Számvitel II. tételsor (2007)

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsmentSzámvitel 2.Számvitel II. tételsor (2007)

1.

a., Forgóeszközök fogalma, csoportosítása
Készletek fogalma, csoportosítása

Forgóeszközök: A váll-i tevékenységet általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló vagyontárgyak, követelések, értékpapírok és pénzeszközök.

Csoportosításuk:

Készletek
Követelések
Értékpapírok
Pénzeszközök

Készletek: A váll-i tevékenységet közvetlenül, vagy közvetve, általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló, olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt.

Készletek tagolása a mérlegben: B.I.

1. Anyagok: TermékelQállítás, szolg. nyújtás során
kerülnek majd felhasználásra

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek: Termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak

3 Növendék-, hízó-, és egyéb állatok(függetlenül a tartás idejétQl): Azok a állatok tartoznak, melyek a termelés(tartás) ktg-ei eredményeként növekednek, gyarapszik súlyuk, függetlenül attól, h a váll-i tev. meddig szolgálják. Függetlenül, hogy vásárolt, vagy saját elQállítású, a Saját Termelésq Készletként kell kimutatni.

4. Késztermékek: Már elkészült termékek

5. Áruk: Az a termék, melyet a rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és a beszerzés és értékesítés között változatlan formában maradt, bár értéke változhat.

6. Készeletekre adott elQlegek
Készletek között kell kimutatni a használatba vételig a szerszámokat, felszereléseket, munkaruhákat, ha a váll-i tevékenységet max. 1 évig szolgálják. Valamint a Befektetett eszközök közül az ide átsorolt eszközöket.

Készletek fajtái:

I. VÁSÁROLT:
1. Anyagok: (alapanyagok; segéd-üzem-fqtQ anyagok; tartalék alkatrészek; fogyóeszközök; gyártóeszközök)
2. Áruk: (kereskedelmi készletek; közvetített szolg.; betétdíjas göngyölegek)

II. KÉSZLETEKRE ADOTT ELPLEGEK

III. SAJÁT TERMELÉSp KÉSZLETEK
1. Késztermékek (ipari; mezQgazd-i)
2. Növendék-hízó- és egyéb állatok: (növendék; hízó; egyéb)
3. Befejezetlen termelés és félkész termékek (ipari, mezQgazd-i; épírtQipari)
2.a Készletek értékelése

I. AKTIVÁLÁSKOR

* Beszerzési értéken:
*ElQállítási költségen: -tényleges közvetlen önköltség
- normatív önköltség

Bekerülési (beszerzési és elQállítási) érték: Az eszközök bekerülési értéke az eszközök
- megszerzése
- létesítése
- üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezésig, a raktárba történQ beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

Beszerzési érték összetevQi: +vételár; +felár; - árengedmény; +szállítási és rakodási költség;
+alapozási; + szerelési;+ üzembehelyezési; +közvetítQi díj, + beszerzéshez kapcsolódó adók; +vámköltség; + fizetendQ illeték + környezetvédelmi díj, + vásárolt vételi opció díja, igénybe vett hitel, kölcsön valamint az üzembe helyezésig felmerült kamata.
NEM RÉSZE AZ ELPZETESEN FELSZÁMÍTOTT ÁFA!!!

Növeli a beszerzési értéket: épület bontási költsége,
Csökkenti:
- a próbaüzemeltetés során elQállított , raktárra vett, értékesített, teljesített szolgáltatás elQállítási ktg-e, ennek hiányában picai értéke vagy várható eladási ára.
- A bekerülési értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott elQleg és a beruházásra elkülönített pénzeszköz után kapott kamat.

ElQállítási érték:
* Azok a költségek, melyek
- az eszköz elQállítása, üzembe helyezése, bQvítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása során közvetlenül felmerültek.
- Az elQállítással szoros kapcsolatban voltak.
- megfelQ mutatók alapján elszámolhatók

* Az elvégzett, nyújtott, teljesített szolgáltatás elQállítási értékét azok a költségek, melyek
-a szolg. végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerült, illetve szoros kapcsolatban voltak vele, illetve megfelelQ mutatók segítségével elszámolhatók.

A bekerülési érték részét képezQ tételek elszámolása

Az egyes tételeket
* felmerüléskor;
* gazd-i esemény megtörténtekor;
* legkésQbb üzembe helyezéskor kell számításba venni a számlázott, kivetett összegben.
Ha a számla, a megfelelQ bizonylat az üzembe helyezésig, a raktárba történQ beszállításig nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok, pl.: szerzQdés, piaci info, jogszabály alapján kell meghatározni.

Az így meghatározott érték és a tényleges számlázott összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket akkor kell módosítani, ha a különbség az adott eszköz értékét jelentQsen módosítja.


II. MÉRLEGBEN

Az értékvesztés összegével csökkentett, a visszaírt értékvesztés összegével növelt beszerzési értéken illetve elQállítási költségen.


Készletek értékelése fajtánként:

Anyagok Áruk Készetrmék Növ. Hízó és egyéb áll Befejezetlen és félkész term.- besz. Ár besz. Ár és elQáll ktg elQáll. Ketg vásárolt és tovább gyarapodott saját tenyésztésq elQáll. Ktg besz. Ár és nevelési ktg elQáll. Ktg


Beszerzési ár alkalmazása a gyakorlatban

Készletek csökkenésének elszámolásánál alaklmazott árak tényleges beszerzési ár Számított(átlagos beszerzési) ár Egyedi beszerzési ár FIFO Súlyozott átlagár Elszámoló ár +- árkülönbözet Mérlegben szereplQ készletek értéke egyedi besz. áron Az utolsó besz. Áron Átagáron Átlagáron











3. a A készletek értékelésének és nyilvántartásának rendszere
Anyagok értékelése ( Bocsi, ezt csak így tudtam! TK 94-95. oldal)





Anyagok értékelése:

Évközi folyamatos érétknyilvántartás:
I. Nincs
II. Van: 1. Tényleges beszerzési áron
2. Átlagos beszerzési áron

Ha évközi folyamatos értéknyilvántartás nincs:

Év közben: Minden anyag ktg-ként kerül elszámolásra
Év végén:
A volumen leltározással kerül meghatározásra
A volumenhez az utolsó beszerzési árak rendelése
Leltárérték meghatározása
Nyitó állomány korrekciója
Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár csökkent
Az elQzQ évek értékvesztésének visszaírása, ha a piaci ár nQtt

Ha évközi folyamatos értéknyilvántartást vezet tényleges beszerzési áron

Év közben:
A beszerzett anyagok készletre vétele tényleges beszerzési értéken
Felhasználás elszámolása:- FIFO vagy – Egyedi hozzárendelésése

Év végén
Leltározás(ha van)
Leltárkülönbözetek elszámolása(ha van)
Leltár tényleges beszerzési áron
Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár csökkent
ElQzQ évek értékvesztésének visszaírása, ha a pici ár nQtt

Ha évközi folyamatos értéknyilvántartást vezet átlagáron, vagy elszámoló áron

Év közben
Beszerzett anyagok készletre vétele tényleges beszerzési értéken ill. Elszámoló áron
Felhasználás elszámolása: Átlagáron vagy elszámoló áron +- árkülönbözet

Év végén:
Leltározás (ha van)
Leltárkülönbözetek elszámolása
Leltár átlagos beszerzési áron
Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár csökkent
ElQzQ év értékvesztéseinek visszaírása, ha a piaci ár nQtt







4.a Saját termelésq készletek értékelése

Évközi folyamatos értéknyilvántartás: I. Nincs
II. Van: 1.Elszámolási egységáron
2. Normatív elQállítási ktg-en

Ha évközi folyamatos értéknyilvántartás nincs

Év közben
A káresemény és
Az apportként bevitt volumen gyqjtése

Év végén:
A volumen leltározással kerül meghatározásra
A volumenhez a tényleges vagy a normatív elQállítási ktg. Rendelése
A leltárérték meghatározása
Az év közben elszámolt káresemény és apport bevitel értékének kivezetése
A számla egyenlegének korrekciója
Értékvesztés elszámolása, ha a pici ár kisebb
Értékvesztés visszaírása, ha a piaci ár nagyobb, mint a könyv szerinti érték

Évközi folyamatos nyilvántartás van elszámolási egységáron

Év közben:
A bevételezés és kiadás elszámolása egységáron

Év végén:
Leltározás(ha van)
Leltárkülönbözetek elszámolása (ha van)
A készletérték különbözetek elszámolása ha van
Leltár tényleges vagy normatív elQállítási ktg-en
Az értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár kisebb
Az értékvesztés visszaírása, ha a piaci ár nagyobb, mint a könyv szerinti érték

Évközi folyamatos nyilvántartás normatív elQállítási költségen

Év közben:
Bevételezés és kiadás elszámolása normatív elQállítási költségen

Év végén:
Leltározás(ha van)
Leltárkülönbözetek elszámolása(ha van)
Leltár normatív elQállítási ktg-en
Értékvesztés elszámolása, ha a piaci ár kisebb
Értékvesztés visszaírása, ha a piaci ár nagyobb, mint a könyv szerinti érték





5.a Készletek bizonylatai, nyilvántartása

Készletek bizonylatai:
Vásárláskor a beérkezett számlák
Saját elQállításkor: A mennyiséget rögzítQ bizonylatok (pl.:szállítQjegy, mérlegelési jegyzék), Az elQállítási költséget dokumentáló költség, önköltség számítás
Értékesítéskor, Felhasználáskor a kiadási bizonylat, , az átvétel igazolásával.

Analitikus nyilvántartása:
NEM kötelezQ, de a fQkönyvben nem szereplQ tételeknél pl: javításra átvett készletek, bizományba átvett készletek, bérmunkára átvett készletek
AJÁNLOTT vezetni
Nyilvántartás hiányában a leltár csak leltározással állítható össze
MegfelelQ vezetQi információhoz szükséges




































6.a Az anyagok fQkönyvi elszámolása
Év közben érték és analitikus nyilvántartást nem vezet

Beszerzési érték áfa nélkül T 51 K 454
áfa T 466 K454
Beszerzéshez kapcsolódó adó T 52 K463 Ktgvetési befiz. köt.
Vámköltség T 51 K 465
Térítés nélküli átvétel T 51 K 98
Anyag-visszavételezés,forgalmazás,káresemény céljára T 21-22 K 51
Anyageladás T 814 ELÁBÉ K 21-22
Káresemény, Hiány, Értékvesztés T 86 K 21-22
Térítés nélküli átadás T 88 K 21-22
Év végén állomány növekedés/csökkenés T 21-22/51 K 51/21-22


Mennyiségben és értékben nyilvántartást vezet, a fQkönyvi számlán beszerzési áron könyvel, a költségeket elsQdlegesen a költséghely és költségviselQ számlákon számolja el

Beszerzési érték áfa nélkül T21-22 K 454
áfa T 466 K 454
vámktg T 21-22 K 465
beszerzéshez kapcsolódó adók T 21-22 K 463
Anyagtöbblet, Térítés nélküli átvétel T 21-22 K 98
Értékvesztés visszaírása T 21-22 K 96
Anyagfelhasználás T6-7 K 21-22
Anyageladás T 814 K 21-22
Káresemény, hiány, értékvesztés T 86 K 21-22
Térítés nélküli átadás T 88 K 21-22

Nem számlázott Anyagok elszámolása

Könyvelés az idQszak végén kalkulált beszerzési értéken: T 21-22 K 4549 Nem számlázott szállítás Könyvelés a köv. idQszakban, a számla megérkezéskor: Kivez a szla megérkezés után T 4549 K21-22
Tényleges besz. ár T 21-22 K 4541



Úton lévQ készletek elszámolása

Könyvelés az idQszak végén T 21-22 K 454
Könyv. a köv. idQszakban, a készlet megérkezésekor: Kivezetés: T 454 K 21-22
Megérkezéskor T 21-22 K454


Év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a fQkönyvi számlákon elszámoló áron könyvel, a ktg-ket elsQdlegesen a ktghely ésa ktgviselQ számlákon számolja el

Beszerzési érték áfa nélkül T 228 K 454
Utólag kapott engedmény áfa nélkül T 454 K 228
Készletrevétel elszámoló áron T 21-22 K 228
Felhasználás elszámoló áron T 6-7 K 21-22
Elszámoló ár emelés/csökkenés T21-22/228 K 228/21-22
Felh. jutó árkülönbözet, ha ktg növelQ/ktg csökkentQ T 228/6-7 K 6-7/228
Az idQszak végén kalkulált beszerzési értéken T 228 K 4549
Kivezetés a szla megérkezése után a köv. idQszakban T 4549 K 228


1.b Költségnemek fogalma, elszámolása

Költség: Az adott feladat érdekében felhasznált erQforrás pénzben kifejezett értéke.
Önköltség: A termék vagy szolg. egységére vetített erQforrás-felhasználás forintban kifejezett értéke.
Ráfordítások: A termék elQállításához, a szolg. teljesítéséhez közvetlenül nem kapcsolódó eszközfelhasználások, kifizetések, melyek a rendszeres tevékenység során felmerültek.

Költségek, ráfordítások csoportosítása:
1. Költségnemek szerint:
Anyagjellegq ráfordítások
Személyi jellegq ráf.
Értékcsökkenési leírás

2. Elszámolhatóságuk szerint:
Közvetlen költségek
Közvetett(általános) ktg-ek: - Javító-karbantartó üzemek ktg
- szolgáltatást végzQ üzemek ktg.
- Gépktg-ek
- Értékesítési, forgalmazási ktg-ei
- Elkülönített egyéb általános ktg-ek

I. Anyagjellegq Ráfordítások csoportosítása:
Anyagköltség (a beszerzett növendék-hízó-, és egyéb állatok ktg is)
Igénybe vett szolg. értéke
Egyéb szolg. értéke
ELÁBÉ
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke


Anyagköltség:
A vásárolt és felhasznált anyagok(értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt) bekerülési értéke, a vásárolt növendék-, hízó-, és egyéb állatok értéke.

CsökkentQ tételek: * Hulladék;
* A bekerülési értékben figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összege.

Igénybe vett szolgáltatások: Szállítás- rakodás, raktározás költségei; Bérleti díjak ; Karbantartási költségek; Hirdetés, reklám; Oktatás és továbbképzés költségei; Bérmunka ktg-ei; Könyvviteli szolg. ktg-ei.

Egyéb szolgáltatások tartalma:
- Hatósági, szolgáltatási, igazgatási díjek, illetékek
- Pü-i, befektetési, szolgáltatási díjak
- Biztosítási díjak
- Költségként elszámolandó adók, járulékok
- Különféle egyéb ktg-ek.


ELÁBÉ= Eladott Áruk Beszerzési Értéke

-A változatlan formában eladott anyagok, áruk (értékvesztéssel csökkentett, értékvesztés visszaírt összegével növelt) bekerülési értéke.
- Értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke

CsökkentQ tétel: Visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke.

Eladott(közvetített) Szolgáltatások Értéke
A vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékének elszámolása az értékesítéskor.

Az anyagköltség elszámolásának lehetQségei

I. változat: Vásárlás->Készletrevétel->->Felhasználás->Költség
II. változat: Vásárlás->Költség->Leltározás->Készletváltozás Elszámolása->Költségmódosítás

I. változat: Beszerzési érték áfa nélkül T 21-22 K 454
Felh. bekerülés értéken T 511 K21-22
Vámteher T 21-22 K 465
Hasznosítható hulladék, T 21-22 K511
Vámteher, jövedéki adó visszatérített össege

II.változat:
A beszerzett anyag elszámolása Ktg-ként T 511 K454
Nyitókészlet könyvelés felh.ként az év lején T511 K 21-22
Leltárkészlet nyilv. vétele,elkönyvelése év végén T 21-22 K511
Hasznosítható hulladék, vámteher, jöv. adó- T21-22 K 519(anyagktg megtérülése)
-visszatérített összege

Szolgáltatások elszámolása

Igénybe vett, egyéb szolgáltatások T 52;53 K 38;454;46-47

ELÁBÉ elszámolása:

Elábé T814(összktg)ELÁBÉ K26 kereskedelmi áruk T812;832(forg.ktg) ELÁBÉ K26

Értékesített göngyölegek bek. Értéke T814;812-834 K 28 betétdíjas göngyöleg
Visszavett betétdíjas göngy. bekerülési értéke T28 K814;812-834


Eladott (közvetített) szolg. elszámolása

Bekerülési érték elszám. értékesítéskor T815 eladott szolg. értéke(összktg) K 27 közvetített szolg
T813;833 eladott szolg. (forgalmi ktg) K27





II. Személyi Jellegq Ráfordítások

I. Személyi jellegq kifizetések: 1. Bérktg: Bér, munkadíj, prémium, jutalom, 13. havi fizu
2.Személyi jellegq egyéb kifizetések: A természetes személyek részére nem ktg-ként és nem váll-i díjként kifizetett, elszámolt összeg.
II. Bérjárulékok:
Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék T 56 K 473
EHO T 56 K463-10 EHO
Munkaadói járulék T 56 K463-8 Munkaadói j.
Szakképzési hozzájárulás T 56 K 4742 szakképzési h.
Minden olyan adó módjára fizetett összeg, amelyet:
- személyi jellegq ráfordítások
- foglalkoztatottak száma lapján állapítanak meg
Bérktg és személyi jellegq egyéb kifizetések elszámolása

Bér, munkadíj, prémium T 54 K471
Találmányi, szerzQi díj T 55 Személyi jellegq egyéb kifiz.K 471
Étkezési, utazási hozzájárulás T 55 K38

III: Értékcsökkenési leírás

Az immat. javak, tárgyi eszközök tervszerinti értékcsökkenési leírása, használatbavételkor elszámolt egyösszegq leírás.

Terv szerinti écs. leírás T 571 Terv szeritni écs. leírás K119-159
Egy összegben elszámolt écs leírás T 572 Használatbavételkor egy összegben elszámolt écs. K119-159




























2.b Az üzemi, üzleti tevékenység hozamai, A nettó árbevétel fogalma, elszámolása, Egyéb bevételek fogalma, elszámolása

Üzemi, üzleti tevékenység hozamai

I. Összktg eljárás esetén:
Nettó Árbevétel: - belföldi
- export
Aktivált Saját teljesítmények
- Saját termelésq készletek állományváltozása(+-)
- Saját elQállítású eszközök aktivált értéke(+-)
Egyéb bevételek

II. Forgalmi ktg. eljárás estén
Nettó árbevétel. Belföldi; export
Egyéb bevételek

Export bevétel: Külföldre ill. külföldön történQ értékesítés ellenértéke, függetlenül, hogy devizában(valutába), vagy forintban, vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki. Külföldi értékesítésnek minQsül, ha a vevQ székhely, telephelye vagy lakhelye nem MO-n van. A számla szerinti devizát, a kapott valutát a teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell átszámolni forintra.

Nettó árbevétel: - Készletek és szolgáltatások értékesítésébQl származik.
- A teljesítés évében
- A vállalkozáson kívül álló által elismert
- Számlázott, vagy készpénzben kiegyenlített
- ÁFA-t nem tartalmazó ellenérték

Tartalma: Kiszámlázott és elfogadott alapár és felár a növelQ és csökkentQ tételekkel módosított ÁFA nélküli összege. Nem tartalmazhatja az értékesítésrQl kiállított számlában -konkrét értékesítéshez kapcsolódóan- ADOTT ENGEDMÉNY ÖSSZEGÉT.

Nettó Árbevételt növeli: A készlet értékesítéséhez , a szolg. nyújtásához kapcsolódóan az utólag felszámított felár és az eladási árat növelQ korrekciók számlában rögzített értéke.

Nettó árbevételt csökkenti:
- Utólag adott engedmény helyesbítQ számlában rögzített értéke.
- Visszáru helyesbítQ számlában rögzített értéke
- Szavatossági jog érvényesítése során helyesbítQ számlában rögzített érték
- Az értékesített, majd visszavett betétdíjas göngyölegek visszavételkori értéke

Egyéb bevételek:
Az értékesítés nettó árbevételének részét nem képezQ bevételek, amelyek
- a rendszeres tevékenység során keletkeznek és
- nem minQsülnek sem a pü-i mqveletek bevételeinek, sem
- rendkívüli bevételnek.


Belföldi értékesítés árbevételének elszámolása
Kiszámlázott eladási ár: T 311 K 91-92
El nem ismert összeg T 91-92 K 322
Árbevételbe beleszámító árkiegészítés T 362 ktgvetési kiutalási igény K 91-92
FizetndQ Áfa T 311 K 467
El nem ismert árbev-re jutó Áfa T 467 K 311

Bolti kiskereskedelem, vendéglátóipar készpénzes értékesítése

Áfa-t is tartalmazó árbevétel T 381 K 91-92
FizetendQ Áfa T 91-92 K 467

Egyéb bevételek elszámolása
Káreseményekkel kapcsolatos bevétel
Kapott bírság, kötbér
Kapott támogatás, juttatás T 38 K96
Utólag kapott engedmény
Biztosító által fizetett összeg

Igényelt támogatás
Biztosító által elfogadott kártérítés T 36 egyéb követelés K 96

Immat javak, tárgyi eszk. eladási ára
Követelés engedményezése T 31 K 96

Terven felüli écs visszaírása
Visszaírt értékvesztés T 1-3 Eszközök K 96

Céltartalék feloldása T 42 K 96

A cégérték leírása T 4834 negatív üzleti v cégérték elhat. K 96































4.b Az eredménykimutatás formája, összeállítás lehetQségei

Üzemi, üzleti tevékenység eredménye
(+-) Pénzügyi mqveletek eredménye
= Szokásos váll-i redemény
(+-) Rendkívüli eredmény
= Adózás elQtti eredmény
(-) Adó
= Adózott eredmény
(+) Eredmény(tartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
(-) Osztalék, részesedés
= MSZE


Az eredménykimutatás módjai:

I. Összköltség eljárással:
1. A változat: LépcsQzetes elrendezés
2. B változat Mérlegszerq elrendezés
II. Forgalmi ktg eljárással
1. A változat: LépcsQzetes elrendezés
2. B változat: Mérlegszerq


ÜZEMI, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
Összköltség eljárás:
Összes hozam
+Árbevétel
±Aktivált Saját teljesítmények
+Egyéb bevétel

Összes Költség
- Anyagjellegq ráford.
- Személyi jellegq ráf.
- Értkcsökkenési leírás
- Egyéb ráford.

Forgalmi Költség
Összes bevétel
+ Árbevétel
+ Egyéb bevétel

Forgalmi költség
-Értékesítés közvetlen költségei
- Értékesítés közvetett költségei
- Egyéb ráfordítások


TOVÁBBIAKBAN A KÉT MÓDSZER AZONOS!
Az A és B változat közötti eltérés

A változat: LépcsQzetes B változat: Mérlegszerq
Bevételek I. + Ráfordítások I. Bevételek I.
Ráfordítások I. -
EREDMÉNY I. ± Nyereség I. (B>R) Veszteség I.( B
Bevételek II + Ráford. II. Bevételek II.
Ráfordítások II. -
EREDMÉNY II ± Nyereség II. (B>R) Veszteség (B>R)

EREDMÉNY " ± Nyereség " (B>R) Veszteség " (B



































5.b Az értékesítés közvetlen valamint a közvetett költségek fogalma, elszámolása

A közvetlen illetve a közvetett költségek a forgalmi költség eljárással készülQ eredménykimutatásban szerepelnek.

Közvetlen költségek:
Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége: Ez magába foglalja az értékesített saját termelésq készletek, és a teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét.

Értékesített saját termelésq készletek elQállítási ktg-e(önktg-e)
T811-831 Értékesítés elszámolt közvetlen önktg-e K 23-24-25
Teljesített szolgáltatások közvetlen önktg-e
T 811-831 K 59 Ktgnem átrvezetési szla

ELÁBÉ (Lásd 1/B)
Eladott (közvetített) szolg. értéke (lásd 1/B)

Közvetett Ktg-ek
Értékesítési, forgalmazási ktg-ek:
-Itt kell kimutatni az értékesítéssel kapcsolatoskülön ktg-ket, pl.: csomagolási, szállítási, bizományi díj.
- Raktározási ktg-ek
- ÉrtékesítQ részlegek, irodák ktg-ei
- Reklám, propaganda és piackutatás ktg-ei

Igazgatási ktg-ek:
- Az igazgatás személyi, anyagjellegq, egyéb ktg-ei.

Egyéb általános ktg-ek
- Mqködés egyéb közvetett ktg-ei.

Költségek Átvezetése: T 85 Értékesítés közvetett ktg-ei K 59 Ktgnem átvez. szla















6.b Az eredménykimutatás fogalma, tartalma, célja, jellemzQi

Az eredménykimutatás:

A vállalkozó
TÁRGYÉV MÉRLEG SZERINTI  vállalkozónál maradó adózott- EREDMÉNYÉNEK LEVEZETÉSÉT,
(Ön)ellenQrzés esetén az ELPZP ÜZLETI ÉV(EK) MSZE-T MÓDOSÍTÓ JELENTPSEBB ÖSSZEGp HIBÁK EREDMÉNYRE GYAKOROLT HATÁSÁT ELKÜLÖNÍTETTEN TARTALMAZZA,
AZ EREDMÉYN KELETKEZÉSÉRE, MÓDOSÍTÁSÁRA HATÓ FPBB TÉNYEZPKET,
A MSZE ÖSSZETEVPIT, KIALAKULÁSÁT mutatja be.

Az elQzQ évi és a tárgyévi eredményt együttesen mutatja be.

Tétel megnev. ElQzQ év ElQzQ év(ek) módosításai Tárgy


Az eredménykimutatás jellemzQi:

Beszámoló része:
Választható forma
KötelezQ fQcsoportok
Két idQszak adatai
(Ön)ellenQrzés adatai

Adott idQszakra vonatkozik
Hitelesítés
Kapcsolata a könyvvitellel
Letétbehelyezés

Kapcsolata a mérleggel
Fordulónap
Ford.nap és mérlegkészítés idQpontja közötti idQszak

Tartalma
Értékelés
MSZE
Eszk. és Forr. különbsége

Eredmény összetevQi
Hozamok
Ráfordítások
Adófizetési kötelezettség
FizetendQ osztalék, részesedés
7. tétel

A ---Saját termelésq készletek fQkönyvi elszámolása
Összköltség eljárásnál-csak 5-ös szlaoszt. (a készlet számlákat évközben nem vezeti)
STK nyitóegyenleg átvezetése nyitáskor
T 581 K 23-25
Felmerült elQállítási költségek
T 51- 57 K 1-4
STK záróegyenlegének átvezetése záráskor
T 23-25 K 581
Átvezetés a 8. szlaoszt.-ba
T 81-83 K 59
Az árbevétel elszámolása
T 31 K 91-94
Összköltség eljárásnál-csak 5-ös szlaoszt. (a készlet számlákat évközben vezeti)
Felmerült elQállítási költségek
T 51- 57 K 1-4
STK állománynövekedés (készletrevétel, befejezetlen termelés)
T 23-25 K 581
STK állománycsökkenés (értékesítés, hiány, továbbfelhasználás)
T 581 K 23-25
Átvezetés a 8. szlaoszt.-ba
T 81-83 K 59
Az árbevétel elszámolása
T 31 K 91-94
Forgalmi költség eljárásnál-csak 5-ös szlaoszt.
Felmerült elQállítási költségek
T 51- 57 K 1-4
STK állománynövekedés (készletrevétel, befejezetlen termelés)
T 23-25 K 581
STK állománycsökkenés (értékesítés, hiány, továbbfelhasználás)
T 581 K 23-25
Az értékesítés miatti készletcsökkenés elszámolása
T 81-84 K 23-25
Átvezetés a 8. szlaoszt.-ba
T 81-85 K 59
Az árbevétel elszámolása
T 31 K 91-94



„B”---A kötelezettségek bizonylatai, nyilvántartása
A kötelezettségeket általában külsQ bizonylat alapján kell elszámolni.(kivétel az önadózás, munkabér stb.)
A vállalkozások döntésétQl függ a szintetikus elszámolás mélysége, ha az kevésbé részletes, akkor az analitikus nyilvántartásokra szükség van.

PÉLDÁUL:
A szállítókkal szembeni kötelezettség bizonylata: a beérkezett számla
Vezetni kell a beérkezett számlák könyvét
A fQkönyvi számlák között vezetik a szállítók folyószámláját.

























8. tétel
A ---A követelések fogalma, csoportosítása
Fogalma: azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzQdésbQl jogszerqen eredQ, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyeket
a vállalkozás már teljesített,
a másik fél által elfogadott, elismert
termékértékesítéshez
szolgáltatás teljesítéséhez
értékpapír értékesítéséhez
kölcsönnyújtáshoz
elQlegfizetéshez (ideértve az osztalékelQleget is) kapcsolódik.
Valamint:
munkavállalói tartozás,
visszatérítendQ adó,
igényelt, de még nem teljesített támogatás.
Továbbá:
a vásárolt követelések,
a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelések.
Csoportosítása:
A mérlegben követelésként kimutatott:
követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevQk)
követelések kapcsolt vállalkozással szemben
követelések egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben
váltókövetelések
egyéb követelések.
A mérlegben más eszközök között kimutatott:
immateriális javakra adott elQleg
beruházásokra adott elQleg
tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozásban
egyéb tartósan adott kölcsön
készletekre adott elQleg
bankbetétek
bevételek aktív elhatárolása.
A mérlegben forrást csökkentQ tételként kimutatott:
jegyzett, de még be nem fizetett tQke(-).


B ---A vám- és pénzügyQrséggel kapcsolatos elszámolások

Vám, vámkezelési díj
T 1-2, v. 5 K 465
Importhoz kötQdQ illeték
T 1-2, v. 5 K 465
Vissza nem igényelhetQ áfa
T 1-2, v. 5 K 465
VisszaigényelhetQ áfa
T 368 K 465
Kötelezettségek teljesítése
T 465 K 38
Az áfa átvezetése a kötelezettségek teljesítése után
T 466 K 368

9. tétel

„A”---A követelések értékelése

Aktiváláskor
Áruszállításból és szolgáltatásból származó követelés:
A forintban kiszámlázott, elfogadott, elismert összegben
A külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, elismert devizaösszegnek a teljesítéskori- a számviteli politikában rögzített- devizaárfolyamon átszámolt forint összegben. (Ld.: 4.11 és 4.15. vázlat)
A követelés fedezetére kapott váltót a kiváltott követelés összegében
Az egyéb követelést
A járó
Az igényelt
A fizetett összegben
Az átvett értéken.

Mérlegben

Bekerülési (könyv szerinti) érték
- behajthatatlan követelés (veszteség)
- vagy + értékvesztés, visszaírás
+ vagy – év végi devizaárfolyam- nyereség vagy veszteség összege
= Mérlegérték.































„B”--- A szállítókkal kapcsolatos elszámolások

Vételár
T 1-2 v. 5 K 454
Vissza nem igénylehetQ áfa
T 1-2 v. 5 K 454
Az ellenérték arányában megosztott vissza nem igényelhetQ hányad
T 86 K 454
VisszaigényelhetQ áfa
T 466 K 454
Visszaküldött áru bekerülési értéke
T 454 K 1-2 v. 5
Visszaküldött áru áfa-ja
T 454 K 86
Visszaküldött áru áfa-ja
T 454 K 466
Kötelezettség elengedése
T 454 K 98
Szállítók kiegyenlítése
ElQleg elszámolása
T 454 K 35
Átutalás
T 454 K 38
Váltó forgatás
T 454 K 34
Váltó kibocsátás
T 454 K 457
Külföldi szállítókkal kapcsolatos elszámolások

Kötelezettség elismerése a teljesítéskori árfolyamon
T 1-2 v. 5 K 4542
Árfolyamnyereség
T 4542 K 97 vagy
Árfolyamveszteség
T 87 K 4542
Kötelezettség kiegyenlítése pénzügyi teljesítéskori árfolyamon
T 4542 K 38

10. tétel

„A”--- A követelések minQsítése

Követelések értékvesztése és annak visszaírása

A vevQk, adósok minQsítése alapján
Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló, és
A mérlegkészítés idQpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni, HA  a rendelkezésre álló információk alapján
A könyv szerinti értéknél
A várhatóan megtérülQ összeg kevesebb és ez a különbözet
Tartósnak mutatkozik és
JelentQs összegq.
- az értékvesztés elszámolása után végzett minQsítés alapján a követelés összege jelentQsen meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor az értékvesztés összegét vissza kell írni.






























B --- A pénzügyi mqveletek eredménye, a ráfordítások és bevételek elszámolása

Pénzügyi mqveletek eredménye
Bevételek
Kapott, járó osztalék, részesedés, (ebbQl: kapcsolt vállalkozástól kapott)
Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége (ebbQl: kapcsolt váll.-tól kapott)
Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége (ebbQl: ----ll----)
Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegq bevételek (ebbQl: ----ll----)
Pénzügyi mqveletek egyéb bevételei
Ráfordítások
Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége (ebbQl: ----ll----)
FizetendQ kamatok és kamatjellegq ráfordítások (ebbQl: ----ll---)
Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
Pénzügyi mqveletek egyéb ráfordításai

A kapott osztalék, részesedés elszámolása

Kapott osztalék, ha a pénzügyi rendezés a mérleg fordulónapjáig megtörtént
T 38 K 971
Járó osztalék, ha a pénzügyi rendezés nem történt meg
T 368 K 971

Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége vagy árfolyamvesztesége

Könyv szerinti érték (K)
T 368 K 17
Eladási ár (E)
T 38 K 368
Árfolyamnyereség, ha E > K
T 368 K 972
Árfolyamveszteség, ha E < K
T 871 K 368.

Befektetett pénzügyi eszközök (kamatozó értékpapír) kamata

A vételárban lévQ kamat (csökkentQ tétel)
T 9734 K 38
Az eladási árban lévQ kamat
T 38 K 9733
Kapott kamat
T 38 K 9732
Esedékes kamat
T 368 K 9732
Járó kamat
T 3913 K 9732.

Befektetett pénzügyi eszközök (kamatozó értékpapír) értékesítésekor elszámolandó eredmény

Könyv szerinti érték (K)
T 368 K 18
Eladási ár (E)
T 38 K 368
Eladási árban lévQ kamat (k)
T 368 K 9733
Árfolyamnyereség, ha (E-k) > K
T 368 K 9738
Árfolyamveszteség, ha (E-k) < K
T 871 K 368.
Egyéb kapott (járó) kamat és kamatjellegq bevételek

A vételárban lévQ kamat
T 974 K 38
Az eladási árban lévQ kamat
T 38 K 974
Kapott kamat
T 38 K 974
Esedékes kamat
T 368 K 974
Járó kamat
T 3913 K 974.

Pénzügyi mqveletek egyéb bevételei és ráfordításai I.

Könyv szerinti érték (K)
T 368 K 373
Eladási ár (E)
T 38 K 368
Árfolyamnyereség, ha E > K
T 368 K 978
Árfolyamveszteség, ha E < K
T 875 K 368.

Pénzügyi mqveletek egyéb bevételei és ráfordításai II.

Könyv szerinti érték (K)---T 365
Eladási ár (E)
T 38 K 365
Befolyt pénz (P)
T 38 K 365
Nyereség, ha K T 365 K 9781
Veszteség, ha K>P
T 8782 K 365
Nyereség, ha K T 365 K 9782
Veszteség, ha K>E
T 8783 K 365.

FizetendQ kamatok és kamatjellegq ráfordítások

Fizetett kamat
T 872-873 K 38
Esedékes kamat
T 872-873 K 4799
FizetendQ kamat
T 872-873 K 4823.

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése és annak visszaírt összege

Értékvesztés
T 8741-8743 K 179, 189, 199, 37
Visszaírt értékvesztés
T 179, 189, 199, 37 K 8746-8748.


11. tétel

„A”--- A követelések bizonylatai, nyilvántartása

A követeléseket általában a vállalkozó által kiállított és a partner által elfogadott számla alapján kell elszámolni
A vállalkozás döntésétQl függ a szintetikus elszámolás mélysége, ha ez kevésbé részletes, akkor az analitikus nyilvántartásokra szükség van.

PÉLDÁUL:
A vevQkkel szembeni követelések bizonylata: a kimenQ számla
Vezetni kell a kimenQ (kiment) számlák könyvét
A fQkönyvi számlák között vezetik a vevQk folyószámláját.









































B --- A hosszú lejáratú kötelezettségek elszámolása

A hosszú lejáratú hitel, kölcsön elszámolása

Felvett hitel
T 38 K 44
Elengedett hitel
T 44 K 98
Törlesztés
T 44 K 38
Bankköltség
T 532 K 38
Aktiválásig felmerült fizetett kamat
T 16 K 38
Fizetett kamat
T 87 K 38
TárgyidQszakot terhelQ ki nem fizetett kamat
T 87 K 48

A hosszú lejáratú devizahitel elszámolása

Hitelfelvétel
T 38 K 4442
Hiteltörlesztés
T 4442 K 38
Bankköltség
T 532 K 38
Árfolyamnyereség
T 4442 K 97
Árfolyamveszteség
T 87 K 4442
Nem realizált árfolyamveszteség
T 393 K 87
Törlesztéskor a realizált árfolyamveszteség felszabadítása
T 87 K 393
Céltartalék képzés az árfolyamveszteség elhatárolása miatt
T 86 K 42
A céltartalék feloldása a futamidQ második felében
T 42 K 96

Ellentételezés nélkül véglegesen átvállalt hosszú lejáratú kötelezettség elszámolása

Átvállalt kötelezettség
T 88 K 44
Törlesztés
T 44 K 38
Elhatárolás az aktiváláskor
T 393 K 88
A törlesztésnek megfelelQ összeg felszabadítása
T 88 K 393



12. tétel

A --- A vevQkkel kapcsolatos követelések elszámolása

Belföldi vevQkkel kapcsolatos alapvetQ gazdasági események elszámolása

Készlet, szolgáltatás elismert eladási értéke
T 311 K 911
Tárgyi eszközök, immateriális javak elismert eladási értéke
T 311 K 96
FizetendQ áfa
T 311 K 467
Pénz átutalás
T 38 K 311
Váltó elfogadása
T 34 K 311

Külföldi vevQkkel kapcsolatos alapvetQ gazdasági események elszámolása

Készlet, szolgáltatás elismert eladási értéke
T 317 K 93
Tárgyi eszközök, immateriális javak elismert eladási értéke
T 317 K 96
Pénz átutalás
T 38 K 317
Váltó elfogadása
T 34 K 317
Árfolyamnyereség
T 317 K 976 vagy
Árfolyamveszteség
T 876 K 317
(A vevQk átutalásához kapcsolódó realizált. A vevQk év végi értékeléséhez kapcsolódó elszámolt.)

VevQkkel kapcsolatos egyéb gazdasági események elszámolása

Térítés nélkül átvett követelés
T 311 K 98
Fizetési határidQn belüli pénzügyi rendezés miatt adott engedmény
T 876 K 311
Behajthatatlan követelés
T 86 K 311
Engedményezett követelés
T 86 K 311
Elengedett, térítés nélkül átadott követelés
T 88 K 311
Utólag adott, nem konkrét számlához kapcsolódó engedmény
T 86 K 38
Visszaírás
T 315 K 96
Értékvesztés
T 86 K 315


„B”--- A saját tQke fogalma, csoportosítása

Fogalma:

A saját tQke olyan tQkerész, amelyet a
Tulajdonos (az alapító) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére,
Az adózott eredménybQl hagyott a vállalkozónál.
Kivétel:
Jogszabály alapján a tQketartalékba, az eredménytartalékba helyezett átvett pénz- és egyéb eszköz
Az értékelési tartalék

Csoportosítása:

Jegyzett tQke (+)
Jegyzett, de még be nem fizetett tQke (-)
TQketartalék (+)
Eredménytartalék (+ v. -)
Lekötött tartalék (+)
Értékelési tartalék (+)
Mérleg szerinti eredmény (+ v. -)
13. a A váltókövetelések elszámolása

A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzQdésbQl jogszerqen eredQ pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyeket a vállalkozás már teljesített és a másik fél által elfogadott termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, értékpapír értékesítéshez, kölcsönnyújtáshoz vagy elQlegfizetéshez kapcsolódik.
A követeléseket a mérlegben a jogszerqen követelhetQ, másik fél által elismert könyv szerinti értéken, leltárral alátámasztott értéken kell kimutatni. A mérlegbe csak az adós által elismert követeléseket lehet beállítani. (óvatosság elve)

Követelések csoportosítása:
Követelések áruszállításból, és szolgáltatásból (vevQk): termék eladásából, vagy szolgáltatás végzésébQl eredQ követelések. (31-es számla)
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: ide tartozik minden olyan vevQ-, váltó-, és egyéb követelés, melyek kapcsolt vállalkozással szemben állnak fenn (32.)
Követelések egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben: ide tartozik minden olyan vevQ-, váltó-, és egyéb követelés, melynél az adós egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás (33.)
Váltókövetelések: elfogadott váltó alapján fenálló követelés. A váltó elfogadásával a vállalkozás hitelezQ pozícióba kerül. A váltó olyan fizetési ígérvény / felszólítás, mely egy késQbbi idQpontban esedékes fizetést rögzít (34.)
Egyéb követelések: mindazok a követelések, melyek a fent nevesített kategóriákba nem sorolhatóak. Ilyenek a munkavállalók tartozása, a költségvetési kiutalási igények, a rövid lejáratú kölcsönök, stb. (36.)
A nem részesdési viszonyban lévQ adóssal szembeni váltókövetelés jellemzQje, hogy olyan rövid lejáratú speciális értékpapír, ami pénzkövetelést testesít meg.

Fajtái:
vevQtQl elfogadott
egyéb(finánc)


A váltó elfogadásának és kiegyenlítésének elszámolása:

A váltó elfogadásának könyvelése a kiváltott összegben
T 34.(váltókövetelések) K 31.(vevQk) A váltókiegyenlítése T 38. (pénzeszközök) K 34. Kamat T 38. K 97.(pénzügyi mqv. bev.)
Váltókibocsátás és kiegyenlítés elszámolása:

Váltó kibocsátás T 454.(szállítók) K 457.(váltótartozások) Kamat T 87.(pénzügyi mqv. ráf.) K 457. Fizetés T 457. K 38.(pénzeszközök)
Váltóforgatás elszámolása:

A váltó nyilvántartott értéke T 454. (szállítók) K 34.(váltókövetelések) A forgatásig járó kamat T 454. K 97.(pénzügyi mqv. bev.) A váltó nyilvántartott értéke+a forgatásig járó kamat egyenlQ az elfogadott váltóértékkel.

A váltóleszámítolás elszámolása:


A követelés összegének kivezetése T 368.(különféle egyéb köv.-technikai számla) K 34.(váltókövetelések) A váltóbirtokost megilletQ idQarányos kamat T 368. K 97.(pénzügyi mqv. bev.) Fizetett leszámítolási díj T 53.(egyéb szolgáltatások költségei) K 368. A könyv szerinti érték kamattal növelt és leszámítolási díjjal csökkentett, ténylegesen kifizetett összeg T 38.(pénzeszközök) K 368.

Devizás követelés kiegyenlítése váltóval és a váltó kifizetése:

Váltóelfogadás T 346.(külföldi váltóköv.) K 317.(külföldi köv.) Követelés kifizetése T 38. (pénzeszközök) K 346. Kamat T 38. K 97.(pénzügyi mqv. bev.) Árfolyamnyereség T 38. K 97.
Devizás váltókövetelések leértékelése év végén

Árfolyamnyereség T 346.(váltókövetelések) T 97. (pénzügyi mqv. bev.) Árfolyamveszteség T 87. (pénzügyi mqv. ráf.) K 346.
IdQarányos váltókamat elszámolása év végén

IdQarányos kamat T 39.(aktív idQbeli elhat.) K 97.(pénzügyi mqv. bev.)











b. A társasági és helyi adó elszámolása
A társasági és a helyi adófizetési kötelezettség a rövid lejáratú kötelezettségeken belül az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik. A társasági adó elszámolása a 461.-es számlán, a helyi adó elszámolása a 469.-es számlán történik.

Társasági adó elszámolása

Adófizetési kötelezettség T 891. (társasági adó) K 461.(társasági adó elszámolása) AdóelQleg (havi, negyedévi)
Feltöltés (dec. 20.)
Fizetés (köv. év máj. 31.) T 461. K 38.(pénzeszközök)

Helyi adók elszámolása

Ráfordításként elszámolható adók T 86 (egyéb ráf.) K 469. (helyi adók elszámolása) Fizetés T 469. K 38.(pénzeszközök)
14. a A készletekre adott elQleg elszámolása

A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve-általában egy évnél rövidebb ideig- szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt.

A készletekre adott elQleg a fQkönyvi nyilvántartásban a követelések csoportjában található meg, de a beszámoló mérlegében a készletek között kell kimutatni, mert ebbQl a pénzbQl vagy készletbeszerzés valósul meg, vagy a szerzQdés meghiúsulása miatt ezt az adott elQleget visszafizetik.
A mérlegben készletre adott elQlegként kell kimutatni az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végzQ vállalkozónak ilyen címen átutalt, a levonható elQzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget.

Készletekre adott elQleg


ElQleg T 353. (készletekre adott elQleg) K 38. (pénzeszközök) +áfa T 466.(elQzetesen felszámított áfa) K 38. Beszerzés T 2.(készletek) K 454.(szállítók) +áfa T 466. K 454. ElQleg átvezetése T 454.
T 454. K 353.
K 466 Fizetés T 454 K 38.


b. A kötelezettségek értékelése
A kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzQdésbQl eredQ pénzformában teljesítendQ elismert fizetési kötelezettségek, amelyek a szállító, vállalkozó, szolgáltató, hitelezQ kölcsönzQ, által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képezQ eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódik. A kötelezettség megszqnik, ha a vállalkozó kifizeti vagy váltót ad át, vagy ha a hitelezQ elengedi.

Kötelezettségek csoportosítása:
Hátrasorolt kötelezettségek
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Rövid lejáratú kötelezettségek

A hátrasorolt kötelezettség olyan kapott kölcsön, amelyre vonatkozó szerzQdés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy a nyújtott kölcsön bevonható az adósság rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elQtti legutolsó helyen áll. Felszámolás vagy csQd esetén csak a többi hitelezQ kielégítése után kell kielégíteni. A visszafizetési határidQ meghatározatlan vagy a jövQbeni eseményektQl függ, de eredeti futamideje 5 évnél több. A törlesztést az eredeti lejárta vagy a szerzQdésben kikötött felmondási idQ elQtt nem lehetséges.
A hosszú lejáratú kötelezettség a hitelezQvel kötött szerzQdés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ide értve a kötvénykibocsátást is), hitel és egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A tartalom elsQdlegessége a formával szemben számviteli alapelvnek megfelelQen a mérleg fordulónapját követQ egy üzleti éven belül esedékes törlesztQrészletet nem itt, hanem a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.
A rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti éven meg nem haladó lejáratra kapott kölcsöv vagy hitel. A hosszú lejáratra kapott kötelezettségekbQl a mérleg fordulónapját követQ egy üzleti éven belül esedékes törlesztQrészletet itt kell kimutatni. A rövid lejáratú kötelezettségekhez tartozik a vevQktQl kapott elQleg, a kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók), a váltótartozás, a fizetendQ osztalék, részesedés, a kamatozó részvények utáni kamat és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek.


A kötelezettségek értékelése: Elismeréskor (passziváláskor)

Forintban teljesítendQ az elfogadott, elismert visszafizetendQ összeg
A számla alapján devizában, valutában teljesítendQ az elismert, számlázott devizának a teljesítés napján érvényes  a számviteli politikában rögzített- devizaárfolyamon átszámolt forint összegben
A barter ügylet esetén az elsQ ügylet teljesítésének napján érvényes a számviteli politikában rögzített- devizaárfolyamon átszámolt forint összegben.(az üzleti év végén ez a kötelezettség nem értékelhetQ át)
A mérlegben: könyv szerinti érték (+/-) év végi devizaárfolyam nyereség vagy veszteség = mérlegérték

15. a Az értékpapírok elszámolása

Az értékpapírok forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítQ értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentQ befektetések.

Kamatozó értékpapír vásárlása

A vételárban lévQ kamattal csökkentett érték T 181-184./374 (tartós hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír/értékpapírok) K 38.(pénzeszközök) A vételárban lévQ kamat T 97.(pénzügyi mqv. bev.) K 38.
Kamatozó értékpapír eladása
Az eladási árban lévQ kamattal csökkentett érték* T 38. K 181-184./374. Az eladási árban lévQ kamat T 38. K 97. *Ha a könyv szerinti érték és a kamattal csökkentett eladási ár eltér egymástól akkor ki kell mutatni az árfolyamnyereséget vagy veszteséget.

Diszkont értékpapír vásárlás és beváltás
Vásárlás diszkont áron T 3742.(eladásra vásárolt diszkont értékpapír) K38. Eladás névértéken-diszkont ár
Kamat T 38.
T 38. K 3742.
K 97. Az elhatárolt kamat (elQzQ idQszakban) feloldása T 97. K 3911.(diszkont értékpapír idQarányos kamatának elhatárolása
b. A céltartalék

A céltartalék az adózás elQtti eredmény terhére a várható kötelezettségekre, az idQszakonként ismétlQdQ várhatóköltségekre vagy egyéb célokra képzett forrás. Így a bizonytalan, kétes eredmény nem kerül kimutatásra. A képzése konkrét, megbízható adatok alapján vagy statisztikai becslés útján történhet.

Céltartalék a várható kötelezettségekre: Olyan múltbéli, illetve folyamatban lévQ ügyletekbQl származó kötelezettségekre képzett céltartalék, amelyek várhatóan vagy biztosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük idQpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
Fajtái:
Garanciális kötelezettségre
FüggQ kötelezettségekre
Biztos jövQbeni kötelezettségekre
Korengedményes nyugdíj miatt
Környezetvédelmi kötelezettségekre, stb.
A képzése kötelezQ

A függQ kötelezettség olyan, általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövQbeni eseménytQl függ.
Fajtái:
Kezességvállalás
Opciós ügyletek
Garanciavállalás
Nem valódi penziós ügyletek
Váltókezelési kötelezettség
Le nem zárult peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség


Biztos jövQbeni kötelezettség olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de a szerzQdés teljesítése még nem történt meg, így mérlegtételként még nem szerepeltethetQ.
Fajtái:
HatáridQs ügyletekbQl következQ fizetési kötelezettség
SWAP ügyletek határidQs része miatti fizetési kötelezettség (A swap ügylet olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidQs adásvételi ügyletbQl tevQdik össze)


A garanciális javításokra képzQdQ céltartalék összegének meghatározása és feloldása:

Képzés: Meg kell tervezni (becsülni), hogy a garanciális idQszak teljes hosszára mekkora költség várható, ekkora céltartalékot kell képezni

Feloldás: A ténylegesen felmerült költséggel azonos összeg feloldása. A garanciális idQszak végén a maradvány feloldása vagy idQarányos feloldás

Céltartalék a jövQbeni költségekre: Olyan költségek, amelyek várhatóan, idQszakonként ismétlQdQen, jelentQs összegben a mérlegkészítés idQpontjáig rendelkezésre álló információk alapján felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük idQpontja bizonytalan és nem sorolható a passzív idQbeli elhatárolások közé.

Fajtái:
Fenntartási költségek
Átszervezési költségek
Környezetvédelmi költségek stb.
Képzése nem kötelezQ, csak lehetQség.


Egyéb céltartalék képezhetQ a nem realizált árfolyamveszteség idQben elhatárolt összegére, a számviteli törvény elQírása szerint valamint jogszabályban meghatározott esetekben (biztosítási intézetnél, befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, péUVdãò' 1 å
ö‚´¶Ö¦þÖ îúXnì -#r#(.(<)€)„)®)²) *|*Þ*T+b+¼+,,:-‚-ú-. .Ž...”.¨.©.óèÚèÎèÚèÚèÚèóèÎèÚèóèÂèÂèÚèÚèÎèÚè´¥´è´è™è´è´è™èóè„èóè(jb
hv<žh8B{OJQJUmHnHuhv<žh8B{<OJQJhv<žh8B{5<OJQJ\hv<žh8B{5OJQJ\hv<žh8B{6OJQJhv<žh8B{>*OJQJhv<žh8B{5>*OJQJ hv<žh8B{OJQJhv<žh8B{5OJQJ4.UVâãõö

& ' ä å

‚
À
Â
€
óóóóóóçççØØØØȾ¾¾¾¾¾¾¾

Æì gd8B{
Æ
ìp À„¤^„¤gd8B{
&
F
Æ
ìp Àgd8B{

Æ
ìp Àgd8B{

Æ
ì$ gd8B{€
‚
I K
Bôö8¤¦äæ$ n æ ‚´¶ÖØrõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõ

Æì gd8B{r¤¦VrŒÔ֖”ìî\tÆêì -J-L ª ú ü ¼!##r#t#œ#õõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõ

Æì gd8B{œ#À#$²$&’&(
((.(0(:)<)>)‚)„)”)ž)´)â) *õõõõõõõõõõõõõëÜÓÓÓÓÓ $Ifgdv<ž
Æ @
tlgd8B{

Æ tgd8B{

Æì gd8B{ *"*4*b*|*º*Þ*ö*VMMMMMM $Ifgdv<ž©kd$$If ”ÖrñÿÐ P
õi€&Ā&Bÿÿÿÿ€&ýÿÿÿÿ€G
ÿÿÿÿ€üÿÿÿÿ öG6öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ2ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿytv<ž ö*ø*ü*++6+;2222 $Ifgdv<žÃkd"$$If ”…ÖˆñÿÐ P
ºõi#ÿÿÿÿ Bÿÿÿÿÿÿÿÿ ýÿÿÿÿÿÿÿÿ€.ÿÿÿÿÿÿÿÿ€ÿÿÿÿÿÿÿÿ üÿÿÿÿÿÿÿÿ öG6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ<ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿytv<ž6+N+R+T+V+X+öö2ööÃkdƒ$$If ”9ֈñÿÐ P
ºõi#ÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ .ÿÿÿÿÿÿÿÿ ÿÿÿÿÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ öG6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ<ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿytv<ž $Ifgdv<žX+Z+\+^+`+b+öööö2ÃkdÎ$$If ”˜ÖˆñÿÐ P
ºõi'Äÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'Bÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'ýÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'.ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'üÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öG6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ<ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿytv<ž $Ifgdv<žb+d+f+h+º+¼+,,.,^, ,úëëëëâ›ââFkdù$$If ”ÿÖñÿÁ'Ð öÐ6ÖÿÖÿÖÿÖÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ
ÿÿytv<ž $Ifgdv<ž
Æ @
tlgd8B{gd8B{ ,¢,Ì,Ö,ú,4- ———— $Ifgdv<ž^kd„$$If ”ÿÖ0ñÿ¡ Á##ÿÿÿÿ öÐ6ÖÿÿÖÿÿÿÿÿÖÿÿÖÿÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ ÿÿÿÿytv<ž4-6-8-:-pg FkdX $$If ”ÿÖñÿÁ#ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÐ6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ
ÿÿytv<ž $Ifgdv<žŽkdC$$If ”ýÖ\ñÿ}¡ UÁ Œÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ ´ÿÿÿÿÿÿÿÿ l ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÐ6ÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytv<ž:-‚-„-¨-Ò-ä-ø-ö¯ööööFkdã $$If ”ÿÖñÿÁ# öÐ6ÖÿÖÿÖÿÖÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ
ÿÿytv<ž $Ifgdv<žø-ú-ü-þ-..pgggg $Ifgdv<žŽkdn$$If ”:Ö\ñÿ}¡ UÁ Œÿÿÿÿ $ÿÿÿÿÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ#ÿÿÿÿÿÿÿÿ öÐ6ÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytv<ž...... .. .
.
.rm^^^^^^^^
Æ @
tlgd8B{gd8B{Œkd{ $$IfÖ\ñÿ}¡ UÁ'Œÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'$ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'´ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ'l ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öÐ6ÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ2Ö
2Ö4ÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytv<ž

.

.
. .L.Ž..‘.’.“.”.¨.©.Ð.Ù./)/*/Y/Z/Ž/™/Ç/ø/$0Z0¼0ðððððððððððððððððððððààààà
&
F
ÆЄ`„gd8B{
Æ @
tlgd8B{©.Ð.*/Y/Z/d/Ž/™/<1Î1Ð1ê1x22x4 55*5f6z68X8\9¸9º9Î9<:P:<Ø<Ù<ä< ==l?ê?ì?@†@š@VBªB¬BÜBE8EœGäG)HJVK M1MêO*P\Q°RVTVVVfVW WÎWèW0Y‚Y \z\È]ä],`H`þ`aÚabòçòçÛçÛçòçÛçÛçòçÛçÛçÏçòçÛçÛçòçÛçÛçòçÛçÛçÏçòçòçÏòçòçòçòçòçÏçÛçÛçÛçòçÀçòçòçòçòhv<žh8B{56>*OJQJhv<žh8B{5OJQJhv<žh8B{>*OJQJ hv<žh8B{OJQJhv<žh8B{5>*OJQJL¼0:1<1Î1Ð1ê182w2x22”2»2Ü2
3v4x4 55*5Ô5d6f6z6¢6ïêêêêââêêÚÚÚÚÚêêêêÒÒêêÊ
&
Fgd8B{
&
Fgd8B{
&
Fgd8B{
&
Fgd8B{gd8B{
&
F
ÆЄ`„gd8B{¢6à67€7ö7ú7ü7þ78888X8Z8º89Z9\9¸9º9Î9î9::<:P:÷÷÷÷èèèèèèèããÚÚÚÚÚÚÚÎÎÚÚ


&
F
Æx€gd8B{
Æx€gd8B{gd8B{
Æ @
tlgd8B{
&
Fgd8B{P:ª:2;j;ü; È>j?l?ê?ì?@óóóóóóóêåååÝååÝÝÝÝÝÝåååå
&
F gd8B{gd8B{
Æx€gd8B{


&
F
Æx€gd8B{@„@†@š@À@ ATA²ALBNBPBRBTBVBªB¬BÜBC`DEE8EVFxFGTG÷òò÷÷÷÷÷òòòòòòòòêêêòòâÙââ„Ð^„Ðgd8B{
&
F

gd8B{
&
F
gd8B{gd8B{
&
F
gd8B{TGVGXGZG\G^G`GbGdGfGhGjGlGnGpGrGtGvGxGzG|G~G€G‚G„G†GˆGŠGŒGŽGúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd8B{ŽGG’G”G–G˜GšGœGäG)H*HQH`HœH²HÔHI6IcI‡IÃIÄIÅIVKXKªKÊKôK%Lúúúúúúúúúúðððððððððððððððððð

Ɣ¸€€gd8B{gd8B{%LXL~LL·LäL
M M1M2M†OäOæOèOêO*P,P€P QXQZQ\Q°RõõõõõõõõõëëëëëëëëÞÏÅÀÀgd8B{

ƀPgd8B{
Æà”€P¸€€gd8B{

Æ ”€œP€€gd8B{

Ɣœ€€gd8B{

Ɣ¸€€gd8B{°R²RSdS¼STzT

U‚UVVVTVVVWÎW.Y0Y‚Y¶YêYZDZFZ‚ZªZõõõõõõõõõõðððððððððèèèððà
&
F gd8B{
&
F
gd8B{gd8B{

Ɣ¸ÀÀgd8B{ªZ&[l[†[Ð[\ \z\]8]`]l]Ä]Æ]È]ä]N_P__+`,`ý`þ`aóææææææÚÚÚÚÚÑÑÑÑÑÑÌÌÌÌÌgd8B{
ÆÄ Àgd8B{


&
F
ÆÄ Àgd8B{


ÆÄ À„h^„hgd8B{


&
F
ÆÄ Àgd8B{aVaa“a¾aØaÙaÚabb c„c†cd djdPeRe¨eªe fofpf§fÎfæf gúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúñççç

Æ8Ä ÀÀgd8B{
ÆÄ Àgd8B{gd8B{b djdReªeah|h¸hËh±iÚiÚjàj&k(kfkôlm~oðoq>q¾sWtytpwŒwdz†zԁöŒƒêƒ¬…(†¾†ö†ŠvŠxŠ ŒÚŒ|Ž~ŽÆŽðŽZ|ú‘H’$•È•®–Ø–€—Ô™TšVšxšÀšhœœüœ*ž®žõçõÙõÙõÙõÙõçÊõçõçõ¾õçõ²çõçõçõçõÙõÙõÙõ²õ²çõ²ç²õ²õçõ²õç¦õ¦õç¦õ¦õ¦õ²hv<žh8B{>*OJQJhv<žh8B{5OJQJhv<žh8B{6OJQJhv<žh8B{56>*OJQJhv<žh8B{6>*OJQJhv<žh8B{5>*OJQJ hv<žh8B{OJQJA g
Æ8Ä ÀÀgd8B{ÜjÞjàj&k(kàkôlm‚m°m
ntnÜno~oðoòo4p´põõõõééé××××Ų¢éééé
Æ
8ô
Ä ÀÀ„Ð^„Ðgd8B{
Æ8ô
Ä €ÔÀÀÀÀ„Ð^„Ðgd8B{
&
F
Æ8ô
Ä €ÔÀÀÀÀgd8B{
&
F
Æ8ô
Ä €¸ÀÀÀÀgd8B{

Æ
8ô
Ä ÀÀgd8B{

Æ8Ä ÀÀgd8B{´pqq>q@q0r2rÀr†sˆsŠsŒsŽss’s”s–s˜sšsœsžs s¢s¤s¦s¨sªs¬s®sóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó

Æ
8ô
Ä ÀÀgd8B{®s°s²s´s¶s¸sºs¼s¾sVtWtytzt•t±tÑtïtDv¨vÈvÊv
wNwnwpwóóóóóóóóóóóóóäÔäÔÔäóóääó
Æ
8ô
Ä ÀÀ„h^„hgd8B{
&
F
Æ
8ô
Ä ÀÀgd8B{

Æ
8ô
Ä ÀÀgd8B{pwdzfzúz({‚{Þ{$|(|
~

~xz´6€˜€0ÒÔö†‚æ‚VƒˆƒŠƒŒƒêƒóóçççççççççççççççççççççççç

Æ
Tô
Ä ÀÀgd8B{

Æ
8ô
Ä ÀÀgd8B{êƒ:„€„…P…ª…¬…(†*†‚†¼†¾†ö†>‡j‡²‡ä‡ˆˆ&ˆhˆiˆˆ´ˆµˆÓˆ‰óóóóóóóóóóóóóóóóóäääääääää
ÆTô
Ä xPÀÀÀ@gd8B{

Æ
TxPÀÀ@gd8B{‰‰#‰$‰g‰h‰i‰j‰k‰l‰m‰n‰o‰p‰q‰r‰s‰t‰u‰v‰w‰x‰y‰z‰{‰|‰}‰~‰‰ðððððððððððððððððððððððððððð
ÆTô
Ä xPÀÀÀ@gd8B{‰€‰‰‚‰ƒ‰„‰…‰†‰vŠxŠÂŠ‹@‹r‹¦‹¶‹Þ‹ZŒððððððððत¤¤¤¤¤¤;
Æ$d%d&d'd(d)fNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿRÆÿSÆÿgd8B{
Æ Tô
Ä xPÀÀÀ@gd8B{
ÆTô
Ä xPÀÀÀ@gd8B{ZŒŒŒœŒžŒ ŒÚŒÜŒd´ì>ŽzŽ|ŽÂ†}}xxx}}}}}}gd8B{
Ægd8B{;
Æ$d%d&d'd(d)fNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿRÆÿSÆÿgd8B{=
Æ$d%d&d'd(d)fNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿRÆÿSÆÿgd8B{
|Ž~ŽÆŽðŽ
"b‚„¢Ò6XZ|š´ÖØú>‘„‘°‘öööËËËËËËËËËËööËËËËËËËË*
Æ$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿgd8B{
Ægd8B{°‘²‘´‘ú‘H’J’²’
“0“˜“š“ì“ ”z”|”ܔޔà”â”ä”ÔËËËËÁ´´´´´´´´§ËËËË

Æ ¼ ”@gd8B{

Æ ¼ ”@@gd8B{

Ɣgd8B{
Ægd8B{*
Æ$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿgd8B{ä”æ”è”ê”ì”î”ð”ò”ô”ö”ø”ú”ü”þ”•••••
•

• ••• •••••öööööööööööööööööööööööööööö
Ægd8B{•• •"•$•Æ•È•¬–®–Ø–˜˜¢˜™z™Ò™Ô™ö™TšVšxšöööööööööêÝÝÓÇÇǸ¸ÇÇ
&
F
Æ
”@gd8B{

Æ
”@gd8B{

Æ ”gd8B{


Ƅh^„hgd8B{


&
F
Ægd8B{
Ægd8B{ xšÀšš›Ä›œfœhœœúœüœ*npžžžžžž ž"žðàààààðààðààÓǺ±±±±±
Ægd8B{


Ƅh^„hgd8B{

Æ
”@gd8B{

Æ Ø œ@Àgd8B{
Æ
”@„h^„hgd8B{
&
F
Æ
”@gd8B{ "ž$ž&ž(ž*ž,ž.ž0ž2ž¬ž®žÚžÜžøžœŸ¼ 8¡”¡–¡ ¢¢öööööööööööööêêêêööö


&
F
Ægd8B{
Ægd8B{ ®žÚž†¢Æ¢È¢ê¢Œ£Â£2¤`¤â¤ô¤H¥p¥

¦¦ ¦Œ¦6§ä©†ªŽ­î­Õ°²ö³´

´$´p´’´”´²´æ´è´Dµ`µbµdµ–µ¨µ¶ ¶Ô¶(·|·~·Ê·Ì·ô·ö·,¸.¸b¸d¸†¸ˆ¸¹¹|ºœºèº€¼Ô¼¿h¿À¿2À„Ž­ÂòçòçÛçÛçÛçÛçÛçÛçÍÁçÁçÁçÍçÁçµçµÁçµÁçµçÁçÛÍÛçÛçÁçÁçÁçÁçÁçÁçÁçÛÁçÁçÁçÍçÛçÍhv<žh8B{6OJQJhv<žh8B{>*OJQJhv<žh8B{56OJQJhv<žh8B{5OJQJ hv<žh8B{OJQJhv<žh8B{5>*OJQJG¢‚¢„¢†¢Æ¢È¢ê¢ £8£^£Š£Œ£Â£Ú£¤0¤2¤Ãúºº®º®‘‘‘º


&
F
Ægd8B{
&
F
Æ „Ð^„Ðgd8B{


&
F
Ægd8B{
Ægd8B{;
Æ$d%d&d'd(d)fNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿRÆÿSÆÿgd8B{2¤`¤v¤à¤â¤ô¤¥¥F¥H¥p¥€¥š¥Î¥

¦¦ ¦Œ¦6§„§óççÞóÒÒÒÞóÆÆÆÆÁÁ¹¹®

&
Fdhgd8B{ dhgd8B{gd8B{


&
F
Ægd8B{


&
F
Ægd8B{
Ægd8B{


&
F
Ægd8B{


&
F
Ægd8B{„§Ì§

¨V¨¨¨ð¨(©n© ©ä©†ªÆª«Œ«Ô«R¬š¬Ò¬­J­Ž­î­.®x®ô®<¯º¯óèóèóèóèóàèóèóèóèóèóàèóèóè dhgd8B{

&
Fdhgd8B{
„hdh^„hgd8B{º¯°4°Z°v°™°²°Ô°Õ°Ö°×°
±Ö²ô³ö³´”´è´dµfµhµjµóèóèóèóààààÒÒÇǹ¹¹ÇÇÇ $
&
Fdha$gd8B{
$dha$gd8B{ $
&
Fdha$gd8B{ dhgd8B{

&
Fdhgd8B{
„hdh^„hgd8B{jµlµnµpµrµtµvµxµzµ|µ~µ€µ‚µ„µ†µˆµŠµŒµŽµµ’µ”µ–µ¨µ¶>·~·ôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôìá
$
&
Fa$gd8B{ $a$gd8B{
$dha$gd8B{~·Ì·ö·.¸d¸ˆ¸¹¹L¹x¹Ð¹â¹ º|ºœºèºV»®»8¼Z¼€¼Ø¼ôéééééáÖÖÖáËËááÀÀÀÀÀá
$
&
F-a$gd8B{
$
&
Fa$gd8B{
$
&
Fa$gd8B{ $a$gd8B{
$
&
Fa$gd8B{
$
&
Fa$gd8B{ؼ½R½°½@¾z¾¬¾Ä¾¿h¿¼¿¾¿À¿2À4À^À¢ÀÔÀÁNÁ’Á¾ÁöÁÂ2ÂôôôôôôôôìáììììáÕáÕáÕáÕáÕ
$„h^„ha$gd8B{
$
&
F!a$gd8B{ $a$gd8B{
$
&
F a$gd8B{2Âgƒ„Ž­®»ÂòÂ+ÃúÃ@ÄTÄ[ÄgÄ|ďĐÄôèèàààààôÕÕ½½©©©©
$„8^„8a$gd8B{ $
&
F"
Æ 8 „`„a$gd8B{$
&
F!
Æ pЄh„^„h`„a$gd8B{
$
&
F!a$gd8B{ $a$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{
$
&
F!a$gd8B{­Â®Â»ÂÄšÄuŤÅrɢɃʲÊÎËØËÙË2Ì4̒ÌøИÑÒÑæÑ ÔºÔ‚ÖØÖ*ØrØIمÙ

ÜÂÜøÞbß0ážáNã¾ãæ`æ|æ~æºæ¼æØæÚæçç:ç<ç‚çèšè¤è¥èÖèë,ë4ëDëŒë¦ëÆëìZìxìÌì8í”íð.ð–ò@óâôöôøôdõfõöõõéõéõÛõÏõÛõÃõÛõéõÛéÏõÏõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõÃõÛõéõÏõÏõÏõÏõÛéõéõéõÃõÛõéhv<žh8B{5OJQJhv<žh8B{6OJQJhv<žh8B{56OJQJhv<žh8B{>*OJQJ hv<žh8B{OJQJMÄšÄ›Ä½ÄäÄÅGÅVÅWÅXÅYÅZÅ[Å\Å]Å^Å_Å`ÅaÅbÅcÅdÅeÅfÅgÅhÅiÅjÅkÅ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd8B{kÅlÅmÅnÅoÅpÅqÅrÅsÅtÅuŤťŭÅÍÅ6ÆvÆøÆ2Ç^ǚÇâÇ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìÙËÙË¼Ë¼Ë $„hdh^„ha$gd8B{ $
&
F#dha$gd8B{$
Æ „hdh^„ha$gd8B{
$
&
F#a$gd8B{ $a$gd8B{âÇ,È^ȘÈÊÈÉ8ÉrÉ¢ÉÈÉÊ
Ê'Ê6ÊTÊeʃʲʳÊèÊ

ËËðâðâðâð×ÉðÉðÉðÉðÁÁ¶ðÉ
$
&
F$a$gd8B{ $a$gd8B{ $
&
F$dha$gd8B{
$dha$gd8B{ $
&
F#dha$gd8B{ $„hdh^„ha$gd8B{Ë@ËRËp˯ËÍËÎËØËÙË2Ì4̒̔ÌÚÌ6Í\ΐÎÏ2ÏVϼÐðâðâððÚÚÚÚÚÚÏââÁÁÁÁ®$
Æ@
„Œ
dh^„Œ
a$gd8B{ $
&
F*dha$gd8B{
$dha$gd8B{ $a$gd8B{ $
&
F$dha$gd8B{ $„hdh^„ha$gd8B{ ¼Ð¾ÐÀÐÂÐÄÐÆÐÈÐÊÐÌÐÎÐÐÐÒÐÔÐÖÐØÐÚÐÜÐÞÐàÐâÐäÐæÐèÐêÐìÐîÐðÐòÐôìììììììììììììììììììììììììì $a$gd8B{
$dha$gd8B{òÐôÐöÐøЖјÑÒÑæÑ|Ò ÓºÓNԔԺÔDÕÈÕ4րւÖÖÖØÖ÷÷÷÷÷÷ë×××××÷ÃÃÃ÷÷÷
$„^„a$gd8B{ $
&
F,
Æ Ð„„Lÿ`„Lÿa$gd8B{ $
&
F+
Æ Ð„„Lÿ`„Lÿa$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{ $a$gd8B{ ØÖnר×
Ø)Ø*ØqØr؋بطØÔØïØ
Ù)ÙHÙIلمÙPڌÚÄÚÛÛVÛtÛ²Ûôèôèèààôèôèôèôèèààôèôèôèôè $a$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{
$
&
F-a$gd8B{²ÛÈÛ
Ü

ÜÀÜÂÜôÜ.ÝL݆ÝÀÝþÝ<ÞzÞºÞøÞ`ßbߒßÈßà6àPà†à¤àÜàòàôèèààôèôèôèôèôèààôèôèôèôèô $a$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{
$
&
F-a$gd8B{òà.á0áœážáÐá

â*âdâšâÖâ ãLãNã¼ã¾ãää,ä=äXäiä†ä˜äµäÆäãäóëëëàóàóàóàóëëëààóàóàóàóàó
$
&
F-a$gd8B{ $a$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{ãäõäå å^æ`æ~æ¼æÚæç<ç€ç‚çèè èPègè˜è™èšè¤è¥èÖè×èôèàààôèôèôèàààôèôèàààààà $a$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{
$
&
F-a$gd8B{×èLéëë0ë¨ëìzì|ì~ì€ì‚ì„ì†ìˆìŠìŒìŽìì’ì”ì–ì˜ìšìœìôôèàÕÕÕààààààààààààààààà
$
&
F$a$gd8B{ $a$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{
$
&
F$a$gd8B{œìžì ì¢ì¤ì¦ì¨ìªì¬ì®ì°ì²ì´ì¶ì¸ìºì¼ì¾ìÀìÂìÄìÆìÈìÊìÌì6í8í’í”í÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd8B{”í°íÞíî.îDîrîŠîºîï2ïPï~ïØïðð.ð/ð=ðVðfðð‹ð£ð´ðôèôèôèôèôèôèôèèààÕèÕèÕèÕ
$
&
F&a$gd8B{ $a$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{
$
&
F%a$gd8B{´ðÍðßðøðñ0ñkñƒñ¾ñÕñfò”ò–ò@óBóró ó¶óäóôLô¬ôÜôÞôóèóèóèóèóèóóààÕÉÕÉÕÉÕÉÉ
$„¥^„¥a$gd8B{
$
&
F'a$gd8B{ $a$gd8B{
$
&
F&a$gd8B{
$„h^„ha$gd8B{ÞôàôâôöôøôdõfõôõöõRö„öüö,÷H÷z÷–÷Æ÷è÷øø¨øªøù6ù®ùÞùúùóóëëëëëóàóàóàóàóàóóëëàóàóà
$
&
F'a$gd8B{ $a$gd8B{
$„¥^„¥a$gd8B{öõPöRö‚ö„öúöüö*÷,÷F÷H÷x÷z÷”÷–÷Ä÷Æ÷æ÷è÷øªøùù4ù6ù¬ù®ùÜùÞùøùúù(ú*úJúLúzú|úœúžúÚúÜúþúûöûnüÿTh¶ø:p”¦šº6rv T õéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõÛÏõÃõÃõéõÏõÏõ´¤-hv<žh8B{5CJOJQJaJhv<žh8B{CJOJQJaJhv<žh8B{6OJQJhv<žh8B{5OJQJhv<žh8B{56OJQJhv<žh8B{>*OJQJ hv<žh8B{OJQJ<úù*úLú|úžúÜúû2ûôûöûlünü®üàüdý˜ýÊýüýþ0þ]þvþ¯þÇþÒþëþøþóèóèóèóààààèóèóèóèóèóèóèóè $a$gd8B{
$
&
F'a$gd8B{
$„¥^„¥a$gd8B{øþÿÿÿRTfh¶4”¦j˜šº¼à4VŠ¶æ*óóóëëëëëààëÕÕëëëÊÊÊÊÊÊÊ
$
&
F)a$gd8B{
$
&
F(a$gd8B{
$
&
F'a$gd8B{ $a$gd8B{
$„¥^„¥a$gd8B{*tv< T j
°
>

¨äæö8<ª¬LfúúïïïïàààààúúúØØúúúÏÏÏÏ $Ifgdv<ž
&
F.gd8B{
&
F/¤d ¤d[$\$gd8B{
$dða$gd8B{gd8B{T l ² L
h
‚
À
¤
®
Ô
8

0
2
<
>
^
4 F P z  ” š¦¨

*æö<ª t ˆÀ€Âl¬tÒÌ"Ô-! ‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ÈÊÖâ qhhh $Ifgdv<žŽkdN`$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ t v ˜ ¼ ì qlllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkdé`$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ ì î ú .<qhhh $Ifgdv<žŽkd„a$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{<>N\„qhhh $Ifgdv<žŽkd-b$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{„†ˆ¾Àü"Rqlllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkdºb$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ RT„’Æqhhh $Ifgdv<žŽkdUc$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ÆÈ~€ÂÄÆ
f–qlllllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkdðc$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ –˜ðþ2qhhh $Ifgdv<žŽkd‹d$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{24j¶Äqhhh $Ifgdv<žŽkd,e$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ÄÆNbiqhhh $Ifgdv<žŽkdÍe$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ijkl¬­¼×íqllllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkdnf$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{íî-qhhh $Ifgdv<žŽkdg$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{- &,4qhhh $Ifgdv<žŽkdªg$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{46Xdpqhhh $Ifgdv<žŽkdEh$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{prtÒÔö(^qlllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkdàh$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ ^`„ºÈqhhh $Ifgdv<žŽkd{i$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ÈÊÌ"$F€´qlllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkdj$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ ´¶¸º¼¾ÀÂÄÆÈÊÌqlllllllllllgd8B{Žkd±j$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{

ÌÎ-!!!r! !ä!æ!úôúúúúëëë]ŽkdLk$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ $Ifgdv<ž $gd8B{gd8B{
æ!"H"~"Œ"´"¶"¸"º"è"ê",#öööööhccccögd8B{Žkdçk$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ $Ifgdv<ž
,#P##’#¢#°#Ø#ööhöööŽkd‚l$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ $Ifgdv<žØ#Ú#Ü#6$8$¼%¾%þ'6*8*j*l*qlllllccccc 7$8$H$gd8B{gd8B{Žkdm$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{
l*n*|*À*ê*ì*ö*>+J+öèèèZèèèŽkd¸m$$If–FÖÖF”ÿ

pÞ$n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{
$7$8$H$Ifgd8B{ 7$8$H$gd8B{J+L+`+€+¤+qccc
$7$8$H$Ifgd8B{ŽkdEn$$If–FÖÖF”ÿ

pÞ$n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{¤+¦+°+¾+Ì+qccc
$7$8$H$Ifgd8B{ŽkdÒn$$If–FÖÖF”ÿ

pÞ$n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{Ì+Î+ò+, ,,(,qccccc
$7$8$H$Ifgd8B{Žkd_o$$If–FÖÖF”ÿ

pÞ$n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{(,*,:,F,R,qccc
$7$8$H$Ifgd8B{Žkdìo$$If–FÖÖF”ÿ

pÞ$n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{R,T,V,X,Z,š,œ0ž0qhhhVFF¤d ¤d7$8$H$[$\$gd8B{ $¤d ¤d7$8$H$[$\$gd8B{ 7$8$H$gd8B{Žkdyp$$If–FÖÖF”ÿ

pÞ$n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ ž0Þ01Z1˜1š1^6Î9Ò=Ô=Ö=N>P>Ü>d@BÐBCbDdDóäääÔÔÔÔÔÔÔÔÀÀÀ¬§§§gd8B{ „Ô
¤d ¤d7$8$H$[$\$^„Ô
gd8B{
&
F1¤d ¤d7$8$H$[$\$gd8B{¤d ¤d7$8$H$[$\$gd8B{
&
F0¤d ¤d[$\$gd8B{
¤d ¤d[$\$gd8B{1V1ž1Ð1b6œ6Ô9

:Ö= >ÐBCÄJèJJM˜M`Q†Q
aVcÊcvf¬f v vöz{º€à…,†\ŠÒŠÞŒ„JbÜ• –xšïàÏàÏàÏàÏàøøøøøøøø¶¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸U hv<žh8B{OJQJhv<žh8B{5OJQJ hv<žh8B{5B*OJQJphhv<žh8B{B*OJQJph hv<žh8B{B*OJQJ\phBdD D¢DüD’EºE¼EìE F,FúúñññcñññŽkdq$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ $Ifgdv<žgd8B{ ,F.F0FhFÌFØFøFqllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkd¡q$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{øFúF2G>GJGqhhh $Ifgdv<žŽkd ‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{JGLG4H5H^HvH¥HªHqlllccc $Ifgdv<žgd8B{Žkd×r$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ ªH«HÉHîHôHúHIIqhhhhhh $Ifgdv<žŽkdrs$$If–FÖÖF”ÿô
‘#`


ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ I I8JDJÀJqhhh $Ifgdv<žŽkdt$$If–FÖÖF”ÿô
‘#`


ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{ÀJÂJÄJæJèJHMJMìOüO4PdPqlflllll^^
&
F2gd8B{ $gd8B{gd8B{ŽkdÄt$$If–FÖÖF”ÿô
‘#`


ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt8B{
dP¨PâP4QZQ\QÖRæRS(SJS‚SºS8T:T &
F4gd8B{
&
F3gd8B{gd8B{
&
F2gd8B{¬Z®Z] ]$]R]€]À]

^ ^^fBhB®B°B¾BîB Cúúúúòòòúúúúúúúééé $Ifgdv<ž
&
F5gd8B{gd8B{nzügyi vállalkozásnál, kockázati tQketársaságnál).

A céltartalék képzése és feloldása

Képzés T 86.(egyéb ráfordítás) K 42.(céltartalék) Feloldás T 42. K 96. (egyéb bevétel)
16.a A pénzeszközök elszámolása

A pénzeszközök fizetési eszközként felhasználható tényleges pénz, elektronikus pénzeszköz és csekk. A pénzeszköz lehet forint vagy deviza(valuta).

Fajtái:
Készpénz
Elektronikus pénzeszköz
Csekk (azonnal pénzre váltható vevQtQl kapott)
Bankbetétek (nem lekötött vagy rövid lejáratra lekötött)

Értékelése:
Bekerülési értéken
Mérlegkészítéskor devizaárfolyam-nyereség vagy veszteség lehet

Nyilvántartása:
Egyedi (pénznemenként, bankszámlánként vagy csekkenként)
Könyvelés folyamatos
Szigorú számadású bizonylaton


Átvezetési számla (technikai számla) alkalmazása:

Készpénz befizetés az elszámolási betétszámlára: könyvelés a kiadási pénztárbizonylat alapján T 389.(átvezetési számla) K 381.(pénztár) Készpénz befizetés az elszámolási betétszámlára: könyvelés az elszámolási betétszámláról kapott jóváírási bankértesítés alapján T 384. (elszámolási betétszámla) K 389. Készpénz felvétele az elszámolási betétszámláról: könyvelés a bevételi pénztárbizonylat alapján T 398.
K 384.
Könyvelés a banki terhelési bizonylat alapján T 381. K389. Pénz átutalása az elszámolási betétszámlára:könyvelés az elkülönített betétszámláról kapott terhelési értesítés alapján T 389. K 385.(elkülönített betétszámla) Könyvelés az elszámolási betétszámláról kapott jóváírási bankértesítés alapján T 384. K 389.
b. Az eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény elszámolása

Az eredménytartalék alapvetQen az elQzQ üzleti évek felhalmozott mérleg szerinti eredménye, amely a gazdálkodási tevékenység eredményétQl függQ tQkeváltozás. Lehet negatív is!
Az eredménytartalékot növeli
az elQzQ üzleti év mérleg szerinti eredménye (nyeresége)
a jegyzett tQke leszállítása
a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tQketartalék
a gazdasági társaság tulajdonosánál a pótbefizetés visszakapott összege
a lekötött tartalékból visszavezetett összeg
a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezhetQ átvett pénz- és egyéb eszköz a tényleges átvételkor.

Az eredménytartalékot csökkenti
az elQzQ üzleti év mérleg szerinti eredménye (vesztesége)
a jegyzett tQke emelése a szabad eredménytartalékból
a lekötött tartalékba átvezetett összeg
az üzleti év végén osztalékra, részesedésre, ezek adójára, egyéb célra történQ felhasználás miatti adóra igénybe vett összeg
a gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség fedezetére teljesített-törvényi elQíráson alapuló-pótbefizetés összege
tQkekivonással megvalósított tQkeleszállításhoz kapcsolódó eredménytartalék kivonás
jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénz- és egyéb eszköz tényleges átadáskor
az ellenQrzés, önellenQrzés során megállapított-jelentQs összegq hibák-eredményre gyakorolt hatását eredmény-tartalékot növelQ  csökkentQ tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni
Az eredménytartalék elszámolása

ElQzQ évi mérleg szerinti veszteség T 413. (eredménytartalék) K 419.(mérleg szerinti eredmény) ElQzQ évi mérleg szerinti nyereség T 419. K 413. Jogszabály alapján átadott pénz T 413. K 38. (pénzeszközök) Jogszabály alapján átvett pénz T 38. K 413. Veszteség rendezésére pótbefizetés az alapítónál T 413. K 38. Visszakapott pótbefizetés az alapítónál T 38. K 413. Jegyzett tQke felemelése T 413. K 411. (jegyzett tQke) Jegyzett tQke leszállítása T 411. K 413. Osztalékra igénybe vett összeg T 413. K 493. (adózott eredmény elszámolása) Lekötés
Feloldás T 413.
T 414. K 414. (lekötött tartalék)
K 413.

A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, kamattal csökkentett tárgyévi adózott eredmény. (Az az eredmény, amit a tulajdonosok az eredménybQl a vállalkozásban hagynak)

A mérleg szerinti eredmény elszámolása


Az elQzQ évi nyereség átvezetése nyitás után T 419.(mérleg szerinti eredmény) K 413.(eredménytartalék) Az elQzQ évi veszteség átvezetése nyitás után T 413. K 419. Nyereség elszámolása év végén T 493. (adózott eredmény elszámolása) K 419. A veszteség elszámolása év végén T 419. K 493.

17. a Az idQbeli elhatárolások fogalma és csoportosítása

Az idQbeli elhatárolás elve: Olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek az adott idQszakban bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogy az az alapul szolgáló idQszak és az elszámolási idQszak között megoszlanak.

Fajtái:
Aktív idQbeli elhatárolások
Passzív idQbeli elhatárolások

Az aktív idQbeli elhatárolások a lezárt év eredményét növeli.
Csoportosítása: Bevételeket növeli:
Bevételek: Olyan járó bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idQszakra számolandók el.
Költségek, ráfordítások: A mérleg fordulónapja elQtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként, csak a mérleg fordulónapját követQ idQszakra számolhatók el.
Költségeket, ráfordításokat csökkenti:
Halasztott ráfordítás: Véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségek és a nem realizált árfolyam veszteség.

Bevételek aktív idQbeli elhatárolásként kell elszámolni a névérték alatt vásárolt,- befektetett eszközök közé sorolt  hitelviszonyt megtestesítQ kamatozó értékpapírt beszerzési és névértéke közötti  nyereség jellegq  különbözetébQl az üzleti évre jutó összeget. Bevételek aktív idQbeli elhatárolásként kell még elszámolni a tárgyi, de csak a mérleg fordulónapja után esedékes bérleti díjat, a tárgyévi, de csak a mérleg fordulónapja után kapott kamatot valamint az üzleti évhez kapcsolódóan, a mérlegkészítés idQpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét is.
Költségek és ráfordítások aktív idQbeli elhatárolásaként kell elszámolni a következQ idQszak tárgyévben kifizetett bérleti díját, a következQ idQszakra megrendelt folyóiratok tárgyévben kifizetett elQfizetési díját és a többlet fizetési kötelezettséget( pl. a kibocsátott váltóban lévQ kamatot, ha a váltó két beszámolási idQszakot érint).
Halasztott ráfordításként lehet elszámolni a devizaszámlán meglévQ, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz kapcsolódó hiteltartozások mérlegfordulónapi értékelésébQl keletkezett, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteséget. Törlesztéskor fel kell oldani  és ráfordításként el kell számolni  a korábban elhatárolt, a törlesztéssel realizált árfolyamveszteséget.

A passzív idQbeli elhatárolások a lezárt év eredményét csökkenti.
Csoportosítása: A költségeket növeli:
Költségek, ráfordítások:
A mérleg fordulónapja elQtti idQszakot terhelQ költség, ráfordítás, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idQszakban megül fel, kerül elszámolásra
A mérlegkészítés idQszakában a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a lezárt évhez kapcsolódó kártérítési igény, késedelmi kamat és bírósági költség
A lezárt évhez kapcsolódó  kötelezettségként ki nem mutatott  prémium, jutalom és azok járuléka
Befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt kamatozó értékpapírok bekerülési- és névértéke közötti veszteség jellegq különbözetbQl a lezárt évre jutó rész
A bevételeket csökkenti:
Bevételek:
A mérleg fordulónapja elQtt befolyt, elszámolt bevétel, amely a következQ idQszak bevételét képezi
A költségek ellentételezésére kapott egyéb bevételként elszámolt támogatás összegébQl a költséggel nem ellentételezett rész
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésébQl keletkezett árfolyamveszteség
Halasztott bevételek:
Fejlesztési célra kapott támogatás
Elengedett kötelezettség, ha beszerzett eszközhöz kapcsolódik
Térítés nélkül átvett eszköz
Ajándékként, hagyatékként kapott eszköz
Többletként fellelt eszköz
Negatív üzleti vagy cégérték


b. A jegyzett tQke, tQketartalék elszámolása

A jegyzett tQke az Rt., Kft. és egyéb vállalkozónál a cégbíróságon bejegyzett tQke a létesítQ okiratban meghatározott összegben. A jegyzett tQke változást a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával kell könyvelni.
Más gazdálkodónál, ha nincs cégbírósági bejegyzési kötelezettség, a részjegy tQke, az üzletrész tQke, a vagyoni betét stb., a létesítQ okiratban meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott  ténylegesen átadott- tQke. A jegyzett tQke változást a pénz tényleges átadásakor kell könyvelni.
Fióktelepnél a mqködéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyq vállalkozás által biztosított  tartósan rendelkezésre bocsátott- vagyon (ide értve a törvényben meghatározott dotációkat is).

A jegyzett tQke változás elszámolása:

Leszállítás, részvénybevonás T 411.(jegyzett tQke) K 98.(rendkívüli bevétel) Leszállítás halmozott hiány miatt T 411. K 413.(eredménytartalék) Alapításkor, tQkeemeléskor jegyzett tQke T 32.(jegyzett, de be nem fizetett tQke) K 411. Jegyzett tQke emelés tQketartalékból/eredménytartalékból T 412.(tQketartalék)
/T 413.(eredménytartalék) K 411. Munkavállalóknak térítés nélkül átadott dolgozói részvény, vagyonjegy T 412. K 411. Munkavállalóknak ellenérték fejében adott dolgozói részvény, vagyonjegy T 38. (pénzeszközök) K 411.

A jegyzett tQke leszállítása saját részvények bevonásával:

Saját részvény bevonása visszavásárlási áron T 88.(rendkívüli ráfordítások) K 373. (saját részvények, üzletrészek) TQkeleszállítás névértéken T 411.(jegyzett tQke) K 98.(rendkívüli ráfordítások) Feloldás T 414.(lekötött tartalék) K 413. (eredménytartalék)

Alapításkori tQke ellátás és a jegyzett tQke emelése új részvények kibocsátásával:

Jegyzés névértéke T 32. (jegyzett, de be nem fizetett tQke) K 411.(jegyzett tQke) Ténylegesen befizetett összeg T 38. (pénzeszközök) K 32. Nem pénzbeni betét átadása T 1./2./37.(bef. eszk./készletek/értékpapírok) K 32.

A tQketartalék a vállalkozási tevékenység eredményétQl függetlenül változó tQke, negatív nem lehet.
A tQketartalékot növeli:
az ázsió(a részvények kibocsátáskori ellenértéke és névértéke közötti különbözet
alapítók által alapításkor, tQkeemeléskor tQketartalékként véglegesen átadott pénz és egyéb eszköz értéke, a tényleges átadáskor
a jegyzett tQke leszállítása
lekötött tartalékból visszavezetett összeg
a jogszabály alapján tQketartalékba helyezhetQ átvett pénz vagy egyéb eszköz a tényleges átvételkor

A tQketartalékot csökkenti:
a jegyzett tQke emelése
a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezése
tQkekivonással megvalósított tQkeleszállításhoz kapcsolódó tQketartalék kivonás
lekötött tartalékba átvezetett összeg
jogszabály alapján tQketartalékkal szemben átadott pénz- és egyéb eszköz értéke a tényleges átadáskor

A tQketartalék elszámolása:

Jegyzett tQke emelése T 412.(tQketartalék) K 411.(jegyzett tQke) Jegyzett tQke leszállítása T 411. K 412 Ázsió-alapítók által véglegesen átadott eszköz T 32.(jegyzett, de be nem fizetett tQke) K 412. Munkavállalóknak térítés nélkül átadott dolgozói részvény, vagyonjegy T 412. K 411. Jogszabály alapján kapott pénzeszköz T 38.(pénzeszközök) K 412. Jogszabály alapján adott pénzeszköz T 412. K 38. Veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezése T 412. K 413.(eredménytartalék) Lekötés T 412. K 414.(lekötött tartalék) Feloldás T 414. K 412.
18. a. Az aktív idQbeli elhatárolások elszámolása

Fogalma: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott idQszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló idQszak és az elszámolási idQszak között megoszlik. Eredményt növelQ tételek.
Csoportosítása:
bevételek aktív idQbeli elhatárolása,
költségek, ráfordítások aktív idQbeli elhatárolása,
halasztott ráfordítások


I. Bevételek aktív idQbeli elhatárolása

Fogalma : olyan járó bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idQszakra számolandók el. A bevételeket növeli.

Bevételek aktív idQbeli elhatárolásaként kell elszámolni:

A névérték alatt vásárolt diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet adott üzleti évre, idQarányosan járó összegét.
Könyvelés a tárgyévben:
T 37 K 38 kibocsátási érték(vételár)
T 391 K 97 A különbözet (kamat) idQarányos részének elszámolása év végén
Könyvelés a következQ évben:
T 38 K 37 beváltás
T 38 K 97 különbözet (kamat)
T 97 K 391 elhatárolt különbözet feloldása


A névérték alatt vásárolt, - befektetett eszközök közé sorolt  hitelviszonyt megtestesítQ kamatozó értékpapír beszerzési és névértéke közötti  nyereség jellegq  különbözetébQl az üzleti évre jutó összeget. Az elszámolás elveiben megegyezik a diszkont értékpapír elszámolásával, de ez nem kamat, hanem árfolyamnyereség.

A tárgyévi, de csak a mérleg fordulónapja után esedékes bérleti díjat, a tárgyévi, de csak a mérleg fordulónapja után kapott kamatot, az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés idQpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét stb.
Könyvelés a tárgyévben:
T 391 K 91 járó bérleti díj
T 391 K 97 járó kamat
T 391 K 96 a mérlegkészítésig igényelt támogatás
Könyvelés a következQ évben:
T 91 K 391 elhatárolás feloldása
T 97 K 391 elhatárolás feloldása
T 96 K 391 elhatárolás feloldása
T 38 K 91 a bérleti díjat kifizették
T 38 K 97 a kamatot átutalták
T 38 K 96 a támogatást kiutalták
II. Költségek, ráfordítások aktív idQbeli elhatárolása

Fogalma: A mérleg fordulónapja elQtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként, csak a mérleg fordulónapját követQ idQszakra számolhatók el. Költségeket, ráfordításokat csökkenti.

Költségek, ráfordítások aktív idQbeli elhatárolásaként kell elszámolni:

A következQ idQszak tárgyévben kifizetett bérleti díját, a következQ idQszakra megrendelt folyóiratok tárgyévben kifizetett elQfizetési díját stb.
Könyvelés a tárgyévben:
T 522/ K 38 kifizetett összeg
513
T 392 K 522/ elhatárolt költség
513

Könyvelés a következQ évben:
T 522/ K 392 elkönyvelt költség
513


A többlet fizetési kötelezettséget, például a kibocsátott váltóban lévQ kamatot, ha a váltó futamideje két beszámolási idQszakot érint.
Könyvelés a tárgyévben:
T 454 K 457 váltókibocsátás
T 87 K 457 kamat
T 3922 K 87 a következQ idQszakot terhelQ kamat elhatárolása év végén

Könyvelés a következQ évben:
T 457 K 38 a váltó kiegyenlítése
T 38 K 3922 a kamat elszámolása


















III. Halasztott ráfordítások

Fogalma: Véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségek. Nem realizált árfolyam veszteség. Költségeket, ráfordításokat csökkenti.

Halasztott ráfordításként kell elszámolni:

Az ellentételezés nélkül véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségeket.

Könyvelés az átvállalás évében:
T 88 K 44 átvállalás
T 393 K 88 elhatárolás

Könyvelés a törlesztés évében:
T 44 K 38 törlesztés
T 88 K 393 a törlesztés összegének elszámolása ráfordításként


A devizaszámlán meglévQ, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz stb. kapcsolódó, hiteltartozások mérlegfordulónapi értékelésbQl keletkezett, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteséget. Törlesztéskor fel kell oldani  és ráfordításként el kell számolni  a korábban elhatárolt, a törlesztéssel realizált árfolyamveszteséget.

Könyvelés az árfolyamveszteség-elszámolás évében:
T 3 K 444 árfolyamveszteség
T 87 K 3 elszámolt árfolyamveszteség
T 393 K 87 elhatárolt árf. veszteség

Könyvelés a törlesztés évében:
T 444 K 38 törlesztés
T 87 K 393 realizált árf. veszteség elszámolása

















18. b. A kötelezettségek fogalma, csoportosítása

Kötelezettségek: Tartozások, olyan szerzQdésbQl eredQ, pénzformában teljesítendQ, a vállalkozó által elismert fizetési kötelezettségek, amelyek szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak.

Hátrasorolt kötelezettségek: minden olyan kapott kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak, a vonatkozó szerzQdés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe. Sok esetben tulajdonosi kölcsön.

A kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elQtti legutolsó helyen áll, azt felszámolás, csQd esetén csak a többi hitelezQ kielégítése után kell kiegyenlíteni.
Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben



II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: lejárati ideje az egy évet meghaladja.

1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök: azok az összegek, amelyeket a vállalkozás nem pénzintézettQl hosszú lejáratra kapott (amelyek nem tartoznak a 6. és 7. mérlegsorba)

2. Átváltoztatható kötvények: a vállalkozás által kibocsátott olyan névre szóló kötvénytartozás, amelyet a kötvénytulajdonos kérésére részvénnyé kell átalakítani.

3. Tartozások kötvénykibocsátásból: a vállalkozó által kibocsátott kötvényekkel kapcsolatos kötelezettségek.

4. Beruházási és fejlesztési hitelek: azok a kötelezettségek, amelyeket a vállalkozó visszafizetési kötelezettséggel pénzintézettQl kapott beruházási, fejlesztési célra.

5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek: azok a kötelezettségek, amelyeket a vállalkozó pénzintézettQk kapott, de nem beruházási, fejlesztési célra, hanem forgóeszköz finanszírozásra.

6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben: azok a kötelezettségek, amelyeknél kapcsolt vállalkozással kötött szerzQdés szerint, a pénzértékben kifejezet fizetési kötelezettség lejárata az egy évet meghaladja.

7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben: egy éven túli kötelezettségek, mely egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben keletkezett.

8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: azok a hosszú lejáratú kötelezettségek, amelyek az elQzQekbe nem sorolhatók.


III. Rövid lejáratú kötelezettségek: az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekbQl a mérleg fordulónapját követQ egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is.

1. Rövid lejáratú kölcsönök: a nem pénzintézettQl kapott egy éven belüli visszafizetési kötelezettséggel járó összegek. Itt kell szerepeltetni a hosszú lejáratra kapott kölcsönbQl és a kötvénytartozásból 1 éven belül esedékessé váló törlesztéseket is.

2. Rövid lejáratú hitelek: a pénzintézet által egy éven belül hitelként folyósított összeg, továbbá a hosszú lejáratú hitelekbQl a következQ üzleti évben esedékes törlesztések.

3. VevQktQl kapott elQlegek: azok az összegek, amelyek pénzügyi teljesítése már megtörtént, de a szerzQdés szerinti teljesítményt a vállalkozó még nem nyújtotta.

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (Szállítók): azok a kötelezettségek, amelyek áruszállításból, szolgáltatás teljesítésébQl származnak. Számlázott, elismert tartozás összege.

5. Váltótartozások: a váltóval kiegyenlített tartozások és a váltó fizetendQ kamatának együttes összege (névérték).

6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben: egy éven belül esedékes kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben.

7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben: egy éven belül esedékes kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévQ vállalkozással szemben.

8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: amelyek az elQzQkbe nem sorolhatók be. (pl. munkavállalókkal szembeni, adóhatósággal szembeni stb.)

19. a. A passzív idQbeli elhatárolások elszámolása

Fogalma: A vállalkozás eredményét csökkentQ, költséget vagy ráfordítást növelQ, ill. hozamot csökkentQ tételek.
Csoportosítása:
I. Költségek, ráfordítások passzív idQbeli elhatárolása,
II. Bevételek passzív idQbeli elhatárolása,
III. Halasztott bevételek passzív idQbeli elhatárolása.


I. Költségek, ráfordítások passzív idQbeli elhatárolásaként kell elszámolni:

A mérleg fordulónapja elQtti idQszakot terhelQ költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idQszakban merül fel, kerül elszámolásra.

Könyvelés a tárgyévben:
T 51 K 482 utólag fizetett áramdíj
T 522 K 482 utólag fizetett bérleti díj
T 87 K 482 utólag fizetett kamat

Könyvelés a következQ évben:
T 482 K 51 elhatárolás feloldása
T 482 K 522 elhatárolás feloldása
T 482 K 87 elhatárolás feloldása
T 51 K 38 kifizették az áramdíjat
T 522 K 38 kifizették a bérleti díjat
T 87 K 38 kifizették a kamatot


A mérleg fordulónapja és elkészítésének idQpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, bírósági költséget stb.

Könyvelés a tárgyévben:
T 86 K 482 kártérítési igényt, késedelmi kamatot, bírósági ktg. stb.
Könyvelés a következQ évben:
T 482 K 479 elhatárolás feloldása

A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, s azok járulékait.

Könyvelés a tárgyévben:
T 54 K 482 prémium, jutalom
T 56 K 482 bérjárulékok

Könyvelés a következQ évben:
T 482 K 471 elhatárolás feloldása
T 482 K 473 elhatárolás feloldása


Névérték felett vásárolt  a befektetett eszközök közé sorolt  hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír beszerzési és névértéke közötti  veszteség jellegq  különbözetébQl az üzleti évre jutó összeg.

Könyvelés a tárgyévben:
T 18 K 38 vásárlás, vételár
T 87 K 482 a különbözet (árfolyamveszteség) idQarányos részének elszámolása év végén

Könyvelés az értékesítés, beváltás évében:
T 38 K 18 beváltás
T 87 K 18 különbözet (árfolyamveszteség)
T 482 K 87 elhatárolt különbözet feloldása



II. Bevételek passzív idQbeli elhatárolásaként kell elszámolni:

A mérleg fordulónapja elQtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni idQszak bevételét képezi.

Könyvelés a tárgyévben:
T 91 K 481 a következQ idQszakra jutó bérleti díj elhatárolása

Könyvelés a következQ évben:
T 481 K 91 az elhatárolt bevétel kimutatása


A költségek ellentételezésére kapott  egyéb bevételként elszámolt  támogatás összegébQl a költséggel nem ellentételezett részt.

Könyvelés a tárgyévben:
T 38 K 96 kapott támogatás
T 5 K 38 elszámolt költség
T 96 K 481 elhatárolt támogatás

Könyvelés a következQ évben:
T 5 K 38 elszámolt költség
T 481 K 96 felszabadított támogatás

A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg fordulónapi értékelésébQl keletkezett árfolyamnyereséget.

Könyvelés a tárgyévben:
T 3683 K 976 bevételezés
T 976 K 481 elhatárolás

Könyvelés a következQ idQszakban árfolyamveszteség esetén:
T 481 K 876 árfolyamveszteség ellentételezése
III. Halasztott bevételként kell elszámolni:



Fejlesztési célra  visszafizetési kötelezettség nélkül  kapott, pénzügyileg rendezett támogatást és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét.

Könyvelés a pénz átvételekor:
T 38 K 98 átvétel
T 98 K 483 elhatárolás

Könyvelés a pénz felhasználásakor:
T 12-15 K 38 beruházás, használatbavétel

Könyvelés az értékcsökkenési leírás elszámolásakor:
T 57 K 129-159 értékcsökkenés leírása
T 483 K 98 bevételek felszabadítása



Az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, ha az a kötelezettség terhére beszerzett eszközhöz kapcsolódik.

Könyvelés a beruházás, kötelezettség elengedés évében:
T 454 K 38 kötelezettség részbeni teljesítése
T 12-15 K 454 beruházás, aktiválás
T 454 K 98 kötelezettség elengedése
T 98 K 483 elhatárolás

Könyvelés a használat éveiben:
T 483 K 98 a leírással arányos bevétel felszabadítása
T 57 K 129-159 értékcsökkenési leírás



A térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, valamint az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.

Könyvelés az átvétel évében:
T 12-15 K 98 átvétel
T 98 K 483 elhatárolás

Könyvelés a használat éveiben:
T 483 K 98 a leírással azonos összegq bevétel felszabadítása
T 57 K 129-159 értékcsökkenési leírás




A cégvásárlás, illetve átalakulás során meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket.

Könyvelés a vásárlás évében:
T 171 K 38 vételár
T 171 K 96 cégérték
T 96 K 483 elhatárolás

Könyvelés a következQ években:
T 483 K 96 leírás




19. b. Az eredménytartalék, a tárgyévi adózott eredmény felhasználásának korlátai


Eredménytartalék

Fogalma: AlapvetQen az elQzQ üzleti évek felhalmozott mérleg szerinti eredménye, amely a gazdálkodási tevékenység eredményétQl függQ tQkeváltozás

Növeli: - az elQzQ üzleti év mérleg szerinti eredménye, nyereség
- a jegyzett tQke leszállítása
- a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tQketartalék
- gazdasági társaság tulajdonosánál a pótbefizetés visszakapott összege
- lekötött tartalékból visszavezetett összeg
- a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezhetQ átvet pénz- és egyéb eszköz a tényleges átvételkor.

Csökkenti: - az elQzQ üzleti év mérleg szerinti eredménye, veszteség
- jegyzett tQke emelése a szabad eredménytartalékból
- lekötött tartalékba átvezetett összeg
- az üzleti év végén osztalékra, részesedésre, ezek adójára, egyéb célra történQ felhasználás miatti adóra igénybe vett összeg
- gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség fedezetére teljesített  törvényi elQíráson alapuló  pótbefizetés összege
- tQkekivonással megvalósított tQkeleszállításhoz kapcsolód eredménytartalék- kivonás
- jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénz- és egyéb eszköz a tényleges átadáskor.

Az ellenQrzés, önellenQrzés során megállapított  jelentQsebb összegq hibák  eredményre gyakorolt hatását eredmény-tartalékot növelQ  csökkentQ tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni.



A tárgyévi adózott eredmény


Mérleg szerinti eredmény: Az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, jóváhagyott osztalékkal , részesedéssel, kamattal csökkentett tárgyévi adózott eredmény.

Az az összeg, amit a tulajdonosok az eredménybQl a vállalkozásban hagynak.

A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethetQ ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény kamataként, ha kifizetés után a

SAJÁT TPKE
- LEKÖTÖTT TARTALÉK
- ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
X > JEGYZETT TPKE



20. a. Az áfa elszámolása

Az általános forgalmi adó minden termelési és forgalmazási fázisban megfizetendQ, a hozzáadott értékkel arányos, amelynek a terhét a termék, a szolgáltatás végsQ felhasználója viseli.


Beszerzés ( VisszaigényelhetQ áfa ( ElQzetesen felszámított áfa (466.)

T 466 K 454 Beszerzés áfa-ja
T 466 K 479 Apport fogadás áfa-ja
T 466 K 479 Térítés nélküli átvétel áfa-ja
T 466 K 368 Import áfa-ja
T 468 K 38 Áfa fizetés
T 38 K 466 Visszaigénylés pénzügyi teljesítése


Értékesítés ( FizetendQ áfa ( FizetendQ áfa (467.)

T 311 K 467 Értékesítés áfa-ja
T 368 K 467 Apportba adás áfa-ja
T 368 K 467 Térítés nélküli átadás áfa-ja




20. b. A cash-flow fogalma, kimutatása

A cash-flow a vállalkozás egy meghatározott idQtartamon belül realizált pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbsége. (A vállalkozás pénzeszközeiben bekövetkezett változás, ami a mérlegbQl is megállapítható.)

A cash-flow kimutatás elQre meghatározott szerkezetben, tartalommal mutatja be a pénzmozgásokat a bevételeket, a kiadásokat befolyásoló, elQidézQ tényezQket.

Cash-flow kimutatás szerkezete

Szokásos tevékenységbQl származó pénzeszközváltozás (MpKÖDÉSI CASH-FLOW)
Befektetési tevékenységbQl származó pénzeszközváltozás (BEFEKTETÉSI CASH-FLOW)
Pénzügyi mqveletekbQl származó pénzeszközváltozás (FINANSZÍROZÁSI CASH-FLOW)

A kimutatás összeállítható:
forgalmi adatokból: közvetlen módszer
állományi adatokból
forgalmi és állományi adatokból: közvetett módszer



1. mqködési tevékenységek

Pénzeszköz-bevételek:
készpénzes értékesítés bevételei,
a vevQk átutalásai,
kapott kamatok,
mqködéssel kapcsolatos egyéb bevételek.
Pénzeszköz-kiadások:
az anyag- és áruszállítók részére,
mqködési költségekre,
munkavállalóknak,
fizetett kamatok,
fizetett osztalék,
fizetett adó,
mqködéssel kapcsolatos egyéb kifizetések.

E pénzeszköz-bevételek- és kiadások különbözete a MpKÖDÉSI CASH-FLOW.


2. Befektetési tevékenységek

Pénzeszköz-bevételek:
tárgyi eszközök,
immateriális javak,
pénzügyi befektetések, értékpapírok értékesítésébQl,
adott kölcsönök törlesztésébQl befolyt pénz,
kapott osztalék.
Pénzeszköz-kiadások:
tárgyi eszközök,
immateriális javak,
pénzügyi befektetések, értékpapírok beszerzésére,
kölcsönök nyújtására kiadott pénz.

E pénzeszköz-bevételek- és kiadások különbözete a BEFEKTETÉSI CASH-FLOW.


3. Pénzügyi mqveletek

Pénzeszköz-bevételek:
részvények eladásából,
törzstQke befizetésbQl,
hitelfelvételbQl,
kötvények kibocsátásából,
saját részvények, üzletrészek értékesítésébQl befolyt pénz.
Pénzeszköz-kiadások:
hitelek,
kötvények,
saját részvények, üzletrészek visszavásárlására kiadott pénz.

E pénzeszköz-bevételek- és kiadások különbözete a FINANSZÍROZÁSI CASH-FLOW.
cash-flow kimutatás tagolása



I. Szokásos tevékenységbQl származó pénzeszköz-változás ( + )

1. Adózás elQtti eredmény +
2. Elszámolt amortizáció +
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +
6. Szállítói kötelezettség változása +
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +
8. Passzív idQbeli elhatárolások változása +
9. VevQkövetelés változása +
10. Forgóeszközök (vevQkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +
11. Aktív idQbeli elhatárolások változása +
12. Fizetett, fizetendQ adó (nyereség után) 
13. Fizetett, fizetendQ osztalék, részesedés 

II. Befektetési tevékenységbQl származó pénzeszköz-változás ( + )

14. Befektetett eszközök beszerzése 
15. Befektetett eszközök eladása +
16. Kapott osztalék, részesedés +

III. Pénzügyi mqveletekbQl származó pénzeszköz-változás ( + )

17. Részvénykibocsátás, tQkebevonás bevétele +
18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír kibocsátásának bevétele +
19. Hitel és kölcsön felvétele +
20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése,
beváltása +
21. Véglegesen kapott pénzeszköz +
22. Részvénybevonás, tQkekivonás (tQkeleszállítás) 
23. Kötvény- és hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír visszafizetése 
24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 
25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 
26. Véglegesen átadott pénzeszköz 
27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása +

IV. Pénzeszközök változása ( + I. + II. + III. soros) +


21. a. A munkabér és terheinek elszámolása


T 54 K 471 bér, személyi jellegq kifizetések, elszámolások
T 471 K 38 a nettó bér kifizetése, átutalása
T 471 K 462 személyi jövedelem adó elQleg
T 471 K 463 munkavállalói járulék
T 471 K 46-47 elQírt kötelezettségek levonása
T 471 K 473 nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
T 56 K 473 társadalombiztosítási járulék
T 56 K 463 munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás


21. b. A kiegészítQ melléklet célja és tartalma

A kiegészítQ melléklet a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szereplQ adatokat részletezQ számszerq információkat és szöveges magyarázatokat tartalmazza.

A számviteli törvény elQírásain túl tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a vállalkozó  vagyoni,
 pénzügyi helyzetének,
 mqködése eredményének
megbízható, valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetQk, a hitelezQk számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplQ adatok mellett szükségesek.


Szerkezete:

1. Általános rész
2. Specifikus rész
2.1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések
2.2. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
3. Tájékoztató rész
4. Cash-flow kimutatás


1. Általános rész tartalma

A bevezetQ alapvetQen a vállalkozás bemutatását szolgálja, tartalmazza a vállalkozás:
formáját
fQbb adatait
a tevékenység összefoglaló leírását.

A számviteli politika általános elQírásainak bemutatását, ezen belül tartalmazza a
beszámoló formáját,
a mérleg fordulónapját és a készítés idQpontját,
az eredmény-kimutatás formáját,
az értékelés lényegét,
a céltartalék-képzés területeit.
Tartalmazza az alkalmazott értékelési eljárásokat, az értékelési szabályzat alapján be kell mutatni az egyes eszköz- és forráscsoportok értékelésénél alkalmazott eljárásokat.
Az értékelési eljárások változásából adódó eltérések összegét és a változás indoklását.
Az alkalmazott konszolidálási módszert, ha a konszolidált éves beszámolót készít.


2.1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések

Immateriális javak, tárgyi eszközök
bruttó értéke és annak változása,
halmozott értékcsökkenése és annak visszaírása

Értékhelyesbítés és változása
Tárgyévi értékcsökkenési leírás és visszaírás részletezése
Az értékvesztés és annak visszaírása
A környezetvédelmet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök adatai
Minden olyan vállalkozó neve és székhelye, amely az adott vállalkozás
leányvállalata,
közösen vezetett vállalata,
társult vállalata,
egyéb részesedési viszonyban álló vállalata.

EllenQrzött gazdasági társaság esetén minden olyan tag (részvényes) neve, székhelye, szavazatainak aránya, amely
jelentQs,
többségi irányítást biztosító,
közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

Minden olyan gazdasági társaság
neve, székhelye,
jegyzett tQkéjének összege,
szavazatok aránya, ahol a gazdálkodó:
jelentQs
többségi irányítást biztosító,
közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
A veszélyes hulladék alakulása
A részvények száma és névértéke részvénytípusonként
A lekötött tartalék jogcímek szerint megbontva
A céltartalék-képzés jogcímenként
Azon kötelezettségek, amelyek zálogjoggal, vagy hasonló jogokkal biztosítottak
Mérlegben meg nem jelenQ pénzügyi kötelezettségek teljes összege
Az ellenQrzés, önellenQrzés során feltárt jelentQsebb összegq hibák részletezése
A mérlegben szereplQ össze nem hasonlítható adatok
A bevételek aktív idQbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak, a költségek, ráfordítások passzív idQbeli elhatárolásának, a halasztott bevételeknek a jelentQsebb összegei, azok idQbeli alakulása
A kapcsolt vállalkozásokkal való adósságkapcsolatok részletesen
A hátrasorolt eszközök értéke jogcímek szerint
A saját tQke változása.
2.2. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések


Export értékesítés nettó árbevételének bemutatása földrajzilag elhatárolható piacok szerint
A nettó árbevétel tevékenységek szerinti megbontásban
Devizában, valutában elszámolt belföldi, illetve export értékesítés nettó árbevétele
A támogatott export árbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek
Állami pénzalapokból kapott juttatás támogatásonként
- a kapott összeg
- a felhasznált összeg
- a még rendelkezésre álló összeg
Az ellenQrzés, önellenQrzés során feltárt jelentQsebb hibák eredményre gyakorolt hatásának részletezése.



3. Tájékoztató rész tartalma


Azok az összegek, amelyek a társasági adó alapjának meghatározása során módosító tételként jelentek meg
A kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi költségei
Környezetvédelmi garanciális költségek elszámolt összege
Az aktivált saját teljesítmények részletezése
Költségek költségnemek szerinti bemutatása
Munkavállalók
- átlagos statisztikai létszáma,
- bérköltsége,
- személyi jellegq egyéb kifizetése állomány-csoportonként.
Az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelQ bizottság tagjainak tevékenységükért járó díjazása, csoportonként összevontan
Az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelQ bizottság tagjainak folyósított
- elQlegek
- kölcsönök összege a kamat és egyéb feltételek feltüntetésével
Minden olyan vállalkozás, illetve a vállalkozó képviseletére jogosult személy
- neve
- lakhelye, aki az éves beszámolót köteles aláírni
A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérQl készített értékelés

22. a. Szállítással kapcsolatos elszámolások


Szállítókkal kapcsolatos elszámolások

T 1/2/5 K 454 vételár
T 1/2/5 K 454 vissza nem igényelhetQ áfa
T 86 K 454 az ellenérték arányában megosztott vissza nem igényelhetQ hányad
T 466 K 454 visszaigényelhetQ áfa

T 454 K 35 elQleg elszámolása
T 454 K 38 átutalás
T 454 K 34 váltó forgatás
T 454 K 457 váltó kibocsátás
T 454 K 98 kötelezettség elengedése

T 454 K 1/2/5 visszaküldött áru bekerülési értéke
T 454 K 466 visszaküldött áru visszaigényelhetQ áfa-ja
T 454 K 86 visszaküldött áru vissza nem igényelhetQ áfa-ja


Külföldi szállítókkal kapcsolatos elszámolások

T 1/2/5 K 4542 kötelezettség elismerése teljesítéskori árfolyamon
T 4542 K 38 kötelezettség kiegyenlítése pénzügyi teljesítéskori árf.
T 87 K 4542 árfolyamveszteség
T 4542 K 97 árfolyamnyereség


Barterügylet elszámolása mindkét fél teljesítse után

T 1/2/5 K 4542 import elszámolása
T 317 K 93-94 export elszámolása
T 4542 K 3922
T 3922 K 317














22. b. A rendkívüli eredmény kimutatása, tételei

Rendkívüli eredmény = Rendkívüli Bevételek  Rendkívüli Ráfordítások
Fogalma:
A vállalakozás tevékenységétQl függetlenek
A rendes üzletmeneten kívül esnek
A szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban
Rendkívüli bevételek

A tulajdonosnál (tagnál) a gazdasági társaságba (Gt) bevitt vagyontárgyak létesítQ okiratban meghatározott értéke.

A tulajdonosnál a Gt jogutód nélküli megszqnése esetén a megszqnt részesedés ellenében kapott eszközök és az átvett kötelezettségek (a vagyonfelosztási javaslat illetve megállapodás szerinti) értékének a különbözete, ha az eszközök értéke a több.

Az átalakult Gt tulajdonosánál az átalakulással létrejött Gt-ben szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszqnt részesedésre jutó  a jogelQd Gt vagyonmérlege szerinti  saját tQke összege.

A külsQ tulajdonosnál (tagnál) a Gt beolvasztása esetén a beolvasztó Gt-ben szerzett részesedés bekerülési érékeként a megszqnt részesedésre jutó  jogelQd Gt vagyonmérlege szerinti  saját tQke összege.

A tulajdonosnál a Gt jegyzett tQkéjének leszállításakor, ha a tQkeleszállítás tQkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés név érékének fejében átvett eszközök értéke.

A visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonása esetén, azok névértéke.

A jegyzett tQkén felüli vagyon fedezete mellett kibocsátott részvények ellenében elengedett kötelezettség összege.

Harmadik személy által átvállalt kötelezettség, hitelezQ által elengedett kötelezettség, elévült kötelezettség, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik.

Itt kell elszámolni, de halasztott bevételként idQben el kell határolni

elengedett kötelezettség összege, ha a beszerzett eszközhöz kapcsolódik,
fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és véglegesen átvett pénzeszköz,
térítés nélkül átvett eszközök,
ajándékként, hagyatékként kapott,
többletként fellelt eszközök értéke,
tartozásátvállalás során harmadik személy által átvállalt kötelezettség összege, ha beszerzett eszközhöz kapcsolódik.

Rendkívüli bevétel lesz a halasztott bevételként elhatárolt bevétel, ha a költségek, ráfordítások ellentételezésére feloldják a halasztást.

Rendkívüli ráfordítások


A tulajdonosnál (tagnál) alapításkor, jegyzett tQke emelésekor Gt-be bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti éréke.

Visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonása esetén, azok visszavásárlási értéke.

A tulajdonosnál a Gt jogutód nélküli megszüntetése esetén a jogelQd Gt-ben lévQ megszqnt részesedésnek könyv szerinti éréke, valamint a kapott eszközök és az átvett kötelezettségek (a vagyonfelosztási javaslat, illetve megállapodás szerinti) érékének a különbözete, ha az eszközök éréke a kevesebb.

Az átalakult Gt tulajdonosánál  a Gt átalakulása esetén  a megszqnt részesedés könyv szerinti értéke.

A külsQ tulajdonosnál  a Gt beolvadása esetén  a megszqnt részesedés könyv szerinti értéke.

A tulajdonosnál a Gt jegyzett tQkéjének leszállításakor, ha a leszállítás tQkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések nyilvántartás szerinti értéke.

A térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke.

A térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

A behajthatatlannak nem minQsülQ elengedett követelés könyv szerinti értéke.

A tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerzQdés szerinti összege, amit halasztott ráfordításként el kell határolni.

Fejlesztési célra  visszafizetési kötelezettség nélkül  átadott pénzügyileg rendezett támogatás és véglegesen átadott pénzeszközök összege.

Hasonló témájú dokumentumok

tételsor

- 2009-10-07 13:13:56

internetről összeszedett tételek

- 2010-01-11 16:46:02

A/5

- 2008-05-12 17:31:47

Tételek

- 2010-03-17 15:52:44

növénytan 1-8 tételek, órán írt jegyzetből

- 2008-11-20 18:15:34

Bevjogtan

- 2009-06-19 16:50:35

Tektonika

- 2010-12-27 15:55:23

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

10 11.05-2 államháztartástan barta ferenc bikém biológiai vízminősítés biotermék élete épszerk iii. europai uniós ismeretek fizika 1 frei otto gazd.töri tétel6 globális logisztika hrabal idősorok kidolgozott tételek konjunktúrakutatás korai csecsemőkor környezet és társadalom környezettechnikai műveletek közoktatási rendszerek kutatásmódszertan laskai gábor lemeztektonika liliidae méhen belüli fejlődés méretezés mikrobiológia minta monopólium műveletterv növényszervezettan jegyzetek olasz órai diák pszichó pszichológia sorozat speech sounds statisztika i. szociológia tétel termelési tényezők tétel tételsor trade transzport tükör valós érték vizsgára vizuális antropológia alapfogalmai