kidolgozott tételek szte ttik földrajz

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemTermészettudományi és Informatikai Kar (SZTE-TTIK)Nem tanári szakokFöldrajzTalajtan AlapjaiJegyzetekkidolgozott tételek szte ttik földrajz

1. Talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A)

A talaj fogalma
Talaj ( rendszer elmélet): a földkéreg felszínén a kzetek, az élvilág és a felszínt formáló egyéb tényezk (éghajlat, vízrajzi adottságok, társadalmi tevékenység) összhatására kialakuló, komplex származású képzdmény. Egy háromfázisú diszperz rendszer, mely a felszínen lév kzetek fizikai aprózódása, kémiai mállása és biológiai átalakulása révén jön létre. Jellemzje hogy a legtöbb éllény számára tápanyagforrásul szolgál, tehát ,,termékenységgel" rendelkezik. Talaj (klasszikus): a talaj a földkéreg legküls szilárd burka, mely a növények termhelyéül szolgál. Alapvet tulajdonsága a termékenység, vagyis az a képesség, hogy kell idben és szükséges mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal.

A talaj funkciói
- a fogalom csak egy funkciót emelt ki, de van több is... - a pedoszféra globális funkciói a következk: - bioszferikus: a talaj elsegíti és szabályoz egyes biotikus folyamatokat, pl.: a növények tápanyagellátása - atmoszferikus: a talajok hozzájárulnak az atmoszféra összetételéhez, nedvességtartalmához és hháztartásához - hidroszferikus: a pedoszférának jelents szerepe van a nedvesség újraelosztásában, pl. a lehullott csapadék egy része beszivárog a talajba, más része lefut a talaj felszínén, felszíne alatt vagy a talajvízbe jut - litoszferikus: a talaj védi a litoszférát az exogén erk pusztító hatásától - határfelületi helyzet az atmoszféra-, hidroszféra-, litoszféra-, bioszférarendszerben, kölcsönhatásai zónájában számos körfolyamatot és áramlást tart fent és szabályoz, pl.:az elemek kis, ún. biológiai körfolyamatát - a társadalom számára a talaj természeti erforrás, mégpedig megújuló és megújítható erforrás. A megújulás képessége azonban nem terjed ki a talajok teljes egészére, egyes részei megfordíthatatlanul romlanak, pusztulnak el. A társadalom számára termel eszköz sidktl fogva. A talaj funkciói tehát: - átalakítás ( pl. képes a talaj az energia átalakítására) - tárolás ( a talaj képes nedvességet, tápanyagot és energiát tárolni) - tompítás ( a talaj képes az t ért hatások mértékét, pl. az elsavanyodást mérsékelni) - táplálás ( a talaj képes a benne lakó vagy rajta él éllényeket tápanyagokkal ellátni) - élettér biztosítása ( a talaj életteret ad a benne lakó szervezeteknek) - szrképesség ( a talaj a környez szférák felé képes bizonyos anyagokat megszrni) -megrzés( tárgyak pl. mtárgyak és történések pl. a litosz-, hidrosz-, atmoszférában történtek

Tulajdonságok
A talaj legfontosabb fizikai, kémiai, biológiai, morfológiai tulajdonságai térben és idben változnak A változás alaptípusai: -Rendszeres periodikus változás ( pl.: talaj hmérséklet, talaj CO2 tartalom, tápanyag tartalom évszakos ingása) -Bizonyos irányba ható trendszer változások (pl. szervesanyag felhalmozódás, agyagosodás, agyag bemosódás, só felhalmozódás stb.) -Véletlenszer változások ( pl. szennyezések, emberi tevékenység által befolyásolt paraméterek ) A talaj tulajdonságainak idbeli változása: -Néhány óra alatt bekövetkez változások ( pl. talaj hmérséklet, nedvesség tartalom stb. ) -Néhány hónap alatt bekövetkez, ún. évszakos változású ( pl. tömdöttség, biológiai aktivitás, sótartalom, pH...) -Évtizedek alatt bekövetkez változás jellemz pl. szervesanyag-tartalom, kiválások, konkréciók kialakulása stb. -Évszázadok alatt alakul ki pl. ásványi összetétel, a talaj fizikai félesége, az egyes rétegek színe stb... A tulajdonság változásának fontos jellemzje -visszafordítható ( reverzibilis) -nem visszafordítható ( irreverzibilis)

A talajok fizikai tulajdonságai Szín Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Srség Pórustérfogat Kötöttség

2. Talaj terepi megismerése, mintavétel, szelvény leírása(A)

Terepi elkészületek, munka, helyszíni vizsgálatok
-terep eltt tájékozódás az adott területrl ( talajtérkép begyjtés>>>>ezzel meghatározható milyen terepi munka várható és milyen eszközökre lesz szükség ) -1:100 000 térkép a leggyakrabban elforduló térkép ( akro topográfiai térkép) De szükség van még 1:10 000 topográfiai térképre is, amelyet a helyszín beazonosításához használunk -GPS-re szintén a helyszín meghatározása miatt van szükség. A pontos koordináták megadása miatt a vizsgálatok visszavezethetek

Mintavétel
-a mintavétel módja függ milyen vizsgálatot szeretnénk elvégezni rajta, azaz bolygatott illetve bolygatatlan mintára van szükségünk Pürkhauer-féle fúró: -120cm -henger alakú -4 cm-es talajmintát gyjhetünk bbe vele -le kell ütni 20-30cm-re, mindig ugyanabba az irányba forgatva>>>elvágjuk a talajrészt -használatához szükség van ásóra és kalapácsra -elssorban tájékozódásra használjuk Egyszer fúró -körübelül 7 m-ig fúrhatunk le vele -tartozékai- fúrófej Rackafúró Nyitott/zárt fúrófej -bolygatott talajminta begyjtésére alkalmas csak>>>ahol a talajszerkezet vizsgálatához szükséges a minta ott nem célszer a használata Ha a talajvízzáró rétegét vizsgáljuk bolygatatlan mintára van szükségünk ugyanúgy mint a porozitás vagy a vízvezet képesség vizsgálatánál is. Ilyenkor bolygatatlan mintavevket használunk. Minta tárolása, szállítása: -jól záródó manyag táska ­ ez sem mindig megfelel pl.: a szénhidrogének által szennyezet mintánál nem -térképen bejelölni a pontot, jelet adni, ezt a zacskóra is ráírni

A szelvény leírása

-a szelvény leírása a jegyzkönyv általá történik - a jegyzkönyvnek tartalmazni a kell: -Helyszín azonosítása ( helyrajzi szám, GPS koordináták

-környezet leírása ( szántó, legel, erd, épület, hulladék lerakó, út van-e) domborzat leírása -talajszelvény helye, égtáji kitettsége -növényzet( indikátor növények keresése) -szelvény mélysége -humuszvastagság -10 cm-enként végig megyünk sósavval és azt a mélységet ahol pezseg felírjuk -szikes taljnál ph mérés -talajvízszint megállapítása -kémhatásviszonyok -talajtípusba sorolás a legvégén

3. A talaj genetikai szintjei (A)
A f szintek
A szint kétféle értelmezésben használandó: a/ azokban a talajokban, amelyek genetikai folyamataira a talajásványok bizonyos elmozdulása, illetve szétesése jellemz, a kilúgozódási szintet jelöljük A-val. b/ azokban a talajokban, ahol az agyagásvány elmozdulás, az agyagásvány szétesés illetve a sók mélyebb szintek felé történ elmozdulása nem jellemz, az A-szint a talaj fels egyenletesen elhumuszosodott rétegét jelöli. -A sz : Szántó területek fels szintje, ameddig a talajmvel eszközök bolygató hatása érvényesül. -A 0 : nagy mennyiség, kevésbé bomlott szerves anyaggal jellemezhet felszíni szint. E szint A kifakult kilúgozási szintet E-szintnek ( eluviális ) szintnek nevezzük. B szint A B-szint az A-szintek alatt húzódó felhalmozódási(1) vagy átmeneti szint (2). (1) A kilúgozással, illetve anyagelmozdulással jellemezhet talajok esetében, ebben a szintben halmozódnak fel a más szintekbl érkezett anyagok. (2) Azokban talajokban, amelyekre nem jellemz az említett szelvényen belüli anyagmozgás, fokozatosan csökken humusztartalommal jellemezhet, átmeneti B-szintet találunk. H szint H-szintnek nevezzük a le nem bomlott, vagy csak részlegesen lebomlott nagy mennyiség szervesanyagot tartalmazó, általában idszakos vízborítás alatt keletkezett talajszintet C szint A C-t nem kemény vagy tömör talajképz kzet jelölésére használjuk D szint D-szintként az ágyazati kemény kzetet jelöljük, melyet még nem alakítottak át a mállási és más talajképz folyamatok.

Átmeneti szintek

A szintek közti átmenet jelölésére ketts betjelzést használunk. Rendszerint a meghatározóbb szint jelét vesszük elre: AE, EB, BE és BC.

Vertikális, további tagoltság jelölésére:
A betk után arab számokat írunk: C1, C2, C3

,,Folytonossági hiányok":

A ,,folytonossági hiányok" jelölésére a szint betjele eltt arab számok használatosak: A, 2B, 3C

A másodlagos tulajdonságok jelölése:
A szintek betjele mellett indexek: sz: ( vagy p ): szántás vagy egyéb mvelés c: kiválások, nodusok g: glejes márványozottság h: szervesanyag felhalmozódás k: karbonát felhalmozódás n: nátrium felhalmozódás s: a kilúgozott szeszkvioxidok felhalmozódása t: agyag felhalmozódás o: részlegesen lebomlott felszíni szervesanyag felhalmozódás

4. Talajképz tényezk(A)
Dokucsajev ( 1846-1903) óta... -5 talajképz tényezt különítünk el: földtani, éghajlati, domborzati, biológiai és a talajok kora ( id ) -emberi tevékenység módosító tényez

Földtani tényez
Aktív földtani tényezk: -kiemelkedések( n a relief energia->erózió, megváltozott sugárzás viszonyok...) -süllyedés( ersödik a talajvíz hatása->hidromorf talajok, megindu a feltöltdés>lejthordalék talajok) -talajvíz viszonyok( talajvíz mélysége- réti, lápos talajok- és kémiai összetétele- szikes talajok-) A talajképzdés nyersanyagát a kzetek szolgáltatják Passzív földtani tényezk -Kzet fizikai tulajdonságai( tömör, laza, szemcsézettsége, repedezettsége...) -Kzet ásványi összetétele( megszabbja a mállás során felszabaduló anyagok mennyiségét és összetételét, amelyek a talaj jellemz alkotóelemeivé válnak)

Éghajlat
Az egyes elemeket külön kell vizsgálni: -csapadék -hmérséklet -szél Csapadék -A felszínre érkez víz mennyisége és formája a párolgással együtt megszabja a talaj vízháztartását -Hatással van a mállási folyamatok irányára és intenzitására -Meghatározza a talajon él növénytakarót és a talajban él mikroszervezetek életét -A száraz és nedves periódusok váltakozásának fontos szerepe van a szervesanyag elbomlás és a humusz felépülés arányában Hmérséklet -hmérséklet befolyásolja a talajban játszódó biológiai, fizikai és kémiai folyamatok sebességét. -megszabbja hogy a -talajon milyen növényzet él -A növények által termelt szervesanyag milyen ütemben bomlik le a mikroszervezetek tevékenysége következményeként ( forró, nedves éghajlat kedvez a baktérium tevékenységnek->ers a szerves anyag lebomlás) -Az elnyelt energia mennyisége függ a talaj ...

-színétl minségétl nedvességtartalmától -fajhjétl -,,heves" talajok: homok talaj -,,hideg" talajok: kötött agyag talajok Szélviszonyok -párolgás fokozása -defláció (homoktalajok, láptalajok, vegetáció szegény kora tavaszi idszakban csernozjomok)

-Elemei közvetve érvényesülnek az éghajlati tényezk és földtani tényezk hatásának módosításában -zónákon belül a domborzati különbség intrazonális talajfoltokat eredményez -Makrorelief kialakítja a szintvonalakkal párhuzamosan a talajok függleges zonalitásának rendszerét ( pl.Kárpátok: 100-700m ABET, 700-1000m podzolos BET, 1500m-felett köves sziklás váztalajok -kitettség -lejt alakja -lejt meredeksége

Domborzat

Azon hatások amelyek a talajon és a talajban lakó éllények tevékenysége következtében jutnak érvényre ( közvetlenül, vagy közvetve a termelt anyagok által) -sokáig a talaj termékenységet egyetlen tényezvel azonosították: humusz képzdés. -ma már köztudott hogy a talajok kialakításában az éllények szerepe ne mkorlátozódik a szerves anyag felépítésére és bontására. A talaj szervetlen alkotórészeire éppúgy hatnak, mint a szervesre. -a talajon él növények és talajlakó állatok nem csak fizikai, hanem kémiai változásokat idéznek el Makroflóra -gyökerek mechanikai, fizikai hatása-> aprózódás, szerkezet képzdés -gyökerek környezetükben szerves savakat választanak ki -elhalt növényi maradvány szervesanyagot jelent a humusz képzdéshez->hatással van a talaj víz és tápanyag gazdálkodására -avartakaró savanyítja a felszínt->erds vegetáció alatt a szervesanyag lebontásában a gombáké a fszerep -füves vegetáció alatt bakteriális lebontás dominál Mikroflóra -Baktériumok/gombák szerepe jelents a cellulóz bontásban ( a lebontásban résztvev mikroorganizmusok összetétele kémhatás függ: savanyú pH->pl. Aspergillus és Penicillium gombák, semleges/lúgos pH->baktériumok) -légköri nitrogén megkötése pl. a pillangós növények gyökerével szimbiózisban él Rhizóbium baktérium -gyökér ­ gomba szimbiózis:

Biológiai tényez

Mikrohizza ( növényi tápanyag felvételre alkalmas felület, mely segíti a gazda növény tápanyag felvételét) Mikrofauna -protozoák ( ostorosok, csillósok): a talajfelszínhez közel, a bomló növényi maradványok környezetében találhatók, baktériumokkal táplálkoznak, szerepük fontos a talaj baktériumszám egyensúlyának fenntartásában. Makrofauna -férgek, ízeltlábúak szerepe a szervesanyag aprózásában van-> elkészítik a szervesanyagot a humifikációra. -gerincesek ( vakondok, ürge, pocok, hörcsög): a talaj anyagát keverik, járataik (krotovina) szerepe fontos a talaj víz- és leveg gazdálkodásában, szellzésében

Id
A talajok kora -abszolút kor ( nagy különbség a Föld övezetei között: sarki övezet terület a jég visszahúzódását követen indult meg a talaj képzdés, míg az egyenlítvidékén hosszú évmilliók álltak rendelkezésre a talaj képzdésre) -ugyanazon id alatt elért különböz fejldési állapot->talajok relatív kora. A különböz talajképz tényezk összhatása ugyanazon id alatt egyszerbb és összetettebb talajok kialakulásához vezet. Tehát ugyanazon abszolút korú talajok fejldési állapotában különbség mutatkozhat.

Emberi tevékenység
-pl. szántás, trágyázás, vezetékek lefektetése...

5. A talaj ásványi részének jellemzése (B)

A talajképzdés nyersanyagát a talajképz kzet, az anyakzet szolgáltatja, amelynek ásványtani összetétele, az ásványok fizikai és kémiai tulajdonságai nagyban befolyásolják a talajképz folyamatok jellegét. A hajdani agrogeológiában kitüntetett szerep jutott az ásvány és kzettani bélyegek elemzésének, mivel minden talajtípust valamilyen anyakzethez kötöttek. Mára azonban a talajt önálló természeti jelenségként vizsgáló talajtanban egyértelmvé vált, hogy ugyanazon kzeten eltér talajképz tényezk társulásának hatására igen sokféle talajtípus alakulhat ki. A kzetek nem a koruk, hanem inkább a tulajdonságaik alapján csoportosítandók.

Magmás kzetek
MagmásSavanyú Mélységi Kiömlési Semleges Mélységi Kiömlési Bázikus Mélységi Kiömlési

Gránit, Granodiorit Riolit, Dácit Szienit, Diorit Trachit, Andezit Gabbró, Peridotit Diabáz, Bazalt

Magmás kzetek csoportjai

Ásványi összetétel szerint a magmás kzetek megkülönböztetésének alapja a kovasavtartalom és ez alapján beszélünk a táblázat három típusáról. A magmás kzetek málladéka általában agyagásványok ad eredményül, melyeket vas és kalciumtartalmuk alapján osztályozhatjuk. A gránit kvarcot, káli- és plagioklász földpátokat, valamint biotitot és amfibólt tartalmaz. Ezek elmállásokkor agyagokra, kloritokra, vermikulitra és illitre esnek szét. A gránit Ca szegény K-ban gazdag, durva szemcsés talaj képzdik belle. A granodiorit a gránithoz hasonló, szemcsés talajt ad mállása után eredményül. 20%-nál több káli-földpátot tartalmaz. A diorit ugyancsak szemcsés talajt ad, összetételébl hiányoznak a kvarc és a káliföldpátok. A gabbróban sok a színes ásvány, sok Ca-ot, Mg-t, és Fe-t tartalmaz (olivinek, augit). Nagyon gyorsan mállik és Ca-ban gazdag talaj képzdik belle.

MagmásSavanyú Mélységi Kiömlési Semleges Mélységi Kiömlési Bázikus Mélységi Kiömlési Gránit, Granodiorit Riolit, Dácit Szienit, Diorit Trachit, Andezit Gabbró, Peridotit Diabáz, Bazalt

Üledékes kzetek
A Vulkáni tufák és tufitok képzdése aktív vulkanizmushoz köthet, ahol a magma anyagából képzdött hamu lerakódva és megszilárdulva kerül a talajra. Porozitásuk miatt könnyedén mállanak, így a talajképzdésnek jó elfeltételeket biztosítanak. A törmelékes (klasztikus) üledékek aprózódás és másodlagos felhalmozódás útján jönnek létre, aminek során nagyság szerint is sztályozódnak. Gyakori a szemcsék cementálódása, és attól függen, hogy ez milyen anyag, aszerint a talajt is osztályozni lehet. A szemcseátmérk szerint léteznek pszefitok (< 2 mm), pszammitok (< 0,02 mm) és pélitek (> 0,002 mm). További osztályozás a szállított közeg szerint történik. Pl. a finomszemcsés üledékek víz által történ szállítása esetén iszapról, szél által történ szállítás esetén pedig löszrl beszélünk. A típusos löszön a legjobbak a feltételek a talajképzdésre. Színe fakósárga, rétegzetlen felépítés, porozitása nagyfokú, vízátereszt képessége jó. Sok szénsavas meszet tartalmaz, morzsalékos és jellemz rá a nagyfokú vertikális állékonyság. Tulajdonságai tájanként eltérek lehetnek. Oldatból kivált üledékek a tengerek és a tavak vizének bepárlódása, a bennük oldott sók oldhatóságukkal fordított sorrendben történ kiválása révén keletkeznek. Ide tartozik a márga és a mészk. Nálunk ez utóbbinak és a dolomitnak van szerepe a talajképzdésében. E kzetek alkotják a redzinák talajképz kzetét. Szerves eredet üledékek közül a legfontosabbak a növényi eredet tzegek és az állati eredet diatomapalák, valamint a csontok foszfátanyagát tartalmazó nyersfoszfát. ÜledékesPiroklasztikumok Tufák, tufitok Hamu, vulkáni homok Törmelékek Görgeteg kavics, kavics Homok, aleurit, lösz Agyagok és bauxitok

Laterit, bauxit, agyag Kvarchomokk, konglomerátum stb. Vegyi és biogén kzetek Evaporit, gipsz Mészk, dolomit

Metamorf kzetek
Gneisz, agyagpala, fillit, csillámpala, kloritpala, márvány, talk. Mállásuk során a palák leveles, lemezes elválásúak lesznek, apró lapokra hullnak szét

6. A talaj szervesanyaga (csoportosítása, összetétele, jelentsége a talajban) (B)
Él (15%) A talajban él makro- és mikroszervezetek. ( 1 g talajban kb 2 milliárd baktérium, több millió sugár- és penész gomba, több 100 000 egyéb mikro szervezet) Holt (85%) -Humusz anyagok: talajra jellemz, sötét szín, nagy molekula tömeg, amorf (nem kristályos szerkezet), kolloid természet óriás molekulák, melyek képlettel nem adhatók meg. Összetétele: 40-60% C, 1-8% N, 3-7% H, 32-48% O, P, S. -Nem humuszanyagok: fehérjék, aminosavak, szénhidrátok, zsírok , gyanták (képlettel megadhatók)

Humusz

-Talajra jellemz, sötét szín, nagy tömeg molekula, amorf, kolloid természet, polidiszperz szervesanyagok keveréke -Képlettel ne mdefiniálható -Különböz minség humuszanyagok: huminsavak (himatomelánsav, szürkehuminsav, barnahuminsav), fulvosavak, humin, humuszszén. -A környezeti (fleg klimatikus) tényezktl függen adott mennyiségben és minségben keletkezik és marad fönn. -mérsékelt övben 1.5%! -C:N=10:1

Humusz jelentsége a talajban

Szín

A talajok színét a szervesanyagok mennyisége befolyásolja

Felmelegedés

Víztartó képesség

A humusz anyagok a saját súlyuk 20X- Kedvez sának megfelel nedvességet képesek vízgazdálkodás megkötni

Ásványi résszel való kapcsolódás Vízben való oldhatósága rossz Sav-bázis puffer hatás

Mikroaggregátumok kialakulása Nem vagy kismértékben oldódik Állandó pH

Szerkezet képzdés Nem mosódik ki Szélsséges kémhatást tompít

Ionmegköt képesség (T érték) Ásványosodás Környezeti pufferkapacitás

A T érték 30-40%-át a tárolás Humuszanyagok határozzák meg Lebomlás: CO 2 , NH 3 , PO 4 , SO 4 Toxikus nehézfémek megkötése

Ion megkötés

Tápanyag szolgáltatás

A talaj élanyagának összetevi
prokarióták gombák vírusok 0.1µm Növények Mikro magasabb rend Algák Magvak 10µm Rizómák Gumók Hagymák Gyökerek (100 µm) Állatok Mikro 100µm Egysejtek fonálférgek Mezo 2mm Makro 20mm Ugróvil- Rovarok lások PuhatesTermetek szek Földiatkák giliszták

Baktériumo k 5µm Sugárgombá k 10µm Cianóbaktériumok (archeonok)

Mikrogombák (50 µm)

Nagygombák (20 µm)

Talajéllények jellemz biomasszatömege (t/ha)
Talajéllények Rét, legel 20-90 1-2 0-2 2-5 0-0.5 0-0.2 0-2.5 0-0.5 Árpaföld 1.46 0.73 1.63 0.07 0.002 0.056 0.0006

Gyökerek Baktériumok Sugárgombák Gombák Egysejtek Fonálférgek Gyrsférgek Egyéb állatok

7. Humusz képzdése, mennyiségi és minségi meghatározása, a talaj minsítése humusztartalom alapján (B)

Lebontás
-kiinduló anyag: a talajban található holt szervesanyag -lebontás: a nagy molekulájú vegyületeket a mikroorganizmusok kisebb egységekre szabdalják, illetve széndioxiddá és vízzé alakítják. Az atomok elrendezdése valószínbb, kevesebb energiával fenntartható molekuláris szerkezetekbe megy át, miközben a szén mennyisége (O, H, N-hez képest) feldúsul. A végtermék jól szellzött talajokban: CO 2 , víz, nitrát, ammónia, Ca2+, Mg2+.... -a szerves kötésben lév anyagok felszabadulását, ásványi formákká alakulását mineralizációnka nevezzük. -a talajba került elhalt szervesanyag f összetevi a lebontással szemben tanusított növekv ellenállás sorrendjében a következk: Cukrok
Felépülés, humifikáció

-felépülés: a szénatomok elrendezdése, fokozatos ciklizáció, aromatizáció. A létrejött aromás szerkezetek (fként kinon és fenol jelleg gyrk). Ezek egymással kapcsolódnak (kondenzáció, polimerizáció) hálós szerkezetet alkotva. -az ,,alaphálóhoz" rövidebb hosszabb N tartalmú szénláncok és funkciós csoportok kapcsolódnak. -a valódi humuszanyagok bonyolult szerkezet, savkarakter polimerek.

A talajba került szervesanyagok széntartalmának sorsa az átalakulás során
100%>60-80% széndioxid >3-8% él szervezetek >3-8% nem valódi humusz >10-30% valódi humusz

A talaj összhumusztartalmának mérése -a szemmel jól felismerhet le nem bomlott szerves maradványokat eltávolítjuk a mintából mérés eltt, külön lemérjük. -Mérés: -1. égetéssel (gavimetria, izzítási maradék meghatározása) -2. Tyurin módszer: meghatározás elve a szerves vegyületek oxidálhatóságán alapul-> az oxidációhoz elfogyott oxidálószer (krómsavas oxidáció) mennyiségébl számítható a szerves kötés C-tartalom -a talaj szervesanyagainak c-tartalma 58%-nak vehet a mért szerves C-t 100/58=1.72-vel szorozva megkapjuk az összszervesanyag tartalmat Hu%=szerves C% x 1.72 Talajok minsítése humusztartalom alapján

-Hu%<2% kis humusztartalom -Hu% 2-4% közepes humusztartalom -Hu%>4% humuszban gazdag talaj -Magyarországon Hu% általában <6% az ásványi talajok esetében!!!!! -Hu%>20%->szervestalajok (láptalajok)

8. Kolloidok a talajban (jellemzésük, talajbeli szerepük) (B).

Kolloid rendszerek (kolloid méret részecskékbl felépült anyagok):
-olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában 1-500nm (nm=10-9m) közé esik. (Talajtanban a fels határnak a 0.002mm= 2µm-t tekintik)

Kollois rendszerek f jellemzje a nagy fajlagos felület:
-az anyagi rendszer felaprózottságát (diszperzitás fokát) fajlagos felülettel jellemezhetjük>mértékegysége: cm2/g, vagy cm2/cm3 -A talaj fajlagos felülete 1-500 m2/g -Az egyes talajkolloidok esetén: -Humusz kolloidok: 800-1000 m2/g -Monmorillonit, vermikulit: 600-800 m2/g -Illit: 50-200 m2/g -Kaolinit: 1-10 m2/g

Kolloid rendszerek csoportosítása:
Lemezek alakja szerint: -lamelláris (lemez alakúak: agyagok) -fibrilláris (szál alakúak: humusz kolloidok) -korpuszkuláris (gömb vagy kocka alakúak: finom eloszlású kvarc, csillám vagy földpát szemcsék) kolloidok Lemezek mérete szerint: -Homodiszperz (csak azonos méret részecskék alkotják) -polidiszperz (különböz méret részecskék alkotják) ( a talaj mindig polidiszperz rendszer)

Felületi sajátságai alapján: -poláris (elektromos ­ pozitív, vagy negatív - töltése van) és apoláris kolloidok. A talajkolloidok túlnyomó része (agyagásványok, humuszkolloidok stb.) elektronnegatív. A talaj poláris.

A kolloidok talajbeli szerepe:
-Víz- tápanyag gazdálkodás, toxikus elemmegkötés. -Talaj fizikai tulajdonságainak kialakítása, szerkezet képzés -Talaj környezeti tompító képességének kialakítása, sav-bázis és környezeti puffer funkció.

A talaj kolloid méret alkotói:
Ásványi kolloidok:

-ásvány törmelék: a talajképz kzet mállásának ellenálló részei, elssorban kvarc- és csillámpor. -agyagásványok: a primer szilikátok mállását követen képzd másodlagos szilikát ásványok. Nagy bels felülettel rendelkeznek. -Kovasavak, Fe- és Al-hidroxidok: elssorban az intenzív mállásnak kitett barna erdtalajokban és réti talajokban fordul el, amorf gélek formájábna válnak ki, száraz talajokban kikristályosodnak. Amfoter kolloidok: azaz felületi töltése a közeg pH-jától függen pozitív vagy negatív is lehet. Jellemz rá egy olyan pH érték (IEP: izoelektromos pont, vagy izoelektromos pH), amelyen a részecske kifele semleges, ez alatt anionokat köt meg, lúgosabb pH-n pedig kationokat. Szerves kolloidok: -humuszkolloidok: különböz molekula tömeg, elágazóláncokból álló óriás molekulák. Nagy bels felületük az összegabalyodottmolekulaláncok miatt jön létre. Amfoter kolloidok, de az IEP igen savas tartományban van: átlagos talajban a humusz kolloidok negatív töltések. -nem humusz jelleg szerves kolloidok: Pl.: fehérjék, poliszacharidok. Kolloid sajátosságú amorf anyagok. -szerves-ásványi komplexumok: különböz szerves és ásványi kolloidok nem függetlenek egymástól, gyakran egymáshoz tapadva fordulnak el: agyagásványokat humuszhártya veheti körül, pl. a montmorillonit a kristályrácsa rétegei között is megköthet humuszmolekulákat

Talajkolloidokban lejátszódó folyamatok: -gzök, gázok adszorbciója -folyadék adszorbciója -oldott anyagok adszorbciója és kemoszorbciója szilárd felületen

9. Talajok kémhatása (B)

-a kémhatás a folyadék savas, semleges vagy lúgos voltát jelenti, mely az oldat H+-ion koncentrációjától függ. -a talaj kémhatása, pH: a talajoldat H+-ion koncentrációjának 10-es alapú negatív logaritmusa -a semleges kémhatás esetén liter vízben 10-7 g hidrogén és ugyanennyi hidroxil ion van. Ha ennek a mennyiségnek a negatív eljel logaritmusát vesszük, akkor kapjuk meg a 7-es pH értéket < 4.5pH ersen savanyú 4.5 ­ 5.5 pH savanyú 5.5 ­ 6.8 pH gyengén savanyú 6.8 ­ 7.2 pH közömbös 7.2 ­ 8.5 pH gyengén lúgos 8.5 ­ 9.0 pH lúgos >9.0 pH ersen lúgos

-pH<4.5: ennél savanyúbb viszonyok közt mozog a talajoldatban a három vegyérték vas- és alumínium-ion -pH>8.5: adszorbált állapotban jelenlev nagyobb mennyiség Na-ra utal, vagyis a talaj szikes -pH>9.0: szóda (Na 2 CO 3 *10 H 2 O) jelenlétére utal

A talaj kémhatás jelentsége:
-közvetlen: -kémiai reakciók -mikrobiológiai tevékenység-> alapveten a pH befolyásolja -tápanyagok felvehetsége->kicsapódhatnak vagy felvehetetlen állapotba kerülhetnek ­közvetett: -kolloidokra gyakorolt hatás -talajszerkezetre gyakorolt hatás

Talaj savanyodását elidéz tényezk:
-kilúgozás -savas esk -légkörbe kerül szennyezanyagok (SO 2 , NO 2 , HNO 3 ...) száraz vagy nedves ülepedéssel kerül a talajra -mtrágyák hatása

10. A talaj szerkezete, pórustérfogata (B)

-A talaj szilárd fázisában a különböz ásványi szemcsék mennyisége illetve aránya dönten befolyásolja a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait. -A szemcsék méret szerinti csoportosítására több javaslat született. Legelfogadottabb a Nemzetközi Talajtani Társaság által is használt Atterberg-féle osztályozás. -a textúra meghatározása az ülepítéses módszerrel kapott eredmények és a háromszög diagramm segítségével történik

A talaj szemcseösszetétele

Talajszerkezet kialakulása:

-elsdleges halmazok ~ koagulumok (talaj koll. részei koagulumokkás állnak össze) -másodlagos halmazok ~ mikroaggregátumok: a talaj vázrészeit kolloid rendszerek összetapasztják (iszapolási eljárások) -harmadlagos halmazok ~ aggregátumok: fizikai hatásokra (gyökerek, fagyhatás, talajmvel eszközök)

Talajszerkezet
-talajszerkezet kialakulásakor az elemi szemcsék szerkezeti elemekké álnak össze. -A mechanikai összetétellel ellentétben a talajszerkezet: változó tulajdonság ( porosodás, tömörödés). -0,002 mm nagyobb szemcsék képezik a szerkezeti egységek vázát, az ennél kisebb méret részecskék pedig a vázrészek összeragasztásábn vesznek részt.

Morfológiai szerkezet:
Szerkezet nélküli talajok: -egyedi szerkezet: elemi részecskék lazán illeszkednek( homok talajok, gleccser hordalék) -törési szerkezet: a talaj csak nagyobb nyomásra esik szét a törés által meghatározott elemekre>>>csak talajtörmelék ( tömdött talajok esetén)

Szerkezetes talaj:
-morfológiai szerkezet: szerkezeti egységek alapja, fejlettség alapján -agronómiai szerkezet: különböz nagyságú aggregátumok egymáshoz visznyított aránya alapján Morfológiai szerkezet típusai -morzsás, szemcsés, diós, hasábos, oszlopos, lemezes

Agronómiai szerkezet
-10mm<:rög

-10 ­ 0,25 mm: morzsa -0,25mm>:por. -legelnyösebb az 1-3 mm közötti morzsás szerkezet -a jó szerkezet talajokbna az 1 mm-nél nagyobb morzsák dominálnak, a leromlott szerkezetekben pedig magasabb a por illetve a rög frakció aránya.

Pórusviszonyok a talajban
-pórus: a szerkezeti elemek és az elemi szemcsék közti tér -pórustérfogat~porozitás(P): egységnyi térfogatban a szilárd részek által be nem töltött tér ( térfogat százalékban) -P=(1-Ts/Fs)*100, ( ahol Ts: talaj térfogat tömege, Fs: talaj srsége). -Porozitás a talajban 25 ­ 70% között változik, optimális ha a P 50-60%. Láptalajok esetében a P>70%. Térfogattömeg: egységnyi térfogatú, bolygatatlan talaj tömege ( g/cm3) -Talajok jellemz Ts értéke: 1,1-1,6 g/cm3 Talaj srsége: egységnyi térfogatú, teljesen tömörített talaj tömege ( g/cm3) -talajok átlagos srsége (Fs):2,65g/cm3).

Sekera: fontos a különböz méret hézagok aránya
-30µm:mikroflóra megtelepedése -Kedvez az: 1:1:1 arány

11. A talaj vízgazdálkodása, pF

Vízmozgás a talajban
-víz megkötése, visszatartása a talajban: talajnedvesség egy része a szemcsék felületéhez tapadva, másik része a pórustérben helyezkedik el. -víz adszorbcióját a vízmolekulák dipólus jellege és a talajrészecskék elektromos töltése idézi el -a pórustérbe jutott vizet csak a szk kapillárisok tudják visszatartani, a nagyobb méretek gyorsan kiürülnek. -kapillárisok vízvisszatartó, vízemel képessége függ: adhéziós (adszorbciós) erktl és a vízmolekulák közti vonzóertl, az un. kohéziós ertl.

A víz megkötése és visszatartása a talajban

-ha a víz-talaj-leveg rendszerben az adhézió nagyobb, mint a kohézió -> a kapilláris meniszkusz homorú -a víz emelkedése a kapillárisbna addig tart, míg a vízoszlop súlya egyenl nem lesz a kohéziós és adhéziós erk által meghatározott emel/húzó ervel. -a kappiláris cs szívó ereje annál nagyobb, minél kisebb a keresztmetszete.

pF:

-Schofield: a pF érték a víz adott részlegének elszívásához szükséges er vízoszlop cm-ben. (Az elszíváshoz szükséges er azonos a víz visszatartására kifejtett ervel.) -1cm H 2 O = 98.1 Pa -Pl.: 98.1 kPa~1000cm H 2 O~103 cm H 2 O-> ennek 10-es alapú logaritmusát véve -> 3-as pF Fontosabb pF értékek: -vízzel telített talaj pF értéke: 0 -kiszárított talajé 7 vagy annál nagyobb -hervadás pont: pF=4.2 -kapilláris víz: pF=2.3-4.2 -gravitációs víz: pF=1.8

A Talaj vízkapacitása

-vízkapacitás: aza vízmennyiség, amit a talaj különböz körülmények között befogadni/visszatartani képes. (tömeg%, térfogat%) -szabadföldi vízkapacitás (VKSZ): Az a vízmennyiség, amit a talaj beázás után a gravitációval szemben visszatart. Függ a szemcseösszetételtl, szerkezettl, rétegzettségtl, talajvízszint elhelyezkedéstl stb...(~pF 2.5 szívóervel szemben visszatartott vízmennyiség) -maximális vízkapacitás (VKMax): a talaj pórusterét teljesen kitölt víz mennyisége. A talaj ekkor kétfázisú. -minimális vízkapacitás (VKMin): A talaj vízvisszatartó képessége laboratóriumi körülmények között, a gravitáció érvényesülése esetén: VKMax-ig telített eredeti szerkezet

mintát száraz homokon állni hagyjuk súlyállandóságig. Ahol a talajvíz mélyen van, ott a fels rétegben a VKSZ~VKMin. Ha a talajvíz közel van: VKSZ>VKMin

Nedvességformák a talajban:
-Kötött víz: -kémiailag kötött, úgynevezett szerkezeti víz: a talajásványok alkotó része, 105 °C-os szárítás során sem távozik el -fizikai erkkel kötött (adszorbeált) víz: a kolloidok felületén és a pórusok falán megkötd kb. 1-1000 vízmolekula vastagságú réteg. A köter nagysága a felülettl távolodva csökken-> megkülönböztetünk ersen kötött vizet (1-100 vízmolekula vastagság) és lazán kötött vizet (az adszorbeált vízhártya küls része, max 1000 vízmolekula vastagság) -Kapilláris víz: a 0.2-10µm átmérj kapillárisokban és a talajrészecskék érintkezési pontjainál visszatartott un. pórusszögletvíz (köter: 2.5-4.2 pF). A kapillárisok feltöltdése felülrl, vagy alulról történhet: -támaszkodó kapilláris víz: a talajvízbl táplálkozó kapillárisok által felszívott nedvesség. Felszínhez közeli talajvíz esetén az anyagforgalom dönt tényezje (szikesek sóprofillja) -függ kapilláris víz: a kapillárisok a beszivárgó csapadékvízbl (öntözvíz) felülrl töltdnek fel, a kapilláris zóna nincs kapcsolatban a talajvízzel. -Szabadvíz: -Kapilláris ­ gravitációs víz: 10-50µm átmérj pórusokban -> a víz lassan lefelé áramlik -gravitációs víz: 50µm-nél nagyobb pórusokban-> víz gyorsan mozog lefelé. (mozgása az oldott anyagok és diszpergált kolloidok lemosódását eredményezi) -talajvíz A talaj fbb vízgazdálkodási típusai -kilúgozási típus: a felszinre jutó víz egy része a talajvízbe jut (BET) -egyensúlyi típus: a csapadék víz nem jut el a talajvízig, a beázási rétegben migrál (csernozjom) -párolgó típus: felszínre jutó víz + talajvíz párolog (szikes talajok)

12. A talaj leveg-, hgazdálkodása és színe(B)

A talaj leveg gazdálkodása:
-Gyökér légzés: a növény oxigént vesz fel, széndioxidot ad le -szervesanyagbontás: a mikroorganizmusok oxigént vesznek el a folyamataikhoz és széndioxidot adnak le -...ábrán megnézni...

A talaj leveg összetétele

-a talajleveg f komponensei: N 2 , O 2 , CO 2 és a vízgz -a talajleveg vízgztartalma nagyobb és stabilabb a légkörinél. Relatív páratartalma csak ritkán csökken 95% alá. Leveg Légkör Talaj N2% 79.01 79.2 O2% 20.96 20.6 CO 2 % 0.03 0.2-0.7

A szükséges leveg mennyisége a termesztett növényektl függ. Kopecky vizsgálatai alapján a füvek levegszükséglete a búzáé a zabé az árpáé a cukorrépáé 6 ­ 10 tf/% 10 ­ 15 tf/% 10 ­ 15 tf/% 15 ­ 20 tf/% 15 ­ 20 tf/%

A talaj hgazdálkodása

A talaj henergiához juthat: -Napsugárzás ( 4m-ig hat a küls hmérséklet; 40cm mélységig érzdik a napi hmérséklet járás) -Föld belsejébl kiáramló h -szervesanyagok lebontása során keletkez h -talajba kerül víz( csapadék, termálvíz) -A talajban lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok (pl. víz halmazállapotának megváltozás) is hfelszabadulással vagy helvonással jár. -párolgás-> energia felszabadulással jár -> henergia távozik a talajból. -vízpára kondnezációja ->henergia válik szabaddá. (hasonlóan, fagyás, olvadás)

A talajszíne ­ Munsell skála
- a HUE megadja hogy mely alapszínek keveréke az adott szín -a VALUE a színkeverék sötétségére vonatkozik -a CHROMA a színkeverék telítettségére vonatkozik ( tompa szürkétl-a telített színig)

13. Talajképzdés során lejátszódó fontosabb folyamatok I. kilúgozás, sófelhalmozódás, agyagosodás, agyagvándorlás(B)

Kilúgozás
-szoros összefüggés a talaj vízgazdálkodási típusával -talajtani értelmezésben: a CaCo 3 és az annál könnyebben oldható sók (CaMg(CO 3 ) 2 , CaSO 4, NaCl, MgCl 2 ...) mélyebb talajszintek felé történ elmozdulása -tágabb értelemben bármely talajalkotó A-ból B-be, vagy C-be való elmozdulása, vándorlása. -feltételei (elegend csap., evapotranspiráció mértéke, vízátereszt kzet, gazdag szervesanyag takaró) -Humusz kilúgozása ­ fémekhez kapcs. ­ Na-humát-> oldható (podzolokban Fe és Al ionokhoz kapcsolódik)

-A sófelhalmozódás oka visszavezethet: 1.Klimatikus okokra ( csapadék ­ evapotranspiráció aránya) 2. A talaj vízgazdálkodási típusára 3. Talajvíz mélységére 4. Talajvíz kémiai összetételére -A só felhalmozódás szintje összefügg a kilúgozás mértékével. -A gyökerek szívó hatása visszafordíthatja a lefele irányuló nedvesség mozgását, a sók a gyökérzónában betöményednek -A talajoldat betöményedésekor a sók oldhatóságukkal fordított sorrendben válnak ki -Területhasználat váltás: erd kivágás->szántóföldi mvelés->visszameszezdés -Az elsdleges és másodlagos mészkiválást megjelenési formája alapján különítjük el: elsdleges: mészgöbecs, mészkonkréció; másodlagos: mészlepedék A vízben oldható sók mennyisége szerint a sófelhalmozódás lehet: -<0,05%-nyomokban, amelyre a termesztett növények még nem érzékenyek -0,05 ­ 0,15% - gyengén szoloncsákos ­ sóérzékeny növények ne mtermeszthetk -0,15-0,40% - szoloncsákos, melyben csak kevés sótr növény él meg ->0,40% - ersen szoloncsákos, kultúrnövények nem termeszthetk

Sófelhalmozódás

-A talajkolloidok felületén nátrium ionok aránya megn: S Na >15% -> kedveztlen fizikai (rossz vízvezetés, nagy holtvíztartalom, ers duzzadóképesség...) és kémiai tulajdonságok -Ok: a talajoldatban megn az oldott sók mennyisége (talajvízbl vagy öntözvízbl) A kicserélhet nátrium tartalom alapján: - <5 S Na % - nem szikes - 5-15 S Na %- gyengén szolonyeces -15 ­ 25 S Na % - ersen szolonyeces - >25 S Na % - ersen szolonyec

Szikesedés

Agyagosodás

-Felgyorsul az elsdleges szilikátásványok átalakulása, másodlagos ásványok képzdnek. agyagtartalom talajanyagban nagyobb lesz, mint a talajképz kzetben: - A+B agyagtart. >C agyagtart.

Agyagbemosódás ~ lessivage
-A szint agyagtartama változás nélkül a B szintbe vándorol -Mind savas (erdt.), mind lúgos (szikes t.) közegben bekövetkezik az agyag peptizációja -B szintben felhalmozódik az agyag, kitömve annak pólusait, s a talaj szerkezeti elemeit agyaghártyával vonja be -Felismerésben az A szint világos, fakó színe segít ( elsdleges ásványszemcsék ­ kvarc elvesztik kolloid köpenyüket) -Textúrdifferenciálódási hányados: B szint agyag % / A szint agyag % > 1,2 ->van agyagbemosódás -Agyagminségben is változás történik szelvény mentén: szmektit könnyebben mobilizálódik-> A szintben illit arány n, B-ben a szmektit arány n -Erd talajoknál: nincs agyagbemosódás-> Raman f. barnaföld, ha van akkor ABET

14. Talajképzdés során lejátszódó fontosabb folyamatok II. podzolosodás, glejesedés, csernozjomképzdés, kovárványosodás

Agyagszétesés (podzolosodás, szologyosodás)
-A savas kémhatásra már nem csak diszpergálódnak a kolloidok, hanem alkotóelemekre esnek szét -a podzolosodás során a kovasav helyben marad, a Fe és Al a B formájábna kicsapódik -terepi felismerés: ers textúrdifferenciáció, szürkés A szint, vöröses barna B szint -Molekuláris viszonyszám: Kilúgozási szint SiO 2 /R 2 O 3 / felhalmozódási szint SiO 2 /R 2 O 3 nagyobb 1,5, akkor podzolosodik a talaj. -Tlevel avar igen savanyú humuszanyagokká alakul-> kedvez a podzolosodás létrejöttének -Szikes talajon lúgos közegben szologyosodás

-Talajszelvényben idszakosan vagy tartósan levegtlen viszonyok lépnek fel -> mind a szerves mind a szervetlen anyagok redukciója lejátszódik. Láthatóvá a Fe vegyérték váltása válik -vegyérték váltó fémek FeIII és MnIII, -IV. Redukálódnak-> FeII más ionokkal ferrovegyületekké alakul: sziderit ( FeCo3, vashidroxid, vivianit Fe 3 (PO 4 ) 2 *8H 2 O. Ezen vegyületek levegn megkéékülnek-> glejfoltok. -Valódi glejesedés, pszeudoglejesedé( álglej). -Rozsdás szint megjelenése kísérheti a glejfoltokat->idleges oxidáció hatása. -savanyú homoktalajon (pl. Nyírség, bels-Somogy) alakul ki -a folyamat feltétele a híg talajoldat gyors diffúziója (Liesegang jelenség ~ kémiai hullámok terjedésének elve), savanyú kémhatás, leiszapolható rész < 10%, oxidatív viszonyok -réteges elhalmozódási szint az agyag, a vas- és alumínium-oxidhidrátok kiválásának következménye. Ha ne mrétegzett a homok, akkor a kiválásokk távolsága illetve a vastagsága a mozgó oldat töménységétl és a diffúzió sebességétl függ. -Két f típus: típusos, elrajzolt kovárvány.

Glejesedés

Kovárványosodás

Csernozjomképzdés

A humuszanyagok felhalmozódása, a kedvez, morzsalékos szerkezet kialakulása, valamint a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemz, és amely egy si füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképzdés eredményei. Jellegzetes humuszosodást mutat. Az aerob baktériumok által termelt és elhalásuk után képzd huminsavak a talajoldat kalciumionjaival humátokat képeznek. A folyamat erssége a mélység függvényében csökken, így a humusztartalom fokozatosan csökken lefele haladva. A szelvényen belüli szervesanyag-eloszlást a talajban lakó állatok turbáló hatása befolyásolja. Elfeltétele a füves növénytakaró, a talajba jutó szerves anyag baktériumos lebontása, a gyengén lúgos vagy semleges kémhatású talaj, a kalciumban gazdag talajoldat, valamint olyan víz-, leveg- és tápanyagviszonyok, amelyek a biológiai tevékenységnek kedveznek

15. Talajosztályozási rendszerek

-Hiearchikus ­ koordinációs ( van-e az egységei között alá-fölérendeltség) -Morfológiai ­ genetikus (a talaj jellemz tulajdonságai alapján v. a talajfejldés során elésrt hasonló fejldési szakaszon alapul-e) -Nemzeti ­ nemzetközi

A ,,modern" diagnosztikai szemlélet talajosztályozási rendszerek
-a folyamatok helyett, a folyamatok eredményeként kialakuló szintek és tulajdonságok kerülnek eltérbe -ezek mérhet, jól definiált fogalmakkal kerülnek leírásra, meghatározásra: - ,,diagnosztikus" talajszintek (horizons) ,,tulajdonságok" (properties) ,,talajanyagok" (soil materials)

A ,,Világ Talaj Referenciabázisa"
World Reference Base for Soil Resources (WRB) -Hiearchikus - nemzeti ­ morfológiai -1998 óta A Nemzetközi Talajtani Unió hivatalos korrelációs rendszere. -Európai harmonizált térképek és adatbázisok hivatalos rendszere -Az egyes osztályozási egységek felismerése diagnosztikai kritériumokon alapul -Az osztályozás els szintje: 30 Referencia csoport (Referencia Soil Groups) -meghatározásuk kulcs által

WRB talajosztályozás nagy csoportjai
-Szerves talajok ­ histosols -Ásványi talajok, melyek kialakulásában az emberi tevékenység meghatározó ­ Anthrosols -Ásványi talajok, melyek kialakulásában meghatározó a talajképz kzet ­ Andosols (vulkáni anyagon), Arenosols (homokon) stb. -Fiatal ásványi talajok ­ Cambisols -Ásványi talajok, melyek kialakulásában a domborzat hatása dönt ­ pl. Fluvisols (sík mélye fekv területek talajai), Leptosols, Regosols (lejts, magasan fekv területek talajai) stb.

Usa talajosztályozási rendszere
-(hiearchikus, morfológiai, nemzeti) -Az osztályozás a talaj tulajdonságaira épül, melyek jól mérhetk, számszerüsíthetk -7 taxonómiai szintet különít el: rend (10 rend pl Vertisol, Aridosol...), alrend, nagycsoport, alcsoport, család, sorozat, típus

Magyar talajosztályozási rendszer (Stefanovits P. 1950-es évek)
-Hiearchikus, genetikai, nemzeti

-9 ftípust és 40 típust különít el -a nemzetközi osztályozási rendszerrel az egyes egységek nehezen párhuzamosíthatók -az egyes osztályozási egységek folyamattársulásokat foglalnak össze. A talajban lezajló folyamatok ellentétpárokat alkotnak, melyek egymással dinamikus egyensúlyban vannak. Talajtípus: azonos típusba, mint rendszertani egységbe azokat a talajokat soroljuk, amelyek hasonló környezeti tényezk együttes hatására alakultak ki, a talajfejldés folyamán hasonló fejldési állapotot értek el és egyazon folyamattársulással jellemezhetk. Ftípus: a rokon típusok egyesítésével alkotjuk meg, melyek hasonló földrajzi környezettel jellemezhetk. Altípus: az egyes jellemz folyamatok erssége alapján, amelyek az adott talajtípus termékenységére legnagyobb befolyással vannak A talajban ható folyamat párok a szerves anyag felhalmozódása ­ a szerves anyag elbomlása a talaj benedvesedése ­ a talaj kiszáradása kilúgzás ­ só felhalmozódás agyagosodás ­ agyagszétesés (podzolosodás) agyagvándorlás (lessivage) ­ agyagkicsapódás oxidáció ­ redukció savanyodás ­ lúgosodás szerkezetképzdés ­ szerkezetleromlás talajpusztulás ( erózió és defláció) ­ talajborítás (szedimentáció)

16. Váztalajok, kzethatású talajok (A)

Váztalajok

-kevés id a talajképzdéshez -A felszín gyors és állandó változása korlátozza a talajfejldést / vagy a kzet mállással szembeni ellenállása; -Sekély mélység, minden téren (víz-, h-, tápanyag gazdálkodás) rossz minség talajok A 0 A felszínen elhelyezked korhadásfélben lev növénymarad-ványok alkotta szint, sötétbarna, humuszban gazdag (0-15 cm). A 1 Alacsony humusztartalmú, barna szint, amelyben a növényi részek nem ismerhetk fel (030 cm). B Átmeneti szint. Színe a talajkzettl függen változik. Nagy mennyiség ktörmeléket tartalmaz. Humusztartalma igen alacsony. Kémhatása a talajképz kzettl függen változik (10-80 cm). C Tömör, enyhén repedezett szürkésbarna talajképz kzet (80-150 cm). Köves sziklás váztalaj -általában a felszínre került (kemény) kzet és a domborzat szabnak gátat a talajfejldésnek -Hegyvidékek jellemz talaja. Itt még az aprózódás és mállás nem annyira elrehaladott, hogy a növényzet megtelepedéséhez elegend vizet tudjon szolgáltatni a talaj. Ott találhatók kiterjedten, ahol a talajpusztulás erteljes a szél és a víz szállítása végett. A talajréteg általában 10 cm-nél vékonyabb és sziklás foltokkal váltakozva fordul el. Futóhomok (Fülöpháza, Fehérhegy) -gyér növényzet, alacsony szervesanyag tartalom (<1.5%) -szervetlen kolloid tartalom 5% körüli -gyors víznyel képesség, rossz víztartó képesség ->rossz vízgazdálkodás -Nyírség, Duna-Tisza köze, Belssomogy Humuszos homoktalaj -Ebben az esetben a humuszos szint morfológiailag felismerhet, de talajképz folyamatok egyéb jele nem mutatkozik. Humusztartalom < 1%, a réteg vastagsága > 40 cm. Termékenysége jobb a futóhomokénál, a jobb víztartó képesség miatt, a tápanyagszolgáltatásuk gyenge. -Léteznek karbonátos és nem karbonátos szelvényeik. A harmadik altípus a kétréteg homok, amelynek szelvényében a felszíni humuszrétegen kívül a homok alatt iszapos, löszös, vagy humuszos réteg található, max. 2 m mélységben. Változataik a humuszréteg vastagsága alapján: sekély humuszréteg (0-20 cm) és a közepes humuszréteg (20-40 cm). Kavicsos váztalaj - A jelenkori vagy régebbi folyók árterein, teraszain, törmelékkúpjain találhatók. Kavicstartalmuk olyan nagy, hogy lehetetlenné teszi a talaj jó vízgazdálkodást és tápanyagszolgáltató képességet. Szelvényeiben a tiszta kavicsszinteket egy vékonyabb-vastagabb iszaptakaró fedi, ami vagy hullóporos-, vagy folyóvízi eredet és ez szabja meg, hogy a

kérdéses talaj váztalaj-e vagy sem. A dunántúli, nagy kiterjedés kavicshátakon jellemz, ahol váltakoznak a barna erdtalajokkal. -Igen fontos kritériuma a váztalajok elhatárolásának a földes rész és a kavics aránya egységnyi térfogatban. 50%-nál kisebb kavicstartalom lehetséget ad a talajképzdésre, efelett azonban csak váztalajok képzdhetnek. Földes kopás talajok -Itt már nincsenek tömör kzetdarabok, az erózió végett a felszínt laza üledékek borítják, így itt a talajképzdést az állandó változás akadályozza, holott a megfelel anyag rendelkezésre áll a kell mennyiségben. A humuszosodás a talajszelvényt egészen kicsiny részen érinti. Karbonáttartalom alapján a nem karbonátos és a karbonátos földes kopárokat különítjük el. A talajréteg itt is kevesebb 10 cm-nél. -Gödölli dombság

Kzethatású talajok

-jellemzjük a talajképz kzet tulajdonságaitól ersen függ ásványi kolloid tartalom, valamint az erteljes humuszosodás -kétszint talajok -szélsséges vízháztartás: sok szerves kolloid -> jó víztartó képesség -> magas holtvíztartalom -nyáron gyorsan kiszárad, télen gyorsan átfagy -tápanyag tartalom kedvez képet mutat, de hasznosulása csak korlátozott idszakban Humuszkarbonát talaj -a talajképz kzet felé rövid átmenetet mutató humuszos szint -a felszín közeli karbonát jellemz a típusra -általában löszös és márgás kzeten képzdnek ott, ahol a talajpuszulás a felszínt folyamatosan és gyorsan lehordja Rendzina -A tömör, szénsavas meszet tartalmazó kzeteken alakulnak ki, ahol a kzet málladéka kevés szilikátos anyagot tartalmaznak. Nálunk redzina mészkövön, tömör márgán és dolomiton található. Ers humuszosodás és csekély kilúgozás, semleges vagy enyhén lúgos jellemzi. A legtöbb redzina-szelvény sekély termréteg és köves, e területek talajtakarója igen változatos. A típusai az anyakzet tulajdonságain alapul: fekete, barna, vörösagyagos. Nyirok talaj -A tömör nem karbonátos, eruptív kzetek málladékán képzdött talajok tartoznak ide. Jellemz rájuk az ers humuszképzdés, a gyenge kilúgozás, a közel semleges kémhatás és a szemcsés szerkezet. Általában andeziten, bazalton és ezek tufáin fordulnak el. A név utal a talajok agyagtartalmára, az agyag minségére és az erteljes humuszosodásra. -Vízgazdálkodásuk és mikroklímájuk szélsséges, ami lehetetlenné teszi a jobb faállományok kialakulását.

17. Barna erd talajok (A)

-kialakulásukban fontos tényez az erd vegetáció által teremtett mikroklíma, a sok szervesanyag utánpótlás és az ezt elbontó gombás mikroflóra -jellemz foylamatok: agyagosodás, humuszosodás, kilúgozás, savanyosodás -> Ramman-féle BET, + agyagvándorlás -> ABET + agyagszétesés -> Podzolos BET + glejesedés -> Pangó vizes BET + kovárványosodás -> Kovárványos BET Ramman-féle barna erdtalaj -A szint (0-20 cm), közép barna pH 6.2, fizikai féleség: vályog -B szint ( agyagos vályog), világos barna -éles átmenet C-be -C szint lösz (színe 10 YR 6/4), pH 8 Agyagbemosódásos barna erdtalaj (Soproni hegység) -A 0 0-10 cm, sötét barna, humuszos (6-8%), savanyú kémhatású. Humusz típusa korhany vagy televény -A 1 10-40 cm, fakó szürke, porosan morzsás kilúgozási szint, pH 6.2-6.8 -B 40-90 cm, diós vagy szemcsés szerkezet, vöröses barna szín, szemcsék felületén agyaghártya (a vöröses szín szerkezeti elemeket szétnyomva szürkés színü port kapunk). Gyakran jellemzik vaskiválások (szeplk, erek, borsók) -C gneisz talajképz kzet, azon áthalmozott lösz Agyagbemosódásos BET (Mátra) -A 0-30 cm, közép barna, morzsás szerkezet -B 30-60 cm, vöröses barna tömdött -C szálban álló andezit Podzolos barna erdtalaj (Soproni hegység) -A 0 0-10 cm, sötét barna, fekete humuszos (6-8%), savanyú kémhatású szint -A 1 10-30 cm, hamuszürke kilúgozási szint, poros szerkezet, savanyú kémhatás (pH 5.5-6.2) -B 30-80cm, tömdöttebb, agyagosabb, világos barna felhalmozódási szint, lejts tömegmozgás által bekevert gneisz darabokkal -C szálban álló gneisz -Németországban vannak a legszebb példái a tlevel erdkben Kovárványos BET -A általában 30-50 cm vastag, homokos szerkezet, világos barna színü, kis (1-2%) humusz tartalmú -B felhalmozódási szint kovárvány csíkok formájában van jelen, általában 1 méter körüli vastagság. A kovárvány csíkok vastagsága a mélységgel csökken. Kémhatás savanyú -Pl. Nyírség, Somogyi homokhát

18. Csernozjom talajok (A)
Mészlepedékes csernozjom -mészlepedékes csernozjom (Mezföld, Bácska, Jászság, Hajdúság) -A mezségi talajok a lágyszárú növények hatására alakulnak ki. -Nincs nagymérték szerves anyag felhalmozódás. Az aerob baktériumok hatására a szervesanyag tekintélyes része elbomlik. -Az erdk háttérbe szorulásával a táj vízgazdálkodási viszonyai szárazabbá válnak. -Olyan körülmények között alakulnak ki csernozjom talajok, ahol nagyjából egyensúlyban van a talajba jutó természetes csapadék és a párolgás (közvetlen + növények). -A talaj kalciummal telített, ami segíti a kedvez szerkezet kialakulását és megakadályozza az elsavanyosodást. -A csernozjom talajok kialakulásának legfontosabb tényezi a humusz felhalmozódás és a talajok tartós morzsás szerkezetének kialakulása.

A Humuszban gazdag és többé-kevésbé morzsás szerkezetet mutat. Humusztartalma többnyire 4-5%, néha magasabb. A megmvelt 28-30 cm vastag legfels szintben többnyire már leromlott a szerkezet. A talaj nem önálló rögöcskékbl áll, de már aránylag kis nyomásra apró morzsákra morzsolható szét. Ezek a morzsák igen kis aggregátumokból állnak. Nagyságuk többnyire kisebb 1 mm-nél. Az A szint mélyebb részében a talajmorzsa szerkezete többnyire valamivel jobb. Itt már gyakran 2-3 mm nagyságú morzsákat találunk. Az A szint vastagsága leggyakrabban 40-50 cm. B Átmeneti szint a fekete vagy sötétbarna humuszos szint és a világossárga alapkzet között. A humusz csökkenése fokozatos. Nyelvek, hullámok nyúlnak le a világosabb szintbe. A B szintnek többnyire szintén apró rögöcskékbl álló szerkezete van. C Az alapkzet leggyakrabban lösz. Világossárga , meszes fonom porból álló kzet, melynek sajátos, igen apró aggregátumokból álló szerkezete van.

A mészlepedékes csernozjom
A Sötétbarna, feketésbarna, morzsás szerkezet vályog. A szántott rétegben a szerkezet gyakran leromlott. Humusz-tartalom kb. 3% . Semleges körüli kémhatású. Átmenet fokozatos (0-30cm). B Sötétbarna, ersen morzsás szerkezet vályog. Humusztartalma fokozatosan csökken. Szemcsék felületét többnyire jól kivehet világos, fakó szürke CaCO3 lepedék borítja. A szint alsó részében mész-erek húzódnak. Kémhatásuk gyengén lúgos. Mésztartalmuk elég magas. (30-80 cm). C Sárga, barnássárga lösz, karbonátos homok, vályog, löszös agyag. Szénsavas meszet tartalmaz. Gyakran mészereket, krotovinákat találunk (80- 150 cm). -Elnevezésüket a szelvényükben általában 30-70cm között jelentkez mészlepedékrl kapták. -A szántott réteg apró morzsás. Alján rendszerint tömöttebb réteg alakul ki, ahol a szántott réteg kolloidjainak egy része egyszer fizikai átiszapolódás következtében dúsul fel. Humusztartalma 2-4%. -A foltszer mészkiválások az egész szelvényben megfigyelhetk.

-Kitn vízbefogadó-, vízraktározó- és vízátereszt képességek. -Tápanyag-gazdálkodásuk is igen kedvez. Legtermékenyebb hazai talajaink közé tartoznak. -Talajképz kzet: Lösz, löszös agyag vagy egyéb laza karbonátos kzet. -Talajvíz: 5-8 m vagy mélyebben. -Növényzet: Szántóföldi mvelés alatt álló területek, amelyeken legfontosabb szántóföldi növényeink jól termelhetk.

19. Szikes talajok (A)
Jellemzk:
-Duna-Tisza köze, Miklapuszta -Azon talajok tartoznak e ftípusba amelyek kialakulásában a vízben oldható sók nátriumsók) dönt szerepet játszanak -A talajok elszikesedésének folyamatát a nátriumsók felhalmozódása okozza. A szikes talajok legjellegzetesebb sajátossága a vízzel szemben való viselkedés. Nedvesen elfolyósodnak, sajátos pépes állapotúvá válnak. Az átázott szikes talajban a víz kapilláris mozgása lehetetlenné válik. -Kedveztlen tulajdonságai miatt, szántóföldi hasznosítása korlátozott -Kiszáradva a szikes talajok kkeményekké válnak. Össze-repedeznek és száraz állapotban majdnem megmvelhetetlenek. A szikes talajoknak rendkívül rossz a vízgazdálkodásuk. --Nyáron, ess idben a talaj felszíne 1-2 cm mélyen teljesen szétázik. A talaj vízvezet képessége jóformán teljesen megsznik. A víz megáll a talaj felszínén és a szikes területet tócsák borítják. Ha azonban a talaj szelvényét megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy már 5-10 cm mélyen a talaj teljesen száraz. -A rossz vízgazdálkodás miatt a szikeseken sok esetben kimondottan szárazságtr növények élnek. -Hazánkban és a mérsékelt övben a sófelhalmozódást a sókban gazdag talajképz kzet, a nyári szárazság, a talajvíz közelsége és sótartalma okozza. A talajszelvény sókészlete (mállásból) származó a talajvízbl is utánpótlást kap -a párolgás és a csapadék viszonya évszakonként változó -> a talaj sóprofilja változik, a talajnak sódinamikája van. -a sófelhalmozódás maximuma szerint két típus különíthet el: -Felhalmozódás maximuma a feltalajban van: szoloncsák -sófelhalmozódás a szelvény mélyebb részében található agyagfelhalmozódási szintben van: szolonyec

A szikes talajok terméketlenségének okai
-A talajok szélsségesen rossz vízgazdálkodása -A szikes talajok oldható sótartalma -Ersen lúgos kémhatás.

Osztályozás a vízben oldható sók szerint
-<0.005% só nyomokban, termesztett növények még nem érzékenyek -0.05-0.15% gyengén szoloncsákos, sóérzékeny növények már ne mtermeszthetk -0.15-0.4% szoloncsákos, csak kevés sótr növény él meg ->0.4% ersen szoloncsákos, kultúrnövények már nem termeszthetk A só felhalmozódás hatására megváltozik a kolloidokban adszorbeált kationok összetétele is.

Csoportosítás a kicserélhet Na mennyiség alapján
- <5 S% nem szikes - 5-15 S% gyengén szolonyeces - 15-25 S% szolonyeces

- 25 S% < ersen szolonyeces Szoloncsák talajok -szelvényfelépítés ne mmutat ers tagolódást, nehéz szinteket elkülöníteni -A nátriummal telített kolloidok hatására a fizikai tulajdonságok rosszak, sófelhalmozódás maximuma a feltalajban -talajvíz felszínhez közel, 1 m-n belül -talajvíz magas sótartalmú, a bepárlódás miatt fehér, tejszer folyadék -kémhatás ersen lúgos, pH 9-nél nagyobb -száraz idszakban a felszínen kivirágzik a só -Pl.: Apajpuszta

Réti szolonyec -Magyarország legelterjettebb szikes talaja (Hortobágy) -a talajvíz mélysége 1.5-3 m között változik -a vízben oldható nátriumsók maximuma a szelvény mélyebb részeire esik -jelents a kicserélhet kationok között a nátriumion mennyisége (több mint 15 S%) -jellemz genetikai szintjük az oszlopos szolonyeces B-szint

20. Réti-, öntés- és láptalajok (A)

-kilalakulásukban az idszakos vízborítás játszik szerepet: idszakos felületi vízborítás, vagy felszínhez közeli talajvíz -Túl sok nedvesség és a levegtlen viszonyok hatására képzdött szervesanyag a humuszos szintet szürkés feketére színezi -kicserélhet kationok közül a Ca mellett a Mg-é a vezet szerep (30% felett a fizikai tulajdonságokban romlás) -az agyagos réti talaj agyagásványai között a szmektitek uralkodók -> méternyi mélységig lenyúló repedések akár 5cm szélesek is lehetnek -A szint: 0-20 cm, szerkezet: szemcsés, szürkésfekete. Átmenet a B felé fokozatos -B szint: 20-50 cm, hasábos szerkezet, agyagos szint. Mélyebb részein vasborsók, rozsdafoltok, glej. Kémhatást a talajképz kzet befolyásolja, vannak réti talajok melyek a felszíntl karbonátosak. A mészkiválások elágazóak. -C szint sárgás szín agyagos vályog, agyag

Réti talaj

Láptalajok

-állandó, vagy azz év nagy részében vízborítás alatt állnak, vízmentes idszakban is vízzel telítettek -a növényzet (nád,sás,káka) elhalása után a szerves maradványok levegtlen viszonyok között bomlanak el. A humifikáció tzegesedéssel társul. -kémhatásuk általában gyengén savanyú, pH 5.5-6.0 körüli. -a kiszáradt láptalaj térfogattömege igen kicsi, a szél könnyen felkapja a morzsákat, defláció érzékeny. Láptalaj - Hanság -Tzegláptalaj: felszínen legalább 50 cm vastag tzegréteget tartalmaz -Kotús tzegláp talaj: felszíni rétegei kotúsodtak, azaz ásványi anyagokban gazdagabb, de még tartalmaz 10-20% szervesanyagot

-a biológiai tevékenység egyazon felszínre gyakorolt hatását az idszakonként megismétld áradások és az utánuk visszamaradó üledék gátolja -a növényektakaró és az állatvilág ezért mindig újabb és újabb felszínre hat, hatásuknak tehát nem marad tartós és jellegzetes nyoma -nincsa a szelvényekben genetikai szintekre tagolódás, az egyes rétegek közötti különbségek inkább az üledék tulajdonságaitól sem mint a talajképz folyamatoktól függenek Lejthordalék talaj -egyes rétegek közt nincs genetikai kapcsolat, azok nem a helyi talajképzdés eredményei, a magasabban fekv területekrl lehordott talaj- és kzetrészek egymásra halmozása.

Öntés talajok

-összetétele a környez területek talaj- és kzet anyagától függ -vastagságuk sok esetben eléri a több métert is -morfológiai bélyegei a hordalékszállítás ütemétl és mértékétl függ



Hasonló témájú dokumentumok

talajtanppt,3. óra

- 2009-04-19 13:20:08

talajtan ppt- talajkémia

- 2009-04-19 13:47:05

órai anyag, március 27.

- 2009-03-28 08:40:57

előadás3

- 2009-03-16 15:28:26

TalajtanZH megoldvadr.makó2010

- 2010-04-17 08:17:14

Öntözes talajtani vonatkozásai

- 2012-01-19 21:41:35

előadás2

- 2009-03-15 12:23:48

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.

03.04/2 1. 13 16 2011 3. előadás 5. gyak 6. gyakorlat adatbiztonság aggregált kereslet általános médiaismeretek alternatív energiaforrások atom baudelaire bencze egyéb élete eloadas formanyomtatvány frei otto gyökerek intézményi gyakorlat jegyzetek juhász istván kik kis jános közigazgatástörténet közjog különleges épületszerkezetek magyarország mechanika 2 mechanikai példatár minőség minőségügy műanyag növények ordo os pénzügy i. reklámjog röviditett stratégiai menedzsment számvitel szentmiklóssy szervetlen szociális jog szte tematika tételsor vizsga kérdések