gyakorlat jegyzet 2.ZH
Országok listája
HungarySzegedi TudományegyetemTermészettudományi és Informatikai Kar (SZTE-TTIK)Nem tanári szakokFöldrajzTársadalomföldrajzi Adatgyűjtés és StatisztikaJegyzetekgyakorlat jegyzet 2.ZH
2009.05.28 11:01:55
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
INDEXSZÁMÍTÁS
Definíció: valamilyen szempontból összetartozó változók összességének idQbeli vagy térbeli összehasonlítására szolgálnak. Mindig összetett viszonyszámok átlagos változását mutatja. Hasonlítanak a dinamikus viszonyszámokhoz, csak az indexek heterogén adatokból képezhetQk. A számszerq összegzés nem ad reális képet. LegfQbb eszköze az egységekre bontás. Jelölések: p: egységár; q: mennyiség (volumen); v: érték (az egységár x mennyiséggel)
Árindex: A termékek bizonyos körének átlagos árváltozását fejezi ki.
ip = p1/p2. A termékek összességére vonatkozó árszínvonal változást az Ip árindex fejezi ki.
Volumenindex: A termelés és a forgalom volumenében bekövetkezett együttes átlagos változást fejezzük ki vele. q1/q0 = iq, amely a termékek összességére vonatkozó volumenváltást fejezi ki.
Értékindex: A termékek mennyiségének és egységárának szorzatösszegeként kapott értékváltozását méri. Megmutatja, hogy a termelés vagy a fogyasztás értéke egyik idQszakról a másikra a mennyiségek és az árak változásának együttes hatására hány %-al nQtt, vagy csökkent. v1/v0 = iv, amely a termékek összességére vonatkozó értékváltozást fejezi ki.
KÖZÉPÉRTÉKEK
Definíció: azok a mutatók, amelyek röviden, tömören jellemzik a sokaságot, és amelyek körül a mennyiségi sor elemei szóródnak. A középértéket a statisztika átlagnak is nevezi, gyqjtQ kategóriának számít. Egy adott társadalmi- gazdasági jelenség elemzésére általában csak egyféle középérték számolása indokolt.
Fajtái: A. Számított 1.számtani 2.mértani 3.négyzetes 4.harmonikus B. helyzeti 1.módusz 2.medián
Hibái: - a mennyiségi sor egyetlen statisztikai adattal történQ elemzése csak viszonylagos
- nem jellemzi a mennyiségi sor tagjainak számát, nagysága sem függ tQle
- olyan mutató is lehet, amellyel megegyezQt a sor tagjai között nem találunk
- csak azt a számot adja meg, amely körül a mennyeiségi sor tagjai ingadoznak, de nem ad információt arról, hogy ez az ingadozás milyen mértékq.
Számtani átlag: az a szám, amellyel a mennyiségi sor tagjait helyettesítve a sor összege változatlan marad. Kiszámítása: az állandó értékeket összeadjuk, és a kapott összeget elosztjuk az adatok számával. Súlyok: egyes értékek többször szerepelnek a mennyiségi sorban (könnyebb meghatározás, de pontatlanabb).
Súlyozott számtani átlag: nagyságát nem a súlyok külön-külön vett értéke, hanem azok egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Megoszlási viszonyszámot is használhatunk súlyszámokként.
Mértani átlag: az a szám, amellyel a mennyiségi sor tagjait helyettesítve, a sor tagjainak szorzata változatlan marad. Kiszámolás: a mennyiségi sor tagjainak szorzatából a tagok számának (n) megfelelQ (n-dik) gyököt vonunk.
Abszolút változás: valamely idQszak és a megelQzQ idQszak adata közti különbséget értjük.
Relatív változás: valamely idQszak adatának a megelQzQ idQszak adatához való arányát, az ún. láncviszonyszámot jelenti.
Módusz: valamely sokaság módusza a leggyakrabban elQforduló értéke. Ha a sokaság egyes értékei egyforma gyakorisággal fordulnak elQ, akkor nincs módusz. Egy sokaságnak több módusza is lehet. Meghatározása: ol 2 Ì
à
ô
ö
"
T
U
V
i
v
w
Ä
Ø
Ù
Û
Ü
à
á
$
%
0
RTXZbd
"üøüñçß×ÓÏÓžÓÅÓºÓÏÓ²Ó²Ó²«Ó²¦ÓžӺӺºººÓººººñh&2h&25>*h
Dh
D5>*h
Dh
DH* hÊGÒH*
hÊGÒhÊGÒhÊGÒhÊGÒH*h
D
hÊGÒ5>*hÊGÒhÊGÒ5>*hÛ/ùhÊGÒhÊGÒhÊGÒ5hÊGÒhÛ/ù5hÊGÒhÛ/ù5>*
h&25>*hh;DhÒß4
i
%
îð
x:ð @V¼p`¤&((((&-.úúúúúúúúúúúúúõõðõõõõõõõõõõõõgd{>±gdûYgdÒ߶8ý"
vx:FHð @^Â0ÚèUVo 4º¼àp^`nÞú&¢&¤&²&ä&'((úöòèáöèáöÝöÝÙÏÝËÃËÃËݹ˹˵µË£µ£µµhtkôhÁpUh ^Üh ^Ü5h ^Üh ^Üh ^Ü5>*hUP-hUP-h=5>*hUP-h=5h=hUP-hcc5>*hUP-hcc5hcchUP-hûY5>*h{>±hûY
h&25>*h&2h&25>*h
Dh&2 h&25/yan gyakorisági sort képezünk, amelynek független változója egyenletesen növekvQ.
Medián: középsQ értéket jelent. Meghatározása: a vizsgált sokaság adatait nagyság szerint sorba állítjuk. Páratlan számú adatok esetében a középsQ, páros számú tagok esetén pedig a középen található két adat számtani átlaga lesz a medián.
SZÓRÓDÁS
Definíció: Jele: szigma. A mennyiségi sor tagjainak a saját átlaguktól való eltérései négyzetének átlagából vont négyzetgyök. Négyzetes értéke a szórásnégyzet (variencia). Mindig pozitív szám, kivéve, ha a mennyiségi sor tagjai egy állandó értékkel egyenlQk. A szóródás terjedelme (r) a mennyiségi sor legmagasabb és legalacsonyabb értéke közti különbsége. A mennyiségi sor szórása nem lehet nagyobb, mint a szórás terjedelmének a fele. ElQny: egyszerq kiszámolni, széles körben elterjedt. Hátrány: nincs tekintettel a szélsQ értékek közötti értékekre, nem vesz figyelembe súlyokat.
Átlagos abszolút eltérés (delta): a szóródásnak a számtani átlagából képzett számtani átlag, ahol az eltérések összegét abszolút értékben, vagyis elQjel nélkül vesszük figyelembe.
Differencia: a mennyiségi sor egyes elemeinek az átlagtól való eltérése, jele: d.
KORRELÁCIÓ
Definíció: A mennyiségi ismérvek közötti sztochasztikus kapcsolat a korreláció. Sztochasztikus kapcsolat: a függetlenség és a teljes meghatározottság közötti kapcsolat. Az egyik ismérv-változathoz való tartozásból csak valószínqségi jelleggel következtethetünk a másik ismérvváltozatra.
Példák: iskolai végzettség jövedelem, GDP/fQ születéskor várható átlagos élettartam, stb.
Korrelációszámítás: a tényezQ és az eredményváltozó közötti kapcsolat erQsségét, intenzitását és irányát fejezi ki. Fontos: grafikus ábrázolás. Derékszögq koordináta-rendszer vízszintes tengelye: ok (tényezQ változó, x), a függQleges tengely: okozat (függQ változó, y). Negatív kapcsolat pl. analfabéták aránya diplomások aránya.
Ún. görbe vonalú korreláció: nem egyértelmq negatív, vagy pozitív kapcsolat.
Korreláció mérése: korrelációs együtthatóval (jele: r, értéke -1 és +1 között). Négyzete a determinációs együttható (jele: D, kiszámolása: D=r2) : kifejezi, hogy a tényezQváltozó (x) hány %-ban befolyásolja az eredményváltozó alakulását.
Korrelációs mátrix: egy speciális tábla, amelyben a sorok és oszlopok száma és a megnevezés sorrendje megegyezik. A többváltozós korrelációszámítás eredményeit mutatja be.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2010-06-01 16:23:52
- 2008-02-18 20:10:31
- 2008-09-09 16:35:43
- 2009-05-07 16:55:06
- 2011-06-06 15:20:40
- 2008-12-17 09:34:06
- 2009-05-07 16:56:00
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
