Kognitív Antropológia
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet IV.Kognitív Antropológia
2009.05.28 10:09:46
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Kognitív Antropológia
2009
Department of Anthropology
College of Arts and Sciences
The University of Alabama
Anthropological Theories: A Guide Prepared by Students for Students
Cognitive Anthropology
Tara Robertson
tara.robertson@mail.ua.edu
Duke Beasley
HYPERLINK "http://www.as.ua.edu/ant/Faculty/murphy/436/coganth.htm" http://www.as.ua.edu/ant/Faculty/murphy/436/coganth.htm
AlapvetQ meghatározás
Kognitív antropológiának nevezzük azt az idealista megközelítést, amely az emberi lét körülményeit vizsgálja. Az emberi kultúra és az emberi gondolkodás kapcsolatára fókuszál. Ellentétben a kultúra korábbi antropológiai megfogalmazásaival, miszerint a kultúra valójában egy anyagi jelenség, a kognitív antropológiai szemlélet szerint a kultúra nem más, mint egy kognitív szervezQdése az anyagi jelenségnek. Tehát a kognitív antropológusok azt vizsgálják, hogy az emberek hogyan értelmezik és rendszerezik az anyagi tárgyakat, eseményeket és tapasztalatokat, amelyek képezik világukat. A kognitív antropológia egy olyan megközelítés, amely kihangsúlyozza az emberek azon valóságérzetét és valóságtudatát, amelyek saját kognitív kategóriájukon alapszanak és nem azokon, amelyeket az antropológus vázol fel. Tehát a kognitív antropológia alapvetQ célja az, hogy vállalhatóan feltérképezze és felvázolja, vagyis prezentálja az emberek azon a logikai-gondolati rendszerét, amelyeket bizonyos kritériumokhoz hozzávetve analizál.
A kognitív antropológia metodológiai és teoretikus megközelítései sokféleképpen alakultak, amelyeket három különbözQ fázisra oszthatunk. Az elsQ az 1950-es években alakult ki, amely nevezhetQ a korai formálódás és megalapozás korszakának, szakszóval ethnoscience-nek. A második, azaz a köztes korszak az 1960-as és 1970-es évekre datálható, amely a népi modellek kutatására helyezte a hangsúlyt. A harmadik korszak pedig 1980-as évektQl kezdQdött és napjainkig számít, amely a minta és vázlatteóriákra alapoz és a konszenzus, vagyis a megegyezés teóriák továbbfejlesztésére koncentrál. A kognitív antropológia szorosan kapcsolódik a pszichológiához, mivel mindkét tudományág a kognitív folyamatok eredetét vizsgálja. Ugyanakkor a strukturalizmusból és a nyelvészetbQl is kölcsönöz bizonyos teóriákat és metodológiai technikákat. A kognitív antropológia egy rendkívql széleskörq entitást vizsgál, mivel foglalkozik azzal, hogy emberek hogyan rendezik a színeket és a növényeket kategóriákba, illetve azzal, hogy emberek hogyan konceptualizálnak bizonyos betegségeket tünetek, okozati tényezQk és megfelelQ gyógymód alapján. Továbbá, a kognitív antropológia nemcsak arra keresi a választ, hogy az emberek hogyan rendszerezik kultúrájukat, hanem arra is, hogy hogyan használják azt. A kortárs kognitív antropológia tehát azokat az alapelveket és törvényszerqségeket kutatja, amelyek megalapozzák és motiválják az emberi viselkedést. A kognitív antropológia metodikája szorosan kötQdik az alapos terepmunkához, illetve a gondosan megszerkesztett, struktúrált interjúkra.
A kognitív antropológusok tudományukat formális, vagyis szabályszerq és hivatalos tudománynak tekintik. Álláspontjuk szerint a kultúrát bizonyos logikai szabályok képezik, amelyek olyan ötleteken nyugszanak, amelyeket az emberi agy feltérképezésével lehet megvizsgálni. Tehát a kognitív antropológia nem csupán az emberi viselkedést kutatja, hanem annak szamályait. Körvonalazza és rendszerezi azt, hogy egy adott szituációban, körélmenyek között, illetve kontextusban kultúr-szociológiai szempontból mi az elvárt és a megfelelQ. Továbbá azt jelenti ki, hogy minden kultúra rendelkezik saját egyedi rendszerével bizonyos dolgok értelmezésében, mint például események és viselkedés. ElsQ körben minden kultúrát önmagában kell megvizsgálni és utána lehet öket összehasonlíta, majd végül egy univerzális sémát alkotni, egy általános teóriát, amely minden kultúrára alkalmazható.
Korai korszak
A kognitív antropológia, mint különálló metodológiai és teoretikus megközelítés az 1950-es években vált külön az antropológiai tudomány keretein belül. Azonban az intellektuális gyökerei sokkal korábbra visszanyúlnak a történelemben. Tarnas szerint a felvilágosodás nyitotta meg az utat, amikor megmagyarázták a természet és az ember kapcsolatának mikéntjeit, illetve amikor a filozófia elkezdett foglalkozni az emberi elme kutatásával és a kognitív folyamatokkal.
A felvilágosodás gondolkodói, Rousseau, Hobbes és Locke, mind azt vallották, hogy az emberi elme és a társadalom keresztútjaiban rejlik a társadalom megértésének a kulcsa. Rousseau szerint az ember alapvetQen jó, de a társadalom és a civilizáció bemocskolja, tönkreteszi. Ezért szorgalmazta a vissza a természetbe gondolatot. Hobbes szerint az ember eredendQen brutális és buta és annak érdekében, hogy ezt a fejetlenséget kontrollálni lehessen, társadalomra és kormányra van szükség. Locke elutasította a Descartes féle elgondolásokat, szerinte az emberek születésükkor üresek, se nem jó, se nem rosszak.
Az a felvilágosodásból eredQ gondolat, amely a legtovább fejlQdött és öröklQdött a tudományban Locke empiricizmusa. Véleménye szerint a világról alkotott kép érzékelésen és annak tapasztalatain alapszik. Ezzel szemben a realista orientációjú érvelések szerint az agy képes tudományt elQállítani. A korai gondolkodók tehát azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat létezhet az emberi tudat és gondolkodás, illetve a társadalom között és hogy milyen hatással lehet a társadalom az emberi tudatra. 1750-ben Turgot megírta a The Historical Progress of the Human Mind (Az emberi elme történeti fejlQdése) címq könyvét, amelyben az emberi elme fejlQdésének három szakaszát különbözteti meg. Vadászat, állattenyésztés és földmqvelés. Condorcet pedig 1795-ben megírta a The Outline of Progress of the Human Mind (Az emberi elme fejlQdésének vázlata) címq könyvét, &(,-EGÞßö÷ 4 6 7 8 R S U b c ¨ © ª á â ä "
$
l
ú
.²´ªöêâÖêâÎêâêâêâêÂâ·â¥ÂÂâêÂâÂÂâzêârârjâj hÝpòmH sH h-mH sH h5"ãhÝpò5mH sH #j h59PhÖDÜUmH sH h59PhÖDÜ0JmH sH #jh59PhÖDÜUmH sH hÖDÜhÖDÜmH sH jhÖDÜUmH sH h5"ãmH sH h5"ãh5"ã5mH sH hÖDÜmH sH h5"ãhÖDÜ5mH sH h5"ã5mH sH (
&'(-./01234÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïï÷ïïïïïïï $a$gdÖDÜ $a$gd5"ã~cÈcýý456789:;<=>?@ABCDEFGbÞßö÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdÖDÜ T U b ã ä $
&
´¶ôög$h$v$w$H&I&N+P+¸DzJ|JìNîNÄTÆT@ZBZ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdÖDܪÂÊâòô"
$+$f$g$h$u$v$a%%ß%9&G&H&õ&f(¤(²()) **L+N+P+è,óëãÛëÛÓËÓÛÓ¿³«£«{{skc[[S hf|ÎmH sH hÆl9mH sH hÅ}"mH sH hÔÔmH sH haiMmH sH h;NmH sH hƱmH sH hß cmH sH h(0²mH sH h¤¨mH sH h=H¡mH sH h©;TmH sH h©;Th;l5mH sH h©;Th©;T5mH sH h¯ymH sH h;lmH sH h0mH sH h5"ãmH sH hÝpòmH sH hÝpòhÝpò6mH sH -è,4-^- -&/2@ò@AB¶D¸DFFFÎF¨GHxJzJ|J¸KjMÊMNêNìNÄTÆT
U@VøðèàØÖØÎƾ¶®¦®¦¾~vnvnf^VN hæ ÑmH sH h¬^ÈmH sH hwImH sH hÁFamH sH h? mH sH hW
mH sH hS CmH sH h®,ÑmH sH hÈômH sH h¾mH sH hmümH sH h:-mH sH hÛZkmH sH hf|ÎmH sH hÚk mH sH h[mH sH hnåmH sH U hò`mH sH hvmH sH hwêmH sH haÌmH sH h ?ÁmH sH amely az emberi faj intellektuális fejlQdésének történetét írja le és amely az európai gondolkodásra koncentrált és a történelmet tíz szakaszra boncolta, amely a Francia Forradalommal zárult. A kora-tizenkilencedik században Auguste Comte kifejlesztette a pozitivizmus elméletét, vagyis a pozitivista filozófiai irányzatot. Szerinte a korábbi gondolkodás puszta spekulatív tevékenység és helyette az embereknek inkább empirikus vizsgálódással kellene gondolkodniuk. Véleménye szerint az intellektualitás összetettsége hasonlóképpen bontakozik ki, mint a társadalom, vagy mint egyes biológiai folyamatok.
A legkorábbi kutatók, akik antropológiával foglalkoztak, mint például Morgan, illetve E. B. Tylor, az evolúcióelmélet szemszögébQl vizsgálták a racionalitás mértékét kevésbé fejlett társadalmakban. Tylor szerint a kultúrához hozzátartozik a tudás, a hit, a mqvészet, az erkölcs, illetve bármely más olyan adottság, illetve képesség, amelyet az ember felfedet a társadalomban. A kultúrális, és fQleg a kognitív antropológia egyik alapvetQ eszméje, amelyet Adolf Bastian dolgozott ki a tizenkilencedik század végén, hogy minden ember ugyanazokkal az alapvetQ mentális és pszichés folyamatokkal rendelkezik, amelyek hasonló stimulációra hasonlóképpen reagálnak. Ezt nevezzük az emberiség pszichés egységének (the psychic unity of mankind).
A modern kognitív antropológia egyik úttörQje Franz Boas, aki az Eszkimók körében végzett kutatások alatt észlelte, hogy különbözQ emberek különbözQen értelmezték a körülöttük lévQ világot. Kutatásait a rasszista gondolkodás elleni fellépés vágya fqtötte és elhatározta, hogy megpróbálja megérteni a törzsekben élQ emberek pszichológiai alapsémáit. Ez az aspektus az 1910-es Pszichológiai Problémák az Antropológiában címq esszéjében a legszembetqnQbb. Még ennél is kiforrottabb munkája az 1911-es A Primitív Ember Elméje (The Mind of the Primitive Man) címq munkája.
A kognitív antropológia egy reakcióként jött létre az etnológia hagyományos módszereivel szemben az 1950-es években. Két alapítója Malinowski és Boas. Problémák léptek fel az etnográfiai módszerek megbízhatóságával kapcsolatban, mivel generációk között etnográfiai különbségek léptek fel. Az egyik fontos vita a Redfield-Lewis vita volt. Redfield egy mexikói Tepoztlan nevq faluban dolgozott, ahol egy monográfiát írt az 1930-as években. KésQbb még egyet 1951-ben. A két munka között számottevQ különbségek merültek fel és az etnográfia kezdte elveszíteni hitelességét. Ezt a problémát a nyelvészettel oldották meg, ugyanis azzal, hogy felfedezték a fonémák létezését (a legkisebb értelmezhetQ hangjel) a kultúrákat a saját nyelvükön kutathatták.
Floyd Lounsbury és Ward Goodenough voltak azok, akik tátalajt teremtQ munkákkal rukkoltak elQ, mint például az 1956-ban publikált Componential Analysis cimq munka Goodenough mancsai közül. Ebben a korai korszakban inkább az Qslakosok szempontjából készültek a tanulmányok. Az alapvetQ kutatási célja a kognitív antropológiának az, hogy feltárja egy bizonyos kultúra tartalmát és rendszerezze azt. Ezzel kapcsolatosan Anthony Wallace fedezte fel a mazeway nevq elképzelést, miszerint egy társadalomnak, illetve egy kultúrának van saját mentális imázsa, rendszere. A korai korszakban ezt a mentális imázst az antropológusok tárgykörökkre osztották, mint például a rokonság, növények, állatok és színek.
Ezzel kapcsolatban felmerültek olyan problémák, mint például ez a módszer nem volt teljesen megbízható, mert attól is függött a kutatás kimenetele, hogy az adott kultúrában milyen személlyel készítették az interjút. KésQbb, az 1960-as 70-es években annyiban változott a kutatás menete, hogy a tárgykörökön túl egész mentális folyamatokra és azok szimbólumokkal és elképzelésekkel összefüggQ kapcsolataira terjedt a figyelem. Az 1980-as években fogant a sémateória módszertani mivolta, amely egy teljes mértékben absztrakt entitás és amely a tudat alatti folyamatokban rejlik. A kognitív antropológia kortárs kutatási palettájának megfelelQen eme tudományág kissé eltávolódott az antropológiától a pszichológia felé, mivel az érzelmeket, a motivációt vizsgálja, illetve azt, hogy az egyén miként szocializálódik és eközben hogyan áramlik a kultúra.
Ward Goodenough a korai alapozó generációba tartozik, nyelvészeti antropológiát képviselt. Charles Frake szerint nem a megnevezéseket kell a dolgokhoz csatolni, hanem éppen fordítva. Harold Conklin, A. K. Romney
Roy G. D Andrade: The Development of Cognitive Anthropology, 1995 (fenn van az amazon.co.uk oldalon, tessék megrendelni)
PAGE
PAGE 1
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
