Előadás jegyzet version 2.
Országok listája
Hungary
Szegedi Tudományegyetem
Természettudományi és Informatikai Kar (SZTE-TTIK)
Nem tanári szakok
Földrajz
Társadalomföldrajzi Adatgyűjtés és Statisztika
Jegyzetek
Előadás jegyzet version 2.
2009.05.28 10:50:19
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Társadalomföldrajzi adatgyqjtés és statisztika
1. hét bevezetQ óra, tematika
2. hét
Társadalomföldrajzi kutatás
elmélet
kutatás téma körüljárása, kérdQíves felmérés
statisztika
tanulmány írása
Elmélet
szakirodalom összegyqjtése
feldolgozása, elolvasása
Irodalomjegyzék, bibliográfia
a fQ szöveget követi a mq végén
irodalom jegyzék: a mq írása során ténylegesen átkutatott, felhasznált irodalom
bibliográfia: az elQzQnél bQvebb, rendszerezQ áttekintés
Bibliográfiák típusai
gyqjtQkör szerint: nemzeti v. egyetemes
feldolgozott irodalom szerint: teljes v. válogatott / általános v. szak
megjelenés idQpontját tekintve: kurrens (csak az új tanulmányokból) v. retrospektív (visszatekintQ)
Bibliográfiák formái
sorszámozott (nem jó)
kronologikus, speciális esetekben (pl. írók, költQk mqveinek felsorolásakor)
rendszerezQ téma szerint
alfabetikus
évszámkiemelQ (szövegközi zárójeles hivatkozásokhoz kapcsolódik)
Hivatkozások
lábjegyzet1
végjegyzet2
szövegközi zárójeles (Nagy 2007) = ehhez illeszkednie kell a bibliográfiának
Bibliográfiai leírás
egyszerqsített
könyv esetében min. 5 adat szükséges
szerzQ v. szerkesztQ neve
mq címe
kiadás éve
kiadás helye
kiadó
alfabetikus
Mészáros RezsQ: A társadalomföldrajz gondolatvilága. Szeged, 2000, SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
évszámkiemelQ ez használatos
Mészáros RezsQ 2000. A társadalomföldrajz gondolatvilága. Szeged, SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
Gyqjteményes kötetek
tanulmány szerzQje
tanulmány címe
in szó nagybetqvel, mert mondatkezdQ: nem kell utána In
utána szokott sorrend (évszámkiemelQ)
et al ha 3-nál több szerzQ van
tanulmány szerzQje évszám. cím. In név (szerk.): cím. Kiadás helye, kiadó
Preiodikumok cikkei
folyóiratok, hetilapok, napilapok
szerzQ
tanulmány címe
folyóirat neve (dQlt betqvel)
az azonosításhoz min. szükséges adatok
évszám
folyóiratszám
oldalszám
Irodalom jegyzék készítéséhez ajánlott irodalom:
Gyergyák János: SzerkesztQk és szerzQk kézikönyve
3. hét nem volt óra
4. hét
Adatgyqjtés
Beavatkozás nélküli vizsgálat
nem tudják, hogy kutatás résztvevQi
lehetséges adatforrások:
számadatok
statisztikai adatok utólagos (másodlagos, szekunder) elemzése
beavatkozás nélküli vizsgálat
csak az áll rendelkezésre, amit a KSH vagy más kutatást végzQ szervezet úgy gondolt, hogy fontos
Statisztikai adatok primer adatgyqjtés
A kutatói beavatkozás révén létrejövQ információtömeg
szöveges források
jegyzQkönyvek (parlamenti, önkormányzati, tanácsi, egyetemi, stb.)
házrendek (iskola, lakóház, intézmény)
újságok, cikkek (az egyik legismertebb adatforrás)
jogszabályok, ítéletek
levelezések, naplók, végrendeletek
rádiómqsorok (átmenet a nem szöveges forrásba)
nem szöveges források
nemzeti jelképek (himnusz, zászló, fizetQeszköz)
divat
fotók
reklámok
fogyasztás, fogyasztási cikkek, ízlésvilág, reklám szakma
televíziós mqsorok
többféle információ
szöveges
a mqsor egyéb zajai, zenéje
képi információ
a kép mozgása (pl. a változás sebessége)
a környezet esetleges hozzászólásai, reakciói
szemét!
szélsQséges módszer
jogi, etikai problémák
módszertani problémák (nem lehet a teljes fogyasztásra következtetni belQle)
elQnye
a kutató nem zavarja azt az életvilágot, amelyben a vizsgált személyek élnek
hátránya
különbözQ jelenségek a kutató igényeitQl függetlenül léteznek
kutatói kontroll hiánya
Beavatkozó vizsgálat
kérdQív
interjú
kiegészítik egymást esetünkben szolgálnak információval
Interjú és kérdQív
az interjú szolgálhat egy nagyobb kérdQíves felmérés kipróbálására
kérdQíves felmérés kiegészítésére
strukrurált interjú bizonyos kérdése számszerqsíthetQ, megfelelQ elemszám esetén statisztika készítésére felhasználható
Figyelem! Néhány mélyinterjúból, vagy életútinterjúból ne próbáljunk meg statisztikát készíteni.
Interjúk típusai
spontán interjú
tájékozódás, viszonyok feltérképezése
hasonló, mint egy hétköznapi beszélgetés
készítQje azonban már kutatási céllal készíti
tudatosan beszélget, és amint lehet, lejegyzi a beszélgetést
strukturált interjú
a kérdések sorrendje kötött
szó szerint teszik fel a kérdéseket
kötelezQ választ várnak rá
lejegyzik a választ, vagy rögzítik (diktafon, videó)
hasonlít a kérdQívhez
de! itt a választ a válaszadó szavaival rögzítik
elQny: sok információ
\^`r°èêÎ
à
î
<
X
v
Ð
è
Ò jlBD(2n´üàâÀ
*02Z\^"$óêóáØáÔÐÔÌÔÌÔÌÔÈÌÈÀȸȸÈÌȴȬȨȬ£¨Ì¨£¨È¨Ô{h ië h ië6h iëhÝ<6
hÝ<hÝ<hÝ<hÝ<6hÝ<hÝ<5 hÝ<6hÝ<hs]7hs]76h 0óhs]7hs]7H*hs]7hs]75hs]7hvhi}h
Ðhius5CJaJhJi5CJaJhi}5CJ$aJ$hi}hi}5CJ$aJ$0^` °èêúX p ¢ ¤ Ú
J
L
,
Ì
Î
®
÷÷ïïïïääääïïïääïïïäääïïïää
$
&
Fa$gd
Ð $a$gd
Ð $a$gdi}®
v
x
¢
¤
Ð
j ¸ :
$
&
Fa$gds]7
$
&
Fa$gds]7 $a$gds]7
$
&
Fa$gd
Ð4LN.0npNPz|¢À8 Æ È \^ÌÚôèèèôèÜÜÔÔÉÉÉÉÉÔÔÔÔÔɾ
$
&
Fa$gdÝ<
$
&
Fa$gdÝ< $a$gdÝ<
$h^ha$gdÝ<
$h^ha$gds]7
$
&
Fa$gds]7Úø4¬ÀÂ$¸ºÈÊâä "ôôôéééááÑÁá¹ááááᮦ $a$gd ië
$
&
Fa$gd ië $a$gdius$&dPÆÿa$gd ië$&dPÆÿa$gdÝ< $a$gdÝ<
$
&
Fa$gdÝ<
$
&
Fa$gdÝ<¶¸º¼Èlr6ô$Pv¶-´ $"L"N"æ"è"ä#æ#Þ&ò&''l'¢'¤'(F)>à?ö?ÚAÜA0B2BðCôC6DZD\DlGnGhHHÎHI¨IJJÒKÔKNNóêóæÝÑÍÉÍÅÍÅÁÅÍŽÅͽͽɽÁ½Á½Á½¹½¹µ³µÁµÁµÁµ¯µ«µ«¢¯ÁÁh3ïhÇ49h
hJi5CJaJhFlëhJiUh¤#öh$Øh^pÇhvhI%h 0óh iëh^pÇh ië5CJaJhi}5CJaJhiushius5CJaJh^pÇhius5CJaJ;"jlnpr¤¦¼8t6ôìRÆ$P²¾ôììììáìôÖËËÖËôÖÖÖÖÖÖôÖÖ
$
&
Fa$gdI%
$
&
Fa$gdI%
$
&
Fa$gd ië $a$gd ië
$
&
Fa$gd ië¾ÊÜPv°è-Z-¶-Æ-î- ¶ Ä Æ `!b!t!v!ò!ôôéôÞÞÞÞÞÞôééÓÈÀµÀÈÀµ
$
&
Fa$gd ië $a$gd ië
$
&
Fa$gd ië
$
&
Fa$gd ië
$
&
Fa$gd^pÇ
$
&
Fa$gdI%
$
&
Fa$gdI%ò!""$"N"P"`"p"ä"æ"è" ##Ø#È$%%®%°%Ð%&n&Ê&ôìáÙÎÎÎÙÂÂÎÎÎÎÂÂÂη··
$
&
Fa$gd^pÇ
$h^ha$gd^pÇ
$
&
Fa$gd^pÇ $a$gd^pÇ
$
&
Fa$gd^pÇ $a$gd ië
$
&
Fa$gd iëÊ&D'l'¤'ì'"((¸()F)æ>?:?p??@`@¨@Æ@AAÖAîABôéÞÞÞÞÞÞÞÞÓÈÈÈÈÈÈÓÈÈÈÓÈ
$
&
Fa$gd¤#ö
$
&
Fa$gd¤#ö
$
&
Fa$gd$Ø
$
&
Fa$gd^pÇ
$
&
Fa$gd^pÇhátrány: nehezebben lehet feldolgozni, mint egy kérdQívet, mélyebb kifejtésekre nem alkalmas, mint egy mélyinterjú
kevert típusú interjú
legideálisabb típus
minden elQnyt magábafoglal
nehéz elQkészíteni
egy részében (általában az elején) a strukturált interjúra hasonlít
azután egyre nyitottabb kérdések
egyre több lehetQség a válaszadónak
életút interjú
kevert interjúk tipikus esete
a kérdések egy része kötött (születés, szülQk, iskola, foglalkozás, stb.)
a többi kérdés már egyéni lehet
mélyinterjú
beszélgetés
a személyiség mélységébe hatol
fókuszcsoport
napjainkban divatos
a kutató több interjúalannyal beszélget
elQre meghatározott interjúvázlat alapján
alkalmas helyiség
meghatározott idQpont
a résztvevQk körültekintQ megválasztása
kutató=moderátor
Interjú vázlat
az interjú terve
nehéz elQkészíteni
lehetQleg az egész témát le kell fednie
lehet készíteni a témában próbainterjút, és az ott felmerülQ témák alapján pontosítani a tervet
el lehet térni tQle, de minden kérdésre próbáljunk választ kapni
lehet, hogy a kérdezett olyan témára is kitér, amire mi nem gondoltunk, de fontos lehet
KérdQív
KérdQív lekérdezés szerint lehet
önkitöltQs
kérdezQbiztos segítségével
telefonos
internetes
KérdQív
ElQzetes információk
a kutatás témájával kapcsolatos információk összegyqjtése
kérdések típusai
válaszforma szerint
zárt kérdések
elQre meghatározott válaszlehetQségek
teljesség elve az összes lehetséges válasz felsorolása + egyéb kategória
kizárólagosság elve pl. életkor 0-30/ 30-60/ 60-x vagy 0-30/ 31-60/ 61-x a második pontosabb, de a legegyszerqbb, ha megkérdezzük, hány éves
2 csoport
szelektív (feleletválasztós) a válszlehetQségek száma magas: min. 3
dichotóm (eldöntendQ) két kategória közül kell választani: igen-nem (kényes kérdéseknél, mint pl. vallás: nem válaszolok)
nyitott kérdések
a válaszadók nagyobb szabadsága
nehezebb feldolgozás
a kettQ közötti átmenet
a legmagasabb iskolai végzettség 6 kötött válaszlehetQség + a 7. lehetQség az egyéb kategória -> ha nem tudják a kötött válaszok közül kiválasztani a rájuk illQt, akkor ide leírhatják, hogy rájuk mi jellemzQ
megjelölhetQ válaszok száma szempontjából
egyválaszos kérdések
többválaszos kérdések
kérdés irányultsága szerint
közvetlen (direkt) kérdések
közvetett (indirekt) kérdések
skálák szubjektív tények mérésére legjobb kérdéstípusok (vélemények, attitqdök, érzések, szándékok)
Osgood-féle skála
a vizsgált jelenség egyes dimenzióinak intenzitását is méri
két ellentétes állítás közötti skála, pl. milyennek találja az iskola technikai eszközökkel való ellátottságát? (-3, -2, -1- 0, 1, 2, 3)
Likert-féle skála
egy állítás kapcsán kell az egyetértés mértékét jelölni, pl. Az iskola eszközökkel jól ellátott (1, 2, 3, 4, 5) semleges válaszok elkerülése érdekében használjunk páros számokat
egyáltalán nem értek egyet és nagyon egyetértek között
más szöveg is lehet, pl. helyeslem, ellenzem, támogatom stb.
Bogardus-féle társadalmi távolság skála
attitqd-mérés elterjedt skálája
hierarchikus rendet alkot
pl. a cigányság elfogadása: országomban, városomban, lakókörnyezetemben, közvetlen szomszédomban, családban
KérdQív szerkesztés szabályai
egyszerqség, érthetQség
befolyásolás elkerülése
kezelhetQ kérdQív kialakítása
nem túl hosszú
válaszadók által birtokolt információkra kérdez rá
próbakérdezés fontossága
KérdQív felépítése
bevezetQ kérdések
fQ téma kérdései
demográfiai kérdések
A lekérdezés szabályai
bemutatkozás és felkérés a válaszadásra
kutatáshoz kötQdQ információk megadása
célcsoport jellemzQinek figyelembe vétele (öltözködés, viselkedés, beszédstílus)
kérdQív ismerete
kérdQív kérdéseinek ismerete és pontos követése
lekérdezéskor nyugodt körülmények
befolyásolás elkerülése
A kérdQív formai követelményei
a kérdQívnek mindig kell adni egy azonosító sorszámot
rövid tájékoztatót kell írni a kérdQív elejére (mit vizsgál, mi a célja stb.)
azonosítók (pl. kérdezQbiztos neve, dátum, település neve, városrész neve stb.)
táblázat -> + személyi kérdQív a táblázatban lévQ személyi kóddal
Feldolgozás:
Adatbázis-kezelQkkel, pl. Office Professional Microsoft Access
Excel
- PAGE 5 -
Hasonló témájú dokumentumok

- 2009-05-28 10:49:45
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.