munkaügyi kapcsolatok

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiMunkaügyi Kapcsolatok TársadalomtörténeteJegyzetekmunkaügyi kapcsolatok

Munkajog kidolgozása önellenQrzQ kérdések szerinti bontásban Szabó László Tamásné
Munkaügyi kapcsolatok története
Munkajog fogalma:: GyüjtQ fogalom, vagyis magába foglalja a munka közjogát és a munka magánjogát, a magánjogi alapon függQségben történQ munkavégzéssel foglalkozik. A munkajog, mind a magánjoghoz, mind a közjoghoz tartozik, ezért nevezzük keresztben fekvQ jogágnak
Milyen részei vannak a munkajognak!
Munkajogon belül megkülönböztethetünk: : egyéni munkajog , kollektív munkajog
a kollektív munkajog részei között találhatjuk: KSZ, ÜT, a munkaharc ill.sztrájkjog, munkába állás és maradás szabályait, munkavédelmi szabályokat
A munkaügyi kapcsolatok fogalma: a mvó-k , a mtó-k ill. érdekképviseleti szervezeteik egymás közötti, valamint a szociális partnereik (pl. szakszervezetek) és az állam (kormányzati szervek) intézményes kapcsolatainak rendszerét értjük.
A munkaügyi kapcsolatok kialakulásának feltételei:
létre kellett jönniük az ellenérdekq, de jogilag egymástól független szereplQknek (mtó és mvó)
biztosítani kellett az iparszabadságot, meg kellett szüntetni a CÉH rendszert,
létre kellett hozni a manufaktúrát majd késQbb a gépesített gyáripai munkaszervezeteket.
le kellett zajlani az ipari forradalomnak, ez megteremtette meg a munkaerQ piacot, kialakult a tQke és a munkaerQ közötti antagonisztikus ellentét.
a munkások együttes fellépése érdekeik védelmére a kezdete a koll.munkaügyi kapcsolatoknak.
Milyen változásokat hozott az ipari forradalom a munka világában: .
Az ipari forradalom radikális változásokat hozott a munka világában:
jogi értelemben a munkakapcsolatok a munkaadó és munkavállaló közötti szerzQdéses , mellérendeltségen nyugvó, egyéni munkaszerzQdésen alapuló kapcsolatokká váltak.
a függetlenség és mellérendeltség csak korlátozottan létezett, mert a mtó-nak gazdasági erQfölénye volt a mvó-val szemben.
a mvó-k összetétele megváltozott az ipari forradalom nyomán  ez az idQszak a nQi és a gyermekmunka térhódításának idQszaka
Milyen csoportjai vannak a tevékenységre irányuló jogügyleteknek:
A munkavégzéssel kapcsolatos jogi szabályozás dogmatikai rendszere bírói úton alakult ki s a jogügyleteket két nagy csoportra osztotta:
Munkával, tevékenységgel összefüggQ jogügyletek csoportjára és
Bizalmi jogügyletekre
A tevékenységgel összefüggQ jogügyletek közé tartozik:
Egyoldalú jogügyletek : pl. díjkitqzés
Kétoldalú jogügyletek: pl. szolgálati szerzQdés, munkaszerzQdés, vállalkozási szerzQdés
Milyen ügyletek tartoznak a bizalmi ügyletek csoportjába:
egyoldalú  megbízás nélküli ügyvitel
kétoldalú  megbízási szerzQdések pl. (bizományosi szerzQdés)
A vállalkozási, a megbízási és a bizományosi szerzQdések közös jellemzQje, hogy a szerzQdQ felek egyenrangúak, mellérendelt viszonyban állnak egymással.
Milyen fajtái vannak a szolgálati szerzQdésnek:
-magánszolgálati munkaszerzQdés- jellemzQje: szabad bérmegállapítás, szabad munkabeosztás
-közszolgálati munkaszerzQdés: kinevezéssel jön létre, erQsen formalizált, részletesen szabályozott, mert mvó és mtó között nincs szabad megegyezésre hagyott rész, nincs szerzQdés, csak kinevezés, amit el kell (illik) fogadni.
A munkaszerzQdés általános feltételei:
nem érvényesül a mellérendeltség, mert fQszabályként a mtó-nak alá van rendelve a mvó, s ez a nagyipari üzemek megjelenésével vált szembetqnQvé.
Így a fogyasztóvédelmi szabályokhoz hasonlóan magánjogi szabályozás alakította ki azokat a  törvényileg elQírt  minimal standard-eket, amelyek gyengítik a mtó-k erQfölényét és a mvó-k kiszolgáltatott helyzetét mtó-val szemben rendezik
A munkaadóknak kötelezQvé tették bizonyos feltételek biztosítását a mvó-k számára, s így vált a munkajog önálló jogággá, és specializálódott a munkaszerzQdés.
A minimalstandardok fogalma:
azok az alapvetQ feltételek, amelyek az önálló  szqkebb értelemben vett munkajog  kialakulását lehetQvé tették, ezektQl a minimál standardoktól nem lehet eltérni, s a hatályos jog szerint a szerzQdést írásba kell foglalni s a munkabért meg kell állapítani.


a minimalstandardok fajtái: 5 ilyen van!
munkaidQ szabályozás
bérminimum megállapítása
fizetett szabadság megállapítása
munkaszerzQdés felbontása
végkielégítés lehetQsége
MunkaidQ szabályozás
Mi volt a munkaidQ szabályozásának kiindulópontja:
A felek szabadon állapíthatták meg a munkaidQt kezdetben. Ez azonban a munkanap valószínqtlen elhúzódásához vezetett.
1840-ben született törvény a 16 éven aluliak munkaidejérQl és éjszakai munkájának tilalmáról.
Milyen szabályokat tartalmaztak az 1873-as és 1884-es ipartörvények a munkaidQvel kapcsolatban.
1873. évi VIII.tc. és az 1884. évi XVII. Ipartörvények keretszabályai szerint : a nappali munkát reggel 5 óra után kellett megkezdeni, és este 9 órán túl terjeszteni nem volt szabad. Munkaközben délelQtt és délután fél-fél óra, délben 1 óra szünetet kellett tartani.
Mikor rendelkeztek törvények elQször a nQk munkájáról Magyarországon.:
1911-ben született törvény a nQk éjszakai munkájának korlátozásáról ill. eltiltásáról
Melyik törvény vezette be a napi 8 órás munkaidQt Magyarországon:
-1937. évi XXI. tövény vezette be a napi 8 órás munkaidQt.
16. Hogyan alakult a munkaidQ szabályozása a mezQgazdasági bérmunka területén:
A mezQgazdasági munkások még hátrányosabb helyzetben voltak az iparban dolgozóktól.
Az 1876. évi XIII. tc. a c selédtörvény szerint a napszámosok  napkeltétQl napnyugtáig dolgoztak. Ebben az idQben másfél  nyáron pedig 2 óra étkezési idQt biztosított a tv.
1907. évi cselédtörvény szerint a cselédnek éjjeli nyugvásra az évszaknak meg felelQen idQt kell hagyni, de az éjjeli pihenést bármely cselédtQl meg lehetett vonni szükség esetén  különleges esetek miatt, ilyenkor nappal kellett idQt hagyni a pihenésre. Ez nem vonatkozott az Qrre, csQszre, fejQsre!!
1937- XXI. törvény a mezQgazdaságban foglalkoztatottakra is bevezette a napi 8 órás munkaidQt.
17. Meddig tartott a napszámosok munkaideje:
- napkeltétQl napnyugtáig az 1876. évi XIII: törvény szerint.
18. Mikor született rendelkezés a heti pihenQnapról:
1868-ban született törvény elQször a vasárnapi munkaszünetrQl MAGYARORSZÁGON !
1907-ben született rendelkezés a mezQgazdaságban dolgozók heti pihenQnapjára vonatkozóan: a cselédnek vasárnap és sátoros ünnepen munkaszünet járt, de ez nem vonatkozott számos cselédre pl. fogatosokra, pásztorra, vadQrre, háztartási cselédre sem.
Munkabér szabályozás
Hogyan alakult a munkabér szabályozása az iparban és a kereskedelemben.:
A gyári munkások, a kereskedQsegédek munkabér szabályozásánál az alapelv az volt, hogy a díjazás szabad megállapodás tárgya.
1851-ben ideiglenes utasítás a kereskedelmi és ipari viszonyok szabályozására, s így a helybéli viszonyokhoz alkalmazkodó havonkénti bérfizetés járt.
Ezzel szemben a gyári munkásoknak a bérét hetenként kellett kifizetni,
a segédet és a munkást minden általa okozott kárért a bérével is felelQsségre lehetett vonni.
abban az esetben, ha a mtó vétkesnek ítélte a munkást, akkor fizetés nélkül azonnal elbocsáthatta.
20. Milyen szabályokat hozott az 1884-es ipartörvény a gyárakban dolgozók bérével kapcsolatban:
1884-es ipartörvény szerint a bér nagysága a felek szabad megállapodásának tárgya, ugyanakkor a gyáros köteles volt a munkásokról készített jegyzékben a bért feltüntetni.
A munkabért hetenként kellett fizetni és készpénzben.
A gyárosnak tilos volt árut vagy szeszes italokat hiteleznie, s megbüntették azt a gyárost vagy iparost, aki a munkabért árucikkben adta ki 20-tól 200 ft bírsággal lehetett büntetni, de elláthatta a gyáros a munkását beleegyezésével lakással, tqzifával, élelmezéssel, és orvossággal is, de ezt levonhatta a bérbQl.
-1937. évi XXI. törvény szerint az ipari és kereskedelmi mvók esetén a bérminimumot az illetékes miniszter állapította meg a munkaadók és munkavállalók javaslatára.
Baleset vagy betegség idejére járó munkabér szabályozása 1875-ös kereskedelmi törvény szerint ilyen esetben a segéd felmondás és kárpótlás nélkül elbocsátható volt, de ha a segéd betegsége a véletlen folytán állt elQ, akkor a segéd 6 heti idQtartamra fizetésre volt jogosult, s ezt úgy követelhette, mintha munkaviszonyban állna.


21. Hogyan alakult a munkabér szabályozása a bányászat területén:
A bányászatban annyi volt a különbség, hogy itt negyedévenként volt köteles elszámolni a bányászokkal a munkaadó, s a bányász abban az esetben, hogyha a bért nem fizették ki számára meghatározott idQben, felmondás nélkül kiléphetett a munkaviszonyból.
22. Hogyan rendelkezett az 1876-os cselédtövény a cselédek bérérQl:
Tv. a bér összegének határozott rögzítését nem minQsítette a munkaszerzQdés lényeges elemének, ennek hiánya miatt nem volt érvénytelen a szerzQdés, olyan bér és ellátás illette meg, amely a vele hasonló foglalkozású cselédnek a szolgálati helyén ill. a legközelebbi vidéken adni szokás volt.
Az 1876.os törvény a bérlevonások hosszú sorát tartalmazta, , s ritkán kapta meg a teljes bért, s az okozott kárért a gazda visszatarthatta a cseléd bérének egy részét, s elQfordult az ingyenes munka is!
az 1907-es cselédtörvény már tilalmazta az ingyenmunkát, de még nem adott minimumot,
csak 1940-ben a XV. törvény elQírta, hogy az Országos Bérmegállapító Bizottság, amelynek 10 munkaadó, 10 munkavállaló s 4 érdektelen tagja volt, állapítsa meg a bérminimumot.
a cseléd betegsége idejére nem járt munkabér, legfeljebb a gazda költségére járt ápolás 30 napig.
23. Melyik törvény szabályozta elQször a fizetett szabadságot:
1937. évi XXI. tc. 6 nap / évet határozott meg fizetett szabadságként.
Felmondásra vonatkozó szabályok
24. Milyen kötelezettség terheli a munkáltatót a munkaszerzQdés felbontásával kapcsolatban
FQszabály: a magánjogi szerzQdés mindkét fél részérQl felmondható
Az 1992. évi tv szerint munkaszerzQdés esetén a mvó szabadon felmondhatja , a munkaadónak indokolnia kell a felmondást, s amennyiben az indok megalapozatlan, bíróságra mehet, s ha megnyeri a pert a bíróság ihelyreállítja a munkaviszonyt, s a kártérítést megítéli.
25. Milyen típusai vannak a felmondási rendszernek:
A felmondási rendszer differenciált:
kötetlen felmondási rendszer, és
indokláshoz kötött-vagyis taxatíve = tételesen felsorolt okok alapján,
Magyarországon még a Horthy korszakban is szabad munkáltatói felmondás volt, a felmondási idQ egyrészt a szolgálati idQtQl függött, és az egységes munkajog hiánya miatt elég bonyolult volt.
Pl: napszámosoknál 1 nap, heti béreseknél 1 hét, havi béreseknél 1 hónap, ill. gazdatiszteknél 1 év
A felmondási joggal való visszaélés csak az 1992. évi Munka Törvénykönyvében kerül szabályozásra: a munkáltató köteles indokolni a felmondást, de nincsenek a törvényben maghatározott felmondási okok.
Végkielégítés szabályozás
26. Hogyan alakult a végkielégítés szabályozása.
Végkielégítés: mtó fizeti a munkaszerzQdés megszüntetésekor, ezt jogszabály rögzítheti, KSz, egyéni munkaszerzQdés is.
még a Horthy korszakban is csak az egyedi munkaszerzQdésekben kikötött végkielégítés volt a jellemzQ,
1920-ban egy miniszterelnöki rendelet szerint már a kereskedelmi alkalmazottakra is kötelezQ volt belefoglalni a munkaszerzQdésbe. Generális végkielégítés: 1992 óta!!
27. Hogyan alakultak a munkaügyi kapcsolatok az Ókorban?
Az Ókorban konkrét munkajogról nem beszélhetünk. A különbözQ foglalkozásoknak megfelelQen (halászat, vadászat, szállítás a törzseken belül munkamegosztás alakult ki . a munkával kapcsolatos jogi tételek megjelennek a valláserkölcsi tanokkal együtt, s ezek a normák szabályozták a földmqvelés, jószággondozás, hajózási munkákat, a napszám bér és idQtartam kereteit rögzítették.
A munkavégzés keretét adó fQ jogviszony a rabszolga és rabszolgatartó közötti viszony volt. A rabszolga nem volt jogképes  jogilag dolognak számított, s így a jogi szabályozásnak nem az alanya, hanem tárgya volt. Fölötte a rabszolgatartónak korlátlan rendelkezési hatalma volt. Így tehát a mai értelemben vett munkaszerzQdésnek még hírmagját sem találhatjuk az ókorban.
A római jogban jelent meg elQször a két alapvetQ szerzQdéstípus: adás-vételi és bérleti szerzQdés
Ókori elQzményeknek a munkabérlet, a Lokacio Kondukcio OPERARUM tekinthetQ, amely a szabad ember saját munkajogának bérbeadását jelentette.
Létezett a mqbérlet, amely a mai vállalkozási szerzQdéshez áll közel.
Mqködött az ókorban a mandátum intézménye, amely a mai megbízási szerzQdéshez hasonlítható, s szellemi munkák végzésére irányult, egyoldalú aktussal keletkezett és ingyenes volt




28. Jellemezze a hqbéri láncolati rendszert.
A hqbériség nyugat-európai területeken alakult ki. A láncolat tetején a király állt, legalján a jobbágyság.
A középkorban a munkavégzési jogszabályok személyhez köthetQk. A jobbágy már nem jogtárgy, hanem jogalany, aki korlátozott mértékben szabad volt. Jogait és kötelezettségeit nem szerzQdés, hanem a születéssel szerzett státusz hatᨪêì

T 8


F
L
Z
p
¢
óçÛÏñ ‘†{p†dRA6†6 h¹ §h_ fCJaJ h¹ §hø\>*B*CJaJphÿf#h¹ §hø\5>*B*CJaJphÿfh¹ §h•S5CJaJ h¹ §h|g8CJaJ h¹ §h-¸CJaJ h¹ §hø\CJaJh¹ §hø\B*CJaJphÿf

*h¹ §hJ@yB*CJaJphÿf#h¹ §h-¸5>*B*CJaJphÿfh¹ §hø\5CJaJh¹ §h.~Õ5CJaJh¹ §hÒCš5CJaJh¹ §h-¸5CJaJh¹ §h§5CJaJªì
L
ì
Š

{
®
¾ ` <ôT LHÎÞúõíåÝÝØØÐÐÐÐÈÀ¸¸¸°§„h^„hgdÒCš
&
FWgd
&
FWgd–r
&
FWgdÒCš
&
FZgdÇÉ
&
FZgdÒCš
&
FW
&
Fegd77²
&
FWgdø\
&
FWgd_ fgdþ5’gd¹ §Lï~ïþþ¢
À
Æ
ê
ì
î


'

n

o

‡

‰

Š

ª

¬

­

¾

Å

ý

þ

j
k
z
{
¬
­
óèóÝèÝÒèÇèǼªž’‡|‡|‡q‡fTC h¹ §hÄ
…>*B*CJaJphÿf#h¹ §hÄ
…5>*B*CJaJphÿf h¹ §h5®CJaJ h¹ §h/ÆCJaJ h¹ §h•SCJaJ h¹ §hJ@yCJaJh¹ §hJ@y5CJaJh¹ §hJ@y>*CJaJ#h¹ §hJ@y5>*B*CJaJphÿf h¹ §h~zðCJaJ h¹ §hP3CJaJ h¹ §hø\CJaJ h¹ §h77²CJaJ h¹ §h_ fCJaJh¹ §h_ f5CJaJ­
^`nv¦: 5>*CJaJ h¹ §hb
CJaJ h¹ §hày5B*CJaJphÿf h¹ §hb
5B*CJaJphÿf#h¹ §hb
5>*B*CJaJphÿf h¹ §hÒCšCJaJ h¹ §h5®CJaJ h¹ §hnmCJaJ h¹ §hÈ& CJaJ h´igCJaJ h¹ §hÄ
…CJaJh¹ §hÈ& B*CJaJphÿfHÌΞÜÞîX^`ŠÜúüzÐþtvÀÂ
BríÜÑƵªŸª”ª‰Ÿ‰~‰~‰ŸlÜaPa”aE h¹ §hQCJaJ h¹ §h‚c±5B*CJaJphÿf h¹ §h‚c±CJaJ#h¹ §h‚c±5>*B*CJaJphÿf h¹ §hõ]ÆCJaJ h¹ §h´P3CJaJ h¹ §hÇÉCJaJ h¹ §hÒCšCJaJ h¹ §h)¹CJaJ h¹ §h 5B*CJaJphÿf h¹ §h CJaJ h¹ §hëJpCJaJ h¹ §hÒCš5B*CJaJphÿf#h¹ §hëJp5>*B*CJaJphÿfÞ`ŒüLvÂBt֊Z-¬-Ð ÷÷îæÞÖÁÁ¬¤œŒ„|
&
F^gddN˜
&
FWgddN˜
&
F
Æ$ „„^„„gddN˜
&
F gde-

&
FWgd¹P1
&
F\
Æ @
„„„„Lÿ^„„`„Lÿgd™HÚ
&
F\
Æ $ „„„„Lÿ^„„`„Lÿgd™HÚ
&
FWgdÒCš
&
FWgdÄYš
&
FWgd „h^„hgdÒCš
&
F@gd rtÔÖöŠ’¬2-D-X-Z-ª-¬-Î Ð ¨"ª"¬"†#ˆ#ê#ì#õãÔȽ±È½¦½›‰xmbm›mWLWA h¹ §h¹ §CJaJ h¹ §h0gŒCJaJ h¹ §h¸CJaJ h¹ §h³Z CJaJ h¹ §h]vÅCJaJ h¹ §h³Z 5B*CJaJphÿf#h¹ §h]vÅ5>*B*CJaJphÿf h¹ §hdN˜CJaJ h¹ §h¹P1CJaJh¹ §hß"Ò5CJaJ h¹ §hQCJaJh¹ §hQ5CJaJh¹ §hQB*CJaJphÿf#h¹ §hQ5>*B*CJaJphÿf h¹ §hì)šCJaJÐ ª"ì#&$.&0&2&„&®&à&"'V'ˆ'²'(
)Æ)÷ïçßÚÚÒ²©¡––
$
&
FWa$gd)ú
&
FWgdLLŽ„h^„hgd¹ §
&
F`
ÆЄ¼ ^„¼ gd¹ §
&
F`
ÆЄ¼ ^„¼ gdt!Þ
&
FWgdˆgmgd–r
&
FCgd–r
&
FWgddN˜
&
F^gd¹ §
&
F^gddN˜ì#"$$$&$Ì$%
%2%r%,&.&0&2&‚&„&†'ˆ'°'²'((íÜËÀµ­ÀµÀ¥­šˆwk_SGˆ6 h¹ §hÜ05B*CJaJphÿfh¹ §hLLŽ5CJaJh¹ §h“=À5CJaJh¹ §h¹ §5CJaJh¹ §hZC‘5CJaJ h¹ §hZC‘5B*CJaJphÿf#h¹ §hZC‘5>*B*CJaJphÿf h¹ §h–rCJaJ hˆgmCJaJ h–rCJaJ h¹ §h³Z CJaJ h¹ §h0gŒCJaJ h¹ §h³Z 5B*CJaJphÿf h¹ §h¸5B*CJaJphÿf#h¹ §h¸5>*B*CJaJphÿf ()
)Ä)Æ)Ê)ü):*P*n*p*Š*Œ*¤,¦,.-2-õéáÕIJ ²~peYG6 h¹ §h

jÈ5B*CJaJphÿf#h¹ §h

jÈ5>*B*CJaJphÿfhk4hk45CJaJ h¹ §hk4CJaJh }*5B*CJaJphÿf h¹ §h=xü5B*CJaJphÿf h¹ §h }*5B*CJaJphÿf#h¹ §h˜n¡5>*B*CJaJphÿf#h¹ §h }*5>*B*CJaJphÿf h¹ §h)ú5B*CJaJphÿfh¹ §hk45CJaJ hk4CJaJhk4h)ú5CJaJ h¹ §h)úCJaJÆ)Œ*¦,4-à-f.Ü.|/$0†1â3 4ü4x5â5€6ôéáÌáö®®®¦”Œ
&
FfgdPð„h`„hgdPð„h`„hgdeó
&
FFgdç(€
&
FFgdûs

„Є˜þ^„Ð`„˜þgdóh\„Ð^„Ðgd5,
&
FE
Æ Ð„h„^„h`„gdì)š
&
FWgd:=é
$
&
FWa$gdk4
$
&
FWa$gd)ú2-4-Þ-à-d.f.Ú.Ü.æ.z/|/®/À/"0â3ž4 4¨4ö4ú4ü4x5Þ5à5â56(6|6~6ðåÚÈ·åڦȷ›å“创vÈ·eåÈ·TI“I“ h¹ §hPðCJaJ h¹ §hPð5B*CJaJphÿf h¹ §hZC‘5B*CJaJphÿf#h¹ §heó5>*B*CJaJphÿf h¹ §h_HCJaJ hk4CJaJ h¹ §hûsCJaJ h¹ §hóh\5B*CJaJphÿf h¹ §h

jÈ5B*CJaJphÿf#h¹ §h

jÈ5>*B*CJaJphÿf h¹ §hì)šCJaJ h¹ §h

jÈCJaJh¹ §h }*B*CJaJphÿf~6€6647l7¦7n8p8˜8š8(9,9.9T9ª9d:j:n::™:š:›:ž:×:à:"=ïäÙäÑäÀ´¨–…vkck[k[O[k[kCkh.$\hÔt;5CJaJh.$\hi55CJaJ hi5CJaJ hñ9CJaJ h¹ §hÔt;CJaJh¹ §hÔt;B*CJaJphÿf h¹ §hÔt;5B*CJaJphÿf#h¹ §hÔt;5>*B*CJaJphÿfh¹ §hPð5CJaJh¹ §h“=À5CJaJ hk4h¹)û5B*CJaJphÿf hF¾CJaJ h¹ §hPðCJaJ h¹ §h

jÈCJaJ hk4hPð5B*CJaJphÿf€6p8š8.9:­:õ:\<"=ä=¡>Ø>Ž@ÚA9D:D;DD÷òáÙÑÑÑÑÈÀÀÀ¸°««¦gdb
gdxk«
&
F &
F &
F &
FgdÙ^
&
Fgdñ9
&
F`
Æ $ ЄÐ^„ÐgdPðgdk4
&
Ffgd¹ §"=*=Ä=Æ=à=â=ä=>> >¡>×>Ø>ó>ô>?(?+?t?•?°?@Œ@Ž@ØAÚAD8D9D:D;DDöFíÛÌÛº« •  • • ‚•‚•‚•‚ ‚zog_gTۂ h¹ §hxk«CJaJ h„rCCJaJ hxk«CJaJ h¹ §h„rCCJaJ hì)šCJaJ h¹ §h $CJaJ h.$\CJaJ h¹ §hJ@œCJaJ h¹ §hÔt;CJaJh¹ §hzY>B*CJaJphÿf#h¹ §hÙ^5>*B*CJaJphÿfh¹ §hÔt;B*CJaJphÿf#h¹ §hÔt;5>*B*CJaJphÿf#h¹ §hPð5>*B*CJaJphÿf DøF€GÌIdKLtM:N¸NFO†O &
Fgd“=À
&
Fgd2Vê
&
Fgd“=À
&
Fgd2VêgdH3-
&
Fggd”;l
&
F gdxk«
&
F gd2Vêgdb

&
F<
Æ „„„„|ü^„„`„|ügd¹ §öFøF€GTIVIKdK LLHLlLöLrMtM¼MàMN:N¶N¸NFO„O†O P*B*CJaJphÿf hì)šCJaJ h¹ §hÎmKCJaJ h ^™CJaJ h¹ §hý8£5B*CJaJphÿfh ^™h“=À5CJaJh ^™h ^™5CJaJ h¹ §hý8£CJaJ#h¹ §hý8£5>*B*CJaJphÿf hxk«CJaJ h¹ §hj\"CJaJ h¹ §h $CJaJ#h¹ §h $5>*B*CJaJphÿf h¹ §hì)šCJaJ RÅRÆRçRèR SaST¤U¬U®UžVŸV¸V¹VêVX@XüX
Y.Y`YŠZŒZÒZÔZD[F[õêõêõêâêâÖêÖÊÖ¸­¢­–­ê­Ž}r`N#h¹)ûh7_5>*B*CJaJphÿf#h¹ §h7_5>*B*CJaJphÿf hÌ1¿h£ÎCJaJ h¹ §hÌG˜5B*CJaJphÿÿ hÌ1¿CJaJhÌ1¿hÌG˜5CJaJ h¹ §h}u[CJaJ h¹ §hÌG˜CJaJ#h¹ §hÌG˜5>*B*CJaJphÿfh¹)ûh“=À5CJaJh¹ §h“=À5CJaJ h-\CJaJ h¹ §h“=ÀCJaJ h¹ §hÎmKCJaJäT®UŸV¹VêV¶X†YÔZF[>^$aèac’cødúdüdþdeZeëëæáÙÑÉļ¼´¼¼¬§§§§Ägd˜N

&
Fgd7_
&
Fgd¡Fž
&
FgdiPgd7_
&
FgdÌ1¿
&
Fgd2Vê
&
Fgd}u[gdb
gd¹)û $
&
F
Æ pЄÐ^„Ða$gd-\F[J[„[¨[ª[\’\”\Ä\Ð\

]^]<^>^„_ˆ_ê_ú_"a$aèab4bDbVbXbhb~b¬bccccõêõêõß×õêõêõêÌêÌêÌĹß̨–¨–…vgêgXh¹ §hžNÇB*CJaJphh¹ §h8 B*CJaJphh¹ §hiPB*CJaJph h¹ §h8 B*CJ\aJph#h¹ §h8 5B*CJ\aJph h¹ §h8 5B*CJaJph h¹ §h¡FžCJaJ hiPCJaJ h¹ §h8 CJaJ h¡FžCJaJ h¹ §hn7—CJaJ h¹ §hiPCJaJ h¹ §h7_CJaJ c*cc’cÀcÐcödødþdeZe¤eæe4f6fœgžgºgh––&–h–²–º–Ζ —H—R— —¦—¸—¼—RšTšïàÕàïàʾ³¡’ƒ’ƒ’te’c’tet¾ƒt¾ƒt¾tƒt’Uh¹ §h“=ÀB*CJaJphh¹ §h¸!ÊB*CJaJphh¹ §hÅ B*CJaJphh¹ §h3ÚB*CJaJph#h¹ §hžNÇ5>*B*CJaJphÿf h¹ §h˜N
CJaJh˜N
B*CJaJph h˜N
hn7—CJaJ h¹ §hiPCJaJh¹ §hžNÇB*CJaJph h¹ §hžNÇ5B*CJaJph"Ze6f¢—Tš¸š–œ ¦ žìžÖŸj¢ô¢†¤¦|¦ò¦”¨Ô¨æª\«÷ïïêâÚÚÚÚêÒÒÒÒÍŽ¸°¸
&
Fgdøgdø
&
FgdÌ/Ì
&
Fgdøgd!r
&
Fgd!r
&
FgdùÌ
&
FgdùÌgdùÌ
&
Fgd˜N

&
FgdÅ rozta meg. A munka jellegét nem megállapodás, hanem a hqbérúr rendelkezése határozta meg. A Jobbágy munkaviszonyának idQtartama egyenlQ volt életének tartamával. Ez nem tekinthetQ a munkajog elQzményének,
A középkori Angliában a master és a sermant közötti viszony, a céhmester és a mesterlegények közötti viszony már a munkajog elQzményének tekinthetQ, hiszen itt már a céh rájuk vonatkozó szabályai érvényesültek. Ennek a viszonynak a jellemzQje még a családias jelleg, mert a mesternek atyai hatalomhoz hasonló jogai és kötelezettségei voltak.
29. Mi volt az elsQ lépés a modern munkajog felé?
A középkori jogban a munkaszerzQdés elQzményének a segéd, a bányamunkás, a tengerész középkori szerzQdése számít, amelyeknek erQs személyi jellegük volt, s amely a felek szoros személyi kapcsolatában és a felek hqségében nyilvánult meg.
A céhek törvényeit a szakmai, kereskedelmi kamarák vették át,
s a kereskedelmi alkalmazottak munkaviszonyát a kereskedelmi törvények,
az ipari munkások munkaviszonyát az ipartörvények rendezték.
Minden szakmának voltak szabályai- szokások, s ezek a törvényekbe beépültek. Pl. bányatörvény, erdQtv
30. A szerzQdéses szabadság korszakában milyen változások indultak a munkaadók korlátlan hatalmának a korlátozására?
A nagyüzemi, gyáripari rendszer vált meghatározóvá, ahol több száz munkavállaló tevékenységét kellett összehangolni, s a szerzQdQ felek között hatalmas vagyoni és társadalmi különbségek voltak. A magánjogi szerzQdések tovább súlyosbították a munkavállalók hátrányos helyzetét, hiszen a munkaadók diktátumának voltak tekinthetQk.
Két irányból indult a munkaadók korlátlan uralmának visszaszorítása.
Kollektív szerzQdések születtek, amikor a munkavállalók felismerték, hogy együttes fellépéssel jobban kivívhatják szerzQdési feltételeik megvalósulását. Az együttes fellépés fQ eszköze a sztrájk lett
A másik irány az állami beavatkozás: megszülettek az állami törvények. Az állam úgy ítélte meg, hogy a társadalom rendjét hatékonyabban lehet védeni, ha emberségesebb munkakörülményeket biztosít.
31. Melyek voltak az elsQ jelentQs gyári törvények?
Angliában 1802  ben jelentek meg az elsQ gyári törvények.
Magyarországon 1840-ben jelent meg az elsQ gyári törvény. Ezek a törvények szóltak a gyermekmunka és nQi munka korlátozásáról, balesetvédelemrQl, üzemorvosok kinevezésérQl, kötelezQ társadalombiztosításáról.
32. Mik voltak a gyári kódexek?
A gyári törvényekkel szemben születtek meg a gyári kódexek, amelyeket a munkaadók adtak ki, s a gyári törvényekkel szemben a saját üzemük rendjét, fegyelmét szabályait tartalmazták. Aláíratták a munkavállalóikkal, s ezzel szerzQdéses formába öntötték az eljárást.
33. Milyen állami intézményei alakultak ki a munkaügynek??
1789. Francia forradalom idején alakult Munka Bizottsága volt az elsQ intézmény. A belügyminisztériumok foglalkoztak munkaügyi kérdésekkel, majd az USA-ban 1913-ban jött létre a Munkaügyi Minisztérium .
1918-ban Magyarországon a Károlyi kormány IV. számú néptörvényében állította fel a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumot.
33/A Hogyan alakult a magyar munkajog a XIX. század második felében?
A magyar munkajog fejlQdése hazánk társadalmi, gazdasági elmaradottsága miatt késQn alakult ki
1840-es években születtek az elsQ munkajogi törvények.
1851-ben a szabadságharc bukása utáni idQszakban az ipari és kereskedelmi viszonyokat rendezték a császári és királyi helyhatóságok.
Nagy hatása volt az 1859-ben bevezetett osztrák ipari rendtartásnak, amely hozzájárult a céhrendszer visszaszorításához, és az ipari vállalatok szabad terjedéséhez.
1862. osztrák kereskedelmi törvény , 1884. osztrák ipartörvény nagy hatással volt a magyar munkajog fejlQdésére.
1884. évi XVII. tv. már magyar ipartörvény, korszakos jelentQségq, ez hívta életre az ipartestületeket. Stabilizálta a hatálya alá tartozó munkajogi viszonyokat

34. Milyen korszakai vannak a magyar munkajog fejlQdésének. Jellemezze Qket!
A két világháború volt az, ami lendületet adott a XX. századi munkajog fejlQdésének.
Korszakai: XIX.sz. második fele
A két világháború közötti korszak
1945 utáni (II. világháború utáni idQszak)
XIX.sz. második felére jellemzQ
1840-es években születtek az elsQ munkajogi törvények.
1851-ben az ipari és kereskedelmi viszonyokat rendezték a császári és királyi helyhatóságok.
1859-ben bevezetett osztrák ipari rendtartás hozzájárult a céhrendszer visszaszorításához, és az ipari vállalatok szabad terjedéséhez.
1862. osztrák kereskedelmi törvény , 1884. osztrák ipartörvény nagy hatással volt a magyar munkajog fejlQdésére.
1873. évi VIII.tc. és az 1884. évi XVII. Ipartörvények keretszabályai szerint a munkaidQt szabályozták.
Az 1876. évi XIII. tc. a c selédtörvény szerint a napszámosok  napkeltétQl napnyugtáig dolgoztak.
1884. évi XVII. tv. már magyar ipartörvény, korszakos jelentQségq, ez hívta életre az ipartestületeket. Stabilizálta a hatálya alá tartozó munkajogi viszonyokat
A két világháború közötti korszak:
hosszú ideig a szabályozásbeli széttagoltság és a tartalmi differenciáltság a jellemzQ.
az 1907-es cselédtörvény már tilalmazta az ingyenmunkát, de még nem adott minimumot,
1937-ben a munkaviszony egyes kérdéseinek rendezése törvényileg, különösen a szociális intézkedések jelentQsek (munkaidQ és munkabér minimum kikötése, a fizetett szabadság maximumának meghatározása)
1940-ben a XV. törvény rendelkezésére az Országos Bérmegállapító Bizottság, amelynek 10 munkaadó, 10 munkavállaló s 4 érdektelen tagja volt, állapította meg a bérminimumot a mg.dolgozóira.
1945 utáni (II. világháború utáni idQszak
1950-1968-között sztálini modell uralkodik, ezen belül az
1951. évi 7. tvr. elsQ munkatörvénykönyv a munkaviszonyt részletesen szabályozta. Ez az elsQ átfogó munkajogi szabályozás Mo-on, ez rögzíti az alapelveket.
1967. évi II. tc., amely a második munkatörvénykönyv.Bevezette a vállalati kollektív szerzQdéseket.
1968-1987-ig a sztálini modell lassú és bizonytalan megszüntetése
1988 MegkezdQdik a korszerq munkaügyi kapcsolatok kialakítása, ellentmondásokat jelentett az állami tulajdon felszámolása a munkajog intézményrendszerében.
1989. évi VII. tv a sztrájkról
1990-tQl a munkaügyi kapcsolatok foglalkozási jogviszonyként történQ újraszabályozása, ill. a többszintq érdekegyeztetési rendszer kialakítása indul meg.
1992. évi Munka Törvényköny
37. Mi a szolgálati szerzQdés fogalma?
A szerzQdés szerint az egyik személy a szolgálatot adó , aki bizonyos szolgáltatások megtételére köteles, míg a másik fél bizonyos díj megfizetésre kötelezi magát.
Amennyiben a szolgálat ingyenes, nem szolgálati szerzQdésrQl van szó.
38. Kik lehettek a szolgálati szerzQdés alanyai munkavállalói oldalon?
iparos segédszemélyzet, ipari vállalatnak, iparosnak minden olyan alkalmazottja, aki a termelésben és az ezzel kapcsolatos tevékenységben, részben vagy egészben fizikai munkával vesz részt.
gyári munkások, akik fQként testi erQkifejtéssel dolgoztak
házi belsQ cselédek, gazdasági cseléd, gazdasági munkások,aratók,cséplQk,erdQmunkások, út és vízépítQ kubikosok
39. Milyen szabályi voltak a szolgálati szerzQdés megkötésének?
a munkavállaló igazolására szolgált a munkakönyv, cselédkönyv ill. más igazolvány,
a munkakönyvet a munkaadó vezette és bejelentette az alkalmazást az iparhatóságoknál, s
a munkaviszony idQtartama alatt a munkakönyv, cselédkönyv Qrizetében volt.
a munkakönyvbe minden változást köteles volt bejegyezni
A munkaviszony megszqnésekor köteles volt kiadni a munkavállalónak s a munkavállaló kérésére köteles volt kiadni a magatartási bizonyítványt is
A szerzQdés megkötésének jelentQs mozzanata és feltétele volt a próbaidQ kikötése
A szerzQdés idQtartamában a felek szabadon állapodhattak meg, érvényesült a szerzQdés szabadsága
A mezQgazdasági munkások körében érvényesültek korlátozások



40. Mit kellett kötelezQen tartalmaznia a szolgálati szerzQdésnek?
VasútépítQ és erdQmunkások:a munka neme, tartama, a megállapított munkabér, a munkások szállítási költsége, munkaeszközei, tüzelQ és ivóvizei.
Ipar , kereskedelem, cselédségre vonatkozóan ilyen rendelkezések nem voltak, Általánosságban elmondható, hogy a szerzQdések olyan rendelkezésekkel is kiegészíthetQek voltak, amelyek a munkáltató egyoldalú intézkedését jelentették: pl. a gyári munkarend, amely tartalmazta:
a dolgozók osztályozását és felsorolását,a munkaidQ tartamát, az elszámolási idQt és a bérkifizetési módot,
a felügyelQk jogait,a munkásokkal való bánásmódot, betegség vagy baleset esetén, illetve a munkarend megszegQire vonatkozó bírságot, a felmondási idQt, ill. az azonnali felmondás eseteit.
41. milyen esetei voltak a szolgálati szerzQdés megszqnésének?
külsQ esemény- a felek cselekménye nélküli  megszqnés: pl. mvó halála, mvó katonai bevonulása, a határozott idejq szerzQdés letelte stb.
Jogi cselekmények miatti megszqnés: amikor a felek cselekménye szerzQdés felbontására irányul.
Rendes felmondással a határozatlan idQre kötött szerzQdést lehet felmondani.
Rendkívüli felmondással a határozott idejqt, az idQ letelte elQtt, ha a cseléd nem volt képes a munka teljesítésére, vagy ügyetlen volt.
Cseléd felbonthatta a szerzQdést, ha a gazda nem fizette a bért pontosan, vagy máshová költözQ gazdáját nem kívánta követni.
azonnal hatályú elbocsátás, vagy kilépés a felek vétkes magatartása miatt (itt nem volt felmondási idQ, pl. a gazda elbocsájthatta, ha a cseléd fenyegette, bántalmazta a családját, becsületében sértette) Cseléd rögtön elhagyhatta a szolgálatot, ha súlyos betegsége miatt képtelen volt tovább szolgálni, vagy ha a gazda a hatóság felhívása ellenére is éheztetésnek tette ki.
42. mikor jelent meg a munkaügyi bíráskodás Magyarországon?
A kiegyezés (1867) után lelhetQ fel az elsQ nyoma, de nem volt egységes a szabályozás. (különbözQ gazdasági ágazatok, az ipari munkások, mezQgazdasági munkások vitáira más-más szabályok vonatkoztak. Az állami alkalmazásban állókra szintén külön tv. tartalmazott elQírásokat.
43. Hogyan bírálták el az Ipari munkások munkaügyi vitáit?
A törvény három csoportot határozott meg: Tanoncok, Segédek, Gyári munkások
A városokban mqködQ ipartestületek állították ki a békéltetQ bizottságokat, amelyek egyenlQ számban tartalmazták a munkaadó és munkáltatói feleket, s ha nem született megállapdás közöttük, a törvény rendes útján folytatódott a per.
A békéltetQ eljárás kötelezQ volt, e nélkül bírósághoz nem lehetett érdemben fordulni. A békéltetQ bizottság határozata nem volt halasztó hatályú, azonnal végrehajtható volt.
43. Hogyan bírálták el a mezQgazdasági munkások munkaügyi vitáit?
1898. évi II. tv.c. A jogviták itt azonnal állami hatóság elé kerültek. Döntést nem a bíróság, hanem közigazgatási hatóság hozott.
Gazda és cseléd közötti jogvitákban elsQ fokon kis- és nagyközségekben a szolgabíró, törvényhatósági jogú városokban a rendQrkapitány, Budapesten a kerületi elöljáró döntött.
Másodfokon községekben az alispán, városokban és Bp-en a Városi Tanács járt el.
Harmadfokú hatóság a Földmqvelésügyi Miniszter volt.
Nem cselédnek minQsülQ mg.munkás esetén az I. fokú bíróság a fQszolgabíró, II. fokon a közigazg.bizottság albizottsága döntött. Harmadfokon a Földmqvelésügyi Miniszter.
44. Mi volt a tiszti kereset?
az ellen lehetett benyújtani, aki állami szolgálatot látott el, de tisztviselQ törvényt, vagy szabályrendelet által elQírt kötelezettséget megsértett, vagy hanyagul teljesített, ugyanakkor bqncselekményt ezzel még nem követett el.












PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Jegyzetek

- 2008-10-09 13:18:08

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

01 1. előadás 2.zh 2004 2008 3. gyakorlat 3.óra a1 ábris altér áramlás árupiac balzac biztonságpolitika dendrológia egészségszociológia ember emission trade forma gazdaságtan gazdföci gazdinfo hull jpg kérdések és válaszok kollokvium környezetgazdaságtan lowie madarak magatartás marketing2 matek ii. zh matematika menedzsment mindennapok kémiája mit tudtak a régiek neveléslélektan reklám röviditett sportjog szív szociálpolitika tanirodai tanulás és kutatásmódszertan tartalékidő tematika tengely tudomány vektor vizsga feladatsor