A közgazdaságtan rövid története és irányzatai

Országok listájaHungaryPannon EgyetemBölcsészettudományi KarNemzetközi tanulmányokNemzetközi GazdaságtanJegyzetekA közgazdaságtan rövid története és irányzatai

Times New Roman;\*020b0604020202020204Arial;Times New Roman;Times New Roman Cyr;Times New Roman Greek;Times New Roman Tur;Times New Roman (Hebrew);Times New Roman (Arabic);Times New Roman Baltic;Times New Roman (Vietnamese);Arial;Arial Cyr;Arial Greek;Arial Tur;Arial (Hebrew);Arial (Arabic);Arial Baltic;Arial (Vietnamese);;\*Default Paragraph Font;\*WidthB3;\*\*\*Microsoft Word 11.0.5604;Mónika\*.\*.\*.\*)\*()\*()\*()\*()\*()
A közgazdaságtan rövid története és irányzatai

A közgazdaságtan igen fiatal tudomány, lényegében a 19. századig nem is igen tekintették önálló tudománynak, hanem a filozófia egyik ágának.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e118""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000004] Azt is hozzá kell tenni, hogy a 20. századig nem is közgazdaságtannak, hanem politikai gazdaságtannak nevezték. A közgazdaságtan meghatározására igen sok definíció létezik. Az egyik szerint a közgazdaságtan a hiány és a választás tudománya. Másik szerint azt tanulmányozza, hogy az emberek miként szervezik meg a fogyasztást és a termelõtevékenységet. Samuelson a következõ definíciót adja a közgazdaságtanról: “A közgazdaságtan annak tanulmányozásával foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom miként választják meg a szûkösen rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erõforrások alkalmazását annak érdekében, hogy különbözõ árukat termeljenek, és hogy elosszák õket a társadalom különbözõ tagjai és csoportjai között a folyó vagy a jövõbeli fogyasztás céljára” (SamuelsonNordhaus 1987, 30).
[\*HYPERLINK "\"d4e118""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000004] A közgazdasági gondolat történetét Dean négy korszakra osztja (Dean 1984, 3637. o.):
I. a klasszikus görög kor, amikor a közgazdasági eszmék a politikai filozófia része voltak, amely a rabszolgatartó városállam etikai problémáira koncentrált;
II. a középkori skolasztika, amikor a tudomány egyházi monopólium, s a közgazdasági gondolatok alapvetõen teológiai tanulmányokban találhatók, melyek szemlélete fõként etikai (pl. az “igazságos ár”, vagy a kamattilalom mint az egyénekre vonatkozó erkölcsi parancsolat jelenik meg);
III. a merkantilista korszak, amikor az egymással háborúzó nemzeti monarchiák és a bõvülõ tõkés kereskedelem gazdasági problémái olyan közgazdasági értekezéseket inspiráltak, amelyek a nemzeti gazdaságnak és a hatalomnak a kereskedelem szabályozásán keresztüli növelési módjaival foglalkozik;
IV. a modern korszak, amely a 18. században a francia fiziokratákkal és Adam Smithszel veszi kezdetét. Innentõl kezdõdik a közgazdaságtan mint önálló diszciplína, mint speciális elemzési technika, mint tudomány vagy kvázitudomány.
ÛÛA kezdetek

A közgazdasági gondolkodás egyidõs a történelemmel. Az ókori virágzó birodalmak mûködése, kereskedelme, ipara, mezõgazdasága, pénzforgalma stb. aligha képzelhetõ el nélküle. Schumpeter véleménye szerint a Kung Fu-ce (azaz Konfucius Kr. e. 551478) és Meng Tzu (Kr. e. 372288) mûveiben található gondolatokból összeáll egy átfogó gazdaságpolitikai rendszer, s õk már használták a monetáris irányítás és a valutaszabályozás kategóriáit (Deane 1984, 36).
A közgazdaságtan mint tudomány sokak szerint azonban Arisztotelész (Kr. e. 384322) munkáira vezethetõ vissza, s õ adott nevet is e tudománynak (oikonomia).[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e134""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000005] Arisztotelész az etikát, a politikát és a közgazdaságtant egy olyan gyakorlati filozófia részeinek tekintette, amelynek az a témája, hogy miként lehet elérni az ember számára jót, a jó életet, a boldogságot, a közösségi élet lehetõ legjobb rendjét. Közgazdasági gondolatait Arisztotelész elsõsorban a Nikomakhoszi etika és a Politika címû munkáiban fejti ki.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e140""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000006] Ugyancsak fontos megemlíteni a középkor elejének gondolkodói közül Aquinói Szent Tamást (12251274), aki Summa theologiae címû munkájában foglalkozik többek között közgazdasági gondolatokkal is. A szerzõ az igazságosság emberi erényéhez kapcsolja az árképzést és a pénzgazdaság kérdéseit. A kereskedéssel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy mindkét félnek egyenlõ haszna kell hogy legyen. Sok témát mai szemmel is érthetõen ír le (pl. az árképzés, a verseny néhány kérdését). Hangsúlyozza, hogy a gazdaság alapja a magántulajdon. Szerinte a javak hatékony termelésének az önérdek a legjobb elõfeltétele. Társadalomfilozófiájának középpontjában a társadalom tartós funkcionálásáról való gondoskodás, valamint a Biblia elõírásaihoz ragaszkodva a kamattilalom, a kamatmentes hitel áll.
[\*HYPERLINK "\"d4e134""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000005] Mások kétségbe vonják, hogy a házvezetéssel, a házi gazdaság kormányzásával foglalkozó három Arisztotelész-könyvet csakugyan õ írta volna. Egyébként az “ökonómia” szó háztartást, a háztartási keretek között folyó gazdálkodást, birtokkezelést jelent. (Oikosz = ház, némein = elosztani, használni, élvezni, igazgatni.)
[\*HYPERLINK "\"d4e140""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000006] A Nikomakhoszi etikában olyan pénzelméletet vázol fel, amely a mai közgazdaságtani elgondolásokhoz hasonlóan írja le a pénz funkcióit. A Politikában a politika céljait és feladatait elemzi, annak primátusát hangoztatva. A politika a szabadság birodalma, az ökonómia pedig a szükségszerûségé.
ÛÛA merkantilizmus

A 15. század végétõl a 16. század közepéig az európai országokban meghatározó szerepet játszott a kereskedelmi tõke, így a közgazdasági gondolkodásban is a forgalmi folyamatok kerültek elõtérbe. E korszak közgazdasági nézetrendszerét szokták merkantilizmusnak nevezni (merkantor = kereskedõ). A merkantilisták a nemzet gazdagságát a pénzzel azonosítják. Céljuk minden eszközzel pénzt felhalmozni az országban, árukivitel útján, mindennemû pénzkivitel betiltásával, aktív pénzügyi mérleg kialakításával. Késõbb az aktív kereskedelemi mérleg politikája került elõtérbe. A merkantilizmus jelentõs mértékû állami beavatkozást hangsúlyozott: magas behozatali vámok, a manufaktúrák támogatása stb. segítette elõ az aktív pénzügyi, majd kereskedelemi mérleget. Franciaországban XIV. Lajos minisztere, Jean Baptiste Colbert (16191683) volt a merkantilizmus legismertebb képviselõje.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e153""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000007] Angliában és Németországban viszont aktív és gazdag kereskedõk Mun, T.,[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e157""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000008] illetve North, D. fogalmazták meg, hogy mire van szüksége az erõs államnak és a virágzó kereskedelemnek (Madarász 2000, 32). A Németországban és Ausztriában megjelenõ merkantilizmust kameralizmusnak nevezik, mivel ez idõ tájt ezen országokban a polgárság még gyenge volt ahhoz, hogy saját ideológiát alkosson így a közgazdasági kérdések tanulmányozói elsõsorban a kincstári bevételek növelésével foglalkoztak (Madarász 2000, 3435). Fontos megjegyezni, hogy a merkantilista s a kameralista közgazdaságtant sokan nem tekintik sem rendezett diszciplínának, sem egységes doktrínának. Csak a 18. századi filozófusok, elsõsorban a fiziokraták (és persze Adam Smith) kezdték rendszeresen alkalmazni a közgazdasági jelenségek vizsgálatához a létezõ világot meghatározó természetes rend elméletét. Ekkor kezdett a közgazdasági elmélet a magyarázat egységes rendszerévé, az elemzés meghatározott technikájává válni (Dean 1984, 4041).
[\*HYPERLINK "\"d4e153""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000007] Tulajdonképpen ugyancsak a merkantilisták közé lehet sorolni Luca Pacioli (14451514) szerzetest is, aki a kettõs könyvvitel feltalálója (bár többen kételkednek abban, hogy csakugyan õ találta-e ki, vagy csupán plagizálta).
[\*HYPERLINK "\"d4e157""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000008] Thomas Mun könyvét (England's Treasure by Fooaign Trade, or the Ballance of our Forraign Trade is the Rule of our Treasure. London, Clark, 1664) tartják a legnevezetesebb merkantilista munkának.
ÛÛFiziokratizmus

A 16. század végén, 17. század elején (elõbb Franciaországban, majd Angliában) kialakuló irányzat, amely az állami beavatkozást élesen elutasítja. Megteremtõje és legismertebb képviselõje François Quesnay[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e169""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000009] (16891774). Ebben az idõszakban a franciák túlnyomó többsége a mezõgazdaságból élt, ugyanakkor a parasztokat rendkívül súlyos adók sújtották. Quesnay olyan gazdasági táblázatokat dolgozott ki, amelyekkel az egész nemzetgazdaság modellezhetõ volt, s ezek alapján új adórendszert, szabad gabonakereskedelmet s az állami beavatkozás leszorítását javasolta. Ez a megközelítés a természet rendjébõl indul ki (phüszisz = természet, kratosz = hatalom). Az elnevezés onnan ered, hogy a fiziokraták a zavaró állami beavatkozástól mentes gazdasági életet természetes, Isten által elrendelt rendnek tekintették.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e173""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000010] Az állami beavatkozás lehetõ legkisebbre szorítását (az egyének és a tulajdon védelme, honvédelem, utak és kikötõk építése) hangsúlyozták. A fiziokraták a földmûvelést tekintették a nemzet vagyonosodása egyetlen forrásának. Quesnayt és a körülötte kialakult tanítványi kört a kortársak fiziokratáknak vagy közgazdászoknak nevezték. Számukra “a politikai gazdaságtan a természetes rend átfogó tudománya volt, amely egzakt eszközökkel tanulmányozza a minden politikai rend alapját és minden gazdagság forrását jelentõ mezõgazdaság tiszta terméke körforgásának és gyarapításának kérdéseit, ahol az abszolút hatalom feladata a tulajdon és a piac autonóm erõi szabad kibontakozását biztosítani…” (Madarász 2000, 37).
[\*HYPERLINK "\"d4e169""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde0000000000000000000000000000000000000000000000009] Érdemes megemlíteni, hogy Quesnay madam Pompadour háziorvosa volt.
[\*HYPERLINK "\"d4e173""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000010] Boisguillebert Pierre le Pesant (16461714) a fiziokraták egyik neves képviselõje szerint a helyes árarányokat és ezzel az érdekek harmóniáját gazdasági szabadság esetén spontán módon a természet maga hozza létre. A természetes rend feleslegessé, sõt károssá teszi az állam beavatkozását.
ÛÛA klasszikus közgazdaságtan

A 17. század az ipari forradalom kibontakozásának, a modern kapitalizmus kezdeteinek idõszaka, amely összekapcsolódik a gazdasági liberalizmus rendszerének kialakulásával. E korszak meghatározó teoretikusa[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e181""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000011] Adam Smith, s ismert közgazdasági gondolkodói David Ricardo, Robert Malthus és Jean-Baptiste Say. A 16. és 17. században a természettudomány nagy felfedezései, az ipari termelés fejlõdése, az angol polgári és ipari forradalom újabb és újabb ösztönzést adott a gondolkodás szabadságának, ami elvezetett a felvilágosodás kialakulásához. A felvilágosodás eszmerendszerének egyik alapvetõ forrása az angol Francis Bacon[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e188""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000012] munkássága, aki az empirikus[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e193""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000013] ismeretelméleti felfogás egyik kidolgozója volt. Ez a korszak mint láttuk a fiziokratáknál a közgazdaságtan megszületésének korszaka is. A közgazdaságtant azonban tudományos diszciplínának 1776-tól, Adam Smith[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e198""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000014] A nemzetek gazdagsága címû munkájának megjelenésétõl szokás tekinteni[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e207""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000015] mivel ez a munka teremtette meg “azt az új diskurzust, amely a gazdasági jelenségek ábrázolásának közös kiindulópontja, általánosan elfogadott nyelve és fogalomrendszere maradt az õt követõ századokban” (Madarász 2000, 112). Adam Smith[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e211""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000016] (17231790) a gazdasági liberalizmus alapjainak megteremtõje. A gazdasági élet fejlesztésében meghatározó szerepet tulajdonít a cserének és a piacnak: a gazdaság alapja a munkamegosztás és a csere, amelynek színtere a piac, ezért az ország gazdagsága a piac kiterjedtségétõl függ. Alapvetõ tehát a piacot megkötõ szabályozások, korlátok leépítése, megszüntetése. Smith hangsúlyozza, hogy a köz javát szolgálja, ha mindenki önérdekét követi, hiszen mindenki megtalálja a piacon, amit keres, mert azt termelik, amit keresnek (stb.). A piacon a láthatatlan kéz[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e216""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000017] egymáshoz igazítja az ellentétes érdekeket, a keresletet és kínálatot. Minden gazdagság forrása a termékeny emberi munka, nem pedig a kereskedelem, mint ahogy a merkantilisták állították, s nem is a természet, ahogyan a fiziokraták vélték. Smith a munkamegosztást elemezve megállapítja, hogy az növeli az egy fõre jutó jövedelmet, javítja a munka és a tõke hasznosulását, lehetõvé teszi a szakosodásból fakadó nyereséget, ösztönzi az új termékek és technológiák bevezetését végül is egyet jelent a gazdasági haladással. A munkamegosztás bõvülésével a piacok szükségszerûen bõvülnek.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e221""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000018] David Ricardo[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e226""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000019] (17721823) a tõkefelhalmozás szükségességét hangsúlyozza a gazdaság fejlõdése érdekében. Elemzéseiben kidolgozza a munkaérték-elméletet, a komparatív költségek elméletét, vizsgálja a nemzetközi munkamegosztás termelékenységet befolyásoló hatását, valamint a gazdasági járadék természetét.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e231""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000020] Thomas Robert Malthus[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e237""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000021] (17661834) teóriája szerint a népesség növekedése[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e242""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000022] mértani haladványt, az élelmiszer-termelés pedig számtani haladványt követ, így az éhínség állandóan fenyegeti az embereket. De a katasztrófa elkerülhetõ, ha az emberek áttérnek a késõi házasságkötésre, a házasság elõtti önmegtartóztatásra. Ebben az oktatás is pozitív szerepet játszik. Jean-Baptiste Say[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e247""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000023] (17671832) rendszerezte a közgazdasági jelenségeket a termelés, a jövedelem-eloszlás és a fogyasztás szerint, hírnévre az értékesítési piacok elméletével és az ezzel kapcsolatban megfogalmazott Say-törvénnyel (Say-dogmával) tett szert. A Say-dogma szerint minden termelés megteremti a maga piacát, azaz nem lehetséges általános túlkínálat, sem pedig tartós munkanélküliség.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e252""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000024] A klasszikusok közül érdemes megemlíteni még John Stuart Mill[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e257""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000025] (18061873), az utolsó jelentõs angol filozófus-közgazdász nevét, akinek közgazdasági, filozófiai és politikai értekezései egyformán híresek és jelentõsek.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e262""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000026]
A klasszikus közgazdaságtan tehát feltárta, hogy miként gyarapítja a munkáslétszám és a munka termelékenységének növekedése a nemzetek gazdagságát. A munka termelékenységét a munkamegosztás szélesítése növeli, ami feltételezi az elõzetes tõkefelhalmozódást. A klasszikus közgazdák ádáz harcot vívtak a polgárság szabad tevékenységéért, a termelés fejlesztését akadályozó régi intézményi korlátok megszüntetéséért. A klasszikus közgazdasági teoretikusok figyelme elsõsorban a hosszú távú gazdasági problémákra irányult. A gazdasági összefüggéseket elsõsorban a termelés oldaláról közelítették meg, s az áralakulást a kínálat, a termelési költségek oldaláról magyarázták (munkaérték-elmélet).
[\*HYPERLINK "\"d4e181""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000011] Sokan a klasszikus közgazdaságtan elõfutáraként William Petty (16231687) munkásságát emelik ki fõleg Marx alapján, aki A politikai gazdaságtan bírálatában úgy ír, hogy a klasszikus politikai gazdaságtan Angliában William Pettyvel indul. Más vélemények szerint azonban Petty inkább merkantilistának tekinthetõ (lásd Madarász 2000, 34. o.). Munkáiban az anyagi gazdagság forrását a földre és a munkára vezeti vissza, s a kettõ között igyekszik “természetes egyenlõségi viszonyt” találni. Rámutat az egyszerû és a bonyolult munka különbségére s átszámításuk lehetséges arányaira. Petty érdeme alapvetõen az, hogy igyekezett törvényszerûségeket feltárni a gazdasági folyamatok alakulásában.
[\*HYPERLINK "\"d4e188""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000012] Az angol filozófus, Francis Bacon (15611626) az újkori materializmus egyik megalapozója. Novum organon (1620) címû munkájában kiemelte a hamis képzetek leküzdésének szükségességét. Elsõként mutatott rá a tudomány önálló, a vallás ideológiájától független jellegére. A tudománynak szerinte az emberi haladást kell szolgálnia.
[\*HYPERLINK "\"d4e193""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000013] Az empirizmus szerint ismereteink végsõ forrása a tapasztalat, az érzékelés. Módszere az indukció: az egyes adatoktól a tudományos általánosításhoz való eljutás.
[\*HYPERLINK "\"d4e198""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000014] Legfontosabb mûvei: Theory of Moral Sentiment [Az erkölcsi érzetek elmélete], 1759, valamint An Inquiry into the Nature and Causes of the Welth of Nations [Vizsgálódás a nemzetek gazdaságának természetérõl és okairól], 1776.
[\*HYPERLINK "\"d4e207""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000015] Fontos hozzátenni, hogy Smith nem közgazdasági specialista a mai értelemben, hanem akadémiai filozófus, aki számára a politikai gazdaságtan az erkölcsfilozófia egy ága volt.
[\*HYPERLINK "\"d4e211""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000016] Adam Smith (17231790) négy évvel Isaac Newton (16421727) halála elõtt született, és olyan tudósok és mûvészek kortársa volt, mint Denis Diderot (17131784), Jean-Jacques Rousseau (17121778), François-Marie Voltaire (16941778), Immanuel Kant (17321804), Johann Wolfgang von Goethe (17491832), Friedrich Johann Christoph Schiller (17591805), illetve a magyar Bessenyei György (17471811), Batsányi János (17631845), Csokonai Vitéz Mihály (17731805).
Mint Buchholz írja: “Adam Smith ebbe a korba született bele. Akárcsak Galilei és Newton, Smith is felfedezte az ok-okozati összefüggéseket. De velük ellentétben nem a bolygókra, hanem az emberekre koncentrált.” (Buchholz 1998, 24. o.)
[\*HYPERLINK "\"d4e216""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000017] Az önérdeküket szabadon követõ egyének magatartása társadalmi szinten nem káoszt eredményez, hanem a gazdasági folyamatok szabályozott alakulását, a gazdasági rendet. Ez a gazdasági rend anélkül alakul ki, hogy az egyénnek az közvetlen célja lett volna. Tehát az egyéni önzés a lehetõ legjobb mértékben megvalósítja a társadalom érdekét. Sokkal jobban, mintha az egyénnek a társadalmi elõny megvalósítása lenne a célja.
Arról van tehát szó, mint Dean írja (Dean i. m. 44. o.), hogy “… Smith teljességgel kora racionális, teista, mechanikus világképét vallotta, amelyben a társadalom egy olyan fenséges gépezet, amelyet ha magára hagynak, a társadalmi jólét maximumát biztosítja”.
[\*HYPERLINK "\"d4e221""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000018] “Adam Smith a munkát a gazdasági növekedés hajtómotorjának tekintette, amely akkor gyorsul, ha 1. nõ a munkaerõ-kínálat, 2. nõ a munkamegosztás, vagy 3. ha új gépek, berendezések révén emelkedik a munka minõsége. Mindaddig, amíg újabb és újabb ötletek születnek jövedelmezõ beruházásokról, találmányokról, és engedélyezett a szabad kereskedelem, a gazdaság növekedése töretlen.” (Buchholz 1998, i. m. 51. o.)
[\*HYPERLINK "\"d4e226""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000019] Fõ mûve: Principles of Political Economy and Taxation. [A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei] 1817.
[\*HYPERLINK "\"d4e231""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000020] Ezek mellett (helyesebben ezekkel összefüggésben) igen jelentõs erõfeszítéseket tett, hogy bebizonyítsa a protekcionizmus káros gazdasági hatásait.
Fontos azt is hangsúlyozni, hogy Ricardo rendkívül jelentõs szerepet játszott a közgazdaságtan módszertani fejlõdésében. “Ricardo mutatta meg elõször, hogy egy egyszerû, analitikus modell nagyon kevés precízen definiált és jól érthetõ stratégiai változóval hogyan alkalmazható komplex gazdasági folyamatok elemzésére és egyértelmû politikai törekvések igazolására. Módszere valójában inkább matematikai, mint történelmi, vagy filozófiai volt.” (Dean 1984, i. m. 126127. o.) “A ricardói technika alkalmazása lehetõvé tette a közgazdasági elméletnek a többi társadalomtudománytól független fejlõdését.” (Dean 1984, i. m. 132. o.)
[\*HYPERLINK "\"d4e237""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000021] Legfontosabb munkája: An Essay on the Principle of Population. [Tanulmány a népesedés törvényérõl] 1798.
[\*HYPERLINK "\"d4e242""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000022] Az ipari forradalom elõtt a magas halálozási arányok ellensúlyozták a magas születési arányszámokat, így a népesség csak mérsékelten növekedett ugyanakkor az ipari forradalom korai idõszakában a javuló életkörülmények miatt csökkentek a halálozási ráták, s a változatlanul magas születési arányok miatt a népességszám megugrott. Ez utóbbi idõszakról írt Malthus. (Tegyük hozzá, hogy a fenti két szakaszt hamarosan követte a harmadik demográfiai szakasz, amikor a terjedõ városi életforma és a kiteljesedõ közoktatás hatására az emberek egyre kevesebb gyereket vállaltak, s habár a halálozás is tovább csökkent, a népszaporulat mérséklõdése következtében a népességnövekedés erõsen lelassult. Majd a negyedik demográfiai fejlõdési szakaszban a legfejlettebb társadalmakban a nõk munkába állása, a születésszabályozás elterjedése (a válások számának növekedése stb.) nyomán a házaspárok (általában) egy-három gyereket nevelnek fel így az ország népessége stabilizálódik, sõt csökken. Ez utóbbi két demográfiai fejlõdési szakaszt azonban Malthus nem látta elõre.
[\*HYPERLINK "\"d4e247""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000023] Legfontosabb munkája: Traité d'economie politique. [Értekezés a politikai gazdaságtanról] 1803.
[\*HYPERLINK "\"d4e252""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000024] A Say-dogma és a valóság közötti ellentmondás nyilvánvaló több közgazdász (pl. Malthus, Keynes stb.) mutattak rá, hogy a dogma naturálgazdaság esetében lehet csak igaz, ahol nincs pénz, csak cserearányok vannak.
[\*HYPERLINK "\"d4e257""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000025] Mill 1848-ban publikálta közgazdasági fõmûvét, amelynek címe: A nemzetgazdaságtan alapelvei. Munkássága során elsõsorban az indukció módszerét alkalmazta. Közgazdasági tevékenységét úgy szokták jellemezni, hogy nem a nagy felfedezések jellemzik, viszont sok kilazult téglát cserélt ki a közgazdaságtan építményében.
[\*HYPERLINK "\"d4e262""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000026] Pl. A szabadságról címû röpirata.
ÛÛA neoklasszikus közgazdaságtan

A neoklasszikus közgazdaságtan a munkaérték-elmélettel vitatkozva született meg.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e272""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000027] A gazdasági összefüggéseket a fogyasztás és a szükségletek alapján közelíti meg, és ismét a csere szabadságát helyezi elõtérbe ami a klasszikus megközelítés megújulását jelenti , innen származik az irányzat elnevezése. Ugyanakkor a gazdaság mint rendszer eredetével és fejlõdésével foglalkozó klasszikus kérdések helyett a gazdálkodó egyén, az erõforrás allokálása, a gazdálkodási célok vizsgálata került elõtérbe. “A neoklasszikus közgazdaságtan kialakulása lényegében az optimalizálási-eredmény-maximálási elv egyre szélesebb hatókörû gazdasági kiterjesztésének folyamata, egyre kifinomultabb módszereket alkalmazó megfogalmazása. A klasszikus felfogásról a neoklasszikus közgazdaságtanra váltás felfogható a politikai gazdaságtanról mint tudományági megközelítésrõl a közgazdaságtanra mint újabb, szûkebb tárgykörû tudományági koncepcióra való átállásként is” (Bekker 2000, 212). A neoklasszikus közgazdaságtan megszületését a marginalista forradalomhoz szokták kapcsolni, amikor is S. Jevons (18351882) angol, C. Menger (18401921) osztrák és L. Walras (18341910) francia közgazdászok egymástól függetlenül, az 1870-es évek elején megjelent munkáiban[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e277""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000028] egyszerre fogalmazódik meg a csökkenõ határhaszon elve. Ezeknek az elméleteknek a középpontjában a fogyasztó áll. Egy áru nem azért kétszer olyan értékes, mint egy másik, mert kétszer annyi munkamennyiség testesül meg benne (mint azt a munkaérték-elmélet állítja), hanem azért, mert a vásárlók hajlandók voltak kétszer annyit adni érte. A hasznosság tehát szubjektív kategória. Egy jószágfajta egy-egy egysége azért hasznos, mert szükségletet elégít ki. A szükséglet-kielégítés folyamata pedig telítõdési folyamat, s így a jószágkészlet mennyiségének növekedésével a jószág egy-egy egységének a hasznossága csökken. (Ez a csökkenõ hasznosság elve.) Az érték ebben az új felfogásban tehát a fogyasztó szubjektív értékítélete, amely azt fejezi ki, hogy mennyire van szükséglet-kielégítésében valamely jószágfajta egy-egy egységére ráutalva. Minél nagyobb készlet áll belõle rendelkezésre, annál kevésbé. A fogyasztó a jószágkészlet egy-egy egységétõl annyira függ, mint az utolsótól, amely a legkisebb intenzitású szükségletet elégíti ki. Tehát a fogyasztó a határhaszon szerint értékeli az adott nagyságú jószágkészlet minden egységét, s annak megfelelõ árat hajlandó adni érte a piacon.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e281""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000029] Így magyarázható tehát a csereérték a használati érték révén. A határhaszon fogalmán alapuló csereérték sokkal általánosabb, mint a költségeken nyugvó értékelmélet, mert tartalmazza mind a termelés révén tetszés szerint szaporítható, mind a nem szaporítható javak áralakulásának magyarázatát. Kiterjed a termelési tényezõk, a munka, a tõke, a föld értékének s azon át a termelési költségeknek a magyarázatára is. Így megadja nemcsak a fogyasztási cikkek, hanem a termelési tényezõk optimális allokációjának logikáját is. Vilfredo Pareto (18481923) munkásságának máig ható eredménye a Walras-féle általános egyensúlyi rendszer matematikai feltételeinek kiterjesztése. E modell egyik eleme a Pareto-optimum, a javak olyan eloszlása, amelyet az egyének maguk végeznek el választási cselekvéseikkel, és amely megfelel egy szigorú kritériumnak: ebben az optimumban az egyén csak az által juthat kedvezõbb helyzetbe, ha mástól valamit elvesz. Másként kifejezve: a jólétet növeli minden olyan cselekvés, amely a gazdaságnak legalább egy szubjektumát kedvezõbb helyzetbe hozza, de senkinek sem rontja el a helyzetét. Alfred Marshall[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e287""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000030] (18421924) rendszerezte és kiegészítette a klasszikusok gondolatait,[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e292""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000031] és ebbõl megalkotta a pénz- és árupiacok elméletét. Marshall másik közismert eredménye a “Marshall-kereszt”, amely az emelkedõ kínálatgörbe és a süllyedõ keresletgörbe diagramja, ahol is az egymást metszõ görbék eredményeként megjelenik az objektív költségekbõl és a szubjektív hasznokból az egyensúlyi ár.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e296""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000032] Marshall fontos módszertani vívmánya a ceteris paribus elv alkalmazása.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e300""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000033]
Arthur Cecil Pigou (18771959) igen sok témával foglalkozott életében: többek között a munkanélküliség problémáival, a pénz- és konjunktúraelmélettel, adó- és pénzkérdésekkel. Legfontosabb eredménye azonban a jóléti gazdaságtan megteremtése, amely kérdéskör legjelentõsebb munkája az Economics of Welfare [A jólét gazdaságtana], amelyben kimutatta az állami laissez faire határait, és elsõ ízben fogalmazta meg elméletileg, hogy mikor és miért kell az államnak beavatkoznia a gazdasági folyamatokba. A neoklasszikus közgazdaságtan képviselõi közül fontos megemlíteni még Joseph Schumpeter[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e308""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000034] (18831950) és Fridrich August von Hayek (18991992) nevét, továbbá az irányzat német képviselõi közül Johann Heinrich von Thünnent (17831850) és Fridrich Listet[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e313""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000035] (17891846).
A marxizmus

Karl Marx[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e319""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000036] (18181883) helye a közgazdasági gondolkodás történetében rendkívül ellentmondásos. Hatalmas szerepe volt a 20. század gondolkodására és történelmére, hiszen emberek milliárdjai küzdöttek életben maradásukért a magukat marxistának nevezõ országokban, s csak tízezer tonnában mérhetõ a mára kidobott marxista társadalomtudományos írások száma. Ugyanakkor életében igen kevéssé ismerték. Marx aki tudományos munkásságát mindig politikai feladatnak is tekintette filozófiai és közgazdaságtani munkássága a mind jobban kibontakozó kapitalizmus társadalmi, gazdasági viszonyainak, valamint a kapitalizmus megszüntetési, továbbá a szerinte azt törvényszerûen követõ szocialista-kommunista társadalom megteremtési lehetõségeinek elemzésére irányult. Közgazdasági elemzéseiben a munkaérték-elmélet[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e323""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000037] alapjain áll. Felfogása szerint értéket, így új értéket és értéktöbbletet is csak az emberi munka hozhat létre. A tõkések profitja (értéktöbblete) tehát a munkás által termelt és a tõkés által a termelõeszközök magántulajdona következtében ellenszolgáltatás nélkül elsajátított értékrész. (Ez az elsajátítás a kizsákmányolás.) Marx véleménye szerint a munkásosztály forradalommal dönti meg a kapitalizmust, s megteremti a szocializmust és a kommunizmust, amelyet a termelési eszközök köztulajdona, az áru- és piaci viszonyok hiánya, a központi tervezés szerinti gazdálkodás és igazságos elosztás jellemez. Marx barátja, anyagi támogatója és felfogásában követõje Friedrich Engels (18201892) volt.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e327""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000038]
[\*HYPERLINK "\"d4e272""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000027] Fel kellett oldani az értékparadoxont. Az értékparadoxon azt a problémát jelenti, hogy miért lehet kevésbé hasznos javaknak (pl. gyémántnak) igen magas áruk, míg nagyon hasznos javaknak (pl. víz, levegõ) nagyon alacsony az áruk, vagy nincs is áruk.
[\*HYPERLINK "\"d4e277""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000028] Mint késõbb kiderült, kb. harminc évvel korábban Herman Heinrich Gossen (18101858) is hasonló felismerésre jutott.
[\*HYPERLINK "\"d4e281""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000029] Ez azután megoldja az értékparadoxont, ugyanis a gyémánt azért drága, mert kevés van belõle, a határhaszna tehát magas; a vízbõl nagy mennyiség áll a fogyasztók rendelkezésére, határhaszna tehát kicsi, így az ára is.
[\*HYPERLINK "\"d4e287""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000030] Fõ mûve az 1890-ben megjelent A közgazdaságtan alapelvei. Fontos megjegyezni, hogy míg a klasszikus közgazdászok a newtoni tudományos módszereket használták, addig Marshall a darwini evolúciós szemléletmódot követte. (A jelenségeknek mint organikusan fejlõdõ dolgoknak a megközelítése elõször Millnél jelenik meg, s ezt követi Marshall.)
[\*HYPERLINK "\"d4e292""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000031] Sok tekintetben Marshalltól számítható a közgazdaságtan mint önálló diszciplína létrejötte. Marshall ugyanis egész életében azért küzdött, hogy a közgazdaságtant a történelemtõl és az erkölcstantól elkülönítve kezeljék. Ez végül is 1903-ban sikerült, amikor Cambridge-ben elõször önálló közgazdasági kurzusok indultak. Õ a cambridge-i közgazdasági iskola megalapítója.
[\*HYPERLINK "\"d4e296""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000032] Marshall szerepét a közgazdaságtan történetében több tényezõ igazolja: elõször is õ alkalmazta legvilágosabban a határelemzést, másodszor: õ alapozta meg a napjaink mikroökonómiájában is uralkodó marginalista hagyományokat, harmadszor: a 20. század legkiválóbb közgazdászait tanította (Keynes-t, Pigou-t és Joan Robinsont). (Lásd Buchholz 1998, i. m. 186. o.)
[\*HYPERLINK "\"d4e300""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000033] A ceteris paribus elv azt jelenti, hogy a komplex, egymással kölcsönhatásban álló viszonyok elemzése során csak egyetlen tényezõ megváltoztatásával elemezzük a jelenségeket. Tehát a vizsgált tényezõn kívül valamennyi hatótényezõt változatlanul hagyunk, így vizsgáljuk a jelenséget, majd lassan szélesítjük az elemzés területét, megengedve más tényezõk hatását is.
[\*HYPERLINK "\"d4e308""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000034] Schumpeter fõ mûve, A gazdasági fejlõdés elmélete 1911-ben jelent meg németül (s 1934-ben angolul). Schumpeter megállapította, hogy a piacon soha nincs egyensúly, az úttörõ vállalkozók állandóan új termékeket, technológiákat, értékesítési és beszerzési piacokat és új piacstruktúrákat (monopóliumokat) hoznak létre, vezetnek be. Azaz az innováció kiemelkedõ fontosságú a tõkés társadalomban ez viszi elõre a gazdasági fejlõdést.
[\*HYPERLINK "\"d4e313""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000035] List nézetei mindenképpen figyelmet érdemelnek, hiszen jelentõs hatással voltak Kossuth Lajosra is. List a még feudálisan széttagolt Németországban dolgozott, s munkásságának célja az volt, hogy megmutassa, miként lehetne felgyorsítani a tõkés fejlõdést Németországban. Írásai erõsen nacionalisták, a német ipar védelmét, egységes belsõ piac kialakítását szorgalmazták. A közgazdaság feladata szerinte az, hogy megmutassa, miként lehet egy nemzet termelõerõit fejleszteni. Különösen kiemeli, hogy a nemzeti érdek felette áll az egyéni érdeknek, mivel az egyének önmagukban nem gondoskodnak a késõbbi nemzedékek jólétérõl, nem lennének hajlandók áldozatot hozni annak érdekében, hogy a nemzeti termelõerõk fejlõdjenek. Ez a feladat az államhatalomra vár.
[\*HYPERLINK "\"d4e319""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000036] Fõ mûve: A tõke (Das Kapital).
[\*HYPERLINK "\"d4e323""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000037] Marx szerint Smith és Ricardo nézeteihez hasonlóan a termékek árát az elõállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg.
[\*HYPERLINK "\"d4e327""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000038] A marxizmus mai követõi közül érdemes kiemelni a massachusettsi egyetem “radikális közgazdászait”. “A »radikális« szó eredete etimologiailag a »gyökér«, »gyökeres«re vezethetõ vissza. A radikális közgazdászok, akárcsak Marx, azt gondolják, hogy a modern közgazdaságtan igazi gyökere Marx kapitalizmuselemzésére vezethetõ vissza.” (Buchholz 1998, i. m. 179. o.)
ÛÛKeynes és a keynesiánusok
Az 19231933-as világgazdasági válság megrendítette a piac önszabályozásába vetett bizalmat. Az ár- és béralakulás korántsem olyan rugalmas, mint azt a neoklasszikus elméletek vallották, s ezen merevségek miatt a túlkínálatok tartósan megmaradhatnak. Nélkülözhetetlen tehát az elégtelen kereslet növelése, ami az állam gazdasági feladata. A gazdasági egyensúly, a viszonylag teljes foglalkoztatás és a gazdasági növekedés érdekében nélkülözhetetlen az állam gazdasági tevékenysége, az aktív adó- és költségvetési politika a társadalom stabilitásának megõrzése végett. John Maynard Keynes[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e336""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000039] (18831946) közgazdasági hatása forradalminak mondható.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e340""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000040] Keynes megállapította, hogy az emberek vagyonuk egy részét mindig likvid formában tartják, részben óvatosságból, részben hogy manõverezési képességüket megtarthassák. Ez a likviditási preferencia olyan méreteket ölthet, hogy megfojtja a konjunktúrát, mert a parkoló pályán lévõ pénz miatt a kereslet elmarad, lecsökken. Az árak és a bérek viszont igen merevek sokkal merevebbek, mint ahogyan azt az ortodox elméletek állítják , így az alkalmazkodás elmarad.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e345""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000041] Az államnak tehát be kell avatkozni, be kell vetnie gazdasági súlyát, s hogy a helyzetet rendezze, az állam a beruházások megindítása végett pénzt ad kölcsön. Mára a fejlett piacgazdasági rendszerekbe számos olyan elem épült be, amely a keynesi logikának megfelelõen stabilizátorként mûködik a ciklusok ellen.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e350""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000042] Michael Kalecki (18991970) egyik legjelentõsebb eredménye, hogy sikerült magyarázatot találnia a takarékossági paradoxonra. (A takarékosság ugyanis az ortodox elmélet szerint fontos érték, mégis a nemzetgazdaság egészét bajba sodorhatja azáltal, hogy mindenki kevesebbet költ, s így a kereslet visszaesik, eladhatatlan készletek halmozódnak fel, így a termelést csökkentik, a munkásokat elbocsátják.) Megállapítja, hogy a termelés és a foglalkoztatás a piacgazdaságban döntõen az összkereslettõl függ.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e355""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000043] Kalecki felismerte, hogy a kölcsönbõl fedezett állami kiadások ugyanúgy elõsegítik az elégtelen kereslet növelését, mint a beruházások. Joan Violet Robinson[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e360""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000044] (19031983) akit Keynes és Kalecki eszméinek közérthetõ tolmácsolójának tartanak kimutatta, hogy a piacgazdaság a saját erejébõl nem képes biztosítani a teljes foglalkoztatást. Hangsúlyozta, hogy ahol a piac csõdöt mond, ott az államnak be kell avatkoznia. Többször leírta a piacgazdasági dilemmát: az egyén gazdasági szempontból szigorúan racionális viselkedése a gazdaság egésze szempontjából helytelen lehet. A racionalitás csapdáját, amely többek között a munkanélküliségben juthat kifejezésre, a piacok saját erejükbõl nem kerülhetik el. A tényleges és a lehetséges termelés közötti rést csak az állam töltheti be a kereslet (kölcsön révén finanszírozott) bõvítése útján. A következmény a konjunktúraprogramokat szolgáló állami beavatkozás és az államadósság. A keynesiánusok közül érdemes még megemlíteni Nicholas Kaldor[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e367""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000045] (1906 1986) és Wesley C. Mitchell (18741948) nevét is.
[\*HYPERLINK "\"d4e336""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000039] Fõ mûve: General Theory of Employment, Interest and Money, 1936 magyarul: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Budapest, 1965, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
[\*HYPERLINK "\"d4e340""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000040] A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete címû meghatározó munkájának központi kérdése amellyel addig a neoklasszikus közgazdaságtan nem tudott hatásosan szembenézni az aggregált termelés keresletének és kínálatának meghatározó tényezõi. E munkájában azért forradalmasította a közgazdaságtant, mert “a) az alapvetõ elméleti problémát a gazdasági aktivitás színvonalának és nem az áraknak a meghatározásában látta; b) alapvetõ elemzési módszerként a nemzeti jövedelem elemzést választotta; és c) elméletének politikai következménye a politikai és a monetáris hatóságok által megvalósítandó tudatos keresetszabályozás”. (Dean 1984, i. m. 249. o.)
[\*HYPERLINK "\"d4e345""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000041] Keynes szerint tehát nem létezik a smithi “láthatatlan kéz”, amely a magánérdekeket átalakítja társadalmi közjóvá.
[\*HYPERLINK "\"d4e350""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000042] “Az olyan automatikus stabilizátorok, mint a progresszív adózás vagy a munkanélküli segély közömbösítik a visszaesést vagy az infláció felgyorsulását. Ha a gazdaság növekedése lelassul és a jövedelmek csökkenni kezdenek, az emberek automatikusan alacsonyabb adósávba kerülnek… Amikor az alkalmazottakat elbocsátják, a munkanélküli segély segít, hogy továbbra is fogyaszthassanak, pénzt költhessenek. Amikor újra alkalmazni kezdik õket, a segélyezés leáll. Ezek a stabilizátorok a ciklussal ellenkezõ irányba hatnak és csökkentik az ingadozásokat, és ezáltal egy ország álmát õrzik.” (Buchholz 1998, i. m. 276. o.)
[\*HYPERLINK "\"d4e355""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000043] Ezt Kalecki már 1933-ban felismerte lényegében hamarabb, mint Keynes , de ezzel foglalkozó munkáját csak 1966-ban fordították le angolra.
[\*HYPERLINK "\"d4e360""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000044] Fontosabb munkái: The Economics of Imperfect Competition. [A tökéletes verseny elmélete] 1933, The Accumulation of Capital. [A tõkefelhalmozás] 1956.
[\*HYPERLINK "\"d4e367""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000045] A magyar származású, s élete vége felé (1974-ben) nemessé ütött Kaldor a közgazdaságtan igen széles témaköreivel foglalkozott, meghatározó munkái az alternatív elosztási elméletekkel foglalkoznak. Érdemes megemlíteni a Pareto-optimum értelmezését, amely szerint van értelme az egyik csoporttól elvenni valamit és azt egy másik csoportnak adni, ha ez utóbbi a rosszabb helyzetbe kerülõket a hátrányért kárpótolhatja saját nyereségébõl.
ÛÛMonetarizmus

Az 1960-as évek végén és a 70-es években újra jelentkezõ infláció és stagnálás okát nem függetlenül az olajválságtól alapvetõen a magas bérekben és az állami beavatkozásban jelölték meg a közgazdászok. Az államok eladósodása, a költségvetési deficit növekedése és a fokozódó pénzügyi zavarok csökkentették a keynesi gazdaságpolitika hatását, s egyre inkább háttérbe szorították a keynesi teóriát. A keynesi elmélet leghatásosabb bírálói a 70-es évektõl a chicagói iskola képviselõi voltak. A chicagói iskola alapvetõ közgazdasági elve a piacgazdaság liberalizálása, a csekély állami (kormányzati) gazdasági beavatkozás, az alacsony adók, a minimális költségvetés szorgalmazása, s helyette a pénzmennyiség banki szabályozásának azaz a monetáris politikának elõtérbe helyezése. Milton Friedman (1912) fáradhatatlan kritikusa Keynes nézeteinek. Alapvetõ tézise szerint, ha a kormány fokozni akarja a konjunktúrát, nem az állami kiadások növeléséhez kell folyamodni, ahogy ezt Keynes tanította. Az állam csak akkor járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez, ha növeli a forgalomban lévõ pénz mennyiségét. Hangsúlyozza, hogy amennyiben a politikusok többet kívánnak költeni, akkor ehhez vagy az adófizetõktõl, vagy a tõkepiacokon kell pénzt szerezniük, a magasabb adók viszont a pozitív konjunktúrahatást nyomban eliminálják, a magasabb államadósságok pedig kiszorítják a piacról a magán hitelfelvevõk egy részét, és így gátolják a beruházást. Az állam által nyújtott kölcsönök egyébként sem mások, mint leendõ adók. Friedman azt is hangsúlyozza, hogy az instabilitást nem a piac egyéni résztvevõi idézik elõ, hanem a politikusok, ezért véleménye szerint egyáltalán nem szabad konjunktúrapolitikát folytatni a kormánynak. Az állam dolga csak a magántulajdon definiálása, az ország védelme, a legszegényebbeknek az éhezéstõl és nyomortól való megkímélése s ez minden.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e376""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000046] Követõi közül érdemes Ronald Coase[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e380""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000047] (1910) nevét megemlíteni.
[\*HYPERLINK "\"d4e376""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000046] Friedman éppúgy el akarja törölni a gépkocsivezetõi jogosítványt, mint az iskolakötelezettséget.
[\*HYPERLINK "\"d4e380""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000047] Coase közismert eredménye a tranzakciós költségek felismerése. Véleménye szerint azért léteznek vállalatok, mert a tranzakciós költségek alacsony szinten tartása azt kívánja, hogy egyes tevékenységeket kivonjanak a piacról, s hierarchia alá rendeljék. Más munkáiban bírálja a károkozói elvet, hangsúlyozva, hogy számos környezeti hatás esetében amit a neoklasszikusok szeretnek “külsõ hatásnak” nevezni, s megoldását állami feladatnak tekinteni Coase az érintettek közötti tárgyalásos megoldás helyessége mellett érvel.
ÛÛEgyéb teoretikusok és irányzatok, újabb törekvések

Az institucionalista irányzat a 19. századra nyúlik vissza. Thornstein Bunde Veblen[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e389""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000048] (18571929) institucionalista[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e395""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000049] megközelítése alapjaiban bírálta a neoklasszikus megközelítést. Hangsúlyozza a “hivalkodó semmittevést” és a “hivalkodó fogyasztást”, amely arra való, hogy kimutassa a rangot, a vagyont.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e399""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000050] A késõbbi közgazdaságtan integrálta a “Veblen-javak” fogalmát, ami azt jelenti, hogy vannak olyan termékek, amelyeknél nem a marshalli kereslettörvény érvényesül, hanem a hivalkodó ár.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e403""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000051] A vebleni institucionalizmus legismertebb követõje John Kenneth Galbraith[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e407""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000052] (1908) munkáiban ostorozza a modern kapitalizmust és fõ prókátorait, a neoklasszikus közgazdászokat.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e414""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000053] Elveti a kereslet határhasznának marshalli elméletét; véleménye szerint a piac nem a fogyasztó szívébõl származó valódi kereslet, hanem a manipulatív hirdetõk által gerjesztett mesterséges szükségleteket tükrözi ezt nevezi függõségi hatásnak. Galbraith szerint a kormányzatnak korlátoznia kellene a magánfogyasztást, s a közösségi szolgáltatások javítására kellene fordítania az erõforrásokat. A közösségi választás elméletének képviselõi amely irányzat szülõatyja James M. Buchanan[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e419""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000054] azt hangsúlyozzák, hogy a politika tisztán gazdasági tevékenység, ezért azt közgazdasági eszközökkel és módszerekkel kell vizsgálni. Ebbe az irányzatba sorolható Mancur Olson (1932), aki a kollektív irracionalitás kérdéskörével foglalkozik.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e423""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000055] A közgazdasági irányzatok különbözõ mértékben ugyan, de elismerték (sõt esetenként szorgalmazták) az állam, a kormányzat gazdasági szerepének szükségességét. A közösségi választások irányzata mutatott elõször rá, hogy a kormányzat ennek a feladatának rendkívül ellentmondásosan tesz eleget.
Az új klasszikus makroökonómia vagy más megnevezéssel a racionális várakozások irányzata a monetáris ellenforradalom másik hulláma. A koncepció elsõ felvetõje John Muth. Az irányzat képviselõi szerint az állami, kormányzati beavatkozás csak illúzió, amely egyáltalán nem tud semmit sem megváltoztatni.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e428""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000056] Az irányzat híveinek véleménye szerint egyrészt minden piac tiszta, vagyis az árak mindig azonnal igazodnak, megszabadítva a piacot minden többlettõl vagy hiánytól. Másrészt az emberek gazdasági döntéseikben figyelembe veszik az összes elérhetõ információt, és folyamatosan korszerûsítik a gazdaságról alkotott nézeteiket és várakozásaikat. Az irányzat képviselõi, Robert Lucas és Thomas Sargeant azt állítják, hogy az államnak kevés hatalma van a piac felett. Más oldalról a kormány keynesi beavatkozása azért hatástalan, mert a szereplõk ismerik a teóriát, és már várják a kormányzati beavatkozást. Végül érdemes néhány további fontos teoretikust megemlíteni. Igen jelentõs eredmény az általános egyensúlyelmélet kidolgozása Kenneth Arrow (1921) és Gerard Debreu (1921) , a piaci szerkezetek és piaci elégtelenségek kutatása M. Allais, G. Stigler stb. , a játékelmélet közgazdasági alkalmazása Neumann János, Oscar Morgenstein , a tökéletes informáltság és a tökéletes racionalitás problémáinak kutatása. Említést érdemel az alternatív közgazdaságtan kialakulása, s azon belül az ökológiai közgazdaságtan, a vállalkozási forradalom teóriájának, valamint az etikai gazdaságtannak a megjelenése. Az elméleti fejlõdés-áttekintések során természetesen mindig találkozunk olyan fontos teoretikusokkal, akik nem sorolhatók be a különbözõ irányzatokba. Ide tartozik pl. Wassily Leontief (1906), az input-output analízis kidolgozója. Meg kell említenünk azokat is, akik az egyes fõirányzatok összeegyeztetésével foglalkoznak, többek között Paul Anthony Samuelson[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e437""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000057] teoretikus (1915) és James Tobin[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e442""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000058] (1918), õk a klasszikus és a keynesi eszmék összeegyeztetésével alakítottak ki saját teóriarendszert.
[\*HYPERLINK "\"d4e389""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000048] Szerinte nem létezik egyensúly, a gazdaság állandóan változik. 1899-ben megjelent munkája, A dologtalan osztály elmélete amelynek alcíme: Gazdasági tanulmány az intézményekrõl a neoklasszikus teóriák széles körû bírálatát adja. Tévhitnek bélyegzi azt a neoklasszikus feltételezést, hogy a fogyasztó külön-külön mérlegeli a megvásárolandó termék hasznát és költségeit. Veblen szerint az egyének más egyénekhez mérik magukat, azt mérlegelik, mások mit szólnak fogyasztásukhoz: antropológiai elemzések alapján a “rivalizálási hajlamot” hangsúlyozza mint a fogyasztásban alapvetõ szerepet játszó tényezõt.
[\*HYPERLINK "\"d4e395""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000049] Veblennél ösztönszerû a munkálkodási kényszer, a tudásvágy vagy a túlélési ösztön. Ezek az ösztönzõk az institúciók korlátai között mûködnek. Az institúciók az anyagi körülményekre való rögzült reagálások útjában állnak a változásoknak. (Innen származik az institucionalista elnevezés.)
[\*HYPERLINK "\"d4e399""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000050] Veblen véleménye szerint a termelõk tisztában vannak vele, hogy a fogyasztókat az irigység és a fitogtatási kényszer hajtja, így az üzletemberek többet foglalkoznak azzal, hogyan tudnák növelni termékeik elvárt hivalkodó árát, mintsem azzal, hogyan tudnák tökéletesíteni magát a termelést.
[\*HYPERLINK "\"d4e403""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000051] Azaz e javak keresletét a hasznosság és az az ár határozza meg, amirõl a fogyasztók azt hiszik, hogy mások azt gondolják, õk ennyit fizettek érte; ez az elvárt hivalkodó ár. (Pl. ha a “Gucci” retikülök piaci ára esni kezd, és ezáltal már bármely üzletben megvásárolhatók lesznek, akkor hamarosan kevesebbet fognak belõlük eladni. Ugyanis a táskák elvesztik “vebleni vonzerejüket”. Lásd Buchholz 1998, i. m. 224. o.)
[\*HYPERLINK "\"d4e407""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000052] Galbraith három meghatározó könyve: A bõség társadalma (1958), Az új ipari állam (1967), és a Közgazdaságtan és a társadalmi cél (1973).
[\*HYPERLINK "\"d4e414""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000053] Alapvetõ kérdése, hogy a mamutvállalatok korában hogyan lehet hinni a smithi tökéletes versenyben, hogyan lehet hinni a fogyasztói szuverenitásban, ha a nagyvállalatok reklámokkal formálják a fogyasztói szokásokat?
[\*HYPERLINK "\"d4e419""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000054] Buchanan szerint a politikusi retorika éles ellentétben van a szavazási jegyzõkönyvekkel. Úgy szónokolnak, mint komoly államférfiak és úgy szavaznak, mint a menyét. Szerinte a politikai berendezkedés táplálja a költségvetési hiányt. A képviselõk igyekeznek választóik kedvébe járni: ez bõkezû költségvetési költekezést és alacsony adókat eredményez, majd költségvetési hiányhoz vezet. A képviselõk választóik jelenlegi jólétét hangsúlyozzák, miközben unokáik boldogulását veszélyeztetik. G. Tullock és W. A. Niskanen Jr. alapos elemzést végez a hivatalokról. Megállapítják, hogy a bürokraták az üzletemberekhez hasonlóan önérdeket követnek. Nem üzleti hasznukat maximalizálják, hanem olyan tényezõket igyekeznek a lehetõ legnagyobb mértékben kihasználni, mint a fizetés, a mellékjövedelmek, a hatalom, a presztízs, a nyugállományba vonulás utáni lehetõségek stb. Más oldalról a hivatalok nem egyebek, mint büdzsémaximalizáló szervezetek.
[\*HYPERLINK "\"d4e423""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000055] Olson szerint a társadalmi hatékonyság alapjait kikezdik a speciális érdekcsoportok (szakszervezetek, klubok, társaságok, vállalatok, lobbyk). Az erõsen motivált érdekcsoportok eltapossák a fogyasztók érdekeit. A hosszú távon stabil társadalmak lassabban fejlõdnek, mint a viszonylag újabbak, mivel a régi stabil társadalmakban igen nagy számban vannak jelen a gazdaság fejlõdését akadályozó speciális érdekcsoportok.
[\*HYPERLINK "\"d4e428""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000056] Érdemes végigtekinteni a különbözõ közgazdasági irányzatok véleményén a kormányzati beavatkozást illetõen. A merkantilisták szerint a kormánynak segítenie kell a gazdaságot, a fiziokraták szerint pedig nem. Smith és a klasszikusok szerint általában kárt okoz az állami beavatkozás. A keynesiánusok azt állították, hogy a kormányzati beavatkozás használ, a monetaristák szerint használhat, de általában kárt okoz. A közösségi választás hívei szerint a leggyakrabban árt, és a racionális várakozások irányzata szerint pedig csak illúzió, azaz hatástalan.
[\*HYPERLINK "\"d4e437""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000057] Samuelson munkássága igen széles körû, legismertebb munkája, az Economics [Közgazdaságtan] elõször 1948-ban jelent meg, de a szerzõ rendszeresen átdolgozta, beépítve a közgazdaságtan újabb vívmányait (1985 óta az átdolgozásokban William Nordhaus is közremûködik).
[\*HYPERLINK "\"d4e442""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000058] Tobin legismertebb eredménye a Harry Markowitzcal kidolgozott portfolió-elmélet, amely azt kutatja, hogy a befektetõ hogyan osztja meg vagyonát az egyes lehetõségek (pénz, értékpapír, részvény, földbirtok, gép stb.) között, s ez hogyan befolyásolja a lehetséges beruházásokat.
ÛÛBefejezésül

A teóriák rendszerezése természetesen annál könnyebb, minél nagyobb történelmi távlatból tekintünk azokra. Más oldalról az is sok tekintetben szubjektív, hogy egy-egy teoretikus munkásságából mit emelünk ki. A fejezetben bemutatott áttekintés egy leegyszerûsített elmélettörténeti képet igyekezett felvázolni. Befejezésül fontos észrevenni, hogy a közgazdaságtan fejlõdése szoros összefüggésben volt és van a társadalmi, gazdasági fejlõdéssel. Smith és a klasszikusok a kialakulóban lévõ kapitalizmust elemzik. Marshall és a neoklasszikusok az érett szabadversenyes kapitalizmus idõszakában alkották meg teóriájukat, Keynes és követõi pedig a válságban lévõ kapitalizmus problémáira igyekeztek választ keresni. A 19. század második felének közgazdászai pedig a globalizálódó és regionálisan integrálódó kapitalista gazdaságának, a jóléti állam éledésének és haldoklásának kérdéseivel szembesülnek. Minden jelentõs elmélet és teoretikus korának problémáira keresi a választ. Ne felejtsük el azt sem, hogy mint arról már volt szó a közgazdaságtan igen fiatal tudomány, lényegében a 19. századig a filozófia egyik ága, s a 20. századig nem is közgazdaságtannak, hanem politikai gazdaságtannak nevezték. A közgazdaságtan professzionalizálódása csak a 20. század közepén veszi kezdetét.[\*HYPERLINK "\"ftn.d4e452""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000059]
Végül is a napjainkra kialakult közgazdaságtant Dean így jellemzi: “a második világháború utáni idõszakban a közgazdasági doktrínák fõ vonala: a marginalista forradalomból kinövõ mikroökonómia és a keynesi forradalomból kialakuló makroökonómia sajátos keveréke” (Dean 1984, 285). Buchholz pedig ezt írja: “Keynesnek köszönhetõen ma már mindannyian keynesiánusok vagyunk. Friedmannak köszönhetõen pedig mindannyian monetaristák lettünk. És egyben mindannyian eklektikusak vagyunk, hála turbulens világunknak” (Buchholz 1998, 306).

[\*HYPERLINK "\"d4e452""\*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b02000000010000000303000000000000c0000000000000460000030000006c2000ffffadde00000000000000000000000000000000000000000000000059] Dean (Dean 1984, i. m. 281. o.) mutat rá arra, hogy Angliában a második világháború alatt a közgazdászok mint közgazdászok vonultak be a kormányzati hivatalokba, hogy ott aktív szerepet vállaljanak a háborús gazdaság irányításában.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/1 10.16-2 18. század 3. óra 5. előadás 5.előadás anglia atom atombomba babits bácsó sándor balzac életmód épszerk 5 fogyasztói földtudomány gazdasági jog gazdinfo gazdpol gyakorlat 1 halál informatika ismertető jogi kérdések és válaszok kik költségszámítás kőzetlemezek különleges épületszerkezetek lemezszegélyek lengyel ferenc logika máté eörs matek montázs munkaerőpiac művészettörténet neveléstörténet őstörténet pénzügy political science pszichó stilisztika szervetlen szili szintay szupra topográfia vállalati pénzügyek viszonyszám