alkotmányjog 1. ellenőrző kérdések rövid válasszal

Országok listájaHungaryEötvös Loránd TudományegyetemÁllam- és Jogtudományi KarJogászAlkotmányjogalkotmányjog 1. ellenőrző kérdések rövid válasszal

ELLENPRZP KÉRDÉSEK
az Alkotmányjog címq tantárgy AJ 1 anyagából
2008/2009. tanév II. félév


Az alkotmány fogalma szqkebb: az alkotmány, mint alaptörvény és tágabb értelemben: alkotmányosságot, mint jogilag szabályozott és korlátozott állami fQhatalom követelményét jelenti
Az alkotmányfogalom történeti kialakulása. (Az elsQ polgári alkotmányok: az alábbi úttörQ polgári alkotmányoknak kisugérzása alig volt, hatásuk elszigetelt volt, ilyen: Utrechti Unio 1584-es köztársasági alkotmánya, ami a németalföldi forradalom során született, az európai felvilágosodás eszméit követi és a Kálvin Genfi alkotmánya 1541-ben, aminek nincs konkrét hatása, de Rousseau ebbQl merítette a referendum útján történQ alkotmányozás gondolatát Az angol történeti alkotmány: a XVII században Angliában szokásjogi úton alakult ki az alkotmány, a parlament az addigi fejlQdése során fokozatosan erQsítette a törvényhozásban betöltött szerepét. Részei: 1215 Magna Charta, 1628 Petition of Rights  parlament tiltakozása a törvénytelen letartóztatások és adók ellen, 1647 A nép szerzQdése  a levellerek által írt alkotmánylevél, 1653 Instrument of Government  Cromwell alkotmány-levele, 1679 Habeas Corpus  az önkényes letartóztatások ellen, 1689 Bill of Rights - a parlament jogainek megszilárdítása; az angol alkotmány vívmánya a polgári szabadságjogok biztosítása  a polgárok szabadsága a parlament döntéseinek is korlátot szab  az angol szabadságjogokat az Qsi szokásokból vezetik le, ezért nincs szükség alkotmányos garanciákra Az amerikai kartális alkotmány: A népszerzQdés eszméi vezérelték az észak-amerikai függetlenségi háború gyQzelme után az USA föderatív alkotmányának megalkotóit, 1787  az USA alkotmánya  legrégibb ma is hatályban lévQ plgári alkotmány  az államszervezetet a hatamlommegosztás elve alapján építi fel, vívmánya a föderalizmus, a prezidenciális demokrácia, az alkotmányosság bírói kontrollja, az írott alkotmány garanciális jellege ezzel mintává vált Európában is A francia alkotmányok: a francia forradalom okmányai nagy hatása – az Emberi és polgári jogok nyilatkozata – a forradalom 1791-es alkotmánya – ezek mintájára született a francia hatást közvetítQ 1831-es belga alkotmány  összeegyeztette a forradalom vívmányait, a szabadság és egyenlQségeszmét a parlamentálius monarchia kormányformájával  az alkotmányos monarchiák mintájául szolgált.)
A szociális jogállamok alkotmányai: az ún szociális alkotmányok az elsQ világháborút követQ forradalmak után jelentek meg  kiemelkedQ a weimari alkotmány  bekerültek a gazdasági, szociális és kulturális jogok (pl munkához való jog), a demokratikus parlamenti rendszer megerQsödésének példája az 1949-es bonni alkotmány (alkotmánybíróság, korlátozott államfQi hatalom, parlamenti pártok parlamenti küszöbe)  nagyobb figyelem a demokratikus eszmékre  a független individum képe helyére a közösségre utalt és a közösségért felelQs állampolgár alakja lépett  így jelent meg a szociális jogállam, az állam túllépett az éjjeliQr-állam szerepén, aktív beavatkozás a gazdaságba  mqveltségi színvonal és egészségügyi szolgáltatások emelése
A demokratikus alkotmány tartalmi összetevQi: legitimációs funkció  legalizálja a politikai rendszert és az állami fQhatalmat; dekralatív funkció  jogilag megfogalmazza a társadalom gazdasági és politikai berendezkedésének az alapintézményeit; védelmi funkció  védi a társdalmi rendet, a tulajdon és a vállakozás szabadságát, a politikai intézményeket; alapjogok biztosítása – megállapítja az állampolgárok gazdasági, szociális és kulturális jogait, politikai és szabadságjogait, azok korlátait és biztosítékait; diszkrimináció tilalma – biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát; kormányforma – szabályozza a kormányzás rendszerét, a kormányzati szervek feladatait; közigazgatás – megállapítja a közigazgatás funkcióit, szervezetét és törvényességi felügyeletét; helyi autonómia – biztosítja a helyi és területi önkormányzatok önállóságát és mqködését; igazságszolgáltatás  szabályozza a bírósági szervezet felépítését, garantálja a bírói függetlenséget; alkotmányosság védelme  meghatározza az alkotmány megtartásának jogi biztosítékait; szuverenitás  megerQsíti a nemzetközi szerzQdések és az államok közötti együttmqködés alapelveinek a tiszteletben tartását, kinyílvánítja az államterület sérthetetlenségét, rendelkezik a felségjegyekrQl
A népszuverenitás elve és a népképviselet: a feudális államrend eszméjével szemben kialakult a népszuverenitás szerint az állami fQhatalom forrása a nép  a nép a közhatalomban a képviseleti és a közvetlen demokrácia intézményeivel vesz részt
A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve: az önkényuralom kizárásának érdekében a hatalmi ágak elválasztása a kormányzás szervezeteinek és hatáskörének alkotmányos meghatározása, eszerint a hatalmi ágak között kölcsönös függQség, ellenQrzés alakul ki, amelyek ellensúlyként és fékként mqködnek ebben a mechanizmusban
A törvények uralma, a jogállam megvalósítása: alapvetQ követelmény a törvényesség biztosítása, ennekm érdekében alkotámányos intézmények létesítése (alkotmánybíráskodás, ombudsman, közigazgatási bíráskodás) + az alkotmány alaptörvényi jellegének követelménye
Az egyenjogúság elve: a törvény elQtti egyenlQséget jelenti + a legújebb demokratikus alkotmányok emellett felvetik a sdzolidaritás elvét és az esélyegyenlQség megteremtését
Az emberi jogok deklarálása: általános alkotmányos jogelveket jelent, amelyeket a törvényalkotás a konkrét szabályozás során alkalmazni köteles, és ezek érvényesülése ellenQrizhetQ
Az európai alkotmányfejlQdés mai irányai: magukon viselik a megalkotásukkor uralkodó politika jegyeit, kifejezik jogilag védett értékeit. Általános jelenség az alkotmányok demokratikus tartalmú modernizációja. Az alkotmányok meghatározzák az államiság rendeltetését, társadalmi célokat fogalmaznak meg, és arra törekednek, hogy az alkotmány hatékonyan segítse a megszabott feladatok végrehajtását. Tendencia a jogállamiság erQsítése és az alaptörvény normatív tartalmának gazdagítása, elterjedt az alkotmánybíróságok intézménye és a parlamentáltal választott ombudsman funkciójának bevezetése. FelerQsödtek az alkotmányozóra kifejtett nemzetközi hatások. Több alkotmányban megjelenik a nemzetközi jogi szerzQdés közvetlenül érvényesülQ jogforrási jellege. Az alkotmány leírt szövege mellett növekszik az alkotmányértelmezés szerepe. Az alkotmány ügyében széles körq konszenzuson nyugvó megoldást keresnek.
Az alkotmányjog fogalma, helye a jogrendszerben: Az alkotmányjog a jogrendszer egyik ágazata, amely az alkotmány rendelkezései folytán keletkezQ jogviszonyokat öleli fel. Történetileg nézve a jogágak együttesen a közjog körébe tartoztak, de differenciálódásuk kezdetét jelezte, hogy megkülönböztették a szqkebb értelembe vett közjogot a közigazgatási jogtól. A differenciálódás mennyiségi és minQségi fejlQdés eredménye. Az alkotmányjog pregnánsan a szuverenitás, az állami fQhatalom gyakorlását felölelQ joganyag össszessége. Az alkotmányjogi viszonyokat a jogviszony tartalmának, a jogosultságoknak és kötelezettségeknek a meghatározása jellemzi. Az alkotmányjogi jogviszonyokat a jogalanyok akaratától függetlenül, a résztvevQk alkotmányjogi helyzetébQl eredQen jönnek létre. Alkotmányjogi jogvoszonyok jelentQs részébQl hiányzik a jogalanyok egyenjogúsága, ellenkezQleg, a szervezeti kapcsolatokban általános az alárendeltség. Kógens jogszabályok szabják meg a jogosultságok mértékét vagy a kötelezettségeket akkor is ha az alkotmányjogi jogviszony egyik alanya természetes személy. Az alkotmányjog egy adott állam jogrendszerének része, ezért definíciója mindig egy konkrét állmahoz kötQdik. A magyar alkotmányjog a Magyar Köztársaság állami és társadalmi rendjének, kormányzati szerveire és államszervezetére, az alapvetQ jogokra vonatkozó szabályok összessége. LegfQbb forrásai az alkotmánytörvény és az alkotmány végrehajtását közvetlenül biztosító szervezeti törvények, valamint a demokratikus szabadságjogokat tartalmazó törvények. Az alkotmány jogforrási elsQbbségébQl következik, hogy ezekben a tételes jogviszonyokban az alkotmányjogi jogelveknek feltétlenül érvényesülniük kell a szakjogághoz tartozó részjogosítványokban vagy kötelmekben. Az alkotmányjog viszont szakjogágkény is helyet foglal a jogrendszerben, amennyiben minden, az államhatalom szervezetét, gyakorlását szabályozó jogforrás az alkotmányjog része.
Hatalommegosztás: eszmerendszer lényege szerint azt a követelményt fejezi ki, hogy a hatalom ne összpontosuljon egyetlen személy vagy testület kezében – a hatalommal való visszaélés megakadályozása érdekében a hatalmat meg kell osztani. Elméleti: jogfilozófiai szempontból a normativitás elvére épülQ bírósági-igazságszolgáltatás intézményei ellenQrzQ szerepe kiemelkedQ + nullum crimen sine lege elve magában foglalja a hatalmi ágak szétválasztásának követelményét; morális szempontból nem erkölcsös, ha ugyanazok alkotják meg a törvényeket, akik azt majdan végre is hajtják; politikai szempontból a hatalommegosztásos eszmerendszer az abszolult monarchia ellen irányul (17. sz Anglia a rendi és polgári erQk egyensúlyba kerültek) és történeti dimenziók: John Lock  társadalmi erQket intézményekké transzformálja, az állam föderatív funkciójának és a felségjogoknak a megkülönböztetése, az igazságszolgáltatás végrehajtásként való kezelése; Montesquieu  középpontban a hatalmak törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás szerinti megkülönböztetése, egyes hatalmak szervezeti és személyi megkülönböztetése; Egyesült Államok alkotmánya  hatalommegosztásos teória tudatos alkalmazása, hatalmat úgy alakítják ki, hogy azok egymásnak fékjei, ellenQrei legyenek, bíróság általi kikényszeríthetQség (a LB nem alaklmazza az alkotmányellenes törvényt); Rousseau  hatalmak egymásnak való alárendeltségben vannak, végsQ soron a társadalomnak való alávetettségben  többségi elv; Benjamin Constant  a király a 3 hatalom között áll, mint neutrális és közvetítQ hatalom, az egyensúly Qre, hatalmak közötti koordinációt a monarcha döntQbírói szerepe biztosítja  modern államfQi hatalom megalkotása; marxi szocialista hatalomelmélet  hatalom egységét hírdeti
A kontraszt: a hatalom egysége: marxi szocialista hatalomelmélet: jog átmeneti kategória, amely az uralkodó osztály érdekeit fejezi ki, az államhatalmat is az uralkodó osztály használhatja fel uralma biztosítására, ehhez nincs szükség a hatalom megosztására – a hatalom egysége és oszthatatlansága az osztályérdek érvényesülésének alapvetQ biztosítéka, ezért egyesíteni kell a hatalmakat a törvényhozásban, az állami intézményi rendszer elemei egymásnak alá vannak rendelve
A magyar alkotmányelméleti irányok: Szent Korona-tan  az egész nemesség a királytól van, viszont a királyi hatalom az egész nemességtQl; ország függetlenségének a kérdése a meghatározó  a 19. század elejétQl a hatalommegosztásos eszmerendszerben rejlQ hatalomkorlátozó elemet a Habsburgok ellen nem merték vállalni; Bibó István munkássága  szemléletmódja értékmentQ, feleleveníti a hatalkommegosztásos gondolkodást, aktualizáló, vagyis a hatalom ellenQrizetlenül ne legyen gyakorolható a hatalom
A hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv mai értelme: hatalom ellenQrizetlenül ne legyen gyakorólható, szqkebb és egyetemesebb is  szqkebb mert a hatalmi triászra nem feltétlenül terjed ki, egyetemesebb, mert az ellenQrzöttség követelménye a teljes állami intézményrendszerre kiterjed, sQt még ennek kereteit is áttöri, hatalmogyakorlás korlátozásának legelsQ feltétele az alkotmány, az alkotmányi normaanyag rendezQ szerepe; többségi elv háttérbe szorul, alkotmánybíráskodás  azoknak az értékeknek, amelyek az ember személyiségéhez kötQdnek elsQbbsége van az állami-hatalmi megnyílvánulásokkal szemben + nemzeti kisebbségi létezési formák elismerése, amit a többségi elv érvényesülése háttérbe szorított vagy tagadott
A nemesi alkotmány: ország függetlenségének kifejezQje, történeti alkotmányunk elemei: Aranybulla  II András Qsi szabadságjogok megerQsítése, nemesség XIII. Századi jogállását rögzíti (személyes szabadság, adómentesség, ellenállás joga) + Szent Korona-tan  közjogi funkció, szuverenitás kifejezQje + 1791. évi XII. Törvénycikk  kinyílvánítja az ország függetlenségét és önállóságát, törvényalkotás joga a királyt és a rendeket közösen illeti meg + magyar jakobinus mozgalom  elsQ alkotmánytervezetek (Hajnóczz József köztársasági alkotmánya), társadalmi bázisa és hatása csekély
A polgári alkotmány: korlátozott rendei monarchia az 1848-az polgári forradalom eredményeként, törvényes úton alakult át alkotmányos monarchiává: 1, kormányformáról rendelkezQ márciusi törvények (1831-es belga alkotmány alapján) a népképviseleti parlament és a király együtt gyakorolja a törvényhozó hatalmat, ezzel korlátozott parlamentalizmus jön létre; 2, politikai és szabadságjogok kodifikálása (választójogról, sajtószabadságról, tanszabadságról, vallásszabadságról szóló törvények) polgári jogegeynlQség létrehozása (alapjogok dekralálása csonka marad: nem garantálja az egyesülési és gyülekezési jogot, választójog vagyoni cenzushoz kötött, nemzetiség jogainak elégtelen garantálása); 3, arisztokrácia direkt bevonása a törvényhozásba; 4, alkotmányos törvények a kiegyezés után: nemzetiségi törvény, állampolgárságról szóló törvény, Csemegi kódex; 5, közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztását kimondó törvény, bíróságokról szóló törvény, büntetQeljárásról szóló törvény; 6, egyházpolitikai törvények  állam és egyház szétválasztása, polgári házasságról szóló törvény, állami anyakönyvvezetés, vallásszabadság (bevett és elismert vallások)
A közjogi provizórium: világháborút követQen a népköztársaság, a tanácsköztársaság (a maga illegitim módon törvénybe iktatott alkotmányával), és a Horthy rendszer váltották egymást, a folyamat betetQzése az alkotmánnyal nyíltan szakító nyilasuralom volt. A leghosszabban regnáló Horthy rendszer a jogfolytonosságra hivatkozva építette fel a maga legitimációját  mivel a forradalmak elQtti állapotokhoz nem lehetett visszatérni, ezért fogadták el az ún. Közjogi provizórium intézményeit (választójogi rendeletek, egykamarás nemzetgyqlés, kormányzói tiszt)
Az 1946. évi I. törvény  az ideiglenes alkotmány: háború utolsó éveiben az antifasiszta erQk összefogtak  1945-ben a nemzeti bizottságok léptek a széthullott államapparátus helyére, megszervezték azokat a népgyqléseket, amelyek létrehozták az Ideiglenes Nemzetgyqlést, a kezdetektQl tervbe vették egy nemzeti egységre épülQ demokratikus alkotmány megalkotását, az Ideiglenes Nemzetgyqlés által elfogadott demokratikus választójogi törvény alapján megtartott 1945-ös választás kisgazdapárti többséget hozott, a nemzetközi viszonyoknak is meghatározó szerepük volt, fontos érdek volt, hogy az új Magyarországot ne azonosítsák a régi, Németország utolsó csatlósaként aposztrofált, királyi Magyarországgal, ehhez egy régi renddel szakító új alkotmány kellett. A korábbi megegyezés helyébe egy olyan kompromisszum lépett, amely a legkisebb belpolitikai feszültséget okozta, de kielégítette a külpolitikai igényeket is – alkotmány helyett magalkották az 1946. évi I. Törvényt a köztársaság kikiáltásáról, ezzel a korlátozott tartalommal is alkotmányos alaptörvény volt, amely normatív erQvel határozta meg az új magya rdemokrácia kormányformáját, 4 évig volt hatályos (földreformok végrehajtása, népbíráskodásra vonatkozó rendeletek megerQsítése, felekezetek egyenjogúsítása, államosítási törvények, új állampolgársági törvény
Az 1949. évi XX. törvény és módosításai: az alkotmány dekrelatív és legitimációs funkciója került elQtérbe, hiányoztak a jogi biztosítékok a polgárok jogai érvényesüléséhez. 1936 szovjet alaptörvény példáját követi. Az államhatalom tartalma a proletárdiktatúra, célja a szocializmus felépítése, tényként kezeli, hogy az iparban uralkodóvá vált az állami tulajdon. A mezQgazdaságban a paraszti kisárutermelés szövetkezeti összefogását jelölte meg a fejlQdés irányaként. A parlamentet formálisan az államhatalom legfelsQ szervének nyilvánította, évenként 2-szeri össszehívást írva elQ. HelyettesítQ szerve az Elnmöki Tanács, folyamatosan mqködött, érdemi vita nélkül szentesítette a kormány elQterjesztéseit. Megszünt a költségvetés parlamenti ellenörzése és a közigazgatási bíráskodás. Önkormányzatok helyébe tanácsrendszer lépett (centralizált szervezet). Ügyészség a törvényesség legfQbb Qre (1953-ban jött létre.) A hatalmi ágak szétválasztása, a hatáskörök ellenQrizhetQsége eltqnt. Zárt listás választások. Nagy Imre minisztersége alatt 1954:X.tv. második tanácstörvény, ez alkotmánymódosítást is igényelt. 1956 Ogy aktivizálását elhatározzák 1956. évi 1. 2. OGY határozat, de nem került be az alkotmányba. 1957. évi II. törvény módosította a címert és a lobogót, szentesítette a forradalmi munkás-paraszt kormány elnevezést. Átfogó alkotmányreform 1972:I.tv 1968-ban gazdaságirányítási változások, tervezésrQl, az államháztartásról és az állami vállalatról szóló törvények megalkotása, dekralálta az állami és a szövetkezzeti tulajdon egyenrangúságát. 1955 ENSZ tagság miatti változások – hadüzenet jogáról szóló rendelkezések, dekralálta az emberi jogok tiszteletbentartását. 1976. évi 8. 9. tv: csatlakozás a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségkormányhoz és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségkormányhoz. 1975 öt évre felemeli a képviseleti szervek megbízási idejét. 1983. II alkotmánymódosító törvény – Alkotmányjogi Tanács. 1985. évi VI törvény - országos listán megválasztott képviselQk megüresedett helyének betöltésérQl. 1987.évi X törvény  kizárta a NET törvényalkotási jogkörét az Ogy-nek fenntartott törvényalkotási tárgyakban  folyamatos törvényhozó munka
Az alkotmányos átmenet kezdete: 1987. évi X. XI. törvény a jogalkotásról, törvények számának jelentQs megnöbekedése  elkezdQdött a jogrendszer törvényi szintre emelése  Németh kormány demokrácia csomagterve, törvény az egyesülési jogról (szabad pártalapítást nem mondja ki), a gyülekezési jogról, a sztrájkról, a népszavazásról és a népikezdeményezésrQl (összhangban a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel), 1989. évi I. Törvény kimondja, hogy a kormány megbizatása a következQ Ogy elsQ üléséig tart 1989. évi VIII. Törvény bevezeti a bizalmi-bizalmatlansági intézményt (kormány parlament elQtti felelQségének a megteremtése), Németh-kormány alkotmány szabályozási elvei (alkotmányos jogállam alapértékei). 1989. március 15. megalakul az Ellenzéki kerekasztal, állaáspontjuk, hogy az alkotmányozást a választások után létrejövQ Ogy végezze el.
A Nemzeti Kerekasztal, az 1989. évi XXXI. Törvény: 1989. június 10-én kezdQdnek az érdemi tárgyalások 3 (EKA, MSZMP, harmadik oldal) oldalú Nemzeti Kerekasztal megegyezés: a törvényalkotás nem elQzheti meg a politikai megállapodásokat  parlament történelmileg indokolt korlátja, mert a NEKA nem alkotmányozó nemzetgyqlés, új hatalmi tényezQként lépett elQ, nem gyakorolhatott közjogi funkciókat, de mégis alkotmányozó nemzetgyqléssé vált, történelmi eredmény a konszenzus megteremtése, 6 törvényjavaslatban állapodtak meg (alkotmány módosítása, AB, pártok mqködése, OGY-i képviselQk választása, Btk. És Be. Módosítása), a kormány beterjesztette a javaslatokat, amit az OGY elfogadott. A régi parlament az új alkotmány elfogadásáig állapította meg az alkotmány szövegét. Elvei: parlamentális köztársaság, független, demokratikus jogállam, hatalommegosztás, népszuverenitás, többpártrendszer, emberi jogok, törvények uralma. 1989. október 23. hatályba lép. 1989/XXXII AB-ról szóló törvény, 1989/XXXIV OGY-i képviselQk választásáról szóló törvény, 1989/XXXVIII ÁSZ-ról szóló törvény
Az 1990. évi XL. Törvény: 1990. május 2 új OGY alakuló ülése (MDF+FKgP+KDNP kormány) MDF+SZDSZ paktum amiben kijelölték az alkotmánymódosítás fQ irányait: (1) kormány alkotmányos pozíciója, (2) KE státusa, (3) 2/3-os törvények köre; elsQ alkotmánymódosító törvény (1990/XXIX) miniszterelnököt az OGY választja, a kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára a KE nevezi ki, kormány a miniszterek eskütételeével alakul meg + törvény a minisztériumok felsorolásáról + az államtitkárok jogállásáról; második alkotmánymódosító törvény: 1990/XL megváltoztatta akormányzati rendszert – bevezette a (1) kancellárdemokráciát, melynek lényege a konstruktív bizalmatlanság intézménye (a weimarizmus ellenszzereként alakult ki a bonni alkotmányban), csak új miniszterelnök megjelölésével lehet a bizalamtlanságot kezdeményezni, és bizalom megvonása esetén a jelöltet megválasztott miniszterelnöknek kell tekinteni, ez a megoldás stabillá tette a végrehajtóhatalmat, (2) 1946/I törvénynek megfelelQen helyreállították a KE eredeti státusát, OGY 5 évre választja (legnagyobb ellenzéki párt jelölte az új KE-t), (3) paktum alapján eltörölték a felelQs kormányzást nehezítQ alkotmányerejq törvények felsorolását, helyette felsorolták a képviselQk 2/3-os többségével megalkotható törvényeket (ellenzék részvételi lehetQsége a kormányzásban), (4) nagyobb hangsúlyt kaptak az emberi jogok (emberi jogokról szóló törvények az alapvetQ jogok tartalmát nem korlátozhatják), (5) címer, (6) önkormányzati törvénycsomag elfogadása (önkormányzás alalnya a választópolgárok közössége)
Az alkotmánymódosítások, az új alkotmány ügye: 1990-94-es ciklusban éles közjogi viták  az AB jelentQs alkotmányozó erQvé lépett elQ; 1994-98-as ciklus  új alkotmány megalkotása a cél: kormánnyprogram felvázolta az új alkotmányozás irányait, létrejött a parlamenten kívüi alkotmányozási konszenzus a pártok között, 1995-ben AlkotmányelQkészítQ Bizottság felállítása, 1996 közzétették az új alkotmány szabályozási koncepcióját, amelyrQl az OGY határozatot fogadott el, de az alkotmányról nem döntött, mert a konszenzus felbomlott; 1998-2002-es ciklus: két kisebb alkotmánymódosítás Mo NATO tagsága miatt, 2001 I törvénnyel lényegi változtatások nélkül konszolidálták volna az alkotmányt, de nem került az OGY napirendjére
A magyar alkotmányos forradalom jellemzQi: békés, tárgyalásos úton történt meg az alkotmányos rendszerváltás, jeletQsebb alkotmányrevíziókat politikai megállapodások elQzték meg, ezért az alkotmánymódosítQ törvények elfogadása nagy parlamentikonszenzussal történt, az OGY fogadta el 2/3-os többséggel (alkotmányos legitimáció), nem különült el intézményesen a törvényhozó hatalom az alkotmányozó hatalomtól, magyar alkotmány módosított szövegét törvények sora állapítottí meg (17), de formailag az 1949-es alkotmány van hatályban
A jogforrás fogalma: tárgyi jog számára keretet adó jogszabály, másrészt a jogszabály létrehozója, megalkotója, vagyis azok az állami szervek, amelyek a jogszabály kibocsátására jogosultak
A magyar jogforrások rendszere: jogforrásokról az Alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szól, jogalkotó szervek és az általuk kibocsátható jogszabályok: OGY – Alkotmány, törvény, Kormány – rendelet, miniszterelnök és miniszterek – rendelet, Magyar Nemzeti Bank elnöke – rendelet, önkormányzatok – rendelet; egyes jogszabályok alkalmazása során csak a törvényben meghatározott jogszabályok számítanak jogszabálynak; A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kibocsátott és jelenleg is érvényben lévQ törvényerejq rendeletek törvényi szintq szabályozásnak foghatók fel; rendelkezés  korábban országos hatáskörq szerv vezetésével megbízott államtitkár által kibocsátott jogszabály; mai alapelv: hatalommegosztás (korábbi alapelvek: jogszabályi hierarchia elve, mindenkit és csak meghatározott címzetteket érintQ jogszabály megkülönböztetése); jogforrások teljes körq rendszere: jogszabályok (törvény, rendelet, önkormáányzati rendelet) ogy hatáskörei népszavazásra bocsáthatók, eredményes népszavazás alapján hozott döntés az OGY-re kötelezQ, a népszavazás a törvény felett áll; köztes jogszabályok: nemzetközi szerzQdéseket kihírdetQ törvények és kormányrendeletek, Honvédelmi Tanács rendelete (rendkívüli állapot idején, egyes törvények alkalmazása felfüggeszthetQ, szükségállapot idején rendkívüli intézkedéseket a Köztárdsasági Elnök rendelettel vezet be; állami irányítás egyéb jogi eszközei: (normák, csak a kibocsátóval valamilyen jogi kapcsolatban álló szervezetekre/ személyekre kötelezQek) határozat (OGY, Kormány, kormánybizottságok, önkormányzatok), utasítás (miniszter, országos hatáskörq szerv vezetQje), statisztikai közlemény (Központi Statisztikai Hivatal elnöke), jogi iránymutatás (Ogy és a kormány); jog sajátos forrásai: nemzetközi szerzQdések, bírói ítéletek és a szokásjog
Az alkotmány: a legmagasabb szintq jogszabály, minden más jogi norma meg kell hogy feleljen az alkotmánynak, a jogszabályok végsQ soron az alkotmányból merítik az érvényességüket 77.§(1) az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.
(2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezQek.
20.§(3) Az Országgyqlés megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát
24.§(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések maghozatalához az országgyqlési képviselQk kétharmadának a szavazata szükséges.
A törvényhozó és az alkotmányozó hatalom nem különül el egymástól, az AB határozata szerint az Alkotmány csak a benne feljogosított alkotmányozó hatalom által módosítható, az Abtv szerint az AB jogosult az Alkotmányt értelmezni. Az AB megkülönböztet olyan alkotmányos jellegq szabályokat, amelyek rendes törvényben jelennek meg, akkor ha a rendes törvény megsértése az Alkotmányba is tartozik (jogalkotási törvény). AB által alkalmazott jogelvek: jogállamiság (önálló alkotmányjogi norma), jogbiztonság (állampolgárok jogait és kötelezettségeit törvényben meghatározott módon kihirdetett és mindenki számára hozzáférhetQ jogszabályok szabályozzák), a jogalanyoknak legyen lehetQségük arra, hogy elhatározásaikat a jog elQírásaihoz igazítsák), a jogszabályok világos és egyértelmq megfogalmazása, megszerzett jogok védelme, hatalommegosztás elve. Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése: AB (mindenkire kötelezQ  erga omnes hatályú, ultima ratio - megfellebbezhetetlen), OGY, jogalkotó és jogalkalmazó szervek
A törvény: OGY által kibocsátott aktus, követelmény: a törvényhozó hatalom meghatározó szerepének biztosítása + az állampolgár státusát lényeges módon érintQ kérdéseket törvény szabályozza; jogalkotási törvény meghatározza a törvényhozási tárgyak körét: társadalmi rendre, gazdasági rendre, állampolgárok alapvatQ jogaira vonatkozó szabályok; az Ogy egyes az Alkotmányban meghatározott hatásköreit törvény útján gyakorolja
8§(2) A Magyar Köztársaságban az alapvetQ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetQ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
AB gyakorlata alapján a törvényben szabályozandó alapvetQ jogoknak csoportjai: alkotmányban sem korlátozható az élethez és emberi méltósághoz való jog, szükségességi-arányossági teszt alapján korlátozható alapjog, aminek azonban lényeges tartalma törvényben nem korlátozható, az alkotmányos jogok nem részesülnek ilyen védelemben, ezek korlátozhatóak törvényben.
Törvények elfogadása: (1) fQszabály: jelen lévQ képviselQk több mint felének szavazatával hozott törvény, (2) jelenlévQ képviselQk 2/3 szavazata kell az Alkotmányban taxatíve felsorolt törvényhozási tárgyakhoz, (3) az eredeti képviselQi összlétszámhoz (386) viszonyított abszolút többség kell: kormányalakításhoz, bizalmi-bizalmatlansági szavazáshoz, (4) eredeti összlétszám 2/3: alkotmányozáshoz, bíróság és egyes közjogi méltóságok megválasztásához, (5) jelenlévQ képviselQk 4/5 kivételes eljárásban történQ tárgyalás elfogadásához.
Az Alkotmány szövegébQl nem következik, hogy csakis 2/3-os törvénnyel lehetne rendezni azon alapjogok minden vonatkozását, amelyeknél az Alkotmány minQsített többséget ír elQ. 2/3-os szavazattal kell elfogadni a közvetlen végrehajtást, a szabályozás irányát meghatározó törvényt, de a részletszabályok egyszerq többséggel is meghozhatóak, mindig egyedi megitélés, mérlegelés alapján. 2/3-os törvények nem foglalnak el különleges helyet a jogforrási rendszerben, de a minQsített többséggel megalkotott törvényt egyszerq többséggel hozott törvénnyel módsítani nem lehet, itt nincs helye a mérlegelésnek.
Valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, törvény kell az alapjogok korlátozásához is, közvetett és távoli összefüggések esetén elegendQ a rendeleti szabályuozás
A rendelet: 35§(2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(3) Vészhelyzetben a Kormány az Országgyqlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitQl eltérQ rendelkezéseket és intézkedéseket hozhat. A vészhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk 2/3-nak szavazata szükséges.
(4) A Kormány  jogszabály kivételével  az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetQleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.
37§(3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
A Kormány által rendeletalkotáshoz nem minden esetben kell felhatalmazás, olyan témában , ahol nincs törvényi szabályozás, ott helye van a rendeletalkotásnak. A Kormány egyes törvények kifejezett felhatalmazására is kibocsáthat rendeletet. Kormány rendeleteinek fajtái: saját feladatkörében alkotott, kifejezett felhatalmazáson alapuló, rendkívüli körülmények esetén alkotott rendeletek
Miniszter a rendeleteit feladatkörében vagy törvényben / kormány rendeletben kapott felhatalmazás alapján adja ki. Miniszterelnök és a miniszterek rendeletei ugyanolyan erQsek.
Még hatályos de nem létezQ rendeletfajták: rendelkezés, NET törvényerejq rendeletei.
Felhatalmazás: meg kell határozni a jogosultját, tárgyát, keretét, a jogosult másnak további felhatalmazást nem adhat, a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvetQ jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni
Az önkormányzati rendelet: 44/A.§(1) A helyi képviselQtestület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül.
(2) A helyi képviselQtestület a feladatköréban rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintq jogszabállyal.
Az Önkormányzati törvény szerint: 1§(3) A helyi önkormányzat  a törvény keretei között  önállóan szabályozhatja, illetQleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
16.§(1) A képviselQtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
71.§(2) A megyei önkormányzat közgyqlése saját feladatkörében rendeletet alkothat, a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el.
Az önkormányzati rendelethez képest valamennyi országos érvényq jogszabály magasabb szintqnek minQsül.
A nemzetközi szerzQdések: 7.§(1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsQjog összhangját.
8.§(1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetQ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsQrendq kötelessége.
Az államok közötti szerzQdések a nemzetközi jog szabályai szerint jönnek létre. Azookat a nemzetközi szerzQdéseket, amelyek a magánszemélyek és a jogi személyek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapítanak meg jogokat éskötelességeket, törvénnyel, kormányrendelettel vagyminiszteri rendelettel kell kihírdetni, kihírdetésükkel a belsQ jog forrásává válnak. A többi nemzetközi szerzQdést közzé kell tenni. Ezt dualista rendszernek nevezik (egyedi taranszformáció): 1 lépés: nemzetközi szerzQdés megkötése (OGY, Köztársasági Elnök, Kormány), 2 lépés: szerzQdésben foglaltak kihírdetése/közzététele.
A magyar jogrendszer az Alkotmány szerint elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait és biztosítja a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsQ jog összhangját. A nemzetközi jog elsQbbségébQl indul ki, A nemzetközi jogi normák az Alkotmány és a belsQ jog között helyezkedik el. Általános transzformáció: maga az Alkotmány végzi el, AB a magyar jogszabályoknak a nemzetközi jogba ütközését vizsgálja.
Az uniós jog és a magyar jogrendszer: a tagállamok polgárai a saját nemzeti jogrendszerüknek és a közösségi jognak egyaránt alávetettek. A közösségi jog a közösségek, a tagállamok és a magánszemélyek viszonyrendszerére vonatkozó szabályokból áll össze. A közösségi jog nem a hierrchia magasabb szintjének számít (mert a közösségi törvény nem forrása az európai államok törvényeinek), ua az EU országai kötelesek eleget tenni az ún jogharmonizációs kötelezettségüknek (2002 december alkotmánymódosítás). A harmonizációs szabályok a közösségi jog elsQbbségébQl indulnak ki (a törvénnyel kihírdetett nemzetközi szerzQdés önálló jogforrási szint, felette áll a többi törvénynek (van hierarchikus különbség), összhang megteremtésének felelQse: AB)
Az Alkotmánybíróság határozatai: AB az alkotmányvédelem legfQbb szerve, vizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Határozatot hoz, amellyel megsemmisíti az alkotmány ellenes jogszabályokat és az állami irányítás egyéb eszközeit. Nem jogalkotó szerv, de hogy mi az érvényes jogszabály csak az AB-i határozatok ismeretében válaszolható meg. Határozatait kimerítQen indokolja, indoklásnak jogi értelembe vett kkötelezQ ereje vitatott, de a jogalkotó jövQbeni magatartását befolyásolja
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: jogalkotási törvény a normatív aktusok sajátos csoportjaként különbözteti meg Qket. Mindenkire kötelezQ külsQ rendceletek mellett megkülönböztetik a csak a közigazgatási szervekre kötelezQ belsQ rendeleteket. Határozat - (OGY, Kormány, kormánybizottág, önkormányzat) általuk irányított szervek feladatait, saját mqködésüket és megállapítják a feladatkörükbe tartozó terveket; Utasítás  A miniszter és az országos hatáskörq szervek vezetQje jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki; Statisztikai közlemény  A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelezQ rendelkezést a KSH elnöke statisztikai közleményként adja ki; Jogi iránymutatás  Ogy és a Kormány irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényq célokat, programokat határoz meg, elvi állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Miniszter és országos hatáskörq szerv vezetQje irányelvet (ajánlás a jogszbály végrehajtásának fQbb irányára és módszerére) és tájékoztatót (tényt, adatot küözöl) adhat ki
A szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog: A szokás az ugyanolyan vagy hasonló esetre szóló magatartást jelent. Az államhatalom különbözQképpen kezelheti: elutasítja, megtqri, jogalkotó szervei által adaptálhatja, vagy jogalkalmazó szervei által kikényszerítheti. A polgári államok a szokásjogot elutasították. A magya rjogrendszer forrásai között évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott a szokás. A szokásjog kötelezQ jellegének a megítélése jogáganként és az egyes írott jogi forrásokhoz képest is eltérQ lehet. A parlamenti jog egyes területei, a kormányzati rendszer és tevékenység bizonyos elemei szokásjogi jellegqek maradtak. Csak a közigazgatási szervekkel kapcsolatban helyezkedhetünk a teljes tagadás álláspontjára. Az életviszonyok és az alaklmazásra kerülQ jogszabályok közötti esetleges ellentmondások feloldásában játszik szerepet a LB a maga jogfejlesztQ tevékenységével, konkrét ügyekben ítélkezik + a bírói tevékenységre befolyást gyakorol. A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a LB feladata  jogegységi határozatokat és elvi bírósági határozatokat tesz közzé.
Európai Bíróság  jogfeljesztQ szerepe az unió egész mqködése szempontjából meghatározó jelentQségq. A magyar bíróság jogalkalmazói tevékenysége során esetenként köteles az uniós bírósághoz fordulni véleményért, az EB ítéletei a magyar bíróság által alkalmazandó jog új, eddigitQl eltérQ természetq forrásait nyitják meg.
A jogszabályok érvényessége és hatálya: jogalkotói hatáskör: az adott szervnek a szabályozás tárgyát jelentQ életviszony rendezésére van jogszabályban rögzített, jogalkotásra felhatalmazó hatásköre + jogszabály illeszkedése a jogforrási hierarchiába (magasabb rendq jogszabállyal ne legyen ellentétes) + kihírdetés/közlés + eljárási szabályok megtartása
36§ Feladatának ellátása során a Kormány együttmqködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.
Eljárási mulasztás nem teszi alkotmányellenessé a jogszabályt, de egyes jogszabályok által konkrétan megnevezett szervek közhatalminak, így megkerülhetetlennek minQsülnek.
Hatályosság: hogy annak alapján adott idQben, területen és személyekre nézve jogviszonyok keletkezhetnek, módosulhatnak, szqnhetnek meg.
IdQbeli hatály: meg kell határozni a hatálybalépés idQpontját + kihírdetést megelQzQ idQre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé (de a visszamenQleges hatály teljes közqen nem tiltott: jogot megállapító, jogot kiterjesztQ, kötelezettséget enyhítQ, más elQnyösebb rendelkezések esetén) + kellQ idQ maradjon a végrehajtásra való felkészülésre (jogszabály szövegének megszerzésére és áttanulmányozására + a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez + a jogszabállyal érintett személyek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez) + Magyar Közlönyben ki kell hírdetni (vélelem: tényleges kihírdetés idQpontja megegyezik a lap megjelenési dátumával) + jogszabályt és a végrehajtási jogszabályt egyidejqleg kell hatályba léptetni (hatályát veszti: más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy ha a jogszabályban meghatározott idQ lejár.
Területi hatály: az a földrajzi terület, ahol a jogszabály az életviszonyok tényleges alakítója lehet (hozható jogszabály az ország meghatározott területére is, helyi szervek csak a máködési területükre kiterjedQen rendelkezhetnek
Személyi hatály: azoknak a személyeknek a meghatározása, akikre a jogszabály jogokat és kötelezetttségeket hárít (általában érvényesek az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárokra is, és a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra is)
A rendszerváltás a legalitás elve alapján ment végbe  továbbra is hatályosak, de keletkezési idejüktQl függetlenül az új Alkotmánynak kell megfelelniük
A jogszabályok kihirdetése: jogszabályok érvényességének elengedhetetlen feltétele, helyi önkormányzatok rendeleteinek kivételével a Magyar Közlönyben kell kihírdetni (jogszabályokat, nemzetközi szerzQdéseket, ogy és kormány határozatait és jogi iránymutatásait, LB jogegységi határozatait és elvi bírósági határozatait, személyi kérdésekben hozott döntéseket (kitüntetések), közzététele a jogszabály és a miniszterelnök más közlemény közzétételét is elrendelheti (Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti) és nyilvántartása: Határozatok Tára hivatalos lap, kormány azon határozatait közli, amit a kormány elrendel, olyan közlemények, amit a miniszterelnöki hivatal államtitikára engedélyez (MH szerkeszti), minisztérium az uatsítások és a jogi iránymutatások közzététele céljából hivatalos alapot adhat ki (tárcalap) MH államtitkárának engedélyével közölhetQ az eredetileg a Határozatok Tárában megjelentek. Eredeti (itt jelennek meg elQször) és hiteles (az itt közölt szövega mindenkor irányadó) megismersi források. Jogszabályok helyesbítésére kizárólag nyomdahiba esetén kerülhet sor, meghatározott idQn belül
Jogszabályok nyílvántartása: jogszabálygyqjtemények: Törvények és rendeletek hivatalos gyqjteménye (hierarchia + kronológikus sorrend), Hatályos Jogszabályok Gyqjteménye (5 évente) A jogrendszer napi hatályos állapotának állami gyqjteményét az elektronikus információszabadságáról szóló 2005. évi XC törvény teremtette meg: a Magyar Közlöny nyomtatott változatásnak oldalhq digitális másolatát a nyomtatott változat megjelenésének napján közzé kell tenni, a többi hovatalos lapot a kiadásért felelQs szerv a honlapján adja ki, Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyqjteménye (MH vezetQ miniszter + ig. Miniszter), önkorm rendeletek  külön honlapon, Bírósági Határozatok Gyqjteménye (Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala)
A jogforrási rendszer koherenciája: minden jhogszabálynak illeszkednie kell a jogrendszer egészéhez. Követelmény, hogy alacsonyabb szintq jogszabály ne legyen ellentétes a magasabb szintqvel, végsQ soron az Alkotmánnyal. Történeti alkotmány esetében azt, hogy a jogszabályok megfeleljenek az alkotmányos törvényeknek a bíróságok garantálták. A jogi alkotmányfogalom jelenti azt.hogy az alkotmányos normák a jogrendszer részévé válnak. Ez viszont csak akkor következik be, ha a jogrendszerben van alkotmánybíráskodás. A jogrendszerrel kapcsolatos koherenciakövetelmény nemcsak a jogszabályok Alkotmánynak, hanem általában a magasabb szintq jogszabályoknak való megfelelést is jelenti
Jogforrások – túl a jogi norma határán: a szokásjog és a bíró alkotta jog is túl van a normaformában megfogalmazódójogforrások határán, de van közvetlan törvényalkalmazói relevanciája. A törvényindoklásnak is. Jogforrásai között nem rendelkeznek relevenciával a rá vonatkozó nézetek. Eötvös József: A XIX. Század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Alkkotmánytörtének, összehasonlító alkotmányjog, politológia (vizsgálati módszerével a jogi normákon túli tartományokat segít feltárni), polgári jog fogalomrendszere (jogbiztonság, szerzett jogok védelme).
A szuverenitás fogalma, a szuverenitás-elméletek: nincs egységes világfogalma  a szuverenitás az államhatalom gyakorlásának a kérdése, kit illet a fQhatalom? Népképviselet (nép), alkotmányosság (parlament), hatalommegosztás (jog) elvén alapuló szuverenitás elméletek. Ma a szuverenitás alanya az állam minden fontos megnyilvánulását tartalmazó jogrend. Népszuverenitás (nemzet). BelsQ szuverenitás az állami döntéshozó mechanizmusban a legfQbb hatalmat, ahatalom végsQ letéteményesét, általa hozott szabályokat jelenti az állam területén élQ lakosságra nézve. KülsQ szuverenitás: az állam saját államisággal, függetlenséggel rendelkezik, döntéseit külsQ kontroll nélkül hozza. Erre vonatkozó szabályok a nemzetközi jogba tartoznak. Bodin (állami szuverenitás mint a király joga), Hobbes (korlátlan abszolut monarchia, királyi szuverenitás), Lock (monarcha és a parlament koordinált hatalomgyakorlása, the King in Parliament), Montesquieu (A törvények szellemérQl, szuverenitás megosztása az állami szervek között), Rousseau (közvetlen demokrácia, szuverenitás hordozója a nép, a hatalom enm megosztható)
Európai jogrend  tagállami szuverenitás: 2004. május 1-én a Magyar Köztársaság az EU tagjává vált, szerzQdéses akaratával egyezQen megnyitotta a jogrendszerét a kközösségi jog elQtt. Az európai jogrend létének és mqködésénak az alapja a szuverén tagállamok szerzQdéses akarata, valamint a közösségi jogot mqködtetQ, azaz végrehajtó tagállami intézményrendszer (jogalkotó, közigazgatási és bírói szervek). A közösségi jogot a tagállamok és a közösségi intézmények alkotják. Az így létrejött, valamint az Európai Bíróság joggyakorlatában értelmezett és az általános jogelvek által alakított közösségi jog elsQbbséget élvez a tagállamokban, közvetlenül alkalmazandó és közvetlen hatályú. Tagállami nézQpontból az Alkotmány primátusa érvényesül. Az Alkotmány csatlakozási klauzulája a 2/A§. Uniós alapelvek: szabadság, demokrácia, emberi jogok és az alapvetQ szabadságok, jogállamiság elve. Demokratikus legitimáció: a közhatalomnak, a közhatalmat gyakorló szerveknek és személyeknek a választások, kinevezések láncolatán keresztül folyamatosan visszavezethetQnek kell lenniük a szuverén népre. Az egyenlQség elve hiányzik, mert tagállamonként fix kvóták szerint határozzák meg (Mo – 24).?????????????
Az unitárius (egységes) állam közhatalmi jogosítványait a saját szervezetein keresztül, egyedül gyakorolja az állam területén, az állam lakossága felett. Területén nincsenek önálló államisággal rendelkezQ egységek és a föderális (szövetségi) állam: konföderáció: laza szövetség. Az amerikai föderalizmus a tagállamok önállóságát elismerQ szövetségi állam létrehozása, alapvetQ intézményei: a szövetség és az államok közötti hatalommegosztás, az államok részvétele a döntéshozatali eljárásban, a demokratikus kormányzat és az állami döntések alkotmányos ellenörzése. A föderális (szövetségi) állam több állam által létrehozott olyan új állam, amelyben a tagállamok államisága nem szqnik meg. A föderációt alkotó egyes államok általában saját alkotmánnyal rendelkeznek, és területükön az állami feladatokat saját állami szerveik útján valósítják meg.
Könföderáció (államszövetség) az államok olyan állandó jellegq lazább szövetsége, amelyek keretében a szuverén államok valamilyen célból az általuk kötött szerzQdés alapján együttmqködnek.Közös szervezet egyszerq, egyeztetQ jellegq.
Perszonálunió: szervezeti vonzatokkal is együtt járó olyan kapcsolat az államok közótt, amely a közös államfQ személyében és jogaiban testesül meg. A kapcsoalt erQssége az uralkodónak biztosított jogkör terjedelmétQl függ.
Reálunió: egymással szövetséges államok meghatározott ügyek vitelére közös állami szervekkel rendelkeznek.
Szuverenitás szempontjából fontos, hogy az állam önálló jogalanyként lép-e fel a nemzetközi kapcsolatokban. (unitárius, föderális)
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai: olyan népcsoportok, amelyek az állam lakossága körében számszerqen kisebbségben vannak és saját nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik közössége alapján összetartoznak, ez az összetartozástudat és az identitásuk megörzésére való törekvés egyben el is választja Qket a többségtQl, függetlenül attól, hogy az állampolgárságuk azonos.
A kisebbségek részesei a nép hatalmának  államalkotó tényezQk
Kollektív jogaik vannak  helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre (nem kizárt a területi autonómia, bár ennek a feltételei hiányoznak)
Kisebbségvédelen alkotmányos intézménye  nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosa
1993. évi LXXVII törvény a nemzti és etnikai kisebbségek jogairól preambulum: biztosítja mindazon jogokat, amelyek a kisebbséghez tartozó személyeknek, mint magyar álampolgároknak és ezek közösségeinek nemcsak emberi jogai, hanem olyen politikai jogok, amelyek segítségével nemzeti vagy etnikai önazonosságuk megQrzése elQsegíthetQ. Személyiségi hatálya: Mo területén élQ magyar állampolgárságú személyek valamint közösségeik, akik magukat valamely nemzeti/etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik (menekültekre, bevándorlókra, hontalanokra, letelepedett külföldiekre nem terjed ki)
Kisebbség fogalmi kritériuma: Magyar Köztársaság területén legalább egy évszazada honos népcsoport + amely az álam lakosságát tekintve számszerqen kisebbségben van + tagjai magyar állampolgárok + azonban saját nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik megkülönböztetik a lakosság töbi részétQl + összetartozástudattal rendelkeznek, amely ezen kultúra és hagyomány megQrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) + ha legalább 1000, magát egy kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben népi kezdeményezést nyújt be az OGY-nek
Kisebbséghez való tartozás vállalása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga
Kisebbségek közösségi jogai érvényesülésének feltételei számos törvény rendelkezéseiben öltenek formát
Kisebbségi nyelvhasználat joga hivatalos eljárásban, névválasztás joga, kisebbségi oktatás, nevelés
A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok választása: egy kisebbség egy településen csak egyfajta önkormányzatot hozhat létre, ez alól kivétel a község, város és fQvárosi kerület. Fajtái: kisebbségi települési önkormányzat  ha a képviselQ testület több mint fele egy kisebbség tagja, ilyenkor a képviselQ testület kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja önmagát; közvetett módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzat  a települési önkormányzat kisebbségi képviselQibQl alakul, ha a képviselQ testület legalább 30%-a ua a kisebbségnek a tagja és ezek a képviselQk legalább 3 fQs kisebbségi önkormányzatot alakítanak (egyidejqleg tagjai a KT-nek és a kisebbségi önkormányzatnak); közvetlen módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzat – választópolgárok a települési önkormányzattól függetlenül, közvetlenül választják
Választó: aki kisebbségi hovatartozását megvallja kisebbségi választójogi névjegyzék (magyar állampolgár + választójoggal rendelkezik önkorm választáson (nagykorú vagy 16 év feletti házas, Mo van a lakhelye))
Választás menete: minden településen minden kisebbségnek joga van, feltétel 30 fQ a névjegyzékben kisebbségenként. Testületi létszám: 5 fQ, jelöltek száma min 5 fQ, ebbQl 5 fQt jelöl a választó, egyforma szavazat esetén az elQre meghatározott sorsolási sorrend dönt, közvetlen választás.
A területi és országos listán a már megválasztott települési képviselQk (elektorok) választanak.
Területi lista: lagalább 10 település van az adott megyében: listás választás, mindig 9 fQ, jelölQ szervezet listát állít, osztós módszer  arányosan milyen mennyiségi szavazatot kapotak, annak arányában a listáról sorrendben kerülnek ba a képviselQk.
Országos lista: legalább 4 települési önkormányzat van, diferenciált létszám: 4-15 település esetén 15 fQ ... 200 feletti település esetén 53 fQ, osztós módszer
Az államterület: azt a térséget jelenti, amelyben az állam fQhatalma, szuverenitása érvényesül. Területi felségjognak kettQs jelentése van: egyrészt kizár minden más álalmhatalmat a szóban forgó területrQl, másrészt az államnak korlátlan joga van a terület állami célra való felhasználására. Jelli: a terület nem tárgy az állami uralomnak, csak meghatározza annak térbeli terjedelmét. Az állam területi felségjoga az államhatalomnak az a tulajdonsága,hogy egy meghatározott területen minden és mindenki felett, más hatalom kizárásával érvényesül, de ez anemzetközi jog szabályai szerint korlátozott: 2 vagy többoldalú nemzetközi szrzQdések, nemzetközi szokásjog általános szabályai. Az állam területe a nemzetközi szerzQdésekben megállapított határok között levQ szárazföld, az ezen belül található belvizek, afölöttük elterülQ légtér, valamint a földterület alatti rész. Úszó és repülQ államterület: az állam lobogóját viselQ hajókat és az állam felségjelét viselQ (lajstromozott) repülQgépeket értjük (számos distinkcióval és kivétellel). Az államterülethez tartozik az állam által felbocsátott qrhajó fedélzete.
1947. évi XVIII törvénycikk Magyar Köztársaásg területe (párizsi békeszerzQdés alapján)
Az állam felségjelvényei: A hatályos alkotmány külön fejezetben szabályozza a Magyar Köztársaság fQvárosát és nemzeti jelképeit: címerét, zászlaját, és himnuszát. Az állam címere az állam hivatalos jelvénye, amely hivatalos okiratain, pecsétjén szerepel. Ezt szabályozó szóló törvény 2/3-os 1995. évi LXXIII. Az állam felségjele a zászlaja. Kölcsez Ferenc Himnusz (1823) Erkel Ferenc (1844), fQváros
A közvetlen demokrácia intézményei: Kálvin, Rousseau  a képpvisseleti szerv nem léphet fel a fQhatalom igényével. Lényege, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek vitelében. Közvetett vagy képviseleti demokrácia esetében a nép az általa választott képviselQk révén alkotja a törvényeket, gyakorolja a közhatalmat. A közvetlen demokrácia különféle esszközei (referendum, népi kezdeményezés) kiegészíthetik, korrigálhatják a képviseleti szervek tevékenységét. A népszavazás (referendum, plebiszcitum), népi kezdeményezés (iniciatíva), népi vétó korlátozza a parlament ill az önkormányzatok hatásköreit. Népszavazások tárgya: alapvetQ alkotmányos kérdések, azok a törvények, amik az állampolgárok mindennapi életét, életkörülményeit közvetlenül érintik
Az alkotmány által elQírt népszavazás: a kötelezQ referendum tipikus formája az alkotmányos referendum, amikor az alkotmány megkívánja, hogy az általa meghatározott esetekben népszavazás hagyja jóvá a képviseleti szerv döntését
A kormányzat által kezdeményezett népszavazás: a referendummal kapcsolatos valamennyi elQzetes döntés a kormányzat kezében van (legyen-e, tárgya, kérdés szövege, arány, kötelezQ-e). Fajtái: törvényhozási referendum (törvénytervezetet vagy törvényjavaslatot véleményeztet vagy jóváhagyat), opció (több variáció), plebiszcitum (kormányzati rendszerváltozás javasolt formájáról vagy a már megtörtént változás jóváhagyásáról, személyhez kötött)
A népi (választópolgári) kezdeményezésre indult népszavazás: lehetQséget ad az állampolgároknak, hogy saját kezdeményezésre beavatkozzanak a parlament által elfogadott törvény jóváhagyásába, vagy törvénykezdeményezéssel, alkotmánymódosítási javaslattal akár közvetlenül is népszavazáshoz folyamodjanak.
Az országos népszavazás és népi kezdeményezés szabályozása: Alkotmány, népi kezdeményezésrQl szóló törvény 1998. évi III, választási eljárásról szóló törvény 1997. évi C.
Népszavazás szabályai: 200 000 vpolgár kezdeményezésére az OGY köteles elrandelni ügydöntQ népszavazást  15 napon belül el kell rendelni  Köztársasági Elnöknek újabb 15 napon belül ki kell tqznie; eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint ¼-e a feltett kérdésre azonos választ ad, ez az OGY-re kötelezQ, 2 évi moratórium
Fakultatív referendum szabályai: kezdeményezheti: KE, Kormány, Ogy képviselQk 1/3-a, 100000 választópolgár; OGY mérlegelés alapján népszavazást rendelhet el (döntéshozatal v. Véleménynyílvánítás); határozatban: jelleg + konkrét kérdés + költségvetés (AB népszavazással való döntés kivételes, megvalósulása eseteiben a képviseleti hatalomgyakorlás felett áll)
Tiltott tárgyak: Alkotmány taxatív felsorolása: költségvetés, adók, illetékek, vámok, hatályos nemzetközi szerzQdésekbQl eredQ kötelezettségek, OGY hatáskörébe tartozó személyi/szervezeti döntés, OGY feloszlatása, kormányprogram, népszavazás alkotmányos rendelekzései, hadiállapot kinyílvánítása, rendkívüli jogrend bevezetése, fegyveres erQk alkalmazása, helyi önkormányzati képviselQ testület feloszlatása, közkegyelem gyakorlása, burkolt vagy nem burkolt alkotmánymódosítás
Népszavazásssal kapcsolatos eljárási szabályok: 4 hónapig lehet aláírást gyqjteni állampolgári kezdeményezés esetén, ezen belül egyszer lehet benyújtani az OVB elnökéhez, alírásgyqjtQ ívek mintapéldányát hitelesíteni kell az OVB-vel, OVB hiteleszti a konkrét kérdéseket, gondoskodik az aláírás ellenQrzésérQl, tájékoztatja az OGY elnökét, OVB és OGY döntései ellen az AB-hoz lehet kifogást benyújtani, elrendelés OGY feladata, idQpont kitqzése a KE feladata (90 napon belül, de ne ogy/önkorm képviselQ választás napján +- 41 napig)
Népi kezdeményezés arra irányul, hogy az OGY tqzzze napirendjére a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést, szabályai: 50 000 választópolgár OGY hatáskörébe tartozó ügyben, 2 hónapig lehet aláírást gyqjteni, egyszer lehet benyújtani az OVB elnökének, az OGY a nép kezdeményezést köteles nepirendjére tqzni és megtárgyalni, 3 hónapon belül dönteni.
Országos népszavazások és sikertelen kezdeményezések: öt megtartott népszavazás mellett jelentQs a sikertelen népszavazási kezdeményezések száma. Az AB jelentQsen alakítja a népszavazás intézményét, népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos fontosabb döntései: eredménytelen szavazás esetén nem kell megismételni a referendumot, mert az ogy hatáskörelvonásával járna; OGY népszavazás útján nem kényszeríthetQ feloszlatásának kimondására, és a népszuverenitás gyakorlásának elsQdleges formája a képviselet; népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magában burkolt alkotmánymódosítást; népszavazási törvény keretei között az OGY joga és kötelessége, hogy eldöntse, helyt ad-e a népszavcazási kezdeményezésnek, ill döntsön arról, hogy ügydöntQ vagy véleménynyílvánító legyen-e; népszavazással kapcsolatos jog a választópolgárok alkotmányban biztosított politikai alapjoga, ezért tárgyában hozott döntés ellen az AB-hoz alkotmányossági panasz nyújtható be (népszavazás elrendelésének elutasítása, vagy lebonyolítása és eredménye megállapítására vonatkozó törvényes elQírások megsértése miatt); elQzetes kontroll jogorvoslati fóruma az AB; alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban leírt módon történhet; az aláírásgyqjtQ íven alaklmazott minden olyan megoldás, amely nem teszi lehetQvé az állampolgárok számára , hogy egyértelmQen kifejezzék a népszavazás kezdeményezésére irányuló akaratukat, a népszavazáshoz való jog sérelmével jár (minden egyes kérdésben külön-külön élhessenek ajánlási jugukkal); önmagában az, hogy a népszavazási kérdés távoli, közvetett összefüggésben áll valamely tiltott tárgykörrel, nem eredményezi a kérdés tiltott tárgykörqvé válását; kérdés egyértelmqségének kérdése, egyértelmq, ha a népszavazás eredménye alapján az OGY megtudja állapítani, hogy milyen jogalkotási kötelezettség terheli
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés: Ötv szerint az önkormányzás a helyi közösségek joga  döntést a képviselQ testület vagy helyi népszavazás hozhat. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés az önkormányzás kivételes móódja a helyi társadalmi életet alapvetQen befolyásoló kérdések esetén
KötelezQ referendum: községegyesítés, vagy annak megszqnése, új község alakkításának kezdeményezése, közös képviselQ testület alakítása vagy abból kiválás, népszavazásról alkotott önkormányzati rendelet által megjelölt kérdésekben
Fakultatív referendum: képviselQ testület hatáskörébe tartozó ügyekben, önkormányzati rendelet megerQsítésére
Kizárt: költségvetés, helyi adónemeket megállapító rendelet, képviselQ testület feloszlatása, képviselQ testület hatáskörébe tartozó szervezeti, személyi, mqködési kérdések.
Népszavazás eredménye kötelezQ, ha eredménytelen, akkor a képviselQ testület dönthet, 1 éven belül nem lehet ugyanazt kiírni
Kezdeményezésre jogosult: települési képviselQk min ¼-e, képviselQ testület bizottsága, helyi társadalmi szarvezet vezetQ testülete, önkorm rendeletben meghatározott számú választópolgár Ötv szerint választópolgárok min 10%-a max 25%-a, polgármesternél kezdeményezhetik a népszavazást
Falugyqlés: 500 fQ alatti község, döntése akkor számít népszavazási döntésnek, ha a választópolgárok többmint fele megjelent
Részvétel: akinek a lakóhelye az adott településen van
Helyi népi kezdeményezés: tárgya: amelynek eldöntése a képviselQ testület hatásköre, kezdeményezheti min 5 % max 10%
Az Ötv keretszabályozást ad, a helyi önkormányzatnak rendeletben kell szabályoznia a kérdést, 1997 óta a rendes bíróság felügyeli a törvényességét
A választójog fogalma: a választási rendszer elveinek meghatározása alkotmányos alapkérdés – szorosan összefügg a hatalomgyakorlás formáival. Demokratikus választáshoz általános választójogon kívül számos feltétel kell, amik együtt adják a választási rendszer szabályait (eljárás tisztasága, jogorvoslati lehetQség, kapcsolódó politikai alap és szabadságjogoll, egyesülési jog)
Választójog kettQs természete: azon jogszabályok összessége, amelyek a hatalomgyakorlás centrumát jelentQ képviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg, másrészt politikai alapjog (a hatalom/közügyek részvételében való részvétel joga)(mindkét vonatkozás a népképviselet elvébQl indul ki)
Normacsoportok: választójogosultságot tartalmazó anyagi jogi normák + választási eljárás szabályai
A választójog általánossága: ez az elv azt fejezi ki, hogy minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik (a természetes kizáró okokat kivéve)
Természetes kizáró okok: elmebetegség, bqncselekmény elkövetése jogerQs bírói ítélet alapján
A választójog egyenlQsége: ez az elv azt fejezi ki, hogy minden választásra jogosultnak azonos értékq szavazati joggal kell rendelkeznie. Az azonos értékq szavazati jog nem foglalja magában a garantált eredményességet, azt jelenti, hogy mindenki egyenlQ jogokkal vesz részt a választásban. Sérti az elvet a prulális választójog (mikor valakinek többet és a szavazata a másikénál, sérülékeny az elv az egyéni választókerület negyságával kapcsolatosan
A szavazás közvetlensége: ez az elv azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választás során
Közvetett választás: elektorok (választási megbízottak) útján való választás, képviselQ testületek útján való választás
A szavazás titkossága: ez az elv azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazt tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazataikat. Minden demokratikus országban garantálják a titkosságot (eszközei: urna zártsága, szavazó fülke, büntetQjogi védelem), a magyar ajánlási rendeszer nem sérti a titkosságot az A határozata szerint, mert a választó döntése az ajánlás (de az adat túl sok a szelvényen  lakcím és személyiszám nem kell)
A2p†˜¨ª¾Àúþ: d h *
,
|
¾
´
ò
°¼¾Þø ÀÕ×ÚÞàâ&*&-¢-ü- ì"f'º'¾'N)¼)À)ä+æ+>,B,ê-ì-üõîõçõàõÜüØÐüØÐüÌØÐØÐÄÀÄÌÀĸ´°¸´Øü´°¸¨´¤¨œ´˜œ´˜œ´”ˆ´hüyvB*phÿhüyvhAcÀh­›h­›B*phÿhô#Šhô#ŠB*phÿhX~Êh]rÂhX~ÊB*phÿh_Nh_NB*phÿhD-?hF»B*phÿhF»h&,

hzr5>*

h˜Ln5>*

hWGž5>*

h&, 5>*hSm­5*†¾ÀÂ,
â¤-h'P)æ+ì-H/²0Æ7§FÌS€WýËËËËþ¶®¶¶¶¶¶¶¶¶¶¶¶
&
Fgd_N
&
FgdSm­gd&, $a$gd&, 2$$d

!%d

$&d

!'d

$-DMÆ
ÿÿÿÿNÆÿ

!OÆÿ

$PÆÿ

!QÆÿ

$a$gd&, ¨ì¨ýýì- ..F/h/~/‚/°0²0È011@6Ä7Æ7$8(8z?¦F·F¹F’GœGHÈKöKúKÄNÊSTTçT~WÄWÈWøYd[f[Ü[à[B\Æ^ aa:a>aüøðüìøäüìàÜäÔìàÐÔÈàļะะ¨à¤¨œà˜œàŒˆ€€àŒ|h¤tkh¤tkB*phÿhDk,hg+4hDk,B*phÿhhýhhýB*phÿh0bŠh0bŠB*phÿh­2!B*phÿh­2!h|$ÓB*phÿh|$ÓhÞ sš|苌’›0¥Üª‚®?¯®¼„¾$¿¬¿
ÁìÈ:̒ÍhЖÔJÙÛ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïææææ÷ÝÝÝÝ݄Ä^„Ägd'/¢„Ä^„Ägdn`T
&
Fgdn`T
&
FgdSm­>a¢eÊeÎe¹j°nÜnànØqslspsyxy˜|¼|¾|Ú|è|ì|&ˆâ‹æ‹è‹(Œ,Œ<ÈŽüŽŠ’à’â’î’ò’Z“”“•þš"›$›0›2›•ž÷óïçßóÛßÓóÏÓÇ¿ó»ó»·¿¯§¯ó»£§›“›“»»“‡“‡»ƒ»ƒ{h½B*phÿh½hùZ{B*phÿhk¯T¯]¯_¯˜´>·Ž¹¬¼®¼Æ¼Ê¼‚¾„¾ÁÁ
ÁNȘÈêÈìÈþÈÉ8ÌóéáÙáÙÑÍÉÅÙ½Íɹ½É¹½±É­©±¡™‘É­‘‘…‘…}…r­n}hsa­hn`TháB*phÿhsa­B*phÿháB*phÿhn`Thn`TB*phÿh~ùB*phÿh’7½B*phÿh`h ‹h`B*phÿh$h$B*phÿh
3úh½?þhü~‘h½hü~‘5h
3úB*phÿh½B*phÿh½5B*phÿh½h½5B*phÿ*8Ì:̒ÔÛÛÛ.Û2ÛÝÝãÄãÅã^ç`ç’ç–çºè¼è¶ï¸ïèïìïTñVñ"öTö*øXúYúZú~ú€ú(ý€þ‚þÀþùñéñÞÚÖÎÇοο´Ú°¨¡¨–Ú’ŠƒŠ{Š{Šplh{`lÚhöJûB*phÿhÁ?˜hÄ=­hqU»hqU»B*phÿhÁ?˜B*phÿ

hqU»h ‹hqU»B*phÿhqU»h"=úh"=úB*phÿ

h"=úh ‹h"=úB*phÿh"=úhq?h¦?B*phÿh¦?B*phÿ

hq?h ‹hq?B*phÿhïÝh ‹h'/¢h'/¢B*phÿhȕB*phÿh'/¢B*phÿ

h'/¢h ‹$ÛÝZßÂàBâÅãìä–å`ç¼è¼é.ì²íêî¸ïVñ¤òb÷Zú‚þH\
þ„H÷îîîîîîî÷ååååå÷ÜÜÜ÷÷÷÷Ó÷„Ä^„Ägde"9„Ä^„ÄgdqU»„Ä^„Ägd"=ú„Ä^„Ägdq?
&
FgdSm­ÀþÄþF–šPT®Z
²
¶
òüþ‚„ÐÒÔFHjln0ø½ Ø#Ú#È(Ê(þ()¸+Ò+Ô+Z,l,n,.¶/üôðüôèôèðäÜÔÍÔ¾º¶®§®Ÿ®———„¾€x¾€x¾€xphfnB*phÿhgpÙB*phÿhgpÙh¥ŸhžIÜB*phÿhžIÜB*phÿh§

¤B*phÿh¶öB*phÿ

h¥Ÿh ‹h¥ŸB*phÿh¥Ÿh8OZhÇ6he"9he"9B*phÿ

he"9h ‹he"9B*phÿh-KB*phÿhxl¡hxl¡B*phÿh ‹höJûB*phÿhöJû(H\nÚ#¨%Ì&Ê(P17-<º>\G]P^W2YðZÈ[Î\¬_*`Na
b¤föööööööîåîîîîîÜÜÜÓËÓÓÓÓ
&
FgdÄ=­„Ä^„ÄgdŠ0τÄ^„Ägd
FʄÄ^„ÄgdÛ0Ò
&
FgdSm­„Ä^„Ägd¥Ÿ¶/N1P1†1j577H7L7t;,¸>¾>???DZG\G¬G°GJNOP\P]PjPfR‚R„RœR¨R¬RZW÷ðè÷àÕÑÍàÅÑÁ¹±©Ñ¥¡©™Ñ•‘‰y•umui^uZmhH-Vh%Øh%ØB*phÿh%Øh%ØB*phÿhŸt(hH-VB*phÿhH-VB*phÿhÇTJB*phÿhÇTJhÄ=­h532B*phÿh˜!Zh|oh˜!ZB*phÿhtNÖB*phÿh´-¢B*phÿh´-¢hs áB*phÿh4|ÐhÇ6hÛ0ÒhÛ0ÒB*phÿh4|ÐB*phÿhfnB*phÿ

hfnhfnhÛ0ÒB*phÿ#ZW\W^WîZðZÂ[Æ[È[Ì\Î\]]ª_¬_Lb¢f¤fýj¹k8l:l¬l°l2qdrerwwwz\z`zúz~t‚v‚$ƒ÷ð÷è÷à÷àÕÑÍàÆà¾à¾¶®£Ÿ›¶®”®Œ®ŒÑ}Œumfm

hg'PhŸt(hg'PB*phÿh)K B*phÿhýRÁh¦+hýRÁB*phÿhýRÁB*phÿ

h¦+htk¿htk¿hÄ=­hŠ0Ïh¦+B*phÿh¦+B*phÿhtk¿B*phÿh ôB*phÿ

hŠ0ÏhÄ=­hŠ0ÏhŸt(hŠ0ÏhŠ0ÏB*phÿhŠ0ÏB*phÿhŸt(B*phÿ

h
FÊh
FÊh
FÊB*phÿ%¤fýjRk¹k:ler6sBvwüx>zv‚&ƒH†tŒ<ŽØä“:•V˜“šàž£ööööîåååååÝÔÌÝÝÝÝÝÃÃÃÄÄ^„Ägd&Ys
&
Fgd4Vä„Ä^„Ägdg'P
&
FgdSm­„Ä^„Ägd¦+
&
Fgdtk¿„Ä^„ÄgdŠ0Ï$ƒ&ƒVƒZƒF†H†Œ††rŒ¾ŒÂŒ:Ž–ŽšŽ×‘’’â“ä“X”\”8•:•>—0˜T˜V˜îÞžàž^¤¾¥À¥(¦,¦ ¨N®ôðìäàðìØðÔÌðÔÌðȽµªðÈ¢›¢“‹¢“ƒ“ƒ{plh‹`hØb-B*phÿhå@þhfïh&YshÌNáB*phÿh¸8BB*phÿhÌNáB*phÿhå@þB*phÿh9MÉB*phÿ

h&Ysh½¢h&YsB*phÿh¢G%h½¢B*phÿh¢G%B*phÿh¢G%h¢G%B*phÿh¢G%hÔk"B*phÿhÔk"hhf
B*phÿhŸt(h4VäB*phÿh4Väh½¢hg'Phg'PB*phÿ%£À¥ü³J¶¸ô¸PºJ»„½~¾ì¾Ö¿~ÀðÃFÆ

Ç>ÈøÈ>̼ÌhÎþÑ\øöîîåååååååååîÜÜîÜîîÓËî
&
Fgd±Û„Ä^„Ägd±Û„Ä^„ÄgdÛ"„Ä^„Ägd1
&
FgdSm­„Ä^„Ägd&YsN®ú³ü³N´R´H¶J¶*»H»J»}À~À“À”À•ÀîÃðÃ,Ä
Ç

ÇBÇFÇ<È>ÈöÈøÈ*É.É=ÌVÌX̻̼ÌfÎhΒΖΤϴϨÐ,Ñ>ÑüÑþÑÒ÷óïëãÜãÔãÔÉïÅÁ¹²§¹§ïÁ¹²¹§ï£›ï—››…—›…›…›yr

h±Ûh±Ûh= iB*phÿh#2h±Ûh±ÛB*phÿ

h±Ûhfïh±Ûh±ÛB*phÿhP¶hÛ"hÛ"B*phÿ

hÛ"hfïhÛ"B*phÿhÛ"hqwZh1hqwZB*phÿhqwZB*phÿ

h1hfïh1B*phÿh1hfïh½¢hìB*phÿ, választási rendszer normativitása: a választási rendszerek több tényezQ által determináltak. ElQször a demokratikus képviseleti elvekkel való összefüggés adja meg az értelmezési keretet (fukcionális (döntésorientált) képviselet elve  többségi választási rendszerek vagy arányos (társadalmi-politikai megosztottságot kifejezQ) képviseleti elv  arányos választási rendszerek különbözQ formái). A demokratikus államok többségében a képviseleti elv, illetve a választási rendszer típusára vonatkozó politikai döntés általában alkotmányos szinten jelenik meg.
Másodszor a választójog anyagi jogi szabályai: különleges törvények haározzák meg az aktív és passzív választójog kritériumait
Harmadik dimanzió: választási eljárás garanciális és technikai szabályai
A választási rendszer normatív ereje hosszabb távon maga is alakítja azt a politikai feltételrendszert, amely érvényesülése közegét adja.
A választási rendszer meghatározó elemei: választókerületi struktúra szempontjából: egymandátumos; többmandátumos
Szavazati struktúr aszempontjából: egyszavazatos, két- vagy többszavazatos (preferenciális (személyre szóló) szavazatok különbözQ formái, szavazatok kumulálása (ua a jelöltre több szavazat leadása), szavazatok megosztása (különbözQ pártok jelöltjei között))
Mandátumszezés szempontjából: relatív többségi rendszer; abszolút többségi rendszer; arányos rendszer (alapelve: minden párt parlamneti mandátumai arányosak a pártra leadott szavazatokkal, úgy lehet elérni, hogy minden parlamenti helyet ua szavazattal lehet megszerezni); vegyes választási rendszer
Szavazatelosztási eljárás variánsai ny-eu-ban: legnagyobb átlag módszere  osztós módszer (d-Hondt-rendszer: pártokra leadott szavazatokat elQször 1-el, majd 2-vel, 3-mal... osztják el, így kapott hányadosok alapján sorba rendezik a szavazatokat mindaddig, amíg a rendelkezésre álló helyeket be nem töltik, minden mandátumra külön-külön hányadost állapítanak meg, így a nagyobb és kisebb pártok közötti különbség kisebb lesz, mint amennyi a leadott szavazatok között volt; másik módszer, hogy elQbb a választási kvócienst számítják ki Hare-módszerrel: az érvényes szavazatok számát elosztják a választókerületekben megszerezhetQ mandátumok számával, az így kapott hányados egy képviselQhely ára, minden párt annyi mandátumot szerez, ahányszor ez a kvóciens megvan a szavazatok számában; töredékszavazatok elosztása: legnagyobb átlag módszerével, vagy a legnagyobb maradék elve alapján); természetes hányados és a legnagyobb maradék módszere; szavazatátruházó módszer (többmandátumos választókerületben a személyek közötti választást részesíti elQnyben, a szavazók akaratát tükrözQ preferenciasorrend alapján arányos képviseletet eredményez)
A választási rendszerek típusai: polgári államok választási rendszerei: többségi; arányos és vegyes rendszerek (két alaptípus kombinálása, pl magyar)
Múlt század utolsó harmadában: egyéni választókerületi rendszerek: angolszász (relatív többségi) és francia (abszolút többségi) rendszer
Modern politikai pártok kialakulásával és az álatlános választójoggal elQtérbe került az arányosság kérdése (a pártok a leadott szavazatok arányában részesüljenek a mandátumokból), ez listás választásokkal oldható meg. Típusai: kötött listás (csak listák közötti, listát nem lehet módosítani), szabadlistás (listán szereplQk között rangsort lehet álítani)
Határeset a német modell: képviselQk ½-e egyéni választókerületben, ½-e pártokra leadott szavazatok alapján
A magyar választási rendszer fejlQdése és a hatályos választójog: rendi képviselettel szemben az 1848:V. Tc. Teremtette meg a népképviseleti elven alapuló ogy képviselQi választás alapjait (nem általános kivétel: nQk, vagyontalanok, gazdai hatalom alatt állók) 1874:XXXIII tc szerint az 1848-as törvényt túl liberálisnak tartották (kizár adóhátralékosokat, szigorúbb vagyoni cenzus)
1913. évi XIV tc lakosság 8,6%-a választó jogosult, de ez alapján nem tartottak választást
1918 új választójogi reform, ez alapján sincs választás
Népköztársaság, Tanácsköztársaság  általános, egyenlQ közvetlen és titkos választójog alapján álló választójogi törvény, 1919 rendeleti úton szabályozottválasztójog  40% választójogosult
1925 jogkiterjesztés elengedhetetlen követelménye
1938. évi XIX alapján 1939-ben tartottak választást egyéni választókerületi kis részben lajstromos választási rendszerben, új elem a kétszeres választójog (egyéni kerületekben szavazók (magasabb korhatár) a lajstromos választáson is részt vehettek)
1945. évi VIII.tc demokratikus, többpárti parlament létrehozására lajstromos választási rendszert vezetett be. A kötött lajstromos rendszer arányos képviseletet teremtett (1945, 1947)
1949 ogy választáson a pártok nem külön-külön programmal indultak, hanem a Magyar Függetlenségi Népfrontban közös lajstromon  formálissá váltak a választójogi normák és választások, csak legitimáló funkció
1954. évi IX.tc egyéni választókerületi rendszer bevezetése a tanácsok vonatkozásában
1966. évi III.tc. ogy képviselQk vonakozásában is
1970. évi III. tc átformálta a választási rendszert, a 1966-ost módosította: állampolgárok szerepe nQ a jelölt állításban, többes jelölések, szavazás módja változik
1983. évi III. tc. KötelezQ legalább 2 jelölt állítása minden körzetben
A választójog forrásai: alkotmány választójogot érintQ rendelkezései (70§, XIII fejezet 2/3-os törvények létrehozásáról, 20§, 44§) + ogy képviselQk választásáról szóló 1989. évi XXXIV tc + választási eljárásról szóló 1997. évi C tc + helyi önkorm képviselQk és polgármesterek választásáról rendelkezQ 1990. évi LXIV tc + EU parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII tc
A választójogosultság Alkotmány 70§ + választójogi törvény kiemeli, hogy a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Ogy képviselQi választás, aktív és passzív azonos: Mo területén lakóhellyel rendelkezQ nagykorú magyar állampolgár, 2004-tQl nem akadály, ha külföldön tartózkodik (nagykövetségeken, fQkonzulátusokon). Helyi önkorm + polgármaester választás esetén: aktív+passzív Mo területén lakóhellyel rendelkezQ nagykorú magyar állampolgár + lakóhellyel rendelkezQ nagykorú eu-s állampolgár, passszívnál kivétel a polgármaesteri és fQpolgármesteri tisztség  csak magyar állampolgár választható. Aktív jog: menekülteknek + bevándorlóként, vagy letelepedettként elismert nagykorú személy, feltétel, hogy a választópolgár a választás napján az ország területén tartózkodjon. Aktív joggal csak lakóhelyén, vagy igazolás alapján bejelentett tartózkodási helyén élhet, de bármely választókerületben választható. Ep választás: aktív és passzív azonos: minden Mo területén lakóhellyel rendelkezQ nagykorú magyar és eu-s állampolgár, csak egy tagállamban lehet gyakorolni a választójogukat a választópolgároknak. Kizáró okok: (természetes kizáró okok) mindig bírói döntésen kel alapulnia, aki jogerQs ítélet alapján: cselekvQképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetQleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés-büntetését vagy büntetQeljárásban elrendelt kényszergyógykezelését tölti. Eu más tagállamainak állampolgárainak passzív választójogát kizárja: nem választhatók, ha az állampolgárságuk szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntés alapján hazájukban kizárták Qket a jog gyakorlásából.
Összeférhetetlenség: vagy kizárja a választhatóságot, vagy meghatározott idQn belül kötelesek az összeférhetetlenségi okot megszüntetni.
Összférhetetlenségi okok: közjogi méltóság, közigazgatás és közszolgálat vezetQ tisztviselQi és meghatározott körben alklamazottai 1997. évi V.
Az egymandátumos egyéni választókerületek: 176 egyéni választókerület van az országban (kb 60000 lakós/választókerület), fQváros és megye területén belül alakíthatóak ki, nem vághatják át a megyehatárokat. Helyi önkormányzatok területe esetében sem vághatják át a településhatárt. A fQvárosban az egyéni választókerület két vagy több kerületi önkormányzat területére is kiterjedhet. A város és vonzáskörzzete egy választókerületet is alkothat, lehetQség szerint a választókerület székhelye a városban van. Figyelembe kell venni nemzzeti, vallási, történelmi és egyébb helyi sajátosságokat. Egyéni választókerületben a jelöléshez min 750 választójogosult (aláírásával hitelesített) ajánlása szükséges. (750 ajánlási szelvényt kell összegyqjteni). A választójogosult a választói nyilvántartásba vételérQl szóló értesítéssel együtt megkapja az ajánlási szelvényt, amivel a lakóhelye szerinti választókerületben élhet a jelöltállítási jogával. A jelölés törvényes feltétele a jelölt nyilatkozata arról, hogy elfogadja a jelölést, és nem visel az országgyqlési képviselQi megbízással összeférhetetlen tisztséget, illetve megválasztása esetén arról lemond. Ezek után a választási bizottságok kötelesek nyivántartásba venni. A szavazás személyre vonatkozik. Kétszavazásos rendszert vezettek be, a választójogosultnak 2 szavazata van, az egyiket az egyéni választókerület valamely jelöltjére adhatja le, a másikat a területi pártlistára. Érvényes, ha a választójogosultak több mint fele szavazott. ElsQ fordulóban eredményes, ha a leadott érvényes szavazatok több mint felét (abszolút többség) megszerzi az egyik jelölt. Ha az elsQ forduló érvényes de eredménytelen volt, akkor a második rfordulóban azok a képvisellQjelöltek indulhatnak, akik az elsQ fordulóban legalább a szavazatok 15%-t kapták, de a 3 legtöbb szavazatot elért jelölt mindenképpen. Az szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve ha a választójogosultak több mint 25 %-a szavazott.
A többmandátumos területi választókerületek: minden megye és a fQváros egy területi választókerületet alkot. Pártok meghatározott feltételek teljesítése esetén indíthatnak listát. A pártok eldöntik, hogy kik és milyen sorrendben kerülnek a listára., csak törvényesen bejegyzett pártok indíthatnak, ha az adott terület egyéni választókerületeinek ¼-ben, de min 2 egyéni választókerületben jelöltet tudtak állítani. JelentQs különbségek vannak a megyénként megszerezhetQ mandátumok számában, amit a törvény melléklete határoz meg. Nem lehet eredménytelen választást produkálni, a mandátumokat a leadott szavazatok arányában kapják meg a pártlisták jelöltjei. Érvénytelen, ha nem szavazott a jogosultak több mint fele. A második fordulóban elegendQ ¼-es részvétel. A területi listák mandátumait megyénként kiszámított kvócienssel osztják el. A mandátum elosztás elQtt megállapítják, hogy mejek azok a pártok, amelyek országos összesítésben nem érik el az 5 %-t, ezek nem kaphatnak mandátumot sem területi sem országos listáról, elveszítik az egyéni választókerületben elért töredékszavazatokat (egyéni mandátumokat nem érint). Ha az elQírt számítást követQen betöltetlen mandátumuk maradnak a területi választókerületekben, akkor kevesebb szavazattal is mandátumhoz lehet jutni, feltételei: a jelöltnek el kell érni a mandátumhoz szükséges szavazatok 2/3-t + a párt országosan összesített töredékszavazataiból le kell vonni a mandátum kiegészítéséhez igénybe vett szavazatok számát. Ha ezután is marad hely, akkor azzal az országos listán megszerezhetQ mandátumok száma nQ.
Az országos listák és a választási küszöb 1990-4%, 1994-5%: kiegészítQ, arányosító funkció, d Hondt rendszert alkalmazzák. A választópolgárok nem szavaznak az országos listára. Azok a pártok jogosultak az országos lista állítására, akik min 7 megyében tudtak megyei listát indítani. Arra nincs garancia, hogy az országos listával rendelkezQ pártok részesülnek az országos mandátumokból. A választási küszöb alaklmazásával, amelyik párt nem éri el ezt a határt elveszíti a töredékszavazatait, és semmilyen listás mandátumot nem szerez. A többi között a töredékszavazatok aránya alapján osztják el az országos listás mandátumokat. A pártok által állított listák kötött listák. Ha valaki egyéni választókerületben mandátumot szerez, akkor törölni kell a területi és az országos listáról.
A kislistás rendszer: 10 000 lakosnál kisebb település egésze alkot egy választókerületet. Személyekre, nem listákra történQ szavazást jelent. Jelöltek nevét abc sorrendben egy listára felveszik, az választó annyi jelöltet választ, ahány képviselQ a törvény értelmében az adott településen lehet. (100  3, 600  5, 1300  7, 3000 - 9, 5000  11, 10 000  13) a szavazólap tartalmazza a megválasztható képviselQk számát. KépviselQk azok lesznek, akik legtöbb szavazatot kaptak, a törvényben meghatározott mandátumszámhoz viszonyítva. A listán lévQ sorrendnek egyetlen esetben van jelentQsége, ha 2 jelölt azonos szavazatszámot ért el, ilyenkor a sorrendet sorsolással döntik el. Relatív többséggel is megválaszthatók a képviselQk. Nem tartható meg a választás, ha kevesebb jelölt indul, mint a megválasztható képviselQk száma. Ekkor idQközi választást kell kiírni, csakúgy mint a be nem töltött képviselQk helyére. Ha valakit polgármesternek is megválasztottak, akkor a kislistáról törlik, és helyébe a legtöbb szavazatot elért jelölt lép.
A vegyes választási rendszer: 10 000 több lakosú településen és a fQvárosi kerületekben, képviselQk egyrészét egyéni választókerületekben másik részét kompenzációs listáról jut mandátumhoz (1994-tQl) 60% relatív többségi választással szerezhetQ meg, fennmaradó mandátumok töredékszavazatok arányában kárpótolják az egyéniválasztókerületek veszteseit. A kompenzációs lista nem választási lista, önmagában nem életképes, mqködése az egyéni választókerületi jelölések, ill eredmények függvénye. Az a jelölQszervezet indíthat, aki az egyéni választókerületek ¼-ben jelöltet állít (lehet közös a jelölt és a lista). A választójogosult az egyéni választókerületi jelöltre szavaz, de nem tekinti autómatikusan jelölQszervezetre leadott szavazatnak. Csak azok a szavazatok minQsülnek töredékszavazatnak, amelyek nem eredményeznek mandátumot, ezek képezik a kompenzációs listán szerezhetQ mandátumok alapját. Ha valamely jelölQszervezetnek nincs önálló, vagy közös kompenzációs listája, akkor a rá esQ töredékszavazatok elvesznek. (25000  10 e + 7 l, 50000  14 e + 9 l, 60000  15 e +10 l, 70000  16 e + 11 l, +10000 - + 1 e, +15000  1 l). Egyszerq a szavazás, de a választópolgár elvesztette a jogát, hogy megoszthassa a szavazatát személy és párt között. Polgármesterek, megyei közgyqlés, kisebbseégi önkorm közvetlen választása miatt a választókerületekben egyszerre 4, a fQvárosban 5 szavazólapon választanak. KépviselQjelöléshez a választókerület nyilvántartásában szereplQ választópolgárok 1 %-nak ajánlása szükséges, jelölési fajtánként egy jelöltre vagy listára adhaót ajánlat. Többféle jelöltség is vállalható, a választást megelQzQ 19. napig nyilatkozni kell, hogy melyik jelölést vállalja el. Az lesz a képviselQ aki a legtöbb szavazatot kapta
A fQvárosi és a megyei közgyqlési választások: a fQvárosban kétfajta önkormányzat egyidejq megválasztása: kerületi képviselQ testületek (vegyes választási rendszerben) + fQvárosi közgyqlés (listás arányos rendszerben). FQvárosi közgyqlés tagjai: 66 fQ közvetlenül listákon választják Qket. Társadalmi szervezetek indíthatnak listákat, akik min 6 fQvárosi kerületben kompenzációs listát állítottak. Kötöttek a listák, a szervezetek meghatározott sorrendben a leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot a jelöltek. Választópolgár egy pártra vagy szervezetre voksolhat. Csak azokról a listákról kerülhetnek be, amik megkapták min az összes fQvárosi listára leadott szavazat 4%-t.
Megyei közgyqlési választások: 1994 óta a megye településeinek választópolgárai (kivéve a megyei jogú városokat) közvetlenül, listán választják a közgyqlés tagjait. Minden megyében 2 választókerület van egyik a 10000-nél kisebb lakosú települések számára, másik a többire. A jelölQszervezetek külön indíthatnak listát a kétféle választókerületben, választás külön szavazólapon történik. Meléklet: megyei közgyqlés tagjainak számáról, hány mandátum jut 10000 lakosd feletti, ill alatti településeknek. Listaállítás feltétel a választókerület települések vpolgárainak 0,3%-nak ajánlása. Közös lista is indítható. Listák kötöttek, jelöltek sorrendjét a jelölQszervezet állapítja meg, a mandátumokat a leadott szavazatok arányában listánként külön számítva nyerik el a listák. Mandátumszerzés feltételét jelentQ 4 %-os arányt külön-külön kell elérni az egyes választókerületekben.
A polgármester, fQpolgármester választása: 1994 LXI törvény általános szabály a polgármesterek közvetlen választása. 10 000  3% ajánlása, 100 000  2% ajánlása de min 300 fQ, felette  1% de min 2000 fQ ajánlása szükséges a polgármesterjelölt állításhoz. FQpolgármester jelöléséhez a fQváros választópolgárainak 0,5% ajánlása. Relatív többségi rendszerben választják, függetlenül a részvételtQl, ill milyen arányú szavazatot kapott. IdQközi választás abban az esetekben, ha nincs jelölt, vagy ha szavazategyenlQség lép fel.
Az európai parlamenti választások szabályai: 1979 óta általános választójog alapján közvetleül választják az Európai Parlament (EP) képviselQit. Minden ország saját szisztéma alapján, de arányos rendszerben választ a lakosságszám alapján meghatározott számú képviselQt. 5 évente vannak választások. 24 magyar tag 2003. évi CXIII törvény. Arányos rendszerben, listás szavazással történik, az ország területe egy választókerület. Listát a törvényesen bejegyzett pártok állíthatnak. Választás zárt vagy kötött listás rendszerben történik. Listaállítás feltétele, hogy a választópolgárok által sajáát aláírással hitelesített ajánlószelvénybQl egy párt min 20000-rel rendelkezzen. Mindenki csak egy listát támogathat, többes ajánlás érvénytelen. Jelöltként csak egy listán lehet szerepelni. Minden vpolgár egy pártlistára adhatja le a szavazatát. Választás 1 fordulós, nincs részvételi érvényességi és eredményességi kritérium. Azok a pártlisták szereznek mandátumot, amik az érvényes szavazatok több mint 5%-t megszerzik.d Hondt módszerrel számítják ki, hogy melyik lista mennyi mandátumot nyert el.
Közös elvek: arányos képviselet elve + általános, közvetlen, szabad és titikos választás + választókerületi beosztás, amely igazodhat a nemzeti sajátosságokhoz, nem változtathatja meg a választási rendszer arányos jellegét + választási küszöb max 5% + választási eljárásra a tagországok saját nemzeti rendelkezései az irányadók, de ezek nem változtathatják meg a választási rendszer alapvetQen arányos voltát.
Uniós jogszabályok: Tanács 2002 határozatával módosított 1976-os határozathoz csatolt okmány, amely az általános és közvetlen választásokról rendelkezik + Tanács 1993. dec. 6. irányelve, lehetQvé teszi, az állampolgárságuktól eltérQ lakóhellyel rendelkezQ uniós polgároknak, hogy abban a tagországban gyakorolják választójogukat, amelyben lakóhelyük van (aktív és passzív).
A választási eljárás garanciális szabályai: választási eljárásról szóló 1997. évi C. Törvény, nóvuma, hogy alaklmazásiköre kiterjed az ogy képviselQk választására, EP választásra, helyi önkorm képviselQk, polgármesterek, kisebbségi önkorm. Választására, országos és helyi népszavazásra, országos és helyi népikezdeményezésre. Választási eljárás alapelvei: választás tisztaságának megóvása, választási csalás megakadályozása + önkéntes részvétel ajelölésben, választási kampányban, szavazásba + esélyegyenlQség a jelöltek és a jelölQszervezetek között + jóhiszemq és rendeltetetésszerq joggyakorlás + jogorvoslat lehetQsége és pártatlan elbírálása + választási eredmények gyors és hiteles elbírálása. Választás kitqzésétQl a szavazást megelQzQ napig terjed a választási kampány idQszaka. Kampány célja a jelöltállítás, jelöltek és pártok választási programjainak megismertetése, népszerqsítése, választók megnyerése, közrendvédelmi és tulajdonvédelmi elQírásokat be kell tartani. Állami vagy önkormányzati hatóság épületében plakátot elhelyezni tilos. A szavazást megelQzQ 0 órától tilos kampányt folytatni, ez a kampánycsend idQszaka. Tömegkommunikációs eszközök szzerepe és a kampányfinanszírozás lehetQsége, ezért maximálják a kampányra fordítható költségeket. Választók nyilvántartása  választási irodákvezetQinek a feladata a listák elkészítése és az értesítések kiküldése, választójoggal nem rendelkezQ nagykorúak jegyzékének az összeállítása  a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyílvántartása alapján, közszemlére kell tenni az önkorm polgármesteri hivatalának helyiségeiben  kifogásemelés: helyi választási iroda vezetQjénél, ha nem ad helyt a kifogásnak 3 napon belül megküldi a helyi bíróságnak, aki nemperes eljárásban 3 napon belül egyesbíróként határoz.
Választási szervek: a választók független szervezeteik, elsQdleges feladata a választási tisztaság biztosítása. Típusai: választási bizottságok (ogy választókerületenként, helyi, területi és országos szinten hoznak létre), szavazatszámláló bizottságok (szavazókörönként) minden bizottság választott és delegált tagokból áll, min szám a meghatározott és hogy hányat kell válaszatani + minden jelöltet állító párt vagy független jelölt delegálhat, mindenki egyenrangú tag.a választóbizottságok mellett valamint a külképviseleteken választási iroda mqködik (állami feladatokat ellátó szervek, tagjaik köztisztviselQk, közalkalmazottak). A sajtó képviselQi külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási és szavazatszámláló bizottságok munkájánál, de a munkát nem zavarhatják. Nyilvánosság korlátja a szavazás titkossága éa a személyiségi jogok. Bírói jogvédelem álltalános, bírói jogorvoslat lehetQsége minden fázisban
Az állampolgárság fogalma: összetett fogalom, általános tartalmi elemei: az állam és az egyén  a hatalom és az egymást feltételezQ kapcsolata  az állam oldaláról a hatalmi fölény, az egyén oldaláról az állampolgársági státus. Az állampolgárság szqkebb fogalmát az un jogintézményi fogalom jeleníti meg  ez az állampolgársági státus  egy államon belül nevesített személy számára történQ  keletkezésének, fenntartásának és megszqnésének feltételei határozzák meg. Az állampolgárság általános fogalma  az államfogalom részeként jelenik meg  az önálló szuverén állami létezés tulajdonképpen fQhatalom a terület és lakosság felett  minden szuverén állami létezés saját területet és saját lakosságot feltételez (állam területe  fQszabályként nemzetközi szerzQdések ismerik el; saját lakosság  nemzetközi jogi szempontból: az adott állam területén tartózkodó természetes személyek közössége, statisztikai szempontból: az életvitelszerqen az adott állam területén tartózkodók, állampolgársági státus szempontjából: milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik a lakosokat.
Egy adott állam területén tartózkodó természetes személyek lehetnek: állampolgárok  az adott állam saját polgárai; külföldiek/idegenek  más államok állampolgárai  az állam saját polgáraihoz képest külföldiek; hontalanok  állampolgárság nélküliek, akiket saját törvényi szerint egy állam sem tekint a polgárának
Alkotmányjogi értelemben az állam lakosságát az állam saját polgárai (magyer állampolgárok) a magyar állampolgárok a szuverenitás személyi hatalma alatt állank + az állampolgár akkor is államának személyi hatalma alatt áll, ha elhagyja az államot
Állampolgárság jogintézményi fogalma  létezQ, valós államot és nevesített természetes személyt, nevesített polgárt tételez fel. Minden szuverén állam belsQ jogában önmaga határozza meg saját állampolgársága szabályait (keletkezés, megszqnés, megszerzés), ebben az értelemben belsQ jog intézménye  a magyar állampolgárság a magyar alkotmányjog intézménye  szabályait a magyar állampolgársági jogot határozzák meg.
Magyar állampolgárság fogalma Áptv alapján: az aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg az állampolgársága meg nem szqnik.
Jog az állampolgárság megszerzéséhez  nemzetközi egyezmények hivatkoznak emberi jogként rá, de általános értelembe vett állampolgársághoz való jog követelménye vezethetQ le ebbQl; belsQ jog nem ismeri el alanyi jogként az állampolgárságot, az állampolgárság megszerzése mindig szuverén állami akarat függvénye.
Jog az állampolgárság fenntartásához  nemzetközi jog és belsQ jog egységes: a létezQ állampolgárságot minden államnak anyagi jogi jelleggel kell garantálnia
Az állampolgárság tudományelméleti megközelítése: eleinte magánjog részeként említik  1804 Code Civil; Mo-on elQször közjog része  Szalay László, Concha GyQzQ, Polner Ödön. Korai státuselmélet az állampolgárság jogintézményi önállóságát hangsúlyozva a belQle származó jogok és kötelességek kérdését másodlagosnak tartja, tartálmát nem kutatja. Jogviszonyelmélet az állampolgárságot egy nevesített állam és egy nevesztett természetes személy olyan jogviszonyának tekinti, amely tartalmát a jogalanyok kölcsönös jogai ée kötelességei alkotják. Mai elQzQ elméletek konvergálásából született elméletek az állampolgárságot önálló közjogi jellegének elismerése mellett olyan jogi helyzetnek (státus) tekintik, amely jogi kapcsolatot teremt az egyén és az állmao között. A jövQben a hangsúlyokat az emberi jogoktól való elhatárolódásra és a szuverenitáshoz való kapcsolatra kell helyezni.
A magyar állampolgárság szabályozásának története: azok a jogszabályok alkotják, amelyek a magyar állampolgárság keletkezésének és megszqnésének feltételeit és eljárását tartalmazzák.
1897. évi L. tc. ElsQ állampolgársági törvény (Áptv): rendezi a megszerzés (leszármazás, törvényesítés, házasságkötés, honosítás) és elvesztés (törvényesítés, házasságkötés, elbocsátás, távollét (10 év folyamatos engedély nélküli  fenntartási nyilatkozattal mentesül), hatósági határozat) jogcímét
1921. évi XXXIII. tc. trianoni békeszerzQdés több millió magyar állampolgárságát is érintette, aki az alcsatolt területeken maradt elvaszítette a magyar állampolgárságát, amit opcióval tarthatottmeg és 12 hónapon belül magyar területre kellett költöznie. Utána mégis áttelepült, az a 1922.évi XVII. tc. 24§ alapján kérhette visszahonosítását  jóvátételként funkcionált.
1939. évi XIII. tc. autómatikus vesztés eseteit növelte, megfosztás bevezetése  diszkrimináció eszközévé vált
1948. évi LX. tc. (második Áptv) keletkezés és megszqnés egységesítése és törvényerQre emelése a cél (párizsi szerzQdés). Honosítás követelményeinek könnyítését kivette, törölte a távolléttel történQ vesztést.
1957. évi V. tc. (harmadik Áptv) eltörli a férjezett nQk autómatikus szerzési ill. vesztési jogcímét, a gyerek az anya jogán is magyar állampolgár lehet, nem különbözteti meg a házasságban vagy házasságon kívül született gyerekek jogállását, nem garantálja alanyi jogon a lemondás lehetQségét
1989 honosítás rendjének válatoztatása, biztosítani kellett a megszerzett és fennálló álalmpolgárság alanyi jogi jellegét, jóvátételben kellett részesíteni az önkényes jogalkalmazás áldozatait, ill a történelmi események kényszere folytán megfosztott állampolgárokat
1993.évi LV. tc. (negyedik Áptv), módosításai: 2001. évi XXXII. tc ET egyezménnyel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalással kapcsolatban rendelkezett, 2003. évi LVI. tc., 2005. évi XLVI. tc. magukat magyar nemzzetiségünek valló magyar felmenQvel rendelkezQ kérelmezQk honosítását egyszerqsíti, honosítás és visszahonosítás ügyintézésének határidejét csökkenti
Az állampolgárság szabályozásának alapelvei: történetileg kialakult hazai és nemzetközi jogi értékek, amik a törvény megalkotásának és alkalmazásának irányt mutatnak, egyrészt megegyeznek a jogrendszer általános elveivel, másrészt az állampolgárság jogintézményére jellemzQ követelményeket fogalmaznak meg.
ET egyezmény: elsQ olyan dokumentum, ami az állampolgárságra vonatkozó elveket és intézményeket a teljesség igényével fogalmazza meg. Szabályozza: megszerzés, megtartás, elvesztés, újramegszerzés, eljárási garanciák, többes állampolgárság, és ebbQl adódó kötelezettségek, állami jogutódlás következményei, államok együttmqködései kötelezettsége.
Leszármazás elve: Európában hagyományosan ius sanguinis elv: természetes személy oldaláról biztosítja az állampolgárság átöröklésének lehetQségét (magyar jog szerint születési helytQl függetlenül) + egyben a szuverén hatalom korlátja, amelyet a saját állmapolgárságot is feltételezQ önálló állami létezés fenntartása érdekében vállalnak az államok. (ius soli elv  területen születés, magyar jog kisesgítQ elvként követi)
Egyenjogúság elve: állampolgárság keletkezését vagy megszerzését biztosító jogcímek egyenlQségét jelenti
Család egységének elve: családi élethez való emberi jogot jeleníti meg  családi közösség védelme a családtagok azonos állampolgársága biztosítja: házasságban született gyerek ius sanguinis a patre állampolgárság szerzése, külföldi mQ esetében saját állampolgárságának elvesztése egyidejqleg férje állama állampolgárságának automatikus megszerzésének biztosítása (honosítási kedvezmények, állampolgársági ejárásban)
Diszkrecionalitás elve: minden állam a saját joga szerint határozza meg, hogy kik az Q állampolgárai. (honosítási kérelmekrQl a Köztársasági Elnök határoz, döntés megtámadásának tilalma)
Hontalanság kiküszöbölésének elve: hontalan az akit egyetlen állam sem ismer el állampolgárának,és nem is részesíti Qt védelmben. Magyar jog megoldásai: autómatikus vesztési jogcímek mellQzQse + a lemondás feltétele elQírt külföldi állampolgárság igazolássa, ius soli elv alkalmazható a magyar állam területén született gyerek vonatkozásában, ha a szülQ bevándorolt, letelepedett vagy menekült + kedvezmény a honosításnál.
VisszamenQ hatály tilalmának elve: állampolgársági jogban nincs visszamenQleges hatály, keletkezés vagy megsyünés szempontjából releváns esemény bekövetkezésének idQpontjában hatályos törvény az irányadó + minden új törvénynek el kell ismernie a fennálló állmapolgárságot
Az alkalmazandó jog az állampolgársági jogban: hatályos jog helyett csak alkalmazandó jogról lehet beszélni, mind a 4 Áptv együttesen része az állampolgársági jognak.
1897. évi L.  1880-1949 között; 1948. évi LX.  1949-1957 között; 1957. évi V.  1957-1993 között; 1993. évi LV.  1993 óta, módosítások 2001 július 1 óta
1956. évi 11. sz NET határozat 1939 szept 1. hatállyal a külföldi állampolgárság honosítás útján történQ megszerzésbQl következett vesztéseket és megfosztásokat semmissé nyílvánít (ténylegesen megszünt konkrét állampolgárságokat utólag visszaállította)
1990. évi XXVII tc. 1990 április 5. hatállyal minden korábbi törvény alapján hozott egyedi megfosztó határozatot hatálytalanít (megfosztott személy nyilatkozattétellel nyeri vissza magyar állampogrságát)
A magyar állampolgárság keletkezése: születéssel (leszármazás elvét követQ ex lege fajtája, elsQdlegesen a ius sanguinis (korlátlanul), másoodlagosan a ius soli elve érvényesül (ellenkezQ bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Mo-on lakóhellyel rendelkezQ hontalan Mo-on született gyermekét + ismeretlen szülQtQl származó, Mo-on talált gyermeket; ezek vélelmezett álalpolgárságok, ismeretlen szülQ ismertéválásával megdQl)) vagy családjogi tények alapján (a születéssel történQ autómatikus állampolgárság-keletkezés beálltának családjogi akadályait oldják fel, vagy a gyerek családi helyzetét rendezik
A magyar állampolgárság megszerzése: honosítással, visszahonosítással, nyilatkozattétel alapján és házasságkötéssel.
Honosítás: valamely külföldi állampolgárság megszerzésének az a fajtája, amelynek szabályait a szuverén állam belsQ joga határozza meg, a kérelmezQnek az állampolgárság megszerzésére nincs alanyi joga, a kérelmet elfogadó vagy elutasító határozatban a hatalmi diszkréció nyilvánul meg, az érdekei alalpján korlátlan mérlegeléssel amgas közjogi méltóság dönt, és nincs helye jogorvoslatnak, az eljárás csak az érintett kérelmére indulhat. Alapfeltételei: 8 év folyamatos helybenlakás + büntetlen elQélet + megélhetés és lakóhely biztosítottsága befoldön + magyar nyelv ismerete (alkotmányos alapismeret vizsga vagy mentesség igazolása), negatív feltétele: ne sérüljenek a Magyar Köztársaság érdekei. Kedvezmények: 5 évi helybenlakás után kérheti aki, az ország területén született, vagy kiskorúsága idején Mo-on lakóhelyet létesített, vagy hontalan; 3 évi folyamatos helybenlakás után kérheti, aki magyar állampolgárral min 3 éve érvényes házasságban él, vagy akinek kiskorú gyermeke magyar állampolgár, vagy akit magyar állampolgár örökbe fogadott, vagy menekültként elismerték (kiskorúak esetében 3 évtQl is el lehet tekinteni); 1 évi folyamatos helyben lakás után kérheti, aki magát magyar nemzetiségqnek valló nem magyar állampolgár, akinek felmenQje magyar állampolgár volt; akár helybenlakás nélkül is államérdekbQl.
Visszahonosítás: sajátos honosítási forma, a kérelmezQ személyének jogszerq megkülönböztetésére szolgál, csak volt magyar állampolgár kérheti, el kell tekinteni a Mo-on lakás esetén az idQtartam vizsgálatától és a nyelvi ismeretek igazolásától.
Nyilatkozattétel alapján: 4 Áptv önálló jogcímmé tette, alanyi jogon nyilatkozattal szerzhette vissza az állampolgárságát, akit attól 1945 szept 15 és 1990 május 2 között fosztottak meg, e kötelékbQl elbocsátottak. 2001 óta a visszaszerzés diszkrecionális joggá vált, akkor szerzi meg, ha megszqnését követQen nem folytatott a M.Közt. nemzetbiztonsági érdekeit sértQ tevékenyséáget. + új eset: Mo-on született külföldi szülQk gyerekének szerzési joga  aki ius soli feltételeinek hiányában sem magyar sem szülei állampolgárságát nem szerezte meg + nyilatkozattétel feltétele: gyerek Mo-i lakóhelye és min 5 év helyben lakás  nyilatkozat elfogadása esetén a BM állampolgársági bizonyítványt állít ki.
Házasságkötéssel: 1-2 Áptv szerint a külföldi nQ magyar állampolgár férfival kötött házassága esetén magyar állampolgár lett, a házasság törvényes létrejöttét kellett igazolni. 3 Áptv óta a házasság nem szerzési jogcím, hanem a hanaosítás kedvezményes feltétele.
A magyar állampolgárság megszqnése: 4 Áptv 2 megszqnési módot ismer:
Lemondással: olyan egyoldalú személyesjognyilatkozat, amelynek közjogi hatása nem autómatikusan áll be, csak a törvényben meghatározott feltételek esetén, de ha a kérelmezQ a törvényes feltételeket teljesíti akkor a kérelemnek helyt kell adni. Feltétel: 2001 óta igazolni kell a külföldi állampolgárság fennállását, ennek hiányában valószínqsíteni kell annak megszerzését (BM elutasító határozata ellen bírósághoz lehet fordulni). A lemondás elfogadásától 1 éven belül lehet kérni a visszaállítást a KE-tQl, aki nem szerzett állampolgárságot.
Állampolgárság visszavonásával: megszüntetés hivatalbóli esete 4 Áptv, természetesen született magyar állampolgárral szemben nem értelmezhetQ. Feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkamazható az ellen, aki a magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével szerezte meg (valótlan adatok, hatóság félrevezetése) + idQhöz kötött (10 éven belül). BM elQterjesztése alapján a KE dönt, döntést a Magyar Közlönyben közzéteszi, bírói jogorvoslat a BM ténymegállapító határozata ellen.
Történeti jogcímei: 4 Áptv-ben nem szereplQ jogcímek
Elbocsátás  egyéni kérelemre, de alanyi jogként nem dekralált, diszkrecionális (123)
Távollét  (1) 1939 szept 1 után nem lehet megálalpítani
Megfosztás  1939-tQl hivatalbóli megszüntetési mód, okok: külföldi állampolgárság vagy külföldi állam szolgálatába állás esetén + 1947-tQl országba való visszahívásnak ellenszegülése esetén, (23) szankcióként kezeli, az alkotmány megszünteti (jogállamisággal nem összeegyeztethetQ)
Házassággal  (12) magyar nQ külföldivel való házasságkötéssel elveszítette az állampolgárságot: (1) autómatikusan, (2) állampolgárság megszerzésével
A kettQs (vagy többes) állampolgárság keletkezése: akkor beszélünk, ha ugyanazon személy sgyidejqleg 2 vagy több állam egyaránt saját polgárának tekinti.
Születéssel  ha különbözQ állampolgárságú szülQk gyermeke
Honosítással  ha új állampolgársága mellett az elQzQt is megtarthatja
A magyar állampolgársági jogo a kettQs állampolgárságot tényként ismeri el (kivéve 1939. évi XIII). A 4 Áptv nem fqz jogkövetkezményeket az újabb állampolgárság megszerzéséhez, de a belsQ jog nem veszi figyelembe az esetleg létezQ másikat. Nincs nyílvántartás, állampolgársághoz kötött tisztség esetén sem kell nyilatkozni.
A kettQs (vagy többes) állampolgárság kiküszöbölése: nemzetközi szerzQdésektQl várható a megoldás. Szocialista hatalomgyakorlás idQszakában a kettQsállampolgárság felszámplására törekedett, kétoldalú egyezményeket kötött a Szovjetunióval, Bulgáriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, NDK-val, Mongóliával, Romániával. Megszüntették az agymás között fennálló kettQsállampolgárságot, megállapodtak a megelQzés feltételeiben. Születéssel keletkezett kettQsállampolgárság 1 évig áll fenn, szülQk nyilatkozhatnak hogy melyiket kívánják megtartani. Honosítási kérelmeket a másik állam állampolgársági ügyben illetékes hatóságának hozzájáruló nyilatkozatát is figyelembe véve bírálják el
Népszövetség, ENSZ multilaterális egyezmények: kettQs állampolgárságból adódó hátrányok csökkentésének lehetQségeit tqzik ki célul (lex fori  Bustamante-kódex 1928; hadkötelezettség, hontalanság  hágai egyezmény 1930; férjezett nQk állampolgársága  New York-i Egyezmény 1957 (ennek részese Mo, 1960. évi 2. trv); diplomáciai kapcsolatok nemzetközi szabályai  Bécsi Egyezmény 1961
Európai Tanács 1963 strasburgi konvenció: fellép a kettQs állampolgárság ellen, de a kettQs állampolgárság értékké kezdett válni
Maastrichti SzerzQdés: létrehozza az EU-állampolgárságot, a kettQs állampolgársággal szemben semleges
A státusjogok az alapjogok rendszerében: a státusjogok az állami szuverenitással összefüggésben határozzák meg az állampolgár jogi helyzetét. Az alkotmányból a státusjogok önálló jogcsoportként történQ értelemzése közvetlenül levezethetQ: Alk.69.§
A Magyar Köztársáságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani vagy magyar állampolgárságát a Magyar Köztársaság területérQl kiutasítani.
Magyar állampolgár külföldrQl bármikor hazatérhet.
Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.
Sajátosságai: állampolgárság tényébQl következnek, címzettje csak állampolgár lehet, jogi természete szuverenitásfüggQ, katalógusban meghatározott, alanyi jog
Önálló jogcsoportként értelmezése még nem általánosan elfogadott, elkülönítése a külföldiek jogállásának vizsgálata során nélkülözhetetlen
A magyar állampolgár státusjogai: jog a magyar állampolgársághoz (annak a gyereknek, akinek legalább egyik felmenQje magyar állampolgár), minden magyar állampolgárt megillet az állampolgárságával való rendelkezés joga (szuverén hatalom honosított állampolgár esetén korlátozhat) + jog a nemzeti és étnikai kisebbségi státushoz + jog az állampolgársági regisztrációhoz (okmányok és nyilvántartásba vétel, a személyazonosító igazolvány a magyar álalmpolgárság fennállásának tényét közhitelqen igazoló okirat, kiállztásának rendjét a törvény szabályozza) + jog a területen való tartózkodáshoz (mozgásszabadság nem korlátozható, a kiutasítás tilalmának feltétlen garantálása mellett érvényesül) + jog az államterület elhagyásához és a hazatéréshez (státusjoggá a korlátozás természetének függvényében, valamint a hazatérés jogának biztosításával válik, a kivándorlás az állampolgársági státust önmagában nem érintheti) + jog a védelemhez törvényes külföldi tartózkodás esetén (nemzetközi jog szabályainak a figyelembevételével történi: diplomáciai védelem: állam lép fel állampolgára érdekében egy másik állammal szemben ez utóbbi nemzetközi jogellenes amgatartása miatt (felhívás, magyarázatkérés, tiltakozás); konzuli védelem 2001. évi XLVI: saját állampolgárt a fogadó állam szerveinek, ill magánszemélyeknek jogellenes magatartásával szemben illeti meg. A konzuli ellátás nem államközi síkon zajlik, hanem mindig az idegen államban, a fogadó állam hatóságai elQtt történik. Személyi hatálya minden magyar állapolgár, kettQs állampolgárra is. A magyar állampolgár másik állampolgársága szerinti államban nyújtható védelem mértéke a fogadó állam akaratának függvénye. Mindkét forma a státusjog része.) + jog a közügyek gyakorlásához (aktív és passzív választójog, ennek részjogosítványait + önkormányzás joga + választott tisztség viselésének joga + közvetlen demokrácia gyakorlása + közhivatal viselésének a joga) + jog a szociális státus fenntartásához (áz állampolgár általános státusa politikai és szociális jogok összessége (70/B§, 70/D§, 70/E§, 70/F§) + az állampolgár közjogi kötelezettségei (had és honvédelmi munkakötelezettség kizárólag rendkívüli állapotban terheli a nagykorú magyar állampolgárokat.70/H§, 70/I§)
Az EU-polgár státusa: 1951 Európai Szén és Acélközösség, 1957 Európai Gazdasági közösség, 1965 Európai Közösség, 1992 (1993. 11. 1 hatályos) Maastrichti SzerzQdés  Európai Unió- EU-állampolgársági státus az egyesülési folyamatban játszott szerep kiemelése (2004. májos 1-tQl Mo is)
Címzettje a 27 tagállamban élQ polgár. Elméleti oldalról legfeljebb másodlagos állampolgárságnak tekinthetQ, mivel tagállami állampolgárság nélkül nem áll meg  EU-polgárság.
Státusjogai: mozgásszabadság, lakóhely megválasztásának joga (lakóhely megválasztásásnak joga az EU-n kívüli polgárokkal szemben érvényesül); aktív és passzív választójog az EP választáson, petíció benyújtásának joga EP-hez, panasz benyújtásának joga az EU-ombudsmanhoz az EU közigazgatási szervei ellen, saját nyelv használatának a joga; önkormányzati választójog, nem állampolgársági államtól való diplomáciai és konzuli védelem joga
Mo 1991 társulási szerzQdés az európai közösséggel, 1994 felvétel kérelme az EU-ba, 1998 csatlakozási tárgyalások kezdete.
A külföldiek fogalmának jelentésmódosulása: 1999 Amszterdami SzerzQdés: személyek szabad mozgása, menedékjog, bevándorlás, Schengeni Egyezmények és végrehajtási szabályai közösségi jog részévé vált. Kialakult a szabad mozgás jogával rendelkezQk köre 2007. évi 1. törvény, harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény. A szabad mozgás és az ehhez kapcsolódó tartózkodás cssak az uniós polgárok és meghatározott családtagjaik jogosultságát jelenti. Európai Gazdasági Térség (EU + Norvégia + Liechtenstein + Izland) tagállmainak állampolgárait ua a jogok illetik meg. Személyi hatály további kiterjesztése: nemzetközi szerzQdés alapján: Svájc Államsövettséggel (1999 júl 1 2002 jún 1-tQl hatályos, Mo esetében 2006 ápr 1-tQl hatályos), kiterjed a magyar állampolgárok magyar állampolgársággal nem rendelkezQ családtagjaira is.
Harmadik országbeli állampolgárok azok a külföldiek, akik nem rendelkeznek a szabad mozgás és tartózkodás közösségi jogával. (Mo 1., EGT 2., többi 3.) nem terjed ki a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, ill ideiglenes vagy kiegészatQ védelemben részesített 3. országbeli állampolgárra.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezQk: 1.) 3 hónapot meg nem haladó ideig tartózkodók  feltétel nélkül, belépés érvényes utiokmány vagy személyazonosító ig., nincs felmutatási kötelezettség, EGT állampolgároktól vízum nem kérhetQ (csatlakozó 3. ország állampolgárságával rendelkezQ családtag érvényes úti okmánnyal + érvényes vízummal (lehetQ legrövidebb idQ alatt, téritésmentesen kötelesek kiállítani)(eltartott, közös háztartásban élQ, személyes gondozást igénylQ) Schengeni határ-ellenQrzési kódexben foglalat szabályokat is alkalmazni kell, egy feltétel: nem jelenthet indokolatlan terhet a magyar szociális ellátó rendszerre.
2.) 3 hónapot meghaladó itt-tartózkodás: megköveteli a bejelentkezést  regisztrációs igazolás. EGT állampolgár jogosult, akinek tartózkodási célja keresQtevékenység (családtag is jogosult) vagy tanulmányok folytatása, ill aki tartózkodás idQtartamára elegendQ forrással rendelkezik (családtag is jogosult) önmaga és családtagjai számára, és nem jelenthet indokolatlan terhet a magyar szociális ellátó rendszerre, további feltétel, hogy biztosítási jogviszony keretében jogosult legyen az egészségbiztosítási szolg. igénybevételére, vagy azok fedezetérQl maga gondoskodjon. Kiskorú magyar állampolgár felett szülQi felügyeleti joggal rendelkezQ részére elQírt feltételek hiányában is engedélyezhetQ. Megmarad a családtag joga, ha EGT állampolgár tartózkodási joga megszqnt (meghalt). Megszqnik: ha a tartózkodási jog feltételeit már nem teljesíti, vagy beutazási és tartózkodási tilalom alatt áll. Ha a tartózkodási jog megszerzését követQ 6 hónapon belül a családi életközösség megszqnt  tarózkodási jog megszqnését az eljáró hatóság határozata állapítja meg.
3.) állandó tartózkodás jogával rendelkezQk: EGT-állampolgár és családtagja számára, amennyiben 5 évig megszakítás nélkül, jogszerqen Magyarországon tartózkodtak. Amennyiben a családtag min 1 éve magyar állampolgárral családi életközösségben él, ill a házastárs esetében magyar állampolgár házastársával a házasságot kérelem benyújtását megelQzQen min 2 éve megkötötte, állandó tartózkodásra jogosult. Vizsgálandó a tartózkodás folyamatossága, nem minQsül megszakításnak évente max 6 hónap külföldön tartózkodás, katonai szolgálat miatti távollét, ill egyszeri 12 hó folyamatos miatti távollét fontos okból kifolyólag (terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmány, szakképzés, kiküldetés). Megszqnik: 2 év folyamatos távollét (határozattal állapítják meg), beutazási vagy tartózkodási tilalom elrendelése esetén.
A harmadik országok állampolgárainak beutazása és tartózkodása: 3 hónapot meg nem haladó ideig tartózkodás: közösségi jog 2006. márc. 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Schengeni határ-ellenQrzési kódex). Beutázási feltételek: érvényes a határ átlépésére jogosító okmányok + ha szükséges érvényes vízum, kivéve, ha érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek + igazolják a célt, körülményeket, anyagi fedezetet + nem állanak a beutazás tilalmát elrendelQ figyelmeztetQ jelzés hatálya alatt a Schengeni Információs Rendszerben + nem jelentenek veszályt a tagállamok közrendjére, belsQ biztonságára, közegészségügyére, nemzetközi kapcsolataira. Vízumok típusai: repülQtéri tranzitvízum, átutazóvízum, rövid idQtartamú beutazóvízum, érvényességének felsQhatára 5 év, valamennyi schengeni állam területére kiterjedQen, ill 1 vagy több schengeni állam területére korlátozott érvényességgel kerülenk kiadásra. Vízum meghosszabbításának lehetQsége: ha a vízum kiadása óta új tények merültek fel, nem vezethet 90 (átutazó vízumnál 10) napot meghaladó tartózkodáshoz
3 hónapot meghaladóan itt-tartózkodók, a tartózkodási engedély: elsQdlegesen tagállami hatáskör. Teljes jogú schengeni tagságtól a tartózkodási vízum megszqnik, külképviseleten tartózkodási engedélyt kérelmezhetnek helyette. Önálló feltétel: Mo-on szálláshellyel vagy lakóhellyel és az egészségügyi ellátások teljes körére kiterjedQ biztosítás megléte. Nem kell igazolni, ha van 3 hónapot meghaladó tartózkodási vízuma, vagytarózkodási engedéllyel, vagy letelepedési (bevándorlási) engedéllyel, vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel, vagy nemzeti letelepedési engedéllyel, vagy EK letelepedési engedéllyel. Kérhet, ha Mo területén tertózkodik és vízumában foglalt idQt meg szeretné hosszabítani, az általános feltételeknek megfelel + rendelekzik tartózkodási vízummal, vagy nemzeti vízummal. Tartózkodási engedély meghosszabbítása csak érvényes tartózkodási engedéllyel kérhetQ. Tartózkodási célok képzik a tartózkodási engedélyek kiadásának alapját  eltérQ érvényességi határ: családegyesítés, keresQtevékenység  max 3 év + 3 év (munkavállalási engedély érvényességi idQtartamához igazodik); tanulmányi okok  2 évnél rövidebb képzés esetében, a képzés idQtartamára, hosszabb esetén min 1, max 2 év + 2 év; humaitárius okok  1 év + 1 év; nemzzeti  max 5 év + 5 év. (hallgatók munkavállalási limitje: szorgalmi idQszak heti max 24 óra, ezen kívül évente max 90 nap részmunkaidQ, 60 nap teljes munkaidQ.
Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás: csak Mo területére szól, ha elhagyja az országot, akkor érvényét veszti
A letelepedés szabályrendszere, a letelepedettek köre: nemzeti letelepedési engedély, EK letelepedési engedély, ideiglenes letelepedési engedély. Letelepedési jogállások átjárhatóak. A letelepedett határozatlan idejq Mo-i tartózkodásra jogosult. Általános feltétel a lakhatás és megélhetés biztosítottsága. Nem engedélyezhetQ, ha büntetett elQéletq és az ehhez fqzqdQ joghátrányok alól még nem mentesült, letelepedése a nemzetbiztonságot veszélyezteti, aki kiutasítás vagy beutazási tilalom alatt áll
Ideiglenes letelepedési engedély: max 5 év + 5 év más tagállam által kiállított EK tartózkodási engedéllyel rendelkezQ és családtagjai a megfelelQ feltételek igazolása esetén
Nemzeti letelepedési engedély: tartózkodási vízummal, tartózkodási engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezQ. Nem biztosítanak az EK letelepedési engedélyhez hasonló mobilitási jogot a közösség területén. Feltétele: 3 év jogszerq és mgszakítás nélküli tartózkodás (nem minQsül megszakításnak 4 hónapnál rövidebb elhagyás, ha az összidQtartam elQzQ 3 év alatt max 270 nap) 3 év alól felmentés: családegyesítQk, visszahonosítók, kedvezményesen honosíthatók, magyar állampolgárságú felmenQkkel rendelkezQk, legalább 2 éves házasság. Az idegenrendészetért és menekültügyért felelQs miniszter kivételes méltányosságból valamely feltétel hiányában is engedélyezheti a letelepedést.
EK letelepedési engedély: fQ kritérium: Mo területén min 5 évi jogszzerq és folyamatos tartózkodás (nem megszakítás alkalmantkénti max 6 hónapi elhagyás, ha 5 év alatt ez max 300 nap). Nem jogosult aki céljából adódóan ideiglenes jellegq. Tartózkodási cél megváltozásakor a tanulmányi idQ fele számít bele. Men jogosult aki menkültknti elismerését kérte, vagy ideiglenes vagy kiegészítQ védelemért folyamaodott, befogadott, menekült. Ha Mo kap infót, hogy más tagállamban is ilyet kapott, akkor visszavonja.
A hontalanok: az a személy, akit egy állam sem tart saját joga alapján álampolgárának. FQszabály, hogy legalább olyan elbánást biztosítson a hontalanoknak, mint általában a külföldieknek. Speciális jogok: uti okmány, igazgatási segítségnyújtás. Hontalan szülQk Mo-on született gyermeke csak akkor válik magyar állapolgárrá, ha a szülQk bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, vagy menekült státusszal rendelkeznek. Ha nincs, akkor 5 évi ittlakás után honosítható a gyerek és ezután a szülQk kedvezményesen honosíthatók. Mo születésével azért hontalanná váló külföldi, mert a szülei állampolgársága szerinti állam joga a területi elvet alklamazza nyilatkozattal magyar állampolgárrá válhat. Hontalan státus megállapítására irányuló eljárás szabályai hiányoznak a magyar jogból. A hontalanság tényének bizonyítása az eljárás legfontosabb része, bizonyítás helyett a valószínqsítés is elegendQ, kötelék hiányát a születési hely, korábbi lakó vagy tartózkodási hely, családtagok vagy szülQk állampolgársága szerinti államok vonatkozásában kell igazolni. Humanitárius tartózkodási engedélyt kap 2002 óta
A menedékjog, a menekültek és a menedékesek: menedékjog alkotmányos alapjog 65§ (1): a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint  ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja  menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetQleg politikai meggyQzQdésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstQl való félelmük megalapozott.
Genfi egyezmény szerint: menekült az a személy, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghetározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikaimeggyQzQdése miatti üldözés tQl vagy megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik,és nem tudja, vagy az üldüzéstQl való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, vagy az aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tarózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen esetek következtében nem tud, vagy az üldözéstQl való félelmében nemakao oda visszatérni. Olyan személy esetében aki több állampolgársággal rendelkezik, az állampolgársága szerinti ország jelenti mndazokat az országokat, amelyeknek e személy állampolgára, és nem tekinthetQ az állampolgársága szerinti ország védelmét nélkülözQ személynek az, aki megalapozott félelmen alapuló okok nélkül nem vette igénybe azon országok valamelyikének védelmét, amelynek állampolgára.
Menekült: az a külföldi, aki igazolja vagy valószínqsíti, hogy reá a Genfi Egyezmény rendelkezéseit alkalmazni kell
Menekültelismerési eljárás: 1.) kérelem szempontjából releváns tények felderítése, 2.) a Genfi Egyezmény menekültdefinícióját kell az adott tényállásra alkalmazni.
A menekült közvetlen családtagja is menekültstátust kap.
Kvótamenekült: adott esetben a nemzetközi tehermegosztásnak megfelellQen Mo is fogadhasson  érdemi menkültjogi eljárás nélkül, humanitárius okból  menekülteket.
Menedékes: idieglenes védelemt élvezQ személy, aki az ország területére tömegesen menekülQk csoportjába tartozik (fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése) ilyenkor egyszerüsített bizonyítási eljárásnak van helye.
A menkültként vagy menedékesként elismerését kérQ külföldi alanyi jogon humanitárius tartózkodási engedélyre jogosult. A menedékjog jogcím a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, s egyidejqleg védelem a visszaküldés, a kiutasítás, a kiadatás ellen.
A visszaküldés tilalma (a non-refoulement elve): Genfi Egyezmény 33. cikke: kiutasítás és visszaküldés tilalma azon menekültek vonatkozásásban, akiknak faji, vallási okból, nemzeti, társadalmi hovatartozásuk vagy politikai nézetük miatt életük vagy szabadságuk veszélyeztetett.
Garanciális rendelkezés: visszautasítás ill a kiutasítás nam rendelhetQ el.elletQleg nem hajtható végre olyan országban, amely az érintett tekintetében nem minQsül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen ahol faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, ill a kiutasított kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy (halál)büntetésnek lenne kitéve.
Mind az idegenrendészeti kiutasítást, mind a vissszairányítást, mind a kitoloncolást elrendelQ határozat elQtt vizsgálni kell a tilalom fennállását.
Befogadott az a személy, aki ..., de nem jogosult a menekültkénti vagy honatalankénti elismerésre, sem ideiglenes vagy kiegészítQ védelemre, alanyi jogon humanitárius tartózkodási engedélyre jogosult, személyazonosság bizonyításának hiánya miatt a tartózkodási engedély kiadása nem tagadható meg.
A szuverenitás területi hatálya alatt állók jogállása: a menekült kvázi magyar állampolgár, magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, kivéve: választójog csak a helyi ...-on, nem hadköteles, nem tölthet be olyan feladatot ami magyar állampolgár tölthet be jogszabály szerint. 3 éve Mo-on élQ menekült kedvezményesen honosítható. Megszqnik, ha magyar állampolgárságot szerez, ha menekültügyi hatóság visszavonja.
Menedékes jogosult az ország területén való tartózkodásra, valamint szállásra és ellátásra. Megszqnik: védelmi idQtartama lejár, vagy a Kormány által megjelölt tény bekövetkezik, letelepedett jogállást kap, menekültként elismerik, Mo területét végleg elhagyja, visszavonják, tartózkodási helyét beleegyezésével az EU más tagállamának területére áthelyezték.
Külföldre utazás: külföldi  nemzeti utiokmánnyal, menekült  konvenciós útlevéllel (Genfi Egyezmény alapján, kétnyelvq úti okmány, nem jogosít konzuli vagy diplomáciai védelemre), hontalan  utazási igazolvánnyal (egyszeri kiutazásra és visszatérésre szóló, max 6 hónapig érvényes), saját országa útlevelével. Visszatérésre jogosult: menekült, menedékes, tartózkodási engedéllyel rendelekzQ, letelepedett.










PAGE 


PAGE 25

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

1. félév 2.óra 3 eloadas acélgyártás aggregált kereslet általános médiaismeretek apoptózis arc civilizáció elemzés elmélet ergonómia etnográfia filológia fogyasztói földalatti tartály gábor gazd.töri tétel6 géntech gépelemek határérték humánbiosz gyak képletek kibernetika kidolgozott kodolányi - levelező kollokvium kosztolányi környezetvédelmi kötelező közpolitika kritgyak matek 1 mérleg minőség mit tudtak a régiek neveléslélektan növények öko 1 ökológia román segédanyag stilisztika szerep szervetlen szivattyú tanulás tqm turizmus szak vállalat helye