2008/2009 Számvitel 2. kollokviumi tételsor

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsmentSzámvitel II. (Pénzügyi Számvitel)2008/2009 Számvitel 2. kollokviumi tételsor

1. a) Forgóeszközök fogalma, csoportosítása
Készletek fogalma, csoportosítása

Forgóeszközök: A váll-i tevékenységet általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló vagyontárgyak, követelések, értékpapírok és pénzeszközök.
Készletek
Követelések
Értékpapírok
Pénzeszközök
Készletek: A váll-i tevékenységet közvetlenül, vagy közvetve, általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló, olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt.
Készletek tagolása a mérlegben: B.I.
1. Anyagok: TermékelQállítás, szolg. nyújtás során
kerülnek majd felhasználásra
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek: Termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak
3 Növendék-, hízó-, és egyéb állatok(függetlenül a tartás idejétQl): Azok a állatok tartoznak, melyek a termelés(tartás) ktg-ei eredményeként növekednek, gyarapszik súlyuk, függetlenül attól, h a váll-i tev. meddig szolgálják. Függetlenül, hogy vásárolt, vagy saját elQállítású, a Saját Termelésq Készletként kell kimutatni.
4. Késztermékek: Már elkészült termékek
5. Áruk: Az a termék, melyet a rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és a beszerzés és értékesítés között változatlan formában maradt, bár értéke változhat.
6. Készeletekre adott elQlegek
Készletek között kell kimutatni a használatba vételig a szerszámokat, felszereléseket, munkaruhákat, ha a váll-i tevékenységet max. 1 évig szolgálják. Valamint a Befektetett eszközök közül az ide átsorolt eszközöket.
Készletek fajtái:
I. VÁSÁROLT:
1. Anyagok: (alapanyagok; segéd-üzem-fqtQ anyagok; tartalék alkatrészek; fogyóeszközök; gyártóeszközök)
2. Áruk: (kereskedelmi készletek; közvetített szolg.; betétdíjas göngyölegek)
II. KÉSZLETEKRE ADOTT ELPLEGEK
III. SAJÁT TERMELÉSp KÉSZLETEK
1. Késztermékek (ipari; mezQgazd-i)
2. Növendék-hízó- és egyéb állatok: (növendék; hízó; egyéb)
3. Befejezetlen termelés és félkész termékek (ipari, mezQgazd-i; épírtQipari)

b) Költségnemek fogalma, elszámolása
Költség: Az adott feladat érdekében felhasznált erQforrás pénzben kifejezett értéke.
Önköltség: A termék vagy szolg. egységére vetített erQforrás-felhasználás forintban kifejezett értéke.
Ráfordítások: A termék elQállításához, a szolg. teljesítéséhez közvetlenül nem kapcsolódó eszközfelhasználások, kifizetések, melyek a rendszeres tevékenység során felmerültek.
Költségek, ráfordítások csoportosítása:
Költségnemek szerint:
Anyagjellegq ráfordítások
Személyi jellegq ráf.
Értékcsökkenési leírás
Elszámolhatóságuk szerint:
Közvetlen költségek
Közvetett(általános) ktg-ek: - Javító-karbantartó üzemek ktg
- szolgáltatást végzQ üzemek ktg.
- Gépktg-ek
- Értékesítési, forgalmazási ktg-ei
- Elkülönített egyéb általános ktg-ek
Anyagjellegq Ráfordítások csoportosítása:
Anyagköltség (a beszerzett növendék-hízó-, és egyéb állatok ktg is)
Igénybe vett szolg. értéke
Egyéb szolg. értéke
ELÁBÉ
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
Anyagköltség:
A vásárolt és felhasznált anyagok(értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt) bekerülési értéke, a vásárolt növendék-, hízó-, és egyéb állatok értéke.
CsökkentQ tételek: * Hulladék;
* A bekerülési értékben figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összege.
Igénybe vett szolgáltatások: Szállítás- rakodás, raktározás költségei; Bérleti díjak ; Karbantartási költségek; Hirdetés, reklám; Oktatás és továbbképzés költségei; Bérmunka ktg-ei; Könyvviteli szolg. ktg-ei.
Egyéb szolgáltatások tartalma:
- Hatósági, szolgáltatási, igazgatási díjek, illetékek
- Pü-i, befektetési, szolgáltatási díjak
- Biztosítási díjak
- Költségként elszámolandó adók, járulékok
- Különféle egyéb ktg-ek.
ELÁBÉ= Eladott Áruk Beszerzési Értéke
-A változatlan formában eladott anyagok, áruk (értékvesztéssel csökkentett, értékvesztés visszaírt összegével növelt) bekerülési értéke.
- Értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke
CsökkentQ tétel: Visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke.
Eladott(közvetített) Szolgáltatások Értéke
A vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékének elszámolása az értékesítéskor.
Az anyagköltség elszámolásának lehetQségei
I. változat: Vásárlás->Készletrevétel->->Felhasználás->Költség
II. változat: Vásárlás->Költség->Leltározás->Készletváltozás Elszámolása->Költségmódosítás
I. változat: Beszerzési érték áfa nélkül T 21-22 K 454
Felh. bekerülés értéken T 511 K21-22
Vámteher T 21-22 K 465
Hasznosítható hulladék, T 21-22 K511
Vámteher, jövedéki adó visszatérített össege
II.változat:
A beszerzett anyag elszámolása Ktg-ként T 511 K454
Nyitókészlet könyvelés felh.ként az év lején T511 K 21-22
Leltárkészlet nyilv. vétele,elkönyvelése év végén T 21-22 K511
Hasznosítható hulladék, vámteher, jöv. adó- T21-22 K 519(anyagktg megtérülése)
-visszatérített összege
Szolgáltatások elszámolása
Igénybe vett, egyéb szolgáltatások T 52;53 K 38;454;46-47
ELÁBÉ elszámolása:
Elábé T814(összktg)ELÁBÉ K26 kereskedelmi áruk T812;832(forg.ktg) ELÁBÉ K26

Értékesített göngyölegek bek. Értéke T814;812-834 K 28 betétdíjas göngyöleg
Visszavett betétdíjas göngy. bekerülési értéke T28 K814;812-834
Eladott (közvetített) szolg. elszámolása
Bekerülési érték elszám. értékesítéskor T815 eladott szolg. értéke(összktg) K 27 közvetített szolg
T813;833 eladott szolg. (forgalmi ktg) K27

Személyi Jellegq Ráfordítások
I. Személyi jellegq kifizetések: 1. Bérktg: Bér, munkadíj, prémium, jutalom, 13. havi fizu
2.Személyi jellegq egyéb kifizetések: A természetes személyek részére nem ktg-ként és nem váll-i díjként kifizetett, elszámolt összeg.
Bérjárulékok:
Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék T 56 K 473
EHO T 56 K463-10 EHO
Munkaadói járulék T 56 K463-8 Munkaadói j.
Szakképzési hozzájárulás T 56 K 4742 szakképzési h.
Minden olyan adó módjára fizetett összeg, amelyet:
- személyi jellegq ráfordítások
- foglalkoztatottak száma lapján állapítanak meg
Bérktg és személyi jellegq egyéb kifizetések elszámolása

Bér, munkadíj, prémium T 54 K471
Találmányi, szerzQi díj T 55 Személyi jellegq egyéb kifiz.K 471
Étkezési, utazási hozzájárulás T 55 K38
Értékcsökkenési leírás
Az immat. javak, tárgyi eszközök tervszerinti értékcsökkenési leírása, használatbavételkor elszámolt egyösszegq leírás.
Terv szerinti écs. leírás T 571 Terv szeritni écs. leírás K119-159
Egy összegben elszámolt écs leírás T 572 Használatbavételkor egy összegben elszámolt écs. K119-159


2. a) Készletek értékelése

I. AKTIVÁLÁSKOR
* Beszerzési értéken:
*ElQállítási költségen: -tényleges közvetlen önköltség
- normatív önköltség
Bekerülési (beszerzési és elQállítási) érték: Az eszközök bekerülési értéke az eszközök
- megszerzése
- létesítése
- üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezésig, a raktárba történQ beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.
Beszerzési érték összetevQi: +vételár; +felár; - árengedmény; +szállítási és rakodási költség;
+alapozási; + szerelési;+ üzembehelyezési; +közvetítQi díj, + beszerzéshez kapcsolódó adók; +vámköltség; + fizetendQ illeték + környezetvédelmi díj, + vásárolt vételi opció díja, igénybe vett hitel, kölcsön valamint az üzembe helyezésig felmerült kamata.
NEM RÉSZE AZ ELPZETESEN FELSZÁMÍTOTT ÁFA!!!
Növeli a beszerzési értéket: épület bontási költsége,
Csökkenti:
- a próbaüzemeltetés során elQállított , raktárra vett, értékesített, teljesített szolgáltatás elQállítási ktg-e, ennek hiányában picai értéke vagy várható eladási ára.
- A bekerülési értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott elQleg és a beruházásra elkülönített pénzeszköz után kapott kamat.
ElQállítási érték:
* Azok a költségek, melyek
- az eszköz elQállítása, üzembe helyezése, bQvítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása során közvetlenül felmerültek.
- Az elQállítással szoros kapcsolatban voltak.
- megfelQ mutatók alapján elszámolhatók
* Az elvégzett, nyújtott, teljesített szolgáltatás elQállítási értékét azok a költségek, melyek
-a szolg. végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerült, illetve szoros kapcsolatban voltak vele, illetve megfelelQ mutatók segítségével elszámolhatók.
A bekerülési érték részét képezQ tételek elszámolása
Az egyes tételeket
* felmerüléskor;
* gazd-i esemény megtörténtekor;
* legkésQbb üzembe helyezéskor kell számításba venni a számlázott, kivetett összegben.
Ha a számla, a megfelelQ bizonylat az üzembe helyezésig, a raktárba történQ beszállításig nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok, pl.: szerzQdés, piaci info, jogszabály alapján kell meghatározni.
Az így meghatározott érték és a tényleges számlázott összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket akkor kell módosítani, ha a különbség az adott eszköz értékét jelentQsen módosítja.
II. MÉRLEGBEN
Az értékvesztés összegével csökkentett, a visszaírt értékvesztés összegével növelt beszerzési értéken illetve elQállítási költségen.
Készletek értékelése fajtánként:

Anyagok Áruk Készetrmék Növ. Hízó és egyéb áll Befejezetlen és félkész term.- besz. Ár besz. Ár és elQáll ktg elQáll. Ketg vásárolt és tovább gyarapodott saját tenyésztésq elQáll. Ktg besz. Ár és nevelési ktg elQáll. Ktg
Beszerzési ár alkalmazása a gyakorlatban
Készletek csökkenésének elszámolásánál alaklmazott árak tényleges beszerzési ár Számított(átlagos beszerzési) ár Egyedi beszerzési ár FIFO Súlyozott átlagár Elszámoló ár +- árkülönbözet Mérlegben szereplQ készletek értéke egyedi besz. áron Az utolsó besz. Áron Átagáron Átlagáron

b) Az üzemi, üzleti tevékenység hozamai, A nettó árbevétel fogalma, elszámolása, Egyéb bevételek fogalma, elszámolása

Üzemi, üzleti tevékenység hozamai
I. Összktg eljárás esetén:
Nettó Árbevétel: - belföldi
- export
Aktivált Saját teljesítmények
- Saját termelésq készletek állományváltozása(+-)
- Saját elQállítású eszközök aktivált értéke(+-)
Egyéb bevételek
II. Forgalmi ktg. eljárás estén
Nettó árbevétel. Belföldi; export
Egyéb bevételek

Export bevétel: Külföldre ill. külföldön történQ értékesítés ellenértéke, függetlenül, hogy devizában(valutába), vagy forintban, vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki. Külföldi értékesítésnek minQsül, ha a vevQ székhely, telephelye vagy lakhelye nem MO-n van. A számla szerinti devizát, a kapott valutát a teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell átszámolni forintra.

Nettó árbevétel: - Készletek és szolgáltatások értékesítésébQl származik.
- A teljesítés évében
- A vállalkozáson kívül álló által elismert
- Számlázott, vagy készpénzben kiegyenlített
- ÁFA-t nem tartalmazó ellenérték

Tartalma: Kiszámlázott és elfogadott alapár és felár a növelQ és csökkentQ tételekkel módosított ÁFA nélküli összege. Nem tartalmazhatja az értékesítésrQl kiállított számlában -konkrét értékesítéshez kapcsolódóan- ADOTT ENGEDMÉNY ÖSSZEGÉT.
Nettó Árbevételt növeli: A készlet értékesítéséhez , a szolg. nyújtásához kapcsolódóan az utólag felszámított felár és az eladási árat növelQ korrekciók számlában rögzített értéke.
Nettó árbevételt csökkenti:
- Utólag adott engedmény helyesbítQ számlában rögzített értéke.
- Visszáru helyesbítQ számlában rögzített értéke
- Szavatossági jog érvényesítése során helyesbítQ számlában rögzített érték
- Az értékesített, majd visszavett betétdíjas göngyölegek visszavételkori értéke
Egyéb bevételek:
Az értékesítés nettó árbevételének részét nem képezQ bevételek, amelyek
- a rendszeres tevékenység során keletkeznek és
- nem minQsülnek sem a pü-i mqveletek bevételeinek, sem
- rendkívüli bevételnek.
Belföldi értékesítés árbevételének elszámolása
Kiszámlázott eladási ár: T 311 K 91-92
El nem ismert összeg T 91-92 K 322
Árbevételbe beleszámító árkiegészítés T 362 ktgvetési kiutalási igény K 91-92
FizetndQ Áfa T 311 K 467
El nem ismert árbev-re jutó Áfa T 467 K 311
Bolti kiskereskedelem, vendéglátóipar készpénzes értékesítése
Áfa-t is tartalmazó árbevétel T 381 K 91-92
FizetendQ Áfa T 91-92 K 467
Egyéb bevételek elszámolása
Káreseményekkel kapcsolatos bevétel
Kapott bírság, kötbér
Kapott támogatás, juttatás T 38 K96
Utólag kapott engedmény
Biztosító által fizetett összeg
Igényelt támogatás
Biztosító által elfogadott kártérítés T 36 egyéb követelés K 96
Immat javak, tárgyi eszk. eladási ára
Követelés engedményezése T 31 K 96
Terven felüli écs visszaírása
Visszaírt értékvesztés T 1-3 Eszközök K 96
Céltartalék feloldása T 42 K 96
A cégérték leírása T 4834 negatív üzleti v cégérték elhat. K 96


3. a) A készletek értékelésének és nyilvántartásának rendszere, Anyagok értékelése


Anyagok értékelése:
Évközi folyamatos érétknyilvántartás:
I. Nincs
II. Van: 1. Tényleges beszerzési áron
2. Átlagos beszerzési áron
Ha évközi folyamatos értéknyilvántartás nincs:
Év közben: Minden anyag ktg-ként kerül elszámolásra
Év végén:
A volumen leltározással kerül meghatározásra
A volumenhez az utolsó beszerzési árak rendelése
Leltárérték meghatározása
Nyitó állomány korrekciója
Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár csökkent
Az elQzQ évek értékvesztésének visszaírása, ha a piaci ár nQtt
Ha évközi folyamatos értéknyilvántartást vezet tényleges beszerzési áron
Év közben:
A beszerzett anyagok készletre vétele tényleges beszerzési értéken
Felhasználás elszámolása:- FIFO vagy  Egyedi hozzárendelésése
Év végén
Leltározás(ha van)
Leltárkülönbözetek elszámolása(ha van)
Leltár tényleges beszerzési áron
Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár csökkent
ElQzQ évek értékvesztésének visszaírása, ha a pici ár nQtt
Ha évközi folyamatos értéknyilvántartást vezet átlagáron, vagy elszámoló áron
Év közben
Beszerzett anyagok készletre vétele tényleges beszerzési értéken ill. Elszámoló áron
Felhasználás elszámolása: Átlagáron vagy elszámoló áron +- árkülönbözet
Év végén:
Leltározás (ha van)
Leltárkülönbözetek elszámolása
Leltár átlagos beszerzési áron
Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár csökkent
ElQzQ év értékvesztéseinek visszaírása, ha a piaci ár nQtt


4.a) Saját termelésq készletek értékelése

Évközi folyamatos értéknyilvántartás: I. Nincs
II. Van: 1.Elszámolási egységáron
2. Normatív elQállítási ktg-en
Ha évközi folyamatos értéknyilvántartás nincs
Év közben
A káresemény és
Az apportként bevitt volumen gyqjtése
Év végén:
A volumen leltározással kerül meghatározásra
A volumenhez a tényleges vagy a normatív elQállítási ktg. Rendelése
A leltárérték meghatározása
Az év közben elszámolt káresemény és apport bevitel értékének kivezetése
A számla egyenlegének korrekciója
Értékvesztés elszámolása, ha a pici ár kisebb
Értékvesztés visszaírása, ha a piaci ár nagyobb, mint a könyv szerinti érték
Évközi folyamatos nyilvántartás van elszámolási egységáron
Év közben:
A bevételezés és kiadás elszámolása egységáron
Év végén:
Leltározás(ha van)
Leltárkülönbözetek elszámolása (ha van)
A készletérték különbözetek elszámolása ha van
Leltár tényleges vagy normatív elQállítási ktg-en
Az értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár kisebb
Az értékvesztés visszaírása, ha a piaci ár nagyobb, mint a könyv szerinti érték
Évközi folyamatos nyilvántartás normatív elQállítási költségen
Év közben:
Bevételezés és kiadás elszámolása normatív elQállítási költségen
Év végén:
Leltározás(ha van)
Leltárkülönbözetek elszámolása(ha van)
Leltár normatív elQállítási ktg-en
Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár kisebb
Értékvesztés visszaírása, ha a piaci ár nagyobb, mint a könyv szerinti érték

b) Az eredménykimutatás formája, összeállítás lehetQségei

Üzemi, üzleti tevékenység eredménye
(+-) Pénzügyi mqveletek eredménye
= Szokásos váll-i redemény
(+-) Rendkívüli eredmény
= Adózás elQtti eredmény
(-) Adó
= Adózott eredmény
(+) Eredmény(tartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
(-) Osztalék, részesedés
= MSZE


Az eredménykimutatás módjai:

I. Összköltség eljárással:
1. A változat: LépcsQzetes elrendezés
2. B változat Mérlegszerq elrendezés
II. Forgalmi ktg eljárással
1. A változat: LépcsQzetes elrendezés
2. B változat: Mérlegszerq

ÜZEMI, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
Összköltség eljárás:
Összes hozam
+Árbevétel
±Aktivált Saját teljesítmények
+Egyéb bevétel

Összes Költség
- Anyagjellegq ráford.
- Személyi jellegq ráf.
- Értkcsökkenési leírás
- Egyéb ráford.

Forgalmi Költség
Összes bevétel
+ Árbevétel
+ Egyéb bevétel

Forgalmi költség
-Értékesítés közvetlen költségei
- Értékesítés közvetett költségei
- Egyéb ráfordítások


TOVÁBBIAKBAN A KÉT MÓDSZER AZONOS!
Az A és B változat közötti eltérés

A változat: LépcsQzetes B változat: Mérlegszerq
Bevételek I. + Ráfordítások I. Bevételek I.
Ráfordítások I. -
EREDMÉNY I. ± Nyereség I. (B>R) Veszteség I.( B
Bevételek II + Ráford. II. Bevételek II.
Ráfordítások II. -
EREDMÉNY II ± Nyereség II. (B>R) Veszteség (B>R)

EREDMÉNY " ± Nyereség " (B>R) Veszteség " (B



5.a )Készletek bizonylatai, nyilvántartása

Készletek bizonylatai:
Vásárláskor a beérkezett számlák
Saját elQállításkor: A mennyiséget rögzítQ bizonylatok (pl.:szállítQjegy, mérlegelési jegyzék), Az elQállítási költséget dokumentáló költség, önköltség számítás
Értékesítéskor, Felhasználáskor a kiadási bizonylat, , az átvétel igazolásával.

Analitikus nyilvántartása:
NEM kötelezQ, de a fQkönyvben nem szereplQ tételeknél pl: javításra átvett készletek, bizományba átvett készletek, bérmunkára átvett készletek
AJÁNLOTT vezetni
Nyilvántartás hiányában a leltár csak leltározással állítható össze
MegfelelQ vezetQi információhoz szükséges

b) Az értékesítés közvetlen valamint a közvetett költségek fogalma, elszámolása

A közvetlen illetve a közvetett költségek a forgalmi költség eljárással készülQ eredménykimutatásban szerepelnek.

Közvetlen költségek:
Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége: Ez magába foglalja az értékesített saját termelésq készletek, és a teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét.

Értékesített saját termelésq készletek elQállítási ktg-e(önktg-e)
T811-831 Értékesítés elszámolt közvetlen önktg-e K 23-24-25
Teljesített szolgáltatások közvetlen önktg-e
T 811-831 K 59 Ktgnem átrvezetési szla

ELÁBÉ (Lásd 1/B)
Eladott (közvetített) szolg. értéke (lásd 1/B)

Közvetett Ktg-ek
Értékesítési, forgalmazási ktg-ek:
-Itt kell kimutatni az értékesítéssel kapcsolatoskülön ktg-ket, pl.: csomagolási, szállítási, bizományi díj.
- Raktározási ktg-ek
- ÉrtékesítQ részlegek, irodák ktg-ei
- Reklám, propaganda és piackutatás ktg-ei

Igazgatási ktg-ek:
- Az igazgatás személyi, anyagjellegq, egyéb ktg-ei.

Egyéb általános ktg-ek
- Mqködés egyéb közvetett ktg-ei.

Költségek Átvezetése: T 85 Értékesítés közvetett ktg-ei K 59 Ktgnem átvez. szla


6.a) Az anyagok fQkönyvi elszámolása
Év közben érték és analitikus nyilvántartást nem vezet

Beszerzési érték áfa nélkül T 51 K 454
áfa T 466 K454
Beszerzéshez kapcsolódó adó T 52 K463 Ktgvetési befiz. köt.
Vámköltség T 51 K 465
Térítés nélküli átvétel T 51 K 98
Anyag-visszavételezés,forgalmazás,káresemény céljára T 21-22 K 51
Anyageladás T 814 ELÁBÉ K 21-22
Káresemény, Hiány, Értékvesztés T 86 K 21-22
Térítés nélküli átadás T 88 K 21-22
Év végén állomány növekedés/csökkenés T 21-22/51 K 51/21-22

Mennyiségben és értékben nyilvántartást vezet, a fQkönyvi számlán beszerzési áron könyvel, a költségeket elsQdlegesen a költséghely és költségviselQ számlákon számolja el

Beszerzési érték áfa nélkül T21-22 K 454
áfa T 466 K 454
vámktg T 21-22 K 465
beszerzéshez kapcsolódó adók T 21-22 K 463
Anyagtöbblet, Térítés nélküli átvétel T 21-22 K 98
Értékvesztés visszaírása T 21-22 K 96
Anyagfelhasználás T6-7 K 21-22
Anyageladás T 814 K 21-22
Káresemény, hiány, értékvesztés T 86 K 21-22
Térítés nélküli átadás T 88 K 21-22
Nem számlázott Anyagok elszámolása

Könyvelés az idQszak végén kalkulált beszerzési értéken: T 21-22 K 4549 Nem számlázott szállítás Könyvelés a köv. idQszakban, a számla megérkezéskor: Kivez a szla megérkezés után T 4549 K21-22
Tényleges besz. ár T 21-22 K 4541

Úton lévQ készletek elszámolása

Könyvelés az idQszak végén T 21-22 K 454
Könyv. a köv. idQszakban, a készlet megérkezésekor: Kivezetés: T 454 K 21-22
Megérkezéskor T 21-22 K454

Év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a fQkönyvi számlákon elszámoló áron könyvel, a ktg-ket elsQdlegesen a ktghely ésa ktgviselQ számlákon számolja el

Beszerzési érték áfa nélkül T 228 K 454
Utólag kapott engedmény áfa nélkül T 454 K 228
Készletrevétel elszámoló áron T 21-22 K 228
Felhasználás elszámoló áron T 6-7 K 21-22
Elszámoló ár emelés/csökkenés T21-22/228 K 228/21-22
Felh. jutó árkülönbözet, ha ktg növelQ/ktg csökkentQ T 228/6-7 K 6-7/228
Az idQszak végén kalkulált beszerzési értéken T 228 K 4549
Kivezetés a szla megérkezése után a köv. idQszakban T 4549 K 228

b) Az eredménykimutatás fogalma, tartalma, célja, jellemzQi
Az eredménykimutatás:
A vállalkozó
TÁRGYÉV MÉRLEG SZERINTI  vállalkozónál maradó adózott- EREDMÉNYÉNEK LEVEZETÉSÉT,
(Ön)ellenQrzés esetén az ELPZP ÜZLETI ÉV(EK) MSZE-T MÓDOSÍTÓ JELENTPSEBB ÖSSZEGp HIBÁK EREDMÉNYRE GYAKOROLT HATÁSÁT ELKÜLÖNÍTETTEN TARTALMAZZA,
AZ EREDMÉYN KELETKEZÉSÉRE, MÓDOSÍTÁSÁRA HATÓ FPBB TÉNYEZPKET,
A MSZE ÖSSZETEVPIT, KIALAKULÁSÁT mutatja be.

Az elQzQ évi és a tárgyévi eredményt együttesen mutatja be.

Tétel megnev. ElQzQ év ElQzQ év(ek) módosításai Tárgy

Az eredménykimutatás jellemzQi:
Beszámoló része:
Választható forma
KötelezQ fQcsoportok
Két idQszak adatai
(Ön)ellenQrzés adatai
Adott idQszakra vonatkozik
Hitelesítés
Kapcsolata a könyvvitellel
Letétbehelyezés
Kapcsolata a mérleggel
Fordulónap
Ford.nap és mérlegkészítés idQpontja közötti idQszak
Tartalma
Értékelés
MSZE
Eszk. és Forr. különbsége
Eredmény összetevQi
Hozamok
Ráfordítások
Adófizetési kötelezettség
FizetendQ osztalék, részesedés


7. a) Saját termelésq készletek fQkönyvi elszámolása

Összköltség eljárásnál-csak 5-ös szlaoszt. (a készlet számlákat évközben nem vezeti)
STK nyitóegyenleg átvezetése nyitáskor
T 581 K 23-25
Felmerült elQállítási költségek
T 51- 57 K 1-4
STK záróegyenlegének átvezetése záráskor
T 23-25 K 581
Átvezetés a 8. szlaoszt.-ba
T 81-83 K 59
Az árbevétel elszámolása
T 31 K 91-94
Összköltség eljárásnál-csak 5-ös szlaoszt. (a készlet számlákat évközben vezeti)
Felmerült elQállítási költségek
T 51- 57 K 1-4
STK állománynövekedés (készletrevétel, befejezetlen termelés)
T 23-25 K 581
STK állománycsökkenés (értékesítés, hiány, továbbfelhasználás)
T 581 K 23-25
Átvezetés a 8. szlaoszt.-ba
T 81-83 K 59
Az árbevétel elszámolása
T 31 K 91-94
Forgalmi költség eljárásnál-csak 5-ös szlaoszt.
Felmerült elQállítási költségek
T 51- 57 K 1-4
STK állománynövekedés (készletrevétel, befejezetlen termelés)
T 23-25 K 581
STK állománycsökkenés (értékesítés, hiány, továbbfelhasználás)
T 581 K 23-25
Az értékesítés miatti készletcsökkenés elszámolása
T 81-84 K 23-25
Átvezetés a 8. szla.oszt.-ba
T 81-85 K 59
Az árbevétel elszámolása
T 31 K 91-94

b) A tárgyi eszközök helye a mérlegben és értékelésük

Tárgyi eszközök: olyan tárgyiasult (dologi) eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten, tartósan szolgálják. (Függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek vagy sem.)
Mérlegben: Eszközök/Befektetett pénzügyi eszközök/TE (12.-16.)
Csoportosítása: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékq jogok Eszközök/TE/12
Mqszaki berendezések, gépek, jármqvek Eszközök/TE/13.
Egyéb berendezések, felszerelések, jármqvek Eszközök/TE/14.
Tenyészállatok Eszközök/TE/15.
Beruházások, felújítások Eszközök/TE/16.
Beruházásra adott elQlegek
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Értékelése: Aktiváláskor bekerülési érték, amely lehet:
- beszerzési érték
- elQállítási érték
- a nem beszerzésbQl, elQállításból származó
növekedés esetén beszerzési értéknek
minQsülQ értéket
Mérlegkészítéskor:
+ bekerülési érték
+ meglévQ TE bQvítésével
- terv sz. écs leírás halmozott összege
- terven felüli écs leírás
+ visszaírt terven felüli écs leírás
= NETTÓ ÉRTÉK (aktualizált bekerülési érték)


8. a) A követelések fogalma, csoportosítása
Fogalma: azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzQdésbQl jogszerqen eredQ, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyeket
a vállalkozás már teljesített,
a másik fél által elfogadott, elismert
termékértékesítéshez
szolgáltatás teljesítéséhez
értékpapír értékesítéséhez
kölcsönnyújtáshoz
elQlegfizetéshez (ideértve az osztalékelQleget is) kapcsolódik.
Valamint:
munkavállalói tartozás,
visszatérítendQ adó,
igényelt, de még nem teljesített támogatás.
Továbbá:
a vásárolt követelések,
a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelések.
Csoportosítása:
A mérlegben követelésként kimutatott:
követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevQk)
követelések kapcsolt vállalkozással szemben
követelések egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben
váltókövetelések
egyéb követelések.
A mérlegben más eszközök között kimutatott:
immateriális javakra adott elQleg
beruházásokra adott elQleg
tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozásban
egyéb tartósan adott kölcsön
készletekre adott elQleg
bankbetétek
bevételek aktív elhatárolása.
A mérlegben forrást csökkentQ tételként kimutatott:
jegyzett, de még be nem fizetett tQke(-).

b) A számviteli politika

A számviteli törvényben rögzített alapelvek értékelési elQírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelQ, a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát.
Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát a megalakulása idQpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni.
Törvénymódosítás esetén a változásokat, annak hatálybalépést követQen 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.
A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelQs.

A számviteli politika tartalma:


A számviteli politikában írásban rögzíteni kell  többek között  azokat a gazdálkodóra jellemzQ
szabályokat,
elQírásokat,
módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, értékelés szempontjából
lényegesnek,
jelentQsnek,
nem lényegesnek,
nem jelentQsnek.
Továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított
választási,
minQsítési lehetQségek közül melyeket, milyen feltételek esetén alkalmazza,
az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.


A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a leltárkészítési és leltározási szabályzatot,
az értékelési szabályzatot,
az önköltségszámítási szabályzatot (csak a számviteli törvényben leírt esetben kötelezQ),
a pénzkezelési szabályzatot.

A számviteli politika vázlata:
A gazdálkodásra jellemzQ szabályok, elQírások és módszerek:
Általános jellemzés
A beszámolási kötelezettség módja
A könyvvezetés módja
A kettQs könyvviteli rendszer jellemzése
A vezetQi információs rendszer
A mérleg felépítése
Az eredménykimutatás felépítése
A folyamatba épített ellenQrzés
Az eszközök minQsítése
Az értékelés, értékvesztés és annak visszaírása
Az amortizációs politika
Az idQbeli elhatárolások köre
A céltartalékképzés szabályai
A kiegészítQ melléklet tartalma
Az üzleti jelentés tartalma
A szabályzatok összeállítása:
Leltárkészítési és leltározási szabályzat
Az eszközök és források értékelési szabályzata
Pénzkezelési szabályzat
Az önköltségszámítás rendjének szabályozása
Nem kötelezQen elQírt szabályzatok:
Bizonylati szabályzat
Irattározási szabályzat
Beruházási szabályzat
Selejtezési szabályzat, stb.


9. a) A követelések értékelése

Aktiváláskor
Áruszállításból és szolgáltatásból származó követelés:
A forintban kiszámlázott, elfogadott, elismert összegben
A külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, elismert devizaösszegnek a teljesítéskori- a számviteli politikában rögzített- devizaárfolyamon átszámolt forint összegben. (Ld.: 4.11 és 4.15. vázlat)
A követelés fedezetére kapott váltót a kiváltott követelés összegében
Az egyéb követelést
A járó
Az igényelt
A fizetett összegben
Az átvett értéken.

Mérlegben

Bekerülési (könyv szerinti) érték
- behajthatatlan követelés (veszteség)
- vagy + értékvesztés, visszaírás
+ vagy  év végi devizaárfolyam- nyereség vagy veszteség összege
= Mérlegérték.

b) Az értékhelyesbítés


10. a) A követelések minQsítése

Követelések értékvesztése és annak visszaírása

A vevQk, adósok minQsítése alapján
Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló, és
A mérlegkészítés idQpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni, HA  a rendelkezésre álló információk alapján
A könyv szerinti értéknél
A várhatóan megtérülQ összeg kevesebb és ez a különbözet
Tartósnak mutatkozik és
JelentQs összegq.
- az értékvesztés elszámolása után végzett minQsítés alapján a követelés összege jelentQsen meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor az értékvesztés összegét vissza kell írni.

b) A pénzügyi mqveletek eredménye, a ráfordítások és bevételek elszámolása

Pénzügyi mqveletek eredménye
Bevételek
Kapott, járó osztalék, részesedés, (ebbQl: kapcsolt vállalkozástól kapott)
Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége (ebbQl: kapcsolt váll.-tól kapott)
Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége (ebbQl: ----ll----)
Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegq bevételek (ebbQl: ----ll----)
Pénzügyi mqveletek egyéb bevételei
Ráfordítások
Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége (ebbQl: ----ll----)
FizetendQ kamatok és kamatjellegq ráfordítások (ebbQl: ----ll---)
Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
Pénzügyi mqveletek egyéb ráfordításai

A kapott osztalék, részesedés elszámolása

Kapott osztalék, ha a pénzügyi rendezés a mérleg fordulónapjáig megtörtént
T 38 K 971
Járó osztalék, ha a pénzügyi rendezés nem történt meg
T 368 K 971

Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége vagy árfolyamvesztesége

Könyv szerinti érték (K)
T 368 K 17
Eladási ár (E)
T 38 K 368
Árfolyamnyereség, ha E > K
T 368 K 972
Árfolyamveszteség, ha E < K
T 871 K 368.

Befektetett pénzügyi eszközök (kamatozó értékpapír) kamata

A vételárban lévQ kamat (csökkentQ tétel)
T 9734 K 38
Az eladási árban lévQ kamat
T 38 K 9733
Kapott kamat
T 38 K 9732
Esedékes kamat
T 368 K 9732
Járó kamat
T 3913 K 9732.

Befektetett pénzügyi eszközök (kamatozó értékpapír) értékesítésekor elszámolandó eredmény

Könyv szerinti érték (K)
T 368 K 18
Eladási ár (E)
T 38 K 368
Eladási árban lévQ kamat (k)
T 368 K 9733
Árfolyamnyereség, ha (E-k) > K
T 368 K 9738
Árfolyamveszteség, ha (E-k) < K
T 871 K 368.
Egyéb kapott (járó) kamat és kamatjellegq bevételek

A vételárban lévQ kamat
T 974 K 38
Az eladási árban lévQ kamat
T 38 K 974
Kapott kamat
T 38 K 974
Esedékes kamat
T 368 K 974
Járó kamat
T 3913 K 974.

Pénzügyi mqveletek egyéb bevételei és ráfordításai I.

Könyv szerinti érték (K)
T 368 K 373
Eladási ár (E)
T 38 K 368
Árfolyamnyereség, ha E > K
T 368 K 978
Árfolyamveszteség, ha E < K
T 875 K 368.

Pénzügyi mqveletek egyéb bevételei és ráfordításai II.

Könyv szerinti érték (K)---T 365
Eladási ár (E)
T 38 K 365
Befolyt pénz (P)
T 38 K 365
Nyereség, ha K T 365 K 9781
Veszteség, ha K>P
T 8782 K 365
Nyereség, ha K T 365 K 9782
Veszteség, ha K>E
T 8783 K 365.

FizetendQ kamatok és kamatjellegq ráfordítások

Fizetett kamat
T 872-873 K 38
Esedékes kamat
T 872-873 K 4799
FizetendQ kamat
T 872-873 K 4823.

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése és annak visszaírt összege

Értékvesztés
T 8741-8743 K 179, 189, 199, 37
Visszaírt értékvesztés
T 179, 189, 199, 37 K 8746-8748.


11. a) A követelések bizonylatai, nyilvántartása

A követeléseket általában a vállalkozó által kiállított és a partner által elfogadott számla alapján kell elszámolni
A vállalkozás döntésétQl függ a szintetikus elszámolás mélysége, ha ez kevésbé részletes, akkor az analitikus nyilvántartásokra szükség van.

PÉLDÁUL:
A vevQkkel szembeni követelések bizonylata: a kimenQ számla
Vezetni kell a kimenQ (kiment) számlák könyvét
A fQkönyvi számlák között vezetik a vevQk folyószámláját.

b.) A rövid lejáratú kötelezettségek tartalma, értékelése
Az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekbQl a mérleg fordulónapját követQ egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is.

Ide tartozik: a vevQktQl kapott elQleg
kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
a váltótartozás
a fizetendQ osztalék, részesedés
a kamatozó részvények utáni kamat
egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
1. Rövid lejáratú kölcsönök: a nem pénzintézettQl kapott egy éven belüli visszafizetési kötelezettséggel járó összegek. Itt kell szerepeltetni a hosszú lejáratra kapott kölcsönbQl és a kötvénytartozásból 1 éven belül esedékessé váló törlesztéseket is.
2. Rövid lejáratú hitelek: a pénzintézet által egy éven belül hitelként folyósított összeg, továbbá a hosszú lejáratú hitelekbQl a következQ üzleti évben esedékes törlesztések.
3. VevQktQl kapott elQlegek: azok az összegek, amelyek pénzügyi teljesítése már megtörtént, de a szerzQdés szerinti teljesítményt a vállalkozó még nem nyújtotta.
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (Szállítók): azok a kötelezettségek, amelyek áruszállításból, szolgáltatás teljesítésébQl származnak. Számlázott, elismert tartozás összege.
5. Váltótartozások: a váltóval kiegyenlített tartozások és a váltó fizetendQ kamatának együttes összege (névérték).
6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben: egy éven belül esedékes kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben.
7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben: egy éven belül esedékes kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben.
8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: amelyek az elQzQkbe nem sorolhatók be
Munkaválalókkal szembeni köt.
Társ.bizt.-al szembeni köt.
Elkülönített alapokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség
Vám-és pü. Qrséggel szembeni köt.
APEH-el szembeni köt.
Helyi önkorm. szembeni köt.
Értékpapírokkal kapcs. köt.
Átvállalt köt.
JogerQs határozattal elQírt, valamint az elsQ fokon megítélt kötelezettségek, stb.
Kötelezettségek értékelése:
Elismeréskor (passzíváláskor):
Forintban teljesítendQt az elfogadott, elismert, visszafizetendQ összegben
A számla alapján devizában, valutában teljesítendQt az elismert számlázott devizának a teljesítás napján érvényes  a számviteli politikában rögzített  devizaárfolyamon átszámolt forint összegben.
A BARTER ügylet esetén az elsQ ügylet teljesítésének napján érvényes  a számviteli poilitikában rögzített  a devizaárfolyamon átszámított forint összegben. (AZ ÜZLETI ÉV VÉGÉN EZ A KÖTELEZETTSÉG NEM ÉRTÉKELHATP ÁT.)
Mérlegben:
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK ( év végi, devizaárfolyam nyereség vagy veszteség = MÉRLEGÉRTÉK


12. a) A vevQkkel kapcsolatos követelések elszámolása

Belföldi vevQkkel kapcsolatos alapvetQ gazdasági események elszámolása
Készlet, szolgáltatás elismert eladási értéke
T 311 K 911
Tárgyi eszközök, immateriális javak elismert eladási értéke
T 311 K 96
FizetendQ áfa
T 311 K 467
Pénz átutalás
T 38 K 311
Váltó elfogadása
T 34 K 311
Külföldi vevQkkel kapcsolatos alapvetQ gazdasági események elszámolása
Készlet, szolgáltatás elismert eladási értéke
T 317 K 93
Tárgyi eszközök, immateriális javak elismert eladási értéke
T 317 K 96
Pénz átutalás
T 38 K 317
Váltó elfogadása
T 34 K 317
Árfolyamnyereség
T 317 K 976 vagy
Árfolyamveszteség
T 876 K 317
(A vevQk átutalásához kapcsolódó realizált. A vevQk év végi értékeléséhez kapcsolódó elszámolt.)
VevQkkel kapcsolatos egyéb gazdasági események elszámolása
Térítés nélkül átvett követelés
T 311 K 98
Fizetési határidQn belüli pénzügyi rendezés miatt adott engedmény
T 876 K 311
Behajthatatlan követelés
T 86 K 311
Engedményezett követelés
T 86 K 311
Elengedett, térítés nélkül átadott követelés
T 88 K 311
Utólag adott, nem konkrét számlához kapcsolódó engedmény
T 86 K 38
Visszaírás
T 315 K 96
Értékvesztés
T 86 K 315

b) A saját tQke fogalma, csoportosítása

Fogalma:
A saját tQke olyan tQkerész, amelyet a
Tulajdonos (az alapító) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére,
Az adózott eredménybQl hagyott a vállalkozónál.
Kivétel:
Jogszabály alapján a tQketartalékba, az eredménytartalékba helyezett átvett pénz- és egyéb eszköz
Az értékelési tartalék

Csoportosítása:

Jegyzett tQke (+)
Jegyzett, de még be nem fizetett tQke (-)
TQketartalék (+)
Eredménytartalék (+ v. -)
Lekötött tartalék (+)
Értékelési tartalék (+)
Mérleg szerinti eredmény (+ v. -)
13. a) A váltókövetelések elszámolása

A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzQdésbQl jogszerqen eredQ pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyeket a vállalkozás már teljesített és a másik fél által elfogadott termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, értékpapír értékesítéshez, kölcsönnyújtáshoz vagy elQlegfizetéshez kapcsolódik.
A követeléseket a mérlegben a jogszerqen követelhetQ, másik fél által elismert könyv szerinti értéken, leltárral alátámasztott értéken kell kimutatni. A mérlegbe csak az adós által elismert követeléseket lehet beállítani. (óvatosság elve)
Követelések csoportosítása:
Követelések áruszállításból, és szolgáltatásból (vevQk): termék eladásából, vagy szolgáltatás végzésébQl eredQ követelések. (31-es számla)
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: ide tartozik minden olyan vevQ-, váltó-, és egyéb követelés, melyek kapcsolt vállalkozással szemben állnak fenn (32.)
Követelések egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben: ide tartozik minden olyan vevQ-, váltó-, és egyéb követelés, melynél az adós egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás (33.)
Váltókövetelések: elfogadott váltó alapján fenálló követelés. A váltó elfogadásával a vállalkozás hitelezQ pozícióba kerül. A váltó olyan fizetési ígérvény / felszólítás, mely egy késQbbi idQpontban esedékes fizetést rögzít (34.)
Egyéb követelések: mindazok a követelések, melyek a fent nevesített kategóriákba nem sorolhatóak. Ilyenek a munkavállalók tartozása, a költségvetési kiutalási igények, a rövid lejáratú kölcsönök, stb. (36.)
A nem részesdési viszonyban lévQ adóssal szembeni váltókövetelés jellemzQje, hogy olyan rövid lejáratú speciális értékpapír, ami pénzkövetelést testesít meg.
Fajtái:
vevQtQl elfogadott
egyéb(finánc)
A váltó elfogadásának és kiegyenlítésének elszámolása:
A váltó elfogadásának könyvelése a kiváltott összegben
T 34.(váltókövetelések) K 31.(vevQk) A váltókiegyenlítése T 38. (pénzeszközök) K 34. Kamat T 38. K 97.(pénzügyi mqv. bev.)
Váltókibocsátás és kiegyenlítés elszámolása:
Váltó kibocsátás T 454.(szállítók) K 457.(váltótartozások) Kamat T 87.(pénzügyi mqv. ráf.) K 457. Fizetés T 457. K 38.(pénzeszközök)
Váltóforgatás elszámolása:
A váltó nyilvántartott értéke T 454. (szállítók) K 34.(váltókövetelések) A forgatásig járó kamat T 454. K 97.(pénzügyi mqv. bev.) A váltó nyilvántartott értéke+a forgatásig járó kamat egyenlQ az elfogadott váltóértékkel.

A váltóleszámítolás elszámolása:
A követelés összegének kivezetése T 368.(különféle egyéb köv.-technikai számla) K 34.(váltókövetelések) A váltóbirtokost megilletQ idQarányos kamat T 368. K 97.(pénzügyi mqv. bev.) Fizetett leszámítolási díj T 53.(egyéb szolgáltatások költségei) K 368. A könyv szerinti érték kamattal növelt és leszámítolási díjjal csökkentett, ténylegesen kifizetett összeg T 38.(pénzeszközök) K 368.
Devizás követelés kiegyenlítése váltóval és a váltó kifizetése:
Váltóelfogadás T 346.(külföldi váltóköv.) K 317.(külföldi köv.) Követelés kifizetése T 38. (pénzeszközök) K 346. Kamat T 38. K 97.(pénzügyi mqv. bev.) Árfolyamnyereség T 38. K 97.
Devizás váltókövetelések leértékelése év végén
Árfolyamnyereség T 346.(váltókövetelések) T 97. (pénzügyi mqv. bev.) Árfolyamveszteség T 87. (pénzügyi mqv. ráf.) K 346.
IdQarányos váltókamat elszámolása év végén
IdQarányos kamat T 39.(aktív idQbeli elhat.) K 97.(pénzügyi mqv. bev.)

b) A társasági és helyi adó elszámolása
A társasági és a helyi adófizetési kötelezettség a rövid lejáratú kötelezettségeken belül az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik. A társasági adó elszámolása a 461.-es számlán, a helyi adó elszámolása a 469.-es számlán történik.

Társasági adó elszámolása
Adófizetési kötelezettség T 891. (társasági adó) K 461.(társasági adó elszámolása) AdóelQleg (havi, negyedévi)
Feltöltés (dec. 20.)
Fizetés (köv. év máj. 31.) T 461. K 38.(pénzeszközök)
Helyi adók elszámolása
Ráfordításként elszámolható adók T 86 (egyéb ráf.) K 469. (helyi adók elszámolása) Fizetés T 469. K 38.(pénzeszközök)


14. a) A készletekre adott elQleg elszámolása

A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve-általában egy évnél rövidebb ideig- szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt.
A készletekre adott elQleg a fQkönyvi nyilvántartásban a követelések csoportjában található meg, de a beszámoló mérlegében a készletek között kell kimutatni, mert ebbQl a pénzbQl vagy készletbeszerzés valósul meg, vagy a szerzQdés meghiúsulása miatt ezt az adott elQleget visszafizetik.
A mérlegben készletre adott elQlegként kell kimutatni az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végzQ vállalkozónak ilyen címen átutalt, a levonható elQzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget.
Készletekre adott elQleg
ElQleg T 353. (készletekre adott elQleg) K 38. (pénzeszközök) +áfa T 466.(elQzetesen felszámított áfa) K 38. Beszerzés T 2.(készletek) K 454.(szállítók) +áfa T 466. K 454. ElQleg átvezetése T 454.
T 454. K 353.
K 466 Fizetés T 454 K 38.

b) A kötelezettségek értékelése
A kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzQdésbQl eredQ pénzformában teljesítendQ elismert fizetési kötelezettségek, amelyek a szállító, vállalkozó, szolgáltató, hitelezQ kölcsönzQ, által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képezQ eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódik. A kötelezettség megszqnik, ha a vállalkozó kifizeti vagy váltót ad át, vagy ha a hitelezQ elengedi.
Kötelezettségek csoportosítása:
Hátrasorolt kötelezettségek
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Rövid lejáratú kötelezettségek
A hátrasorolt kötelezettség olyan kapott kölcsön, amelyre vonatkozó szerzQdés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy a nyújtott kölcsön bevonható az adósság rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elQtti legutolsó helyen áll. Felszámolás vagy csQd esetén csak a többi hitelezQ kielégítése után kell kielégíteni. A visszafizetési határidQ meghatározatlan vagy a jövQbeni eseményektQl függ, de eredeti futamideje 5 évnél több. A törlesztést az eredeti lejárta vagy a szerzQdésben kikötött felmondási idQ elQtt nem lehetséges.
A hosszú lejáratú kötelezettség16XYfg - Ò ø ¬Ð02468|~ŒŽ(:<ö V¨8Œky-²-T s .!T!¶"

#ò#H$­'Ç'÷ï÷ï÷èàØÑàØÑàÑàÑÍƾﾶ®¦Ÿ®¦Ÿ®¦Ÿ®Ÿ—ŸŸŸŸŸŸ†Ÿ†hÙbph-Y6>*

h8h1h-Yh{Ûh-Y>*

hÙbph-YhÙbph-Y>*hÒ\©h-Y5hpŽh-Y5hÙbph-Y5

h•yhÒ\©häiâ

hÙbph8B{h•yh8B{>*hÒ\©h8B{5

h•yh8B{hÙbph-Wn5hÙbph8B{50,XYåïû  Ò ø X
–
T
â
4 ¸ú¬ÐìóóóçØØØÇ»»±»»»»»±»»±

Æì gd8B{


Æì ¤xgd•y
&
F
Æ
ìp À ¤xgd•y
&
F
Æ
ìp Àgd8B{

Æ
ì$ gd•y

Æ
ì$ gd8B{ lC2Eþþì¼X–Ô – 24~(öV¨Ö
6dœõééõõõéßØÓÓÌÌ»³³©»

&
FY ¤xgd{Û
&
FYgd{Û
&
FW
Æ ìh„h^„hgdQBÅ ¤xgdKZ gd-Y ¤xgdpŽ

Æì gdÒ\©


Æì ¤xgd•y

Æì gd8B{œÄ@† ê8Œ
%9?ky.@÷ëÞÞÞϼ°°°°¢††
ÆÄ Àgd-Y
&
F
Æ
hÄ À„h^„hgdQBÅ
&
F
ÆÄ À ¤xgd8h1


&
F
ÆÄ Àgd8h1
&
FX
Æ
ÐhÄ À„h^„hgdQBÅ
ÆÄ À„h ¤x^„hgdKZ


ÆÄ À„h^„hgd-Y


&
F

ÆÄ Àgd-Y
&
F
gd-Y@-T s ¬ Õ é !.!T!Ý!*"¶"

#ò#H$Æ$|%ê%&4&\&øåÔÏÏÏÏøåÏÏøÔÈÈÏÈ¿µµµ

Æ8Ä ÀÀgd-Y
ÆÄ Àgd-Y ¤xgd8h1gd-Y
&
F
Æ h„h^„hgdQBÅ
&
F
Æ h„h ¤x^„hgdQBÅ ¤xgd{Û\&Š&˜&Ë& 'F'•'­'È'((e(f(´(ø(!)„)±)²)>*ö*óéééééóóóóéééóóéééϹ
&
FX
Æ h8ô
Ä ÀÀ„h^„hgdQBÅ
&
FX
Æ
Ðh8Ä ÀÀ„e„›þ ¤x^„e`„›þgdQBÅ

Æ8Ä ÀÀgd-Y


Æ8Ä ÀÀ ¤xgd8h1 Ç'È'( ((d(e(f(ø( )!)±)*<*>*|*
,(,Œ.þ.0@0B0†2Š2Ž22’2”2À2Â2â2ª34Ø5 66î8ú8X9n9ê;<@l@öïåöïáÚïåöïÐÈÀ¹ï¹ï±ïÈÀï©¡™¡™¡’Š’‚’z¡’r’r’‚’‚hÙbph8B{6h8h1h8B{6h8h1h8B{>*hÒ\©h8B{5

hÙbph8B{hÙbph-Wn5hÙbph8B{5hÙbph-Y5hÙbph-Y6

h8h1h-Yh8h1h-Y>*h{Ûh-Y>*hÙbph-Y5>*

hÙbph8h1h-YhÙbph-Y6>*

hÙbph-Yh8h1h-Y6>*,ö*
,(,,¾,-‚-ê-*.Œ.þ./B/Â/0ñÚÈÈÈȶ£“‡‡‡‡ñ

Æ
8ô
Ä ÀÀgd-Y
Æ
8ô
Ä ÀÀ„Ð^„Ðgd-Y
Æ8ô
Ä €ÔÀÀÀÀ„Ð^„Ðgd-Y
&
F
Æ8ô
Ä €ÔÀÀÀÀgd-Y
&
F
Æ8ô
Ä €¸ÀÀÀÀgd-Y
&
FX
Æ h8Tô
Ä ÀÀ„h^„hgdQBÅ

Æ
8ô
Ä ÀÀ ¤xgd8h1 0B021À1†2ˆ2Š2À2Â2â2 3|3ª3Z4v44Ø5˜6–8çÙÍÙù¹¹­¹¹¡¹¹¹­¹¹


Æp ¤xgd8h1


Æì ¤xgd8h1

Æì gd8B{

Æì gd8h1

Æ
8ô
Ä ÀÀgd-Y

Æ
8ô
Ä ÀÀ ¤xgd8h1
&
FX
Æд8ô
Ä ÀÀ„h ¤x^„hgdQBŖ8î8\9t9Æ:ê;@l@”@¸@ü@ªAˆCþDE$FhFóéééóééééóééÛééééóóóéÍ
Æ t¤x ¤xgd8h1
Æì ¤x ¤xgd8h1

Æì gd8B{


Æì ¤xgd8h1l@þDE"F$FfFhFjF”F˜FGbGÄG:HHHJHœH

IJbJÚJäJèJêJìJÖKL”N°NˆQŠQ¨QªQòX Y¦Z[Ä\>]@]Ò]^©_¾_ë_í_ùñùçßØùÎÃÎùÎù»·ùÎùÎù»ù¯§¯Ÿ˜Ÿ˜ŽŸŽ˜Ÿ˜„˜„z˜„˜·˜ùh8h1h-Y6>*hÙbph-Y6>*hÙbph-Y5>*

hÙbph-YhÒ\©h-Y5hÙbph-Wn5hÙbph-Y5h8h1hÙbph8B{<hÙbph8B{5<\hÙbph8B{5\

h8h1h8B{h8h1h8B{>*hÙbph8B{5>*hÒ\©h8B{5

hÙbph8B{-hFjFzF„FšFÈFGðççççç $Ifgdv<ž
Æ @
tlgd8B{GGGHGbG2))) $Ifgdv<žÍkd$$If ”Örñÿµ÷ô

<8€&Ā&Bÿÿÿÿ€&ýÿÿÿÿ€G
ÿÿÿÿ€üÿÿÿÿ öG6öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöpÖ2ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿytv<žbG GÄGÜGööö $Ifgdv<žÜGÞG ðkdj$$If ”…Öˆñÿµ÷ô

"<8#ÿÿÿÿ Bÿÿÿÿÿÿÿÿ ýÿÿÿÿÿÿÿÿ€.ÿÿÿÿÿÿÿÿ€ÿÿÿÿÿÿÿÿ üÿÿÿÿÿÿÿÿ öG6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöpÖ<ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿytv<žÞGâGæGêGH4H8Höööööö $Ifgdv<ž8H:H ðkd%$$If ”9ֈñÿµ÷ô

"<8#ÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ .ÿÿÿÿÿÿÿÿ ÿÿÿÿÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ öG6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöpÖ<ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿytv<ž:HH@HBHDHFHöööööö $Ifgdv<žFHHH ðkdÊ$$If ”˜Öˆñÿµ÷ô

"<8'Äÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'Bÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'ýÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'.ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'üÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öG6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöpÖ<ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿytv<žHHJHœH

I I>I€IììãœããFkdO$$If ”ÿÖñÿÁ'Ð öÐ6ÖÿÖÿÖÿÖÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ
ÿÿytv<ž $Ifgdv<ž
Æ @
tl¤x ¤xgd8h1€I‚I¬I¶IÚI J—ŽŽŽŽ $Ifgdv<žgkdÚ$$If ”ÿÖ0ñÿ¡ Á##ÿÿÿÿ öÐ6ÖÿÿÖÿÿÿÿÿÖÿÿÖÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöpÖ ÿÿÿÿytv<ž JJJUL $Ifgdv<ž©kd« $$If ”ýÖ\ñÿ}¡ UÁ Œÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ ´ÿÿÿÿÿÿÿÿ l ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÐ6ÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytv<žJJbJdJˆJ²JÄJØJ¸¯h¯¯¯¯Fkd $$If ”ÿÖñÿÁ# öÐ6ÖÿÖÿÖÿÖÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ
ÿÿytv<ž $Ifgdv<žFkdö$$If ”ÿÖñÿÁ#ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÐ6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ
ÿÿytv<ž ØJÚJÜJÞJàJâJULLLL $Ifgdv<ž©kd


$$If ”:Ö\ñÿ}¡ UÁ Œÿÿÿÿ $ÿÿÿÿÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÐ6ÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytv<žâJäJæJèJÔKÖKWRC77

Æ
8ô
Ä ÀÀgd-Y
Æ @
tlgd8B{gd8B{§kdO
$$IfÖ\ñÿ}¡ UÁ'Œÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'´ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'l ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÐ6ÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö2Ö
2Ö4ÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytv<žÖKLPLˆLÈLMjMÎMîM.NrN’N”NˆQŠQRLR¦RSñåÖÆÖÆÆ­åÖÖååå¡¡¡¡

Æ
Tô
Ä ÀÀgd-Y
&
F
Æ
8ô
Ä ÀÀ„Ê„›þ ¤x^„Ê`„›þgdQBÅ
Æ
8ô
Ä ÀÀ„h^„hgd-Y
&
F
Æ
8ô
Ä ÀÀgd-Y

Æ
8ô
Ä ÀÀgd-Y

Æ
8ô
Ä ÀÀ ¤xgd8h1SHSLS.UšVÔVVW¸WPXòX Y¤YZtZ¦Z[T[š[6\j\Ä\@]˜]Ò]óóååóóóóååóóóåóÙÙÙÙËËÙÙ

Æ
TxPÀÀ@ ¤xgd8h1

Æ
TxPÀÀ@gd-Y

Æ
Tô
Ä ÀÀ ¤xgd8h1

Æ
Tô
Ä ÀÀgd-YÒ]^)^?^c^|^œ^¯^ñ^_<_Z_‡_©_ë_ì_í_@`ïããããÕƵƵƵµÆ¦¦¦
Æ @
tlgd8B{
ÆTô
Ä xPÀÀÀ@ ¤xgd8h1
ÆTô
Ä xPÀÀÀ@gd-Y

Æ
TxPÀÀ@ ¤xgd8h1

Æ
TxPÀÀ@gd-Y
Æ
TxPÀÀ@¤x ¤xgd8h1í_ñ_ò_+`-`@`A`U`|`Õ`a a8aCaŽb c:c>dPdÞef
h`½h-Y

hÙbph-YhÙbph$(C5 h`½5

hÙbph^ ‡ h`½>*hÙbph8B{>*

hÙbph8B{h`½h8B{>*hQBÅh8B{5h`½hÙbphIwW5hÙbph-Y5hÙbph8B{57@`U`|`…`¬`Õ`a8aCaqa¢a¼a×abŽb c:cÀcîîßßßÌßß¼¼¼¼¼¬£ž–
&
Fgd8B{gd8B{¤x ¤xgd`½
&
F
ÆЄ`„gd`½
&
F
ÆЄ`„gd8B{
Æ @
tl¤x ¤xgd`½
Æ @
tlgd8B{
Æ @
tl ¤xgd`½Àc>dPdvdÄdeheÞe=fGfœfäfîfg!g@gqgvhxhzhÎhÐh÷òêêêêêáòÙÙòÑÑÑÑɺºòò
Æ @
tlgd8B{
&
Fgd^ ‡
&
Fgd8B{
&
Fgd8B{¤x ¤xgd`½
&
Fgd8B{gd8B{
&
Fgd8B{Ðh0iviÐi,j@j`j¬jÀjk¢kÚk6lXl†lÔlmmImöööéöÝÇö»»»»»»»²­›
&
F „Ê„›þ ¤x^„Ê`„›þgd`½gd8B{¤x ¤xgd`½


&
F
Æx€gd8B{
&
F
Æx€„Ê„›þ ¤x^„Ê`„›þgd`½


&
F
Æx€gd8B{


Æx€¤x ¤xgd`½
Æx€gd8B{ImSmfmŽm½mdnÈnjoèoþo€p”pºpqNq¬qFrHr¼r¾rúòòòòòòéú×úÏÏÏÏÏúÀ°
Æ Tô
Ä xPÀÀÀ@gd-Y
ÆTô
Ä xPÀÀÀ@gd-Y
&
F
gd8B{
&
F
„Ê„›þ ¤x^„Ê`„›þgd`½¤x ¤xgd`½
&
F gd8B{gd8B{¾rsLs†s¸sìsüs$t tÒtâtätæt uÃÃÃÃÃÃÃÆÃ}}xgd-Y
Ægd-Y=
Æ$d%d&d'd(d)fNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿRÆÿSÆÿgd-Y;
Æ$d%d&d'd(d)fNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿRÆÿSÆÿgd-Y
u"uXuªuúu2v„vÀvÂv
w4wNwfw¦wÆwÈwæwxHxzxœxúúññññæÝññ²²²²²²²²²²*
Æ$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿgd-Y
Ægd`½

Æ ¤xgd`½
Ægd-Ygd-Y ÀvÂv
w4wžxÀx>zŒz }$}&}.}0}|}~}®}Ô
€(‚Ê‚°ƒÚƒ‚„k†«†¬†½†á†¤ˆÌˆ8‰f‰LŠPŠVŠXŠšŠ‹ŽV
‘0‘†“¬“Ì“

”<•–ä™è™ê™^šùñêãêãñãÜ×ÏÊÏÜÂÜÂܺ³«£³£³«£³£³£³ºÏÊϙ܏܏܋܏܏ÜϺÏh¸=­hÙbph8B{5>*hfqh8B{5>*hÙbph/>*hfqh/5

hÙbph/hÙbph/5hfqh8B{5 hQBÅ5hÙbph8B{5 hfq5

hÙbph8B{

hÙbph-Y

h`½h-YhQBÅh-Y5

hÙbph`½3œxžxÀxÞxøxyy>y‚yÈyôyöyøy>zŒzŽzözN{t{Ü{Þ{ööËËËËËËËËËööööÁ´´´´

Æ ¼ ”@@gd-Y

Ɣgd-Y*
Æ$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿgd-Y
Ægd-Y Þ{0|X|¾|À| }"}$}|}~}®}ð}2ÒÔ
€(JÒ&‚(‚È‚Ê‚òòòòåàààààØØØààÐÇÐÐ྾
Ægd/„Ð^„Ðgd8B{
&
F

gd8B{
&
F
gd8B{gd8B{

Æ ¼ ”@gd-Y

Æ ¼ ”@@gd-Yʂ®ƒ°ƒÚƒ……¤…†>†j†k†|†«†¬†½†á†N‡c‡öööêÝÝÓÇÇǸ¸ÇÇ©™™
Æ
”@„h^„hgd/
&
F
Æ
”@gd/
&
F
Æ
”@gd/

Æ
”@gd/

Æ ”gd/


Ƅh^„hgd/


&
F
Ægd/
Ægd/c‡Lˆ¢ˆ¤ˆÌˆ6‰8‰f‰ª‰¬‰LŠNŠPŠšŠ‹
‹X‹v‹î‹
Œ/ŒqŒ‘ŒïïïàïïàïïÓÎÎÎÇν½½½½½½

Ɣ¸€€gd8B{¤xgdfqgd8B{

Æ Ø œ@Àgd/
&
F
Æ
”@gd/
Æ
”@„h^„hgd/‘Œ¾ŒâŒ-VXªÊô%X~·ä
‘0‘1‘†“Ê“Ì“

” ”b”•õõõõõõõõõõõõõõõõõõëëëëëëÞ

Æ ”€œP€€gd8B{

Ɣœ€€gd8B{

Ɣ¸€€gd8B{•:•<•–’–æ–D—œ—ð—Z˜ì˜b™ä™æ™^šŠš¦šJ›jœæœBDðëëáááááááá×ÎÎÁεµµµÎ


&
F
Ægd8B{


Ƥx ¤xgd¸=­
Ægd8B{

Ɣ¸ÀÀgd/

Ɣ¸ÀÀgd8B{gd8B{
Æà”€P¸€€gd8B{^šŠš2žrž”ž4ŸjŸØŸ † ˜ ê ¡®¡°¡²¡¾¡¢¢È¢»¤¦©h©*«+«’«Ê«Ù«0¬t¬”¬—¬ ¬Ö¬ä¬ ®,®0®z®š®œ®ô® ¯4¯T¯ˆ¯¨¯&°(°*°÷ð÷èðèðèðèðèðãÛÓ÷ÉÁðÁðÁð½ðµ­¦½¢½š–­½–½’–½’–’–’–’‹† há\¶5

hÙbph%lxh%lxhÝkNhÝkNhÝkN>*h¸=­

hÙbphÙbphÙbphÙbp>*hÙbphá\¶5hÙbphÙbph8B{>*hÙbph/56h¸=­h/5hÙbph¸=­5 h/5h¸=­h8B{>*

hÙbph8B{h¸=­h8B{52D¼¾0ž2žrž”ž¸žâžŸ4ŸjŸ‚Ÿööºö­¡y¡m


&
F
Ægd8B{
&
F
Æ „Ê„›þ ¤x^„Ê`„›þgdQBÅ
&
F
Æ „Ð^„ÐgdQBÅ


&
F
Ægd8B{


Ƥx ¤xgd¸=­;
Æ$d%d&d'd(d)fNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿRÆÿSÆÿgd8B{
Ægd8B{

‚Ÿ¸ŸØŸ † ˜ ¬ ¶ ê ¡"¡<¡p¡®¡óÝÑůѣ£Ñ


&
F
Ægd8B{
&
F
Ƅʄ›þ ¤x^„Ê`„›þgdQBÅ


&
F
Ægd8B{
&
F
Ƅʄ›þ ¤x^„Ê`„›þgdQBÅ


&
F
Ægd8B{


&
F
Ægd8B{
&
F
Ƅʄ›þ ¤x^„Ê`„›þgdQBÅ


&
F
Ægd8B{ ®¡°¡²¡¢¢È¢£^£ž£è£¤A¤]¤€¤™¤»¤

¥@¦Š¦§N§Ì§ ¨L¨’¨úúõõíâÖâÖâÖâÖâÖíâÖâÖâÖâÖ
„hdh^„hgd8B{

&
Fdhgd8B{ dhgd8B{gd/gd8B{’¨Ä¨©h©¨©ò©7ª[ªšª¾ªñª«4«W«p«’«“«É«Ê«—¬Ö¬.®ôèàôèôèôèôèôèôÔÌÌÇÀÀ¶

Æ ¸gdÝkN ¤xgd¸=­gdÙbp $a$gdá\¶
„hdh^„hgdá ù dhgd8B{
„hdh^„hgd8B{

&
Fdhgd8B{.®œ®¯V¯ª¯â¯(°*°œ°Ä°ð°¼±æ±²F²œ²Ø²&³„³†³ˆ³à³õõõõõõðæØØØÎÅÅÅÅÅÅððº
$dha$gd8B{
Æ gd¶_A

Æ gd¶_A
Æ „ ^„ gd„$N

Æ €gdÅ ÃgdÙbp

Æ ¸gdÝkN*°,°@°œ°¢°Â°Ä°Æ°Ì°ð°ö°L±N±˜±š±¼±¾±‚³„³†³ˆ³”³à³î³´´µ\µ^µªµ¬µÔµÖµ

¶ ¶B¶D¶f¶h¶æ¶è¶\¸|¸È¸`º´ºà¼H½ž½Ð½Ò½òêæâÞæÐâÞâÞËÞËÞòÞļ´¬¤œ•¤••••••••œ•••…h8B{hÙbph^ ‡5hÙbph8B{>*

hÙbph8B{h¸=­h8B{5hÙbph8B{5hÙbphá ù5hÙbphá\¶5hÙbphÅ Ã5

hÅ Ãh¶_A hj y(jhj UmHnHuh¶_Ah„$NhÅ ÃhÅ ÃhÅ Ã>*jh„$NUmHnHu1à³µ^µ¬µÖµ ¶D¶h¶è¶ü¶,·X·°·Â·ô·\¸|¸È¸6¹Ž¹º÷ììááááá÷ÖÖÖ÷ËË¿÷´´´
$
&
Fa$gd8B{
$¤x ¤xa$gd¸=­
$
&
Fa$gd8B{
$
&
Fa$gd8B{
$
&
Fa$gd8B{
$
&
Fa$gd8B{ $a$gd8B{ º:º`º¸ºüº2»» ¼Z¼Œ¼¤¼à¼H½œ½ž½Ð½Ò½Ü¿ÚÀâÁ´Â¶ÂôôìááááááááìÖììÎÃÃúÎ
ÆÐgd]93

ÆÐ ¤xgdC¶ $a$gd^ ‡
$
&
F-a$gd8B{
$
&
Fa$gd8B{ $a$gd8B{
$
&
Fa$gd8B{Ò½¶ÂòÂøÂúÂÒÃÔÃìÃîþÄ6Å8ÅnÆoÆ¡Æ¢ÆÊÈÉ:ÍtμÎæÎèÎ~πςώÏÀÏÂÏÜÏÃÑÍÑ ÓBÓFÓNÓRӆӈÓæÓ ØØØüôðìðèðèðèìèìàØÔÌÈÄÈÄÈĽ¶®¦Ÿ¦Ÿ¦Ÿ—¶‡ŸŸ{t

hÙbph`HŠh8B{h`HŠh8B{5hÙbphá ù5hÙbph8B{5hÙbph^ ‡5

hÙbph8B{h–Cãh8B{5h–Cãhá ù5

hÙbph^ ‡

hÙbph”Bûh”Bûh/dh–Cãh/d5h¤Vhh–Cãh]935h–Cãh¤Vh5hsNxh Rh]93h¸=­h]935hC¶*¶ÂøÂú¼ÃÖÃðþÄØÄòÄ Å6ŨÅÀÅ,ÆnÆoÆ¢ÆÑÆíƎÈÈÈõííâââââââÚÏÏÏíò²²²
&
FP
Æ S„h^„hgdQBÅ
$¤x ¤xa$gd–Cã
$
&
FOa$gdsNx $a$gdsNx
$
&
FNa$gd]93 $a$gd^ ‡ $ ¤xa$gd]93 ÈÈÊÈɀɨÉìÉÊhʦÊÎÊ ËNË|ËÜË ÌJ̆ÌÆÌþÌ÷íÓ¿´´´´´´´¿¿¿¿¿¿¿
$
&
FQa$gd/d $
&
FP
Æ p„„„^„„a$gdQBÅ$
&
FP
Æ ìh„e„ ¤x^„e`„a$gdQBÅ $ ¤xa$gd/d $a$gd^ ‡þÌ:͎ÍìÍÎtμÎèÎÏDÏ~πςÏÀÏÂÏÜÏ%Ð^Ð-ÑãÏÏÏÏãÏÏÏÏÇÇ¿¿¿´©©
$
&
F-a$gd8B{
$
&
F-a$gd8B{ $a$gd8B{ $a$gd^ ‡ $
&
FP
Æ p„„„^„„a$gdQBÅ$
&
FP
Æ ìh„e„¤x ¤x^„e`„a$gdQBÅ-ÑsчюњѯÑÂÑÃÑÍÑÎÑðÑ.ÒrÒôÒÓ ÓBÓDÓFӆӈÓæÓççÓÓÓÓÇ¿¿¿¿¿¿¿····¿¿¿ $a$gd^ ‡ $a$gd8B{
$„8^„8a$gd8B{ $
&
F
Æ 8 „`„a$gdQBÅ$
&
F-
Æ pЄh„^„h`„a$gdQBÅæÓèÓ.Ԋ԰ÕäÕVֆ֪ÖØبتØäØø؎Ù2ÚÌÚ`Û÷ìÞÞÐÐÐн½÷÷÷± $
&
F&
Æ Ð„„Lÿ`„Lÿa$gdQBÅ
$„h^„ha$gd8B{$
Æ@
„Œ
dh^„Œ
a$gd8B{ $
&
F%dha$gd8B{ $
&
F!dha$gd8B{
$dha$gd8B{ $a$gd8B{ØبتØäØøزÛÌ۔ÝêݳÞûÞÒßà,âââå‚åPç¾çnéÞéì`ì|ì~ìºì¼ìØìÚìíí:í<í‚íîšî îËîñ,ñ4ñDñŒñ¦ñÆñòZòxòzò|ò‚òîòðòrôtô<öBö÷ïåïÝÖÝÖÎÖÎÖÎÖÎÖÎÖÎÖÎÖÎÖÎÖÎÖÎÖÎÖÎÖÎÖƾÖÎÖÝÖÝÖÝÖÝÖ¾¶±¶ª¦¢šh{GUh{GU\h Ewh{GU

h{GUh{GU h˜/05h˜/0h˜/05h˜/0h8B{5h˜/0h-q¡5hÙbph8B{>*

hÙbph8B{hÙbph8B{6hÙbph8B{56h`HŠh8B{5h`HŠh-q¡59`Û¦ÛÌÛVÜÚÜFݒݔÝèÝêÝ@Þ]ޔ޲޳ÞúÞûÞ ß1ß@ß]ßëãÏÏÏÏÃã㸬¸¬¬ã㸬¸¬
$„h^„ha$gd8B{
$
&
F(a$gd8B{
$„^„a$gd8B{ $
&
F'
Æ Ð„„Lÿ`„Lÿa$gdQBÅ $a$gd8B{ $
&
F&
Æ Ð„„Lÿ`„Lÿa$gdQBÅ ]ßxߖ߲ßÑßÒßààpà¬àäà á:ává”áÒáèá*â,âàâââ ãNãlã¦ãàãäôèôèèààôèôèôèôèôèèààôèôèôè $a$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{
$
&
F(a$gd8B{ä\äšäÚäå€å‚å²åèå æVæpæ¦æÄæüæçNçPç¼ç¾çðç,èJè„èºèöè.éôèôèààôèôèôèôèôèàààôèôèôèô $a$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{
$
&
F(a$gd8B{.élénéÜéÞéê-ê<êMêhêyê–ê¨êÅêÖêóêë#ë$ë^ì`ì~ì¼ìÚìí<í€íóëëëààóàóàóàóàóàóëëëàóàóàó
$
&
F(a$gd8B{ $a$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{€í‚íîî îPîgî˜î™îšîËîÌîAïññ0ñ¨ñòzò|òðò÷÷÷ìàìØ÷÷÷÷ÍÍà÷½¶ ¤xgd˜/0gd˜/0
$
&
F!a$gd8B{
$
&
F!a$gd8B{ $a$gd˜/0
$„h^„ha$gd8B{
$
&
F(a$gd8B{ $a$gd8B{ ðòrôtôÄôDõfõªõðõ<ö4ø–ùÚú`üHý`þÜÿzöñÝÐÐÐÐÐÀ²²²²²²¥
$
Æ8a$gd‘&
$
Æ8 ¤xa$gd{GU$
Æ8¤x ¤xa$gd{GU


Ƽ „h^„hgd Ew
&
FR
Æk„h„^„h`„gdQBÅgd{GU
Æ8gd{GUBörötö4ø:øføjø–ùœùÌùÎùÚúàú\û^û`üfü„üˆüHýLýÊýÌý`þdþ ÿÿÜÿâÿ*,xz:~Ô œž T j – ˜ &öìåÝöìåÝöìåÝöìåÝöìåÝöìåÝöìåÝöìåÙÕÑÉѾ³¾³¨³¨¤¨–¨Ñ‡h`HŠh-q¡5

hÙbphí}Ò j±ðhžbhžbCJ aJ hžb hžbhžbCJ aJ hžbhCl_CJ aJ hžbhí}ÒCJ aJ hí}Òhí}Ò>*hí}ÒhxÑh‘&h{GUh{GU\

h{GUh{GUh{GUh{GU5\h{GUh{GU>*\2z¶îb¦Ò
B`>~ T j çÖÖÖÖÖÖÖÖÍļ¼¼³¢gdí}Ò
Æ8„8„Lÿ^„8`„Lÿgdžb„h^„hgdžb
&
FTgdí}҄m^„mgdí}Ò¤x ¤xgdí}Ò
&
FS
Æ SЄÐ^„ÐgdQBÅ$
&
FS
Æ SЄЄäþ^„Ð`„äþa$gdQBņˆ r ¤
L
h
š
¶
æ

8
Æ


)

e

}

‹

£

´

Ì

÷÷íâÖâÖâÖâÖâʾâÖâÖâÖâÖ
$¤x ¤xa$gdí}Ò
$„¥^„¥a$gdí}Ò
$„¥^„¥a$gd8B{
$
&
F"a$gd8B{ $ ¤xa$gdí}Ò $a$gd8B{&†ˆ p r ¢ ¤

J
L
f
h
˜
š
´
¶
ä
æ


8
Æ




(

)

d

e

|

}

Š

‹

¢

£

³

´

Ë

Ì

Ü

Ý

û

ü




 8îòô>@R â$ Z ~  „¤ ^b÷ðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðèðàÙÑÇÑð¿ð¿ðèðÑðÙÑàÑð´ hÙbph8B{CJaJhÙbph8B{6hÙbph8B{56hÙbph8B{5

hÙbph-q¡hÙbph-q¡5hÙbph8B{>*

hÙbph8B{h`HŠh8B{5DÌ

Ý

ü


'
 8xª.b”Æø*„¶(Xn ºìî>ôèôèàÔôèôèôèôèôèôèôèôèèà
$¤x ¤xa$gdí}Ò $a$gd8B{
$„¥^„¥a$gd8B{
$
&
F"a$gd8B{>@R  ~  T‚„¤¦Ê@t Ð `b(÷÷÷ìì÷áá÷÷÷ÖÖÖÖÖÖËÆÆ»
$dða$gd8B{gd8B{
$
&
F$a$gdíAD
$
&
F$a$gd8B{
$
&
F#a$gd8B{
$
&
F"a$gd8B{ $a$gd8B{(>Tš( ô!’#Î$Þ$% %Ž%ü%þ%.&H&ôçØØØØØÑÌ嵬¬¬¬ $Ifgdv<žgdíAD

&
F) ¤xgdíAD
&
F)gd8B{gd8B{ ¤xgdíAD
&
F*¤d ¤d[$\$gd8B{

$dð¤xa$gdíAD
$dða$gd8B{>Vœ6RlªŽ˜¾"- & ( H !0!:!d!z!~!ò!þ!„##’#ö# $Î$Þ$ %Œ%Ž%ü&T'V'h(ž(^* *°-..0.¢/þ/0ø0L1N1à1ä1æ1è1ê123(3)3Ð45ð5óèÚèÓèÚèÓèÚèÚÓÚÉÓÉÓÉÓÉÓÚèÓèÓÁÓÁÓÁ¹ÓÁ¹ÓÁÓÁÓÁ±ÓÁ±ÓÁ±ÓªÁ¢ÓÁÓÁ±ÓÁÓhÙbph-q¡5

hÙbph-q¡hE
éh8B{5híADh8B{5hÙbph8B{5hÙbph8B{5\

hÙbph8B{hÙbph8B{5B*\phhÙbph8B{B*phhÙbph8B{5CJaJ>H&J&t&ž&ª&qhhh $Ifgdv<žŽkdl

$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ª&¬&¸&Ä&ø&qhhh $Ifgdv<žŽkd

$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ø&ú&ü&V'x'œ'Ì'qllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkd¨
$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{Ì'Î'Ú' ((qhhh $Ifgdv<žŽkdC $$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{((.(<(d(qhhh $Ifgdv<žŽkdÞ $$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{d(f(h(ž(Ú()0)qllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkdy$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{0)2)b)p)¤)qhhh $Ifgdv<žŽkd $$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{¤)¦)\*^* *ä*@+p+qlllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkd¯$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ p+r+Ê+Ø+

,neee $Ifgdv<žkdJ$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{

, ,D,,ž,neee $Ifgdv<žkdð$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ž, ,v-ž-¬-neee $Ifgdv<žkd–$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{¬-®-°-0.N.„.°.nii``` $Ifgdv<žgd8B{kd<$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{°.².Ü./ /qhhh $Ifgdv<žŽkdâ$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ //"/./b/qhhh $Ifgdv<žŽkd} $$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{b/d/†/’/ž/qhhh $Ifgdv<žŽkd$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ž/ /¢/0"0T0Š0qllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkd³$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{Š0Œ0°0æ0ô0qhhh $Ifgdv<žŽkdN$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ô0ö0ø0N1p1ª1Þ1qllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkdé$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{Þ1à1â1ä12 33)3C3Z3qlg^lllUU $Ifgdv<ž
Æç gd-q¡gd-q¡gd8B{Žkd„$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ Z3|3}384b4˜4¦4Î4öhöööööŽkd-$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ $Ifgdv<ž Î4Ð4Ò45B5f5¦5qllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkdº$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{¦5¨5¸5Æ5î5qhhh $Ifgdv<žŽkdU$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{î5ð5ò5P6R6Ö7:N<€ ¤x7$8$H$gdE
é 7$8$H$gd8B{ ¤xgdE
égd8B{Žkdð$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ð5ô5þ56P6Ö7Ú7

8N<~j>n>ª>"C&CdCªCÜCnH¨H8p6!n!,&.&0&2&<&>&z&È'(’)Ê)Ì+,`.úòêòãØÊؽز¥½Øʘؽؽ–ؽؽ؎†{òsòãkãkãkãhB

h8B{5hÙbphJÇ5hÙbph ¸B*phh ¸B*phhJÇB*phUhÙbph8B{B*\phhÙbphJÇ5B*phhÙbph-q¡B*phhÙbph8B{5B*phhÙbph8B{5B*\phhÙbph8B{B*ph

hÙbph8B{hÙbph-q¡5hÙbph8B{5 hE
é5'€<Ž<Ò<ü<þ<=P=\=ñññcñññŽkd‹$$If–FÖÖF”ÿš
Ȇ#n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{
$7$8$H$Ifgd8B{ \=^=r=’=¶=qccc
$7$8$H$Ifgd8B{Žkd$$If–FÖÖF”ÿš
Ȇ#n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{¶=¸=Â=Ð=Þ=qccc
$7$8$H$Ifgd8B{Žkd±$$If–FÖÖF”ÿš
Ȇ#n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{Þ=à=>> >.>:>qccccc
$7$8$H$Ifgd8B{ŽkdD$$If–FÖÖF”ÿš
Ȇ#n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{:><>L>X>d>qccc
$7$8$H$Ifgd8B{Žkd×$$If–FÖÖF”ÿš
Ȇ#n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{d>f>h>j>ª>¬BìBqhh_TH
¤d ¤d[$\$gd8B{
¤x7$8$H$gdE
é
Æ}
gd-q¡ 7$8$H$gd8B{Žkdj$$If–FÖÖF”ÿš
Ȇ#n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ìB&ChC¦CjH26!®!:"Â#d%.&0&2&z&ððáÑÑÆƲ²ƒƒz 7$8$H$gdô ˜
„Ò
7$8$H$^„Ò
gd ¸
„Ò
7$8$H$^„Ò
gdô ˜
&
F,„Ê„›þ7$8$H$^„Ê`„›þgdQBÅ
&
F,¤d ¤d7$8$H$[$\$gd8B{
¤x7$8$H$gdB

¤d ¤d7$8$H$[$\$gd8B{
&
F+¤d ¤d[$\$gdE
é
&
F+¤d ¤d[$\$gd8B{ a hitelezQvel kötött szerzQdés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ide értve a kötvénykibocsátást is), hitel és egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A tartalom elsQdlegessége a formával szemben számviteli alapelvnek megfelelQen a mérleg fordulónapját követQ egy üzleti éven belül esedékes törlesztQrészletet nem itt, hanem a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.
A rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti éven meg nem haladó lejáratra kapott kölcsöv vagy hitel. A hosszú lejáratra kapott kötelezettségekbQl a mérleg fordulónapját követQ egy üzleti éven belül esedékes törlesztQrészletet itt kell kimutatni. A rövid lejáratú kötelezettségekhez tartozik a vevQktQl kapott elQleg, a kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók), a váltótartozás, a fizetendQ osztalék, részesedés, a kamatozó részvények utáni kamat és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek.
A kötelezettségek értékelése: Elismeréskor (passziváláskor)
Forintban teljesítendQ az elfogadott, elismert visszafizetendQ összeg
A számla alapján devizában, valutában teljesítendQ az elismert, számlázott devizának a teljesítés napján érvényes  a számviteli politikában rögzített- devizaárfolyamon átszámolt forint összegben
A barter ügylet esetén az elsQ ügylet teljesítésének napján érvényes a számviteli politikában rögzített- devizaárfolyamon átszámolt forint összegben.(az üzleti év végén ez a kötelezettség nem értékelhetQ át)
A mérlegben: könyv szerinti érték (+/-) év végi devizaárfolyam nyereség vagy veszteség = mérlegérték


15. a) Az értékpapírok elszámolása

Az értékpapírok forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentQ befektetések.

Kamatozó értékpapír vásárlása
A vételárban lévQ kamattal csökkentett érték T 181-184./374 (tartós hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír/értékpapírok) K 38.(pénzeszközök) A vételárban lévQ kamat T 97.(pénzügyi mqv. bev.) K 38.
Kamatozó értékpapír eladása
Az eladási árban lévQ kamattal csökkentett érték* T 38. K 181-184./374. Az eladási árban lévQ kamat T 38. K 97. *Ha a könyv szerinti érték és a kamattal csökkentett eladási ár eltér egymástól akkor ki kell mutatni az árfolyamnyereséget vagy veszteséget.

Diszkont értékpapír vásárlás és beváltás
Vásárlás diszkont áron T 3742.(eladásra vásárolt diszkont értékpapír) K38. Eladás névértéken-diszkont ár
Kamat T 38.
T 38. K 3742.
K 97. Az elhatárolt kamat (elQzQ idQszakban) feloldása T 97. K 3911.(diszkont értékpapír idQarányos kamatának elhatárolása b) A céltartalék

A céltartalék az adózás elQtti eredmény terhére a várható kötelezettségekre, az idQszakonként ismétlQdQ várhatóköltségekre vagy egyéb célokra képzett forrás. Így a bizonytalan, kétes eredmény nem kerül kimutatásra. A képzése konkrét, megbízható adatok alapján vagy statisztikai becslés útján történhet.

Céltartalék a várható kötelezettségekre: Olyan múltbéli, illetve folyamatban lévQ ügyletekbQl származó kötelezettségekre képzett céltartalék, amelyek várhatóan vagy biztosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük idQpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
Fajtái:
Garanciális kötelezettségre
FüggQ kötelezettségekre
Biztos jövQbeni kötelezettségekre
Korengedményes nyugdíj miatt
Környezetvédelmi kötelezettségekre, stb.
A képzése kötelezQ

A függQ kötelezettség olyan, általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövQbeni eseménytQl függ.
Fajtái:
Kezességvállalás
Opciós ügyletek
Garanciavállalás
Nem valódi penziós ügyletek
Váltókezelési kötelezettség
Le nem zárult peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség

Biztos jövQbeni kötelezettség olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de a szerzQdés teljesítése még nem történt meg, így mérlegtételként még nem szerepeltethetQ.
Fajtái:
HatáridQs ügyletekbQl következQ fizetési kötelezettség
SWAP ügyletek határidQs része miatti fizetési kötelezettség (A swap ügylet olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidQs adásvételi ügyletbQl tevQdik össze)

A garanciális javításokra képzQdQ céltartalék összegének meghatározása és feloldása:

Képzés: Meg kell tervezni (becsülni), hogy a garanciális idQszak teljes hosszára mekkora költség várható, ekkora céltartalékot kell képezni

Feloldás: A ténylegesen felmerült költséggel azonos összeg feloldása. A garanciális idQszak végén a maradvány feloldása vagy idQarányos feloldás

Céltartalék a jövQbeni költségekre: Olyan költségek, amelyek várhatóan, idQszakonként ismétlQdQen, jelentQs összegben a mérlegkészítés idQpontjáig rendelkezésre álló információk alapján felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük idQpontja bizonytalan és nem sorolható a passzív idQbeli elhatárolások közé.

Fajtái:
Fenntartási költségek
Átszervezési költségek
Környezetvédelmi költségek stb.
Képzése nem kötelezQ, csak lehetQség.


Egyéb céltartalék képezhetQ a nem realizált árfolyamveszteség idQben elhatárolt összegére, a számviteli törvény elQírása szerint valamint jogszabályban meghatározott esetekben (biztosítási intézetnél, befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, kockázati tQketársaságnál).

A céltartalék képzése és feloldása

Képzés T 86.(egyéb ráfordítás) K 42.(céltartalék) Feloldás T 42. K 96. (egyéb bevétel)

16.a A pénzeszközök elszámolása

A pénzeszközök fizetési eszközként felhasználható tényleges pénz, elektronikus pénzeszköz és csekk. A pénzeszköz lehet forint vagy deviza(valuta).
Fajtái:
Készpénz
Elektronikus pénzeszköz
Csekk (azonnal pénzre váltható vevQtQl kapott)
Bankbetétek (nem lekötött vagy rövid lejáratra lekötött)
Értékelése:
Bekerülési értéken
Mérlegkészítéskor devizaárfolyam-nyereség vagy veszteség lehet
Nyilvántartása:
Egyedi (pénznemenként, bankszámlánként vagy csekkenként)
Könyvelés folyamatos
Szigorú számadású bizonylaton

Átvezetési számla (technikai számla) alkalmazása:
Készpénz befizetés az elszámolási betétszámlára: könyvelés a kiadási pénztárbizonylat alapján T 389.(átvezetési számla) K 381.(pénztár) Készpénz befizetés az elszámolási betétszámlára: könyvelés az elszámolási betétszámláról kapott jóváírási bankértesítés alapján T 384. (elszámolási betétszámla) K 389. Készpénz felvétele az elszámolási betétszámláról: könyvelés a bevételi pénztárbizonylat alapján T 398.
K 384.
Könyvelés a banki terhelési bizonylat alapján T 381. K389. Pénz átutalása az elszámolási betétszámlára:könyvelés az elkülönített betétszámláról kapott terhelési értesítés alapján T 389. K 385.(elkülönített betétszámla) Könyvelés az elszámolási betétszámláról kapott jóváírási bankértesítés alapján T 384. K 389.
b. Az eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény elszámolása

Az eredménytartalék alapvetQen az elQzQ üzleti évek felhalmozott mérleg szerinti eredménye, amely a gazdálkodási tevékenység eredményétQl függQ tQkeváltozás. Lehet negatív is!
Az eredménytartalékot növeli
az elQzQ üzleti év mérleg szerinti eredménye (nyeresége)
a jegyzett tQke leszállítása
a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tQketartalék
a gazdasági társaság tulajdonosánál a pótbefizetés visszakapott összege
a lekötött tartalékból visszavezetett összeg
a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezhetQ átvett pénz- és egyéb eszköz a tényleges átvételkor.
Az eredménytartalékot csökkenti
az elQzQ üzleti év mérleg szerinti eredménye (vesztesége)
a jegyzett tQke emelése a szabad eredménytartalékból
a lekötött tartalékba átvezetett összeg
az üzleti év végén osztalékra, részesedésre, ezek adójára, egyéb célra történQ felhasználás miatti adóra igénybe vett összeg
a gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség fedezetére teljesített-törvényi elQíráson alapuló-pótbefizetés összege
tQkekivonással megvalósított tQkeleszállításhoz kapcsolódó eredménytartalék kivonás
jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénz- és egyéb eszköz tényleges átadáskor
az ellenQrzés, önellenQrzés során megállapított-jelentQs összegq hibák-eredményre gyakorolt hatását eredmény-tartalékot növelQ  csökkentQ tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni

Az eredménytartalék elszámolása
ElQzQ évi mérleg szerinti veszteség T 413. (eredménytartalék) K 419.(mérleg szerinti eredmény) ElQzQ évi mérleg szerinti nyereség T 419. K 413. Jogszabály alapján átadott pénz T 413. K 38. (pénzeszközök) Jogszabály alapján átvett pénz T 38. K 413. Veszteség rendezésére pótbefizetés az alapítónál T 413. K 38. Visszakapott pótbefizetés az alapítónál T 38. K 413. Jegyzett tQke felemelése T 413. K 411. (jegyzett tQke) Jegyzett tQke leszállítása T 411. K 413. Osztalékra igénybe vett összeg T 413. K 493. (adózott eredmény elszámolása) Lekötés
Feloldás T 413.
T 414. K 414. (lekötött tartalék)
K 413.

A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, kamattal csökkentett tárgyévi adózott eredmény. (Az az eredmény, amit a tulajdonosok az eredménybQl a vállalkozásban hagynak)

A mérleg szerinti eredmény elszámolása
Az elQzQ évi nyereség átvezetése nyitás után T 419.(mérleg szerinti eredmény) K 413.(eredménytartalék) Az elQzQ évi veszteség átvezetése nyitás után T 413. K 419. Nyereség elszámolása év végén T 493. (adózott eredmény elszámolása) K 419. A veszteség elszámolása év végén T 419. K 493.

17. a) Az idQbeli elhatárolások fogalma és csoportosítása

Az idQbeli elhatárolás elve: Olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek az adott idQszakban bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogy az az alapul szolgáló idQszak és az elszámolási idQszak között megoszlanak.

Fajtái:
Aktív idQbeli elhatárolások
Passzív idQbeli elhatárolások

Az aktív idQbeli elhatárolások a lezárt év eredményét növeli.
Csoportosítása: Bevételeket növeli:
Bevételek: Olyan járó bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idQszakra számolandók el.
Költségek, ráfordítások: A mérleg fordulónapja elQtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként, csak a mérleg fordulónapját követQ idQszakra számolhatók el.
Költségeket, ráfordításokat csökkenti:
Halasztott ráfordítás: Véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségek és a nem realizált árfolyam veszteség.

Bevételek aktív idQbeli elhatárolásként kell elszámolni a névérték alatt vásárolt,- befektetett eszközök közé sorolt  hitelviszonyt megtestesítQ kamatozó értékpapírt beszerzési és névértéke közötti  nyereség jellegq  különbözetébQl az üzleti évre jutó összeget. Bevételek aktív idQbeli elhatárolásként kell még elszámolni a tárgyi, de csak a mérleg fordulónapja után esedékes bérleti díjat, a tárgyévi, de csak a mérleg fordulónapja után kapott kamatot valamint az üzleti évhez kapcsolódóan, a mérlegkészítés idQpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét is.
Költségek és ráfordítások aktív idQbeli elhatárolásaként kell elszámolni a következQ idQszak tárgyévben kifizetett bérleti díját, a következQ idQszakra megrendelt folyóiratok tárgyévben kifizetett elQfizetési díját és a többlet fizetési kötelezettséget( pl. a kibocsátott váltóban lévQ kamatot, ha a váltó két beszámolási idQszakot érint).
Halasztott ráfordításként lehet elszámolni a devizaszámlán meglévQ, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz kapcsolódó hiteltartozások mérlegfordulónapi értékelésébQl keletkezett, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteséget. Törlesztéskor fel kell oldani  és ráfordításként el kell számolni  a korábban elhatárolt, a törlesztéssel realizált árfolyamveszteséget.

A passzív idQbeli elhatárolások a lezárt év eredményét csökkenti.
Csoportosítása: A költségeket növeli:
Költségek, ráfordítások:
A mérleg fordulónapja elQtti idQszakot terhelQ költség, ráfordítás, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idQszakban megül fel, kerül elszámolásra
A mérlegkészítés idQszakában a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a lezárt évhez kapcsolódó kártérítési igény, késedelmi kamat és bírósági költség
A lezárt évhez kapcsolódó  kötelezettségként ki nem mutatott  prémium, jutalom és azok járuléka
Befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt kamatozó értékpapírok bekerülési- és névértéke közötti veszteség jellegq különbözetbQl a lezárt évre jutó rész
A bevételeket csökkenti:
Bevételek:
A mérleg fordulónapja elQtt befolyt, elszámolt bevétel, amely a következQ idQszak bevételét képezi
A költségek ellentételezésére kapott egyéb bevételként elszámolt támogatás összegébQl a költséggel nem ellentételezett rész
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésébQl keletkezett árfolyamveszteség
Halasztott bevételek:
Fejlesztési célra kapott támogatás
Elengedett kötelezettség, ha beszerzett eszközhöz kapcsolódik
Térítés nélkül átvett eszköz
Ajándékként, hagyatékként kapott eszköz
Többletként fellelt eszköz
Negatív üzleti vagy cégérték


b) A jegyzett tQke, tQketartalék elszámolása

A jegyzett tQke az Rt., Kft. és egyéb vállalkozónál a cégbíróságon bejegyzett tQke a létesítQ okiratban meghatározott összegben. A jegyzett tQke változást a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával kell könyvelni.
Más gazdálkodónál, ha nincs cégbírósági bejegyzési kötelezettség, a részjegy tQke, az üzletrész tQke, a vagyoni betét stb., a létesítQ okiratban meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott  ténylegesen átadott- tQke. A jegyzett tQke változást a pénz tényleges átadásakor kell könyvelni.
Fióktelepnél a mqködéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyq vállalkozás által biztosított  tartósan rendelkezésre bocsátott- vagyon (ide értve a törvényben meghatározott dotációkat is).

A jegyzett tQke változás elszámolása:
Leszállítás, részvénybevonás T 411.(jegyzett tQke) K 98.(rendkívüli bevétel) Leszállítás halmozott hiány miatt T 411. K 413.(eredménytartalék) Alapításkor, tQkeemeléskor jegyzett tQke T 32.(jegyzett, de be nem fizetett tQke) K 411. Jegyzett tQke emelés tQketartalékból/eredménytartalékból T 412.(tQketartalék)
/T 413.(eredménytartalék) K 411. Munkavállalóknak térítés nélkül átadott dolgozói részvény, vagyonjegy T 412. K 411. Munkavállalóknak ellenérték fejében adott dolgozói részvény, vagyonjegy T 38. (pénzeszközök) K 411.
A jegyzett tQke leszállítása saját részvények bevonásával:
Saját részvény bevonása visszavásárlási áron T 88.(rendkívüli ráfordítások) K 373. (saját részvények, üzletrészek) TQkeleszállítás névértéken T 411.(jegyzett tQke) K 98.(rendkívüli ráfordítások) Feloldás T 414.(lekötött tartalék) K 413. (eredménytartalék)
Alapításkori tQke ellátás és a jegyzett tQke emelése új részvények kibocsátásával:
Jegyzés névértéke T 32. (jegyzett, de be nem fizetett tQke) K 411.(jegyzett tQke) Ténylegesen befizetett összeg T 38. (pénzeszközök) K 32. Nem pénzbeni betét átadása T 1./2./37.(bef. eszk./készletek/értékpapírok) K 32.
A tQketartalék a vállalkozási tevékenység eredményétQl függetlenül változó tQke, negatív nem lehet.
A tQketartalékot növeli:
az ázsió(a részvények kibocsátáskori ellenértéke és névértéke közötti különbözet
alapítók által alapításkor, tQkeemeléskor tQketartalékként véglegesen átadott pénz és egyéb eszköz értéke, a tényleges átadáskor
a jegyzett tQke leszállítása
lekötött tartalékból visszavezetett összeg
a jogszabály alapján tQketartalékba helyezhetQ átvett pénz vagy egyéb eszköz a tényleges átvételkor

A tQketartalékot csökkenti:
a jegyzett tQke emelése
a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezése
tQkekivonással megvalósított tQkeleszállításhoz kapcsolódó tQketartalék kivonás
lekötött tartalékba átvezetett összeg
jogszabály alapján tQketartalékkal szemben átadott pénz- és egyéb eszköz értéke a tényleges átadáskor

A tQketartalék elszámolása:
Jegyzett tQke emelése T 412.(tQketartalék) K 411.(jegyzett tQke) Jegyzett tQke leszállítása T 411. K 412 Ázsió-alapítók által véglegesen átadott eszköz T 32.(jegyzett, de be nem fizetett tQke) K 412. Munkavállalóknak térítés nélkül átadott dolgozói részvény, vagyonjegy T 412. K 411. Jogszabály alapján kapott pénzeszköz T 38.(pénzeszközök) K 412. Jogszabály alapján adott pénzeszköz T 412. K 38. Veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezése T 412. K 413.(eredménytartalék) Lekötés T 412. K 414.(lekötött tartalék) Feloldás T 414. K 412.

18. a) Az aktív idQbeli elhatárolások elszámolása

Fogalma: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott idQszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló idQszak és az elszámolási idQszak között megoszlik. Eredményt növelQ tételek.
Csoportosítása:
bevételek aktív idQbeli elhatárolása,
költségek, ráfordítások aktív idQbeli elhatárolása,
halasztott ráfordítások

I. Bevételek aktív idQbeli elhatárolása

Fogalma : olyan járó bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idQszakra számolandók el. A bevételeket növeli.

Bevételek aktív idQbeli elhatárolásaként kell elszámolni:

A névérték alatt vásárolt diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet adott üzleti évre, idQarányosan járó összegét.
Könyvelés a tárgyévben:
T 37 K 38 kibocsátási érték(vételár)
T 391 K 97 A különbözet (kamat) idQarányos részének elszámolása év végén
Könyvelés a következQ évben:
T 38 K 37 beváltás
T 38 K 97 különbözet (kamat)
T 97 K 391 elhatárolt különbözet feloldása

A névérték alatt vásárolt, - befektetett eszközök közé sorolt  hitelviszonyt megtestesítQ kamatozó értékpapír beszerzési és névértéke közötti  nyereség jellegq  különbözetébQl az üzleti évre jutó összeget. Az elszámolás elveiben megegyezik a diszkont értékpapír elszámolásával, de ez nem kamat, hanem árfolyamnyereség.

A tárgyévi, de csak a mérleg fordulónapja után esedékes bérleti díjat, a tárgyévi, de csak a mérleg fordulónapja után kapott kamatot, az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés idQpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét stb.
Könyvelés a tárgyévben:
T 391 K 91 járó bérleti díj
T 391 K 97 járó kamat
T 391 K 96 a mérlegkészítésig igényelt támogatás
Könyvelés a következQ évben:
T 91 K 391 elhatárolás feloldása
T 97 K 391 elhatárolás feloldása
T 96 K 391 elhatárolás feloldása
T 38 K 91 a bérleti díjat kifizették
T 38 K 97 a kamatot átutalták
T 38 K 96 a támogatást kiutalták

II. Költségek, ráfordítások aktív idQbeli elhatárolása

Fogalma: A mérleg fordulónapja elQtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként, csak a mérleg fordulónapját követQ idQszakra számolhatók el. Költségeket, ráfordításokat csökkenti.

Költségek, ráfordítások aktív idQbeli elhatárolásaként kell elszámolni:

A következQ idQszak tárgyévben kifizetett bérleti díját, a következQ idQszakra megrendelt folyóiratok tárgyévben kifizetett elQfizetési díját stb.
Könyvelés a tárgyévben:
T 522/ K 38 kifizetett összeg
513
T 392 K 522/ elhatárolt költség
513

Könyvelés a következQ évben:
T 522/ K 392 elkönyvelt költség
513
A többlet fizetési kötelezettséget, például a kibocsátott váltóban lévQ kamatot, ha a váltó futamideje két beszámolási idQszakot érint.
Könyvelés a tárgyévben:
T 454 K 457 váltókibocsátás
T 87 K 457 kamat
T 3922 K 87 a következQ idQszakot terhelQ kamat elhatárolása év végén

Könyvelés a következQ évben:
T 457 K 38 a váltó kiegyenlítése
T 38 K 3922 a kamat elszámolása

III. Halasztott ráfordítások

Fogalma: Véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségek. Nem realizált árfolyam veszteség. Költségeket, ráfordításokat csökkenti.

Halasztott ráfordításként kell elszámolni:

Az ellentételezés nélkül véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségeket.

Könyvelés az átvállalás évében:
T 88 K 44 átvállalás
T 393 K 88 elhatárolás

Könyvelés a törlesztés évében:
T 44 K 38 törlesztés
T 88 K 393 a törlesztés összegének elszámolása ráfordításként


A devizaszámlán meglévQ, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz stb. kapcsolódó, hiteltartozások mérlegfordulónapi értékelésbQl keletkezett, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteséget. Törlesztéskor fel kell oldani  és ráfordításként el kell számolni  a korábban elhatárolt, a törlesztéssel realizált árfolyamveszteséget.

Könyvelés az árfolyamveszteség-elszámolás évében:
T 3 K 444 árfolyamveszteség
T 87 K 3 elszámolt árfolyamveszteség
T 393 K 87 elhatárolt árf. veszteség

Könyvelés a törlesztés évében:
T 444 K 38 törlesztés
T 87 K 393 realizált árf. veszteség elszámolása



b) A kötelezettségek fogalma, csoportosítása

Kötelezettségek: Tartozások, olyan szerzQdésbQl eredQ, pénzformában teljesítendQ, a vállalkozó által elismert fizetési kötelezettségek, amelyek szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak.

Hátrasorolt kötelezettségek: minden olyan kapott kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak, a vonatkozó szerzQdés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe. Sok esetben tulajdonosi kölcsön.

A kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elQtti legutolsó helyen áll, azt felszámolás, csQd esetén csak a többi hitelezQ kielégítése után kell kiegyenlíteni.
Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: lejárati ideje az egy évet meghaladja.
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök: azok az összegek, amelyeket a vállalkozás nem pénzintézettQl hosszú lejáratra kapott (amelyek nem tartoznak a 6. és 7. mérlegsorba)
2. Átváltoztatható kötvények: a vállalkozás által kibocsátott olyan névre szóló kötvénytartozás, amelyet a kötvénytulajdonos kérésére részvénnyé kell átalakítani.
3. Tartozások kötvénykibocsátásból: a vállalkozó által kibocsátott kötvényekkel kapcsolatos kötelezettségek.
4. Beruházási és fejlesztési hitelek: azok a kötelezettségek, amelyeket a vállalkozó visszafizetési kötelezettséggel pénzintézettQl kapott beruházási, fejlesztési célra.
5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek: azok a kötelezettségek, amelyeket a vállalkozó pénzintézettQk kapott, de nem beruházási, fejlesztési célra, hanem forgóeszköz finanszírozásra.
6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben: azok a kötelezettségek, amelyeknél kapcsolt vállalkozással kötött szerzQdés szerint, a pénzértékben kifejezet fizetési kötelezettség lejárata az egy évet meghaladja.
7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben: egy éven túli kötelezettségek, mely egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben keletkezett.
8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: azok a hosszú lejáratú kötelezettségek, amelyek az elQzQekbe nem sorolhatók.
III. Rövid lejáratú kötelezettségek: az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekbQl a mérleg fordulónapját követQ egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is.
1. Rövid lejáratú kölcsönök: a nem pénzintézettQl kapott egy éven belüli visszafizetési kötelezettséggel járó összegek. Itt kell szerepeltetni a hosszú lejáratra kapott kölcsönbQl és a kötvénytartozásból 1 éven belül esedékessé váló törlesztéseket is.
2. Rövid lejáratú hitelek: a pénzintézet által egy éven belül hitelként folyósított összeg, továbbá a hosszú lejáratú hitelekbQl a következQ üzleti évben esedékes törlesztések.
3. VevQktQl kapott elQlegek: azok az összegek, amelyek pénzügyi teljesítése már megtörtént, de a szerzQdés szerinti teljesítményt a vállalkozó még nem nyújtotta.
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (Szállítók): azok a kötelezettségek, amelyek áruszállításból, szolgáltatás teljesítésébQl származnak. Számlázott, elismert tartozás összege.
5. Váltótartozások: a váltóval kiegyenlített tartozások és a váltó fizetendQ kamatának együttes összege (névérték).
6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben: egy éven belül esedékes kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben.
7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben: egy éven belül esedékes kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben.
8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: amelyek az elQzQkbe nem sorolhatók be. (pl. munkavállalókkal szembeni, adóhatósággal szembeni stb.)


19. a) Az áfa elszámolása

Az általános forgalmi adó minden termelési és forgalmazási fázisban megfizetendQ, a hozzáadott értékkel arányos, amelynek a terhét a termék, a szolgáltatás végsQ felhasználója viseli.
Beszerzés ( VisszaigényelhetQ áfa ( ElQzetesen felszámított áfa (466.)

T 466 K 454 Beszerzés áfa-ja
T 466 K 479 Apport fogadás áfa-ja
T 466 K 479 Térítés nélküli átvétel áfa-ja
T 466 K 368 Import áfa-ja
T 468 K 38 Áfa fizetés
T 38 K 466 Visszaigénylés pénzügyi teljesítése

Értékesítés ( FizetendQ áfa ( FizetendQ áfa (467.)

T 311 K 467 Értékesítés áfa-ja
T 368 K 467 Apportba adás áfa-ja
T 368 K 467 Térítés nélküli átadás áfa-ja

b) A passzív idQbeli elhatárolások elszámolása

Fogalma: A vállalkozás eredményét csökkentQ, költséget vagy ráfordítást növelQ, ill. hozamot csökkentQ tételek.
Csoportosítása:
I. Költségek, ráfordítások passzív idQbeli elhatárolása,
II. Bevételek passzív idQbeli elhatárolása,
III. Halasztott bevételek passzív idQbeli elhatárolása.


I. Költségek, ráfordítások passzív idQbeli elhatárolásaként kell elszámolni:

A mérleg fordulónapja elQtti idQszakot terhelQ költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idQszakban merül fel, kerül elszámolásra.

Könyvelés a tárgyévben:
T 51 K 482 utólag fizetett áramdíj
T 522 K 482 utólag fizetett bérleti díj
T 87 K 482 utólag fizetett kamat

Könyvelés a következQ évben:
T 482 K 51 elhatárolás feloldása
T 482 K 522 elhatárolás feloldása
T 482 K 87 elhatárolás feloldása
T 51 K 38 kifizették az áramdíjat
T 522 K 38 kifizették a bérleti díjat
T 87 K 38 kifizették a kamatot


A mérleg fordulónapja és elkészítésének idQpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, bírósági költséget stb.

Könyvelés a tárgyévben:
T 86 K 482 kártérítési igényt, késedelmi kamatot, bírósági ktg. stb.
Könyvelés a következQ évben:
T 482 K 479 elhatárolás feloldása

A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, s azok járulékait.

Könyvelés a tárgyévben:
T 54 K 482 prémium, jutalom
T 56 K 482 bérjárulékok

Könyvelés a következQ évben:
T 482 K 471 elhatárolás feloldása
T 482 K 473 elhatárolás feloldása


Névérték felett vásárolt  a befektetett eszközök közé sorolt  hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír beszerzési és névértéke közötti  veszteség jellegq  különbözetébQl az üzleti évre jutó összeg.

Könyvelés a tárgyévben:
T 18 K 38 vásárlás, vételár
T 87 K 482 a különbözet (árfolyamveszteség) idQarányos részének elszámolása év végén

Könyvelés az értékesítés, beváltás évében:
T 38 K 18 beváltás
T 87 K 18 különbözet (árfolyamveszteség)
T 482 K 87 elhatárolt különbözet feloldása

II. Bevételek passzív idQbeli elhatárolásaként kell elszámolni:

A mérleg fordulónapja elQtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni idQszak bevételét képezi.

Könyvelés a tárgyévben:
T 91 K 481 a következQ idQszakra jutó bérleti díj elhatárolása

Könyvelés a következQ évben:
T 481 K 91 az elhatárolt bevétel kimutatása


A költségek ellentételezésére kapott  egyéb bevételként elszámolt  támogatás összegébQl a költséggel nem ellentételezett részt.

Könyvelés a tárgyévben:
T 38 K 96 kapott támogatás
T 5 K 38 elszámolt költség
T 96 K 481 elhatárolt támogatás

Könyvelés a következQ évben:
T 5 K 38 elszámolt költség
T 481 K 96 felszabadított támogatás

A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg fordulónapi értékelésébQl keletkezett árfolyamnyereséget.

Könyvelés a tárgyévben:
T 3683 K 976 bevételezés
T 976 K 481 elhatárolás

Könyvelés a következQ idQszakban árfolyamveszteség esetén:
T 481 K 876 árfolyamveszteség ellentételezése
III. Halasztott bevételként kell elszámolni:



Fejlesztési célra  visszafizetési kötelezettség nélkül  kapott, pénzügyileg rendezett támogatást és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét.

Könyvelés a pénz átvételekor:
T 38 K 98 átvétel
T 98 K 483 elhatárolás

Könyvelés a pénz felhasználásakor:
T 12-15 K 38 beruházás, használatbavétel

Könyvelés az értékcsökkenési leírás elszámolásakor:
T 57 K 129-159 értékcsökkenés leírása
T 483 K 98 bevételek felszabadítása



Az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, ha az a kötelezettség terhére beszerzett eszközhöz kapcsolódik.

Könyvelés a beruházás, kötelezettség elengedés évében:
T 454 K 38 kötelezettség részbeni teljesítése
T 12-15 K 454 beruházás, aktiválás
T 454 K 98 kötelezettség elengedése
T 98 K 483 elhatárolás

Könyvelés a használat éveiben:
T 483 K 98 a leírással arányos bevétel felszabadítása
T 57 K 129-159 értékcsökkenési leírás



A térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, valamint az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.

Könyvelés az átvétel évében:
T 12-15 K 98 átvétel
T 98 K 483 elhatárolás

Könyvelés a használat éveiben:
T 483 K 98 a leírással azonos összegq bevétel felszabadítása
T 57 K 129-159 értékcsökkenési leírás




A cégvásárlás, illetve átalakulás során meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket.

Könyvelés a vásárlás évében:
T 171 K 38 vételár
T 171 K 96 cégérték
T 96 K 483 elhatárolás

Könyvelés a következQ években:
T 483 K 96 leírás


20. a) A munkabér és terheinek elszámolása

T 54 K 471 bér, személyi jellegq kifizetések, elszámolások
T 471 K 38 a nettó bér kifizetése, átutalása
T 471 K 462 személyi jövedelem adó elQleg
T 471 K 463 munkavállalói járulék
T 471 K 46-47 elQírt kötelezettségek levonása
T 471 K 473 nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
T 56 K 473 társadalombiztosítási járulék
T 56 K 463 munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás


20. b) A kiegészítQ melléklet célja és tartalma
A kiegészítQ melléklet a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szereplQ adatokat részletezQ számszerq információkat és szöveges magyarázatokat tartalmazza.
A számviteli törvény elQírásain túl tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a vállalkozó  vagyoni,
 pénzügyi helyzetének,
 mqködése eredményének
megbízható, valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetQk, a hitelezQk számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplQ adatok mellett szükségesek.
Szerkezete:
1. Általános rész
2. Specifikus rész
2.1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések
2.2. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
3. Tájékoztató rész
4. Cash-flow kimutatás
1. Általános rész tartalma
A bevezetQ alapvetQen a vállalkozás bemutatását szolgálja, tartalmazza a vállalkozás:
formáját
fQbb adatait
a tevékenység összefoglaló leírását.

A számviteli politika általános elQírásainak bemutatását, ezen belül tartalmazza a
beszámoló formáját,
a mérleg fordulónapját és a készítés idQpontját,
az eredmény-kimutatás formáját,
az értékelés lényegét,
a céltartalék-képzés területeit.
Tartalmazza az alkalmazott értékelési eljárásokat, az értékelési szabályzat alapján be kell mutatni az egyes eszköz- és forráscsoportok értékelésénél alkalmazott eljárásokat.
Az értékelési eljárások változásából adódó eltérések összegét és a változás indoklását.
Az alkalmazott konszolidálási módszert, ha a konszolidált éves beszámolót készít.

2.1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések
Immateriális javak, tárgyi eszközök
bruttó értéke és annak változása,
halmozott értékcsökkenése és annak visszaírása
Értékhelyesbítés és változása
Tárgyévi értékcsökkenési leírás és visszaírás részletezése
Az értékvesztés és annak visszaírása
A környezetvédelmet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök adatai
Minden olyan vállalkozó neve és székhelye, amely az adott vállalkozás
leányvállalata,
közösen vezetett vállalata,
társult vállalata,
egyéb részesedési viszonyban álló vállalata.
EllenQrzött gazdasági társaság esetén minden olyan tag (részvényes) neve, székhelye, szavazatainak aránya, amely
jelentQs,
többségi irányítást biztosító,
közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
Minden olyan gazdasági társaság
neve, székhelye,
jegyzett tQkéjének összege,
szavazatok aránya, ahol a gazdálkodó:
jelentQs
többségi irányítást biztosító,
közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
A veszélyes hulladék alakulása
A részvények száma és névértéke részvénytípusonként
A lekötött tartalék jogcímek szerint megbontva
A céltartalék-képzés jogcímenként
Azon kötelezettségek, amelyek zálogjoggal, vagy hasonló jogokkal biztosítottak
Mérlegben meg nem jelenQ pénzügyi kötelezettségek teljes összege
Az ellenQrzés, önellenQrzés során feltárt jelentQsebb összegq hibák részletezése
A mérlegben szereplQ össze nem hasonlítható adatok
A bevételek aktív idQbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak, a költségek, ráfordítások passzív idQbeli elhatárolásának, a halasztott bevételeknek a jelentQsebb összegei, azok idQbeli alakulása
A kapcsolt vállalkozásokkal való adósságkapcsolatok részletesen
A hátrasorolt eszközök értéke jogcímek szerint
A saját tQke változása.
2.2. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
Export értékesítés nettó árbevételének bemutatása földrajzilag elhatárolható piacok szerint
A nettó árbevétel tevékenységek szerinti megbontásban
Devizában, valutában elszámolt belföldi, illetve export értékesítés nettó árbevétele
A támogatott export árbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek
Állami pénzalapokból kapott juttatás támogatásonként
- a kapott összeg
- a felhasznált összeg
- a még rendelkezésre álló összeg
Az ellenQrzés, önellenQrzés során feltárt jelentQsebb hibák eredményre gyakorolt hatásának részletezése.

3. Tájékoztató rész tartalma
Azok az összegek, amelyek a társasági adó alapjának meghatározása során módosító tételként jelentek meg
A kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi költségei
Környezetvédelmi garanciális költségek elszámolt összege
Az aktivált saját teljesítmények részletezése
Költségek költségnemek szerinti bemutatása
Munkavállalók
- átlagos statisztikai létszáma,
- bérköltsége,
- személyi jellegq egyéb kifizetése állomány-csoportonként.
Az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelQ bizottság tagjainak tevékenységükért járó díjazása, csoportonként összevontan
Az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelQ bizottság tagjainak folyósított
- elQlegek
- kölcsönök összege a kamat és egyéb feltételek feltüntetésével
Minden olyan vállalkozás, illetve a vállalkozó képviseletére jogosult személy
- neve
- lakhelye, aki az éves beszámolót köteles aláírni
A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérQl készített értékelés


21. a) Az immateriális javak fogalma, csoportja, értékelése
Fogalma: Immat. jószágként azokat a nem anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Az immat. javak között kimutatható az alapítás, átszervezés és kísérleti fejlesztés aktivált értéke is.
Alapítás, átszervezés aktivált értéke: A vállalkozási tevékenység indításával, jelentQs bQvítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos költség. Ide tartozik a minQségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költsége is. Ezt a költséget nem köteles aktiválni, de ha aktiválják, akkor az aktivált értékkel azonos összeget az eredménytartalékból le kell kötni.
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: A jövQben hasznosítható, az árbevételben megtérülQ kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült költség, amely aktiválható termékben nem vehetQ számításba, mert a létrehozott termék a piaci árat meghaladja.
Vagyoni értékq jogok: Önmagunkban is forgalomképes jogok. Itt azok a vagyoni értékq jogok mutathatók ki, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz és szellemi termékhez.
Bérleti jog
Használati jog
Koncessziós jog
Játékjog
Márkanév
Licence
Szellemi termékek: Olyan nem anyagi javak, melyek alkalmazásával hasznosítható anyagi és/vagy nem anyagi javak állíthatók elQ.
Találmány,
Iparvédelemben részesülQ szabadalom, ipari minta,
SzerzQi jogvédelemben részesülQ szoftver termékek, egyéb szellemi alkotás,
Gyártási eljárás, védjegy.
Üzleti vagy cégérték: Itt kell kimutatni a (1) cégvásárlás esetén a jövQbeni gazdasági haszon reményében teljesített TÖBBLETFIZETÉSI ÖSSZEGÉT. (2) ÁTALAKULÁS esetén az ilyen címen meghatározott értéket. (+)- immat. javak, (-)- halasztott bevétel
Immat. javakra adott elQleg:Az ilyen címen a szállítóknak átutalt, a levonható elQzetesen felszámított áfa-val csökkentett összeg.
Immat. javak értékhelyesbítése: A vagyoni értékq jogok és a szellemi termékek  könyv szerinti értéket meghaladó  OIACI ÉRTÉKE ÉS KÖNYV SZERINTI ÉRTÉKE KÖZÖTTI KÜLÖNBÖZET.
Értékelése: Aktiváláskor bekerülési érték, amely lehet:
- beszerzési érték
- elQállítási érték
- a nem beszerzésbQl, elQállításból származó
növekedés esetén beszerzési értéknek
minQsülQ értéket
Mérlegkészítéskor:
+ bekerülési érték
+ meglévQ TE bQvítésével
- terv sz. écs leírás halmozott összege
- terven felüli écs leírás
+ visszaírt terven felüli écs leírás
= NETTÓ ÉRTÉK (aktualizált bekerülési érték)





Értékhelyesbítés:
a mérlegben kimutatható piaci értékek és a könyv szerinti érték közötti különbözet

Értékhelyesbítés:
a mérlegben kimutatható piaci értékek és a könyv szerinti érték közötti különbözet

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

2.előadás 3 eloadas államháztartástan állatrendszertan állatszervezettan articulation baudelaire bencze beszámoló definíciók deindividuáció egyéb feladat fogaskerék hajtás gamf fizika vizsga gazdaság gazdjog géntech glikolízis gótika görögország idegenforgalom idősorok is görbe jogi alapismeretek jogi alaptan környezetvédelem középkor közgazdaság közigtöri különleges épszerk matek házi 1 megoldások 1 mikrobiológia mit tudtak a régiek os pénzügy petőfi piac prácser tamás segédanyag stratégiai menedzsment szivattyú tőkeelmélet tükör újság vésés világirodalom 2. villamosságtan vizuális antropológia alapfogalmai zrínyi