megypol

Országok listájaHungaryPannon EgyetemBölcsészettudományi KarNemzetközi tanulmányokKözigazgatástanJegyzetekmegypol

A megye, mint közigazgatási egység és mint politikai tér

A megye – csakúgy, mint a parlament egyéni választókerületi rendszere – az országos politikai életnek is az egyik legfontosabb területi bázisa. Nemcsak a választási földrajz egyik fontos szintje, de a megye – a megyei jogú városok nélküli területével – önmaga is politikai egység. A megye politikai egysége a megyei önkormányzatban testesül meg.

Megyei önkormányzati választások – 1990

A helyhatósági választásokról szóló 1990. évi LXIV. törvény valójában egyedül a települési önkormányzati választásokat szabályozta (a 10 000 lakost meghaladó települések polgármestereinek választására vonatkozó elQírások kivételével, mivel az elsQ ciklusban itt még a testület választotta a polgármestert).
A megyei közgyqlési tagok választásával kapcsolatos speciális szabályokat nem a választási, hanem az 1990. évi LXV., a helyi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazta. Ez a megyei közgyqlés tagjaira a közvetett választás sajátos rendszerét dolgozta ki, feltételezve, hogy a helyhatósági választások eredményeként a települési képviselQtestületek elpártosodnak .
A választási rendszert kidolgozó politikai szakértQk azt feltételezték  mint kiderült tévesen  , hogy a különbözQ politikai beállítottságú települési képviselQtestületek által megválasztandó delegáltak majd a megyei közgyqlésben is pártok szerint szervezQdnek. Miután a települések túlnyomó többségében, elsQsorban a tízezer lakosnál kisebb népességq községekben és kisvárosokban, független képviselQket választottak, csak elvétve kerültek be valamely parlamenti párthoz tartozó politikusok. Ennek ellenére  ha kis számban is, de  már az 1990. évi megyei közgyqlésekbe bejutottak a különbözQ pártok színeit képviselQ közgyqlési tagok.
Sajnos nem rendelkezünk teljes körq adatokkal, mivel az akkori felfogásra némiképp jellemzQ módon 6 megyében meg tagadták a kimutatás kitöltését, arra hivatkozva, hogy a megyei közgyqlés tagjainak pártok szerinti összetételérQl nincsen hivatalos információjuk. Így 1990-re vonatkozóan csak 13 megye adata áll rendelkezésre. Nincs adat Borsod-Abaúj-Zemplén, GyQr-Moson-Sopron, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyére vonatkozóan. (Ez annál is érdekesebb, hiszen Borsodban szocialista, GyQrben MDF-es, Nógrádban SZDSZ-es elnököt választottak, míg Szabolcsban az MDF jelöltje lett az alelnök, a Vas megyei elnök megválasztásánál pedig jelentQs szerepet játszott a KDNP.)
Az akkori legnagyobb kormányzó párt, az MDF valamennyi megye közgyqlésében jelen volt, a legtöbben Pest megyében (12 fQ), a legkevesebben Csongrádban (1 fQ). Meghatározó szerepet játszottak Békés (7 fQ), Fejér (5 fQ), Bács-Kiskun és Veszprém megyében (4 4) is. 2 2 MDF-tag képviselQ volt jelen Baranya, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Tolna és Zala megyében.
Az akkori legerQsebb ellenzéki párt, az SZDSZ Hajdú-Bihar megye kivételével szintén minden közgyqlésben jelen volt. A legtöbben (7-en) Pest megyében, de 5 5 szabaddemokrata tagja volt Bács-Kiskun és Békés megye közgyqlésének, 4 4 tagja pedig Csongrád, Heves, Tolna, Veszprém és Zala megye önkormányzati képviselQtestületének. 3 SZDSZ-tag ült a Fejér megyei testületben, 2 2 pedig Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megye közgyqlésében.
A magát a vidék pártjaként meghatározó Független Kisgazda Párt Komárom-Esztergom és Zala megye testületét kivéve szintén minden megyében jelen volt, a legnagyobb létszámmal Békésben (7 fQ). JelentQs számú: 4 4 kisgazdapárti tagja volt Hajdú-Bihar és Pest megye testületének, 3 3 Csongrád, Fejér és Veszprém megyének. 2 2 fQ képviselte az FKgP-t Baranyában, Bács-Kiskunban, Szolnokon, míg 1 1 kisgazda tag volt jelen Hevesben és Tolnában.
A két akkori parlamenti kis párt, a FIDESZ és a KDNP közül a kereszténydemokraták játszottak jelentQsebb szerepet, bár Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megye testületében nem rendelkeztek párttag képviselQvel. A FIDESZ a megyei közgyqlésekben csupán 1-2 képviselQvel rendelkezett, így Baranyában és Komárom-Esztergom megyében 2 2, Bács-Kiskunban, Csongrádban, Tolnában és Veszprémben 1 1 tagjuk volt.
Az MSZP is csak néhány megyében képviseltette magát, így Békésben, Hevesben és Zalában 4 4, Csongrádban 3 tagjuk volt, míg 1 1 szocialista párttag ült Baranya, Hajdú-Bihar és Veszprém megye közgyqlésében.
Ehhez képest az MDF-kormány számára is feltqnQ volt, hogy a megyei közgyqlési elnökök többsége mégis inkább a szocialista párthoz állt közel, így például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyqlés elnöke még megyei tanácselnökként az MSZP listás képviselQje volt, s pártszínekben választották meg a Békés megyei elnököt is, ahol a megyék közül egyedül vállalták fel azt, hogy a tisztségviselQk a parlamenti pártokat képviselik.
1. térkép
Az 1990 1994 között tisztséget viselQ megyei elnökök pártelkötelezettsége


SZDSZ: Budapest, Nógrád
MSZP: Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém
MDF: Fejér, GyQr-Moson-Sopron, Tolna
KDNP: Pest, Zala
Civil, illetve nem meghatározható: Baranya, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok

A megyei testületeken belül 1990-ben a pártok képviselQi még háttérbe szorultak. Hasonlóképpen háttérbe szorultak a megyegyqléseken belül a városok is, sQt több megyében jelentQs városok is elestek a képviselettQl (például Balatonfüred, Hajdúböszörmény stb.). A megyei közgyqlési elnökök megválasztásakor is többségében a megyei tanácsok hivatali apparátusában osztályvezetQi, fQosztályvezetQi munkakörben dolgozó, elismert szakembereket választottak meg elnöknek, sok esetben alelnöknek, hiszen a testületben alulreprezentált pártok nem mindig tudták akaratukat keresztülvinni a megyegyqlésen. A kétszeresen közvetett választási rendszer miatt gyenge legitimációjú megyei elnökök valójában a legszigorúbb választási rendszer lévén nyerhették el pozíciójukat, hiszen csak abban az esetben lehetett kihirdetni a választás nyertesét, ha az legalább a jelenlévQ megyei közgyqlési tagok kétharmadának bizalmát élvezte. Így volt olyan megye, ahol tucatnyi választási fordulót követQen sikerült az elnököt és az alelnököt, illetve alelnököket megválasztani, hiszen az egyharmados ellentábor könnyedén blokkolta a többségi akaratot. (Ismeretes, hogy a Magyar Köztársaság Elnökének megválasztásához is csak az elsQ két választási fordulóban van szükség kétharmados támogatásra, harmadszorra már elegendQ az abszolút többség is.)
Ennek révén a megyék többségének élére a szakmai karrierjében a korábbi politikai rendszerhez köthetQ tisztségviselQk, sQt néhány esetben kifejezetten szocialista párti politikusok kerültek. Csupán három megyében sikerült a kormánypártoknak hozzájuk kötQdQ, elkötelezettségét nyíltan vállaló megyei elnököt megválasztatni (így GyQr-Moson-Sopron és Fejér megyében MDF, Pest megyében KDNP színekben). KésQbb a megválasztott megyei elnökök közül még hárman indultak valamelyik konzervatív párt színeiben országgyqlési képviselQként, megválasztásukkor azonban Qk is független jelöltnek számítottak (Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében az MDF, Zala megyében KDNP színekben indult a korábbi elnök). A megyei tanácselnököt választották meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (aki egyébként MSZP listán bejutott a parlamentbe, így errQl a mandátumáról az akkori összeférhetetlenségi szabályok miatt le is kellett mondania), valamint Csongrád és Somogy megyében, a megyei tanács egyik elnökhelyettesét Hajdú-Biharban, a megyei vb-titkárt Heves és Vas megyében. Veszprém megyében a megyei vb-titkárt az MDF-es belügyminiszter a minisztérium fQosztályvezetQjének nevezte ki, így ott a megbízott vb-titkárt választották meg harmadik nekifutásra a megye élére. Az elnökök politikai hovatartozását jól mutatja, hogy az akkori Vas és Veszprém megyei közgyqlési elnökök, valamint a Bács-Kiskun megyei alelnök, 1998-ban már az MSZP parlamenti frakcióját erQsítették, de rajtuk kívül 1994-ben a korábbi elnökök közül Békésben, Csongrádban, Hevesben, Komárom-Esztergomban is az MSZP jelöltjeként lettek újraválasztva.
A pártok már 1994-ben elfoglalták a megyei közgyqléseket. A korábbi közvetett választási rendszert egy sajátos listás rendszerrel váltották fel, s azzal a módosítással, hogy a megyei közgyqlés elnökét csak a saját soraiból választhatja, színvallásra késztették a korábban szakmai alapon, illetve politikai kompromisszum révén kiemelkedQ tisztségviselQket. A megyei önkormányzatok erQsödQ politikai legitimitása megkívánta volna, hogy növekedjenek a közgyqlés jogkörei is, de ez nem következett be számottevQ mértékben.
Változások az önkormányzati jogállásban és a választási rendszerben 1994-tQl
Bár a megyei önkormányzat  az 1994. évi törvénymódosítás óta  területi önkormányzat, ez csak elvi deklaráció. Az eredeti 1990-es meghatározás szerint nem jelent plusz jogosítványokat (megyei többletjogokat), hanem éppen ellenkezQleg, csak kötelezettségeket. Így a megye köteles ellátni mindazokat a törvényben elQírt feladatokat, amelynek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhetQ. A legfontosabb ilyen kötelezQ feladatkörbe tartozik az olyan körzeti jellegq közszolgáltatások biztosítása, amelyek a megye egész területére, vagy nagy részére kiterjednek, továbbá olyan körzeti jellegq közszolgáltatások megszervezése, ahol a szolgáltatást igénybe vevQk többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat területén lakik.
Amint látható, a megyei önkormányzat legfQbb feladata az intézményfenntartás. Ezeket a tennivalókat az 1994-ben módosított 1990. évi LXV. törvény tovább részletezi:
A megyei önkormányzat kötelezQ feladatként gondoskodik különösen
a) a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében lévQ kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyqjtésérQl, QrzésérQl, tudományos feldolgozásáról, továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közmqvelQdési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;
b) az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, nevelésérQl, gondozásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települései önkormányzat nem vállalja, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról;
c) az épített és természeti környezet védelmérQl, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitqzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevQk tevékenységének összehangolásáról; továbbá közremqködik a térségi foglalkoztatási feladatok és szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában.
Ezen kötelezQ feladatok mellett a megyei önkormányzat úgynevezett önként vállalt feladatokat is felvállalhat az alábbi megszorítással:
A megyei önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl szabadon vállalhat olyan közfeladatokat, amelyeket törvény nem utalt más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, illetve amelynek gyakorlása nem sérti a megyében lévQ községek és városok érdekeit.
A megyei önkormányzat nem tekinthetQ a területén lévQ önkormányzatok kvázi kötelezQ társulásának sem (1994-ben a magyar jogrend nem is ismeri a kötelezQ társulás fogalmát, ezt a kormány a többcélú kistérségi társulások esetében tervezte bevezetni 2004-ben, de az ellenzék ellenállásán meghiúsult az Alkotmány, illetve az Ötv. módosítása), hiszen az adókivetés jogát leszámítva " amivel a megye nem rendelkezik " ugyanolyan jogosítványai vannak, mint a legkisebb települési önkormányzatnak.
A megyei önkormányzat a saját terve és költségvetése alapján bevételeivel szabadon gazdálkodik, rendelkezik a törvényben meghatározott megyei önkormányzati tulajdonnal, és vállalkozási tevékenységet folytathat. Feladatainak eredményesebb ellátása érdekében szabadon társulhat más megye és bármely település önkormányzatával.

PárterQviszonyok 1994-ben

A törvénymódosítás elQkészítése során a pártok képviselQi és a szakemberek között a legnagyobb vita a megyei választási modell átalakítása körül folyt. Kiinduláskor  1994 nyarán  a minisztériumi szakértQk még úgy képzelték, hogy az országos egyéni választókerületek szerint kialakított kislistás (illetve más megközelítéssel úgynevezett többmandátumos egyéni) választási rendszert alkalmazzák.
Több változat elvetése után végül a kormány a pártok által inkább támogatott közvetlen területi listás választást fogadta el és terjesztette a parlament elé. Minden jelölQ szervezet egy megyében két területi listát állíthat a megyei közgyqlési tagok választására. Egyet a tízezer vagy ennél kevesebb lakosú települések számára és egyet a tízezer lakosnál népesebb települések számára. A listák külön-külön számítva a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz. A megyei jogú városok választópolgárai ebben a rendszerben a megyei közgyqlési tagokra nem szavazhatnak! A választópolgárok a szavazólapon lévQ listák  és nem pedig a rajtuk szereplQ személyek  közül választhattak. A listák a leadott szavazatok arányában jutottak mandátumhoz. A megyei közgyqlések létszámát az egyes választókerületekben szerezhetQ mandátumok meghatározásával az Országgyqlés állapította meg, a tízezer lakosonkénti egy tag alapelvét egy minimális, illetve maximális létszámmal korrigálva. 13 megyében a közgyqlés létszáma 40 fQ (korábban a minimális létszám 50 volt). A legnagyobb létszámú testület 80 fQvel Pest megyében alakult (korábban ez 90 fQ volt).
A megyegyqlési választásokon nemcsak pártok, hanem egyesületi formában mqködQ társadalmi szervezetek is indulhattak. 1994-ben az országos összesítés szerint 21 társadalmi szervezet jutott legalább egy megyei képviselQi mandátumhoz, és így összességében 53-an (6,3%) voltak a megyék testületeiben, akik nem pártlistáról jutottak be. Három megyében (Fejér, Tolna és Vas) egyetlen társadalmi szervezet sem jutott képviselQi helyhez. A társadalmi szervezetek közül kiemelkedik a nyugdíjasok szövetségeinek szervezQdése, mely öt megyében (Bács-Kiskun, GyQr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves és Pest) összesen 10 mandátumot tudhatott a magáénak. Ugyancsak megjegyzendQ a hárommegyés szervezQdés, a Balatoni Szövetség sikere. Két megyében (Veszprém és Zala) szereztek 3 mandátumot, míg a harmadikban, Somogyban nem. Figyelemre méltó a Somogyért Egyesület eredménye, hiszen mandátumok 25%-ával a második legerQsebb frakció lett a megyében.
A 4%-os küszöb miatt a szavazati arányok és az elnyert mandátumok aránya nem teljes volt mértékben egyforma. A mandátumok megoszlása révén a kormányzó pártok rendelkeztek a képviselQi helyek 47,2%-ával, míg az ellenzéki pártok részaránya 41,8% volt. A nem parlamenti pártok és a társadalmi szervezetek a mandátumok 11%-át birtokolták. Az országos átlagok jelzik a kiegyenlítettséget, ami esetenként megyénként jelentQs eltérést mutatott.
A megyék többségében a kormányzó pártok rendelkeztek relatív többséggel, sQt három megyében (Fejér 57,5%, Heves és Komárom-Esztergom 52,5%) az abszolút többséget is elérték. Négy megyében (GyQr-Moson-Sopron, Pest, Tolna és Veszprém) viszont az ellenzéki pártok rendelkeztek relatív többséggel. Csongrád és Vas megyében pedig azonos arányt képviseltek az ellenzéki és kormányzó pártok. A kiegyenlített helyzetnek köszönhetQen a társadalmi szervezetek viszonylag kis súlya is felértékelQdött, hiszen néhányszor a mérleg nyelve szerepet tölthették be. A választási szisztémának és a választópolgárok akaratának köszönhetQen szinte mindegyik megyében kis politikai parlamentek jöttek létre, és már az alakuló ülések során, de különösen a hatalmi pozíciók (elnök, alelnök, igazgatósági tagság) elosztásánál kiélezQdött a kormányzó pártok és ellenzékiek egymáshoz való viszonya.
Ezúttal is az MSZP jutott a legtöbb mandátumhoz, csakúgy, mint a parlamenti választásokon. Országos átlagban minden harmadik megyei közgyqlési tag MSZP-s listáról került be. A tízezer lakos alatti választókerületekben a mandátumok kisebb részét, 30%-át, míg az ennél népesebb, kisvárosi listákon közel 37%-át szerezte meg a szocialista párt, s Zala megyét kivéve mindenütt Qk alkották a közgyqlésekben a legnagyobb létszámú frakciót. A megyeszékhelyet leszámítva, a hagyományosan jobbra szavazó GyQr-Moson-Sopron megyében kapták a legkevesebb szavazatot, ahol még a mandátumok egynegyedét sem tudták megszerezni, míg a legjobb eredményt Fejér, Hajdú-Bihar és Heves megyében érték el (37,5%).
Bár az ellenzéki pártok koalíciója (FIDESZ FKgP KDNP MDF) Zala megyében érte el a legjobb eredményt, 37,5%-kal, de az MSZP és az SZDSZ összefogásának köszönhetQen a közgyqlés mégis szocialista elnököt választott.
A második legjobb eredményt – önállóan induló pártként – az SZDSZ érte el, majd’ 15%-kal. Az átlagosnál jobban szerepeltek Nógrád megyében, ahol a mandátumok egynegyedét, valamint Fejérben és Vasban, ahol az egyötödét nyerték el.
A Független Kisgazda Párt számos megyében a második legnagyobb frakcióval rendelkezQ párt lett, így Békésben és Csongrádban 22,5%, Bács-Kiskunban közel 22%, Veszprém megyében pedig 20%-nyi mandátumot szereztek. Ezzel az FKgP önállóan 72 helyet foglalt el a megyei közgyqlésekben, míg a MIÉP-pel közösen 39-et szereztek, de az egyéb koalíciók révén képviselQik száma, saját kimutatásuk szerint, meghaladja az SZDSZ-ét is. Ez abból adódik, hogy Baranyában a Polgári Kör Baranyáért Egyesülettel, Fejérben a FIDESZ-szel, a KDNP-vel, és az MDF-fel, Szolnokon és Nógrádban a KDNP-vel és az MDF-fel közösen indultak, s így ezekben a megyékben is e szövetségek szerezték a második legtöbb mandátumot.
1994-ben a parlamenten kívüli pártok is viszonylag jól szerepeltek, így a MIÉP a kisgazdákkal közösen Borsodban, Hajdú-Biharban, Pest és Tolna megyében a második legerQsebb listaként futott be, míg a Munkáspárt összesen 28 képviselQi helyet szerzett. Királycsináló lett Szabolcs-Szatmár-Beregben 3 mandátummal az MSZDP, míg az Agrárszövetség 4 megyében összesen 8 képviselQi helyhez jutott, de még a Köztársaság Párt is szerzett 1 mandátumot Baranyában.
2. térkép
PárterQviszonyok a megyei közgyqlésekben, 1994


Abszolút MSZP-többség: Fejér, Heves, Komárom-Esztergom
Kormánypárti (MSZP SZDSZ) többség: Budapest, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala
Kiegyenlített erQviszonyok: Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Tolna, Pest, Vas, Veszprém
Ellenzéki többség: GyQr, Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyegyqlési választások 1998-ban
A harmadik helyhatósági választásokon, 1998-ban immár másodszor választhattak közvetlenül közgyqlési tagokat a megyék választópolgárai. A megyei közgyqlési választási kampányt azonban továbbra sem kísérte a közvélemény  a parlamenti választásokhoz hasonló  kiemelt figyelemmel. A tizenkilenc megyegyqlés 835 képviselQi helyének sorsa elsQdlegesen a politikai pártok számára volt fontos, mivel a pártlistás választási szisztémának köszönhetQen  alig öt hónappal a parlamenti választásokat követQen  egyértelmq visszaigazolásra számíthattak a pártszimpátiákat illetQen. A tét az országgyqlési választásokon elért pozíciók megerQsítése, sQt javítása, illetve a visszavágás lehetQsége volt. A pártokon kívül a folyamatosan létezQ, és kifejezetten a választásokra létrehozott sokszínq társadalmi szervezetek (az úgynevezett politikai egyesületek) is aktivizálták magukat.
A közélet iránt érdeklQdQ választópolgárokat  érthetQ módon  elsQsorban csak a saját településük polgármestere és legfeljebb a képviselQtestület személyi kérdései foglalkoztatták. A pártok sem tettek sokat annak érdekében, hogy felkeltsék az érdeklQdést a megyei választások iránt. ÉszrevehetQ választási kampány a megyei önkormányzatok érdekében nem volt, ami is adódik, hogy a pártok jól megfogalmazott és egymástól is megkülönböztethetQ területpolitikával nem rendelkeztek. (Ma sincs ilyen programjuk!)
Mindent összeszámítva 1998-ban 169 párt, társadalmi szervezet és azok igen változatos formációkat alkotó szövetségeinek 489 listája került a tizenkilenc megye 38 szavazólapjára. Az amúgy is nagyméretq szavazólapokon viszont  a törvényi szabályozásnak megfelelQen  az egyes szervezetek listáján csak az elsQ öt név szerepelt, így a választópolgárok valójában olyan személyekrQl is szavaztak, akikrQl nem is volt tudomásuk, legfeljebb, ha a helyi sajtóban mégis megjelentették a pártok a megyei listájukat. Tehát nem a személy volt a fontos, hanem a párt!

Az 1998-as önkormányzati választások eredménye

Az 1994. decemberi választásokhoz képest (7,8%) a társadalmi szervezetekre adott szavazatok aránya  amint ezt már kifejtettük  jelentQsen gyarapodott (19%).
A parlamenti pártok támogatottsága az egyes választókerület-típusokban változatos képet mutatott. Míg a 10 000 lakos alatti választókerületekben a kormánypárti közös listák, továbbá az FKgP és a Munkáspárt volt eredményesebb, addig a városi listákon kapta a viszonylag nagyobb támogatást az MSZP, a FIDESZ-MPP, az MDF és  a kistelepülési listáihoz képest kiugróan többet  az SZDSZ. (A várakozásoknak megfelelQen a városokban a liberálisok és a szocialisták, a kisközségekben a jobboldali pártok az erQsebbek, ugyanakkor a FIDESZ is inkább kisvárosi pártnak számított.) A társadalmi szervezetek elsQdlegesen a kistelepülési listákon számíthattak sikerre. (KöszönhetQen a kistérségi egyesületeknek.)
A mandátumot szerzQ szervezetek között látszólag a legtöbb képviselQi hellyel (250) az MSZP rendelkezett, ami viszont 21 fQs csökkenést jelentett az elQzQ ciklushoz képest. Az MSZP a 10 000 lakos alatti választókerületekben a mandátumok 28%-át, míg a városi listákon 33,7%-át szerezte meg. Négy megyében (Somogy 35%, Békés 32,5%, Heves 32,5% és Csongrád 27,5%), 1998-ban is a legnagyobb frakciót alkotta, míg az összes többi megyében csak a második legnagyobb képviselQcsoport volt a szocialistáké.
A FIDESZ-MPP kilenc megyében indított önállóan listát, és ebbQl hat (Borsod-Abaúj-Zemplén, GyQr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Pest) közgyqlésben a legerQsebb frakciót alkották. A FIDESZ-MPP a legkevésbé jól Csongrád megyében (25%) szerepelt, de itt is a második legnagyobb képviselQcsoportot alkották.
A kormánypárti közös listák vezetQ ereje már 1998-ban is a FIDESZ-MPP volt, így az önállóan megszerzett 142 mandátumon túlmenQen a 172 közös listás képviselQi hely túlnyomó többségét is magáénak tudhatta a párt, vagyis bizton állítható, hogy a legnagyobb számban a FIDESZ-es politikusok képviseltették magukat a megyegyqlésekben. A legjobban szerepeltek a  FIDESZ által vezetett  polgári koalíciók, hiszen tízbQl kilenc megyében az elsQ helyen végeztek. Egyedül Békés megyében szorultak a második helyre.
A megyék gyqléseiben a harmadik legnagyobb létszámú párt 1998-ban a kisgazdáké volt. Az FKgP 1994-hez képest csaknem két százalékponttal (9,9%) növelte mandátumainak számát, és önállóan 12 megyében, míg közös listán 3 megyében a harmadik legerQsebb képviselQcsoportot alkotta. Mindössze Borsod-Abaúj-Zemplén (8,5%) és Somogy (7,5%) megyében nem érték el a kisgazdák a mandátumok 10%- át. (E két megyében nagyon jól szerepeltek a községekben a civil szervezetek.)
Az SZDSZ támogatottságának 1998. évi visszaesése  a parlamenti választásokat követQen  Qsszel is megmutatkozott. A négy évvel korábbi 14,7%-os mandátumarányról 5,6%-ra esett vissza. Az SZDSZ önmagához képest a viszonylag legeredményesebb Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (10 10%) volt, míg a legkevésbé sikeres Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol mandátumot sem tudtak szerezni a szabaddemokraták, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyében is mindössze 1 1 mandátummal voltak jelen a közgyqlésekben.
A MIÉP hat megyében szerzett 14 mandátumából kettQhöz önálló listán jutott (Békés és Veszprém megye), míg a többit a KDNP-vel (Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér), a Kisgazda Szövetséggel (Hajdú-Bihar), illetve a KDNP, METÉSZ, Kisgazda Szövetség (Pest) alkotta közös listán szerezte.
A parlamenti pártok közül a tavasszal önállóan kudarcot valló (a parlamenti küszöb alá kerülQ) MDF szerepelt a legsajátosabban. Önállóan csak a GyQr-Moson-Sopron megyei kistelepülési listán jutott mandátumhoz, igaz ott mindjárt 3-hoz, továbbá Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében a KDNP-vel közös listán volt eredményes, viszont a FIDESZ-MPP vezette közös listákból kilenc megyében részesült a képviselQi helyekbQl. Hét megyében ezzel szemben az MDF nem lett részese a megyei politikai testületeknek, de néhány korábbi képviselQjük a FIDESZ frakciójában kapott helyet.
A parlamenten kívüli pártok közül a Munkáspárt kapta a legtöbb voksot, bár a négy évvel korábbi 28 mandátummal szemben most  hat megyében (Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád)  mindössze 10 képviselQi helyhez jutott. Politikai pártok közül még a választási pártként mqködQ Agrárszövetség-NAP (Nemzeti Agrárpárt) szerzett egyetlen mandátumot, a párt egyik bázisát jelentQ Tolna megyében.
Országos összesítésben 43-féle társadalmi szervezet jutott legalább egy megyei képviselQi mandátumhoz, és így összességében 109-en (az összes képviselQi hely 13,2%-ában) voltak jelen a megyei testületekben.
Az 1994-es választáshoz képest 1998-ban a társadalmi szervezetek (politikai egyesületek) sokasága tekinthetQ a legeredményesebbnek azáltal, hogy megduplázták jelenlétüket a megyegyqlésekben. A társadalmi szervezetek által megszerzett mandátumok 75%- át a Zongor Gábor által önkormányzati típusú és jellegq (megyei szintq, illetve kistérségi) szervezQdésként jellemzett szervezetek képviselQi nyerték el. E csoporton belül különösen eredményesek voltak a kistérségi, valamint településszövetségi szervezQdések, közülük is kiemelkedik a Zempléni Településszövetség, amely 7 mandátumával Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadik legerQsebb frakciója lett: illetve a Zala megyei öt kistérségi szövetség és a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja (a zömében polgármesterekbQl álló civil szövetségek) együttesen 13 mandátummal a megyei közgyqlés legnagyobb frakcióját alkották.
A megyei érdekeket összefogó szervezetek listái eredményesek voltak Heves (3), Tolna (3) és Vas (4) megyében, továbbá a már komoly hagyományokkal és eredménnyel rendelkezQ Somogyért Egyesület a maga 11 mandátumával, amellyel meghatározó részévé vált a megyei közgyqlésnek. Az egyetlen regionális önkormányzati szervezet, a Balatoni Szövetség ezúttal csak Veszprém megyében jutott mandátumhoz (de ott 2-höz).
A térségi szervezQdések mellett a konkrét települési (városi) érdekeket képviselQ szervezetek közül eredményes volt Csongrádban a makói (2), a csongrádi (2), a szentesi (1), míg Hajdú-Biharban a hajdúvárosokat (3) összefogó lista.
A korábban is aktív nyugdíjas szervezetek négy megyében (Bács-Kiskun, Békés, Heves és Pest) önállóan 8 képviselQi helyet szereztek, valamint részesei voltak a Baranyáért elnevezésq többszereplQs szervezQdésnek is.
Megállapítható: a társadalmi szervezetek 1998-ban megkerülhetetlen tényezQivé váltak az egyes megyei közgyqléseknek. A legnagyobb arányt a már említett Zala megyében (32,5%) érték el, de jelentQs súllyal voltak jelen Csongrád (30%), Somogy (27,5%), Hajdú-Bihar (17,5%), Heves ( 15%) és Vas ( 15%) megyében. Viszonylag kicsi volt a befolyásuk Jász-Nagykun-Szolnok (7,5%), Bács-Kiskun (6,5%), Nógrád (5%) és Veszprém (5%) megyében. Ekkor még a politikai elemzQk és maguk a szervezetek is úgy vélték, hogy szerepük növekedni fog. Létrehozták a Harmadik Oldal Magyarországért (HOM) Egyesületet, amely kezdeményezQ szerepet vállalt a Centrum pártszövetség  ahová a HOM mellett a KDNP, az MDNP és a Zöld Demokraták is csatlakoztak  megalakításában. (Nem sok híja volt, hogy nem jutottak be a 2002-es parlamentbe, ezt csak a nagy részvételi arány akadályozta meg.)

Megyei elnökválasztások

A megyei közgyqlési elnökök választásakor  mivel 1994-tQl a megyei önkormányzati választások eredményei lényegében leképezték az országgyqlési viszonyokat  a kormánypártok szinte taroltak. Így az elsQ pártlistás megyegyqlési választásokon az ellenzék csupán GyQr-Moson-Sopron megyében tudta megQrizni pozícióit, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a korábbi alelnök MDF-es színekben, továbbá Pest megyében civil szervezet jelöltjeként, de az ellenzék támogatásával vált a közgyqlés elnökévé. A kisebbik koalíciós párt (SZDSZ) 1994-ben, Baranyában átmenetileg, míg Nógrádban tartósan tudta birtokolni az elnöki széket. Érdemes visszatekinteni az 1990-ben megválasztott elnökök személyére, hiszen Qk a megyei politikai elit meghatározó személyiségei voltak.

A megyei elnökök 1990-ben

Magyarországon a legszigorúbb szabályok a megyei közgyqlések elnökeinek 1990-es megválasztásakor érvényesültek. A titkos szavazáson kétharmados többség kellett az elnök és az alelnök megválasztásához. Egyetlen közjogi méltóság sem követelt meg ilyen erQs támogatottságot. A törvényalkotók szándéka talán épp az volt, hogy a magas szavazati arány összefogásra késztesse a megyei közgyqlések tagjait, s így a pártszempontokkal szemben a rátermettség, a szakértelem kerüljön elQtérbe a tisztségviselQk megválasztásakor.
A korábbi tanácselnökök közül Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Somogy megye vezetQit választották meg a megyei közgyqlések elnökeivé, míg Hajdú-Biharban a korábbi társadalmi elnökhelyettes lett az elnök. A választásokat lebonyolító vb-titkárok közül Heves és Vas megyében szemelték ki az elnöknek valót, míg Veszprémben a korábbi vb-titkár a Belügyminisztérium fQosztályvezetQjévé lépett elQ, s így a megbízott vb-titkárt emelték az elnöki székbe.
Párttag közgyqlési elnök  mint említettük  összesen négy volt az országban. Nem tudott minden parlamenti párt a megyei elnöki posztra esélyes jelöltet állítani, s az erQviszonyok is merQben eltértek a megszokott erQsorrendtQl. Az MSZP színeiben a korábban országgyqlési képviselQséget is elnyert Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanácselnök, valamint Békés megyében az MTA Regionális Kutató Központjának korábbi tudományos osztályvezetQje lett az elnök. Hosszú küzdelem után Nógrád megye elnöke SZDSZ-tagként nyerte el posztját, de Q már a párt második jelöltje volt. (Korábban az SZDSZ a közismerten megyeellenes, elQzQleg MDF-tag országgyqlési képviselQjét indította a versenyben, de néhány szavazat híján sokadszorra sem nyerte el a kétharmados többséget.) Kereszténydemokrata színekben nyert a Pest megyei elnök (korábban vállalkozó). Az MDF színeiben egyetlen elnököt, sQt alelnököt sem választottak meg a megyei közgyqlések. (A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alelnök Zilahi József késQbb mégis e párt jelöltjeként lett elnökAz apparátuson kívülrQl csak a már említett Békés, Nógrád, Pest és Zala megyében választottak közgyqlési elnököt, míg GyQrben korábbi városi mqszaki osztályvezetQ került ebbe a székbe. Pest megyében és GyQr-Moson-Sopronban a más megyékben favorit pénzügyi osztályvezetQvel szemben nyert az elnök.

Posztok és pártalkuk 1994-ben

Az 1994. decemberi, ezüstvasárnapi választási eredmények ismeretében megkezdQdtek a politikai tárgyalások a közgyqlést alkotó politikai erQk között. Az elnöki, alelnöki tisztségek elosztása a választási matematika alapján a politikai alkuk eredményeként dQlt el. A legnagyobb izgalom a közgyqlési elnökök megválasztása elQtt volt, bár a legtöbb megyében a papírforma érvényesült.
Az elsQ önkormányzati ciklus 19 elnöke közül 14-en újból a közgyqlés tagjai lettek. (Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében nem indult, illetve nem került be az új testületbe a korábbi közgyqlési elnök.) A korábbi elnökök közül 9-en az MSZP, 2-en az MDF, míg 1-en, 1-en az SZDSZ, a KDNP, illetve a Somogyért Egyesület listáján jutottak be a megyegyqlésekbe.
A korábbi alelnökök közül 11 ismét tagja lett az új testületnek, közülük 5-en az MSZP, 2-en az SZDSZ, míg 1-en, 1-en a FIDESZ, az FKgP és a Polgári Kör Baranyáért szövetsége, a Választási Szövetség és egyéb társadalmi szervezet listáján kerültek a testületbe.
A választási eredmények miatt számos helyen kétséges volt, hogy mennyiben érvényesül megyei szinten az MSZP és az SZDSZ koalíciója. Három megyében (Fejér, Heves és Komárom-Esztergom) egyértelmq volt a helyzet, mert a kormánykoalíció a mandátumok abszolút többségével rendelkezett, míg további 12 megyében relatív többséget szereztek. A parlamenti ellenzéki pártok  mint említettük  négy megyében (GyQr-Moson-Sopron, Pest, Tolna és Veszprém) jutottak relatív többséghez.
Öt megye kivételével az SZDSZ támogatta az MSZP elnökjelöltjét, így többségében csak az volt a kérdés, sikerül-e még a választáshoz szükséges néhány szavazatot valamelyik ellenzéki párttól, vagy a parlamenten kívüli párttól, esetleg társadalmi szervezettQl megszereznie a szocialistáknak.
A végeredmény pozitív lett: 14 megyében szocialista elnököt választottak. Az SZDSZ is jól járt: 11 alelnöki tisztséget kapott. Szabaddemokrata támogatás nélkül nyert viszont MSZP politikus Bács-Kiskun megyében (itt az ár kettQ FKgP és egy FIDESZ alelnöki tisztség volt) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (ahol a támogatásért a FIDESZ és a konzervatív Választási Szövetség 1 1 alelnöki helyben részesült).
Az SZDSZ 1994-ben két megyében is megszerezte az elnöki tisztséget: Baranyában a 7 mandátumához megnyerte az FKgP és a Polgári Kör Baranyáért szövetsége, valamint az ellenzéki pártok támogatását, míg Nógrád megyében a 6 mandátumhoz 2 alelnöki hellyel a jobboldali Választási Szövetség és 1 alelnökséggel a FIDESZ voksait. A szabaddemokraták támogatásával nyert elnöki tisztséget Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az MDF vezette Választási Szövetség.
Nem lehetett eredményes az MSZP–SZDSZ koalíció két megyében, ahol az ellenzéki pártok érvényesítették relatív többségüket: GyQr-Moson-Sopron megyében az MDF adta az elnököt (a korábbi elnök személyében) míg Pest megyében a Községi Önkormányzatok Szövetsége, annak ellenére, hogy mindkét képviselQcsoport csupán 3 3 mandátummal rendelkezett.
Az elnöki posztok tekintetében tehát egyértelmqen kormánypárti túlsúlyról (84,2% = 14 MSZP és 2 SZDSZ ) beszélhetünk. Az ellenzék (10,5% = 1 MDF és 1 Választási Szövetség) és az egyéb szervezetek (5,2%) szerepe e tekintetben nem jelentQs. A korábbi közgyqlési elnökök közül 8-an újból megválasztásra kerültek, míg a volt alelnökök közül 5-en váltak elnökké. Az eddigi tisztségviselQi karon kívülrQl mindössze 6-an kerültek az elnöki székbe. Ugyancsak változások történtek az alelnökök körében, de e változások a fQ tendenciákat nem érintik. A közgyqlési elnökök közül hárman (dr. Simon Imre, Szabó György és Iváncsik Imre) egyben országgyqlési képviselQk is (MSZP-frakció).
3. térkép
Megyei közgyqlési elnökök párthovatartozása 1994-ben

MDF: GyQr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg; SZDSZ: Budapest, Baranya, Nógrád
Társadalmi szervezet, jobboldali támogatással: Pest
MSZP: Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Fejér, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, Heves, Csongrád, Somogy, Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém, Zala


Váltás 1998-ban

1998-ban a FIDESZ tarolt, s MDF-es szövetségesének is csak Veszprém megyében engedte át az elnöki széket. Az MSZP csak Baranya, Heves és Zala megyében tudta megtartani az elnöki pozíciót a civil szervezetek támogatásával, míg ez utóbbiak a kormányoldalra álltak át Fejér és Komárom-Esztergom megyében. Sajátossá vált a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, ahol a ciklus közben elhunyt MDF-es elnököt nem a FIDESZ-központ által ajánlott jelölt, hanem a korábban FIDESZ színeiben megválasztott alelnök követte, ezúttal az MSZP támogatásával.
A megyegyqlési elnökök közül csupán négyen (2 MDF, 1 MSZP és 1 Somogyért Egyesület) voltak tagjai az elsQ megyei önkormányzati közgyqlésnek (ketten alelnökként, egy elnökként és egy tanácsnokként), hozzájuk csatlakozott a második ciklusban 9 fiatal demokrata késQbbi elnök. Nem volt megyei önkormányzati tapasztalata a Baranya (MSZP), a Csongrád (FKgP), a Heves (MSZP), a Komárom-Esztergom (FIDESZ-MPP), a Tolna (FIDESZ-MPP) és a Vas (FIDESZ-MPP) megyei elnöknek.
Települési önkormányzati tapasztalatot viszont tízen is szereztek. Öt leendQ elnök 1998-ban is vállalt települési önkormányzati szerepet, közülük hárman képviselQk lettek a megyeszékhely (Pécs, Szekszárd és Székesfehérvár) önkormányzati testületében is.
Az elnökök közül 9 valamilyen szintq önkormányzati vezetQi tapasztalatot is szerzett, így 3 régi-új elnök (Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala), 2 alelnök (Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád), 2 polgármester (Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém), valamint 2 alpolgármester (Békés és Pest) került erre a posztra.
9 megyei elnök 1998-tól parlamenti képviselQ is volt. 8 FIDESZ-MPP országgyqlési képviselQ (Becsó Zsolt, Búsi Lajos, Domokos László, Endre Sándor, Ivanics Ferenc, Láyer József Géza, Lázár Mózes és Ódor Ferenc) és 1 MDF parlamenti képviselQ (Zilahi József) lett megyei közgyqlési elnök.
A tisztségviselQk összetételének vizsgálata alapján megállapítható: a legtöbb megyei vezetQvel a FIDESZ-MPP (26), az FKgP (18) és az MDF (7) rendelkezett, vagyis a kormánypártok tudhatták magukénak a meghatározó megyei önkormányzati funkciók 74%-át. A társadalmi szervezetek sikeres szereplésének és több helyütt a mérlegnyelve szerepüknek megfelelQen 7 tisztségviselQi hellyel rendelkeztek, míg 1994-ben csupán egy alelnöki funkciót tudtak megcsípni.
Az ellenzéki pártok közül 1998-ban az MSZP (6) és az SZDSZ (5) együttesen a tisztségviselQi helyek 16%-át birtokolta, ami a mandátumarányukhoz (35,6%) képest csekély. Más pártok nem jutottak vezetQ tisztséghez.
A megyéket tekintve a legkevesebb tisztségviselQt Békés megyében (2) és a legtöbbet Bács-Kiskun és Somogy (5-5), illetve Pest megyében (6) választottak a testületek a politikai kompromisszumok alapján.
A megyék zömében (9-en) kizárólag kormánypárti vezetés (Bács-Kiskun, Békés, GyQr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas és Veszprém) alakult ki, ami érthetQ is az elQzQekben részletezett mandátumarányok ismeretében. Ezekben a megyékben  kivéve Békés megyét  lényegében elegendQ volt a kormánypárti frakciók szavazata a tisztségviselQk választásához. A kormánypártok a társadalmi szervezetek támogatásával voltak képesek stabil többséget alkotni Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében, illetve társadalmi szervezet adta elnök vezetésével mqködött együtt a kormánykoalíció Somogy megyében (legalábbis kezdetben).
Hat megyében a kormánypárti és az ellenzéki tisztségviselQk együttesen megtalálhatók voltak, így eredetileg nem is volt kormánypárti tisztségviselQ társa a Csongrád megyei kisgazda elnöknek (késQbb lett fideszes alelnök is). Pest megyében a hat tisztségviselQi helybQl egyet kapott az SZDSZ (Grószné Krupp Erzsébet), míg Fejér (Szabó Gábor) és Komárom-Esztergom (Lévai Ferenc) megyében a hosszabb távú mqködQképesség tette szükségessé a fideszes elnök vezette testületben szocialista alelnökök részvételét is.
A három szocialista elnök vezette megyébQl kettQben (Halász Károly  Heves és Molnár Imre  Zala) egy-egy kormánypárti alelnök is segíti a megyei vezetésben a kormánypárti politikust, Baranyában a szocialista elnök munkáját szabaddemokrata (Pörös Béla) és civil (Bokor Béla) alelnökök segítették.
4. térkép
Megyei közgyqlési elnökök párthovatartozása 1998-ban


MDF: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém
SZDSZ: Budapest,
Társadalmi szervezet, jobboldali támogatással: Somogy
FKGP: Csongrád
FIDESZ: Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Fejér, GyQr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, Komárom, Nógrád, Pest, Szolnok, Tolna, Vas,
MSZP: Baranya, Heves, Zala

Revans 2002-ben

A legutóbbi választásokon az MSZP visszahódította az alföldi és az észak-magyarországi megyéket, s a Dunántúlon Fejér, Komárom-Esztergom és Tolna megyét. ElsQ ízben választottak szocialista elnököt Pest megyében. A reális politikai erQviszonyoknak megfelelQen elveszítették viszont a Zala megyei választásokat.

A választások eredménye 2002-ben

1990 óta  immár hagyományosan  a parlamenti választáshoz képest (ráadásul 2002-ben az eddig legmagasabb mértékq volt a választói aktivitás: több mint 70%-os) a helyi önkormányzati választásokon a részvétel alacsonyabb (51,1%) volt, viszont a négy évvel korábbi részvételi arányt (45,7%) így is jelentQsen meghaladta.
Mint tudjuk, 1994 óta a megyegyqlési választás gyakorlatilag pártelvq, így  a társadalmi szervek aktív és eredményes részvétele mellett  ismét lehetQség nyílt a listás választás eredményének összevetésére az áprilisi parlamenti választások megyei listás eredményeivel. (Az eredményt tovább torzítja a megyei jogú városok kivétele a megyegyqlési listákból, de errQl már esett szó.)
A pártok és szatelitszervezeteik nagyon sokféle közös listát indítottak a megyékben, így a legegyszerqbben a kormánypártok és ellenzéki pártok választási eredményét tudjuk összehasonlítani. A kormánykoalíciót alkotó két (MSZP és SZDSZ) pártra adott szavazatok aránya a tavaszi választásokhoz (47,6%) képest némileg apadt (45,6%), viszont az ellenzéki pártok (FIDESZ-MPP és MDF) szavazati aránya (41,1%-rQl) sokkal nagyobb mértékben csökkent (33,3%-ra). A megyegyqlési választásokat, hasonlóan az 1994-es és az 1998-as eredményekhez, egyértelmqen a kormánypártok nyerték meg. A parlamenti pártok fölénye  a társadalmi szervezetek felett  újból megerQsödött, hiszen miközben 1998-ban az akkori hat parlamenti párt gyqjtötte be a szavazatok 75,3%-át, addig 2002-ben a négyre csökkent parlamenti pártra és szövetségeire már a szavazatok 78,9%-a jutott.
A két kisebb párt, az SZDSZ és az MDF választási eredménye ugyan nem elhanyagolható, de az Qszi választásokra  mintegy a tavaszi kiélezett küzdelem megismétléseként  újból az MSZP és a FIDESZ-MPP párviadala volt a jellemzQ. Ez még akkor is igaz, ha önállóan egyik párt sem mérhetQ teljes körqen, mivel a szocialisták két megyében a szabaddemokratákkal, míg a fiatal demokraták egy megye kivételével, szövetségeikkel közös listákat indítottak.
A parlamenten kívüli pártok ezúttal nagyon gyengén szerepeltek, hiszen az ebben a körben a még legtöbb szavazatot gyqjtQ MIÉP is csak 2,3%-ot ért el, míg a Munkáspárt (1,2%), az FKgP (1,1%) és a Centrum (1,1%) együttesen sem érte volna el a 4%-os bekerülési küszöböt. (A rajtuk kívül kísérletezQ többi párt szerepe elhanyagolható, hiszen összesen sem szerezték meg a szavazatok 1%-át.)
A társadalmi szervezetekre adott szavazatok aránya 1998 teléhez képest (19%) némileg csökkent (14,5%), s ez csak kismértékben magyarázható azzal, hogy egy részük most a Centrumpárt színeiben indult. A mandátumot is szerzQ társadalmi szervezetekre leadott szavazatok (6,9%) alapján a civil szervezQdések összességében megelQzték a két kisebb parlamenti pártot. A civil szervezQdések eredményei azonban nem összevonhatók, hiszen markánsan elkülönülnek a FIDESZ vezette jobboldalt támogató szervezetek a hagyományos harmadikutas egyesületektQl (ezúttal a baloldali szervezetek több megyében kiszorultak, lásd Zala megye).
A 2002. októberi megyei választások egyértelmq gyQztese, és így a legtöbb mandátumot (405) szerzQ pártja az MSZP, ami több mint 60%-os növekedést jelent az elQzQ ciklushoz (250 mandátum) képest. Az MSZP a 10 000 lakos alatti választókerületben a mandátumok 46,9%-át, míg a városi listákon 51,8%-át szerezte meg. Hét megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén 61%, Baranya 57,5%, Heves 57,5%, Nógrád 57,5%, Jász-Nagykun-Szolnok 55%, Tolna 55% és Hajdú-Bihar 52,5%) a mandátumok abszolút többségével rendelkeznek, két megyében (Bács-Kiskun és Békés) pont az 50%-át birtokolják, és további hét megyében a legerQsebb frakcióval rendelkeznek. Mindössze Vas megyében szorultak a második helyre (35%) a frakciók versenyében. Veszprém és Zala megyében azonos mandátumra tettek szert, mint a FIDESZ és szövetségesei.
A FIDESZ-MPP és szövetségesei összesen 304 mandátummal rendelkeznek a megyékben, így egyértelmqen a második legerQsebb párt, illetve szövetség. Az elQzQekbQl is következik, hogy a polgári összefogás vezetQ ereje a legerQsebb frakcióval (52,5%) Vas megyében rendelkezik, és kedvezQ pozíciót ért el Veszprém és Zala megyében. A többi megyében a második legerQsebb frakciót alkotják a fiatal demokraták szövetségeseikkel.
A megyék gyqléseiben a harmadik legnagyobb létszámú párt  30 mandátummal  az SZDSZ, bár feltételezhetQ, hogy hasonló számú, vagy még több demokrata fórumos képviselQ található a testületekben. Az SZDSZ két megyét  Csongrád és Veszprém  kivéve önállóan indult a választásokon, viszont hét megyében nem jutott mandátumhoz, így további teret vesztettek, ugyanis 1998-ban még csupán Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébQl estek ki a szabaddemokraták. Az SZDSZ a mandátumoknak csupán 3,6%-át szerezte meg, így tovább csökkent a pozíciója. A párt a legeredményesebb Jász-Nagykun-Szolnok (10%), Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest (7,5%-7,5%) megyében volt. (MegjegyzendQ: ugyancsak három mandátumot szerzett az SZDSZ Veszprém megyében az MSZP-vel közös listáról.)
A parlamenti pártok közül az MDF szereplését kísérte a legnagyobb figyelem, mivel nyolc megyében nem társult a FIDESZ vezette polgári szövetséghez. Így az országosan elért 2,9%-os  önállóan 22 mandátumos  eredmény csalóka, mert amennyiben csak annak a nyolc megyének az eredményével vetjük össze, ahol önállóan indultak, akkor az elért 5,7% már nem lebecsülendQ, mivel a demokrata fórum ezen megyék közül egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem haladta meg egyik választókerületben sem a 4%-os küszöböt, és a többiben mandátumot szerzett. Az MDF a legeredményesebb GyQr-Moson-Sopron megyében volt, ahol a mandátumok 14,6%-val rendelkezik. JelentQs sikert ért el a párt különutas politikája még Veszprém (7,5%), Bács-Kiskun (6,5%) és Pest (6,3%) megyében is. A párt a kistelepülési listán jutott a mandátumok többségéhez (15), és csak a községekben volt sikeres Baranya és Veszprém megyében, ezzel szemben Nógrád megyében csak a városi listán volt eredményes a KDNP-vel és MDNP-vel közös listán.
A kormánypártok a mandátumok 52,1%-át, az ellenzéki pártok 39%-át, a társadalmi szervezetek (+MIÉP) 8,9%-át szerezték meg. (A kormánypárti és ellenzéki mandátumok megoszlásáról lásd a 3. táblázatot.)
3. táblázat
Kormánypárti és ellenzéki mandátumok csoportosítása
Megye Kormánypártok Ellenzéki pártok Társadalmi szervezetek
+egyéb Baranya 25 13 2 Bács-Kiskun 25 21 0 Békés 23 16 1 Borsod-Abaúj-Zemplén 36 23 0 Csongrád 19 15 6 Fejér 18 17 5 GyQr-Moson-Sopron 17 22 2 Hajdú-Bihar 24 14 2 Heves 24 12 4 Jász-Nagykun-Szolnok 26 12 2 Komárom-E 21 12 7 Nógrád 23 17 0 Pest 44 32 *4 Somogy 15 13 12 Szabolcs-Szatmár-Bereg 21 13 14 Tolna 23 17 1 Vas 15 21 4 Veszprém 20 20 0 Zala 16 16 8 Összesen 435 326 74 * Megjegyzés: EbbQl 2 mandátum a MIÉP-é.
A 2002-es megyegyqlési választásokon a parlamenten kívüli pártok, a MIÉP kivételével, nem szereztek mandátumot. A legnagyobb vesztes az FKgP volt, mivel négy éve még a megyei testületekben a harmadik legnagyobb létszámú párt a kisgazdáké volt, 15 megyében begyqjtött 83 mandátummal. Most meg sem közelítették a bekerülési küszöböt, bár lehet, hogy vigaszt nyújt a kisgazda szavazók számára az, hogy hét megyében a Kisgazda Polgári Egyesület a fiatal demokraták szövetségeseként részese lett a megyegyqléseknek.
A MIÉP míg 1998-ban hat megyében 14 mandátumot szerzett, legutóbb csupán a Pest megyei városi választókerületben tudott 2 képviselQi helyhez jutni.
A Munkáspárt négy évvel korábban ugyancsak hat megyében volt eredményes, összesen 10 mandátummal, most viszont teljességgel sikertelen maradt, nem szerzett mandátumot!
Országos összesítésben 29 társadalmi szervezet jutott legalább egy megyei képviselQi mandátumhoz, így összességében 72-en (8,6%) vannak jelen a megyei testületekben, vagyis a négy évvel korábbi helyzethez  43 szervezet, 109 mandátum, 13,2%-os arány  képest sokat gyengült a pozíciójuk.
Négy évvel korábban még valamennyi m,:;ƒÉT • ž ½ ¾ ¿ Š
–
æ
x

@
à
œ ¾ À ÎÐÒÚî¼¾Àüþà â ÈÊØØâ6`¾Ê(ùêÞêÔÍÅÍÅ»ù´ª£Ÿ£ÅÍÅÍ£•£Ÿ£Ÿ£Å‰Í£Ÿ£Ÿ£Ÿ£Ÿ£…£~£Ÿ£w

hÞ?-hÝ9g

hÄ5°h•«hjI#jh•«0JU\jh•«0JUh•«

hÄ5°hÝ9ghÄ5°h•«5\

hÝ9g5\hÄ5°hÝ9g5\h•«hÝ9g\

h•«hÝ9ghÄ5°hÄ5°5\h É56CJ\aJhDlhÝ9g56CJ\aJ

h•«5\.:;• – ¾ ¿ æ
 À ¤-#^&ø'L+`+ô+ö+ø+÷÷÷÷÷÷÷÷ëëëëëëëëëÜͽ½„„äþdh^„`„äþgd‡w $„dh`„a$gdy[± $„dh`„a$gdy[±
„dh`„gdÄ5° dhgd•«$ †J¼Jýýý(¾Äø ",.Ô0lvPRâäè ".0¬¶¸--z-†-Ú-ð-ò- B!D!Ì!Î! """®"°"#X#d#x#š$Ú$Ü$â$î$È%Ê%<&>&Z&\&^&d&l&Ä& ''V'X'¶'ø'l()Æ)Î)`*H+J+÷òëçëãëãëãëÛÖëãëãëãëãÒãëÎãëãëÒëãë÷ëãëÒëÒëÒëÛÖÛëÒÄëÎëÒëÒëÄëÛÖÛ½Ò½Ò½ë½Û½Î½ëÄ

hy[±hÝ9gjhy[±0JUhjI#hy[± hjI#\hy[±hÝ9g\hÞ?-h‡w

hÄ5°hÝ9g hÞ?-\hÞ?-hÝ9g\JJ+L+R+^+`+n+t+ò+ô+ø+,,,(,4,<,J,h,„,¸,Ì,î,ø, -(-8-D-Z-\-œ- -¼-È-ì-.

.&.8.:.è/ö/Š1Ø142à2`5€6„6†67œ7Œ8‚9ùõñùçàçÕÑɾ³¾É¾³¾³¾³¾É¾³¾É¾É¨É¾³¾³¾³¾žùšù’‹ù’‹„‹’‹ù‹

h‡wh‡w

h‡whÝ9gh‡whÝ9g\hÞ?-hÄ5°hÝ9g5\ hjI#hK"ãCJ aJ hjI#h‡wCJ aJ hjI#hÝ9gCJ aJ hK"ãCJ aJ hjI#hy[±hÝ9g6\]

hy[±6\hy[±hÝ9g6\hK"ãhy[±

hÄ5°hÝ9g4ø+(,î,8-Z-8.:.Œ8EI´IºOQˆQÆU
Z†]–^¶`ŒdggPgRgòòòòòâÖÖÖÎÎÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÆÆ dhgdª^H dhgdrMe
„dh`„gdÄ5°„„äþdh^„`„äþgd‡w

„„äþ^„`„äþgdjI#‚9:

:L:l:~:*>¦>®>è?ò?ø?ú?B@€@¬@¶@HB¦BŒC”C¶D¾DEEEzE|E*FâF&G(GÌGH*hDl

hDlhÝ9ghÄ5°hÝ9g5\

hrMehÝ9ghrMehÝ9g\jhó^¬0JUhjI#hó^¬h‡whó^¬hÝ9g\

hÄ5°hÝ9g

h‡whÝ9g h‡w\h‡whÝ9g\1°I´IÀIèI2J4J^J`JJ”J–JäJ$KTKŠKºKÈL.MØOTPVPQQ†QˆQ†]
^^^”^–^˜^°`²`¶`~aøaŠdŒdöïçïçÝçïÙÒËþþïçïçï·©›„·ç·Ù|„|„tm·ihª^H

hª^HhÝ9ghª^HhÝ9g\ hËQeCJ aJ hËQehÝ9gCJ aJ hjI#hÝ9g6CJ aJ hjI#hÝ9g6CJ \aJ hjI#hª^H6CJ \aJ

hÄ5°hÝ9g hDl\hDlhÝ9g\

hDlhÝ9g

hDlhËQehËQehDlhÝ9g6\hËQehÝ9g\

hËQehÝ9ghDlhrMe5\%ŒdgNgPgRghNhjh¨hâiöi´j¶jk8kÌkjmlmnânänÂoÆo>p@pNq†q¶q¸qºqÈq
r

r r rr$r¨r®rôrür&s*sHsNsZs\s^sDtõëäÚÒÈÒÃÒÃÒÃÒȻүÒÈ¥È»Ò Ò–Ò Ò‘Ò…Ò Ò Ò Ò } Ò Ò…Ò–hÄ5°hÏ:|hjhÏ:|0JUh hÞ?-hhÏ:|hÝ9g\h hÏ:|hhª^Hhª^H\hjhª^H0JUhhª^HhÝ9gh hª^Hhhª^HhÝ9g\hhÄ5°hÝ9ghhÄ5°hª^H5\

hÝ9g5\hÄ5°hÝ9g5\ hª^HhÝ9gCJ aJ 0Rglj^s¦z~è„PŠú‹ãŒ’’h–|–Ú–Ü–Þ–L—&˜þ˜^™`™öééééÝÝÝÝÝοÝݲ²²²ª dhgdÙB

„„äþ^„`„äþgdjI# $„dh`„a$gdjI# $„dh`„a$gdjI#
„dh`„gdÄ5°
„dh1$`„gdÄ5° dh1$gdª^HDtlunu¾vêv wHw¼xÀxöxüxByDyFyNybyfyªy®yÐyÔyüy zz:z
hƒÏ\hhƒÏhÝ9g\hhƒÏhÞ?-hhƒÏhÝ9ghjhlM±0JUh hÞ?-hhlM±hÝ9gh

hlM±\hhlM±hÝ9g\h h£Šh hlM±h hÏ:|hhÄ5°hÝ9ghhÏ:|hÝ9g\hhÏ:|hÞ?-hhÏ:|hÝ9gh. ~ª~à~â~$&~€ˆ€ dhä‚Z‚\‚ ƒVƒZ„^„è„…

…š…œ… … †††Ø†Ú†H‡J‡PˆŠˆŠ$ŠHŠJŠNŠPŠ”Š˜Š¤Š¦Š®Š°Š¸Š÷ïêïêïåïàïÕË÷ïàïÀïà︰¸¨£œ˜”œœœ”œŒœˆœ€y˜ˆyˆy

hä2nhÝ9ghä2nhÝ9g\hä2nh‡whÞ?-hkhjI#

hÄ5°hÝ9g h É\hjI#hk\hjI#hjI#\hjI#hÝ9g\hƒÏhÝ9g6\hhƒÏhÝ9g\hhÄ5°hÝ9g5\h hƒÏh h‡wh hÞ?-hhÄ5°hÝ9ghhƒÏhÝ9gh/¸ŠºŠ‹‹"‹$‹<‹D‹R‹\‹ú‹9Œ>ŒGŒPŒQŒâŒãŒxŽ’ŽºŽ¼ŽîŽðŽ(*”–ÊÌêôª‘¶‘F’N’’¶’·’!“”h–n–z–|–̖Жؖږޖð–üõüõîõêõêõâÝâõîõêâõÖÒÖÒÖÒÖüÖüÖêÖêÖêÖÊÃÖ¿Öê»Ö±ª •êŠ hjI#hÝ9gCJ aJ hjI#hÝ9g6\]hjI#hjI#6\

hjI#6\hjI#hÝ9g6\hK"ãh‡w

hjI#hÝ9ghjI#hÝ9g\hÞ?-

hÄ5°hÝ9g hjI#\hä2nhÝ9g\hjI#

hä2nhÞ?-

hä2nhÝ9ghä2n2ð–ø–h—|—À—Ü—ð—
˜@™\™^™`™¤™¦™¶š›Fœ¬œž
ŸÚŸüŸ ¬¢ú¢ü¢>£j£.¤0¤2¤n¤p¤r¨È¨Ê¨Ì¨(©*©,©†©ˆ©Œ©Zªbªdªjª$«*«>«õêõêõêõêõêãÙÒËÃËÃËÃ˼¸¼ÃËÃËÃË®¼ª¼ÙÒ£Ùҙ¼•¼¼•¼†‚†h˜~Þ

h˜~ÞhÝ9gh˜~ÞhÝ9g\hÞ?-hÄ5°hÙB 5\

hÄ5°h Éh ÉjhÙB 0JUhÙB

hÄ5°hÝ9ghÙB hÝ9g\

hÙB hÝ9g

hÝ9g5\hÄ5°hÝ9g5\

h É5\ hjI#hÝ9gCJ aJ hjI#hjI#CJ aJ 1`™¦™t p¤Ê¨Ì¨*©,©jªâ¯È³t¶jº¾$ÂRÄÊÈ Ì¾Í‚Ô²×€Ù,Ûäáæá÷é×××éé××××××××××××××××ׄdh1$7$8$H$`„gdÄ5°
dh1$7$8$H$gdÙB dhgdÙB >«@«Œ«Â«:¬°¬¸¬À¬Ì¬\­f­l­n­‚®Ž®Þ®à®ˆ¯â¯0°|°°˜°¬°²°Ì°þ°±B±J±T±V±À±Â±²²V²X²p²r²Š²Œ²®²°²³³P³œ³¦³Ä³Ì³Ø³pµrµ~µŠµàµâµ,¶l¶t¶Ä¶ê¶ö¶·È·¸X¸†¸’¸”¸¹ùòêòêâêâêâòÞò×òÞêÐòêòâòùòÐÞÐÌÐÞÐÈÐÈÐÈÐÈÐÈÐÈÐÞÐêÃêÐÌÐÞÐÌÐÈÐÞÐêò×òÐÞÐêâ»êh˜~Þh˜~Þ\ h˜~Þ\hÞ?-hjI#

hÄ5°hÝ9g

h˜~ÞhjI#h˜~Þh˜~ÞhjI#\h˜~ÞhÝ9g\

h˜~ÞhÝ9g

h˜~Þh˜~ÞG¹¹@¹L¹¤¹²¹jº”ºÜºìº»»»„»†»Œ¼¼Ú¼Ü¼ü¼þ¼½

½d½f½¾ ¾¾ê¾ì¾ ¿"¿R¿T¿~¿ˆ¿(À2À@ÀBÀFÀHÀÌÀÖÀ˜Á¢ÁÆÁÈÁ:Ä<ÄNÅTÅvƀÆîÆúƄȐÈÎÈÉdÍfÍüÍöïëïäïÝÕÐÕÐöïÌïÈïÌïÌïÄïÌï¼´¼­ïÌïÌïëïÄï©ïÌïÄïÄï©ï©ï©ïÄïëïëï¡ïÌïh/]çhÝ9g\h°.

h°.hÝ9gh°.hjI#\h°.hÝ9g\h‡wh˜~ÞhÞ?- h˜~Þ\h˜~ÞhÝ9g\

h˜~ÞhÝ9g

hÄ5°h˜~ÞhjI#

hÄ5°hÝ9ghÄ5°hÝ9g5\>üÍ Î:ϬϮÏÌÏÔÏBÐPвжÐÊÐÎÐØÐÜÐ&Ò(ÒÊÒÎҀԂԆÔÒÔJÕTÕ¼ÖרÙÒÙ,Û.ÛHÛJÛLÛÜ Ü‚Ü„ÜÆÜÐÜöÜøÜÝÝ@ÝBÝ\Ý^ÝxÝzÝ~݈ݴݾÝ
Þ

Þ2Þ4ÞLÞNÞnÞpÞtÞ~ÞæáâüôíéíüíéíüíüíüíüíÞ×ÐíôíÌíôíÄíÀíÀíĹíéíÀíéíéíéíéíéíÌíÀíéíéíéíéíÌíªh×T”hÝ9g56CJ\aJ

hVÌhÝ9ghVÌhVÌhÝ9g\h‡w

h×T”hÝ9g

h×T”h/]çh/]çh/]çB*phÿhÞ?-

hÄ5°hÝ9gh/]çhÝ9g\h/]çAæáââèè<è>èJìÌï$ú&úbúdú\ý~†6x¢
‘
Î÷÷÷òòêÞÞÞÞÖÖÑÈÈÈÈÈÈÈȄ`„gdÄ5°gdëU• dhgdëU•
„dh`„gdÄ5° dhgd$ûgd$û dhgdrAÊââTãXã’ã*æ4æîæðæ’çèèè<è>èFìHìØìàìâìZîdîVñXñœñ¤ñ¤ó®óäóPôZô”ô´ô÷ ÷$÷&÷4÷6÷>÷L÷^÷¸÷º÷Ð÷`øjø úúú ú"ú$ú&úbúüõëãõßõÕõÍõɾõÕõº¾õºõ¶õßõ߶õßõ¶õ¶õ¶õ¶õ¶õ²õ²õºõ«¤«¤«’hëU•hÝ9g56\

hÄ5°h÷6½

h÷6½h÷6½

h÷6½hÝ9ghÚ; h÷6½h‡wh$û

h×T”hÝ9gh×T”h$ûhÝ9g\jh$û0JUhjI#hrAÊhÝ9g\hÄ5°hÝ9g5\

hÄ5°hÝ9ghrAÊ6búdú û¤ûîýþŠÿ’ÿ¼ÿÄÿÆÿÌÿÔÿÞÿ ( b


`
b
ž

¨
²




¬
°
±
¶
’”ÊÌlnz‚Ž˜ÜÞ^`ô ü öïëïëïçïëïëïçïçïçïàëàëàïçïçïçïçïçïçïçïçïçïÜïØïçïçïÔïçëçïÔïÜïÐïçïçïÐïÐïçïÌïÄh|c~h|c~\h|c~hÞ?-h…zZhFQíhkî

hÄ5°hëU•hjI#hëU•

hÄ5°hÝ9ghÄ5°hëU•5\K$&’¤¦¨¾ÒîòüNRX_~ˆ•ž¨ÓÔÕÖ×æçèóùQRVZ
‡úòèÛÐÈÀÈÐÈеÐÈеÐÈÐÈÐÈЭÐÀЦœ’¦œ‹‡‹}‹‡‹y‹o‹jh˜Eu0JUh‡wjhFQí0JUhjI#

hÄ5°hÝ9ghÄ5°hÝ9g5\hÄ5°hFQí5\

hÝ9g5\ hÚ; CJ aJ h|c~hjI#CJ aJ hFQíCJ aJ h|c~CJ aJ h|c~hÝ9gCJ aJ hÄ5°hÝ9g56\]h|c~hÝ9g6\h|c~h|c~\ hK"ã\+&’NÕÖ×çè
ž-"B$Î't)+.0ðáÑÄÄĸ¸°°°¨¸¸¸¸¸¸¸ dhgd1Lö dhgdFQí
„dh`„gdÄ5°

„„äþ^„`„äþgdFQ턄äþdh^„`„äþgdFQí $„dh`„a$gd|c~ $„dh`„a$gd|c~‡Ž¾Äùýjr¶˜ÖÞ :Ffr ìþ°š-œ-À-Â-è-F J ô!""""6"d"n"p"r"t"v"‚"°#´#$@$Æ$Ê$þ$%%†%Ò%üøñüñüñüñéâÛâÛâÛâÛâÛâéâÔâñÊñÆñ¾·ñ³ñÆñ¾®·ñ³ñüñ³ñ³ñª¢›”›¢

hH>ÿhjI#

hH>ÿhÝ9ghH>ÿhÝ9g\hH>ÿ hè\hè

hèhÝ9ghèhÝ9g\htXjhè0JU

hX
hè

hX
hjI#

hX
hÝ9ghX
hÝ9g\

hÄ5°hÝ9gh˜EuhjI#7Ò%ê%*&,&2&Z'j'Î'ô'("(8(B(˜(š(´(Â(ö(ø()))")t)v-Ô-.Ô.B/¤/ª/þ/,0l0r0Ö0ä0¨1®1Ä1Ô1ì1î1h2r2 3*3F3H3˜3¨3:4~4n6z6|6Ž66ú6þ67÷ïçïàÜàïàÕàÕàÎÜàïçïÉàÜàÂïàïàïÉïàÂÜÂÜÂÜÂÜÂܾºÂÜÂÜÂïÂܶ¬¶¡ hK"ãhK"ãCJ aJ hK"ãhÝ9g6\hK"ãh‡whjI#

hÄ5°hÝ9g hH>ÿ\

hH>ÿhÞ?-

hH>ÿhjI#hH>ÿ

hH>ÿhÝ9ghH>ÿhÞ?-\hH>ÿhÝ9g\hH>ÿhH>ÿ\<.0*4|66ú6ü6þ6J7l7Ø7ö7

9B9D9d9f9Ö;Ø;<<œ>óóäÕóóÈÈÈÈȹ󱱱󱱱 dhgdsH㠄„äþ ¤^„`„äþgdK"ã

„„äþ^„`„äþgdK"ã $„dh`„a$gdK"ã $„dh`„a$gdK"ã
„dh`„gdÄ5° 7747J7T7Z7h7Ø7ö78 88T8n8€8”8¢8®89
9

9 9B9b9d9f9š9 9¨9$:&:Š:”:Ò;Ô;Ö;Ø;<$<^<ž<õêõßõêõ×ßõêõêõêõêõêÈßõ¾·­¦ž–ž¦‹¦¦¾vr¦jhsHãhÝ9g\hsHãhsHãhÝ9g56\jhsHã0JUh‡w

h?>hÝ9gh?>hjI#\h?>hÝ9g\

hÄ5°hÝ9ghÄ5°hsHã5\

hÝ9g5\hÄ5°hÝ9g5\hK"ãhÝ9gB*CJ aJ phÿ hH{CJ aJ hK"ãhjI#CJ aJ hK"ãhK"ãCJ aJ hK"ãhÝ9gCJ aJ (žZ>˜>š>œ>¾>Ú?Ü?XC`ChCrCðCòC*D,DlDxD¾DÀDEE$E(E*EFFFÀFnGpG,H.HpHzHöHI”I¦I®IºIÆIJJÐLÒL MM4M6M\M^M¢M¤M²N¸NÂNVOXOˆOŠOùòùêùòùòùàùÜÕÜÕÑÕÑÕÍÕÍÕÑÕÍÕÍÕÜÆêùÜùÕÍÕÍÕÑÕÜÕê¾ê¾êùÕÍÕÍÕÍÕÍÕÍÕºÕ²ª²ªhëóhÞ?-\hëóhÝ9g\hëóhsHãhjI#\

hsHãhsHãhÞ?-hjI#

hÄ5°hÝ9ghsHãjhsHã0JUhsHãhÝ9g\

hsHãhÞ?-

hsHãhÝ9gCœ>žADH¾KÂNšSÔY]ctj
$$Ifa$gdbD›$dð$Ifa$gdbD› $„dh`„a$gdq5B
„dh`„gd1Lö
„dh`„gd$I
„dh`„gdÄ5°ŠONPPPRPÞPàPôPŽQQ’Q”QLRXRšSpTrTzT|T&U.U8U:U¤U¦UäUæUTVVVrVtVŒVŽV¨VªVÜVÞVòVôVWWÞWàWèXêXYY@YJY Y¬YÔYØYäYìY˜ZÊZ¶[¸[H\R\B]¸]Â]T^¦^°^Z`÷ðìðåð÷ðÛìðÔð÷ðÌðÅÁÅ쎎ŽŽŽŽŽŽŽŽŽÅìŹÅÁůÌ÷ð÷ðåð¨ð÷ÌðÅÁÅ

hëóh‡whÄ5°hÝ9g5\h‡whÞ?-hjI#

hÄ5°hÝ9ghëóhjI#\

hëóhjI#jhëó0JU

hëóhÞ?-hëó

hëóhÝ9ghëóhÝ9g\BZ`d`¬`¶`ì`î`RaTaºa¼a

b bbbb&bTbVb¦b°bÜbäbDc¤c¦cîcúcndpdºe¼eðfòfTg†gögøghhh‚h¦h¨hÎhÐhìhîhsjtjîjïj+k.k;k
hÄ5°hq5BhÝ9g

h$I h$I h$I

hq5BhÝ9ghq5BhÝ9g\hq5Bjhq5B0JUhÞ?-hjI#

hÄ5°hÝ9gh‡w>¿kÀkÈkËkÎkÐkbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kd$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTÐkÑkÝkàkãkåkbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kdÄ$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTÐkÑkÝkåkækìkôkõkýkl l$l&l8lHlJlVlflhltl|lŒlœlžl¶lÆlÈlÔlälælòlþlm m"m6mFmHmVmfmhmrm„m†m”m¦m¨m¾mÈmÖmèmêmömnnn n"n4nDnFnPn`nbntnŠnŒnŽnn¦n¨n^o`o†oˆo¾oöîçöîçöîßîçöîçöîçöîßîçöîçöîçöîßîçöîçöîçöîçöîçöîßîçöîçöîçö×çö×çö×ÍöçöÆÂç¾ç¾çh$I hbD›

hÄ5°hbD›hbD›hÝ9g6\hbD›hÝ9g\hq5Bhq5B\

hÄ5°hÝ9ghq5BhÝ9g\hÄ5°hÝ9g5\KåkækìkïkòkôkbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kdˆ$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTôkõk ll l$lbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kdL$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT$l&l8l>lDlHlbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kd$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTHlJlVl\lblflbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kdÔ$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTflhlŒl’l˜lœlbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kd˜$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTœlžl¶l¼lÂlÆlbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kd\$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTÆlÈlÔlÚlàlälbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kd $$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTälælmmm mbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kdä$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT m"m6m
$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kd¨ $$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTFmHmVm\mbmfmbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kdl$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTfmhmrmxm~m„mbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kd0 $$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT„m†m”mšm m¦mbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kdô $$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT¦m¨mÖmÜmâmèmbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kd¸
$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTèmêmömümnnbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kd|
$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTnnnnn nbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kd@

$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT n"n4n:n@nDnbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kd
$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTDnFnPnVn\n`nbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kdÈ
$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT`nbntn|n„nŠnbVJJJ

$$Ifa$gdbD›

$$Ifa$gdbD›kdŒ $$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠTŠnŒnÞnÜrtTu”wàæêŽôbVVVVVVVV
„dh`„gdÄ5°kdP$$IfT–FÖÖ\ºÿ‹ ¿ Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöŠT ¾opÜrÞrèr`stttÈtu
hÄ5°h²;h²;

h²;hÝ9gh²;hÝ9g\jh²;0JUhH>ÿ

h$I hÞ?-h‡wUhÞ?-h$I h$I \

h$I hÝ9g

hÄ5°hÝ9gh$I hÝ9g\Begyei testületben jelen voltak a társadalmi szervezetek képviselQi, viszont 2002-ben négy  Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Veszprém  megyében eredménytelenül kísérleteztek a civilek. Különösen meglepQ a Zempléni Településszövetség negatív szereplése, mely szervezet 1998-ban 7 mandátumával Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadik legerQsebb frakciója volt.
A legtöbb  egyaránt öt  társadalmi szervezet a Csongrád, illetve a Komárom-Esztergom megyei testületekben található. Egynél több civil szervezet jutott be a közgyqlésekbe Zala (3), Fejér (2), Hajdú-Bihar (2), Heves (2) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (2) megyében. A társadalmi szervezetek által megszerzett mandátumok 90%-át önkormányzati típusú és jellegq megyei vagy kistérségi szervezQdések képviselQi nyerték el.
A megyei érdekeket összefogó szervezetek listái már hagyományosan eredményesek voltak Baranya (2 mandátum), Fejér (5), GyQr-Moson-Sopron (2), Heves (2), Pest (2), Tolna (1) és Vas (4) megyében, továbbá a már 1994 óta komoly szervezettséggel és eredménnyel rendelkezQ Somogyért Egyesület a maga 12 mandátumával, amellyel ismételten megkerülhetetlen politikai erejévé vált a megyei közgyqlésnek. Új választási szervezetet hozott létre a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyqlés  korábban fideszes, majd Centrum párti  elnöke, dr. Helmeczy László Összefogás Megyénkért néven, mely szervezet 11 mandátumot szerzett, így az ország második legbefolyásosabb megyei önkormányzati civil szervezetévé vált. Különleges választási szervezQdésként jelent meg a Zala megyei 10 000 lakos feletti választókerületben az Összefogás Keszthelyért Egyesület, ugyanis a jobboldali pártok ebben a választókerületben nem indítottak listát. A pártpolitikusok beépülése a választási célból létrehozott civil szervezetekbe máshol is megfigyelhetQ, a legjobb példa az ugyancsak Zala megyei kistérségi szervezQdés: a Zala menti PPE, melynek listavezetQje Boros Imre, a korábbi kisgazdapárti tárca nélküli miniszter. Az egyetlen regionális önkormányzati szervezQdés, a Balatoni Szövetség a korábbi választásoktól eltérQen 2002-ben immár nem jutott mandátumhoz.
A korábban jelentQsebb szerepet játszó nyugdíjas szervezetek közül ezúttal egyedül csak a Heves megyei jutott be a megyegyqlésbe. CsökkenQ mandátumszámuk ellenére a társadalmi szervezQdések továbbra is megkerülhetetlen tényezQi az egyes megyei közgyqléseknek. A testületekben a legnagyobb arányt a már említett Somogy (30%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (29%), Zala (20%), Komárom-Esztergom (17,5%) és Csongrád (15%) megyében érték el, de jelentQs súllyal vannak jelen Fejér (12,5%), Heves (10%) és Vas (10%) megyében is.
4. táblázat
A megyei közgyqlések mandátummegoszlása
Megye MSZP FIDESZ + SZDSZ MDF Egyéb párt Társadalmi
szervezet Összesen Baranya 23 11 2 2 0 2 40 Bács-Kiskun 23 *18 2 3 0 0 46 Békés 20 14 3 2 0 1 40 Borsod-Abaúj-Zemplén 36 23 0 0 0 0 59 Csongrád **17 15 **2 0 0 6 40 Fejér 18 17 0 0 0 5 40 GyQr-Moson-Sopron 17 16 0 ***6 0 2 41 Hajdú-Bihar 21 14 3 0 0 2 40 Heves 23 12 1 0 0 4 40 Jász-Nagykun-Szolnok 22 12 4 0 0 2 40 Komárom-Esztergom 19 12 2 0 0 7 40 Nógrád 23 16 0 ****1 0 0 40 Pest 38 27 6 5 *****2 2 80 Somogy 15 13 0 0 0 12 40 Szabolcs-Szatmár-Bereg 21 13 0 0 0 14 48 Tolna 22 17 1 0 0 1 41 Vas 14 21 1 0 0 4 40 Veszprém **17 17 **3 3 0 0 40 Zala 16 16 0 0 0 8 40 Összesen 405 304 30 22 2 72 835 Százalék 48,5 36,4 3,6 2,6 0,3 8,6 100 *FIDESZ önálló listája, ** MSZP SZDSZ közös lista, *** MDF MKDSZ közös lista a 10 000 lakost meghaladó településeken, **** MDF KDNP MDNP közös lista, ***** MIÉP

5. térkép
Megyei közgyqlések pártösszetétele

Baloldali többség: Budapest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna;
Baloldali többség a civil szervezetekkel: Csongrád, Fejér, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg;
Jobboldali többség: GyQr-Moson-Sopron, Vas;
Jobboldali többség a civil szervezetekkel: Zala;
Patthelyzet: Veszprém

Továbbszolgálók és újrakezdQk
A 2002-ben megválasztott megyei elnökök közül hat  Kékes Ferenc, Frank József, Sós Tamás, Gyenesei István, Markó Péter és Kuti Csaba  folytathatta 1998-ban megkezdett munkáját, míg négy  Balogh László, Varga Zoltán, Gyárfás Ildikó és Szabó Gábor  visszatérhetett 1998-ban elvesztett pozíciójába. Az elQzQekben felsorolt tapasztalt elnökök közül kiemelkedik Gyenesei István, aki 1986 1990 között megyei tanácselnök, majd Somogy megye elsQ közgyqlési elnöke volt. Az 1994-es választás utáni négyéves megszakítást követQen, 1998-tól országosan is egyedülálló módon, társadalmi szervezet képviselQjeként folyamatosan a megye elsQ embere.
Az elQzQ ciklus megyei elnökei közül egyedül Hajdú-Bihar megye volt közgyqlési elnöke, Láyer József nem is indult a választáson, míg a többiek ismételten bekerültek a testületbe.
A közgyqlési elnökök közül 14-en a kistelepülési, míg 5-en a városi választókerületben indultak a választásokon, és az adott párt, illetve pártszövetség listáját többnyire Qk is vezették.
A megyei közgyqlési elnökök életkora növekedett, 1998-ban az átlag életkor 42 év volt, 2002-ben pedig 50 év. A legfiatalabb, az 1962-ben született Nógrád megyei elnök, Dóra Ottó, míg a legidQsebbek az 1943-ban született veszprémi Kuti Csaba és a zalai Kiss Bódog Zoltán.
A közgyqlési elnökök közül heten más megyében születtek. Hárman a megyeszékhelyen, négyen a megye valamelyik városában, míg öten megyebéli községben látták meg a napvilágot. Mint a politikusok között általában, közöttük is a városban  beleértve a fQvárost és a nagyvárosokat is  születettek vannak túlsúlyban, a 19 elnök közül csupán 7-en születtek falun.
A megyegyqlési elnökök közül csupán négyen (2 MSZP, 1 MDF és 1 Somogyért Egyesület) voltak tagjai már az elsQ megyei önkormányzati közgyqlésnek is  ketten alelnökként, egy elnökként és egy pedig tanácsnokként  , öt jelenlegi elnök 1994-tQl, míg hat 1998-tól politizál a megyegyqlésben. Nem volt  kifejezetten megyei  önkormányzati tapasztalata a Hajdú-Bihar (MSZP), a Pest (MSZP), a Tolna (MSZP) és a Zala (MDF) megyei elnöknek.
6. térkép
Megyei elnökök párthovatartozása 2002-ben




MSZP: Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Hajdú, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna
SZDSZ: Budapest
Társadalmi szervezet: Somogy
MDF, baloldali támogatással: Veszprém
FIDESZ: GyQr-Moson-Sopron, Vas, Zala
Önkormányzati választások a megyei jogú városokban
Az 1990-es önkormányzati választások az akkori parlamenti ellenzék számára a tavaszi országgyqlési megmérettetés visszavágójának számított. A pártok szerepe a 10 000 lakosnál népesebb városokban volt jelentQsebb, bár itt már megmutatkozott a társadalmi szervezetek politikai ereje. Az 1990-es listás eredményeket összevetve elsQ helyre az SZDSZ került 21,5%-kal, és még ennél is 2%-ponttal több önkormányzati mandátumot tudtak megszerezni. Az MDF a második legerQsebb párt, közel 20%-kal, s annál kicsivel többet érQ mandátumaránnyal. Nagyot lépett elQre a FIDESZ, hiszen a parlamenti választásokon 9%-ot értek el a területi listákon, az önkormányzati városi listákon ez az eredmény immár közel 19% és csupán 1%-ponttal kevesebbet ért a mandátumokat tekintve. Érdekes módon a kormánypártok közül erQsödött a KDNP (6,5-rQl 10%-ra), míg a falvak pártja az FKgP a vidéki városokban a parlamenti közel 12%-ról 8%-ra esett vissza. (Az MDF-fel és a KDNP-vel kötött koalícióknak köszönhetQen ez mandátumarányban közel 9,5%-ot ért.) Kis mértékben csökkent az MSZP támogatottsága, közel 11%-ról 9,6%-ra, bár az önkormányzati mandátumok aránya mintegy 10,5% lett. A kispártok közül az MSZMP a parlamenti választásokkal ellentétben ebben az önkormányzati szektorban elérte, sQt kicsit meg is haladta a 4%-ot, ez azonban mindössze 1,3%-nyi városi mandátumot hozott. A társadalmi szervezetek közel 6,5%-ot értek el, ami a mandátumosztozkodáskor 2%-ponttal kevesebbet ért.
Az 1990-es választási törvény szerint a 10 000 lakosnál népesebb településeken a polgármestert a képviselQtestület választotta meg. Ezzel kívánták megakadályozni a rendszerváltó pártok, hogy a népszerq tanácselnököket a városokban újjáválasszák. Ennek ellenére volt olyan tanácselnök  Balsay István a FIDESZ színeiben  , akit a megyei jogú városok körében is újjáválasztottak. A többi megyei jogú város és megyeszékhely esetében a korábbi szocialista támogatottságú polgármestereknek nem volt esélyük, ilyenre csak a kisebb lélekszámú városoknál volt példa.
Az SZDSZ nyert a megyei jogú városok többségében, így a polgármester is szdszes volt 1990-ben GyQrben, Szombathelyen, Veszprémben, Tatabányán, Pécsett, Szekszárdon, Debrecenben, Békéscsabán, Kecskeméten és egy ideig Szolnokon is, ahol késQbb felváltotta az szdszes polgármestert a fideszes Várhegyi Attila. Egerben a helyi lokálpatrióták jelöltje lett a polgármester, míg Kaposváron az MDF adta a város elsQ emberét.
1994-ben változott a 10 000 lakos feletti településeken a választási rendszer, így immár nem szavazhattak a választópolgárok a pártok listáira, hanem a pártszínekben induló egyéni választókerületi jelöltek szavazatait osztották szét a pártok kompenzációs listáin, ha az illetQ jelölt nem szerzett mandátumot. Ebben a rendszerben nehéz a pártok befolyását meghatározni.
Az MSZP 22,4% szavazatot szerzett, s ezzel az összes mandátum 28,2%-át birtokolta, az SZDSZ 12,7%-os támogatása a mandátumok 13,2%-át hozta, míg a közös jelöltek 4,3%-os támogatottsága is 3%-nyi mandátummal járt együtt. A jobboldali pártok közül a FIDESZ KDNP MDF-formációk közel 9,8%-ot értek el, s ez 5,5%-nyi mandátumban mutatkozott meg. A társadalmi szervezetek ugyanezen arányszáma 8,3 8,4%. A független jelöltek nem kaphattak mandátumot kompenzációs listáról, így a 7,7%-os támogatottságuk csak alig valamivel több mint 5%-nyi mandátumot ért. A FIDESZ, az MDF, és az FKgP, valamint a KDNP külön-külön indulva 2 2%-ot szerzett, csakúgy, mint az MDF KDNP szövetség. A kisebbségi szervezetek mintegy 0,5%-os támogatottsága közel 1,5%-nyi mandátumot eredményezett. A koalíciók között kevésbé volt eredményes az FKgP MIÉP formáció (2,7%-os szavazat 1%-nyi mandátum), míg a másik szélsQség a Munkáspárt 3,6%-nyi szavazata 2,1% mandátumarányt eredményezett.
Az országos adatok a városokban természetesen nagy eltérésekkel érvényesültek, s így az MSZP egyértelmq országos helyezése a városok nagy részében csak relatív többséget takart. A megyei jogú városok közül a szocialisták egy helyen szereztek abszolút többséget, Dunaújvárosban, de jól szerepeltek Debrecenben, Kecskeméten, Zalaegerszegen és Nagykanizsán is. A jobbközép-koalíció gyQzött Szegeden, Székesfehérváron és Veszprémben. Sajátos képletet jelent Sopron, ahol az MSZP kapta a legtöbb szavazatot, de a különféle jobbközép koalíciók (MDF KDNP, FIDESZ KDNP), kiegészülve az SZDSZ és az FKgP szövetségével, mégis mandátumfölénybe kerültek. A civil szervezetek arattak sikert Egerben és HódmezQvásárhelyen, ahol a relatív többséget birtokolták.
A vegyes rendszerq 162 várost együttesen vizsgálva Szoboszlai megállapítja az SZDSZ visszaesését 1990-hez képest, s utal az MDF KDNP együttmqködés stabilitására. Ha a sokféle jobbközép-jobboldali koalíciót felbontjuk, és a rájuk jutó szavazatokat a 6 parlamenti párt között felosztjuk, a következQ erQsorrendet kapjuk: 1. MSZP, 2. SZDSZ, 3. MDF, 4. KDNP, 5. FIDESZ, 6. FKgP, 7. Munkáspárt.
1994-ben immár közvetlenül választottak a 10 000 lakosnál népesebb településeken is. Ennek köszönhetQen a korábbi tanácselnökök közül GyQrben és Nyíregyházán mszps színekben választották meg a polgármestert. Az MSZP vette át a hatalmat Dunaújvárosban, Szegeden, Nagykanizsán és Salgótarjánban is. A rendszerváltó polgármesterek közül az SZDSZ színeiben megQrizte posztját a szombathelyi, a veszprémi, a tatabányai, a szekszárdi, a békéscsabai polgármester és a lokálpatrióta egri városvezetQ. Új fideszes polgármestere lett Székesfehérvárnak és Kaposvárnak, míg nagykoalíciós támogatással az MSZP ellenében nyert a fideszes Páva Zsolt Pécsett. Kecskeméten a jobboldali ellenzéki koalíció jelöltje, Katona László gyQzött nem egészen 31%-kal, bár az MSZP és az SZDSZ jelöltje külön-külön indulva 20 20%-ot ért el. Miskolcon sem tudott gyQzni az MSZP 1994-ben, mivel a korábbi szabaddemokrata polgármester asszony is indult, így nevetQ harmadikként az MDF és a FIDESZ által is támogatott kereszténydemokrata Kobold Tamás gyQzött 37%-os támogatottsággal. Több városban külön is megmérettette magát az MSZP és az SZDSZ, de ez nem minden esetben vezetett ellenzéki gyQzelemre (bár ez néhány esetben a kevésbé ismert és markánsan politizáló szocialista jelölt indításának volt köszönhetQ). Az összefogás azonban meghozta eredményét, hiszen így tudott gyQzni az SZDSZ támogatásával Szegeden a szocialista Szalay István 38,5%-kal. Zalaegerszegen viszont a külön induló szabaddemokrata (32,5%) és szocialista (30,8%) jelölt elQtt 36,8%-kal a FIDESZ FKgP KDNP MDF által támogatott Gyimesi Endre, korábbi megyei levéltári igazgató futott be. Szintén lokálpatrióta szövetség jelöltje gyQzött Sopronban, nem egészen 29,5%-kal, mivel az SZDSZ a kisgazdákkal és az Agrárszövetséggel szövetkezett, az MDF a kereszténydemokratákkal és az ellen-kisgazdapárttal, s a szocialista jelölt csupán 26,4%-ot ért el. Hiába számított a város a FIDESZ fellegvárának, jelöltjük még az 5%-ot sem érte el.
Látható, hogy 1994-ben a megyei jogú városok élén változatos formációban mqködtek a sok esetben régi-új polgármesterek. Jól számítottak a rendszerváltó pártok, amikor immár engedélyezték a közvetlen polgármester-választást, s mivel az Alkotmánybíróság 5:4 arányban jóváhagyta azt a törvénymódosítást, amely szerint nem összeférhetetlen egymással az országgyqlési képviselQi és a polgármesteri poszt, felértékelQdött a kettQs mandátum lehetQsége.

Az 1998. Qszi önkormányzati választások
Az 1998. Qszi önkormányzati választásoknak nemcsak helyi, hanem országos tétje is volt. A májusi parlamenti választások után kormányra került FIDESZ MDF FKgP koalíció az önkormányzatok képviselQtestületeiben is fordulatot akart. Fordulatot elsQsorban a fQvárosban, a megyei jogú városok és a megyék közgyqléseiben. Ez azonban csak a megyegyqlésekben sikerült (néhány kivétellel  Zala megyében például az MSZP adta az elnököt). A fQvárosban a kormányerQk kisebbségben maradtak, bár a kerületek mintegy felét sikerült meghódítaniuk, illetve megtartaniuk.
A megyei jogú városok többségénél azonban maradt a régi polgármester. Indult, de veszített a székesfehérvári, a szombathelyi, a dunaújvárosi, a szegedi, a kecskeméti, a debreceni és az egri polgármester. MeglepQ, hogy a közvetlen polgármester-választás nem érdekelte a választó polgárok felét sem, bár ez is beleillik az országos közhangulat változásába. Ahol élesebb volt a harc, ott nagyobb volt az aktivitás.
A legnagyobb részvételi arány HódmezQvásárhelyen volt, ahol a FIDESZ országgyqlési képviselQjét, Rapcsák Andrást a választópolgárok 46%-ának aktivitása mellett választották újjá 62,7%-os többséggel.
Veszprémben sem fulladt érdektelenségbe a voksolás, hiszen 41,6%-kal a megyei jogú városok között az 5. legmagasabb volt a választói aktivitás. Az aktív választók többsége a folytonosság mellett döntött. A megyei jogú városok jelentQs részében viszont voltak változások. E változások azonban  az elQzetes várakozások ellenére  nem mindig a FIDESZ-nek és szövetségeseinek kedveztek.
Pécsen nem indult a korábbi fideszes polgármester, helyette inkább a megyegyqlés elnöki székét célozta meg (nem nyerte el). Így Toller László egyénileg megválasztott szocialista országgyqlési képviselQ annak ellenére gyQzött (46,6%), hogy az SZDSZ saját jelöltet állított (Papp Béla 5,5%). A nagy vesztes Trombitás Zoltán korábbi országgyqlési képviselQ volt, akit pedig a FIDESZ FKgP KDNP MDF MDNP koalíciója támogatott (40,8%). Némiképp zavarhatta a képet, hogy három civil szervezet képviseletében Kerényi János is indult (7,2%).
Fej-fej mellett végzett a baranyai megyeszékhelyen az MSZP (17 mandátum) és a jobboldali koalíció (16 mandátum). A civil szerezetek 3 mandátumot szereztek, míg a MIÉP, az SZDSZ és a Munkáspárt 2 2 taggal van jelen a közgyqlésben. (Ezen kívül a Német Kör és a független kisebbség is 1 1 mandátumot birtokol.)
Kecskeméten a korábbi polgármester egyesületi színekben (KELE) indult, így mindössze 13,6%-ot kapott, s mivel az MSZP és az SZDSZ külön-külön indított jelöltet, ezért dr. Szécsi Gábor (FIDESZ MDF VP) 35,1%-kal lett a város elsQ embere. Az egyéni kerületekben a FIDESZ MDF jelöltjei gyQztek, így 13 mandátumot szereztek. Az MSZP 5 képviselQje foglal helyet a közgyqlésben, míg a volt polgármester pártja (KELE) és az SZDSZ egyaránt 4 4 fQvel képviseltetette magát.
A legnagyobb csalódás a FIDESZ-t és szövetségeseit (MDF, MKDSZ, FKgP) Székesfehérvárott érte. Nagy István korábbi polgármester 185 szavazattal maradt alul Warvasovszky Tihamérral, a korábbi szocialista alpolgármesterrel szemben, akit ezúttal az SZDSZ és két civil szervezet (FPE és FMNYP) is támogatott. Egy civil szervezet (LESZ, Lakótelepi Egyesület) színeiben indult harmadik jelölt 10,8%-ot kapott. A széles körq összefogás ellenére a kormánypárti (FIDESZ, MDF, MKDSZ, FKgP) frakció 15 tagot számlált, miközben a polgármester maga mellé tudta állítani a civil szervezetek képviselQit is, és így a közgyqlésben is többségbe került.
Egerben is legyQzte a lokálpatrióta (elQtte szdszes) polgármestert, a nagy tekintélyq Ringelhann Györgyöt (FIDESZ Egri Lokálpatrióták Egyesülete) az MSZP SZDSZ közös jelöltje, Nagy Imre. Ez annak ellenére sikerült, hogy a Munkáspárt országos alelnökét indította a polgármesteri székért, s Vasas Joachim 5,3%-a nyilván a baloldalról hiányzott. A megyei jogú város közgyqlésében a legnagyobb frakció, 11 fQvel az MSZP-é volt, míg a FIDESZ 7 mandátumot, a visszaszorult lokálpatrióták 2 mandátumot szereztek.
Szegeden viszont megbukott a korábbi szocialista polgármester. (Szalay István mindössze 29,7%-ot kapott.) A FIDESZ FKgP MDF MKDSZ MDNP közös jelöltjeként induló Bartha László 39,1%-kal gyQzött. A harmadik helyen egy független jelölt végzett 16,3%-kal, így a negyedik helyre szorult a szabaddemokraták által indított Molnár Zoltán (9,9%). Nehéz megítélni, hogy ki kitQl vett el szavazatot, mivel a MIÉP és a KDNP közös jelöltjeként fellépQ Kiss József is kapott 5%-ot. A jobbközép pártok összefogása meghozta az eredményt Csongrád megye székhelyén, hiszen a FIDESZ MDF MKDSZ jelöltek 19 mandátumot szereztek meg, szemben az MSZP 9 helyével (itt a harmadik legnagyobb frakció a függetleneké volt, 6 fQvel).
Debrecenben taroltak a fideszes jelöltek. Kósa Lajos országgyqlési képviselQt 54,8%-kal választották meg polgármesternek, és valamennyi egyéni kerületben a kormánypárt jelöltje gyQzött. A korábbi szdszes polgármester már a parlamenti választásokon is nagyot bukott, most viszont mindössze 3,7%-ot szerzett. Az MSZP már az elQzQ ciklusban is támadta a polgármestert, egy ízben a közgyqlés fegyelmi büntetésben is részesítette dr. Hevesy Józsefet. A szocialisták elhatárolódása polgármesterjelöltjüknek, dr. Molnár Istvánnak 36,1%-ot hozott. Így a második legnagyobb város közgyqlésébe 29 fideszes mellett 12 szocialista képviselQ foglalhatott helyet, s 2 2 mandátumot szereztek a kisgazdák, a szabaddemokraták, a lokálpatrióták és a miépesek. Egyetlen képviselQvel jelen voltak a kommunisták is (Munkáspárt).
Szombathelyen, Vas megye székhelyén megmozdult a föld , s megbukott a korábban két cikluson át a város élén álló szdszes Wagner András, aki 21,7%-kal a harmadik helyre szorult a FIDESZ-MDF színeiben gyQztes Szabó Gábor (43%) és a szocialista László GyQzQ (22,3%) mögött. Függetlenként indult a KDNP-bQl kivált Harangozó Bertalan, korábbi alpolgármester, majd megyei közgyqlési alelnök is (8,2%), míg a Lokálpatrióta Egyesület jelöltje 4,8%-ot kapott. Szombathelyen tarolt a FIDESZ a képviselQtestületi választásokon, hiszen 14 mandátumot szerzett szemben az MSZP 7 és az SZDSZ 4 képviselQjével. A függetlenek 2, a lokálpatrióták 1 helyet szereztek. A jelölt kiválasztásánál azonban elképzelhetQ, hogy nem jártak el elég körültekintQen, hiszen a választásokat követQen nem sokkal, nyelvvizsga botrányba keveredett a polgármester.
Békéscsabán a korábbi szdszes polgármester 45,1%-kal gyQzött a fideszes jelölt elQtt (33,6%), annak ellenére, hogy az MSZP is állított jelöltet, aki viszont csak 16%-ot ért el. Pap János nehéz helyzetben kormányozza Békés megye székhelyét, hiszen mindössze 4 szabaddemokrata képviselQ került be a testületbe, miközben 8 szocialista, 4 fideszes, 3 3 kisgazda, illetve független jelölt erQsíti az ellenzéket.
Szekszárdon abszolút többséggel választották meg, immár harmadszor a szabaddemokrata jelöltet, Kocsis Imre Antalt (51,6%), annak ellenére, hogy a szocialisták önálló jelöltet indítottak (12,1%). A kormánykoalíciós jelölt Liszicza István 36,4%-ot kapott, pedig a FIDESZ, MDF, KDNP és az FKgP egyaránt támogatta. Az elQbbi három párt közös jelöltjei 11 mandátumot szereztek, s ez kiegészülve a kisgazdapárt és a polgári szövetség egy egy képviselQjével, már többséget jelent az MSZP és az SZDSZ 5 5 tagú frakcióival szemben.
Tatabányán különleges helyzet alakult ki. A város polgármestere, Bencsik János az SZDSZ országos listáján bekerült a parlamentbe, majd kilépett a pártból, és a parlamenti mandátumáról is lemondott. Függetlenként indult az önkormányzati választásokon, és 47,4%-kal nyert. Igaz a részvételi arány nagyon gyenge volt, mindössze 35%. Mögötte végzett az MSZP jelöltje 28%-kal, míg a kormánypártok (FIDESZ, FKgP, MDF) által indított személy mindössze 15%-t kapott. A képviselQtestületben az MSZP szerezte meg a legtöbb mandátumot, 12-t. Az SZDSZ 7 helyet szerzett (a többi szervezet, illetve egy közös jelölt magányosan képviseli támogatóját a közgyqlésben: FIDESZ, FKgP, MDF, SZDSZ, TTE, UNIO, Munkáspárt és a kisebbség).
Szolnokon  ahol a korábbi fideszes polgármester elvállalta a kulturális tárca politikai államtitkári állását, miután nem nyert egyéni parlamenti választókerületében  sikerrel járt a kormánypártok és a KDNP összefogása. Jelöltjük, Szalay Ferenc 41,8%-kal nyert a szocialista Káplár Józseffel szemben (39,4%). A szabaddemokraták külön jelöltet indítottak a polgármesteri székért, aki mindössze 8,1%-ot ért el, és még a független Józsa Csaba is megelQzte (10,7%-kal). Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyén a legnagyobb frakció az ellenzéki szocialistáké lett 12 fQvel. A FIDESZ KDNP MDF koalíció 10 mandátumot szerzett, s mivel a szabaddemokraták és a munkáspártiak egyaránt 2 2 helyet nyertek el, ezért a polgármester ellenzéki többségq közgyqlés élén áll.
Miskolcon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székvárosában  ezúttal a FIDESZ színeiben  simán gyQzött Kobold Tamás (48,2%), az elQzQ ciklus polgármestere (eredetileg KDNP). Ezt elsQsorban az ellenzék megosztottságának köszönheti, hiszen az MSZP és a BIT közös jelöltjén kívül (39,4%) indult T. Asztalos Ildikó, aki polgármesteri és államtitkári posztot is töltött már be, ennek ellenére csupán 9,9%-ot kapott. A munkáspárti jelölt 2,5%-ot ért el. Miskolcon kiegyensúlyozottak az erQviszonyok a közgyqlésben, hiszen a 19 fideszes képviselQ mellett 16 MSZP-s és további 4 MSZP-BIT közös jelölt, valamint 1 munkáspárti képviselQ képezi a baloldalt, míg a jobboldalon 1 kisgazda és 2 MIÉP KDNP közös jelölt áll. A mérleg nyelvét a két szabaddemokrata és az egy kisebbségi (MFCSZ) közgyqlési tag alkotja.
Dunaújvárosban az MSZP korábbi minisztere, Kovács Pál 48,6%-kal biztosan gyQzött a FIDESZ MDF KDNP színeiben indult Cserna Gábor elQtt (29,3%), míg a korábban már polgármester Almási Zsolt (SZDSZ) 18,4%-ot ért el. (Kovács Pál késQbb egészségügyi okok miatt lemondott, de helyette is szocialista jelöltet választottak.) A közgyqlésben is abszolút többséget szerzett az MSZP, 13 mandátummal.
Salgótarjánban, Nógrád megye székhelyén érvényesült a papírforma, Puszta Béla polgármestert 46,2%-kal újjáválasztották a kormánypártok (FIDESZ, FKgP, MDF, KDNP, MKDSZ) jelöltjével, Szabó Sándorral szemben (40,2%). Itt az SZDSZ-es Angyal Dávid 7,1, a munkáspárti Patinszki Lajos 6,5%-ot kapott. A salgótarjáni közgyqlésben is érvényesült a szocialista fölény: 11 mandátum a jobbközép koalíció 6 helyével szemben.
GyQr városában a szocialista polgármestert 56,5%-kal újraválasztották. Balogh Józseffel szemben a FIDESZ FKgP KDNP MDF közös jelöltjeként a megyegyqlés korábbi alelnökét, Szakács Imre országgyqlési képviselQt indították, aki 1999 és 2002 között az ISM politikai államtitkára. A megyeszékhely közgyqlésében a legnagyobb frakcióval (14 fQ) a szocialisták rendelkeztek, míg a jobbközép ellenzék (11 fQ) mellett a civil szervezetek is jelentQs erQt képviseltek (a Pro Urbe 5, a függetlenek 2, a GyQri Polgári Kör 1 mandátummal).
Sopronban  a megyei jogú városok között egyedüliként  civil szervezet adta a polgármestert. Gimesi Szabolcs 32%-os eredménnyel megQrizte a székét. Az MSZP jelöltje 26,3%-kal második helyet ért el, mivel a FIDESZ MDF MDNP MKDSZ és az FKgP KDNP MIÉP külön indította Ágota Gábort (25,5%) és Nyikos Tivadart (16,1%). A jobboldali pártok megosztottsága a közgyqlésben is érvényesült, hiszen a FIDESZ által vezetett szövetség 7, a kisgazdáké 3 helyet nyert, míg az MSZP egymaga 9, a Szövetség Sopronért 5 mandátumot birtokolt. Az SZDSZ-nek egy képviselQje volt a közgyqlésben. A polgármester szervezetének a FIDESZ és a szocialisták között kellett egyensúlyoznia a város érdekében.
Kaposvárott csak a két nagy párt állított polgármester-jelöltet. A FIDESZ korábbi polgármestere, Szita Károly parlamenti képviselQ döntQ, 80,1%-os fölénnyel gyQzött az ugyancsak honatya Csákabonyi Balázs (MSZP) elQtt (19,9%). A városi közgyqlésben is a FIDESZ frakciója volt a legerQsebb (12 fQ), de itt az MSZP valamivel jobban szerepelt (7 fQ), míg a Somogyért Egyesület harmadik erQként 4 mandátumot birtokolt.
Nyíregyházán ismét bizalmat kapott az MSZP polgármester asszonya, Csabai Lászlóné, aki 49,6%-kal utasította maga mögé a FIDESZ jelöltjét, Parragh Dénest. A közgyqlésben a két nagy párt egyaránt 10 10 hellyet szerzett meg, a mérleg nyelvét a 8 tagú független képviselQk egyesületének frakciója jelentette. (Dr. Fazekas János független polgármesterjelölt 15,5%-ot kapott, míg a kisgazdapárti dr. Deli István 9,2%-kal az utolsó helyen végzett.) A közgyqlésben csak 2 tagú FKgP-frakció alakulhatott. 1999 novemberében a FIDESZ-frakció kettévált, hatan függetlenként folytatták pályafutásukat.
Zalaegerszegen abszolút többséggel gyQzött Gyimesi Endre (FIDESZ, MDF, MKDSZ, MDNP), a korábbi polgármester (50,9%). A reformkommunista múltú Kárászné Rácz Lídia mindössze 21,8%-ot ért el, alig megelQzve az egyesületi színekben induló Kugler Lászlót (az SZDSZ jelöltje 8,1%-ot ért el). A közgyqlésben abszolút többséget szerzett a kormánykoalíció frakciója (14 fQ). A második legerQsebb szervezet az EZE rövidítésq civil szövetség (5 fQ). Az MSZP a BIT-tel együtt 4, az SZDSZ csakúgy, mint az FKgP 2 helyet szerzett. A polgármesternek kényelmesen többsége volt. Nem ez volt a helyzet a megye másik városában, Nagykanizsán, ahol 40,2%-kal ugyan újraválasztották a szocialista TüttQ Istvánt, de a közgyqlésben a FIDESZ 11, az FKgP KDNP MDF 3 mandátumot nyert, az MSZP 7, és az SZDSZ 2 képviselQjével szemben.
Amint látható, a két nagy politikai erQ országos átlagban elég kiegyensúlyozottan szerepelt 1998-ban. A FIDESZ-nek a 100 000 lakosnál népesebb városok közül Debrecenben és Szegeden, míg az MSZP-nek Pécsett és Székesfehérvárott sikerült megszereznie a polgármesteri posztot. Az 50 000 és 100 000 közötti kategóriában a FIDESZ zsákmánya lett Szombathely, míg az MSZP Egert vette be. Veszprémben azonban Dióssy Lászlónak az MSZP támogatásával sikerült a hatalomban megtartania az SZDSZ-t.

Újabb forduló 2002-ben
A parlamenti pártok az önkormányzati választásokat a megyei jogú városokban szinte a parlamenti választások harmadik fordulójának tekintették. Amíg 1998-ban lényegében döntetlen lett az eredmény a kormánypártok és az ellenzék között, addig 2002-ben egyértelmq volt a kormánypártok (azaz a korábbi ellenzék) elQretörése.
A legnagyobb kormánypárt néhány megnyerhetQnek vélt városra koncentrálta erQit. Így a parlamenti választások során már részben elhódított Szombathelyre, a teljesen megnyert Szegedre és Szolnokra. Ugyancsak a megcélzott városok között volt Miskolc és Sopron. Csupán Kecskeméten volt sikertelen a hatalomátvételi kísérlet .
A fideszes polgármestereknek sikerült megQrizniük pozícióikat Debrecenben, Kaposváron és Zalaegerszegen.
Békéscsabán, Szekszárdon és Veszprémben az 1990-ben megválasztott szdszes polgármester immár negyedszer is a város élén maradt. Az 1994-ben megválasztott korábbi tanácselnök-polgármesterek pozícióját sem veszélyeztette semmi GyQrben és Nyíregyházán.
Érdekes volt a helyzet Székesfehérváron, ahol a szocialista polgármester 1998-ban csak hajszállal gyQzött. Nagy várakozás elQzte meg a hódmezQvásárhelyi választást, hiszen az elQzQ ciklusban meghalt Rapcsák András tekintélyét ezúttal nélkülözni kellett. ElQnyben voltak a már parlamenti képviselQ helyet elnyert fideszes polgármester-jelöltek: Gyimesi Endre Zalaegerszegen, Kósa Lajos Debrecenben, Lázár János HódmezQvásárhelyen, Szita Károly Kaposváron (bár Szita egyéniben vesztett a késQbbi belügyminiszterrel szemben, így csak listáról került be a parlamentbe).
Az MSZP jelöltjei Balogh József GyQrben, Botka Lajosné Szolnokon, Botka László Szegeden, Csabai László Nyíregyházán, Káli Sándor Miskolcon, Kálmán András Dunaújvárosban, Nagy Imre Egerben, Puszta Béla Salgótarjánban, Toller László Pécsen, Warvasovszky Tihamér Székesfehérváron lett parlamenti képviselQként polgármester.
Veszprémben az szdszes Dióssy László nem került be a parlamentbe, de miután ezúttal is SZDSZ MSZP közös jelöltként indult és a Szövetség Veszprémért elnevezésq civil egyesület is támogatta, ismét esélyesként indult a polgármester-választáson, amit meg is nyert.

A választási térkép területi sajátosságai Magyarországon

Magyarország megyéi nemcsak a társadalmi-gazdasági fejlettség, hanem a politikai szimpátia, a részvétel és az elkötelezettség szerint is differenciált képet mutatnak. Mint azt a megyegyqlési választások elemzésébQl kiderült, az egyes megyéknek és megyei jogú városoknak 2002-re kirajzolódott a politikai karaktere.
Mi volt ennek az elQzménye?
Már az 1990-es országgyqlési választásokon érdekesen alakultak a leendQ két nagy párt szavazatai az ország megyéiben. A parlamenti választásokon listán negyedik, illetve ötödik helyszerzQ MSZP és FIDESZ a legtöbb mandátumot természetesen Budapesten szerezte (négyet, illetve hármat). Jól szerepelt az MSZP ezen kívül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol 2 mandátumot szerzett, míg 1 1 megyei listás helyhez jutott Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A megyék eltérQ népessége miatt a Pest megyei mandátumszerzés alacsony támogatottságot jelzett, hiszen a 14 megyei mandátumból bár kettQ felcsúszott az országos listára, a maradék tucatnyiból csak egyet tudott megszerezni a baloldali párt, míg Somogyban a kiosztott 4 képviselQi helybQl kaparintották meg az egyiket. Egyéni választókerületben az MSZP csupán Szqrös Mátyást küldhette a parlamentbe, akit Hajdú-Biharban a rendszerváltó ellenzéki pártok hagytak érvényesülni . (Ugyanakkor somogyi választókerületében Horn Gyulával szemben az egész ellenzék összefogott.)
A FIDESZ egyéniben két jogászt  Szájer Józsefet Sopronból, és Kövér Lászlót Pápáról  küldött egyéni kerületbQl a parlamentbe, míg 1 1 mandátumot szerzett az akkor még valóban fiatal párt Borsod-Abaúj-Zemplén, GyQr-Moson-Sopron, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megyében. Már ekkor megmutatkozott, hogy a FIDESZ inkább a nyugati megyékben, míg az MSZP inkább keleten erQsebb támogatottságú.
Az 1994-es országgyqlési választásokat egyéni választókerületi gyQzelmei révén fölényesen nyerte meg a Magyar Szocialista Párt. A FIDESZ egyetlen választókerületben sem tudott gyQzni, s a liberális alternatívát jelentQ SZDSZ is csupán Vas (4), Veszprém (3), GyQr-Moson-Sopron és Fejér (2-2), valamint Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében szerzett egyéni mandátumot.
A párterQviszonyok átrendezQdése révén 1998-ra állt be a két nagy pártot, illetve szövetségeseit felmutató választási rendszer. Ennek érdekessége, hogy a FIDESZ már nemcsak Nyugat-Magyarországon, hanem néhány alföldi megyében is megerQsödött. Így a megismételt listás választásokon 40% feletti eredményt értek el Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is felszívták az ellenzéki szavazatokat, közel 38%-os listás eredménnyel. Már az elsQ fordulóban 30% feletti eredményt értek el Csongrádban, GyQr-Moson-Sopronban, Vasban és Veszprémben, ahol meg is elQzték a szocialistákat, de Fejérben is elérték a 30%-ot. Ott viszont az MSZP több mint 35%-ot szerzett. Hasonló arányban gyqjtött a baloldali párt szavazatokat Hevesben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Somogyországban is. A jól szereplQ kisgazdáknak köszönhetQen nyert a jobboldal az egyéni körzetekben Bács-Kiskunban, Békésben és több helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
2002-ben egy újabb területi dimenzió, a város vidék ellentét mutatkozott meg a baloldal és a jobboldal harcában. Az MSZP annak köszönhette, hogy meg tudta tartani az elsQ fordulóban az SZDSZ-szel együtt elért többségét, hogy elsQsorban Budapesten, de a nagyobb városokban is elQretört, s ez igaz Nyugat-Magyarországra (GyQrre, Kaposvárra, Nagykanizsára, Pécsre, Székesfehérvárra, Szombathelyre) éppúgy, mint a keleti országrészre is (Egerre, Miskolcra, Nyíregyházára, Salgótarjánra, Szegedre, Szolnokra). Kialakult a vörös megyék övezete, ahol nemcsak listán, hanem egyéniben is gyQzni tudott a szocialista párt (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád). ElsQsorban a kisvárosias körzetekben vesztett az MSZP mandátumokat az 1998-as szerepléséhez képest. Ezeket azonban az említett nagyvárosi hódítások ellensúlyozták.
A megyei közgyqlési választásokra  mint már említettük  nagy hatással volt a tavaszi parlamenti választás, bár az MSZP és az SZDSZ pozícióit most is gyengítette, hogy a megyei jogú városok polgárai nem szavazhattak. Stabil baloldali többségq megyének tekinthetQ Baranya és Heves, míg a megyei jogú városok hiánya miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom, Fejér és Nógrád 1998-ban átmenetileg elveszett a baloldal számára.
* * *
Kérdéses: egy regionális önkormányzati választás a mai listás rendszerben a megyei jogú városok részvételével mennyire kedvezne a FIDESZ és szövetségesei számára? A 2002. évi eredményeket továbbvetítve a FIDESZ a Nyugat-Dunántúl (és talán a Dél-Alföld) régióban szerezhetne többséget, míg a 2004 nyarán mért közvélemény-kutatási adatokat figyelembe véve a központi (budapesti) régiót kivéve akár az összes többi regionális gyqlésben többséget szerezhetne.
A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége által preferált, a megyegyqlések és a megyei jogú városok közgyqléseibQl a lakosságarányokat figyelembe vevQ delegálási szisztémában viszont ismét csak az MSZP kerülne többségbe a nyugati régió kivételével. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy a társadalmi szervezetek, amelyek közül a kistérségekre, megyékre szervezQdQk értek el jó eredményeket, hogyan tudják megQrizni pozíciójukat egy regionális léptékq politikai térben. Az új idQk új szeleihez alkalmazkodva a Dél-Dunántúlon már létre hozták a Somogyért Egyesület kezdeményezésére a Harmadik Oldal Magyarország Egyesület bázisán a regionális szervezetet. Kérdéses, hogy milyen speciális regionális érdek fogalmazható meg, amit a választópolgárok inkább elQnyben részesítenének, mint az országos politikai pártokat.
Mivel a társadalmi szervezetek nem indulhattak az EP-választáson, ezért a 2004. júniusi adatok csupán a pártok erQviszonyait tükrözik. Érdemes egy pillantást vetni ennek megyei megoszlására. Mivel minden megyében a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség gyQzött, ezért csupán a leggyengébb és a legjobb eredményeket érdemes elemezni. Legrosszabban a FIDESZ a fQvárosban szerepelt, hiszen itt nem érte el a 40%-ot, de még így is megelQzte az MSZP-t, ami a választások történetében most fordult elQ elQször. Több mint 50%-ot értek el Bács-Kiskun, GyQr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében.
Az ismét önállósuló MDF épphogy elérte az 5%-os választási küszöböt, néhány megyében viszont 6%-nál is nagyobb arányban szavazták rájuk a polgárok. Így Bács-Kiskun, GyQr-Moson-Sopron, Tolna és Vas megyében. Sajátos egybeesés látszik a Fidesszel, hiszen mindkét jobboldali párt ugyanott erQs. A parlamenti bejutási küszöb (5%) alatti eredményt  de a megyegyqlési választásokon még bejutást eredményezQ 4% felett  ért el az MDF Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
A Magyar Szocialista Párt a legjobban (41% körül) Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom megyében szerepelt, míg a leggyengébben (30% alatt) Bács-Kiskunban, GyQr-Moson-Sopronban, Vasban és Zalában.
A Szabad Demokraták Szövetsége a legjobban Budapesten (13%) és Pest megyében (8%) teljesített. Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 5% alatt, de 4% fölött gyqjtötte a szavazatokat.
Az EP-választáson induló többi párt közül a megyei közgyqlési választásokon még bejutást eredményezQ 4% felett egyedül a Munkáspárt végzett Nógrád megyében.
Természetesen ezek az eredmények nem vetíthetQk ki egy regionális választásra, nemcsak amiatt, hogy a társadalmi szervezetek és egyesületek még pártszövetség formájában sem indultak, hanem a részvételi arány és a választói motiváltság különbözQsége miatt sem. Az EP választásokon az uniót ellenzQ kisebbség nem feltétlenül ment el szavazni saját pártjára (lehet, hogy emiatt szerepelt ilyen gyengén a MIÉP, amelyiknek a legjobb eredménye Budapesten és Pest megyében alig haladta meg a 3%-ot).
Minden bizonnyal befolyásolná a választás eredményeit a választási szisztéma is. Listás választás esetén sem mindegy, hogy régiónként egy-egy listát indíthatnak a pártok, vagy a régiókat megyénként, illetve kistérségenként választókerületekre osztják. Elvi lehetQség a régiókon belül egyéni képviselQválasztásra is van, a legegyszerqbb módon az országos lista felhasználásával (ily módon történik a regionális választás például Bajorországban). Árnyalhatja a helyzetet az úgynevezett kompenzációs lista bevezetése is, a 10 000 lakosnál nagyobb lélekszámú városok mintájára. Ily módon a töredékszavazatok, vagyis inkább az egyéni választási rendszerben vesztes jelöltek szavazatai pártonként összesítve hasznosulhatnak. Itt sem érdektelen, hogy milyen az egyéni, illetve a kompenzációs listán bejutó képviselQk aránya. Hiszen azt a választási rendszer eltérítheti az egyéni jelöltek irányába, s így az itt gyQzelmet szerzQ pártok az arányosnál nagyobb képviselethez jutnak. Ugyancsak befolyásoló tényezQ, hogy egy fordulóban, vagy szükség esetén egy második fordulót is lehetQvé tevQ rendszerben választják meg ezeket az egyéni képviselQket.
Mivel az ördög a részletekben rejlik, és a különbözQ választási rendszerek eltérQen érintik a politikai pártokat, éppen ezekben a részletekben tudnak majd a legnehezebben megegyezni a hatalmi tényezQk. Jelenleg úgy tqnik, hogy az egyéni választókerületi rendszer a nagy pártoknak, a mai országgyqlési választókerületi rendszer pedig kifejezetten a FIDESZ-nek kedvez, míg a listás rendszerben az MSZP és különösen az SZDSZ érdekelt. A kispártoknak, a parlamenten kívüli politikai erQknek és a társadalmi szervezeteknek az az érdekük, hogy a választási küszöb ne az országgyqlési 5%, hanem a megyegyqlési 4% legyen. Ez utóbbit megcélozva elsQsorban a MIÉP-nek, de ha a választókerületek megyékre tagolódnak, akkor talán még a Munkáspártnak is elQnyös lehet. A legutóbbi két megyegyqlési választás tapasztalatai azt mutatják, hogy a kistérségi szervezQdések is jó eséllyel indulhatnak, ezért nyilván számukra a kistérségenkénti választókerületi beosztás lenne a legmegfelelQbb.
Nagyon valószínq, hogy regionális önkormányzati választásokra 2006-ban még nem kerül sor, új regionális beosztásra és a közigazgatás teljes átszervezésére is csak akkor van lehetQség, ha valamelyik nagy politikai párt egymaga eléri a kétharmados parlamenti többséget. A jelenlegi párterQviszonyok szerint erre a FIDESZ-nek lenne esélye, ha az EP-választási támogatottsága fennmaradna, és valamilyen választási konstrukcióban az MDF-fel való szövetsége is biztosítható lenne.
Zongor Gábor: Adalékok& in. Oláh Miklós szerk. Önkormányzati választások 1990. Veszprém, 1991.
ErrQl azonban hivatalos statisztikával nem rendelkezünk, ezért a Zongor Gábor által a megyei önkormányzatok számára kiküldött kérdQív adataira tudunk csak támaszkodni. Forrás: COMITATUS, 1991., illetve A lebegQ megye, Veszprém, 1994.
Veszprém megyében, az elsQ körben a KDNP megyei elnöke is pályázott a megyei önkormányzat közgyqlési elnöki posztjára, majd az MDF-fel közösen a püspöki hivatalban számítástechnikusként dolgozó, hívQ katolikus óbudavári polgármestert támogatták az elnökválasztáson.
Veszprém megyében 1990 1993 között az egyik alelnöki posztot is FIDESZ tag töltötte be, ezt azonban elsQsorban nem a párthovatartozásával, hanem mint a legnagyobb kistérség központjának polgármestere nyerte el. Bár információink szerint a színfalak mögött folytak tárgyalások a három ellenzéki párt között a szocialistákhoz közelálló, ekkor már és még független jelölt megválasztása érdekében.
Az 1994-es megyegyqlési választásokon már színt kellett vallani a régi elnököknek, így a korábban függetlenként megválasztott volt tanácsi tisztségviselQk is pártszínekben kerültek be az új megyegyqlésbe. Így szocialista jelöltként választották újjá nemcsak az említett Békés és Borsod, hanem Csongrád, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Heves megye elnökét, míg a korábbi alelnökbQl szocialista színekben lépett elQ a Bács-Kiskun és a Somogy megyei elnök.
A korábbi tanácselnökbQl megyei közgyqlési elnökké váló Somogy megyei vezetQ viszont szakított a baloldallal. 1994-ben nem is választották újra. 2002-ben már a Centrum színeiben politizált.
Ez a két választókerület (lista) állítólag a FIDESZ ötlete volt.
Az 1994. évi LXII. tv. 4. számú melléklete.
Kivétel Tolna megye, ahol 41 fQs a testület.
Az elQzQ ciklus közgyqlési elnöke, dr. Gyenesei István vezetésével az egyesület a községi listán 8, a városi választókerületben 2 mandátumot szerzett, többet, mint a FIDESZ, az SZDSZ, a MDF és a KDNP együttvéve.
Zongor Gábor: Megyegyqlési választások 1998-ban, in: COMITATUS, 1999. december.
Az 1990-ben, Nógrádban SZDSZ tagként megválasztott megyei elnök 1994-ben már az MSZP megyei listáján indult.
Valójában a rendszerváltó pártok ezzel próbálták kizárni a korábbi megyei tanácselnökök újraválasztását  mint kiderült, sikertelenül.
Azóta is verheti a fejét a falba . 2002-ben ugyanazt azt az elnököt immár az MSZP és az SZDSZ támogatásával választották újjá.
Pest megyében, mivel nem sikerült megállapodni a korábbi elnököt adó civil szervezettel, 1998-ban a fideszes elnök megválasztásához az SZDSZ szavazataira is szükség volt.
Balatonkenese harmadszor is megválasztott polgármestere lett Veszprém megye elnöke. Le kellett mondania a település elsQ embere címrQl.
Érdekes a civil szervezetek szerepe. Míg 1998-ban a Fidesz, addig 2002-ben az MSZP támogatásával választották meg Somogy megye élére a civil szervezetet képviselQ elnököt. Ezúttal Fejér megyében is  a jobboldali beállítottságúnak tartott civil szervezet színeiben bejutó polgármesterek  a szocialista jelölt mellé álltak.
Zongor Gábor: Új szereposztás, 2003.
Zongor Gábor, i.m.
Ez az arány 1994-ben 14,7 %-os, és még 1998-ban is 5,6 %-os volt.
A pontosság kedvéért megjegyzendQ, hogy a megszerzett 6 mandátumból 1-et a városi listán az MDF és az MKDSZ közös listája szerzett.
A magyarázat egyszerq: az egyesület listavezetQje Manninger JenQ, az elQzQ kormány elQbb MDF-es, majd fideszes politikai államtitkára volt. E civil szervezetben fogták össze sikerrel a jobboldalt. Az egyesület be is gyqjtötte a szavazatok több mint 35%-át.
Ennek egyik oka, hogy a régebbi képviselQk a Centrum színeiben indultak, az újaknak pedig egyértelmq volt a fideszes, illetve MDF-es orientációja, így megoszlottak a neki szánt támogató szavazatok.
Ekkor sem biztos, hogy a korábbi tanácselnököt MSZP-színekben választották meg, hiszen elQfordult, hogy Q már szakított korábbi pártjával  lásd például Várpalota esetét.
Szoboszlai György: Önkormányzati választások, 1994.
Szoboszlai szerint, ami a veszprémi helyzet esetében téves interpretáció. Agg Zoltán.
Szoboszlai György: i.m.
Így lett ismét polgármester Veszprémben az idQközben listán megválasztott Dióssy László SZDSZ-es politikus is.
GyQrben a szavazásra jogosultak 44,7, Szekszárdon 43,1, Szombathelyen pedig 42,5%-a vett részt a szavazáson.
Dióssy ezúttal egyéni választókerületben is indult azzal a céllal, hogy kiejtse a városi közgyqlésbQl a korábban szdszes jelöltként induló, de a választási ciklus végén az MDF-frakcióba átülQ Debreczenyi Jánost. Ez azonban nem sikerült, mert Debreczenyi nagy fölénnyel gyQzött.
Zongor Gábor és Agg Zoltán: Új szereposztás., illetve COMITATUS, 2004. 1 3. szám.
Ha a Fidesz meg tudta volna tartani a Dunántúlon elvesztett választókerületeit, akkor az alföldi elQretöréssel akár meg is fordíthatta volna a választási eredményt.
Mivel a kistérségeknek nemcsak a területe, hanem a lakosságszáma is igen eltérQ, ez csak többmandátumos választókerületi rendszerrel oldható meg, de félQ, hogy így is csorbulna az arányosság elve.
Nyilvánvaló, hogy ezt a forgatókönyvet kívánja megakadályozni a mai kormánykoalíció, hiszen egy ilyen választási vereséggel olyan politikai hatalomhoz jutna a mai ellenzék, amellyel az önkormányzatokból és a gazdasági szektorokból is kiszoríthatnák a baloldal és a liberálisok embereit.









PAGE 37

Hasonló témájú dokumentumok

Közig. alapint.-személyi állomány 2

- 2010-09-15 19:59:18

Közigazgatási jog helye a magyar jogrendszerben

- 2010-09-15 19:56:56

Agg közig Geog1

- 2007-12-02 11:55:12

Nemzetközi gazdaságtan1

- 2007-12-02 12:18:38

közigazgatási jog alapfogalmai - tanszéki honlapról

- 2010-05-07 19:35:54

Bevezetés a közigazgatásba és közig.jogba 2. előadás

- 2010-03-06 20:37:05

Közigazg. alapintézményei-személyi állomány 1

- 2010-09-15 19:58:25

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

18 2011 4. gyakorlat 8. előadás ágazati algoritmus algoritmusok állatszervezettan andorka anyagszerk bakteriólógia biomérnöki c nyelv descartes esszék fazekas gábor fogyasztói géptan gótika helyi társadalom hőtan ii. internet jogfosztás jövedék kiefer ferenc laskay gábor levelező mazzag éva miskolc miskolci egyetem montesquieu motefo mri művészet növényszervezettan jegyzetek numerikus nyelvművelés pol.s. speech sounds szerződés táblázatkezelés termelési tényezők természetvédelmi biológia teszt ügyvitel védelem vegyes szakjog vektor vizsgasor