Az euró bevezetésének makrogazdasági feltételredszere

Országok listájaHungaryPannon EgyetemBölcsészettudományi KarNemzetközi tanulmányokNemzetközi GazdaságtanJegyzetekAz euró bevezetésének makrogazdasági feltételredszere

Az euró bevezetésének makrogazdasági feltételredszere


Az euró elQnyei:
jó esélyt ad a magyar gazdaság felzárkózásának dinamizálására


Az euróbevezetés szempontjából kedvezQ tényezQk:
a csatlakozók mára magas fokú integráltságot értek el az unióval, ami jó alap az euró bevezetésére

A középtávú makrogazdasági program az alábbi célrendszerre épülhet:

Stratégiai cél: felzárkózás. A foglalkoztatottsági és a termelékenységi lemaradás felszámolása.

Hosszú távú cél: alacsony állami adósságráta és az árstabilitás (felzárkózó gazdaságunk szerkezeti jellemzQivel indokolható optimális , egyensúlyi infláció) fenntartása a minél magasabb, tartós növekedés megalapozására.

Középtávú cél: az árstabilitás elérése (amelyre hazánknak a magasabb növekedés elérése érdekében - az EU-tól függetlenül is  szüksége van), és az ennek hátterét, valamint a gazdaság növekedését egyaránt támogató fiskális konszolidáció.

Rövid távú cél: a költségvetési kiigazítási program sikeres keresztülvitele a külsQ finanszírozási korlát és az inflációs cél teljesítése érdekében.


Az euró bevezetése segítheti a felzárkózást, de csak akkor, ha a csatlakozási kritériumok teljesítése nem jár a hosszú távú egyensúlyi makropályától való olyan mértékq eltávolodással, amelynek korrekciója az euróövezeten belül nehéz és költséges (inflációs különbséggel és növekedési veszteséggel oldható meg), s hosszabb idQszakon keresztül is megakadályozza a közös valutához társítható elQnyök kibontakozását. Az átmeneti (idQzített) költségvetési kiadás-visszafogás kerülendQ, a megfelelQ költségvetési strukturális átalakítások keresztülvitele alapvetQ fontosságú gazdaságunk fenntartható, minél magasabb szintq fejlQdési pályára állításához. A fiskális konszolidáció sikere az államháztartás szerkezeti átalakulásán múlik.
A rövid távú szemlélet kerülendQ, a magyar társadalom-gazdaság hosszú távú céljait kell figyelembe venni.
Az optimális euróbevezetési idQpontnak azt tekinthetjük, amely mellett hosszú távon a legdinamikusabb és nagyobb kilengésektQl mentes felzárkózási pályát lehet elérni.

A fiskális politika hitelességének növelését szolgálhatná a jövQbeni hitelességi válságok elkerülését garantáló szabályok és intézményi biztosítékok kialakítása. A fiskális fegyelem tartós megteremtését szolgálná egy belsQ stabilitási és növekedési szabályrendszer (fiskális politikai viselkedési kódex), vagy esetleg egy független fiskális tanács létrehozása.

Az euró majdani bevezetésének sikeressége alapvetQen függ a gazdaság mikroszerkezetében beinduló változásoktól, az azokat ösztönzQ gazdaságpolitikai lépésektQl.

A felzárkózás alapfeltétele az aktivitás és a foglalkoztatottság kimozdítása a mai szintrQl. Ez azonban csak hosszabb távon lehetséges. Az oktatásban középpontba kellene állítani az átalakulás és felzárkózás munkaerQigényét. Ösztönözni kellene a vállalati szektor átképzési, továbbképzési kiadásait.
Hazánkban további bérkonvergencia csak a termelékenység növekedésével összhangban valósulhat meg. Ugyanis nálunk a többi uniós tagországgal megfigyelhetQ tendenciával ellentétesen jobban njlp’ t

`
a
c
d
r
Ã
Ä
Å
Ô
æ

(
*
,
F
Ö $TV\n.02´h†¢ ^ ` ~ Fæ `¼Ê jl„òöìèàèàèÜÔÅÔܽ¹Ü¹½¹µ¹µ­µ¥µ­µ¡µ¡µ¡µ¡™¡™¡™¡™¡•¡‘¡™‰™•‰•‰•h1o‘hHgô5h1o‘hHgôh1o‘hÑQ5hÑQh1o‘hõ35h1o‘hõ3>*hõ3hqL²h1o‘hqL²>*jh1o‘h!\0J5Uh1o‘h!\5h!\h1o‘h€S5h€Sh1o‘hm¢56h1o‘h€S566lnp’ t

c
d
Ä
Å
*
,
246è¼÷õííâíííâíííâí×Ï×Ï×ÇÇÇÇ $a$gdÑQ $a$gdõ3
$
&
Fa$gdõ3
$
&
Fa$gdqL² $a$gdqL² $a$gd1o‘†=¾>Ø>ýýý¼èê.0ˆ+ +À1Â1ˆ4Š4–9¢<¤<¦<¨<ª<¬<®<†=¼>¾>Â>Ä>È>Ê>÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷õóóóóó $a$gdÑQòRÄ&‚äbÀÆ,.0hæ@ˆ *++ +$+R+60¾1À1Â12†4ˆ4Þ5t6”9–9*< <¢<¬<†=ˆ=¼>¾>À>Ä>Æ>Ê>Ì>Ð>Ò>Ø>Ú>÷ó÷ó÷ó÷óïóëçßëÛ×Õ×Û×ëÍëÉçÛÅÉÅÁ½¹Á¹µ¹µÁ«§£›£›£›£›£ÁjhbJUhbJh7'
jh7'
0JUhâ}Éh½Y¯h­rÄhý!Ch•Céh”5h”5hš‹5Uh¡[¼hlPµh”5h/Ù5h/Ùhš‹h1o‘hHgôh1o‘hHgô52Qttek a reálbérek a termelékenységnél, és jelenleg magasabbak a bérek, mint azt a termelékenység indokolná. Ez gazdasági versenyhátrányt okoz.

A termelékenység növelése is a felzárkózás nagyon fontos tényezQje. Megvizsgálva az európai országokat, azokban mindenütt dinamizálódott a fejlQdés, ahol a kutatás-fejlesztés-intenzív ágazatokat fejlesztették. A fejlett technológiák elterjedésének EU-szintq támogatása elQsegítheti az új tagok felzárkózásának felgyorsulását és az unió fejlQdését egyaránt. Ennek a hátterét nemzeti politikákkal meg kell teremteni. Hazánkban probléma, hogy az uniós átlagnál sokkal kevésbé alkalmazzák vállalkozásaink a K+F eredményeit, különösen ha leszámítjuk a külföldi tulajdonú cégeket. Sajnos egyenlQre a kutatási eredmények közreadása terén is van elmaradásunk. A vállalkozások körében ösztönözni kellene az innovációt, a kutatási és fejlesztési kiadások növelését. Valamint kötelezni kellene Qket az eredmények közreadására (pl interneten, folyóiratokban).

A termelékenység-növelési stratégiától függ a hosszabb távú felzárkózási makropálya dinamikája. A termelékenységet tekintve a kormány közvetlenül csupán a közigazgatás és a kormányzati szektor hatékonyságának a növelését érheti el, ami nem kevés. Ezen túl, közvetetten, nagyon sok szálon meghatározó a kormányzat politikája a termelékenység alakulására.

A költségvetési kiigazítási program sikeres keresztülviteléhez fontos, hogy a kormány tartsa magát a kitqzött célokhoz. Ekkor a monetáris politikával összhangban sikeres lehet a megvalósítása, bár 2009 és 2010-re nQnek a megvalósítás kockázatai. A sikeresen kiigazító országokat megvizsgálva összességében a deficitet  magasabb szintrQl  jobban csökkentQ, kevésbé fejlett tagországok sikeresebbnek bizonyultak a növekedési potenciál megerQsítésében. Ebben valószínqleg az játszott szerepet, hogy az államháztartás fenntarthatatlan helyzetének a korrekciója bizalomteremtQ hatású volt, ami megmutatkozott a kamatkiadások jelentQs csökkenésében.
Az euróövezeti csatlakozáshoz vezetQ fiskális kiigazítások esetében számos országban a nem-keynesi hatások domináltak. A sikeres országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a deficitvisszafogás akkor nem jár növekedési áldozattal (recesszióval illetve a növekedési ütem visszaesésével), ha az eszközök megválasztásakor a hangsúly a költségvetés kínálati oldalt érintQ hatásaira helyezQdik&






A hosszú távú egyensúlyi felzárkózási pályát elérve már egyértelmqen érdekelt hazánk az euró bevezetésében.
Neményi Judit  Petschnig Mária Zita: Az euró bevezetésének makrogazdasági feltételrendszere és kilátásai Magyarországon, Pénzügykutató Rt, 2004 alapján

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1eloadas 2010 5. előadás a1 adó ady aggregált kereslet aldous huxley altér ásvány- és kőzettan atkinson deriválás direkt egyéb fazekas gábor fogalomtár fogyasztói gazdmatek idegenforgalom kaffka kibernetika kiselőadás környezettechnikai műveletek és gépek kötelmi jog közig közpolitika kutatásmódszertan különleges épszerk lévi-strauss nemzetközi marketing növényélettan oecd oprendszerek paulovics pcd reklámjog stat1 szociálpszichológia szociológia tétel szövegszerkesztés társadalom történet tb nemzetközi természetvédelem tolsztoj tőzsde vázlat védelem védett területek vizsga feladatsor vizsgatételek