Éghajlattan 5.

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiÉghajlattanJegyzetekÉghajlattan 5.

FQbb éghajlati övek Köppen osztályozása alapján

A hQmérséklet és a csapadék havi és évi átlagértékeibQl, éven belüli szokásos eloszlásából indult ki.
5 éghajlati fQövet különített el, ezeket tovább osztotta 11 alapvetQ éghajlati típusra.
Felosztásának elQnye, hogy az éghajlati típusokat számszerqen rögzített kritériumok alapján alkotta meg, s a figyelembe vett éghajlati tényezQk kapcsolatba hozhatók a hQ- és vízháztartás alakulásával.


Trópusi, egész évben csapadékos éghajlat

Az évi középhQmérséklet magas, legtöbb helyen 25-26°C.
Egy éven belül alig mutatkozik ingás, a legmelegebb és a leghidegebb hónap középhQmérsékletének különbsége 2-3°C.
A hQmérséklet évi menete kettQs maximumot mutat.
A napi hQmérséklet ingás 8-12°C.
A csapadék bQséges, 2000-4000 mm között változik, s közel egyenletesen oszlik el az egész évben, általában évi 230-240 csapadékos nappal kell számolni.
A bQséges csapadék és a magas hQmérséklet rendkívül buja vegetációt eredményez, az 50 méter magasságot is elérQ többszintes trópusi QserdQt.
A kiegyenlített klíma miatt nincs nyugalmi periódusa a vegetációnak, egyazon növényen egyszerre van virág és termés is.

Szavanna éghajlat

A belsQ trópusi konvergencia zónától (ITCZ, termikus egyenlítQ) távolodva a hQmérséklet már határozottabb évi menetet mutat.
A legmelegebb és leghidegebb hónap különbsége havi középhQm.-ben eléri a 6-12°C-ot.
Ezen a vidékén a nagy napmagasság idQszakában ugyanolyan kiadós esQk hullanak, mint a trópusi QserdQk övében, de az alacsony napállás idején kifejezetten szárazság uralkodik, amely közeledve a szubtrópusi magasnyomású övhöz (TérítQk környékén) egyre tovább tart, végül félsivatagos, sivatagos klímát eredményez.
Érdekes sajátossága a szavanna övnek, hogy a legmelegebb hónap megelQzi a legmagasabb napállást, mivel a csapadékos idQszakban a megnövekedett felhQzet jelentQsen csökkenti a besugárzást.
Három évszak különíthetQ el: a hqvös száraz évszak az alacsony napállásnál, a meleg száraz évszak az esQs évszak elQtt és az esQs évszak; amely egyúttal meleg évszak is.

Trópusi monszun klíma

A szavanna éghajlattól elsQsorban a lényegesen nagyobb csapadékban tér el.
Azokon a területeken alakul ki, ahol nagy hegyvonulatok elzárják az óceán felQl érkezQ nedves légtömegek útját, azokat felemelkedésre, felhQ- és csapadékképzQdésre kényszerítve.
Ezek a vidékek a Föld legcsapadékosabb területei, ahol az éves csapadék rövid idQ, egy-két hónap alatt lehullik.
A három évszak ezeken a területeken is elkülönül.

Mérsékelten meleg, télen száraz éghajlat

A trópusi szélességek magasabban fekvQ területein alakul ki.
A magas napállás idQszakában a magas hQmérséklethez monszunális jellegq csapadék társul, amely elegendQ ahhoz, hogy szavanna jellegq növényzet alakuljon ki.
Az alacsony napállás idQszaka hidegebb és csapadékmentes.

Az évszakos irányváltást mutató szeleket, ha az eltérQ szélirányok között legalább 120 fokos különbség van, monszunnak nevezzük.

Mediterrán éghajlat

Általános jellemzQje a meleg nyár, az enyhe fagymentes tél.
A csapadék télen hullik, míg a nyár szinte teljesen száraz.
A csapadék és a hQmérséklet évi járása ellentétes.
Mediterrán éghajlat a 30-45° földrajzi szélességen viszonylag keskeny sávban található.

Meleg kontinentális éghajlat

Szóhasználatunkban ezt a típust nevezzük mérsékelt éghajlatnak.
A hQmérséklet határozott évi menetet mutat.
A csapadék az év folyamán közel egyenletesen oszlik el, de a nyári félév csapadékosabb.
A legmelegebb hónap középhQmérséklete meghaladja a 18 °C-ot, sQt egyes területein még a 22 °C -t is, ugyanakkor a leghidegebb hónap középhQmérséklete nem csökken -3 °C alá.
Európa nagy része, s hazánk is ebbe az övbe tartozik.
A hQmérséklet ingásának megfelelQen kontinentális és maritim jellegq övezetre osztható fel.

Kontinentális hideg éghajlat

Az egész Földön ezeken a területeken figyelhetQ meg a legnagyobb éves hQmérsékletingás.
Ezt a területet nevezhetjük a tipikus kontinentális éghajlat területének.
A leghidegebb hónap középhQmérséklete jóval -3°C alá esik, ugyanakkor a nyári napi maximumok meghaladják a 30°C-ot.
A csapadék jelentQs része már hó formájában hull erre a területre.

Tundra éghajlat

Ezen a területen az alacsony besugárzás miatt nincs nyár.
A legmelegebb hónap középhQmérséklete nem éri el a +10°C-ot.
A kontinentális hideg éghajlattól távolodva az erdQk fokozatosan eltqnnek, s csak alacsony füvek, zuzmó borítja ezeket a területeket.
A vegetációs idQszak rövid és hideg.
A talaj csak vékony rétegben olvad fel, az év nagyobb részében fagyott és hóval borított.

Sarkvidéki éghajlat

Legfontosabb jellemzQje, hogy a legmelegebb hónap középhQmérséklete sem emelkedik fagypont fölé.
Itt már nincs növénytakaró.


Magyarország éghajlata

Északi szélesség: 45° 45  48° 35
Keleti hosszúság: 16° 5  22° 55
Kiegyenlítettség

200 m-es tengerszint feletti ma ^br
v
x
È
Ì

,.0BDFŒŽÞàâ- -:-<->-L!N!†!ˆ!Š!š%œ%Ô%Ö%Ø%(’(°(²(´(´+¶+Ü+Þ+à+Ü,Þ,à,

--.:ª;®;Ö;Ø;¨>¬>®>öïëäëäÜ×äëÜäëäëÜäëäëÜäëäÍëÜäëäëÜäëäëÜäëäëÜäëäëÜäëäëÉ¿¸±¯±É§É±É£h>J"h ^¾h ^¾5U

h ^¾h ^¾

h ^¾5>*h ^¾h ^¾5>*h ^¾hŽ{hŽ{6] hŽ{>*hŽ{hŽ{>*

hŽ{hŽ{hŽ{

hŽ{5>*hŽ{hŽ{5>*?`b0 â t
v
x
Ê
Ì
:


„
È
ú
.0,ÖHÂúúòòòéúúúáááááááúúúÙÙÙÙÙú
&
FgdŽ{
&
FgdŽ{„h^„hgdŽ{
&
FgdŽ{gdŽ{Š^ýDFÞD(ŒŽàâ^š - -<->-¸-2 š L!N!ˆ!Š!úúòòòòúúúêêêúâúúúÚÚÚÚúúú
&
F gdŽ{
&
FgdŽ{
&
FgdŽ{
&
FgdŽ{gdŽ{Š!

"f"#t$â$š%œ%Ö%Ø%Š& '
((’(²(´(*)¦)´*+´+¶+Þ+à+¤,÷÷÷÷÷÷òòòêêêêòòòâââââòòòÚ
&
F
gdŽ{
&
F
gdŽ{
&
F gdŽ{gdŽ{
&
FgdŽ{¤,Ü,Þ,à, --X-ž-À-Â-.:t:Ì:Î:¬;®;Ö;Ø;J=¶=ü=ª>¬>®>ö>÷òòííííííííííííííåÜÔÔííÏgd>J"
&
F
gd ^¾„Ä`„Ägd ^¾
&
F

gd ^¾gd ^¾gdŽ{
&
F
gdŽ{gasság alatti síkság
ország területének több mint fele
400 m-nél magasabb hegység 2%-nyi terület

OROGRAFIKUS (domborzati) TÉNYEZPK KIEGYENLÍTETTSÉGE ELLENÉRE NEM HATÁSTALANOK AZ ORSZÁG ÉGHAJLAT ALAKÍTÁSÁBAN!

Korábbi besorolások

Trewartha  D. Hqvös mérsékelt égh. (1937. Trewartha éghajlatosztályozása: kevésbé kötQdik számértékekhez, mint Köppen rendszere, jobban tekintetbe veszi a növ. földrajzi adottságokat)
D. 1. Kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal
Szoláris éghajlat  mérsékelt égöv
Ariditási index alapján száraz-nedves területek választóvonala körüli átmeneti terület


Besugárzás területi alakulása függ:

1. Földrajzi szélesség
2. FelhQzet

Területi eloszlás
4300-4600 MJ/m2

Min.: Északi-középhegység
(- 4200 MJ/m2)

Max.: Tiszántúl közepe,
ill. Alföld DK-i csücske
(5000 MJ/m2-hez közeli)






Besugárzás idQbeli változása

Leggazdagabb idQszak: júliusban a rövidebb nappalok ellenére
(felhQzet hatás  június Medárd)

Legszegényebb idQszak: december
(borultság és rövid nappalok miatt)

Eddigi hazai rekordok

Évi napfénytartam maximuma
Békéscsaba: 2501 óra (2003-ban)

Évi napfénytartam minimuma
Sopron 1398 óra (1972-ben)

Napfénytartam idQbeli alakulása

Tényleges napfénytartam  45-48%
Nyári érték: 55-65%
Téli érték: 15-20%
Orografikus hatás  a hegycsúcsok kb. 10%-kal naposabbak télen, nyáron ennyivel borultabbak.

FelhQzet (borultság)

Legderültebb idQszak: augusztus vége
Legborultabb: december

LéghQmérséklet területi alakulása  zonalitás!

Évi közép: 10°C
Legmelegebb: D-, DK-i országrész 11°C felett
Leghidegebb: Északi- középhg. 6-8°C

IdQbeli alakulás (KNY-i és ÉD-i zonalitás alakulása)

Leghidegebb hónap: január
Átlag: -1 - -2 °C
SzélsQségek: Hegységek és az Alföld(-3 - -4°C)
A legmelegebb hónap: július
Változékonyság: 19-22°C között
ÉD-i és KNY-i meghat.; zonalitás

HQmérséklet évi ingása

Kontinentalitás mértéke (tjúl  tjan)
Óceáni területek felett kisebb
Szárazföldeknél magasabb
(Abszolút hQingás maximuma: 75,1°C; Baja)
HQmérsékleti rekordok

Abszolút minimum: -35°C Miskolc (Görömbölytapolca 1940. febr.16.)
Abszolút maximum: 41,9°C (Kiskunhalas 2007. júl.20.)
Legalacsonyabb évi középhQm.: 4,2°C (KékestetQ 1988)
Legmagasabb évi középhQm.: 13,3°C (Bp. 2007)
Balaton-víz legmagasabb hQm.: 31°C (2006. júl.28.)

Légnedvesség

Télen  nincs területi változékonyság
Nyáron  45-55% Szárazabb: Alföld
Nedvesebb: a középhegységek

Hazai rekord

Eddig mért legalacsonyabb relatív légnedv.: 3%
(KékestetQ 1994. dec. 2.)

Szélviszonyok I.

Általános cirkuláció - nyugati szelek (5 km felett uralkodó)
relatív gyakoriság: 15-35%

SzélerQsség II.

(évi átlag):
2,5-3 m/s közepesen szeles ország

Rekordok

Legnagyobb becsült széllökés: 87-103 m/s=Tornádó (Bia  Bp. alatt- 1924. jún.13.)
Legnagyobb regisztrált széllökés: 44,5 m/s (Szarvas 1988.aug.3.)


Csapadék területi meghatározói:

1. tengertávolság
2. tengerszint feletti magasság

Tájankénti változékonyság ÁTLAG 600-700 mm/év
Min.: Hortobágy és Körös-Tisza szög 400-480 mm/év
Max.: Alpokalja 900 mm/év feletti (2-szeres eltérés)







IdQbeli változékonyság

2 maximum helyq
FQmaximum: május - július között
Okai: magas légnedvesség
 Atlanti óceán felQl érkezQ légtömegek
konvektív záporok
Másodmaximum: Qsszel
Ok: mediterrán térség megerQsödQ ciklonjainak haladási irányába esünk
Minimum: január-február
Ok: hideg levegQ, nedvesség tartalma kicsi

Változékonyság!!! Kontinentalitás&

ÉvrQl-évre szeszélyesen változik
Legcsapadékosabb évben akár 3x-os is lehet
pl. Alföld közepe  290-320 mm;
KQszegi hegység - 1200-1400 mm
Évi változása is bizonytalan
Havi összeg lehet 0 mm, vagy 300 mm (nyáron)
Leghosszabb csapadékmentes idQszak: 52 nap (Gyula, 1897)

Rekodok:
Évi max.: 1510 mm (KQszeg, 1937)
Évi min.: 203 mm (Szeged 2003)
Havi maximum: DobogókQ 444 mm (1958. jún.)
Napi max. 260 mm (Dad  Vértes- 1953. jún.9.)
60 perces max.: 120 mm (Heves 1988 aug.23.)
Legkevesebb éves csap. nap: 49 (Balmazújváros 1983)
Legtöbb éves csap. nap: 206 (Csenger 1970)

Csapadékos napok száma
120-160 nap/év  minden harmadik nap
Eloszlása nem egyenletes
Legtöbb csapadékos nap Qsz végén és tél elején várható
Nyáron kevesebb alkalommal több
Télen és Qsszel többször kevesebb csapadék várható
Mintegy 25-40 zivataros nap/év

Hóviszonyok
Síkvidéken csapadék 10-15%-a (50-100 mm)
Dombvidéken 20-25% (150 mm felett)
Hótakarós napok száma átlagosan 30-50 nap/év
(hegységekben 100nap/év feletti)
Átlagos maximális hó-vastagság: kb. 15-40 cm
(középhegységek 50 cm feletti) 6 cm/100m növekedés
Max. vastagság: 146 cm (1963. febr.21.)
Hótakarós rekordok
Max. hótakarós nap: 154 (1943/44)
Helye: KékestetQ

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

12 2. előadás 3. óra 5. előadás 7. gyakorlat adatbázis barta ferenc beadandó bio biogeográfia dhm dm épülettervezés 4 eupol finance frazer frei otto halál juhász képlékenyalakítás kéregedzés kidolgozott tétel kis jános kollokvium log mágia másabb médiakutatás monopólium munkaerő nemzetközi gazdaságtan neveléslélektan operációs rendszerek órai jegyzet reklámelmélet reklámjog rugó szemiotika szerves kémia szigetelés szigorlat szimbólum tanulás tanulás és kutatásmódszertan társadalom történet tb nemzetközi várak erődök vizsga feladatsor vizsgakérdés white