkozik egy idQs emberrel, aki maga az elbeszélQ
két anya neveli a gyermekét, a két gyermek a címadók, mindketten a természet ölén nQnek fel, szerelmesek lesznek, de esküvQjük elQtt a lányt az anyja Európába küldi, civilizálódni, visszatérve hajója viharba kerül és Pál szeme láttára megfullad, azért mert nem akarja levenni a ruháját, szégyelli
a regény utópiát ad az ideális társadalomról, a civilizáció egy pontin túl tragédiához vezethet
kultúra ellenes, és bírálja a racionalizmus
az egész regény az érzékenységre épül
A libertinizmus kritikája és a levélregény:
francia szellemi, erkölcsi, irodalmi és társadalmi áramlat
fQ mqfaja: a levélregény
Lacros:
1782. Veszedelmes viszonyok: a libertinizmus kritikáját fogalmazza meg
libertinizmus: egy ateista mozgalomnak indult, majd filozófiai iskolává, eszmerendszerré alakult, Isten létének a tagadása, kétely csodákban, és a Biblia racionális vizsgálata
a 18. sz.-ban a fogalom egy erotikus jelentést vett fel, és hozzákapcsolódott az arisztokratákhoz: az ember érzelmi szférájának a racionalizmus alá vonása
megpróbálják rögzíteni a szerelmi hódítás szabályait: a csábítást a nyilvánosság bevonásával lehet elkövetni
a fQ lépéseket is meghatározzák: az áldozat gondos kiválasztása, a csábítás minél gyorsabban menjen végre, nehogy érzelmeket váltson ki a hódítóból, ha sikeres a mqvelet, akkor azonnali szakítás, majd az áldozat bukásának nyilvánossá tétele bizonyítékokkal, a csábító ne hagyjon írásos nyomot maga után
Veszedelmes viszonyok: az Qrgróf szemet vet az erényes polgár asszonyra, és egy márki nQvel szövetkezve megpróbálja elcsábítani, minderrQl leveleken keresztül szerzünk tudomást
a csábító egy érzéketlen, számító, mindenre elszánt ingyenélQ, kellQ vonzerQvel, aki nem a nQ szerelmét akarja, hanem romlásba akarja dönteni
Cecil: a legkönnyebb áldozat, együgyq
a márki nQ: vonzó külsejq, gonosz
a polgár asszony a lelki nemesség, és a rövidlátó bigottság megtestesítQje
e három nQtípus jelenik meg, és a hatalmi vágy, a másik emberen való uralkodás megnyilvánulása
a színhely egy kastély, és tragédiával ér véget, az Qrgróf egy párbajban hal meg, az elcsábított nQ pedig a történtekbe betegszik bele
ezzel az egész arisztokráciát bírálja
a kudarc azért következik be, mert nem vitték végig az elQre meghatározott elveket, leveleikkel nyomot hagytak maguk után, a szenvedély elvette az eszüket, a féltékenység miatt párbajozik
a stílus ugyanakkor nagyon könnyed
Casanova:
a libertinus irodalom oldalága
nem regény, de számos elemét tartalmazza
olasz, de a mqvét franciául írta
a 18. sz. leghíresebb szélhámos nQcsábásza
60 éves korában veti papírra emlékiratait, és 40 évét mondja el, 4000 oldal terjedelemben
párizsi szalonifjú, és költQ
rengeteget utazik egész Eu.-ban, a velecei inkvizícó börtönbe juttatja, de megszabadul
jelentQsége: a 18. sz.-i Eu. politikai és társadalmi életének szatirikus körképét adja, bemutat magas rangú egyházi személyeket, énekeseket, bQséges erotikus részletekkel
elsQrendq irodalmi alkotás, egész életén át gyqjtötte feljegyzéseit, ezek egy rész nem maradt fent, tudatosan elpusztította
a hitelesség látszatát próbálja kelteni, ugyanakkor van benne író becsvágy is, nem idealizál, nagy szerepe van a véletlennek, és az érzelmek gyors változásának,a világ mint színpad ragadható meg
stílusában keveredik a racionalitás és
eszményében, a deizmus, az epikureizmus és a szabad gondolkodó keveredik
4. A 18.sz.-i francia regény
PAGE \* MERGEFORMAT 4
Hasonló témájú dokumentumok

- 2009-05-29 12:22:19

- 2009-05-29 12:23:08
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.