Előadásvázlat a tanártól

Országok listájaHungaryKodolányi János FőiskolaKommunikáció és médiatudománySzociológiaElőadásvázlat a tanártól

Teljesítés

Írásbeli  négy esszé kérdés
Andorka Rudolf (Spéder Zsolt)
Bevezetés a szociológiába
61 kérdés az Intrán

1.óra

Társadalomfelfogás a 19. században

Unilineáris
EgyenlQtlen
Westernizáció
Finalista
Westernizáció

ElQfutárok
Jean-Jaques Rousseau (1712-1778)
Condorcet (1743-1794)
Francois Fourier (1772-1837)
Thomas Hobbes (1588-1679)
Thomas More (Morus) (1477-1535)
Tommaso Campanella (1568-1639)
Giambattista Vico (1668-1744)
Thomas Hobbes Leviathan
Természeti állapot
Ember ember ellen
Kaotikus viszonyok
Önérdek (akár ölni is lehet)
FQ motiváció a javak megszerzése
Nincs semmilyen integráló erQ, mely ennek útját állná
Racionális felismerés vezeti az embert a rendet biztosító hatalomhoz
Társadalmi szerzQdés

Thomas Hobbes (1588-1679)

Társadalmi állapot
Lemondanak a felek a természetadta jogaikról
Ezen jogaikkal felruházzák az uralkodót  szuverenitás
Abszolút hatalom  kiszolgáltatottság
A szuverenitás mindent megtehet, mert ha kétségbe vonom, akkor az egész szerzQdést vonom kétségbe
A természetjognak nem lehet hatalmi funkciója, mert örökre lemondtak róla, s akkor a szuverenitást kérdQjelezné meg

John Locke (1632-1704)

Fel van ruházva a szuverén a szerzQdésben jogokkal: kétféle jogosultság
Testi épséghez való jog
Magántulajdonhoz való jog
Ezek a természetjogi alapok
Ezek megszegése esetén jogos az ellenállás

Jean-Jacques Rousseau
(1712-1778)
Boldog aranykor, a magántulajdon az elfajzás, a társadalmi állapot
Népszuverenitás: a szerzQdést a társadalom tagjai saját magukkal kötötték meg
A hatalom gyakorlásával csak megbíznak valakit
Bármikor leváltható
Természetjog: az ember természetébQl fakadó alapvetQ eszmények, változatlan
Nem képzelhetQ le tértQl és idQtQl függetlenül
Ha megelQzi a pozitív jogot, akkor az minek?


Condorcet (1743-1794)
A jakobinus diktatúra áldozata
arisztokrata
FejlQdés:
nem puszta egymásutániság, hanem adott cél, melynek elérésére törekszik az emberiség
Törvényszerqség: oksági tv.-ek, a fejlQdés is tv.-szerqség,
A politikai filozófia segítségével felgyorsítható a haladás, megjósolható a jövQ

Elmaradott nemzetek: gyarmatok
A destruktív elnyomást a konstruktív segítség váltja fel, mintaadás
Felvilágosodás, racionalitás, civilizációs vívmányok:
Technikai haladás, politikai rendszerek, gazdasági rendszerek, morális elvek
Egységesül az emberiség, különbségek eltqnnek

Comte kritikája
Nincsenek a fejlQdésnek szakaszai
Kritikai és nem megértQ
Nem értette meg a múltat, akkor a jelennt sem
A fejlQdés megértése segíti a haladást, befolyásolható az emberi tudással
A tudás visszafejlQdést is eredményezhet
Honnan tudjuk, hogy a beavatkozás rövidíti az idQt?

Charles Louis de Montesquieu (1689-1755)
a törvényt: azon szükségszerq viszonylatok, amelyek a dolgok természetébQl fakadnak.
két alapvetQ típusa a maguk alkotta és a nem maguk alkotta törvények
maguk alkotta törvények


nemzetközi jog
politikai jog
polgári jog
nem maguk alkotta törvények

méltányossági vagy igazságossági törvények
természeti törvények
A törvények szelleme
1. fizikai körülményeknek,
2. életmódnak,
3. szabadság alkotmány általi jogának,
4. vallásnak,
5. nép hajlamának,
6. gazdasági állapotnak,
7. erkölcsöknek, szokásoknak,
8. lakosság létszámának,
9. törvényhozó akaratának
10. a dolgok ama rendjének, amelyen a törvény alapszik.
Háromféle kormány

1. Monarchia

2. Köztársaság

3. Despotizmus

Auguste Comte (1798-1857)

természettudományok
determinisztikus törvények
elQrejelzések
pozitivizmus
morális feladat: a társadalom jobbá tétele

Három fázis


Teológiai korszak
Metafizikai korszak
Pozitív korszak
Teológiai korszak
a végsQ célok kutatása
az abszolút megismerésbe vetet hit
saját cselekvéseik mintájára képzelik a világ jelenségeit
felettes akaratot
isteni lényeg beavatkozása – társadalom jelenségei

Három szakasza
Animizmus:
a dolgok lélekkel való felruházása
Politeizmus
Monoteizmus
Teológiai korszak

Társadalmi formája: az isteni jogba vetet hit

Uralmi formája: a feudalizmus

Metafizikai korszak

A világ értelmezésének alapjai az elvont
gondolatok
Az istenek helyett absztrakciók állnak
Szubsztancia
A jelenségek forrása a természet
Vallások felbomlása
Forradalmak kora

Pozitív korszak

Természettudományos törvények
Ipar dominálja a gazdaságot
Az ész segíti a dolgok közötti hasonlóságok felismerését, a szabályszerqségek vizsgálatát
A szakemberek irányítanak
Átmenet - konfliktus

Kétféle szociológia

Szociális statika: a közösség természetes rendjének elmélete.

Szociális dinamika: a haladás tana

Claude Henri de Rouvoy de Saint-Simon herceg (1760-1825)

a társadalom két alapvetQ mozgatórugója
a megszokás ereje, megtestesülése az intézményrendszer
és az újításra való hajlam, mely a változásokban nyilvánul meg
Ipari fejlQdés az általános irány

Saint-Simon
saint-simonisták

a javak köztulajdonba vétele
az örökösödés megszüntetése
nQk választójoga
a bank és ipar összefonódásával létrejövQ finánctQke
közmunkák kezdeményezése

Herbert Spencer 1820-1903
Evolúció  Charles Darwin
Organikus környezet  nem organikus környezet
Superorganic evolution - social evolution
Superorganic products
Sejt  organizmus
Organizmus  társadalom (már a görögök)


A világ megismerésének három szintje

Tudás: laza kapcsolatban álló ismeretek halmaza
Tudomány: világot irányító törvényekkel foglalkozik
Filozófia: az egyes tudományágakat egyetlen átfogó ismeretrendszerbe foglalja össze

Ismeretelmélete
Szükség van egy legáltalánosabb tv. Megfogalmazására, melyre a filozófia képes (pozitivizmus, Comte ellen)
Megismerhetetlenség: a tudomány nem képes mindenre, nem töltheti ki teljesen a tudást
Agnosztikus: nem ismerhetQ meg a világ teljesen, minden magyarázat újabb kérdést szül, végsQ kérdésekre nincs válasz, ki teremtette Istent?

Három fejlQdési tendencia
organizmus - társadalom
Méret növekedés
Fokozódó szerkezeti komplexitás
Funkciók differenciálódása

A társadalom
Evolúció
A kisebbekkel ellentétben a nagyobb organizmusoknak sokféle szövete és szerve van, mindegyik saját funkciójára fejlQdött, alkalmas
Ehhez hasonlóan a nagyobb társadalmaknak bonyolultabb eszközrendszere (arrangement) van saját funkciókkal (gyárak, üzletek, iskolák templomok, gazdasági és politikai rendszerek, munkamegosztás, a hatalom és a vagyon megoszlása)
Mutáció – szelekció – környezet - alkalmazkodás

Politika
Az organizmus egyes részei közvetlen kapcsolatban vannak
A társadalom tagjai nem, ezt a kommunikáció sem csökkenti

survival of the fittest – politikai vezérelv
Szegények támogatása ellen

A társadalom a természet része

„Politikai evolúció”


2.óra

Pulszky Ágost (1846-1909)


Társadalomtudományi Társaság
pozitivista
Etatista
Államtitkár volt Eötvös Lóránd minisztersége alatt

FejlQdéselmélete

Kezdeti kor
Virágzó kor
Hanyatló kor

JellemzQi

A társadalom virágzása az állami uralommal kezdQdik
A hanyatló korszakot elsQsorban a hatalom hanyatlása jellemzi
A társadalom alapvetQ mozgatórugója minden korban az életérdek

munkáskérdés

Jóléti megoldást javasolt: a növekvQ gazdaság emelni fogja az általános jólétet, s ezzel az alacsonyabb jövedelmq munkásság problémái is megoldódnak
1890-ben a városi munkásság a lakosság elenyészQ hányadát adta

nemzetiségi kérdés


A demokráciával való szembekerülését tartotta kritikus pontnak
A nemzetiségek elsorvadásáról írt

egyházak kérdése

Az egyházi társadalom önálló társadalomfejlQdési szakasz
Az egyház és állam szétválasztásának javaslata
Az egyház tartsa meg funkcióit, de ne legyen hatalma

Jászi Oszkár (1875-1957)

Jászi 1906-tól a darabont kormány leváltása után szembefordult a TTT alapítóival
Baloldali nézetei domináltak
Objektív, a hatalmat nem kiszolgáló, hanem kritizáló tudomány meghonosítását pártfogolta

Politikai nézetei
földreformot, szabad anyanyelvhasználatot, iskolát, önigazgatást javasolt
az életképes nemzeti államiságok kialakulásának lehetQségét;
kisebbségvédelmet a nemzeti államokon belül;
az új államok közötti összeütközéseket kiküszöbölQ szerves kooperációt

Pikler Gyula (1864-1952)
Természetjog ellenes
A tudomány nem dönthet bizonyos kétségekben
Megállapíthatja a jogot, melyek nem kétségesek
A kétségekben a gondolkodás dönt, hogy mit tehet a jog
A tudomány megállapíthatja, hogy bizonyos jogmeggyQzQdések közösek, bizonyos jogintézmények létezhetnek mindenütt, bizonyos feltételek közösek minden társadalom fenntartásához, bennük általános jogelemekkel
Megállapítható, hogy a közös célok milyen eszközökkel érhetQk el
A közös jogelvekbQl szükségszerqen következnek más jogtételek, azaz alapvetQ igazságok nélkül nincs gondolkodás
Megállapítható, ha ellentétes jogmeggyQzQdések azonos jogtételekbQl vannak levezetve, melyik a rossz levezetés, vagy melyik alapszik hamis tényismereten, illetve, hogy melyik hatékonyabb, célravezetQbb, melyik mozdítja elQ az emberek boldogságát jobban,
Egy bizonyos végsQ jogmeggyQzQdés szolgálatába állhat


Somló Bódog (1873-1920)

A társadalomtudomány két alaptényezQje a természet erQinek fejleménye, az emberi szervezet és a környezeti világ. Nem alapvetQ dolgokat vizsgál, csak ott, ahol az emberi szervezet már adva van.
Az emberi szervezet alapfunkciója a boldogságra törekvés, ez minden cselekvés alapja. A környezet meghatározza az anyagokat, erQket, behatásokat.
Az eszme a tapasztalatok összefoglalása, ebbQl magyarázza a társadalmat.
A társadalmi, jogalkotó cselekedeteink is hasonlóak másokhoz, nem tudományosak, hanem értékkövetQk (sollen). Az érdekek kiegyenlítetlen harca ellentmondásos a tudományossággal. Az állam normális mqködésünk terméke, alkalmazkodunk hozzá, minden ember létezése kényszert gyakorol, a jog a kényszer egyik neme.
Az államfejlQdést összhangban lévQnek tekintette a darwini fejlQdéssel

A két világháború között Magyarországon
Hajnal István
Horváth Barna (Jogszociológia c. könyvét kiadták Berlinben is)
Az ókortudós Hornyánszky Gyula, a közgazdász Heller Farkas, Magyary Zoltán munkái tartalmaztak szociológiai szempontokat
Dékány István mqvei (Társadalomalkotó erQk, 1923; A mai társadalom, l943)
Weis István: A mai magyar társadalom (1930) és Hová? (l932)
Szekfq Gyula A három nemzedék c. mqvének újabb kiadásához írt kiegészítQ fejezete: és ami utána következik címmel
Az 1918 19l9 folyamán megszqnt és felszámolt tudományos társaságok és fórumok helyébe újak szervezQdtek
Magyar Társadalomtudományi Társaság, melyben rendszeresen tartottak ankétokat és felolvasó üléseket, és folyóiratot (Társadalomtudomány) adott ki

szociográfia, falukutatás
Illyés Gyula (1902-1983): Puszták népe (1936)
Veres Péter (1897-1970): Az Alföld parasztsága (1936)
Darvas József (1912-1973): A legnagyobb magyar falu (1937)
Kovács Imre (1913-1980): Néma forradalom (1936)
Féja Géza (1900-1978): Viharsarok (1937)
Erdei Ferenc (1910-1971): Parasztok (1938)
Szabó Zoltán (1912-1984): Cifra nyomorúság (1936), Tardi helyzet (1938)

Galilei Kör
1908 novemberében alakult
polgári radikálisokhoz
Bírálták a modern társadalmak osztályellentmondásait
az oktatás korszerqtlenségét, igényelték az egyház és az állam különválasztását, a nemzetiségi nyelvek oktatását
Bekapcsolódtak a munkástanfolyamok szervezésébe
Polányi Károly, Duczynska Ilona, Korvin Ottó, Sallai Imre
Részt vettek az elsQ magyarországi munkástanácsok megalakításában
hatóságok 1918 elején feloszlatták, mintegy 30 egyetemi hallgatót letartóztattak, vezetQiket börtönbüntetésre ítélték
A bebörtönzötteket az 1918-as Qszirózsás forradalom szabadította ki. A kört újraalakították, vezetQik aktívan részt vettek az 1918 19-es forradalmak irányító szerveinek, nem utolsósorban az oktatási terület irányításában

Vasárnapi kör 1915
Balázs Béla Naphegy u.-i lakásán, Fülep Lajos, Hauser Arnold, Mannheim Károly, Ritoók Emma, Tolnay Károly Lesznai Anna
történet- és vallásfilozófiai kérdésekkel foglalkoztak
1917 Qszén megindították a Szellemtudományok Szabadisk.-ját,

1945 után
A polgári demokrácia: 1945 és 1949 között írta legnagyobb hatású mqveit Bibó István (Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem, A kelet-európai kisállamok nyomorúsága)
1949: a szociográfiai irányzatot társadalomkritikus hangvétele miatt elhallgattatták
Feloszlatták az ELTE Szociológiai Tanszékét
1950-ben letartóztatták Szalai Sándort
„burzsoá áltudomány”

1960-as évektQl
KSH
MTA
ELTE
MKKE
MqvelQdési Minisztérium Népmqvelési Intézete, Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Várostervezési Kutatóintézet (VÁTI), MSZMP KB Társadalomtudományi Kutatóintézete

3.óra

A szociológia klasszikusai


Karl Marx
Emile Durkheim
Max Weber

Karl Marx (1818-1883)

Osztályelmélet
Formációelmélet
Elidegenedés
TermelQerQk, termelési módok

Körülmények


Friedrich Engels  Manchester
Iparosodás
Városi szegénység

Elidegenedés
A nagyipari termelés, az árucsere folyamatában a piacon elszigetelt egyének találkoznak.
Közöttük csak az ellentétes érdekek teremtenek kapcsolatot.
Mindenki magántulajdonosként kerül szembe a másikkal.
Kapcsolatukban az áru és a pénz játssza a közvetítQ szerepet.
Az eredendQen nem dologi természetq társadalmi kapcsolatok mégis azzá válnak.

Gazdaság - társadalom
A kapitalista társadalmi viszonyok természetét a gazdasági viszonyok társadalomba való beágyazásával lehet megérteni.
Az egyenlQtlenség újabb egyenlQtlenségeket termel.
A társadalom alapvetQen gazdaságilag determinált.
Minden más, mint a kultúra, politika stb., csak felépítmények és a gazdaság függvényei.

Értéktöbblet
Annak az ártöbbletnek a jelölésére alkalmazott kifejezés, amely az adott jószág elQállítása során felhasznált összes közvetlen és közvetett munka értékén felül mutatkozik.
Minden árucikket annak alapján kell értékelni, hogy mekkora munka szükséges az elQállításához.
Minden ezen felüli rész az árú és pénz étváltásának egyenlQtelenségeibQl adódik, tehát EXTRAPROFIT.

Használati érték
Marx kategóriája az árú egyik tényezQjeként annak hasznosságát fejezi ki, melyet tulajdonságai szabnak meg, de csak a fogyasztásban valósul meg.
Ez a gazdagság anyagi tartalma.
Mérni csak a benne foglalt munka nagyságával lehet.

Csereérték

Marx fogalma az árúk mennyiségi viszonyát fejezi ki.
Az az arány, melyben valamiféle használati érték egy másikkal kicserélQdik.

Osztály
Osztály az emberek azon csoportja, akik azonos osztályhelyzetben vannak, amit a termelQeszközökhöz való viszonyuk határoz meg.
Az osztályok létrejötte a társadalmi munkamegosztás kialakulásával és fejlQdésével, és a termelQeszközök magántulajdonának megjelenésével függ össze.

Osztálytársadalmak

Minden osztálytársadalomban van két olyan alapvetQ osztály,
melyek a termelés fQ szereplQiként,
eltérQ termelési módjuk miatt
ellentétben állnak egymással.

Osztálytársadalmak
Az alapvetQ osztályok mellett vannak keletkezQben és pusztulóban lévQ osztályok, pl. a feudalizmusban a burzsoázia csak keletkezQben van, a kapitalizmusban a parasztág pedig felbomlóban.
A feloldhatatlan ellentét szükségszerqen a kizsákmányolók és kizsákmányoltak közti osztályharchoz vezet, mely azonban csak az egyik kizsákmányoló osztály másikkal való felváltásához vezet: pl. a rabszolgatartók helyett a földesurak.

Az osztálytársadalmak jelentQsége

A tudat meghatározásában rejlik
valamint abban a feloldhatatlan konfliktusban, amely a birtoklók és nem birtoklók között fennáll.

Magáért és magának való osztály
Azonos helyzetben lévQ emberekben kialakulhat egyféle osztálytudat, Qk a magáért való osztály.
Ha nincs közös tudat, mely összetartja, egységes cselekvésre készteti az osztályok tagjait, akkor nincs változás sem (magának való osztály)

Konfliktus

EltérQ érdekeik a munkaerQpiacon figyelhetQek meg, miszerint a bérmunkás érdeke a nagyobb, a tQkésé a kisebb bér kialkudása.
Karl Marx (1818-1883)
Erik Olin Wright (1970s)
háromféle tQketulajdon alapján differenciálódnak a modern társadalmak:

a termelQeszközök tulajdonán, (legfontosabb)
a szervezeti tQkén,
a szakképzettségi tQkén

Wright osztályai az USA-ban
Három osztály:
a burzsoázia,
a kispolgárság,
a proletariátus,
Négy közbensQ osztály:
a felsQvezetQk, technokraták, nincs tulajdonuk, de van a másik két tQkéjük,
az alsóvezetQket, akik hasonlóak, csak kisebb hatalommal,
a kisvállalkozókat, és az alkalmazottakat.

Formációelmélet

A társadalmak idQben tehát különbözQ szakaszokon mennek keresztül, s így egy történeti fejlQdési ívet futnak be.
Mind a négy társadalomtípusban a kizsákmányolás volt jellemzQ.

Szakaszok

Qsközösség
rabszolgatartó társadalom
feudális társadalom
kapitalista társadalom
kommunizmus

Kommunizmus
A kapitalizmust szükségszerqen a kommunizmus fogja követni:
elQször a jövedelmeket fogják a végzett munka arányában elosztani,
mindenki a szükségletei szerint részesül a javakból,
megszqnik a kizsákmányolás, az új történeti szakaszban az egyenlQség gazdasági alapja a termelQeszközök közösségi tulajdona lesz.
A tulajdonos azonban nem az állam lesz, Marx Hegellel ellentétben nem a közjó megvalósítóját látta az államban, hanem az osztályérdek képviselQjét.

TermelQerQk, termelési módok
A termelQerQk állapota meghatározza a tulajdonviszonyokat és a termelési viszonyokat, ezek pedig kialakítják az osztályokat
A gazdaság alapja a termelQerQk és a termelési viszonyok, melyek minden korszakban meghatározzák a termelési módokat, a felépítmények azonban visszahatnak az alapra, azaz a gazdaságra.

Szakaszok a történelemben
(föld, szerszám, létfenntartási eszköz, munkaerQ)
1. a földközösség az archaikus társadalmakra jellemzQ, az antik államra, a germán faluközösségre, itt minden mindenki birtokában van. Antik és germán faluközösségek.
2. A céhek korában az iparosok ugyan már nem tulajdonosai a földnek, de szerszámaiknak igen. Nem volt szabad földpiac. JellemzQ a kézmqipar kialakulása.
3. Az ázsiai termelési módban nincs földtulajdon, nincs szerszám, csak a létfenntartási eszközök, minden állami tulajdonban van, ami ebben az esetben azonban csak a kizsákmányolás egy formája. Ehhez hasonló fejlettségi fok a rabszolgaság és a jobbágyság: egy kézben egyesül a domínium és a szuverenitás. Nincs szabad munkaerQ.
4. A kapitalizmusban termelési javakra, pénzben kifejezhetQ tQkére van szükség, melybQl következik, hogy piacképes, szabadon cserélhetQ kell, hogy legyen. A termelési tényezQk közül tehát a föld, a tárgyak és a munkaerQ is szabad, de csak piaci értelemben, polgári értelemben nem.

Max Weber (1864-1920)
Osztály
akkor beszélünk osztályokról, ha három dolog egyszerre áll fenn:

nagyobb számú embercsoportok közös társadalmi helyzetének van közös oksági tényezQje;
csak javak fölött rendelkeznek;
a piaci helyzet meghatározó.
Osztály 2
MásfelQl az egy osztályhelyzetbe tartozókat tekinti osztálynak, mely helyzetet meghatároz

1. javakkal való ellátottság,
2. a külsQ élethelyzet, azaz a másik osztályokhoz való viszonyulás,
3. a belsQ megélt életsors, vagyis a hasonló karrierek.
Osztálytípusok
A javak fölötti rendelkezés mértéke, módja, átváltási módja egy adott gazdasági rendszeren belül háromféle osztályt különít el:
1. birtokos osztályt, járadékost,
2. kereset szerinti osztályt, vállalkozókat, munkaerQpiacból élQket,
3. és társadalmi osztályokat, melyek zártabbak kifelé, és belül nyitottak.

Rend
Az azonosan megbecsült emberek csoportja a rend,
melynek alapja az elQkelQ életvitel, életmód,
jellemzQi a közös formális nevelés, a connubium (egymás közti házasodás) és a commensalitás (együtt étkezés).

Párt
A pártok a hatalom szférájában mqködnek, cselekvésük társadalmi hatalomra irányul, azaz, hogy befolyásoljanak valamilyen közösségi cselekvést.
A pártjellegq közösségi cselekvés  ellentétben az osztályokkal és a rendekkel  mindig tartalmazza a társulás elemét, és tervszerqen követett célokra irányul.
Lehetnek rövid, vagy tartós képzQdmények, és eszközeik is lehetnek durvák vagy finomak, az erQszaktól a korteskedésig (pénz, társadalmi befolyás, a szó hatalma, egyszerq becsapás).
A pártok szerkezetét az adott uralom struktúrája, és az határozza meg, hogy osztályokra vagy rendekre irányul a közösségi cselekvés.

Émile Durkheim (1858-1917)
Mechanikus szolidaritás
az emberek hasonlóságán, hasonló munkájukon, gondolkodásmódjukon alapszik,
a társadalomban mqködik egyfajta kollektív tudat, ami a mindenkiben közös értékeket, érzéseket és erkölcsöt tartalmazza.
Az egyén közvetlenül kapcsolódik a társadalomhoz, mely közös eszmék és hiedelmek rendszere.
A tevékenységi körök nem, vagy csak kevéssé különülnek el, az alacsony szintq specializáció következtében a társadalomban csak kevés számú betölthetQ szerep van.
EbbQl adódóan az emberek csak kevéssé határozhatják meg életüket, az egyéni szükségletek háttérbe szorulnak, a csoportakarat érvényesül
Organikus szolidaritás
A munkamegosztás következtében kialakult függQségi rendszer.
A modern társadalmakban a kollektív tudat háttérbe szorul.
Az egyének és a társadalom kapcsolata közvetett, a viszonyok személytelenek, szerzQdésesek.
E két fogalom egyben a társadalmak fejlQdésének irányvonalát is kijelöli, miszerint
a munkamegosztás szerepe nQ,
a társadalom differenciálódik,
Anómia
Ez a változás a hagyományos normák elvesztését, meggyengülését is jelenti.
A társadalom zavartalan mqködése számára elengedhetetlenek bizonyos szabályok, normák, melyek azonban gyors átalakulások idején meggyengülhetnek.
Ennek következtében a deviáns viselkedések (öngyilkosság, bqnözés, alkoholizmus stb.) gyakorisága is megnQ.

Társadalmi tény

A társadalom szintjén jelentkezQ sajátságokat csak az egyén feletti folyamatokként lehet megérteni.
Csak más társadalmi tényekkel magyarázhatóak, nem pedig az egyének viselkedésével.

4.óra

A kutatás menete

Probléma megfogalmazása
Elméleti keretek, modell kialakítása
Konceptualizálás
Operacionalizálás
Adatgyqjtés
Elemzés
Mérési szintek

Nominális skála
Ordinális skála
Intervallum skála
Arány skála
Nominális szint

a nominális szint olyan változókból áll, melyekre a teljesség és a kölcsönös kizárás feltételei állnak fenn, ilyenek pl. a hajszín, a nem, a felekezeti hovatartozás stb.
Ordinális szint

Az ordinális mérési szint esetében rangsorolni tudjuk az attribútumokat, de nem tudjuk megmondani, hogy mekkora különbség áll fenn közöttük. Ilyen változó lehet a társadalmi osztályhelyzet, a konzervativizmus stb.


Intervallum szint
Intervallum skálának tekintünk minden olyan változót, melyek attribútumai között a távolságot is mérni lehet, de nincs abszolút viszonyítási pontja, azaz nem lehet minden logikai mqveletet végrehajtani. Az intelligencia tesztek értékei között a távolságok összehasonlíthatóak, pl. 100 pont és 110 között ugyanakkura a távolság, mint 110 és 120 között, de 100 pont nem kétszerese az 50-nek, azaz, aki 100 pontot ért el nem kétszer olyan okos, mint akinek 50 pont lett az eredménye.
Arány skála


Arány skála az, amikor az iménti mqveletek is végrehajthatók. Ilyen változók mérik az életkort, a jövedelmet stb.

A mintavétel típusai

Valószínqségi mintavétel
A valószínqségszámítás szabályai szerint történQ, a legtöbb esetben véletlenszer kiválasztással történQ mintavétel.
egyszerq véletlen mintavétel: ebben az esetben megszámozva a sokaságot alkotó egyedeket, készítünk egy véletlen számsort, és az ebben szereplQ egyedeket vesszük bele a mintába.
Véletlen minta
Valószínqségi mintavétel
A szisztematikus mintavétel esetében az elQbb említett felsorolásban minden k-adik elemet vesszük be a mintába, pl. minden 50-dik katonát a nyilvántartásból. Ebben az USA-ban megtörtént esetben azonban minden 50-dik katona Qrmester volt, ami nyilvánvaló példa a hibalehetQségre.
Valószínqségi mintavétel

Rétegzett mintavétel segítségével nagyobb fokú reprezentativitás érhetQ el. A mintát nem a teljes populációból választjuk ki, hanem a sokaság egynemq csoportjaiból.
TöbblépcsQs csoportos mintavétel Amennyiben nehéz a teljes sokaságot felsorolni, de részpopulációkról létezik lista, csoportos mintavételt alkalmazunk. Ebben az esetben minden részsokaságról listát készítünk, majd véletlenszerq mintát veszünk. Tipikusan homogénebb az egyes csoportok összetétele (tagjai jobban hasonlítanak egymásra), mint a teljes sokaságé, ezért kisebb elemszám is megfelelQ. Ilyen csoport lehet egy egyházközösség, egy iskola stb. Törekedni kell tehát, hogy a legtöbb csoportot válasszuk ki, míg a minták elemszámát lehet csökkenteni.
Nem valószínqségi mintavétel
Ha nincsen semmilyen listánk a sokaságról, vagy mégsem alkalmazhatók a valószínqségszámítás módszerei más eljárásokhoz fordulunk.
SzakértQi mintavétel esetén arra alapozzuk a mintavételt, amit a sokaságról tudunk. Azokat választjuk, ki, akiket legreprezentatívabbnak tartunk, akik a legtöbbet árulják el a sokaságról. Lehetséges alpopulációkat is ilyen módon választani.

Nem valószínqségi mintavétel
Kvótás mintavétel esetében az alapsokaság ismert dimenziók szerinti megoszlása alapján egy mátrixot készítünk, és minden cellájához hozzárendeljük az ilyen tulajdonságú egyedek relatív gyakoriságát, majd adatokat gyqjtünk olyan személyekrQl, akik az adott cella összes tulajdonságával rendelkeznek. Ilyen tulajdonságok lehetnek a nem, életkor, lakóhely. Ezután a cella elemeinek a populációhoz mért súlyt adunk.

Egyszerqen elérhetQ alanyokra hagyatkozó mintavétel. Ebben az esetben pl. az utcán szembejövQ embereket kérdezzük meg, de csak akkor alkalmazható, ha valóban arra vagyok kíváncsi, hogy kik mennek azon az utcán.

Az adatgyqjtés módjai
Kvantitatív módszerek
Kísérlet
A kísérlet lényege, hogy teszünk valamit, majd megfigyeljük ennek következményeit. A legalkalmasabb olyan kutatásoknál, ahol viszonylag kevés és jól definiált feltevéssel dolgozunk.
Kísérletet nem csak laboratóriumban lehet végezni, hanem természetes körülmények között, olyan természeti vagy társadalmi változások esetén, amikor a megelQzQ és a következQ állapot vizsgálható, és egyéb tényezQk jól kiszqrhetQek.

Kvantitatív módszerek
KérdQíves vizsgálatok
A kérdQíves vizsgálatok leginkább abban az esetben célravezetQk, amikor a megismerni kívánt sokaság túl nagy létszámú, ezért kell mintát venni. A minden a megfigyelési egységet az egyes emberek képzik.
Másodelemzés
Miután összegyqjtöttük az adatokat, adatbázist szerkesztünk belQle, majd elemezzük. Az adatbázis ugyanakkor mások számára is értékes lehet, további elemzéseit nevezzük másodelemzésnek.

Kvalitatív módszerek
Terepkutatás
A terepkutatás segítségével nem csak adatokhoz, hanem szemlélethez is jutunk. Ezek nehezen számszerqsíthetQk, de alkalmasak pl. társadalmi történések idQbeni változásának vizsgálatára, a jelenségek természetes környezetében való megfigyelésére. Tipikus területe az attitqd-, magatartásvizsgálatok. A terepkutatás egyik véglete a résztvevQ megfigyelés, melyben a kutató részt vesz a társas interakciókban, pl. riporter, ezzel némileg befolyásolva a megfigyelt valóságot.
Kvalitatív módszerek
RésztvevQ megfigyelés
A résztvevQ megfigyelés olyan módszer, mely lehetQvé teszi az eltérQ szokáskultúrával, gondolkodással, értékrenddel rendelkezQ csoportok mélyreható vizsgálatát, melyre a kérdQív, de még az interjú sem képes, hiszen az ezekben található kérdések kulturálisan erQsen kódoltak.

Kvalitatív módszerek
Az egészen megfigyelQ a másik végpontja a lehetséges variációknak. Ebben az esetben egyáltalán nem válik részesévé az eseményeknek, a vizsgálat alanyai nem tudnak tevékenységérQl, személyérQl. Adatokat leginkább célzatos mintavételi eljárással nyerhetünk, ez lényegében azonos a szakértQi mintavétellel, vagy kvótás mintavételt alkalmazunk.

Beavatkozás-mentes kutatások
Tartalomelemzés
Ez a módszer az emberi közlések tanulmányozására szolgál, de tanulmányozhatók vele a kommunikációs folyamatok is, és más társadalmi viselkedések is. Az elemzési egységek a szavak, könyvek, mintavétele a valószínqségi mintavétel.
Beavatkozás-mentes kutatások
MeglévQ statisztikák elemzése
Nem másodelemzés, hanem meglévQ elemzések újrafeldolgozása, de legalábbis saját eredményeink kiegészítéséhez fontos. A legtöbb statisztika aggregált, azaz összevont adatokat közöl, mely összevonások nem mindig esnek egybe saját elképzeléseinkkel, sQt sok esetben maguk az adatok sem pontosan arra vonatkoznak, amire kíváncsiak vagyunk, így kellQen körültekintQen kell eljárni értelmezésükkor.
Beavatkozás-mentes kutatások
Hatásvizsgálatok
Hatásvizsgálatokat beavatkozások vizsgálata esetén alkalmazunk, elsQsorban a siker ill. a kudarc kritériumait használva. Gyakran idQsoros kísérletet folytat a kutató, egyetlen csoport megfigyelésével, de ebben az esetben az idQbeliség nem jelent automatikusan okozati összefüggést is. Tipikus területe a környezeti hatásvizsgálat
Beavatkozás-mentes kutatások
Interjú
Az interjú nem jelent mást, mint párbeszédet, tipikus esetben két ember között. A kérdések és a szerepek meghatározzák a válaszokat is, ebben a mozzanatban rejlik az összehasonlíthatóság. Az interjú mindig egy interperszonális és személyes szituáció, amibQl az következik, hogy a válaszokat nagymértékben szubjektívvé válnak. Ugyanakkor lehetQséget nyújt egyes kérdések mélyebb megértéséhez, melyre pl. a kérdQív alkalmatlan.

Interjú
A strukturált interjút: ezt egy elQre megtervezett szerkezet szerint állítják össze, a kérdések sorrendje és tartalma következetes. Ebben az esetben a válaszadás irányított, kevesebb lehetQség van az alany kibontakozására.
A strukturálatlan interjú gyakorlatilag kötetlen beszélgetés, de egy konkrét témáról, és ebben a szituációban is irányítani kell a beszélgetést, mert az alanyok hajlamosak elkalandozni az eredeti témától, nem lényeges elemeket ismételgetni, így a hasznos információ mennyisége elenyészQvé csökkenhet
Tényfeltáró interjúnak nevezzük, ha megtörtént eseményekre adatlapszerqen, igen-nem válaszokat akarunk kapni. Ugyanakkor, mivel személyes adatokra is kíváncsiak vagyunk kérdQívet nem használhatunk. A strukturált interjúhoz hasonlít, tekinthetjük annak végletes változataként is.
A klasszikus interjú esetében a kérdezett véleményére vagyunk kíváncsiak bizonyos kérdésekben, de elsQsorban egy ideális elképzeléshez viszonyítva. Ez a típus a strukturált interjúval rokon.
Szituációs interjúnak nevezzük, ha egy konkrét helyzetet szimulálunk, akár írásban is

Fókuszcsoport
A fókuszcsoport egy sajátos interjútechnika, ezért kiemelten tárgyaljuk. A vizsgálat során kialakítunk egy célcsoportot, melynek tagjait a megfelelQ szempontok szerint válogatjuk ki. A tagok beszélgetéseken vesznek részt, melyek középpontjában, fókuszában egy jól meghatározott téma áll. Ez a módszer a kérdQíves kutatásokkal szemben az interjúalanyok gondolkodásának mélyebb rétegeit tárja fel. Éppen ezért a alkalmas szakértQi körök véleményének, gondolatainak, tapasztalatainak összegyqjtésére, valamint okozati hátterek felderítésére.

Kapcsolatháló elemzés
Kapcsolatháló elemzés a nyolcvanas-kilencvenes években indult fejlQdésnek, és gazdasági vagy társadalmi kapcsolatháló elemzéssel foglalkozik. Ez az elemzés lehetQvé teszi, hogy korábban csak informális, a pletyka szintjén tapasztalt, de fontos információk mérhetQk legyenek. Ilyen lehet egy politikus befolyása, egy település vagy egy magánszemély társadalmi presztízse. A nyugati országokban az üzleti tanácsadás új területévé nQtte ki magát a kapcsolati tanácsadás, amely az üzleti és személyes kapcsolatok kialakításában segít.

Középértékek
számtani középérték: a megfigyelések értékeinek összege osztva számukkal,
medián: a megfigyelések nagyság szerinti sorrendjében a középsQ eset (ugyanannyi kisebb értékkel rendelkezQ eset van, mint ahány nagyobb)
módusz: a legtöbbször megfigyelt érték, azaz az a kategória, ahova a legtöbben tartoznak.

Szóródás
A szóródás az értékek megoszlása egy középérték körül. A tipikus mérQszáma a terjedelem, mely a szélsQ értékeket mutatja meg, amik között a méréseink elhelyezkednek, pl. 15 és 20 év közötti életkorban. További gyakran használt mérQszáma a szórás. (Az egyes esetek és az átlag különbségeit négyzetre emelik, ezeket összeadják, az összeget elosztják az esetek számával, majd négyzetgyököt vonnak belQle.) Normális eloszlás esetén az esetek 68%-a az átlagérték ±1 szórásértéken belül van, 95%-a ±2-n belül.

Változók
folytonos változó: az életkor, jövedelem, ami folyamatosan nQ, azonos egységekkel, ez egy arányskála: mediánt és számtani átlagot csak ilyen változóknál lehet számítani;
diszkrét változó: pl. a rendfokozatok, mely kategóriákat ugrik, azaz a nominális és az ordinális változók.
Adatbevitel  változók definiálása
Elemzés 1
Kereszttábla elemzés
A leíró statisztika arra szolgál, hogy a számszerqsített adatainkat elemezhetQ formába öntsük, összegezzük. A változók közötti kapcsolatokat összefoglaló leíró statisztikákat asszociációs mérQszámoknak hívjuk.
Elemzés 2
A regresszió-elemzés egyenletek formájában fejezi ki ezt a kapcsolatot, segítségével a függQ, azaz magyarázandó változó értékét lehet megbecsülni a független változók alapján. A mért adatokat egy koordinátarendszerben elképzelve egy olyan egyenest (regressziós egyenes) keresünk, amely leginkább közel esik az összes ponthoz. A regresszió-elemzés egyirányú kapcsolatot feltételez a változók között, ami nem megfordítható, valamint feltételezi, hogy a függQ változó és a független változók között lineáris kapcsolat áll fenn.

Elemzés 3
Loglineáris elemzés: három-négy nominális változóból készített kereszttáblákat lehet vele összehasonlítani.
Az idQsor-elemzés, pl. a lakosságszám alakulása, egymásra következQ adatokat, folyamatokat foglal magában
Az útelemzés logikai láncokat ábrázol grafikusan több változó között, azaz ábrázolható, hogy milyen tipikus utakon befolyásolják a független változók a függQ változókat. Az útegyütthatók standardizált regressziós együtthatók, melyek a kapcsolatot fejezik ki a mutatók között.
A faktorelemzés a tényleges változók látens tartalmát mutatja ki, olyan dimenziókat, melyek nem egyes konkrét változóval fejezhetQk ki, hanem azok egyes csoportjaival korrelálnak. Az összefüggés erQsségét a faktorsúly mutatja.
Elemzés 4
A fQkomponens elemzés a faktorelemzés olyan megközelítése, amely az adatok teljes varianciáját veszi figyelembe.
A klaszterelemzés olyan módszerek összessége, amelyek a megfigyelési egységeket viszonylag homogén csoportokba, ún. klaszterekbe rendezik. Hierarchikus felépítésen alapul, az elemzés kiinduláskor minden elem egy klasztert jelent, majd klasztereket képez az elemek összevonásával, az euklideszi távolságok kiszámításával


5.óra

Réteg
A rétegeket a különbözQ dimenziókban mért egyenlQtlenségi viszonyok alapján képzett csoportokként kell értelmezni.
Ilyen dimenziók a foglalkozás, jövedelem, beosztás, iskolai végzettség, települési lejtQ, fogyasztási szokások stb.

Presztízsvizsgálatok
a foglalkozásokat értékelik egy három vagy ötfokú skálán a megkérdezettek
egyfajta hierarchiába szervezik azokat

Vagy sorba rendezik a megkérdezett foglalkozásokat azon véleményük alapján, hogy melyiket tartják megbecsültebbnek

Példa 1982
Orvos 1 2 3 4 5
Ipari vezetQ 1 2 3 4 5
Ügyész 1 2 3 4 5
Építészmérnök 1 2 3 4 5
Bíró 1 2 3 4 5
Egyetemi tanár 1 2 3 4 5

Erikson-Goldthorpe-Portocarero (EGP) 1992
R. Erikson és John Goldthorpe 1992
felsQvezetQk
értelmiség
középvezetQk, középszintq szellemi szakemberek
rutin szellemi foglalkozásúak
alkalmazottakat tartó kisiparosok, kiskereskedQk
alkalmazottat nem tartó kisiparosok, kiskereskedQk
önálló parasztok
mqvezetQk és üzemtechnikusok
szakmunkások
szakképzetlen munkások
mezQgazdasági munkások

A modellben szereplQ szempontok

tulajdon, munka jellege (szellemi  fizikai),
iskolai végzettség, beosztás, ágazat (ipar  mezQgazdaság  szolgáltatás)
A 1970-es évek óta ilyenek a modellek

Posztindusztrializáció
csökken az iparban foglalkoztatottak aránya, és egyben nQ a szolgáltatásban dolgozóké
A csoportok belsQ differenciáltsága nQ
A nem értelmiségi szellemi foglalkozásúak arányának növekedése
A fizikai fogalakozások visszaszorulása

Ipari társadalom
Magas az iparban foglalkoztatottak aránya
A Bruttó Hazai Termék (GDP) jelentQs hányadát az ipari termelés adja
Az elsQ megváltozott a második nem

A társadalmi rétegzQdés átalakulása
a nyugati országokban az egy fQre jutó nemzeti össztermék kétszeresére nQtt
az egyes rétegek életszínvonala is emelkedett
az iparban dolgozók nagy része adminisztratív munkát végez
egyre több a szabadidQ
kiszélesedett a politikai látókör

Fogyasztás
szakmák egyre inkább specializálódnak
átalakul a korábban leginkább foglalkozás szerinti besorolás
a fogyasztás veszi át a domináns szerepet, mert egyre több idQ és pénz áll rendelkezésre
nyugdíjasok és a diákok
beiskolázási arányok emelkedése

Ulrich Beck

A kiindulópont az emberi társadalomnak a természeti környezettel való viszonya.
A nyugati társadalmaknak van egy klasszikus ipari, s van egy azt követQ újabb szakasza, melyet kockázati ipari társadalomnak nevez.

kockázati ipari társadalom
új ipari technológiák, pl. vegyipar, atomipar
ennek következtében a környezetszennyezés nQ
a hagyományos ipari társadalomtól örökölt társadalmi és politikai struktúrák sajátos modern logikája tökéletesen abszurddá és irracionálissá válik
individualizáció

individualizáció
magas materiális életszínvonal
az oktatási esélyek növekedése
fokozódó mobilitás
a versenyviszonyok kiterjedése
a munkahelyi viszonyok jogi kodifikációja
a munkaidQ rövidülése
az emberek kikerülnek hagyományos kötQdéseikbQl és csak magukra hagyatkozhatnak, ennek minden kockázatával

Ferge Zsuzsa
1968, Munkajelleg csoportok
jelentQs jövedelemegyenlQtlenségek vannak
a szellemi foglalkozások esetében különbség van a vezetQk, az értelmiségiek és az irodai foglalkozásúak között
a munkásság sem egységes, ahogyan a kommunista ideológia állította,
lényeges anyagi és életmódbeli eltéréseket lehetett kimutatni a szakmunkások és a betanított-, segédmunkások között
a jövedelmi hierarchia igencsak hasonlít a nyugatihoz

A munkamegosztás során kialakuló fontosabb társadalmi viszonyok
tulajdonviszonyok
vezetés-hatalom
szakképzettség-tudásszint
a munkába való bekapcsolódás rendszeressége
a munka mezQgazdasági-nem mezQgazdasági jellege
a mozgósított képességek jellege (fizikai, szellemi)
a munka alkotó vagy rutin jellege
a munka tárgya

Rétegek 1968
VezetQ és értelmiségi
Középszintq szellemi pl. technikus
Irodai
Szakmunkás
Betanított munkás
Segédmunkás
MezQgazdasági fizikai (nem paraszt)
Nyugdíjas

Kolosi Tamás 1982
nyolc dimenzióban mérte a különbségeket
TERÜLETI (települési mutató, lakásövezet, lakóhelyi ártalom, kert, övezet)
LAKÁS (szobaszám, padló, falazat felszereltség: víz, gáz, melegvíz, fürdQszoba, telefon, családszerkezet, lakók száma, területe)
ANYAGI (autó, nyaraló, ingatlan, háztartási gépek, vagyontárgyak, megtakarítás)
FOGYASZTÁS (étkezés, étterem, fodrász, ajándékozás, ünnepnapok, vendéglátás, utazás, ruha)
KULTURÁLIS-ÉLATMÓD (iskolai végzettség, szabadidQ, sport, tv-nézés, mozi-színház, újságolvasás könyvolvasás, könyvek száma a, nyelvvizsga, éves szabadság)
MUNKAMEGOSZTÁS (aktivitás, szektor, munka autonómiája, jelleg, idQ, kereset, szabadnapok száma, munkahelyi ártalom)
ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ( meg van-e fizetve a munkája, szakszervezeti tagság, protekció igénybevétele, elküldhetik-e, el tudna-e helyezkedni, beutaló, jutalom)
MÁSODIK GAZDFASÁG (borravaló, másodállás, gazdálkodás, ingatlan kiadás, háztáji, túlóra)

Státuszcsoportok
12 „státuscsoportnak” nevezett réteget kapott, az elittQl a városias és falusias felsQ, a középrétegeken át a depriváltakig.
A két szélsQ csoport (elit 7,2%, depriváltak 14,4%) messze kiszakadt a társadalomból,
a maradék 10 csoport, azaz a társadalom nagyobb hányada pedig két részre szakadt, melyek viszonylag távol esetek a legtöbb dimenzióban egymástól,
így nem volt kimutatható semmilyen középosztályosodás, ahogyan a nyugati országokban.

Társadalomszerkezet
Magyarország
1968 – Új Gazdasági Mechanizmus
1970-1989 második gazdaság
Piaci szektor kiépülése, növekedése
Rendies és osztálytársadalmak (Szelényi)
Nincs empirikus vizsgálatuk

Szelényi 1980’s
1 = káderelit
2 = új vállalkozók
3 = bürokratikus középosztály
4 = magánszektor, önállók
5 = állami szektor + második gazdaság
6 = állami munkások
7 = magánszektor alkalmazottai

Kolosi Tamás 1980 s
1 =pol.-áll.ig.vezetQk
2 = alkalmazottak, szakmunkások
3 = segédmunkások
4 = magánvállalkozók
5 = látens magánv.
6 = kisárútermelQk
7 = szakképzetlen maszekok
8 = manager + gazd.vez.
9 = értelmiség, munkás mindkettQben
10 = Közepes jövedelemmel rendelkeznek mindkettQben

A rendszerváltás óta
A társadalmi (foglalkozási) rétegzQdés hat lehetséges modellje (KSH 1999)  az 1996-as mikrocenzus alapján
Kísérlet a munkajelleg csoport modell és a neoweberiánus modell ötvözésére
1. sz. rétegmodell
VezetQk
Értelmiségiek
Egyéb szellemi foglalkozásúak
Szolgáltatási foglalkozásúak
Ipari foglalkozásúak
Segédmunkások
MezQgazdasági foglalkozásúak
2. sz. rétegmodell
Értelmiségi, felsQ
Értelmiségi, alsó
Középszintq szakalkalmazott
Szolgáltatási, irodai foglalkozású
Önálló, alkalmazottal
Önálló, alkalmazott nélkül
Közvetlen termelésirányító
Mester
Képzetlen munkás
MezQgazdasági munkás
MezQgazdasági önálló

3. sz. rétegmodell
VezetQk
FelsQ szintq önálló munkát végzQ, termelés
FelsQ szintq önálló munkát végzQ, szolgáltatás
Rutin szellemi, termelés
Rutin szellemi, szolgáltatás
Szolgáltatási fizikai
TermelQ fizikai
MezQgazdasági fizikai
Szellemi önálló
Nem mezQgazdasági önálló
MezQgazdasági önálló
4. sz. rétegmodell
VezetQk
Értelmiségiek
Egyéb szellemiek
Iparosok, kereskedQk
Szakmunkások
Betanított munkások
Segédmunkások
MezQgazdasági fizikaiak
MezQgazdasági önállóak

5. sz. rétegmodell
Szolgáltatói, felsQ (felsQvezetQk, felsQ értelmiségiek, hivatalnokok, menedzserek, nagytulajdonosok)
Szolgáltatási, alsó (alacsonyabb szintq értelmiségiek, vezetQk, hivatalnokok, magasabb szintq technikusok)
Rutin szellemi munkát végzQk
Rutin szolgáltatási munkát végzQk
Kisfoglalkoztatók
Egyéni vállalkozók
Közvetlen irányítók
Szakképzett fizikaiak
Képzetlen fizikaiak
MezQgazdasági fizikaiak
MezQgazdasági önálló
6. sz. rétegmodell
Értelmiségi, felsQ
Értelmiségi, alsó
Középszintq ügyintézQ
Rutin irodai foglalkozású
Kisfoglalkoztató
Egyéni vállalkozó
Képzett szolgáltatási fizikai
Szakképzett fizikai (mester)
Ipari munkások
Képzetlen szolgáltatási fizikai
MezQgazdasági fizikai
MezQgazdasági önállók

Javaslat: 2. és 6. modell
Stefan Hradil (sz. 1956) kategóriái


MiliQ
Társadalmi helyzet
Életstílus
Szubkultúra
MiliQ (1987)
A miliQ fogalmán azon természetes társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális ill. szellemi, környezeti komponenseket értjük, melyek befolyásolnak egy konkrét csoportot.
A miliQ fogalmát tehát vagy konkrét, akár földrajzilag is elkülöníthetQ csoportokra, vagy az egyén viselkedésének befolyásolását vizsgálandó alkalmazzák.
Mindig valamilyen városi vagy munkahelyi környezetre vonatkozik. Ilyenek pl. a magas szintq konzervatív vagy a hagyományos munkás miliQ.
MILIPK 1987-ben NSZK
Magas konzervatív 9 %
Kispolgári 26 %
Hagyományos munkás 9 %
Hátrányos helyzetq hagyományos munkás 10 %
FeltörekvQ 24 %
Technokrata-liberális 10 %
Hedonista 10 %
Alternatív baloldali 3 %
Társadalmi helyzet
AlapvetQen a munkaerQ-piaci helyzet alapján osztályozza az embereket:
vannak, akik egy adott idQben meg sem jelennek a munkaerQpiacon, mint az egyetemisták, nyugdíjasok, ill.
vannak, akik tartósan szegények, munkanélküliek, vagy marginalizáltak.
Azokat, akiknek van munkájuk, a szerint lehet csoportosítani, hogy mekkora esélyük van annak elvesztésére, és természetesen itt értelmezhetQek a különbözQ elit csoportok is, mint a hatalmi, gazdasági, mqveltségi elit.
Szubkultúra, életstílus
Szubkultúra: értékek és normák rendszere, melyet egy csoport elfogad, és mely eltér a többségi társadalom értékrendjétQl.
Életstílus: ezen az emberek hétköznapi szervezQdéseinek tipikus alapszerkezetét értjük, mely függetlenül jön létre az objektív tényezQktQl. A cselekvési minták átfogó összefüggései, melyek az élet során alakulnak ki.
Szegénység
Átlagosnál magasabb a szegénység a nyugati országokban a fiatal egyszülQs családok között,
ez leginkább a gyermekeket érinti, akiknek az egészséges fejlQdése nincs biztosítva.
Szintén magas a szegények aránya az egyedül élQ idQs nQk között, valamint az etnikai kisebbségek, bevándorlók között.
A jóléti állam
A 19. század folyamán kialakultak azok a jóléti juttatások, melyeket ma is a legtöbb nyugati országban megtalálhatóak, mint
az egészségbiztosítás, nyugdíj, munkanélküli segély, családi támogatások stb.
A jóléti rendszereknek három típusa
liberális modell, melyben kevés juttatás jár, elsQsorban azoknak, akik képtelenek magukról gondoskodni, ilyen az USA jóléti szolgáltatása,
konzervatív berendezkedés, mely rászorultsági alapon nyújt segítséget, a társadalombiztosításra alapoz,
szociáldemokrata modell, legalábbis ahogyan a skandináv szociálpolitika nevezi magát, mely állampolgári jogon nyújt segítséget, s melynek célja az esélyek és az életkörülmények kiegyenlítése.
Abszolút szegénység
Ez a fogalom röviden leírható a létminimum alatt élQk száma, vagy arányaként, ez utóbbi pedig egyszerqen megadható egy mindenkori jövedelmi szintként.
Ugyanakkor a létminimum jövedelmi limitjét általában valamilyen objektív szükségleti tényezQk szerint határozzák meg.
Így legegyszerqbben kiszámítják, hogy egy felnQtt embernek mennyi táplálékra van szüksége, milyen egyéb alapvetQ szükségletei vannak, ezek piaci értéke fogja képezni a létminimum alapját: ha meg tudja venni jövedelmébQl, akkor felette, ha nem, akkor alatta él.

Relatív szegénység

A relatív szegénység mindössze az adott társadalom legalsó rétegét jelenti, pl. a legalsó jövedelmi decilisbe tartozókat, vagy azokat, akik az átlagjövedelemnek egy bizonyos százaléka, pl. fele alatti jövedelemmel rendelkeznek.

Társadalomszerkezet a rendszerváltás után
Az elit és a középosztály közötti jövedelemi olló szétnyílt
A társadalmi egyenlQtlenségek nQttek
A 2-9 jövedelemdecilis reáljövedelmei 1996-ig csökkentek, azóta lassan emelkedik
A legalsó rétegek nem szakadtak le jobban, mint a középsQk

6.óra

Mobilitás
Mobilitásnak nevezzük a társadalmi helyzet, státusz megváltozását
intergenerációs mobilitás: két nemzedék közötti változás;
intragenerációs mobilitás: egy nemzedéken belüli változás, karriermobilitás
felfele vs. lefele mobilitás: egy személy a társadalmi ranglétrán felfele vagy lefele is elmozdulhat, attól függQen, hogy kedvezQbb, vagy rosszabb helyzetbe kerül élete során, vagy szüleihez képest
vertikális vs. horizontális mobilitás: egy rétegzQdésmodellben nem csak egymásnak alárendelt, hanem mellérendelt csoportok is lehetnek; a horizontális mobilitás egy se nem jobb, se nem rosszabb, de másik csoportba való átkerülést jelenti.
Házassági mobilitás, ha valaki azáltal kerül másik csoportba, hogy felesége, vagy férje másik csoportba tartozik
Egy- vs. többlépcsQs mobilitás: értelemszerqen a társadalmi ranglétrán, azaz egy szerkezeti hierarchiában lehet egy lépcsQfokot, vagy többet emelkedni

kollektív mobilitás (csoport-mobilitás)
a társadalomszerkezet fokozatos, folyamatos átalakulását eredményezQ folyamat.
Ferge Zsuzsa: az egyén vertikális mobilitása független lehet a csoport-mobilitástól:
Ekkor nem a struktúra változásának, hanem éppen annak megQrzésének eszközévé válik a mobilitás.
Azaz csak kevés ember mobil, ami ugyanakkor az újonnan belépQk azonnali és teljes asszimilálását eredményezheti.
Ha sok ember mobil egyszerre, akkor a teljes asszimilálás lehetetlen, az újonnan érkezQk is hatnak a csoportra, és a régi és új tagok közelednek egymáshoz,
a csoportok közeledése pedig még könnyebbé teszi a mobilitást: a folyamat eszkalálódik.
Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA)
egy adott csoport gyermekei mire vitték kilépési mobilitás
egy adott csoport tagjai honnan származnak belépési mobilitás
490 + 2160 + 3070 = 5720 – immobilak 57,2%
strukturális mobilitás
A táblázat peremeloszlásának különbségét nevezzük strukturális mobilitásnak.
Ez a fogalom azokat tartalmazza, akik szükségszerqen változtattak helyet, mert a társadalom összetétele megváltozott.
A strukturális mobilitás: 26,5%


cirkuláris mobilitás
A maradékot, azaz a strukturális és az összes mobilitás különbségét nevezzük cirkuláris mobilitásnak.
Ez helycserés mobilitást jelent, azaz az egyes csoporttagok fiainak helycseréjét
A példában:
42,8% - 26,5% = 16,3%
Történeti kutatások
egyes államok anyakönyvei
Az Egyesült Államok nem volt a korlátlan lehetQségek országa
Az egyes szakmunkás rétegek számára nem volt könnyq a felemelkedés
A társadalom felsQ rétegei nem származtak alacsony sorból
Akik felfele voltak mobilak általában nem léptek egy-két lépcsQnél többet
A 20. század sem jelentett visszalépést
A hatvanas évek
státuszcsoportok
Korábban a vagyon volt a legmeghatározóbb tényezQ a társadalmi egyenlQtlenségek örökítésében
A modern társadalmakban az apa társadalmi helyzetét elsQsorban fia iskolai végzettségén keresztül reprodukálja
James Coleman (1966)
USA: az iskola és a családi háttér erQsen befolyásolja az iskolai eredményeket
így a késQbbi életutat, azaz a mobilitást
fekete és a fehér gyerekek szegregálódása
JFK
Buszoztatás
IQ-tesztek
Útelemzés Róbert Péter (1986)
4 társadalmi dimenzió vizsgálata
Foglalkozás
Mqveltség
Anyagi helyzet
Lakóhely
Státuszindexet számított a származás és az elért pozíció elérésére. E két index egymáshoz viszonyított eltérését tekintette STÁTUSZMOBILITÁSNAK
Útelemzés
Táblázatok helyett ún. „útmodellek” elemzése
50-100 vagy ennél is több foglalkozási réteget különböztetünk meg.
100 fokú skálán mindegyik skálapontszámot kap. Ennek alapján van egy presztízsskála vagy a társadalmi gazdasági státusz iskola (SES). Mobilitásnak tekintik az ezen a skálán felfelé vagy lefelé történQ elmozdulást. Itt nagy volumenq mobilitás is kimutatható.
Róbert Péter (1986) 1981-1982-es rétegzQdés-felvétel alapján számított útmodellje a férfiak mobilitására.
Regressziós együtthatók

Útmodell
A hetvenes évek
Loglineáris elemzés
EsélyegyenlQtlenségi hányados fejezi ki, hogy melyik ország társadalma nyitottabb
Ez a hányados az egyik csoportból a másikba való átjutás valószínqségét jelenti
A nyugati országok viszonylag egyformán nyitottak
Ebben a történeti változások sem játszottak jelentQs szerepet
Nemzetközi eredmények
A gazdasági fejlettségnek közvetett hatása van a mobilitásra, a társadalmak nyitottságára
Megkövetelik a meritokratikus elvek érvényesülését
Ez a fejlQdés alapvetQ feltétele
Mindenki teljesítménye alapján részesül a javakban, ami nagyobb mobilitási esélyeket jelent
Gazdasági-politikai hatások
Általános életszínvonal emelkedés
Háttérbe szorult a vagyoni és jövedelmi helyzet jelentQsége
Az öröklés jelentQsége is csökkent
Demokratikus berendezkedés

A strukturális mobilitás változásai
Ötvenes és a hatvanas évek konjunktúra
A gazdaságok fejlQdtek, a munkanélküliség csökkent, a keresetek nQttek
Az iskolai képzések arányai felfele tolódtak, egyre többen jártak fQiskolára, egyetemre
Optimista életszemlélet
Nagy mobilitás

Magyarország

Extenzív iparosítás
MezQgazdaság háttérbeszorulása
Az agrárszektorból az iparba
Nagy mobilitás

A hetvenes és nyolcvanas évek mobilitása
1968-tól kezdQdQen azonban a nyugati országokban egyre nagyobb infláció kezdett jelentkezni
Az 1973-as olajválság
Gazdasági recesszió,
NövekvQ munkanélküliség,
Stagfláció
A felsQoktatásból kikerült fiatalok körében lett legmagasabb a munkanélküliség
a jövedelmi viszonyok közötti különbségek nQttek, a mobilitás csökkent

Magyarország
A hetvenes és a nyolcvanas években tovább nQtt a mobilitás
A felnQttek kb. kétharmada került szüleihez képest eltérQ társadalmi helyzetbe
NQtt a cirkuláris mobilitás aránya
A gazdaság intenzív fejlesztése is szerepet játszott ebben
Nagyobb hangsúlyt kapott a fogyasztás

Értelmiség 1970-1989
Az értelmiségi réteg viszonylag bezárult,
A beiskolázási arányok, azaz a felsQoktatási intézményekbe felvehetQk számának alacsony szinten tartása
MunkaerQpiaci ok
Politikai ok
Mobilitás a rendszerváltozás után
A munkajelleg csoportok alapján mért foglalkozási mobilitás a korábban megfigyelt 70 százalék körüli mobilitási arányt mutatja (strukturális)
Foglalkozást azonban csak 20% változtatott ezen idQszak alatt
Nagy mobilitás az önállóvá válás terén
Nem jelentQs a vezetQk, értelmiségiek közül való kilépés ill. belépés sem
Szubjektív lefele mozdulás
A mai magyar társadalom alapvetQ szerkezeti vonásai I.
A foglalkoztatottak foglalkozási fQcsoportok szerinti összetételének változása felgyorsult.
1980 és 1990 között: 31 százalékról egyharmadra nQtt,
2001-ben már 41 százalékot ért el a szellemi tevékenységet folytatók aránya.
II.
A fizikai dolgozók körében a szolgáltatási foglalkozásúak aránya 11 év alatt mintegy kétszeresére nQtt
Tovább csökkent a mezQgazdaságban és az ipariban dolgozó fizikai foglalkozású szak- és betanított munkások, segédmunkások aránya
AlapvetQ szerkezeti változások álltak elQ,
Megindult a modernizáció,
A magasabb szakképzettségek felértékelQdtek
III.
Az érettségizett foglalkoztatottak részaránya az 1980. évi egyötödrQl 2001-re egyharmadra nQtt
A diplomával rendelkezQk aránya 10 százalékkal emelkedett: 2001-ben 18 százalék volt
IV.
A tercier szféra elQretörése, a mezQgazdaság visszaesése figyelhetQ meg.
Ez utóbbiban dolgozott az 1980-ban a foglalkoztatottak 18,9, 2001-ben már csak 5,5 százaléka.
A tercier ágak foglalkoztatásban betöltött aránya az 1980-as 39 százalékról, 1990-re 46,5 százalékra, majd 2001-ben több mint 61,6 százalékra emelkedett.
A tercier szféra jelentQs térnyerése egyúttal a fejlett piacgazdaságokra jellemzQ arányok kialakulásához vezetett.
V.
Az alkalmazásban állók 1990-ben nagyobb részt költségvetési szerveknél munkát vállalók voltak
2001-ben ugyanakkor többségük már a versenyszférában dolgozott.
VI.
Az ezredfordulón a foglalkoztatott férfiak 23, a nQk 26 százaléka tartozott a vezetQk és az értelmiségiek, közé.
Emelkedett a képzett szolgáltatási, kereskedelmi, irodai, technikusi: azaz a kiszolgálói, az asszisztensi tevékenységeket végzQk aránya.
A nQi foglalkoztatottak 37 százaléka, a férfiaknak csak a tíz százaléka tartozik ide.
SzámottevQ az önfoglalkoztatók, a vállalkozók és a különbözQ nagyságú munkaadók aránya.
A 2001-es népszámlálás idején a foglalkoztatott férfiak majdnem egyötöde, a nQk 11 százaléka volt önálló.
VII.
A foglalkoztatott férfiak fele, a nQk 28 százaléka tartozik a munkásrétegbe.
A férfiak egyötöde szakképzett munkás és 33 százalékuk végez képzetlen munkát; a nQknél az arányok fordítottak.
A férfiaknál az életkor elQrehaladásával visszaesik a szakképzett réteghez tartozók aránya, a nQknél viszont megemelkedik.
Társadalmi mobilitás rétegenként I.
A vezetQ és értelmiségi rétegben a munkás és paraszt származásúak aránya 1945 után nQtt meg.
Egészen addig mindössze 1-2 százalék körül mozgott, az ötvenes évektQl azonban 50 százalék körül alakult ez az arány.
A rendszerváltozás után némileg zártabbá vált ez a csoport.
II.
Az egyéb szellemi tevékenységet folytatók között lényegesen magasabb a munkás és paraszt származásúak aránya.
Ez az arány tovább nQtt, ennek a rétegnek a kiterjedésével.
III.
A hatvanas évekig a mezQgazdaságból a szakképzetlen munkásságba áramlott a népesség.
A kilencvenes évekre lassan kiürülQ mezQgazdasági fizikai munkás réteg elsQsorban a szakmunkássá vált.
Ezek a szakmák továbbra is többnyire férfiakból álltak.
Mobilitási esélyek
1945 hozott változást a mobilitási esélyek tekintetében.
A Horthy-korban egy értelmiségi családba születQ gyereknek negyvenszer akkora esélye volt, hogy Q is értelmiségi legyen, mint egy szakmunkás családból jövQnek, és százszor akkora, mintegy paraszt család sarjának.
1973-ra ezek a különbségek mindössze hatszorosra és tizenötszörösre csökkentek.
KiegyenlítQdtek a férfiak és nQk közötti különbségek.
A rendszerváltozás ebben a tekintetben nem hozott lényegi változást.
A gazdasági és politikai rendszer megváltozása nem volt igazán hatással a mobilitási esélyekre a kilencvenes években.

7.óra

A koncentrikus körök elmélete
Chicago
Népességnövekedés
Túlzsúfoltság
Szegregáció
Slum
Bqnözés
Chicago
Robert Ezra Park, Ernest W. Burgess és Roderick D. McKenzie
1925
Szabályszerqségek
63 USA nagyváros, Európa
5 övezet
Park – Burgess modell 1925

1. centrális övezet
Central Business District: a modellben a neve Loop, azaz kanyar, hurok, mivel ez a terület Chicagóban a magasvasutak által körülzárt terület
itt találhatók az üzletek, hivatalok, bankok, kulturális és szórakoztató intézmények.
2. átmeneti övezet
leromlott állapotú bérházak, lakói szegények,
gyakran valamilyen etnikai, vallási kisebbség tagjai.
Slum: társadalmi problémák: alkoholizmus, bqnözés, drog, öngyilkosság
3. munkás bérházak övezete
Itt valamivel jobb helyzetq munkás családok laknak, kisebb és jobb minQségq bérházakban.

4. kertvárosi övezet
Itt középosztálybeli családok laktak, üzletemberek, hivatalnokok, kereskedelmi ügynökök,
családi- és társasházak jellemzik a beépítést.
5. szuburbánus övezet

Alvóváros, mely azonban nem minden esetben képez összefüggQ gyqrqt.
Az övezetek
A városfejlQdés cikluselmélete
Urbanizáció
Szuburbanizáció
Dezurbanizáció
Reurbanizáció
1. urbanizáció
Ipari átalakulás - Nyugat-Európában és Amerikában a 19. században zajlott ez a folyamat
A városok központi területén, az elsQ két övezetbe költöztek az emberek a falvakból
Az ipar fejlQdésének köszönhetQen a városmag körül gyárakat építettek, és mellettük bérházakat, amikben elsQsorban munkások laktak.
Magyarországon az 1870-es 80-as években, a fejlQdQ országokban a 20. század derekán
Fokozódó üzemméretek, növekvQ zsúfoltság és társadalmi feszültségek
2. szuburbanizáció
Egyesült Államok 1920-ea és 30-as évek
kisgyermekes családok egyre nagyobb számban költöztek ki a városokból, a városok szélére
Európában csak a 60-as, 70-es évek
Okai: a belsQ övezetek lakásállományának leromlása, a levegQ szennyezettsége, a zaj és a zsúfoltság.
alapvetQ feltételei
a közlekedés fejlQdése,
az elQvárosi vasutak kiépülése,
az autóutak kiépülése,
a személygépkocsi elterjedése,
így a munkahelyektQl távolabbi lakóhely választása,
az ingázás kialakulása.
Következményei
a belsQ lakónegyedek leromlanak,
kialakulnak a slumok,
az elköltözött jobb módú családok helyére szegények költöznek,
szukcessziónak
USA  puszta
Európa  meglévQ település
Infrastrukturális probléma - Szentendre
A körök kitágulnak
A slumokat lebontják  USA,
magántulajdon
felújítják - Európa
ipar dekoncentrációja
A városközpontban található üzemeket bezárják
Az újak a város körül találnak telephelyet
A város környékén nQ az ipari munkahelyek száma, míg a belvárosban csökken
Helyét a szolgáltatás veszi át
A belvárosi területek kicsik, és a telekárak növekednek,
A szállítás feltételei javulnak, ellentétben a belvárosra jellemzQ dugókkal.
Mindezt segíti a telekommunikáció fejlQdése és a városvédelem is.
A szektor modell és az ipar
szolgáltató szektor dekoncentrációja
a nagyobb térigényq funkciók, pl. raktározás kiköltözik
a népesség, az ipar, és a szolgáltatás város peremére költözése új központokat hoz létre: ezeket nevezik „edge-city”-nek.
Hazánkban példa lehet Törökbálint
Slumok újra
A lebontás nem jelent megoldást
A 40-es évekre a harmadik övezet házai is leromlanak
KésQbb azokat is lebontják
3. dezurbanizáció
1970-es években csökkenni kezdett a munkahelyek és a lakosság városi koncentrációja
A kisvárosok és falvak népessége nQtt
1970 és 1980 között pl. Londonnak (az agglomerációval együtt) 853 ezer fQvel csökkent a népessége
Okai
Az új közlekedési és kommunikációs technológiák a nagyvárosokon kívüli munkavégzés elterjedését is lehetQvé tették,
Az ipar háttérbeszorulásával, a hagyományos ipari központok jelentQségüket veszették, s a városoktól messze kiköltöztek.
A falusi térségek vonzereje az olcsóbb munkaerQ és, hogy nincs elavult szanálandó gyárnegyed.
Mindezek mellett a zsúfolt városi életmód is vesztett népszerqségébQl.
4. reurbanizáció
A nyolcvanas években a technológiai váltás lezárult.
A kilencvenes években egyes területeken ismét növekedni kezdett a városok népessége.
A korábban leromlott belvárosi épületeket Európában felújították, ezek a városrészek felértékelQdtek
A fiatal, egyedül élQ menedzseri réteg számára vonzóvá váltak, ezek aránya is nQ a nyugati társadalmakban.
Erre példa Manhattan egyes részei, vagy Londonban Docklands.

A városok szektoriális modellje

Homer Hoyt 142 USA város 1939
Mely részein élnek a felsQbb és a középosztályok
A magasabb státuszú negyedek szektoriálisan
IdQvel kifele tolódnak
Ipari és kereskedelmi szektorok
Európa: É-Ny  D-K , széljárás
Szektorok
A gazdag emberek ott élnek, ahol akarnak, szolgáltatások
Kocsival járnak munkába, ezért a várostól messze, de a fQutakhoz közel élnek

Budapest
êìø@ ¢ À d
š
À
€~v¨âN†ˆ¢Ú 0O¦»-Ï-û-ý-"!$!
h¤5œ5\

hTe"5\ hTe"CJ+aJ+ h¤5œCJaJ h¤5œCJ+aJ+ h¤5œ5CJ+\aJ+ h¤5œ5CJ#\aJ# h¤5œCJaJ h¤5œCJ$aJ$ h¤5œ5CJ,\aJ,h¤5œh¤5œ5CJ(\aJ(h¤5œ h¤5œ5CJ'\aJ' h¤5œCJ#aJ#/RŽÂêìøú@ B Z r Ž ¢ À Ö


"
?
Y
y
˜
¶
â
ýøííííèèýýøííííýýàààààààý
&
FgdÏ8»gd¤5œ
$
&
Fa$gdÏ8»$a$<øýâ
ô

$
B

®

8
b
d
š
À
ˆ Ô ˜€‚´Dt¨à68~ ÷÷÷÷÷÷÷õóóëëëëëóóãããããóóëë
&
FgdÏ8»
&
FgdÏ8»
&
FgdÏ8» þ& ¾ vx¨æÄ>àâ ¨ ®
.r¢þ’äLN÷÷÷÷÷õõ÷ó÷ó÷÷óõëëëëõëëëëëëõ
&
FgdÏ8»
&
FgdÏ8»N¢NÚ %2OP{‘¦ÁÐ÷--1-O-h-‚-»-Ï-ýõõýððåååýðååýÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝý
&
FgdÏ8»
$
&
Fa$gdÏ8»$a$
&
FgdÏ8»Ï-Ü-Ý-ì-í-ü-ý-0 2 \ ” ² Ì "!$!!@!d!Œ!®!Ô!òòòòâÕÕÓËËËËËÉÉÄĹ¹¹É
$
&
Fa$gdÏ8»$a$
&
FgdÏ8»

„†„zþ^„†`„zþgdTe"$„†„zþ^„†`„zþa$gdTe"

$„†„zþ^„†`„zþa$Ô!"&"a"t"§"¨"·"Ã"ç"ô"###B#C#a#b#w#¡#®#Ö#ä#

$6$X$Z$÷÷÷÷÷õõóóóóõóëóëæææó÷÷÷÷÷õgdTe"
&
FgdÏ8»
&
FgdÏ8»#a#b#v#w#¡#X$Z$z$~$ &&8&\&¶&Ü&''L'v'Î'ì'F(n(þ())>)p*r*//~/ž/000¸2¹2ž3Ÿ3¶3¼3½3Ê3ª4ô4ö4r6t6K:L:X:$=&=>=Z=üøüøüðéâüðøüâüâü×ÌÄüâüâüéâüðøüøü¼ðüðøüøü®§ œ”øœøœé œŒ œ hTe"CJ#aJ# hy}3CJ'aJ'hy}3

hy}35\

h¤5œh¤5œh¤5œh¤5œ5CJ,\aJ, h¤5œCJaJ h¤5œCJ#aJ# h¤5œ5CJ#\aJ# hTe"5CJ#\aJ#

h¤5œ5\

hTe"5\ h¤5œCJaJhTe"h¤5œ7Z$~$¼$ö$¬%â% &&8&:&¶&¸&''v'x'Ê':(º(þ())>)x)°)Ò)>*p*ýõõõõõýýóëóëýýóëëëëýýýõõõõõ
&
FgdÏ8»
&
FgdÏ8»p*r*¨*Ü*8+Ž+¼+à+,,,?,@,p,¤,ø,ù, -t-Ê-//~/ž/Þ/ 00ýýõõõõõõóýýóõõõóýõõõýýæóóá$a$

„„^„`„gdTe"
&
FgdÏ8»000B0H1ˆ2¸2¹2Â2û25363c3~33ž3Ÿ3µ3¶3¼3½3Ø3Ù3Ú3ø3
4ýõõõõýýííëííëíýýæææáÜÜÑÑ
$
&
Fa$gdy}3gdy}3gdy}3gd¤5œ
&
FgdÏ8»
&
FgdÏ8»
44„4†4ª4Â4Ú4ô4ö4
5

5v5ò5r6t6Ž66º7:8<8d8f8h8è8.909T9ôôïêïïïêêïâââêêïââïêïïââïê
&
Fgdy}3gdy}3gdy}3
$
&
Fa$gdy}3T9V9Ê9:K:L:f:g:¹:×:1;2;D;;8<”<$=&=Z=„=Ü=:>¨>F@È@¨AúòòòííúòòòííòòòòííåååååÝÝ
&
F gdy}3
&
Fgdy}3gdy}3
&
Fgdy}3gdy}3Z=F@DD D,DFD,EVEŽE®E F
hTe"5\ hTe"CJaJ hy}35CJ\aJhTe" hy}3CJ#aJ# hy}35CJ#\aJ# hTe"5CJ#\aJ# hy}35CJ\aJ hy}3CJaJ

hy}35\hy}3 hy}3CJaJ hy}3CJaJ hy}3CJaJ6¨A¤CDD DFDHDÌEðF‚GêIzJ|JÎJìJlK`LöLpMVN(O'P(PCPqP÷÷òííòåååååííÝÝÝÝÝÝÝÝííÕ
&
Fgdy}3
&
Fgdy}3
&
Fgdy}3gdy}3gdy}3
&
F gdy}3qP§PâPQ;QfQ®Q¯Q»QÖQîQHR,SŽSTˆTvU2W4WZWHX¶X2Y4YJYXZ­ZÚZ÷÷÷÷÷÷òò÷÷÷÷÷÷êêêòòêêêòò÷÷÷
&
Fgdy}3gdy}3
&
Fgdy}3ÚZ[[["\*\2\<\F\¾]À]Î]Ð]^^
^^<^P^R^€^‚^ ^À^÷÷òò÷÷÷÷÷íííòååÚÚÚòòÕÍÍ
&
F gdy}3gdy}3
$
&
F a$gdy}3 $a$gdy}3gd¤5œgdy}3
&
Fgdy}3À]Î]Ð]^P^R^€^_0_¬_6`\`œ`À`˜a a~b€bee4ehhhh>h¦h¾hjj&j0k2kBkâk$lpmrmÚnÜnNrPr–rÈrsŠsžs srtŠtŒu¤uºu¼uøuv®v´vüvwtxvx®xÈx0yZyÈzÊzèzP|R|f|||€|òëçàÜçàçÔçàçàçàçÜçÍàçàçÜàçàçÜàçÜàçàçÜçÜçÅçàçàçÁçàçàçÁçàçàçàçÁçàçàçºàçÁçàç

hgK¡5\hgK¡ hgK¡CJ&aJ&

hTe"5\ hy}3CJaJhTe"

hy}35\hy}3

h¤5œh¤5œh¤5œh¤5œ5CJ,\aJ,IÀ^Ú^__0_2_4_p_†_ª_¬_Æ_z`ô`baàa~b€b¬bšcdhdee8e’fRg÷÷òíòòåååòí÷÷÷÷÷íí÷÷÷÷íí÷÷
&
F
gdy}3gdy}3gdy}3
&
F gdy}3RghhBhfi¨ijj*j,j–j0k2kBkBlpmrm˜mšm n^nœnÚnÜnozpNrPr÷òò÷÷÷òòí÷÷òò÷÷òòí÷÷÷÷òò÷÷ògdy}3gdy}3
&
F gdy}3Pr–r˜rÚržs sàs tºu¼uÒuÔuÐvüv.w¾wÀwxBxtxvx®xÎxìx

y0y`yúyúõííúúííúúõíúúíõíííúúíííííí
&
F gdy}3gdy}3gdy}3úypzÈzÊzìzîzÒ{P|R|f|h|€|´|Þ| }&}(}@}º}B~®~´܀ހ ‚ˆƒ÷÷òòí÷÷òòí÷÷÷÷÷òòåååååòò÷÷
&
F
gdy}3gdy}3gdy}3
&
F gdy}3€|œ|´|Ä|Þ|ô| }&}(}@}‚}˜}Î}â}ú}<~X~’~Z¤܀ހ4fˆ˜Âú

‚ˆƒŠƒ¾ƒ"„,„D„x…’…¬†Ì†8‰P‰b‹d‹‹ ‹Ô‘Ö‘Þ‘‚“„“Œ““”2”|•Œ•L–^–j˜l˜ˆ˜¤˜Ò˜Ö˜™,™°™Î™hšÂš˜›Ò›@pt ùõùõùõùñõéÞéÞéÞéÞéÞé×ùõùõùõùõùõñõéÏÄÏÄÏÄÏÄÏñõùõ×ùõ×ùõéÞéÞéÞé×ùõùõéÞéÞéÞéÞéÞéù hy}35CJ \aJ hy}3CJ aJ

hgK¡5\ hy}35CJ\aJ hy}3CJaJhgK¡hy}3

hy}35\MˆƒŠƒ"„n… †.‰b‹d‹‹ ‹$Œ&ŒÔŒRfŽŽXŽàŽPnn²<‘Ô‘Ö‘úúòòòòúúúêåêêêúêåêêêúêêêêúgdy}3
&
F gdy}3
&
F
gdy}3gdy}3֑â‘F’¤’‚“„““°”ò•^—j˜l˜¤˜Ö˜n™bš›bœt¤ ž˜žRŸüŸ8 x † ¡úòòòúúêêêêúúúêêêêêúòòòòòòúò
&
F
gdy}3
&
F gdy}3gdy}3 ¨ÄäžöžŸ*ŸR r x † ¾ â n¢–¢££>£¬£Ø£ ¤D¤²¤´¤À¤Â¤â¤F¦K¦T¦ô¦§
§§Þ§ò§þ§Õªáªêª°¬²¬Ú¬Þ¬à¬­ü­6®¶¯è¯ ²>²b³¢³º·ü¸$¹Þºàº»>»üõüõüõüõüõüõüõüîõüõüõüêÜÕõüÍÂÍüÍÂÍüÂÍüÂÍ·¬¤œ¤üõüõüõüÂÍüõü˜üÂhgK¡ hgK¡CJ(aJ( hy}3CJ(aJ( hy}35CJ(\aJ( hgK¡5CJ(\aJ( hy}35CJ\aJ hy}3CJaJ

h¤5œh¤5œh¤5œh¤5œ5CJ,\aJ,h¤5œ

hgK¡5\

hy}35\hy}3<¡B¢££>£@£
¤²¤´¤À¤Â¤æ¤è¤¥b¥„¥¨¥À¥Ð¥î¥ð¥¦¦*¦6¦÷÷òòí÷÷èèèòíÝÝÝÝÝÝòíÕÕÕÕ
&
F

gdy}3
$
&
F

a$gdy}3gd¤5œgdy}3gdy}3
&
F gdy}36¦F¦H¦ô¦§§Þ§ß§à§ò§Õªáªãªäª°¬²¬à¬­þ­b¯€¯²¯â± ²²b³º·úõõúõõúúúõúõõõúúúõíúúíúõíå
&
F
gdy}3
&
F

gdy}3gdy}3gdy}3º·ô·ü¸Þºàº»T¾V¾þ¿ÀZÀnÀÞÁ°Ã²ÃÞÃ

ĤÅÀÅ6Ç8ÇbÇ|Ç,ËV˂ˬÍúõíúúåõíúúåõõúúíõíõúúåõúíõ
&
F
gdy}3
&
F

gdy}3gdy}3gdy}3>»T¾¼¾þ¿À*ÀZÀjÀ°Ã²ÃÞÃĤżÅ6Ç8ÇbÇzǐɞÉ,ËVˀˬͮÍÞÍ΄оÐÂÐàаÒêÒ$Ó<֖Ö0ÙjÙxÙÒÜÔÜäÜÝ ÞÔÞüà"á(ã*ã.ãRãSäfä«ä¬äºä°é²éÞéêîî"îHî´îøñíâ×ÏÄøÀíñíñíÀíÄø·øíñí¯íñí×ÏÄøñÄøñíñÄøÀíÄøÄøÄøÄøÄøÄø«íø«íÄø£Ïñí h_:“CJ(aJ(h_:“ hgK¡CJ(aJ(hy}3>*CJaJhgK¡ hy}35CJ\aJ hy}3CJ(aJ( hy}35CJ(\aJ( hgK¡5CJ(\aJ(hy}3

hy}35\ hy}3CJaJ@¬Í®ÍØ̈́ÐÂÐâаÒêÒ&Ó<Öv֘Ö0ÙjÙzÙÒÜÔÜäÜ¢Þüà*ãTä«ä¬äºä°é²éúúòúêåúêåúòåúêåúúêêêêêúúêúgdy}3
&
F
gdy}3
&
F

gdy}3gdy}3²éÞéîî"î¶îÊï€ð‚ð”ð†ôˆôšôîõÆö

÷ ÷J÷ðøù ý"ý6ý þâþ
Òúòúúêêêúúòúúêêúúêêúòúúââââ
&
F gdy}3
&
F

gdy}3
&
F
gdy}3gdy}3´îÂîÈïÖï€ð‚ð”ð.ñBñrò~ò†ôˆôšô¼ôîõö ÷p÷ù,ù ý"ý6ý\ý þ0þèþúþ (XnÒæêÌê%&'-.Ò Ô 8y‡èé0
t
x
Þ
à
" ùõùõñõéÞéÞéñõùõùõùõÞéñõÓËÓËÓËÓËÂËõéÞéÞé¾ñ°©õñõùõùõñõ¡™‘ñõ hy}3CJaJ hy}3CJ(aJ( hy}3CJ aJ

h¤5œh¤5œh¤5œh¤5œ5CJ,\aJ,h¤5œhy}3>*CJ aJ hy}3CJ aJ hy}35CJ \aJ hy}35CJ\aJ hy}3CJaJh_:“hy}3

hy}35\9ÒæÈ%&'-.4èÒ Ô Kstèéô 0
V
†
¨
Ú
Ü
0
úòòííííúååúúååàåúúååååååàúgdy}3
&
Fgdy}3gd¤5œ
&
F
gdy}3gdy}30
x
”
ª


D

¦




.
h
‚
°
Þ
à
" $ ‚ df–D” fhúêêêêêêêêêêêúúåÝÝÝúúÝÝÝÝå
&
Fgdy}3gdy}3
&
F„à„ þ^„à`„ þgdy}3gdy}3" R ‚ Ê df®°Ü Þ äæb–®°euwx$n¢$.JV‚–Â
p t v ö ò"ô">$@$d$€$¶$Æ$L%V%'&.&w&&Ò&ä&Ú(ö(Â)ä){*Œ*Ô*Õ*æ*û*¥.k/l/|/\0^0†0¤2¦2Ð2<4ùõùõñõñõñõñõùõñõùõñõñõéÞéÞéÞéÞéÞéÞéÖÎéñõñõÞéÞéÞéÞéÞéÞéÞéÞéÞéñõÞéõñõÆñõ¾ñõù hy}3CJ aJ hy}3CJaJ hy}3CJ$aJ$ h_:“CJ$aJ$ hy}35CJ\aJ hy}3CJaJh_:“hy}3

hy}35\JhŠÞh®°ú”òj ˜ Ü Þ ô B¾r¤ä椮°êH¢úòòòúúòòòòòúúòòòòòúúíòòúúòògdy}3
&
Fgdy}3gdy}3¢ewxŠªÊÞþ).$\²’- t v ö !:!n!Æ!&""÷÷òò÷÷÷÷÷÷÷òòêêêêêêòòêêêêêê
&
Fgdy}3gdy}3
&
Fgdy}3"Ô"ò"ô" #:#€#Ž#¤#È#à#($>$@$d$¶$L%'&w&Ò&Ú(Â){*Ô*Õ*æ*È,÷÷òòêêêêêêêêòò÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòâ
&
Fgdy}3
&
Fgdy}3gdy}3
&
Fgdy}3È,v-N.¥.¦.Ç.ç./&/O/k/l/|/Š//»/Õ/û/0\0^0†0´0ô01B1h1÷÷÷òòêêêêêòòåååååååòòååååågdy}3
&
Fgdy}3gdy}3
&
Fgdy}3h1Ž1Ä1ô1<2¤2¦2Ð2¦3<4b4r4Ž4Ê45.5L5†5¬5Ò5ö5.6t6 6Ö6

77úúúúúõõííõíííííííõåååååååå
&
Fgdy}3
&
Fgdy}3gdy}3gdy}3<4b4†5¬57’7¸7Ü9:6;8;^;œ>Â> A^AÞA‚EHGðJ K6KL(LÈM¶NÌNõPQRöR(SÆSôSFUnU®UÂU˜YšYÂYÆZÇZñZb]d]r]t]ˆ] ^@^õîõãÛõãõÐÈõ½õ½µ±È±È±ÐÈÐȱÐÈÐÈÐÈîÈÐÈ©µ±¡™±•‡€±Ûî

h¤5œh¤5œh¤5œh¤5œ5CJ,\aJ,h¤5œ hy}3CJ$aJ$ h_:“CJ$aJ$ h_:“CJ(aJ(hy}3 hy}3CJ(aJ( hy}35CJ \aJ hy}3CJaJ hy}35CJ\aJ hy}3CJaJ hy}35CJ\aJ

hy}35\ hy}35CJ&\aJ&27<7f77’7¸7È78|8®8è8 949`9€9²9Ü9::.:P:z:”:¼:Ø:;6;÷÷÷òí÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷íååååååååå
&
Fgdy}3gdy}3gdy}3
&
Fgdy}36;8;^;(<þ<8=|= =Æ=î=>B>r>œ>Â>è>

?8?l?Ž?²?î?(@F@†@²@Þ@à@úõíííííííííííõííííííííííííú
&
Fgdy}3gdy}3gdy}3à@ A^A`AbAnA”AªAÄAÞA:CpD‚E¬EØEøE&F|FœFÒFðF"GHGÖGªHúõúúêêêêõâââõÒÒÒÒÒÒÒÒõââ
&
F„à„ þ^„à`„ þgdy}3
&
Fgdy}3
$
&
Fa$gdy}3gdy}3gdy}3ªH:IðJ K LÈMàM˜NDOP)P¦PõPQöRÆSFUnUžVŒW˜YšYÂYÆZÇZñZ-[÷÷ò÷÷òêêêòêêò÷÷÷òâââòòêòòê
&
Fgdy}3
&
Fgdy}3gdy}3
&
Fgdy}3-[J\ì\b]d]r]t]ˆ] ^‚^_ª`ˆblcœdždðde &
F gdy}3
&
F
gdy}3gdy}3gd¤5œ
&
Fgdy}3@^‚^´^_T_ª`à`ˆb®blc¨cœdždìdðdeªeÎij7jIjvj‰j´jËjýjk2m\möm$no:o>ozošoÒqðq¸sÒsâsØt

udu¹v{
{{:{”}¾}–~²~RTšž€ƒ‚ƒœƒ\„^„®„²„@‡B‡~‰€‰ ‹üõüõüêâêâêâ×ÌÄâêâÄâêâêâõâêâõüõüõü¼±¼õüõüâêâüâ­üõüõüõü×ÌÄü­üâ×ÌÄâ­ü­üh_:“ hy}35CJ \aJ hy}3CJ aJ hy}3CJ&aJ& hy}35CJ&\aJ& h_:“5CJ&\aJ& hy}3CJaJ hy}35CJ\aJ

hy}35\hy}3D‰j´jËjkîl.m0m2m\m*nÎnæn o>otoðovpêp~qÒqôqrØr¸sâs€t÷òíííííòåååíòÝÝÝÝÝÝòåååò÷
&
F
gdy}3
&
F gdy}3gdy}3gdy}3
&
F
gdy}3€tØt,u4uLudu uâuúu vv-v¯v¹væv)wzØz{
{{>{h{ |÷÷÷÷÷òåÕÕÕÕåòÐÐÐÐÐòòòÈÈ
&
F gdy}3gdy}3
&
F „¤„\þ^„¤`„\þgdy}3

„¤„\þ^„¤`„\þgdy}3gdy}3
&
F
gdy}3 |°|}”}Â}x~à~$Þ€Z€Ò€RTžî|‚0ƒbƒ€ƒ‚ƒœƒžƒÆƒ„>„÷÷÷ò÷÷÷÷ò÷÷÷÷òò÷÷÷÷÷òòíååå
&
F
gdy}3gdy}3gdy}3
&
F gdy}3>„\„^„²„l…š…Æ…ú…†°†@‡B‡\‡Ò‡rˆ¸ˆ0‰~‰€‰ª‰ŠÒŠôŠ ‹T‹pŒîŒ>÷òò÷÷÷÷÷÷÷òòêêêêêòòêêêêòêêê
&
F gdy}3gdy}3
&
F
gdy}3 ‹P‹T‹
ŽpŽxŽ<“p”4™bâŸ( , ¦¥Ê¥Î¥tªvª‚ª„ªÂªD«<¬=¬>¬S¬7­K­@®x®,¯X¯j° ²¨µŽ¹ª¹®¹`»†»¼2¼T¿Œ¿Ø¿rǤʦÊèÊêÊìÊÄÍH0K2KõíéõíáéáéáéõíéÚéáÖÈÁé¹é±ªé¹é¹é¹é¹é¹é¦é¹é¹é¹éžé¹¦é–ªé”éŒjO¯hj¿UUj"ehj¿U hy}3CJ(aJ(hkyT

hkyThkyTjhj¿U hy}3CJaJ

h¤5œh¤5œh¤5œh¤5œ5CJ,\aJ,h¤5œ

hy}35\ hy}3CJaJhy}3 hy}3CJ&aJ& hy}35CJ&\aJ&7>Ò
ŽxŽ2 <D ‘’n’¤’þ’“Æ“p”x”

•Ê•—è—î—ª˜,™4™š,›Ú›÷÷òêêêò÷÷÷÷÷òêêò÷÷÷÷ò÷÷òêêê
&
F
gdy}3gdy}3
&
F gdy}3ڛŒœblžêžâŸ, è Ö¡P¢X¢4£®£¸£d¤4¥¦¥Î¥B¦î§Ž¨ú¨†©tªvª‚ª÷÷òêêêòêêêòêêòêêêò÷÷÷÷÷÷åågd¤5œ
&
F gdy}3gdy}3
&
F
gdy}3‚ª„ªÂªÒªöª«*«4«D«V«Î«Ø«ü«¬!¬<¬>¬S¬à¬7­K­z­±­@®x®*¯úõííííííõåååååõàõííõíííõígdkyT
&
F
gdy}3
&
Fgdy}3gdy}3gd¤5œ*¯,¯X¯

°j°˜°š°$±<±|±”±´±Ò±î± ²À²j³r´µ¨µÐµ ¶Ò¶·æ· ¸úõííõúåõõÚÚÚÚõíííííõååååõ
$
&
F
a$gdy}3
&
F
gdy}3
&
Fgdy}3gdy}3gdy}3 ¸@¸‚¸²¸ò¸\¹Ž¹®¹ò¹ º ºÀºÚº»`»†»À»Ü»¼2¼¼è¼~½¾½2¾Î¾T¿Œ¿÷÷÷÷÷÷òêêêêêêêòêêêòêêêêêêêò
&
Fgdy}3gdy}3
&
F
gdy}3Œ¿Ø¿%À ÀÃÀÏÀïÀ$Á6Â\ÂÃRÃÄ"Ä

ÅƾÆNÇrÇÜdžÈPÉ(ʤʦÊèÊìÊúòòòúòòòúòòòúòòòòúêêêêêúúågdkyT
&
Fgdy}3
&
F
gdy}3gdy}3ìÊ(ˊËäËÌR̤̐ÌͰͲÍÄÍbHªHØH$IxIpJ´JK0K4KrKºKÔKöK LL÷÷÷÷÷÷ò÷÷íò÷÷ò÷÷÷÷÷òòò÷÷÷÷ígdy}3gdy}3
&
F
gdy}3SZJA/fQ, 2002, II. kerület : VIII. kerület = 2,8
Halandóság: Skandinávia - Pakisztán
Harris - Ullman modell
Chauncy Harris és Edward Ullman, 1945
Néhány nagyvárosra nem illik a két modell
Ahogy nQ a város, egyre több specializálódott magterület: közigazgatási centrum, bevásárlónegyed, iparnegyed, kikötQnegyed.
A város több mag körül nQ tovább.
Munkahelyek térbeli differenciálódása.
Harris - Ullman modell

Ferdinand Tönnies (1855-1936)
1887 Gemeinschaft und Gesellschaft
Elidegenedés
Individualizáció
Urbanizáció

Gemeinschaft
Falusi közösségek
A személyes, elsQsorban rokoni-szomszédi kapcsolatok dominálnak.
Meghatározó a közös érdek.
Uralkodik a népszokás, a vallás.
Egy ilyen közösségi életmód érzelmi és anyagi biztonságot jelent a tagjai számára.
A világ, amiben élnek mindenki számára jól ismert, és mindenki tudja a helyét benne.
Gesellschaft
a nagyvárosokban társadalom típusú berendezkedés alakul ki,
már csak a nagy lélekszám miatt is.
Itt a kapcsolatok személytelenek,
a tagok funkcionálisan specializáltak,
az életet az ésszerq kalkuláció
és a pénz uralja,
a törvény és a közvélemény irányítja.
Georg Simmel (1858-1918)
A nagyvárosi életmód személyiségre gyakorolt hatása
A túlságosan sok stimulus hatásaként az emberek anyagiassá, felületessé, közömbössé válnak.
A nagyvárások létrejötte együtt halad a pénz uralmának általánossá válásával
A pénzközpontúság olyan lelki beállítódást tesz szükségesé, amely egyúttal a nagyvárosi élethez is nélkülözhetetlen.
Louis Wirth 40s
A városi társadalom az egyén személyiségét annak ökológiai jellemzQibQl vezeti le:
Létszámból, a népsqrqségbQl és a heterogenitásból,
Valamint meghatározza helyüket és mozgásukat
A nagyvárosokat a személyiség felbomlása, a társadalmi kapcsolatok eldologiasulása, anonimitás és uniformizálódás, elszigetelQdés, sokszínqség, racionalitás jellemzi.  MÁSODLAGOS CSOPORTVISZONYOK
Élet a városban
Korporációk
Önkéntes szervezetek
Kormányzati képviseleti formák
Személytelen tömegkommunikációs eszközök
Mindez felszámolja az elsQdleges csoportokat, az integrált életformát  rurális területek

Belváros

Olvasztótégely
Kényszerq együttélés  kapcsolatok - akkulturáció
Akkulturáció szemben a szegregációval
Szegregáció
Munka jellege
Munka helye
Faji-etnikai jellemzQk
Társadalmi státus
Szokások
Ízlés
Preferenciák
ElQítéletek
William Bascon
A városi-falusi dilemmát elsQként nigériai kutatások cáfolták.
Ott ezeket a jelenségeket nem lehetett kimutatni az egyébként igencsak urbanizált népességben.
A nigériai Yoruba törzs ugyanis elQrehaladottabb volt az urbanizációban, mint Kanada vagy Franciaország.
Lagos
Leo Srole
Midtown Study kutatásai,
A városi ember nem hajlamosabb az idegrendszeri és pszichikai megbetegedésekre, mint a falusi.
Herbert Gans
Ezt követQen indult meg a szuburbiák kutatása,
Az etnikai és egyéb szigetek, szegregációk kutatása, melyekben kifejezetten közösség típusú szervezQdést találtak.
Homogenitás vs. heterogenitás
Osztály, életciklus
Ökológia - kényszer
Gans - belváros
Lakói
Kozmopoliták (diák, mqvész, író, szórakoztató ipar, értelmiségi szakember, zenész)
Nemházas-gyermektelen
Etnikai szigetek lakói
Hátrányos helyzetqek
Lecsúszottak és lefele mobilak
Kozmopoliták
Közel a központhoz, kulturálisintézményekhez
Nincs családjuk
Ha van családjuk, és elég pénzük személyzetre, akkor benn maradnak
Ha nincs, akkor kiköltöznek az alsó és középosztálybeli kertvárosokba
A leggazdagabbaknak két lakásuk van: egy a belvárosban, egy a városon kívül
Önként laknak itt
Nem házasok
Átmenetileg
Közös lakást bérlQ fiatal, távol szüleitQl és a munkahelyéhez, szórakozáshoz közel
Ha megházasondak vagy az átmeneti övezetbe vagy a kertvárosba költöznek
Tartósan ott élQk
Önként lakik itt
Etnikai szigetek
Mint a parasztok az európai vagy portoricói falvakban
Munkahelyükön kívül más városi intézménnyel nincs kapcsolatuk
ElsQdleges rokoni és más kapcsolatok  nem városi
Nem erQsek a formális szervezetek
Tartózkodnak az idegenektQl
SzükségbQl, hagyományból lakik a belvárosban

Hátrányos helyzetqek
Szegények
Felbomlott családok
Nem fehérek
Slum
Lecsúszott: aki még akkor is marad a slumban, ha megszqnik rezidenciális jellege, vagy bevándorlók árasztják el
Öregek  kisnyugdíjasok
Kényszerq itt tartózkodás
kertváros
Kvázi elsQdleges életmód
Szomszédsági kapcsolatok közepesek
Kevés gazd. Intézmény, munkahely
Mindenki kicsit barát
Kevés önkéntes szervezet, az is társasági, mert társasági életre vágynak
Kisvárosi mozaik
50s-tQl az alsó osztályok, felsQ munkásosztály is

8.óra

Demográfia

Termékenység
Halandóság
Migráció
Házasság
Válás
Források

Népszámlálás
Mikrocenzus
Népmozgalom
Népszámlálás
i. e. 2238-ban Kína
Egyiptomban, Indiában és a görög városállamokban (tqzhely, lakhely, adózási hely)
Gazdaság, katonák, adózók, állatok, házak
Római birodalom: 5 évente
Hódító Vilmos Domesday Book
1509. évi velencei összeírás, ekkor vették elQször egyénenként számba a népességet
ElsQ mai 1665-ben Kanada területén, Québecben,
Európában 1749-ben, a svéd fennhatóság alatt álló Finnországban
Magyar
II. József 1784 és 1787
1805-ben, 1820-ban, 1838-ban, 1850-ben és 1857-ben
Keleti Károly 1869
10 évente
2001
Optikai jelfelismerés
Eurostat
Foglalkozás, iskola, munkahely kérdéseinek árdolgozása
+ Anyanyelv, nemzetiség, nemzetiségi kötQdés, családi, baráti közegben használt nyelv, vallás, fogyatékosság
+ Intézetek, állami szervezetek
A termékenység mutatói
A nyers élveszületési arányszám az adott évben született gyermekek számát viszonyítja (osztja) az évközepi népesség számával.
Az általános termékenységi arányszám a születések számát a termékeny korú nQk, azaz a 15 - 49 éves nQk számához viszonyítja
Korspecifikus termékenységi arányszám

korévenként viszonyítja az adott korcsoportban tartozó nQk által szült gyermekek számát az oda tarozó nQk számához.
Teljes termékenységi együttható
az egyes születési évekre kiszámított arányszámok összege a 15 és az 50-dik életévek között
Nyers (bruttó) reprodukciós együttható
a teljes termékenységi arányszámhoz hasonló, csak a leányszületéseket veszi figyelembe
Tiszta (nettó) reprodukciós együttható
a bruttó mutatóból kivonjuk a 0-14 éves kor közötti, azaz a csecsemQ és gyermekhalandóságot, valamint a reproduktív korú nQk halandóságát
Kohorsz reprodukciós együttható
a befejezett termékenységet, azaz az 50. életévüket betöltött nQk ténylegesen megszületett összes gyermekeinek számát viszonyítja az adott kohorszok (50 év fölött) számához;
ezt a mutatót népszámlálási adatokból is ki lehet számolni
Robert Malthus (1766-1843)
a népesség gyorsabban képes szaporodni, mint ahogy a termelés  különösen az élelmiszerek elQállítása  növekedni képes
Mindez vagy népesedési katasztrófához (éhínség, járványok, háborúk) vagy a születések korlátozásához vezet.
Demográfiai átmenet
1929 Warren Thompson
Elméletek
költség-haszon elméleteket
fogyasztási szocializált preferenciák
normák, vallások
biológiai elméletek

A második demográfiai átmenet
Termékenység zuhanása
Nagy-Britanniában pl. a teljes termékenységi arányszám 1970 és 2000 között 2,43-ról 1,65 csökkent
Egyesült Államokban 2,44-rQl 2,06-ra esett vissza
Csökken a házasságkötések száma
Kitolódott a házasságkötések idQpontja
MegnQtt a házasságon kívüli együttélések és születések száma
Az Egyesült Államokban, 2000-ben a házasságon kívüli születések aránya 33,2% volt.
MegnQtt az egyszülQs, egygyermekes családok száma és az egyszemélyes háztartások száma
Növekedésnek indult a válások aránya
Tovább növekedtek az életesélyek:
megnQtt a születéskor várható élettartam
csökkent a halandóság és a morbiditás
MegnQtt az idQskorúak részaránya

Termékenység Magyarországon

1952, Ratkó Anna
1956, 1960: 100 születésre 134 abortusz
1968: GYES
1981
TFR: 1,3
A halandóság mutatói
Nyers halálozási arányszám
Az adott év haláleseteinek száma osztva az évközépi népességgel
Korspecifikus halálozási arányszám
Az adott korévekben bekövetkezett halálozások számát viszonyítják az odatartozó emberek számához

Magyarország  2005
Születés: 97500
Halálozás: 135500
TFR: 1,32
CsecsemQhalandóság: 6,3
Japán: 2,8, EU-15: 4,2, EU-25: 4,5

Születéskor várható élettartam 2004
Férfi: 68,59
Svájc, Japán: 78,6
EU-15: 75,9, EU-25: 74,9
Dél-afrikai Köztársaság: 45,5
NQ: 76,91
Japán: 85,6
EU-15: 81,8, EU-25: 81,3 (2003)
Dél-afrikai Köztársaság: 48,9

Morbiditás
incidenciamutatók: a megbetegedések számát mutatják
pervalenciamutatók a betegek számát
Magyarország
Férfiak születéskor várható élettartama
1900: 36,56
1941: 54,95
1961: 66,51
1993: 64,53
2004: 68,59
Vándorlás
JelenlevQ népesség (ott tartózkodik)
Állandó népesség (ott van bejelentve)
Lakónépesség (ott lakik és oda van bejelentve)
Állandó vándorlási különbözet
Ideiglenes vándorlási különbözet

1954-ben elrendelték a lakcím-bejelentési kötelezettséget
1984. január 1-jétQl egyfajta, egyszelvényes JelentQlap -ot vezettek be
1993-as új LakcímjelentQ lap a költözés okát nem tartalmazza

Nemzetközi okok
Magasan képzett és képzetlen munkaerQ
Háború:
A volt Jugoszláviában lezajlott háborúk 4,24 millió ember vándorlását eredményezték 1993 végéig
az 1999-es koszovói zavargások következtében több mint egy millió ember áttelepülését eredményezték.

Most
1990 - újabb nagytömegq vándorlás keletrQl, a mediterrán országokon keresztül
Az Unió bQvítése nem eredményezett jelentQs változást

Idegenek
2000-ben Európa országaiban 22,2 millió külföldi élt, a teljes népesség 2,6 százaléka.
1985 és 1997 között 3,7 millió ember nyert valamelyik tagállamban állampolgárságot, s ez folyamatos éves növekedést mutatott.

Csempészet
Az engedély nélküli embercsempészet, vándorlás száma kb. 4 millió évente a világ egészét tekintve

Magyarország
A dualizmus alatt kb. 2 millió lakos hagyta el az országot többségük a tengerentúlra
A trianoni békeszerzQdések következtében kb. hatszázezren vándoroltak az anyaországba az elcsatolt területekrQl.
A két világháború között: 95 ezren

1945 után
A második világháborút követQ lakosságcsere és kitelepítések kb. 250 ezer magyar betelepülését és kb. ugyanennyi német nemzetiségq lakos kitelepítését eredményezte.
ElsQsorban politikai okokból kb. 100 ezer ember hagyta el az országot 1944-et követQ években, és 200 ezer 1956-ban.

Most
évente kb. 15-20 ezer bevándorló érkezik hazánkba
1990-es évek +
2004: 130 000 külföldi él hazánkban (román)
11400 ázsiai állampolgár tartózkodott hazánkban, ezek egyharmada kínai.
5708 kínai érkezett hazánkba legálisan 1997 és 2002 között, átlagosan évi ezer fQ
Vándorlási különbözet
Átlagosan kétezer ember hagyja el hazánkat évente így a vándorlási különbözet éves átlaga 13-18 ezer fQ
2002: 15675 bevándorló, 1840 kivándorló
Cseh Köztársaságban 2002-ben 44 ezren vándoroltak be, és 32 ezren ki,
a 16 milliós Hollandiában ezek a számok: 121 ezer és 67 ezer
Belföldi vándorlás
1950-es évekig folyamatosan nQtt:
1880-ban az ország lakosainak 26 százaléka élt a születési helyétQl eltérQ helyen
1949-ben 43
1981-ben 44
2001-ben pedig 80 százaléka
Ma
A rendszerváltást megelQzQen folyamatosan csökkent a belsQ vándorlás, majd azt követQen nQtt
Budapest: évente 12 000 ember vándorol el
Városok: - 4-6 ezer
Községek: + 15 000 (2004)
Magyar állampolgárságot kapott személyek, korfa

9.óra

Faj

Genotípus - fenotípus
Rassz
80 000 év  Afrika
USA - Census

Sztereotípia

túlzó és leegyszerqsítQ általánosítást jelent egy egyénnel vagy csoporttal szemben
Típusalkotás
Érzékelés
ElQítélet
az a sztereotípia, amelyhez érzelmek is társulnak
KülsQ tulajdonság
Általános kép
Mi  idegen
Negatív érzelmi attitqd
Tulajdonított értékek

Diszkrimináció
ElQítéletek alapján hátrányosan megkülönböztetünk csoportokat, ill. azok tagjait: ezt diszkriminációnak nevezzük
Xenofóbia
Etnocentrizmus
Saját csoport felértékelése
Kosselleck

Nemzet
Állam
Nyelv
Képzelt közösségek
Mi a nemzet?

Reinhart Koselleck
Három aszimmetrikus fogalompár
Három korszak
Univerzális: mi-jó Qk-rossz

Hellén-barbár
Görög kor
territoriális különbségek naturalizálása és spiritualizálása
Önálló entitás, melynek jó vagy rossz jelentése van
Használatával jónak vagy rossznak titulálhatunk valakit, valakiket
A diszkrimináció nem a szimbólumok kialakulása után keletkezik, hanem eleve megvan, a szimbólum ennek elvont megjelenítése
Természeti megalapozása szükségtelen, nem szükséges a barbárokról bizonyítani, hogy rosszabbak, mint a hellének

Keresztény-pogány
Nincs földrajzi határ
Absztrakt
Tartalmi alapja a moralitás

Übermensch  untermensch
Teljesen elvont
Az egész világot kizárja a mi csoportból, így univerzálissá válik
Semmilyen konkrét történeti valósághoz nem kapcsolódik: sem etnika, sem morális szinten

Cigányság
Szociológiai kutatások szerinti számuk:
(környezet, szomszéd)

1971-ben 270 ezer - 370 ezer,
1993-ban 420 ezer - 520 ezer,
2003-ban 520 ezer - 650 ezer

Népszámlálás
Anyanyelv szerint:
1970-ben 34692,
1980-ban: 27915,
1990.ben: 48072,
2001-ben 48438 fQ
Nemzetiség szerint:
2001-ben 189984 fQt írtak össze

KSH kutatás 1993
a számlálóbiztosok döntése alapján 394000 cigányt számolt össze
2050 körül elérheti az 1,2 milliót,
ami a 8 milliós össznépességen belül 15 százalékot fog jelenteni

Eredete
Radzsasztán és Gudzsarat  15 M  dom
11. században Perzsia,
onnan Szíria és Örményország felé
A dom vándorzenész szóból Görögországban lett rom, a mai saját népnevük.

Csoportjai
Kevesen beszélik a vend és a szinto dialektust, ezek horvát és német vendégszavakat tartalmaznak.
A guvári cigányok marhakereskedQként lettek ismertek, holott valaha drótosok, tepsikészítQk, harangöntQk voltak. Nyelvük leginkább telített magyar szavakkal.

Romungro cigányok
más néven a kárpáti cigányság
Pk érkeztek a legrégebben az ország területére (16-18. sz.), Szerbia felQl,
ma már csak Nógrád és Pest megyében élnek,
a 19. században elsQként készült cigány-magyar szótár idején még ez volt az uralkodó dialektus,
számtalan szleng szavunk ered innen: a csaj, csávó, vaker stb.
Qk asszimilálódtak a leginkább, a többi cigány csoport nem is tekinti romáknak,
közülük lettek legtöbben zenészek, anyanyelvük általában magyar.

Oláh cigányok
A 19. és a 20. században érkeztek Románia felQl.
ErQsen szegmentált, törzsi csoportokra oszlik.
Nyelvében és foglalkozásában vegyes.
A legismertebb a lovári törzs (lókereskedQ) és annak dialektusa.
Ez tekinthetQ a roma irodalmi nyelvnek
Egyéb csoportjai pl. a colári (szQnyegkereskedQ), másári (halász) cigányok

Beás cigányok
Anyanyelvüket románra váltották, sok közöttük a fafaragó, festQ.
A cigányok létszáma 1971-ben Kemény szerint 320 ezer volt, a magyar anyanyelvqeké 224 ezer, az oláh cigányoké 61 ezer, a beásoké 25 ezer.
Az összlétszám az ötszörösére, a romungróké négyszeresre, az oláh cigányoké több mint kilencszeresre, a beásoké több mint nyolcszorosra emelkedett 1893 óta.
Ennek oka a bevándorlás.
1993-ig nQtt a magyar anyanyelvqek aránya, azóta csökkent némileg

Demográfiai jellemzQk
Magas születési és halálozási arányszámok
Fiatal korösszetétel
A többségi társadalomhoz képest alacsonyabb átlagos várható élettartam
Az élveszületések száma az elmúlt három évtizedben folyamatosan csökkent, (az ezer lakosra jutó élveszületések összesen 10 százalékkal)

Földrajzi elhelyezkedésük
Eltér az ország népességétQl.
Bármely csoportjának kevesebb, mint 10 százaléka lakik a fQvárosban, szemben a teljes népesség 20 százalékával,
A községekben lakik a cigányság 58 64 százaléka, szemben az országos 38 százalékkal.
A roma népességnek majdnem a fele az ország észak-keleti régiójában él, elsQsorban Borsod-Abaúj-Zemplén megye (22%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (18%) kistelepülésein.
JellemzQ a keletrQl nyugatra, azaz a fejletlen régiókból a fejlettekbe való vándorlás, és a községekbQl a városokba és Budapestre vándorlás is.
1971-ben a romáknak csak 13,9%-a élt vidéki városban, 1994-ben már 30,4%-uk

Iskolai helyzet
1993: a 20 24 éves cigány fiatalok 77,7 százaléka végezte el az általános iskola nyolc osztályát. (1971-ben 27 %.)
Általános iskola elvégzése:
31,3 % 14 éves korban,
43,6 % 15 évesen
62,7 % 16 évesen
64,4 % 17 évesen
77,7 % 18 évesen.

Továbbtanulás
2003-ban a nyolc osztályt végzett gyerekek közül
26 százalék tanul tovább szakmunkásképzQben
14 százalék szakközépiskolában
10,5 százalék gimnáziumban
5 százalék nem tanult tovább
46 százalék még nem döntött a továbbtanulásról.

Kimaradás
A középiskola 1-2 osztályában 2/3-uk kimarad
A 20 24 éves korcsoport tagjainak 1,2 százaléka jár felsQoktatási intézménybe.
A többségi társadalom fiataljainak 40 százaléka, a cigány fiatalok közül minden századik tanul felsQ szinten.

Megoldások - nehézségek

Integráció vs. autonómia
Gandhi Gimnázium
Nyelvi nehézségek
EltérQ szocializáció

Gazdasági helyzet
Az aktív keresQk alacsony és az eltartottak magas aránya
Az eltartottak aránya a romáknál majdnem kétszerese az országos szintnek
15-20 százalékra becsülhetQ a stabil jövedelemmel rendelkezQ, a szegénységi szintnél jobban élQ cigány családok aránya

Problémák
Alacsonyabb a nQk gazdasági aktivitása (trad.)
Munkanélküliség, szakképzetlenek
ElQítéletek: Gallup  1997: 50 %
Tárki  2006
Vizes, fqtetlen, zsúfolt lakások
Kevés bútor  fekhely
Nincsenek különbözQ funkciójú helyiségek
Egy ágyban is alszanak szülQk, gyerekek, testvérek
Ott fQznek, ahol alszanak, s ott kellene a gyerekeknek is tanulniuk, ahol a szülQk dolgoznak vagy a telepiek összesereglenek
Nincs víz

Üzletes emberek
Általában arra törekednek, hogy frekventált, illetve gazdagnak számító helyen építkezzenek
Otthon, édes otthon

Az élet minden területén a jólétet kell demonstrálniuk
Ezzel gondolják a társadalomban az egyenlQséget kiharcolni
Keverednek a valódi és a mq megoldások

A termék csere megszqnt
Napszám terményben, illetve élelmiszerben
Megjelent a kéregetés
Egyoldalú, rendszertelen táplálkozás
A fQzés fortélyai krumplis ételek
Ünnepeken bQségesen táplálkozzanak
A táplálkozás sajátosságai nem cigány voltukból, hanem szegénységükbQl származik
A kövérség szépség ideállá is válik

10.óra

Család
Család  rokon
Háztartás - gazdaság

Interakcionalista iskola
Az állandó érintkezéseket vizsgálja
Ernest W. Burgess: család élQ, változó, fejlQdQ jelenség
szerep fogalma központi

strukturalista vagy funkcionalista megközelítés
A család a társadalom egy alrendszere
Maguk az interakciók is a családtagok viszonyából vezethetQk le
A családtagok személyiségrendszerei
Funkciók univerzálisak, eltérés csak a mértékben
NQ  expresszív, Fi - instrumentális

Funkciók
Gazdasági: termelés
Gazdasági: Fogyasztás
Reprodukció
Feszültségoldás
Szocializáció

FejlQdéselméleti iskola
Reuben Hill
a belsQ szerkezet változására helyezi a hangsúlyt
az egyén illetve a családok életében megfigyelhetQ ciklikusság

Az egyén életszakaszai
Hagyományosan:
CsecsemQkor (egy éves korig)
Gyermekkor (12 éves korig),
SerdülQkor (16 éves korig)
Ifjúkor (az iskolák befejezéséig, munkavállalásig, családalapításig, melyek hagyományosan egybeestek)
FelnQttkor (nyugdíjkorhatárig)

A felnQttkor négy szakaszra oszlik
A gyermek nélküli felnQtt házaspár
A gyermekes szülQk
A gyermekek elköltözése utáni házaspár
Az özvegyi szakasz

Következményei
Anyagi helyzet
Felbomló formák
Új szakaszok

A konfliktuselméleti megközelítés
Feminizmus
Marxizmus

Családi háztartástípusok
Peter Laslett
A történelemben egybeesett

Nukleáris
Kiterjesztett
Több magból álló
Törzscsalád
Több magból álló
Nagycsalád
Nem családi háztartás
Egyszemélyes

John Hajnal
JellemzQi
Az elsQ házasságkötés életkora a nyugati oldalon a 19. században a nQknél 25 év keleten 20 év
A nyugati oldalon magasabb volt a hajadon maradó nQk aránya, mint keleten
Keleten, pl. Magyarországon is magasabb a több magból álló háztartások aránya

Regionális családtípusok
Népvándorlás korától
Társadalmi hatás
Befolyásolja a politikai szemléletmódot
Gazdasági hatás
A család tagjai a tágabb társadalmi világban is olyan rendszerre vágynak, ami a családi életet utánozza

Patriarchális család
Tekintélyelvq
Kelta idQk
A családfQ hoz meg minden döntést
Normandiában népszerqbbek a monarchiák

Mediterrán családtípus
Provance
Szocialisztikus elképzelések, mozgalmak
Engedékenyebb a gyerekekkel
Férfiközpontú
A nQk számára nincs választás
Otthon maradtak  alacsony termékenység

Nyugat-Európa
Frankok, Anglia, Német-alföld
Elköltözés, egzisztenciaalapítás
Kapitalizmus
Nagy korkülönbség

Házasságtípusok
Monogámia: egy férfi és egy nQ együttélése
Poligámia: egy férfi vagy nQ több házastárssal él együtt, melynek alesetei a
Poliginia: egy férfinek több felesége van,
Poliandria: egy nQnek több férje van.
Promiszkuitásnak nevezik a csoportházasságot, amikor több nQ él több férfival.
Azonos nemqek együttélése. Ez utóbbi egyre több országban válik legálissá.

Peter Murdock
1967 etnográfiai atlasz
850 kultúrát hasonlít össze
768 poliginia
4 poliandria
78 monogámia

Biológia
Monogám fajok dimorfizmusának átlagértéke, ami a két nem testméretének hányadosa: 1,016
Poligám fajok: 1,124
Az ember: 1,076
Az ember biológiai adottságait tekintve mérsékelten poligin

Felkészülés a családi életre, a házasságra
késQi házasodás
önálló gazdaság
modern demokráciák és a piacgazdaságok alapja
elQször Angliában jelent meg a koraközépkorban
a 17. századtól túlsúlyba került a nukleáris család
a 19. századig gazdasági célok irányították a házasságokat

Párválasztás
Normák, elvont képzetek
Személyiségszükségletek
Házasság elQtti kapcsolat jelentQsége nQtt
Összehangolódás
Intimitás iránti szükséglet
Magánytól való félelem
Korábbi családi tapasztalatok
Érzelmi szükségletek
Konfliktusok

Gyermekvállalás
Költség-haszon
Személyiségszükséglet
Családból hozott preferencia
Család körülményei

Mutatók
Tervezett
Kívánt
Ideális
Retrospektív
Befejezett gyermekszám

Magyarország
Akaratlagos gyermektelenség: 10 %
Kétgyermekes modell 90-es évek
2001-ben az 50 és 59 év közötti nQk 18,7 %-ának volt 3 vagy annál több gyermeke, 1980-ban 30,1 %-nak

Kapcsolatok
1970 és 1998 között kétszeresére nQtt a 17 éves korukig szexuális kapcsolatot létesítQ nQk száma
Csökkent az elsQ fogamzásgátlás életkora: 21,4 évrQl 18,7 évre
Módszerek tekintetében a korábban leggyakoribb condom helyét átvette a tabletta

1970-rQl 2003-ra
A házasságkötések száma 96612-rQl 45398-ra esett vissza
A férfiak átlagos életkora az elsQ házasságnál 24,5 életévrQl 28,6-ra növekedett, a nQké21,6-ról, 26,1-re
A válások száma 22841-rQl 25046-ra emelkedett, de 1949-ben még csak 12556 volt.
Ezer felnQtt, nem házas nQre 60 helyett már csak 13 házasság esik
Házasságon kívül született a gyermekek: 5,4 %-ról 32,3 %-ra
ElsQ gyermek szülése 22,56 év helyett 26,1 év
A százötvenezer születés helyett kilencvennégyezer

11.óra

Basil Bernstein 1958
munkás és középosztálybeli gyerekek

Válaszok
Middle Class: Three boys are playing football and one boy kicks the ball  and it goes through the window  the ball breaks the window  and the boys are looking at it  and a man comes out and shouts at them  because they've broken the window  so they ran away  and then that lady looks out of her window  and she tells the boys off.

Working Class: They're playing football  and he kicks it and it goes through there  it breaks the window and they're looking at it  and he comes out and shouts at them  because they've broken it  so they run away  and then she looks out and she tells them off.

JellemzQi
Kidolgozott kód
Kontextustól független jelentésmód
Univerzális jelentések
Elvont fogalmak
Nem kötQdnek a helyi struktúrához
Elveket is tudnak váltani
Nagyobb az esély saját társadalmi alapjainak megértésére, és az arra való visszahatásra
Az osztályrendszer korlátozza a kidolgozott kód a megszerzésének az esélyét
Tagolt szimbólumokon alapszik
Gyakran képes az összetett mondatok relációnak változtatására.

Korlátozott kód
Kontextustól függQ beszédforma
Gyakran alkalmaz expresszív elemeket
A beszéd logikai szerkezete nem explicit
Nem lehet megérteni a környezet ismerete nélkül
Jelentései partikulárisak
Nem tud elvont fogalmakat használni
A beszéd közös elQfeltevéseken alapszik
A beszélQk szerepei egy közösség szerepei
Szimbólumai sqrítettek: ismeri a bonyolult névszói formákat, de korlátozott értelemben használja Qket
A szintaktikai relációk ismertek, de jelentésük kevésbé fejez ki relativitást
A szocializáció kontextusai Szabályozó, kontroll kontextus
Olyan tekintélyviszonyok, melyek tudatosítják az erkölcsi rend szabályait
Korlátozott kód:
Felszólítások és szabály-megállapítások

Képzési kontextus
Objektív ismereteket megszerezése a tárgyakról, személyekrQl
Készségeket elsajátítása
Korlátozott kód
A beszéd jól szervezett, egész mondatokból áll
Formális képzési kontextusok

A képzelet vagy újítás kontextusa
A gyerekeket arra bátorítják, hogy újraalkossák saját világukat, kísérletezzenek
Korlátozott kód
sokféle jelentést, gyengédséget, kifinomultságot, a kulturális formák gazdagságát teszi lehetQvé,
sajátos esztétikája van, amely sqrített szimbólumokon alapul, és befolyásolja a képzelet formáját


Interperszonális kontextus
Ahol a saját és mások érzelmi állapotát tudatosítják
Korlátozott kód:
A tér szimbolikus elrendezése jelzi a határmegtartó eljárások erejét

Pozicionális családtípus
ErQs határok, a családtagok elkülönülése tekintélyviszonyokon alapul
Formális szabályok alakítják a személyiséget
A kommunikáció a határokat szimbolizálja
ErQs érzék fejlQdik ki a társadalmi identitás iránt az autonómia rovására

Személyközpontú családtípus
Gyenge határmegtartó eljárások
A státushatárok homályosak
Nagyobb szerepe van az egyéni sajátosságoknak
A gyermek a többiekhez igazodik
A kommunikáció betekintést enged a családtagok belsQ világába

Iskola
Kidolgozott kód
EltérQ esélyek
Képességekkel magyaráz

Reprodukció

Pierre Bourdieu
Társadalmi hierarchiák reprodukciója
Jó modor
Vizsgáztatás
Kirekesztés

Kulturális tQke
BensQvé tett: szocializált, lassú, képességek tqnQ
Tárgyiasult: kulturális javak, könyvek, eszközök, lexikonok stb., és kezelésük
Intézményesült: iskolai végzettségek, titulusok

Társadalmi tQke
Kapcsolatok
Konvertálhatók
Kiterjedtség

Oktatási rendszerek fejlQdése
Modernizáció
Három szakasz:
Nekilendülés
Növekedés
infláció
FelsQoktatás kiszélesedése

Nekilendülés szakasza
A legfontosabb szereplQk a szervezett társadalmi érdekcsoportok
Közöttük alapvetQ piaci és hatalmi konfliktus áll fenn
Ez jelenti a fejlQdés feltételét és hajtóerejét
A szakasz végét az állami oktatási rendszer kialakulása jelzi

Növekedés szakasza
A rendszer egyre bonyolultabbá és nagyobbá válik
Az érdekérvényesítési formák sokszínqvé válnak
A szakképzési szintek egyre jobban kitolódnak, és differenciálttá válnak
A magasabb szinteken való képeztetés pénzben kifejezhetQ elQnyökkel jár
Az oktatási rendszer szerkezete és a társadalom rétegzettsége kölcsönösen hat egymásra
Az egyes rétegek az iskola expanziója révén felfele terjeszkednek
Magyarországon a munkásosztály elemi (és tanonc) iskolai végzettségét meghosszabbítja a szakmunkásképzQ

Infláció szakasza
Az iskolarendszer saját életet kezd élni, egyre önállóbb társadalmi intézménnyé válik
Egyre kevésbé szabályozzák a társadalom más elemei
A belsQ kezdeményezések válnak uralkodóvá
A további növekedés ellenQrizhetetlenné válik, pedig az már senkinek sem érdeke.

Iskolaüzem
A rendszer függetlenné válik a politikai és gazdasági környezettQl
Az oktatás hosszának növekedésével, és egyre több szint kialakulásával saját maguknak termelQvé válnak az iskolák
A társadalmi intézmények, szervezetek egyre inkább kölcsönös függésbe kerülnek az iskolával

Problémák
Középiskola  könnyq átképzés
FelsQfok  túlképzés  alulképzés
Szakmunkás képzés  piac

12.óra

Életmód
Stefan Hradil:
nagyobb a jelentQsége, mint a munkaerQ-piaci helyzetnek
Pierre Bourdieu:
az életmód nem egyszerqen a társadalomban elfoglalt pozíció következménye, hanem annak alakításában, a pozíció megszerzésében is fontos tényezQ
1.
A kulturális minták és az életmód egyre inkább elkülönül
Függetlenné válik a külsQ létfeltételektQl, mint a munka, réteg
Az összefüggések jellegét egyre inkább tulajdonított feltételek határozzák meg, mint az életkor, nem, lakóhely
2.
Nem az alkalmazkodás, sem valamiféle érdek határozza meg, hozza létre, hanem a tudatos választás
Az élethelyzettQl független helyzetelemzéseket, értékeket követel meg
3.
Korábban a családi háttér meghatározó volt, (pl. egy munkás gyermeke egész életében munkás gondolkodású maradt)
Ma az értékrendszerek nem tartósak
4.
Az új életmódok korlátozhatóak pl. a szabadidQre
KeverhetQek
Átjárhatók
Nehezen szétválaszthatók, elkülöníthetQk
Harsányabb szimbolikákat alkalmaznak
IdQmérleg kutatás
Szalai Sándor 1965
Napló
Hétköznapi események
Életmód-csoportok

Szempontok
Egy adott tevékenységgel mennyi idQt tölt, ennek segítségével lehet mérni, hogy ki milyen módon használja fel az idejét, pl. nQk és férfiak háztartási munkával töltött ideje.
Hányan vettek részt egy adott tevékenységben, pl. a kulturális intézmények látogatottsága, és megoszlása.
Az átlagos idQ, amit egy tevékenységgel töltöttek, pl. tv. nézéssel töltött idQ.

Háztartás-statisztika
Háztartások  napló  kiadások  jövedelmek
Ki mire költi a pénzét
Általános ismeretek: a létszükségletek arányának megállapítása
Marginális (nagyon gazdag és szegény csoportok nem)
Az elköltött pénz nem fejezi ki felhasználási módot

Értékvizsgálatok
KülsQ hatások  szankciók
BelsQ motivációk
Stabilak, folytonosak és változatlanok a társadalom szintjén
Innováció, elképzelés és változás jellemzi az egyén szintjén

Milton Rokeach
18 cél- és 18 eszközérték
LegalapvetQbb értékorientációk, a társadalom teljes értékterét.
A célértékek az optimális életcélt definiálják
Az eszközértékek a célhoz vezetQ utat
A megkérdezetteknek külön kell rangsorolnia a 18 cél- és külön a 18 eszközértéket

Célértékek
1. ANYAGI JÓLÉT (jómód, bQség)
2. BÉKE (háborúktól és konfliktusoktól mentes világ)
3. BOLDOGSÁG (megelégedettség)
4. BÖLCSESSÉG (életbölcsesség)
5. CSALÁDI BIZTONSÁG (szeretteinkrQl való gondoskodás)
6. BELSP HARMÓNIA (belsQ feszültségektQl mentes élet)
7. EGYENLPSÉG (testvériség, mindenki számára azonos lehetQségek)
8. AZ ELVÉGZETT MUNKA ÖRÖME (teljesítményekben gazdag, aktív élet)
9. ÉRDEKES, VÁLTOZATOS ÉLET (élményekben gazdag aktív élet)
10. A HAZA BIZTONSÁGA (külsQ támadásokkal szembeni védettség)
11. IGAZI BARÁTSÁG (szoros emberi kapcsolat)
12. IGAZI SZERELEM (meghitt lelki és testi kapcsolat)
13. KELLEMES, ÉLVEZETES ÉLET (örömök, sok szabadidQ)
14. EMBERI ÖNÉRZET (öntudat, önbecsülés)
15. SZABADSÁG (függetlenség, választás lehetQsége)
16 A SZÉPSÉG VILÁGA (a természet és mqalkotások szépsége)
17. TÁRSADALMI MEGBECSÜLÉS (elismerés, tisztelet)
18. ÜDVÖZÜLÉS (megváltás, örök élet)


Eszközértékek
1. ALKOTÓ SZELLEMp (újító, eredeti gondolkodású)
2. BÁTOR, GERINCES (kiáll a nézeteiért)
3. ELPÍTÉLETEKTPL MENTES (elfogulatlan, nyílt gondolkozású)
4. ENGEDELMES (kötelességtudó, tisztelettudó)
5. ÉRTELMES (gondolkodó, intelligens)
6. FEGYELMEZETT (önuralommal rendelkezQ)
7. FELELPSSÉGTELJES (megbízható, felelQsségtudó)
8. HATÉKONY (hozzáértQ, szakszerq)
9. JÓKEDÉLYp (vidám, könnyq szívq)
10. LOGIKUS GONDOLKODÁSÚ (racionális, ésszerq)
11. MEGBOCSÁTÓ (nem bosszúálló)
12. ÖNÁLLÓ (független, erQs egyéniség)
13. SEGÍTPKÉSZ (mások jólétéért dolgozik)
14. SZAVAHIHETP (becsületes, Qszinte)
15. SZERETETTEL TELJES (ragaszkodó, gyöngéd)
16. TISZTA (rendes, ápolt)
17. TÖREKVP (szorgalmas, vinni akarja valamire)
18. UDVARIAS (jó modorú, jól nevelt)


Magyarország 1970
1970 - az ideológiai értékek, mint a béke és a haza biztonsága
Háborús országokban hasonló
Mára megszqnt
Magyarország 1980
Individualizált és intellektualizált
Intellektuális értékek (értelmes, logikus gondolkodású, alkotó szellemq)
Ma
Csökkent a közösségi értékek szerepe, elQtérbe került az értelmesség
NQtt az intellektuális értékek szerepe
Az USA-ban csökkent
A vallásos értékeknek és a személyiség belsQ értékeinek arculata is markánsabb lett
Az anyagi jólét kiemelten fontos
Nemzetközi kitekintés
A család és a béke egyaránt a legfontosabb az USA-ban és itthon
Szocializáció
Személyiség
Értékrendszer
Rekonstruktivista
Az újabb nemzedék tagjai újjátermelik azokat a kulturális és szociális mintákat, amelyek már szüleik világában is adottak voltak
Az egyén magatartása nem más, mint kulturális mintázatok elsajátítása, és beilleszkedés egy normatív társadalomba
Kritikai irányzat
A beilleszkedés keretei nem természeti adottságok, hanem történelmileg kialakult és változó viszonylatok emberek és embercsoportok között
A reformpedagógiai elképzelés szerint az iskolarendszer, az oktatás és a fegyelmezési módszerek háttérbe szorítják a gyermekek tehetségét, és spontán érdeklQdését
Konstruktivizmus
A beilleszkedés felszínes jelenség
A társadalmi élet szereplQi nem passzív befogadók, hanem környezetükbQl szelektáló cselekvQk
Az emberek maguk határozzák meg viselkedésük szabályozó támpontjait
Funkcionalizmus: Talcott Parsons
A szocializációban a gyermek átveszi, magáévá teszi környezete tudását, mintáit szabályait
A sikeres szocializáció: az egyén képes felismerni a magatartására vonatkozó elvárásokat, és eleget tud tenni bizonyos szerepeknek
A tanulási folyamatnak öt mechanizmusa van:
megerQsítés-kioltás (támogatással és tiltással a behaviorista hagyományoknak megfelelQen)
gátlás (motivációs erQk megtörése önmérséklet árán)
helyettesítés (a gátolt motivációk más objektumra irányítása)
utánzás (a modell külsQ jegyeinek átvétele)
azonosulás (a modell általános értékeinek elsajátítása)

Szerepelmélet
A szocializáció lényegében szereptanulás.
Olyan ismeretek, készségek megszerzése, melyeket bizonyos szerepekkel kapcsolatban a csoport, a közösség elvár a tagjaitól
Élete folyamán az ember különbözQ szerepekben kerül, melyek a szocializáció állomásaikét értelmezhetQk
Egész életen át tart, de a család a legfontosabb színtere
Szereptanulás  kölcsönös viszonyokban
Alkalmazkodás, szerepegyeztetés, a szerep átalakítás egyéni megformálása

Szociális tanuláselmélet
A szabályok bensQvé válása elsQsorban a felnQtt viselkedés megfigyelésének, utánzásának eredménye
Az internalizáció különbözQ életszakaszokban zajlik, melyek lényegében a fejlQdéslélektan szakaszait jelentik

Ko-evolúciós elmélet
A kultúra és természet egymásra hat
Tanulás  biológiai tényezQk befolyásolják
Mqködésükben lényeges szerepet játszanak a döntési és értékelési mqveletek epigenetikus szabályai, pl. mások követése olyan viselkedési stratégia, amely csökkenti az individuális bizonytalanságot, és a kognitív disszonanciát
A csoportnormák elsajátítása növeli a csoport egyénekre gyakorolt hatását, aminek hatására a csoportnormákat a tudat önálló entitásként fogja fel
Ez megkönnyíti a bonyolult társadalmi minták feldolgozását, és az alkalmazkodást, a beilleszkedést
Az ember memóriáját és a tanulási folyamatot is genetikai szabályok irányítják, ezekbQl közvetve következtetni lehet a társadalom szabályszerqségeire is
A külvilágból nyert információinkat preformálják a biológiai adottságaink, pl. agyunk szerkezete

A kulturális átadás elmélete
Átvitel  tanulás  járvány, innováció
Horizontális
Lassú, generációs
Vertikális
egyetlen közlQ és egy befogadó
egyetlen közlQ és sok befogadó
egyetlen befogadó és sok közlQ közötti kapcsolatok
Modern intézménye: iskola

Tanulás
Tanulás  öröklQdés
Mutáció
Szelekció
Regionális családtípusok

13.óra

Deviancia
Normaellenes
Destruktív

Biológia
23. kromoszómapár
Dimorfizmus
Tesztoszteron

Pszichológia
Frusztráció
SzemélyiségfejlQdés
Személyiségvonás

Funkcionalizmus
Közösség
Határok, normák, szerepek
Szerepáthelyezések
Kommunikáció

Kulturális különbségek
Alkohol: iszlám  EU
Írek  zsidók / USA
Drog: kokacserje, peyotl-kaktusz
Genetika: dehidrogenázokat meghatározó gének gyakorisága:
Japán-Kína: 80-85%
EU: 5-20%

Anómia
Durkheim  szolidaritás  norma
Robert Merton 1930-as

Anómia
Leo Srole 5 dimenzió
A társadalom vezetQi nem törQdnek a kis emberekkel, ezért nem érzik igazi közösség tagjainak magukat
A társadalom mqködése érthetetlen, kiszámíthatatlan, ezért bizonytalanul érzik magukat benne
Az általános életcélokat megvalósíthatatlannak tartják, és ezért nem is törQdnek velük
A társadalom tagja értelmetlennek tartja életét, haszontalannak érzi magát és tevékenységét, ezért életunttá válik.
Az elidegenedett és atomizált társadalomban nem várható segítség a társadalomtól (közösségi integráció), mely, ezért elmagányosodnak, bizonytalanná válnak

MinQsítés/címkézés/labelling
Intézmény
“!
Stigma
“!
Szerep
“!
Magatartás
Szocializáció
Család
Mintakövetés

Emil Durkheim
Öngyilkosság
Egoista: társadalmi integráció hiánya, individualizáció
Altruista: erQs társadalmi integráció
Anómiás: nincs szabályozás, beteljesületlen vágyak
Fatalista: túlszabályozott társadalom, teljes determináció

Magyarországon
Öngyilkosság
1980-ban 4809
2003-ban 2801 ember
százezer lakosra számítva 44,9 és 27,7
1988 óta csökkenQ tendencia

Javulás okai
Gyógyítás  gyógyszer
Túladagolás más kategórába került

Alkoholizmus
Minden reggel
Nem bírja abbahagyni
Alkohollal kapcsolatos problémák
Mérési módok
alkohol okozta májbetegségben meghaltak száma
2003-ban 4986 ember
A halálesetek 3,67 %-a
Mérés
Kiskereskedelmi forgalomban eladott alkohol

Típusok
Bor  30 l/év/fQ stagnál
Égetett szesz  a 20. században 5-szörösére nQtt
Betegségek
Az alkohol okozta májbetegségek áldozatai férfiak
Százezer lakosra 2003-ban a férfiaknál 76,1 (45-74 éves kor között a legmagasabb)
24,9 a nQk között (45-69 kör között történik a halálozások nagyobb része)
A férfiak már a 35-44 éves korosztályban is magas halálozási arányokkal rendelkeznek

Fiatalok
A budapesti középiskolások 48 %-a fogyasztott már alkoholt a megkérdezést megelQzQ hónapban 1-5 alkalommal,
8 %-a 6-19 alkalommal,
1 %-a több mint 20 alkalommal
Mindössze 8 % mondta, hogy egyáltalán nem fogyasztott alkoholt életében

Drog
Befolyásolja a mentális mqködést és ítélQképességet
Fogyasztását tiltják
Fogyasztása veszélyes
Visszaéléshez, függQséghez vezethet

Miért?
Kíváncsi
Mert jó
Probléma elQl

KitQl?
Barát - Kortárs csoport

Honnan?
A CIA jelentése szerint Magyarország a délkelet-ázsiai heroin és cannabis fQ átrakodó-központja és tranzitútvonal a dél-amerikai kokain számára
A kokain négy bqnözQ csoport, az olasz és az orosz maffia, az orosz szervezett bqnözés, valamint a nigériai bqnözQ-szindikátusok tevékenysége révén kerül Európába és Magyarországra

Marihuána
Hazai termelésbQl
Addikció
Marihuána (nem követi)
Kemény drog (megelQzi)

Család
Átlag alatt
Átlag felett
Apa nélkül
Devianciák
Diszfunkciók

FelnQttek
18-65 éves korosztálynál a valaha drogokat kipróbálók aránya 5,7 százalék
14. óra
gazdaságszociológia
Ide tartozik
RDE
Új gazdaságszociológia
hagyományos gazdaságtani témákat közelít meg a szociológia segítségével
Társadalom-gazdaságtan
multidiszciplináris irányzat, mely a pszichológia, a politikatudomány és más társadalomtudományok segítségét is igénybe veszi
Tranzakciós költségek tana
az intézményesülés és a költségcsökkentés kapcsolatát vizsgálja

Cselekvés
Homo Oeconomicus
Homo Sociologicus

Max Weber, cselekvéstípusok

Jürgen Habermas:
kommunikatív cselekvés elmélete
A cselekvQk környezetéhez való viszonya alapján tipizál
A racionalitás foka
Társadalmi kapcsolatok

Négy típus
Teológiai cselekvés, melyben a döntés egy stratégiai modellhez igazodik
Normavezérelt cselekvés, melyben a társadalmi csoport tagjaira vonatkozik a döntés, a tagok pedig cselekvéseiket közös értékekre irányozzák
Dramaturgiai cselekvés: itt olyan résztvevQk a vonatkoztatási csoport, akik egymás számára közönséget képeznek
Kommunikatív cselekvés: ebben az esetben legalább két beszéd- és cselekvQképes ember személyközi viszonyba lép, kölcsönös megértésre törekszik, mindezt cselekvési terveik összehangolásának céljából


RDE
parametrikus és stratégiai helyzetek
elQrejelzi az egyéni cselekvést
lehetséges összes cselekvés
anyagi, gazdasági, jogi és pszichológia feltételek és a társadalom szerkezeti sajátosságai korlátoznak
lehetQségek, melyek közül az emberek választanak
a választást befolyásoló preferenciákat a szocializáció alakítja ki
A racionális döntés tehát a környezethez való optimális alkalmazkodás egy formája

Polányi Károly
Polányi szerint a pre-indusztriális társadalmakban, így a primitív, törzsi társadalmakban is a gazdaság társadalmi, vallási és politikai intézményekbe volt beágyazva
A kereskedelem, a pénz és a piacok a haszon termeléstQl eltérQ motivációkkal rendelkeztek
Az árakat nem a kínálat-kereslet, hanem a tradíció és a politikai autoritás, azaz a parancs alakítja ki

Reciprocitás
Ajándék  Marcel Mauss
Ellenszolgáltatások
Szövetség fenntartása
Tradíció kötelez
Közösségek kapcsolata

Bronislaw Malinowsky
Négy sziget Pápua-Újguinea
12 000 ember  60 falu
Trobriand szigetek
Kula kereskedelem
A kula a csere széles körq, törzsek közötti formája


Olyan közösségek bonyolítják le, amelyek a szigetek zárt kört alkotó hatalmas gyqrqjében élnek

Ennek az útvonalnak mentén kétfajta árucikk  és csakis ez a két fajta  utazik folyamatosan, egymással ellentétes irányban
A résztvevQk
Minden szigeten és minden faluban korlátozott számú ember vesz részt a kulában
mwali (kagyló-karperec), szoula (vörös kagylókorongokból készített nyaklánc)
Megkapja, elcseréli, örök körforgás
Közönséges kereskedelem is

Biológiai beágyazottság

Reciprok viselkedés

Kapcsolathálók  Florida
Bankszövetségek
Chicago árutQzsde

James Coleman
A társadalmi tQke a cselekvQk közötti viszonyok struktúrájában ölt testet
Ha A megtesz valamit B-nek, és bízik abban, hogy B ezt a jövQben viszonozni fogja akkor ez A-ban elvárást ébreszt, B-ben pedig azt a kötelezettséget, hogy nem szabad elveszítenie ezt a bizalmat
E kötelezettség úgy is felfogható, mint egy A birtokában lévQ váltó ( credit slip ), amelyet B csak valamilyen ellenszolgáltatással válthat ki.
Két tényezQtQl függ:
a társadalmi környezet megbízhatóságának szintjétQl, mely a kötelezettségek visszafizetését biztosítja,
valamint a fennálló kötelezettségek tényleges mértékétQl

Redisztribúció
Dahomey Királyság

Legitimitás
Gazdasági hatékonyság
Kollektív javak
Értékek

KözlegelQk dilemmája

Korlátozott Racionalitás
Herbert Simon
Agyi kapacitás hiánya
IdQ hiánya
Algoritmusok, adatok mennyisége
Heurisztikus döntések

Neoinstitucionalista Közgadaságtan
Információhiány
A tQke, munka és a természeti erQforrások mellett tranzakciós költségek is
a gazdasági ügyletek létrehozása és fenntartása: bankügyi, biztosítási, kereskedelmi költségek (ügyvéd, könyvelQ stb.) költségek

Mqködtetése intézményekben történik
Szabályok összessége: a tulajdonjog, melyek társadalmakként különböznek
Nyugat-Európa gyors gazdasági növekedése a hatékony gazdasági intézményrendszerének volt köszönhetQ
Más megközelítésben  a viselkedésszabályozás és a hatalmi viszonyok befolyásának alternatívájaként  maguk az intézmények is csak azért léteznek, mert hatékonyak
Intézmények
Nem objektív, külsQ realitások, mint ahogy tqnnek, hanem lassú társadalmi folyamatok eredményei
Az emberek csak lassan és kis mértékben változtatnak viselkedésükön, ezek egy idQ után összeáll szabályokká, szankciókká, s az emberek úgy élik meg mint örök idQk óta létezQ, természetes képzQdményeket

Georg Caspar Homans
Csereelmélet
Önszabályozó piac
Természetes érdekazonosság
Egyenrangú cserepartnerek - tisztesség
Szituációk és nem normák
Szankciók, jutalmak (érték)
Az emberi csere nyílt titka
amit az eladó ad, a másik személy számára értékesebb, mint amennyire költséges az Q számára

Frank Taylor
Fölösleges munkaelemek, mozdulatok kiiktatása
A munka fázisainak ésszerq szervezése

Növelte a hatékonyságot
eszközöknek az átalakítása
az emberi tényezQ figyelembevétele

Futószalag:
fázisokra bontott feladatok
gyors ellátás
termelékenység növelése
béreket emelése

Elton Mayo  Human Relations
Wetern Electric  1920
Világítás
MunkaidQ
Bizalom
SzerzQdés
Bíróság hosszú
Végrehajtás gyenge
ElQleg:
Ukrajna 40 %
Mayarország: 10 %

Piackorlátozó reakciók
Bizalmatlan
Megbízható partner
Szövetkezik (kartell)
Lemond a haszonról
Maffia

Ciklusok
Kereslet-kínálat  recesszió-expanzió
Pénz-hitelkínálat szqkülése, bQvülése (monetáris elmélet)
Várakozások optimisták-pesszimisták (pszichológiai elmélet)
Megszorító-ösztönzQ gazdaságpolitikai (politikai ciklusok)

Kondratyev-ciklus
A világgazdaság fejlQdése ötvenéves szakaszokban zajlik
A fejlQdést valamilyen új találmány indítja meg, melyet 25-35 éves gyors növekedés követ
Ezt egy hasonló hosszúságú válságokkal tarkított depressziós szakasz követi
Az elsQ ilyen szakasz 1780 és 1840 között volt, a második 1890-ben kezdQdött, de az elsQ világháború megtörte.
Kondratyev halála után a ciklus végét az 1930-as válságban látták
A második világháború után kezdQdQ ciklusban az 1973-as olajválság jelentette a fordulópontot

Joseph Schumpeter
Gazdasági konjunktúrák cikluselmélete
Minden fejlQdési szakaszban az újítások felhalmozódása jelenti a kezdeti szakaszt
A termelési tényezQk új kombinációit a vállalkozó osztály hozza létre
A kumuláció egy bizonyos mérték után új gazdasági szervezeteket hoz létre, melyek kiszorítják az elavult résztvevQket
Ezzel ugyanakkor egyenlQtlen piaci helyzetet teremtenek, és a társadalmi feszültséget is fokozzák
Éppen annak a vállalkozó rétegnek a körében válik egy ilyen folyamat elfogadhatatlanná, mely a piac mint mechanizmus létrehozója

Walt Whitman Rostow
Tradicionális társadalmak
Newton elQtti világkép, technológia
Vallásos világkép
Hiányzik a gazdasági növekedés normája
Agrárgazdaság
Felkészülés a nekilendülésre
Oktatás szekularizációja
TQke mobilizációja
Bankok alapítása
Vállalkozói osztály kialakulása
Manufaktúrák megjelenése
Növekednek a megtakarítások, a beruházások,
Intenzívebbé válik a kül- és belkereskedelem
Létrejön a centralizált politikai hatalom
Fogyasztási igények megnövekedése
10-50 év
Nekilendülés (Take-off)
Ipar dominánssá válik
Kulcsfontosságú beruházások
A gazdaság irányítja a társadalmat
Anglia: 1783  1802 (magántQke)
Francia: 1830, Német: 1850 (bankok)
Magyar: 1920 (állam)
Érettség
A gazdaság tagolódása öngerjesztQ folyamat
Szegénység
Életvezetési standard elterjedése
komfort

Tömegfogyasztás
Tartós fogyasztási javak
Szellemi foglalkozásúak
Buddenbrook
Gazdasági növekedés
Társadalmi helyzet
Szórakozás
Választás
Katonai, biztonsági kérdés
EgyenlQség, jólét
Luxus

15. óra

Max Weber

A hatalom  Max Weber nyomán  egy társadalmi kapcsolatban meglévQ esélyt jelenti, miszerint valaki saját akaratát mások ellenszegülése ellenére is tudja vinni.
Uralomról beszélünk, ha van rá esély, hogy egy meghatározott tartalmú parancsnak megadható személyek engedelmeskedni fognak

Az uralom típusait meghatározza
Az igazgatási csoport jellege, az úrhoz fqzQdQ viszonya (ez alapulhat a szokáserkölcsön, érzelmeken, anyagi érdekeken, eszmei motívumokon)
Ehhez kapcsolódik az uralom legitimitásába vetett hit, melyre az uralmak a legtöbb esetben igényt tartanak
Ennek jellege meghatározza az engedelmesség jellegét és az uralom gyakorlásának jellegét

Karizmatikus uralom
Szent odaadás
Mágikus eredetq képességek
Vezér
Személyes bizalom
Érvényesség  beigazolódás  kötelesség
Uralmi szervezet  érzelmi alapon
Elhivatottság alapján

Gazdálkodás
Méltóságon aluli
Zsákmányolás, adományok

Utódlás
ÖröklQdés
Kijelölés
Intézményesülés

Tradíciók kialakulása
A hivatali jogok elsajátítása
Alapja bizonyos normák felállítása:
A neveltetés,
Alkalmasság bizonyítása
EzekbQl lesznek a rendi normák

Tradicionális uralom
Emberemlékezet óta érvényes hagyomány
Az urat (Király) a népszokás jelöli ki
Az uralmi szervezet a közös nevelésen alapszik
Központi értéke a tisztelet

Az igazgatási csoport
Tagjai szolgák ,
Az alávetettek nem a szervezet tagjai, hanem vagy
tradicionális jogállású társak
vagy alattvalók

JellemzQi
Az igazgatási csoport sem rögzített szabályok által nem korlátozott
Sem iskolai végzettség nem szükséges a hivatali poszt betöltéséhez
Sem fix fizetés nem járul hozzá

A kapcsolat
Alapja a hqség
Nem szabályoknak, hanem magának a személynek engedelmeskednek
Parancsai lehetnek legitimek
a tartalmuk hagyományossága
az uralkodószabad önkénye folytán

Jog
Lehetetlen szándékosan új jogot alkotni
Csak bölcsen felismert új formákként tehetnek szert legitimitásra új szabályok

Kezdeti típusai
Ezekben a formákban nincs az úrhoz személyesen kötQdQ igazgatási csoport
Gerontokrácia: az idQsek gyakorolják az uralmat, mert Qk a legtapasztaltabbak
Patriarchalizmus: elsQdlegesen gazdasági jellegq, családi szervezet, vezetQje öröklött jogok alapján került élére.

Kifejlett típusai
Ezekben létrejön az igazgatási csoport
Extrapatrimoniális uralom: ebben az esetben az igazgatási csoportot a személyes bizalmi emberek, a hqségesküt tettek és a szabad hivatalnokok alkotják.
Patrimoniális uralom: az igazgatási csoport tagjai kötQdhetnek a tisztelet alapján: a nemzetséghez tartozók, rabszolgák, házi hivatalnokok, kliensek, kolónusok. Az úr teljesen kibontakoztatott elQjogai alapján gyakorolja hatalmát. Ezek a jogok azonban átruházhatók.

Rendi uralom
Az igazgatást végzQ csoportra ruházott úri hatalmi jogok, és a gazdasági elQnyök el vannak sajátítva egy szervezet, egyének, egy rendi kiváltságokkal rendelkezQ réteg által
Az úr tehát nem szabadon választja az igazgatási csoport tagjait, a tagok az állásokat is elsajátítják, a dologi eszközöket és a parancsadási hatalmat
Az egyesek általi elsajátítás alapja lehet a haszonbérbeadás, elzálogosítás, eladás, kiváltság, hqbér
A patrimoniális szolga az úr asztalánál eszik, így rendi helyzete azonos (kommenzalitás), az úr készletébQl juttatásokat kap, földet kap, járadékot kap, hqbéradományt kap
A rendi hatalomban a kiváltságos szervezetek kompromisszumok alapján részt vesznek a hatalomban
Gazdálkodása vagy az úr házi gazdaságának keretében, vagy rendi kiváltságok alapján történik
A kompromisszumok következtében elQre kalkulálható, de a tradíció meggátolja a szabályok rögzítését és a szakképzett hivatali kar kialakítását

Hqbér
Az elsajátított úri hatalmi jogok, ha szerzQdés alapján kijelölt egyéneknek juttatják,
Kölcsönös jogok és kötelezettségek rögzítettek benne
Alapja a rendi becsület
Roland esküt tesz Nagy Károlynak
ElsQsorban katonai szolgálatokért adományozták egy életre, szerzQdés alapján
Sajátos lovagi életvitel jellemezte a vazallust, ami rendi értelemben azonos társadalmi helyzetbe sorolta az úrral
Lovagol a mongolok ellen
A hqbéri kapcsolat alapja a hqség
A patrimoniális hatalmi hierarchia helyébe a vazallusok, alvazallusok hqbéri kapcsolatainak rendszere lép: mindenki csak saját vazallusától kérheti számon a hqséget, amim a hatalom dekoncentrációjához vezet
A rendszerbe patrimoniálisan alávetett módon kapcsolódókat zselléreknek nevezzük


Gyökerei
Frank királyság  Meroving korszak
Rajna-Loire között
6-7. század
Anarchia
Oltalom-szolgálat
Kommendáció
Védelme alá helyezi magát
Kölcsönös kötelezettség
Engedelmesség, szolgálat  étel, ruha, védelem
Halálig
Földátengedés
Munka és pénz nélkül: benefícium
SzerzQdés
Kis Pippin
Karoling hqbériség
7-8. század
BelsQ harcok
Vazallusok számának növelése  állandó hadsereg
Cserébe föld (Karoling, korona, fQleg egyházi birtokok)  cserébe egyházi cenzus, majd Nagy Károly: tized
8-9. század
Társadalmi rangjuk emelkedik
Maguk is vazallust tarthattak
Számuk növekszik
Nagy Károly a közigazgatásra is kiterjeszti
A grófok és püspökök is az Q vazallusai
Lovas katona lesz: miles
Nagy Károly
Homagium
Beavatási szertartás
Hqségeskü
Nemzetközi kapcsolatok uralkodó formája lesz
Nagy Károly koronázása
Benefíciumok
A hivatalok is azzá válnak
Tulajdon az úré, de a vazallus rendelkezik vele
877 Kopasz Károly örökölhetQ lesz
Egyre több úr szolgálatába áll be ugyanaz a vazallus több földért, 9. sz.-tól Fr.o.-ban

A király hatalmának erQsítése helyett annak gyengüléséhez vezetett
Közvetlen kapcsolat csak a hqbérúrhoz, nem a királyhoz
A vazallusom vazallusa nem az én vazallusom

Birtok
Kezdetben benefícium
KésQbb feudum
Lehetett: vár, hivatal, vám, vásárjog, pénzverési jog, évjáradék (kamarai hqbér), templom, kolostor, egyházi tized
Beiktatás: investitura
9. századtól Francioszrágban öröklQdik, 11. századra általános (homáigium megismétlése)

A birtok nem osztható, majd igen
NQi öröklés, még hadba is mentek
11. századtól eladható, de a hqbérúr ellenQrzi

A tulajdonjog gyengül, használati jog erQsödik
Szokásjog, de a 12. századtól írásban rögzítik
Nagy Károly Miniscula a képen

Klasszikus hqbériség
10-13. század
Franciaország, Németország, Burgund Hercegség, Itália
1066 után Anglia
Keresztes hadjáratok után Jeruzsálemi Királyság, latin fejedelemségek
Reconquista: Spanyolország
IV: Henrik a trónon
A viszony
Két szabad ember
Homagium: fegyvertelenül, szabad fQvel letérdel, kezek összekulcsolása, csók
Hqségeskü, oklevél (!)
Csak olyan szolgálat, mely a méltóságával összeegyeztethetQ
Segítség, tanácsadás, hqség
Katonai szolgálat
Bizonyos esetekben meg lehetett váltani pénzzel
EbbQl zsoldoshadsereg
11. századtól szabály, hogy birtokot kell kapnia
11. sz.-tól joga volt felbontani a vazallusnak is, lemond a birtokról (diffidatio)
Parlament
A consilium: a hqbéresnek össze kellett hívnia vazallusokat, nem dönthetett a véleményük nélkül semmiben
Ez a francia parlament, a legfelsQbb és tartományi bíróságok, a rendi képviselet alapja
Martell Károly: katonai szervezet alapja
Nagy Károly: államszervezet alapja
állam privatizációja
A racionális vagy legális jellegq uralom
Legtipikusabban Nyugat-Európában a hqbéri feudalizmus hatalmi harcának következtében egy sajátságosan megosztott helyzet jött létre.
Törvény
Alapja a legalitás, a tételes rend, az ebbe vetett hit, a törvények, a személytelen rend, és az elöljárót is ez jelöli ki.
Bármilyen szabály tételes joggá válhat, mely elvont szabályok rendezett világa
Az igazgatás
A szervezet rendje által számításba vett érdek racionális követése
Maga az elöljáró és az emberek is a személytelen rendnek engedelmeskednek
Alapkategóriái
Folyamatos, szabályokhoz kötött hivatali ügyvitel, melynek körét az illetékesség vonja meg
A tevékenységeket megosztják, a feladatkörök elkülönülnek

Minden kényszerítQeszközzel rendelkezQ hivatal, azaz hatóságban érvényesül a hivatali hierarchia: ki van jelölve a felügyeleti szerv
Az igazgatás és a termelQeszközök szétválnak
A hivatali állást nem lehet elsajátítani

Az igazgatás ügyiratokon alapszik, mindent írásban rögzítenek
A bürokrácia
Az igazgatási csoport egyes hivatalnokokból áll

személyükben szabadok
rögzített hivatali hierarchiában helyezkednek el
hivatali hatáskörük rögzítve van
állásukat szerzQdés alapján töltik be, azaz szabadon választják Qket
szakképzettségük alapján alkalmazzák Qket

fix fizetést kapnak pénzben
hivataluk az egyetlen fQ foglalkozásuk
rögzített elQmenetelük, vagy az idQ, vagy a teljesítmény alapján
el vannak választva az igazgatás eszközeitQl, és nem sajátítják el állásaikat
szigorú és egységes hivatali fegyelem és ellenQrzés alatt állnak
A bürokrácia társadalmi hatásai
Nivelláló tendencia szakmai téren
NQ a vagyon szerepe, az iskoláztatás idejének növelése érdekében
A szolgálat az utilitarizmus elterjedésének kedvez
Személytelen formalizmus uralkodik. Személytelenek a kapcsolatok, annak érdekében, hogy ne jöhessen létre önkény
Veszélyei
Növekedésre törekszik, minél nagyobb a beosztottak száma, annál nagyobb a hivatalnok tekintélye
Az elQléptetési szabályok miatt sokszor olyan helyzetbe kerülnek a hivatalnokok, melyeknek nem tudnak megfelelni, maga a mqködés válhat a szervezet céljává, merevvé válik

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

1. félév 2008 tavasz 2009 állampolgárság andragógia anyagismeret 2 anyagszerk atkinson barokk barta ferenc bioinformatika épszerk 3 feladat folyami duzzasztómű gazdaságtan gazdaságtörténet gerle jános-féle gyakorlatok kibernetika környezet környezeti számvitel kötelmi jog követelmények lemeztektonika linguistics magyar gótika matematika szigorlat miskolci egyetem mri munkafüzet növények numerikus ordo pedagógia progterv pszichó számvitel számvitel i szöveg tanirodai tartalékidő témák teszt torlódási hely tőkeelmélet üzleti etika üzleti terv vállalatirányítás villamosságtan zsidó kultúra