magánjog 2.Zh kidolgozva 08/09

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsmentGazdasági MagánjogVizsgákmagánjog 2.Zh kidolgozva 08/09

Közhasznúsági fokozatok és megszerzésének feltételei
•ð ðA közhasznú szervezetté minQsíthetQ szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy
kiemelten közhasznú szervezetként való bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
•ð ðKözhasznú szervezetté minQsíthetQ:
o alapítvány, közalapítvány
o egyesület
o országos sportági szakszövetség
o közhasznú társaság
o köztestület
•ð ðFeltételek:
o Közhasznú:
_ A törvény annak ismeri el.
_ A tagokon kívül más is részesülhet a szolgáltatásaiból.
_ Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása
érdekében végez.
_ Elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítQ okiratban meghatározott
tevékenységre fordítja.
_ Független a politikától.
o Kiemelten közhasznú:
_ Olyan közfeladatot lát el, amelyrQl törvény rendelkezése szerint valamely
állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
_ Legfontosabb adatait sajtó útján is nyilvánosságra hozza.


Közhasznú társaság és a Kft. közötti különbségek
•ð ðA közhasznú társaság mqködését a Ptk. szabályozza. A közhasznú társaság  amelynek feladata
nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül a társadalom közös szükségleteinek kielégítése  Kft.
formában mqködik.
•ð ðA nyereség és vagyonszerzési cél az által jelentkezik, hogy a közhasznú társaság nyeresége a
tagjai között nem osztható fel, azt a cél elérésére kell fordítani.
•ð ðAlapítására társasági szerzQdéssel kerül sor, amelyben meg kell határozni a társaság által végzett
közhasznú tevékenységet és azt a profitorientált tevékenységet, amelyet a közhasznú
tevékenység érdekében folytatni kíván.
•ð ðKülönbségek:
o Kft.:
_ Zártkörq az alapítása
_ Osztalék
_ Jogutód nélküli megszqnéskor a tagok között osztják fel a vagyont
_ 3 millió Ft.-os törzstQkével lehet alapítani.
o Kht.:
_ Nyilvánosan is lehet alapítani
_ Tilos az osztalék kiosztása
_ FB és könyvvizsgáló alkalmazása kötelezQ
_ Jogutód nélküli megszqnéskor a vagyont nem lehet a tagok között
szétosztani, más hasonló közhasznú célra kell fordítani
_ 3 millió Ft. törzstQkével lehet alapítani


Alapítvány, közalapítvány fogalma
•ð ðAlapítvány:
o Tartós, közérdekq céllal jön létre (kultúra, sport, oktatás, stb. támogatása).
o Alapítója bármilyen jogalany lehet.
o Az Alapító okirat tartalmazza a nevet, a kitqzött célt, a székhelyet, képviselQket, stb.
o Jogi személyiség, vagyontömeg, melyet az alapítók végleges vagyonrendelés útján adnak.
o Lehet nyílt (újabb személyek léphetnek be, vagyoni hozzájárulással; a mqködéshez
elegendQ vagyon kell rendelni) vagy zárt (más nem csatlakozhat; a cél eléréséhez
szükséges pénzt alapításkor hozzá kell rendelni) alapítvány.
o KezelQszerve a Kuratórium, melyben a nem alapító tagoknak többségben kell lenniük,
alapító tagja lehet, de nem elnökként.
o A nyilvántartásba vételt a megyei bíróság, a törvényességi felügyeletet az ügyészség végzi.
o Megszqnés:
_ Vagyoni hozzájárulás nem jár vissza.
_ A fennmaradó vagyont egy másik, hasonló célú alapítvány mqködésére
kell fordítani.
•ð ðKözalapítvány:
o Olyan alapítvány, melyet részben vagy egészben az Országgyqlés, a Kormány,
Önkormányzatok, stb. alapít.
o LegfQbb ellenQrzQ szerve az Állami SzámvevQszék, mely a célszerqséget is vizsgálhatja.
o Alapító okiratát nyilvánossá kell tenni.


Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete
•ð ðFióktelep:
o Biztosított a joga a külföldi székhelyq vállalkozások gazdasági célú, cégalapítás nélküli
letelepedésének.
o Fióktelep a külföldi székhelyq vállalkozásnak, olyan jogi személyiséggel nem rendelkezQ,
önállóan gazdálkodó szervezetei egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi
cégnyilvántartásba a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeznek.
o Ez a lehetQség azon külföldiek esetében biztosít gazdasági célú letelepedést, amelynek
székhelye szerinti állammal Magyarországnak nemzetközi megállapodása van.
o Vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyq
vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadóak, velük azonos elbírálásban részesülnek.
•ð ðKereskedelmi képviselet:
o A külföldi székhelyq vállalkozás által létrehozott, vállalkozói tevékenységet nem folytató
szervezeti egység, amelyet szintén belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként
bejegyeznek.
o A kereskedelmi képviselet szerzQdések közvetítésével, elQkészítésével, az üzletfelek
tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggQ feladatokat lát el.


Társadalmi szervezet, köztestület fogalma
•ð ðTársadalmi szervezet:
o Olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezQ non-profit szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
o Leggyakoribb fajtái a társadalmi szervezeteknek a szakszervezetek, a pártok és az egyesületek.
o Pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai.
o ÜgyintézQ és képviseleti szervének tagja lehet, aki nincs eltiltva közügyek gyakorlásától.
o Kérni kell a bírósági nyilvántartásba vételt - ez nem tagadható meg, ha alapítói a törvényben el_írt feltételeknek eleget tettek.
•ð ðKöztestület:
o Önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezQ szervezet, mely a tagságához és az
általuk végzett tevékenységhez kötQdQ közfeladatot lát el.
o Pl. MTA


Szövetkezet, részjegy fogalma, jellemzQi
•ð ðSzövetkezet:
o Önálló gazdálkodási forma, fQként természetes személyek alapítják, de bármilyen jogalany
részt vehet.
o Másodlagos szövetkezet: szövetkezetek alapítják.
o Alapításához minimum 5 fQ, iskolaszövetkezet esetén 15 fQ [2006. július 1-tQl: 7-7 fQ]
szükséges.
o [2006. július 1-tQl: szociális szövetkezet: csak természetes személyek, célja a szociális
gondoskodás]
o tagsága nyitott: bármikor ki- és be lehet lépni, ami változó t_két von maga után
•ð ðRészjegy:
o A szövetkezet adózott eredményébQl részesedésre jogosító, szövetkezeti viszonyt
megtestesítQ értékpapír.
o A tag vagyoni hozzájárulását fejezi ki.
o Okirat, mellyel minden tag rendelkezik.
o Nem lehet másra átruházni.




Az egyesülés fogalma, mqködése
Az egyesülés fogalma:
•ð ð ElsQdlegesen nem gazdasági tevékenységet, hanem a társuló tagok érdekeinek védelmét jelentQ intézmény,
•ð ðSzabályozása a GT-ról szóló törvényben történik.
•ð ðAz egyesülés a tagok gazdálkodásának elQmozdítása, összehangolása, valamint szakmai
érdekeik képviselete érdekében alapított kooperációs társaság, mely saját nyereségre nem
törekszik.
mqködésejn¤¦²¶À Ä ö ø




B
F
Z
^
ž
¢
È
Ì
ä
è




$
Z
^
Î
Ò
x

|

Ø

Ü

<
@
r
~
¨
¬
î
ð
¼ À 24šžÊÌ$&48úîâÖâÖâîâÖâÖâÊâÊâÊâÊâÊâîâÊâ¾â¾â¾â¾âÖâ¾âÊâ¾âÖâ¾â²ú¦šŽšŽš¦h– ²OJQJ^JaJh– ²OJQJ^JaJh– ²OJQJ^JaJhB\âCJ OJQJ^JhB\âOJQJ^JaJhB\âOJQJ^JaJhB\âOJQJ^JaJhB\âOJQJ^JaJhB\âOJQJ^JaJ hB\â58j À

B
Z
ž
È
ä


Z
Î
V

x




<
r
¨
@ ¼ 468÷îîîáááááîîÔÔÔÔÔÔÔîÔÔÔÏÏgdB\â
„87$8$H$^„8gdB\â
„7$8$H$^„gdB\â 7$8$H$gdB\â
&
FgdB\⬆þ8šV4òzDì: X h ˜ ® 6–¦ô<œ*šþ÷îîîîîîîîîîááááîîîîîîØÓÓgd– ² 7$8$H$gdŸ1Œ
„h7$8$H$^„hgd– ² 7$8$H$gd– ²
&
FgdB\â8z~´¶: > X \ h l z ~ ˜ œ ® ² Ü Þ 6:fh–š¦¶ô ¸¼ôèôÜôèôÐôÄôÜôÄôÄôÜôÄôÜôÐôÄôÄôÄô¸ÜÄô¸ôÄô¸ô©¤ŸèôÐô¸ÜôÐôÐô¸ô¸ôÐôÐ hB\â5 h– ²5hŸ1Œh– ²CJ OJQJ^JhT ¥OJQJ^JaJh– ²OJQJ^JaJh– ²OJQJ^JaJh– ²OJQJ^JaJh– ²OJQJ^JaJh– ²OJQJ^JaJ>FbP¸^z$r.H– -@-b- > ø V!÷îáááááááááááÔÔÔîÃÃîäý7$8$H$^„`„äýgd– ²
„87$8$H$^„8gd– ²
„7$8$H$^„gd– ² 7$8$H$gd– ²
&
FgdB\â¼JLlnpz~ˆŠrv.2<>HL–š

- -@-D-b-n-â-ä-> J R T d f j l n ž È Ê ø !T!V!Z!î!ò!"

"ôèôèÜôÐôèôÐôÐôèôÄôÄôèô¸ôÐôèôÐôèôèôèÜôèôèôÐô¬§¢–Š~h% «OJQJ^JaJh% «OJQJ^JaJh% «OJQJ^JaJ hB\â5 h– ²5h– ²CJ OJQJ^Jh– ²OJQJ^JaJh– ²OJQJ^JaJh– ²OJQJ^JaJh– ²OJQJ^JaJhT ¥OJQJ^JaJh– ²OJQJ^JaJ1V!X!Z!î!"À"â"˜#8$Ä$v%
&¬&Z''J(ð(
)¸)^*`*òíåÜÏÏÏÏÏÏÏÏÏܾ¾¾¾¾±


Æ „Ð^„Ðgd% «
Æ „Ð7$8$H$^„Ðgd% «
„Ð7$8$H$^„Ðgd% « 7$8$H$gd% «
&
FgdB\âgd– ²

„„äý^„`„äýgd– ²

"X"Z"\"â"æ" #"#$#’#”#Ä$È$Ü$Þ$
& &¨&ª&¬&Z'^''”'º'¼'¾'
) )L)N)~)€)2*4*6*\*^*b*¶*º*æ*ê*X+Z+\+R,T,³,µ,ø,ú,...¦.ª.j/l/®/²/Ì/Ð/:0>0È0Ê0Ì0Î0ôèÜôÐôèÜôèôÐôèôÐôèÜôÄôÐôèÜôÐôèôèôèÜô¸³®ÄôÐôèÜôÐôÐôÐôèÜôÐôÜôÄôÐôèôèôè hB\â5 h% «5h% «CJ OJQJ^Jh% «OJQJ^JaJh% «OJQJ^JaJh% «OJQJ^JaJhT ¥OJQJ^JaJh% «OJQJ^JaJD`*b*¶*æ*R,³,ø,¦.®/Ì/„0ú0 111d1‚182R2¸2j3€384úòéØØØØØéØØØúúòÏÂÂÂÂÂÂ
„7$8$H$^„gdÌ% 7$8$H$gdÌ%„´„Ð7$8$H$^„´`„Ðgd% « 7$8$H$gd% «
&
FgdB\âgd% «Î0Ð0ú0þ0

1 11d1h1‚1†1¾1À1R2V2¸2¼2ì2î2,3.303R3T3d3f3j3€3„3¦3¨3R4V4Ò4ôèÜèÐËƶ¦–¦†¦–¦–¦†¦†vfVfVf¦–fVf–¦-hT ¥B*OJQJ^JaJphÿf-hÌ%B*OJQJ^JaJphÿf-hÌ%B*OJQJ^JaJph-hT ¥B*OJQJ^JaJph-hÌ%B*OJQJ^JaJph-hÌ%B*OJQJ^JaJph-hÌ%B*OJQJ^JaJph hB\â5 h% «5h% «CJ OJQJ^Jh% «OJQJ^JaJh% «OJQJ^JaJh% «OJQJ^JaJ!84R4ø45¶5è5>6”6Ð6Ò6Ô6Ö6Ø67B78|8(9Ú9ð9V„V(WòòéÜÜÜÜÜÓÎÎÎƽ½½½½½½½½ 7$8$H$gdT ¥
&
FgdB\âgdÌ%
ÆgdÌ%

Æ7$8$H$gdÌ% 7$8$H$gdÌ%
„7$8$H$^„gdÌ%Ò4Ô4ø4ü455V5X5Ì5Î5Ð5è5î5>6D6”6š6Î6Ð6Ô6Ø67B7F7 888|8€8ïßÏ߿߯߯ï߿߿߿ߟš•ueVuJuhT ¥OJQJ^JaJhddhT ¥OJQJ^JaJ-hddhddOJ QJ \^J aJhT ¥OJQJ^JaJhT ¥5OJ QJ \^J aJ hB\â5 hŸ1Œ5 hÌ%5-hÌ%B*CJ OJQJ^Jph-hT ¥B*OJQJ^JaJph-hÌ%B*OJQJ^JaJph-hÌ%B*OJQJ^JaJph-hÌ%B*OJQJ^JaJph-hÌ%B*OJQJ^JaJph€8Î8Ð8ð9:VVV VVZV\V„VˆVWW&W(W,WpWrWtWvWzW|W‚W„W†WÞWàWâWäWfXôèôØÖʾô²ô²ô¾ô²ô¦¡œŠ}ŠpŠkŠœ^Škœj?

h+@Jhñg5U hŸ1Œ5jQ¹h+@Jhñg5Ujvh+@Jhñg5U hñg5jh+@Jhñg5U hB\â5 hVÓ5hT ¥CJ OJ QJ ^J hT ¥OJQJ^JaJhT ¥OJQJ^JaJhdÙOJQJ^JaJU-hdÙhdÙ5OJQJ^JaJhddOJQJ^JaJhT ¥OJQJ^JaJ
•ð ðLegfQbb szerve a tagszervezetek küldötteibQl álló igazgatóság.
•ð ðA kötelezettségekért a tagok korlátlan és egyetemleges felelQsséggel tartoznak.


SzerzQdés fogalma és létszakaszai









Érvénytelenség fogalma, fajtáinak jellemzQi


Elévülés sajátosságai (fogalma, ideje, nyugvása és megszakadása)




SzerzQdés megszqnésének esetei





Foglaló fogalma







Kötbér fogalma




Zálogjog fajtái és jellemzQik








Óvadék fogalma




Kezesség fogalma és fajtái




A szerzQdésszegés fogalma, esetei




Hibás teljesítés fogalma és a szavatossági igények





Adásvételi szerzQdés fogalma, különös nemei



Opciós jog, visszavásárlási jog, elQvásárlási jog sajátosságai





Vállalkozási szerzQdés fogalma, speciális esetei




Megbízási szerzQdés fogalma, tartalma



Bizományi szerzQdés fogalma, tartalma






Fuvarozási szerzQdés fogalma



Szállítmányozás fogalma



Szállítási szerzQdés


Használati jog átadására irányuló szerzQdések



LízingszerzQdés fogalma




Az értékpapírok fogalma, csoportosításuk
•ð ðÉrtékpapír:
o Egyoldalú kötelezettségvállalás a kibocsátó részér_l, melyet tilos feltételhez kötni.
o Alap jogviszonya lehet:
_ Tulajdonosi jogviszony (pl. részvény)
_ Hitelviszony (pl. kötvény, kincstárjegy)
_ Pénzkövetelés (pl. csekk, váltó)
_ Árura vonatkozó jog (pl. közraktári jegy)
o Csak az értékpapír, aminek kiállítását jogszabály lehet_vé teszi.
o Csak akkor értékpapír, ha kibocsátáskor alá van írva, értékesítéskor pedig az összes 
jogszabályban felsorolt  kelléket tartalmazza.

•ð ðCsoportosítás:
o Jogviszony alapján
o Lejáratuk alapján:
_ Rövid (< 1 év)
_ Közép (1-5 év)
_ Hosszú (> 5 év)
_ Lejárat nélküli (pl. részvény)
o Forgalomképesség szerint:
_ Zártkör_ (egyedileg el_re meghatározott kör veheti meg)
_ Nyilvános (bárki jogosult jegyezni)
o Típus alapján: lehet bemutatóra és névre szóló
o Kibocsátó szerint:
_ Állam (pl. kincstárjegy)
_ Gazdálkodó szervek (pl. részvény)
_ Jogi személyek (pl. kötvény)
_ Bármely jogalany (pl. csekk)




Az értékpapírok fajtái
Váltó:
Pénzkövetelést megtestesítQ értékpapír, pénz fizetésére irányuló értékpapírba foglalt ígéret, bárki kibocsáthatja, névre szóló, átruházható, egyedi értékpapír.
Váltókellékek:
váltó elnevezése az okirat szövegében;
meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló utasítás vagy fizetési kötelezettség vállalás;
(meg kell határozni a pénznemet, a teljes összeget számmal és betqvel is ki kell írni);
idegen váltó esetén a címzett neve;
váltó esedékessége;
megtekintésre azonnal esedékes;
megtekintés után bizonyos idQre;
kelet után bizonyos idQre;
meghatározott napra ;
fizetés helye: ha a címzett neve mellett nincs lakóhely- telepített váltó ;
rendelvényes neve;
keltezés, kiállítás helye;
kibocsátó aláírása.
A váltó fajtái:
saját: a kibocsátó saját fizetési ígéretét tartalmazza;
idegen: a címzett fizetési felszólítását tartalmazza.

Kötvény: hitelviszonyt megtestesítQ, átruházható, kamatozó, névre szóló értékpapír, melyben a kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy elQre meghatározott idQpontban a kötvény névértékét és kamatait visszafizeti.
Átruházható értékpapír az átruházással a kötvénybQl eredQ vmennyi jog átszáll az uj kötvénytulajdonosra. A kötvény átruházását a jogszabály v a kibocsátó korlátozhatja A kötvényen alapuló követelés nem évül el.

Kincstárjegy: névre szóló, átruházható, hitelviszonyt megtestesítQ, sorozatban kibocsátott értékpapír, melyben az állam arra kötelezi magát, hogy a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának a kincstárjegybe foglalt összeget annak járulékaival együtt megfizeti. Rövid lejáratú, 1 éven belüli értékpapír, melyet az állam hitelszükségletének fedezésére bocsát ki. Fajtái: kamatozó és diszkont

Letéti jegy: közép futamidejq (max. 3 év), hitelviszonyt megtestesítQ, hitelintézet által sorozatban kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapír.
Csekk: egyrészt készpénzt helyettesitö fizetési eszköz másrészt pénzkövetelést megtestesitQ forgatható értékpapír. Acsekk kiállítása esetén a jogosult 8napon belül fordulhat a teljesités végett a címzethez ha a kibocsátás és a fizetés helye uabban az országban található, 20nap ha uazon a földrészen és 70nap ha más földrészen.

Közraktári jegy:
Közraktári szerzQdés esetén a letévQ nagyobb tömegq árut helyez el a közraktárban azzal, h késöbbi idöpontban kivánja azt értékesiteni továbbszálllitani v felhasználni. A letévQ értékpapírt kap amely 2 részbQl áll. Egyike h az árut átvette a másik pedig az elzálogosítást lehetQvé tevQ értékpapír. A 2 jegy együtt teszi lehetQvé h a közraktárbol elvihesse az áruját v rendelkezzen vele.





Tulajdonjog fogalma és tárgyai,
•ð ðTulajdonjogon az els_dleges dologi jogot értjük. A tulajdonos használatában és birtokában álla a
tulajdonjog tárgya. A tulajdonjog alanya bármely jogalany lehet. A szerz_képesség intézménye
azonban egy jogképes személyt esetleg kizárhat a szerzési lehet_ségb_l.
•ð ðA tulajdonjog közvetlen tárgya az a magatartás, amit a jogosult a tulajdonával megtehet, illetve
amit más személyeknek tanúsítaniuk kell a tulajdonnal szemben.
•ð ðA tulajdonjog közvetett tárgya lehet minden birtokba vehet_ dolog, pénz, értékpapír és dolog
módjára hasznosítható természeti er_.
•ð ðDolgok osztályozása:
o Ingatlan: a föld és ami vele tartósan egyesítve van; ingó: minden, ami nem ingatlan
o Helyettesíthet_ek: szám, mérték alapján meghatározottak és helyettesíthetetlenek
o Osztható: min_sége darabolás után is azonos és oszthatatlan
o Elhasználható és elhasználhatatlan
o Egységes és összetett
o Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes dolgok.
•ð ðA tulajdonjog tartalma a tulajdonost megillet_ jogok és kötelezettségek. A tulajdonos jogai:
birtoklás (birtokvédelem), használat (hasznosítás, hasznok szedése) és rendelkezés.




Tulajdonszerzési módjai és jellemzQik

Származékos tulajdonszerzés módjai és jellemzQik


Eredeti tulajdonszerzés módjai és jellemzQik




Közös tulajdon keletkezése, megszüntetése, a tulajdonostársak jogai





Használati jogok




Polgári jogi kártérítési felelQsség általános alakzata. A kár elemei





Veszélyes üzem fogalma, károkozása



Állattartók felelQssége. Alkalmazottért való felelQsség, ÉpületrQl lehulló tárgy által okozott kárért való felelQsség

Hasonló témájú dokumentumok

magánjog 2. zh kidolgozva

- 2009-05-17 23:27:06

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Molnár Zoltán - 2009.05.27 09:44:34

Köszi szépen.

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

11.05-2 7. gyakorlat ambrus judit antroptöri architektúra beszámoló beugro bioetika civil szervezetek egyiptom évszámok funkcionalizmus gazdaságtan glikolízis gyak humánbiosz gyak ideális elegy integrálás is görbe java jogképesség kántor anita kémia képlékenyalakítás képzőművészet kidolgozott anyag környezeti katalízis környezetvédelmi közoktatási rendszer liliidae logika minta munkaerő munkássága nemzetközi gazdaságtan nevelés oecd öko1 polgári jog prácser tamás progterv puska sportjog stratégia szociálpszichológia szótár szöveg termelésmenedzsment urbanisztika zsidó