féléves jegyzet

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemTermészettudományi és Informatikai Kar (SZTE-TTIK)Nem tanári szakokFöldrajzEU AlapismeretekJegyzetekféléves jegyzet

EU alapismeretek
Az EU (történelmi) elQzményei

A II. világháború tán jött létre, de évszázadokkal megelQzte korát. Európa olyan kontinens, ami sokszínq kulturálisan és etnikailag, történelmileg kevert identitású (Ez legnagyobb problémája most is.) lakosság alkotja. EU alkotmányosságának problémája.
- Mitológiai emlékek: Az európai mitológia, Európa neve sokmindenbQl ismert. (Pl..: Zeusz mondák.)
- Ural- fix határ (Ázsiához tartozik). ( Közös európai gondolat kialakulása felé haladva a földrajzi összefüggés nem olyan fontos. ( Nem lehet Európát behatárolni.
- A történelmi, kultúrtöténeti, politikai összefüggés a fontos.
- Nem határozhatók meg pontosan a határok: identitászavar?, katonai zavar?, történelmi zavar?.
- XVIII-XIX. század: liberális gondolkodók felvetették az európai eszmét. Ez olyan megkülönböztetés, olyan érzet, ami különbséget tesz az ázsiaitól, az amerikaitól, az akkor ismert világtól. Egy fejlQdési folyamaton ment keresztül. Írok köreiben alakult ki és terjedt az értelmiség körében. EbbQl alakult ki a közös Európa gondolata.
- 1919-ben (1900) értekezlet, melynek célja: reális lehetQség van-e egy egyesült Európára az Egyesült Államok mintájára. (Bement az olasz, a magyar és kijött az amerikai.) Az USA népe homogén. Európában identitással rendelkezQ országok vannak( nehéz USA-hoz hasonló rendszert létrehozni. Az identitást nem lehet homogenizálni.
- Európa hódítók: - mindig felmerült az uralom kérdése.
Kulturális síkon:1. Egyike az elsQ globalizációnak (400-500 éves fázis).  Az európai kultúra elterjedése. (Globalizáció szintjei.)
2. A világ megismerésének folyatatása, utazások, hódítások. Pl.: Kolombusz, Vasco de Gama.
3. Kapitalizmus, ipari forradalom megjelenése.
( Az EU elQzményei azt mutatták, hogy össze kellene fogni az európai országoknak, hogy a gazdasági fejlQdést felgyorsítsák.
Páneurópai Unió: - 1929-ben publikált egy tanulmányt kulturális földrajzi és történelimi összefüggéseket vizsgált egy félig Japán származású fiatalember.
Földrajzi: Európa nem szqkíthetQ le földrajzi térre, elterjedt kulturálisan. Nem csak az Urálig tart.
Kulturálisan még távolabbi szálak.
Történelmileg török, angliai és Oroszország a fQ probléma.
Mai fQ kérdés: Törökország tagja legyen-e vagy se. Európa határai: mit, miért és meddig?
Európai Unió: biztonsági, történelmi, politikai kérdéseket vesz figyelembe. (Pl.: más vallás beengedése.)
ElQrevetítette a XXI. század fQ kérdését: - a kultúrák egymás mellett élését. Pl.: arab-
iszlám- kínai keresztény kultúrák egymás mellett élése.
- Terrorizmus kifejezQdése.
Az európai gondolkodók Európa egységesítésére törekedtek. (GörögöktQl a II. világháborúig.)
2 szál: 1. Európa népének leigázása.
2. Európa gazdasági összefogása( egységes gazdasági tér. (Egyik sem valósul meg.)
Az EU kialakulását sürgette az USA és Japán erQs gazdasági fejlQdése.
Mind a két világháború zömmel Európát sújtotta.
- A XIX. században kiindult ipari forradalom a XX: században Európa hátrányává vált, mert Japán és az USA a modernizáció útjára lépett, fejlQdQképesebb volt, mint az európai ipar, ami így lemaradt. Európa 100 éves hátrányba került.
- Az európai ipar, Ruhr-vidék lemaradt.
Az EU kialakulásának évszázados elQzményei vannak. Történelmi, politikai, vallási kényszer.
Nem lehet az EU-t vallásilag semlegessé tenni. Rendkívül változatos vallási megosztással rendelkezik. 2 vallás- a protestáns és a római katolikus- uralkodik Európában.
Európai eszme kialakulásának fontossága az idQsebbek és a fiatalabbak körében. Az európai népek és az identitás fontos az európai népek számára. Olyan országokat vesznek be, ahol a vallási tudat és eszme nagyon erQs. Az ellentétek egyik oka a vallás.
- A pápa országról-országra megy. Ez nem véletlen. Ezáltal fejezQdik ki, hogy a vallás még mindig nagyon fontos.
- Multifunkcionális konfliktust indítanak ki. Zene, mqvészet beli különbségek. Emocionálisan, identitással.
- Nem lehet csak politikailag és gazdaságilag felépíteni egy Uniót. Történelmi elQzményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az EU történelmi áttekintése (létrejötte, fejlQdése)

A II. világháború után:
- Az 1940-es évek végén, 1950-es évek elején összefogási, békítési törekvése indultak. Szervezetek alakultak.
- Marshall (amerikai külügyminiszter) segély: Európa (nem SZU) számára a felépüléshez nyújt segélyt.
- OECD: világszervezet, mely ma is mqködik. Fejlesztési, együttmqködési szervezet, elQször Európára fókuszált, majd a világ fejlQdQ országait is bevonta. Tanulmányokat készít, fQ elemek, melyek fejlesztésre szorulnak.
- 1950. Robert Schumann (francia külügyminiszter) beszédet mondott. A német és francia kén, vas és acél bányászat és feldolgozás kerüljön közös igazgatás alá. Áttörés az európai közös politika kialakítása felé.
- 1951. Szén- és acélközösség megalakulása. Schumann beszéde alapján.
- 1952-2002-ig tartó folyamat: melyben a szupranicionalitás (nemzetek fölöttiség) folyamatát indította el. Hatáskör tagállamok fölé helyezése. Egyre több ilyen intézkedés történik, a nemzetek egyre kevesebb döntési joggal rendelkeznek. Kiveszi a nemzetek kezébQl a döntés jogát. Az európai regionalitás kialakulása a szupranacionalitás folyamata.
Az 1960-as évek:
- Megalapították a fúziós (alapítási) szerzQdést. Az intézményrendszerek kialakításáról szól.
- 1965. Egyesítették az addig történteket és létrejött az Európai Közösségek Tanácsa (EK) bizottsága. Alapító tagok: NSZK, Benelux államok, Franciaország és Olaszország.
- Csatlakozási szándékot jelentettek be a görögök, Nagy-Britannia.
- A fejlQdés 2. folyamata a bQvülés. Spanyolország, Portugália, Egyesült Királyság.
Az 1960-as években elkezdQdik a bQvülés. Charles de Gauelle: Az EU története összetett, bonyolult folyamat, mert az országok, nemzetek identitással rendelkeznek. (Kinek az akarata érvényesül, ki kit gyQz le. A nemzeti identitás egy részét fel kell áldozni, de melyiket?) Érzékeny egyensúly.
Az 1970-es évek:
- Az elsQ Európaivá válás évtizede. Megjelenik az elsQ ágazati probléma: gazdaság( agrárkérdés. (KülönbözQ az országokban. Mások az agrár önköltségi profitot jutási lehetQségek, agrártermelés más és más, ill. a támogatási alapok is mások.) ( Egyesítés nagyon nehéz. Vegyes a termelés.
- Charles de Gauelle lemond az elnökségrQl. ElQtérbe kerül a harmadik vonulat, az egységes pénznem bevezetése. Látszott, hogy stabilnak látszik az európai bQvülés. Monetáris rendszer kialakítása.
- A 4. vonulat az egységes törvénykezési rendszer, melynek tagjait a tagországokból választják ki közvetlenül (népképviseleti elvek). Cél: felépíteni egy komplex rendszert, Európai állam kialakítása. Az EU virtuálisan mqködik (pénz, parlament, kormány is van)( állam, de különböznek az identitások, és hiányzik az alkotmány, tehát nem állam.
Az 1980-as évek:
- Fontos az európai történelemben. További bQvítések (Ny-Európán belül): Görögország, Portugália, Spanyolország is csatlakozik. Európai blokkot akartak létrehozni.
- Cél: Európát vissza kell állítani- ez a folyamat még nem állt le. + Ukrajna.
- Kérdés: Oroszország, Törökország ide tartozhat-e, mert más kultúrák, eltérQek az európaitól.
Az 1980-as évek végén rendszerváltás/ rendszerváltoztatás (mind a kettQ helyes).
- 1989-90. Gorbacsov és Regen találkozása. A világ újrafelosztása, új típusú politikai erQviszony. A kétpólusú helyett egy egypólusú világrendszer jött létre.
- A világ minden szervezete a kétségre épül fel.
- Az 1980-as évek végén a folyamat visszaesik.
- Ahol erQszakkal egyesítettek (Csehország, Szlovákia), ott nemzetállami visszarendezQdés.
- Csehország, Szlovákia, Jugoszlávia és Magyarország rendszerváltó országok. Magukkal voltak elfoglalva. Újra kellett építeni az identitást. Gazdasági és politikai hibák a nemzetállamoknál.
- Ny-Európa hibája, hogy kinyitotta ugyan az integrációs kapukat, de késQn vette be az országokat (fQleg a pénz miatt, mert sokba kerültek volna .
- Jugoszláv háború.
- Európában integrációs válság van.
Az 1990-es évek:
- Létrejött a Monetárunió- EURO.
- Sok biztonsági szerzQdés jött létre. Pl.: Maastrichti.
- MunkaerQ szabad áramlása (a bQvítés során probléma).
- 1989-2004-ig elmaradt a kettQs csoda.
- Csak Szlovénia és a Baltikum érzi jól magát az EU-ban.
- 2004-ben Magyarország is belép az EU-ba.
- Probléma: Lengyelország.
- Mély a szakadék az EU pályamqrendszere, a fejlesztési technika és a szöveg között. Jobban fel kellett volna készíteni a társadalmat, vagy eltolni a belépés idejét.
- Megosztottság van. EU imázsát, a jövQbe vetett hitet az EU. Fontos az európai gondolkodás.
- Homogénnek tekintették a volt szocialista országokat.
Mai történelem:
- A keleti blokkban azonban nem alakult ki európai identitás.
- Az európai politika nem alakította ki ott az európai gondolkodást.
- A szupranacionalitás gazdasági, politikai intézkedései egy sorozat volt, ami egyre kevesebb szerepet hagy az államoknak, egyre több tiltakozás.
- Ezért szükséges a játszótér vagy kqzdQtér.







A heterogén európai tér

- Európa (elsQsorban) gazdaságilag különbözQ területeket tartalmaz.
- Gazdasági teljesítmény mérésére különbözQ mutatókat használnak. Pl.: egységnyi területre jutó nemzeti termék: GDP.
- Számos probléma: mekkora a terület, összehasonlítható-e a terület, mibQl áll a GDP.
- Amikor az EU a nyugati területekbQl állt, akkor is probléma volt: fejlett- és fejletlen területek. A fejletlen területek kapcsolódásával lecsökkent az európai átlag. Mekkorára nyílik az olló? Mekkora az a terület, ami alapján jól meg lehet mérni, hogy az EU a fejlett és fejletlen területei között mekkora a különbség (3x, 5x, 6x, 10x…) Mekkora regionális különbségek vannak az EU fejlett és fejletlen területei között?
- NOTS rendszer: az EU összehasonlító statisztikai rendszer alapján össze lehet hasonlítani a tagországokat (ált. 1-5 terjed). Területegység (országtól-megyéig), kategória egység, statisztikai beosztás. GDP területi eloszlását nézi, méri a GDP elQállítását, összehasonlíthatóvá teszi. Az eu-i átlagok az eddig tapasztaltak alá csökkentek, pénzszerzési kategóriák alá, területeket csökkentettek, kassza ürül, rendszer bomladozik. A NOTS rendszer filozófiája kétségessé válik. Fejlett- fejletlen területek: 1:3 (régen) Újonnan belépQknél: 1:10 (most). Az egész rendszer rettenetes gazdasági-fejlesztési stratégiai probléma elQtt áll. Nyugat: szinten tartás. Kelet: költségvetési megszorítások, leépítések, gyors beavatkozás, sok munkahelyteremtés, gyors fejlesztés. ( Európa leszakadás ellen való küzdelem. Keleti részek minél hamarabbi felzárkózások, K+F tevékenységek. Ha nagy a regionális különbség, nagy a heterogén Európa, nagy pénzek mennek el, nem a fejlQdés, hanem a kiegyenlítés érdekében, alsó színvonalat felemelni, eközben a fejlett terület stagnál, nincs pénz továbbfejlesztésre. Az EU-ban a leszakadó régiók nem sáv, hanem pontszerqn helyezkednek el (belsQ perifériák) Ezek lakossága kiürül, elöregszik, depressziós térségekké válik. Ezek uniós pénzeket visznek el, pályázatok ösztönzése.
- Egyetem-információs sziget. Nyelvtudás. A rendszerváltás legnagyobb oktatási hibája az idegen nyelv hiánya (angol). Magyarországon csak a lakosság kis hányada beszél nyelvet (inkább fiatalok).
- A nyugati résznél regionális intézkedések nemcsak az ágazatok (mezQgazdaság, ipar, hanem a régiót is formálták). Szocialista országok: központi irányítás, regionális intézmények nincsenek, de voltak statisztikai régiók. Régióközpont közjogilag nincs nálunk. 254 régió vn Ny- Európában. Gazdaságilag elvesztettünk 17 évet.

Külkereskedelem

- Régen KGST külkereskedelem.
- EU-s tagok vagyunk, mezQgazdasági feleslegünk van, de az Unió agrárpolitikája nehézkes.
- A rendszerváltás után piacot elveszteni könnyq, megszerezni viszont nagyon nehéz.
- Feldolgozott, feldolgozatlan áru. Miért mennyit fizetünk.
- Technológia (termelési rendszerek; bábolnai).
- Most az orosz és távol keleti piacot próbáljuk meghódítani. Egyrészt árucsere, másrészt pénz formájában.
- Az EU-n belül kvótarenszer (behatárolt mennyiség) van.
- Hungarikum: most jönnek elQ azok a történelmi sérelmek, amelyeket nem tartottunk fontosnak (levédeni termékeket). Ha kitalálunk valamit, a Szabadalmi Hivatalba azonnal le kell védetni. Most piacgazdaság. Pénz kell, hogy bebizonyítsuk, hogy a termék a miénk. (Pl.: Tokaji bor, pálinka: román vagy magyar).

Városok szerepe, sikeres városok

- A város- embercsoport- összeült, alakított egy szervezetet, majd ez összedQlt.
- Anarchia- egyes tevékenységek kialakultak (Qsi mesterségek) kordában tartása végett (erQszak) szervezetek: rendQrség, katonaság.
- Az EU-ban is a városok a fQ kérések. A lakosság zöme városokban lakik 80% Hollandiában, 77% Magyarországon (2/3). Az EU alapjai a város köré csoportosultak.
- Az EU társadalomföldrajzát is a városok felé kell billenteni. Az unió jövQjét érdemes a városok felQl megközelíteni.
- A város tehát egy nagyon fontos kérdés. 1995-ben könyv, ami a K-Európai átalakulást elemzi. A rendszerváltozás után melyek az új súlypontok. Megszqntek a tradicionális súlypontok (Ruhr-vidéki) városok szerepköre.
- Új központok jöttek létre az új tQke miatt, ezzel új dinamikus központokat hoztak létre K-Európában. Amely várost jobban el tudta érni egy TNC, oda költözik (autópálya).
- A globalizáció, transznacionális vállalatok, olyan város közelébe települtek, ahol jobban el lehet érni. A multik átvették a szerepet a gazdaságban. Az idQ legyQzte a teret (telekommunikáció és közlekedés terén). Hihetetlen gyorsaság következett be.
- A siker minden korban fontos volt a városnak, mert ha nem sikeres, akkor a lakosság elmegy, depressziós lesz, ásványkincsei, helyi energiái megszqnnek.
- A városnak van egy várospolitikája (ars poetica), mely a városok helyi, belsQ energiáját próbálja felhasználni és pótolni (régi). Modern: a kint levQ energiákat próbálja bekapcsolni( hálózat( nemzetközi termelési hálózat.
- A városok ma hálózatban mqködnek. Manual Castells- szociológus. ElQzményei a testvérvárosi kapcsolatok voltak. Csoportos összekapcsolódás.
A siker tényezQi:
- Hosszantartó jövedelemtermelés (képesség) és eloszlás.
- A szolgáltatás szféra aránya erQsen megnQ a foglalkozási szerkezetben.
- A tercier szektorban emelkedik az értékhozzáadó alszektorok aránya.
- ErQteljessé válik az innováció szerepe a magasabb minQségq ipari technológiák alkalmazott ipari termelése gazdasági.
- Növekszik a döntéshozó gazdasági hatalom városi koncentrációja.
- BQvül a tudás alapú termelés.
- Társadalmi konfliktuskezelQ képesség. A társadalom átalakulásával jelentkezQ társadalmi feszültségek jelentkezése.
- Az életkörülmények, a nem anyagi értékek magasabb színvonalának biztosítása.
- MegnQ a külsQ kapcsolatok szerepe.
- A város alapvetQ feltétele a termelés (jövedelem) megnövelés és a foglalkoztatás bQvítése.
A szolgáltatás szféra szerepe:
- A modern szolgáltatás növekszik meg.
- Üzleti szféra jelenléte fontos, pl.: bankok.
- A transznacionális épületeket nem adják el.
Értékhozzáadó alszektorok:
- Bank, pénzügyi tanácsadók, hitelintézetek, bróker, szerencsejáték-kaszinók.
- Üzleti szolgáltatások.
- Magyarországon kevés olyan város van, ahol döntéshozó gazdasági hatalom van (pl.: Pick- Csányi Sándor). Fontos lenne, mert munkát tud teremteni-
Életkörülmények: életminQség, életforma, közbiztonság, közlekedés. Az az atmoszféra ami vonzza az embereket.

Globális világvárosok

Sassan (szociológus hölgy): A globalizáció korában egyre több világváros emelkedik ki. A többi közül ezeknek stratégiai szerepük van. Olyan kereskedelmi irányító központok, melyek befolyásolják a világ gazdasági folyamatait. Bankok, különféle szolgáltatások központjai. Jelen vannak a legdinamikusabb iparágak és a hozzájuk tartozó kutatás és fejlesztés (K+F). A piac és a tQzsde is fontosak. Itt vannak azok a központok, melyek az információs és kereskedelmi cserét bonyolítják le.
3 várost nevezett globális városnak: New York (megapolis), London, Tokió (+Párizs).
Castells szerint nem a városok, hanem az egybefüggQ városrégiók számítanak igazán. Ny: USA K-i fele a megapolis. Tokió: Japánban lévQ város együttes, Kínában a Gyöngyfolyó együttest emeli ki.. A nemzetközi politikában fontos szerepük van, befolyásolják azt. Nagy népességszámú (10 millió feletti) város együttesek. A nemzetközi közlekedés központjai, elosztópontoknak számítanak (pl.: repülQtér-London-Heathrow). Magában a városban fejlett a közlekedés. A város belsQ és környéki városhálózata fejlett. Sokféle etnikum, akár külön városrészekkel (pl.: Chinatown, kis Olaszországok. Fejlettek a kommunikációs hálózatok (optikai, vezetékes, üvegszál nélküli). Nemzetközi hírq kulturális rendezvények, múzeumok (Párizs-Louvre), & , egyetemek (pl.: Sorbonne, Stanford). Nemzetközi hatású médiaszolgáltatások központjai (pl.: BBC-objektivitás). PezsgQ sportélet (pl.: nemzetközi sportesemények, Olimpia- megfelelQ anyagi háttér). Ismerik a nevét.


ElsQdleges és
- New York
- Tokió
- London
- Párizs
- Los Angeles
Egész világot körülfogó, globális hatás.
Másodlagos hatás
- Brüsszel
- Sao Paulo
- Mexikóváros
- Toronto
Kontinentális, vagy csak egy területre hat ki. Nem átfogó hatású.


Budapest világváros: pénzügyi-, sportélet-, politikai (jelentQsebb külpolitikai találkozó)- szerep. Kulturális szerep- turista forgalom.
Enyedi György- féle várossiker értelmezés (gazdasági szerkezet): a gazdasági siker határozza meg a város fejlQdését. A város hogyan tud érvényesülni a többi városhoz képest? Enyedi szerint maga a gazdasági fejlettség meghatározása, hogy hogyan élnek a városban az emberek. A sikeresség nem = a gazdasági fejlQdéssel.
Célpiramis: A legfontosabb cél pl.: az életminQség javítása, jólét, és azok a programok, mellyel ezt el lehet érni. Pl.: jöjjenek befektetQk. De vannak, akik szerint ez nem helyes.
1. Gazdasági környezetbQl indul ki.
2. Város belsQ viszonyaiból indul k"^`t ´ à ò
\
^
b
r
t






ü "BDJ(*@ B 8VXln8:žÐüþR”– ŠôèäàÜàÜàÜäØàÑàÑàÉàØÁØàغز®ØªØª£ª›ª—ª®—®®‹®‹®‹„‹

jàðhonVhonVhÈeShÈeS5h°9

hî–hî–5

jàðhî–hî–hÈeShäQ
h­s‡5

jàðh­s‡h­s‡h­s‡5h­s‡h3—5

jàðh3—h­s‡hÏ^ h3—hJ –hJ –CJOJQJaJhJ –CJ OJQJaJ 1"^`^
$
7

w

Ö

°"*à@ 8n:÷÷ïïßÏÏÏÏÏÏ¿¯¯££˜
$
&
Fa$gdÈeS
$„´^„´a$gdî–$„p„Lÿ^„p`„Lÿa$gdî–$„p„Dø^„p`„Døa$gdî–$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd3—$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd­s‡ $a$gdJ – $a$gdJ –:‚øª€4¦Þ–à„rB-’-J œ!”#ôôìììàÔììÈÀÀ°¨¨¨¨ $a$gd70$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd70 $a$gdonV
$„Ð`„Ða$gdonV
$„”`„”a$gdÈeS
$„ô
`„ô
a$gdÈeS $a$gdÈeS
$
&
Fa$gdÈeSŠºr !š!œ!â!ä!”"’#”#˜#v$J&L&´&¶&¸&À&Â&ä& ("*#*ù*!+<+=+f+x+R,.-0-N-R-..‚.¢.¶."000æ0Ú2÷óïëïëçëçëãçãßÓÇû¶»Ã²Ã®¦®¢ž–ž’®Š’†~†~¶†v†rhZ Yh7”h3Ch5h3Chh3Ch5h3ChhØYihØYi5hØYih7”h0@'5h0@'hÈeSh0@'h‹\·5h‹\·hâk- h3Ch5hôM÷hôM÷5hôM÷hÈeSCJOJQJaJhôM÷CJOJQJaJh%1ôh
„´„Lÿ^„´`„Lÿgd>ð>¨?&APBxBÀBâBïç×ÇÇÇÇ··ÇÇ···××××××$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdâ:Ê$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd7”$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdØYi $a$gdZ Y$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd3Ch Ú2Ü2ü2þ23 3¢3¤3º3ú3444Þ4à485Þ5 6Â6Ä6è6&7Ì7Î8Ð8r9t9’9–9š9þ9::o:p:¾:¿:Fð>¦?¨?¬?$A&A@ABAÀBùôðìèáèìèÝìÝÖÝìÎìÊìÂì¾·¾ì¯«§ § §«§ §«˜§‘§‰…‰……h`H)hJ-Nh3—h­s‡

hôSÛhâ:Êh3—hâ:Ê5

hâ:Êhâ:Êhâ:Êh ` h ` h ` 5

jàðh©Làh©Làh ` h7”5hôSÛh7”h7”5

jàðhêîhêî

jàðhw,Çhw,Çh7”hØYi hôSÛ5

h3Chh3Ch0ÀBàBâBþB C"C$CÐGÒGðGòG{H|HÖH
IJ^J`JlJœJžJ$K&KªKL

L LLºL¼L-N4N°NOOOOP Q¶R S"S\SfThTúõñéñåñáÜØáÑáÍñÍɽ±­©É©­¡­©­™•™©™‰…}y}yr

jàðh°`zh°`zh 5Ehà8ZhžRŽhÐ\Mh_
JhÐ\M5h8ÞhdôhÈIÞhdôhjS-5hRXhjS-h¸XCJOJQJaJh&%ßCJOJQJaJh¸XhÒBÃ

h h h h 5h-qsh`H)h$Íh$Í5h$Í hJ-N5 h`H)5,âB$C–CDVDÊD EVE¦F`GÒGòG7H|H I^J`JbJdJfJhJjJlJœJïïïïïïïïïïïßïïïïÏÏÏÏÏÏÏ$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¸X$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd-qs$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd$͜JžJ&KL¼LOšX"Zª\¬\Ì\Î\
]¾]h^â^D_`Œ`òbïïïïïßßßßÏ¿¿ß···ïïï $a$gd‰5<$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÛ&ñ$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÛ&ñ$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdžRŽ$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¸XhT˜XšX`[Þ[(\¨\ª\¬\Ì\]
]¼]¾]f^h^``Œ`Xanabðbòbôb6c8c
jàðh©@©h©@©h‘/œhh-Ôh@}¥

hÏh¥rãhm:Œh¥rãhÏhh-ÔCJOJQJaJhf.

h¸XhÆq†h¸éhÆq†h8Þ

hÛ&ñhÛ&ñhX?>hÛ&ñCJOJQJaJhÛ&ñhTfbh‰5
h¼
Sh¼
Sh¼
ShºHN hºHN5hÿ7ÌhºHNhÿ7Ì5h¶:±CJOJQJaJh¶:±h@}¥ hõN 5hõN hõN 5

hÝTžh°<ÓhõN h°<ÓhÝTžhÝTž5 hÝTž5hÝTžh 3zh,hÛQÌh 3zh,50Øv6w’wÈwdx–x¼y–z˜zÄzÆzŽ~8”†–†²†È†Ø†ê†ïïïããÓïïó«««««£££ $a$gdS%Ÿ $a$gdÿ7Ì$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¶:±$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¶:±$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdõN
$„´^„´a$gd°<Ó$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¥rãê†ü†‡j‡Œ‡¢‡¼‡Ø‡ì‡rˆtˆˆ‰ŒpºZ®±®³,¸,¹˜¹È¹J»¼»¼÷÷÷÷÷÷÷÷÷ç÷÷ßßß÷÷÷÷÷÷÷÷Ï$„L„Ä^„L`„Äa$gdV $a$gd.%$„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd¶:± $a$gdS%Ÿ²†j‡Œ‡pˆrˆ†‰ˆ‰Ú‰ ‹L‹ª‹ŒŒŒŽ®R¯±±"±R±¬³®³È´Ê´µµúµüµ|·~·ª·Ø·*¸,¸‚¹„¹$º&º„ºH»J»Š»Œ»¼»¾»€¼‚¼Ä¼Ì¼ä¼üôüíüéäàÜàÜØÐØÎØÜüƾº¶¯¶¯¶¯¶¯¶«§¶§ § §œ§œ•œ•œ‘…hŸ h_Vq5h_Vqh?7

jàðhVhV

jàðh¯|h¯|hLO


jàðh™-Ph™-Ph2th

}h¯(ch¯(ch2t5Uh¯(ch.%5h.%hÈ;žh26/ hS%Ÿ5h¶:±

hºHNhS%Ÿh¯(chS%Ÿ5hS%Ÿ2i. Környezetszennyezés, szegregáció mértéke.
A legsikeresebb városoknál is megesik, hogy gazdasági, ipari fejlQdésen megy keresztül, de szegregáció miatt mégis megdQl. Szegények-gazdagok szegregációja. NQ a befektetés, az ipari termelés, közben a város szegregációval küzd. A gazdagok elvonulnak (különféle lakóparkok, mint elkülönülQ városrészek- Marina lakópark- Budapest). Gettók létrejötte.
Baj: extrém esetben konfliktusokhoz, zavargásokhoz vezethet (pl.: Párizs). Az ott élQ embereknek kevesebb esélye van a felsQfokú végzettség elérésére. ErQszakos eszközök, szolidaritás, demokrácia, városi életminQség fenntartása, javítása. Mindenkinek joga van a tehetsége kiteljesítésére, ne függjön attól, hogy ki hol született.
BelsQ viszonyok- városi élet biztosítása. A fejlQdés nem fenntartható, mert tönkreteszik az épített vagy a természetes környezetet. Kis város( világörökség részévé válik( turisták: freskó, barlang, szemét. BefektetQ érkezik (munkahely bevétel) Y környezetszennyezQ (Nagybánya, cianit szennyezés( halpusztulás. Nem engedélyezett technológiát használnak. Aranykitermelés egy különös módja). Pl.: autópálya-építés. Ez növeli az elérhetQséget, jönnek a befektetQk. De jön a nagyobb forgalom( környezetszennyezés. Csökken a zöld felület. A városon belüli jövedelmek különböznek.
A város nem kezelhetQ egységesen, nem olyan, mint egy vállalat. A városban különféle érdekek jelennek meg a város fejlQdésében.
1. Belváros fejlesztése: turista, befektetQ( bevétel.
2. Külváros fejlesztése
Leesik az ingatlanok ára, környezet szennyezés( megbüntetik a vállalatot, viszont van bevétel. A gazdagok környékén gumigyár épül. Konfliktusok: bizonyos társadalmi csoportokat kirekesztenek.
Pl.: Szeged. Mars tér, kis körút( zaklatják- hivatalos.
( csúnyák és büdösek- nem hivatalos.
Kordában kell tartani, de nem az Q dolguk, hanem az államé.

- Európai statisztikai rendszer (NUTS) az EU-ban.
NUTS (1)- NUTS(5)- település.
NUTS (2) régió. Ez alapján osztották szét a pénzeket, és készítették el a GDP standardot.
Megye- Franciaországban. Nincs hasonló struktúra máshol.
Város és környéke egy közigazgatási egység( K-Európában külön külön. Ny- Európában egy.
- Budapest- Közép-Európába tartozik vagy se?
EU- 2 probléma- intézményrendszer továbbfejlesztése.
- Szempontrendszer a vállalkozók szempontjából:
1. VevQkör közelsége.
2. Beszerzési forrás.
3. Ipari háttér.
4. Bankok, pénzügyi szolgáltatások jelenléte.
5. Közlekedés földrajzi helyzet.
6. Energiaszolgáltatás.
7. Gépek, szervízszolgáltatás.
8. Korszerq telekommunikáció (telefon, fax, e-mail). Oda- vissza telekommunikáció. Pl.: rövid idQ alatt szerzQdéskötést biztosít. Hiánya taszítja a vállalkozásokat.
A város feladata az infrastrukturális fejlesztés.
9. Kulturális, egészségügyi ellátottság.
10. SzabadidQ, sportlétesítmények.
11. Társadalmi légkör. Nem azonos a városi-, szabadidQ légkörrel.
12. Szakmunkás képzés, továbbképzés. A vállalkozó oda megy, ahol jó minQségq szakmunkás van.
13. VezetQképzQ intézmények közelsége.
14. Egyetemi kutatóbázis közelsége.
15. Regionális pénzügyi támogatás.
16. Helyi hatóságok koordinációs munkája. Helyi és regionális adók, illetékek.
- Az EU várospolitikája:
A befektetQ és a város érdekeinek találkoznia kell. MegnQtt a személyiség (jó polgármester) szerepe a város kialakításában/ politikában. Jó, ha a (nemzetközi) termelésben, elosztásban részt tud venni a város.




Az EU térbeli hálózata (DATA)

DATAR francia kutatóintézet az 1980-as években felmérést készített a 200 ezer fQnél nagyobb nyugati városokban. 16 fQ tényezQ alapján. ( Kék banán Londontól- Torinóig; Átfogja a hagyományos nyugat-európai ipari tengelyt. ( Ipari övezetek. Megállapít fejletlen régiókat is, valamint új gravitációs központokat és problématengelyeket. Komplex vizsgálat. Csak a régi mag centruma terjed ki a vizsgálat: Anglia, Németország, Franciaország, Olaszország. Nem tud tQle elszakadni (centrum- periféria).
Kék csillag (fQleg francia modell) már a városokra épülQ dinamikát tartalmazza. Nem a hagyományos, hanem az új központokat veszi figyelembe. Kiterjedt K-re, DNY-ra. Apró városokra épülQ dinamikus zónákat (Milánó) próbáltak meghatározni és újakat bevonni.
Vörös polip: bQvebben kiterjedt K-Európára. Varsó, Budapest, stb. Új K-Európai dinamikus fejlQdést feltételez. Geoökonómiai modell. K-Ny- Európa kettQsségét mutatja (környezeti szennyezQdésben). Párizs-Moszkva tengely: hagyományos geopolitikai tengely.
Bumeráng : Keleti fal, rendkívül elmaradt depressziós zóna.

Európai regionalizmus

Az EU alapja az integráció (egyesülési folyamat).
- Régiók megvalósulása:
A rómaiak adott katona körzetet neveztek régiónak. Napjainkban gazdasági területegység. Köztudatban vegyes megfogalmazás.
A régió olyan területegység, amely az adott országban befed egy viszonylag homogén gazdasági területet, amely a gazdasági fejlQdés elQremozdítója is lehet. A régiók a GDP elQállító képesség alapján osztályozhatók. Tehát társadalmi- kulturális egység. Minél kisebb régióról van szó, annál inkább válik fontosság a társadalmi- gazdasági- kulturális jelleg. (NUTS 1-5) NUTS- település. A régiónak történelmi háttere van (járások, tartományok, megyék, grófságok). A regionalizmus Európában két évszázados folyamatnak tekinthetQ. Nem a 2. világháború utáni. Az EU egy olyan struktúrában mqködött, melyben a régió már nem volt idegen. A központ alkalmatlan befolyásának a csökkenése, az ágazati irányítás, ágazati hatalom csökkenése? A regionalizmus erQsödése a területi érdekek, területi intézmény.
- Területi komplexitás növekedése: a régiók befolyása növekedett( az állammal arányos komplexum jöhetett létre. A központi lés a területi hatalom konfliktusa kiegyenlítQdhetett.
A regionális fejlQdés következménye: É és D közti különbségek kiegyenlítQdnek.
Területi érdek növekedése csökkenti a központi érdek súlyát, pl.: bankrendszer, vasúti-, igazgatási-, közigazgatási rendszer.( Területi intézményrendszerre (A régiók ügyeit intézi.) van szükség. Ha az ország nem koordináló szerepet játszik, mozaikszerqvé válhat az ország, vagy a régiók kis önállósággal rendelkeznek. Ha koordináló szerepet játszik, akkor az ország egység. Régióknak csak kis szerep. Nálunk a központi hatalom nem játszik koordináló szerepet. Minden régió önálló úton halad (pl.: kórháztörvény).
A regionalizmus az egyetlen megoldás, hogy közös Európa legyen területileg (globalizmus, lokalizmus).
- A regionalizmusnak van egy átmeneti kategóriája: cross boarder- 2 vagy több ország határain átnyúló, történelmi- etnikai, természetföldrajzi összefüggés. Pl.: Euró.
2-3-4 ország közös határa. Az elsQ a holland-német határon átnyúló. Nem mindig gazdasági haszon alapján alakul ki. A német-francia határon pl.: oktatási haszon miatt alakul ki. KQrös- Maros- Tisza- Duna Euro- régió( Dél Alföld. (Románia, Vajdaság írta alá. Történelmi, természeti alapon ez a térség összetartozik.
Összefoglalva: Az Európai regionalizmus a Ny (A II. világháború után gyorsult fel (1951-tQl).) és K- Európai (1989. után nagy esélye lett volna kialakulni, de Magyarországon azóta se jött létre. Nem volt képes jogilag régiókat létrehozni. Ez történelmileg csQd. Távlatilag beláthatatlan következmények.) blokk között 40-50 év különbséggel alakult ki.
Az európai regionalizmus olyan folyamat, ami az ország gondjaiba nem avatkozik bele. A cross boarder elterjedésének folyamatában fontos, hogy az országok kapcsolódjanak egymáshoz. Magyarország teljes területén cross boarder területek vannak.

Magyarország térszerkezete, rendszerváltozás utáni fQbb sajátosságai (Abonyiné)

Alapjában változott meg. Eltér a XXI. századi térszerkezet az elQzQektQl. Új vonások:
- Más a fejlettségi szint, ezek differenciáltsága.
- Kitágultak a horizontális kapcsolatok (belföld, külföld). Korábbi KGST-vel való kapcsolat( egész világgal való kapcsolat.
- A regionális és a települési térkategóriák felértékelQdtek. Régiók Európája miatt fontos középszintq és régiós felépítés térszerkezet- folyamat.
Mai térszerkezet: folyamatról beszélünk mind gazdasági, mind társadalmi szempontból, amit a gyökerektQl kezdve kell nézni. A XIX. századi helyzetbQl alakult ki a két világháború közti állapot.
1867.- Kiegyezés
Magyarország társadalmi, gazdasági fejlettsége Európához képest elmaradott (pl.: infrastruktúra) volt. Megkésett kapitalizálódás jellemzQ Magyarországra. Magyarország agrárország. Nagy lendületet vett az ipar fejlQdése. Késve indult a jelentQs külföldi tQkefelhalmozás.
Ekkor a térszerkezet: centrális közlekedési hálózat, Budapest kezdett fejlQdni. ( Budapest központúság (koncentrált( hatékony). Bécs ellenpólusaként fejlesztjük Budapestet. Fejlettebb volt az iskolázottság, az infrastruktúra. Nagyobb innovatív képesség. Innen indult az export, és ide áramlott az import. Ide koncentrálódott a szellemi tQke. A peremterületeken gócok alakultak ki közlekedés földrajzilag is az összeköttetésben. Az áramlás horizontálisan és transzverbálisan is megvolt (pl.: tQke).
Magyarországon a kapitalizálódás az élelmiszeriparban indult meg. ForgótQke részaránya nagy. TQke szerves összetétele hasonlított a könnyqiparhoz (Nagy-Britannia). Szesz-, Malom- Cukor- ipar. Technikai vívmányoknak köszönhetQen a nehézipar is fejlQdött (gép-, és vasipar). Nemzeti Színház világítóberendezése.
A századforduló után, az I. világháború elQtt: konzervipar fejlQdése. Katonák, hadi konjunktúra idQszaka.
Az I. világháború után: trianoni határrendezés. Magyarország területeinek és népességének 1/3-a maradt, peremterületeit lecsapolták. Sajátos ipari és mezQgazdasági arculat, infrastruktúra. Teljesen új nemzetállam, a Budapest központúság megnQtt, periférikus helyzetqvé váltak városok: Pécs, Szeged. A korábban rendelkezésre álló nyersanyagokat importból kellett biztosítani. Pl.: kohászati bázisok, ércbányák. A juhállomány, bQripar, és kohászat lecsapolódott. Cukorgyárak kerültek perifériára, Szolnok kivételével.
A két világháború között az új helyzethez alkalmazkodva új stratégiát kellett volna kialakítani taktikával. Ehelyett dermedtség, magyarázkodás. Nem alakul ki dinamikus fejlQdés. Az ipar fejlQdése egész Európában a leglassabb. JelentQs viszont, hogy szinte a semmibQl megteremtettük a könnyqipart. Nem új gépeket szereztünk, hanem Anglia, Hollandia, Franciaország gépeit vettük meg (szemétbQl, súlyra). De ezek a gépek már elavultak voltak, nem voltak versenyképesek. Mindig problémákkal küszködött.
1938. A háború elQtti utolsó békeév. Magyarország agrárország volt. Rossz termelési szerkezet, rossz területi struktúra. (2/3-mad Budapesten).
1945. A II. Világháború után. Súlyos kár az iparban. Sérült az infrastruktúra, a lakásállomány. Helyre kellett állítani. 1945-1948. : 3 éves tervek. De: energia-, nyersanyag-, élelmiszer- hiány. Infláció.
1949. ElsQ népszámlálás. Ez készítette elQ az elsQ 5 éves tervet. Államszocialista rendszer, tervgazdálkodás. 1, 3 és 5 éves tervek (operatív tervek). Meghatározta a fejlQdés stratégiáját, taktikáját, irányát, ütemét. 1945-1989-ig tervgazdálkodás. Az elsQ 5 éves terv 1950-ben indult. Magyarország a SZU-t másolva a vas- és acél országa akart lenni. Megindult a szocialista iparosítás elve = nehézipar (bányászat, kohászat, gépipar). Megteremti mindennek a fejlQdési lehetQségét. Direkt (tervutasításos) irányítási rendszer volt. 1968. január 1-ig. Utána indirekt (gazdálkodási erények érvényesültek, aki jól termelt, jó vezetQ lett). NQtt az iparban dolgozók száma, a nemzeti jövedelemben az ipar szerepe. DNY- ÉK irányú dinamikus fejlQdés indult meg. Budapest és az agglomerációjának a részesedése nem változott. D- Alföld, É- Alföld, D- Dunántúl- ipar nélkül maradt; energiatengely. KülönbözQ gócok voltak( a területi struktúra romlott. Intézkedések az aránytalanság felszámolására.
1958-1960.: különbözQ kormány és párthatározatok születtek. BudapestrQl kitelepítenek ipari objektumokat (környezetszennyezQket) az Alföldre, D- Dunántúlra. Elfogadták, mert munkát teremtett. Az 1 fQre jutó állóeszköz állomány még mindig Budapesten volt a legnagyobb (negatív szelekció). Fejlesztési forrásokat hoztak létre. 1. Maradhat (fejleszteni). 2. VisszafejlQdik. 3. Kitelepítik (agglomerációba is).
Infrastruktúra: 1938-ban elmaradott. TQkeigényes a fejlesztés. Nehéziparra fordították, az infrastruktúra (és hírközlés) egyre jobban leszakadt. Európához képest egyre nagyobb volt a rés. Panel (lakásépítés) és villamosítás fejlQdött.
1968. január 1.: új gazdasági mechanizmus bevezetésének idQszaka, társadalmi, gazdasági fejlesztés mérföldköve. A direkt helyett az indirekt irányítási eszközök kerültek elQtérbe. EttQl kezdve már a gazdasági erények kerültek elQtérbe. Polgári liberalizálás indul meg (lassan). Figyeltek az életminQség javítására.
1971.: Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció. Magyarország településhálózatát kategorizálták. Országos központ: Budapest. Kiemelt felsQfokú központ: Pécs, Szeged, Debrecen. Kiemelt középfokú központ& Az egyes kategóriába tartozó települések felzárkóztak a kategóriáknak megfelelQen. A kategóriák közt nem volt átjárhatóság. Ezekben az évtizedekben a központosított törekvések jellemzQek, pl.: település-összevonások az 1970-es években. 1973-ban Szegedhez 5 települést csatoltak: Tápé, Gyálarét, SzQreg, Kiskundorozsma, AlgyQ (magas volt a helyi iparqzési adó, dinamikusabban fejlQdött; kivált)( nagy Szeged.
1950-1985.: települések száma 200-zal csökkent az összecsatolások miatt. Ipari és mezQgazdasági egységek száma max 4000 volt. Összecsatolásokkal 1300-ra csökkent. Óriási ipari vállalatok jöttek létre. Központ (Budapest legtöbbször) és telephely között sugaras összeköttetés van. Sok áttétel, kevés információ. Pl.: Szeged, Makó, HódmezQvásárhely, Szentes. Nagytérségek, régiók, megyék( Felzárkózások felé (livellálódtak; 19 megye + Budapest).A kistérségek polarizálódtak, pl.: az országhatár menti települések fejlQdése lassú volt. Még a megyék határán is perifériák alakultak ki.
1961-ben fejezte be Magyarország a mezQgazdasági nagyüzemi átszervezQdését (szövetkezetek, állami gazdaságok). A következQ 20-25 évben (többet fejlQdött, mint az elmúlt 4 évszázadban) világviszonylatban a magyarországi mezQgazdaság fejlQdött a leggyorsabban. A világ elsQ 8 mezQgazdasági országa közt volt. Technikai, technológiai forradalom. ( MinQségi változás. A rendszerváltás után összeomlott( nagy minQségi romlás.
1980-as évek közepe- 1885-1886.: feszültségek, aránytalanságok, problémák. Lelassult a növekedés, égetQ vált az infrastruktúra helyzete, csökkent a hatékonyság, az életminQség. A színvonal, harmónia összhang romlott. Kezdtek nyitni NY- felé, külföldi mqködQtQke beáramlása. Lassult a központosítás, nagyvállalatok exportjoga.
1987.: ismét kétszintq bankrendszer. Adóreformok végrehajtása, piaci jellemzQ változások (GMK-kat alakítottak vállalaton belül). Érdekelté vált a termelésben( hatékonysági növekedés. De különbözQ válságok jöttek létre, csökkentek a beruházások, ágazatokon belüli problémák (építQiparban nagy visszaesés), válságövezet (éles probléma, depressziós övezet, pl.: Borsod- A- Z- megye). NQtt a munkanélküliség, elQször az ingázókat építették le. Az infrastruktúra fejlettsége tovább lassult. CsQdbe mentek a vállalatok. Általános szervezetlenség.
1990-es évek eleje: rendszerváltozás. Megindult a privatizáció (tqzhöz közelállók vettek TSZ-eket). MegnQtt a munkanélküliség. Bejött a külföldi mqködQtQke. Központilag arra törekedtek, hogy a válságot kezeljék. A fQváros a rendszerváltással megerQsödött. Városok versenyében jó eséllyel indult. A fQváros- vidék kapcsolat laza. Kevés importot kap a vidék a fQvárostól. Fejlesztési forrásból várják a segítséget . A régiók, területegységek fQvárostól való függése csökken. Létrejön a NY- K-i lejtQ. Dunántúlon megtorpan a mqködQtQke. Balassagyarmat, Békéscsaba vonal. NY fejlQdése. NY kapujához közelfekvés, Budapesthez is közel. Jók a kooperációs lehetQségek. NY-i rész polgárosodottabb, az emberek szakképzettsége, vállalkozóképessége nagyobb. Iskolázottsági szint magasabb, de a magyar nem innovatív (mobil).
Nyertesek: szuburbán térségek.
Vesztesek: Aprófalvak, fejlQdésben visszamaradott térségek.

Hasonló témájú dokumentumok

1 előadás

- 2008-11-05 21:40:23

EU logisztika 7. előadás

- 2009-11-22 07:51:03

EU jegyzet

- 2008-04-11 14:05:32

Eu intézményei

- 2011-04-21 16:39:22

EU logisztika 1. előadás

- 2009-11-11 08:18:40

Csak ez kell a tágy elvégzéséhez!!!

- 2009-06-04 18:20:08

Diák (nem fontos csak kiegészítés)

- 2009-06-04 18:21:59

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

03.04/1 16 26 adatgyűjtés agresszió anatómia ásványtan bce beszerzés dehumanizáció dimat ea egészségszociológia egyéb elméleti kérdések épszerk éptöri ii filozófia fizika földalatti tartály gamf gazdaságföldrajz gazdaságtörténet hallgatoi anyag hulladékkezelés ismertető katalízis kérdés válasz kéregedzés kiadott kiefer ferenc kötelező közigtöri litoszféra logika marketing matek házi 2 megolgások 1 mb nemzetközi gazdaságtan pedagógia polgári jog sejttan stratégia struktúra szili tanenbaum tengely urbanisztika vám vizsga tételek