Gépészeti oktatóanyag ProEngineering tervezőprogramhoz

Országok listájaHungaryKecskeméti FőiskolaGépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai KarGépészmérnökiSzámítógépes Tervezés (CAE)JegyzetekGépészeti oktatóanyag ProEngineering tervezőprogramhoz

Pro/ENGINEER oktatóanyag

CAD ­CAM ALAPJAI

Halbritter Ern ­ Kozma István Széchenyi István Egyetem

CAD CAM ALAPOK

Tartalomjegyzék
ELS FEJEZET
Bevezetés Báziselem létrehozása További építelemek használata A kezeli felület a Pro/E indításakor Kezdeti lépések Munkakönyvtár beállítása Új modell / új fájl/ létrehozása A start.prt létrehozása Koordinátasíkok Koordinátatengelyek A koordinátarendszer elhelyezése A config.pro fájl módosítása Dinamikus mozgatás az egérgombokkal Nevezetes nézetek A képerny színének beállítása A felhasználási környezet további beállítása Makrók, funkcióbillentyk készítése A modellfa konfigurálása Feladatkiírás A bázistest elállítása A bázistest létrehozási módjának kiválasztása A vázlatkészítés kezdeményezése, a vázlatsík tájolása Szerkesztési bázisok, /méretezési referenciák / Vázlatkészítési környezet, vázlatkészítés A vázlatkészítés befejezése További geometriai adatok megadása További vázlat alapú építelem létrehozása Az építelem létrehozási módjának kiválasztása A vázlatkészítés kezdeményezése, a vázlatsík tájolása Szerkesztési bázisok / referenciák / megadása Vázlatkészítés A vázlatkészítés befejezése További geometriai adatok megadása További elhelyezett építelem létrehozása Letörés / Chamfer / Élek kijelölése letöréshez Az élletörés geometriai adatainak megadása A modellfa használata Szül - gyerek kapcsolatok Az építelem elkészítési sorrendjének változtatása 2

7
8 9 10 11 13 13 15 18 20 21 24 27 29 30 40 43 46 48 53 54 54 54 57 58 69 70 73 73 73 75 78 79 79 80 81 81 83 86 86 89

MÁSODIK FEJEZET

52

CAD CAM ALAPOK Az építelemek törlése / Delete / Az építelemek elrejtése / Suppress / Az elrejtett építelem láthatóságának helyreállítása / Resume / Az építelemek átnevezése / Rename / Az építelemek méreteinek módosítása / Edit / Az építelemek újraértelmezése / Edit Definition / Referenciák módosítása / Edit References / Információk / Info / Hibajavítás Feladatkiírás Bevezet ismeretek Bázistest elállítása A vázlatkészítés kezdeményezése, a vázlatsík tájolása Vázlatkészítés A vázlatkihúzás hiányzó adatainak megadása a vezérlpulton Az oszlop kialakítása A méretezési referenciák automatikus felvétele és kitörlése A hengeres rész modellezése Új segédsík / vázlatsík / felvétele A hengeres rész elállítása kihúzással A félhenger modellezése szimmetrikus kihúzással Hiányos méretezési referencia A sugár és az átmér méretmegadása, vonalak törlése Szimmetrikus kihúzás A félhenger furatának elkészítése anyageltávolító kihúzással A furat koncentrikusságának biztosítása Szimmetrikus kihúzás anyageltávolítással A henger furatának elkészítése A zsírzó-furat elkészítése Az alaplap hornyainak elállítása Vázlat másolása Lekerekítések kialakítása A lekerekítés típusai A lekerekítés referenciái Élek kijelölése A hibás bejegyzések eltávolítása A csapágybak lekerekítései Szimmetrikus anyageltávolító kihúzás Bevezet ismeretek Feladatkiírás Modellezés teljes profilvázlat alapján Bázistest létrehozása Szimmetriatengely felvétele 3 93 93 94 95 96 97 103 107 110

HARMADIK FEJEZET

113

114 115 117 118 119 121 122 123 128 129 131 133 135 137 138 138 138 139 141 142 144 146 148 149 150 150 153 154 154

NEGYEDIK FEJEZET

157

158 159 160 160 163

CAD CAM ALAPOK Vázlatszint lekerekítés Vázlatszint letörés Szögméret megadása A kihúzás jellemzinek megadása a vezérlpultnál Furatok elkészítése vázlat alapján Segédtengely felvétele a kör középpontjának meghatározásához Méretezési referencia felvétele a kör középpontjának meghatározásához Az átmen furatok jellemzinek megadása a vezérlpultnál További vázlatalapú építelemek létrehozása Körívek rajzolása Szerkesztvonalak rajzolása A süllyesztések jellemzinek megadása a vezérlpultnál Modellezés egyszer vázlat alapján Bázistest létrehozása A lekerekítések kialakítása (Round) Elhelyezett letörések / Chamfer / Furatok elhelyezése (Hole) Lineáris helymeghatározás Egytengelységgel készített furat Tengely felvétele munka közben a koordinátasíkok metszésvonalaként Tengely felvétele munka közben a lekerekített felületekkel Lépcss furat tükrözése Feladatkiírás: a befogócsap geometriai modellezése Bevezet ismeretek Bázistest elállítása forgatással Forgatás a vázlatkészítéskor felvett tengely körül Az építelem részeinek kijelölése Forgatás nem a vázlatkészítéskor felvett tengely körül Egy önálló vázlat felhasználási lehetségei A menetbeszúrás elkészítése forgatással Az élletörések kialakítása A 32 mm laptávolságú rész kialakítása Szimbolikus menet használata A családtábla kialakítása A befogócsap méretváltozói A méretváltozók kiegészít nevének megadása Az S, illetve az L4 méretek más építelemhez / Extrude 1/ tartoznak, így azokat külön kell kezelni 4 164 165 166 168 168 170 171 173 174 177 179 180 181 181 183 184 185 187 189 190 192 193

ÖTÖDIK FEJEZET

194
195 196 198 198 202 205 207 210 212 215 217 218 219 220 224

CAD CAM ALAPOK Tervezi összefüggések megadása A családtábla adatainak megadása 224 226

HATODIK FEJEZET

232

HETEDIK FEJEZET

Feladatkiírás Bevezetés Alkatrészszint paraméterek használata A báziselem geometriai modellje Paraméterek felvétele A paraméterek hozzárendelése a bázistest geometriai méreteihez Függ modell létrehozása A báziselem elhelyezése az összeállításban Egy új alkatrész vázlatának elkészítése összeállítási környezetben A vázlat kihúzása egy kijelölt felületig A többi elem modellezése A függ alkatrészek módosítása Layouts és Skeleton modell alkalmazása Layout fájl létrehozása Skeleton modell létrehozása Layout fájl és a Skeleton modell összekapcsolása Függ elemek létrehozása a Skeleton modell felhasználásával A méretek módosítása Feladatkiírás Sorszámozott feladatok Az összeállítás elzetes ismeretei Szabadsági fokok értelmezése Összeállításnál elforduló elemtípusok Statikus összeállítások készítése A bázisalkatrész beépítése A Mate és az Align szerelési kényszerek alkalmazása felületeknél Az Align szerelési kényszer alkalmazása éleknél A bázisalkatrész irányított beszerelése új koordinátarendszer felvételével Függ modell koordinátarenszerének utólagos felvétele A bázisalkatrész irányított beszerelése segédtengely felvételével Szerelés segédpont felvételével Szerelés szimmetriasík felvételével A kirakott alakzat elfordítása Az Insert szerelési kényszer alkalmazása Az összeállításba behívott alkatrészek mozgatása Láthatóság / Hide / és elrejtés / Supresse / az összeállítási környezetben

233 234 234 235 239 241 242 242 246 250 253 259 260 260 263 267 269 272

273

274 275 281 281 283 283 283 287 293 294 297 299 301 303 304 307 309 310

5

CAD CAM ALAPOK Robbantott ábra készítése 312

NYOLCADIK FEJEZET

315

Bevezet ismeretek A rajzlap elkészítése Rajzi beállítások A beállítási fájlok elérése Európai vetítési szabály alkalmazása A megfelel mértékegység / mm / beállítása A menet jelképes ábrázolása Mérettrések megadása Alapértelmezés beállítások Nézetek, vetületek, metszetek A nézeti, vetületi rend kialakítása A nevezetes nézetek egyenkénti elhelyezése A nézeti képek mozgatása, rendezése A bázisnézet elhelyezése az általános nézet tájolásával További nézetek készítése meglév nézet vetületeként Metszsíkok / segédsíkok / kijelölése, létrehozása a 3D-s modellnél A teljes metszet felvétele A metszsík jelölése nyilakkal Félnézet, félmetszet készítése Kiemelt részlet, nagyítás Részmetszet Sraffozás A vonalak láthatóságának beállítása Nézetek eltávolítása Méretek megadása, feliratozás Méretek megjelenítése a modellfa segítségével Méretek megjelenítése a párbeszédablak segítségével

316 316 318 318 320 320 321 322 324 325 325 328 330 331 332 334 339 341 342 343 345 346 347 349 350 351 351

6

CAD CAM ALAPOK

ELS FEJEZET

Bevezet ismeretek, kezdeti lépések

7

CAD CAM ALAPOK

BEVEZETÉS
Általános értelemben a modell nem más, mint a valós vagy az elképzelt objektum mása, annak szkített információkkal való leképezése. A modellezésnél a témafeldolgozás szempontjából lényegesnek ítélt sajátosságokat megtartjuk, kiemeljük, a lényegtelennek ítélt tulajdonságait elhanyagoljuk. Egy térképnél az úthálózatot ersen eltúlozva kiemeljük, a házakat, fákat elhanyagoljuk. A térkép bár szkített információval készül, mégis többnyire jobban használható, mint egy valós légi felvétel. Egy gépalkatrész sajátossága alatt leginkább a geometriai alakját, méretét és az elbbiek trését, felületi érdességét, anyagtulajdonságát értjük. Ha csak a geometriai sajátosságokat akarjuk leképezni, akkor az anyagtulajdonságok elhanyagolhatók. A számítógépes geometriai modellek a metrikusan jellemz információkat képezik le. Kezdetben a számítógépes modellezésnél többnyire megelégedtek az objektumok síkbeli, kétdimenziós (2D-s) vetületi ábrázolásával, de napjainkban a számítógépes geometriai modell alatt egyre inkább a háromdimenziós (3D-s) huzalváz-, felület- vagy testmodellt kell érteni. A Pro Engineer Wildfire 2 egy általános 3D-s modellez szoftver. A korszer geometriai modellezés nagymértékben felgyorsítja a megoldásváltozatok kidolgozását. Tervezéskor a végs alak eléréséhez általában a kezdetben elképzelt alakot többször kell módosítani. Erre azért van szükség, mert az alakkal szemben vannak funkcionális, szilárdsági, minségi, gyárthatósági, szerelhetségi stb. követelmények, melyek megvalósítása, ellenrzése csak külön - legjobb esetben párhuzamosan - végezhetk el. Ma már követelmény, hogy a CAD - rendszerek támogassák a konstrukcióváltozások interaktív elállítását. Ennek megfelelen a statikus szemlélet modell helyett a dinamikus geometriai modellezés került eltérbe. A dinamikus kezelés egyik formája a parametrikus modellezés, ami lehetvé teszi geometriai struktúrák és geometriai dimenziók módosíthatóságát. A parametrikus tervezés fogalmán azt a módszert értjük, amikor a tervezés során a modellt geometriai- és méret- kényszerek alapján határozzuk meg. A kényszerek gondoskodnak arról, hogy változtatás a vonzataival együtt megvalósuljon. A kényszerek a tervezés során bonyolult hierarchiákat, egymásra utalásokat képezhetnek, amelynek összhangban tartása a parametrikus tervezszoftver feladata. A parametrikus szoftver a Pro Engineer Wildfire 2 szoftver is. Az alkatrészek parametrikus geometriai modellezésén többnyire a következ lépések fordulnak el: · · · 8 a báziselem létrehozása, további építelemek használata, az építelemek szükség szerinti módosítása.

CAD CAM ALAPOK

Báziselem létrehozása
Az els építelemet, az úgynevezett báziselemet úgy hozzuk létre, hogy egy 2D-s objektumot egy adott pálya mentén elmozgatunk, illetve egy tengely körül elforgatunk. A 2D-s objektum többnyire a létrehozni kívánt test nézetének, metszetének körvonalrajza. Az ilyen körvonalrajzot nevezzük profilvázlatnak. A körvonalrajz gyakran leegyszersített, mert pl. a testen lév letöréseket, lekerekítéseket utólag hozzuk létre / lásd további építelemek létrehozása /. A 2D-s körvonalrajzot elször durva vázlatként készítjük el. Az így készült vázlatnál nem fontos a pontosság, csupán a hasonlóság. A durva vázlat egyszer geometriai elemekbl /: egyenes szakaszokból, ívekbl, körökbl /, esetleg speciális görbékbl áll. A durva vázlatot a program automatikusan kényszerekkel látja el. Az alkatrész-modellezésnél a kényszerek lehetnek: · · geometriai kényszerek, méretkényszerek.

A geometriai kényszerek megtekinthetk, kitörölhetk és helyettük az igényeknek megfelelen más geometriai kényszerek helyezhetk el. A geometriai kényszerek szabályozzák a vázlat alakját, a vonalelemek közötti kapcsolatokat. /Kivéve a méretmegadással meghatározandó kapcsolatokat. / Az automatikus kényszerezést nem lehet mindig reprodukálni, ezért rendkívül fontos a vázlatkészítési folyamat megértése, gyakorlása. Az automatikusan elhelyezett geometriai kényszerek lehetnek stabilak vagy másképpen ersek, illetve labilisak vagy másképpen gyengék. Az ers geometriai kényszerek a kék háttérszín mellett sárga színnel, a gyengék pedig szürke színnel jelennek meg. A képerny színének beállítása a 37. oldalon szerepel. A szoftver a felismert geometriai kényszereket kiegészíti automatikusan lerakott méretkényszerekkel, ezzel teszi határozottá a profilvázlatot. Az automatikusan elhelyezett méretek mindig gyenge méretek. A gyenge méretek által felépített mérethálózat gyakran újabb geometriai kényszer/ek/ elhelyezésével egyszersíthet, módosítható. A mérethálózat megfelel felépítéséhez egy - egy méretet át kell helyezni, máshonnan kell megadni. Az átírt, áthelyezett méretek az ers méretek. Ezek a méretek a további kényszerezésnél a mérethálózat biztos tagjai maradnak, de többnyire a geometriai modellnek még nem a tényleges méretei. A tényleges méreteket a gyenge és ers méretek módosításával lehet biztosítani. Esetenként a durva vázlat méretei jelentsen eltérnek a geometriai modell tényleges méreteitl. Ilyenkor a pontos méretmegadás azzal a következménnyel járhat, hogy a vázlat alakja ­ különösen akkor, ha még több gyenge mérete van a vázlatnak ­ kiszámíthatatlanul megváltozik. Ilyen helyzetben célszer a megváltoztatott méreteket egyszerre elfogadtatni. Például egy háromszögnél, ha csak az egyik oldalának méretét változtatjuk meg, akkor elfordulhat az a képtelen helyzet, 9

CAD CAM ALAPOK hogy a megadott oldal hossza nagyobb lenne, mint a másik két oldal hosszának összege. Ha a háromszög mindhárom oldalának hosszát módosítjuk, majd a geometriai modellt utólag egyszerre frissítjük, akkor megfelel eredményt kapunk. A méretkényszereket megadhatjuk közvetlenül numerikus konstansként, egy változó / paraméter / értékével, vagy egyenlet formájában, tervezési összefüggésként. Az egyenlet alkalmazása akkor kívánatos vagy szükséges, amikor a geometriai méretek között egyenletekkel teremthetünk kapcsolatot, azaz egy adott geometriai elem mérete egy másik geometriai elem méretétl függ. Egy test geometriai modellezésénél többnyire több megoldás lehetséges. Pl. egy henger létrehozható egy kör alakú profilvázlat kihúzásával /extrudálásával / vagy egy téglalap alakú profilvázlat forgatásával. A báziselem létrehozásánál gyakran törekszünk arra, hogy alkatrész teljes alakjából a profilvázlatnál minél többet megmutassunk. A báziselem létrehozásánál dönthetünk az egyszersége mellett is. Ilyenkor a végleges alak biztosítása több további építelem használatát igényli. .

További építelemek használata
A profilvázlattal létrehozott bázistest egy építelemnek számít. A bázistestet többnyire továbbfejlesztjük, a modell alakját lépésrl ­ lépésre formáljuk, a kézikönyv szóhasználatával újabb építelemeket helyezünk el a modellen. Egy építelem itt nem feltétlenül újabb geometriai elem hozzáadását jelenti, hanem a végs modell kialakításának egy lépését. Egy lépés ­ egy építelem - lehet pl. lekerekítés, a letörés is. A további építelemek, lehetnek: · · · vázlatalapú építelemek, elhelyezett építelemek, kiosztással létrehozott építelemek, más néven építelem mintázat.

A vázlatalapú építelemeknél újabb profilvázlat készítésével egy újabb építelemet hozunk létre és azt a bázistesttel valamilyen mvelettel egyesítjük. Az új alakzat létrehozásánál leggyakrabban kihúzást, az elforgatást, a söprést alkalmazzuk. Az egyesít mveletek: hozzáadás / növesztés - Protrusion /, kivonás / kivágás - Cut /. Az elhelyezett építelemeknél letöréseket, lekerekítéseket, furatokat alakítunk ki a már meglév geometriai modellen. A kiosztással létrehozott építelemek alapja egy korábban elkészített építelem, amelyet a program egy mintázat / Pattern / szerint helyez el. A mintázat létrehozásakor létrejön egy építelem csoport. A továbbiakban elször a Pro Engineer Wildfire2 kezeli felületét és a tervezési környezet beállítását mutatjuk be. Ezt követen foglalkozunk alkatrészek 3D-s tervezésével, szerelésével, vetületi ábrázolásával. 10

CAD CAM ALAPOK

A KEZELI FELÜLET A PRO/E INDÍTÁSAKOR

Kattintsunk kettt a Wildfire indító ikonjára . Ha szerényebb géppel rendelkezünk, úgy várjunk türelmesen a bejelentkez képre. Tapasztalatunk szerint a kevésbé türelmes emberek további kattintásokkal próbálják sürgetni a szoftver indulását, ami párhuzamos indításokhoz, a gépi forrás kimerüléséhez vezet. Ezt el lehet kerülni, ha az indító ikonra csak egyet kattintunk, majd megnyomjuk a jobb egérgombot. A gomb felengedése után a megjelen ablaknál a Megnyitás mezre kattintva minden kétséget kizárva elindíthatjuk a szoftvert. 1.1. .ábra A Wildfire2 indítása

1.2. ábra A File legördül menü A fels sor tartalmazza a legördül menüt / File, Edit, View, Insert, Analysis, Info, Applications, Utilities, Window, Help /. Az alatta lév eszköztár ikoncsoportokat tartalmaz. Az ikonok választéka, a tervezi környezet módosítható. /Kezdetben csak a File legördül menüt használjuk, így csak annak képét mutatjuk be.

11

CAD CAM ALAPOK

1.3. ábra A Pro Engineer Wildfire2 kezeli felülete a szoftver indításakor

12

CAD CAM ALAPOK

KEZDETI LÉPÉSEK
Munkakönyvtár beállítása
A File legördül menünél elször állítsuk be az aktuális munkakönyvtárat / Set Working Directory../ . A munkakönyvtár beállítható az eszköztár megfelel ikonjának használatával is.

A szoftver a beállított munkakönyvtárba menti el az elkészített geometriai modelleket, illetve a munkakönyvtárban szerepl fájlokat kínálja fel egy ­ egy geometriai modell betöltésekor. Az ipari gyakorlatban az összetartozó alkatrészek geometriai modelljét egy könyvtárba szokás kimenteni. Az oktatásban célszer egy megadott útvonalon mindenkinek névre szóló munkakönyvtárat használni. Új munkakönyvtár felvétele, egy meglév könyvtár kijelölése a Windows operációs rendszer használatának megfelelen lehetséges.

New Directory / Új könyvtár létrehozása /

1.4. ábra Munkakönyvtár kiválasztása, létrehozása 13

CAD CAM ALAPOK A mindennapos használatnál gyakran indokolt egy külön indítási könyvtárat létrehozni, és azon belül munkakönyvtárakat - alkönyvtárakat - kialakítani. Az indítási könyvtárban elhelyezett konfigurációs fájlok segítségével biztosítani lehet a tervezi környezet tartós beállítását. Az új indítási könyvtár felvétele: · · · Kattintsunk a Pro Wildfire indító ikonjára! Az indító ikon kijelölése után nyomjuk meg a jobb egérgombot és válaszszuk a tulajdonságok / Properties / nyomógombot! Írjuk át az indítási könyvtárat Pl.: C:\PTC\Munka

14

CAD CAM ALAPOK

1.5. ábra A munkakönyvtár állandó jelleg beállítása

Új modell / új fájl/ létrehozása
Rákattintva az új objektum létrehozását kezdeményez ikonra szédablak jelenik meg / 1.6. ábra/. Név Sketch Part Assembly Drawing Leírás 2D ­s vázlat 3D - s alkatrészmodell 3D- s összeállítási modell A 3D - s modellek nézeti, metszeti rajza egy párbe-

A geometriai modellezésnél az új objektum létrehozásának leggyakoribb esetei: A fájl kiterjesztése *.sec *.prt *.asm *.drw

15

CAD CAM ALAPOK

1.6. ábra Új alkatrészfájl megnyitása Ha lezárjuk a 1.6. ábrán látható párbeszédablakot / OK /, akkor a következ ablak jelenik meg.

16

CAD CAM ALAPOK

1.7. ábra Alkatrészsablon kiválasztása A Pro/Engineer tervezési környezetét részint az alkalmazott sablonfájl határozza meg. A vállalaton belül az igényeknek megfelel, egységes start part létrehozása kívánatos, és ezt alapértelmezésként szokás használni. Jelen esetben a korábban elvégzett beállításoknak köszönheten a solid_part_ mmns _ sablont ajánlja fel a szoftver, de választhatunk egy üres - Empty ­ sablont, vagy a Unitis Rendszerház Rt. által elkészített 1_sablon_alkatresz nev sablont. Ha saját igényeknek megfelel sablont / start.prt / akarunk készíteni, úgy az üres - Empty ­ beállítást válaszszuk! Kezdetben a solid_part_ mmns sablont használjuk, de a sablonkészítés kezdeti lépéseit megmutatjuk. A második fejezetig terjed rész kezdetben nehézkesnek tnhet. Ezt a részt átmenetileg ki lehet hagyni, de késbb a jobb megértés kedvéért mindenképpen ajánlatos az itt leírtakat tanulmányozni.

17

CAD CAM ALAPOK

A start.prt létrehozása
Az 1.7. ábrán láthattuk, hogy a használatos gépnél létezik egy solid_part_mmns.prt fájl. Ez a fájl egy olyan könyvtárban van, ahonnan a Pro/Engineer a konfigurációs fájlokat képes beolvasni. Keressük meg ezt a könyvtárat!

1.8. ábra A sablonfájl helye / Fájlkeresés Windows Commanderrel /

18

CAD CAM ALAPOK Ha elkészítjük a saját sablonunkat, akkor célszer azt ebbe a könyvtárba elhelyezni. Legyen az új sablon neve start.prt, és válasszunk egy üres / Empty / sablont! Ennek megfelelen egy új fájl megnyitásánál 1.6. ; 1.7. ábra a következképpen módosul:

1.9. ábra Start.prt készítése

19

CAD CAM ALAPOK Az új fájl indításakor a program megnyit egy munkaterületet a képerny bal oldalán, és egy ikoncsoportot a jobb oldalán. A bal oldali ablakban jelenik meg az un. modellfa. A modellfán a késbbiekben minden építelem neve látható, egyelre csak a fájl neve / start.prt / , illetve a modellfa következ bejegyzésének helye /Insert Here / olvasható. A modellfa ablaka helyet foglal el, ezért esetenként kívánatos azt elrejteni. Az ablak az oldalsó fülek segítségével csukható be, nyitható ki.

A modellfa elrejtése

1.10. ábra Az üres modellfa képe A start.prt létrehozásánál nem készül geometriai modell, de itt kell megteremteni a modellezés feltételeit, beállításait. Mint ismeretes a bázistest létrehozásánál vázlatkészítésre van szükség. A vázlat készülhet egy felvett segédsíkon, egy koordinátasíkon, illetve egy geometriai modell már létez sík felületén. A kezdeti feltételeket a koordinátasíkok felvételével biztosíthatjuk.

Koordinátasíkok
Jelöljük ki a jobb oldali ikoncsoportból a segédsíkok felvételét kezdeményez ikont / lásd 1.11. ábrán: Datum Plane Tool / ! Az ikon aktivizálásával az üres munkaterületen három egymásra kölcsönösen merleges segédsík / DTM1, DTM2, DTM3 / jelenik meg. A felvett segédsíkok, mint építelemek is megjelennek a modellfán / 1.12. ábra /. Ezeket a síkokat késbb - amikor már a koordinátarendszert is elhelyeztük - ko ordinátasíkokként használjuk.

20

CAD CAM ALAPOK 1.11. ábra

Segédsíkok felvétele

1.12. ábra Segédsíkok, mint leend koordinátasíkok

Nézetek ikon Alapértelmezés Default

Alapértelmezésben ábrának megfelelen látjuk.

a leend koordinátasíkokat a 1.12.

Koordinátatengelyek
A három egymásra kölcsönösen merleges segédsík metszésvonalainál tengelyeket jeleníthetünk meg. A tengelyek felvételéhez válasszuk ki a jobboldali ikon-

21

CAD CAM ALAPOK

! Jelöljük ki a bal egérgombbal a csoport közül a tengelyt jelképezt DTM2 segédsíkot, majd a CTRL billenty nyomva tartása mellett a DTM3 segédsíkot!

1.13. ábra A DTM2 és a DTM3 segédsík metszvonala 22

CAD CAM ALAPOK

A kijelölést elvégezhetjük a modellfán is / DTM2, DTM3 /. A síkok metszésvonalaként létrejött tengelynek a szoftver A_1 elnevezést adja. A tengely neve a Properties nyomógomb lenyomásával olvasható, illetve átnevezhet. A tengely felvételét az OK nyomógomb megnyomásával zárhatjuk le.

1.14. ábra A segédtengely neve Hasonló módon felvehetjük az A_2. tengelyt a DTM1 és a DTM3 síkok metszvonalaként, illetve A_3 tengelyt a DTM1 és a DTM2 síkok metszvonalaként.

1.15. ábra A tengelyek megjelenítése a munkaterületen, illetve a modellfán 23

CAD CAM ALAPOK

A koordinátarendszer elhelyezése
A három, egymásra kölcsönösen merleges tengely közös metszéspontjában van az origó. Az origóban helyezhetjük el a koordinátarendszerün-

. A koordinátarendszer elhelyezésétl kezdve az ket eddigi segédsíkokat, segédtengelyeket koordinátasíkoknak, koordinátatengelyeknek értelmezhetjük. A koordináta rendszer elhelyezésénél elször kattintsunk az A_1 tengelyre, majd a CTRL billenty nyomva tartása mellett az A_2 ­ re! Ezzel a kijelöléssel a szoftver felvette az X, Y és a Z koordinátatengelyek helyét, irányát.

1.16. ábra A koordinátarendszer elhelyezése A felvett irányokat a kialakult szokásrend szerint többnyire módosítani kell. Az általunk használt irányultságnál a következket vettük figyelembe: A Pro/E szoftvernél / és általában a CAD szoftvereknél / a koordinátarendszer jobbsodrású. A jobbsodrású koordinátarendszert szemléltethetjük jobb kezünk három ujjával. A hüvelykujjunk mutasson az X tengely irányába, mutatóujjunk az Y, illetve középs ujjunk a Z tengely irányába. 24

CAD CAM ALAPOK Két - két koordinátatengely síkját koordinátasíknak nevezzük. A koordinátasíkok a teret nyolc derékszög szögletre vágják szét. Ezek közül alapértelmezés szerint az els térnyolcadot látjuk, amelynek élei a koordinátatengelyek pozitív félegyenesei. Egy félegyenes egyúttal normál vektora a másik két félegyenes által meghatározott koordinátasíknak. Az elz két szempont mellett elegend az egyik pozitív félegyenest nevesíteni / X, Y, vagy Z /, a másik kett félegyenes neve már adódik. Munkánkban a 3 óra irányába mutató félegyenest értelmeztük X tengelyként. A koordinátarendszer elhelyezhet els építelemként is. Az így elhelyezett koordinátarendszer állása is megfelel az elbb leírtaknak / lásd 1.17. ábra /. A koordinátarendszert követen még egyszerre megjeleníthet a három egymásra kölcsönösen merleges segédsík / DTM1, DTM2, DTM3 /.

1.17. ábra A koordinátarendszer mint els építelem Egy kijelölt koordinátatengely irányultságát az Orientation / Flip nyomógombbal lehet megváltoztatni. A 1.16. ábrán az A_2 tengelynél az Y koordinátatengely lefelé mutat. Az elbbiekben közöltek szerint az Y tengely iránya helyesen felfelé mutató. Az Y tengely megváltoztatott irányát a 1.18. ábrán látjuk.

1.18. ábra A koordinátarendszer adatainak megadása 25

CAD CAM ALAPOK A koordináta rendszer neve legyen PRT_CSYS! Az A_1, A_2, A_3 tengelyek megfelelnek az X-Y-Z koordinátatengelyeknek. A tengelyek átnevezése elvégezhet a modellfán, vagy a tengely kijelölése után a jobb oldali egérgomb lenyomásával és a Properties opció kiválasztásával felbukkanó párbeszédablaknál / Lásd 1.19. ábra /.

1.19. ábra A koordinátatengelyek nevének megadása A létrehozott építelemek / DTM1, DTM2, DTM3 segédsíkok, X_AXIS, Y_AXIS, Z_AXIS koordinátatengelyek, PRT_CSYS koordinátarendszer / nevei modellfán megjelennek /lásd 1.20. ábrán /. .

1.20. ábra A start. prt fájlban megjelen építelemek 26

CAD CAM ALAPOK

A config.pro fájl módosítása
Az elkészült sablonfájt mentsük ki / Save /, és a régi sablonfájl helyett a most kimentett fájlra hivatkozzunk / Tools/Option / !

1.21. ábra A sablonfájl helye a config.pro fájl-nál A korábban megnevezett sablonfájl: c:\ptc\set\model_sablonok\1_sablon_alkatresz.prt Az új sablonfájlt keressük meg /Browse... /, és jelöljük ki. 27

CAD CAM ALAPOK

1.22. ábra Az új sablonfájl kijelölése Ha megnyomjuk az Open nyomógombot, akkor az Options párbeszédablakban már az új elérési út olvasható.

1.23. ábra A sablonfájlok cseréje

28

CAD CAM ALAPOK Ezzel a beállítással megadtuk az alapértelmezésként használt sablon elérési útvonalát. Az Add/Change, majd az Apply nyomógomb megnyomásával fejezzük be a módosítást. A bemutatott módosításnál a választható sablonok egy könyvtárba kerültek. Ezek után, ha a New párbeszédablaknál a Use default template felirat eltt a pipát nem töröljük ki, akkor a program alapértelmezésként ezt a sablont tölti be. Ha mégse kívánnánk az alapértelmezés sablont használni, akkor gondoskodni kell másfajta kínálatról. A config.pro fájlnál meg lehet adni / start_model_dir / annak a könyvtárnak az elérési útját, ahonnan újabb sablonokat lehet választani. Mentsük el ismételten a Start.prt fájlt! A Pro/Engineer a közbens mentéseknél nem írja felül a korábbi mentéseket, hanem kiterjesztésként a fájl után ír egy sorszámot, ezzel mindegyik mentésnek megfelel állapot utólag elérhet. Természetesen a munka befejezésével csak az utolsó verziót érdemes meghagyni / lásd késbb /.

1.24. ábra Közbens mentés A sablonfájlnál állítsuk be a nevezetes nézeteket is, de elbb ismerkedjünk meg az egér használatával!

Dinamikus mozgatás az egérgombokkal
A középs egérgombot lenyomva mozgassuk az egeret! A elforduló koordinátasíkoknak egy pozitív és egy negatív oldala van, ezeket a szoftver eltér színnel ­ kék háttérszín mellett sárgával és pirossal - jelzi. A sárga szín a koordinátasíkok pozitív oldalát jelöli. A sárga oldalú koordinátasíkok normálvektora a +X, vagy +Y, vagy +Z irányába mutat. A koordinátasíkok sárga felét nevezhetjük a síkok színének, a piros felét pedig a fonákjának. Mint ismeretes, alapértelmezésben az +X, +Y, +Z normál vektorokkal meghatározott els térnyolcadot látjuk. Gyakran ebben a térnyolcadban készítjük el a valós, vagy elképzelt tárgy geometriai modelljét. A koordinátasíkok forgatásnál a forgási középpont az origó lesz, ha a Spin Center ikon 29 - bekapcsolt állapotban van. Késbbiekben ­ amikor már egy 3D­s

CAD CAM ALAPOK geometriai modell látható a képernyn ­ a forgási középpont a bekapcsolt ikon esetén a test súlypontja lesz. Abban az esetben, ha a forgási középpontot mi akarjuk kijelölni, kapcsoljuk ki az említett ikont, és az egér középs gombjával kattintsunk a munkaterületre. A kattintás helye lesz a forgási középpont. A képerny mozgatásának lehetségei: Középs egérgomb + mozgatás tetszés szerint -- forgatás egy fix pont körül, Forgatás egy fix pont körül / az elzek szerint / + CTRL -- forgatás a fix ponton átmen tengely körül, CTRL + középs egérgomb + mozgatás - nagyítás, CTRL + középs egérgomb + mozgatás - kicsinyítés, SHIFT + középs egérgomb + mozgatás tetszés szerint - eltolás a mozgatás iránya szerint.

Nevezetes nézetek
A sablonfájl soha nem tartalmaz geometriai modellt, a nevezetes nézetek beállítását a koordinátasíkokra hivatkozva kell beállítani. A jobb érthetség kedvéért az oktatási segédletben magyarázatként felhasználjuk a mszaki rajz szakirodalmában szokásos geometriai modellt [1]. Az 1.25.. ábrán látható geometriai modell elkészítése a következ fejezet témája lesz.

1.25. ábra A nevezetes nézetek értelmezése [1]. MSZ ISO 128:1992

30

CAD CAM ALAPOK

A nézetek megnevezése [1]: a irányú nézet b irányú nézet c irányú nézet d irányú nézet e irányú nézet f irányú nézet elölnézet (fnézet) felülnézet bal oldali nézet jobb oldali nézet alulnézet hátulnézet

Az elölnézet / fnézet / választott, a többi nézet attól 90° - kal, illetve a 90° többszörösével tér el [1]. A szabványból [1] idézett részekhez annyi kiegészítést kell tenni, hogy az a, c, d, f irányú nézeteknél egy vízszintes síkon állva mintegy körbejárjuk a geometriai modellt, a b irányú nézetnél a vízszintes síkról 90° - os ráhajlással / fölé hajolva / szemléljük azt, az e irányú nézetnél pedig ugyancsak a vízszintes síkon állva 90° - os hátrahajlással nézzük azt. A nézési irány megnevezhet a nézési irányra merleges koordinátasík eljelhelyesen vett normál-vektorával, ugyanis a normál-vektor mindig szembe néz a nézési iránnyal. Ha valamelyik koordinátasíkra merlegesen nézünk, akkor a másik kettt élben látjuk. Általában a nézetek beállításánál elször azt a koordinátasíkot / általánosságban síkot / kell, illetve ajánlatos kijelölni, amelyikre merlegesen nézünk, majd pedig valamelyik élben látszódó sík irányultságát adjuk meg. A nevezetes nézési irányok a koordinátasíkok szembemutató normálisával a következképpen jelölhetk:

Elnevezés Back Bottom Front Left Rigth Top Hátul nézet Alul nézet Elöl nézet Bal oldali nézet Jobb oldali nézet Felül nézet

1.26. ábra Nevezetes nézetek

Merleges sík X-Y X - Z sík X -Y sík Y - Z sík Y -Z sík X -Z sík

Normálvektora -Z -Y +Z -X +X +Y

31

CAD CAM ALAPOK A nevezetes nézetek felvételéhez használjuk a legördül menürl a Reorient parancsot, vagy az annak megfelel ikont !

1.27. ábra A nevezetes nézetek beállítását biztosító parancs elérési lehetsége Az elölnézet / fnézet / többnyire a legtöbb információt adja a geometriai modellrl. Mint már említettük a szabvány szerint az elölnézet választható. A mi esetünkben az elölnézet az a irányú nézet / lásd 1.25. ábrán / . A nézési irány merleges az YX síkra, vagy másképpen fogalmazva, a nézési irány legyen a +Z tengelylyel szembemutató. A szembemutató normálvektort a szoftver FRONT elnevezéssel azonosítja. Az elölnézetre az is jellemz, hogy az élben látszódó XZ sík normálisa felfelé / TOP / mutat. Tehát a koordinátarendszert, és a benne létrehozott geometriai modellt ELÖLNÉZET-ben látjuk, ha az XY sík normál vektora szembe / Front / néz, azaz a XY sík színét látjuk és az XZ sík normál vektora pedig felfelé / TOP / mutat. A megfelel síkok kijelölésénél - a referenciák megadásánál - használjuk a koordináta-rendszer alapértelmezés szerinti nézetét / lásd 1.19. ábrát /.

32

CAD CAM ALAPOK

Elölnézet

Koordinátasíkok: XY_ ; XZ_ ; YZ_PLANE

Koordinátasíkok

1.28. ábra Az elölnézet / Front / beállítása Az elzekben leírtaknak megfelelen az ELÖLNÉZET felvételénél állítsuk be a Front irányt, és elsdleges referenciaként / Refernce 1 / kattintsunk az XY síkra, majd másodlagos referenciánál válasszuk a TOP irányt és kattintsunk az XZ síkra. A kijelölésnél nem számít, hogy a koordinátasík színére vagy a fonákjára kattintunk, ugyanis a koordinátasík irányultságát mindig a pozitív normálvektor állása szerint fogalmazzuk meg. Az elölnézeti képen az YZ sík ugyancsak élben látszik. Ha ezt a síkot akarjuk felhasználni másodlagos referenciaként, akkor a Rigth opciót állítsuk be és kattintsuk az YZ síkra. Már az eddigiekbl is látható, hogy a síkok tájolását a normál vektoruk irányával Back, Botton, Front, Left, Rigth, Top - végezhetjük el.

33

CAD CAM ALAPOK Ha a létrehozott beállítást menteni akarjuk, akkor az Orientation /1.28. ábra / párbeszédablaknál nyissuk meg a Saved Views legördül menüt, és adjuk meg a beállított nézet nevét, majd mentsük el / Save /.

1.29. ábra A beállított nézet mentése

1.30. ábra A koordinátarendszer elölnézete / Front / A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az elölnézet beállítható csak az XZ és YZ élben látszódó síkok tájolásával is. Ebben az esetben az XZ sík pozitív normálisa mutasson felfelé / Top /, az YZ normálisa pedig jobbra / Rigth /! A továbbiakban az elsdleges referenciánál csak azt a kijelölési lehetséget alkalmazzuk, amikor a koordinátasík pozitív eljel normál vektora vagy szembe / Front / mutat, vagy hátulról / Back / látszik. A koordinátarendszert és a benne elhelyezett geometriai modellt HÁTULNÉZETben látjuk, ha merlegesen nézünk az XY sík fonákjára / Back / , az élben látszódó XZ sík normál vektora pedig felfelé / TOP / mutat. Másodlagos referenciaként elírható az YZ sík balra / Left / mutatása is. 34

CAD CAM ALAPOK

Back Koordinátasíkok

1.31. ábra A hátulnézet / BACK / beállítása A koordinátarendszert, és a benne létrehozott geometriai modellt FELÜLNÉZETben / TOP ­ lásd 1.32. ábra bal oldali képét / látjuk, ha az XZ sík normál vektora szembe / +Z Front / mutat, az élben látszódó YZ sík normál vektor pedig jobb35

CAD CAM ALAPOK ra / Rigth /. Másodlagos referenciaként elírható az XY sík lefelé / Botton / mutatása is.

Top Koordinátasíkok

1.32. ábra A felülnézet / TOP / beállítása

36

CAD CAM ALAPOK A koordinátarendszert, és a benne létrehozott geometriai modellt ALULNÉZETben látjuk, ha merlegesen nézünk az XZ sík fonákjára / Back / és az élben látszódó YZ sík normál vektor pedig jobbra / RIGTH / mutat.

Botton

1.33. ábra Az alulnézet / BOTTON / beállítása

37

CAD CAM ALAPOK A koordinátarendszert, és a benne létrehozott geometriai modellt JOBB OLDALI NÉZET-ben látjuk, ha az YZ sík normál vektora szembe / Front / mutat, az élben látszódó XZ sík normál vektor pedig felfelé / Top /. Másodlagos referenciaként elírható az XY sík balra / Left / mutatása is.

RIGTH

1.34. ábra A jobbnézet / RIGTH / beállítása A koordinátarendszert, és a benne létrehozott geometriai modellt BAL OLDALI NÉZET-ben látjuk, ha merlegesen nézünk az YZ sík fonákjára / Back /, az élben látszódó XZ sík normál vektor pedig felfelé / TOP / mutat. 38

CAD CAM ALAPOK

Left

1.35. ábra A bal oldali nézet / LEFT / beállítása Ügyeljünk arra, hogy egy sík kiválasztása - és általában egy objektum kiválasztása, szelektálása - csak akkor lehetséges, ha az Orientation párbeszédablakban látható, nyíllal jelölt nyomógomb valamelyike / Reference1, Reference2 / benyomott 39

CAD CAM ALAPOK állapotban van. Ilyenkor a szelektálás lehetségét egy újabb ablak / Lásd 1.35. ábra / jelzi.

1.36. ábra A kiválasztási lehetséget mutató párbeszédablak A nevezetes nézetek felvétele után ismételten mentsük el a start.prt fájlt.

A képerny színének beállítása
A Pro/Engineer szoftver régebbi felhasználói megszokták a kék háttérszínt. A Wildfire változatnál gyakran a szürke háttérszín jelenik meg. A kék háttérszínt, és a hozzá tartozó vonalszíneket biztosítani lehet a start.prt fájl segítségével. A rendszer színeinek módosítását a System Colors.. párbeszédablaknál végezhetjük el. A segédlet készítésénél többszr használunk fehér hátteret fekete vonalakkal / Black on White /. Az ilyen háttér fekete - fehér nyomtató használata esetén elnyös. A fehér háttér / és bármely más felkínált lehetség / választható ideiglenesen is. Ha azt akarjuk, hogy a beállított háttérszín már a szoftver indításakor rendelkezésre álljon, akkor elször a Sytem Colors párbeszédablak beállítását kell elmenteni. A mentésnél válasszuk a indítási könyvtárat / D:\Public\ProEngineer /. A módosításkor kimentett fájl neve legyen syscol.scl

40

CAD CAM ALAPOK

1.37. ábra A képerny színeinek módosítását biztosító párbeszédablak és annak elérése A System Colors párbeszédablaknál nyomjuk meg a Scheme nyomógombot!

41

CAD CAM ALAPOK

1.38. ábra A képerny színeinek beállítása a Wildfire eltti változatnak megfelelen

1.39. ábra A System Colors párbeszédablak beállításának elmentése

42

CAD CAM ALAPOK Ezek után a config.pro fájlnál meg kell adni, ki kell cserélni az új elérési utat. / A fájlok cseréjét a 24.oldalon / A config.pro fájl módosítása. / leírtakhoz hasonlóan lehet elvégezni. /

1.40. ábra A system_colors_ file megadása a config.pro fájl-nál Az átírt config.pro fájlt másoljuk át a D:\Public\ProEngineer könyvtárba. Újraindításkor már az új háttérszín, és az új háttérszínnek megfelel egyéb színbeállítás jelenik meg. Természetesen a háttérszín módosítható egy korábbi *.scl fájlra hivatkozva is. / Open /.

1.41. ábra Egy korábbi system_colors fájl meghívása

A felhasználási környezet további beállítása
A Customize párbeszédablaknál lehet a felhasználói környezeten további állításokat végezni. Elérése Tools/Customize Screen legördül menünél lehetséges. A Pro/E szoftver használata közben fontos információkat nyújt az aktuális tennivalókról, az elvégzett munkáról. Az eligazító megjegyzések helyét lehet megválasztani a Dashboard position nev meznél. A pillanatnyi beállítás szerint az üzenetek a grafikus terület fölött jelennek meg. Az új beállítást a szoftver elmenti a config.win fájlba. A kimentett config.win fájl - automatikusan a munkakönyvtárba kerül. Ha tartós beállítást akarunk elérni, úgy a módosításokat, a módosítások mentését az indítási könyvtárnál végezzükel. A Customize párbeszédablaknál lehet kijelölni, hogy milyen ikoncsoportokat kívánunk használni.

43

CAD CAM ALAPOK

1.42. ábra A felhasználói környezet beállítása a Customize nev párbeszédablaknál

1.43. ábra Az ikoncsoportok ki - bekapcsolási helye 44

CAD CAM ALAPOK Az egyes ikoncsoportok tagjai megtekinthetk a Commands nyomógomb benyomása mellett.

1.44. ábra A File /fájl / ikoncsoport tagjai Az ikonok elnevezése egy téglalapon belül megjelenik, ha az ikont a kurzorral megközelítjük, egy picit ,,megpiszkáljuk".

1.45. ábra Egy meglév objektum megnyitását jelöl ikon a magyarázó megjegyzésével Bármelyik ikon kirakható az eszköztárba. A kirakás lehetségét egy mozgó ábra mutatja.

1.46. ábra Az ikonok kirakási lehetsége, illetve az alapértelmezés szerinti állapot beállítása A Default nyomógombbal beállítható az eszköztár alapértelmezés ikoncsoportja.

1.47. ábra Az eszköztár alapértelmezés ikoncsoportja

45

CAD CAM ALAPOK

Makrók, funkcióbillentyk készítése
Gyakran elfordul, hogy bizonyos mveleteket, lépéseket egymáshoz kapcsolódóan többször használnak. Ezeket a lépéseket össze lehet vonni egyetlen parancscsá. Egy ilyen összevont parancsot nevezünk makrónak. A parancsot funkcióbillentyvel, vagy ikonnal lehet érvényesíteni. A makrók felvétele, módosítása a Mapkeys párbeszédablak használatával végezhet el / Tools Mapkeys / .

Új Módosítás Futtatás Törlés Mentés
1.48. ábra Makrók felvételének környezete, a beállított funkcióbillentyk képe A 1.48. ábrán látható, hogy az alapértelmezés szerinti nézetet az F8 funkcióbillentyvel lehet gyorsan beállítani. Jelöljük ki, majd töröljük / Delete / a makrók közül ezt a szolgáltatást, majd a következ lépésekkel vegyük fel újból! Nyomjuk meg az új makró felvételéhez a New nyomógombot! Töltsük ki az 1.49. ábra szerint a makrók felvételéhez megjelen párbeszédablakot / Key Sequence: $F8; Name: Default; Description: Alapértelmezett nézet /! Kezdjük el a felvételt, nyomjuk meg a Record nyomógombot! A felvétel alatt kattintsunk az AB ikonra, majd a Default mezre

! A kattintások hatására a grafikus képernyn megjelenik az alapértelmezés szerinti nézet. Nyomjuk meg a Stop gombot / 1.49.- b. ábra /! Az elz mvelettel aktívvá vált OK nyomógomb megnyomásával zárjuk le Record Mapkey párbeszédablakot / 1.49.-c ábra /!

46

CAD CAM ALAPOK

1.49. ábra A makró felvétele A felvétel lezárásával visszatér a Mapkeys párbeszédablak, ahol rögzíthetjük / Save / a config.pro fájlban az új makrót. 47

CAD CAM ALAPOK

1.50. ábra Az új makró rögzítése a config.pro fájlban Végezetül a Mapkeys párbeszédablakot zárjuk be / Close /!

A modellfa konfigurálása
A Modellfa alapértelmezésben mutatja az elforduló építelemeket, azok egymáshoz való viszonyát, az un. szül-gyermek kapcsolatokat. A modellfán az egyes építelemek kijelölhetk, a kijelölt építelemek kitörölhetk / Delete /, módosíthatók, elrejthetk / Suppress /, a láthatóságuk letiltható / Hide /. Az elrejtés a láthatóságot és az újragenerálást átmenetileg letiltja. Az elrejtés egyértelmen érvényes a grafikus területen, de az építelem elnevezése a modellfán a gép beállításától függen esetenként látható marad. Az egyik leggyakoribb beállítási feladat éppen az, hogy a modellfán az elrejtett építelemek is megjelenjenek, ugyanis csak ilyen beállításnál lehet visszaállítani a teljes láthatóságot. Példaként rejtsük el a koordinátatengelyeket! Elször jelöljük ki azokat! Több építelem CTRL billenty nyomvatartása mellett jelölhetünk ki. A modellfán egymást követ építelemek a SHIFT billentyt használatával is kijelölhetk. Ilyen esetben valamelyik határoló építelem kijelölése után nyomjuk meg a SHIFT gombot, majd a gomb nyomvatartása mellett kattintsunk a másik határoló építelemre!

1.51. ábra A koordinátatengelyek kijelölése a modellfán

A kijelölt építelemek a Suppress paranccsal rejthetk el. A parancs kiadása után ersítsük meg szándékunkat, a grafikus területen nyomjuk meg az OK nyomógombot! Az 1.52. ábra jobb oldalán látható az új modellfa. 48

CAD CAM ALAPOK

1.52. ábra Nyomtalanul eltnt építelemek A modellfán a láthatóságot a következképpen biztosíthatjuk. A modellfa fölött kattintsunk a Settings, majd a Tree Filters... nyomógombra.

1.53. ábra A beállítási lehetségeket biztosító ablak elérése A beállítási lehetségeket biztosító ablaknál eddig nem volt kijelölve a Suppressed Objects eltti négyzet alakú mez, ezért nem jelentek meg az elrejtett építelemek a modellfán. Kijelölés, majd elfogadtatás / Apply / után a modellfán az elrejtett elemek kicsi fekete négyzettel jelölve már láthatók.

1.54.

ábra

Az elrejtett elemek megjelenése a modellfán

49

CAD CAM ALAPOK Egy elrejtett építelemet a grafikus munkaterületen újból megjeleníthetünk, ha a modellfán kijelöljük és a jobb oldali egérgombot, majd a felbukkanó menün a Resume nyomógombot megnyomjuk.

1.55. ábra Az elrejtett építelem megjelenítése A modellfa információs készlete kibvíthet. Például az építelemek sorszámozhatók / Feat # /, illetve feltüntethet az építelemek típusa / Feat Type /. A feliratnál a Feat az építelem / Feature / rövidítése. Az 1.56. ábrán elforduló építelemek segédsík / Datum Plane /, segédtengely / Datum Axis /, koordinátarendszer / Coordinate System /.

1.56. ábra A kiegészített modellfa A kiegészítést a Settings / Tree Columns paranccsal elhívott Model Tree Columns ablaknál lehet beállítani. A nyilak segítségével lehet beállítani, hogy mi jelenjen meg / Displayed / , és mi nem / Not Displayed /.

50

CAD CAM ALAPOK

1.57. ábra A kiegészít bejegyzések kijelölése Bal egérgombbal a Modellfán egy építelemet kiválasztva a grafikus képernyn az építelem piros színre változik. A jobb egérgomb tartós lenyomása esetén egy felbukkanó menü jelenik meg. Ennek a felbukkanó menünek a használatával a késbbiekben foglalkozunk.

51

CAD CAM ALAPOK

MÁSODIK FEJEZET

3D-s geometriai modell készítése kihúzással

52

CAD CAM ALAPOK

FELADATKIÍRÁS
Az elz fejezetben foglalkoztunk a tervezési környezet beállításával. Kezdjünk új rajzot alkatresz1.prt névvel, állítsuk be solid_part_mmns.prt sablonfájt, majd kezdjünk el modellezni! A geometriai modell feleljen meg az elz fejezetben szerepl, a nevezetes nézeteket szemléltet testnek!

2.1. ábra A létrehozandó geometriai modell Mint már említettük, kezdetben egy bázistestet, egy kezdeti építelemet kell létrehozni. A bázistestet leggyakrabban egy profilvázlat kihúzásával / Extrude /, forga-

/ Revolve /, egy útvonal bejárásával, söpréssel / Sweep /, két tásával nem egy síkban lév profilvázlat közötti átmenet képzésével / Blend / hozhatjuk létre. A következkben a kihúzással elállítható bázistest modellezési lépéseit mutatjuk be a fenti példán keresztül. 53

CAD CAM ALAPOK

A BÁZISTEST ELÁLLÍTÁSA
A bázistest létrehozási módjának kiválasztása
A Pro Engineer Wildfire egyik újdonsága, hogy elbb elkészíthetünk egy önálló , és azt késbb akár több építelem létrehozáépítelemnek számító vázlatot sához is felhasználjuk. Ilyen lehetséget az 5. fejezetnél mutatunk be. Addig követjük a hagyományos sorrendet, miszerint elbb el kell dönteni, hogy a szóban forgó építelemet milyen módszerrel / pl. kihúzással, forgatással, stb / akarjuk elkészíteni. A kihúzást alatt. / Extrude / választva egy ikoncsoport jeleneik meg üzen-terület

2.2. ábra A kihúzáshoz kapcsolódó vezérlpult A 2.2. ábrának megfelel képet úgy érhetjük el, hogy a pirosan megjelen Placement mezre kattintunk. A piros felirat jelzi, hogy a szoftver valamilyen adatra vár. Jelen esetben a kihúzás vázlata / Sketch / hiányzik. Ha létezik elre , akkor azt kiválaszthatjuk / Select 1 elkészített úgynevezett küls vázlat item / a modellfánál, vagy a grafikus képernyn. Jelen esetben ilyennel nem rendelkezünk, így a vázlat elkészítését, definiálását / Define... / kell választani.

A vázlatkészítés kezdeményezése, a vázlatsík tájolása
A vázlatkészítést kezdeményez Define mezre kattintva egy üzenet és egy párbeszédablak jelenik meg. 54

CAD CAM ALAPOK

Válasszunk a vázlat síkjának egy síkot, vagy felületet!

aktív mez

2.3. ábra Párbeszédablak a vázlat síkjának kijelöléséhez és tájolásához Az XY / FRONT / koordinátasík legyen a vázlat síkja / Sketch Plane /! A másik két koordinátasík élben fog látszani. Az élben látszódó koordinátasíkok állásával lehet a vázlatsík állását tájolni / Sketch Orientation /. A szoftver automatikusan felajánl az egyik koordinátasíkra hivatkozva / Reference /egy megoldást, jelen esetben a RIGTH sík jobbra mutató / Orientation - Rigth / állását. / A RIGTH sík normálisa /+ X / jobbra mutató. /

55

CAD CAM ALAPOK

2.4. ábra A vázlatsík kijelölése, a referenciasík tájolása A Sketch nyomógomb lenyomásával fogadjuk el a beállítást! A beállítás elfogadásakor a vázlat síkjaként kijelölt koordinátasík befordul a képerny síkjába / 2.5 ábra / és a szoftver felkínálja szerkesztési bázisnak a két élben látszódó koordinátasíkot. Ezeket a hivatkozásokat ugyancsak referenciáknak nevezik / References /. A felajánlott referenciák megjelennek egy párbeszédablakban / 2.6. ábra /.

2.5. ábra A vázlatkészítéshez beállított koordinátasíkok képe

Vázlat síkja Szerkesztési bázisok / Méretezési referenciák /

56

CAD CAM ALAPOK

Szerkesztési bázisok, /méretezési referenciák /
Az els modellünk elállítható egy téglatestbl. A téglatestet egy téglalap kihúzásával kapjuk. A Pro/E a téglalap rajzolásakor automatikusan megadja a rajzolt téglalap oldalainak méretét és helyzetét. A mérethálózat felépítéséhez szerkesztési bázisokra, referenciákra van szükség. Referencia lehet egy élben látszódó koordinátasík, egy meglév építelem éle, vagy annak élben látszódó látszó felülete, csúcspontja, illetve az építelem kontúrja. Kezdetben referenciák csak élben látszódó koordinátasíkok, segédsíkok lehetnek. Késbb, egy újabb építelem helyzetét már más bázistól is meg lehet adni. A vázlatkészítésnél alkalmazott referenciák rögzítik a vázlatot a modell meglév építelemeihez képest. A feleslegesen sok referencia akadályozhatja a modell utólagos módosítását. A kétirányú helyzetmeghatározáshoz legalább két szerkesztési bázis kell. Ha ennek a minimális követelménynek nem felelünk meg, úgy hibaüzenetet kapunk.

Hibaüzenet: Nincs elegend referencia. Folytassuk?

2.6. ábra A kijelölt referenciák, illetve hibaüzenet referenciahiány esetén Elfordul, hogy utólag kell a referenciákat módosítani. Ilyenkor a vázlatkészítési környezetben lehetség van ismételten elhívni a References párbeszédablakot.

2.7. ábra A References párbeszédablak ismételt elhívása 57

CAD CAM ALAPOK A felkínált referenciákat elfogadva, a Close nyomógombra / lásd 2.6. ábra / kattintva egy új környezet, az un. vázlatkészít környezet jelenik meg.

Vázlatkészítési környezet, vázlatkészítés
A vázlatkészít környezetben a rajzterület mellett a rajzkészítés ikoncsoportja látható. Kijelölés Egyenes vonalak Téglalap Kör- koncentrikus kör - ellipszis Körívrajzolások Lekerekítések Szplájn Ref. koordináta-rendszer / pont Offset Méretezés Méretmódosítás Kényszerezés Betkészlet Metszés, meghosszabbítás Tükrözés, fogatás Elfogadás, kilépés Megszakítás

Ahol a vázlatkészít ikonoknál egy kifelé mutató nyilat látunk, ott további lehetségeket kínál a szoftver: Két pont által határolt egyenes szakasz Két érintpont által határolt egyenes szakasz Középvonal Középpontjával és egy pontjával felvett kör Egy meglév körrel / körívvel / és egy adott pontjával meghatározott koncentrikus kör Három ponttal megadott kör Három vonalat érint kör

58

CAD CAM ALAPOK A féltengelyekkel meghatározott ellipszis Két végpontjával és a középpontjával megadott körív, vagy egy vonal végpontjához érintleges körív rajzolása A meglév körrel / körívvel / a koncentrikus körív felvétele a végpontjainak megadásával Középpontjával és végpontjaival felvett körív 3 elemhez érintleges körív Kúpszelet rajzolása Lekerekítés körívvel Elliptikus lekerekítés Pont felvétele Koordinátarendszer felvétele Kijelölt élek átvétele vázlatkészítéshez Kijelölt élek átvétele eltolással Dinamikus vágás Vágás egy másik vonalelemig, illetve meghosszabbítás / Cut, Extend / Egy vonal felosztása a kijelölt pontnál Tükrözés Forgatás Másolás 2.8. ábra A vázlatkészítés elugró ikonjai

59

CAD CAM ALAPOK

ikonra kell kattintani. Kattintáskor egy A geometriai kényszerezéskor az ablak jelenik meg, amely az elírható kényszereket tartalmazza.

Függlegesség elírása egyenes szakasznál, két pontnál Vízszintesség elírása egyenes szakasznál, két pontnál Merlegesség elírása Érintlegesség elírása Egy pont, vagy fogópont elhelyezése egy egyenes szakasz középpontjába Egybees kényszer elírása Szimmetrikusság elírása egy adott középvonalhoz képest Egyenl hosszúság, egyenl sugár elírása Párhuzamosság elírása 2.9. ábra Geometriai kényszerek A vázlatkészítésnél a grafikus képerny fölött kiegészít ikonok jelennek meg:

60

CAD CAM ALAPOK

Kiegészít ikonok Utolsó lépés törlése, ill. visszaállítása A vázlatsíkra merleges nézet beállítása Méretkényszerek ki-be kapcsolása Geometriai kényszerek ki/be kapcsolása Pontháló ki/be kapcsolása Fogópontok ki/be kapcsolása 2.10. ábra Kiegészít ikonok Mint már ismeretes a vázlatkészítésnél kétféle lehetség közül választhatunk: · · arra törekszünk, hogy a profilvázlat az alkatrész alakjából minél többet adjon vissza, a báziselem létrehozásánál az egyszerségre törekszünk.

Az els esetben a profilvázlat a munkadarab jellegzetes körvonalának megfelelen L alakú, a második esetben a bázistest vázlata egy téglalap.

2.11. ábra A vázlatkészítés lehetségei A példánknál a második, az úgynevezett moduláris megoldást választjuk. A moduláris megoldásnál a modellépítés gyakran a gyártás lépéseihez hasonlít. A 2.11. ábrán látható téglalap az elölnézet leegyszersített körvonalrajza. A modellezésnél 61

CAD CAM ALAPOK kiindulhatunk a felülnézeti, illetve az oldalnézeti körvonalrajzból is, csak arra kell ügyelnünk, hogy a profilvázlat / körvonalrajz / a megfelel koordinátasíkra kerüljön. A téglalapból a kihúzás eredményeként téglatestet kapunk. A végleges alakot a további építelemek / anyageltávolító kihúzás , letörés / alkalmazásával hozzuk létre.

Kihúzás

Anyageltávolítás kihúzással

Letörés

2.12. ábra A geometriai modell elkészítésének lépései A vázlatkészítésnél kapcsoljuk ki a segédelemek láthatóságát! A segédelemek ki/be kapcsolásához a következ ikonokat használjuk:

Koordinátarendszer Segédpontok / munkapontok / Segédtengelyek / munkatengelyek / Segédsíkok / munkasíkok / 2.13. ábra A segédelemek ikonjai Ha kikapcsolásokkal végeztünk, akkor csak a két szerkesztési bázis / referencia / látszik. 62

CAD CAM ALAPOK

! Az ikon kijelölése után Rajzoljunk a 2.11. ábrán látható módon téglalapot kattintsunk a grafikus képernyn kettt, a téglalap két átlós sarokpontjának megfelel helyen! A téglalap rajzolásánál nem számítanak a méretek, a pontos méreteket utólag adjuk meg. Az adott példánál több téglalapot nem kívánunk rajzolni. Nyomjuk meg a grafikus képerny felett az egér középs gombját! Ezzel befejezzük a téglalap rajzolását. aktivizálódik. Ebben az állapotban a Az ilyen kilépéskor a kijelöl ikon vázlat egy vagy több vonaleleme kijelölhet. Több vonalelemet egyesével kijelölhetünk, ha közben megnyomjuk a Ctrl billentyt. Több vonalelem kijelölhet úgy is, hogy egy jelölablakot veszünk fel két átlós sarokpont kijelölésével. A kijelölt vonalelem/ek/ piros színnel jelennek meg és a Delete gombbal letörölhetk. A téglalap rajzolásáról / és általában bármelyik vázlatkészít tevékenységrl / közvetlenül is áttérhetünk egy új vázlatkészít mveletre, ha az új mveletnek megfelel ikonra kattintunk. A program automatikusan elhelyez geometriai és méretkényszereket. Geometriai kényszernek számít jelen esetben két egyenes szakasz vízszintességének / H / és két egyenes szakasz függlegességének / V / felismerése. A geometriai kényszerek ugyanúgy kijelölhetk, kitörölhetk, mint ahogyan azt vonalelemeknél magyaráztuk. A szürke számokkal megadott méretek un. gyenge méretek. A felkínált mérethálózat a változásokhoz könnyen alkalmazkodik, talán éppen ezért nevezik a benne szerepl méreteket gyengének. A program mindig annyi méretkényszert helyez el automatikusan, amennyi a vázolt alakzat egyértelm szerkesztéséhez szükséges a meglév geometriai kényszerek, illetve referenciák mellett. Ebbl következik, hogy gyenge méretet kijelölhetünk, de nem tudjuk letörölni, mert különben hiányos lenne az alakzat geometriája. A téglalap helyzete a szerkesztési bázistól a lehet legegyszerbben van megadva, a téglalap a szerkesztési bázisokon fekszik, az X, illetve az Y tengelytl való távolságuk zérus. A zérus távolságokat nem szokás megadni, hacsak mintázat készítésnél nem kívánjuk a mérethálózatot felhasználni. Ha a téglalap méretmegadásán módosítunk, például a téglalap egyik oldala helyett az átlóját adjuk meg, akkor az egyik gyenge méret eltnik, mert a mérethálózatunk túlhatározott lenne. , jelölAz új méret megadásához nyomjuk meg a méretez nyomógombot jük ki a bal egérgombbal a téglalap szemközti sarokpontjait, majd az egér középs gombjának lenyomásával elhelyezhetjük az új méretvonalat mérettel együtt. Két pont kijelölése esetén a középs egérgomb kattintási helyétl függen kapunk vízszintes, függleges, vagy átlós méretet. 63

CAD CAM ALAPOK

2.14. ábra A gyenge és az ers méretek kapcsolata Az újonnan felvett méret sárga szín lesz és un. ers méretnek számít. Az ers méret a mérethálózatnak már stabil tagja, de még nem a modell tényleges mérete. Egy gyenge méret ers méretté alakítható, ha azt kijelöljük, majd a jobb oldali egérgombot hosszan megnyomva a Strong opciót választjuk / 2.15. ábra /.

2.15. ábra Gyenge méret átalakítása ers méretté Egy ers méret gyenge méretté alakítható, ha az ers méretet kijelöljük letöröljük / Delete / . 64 , és

CAD CAM ALAPOK

Próbáljuk újból megadni a téglalap magassági méretét! Ez nyilvánvaló túlhatározáshoz vezet, hiszen a 2.11. ábrán a geometriai kényszerek és a méretkényszerek már egyértelmen meghatározzák a téglalapot és a kényszerek mindegyike ers. A Resolve Sketch ablakban a szoftver feltünteti azokat a méreteket és geometriai kényszereket, amelyek problémát okoznak. A probléma megoldásaként visszavonhatjuk a méretezési szándékunkat / Undo / , kitörölhetünk a felsoroltak közül egyet / Delete /, esetleg valamelyik méretet a megjelöltek közül referencia méretté ­ kiadódó méretté ­ alakítjuk / Dim ­ Ref /. A kiadódó méret zárójelbe téve jelenik meg.

2.16. ábra A pirossal megjelölt 5 kényszer közül egyet le kell törölni Töröljük le / Delete / az átlós méretet / 289.76 /! Az ers és gyenge méreteknek adjuk meg a helyes értékeit! Válasszuk ki a méretmódosítás ikont , majd kattintsunk mindegyik méretre.

65

CAD CAM ALAPOK

2.1. 2.17. ábra A méretek módosítása / beállítandó méret 200 x 350 / A megjelen párbeszédablaknál a méretek átírhatók. Ha a párbeszédablakban kijelölünk / átfestünk / egy méretet, akkor az ábrán a hozzá tartozó méretszám bekeretezve jelenik meg. Az átírt értékkel nem érdemes a modellt rögtön frissíteni, célszerbb a frissítést az összes méretmódosítás után elvégezni. Ezt úgy érhetjük el, hogy az újragenerálást / Regenerate / jelz ablaknál megszüntetjük a kijelölést ­ kitöröljük a kisméret zöld pipát ­ és az összes méret átírása után rákattintunk a nagyméret zöld pipára. Ha egy méretet átírunk a párbeszéd ablaknál és elfogadtatjuk / ENTER /, akkor automatikusan a következ méret lesz kijelölve / átfestve /. Az így kijelölt mérettel érdemes folytatni a méretmódosítást, mert így gyorsabban lehet haladni. 66

CAD CAM ALAPOK A gyenge méretek / ha voltak / méretmódosítás után ers méretté válnak, a színük sárga lesz. Egy méretet vázlatkészítési környezetben úgy is módosíthatunk, ha a kijelöl ikon aktív állapota mellett a méretszámra háromszor kattintunk. Az els kattintás a méretszám kijelölése. A kijelölés hatására a méretvonal és a méretszám piros szín lesz. Az els kattintás megspórolható, ha a kurzort a méretszámra igazítva megvárjuk az elválasztásnak megfelel kék színt. Ezt követen egy ketts kattintással a méretszám átírható állapotba kerül. Az átírt mérettel a szoftver rögtön újrarajzolja a vázlatot. Az ilyen méretmódosítást fleg a kisebb méretváltoztatások esetén alkalmazzák, amikor a módosítás a vázlat alakját már nem változtatja meg a felismerhetetlenségig.

2.18. ábra Méretmódosítás a grafikus területen A geometriai és méretkényszereket a szoftver aktív közremködésével megadtuk, a vázlatkészítést befejeztük. A gyakorlás kedvéért készítsük el a vázlatunkat egyenes szakaszokkal is.

A profilvázlat rajzolását a vízszintes szerkesztési bázison kezdjük el, és a rajzolás közben most szándékosan kerüljük a szabályosságot.

2.19. ábra Egyenes szakaszokkal rajzolt durva vázlat Az automatikus kényszerezésnek köszönheten a szoftver felismerte két oldal párhu. Természetesen nem kell zamosságát éppen ilyen vázlatot felvenni. A lényeg az, hogy megfelel kényszerek elírása után a kész vázlat egyenérték legyen. Az egyenes tapasztalhatjuk: szakaszok rajzolásánál

67

CAD CAM ALAPOK · · · · a szakaszok rajzolásához a bal oldali egérgombbal kell határozattan kattintani, a kattintások helyén pontok keletkeznek, azaz az egyenes szakaszt pontok határolják, az egér mozgatásával és újabb kattintásokkal folyamatosan csatlakozó szakaszok rajzolhatók, ha a szakasz valamelyik pontja - és általában véve bármely rajzelem beillesztési pontja - a szerkesztési bázisra / referenciára / esik, akkor a pont szinte rátapad arra, a lerakott kezd és végpontok - és általában bármely beillesztési pont - un. fogópontként szerepel, ezekhez a fogópontokhoz könnyen lehet késbb újabb 2D-s rajzelemeket csatlakoztatni, a vízszintes és függleges szakaszok rajzolását megkönnyíti a szoftver - az automatikus helyzetfelismerésének, geometriai kényszerezésének köszönheten a közel vízszinteseket, illetve függlegeseket vízszintesre ill. függlegesre állítja és a vonal mellett elhelyezi a geometriai kényszer szimbólumát / H - horizontális, V - vertikális /, a program hasonlóan jelzi az éppen rajzolt szakasznak egy másik szakasszal való párhuzamosságát, merlegességét, egyenl hosszúságát és a többi felismert geometriai kényszerkapcsolatát, a rajzolás közben jelzett kényszereket felhasználva olyan profilvázlat rajzolható, amely a tervezi szándéknak jól megfelel, utólagos módosítást nem, vagy alig igényel, esetenként gyorsabban végzünk, ha vázlatkészítés közben nem törekszünk minden automatikus kényszermegadás kihasználására, hanem a szükséges geometriai kényszereket utólag adjuk meg. / A 2.19. ábrán látható vázlatot szándékosan ,,rontottuk" el. / · · Egyenes szakasz függlegessége Egyenes szakasz vízszintessége

·

·

·

·

·

A durva vázlatnál a következ geometriai kényszereket írtuk el:

68

CAD CAM ALAPOK

2.20. ábra A függlegesség és a vízszintesség elírása Nyilvánvalóan más kényszerekkel is elérhet a kívánt alak. 2.20. ábrán azért nem látszanak a méretek, mert a méretek megjelenítését letiltottuk módosítása a korábban leírtak alapján már elvégezhet. . A méretek

A vázlatkészítés befejezése
Kattintsunk a pipát mutató legalsó ikonra ! A kattintás után bizonyos esetekben újból megjelenik a vázlatsík kijelölésénél, tájolásánál megismert párbeszédablak némi kiegészítéssel. Ezzel, az esetenként megjelen párbeszédablakkal a módosítási lehetségeknél fogunk bvebben foglalkozni. Ha megjelenik, akkor az OK gombot kell nyomni. A program ezzel a mvelettel visszatér a modellezési környezetbe.

69

CAD CAM ALAPOK

További geometriai adatok megadása
A modellezési környezetben alapértelmezésként testmodellezés van beállít-

is készíthet. Az adott va, de az elkészített vázlat alapján felületmodell feladatnál maradjunk a testmodellezésnél! A kihúzás mélységét egy felbukkanó ikoncsoporttal lehet beállítani. A bázistest kihúzásánál a választási lehetségek: kihúzás értékadással az adott irány szerint szimmetrikus kihúzás a megadott értékkel kihúzás egy kijelölt pontig, görbéig, síkig, illetve felületig 2.21. ábra Kihúzási lehetségek A kihúzás jellegeként válasszuk az értékadás szerintit! Alternatív lehetségként a kihúzás jellegét beállíthatjuk egy felbukkanó menü segítségével is. A felbukkanó menü a grafikus képernyn jelenik meg, ha az egérrel rámutatunk / nem kell kattintani / a dinamikus kihúzás pillanatnyi számszer értékére, majd megnyomjuk a jobb oldali egérgombot. · · · · a kihúzás irányának beállítása kihúzás értékadással az adott irány szerint szimmetrikus kihúzás a megadott értékkel kihúzás egy kijelölt pontig, görbéig, síkig, illetve felületig

2.22. ábra A kihúzás irányának, mélységének beállítása a felbukkanó menü segítségével A kihúzás mélységét számszeren megadhatjuk a vezérlpultnál, vagy a dinamikus kihúzás aktuális értékére kétszer kattintva.

70

CAD CAM ALAPOK

A kihúzás irányának beállítása

2.23. ábra A kihúzás mélységének megadása

A vázlatsíkra merleges kihúzás irányát az ikoncsoporton belül a felbukkanó menünél is lehet változtatni.

is, és illetve

halványan látA vezérlpultnál balról jobbra haladva a következ ikon szik, mert állítása indokolatlan. Megfelel környezetben anyageltávolítást lehet kezdeményezni a nyomógombbal. A báziselem létrehozása minden esetben anyaghozzáadást jelent. nem igényli a feladatmegoldás. Ezzel az Az utolsó állítási lehetséget ikonnal lehet biztosítani, hogy a vázlatból héjszer modell készüljön. A vezérlpulthoz egy másik ikoncsoport is tartozik.

2.24. ábra A kihúzás eszköztárának lezárását eredményez ikoncsopor

71

CAD CAM ALAPOK Az ikoncsoportnak balról jobbra haladva az els eleme két különböz alakkal megjelenésekor a sor eleji beállítások jelenik meg. A párhuzamos vonal még nincsenek lezárva, még változtathatók.

2.25. ábra A vezérlpult állíthatóságát szemléltet ikon A vázlatkészít környezetbe is visszatérhetünk az Edit mezre kattintva. Az elkészített vázlat / Internal S2D001 / bels vázlatnak számít. A jelzett vázlat a csak a kihúzással létrehozott építelemhez tartozik. Ha rákattintunk az ikonra , akkor az els ikon helyén egy háromszög jelenik

, és minden állítási lehetség szünetel . Újabb meg mvelet végzéséhez a háromszögre kell kattintani, és ismét megjelenik az ikon képe. / Az említett ikonok / , / általánosan használatokorábbi sak a hétköznapi életben a szünet, illetve a lejátszás jelölésére. / elzetesen megtekintjük a geometriai Ha a szemüveget ábrázoló ikonnal modellünket, és azt nem találjuk megfelelnek, akkor ugyancsak a háromszögre kell kattintanunk a javítás érdekében. A zöld pipával jóváhagyjuk a beállításokat, a kihúzáshoz tartozó vezérlpultot bezárjuk, és ezzel elkészült egy új építelem. Az elkészült építelem még utólag módosítható.

72

CAD CAM ALAPOK

TOVÁBBI VÁZLAT ALAPÚ ÉPÍTELEM LÉTREHOZÁSA
Mint ismeretes a további vázlat alapú építelem egy újabb vázlat készítését igényli. Az új építelemmel egy lépéssel megközelítjük a végleges alakot. Jelen esetben a bázistestbl anyagot távolítunk el a 2.12. ábrának megfelelen. A modellezés lépései megfelelnek az elz pontban / A bázistest elállítása/ leírtaknak.

Az építelem létrehozási módjának kiválasztása
A létrehozandó alak / lásd 2.1. ábra / alapján könnyen eldönthetjük, hogy a következ építelemet anyageltávolító kihúzással / Extrude / készíthetjük el.

A vázlatkészítés kezdeményezése, a vázlatsík tájolása
A vázlatkészítést kezdeményez Placement Edit mezre kattintva egy vázlatsíkot kell választani. A választásnál elször a megadott mérethálózatot kell tanulmányozni.

2.26. ábra A kialakítandó építelem mérethálózata A beméretezett rész kialakításához szükséges vázlatot három helyen helyezhetjük el:

73

CAD CAM ALAPOK

2.27. ábra A vázlat elhelyezési lehetségei Válasszuk a FRONT elnevezés koordinátasíkot, ugyanis ebben az esetben a vázlatsík kijelölésénél hivatkozhatunk az elz építelemnél alkalmazott megoldásra / Use Previous /.

2.28. ábra Hivatkozás a korábbi vázlatsík használatára / Use Previouse / Természetesen a grafikus területrl is kijelölhet a FRONT koordinátasík. Ebben az esetben a koordinátasík feliratára / FRONT / kell kattintanunk. Ha vázlat síkjaként a 2.27. ábra bal oldalán látható felületet akarjuk kijelölni, akkor elsdlegesen a bal egérgombbal a kijelölt területen belül kell kattintani. Vázlat síkjaként a téglatest hátsó lapját / lásd 1.27. ábrán a középs esetet / elválasztással, illetve rákérdezéssel tudjuk kijelölni. Elválasztásnál a kurzort a fedésben lév hátsó lap felé közelítjük, de nem kattintunk. Amikor a kurzor valamelyik síkfelület közelébe ér, akkor annak a színe megváltozik, sötétkék háttérszín mellett világoskék szín lesz. A világoskék kék szín az elválasztott állapotot mutatja. Ilyen állapotban kattintsunk a jobb egérgombbal. Ennek hatására a takart felületek közül más lehetséges felület kerül elválasztott állapotba. Ha az elválasztás meg74

CAD CAM ALAPOK felel, akkor a bal egérgombbal kattintva jóváhagyhatjuk azt. Ez a fajta élválasztás általánosan használható. Az elválasztás egy lista segítségével is elvégezhet, ha az elválasztás közben hosszabban nyomva tartjuk a jobb egérgombot. Ilyenkor egy ablak jelenik meg, amelyiken jelöljük ki a Pick From List feliratot /2.29. ábra /! A Pick From List nyomógombra kattintva egy újabb ablak jelenik meg a választható elemek listájával. Valamelyik elemet kijelölve, a kijelölés helyességét a grafikus képernyn megítélhetjük. Ha a kijelölés megfelel, akkor az OK gombbal fejezhetjük be a kiválasztást. A korábbi Pro/E verzióknál ehhez hasonló volt a rákérdezéses kiválasztás.

2.29. ábra Kijelölés rákérdezéssel Visszatérve a Use Previouse vázlatsík kijelölési esetünkhöz, a szoftver automatikusan tájolja az élben látszódó RIGTH koordinátasíkot a korábbiaknak megfelelen. A Sketch nyomógomb lenyomásakor a vázlat síkja befordul a képerny síkjába és a referenciák megadására megjelenik az ismert párbeszédablak / Lásd 2.6. ábra /.

Szerkesztési bázisok / referenciák / megadása
Alapvet szabályként fogadjuk el, hogy a geometriai modellezésnél elssorban a tervez elképzeléseit kell megvalósítani, azaz a szerkesztési bázis megadásánál a tervez által megadott méretláncot kell figyelembe venni. A 2.30. ábrán látható a mérethálózat, a 2.31. ábrán pedig a szerkesztési bázisok régi és új helye. Az új bázisok felvétele eltt célszer kitörölni a régieket. Egy szerkesztési bázis kitörölhet, ha azt a párbeszédablaknál kijelöljük, majd a párbeszédablak jobb alsó részén lév Delete gombot megnyomjuk / 2.32. ábra /. 75

CAD CAM ALAPOK

2.30. ábra Az anyageltávolítás mérethálózata

76

CAD CAM ALAPOK

2.31. ábra Régi és új szerkesztési bázisok / referenciák /

77

CAD CAM ALAPOK

2.32. ábra A régi, felesleges szerkesztési bázis törlése / Delete / Az új referenciák kijelölésénél vegyük észre, hogy a 2.33. ábrán a bázistest / téglatest / vetületét látjuk, és a vetületi képen nem lehet megkülönböztetni a téglatest élét az élben látszódó sík felületétl. Ha referenciaként tudatosan a felületet akarjuk kijelölni, akkor az elválasztásnál szükség esetén a jobb egérgombbal változtatni kell a kijelölésen. Az elválasztás eredményérl egy üzenet tájékoztat, ha a kurzort mozdulatlanul hagyjuk az objektumnál.

Él kijelölése

Felület kijelölése

Csúcspont kijelölése

2.33. ábra A referencia kijelölése / F5 ­ a modellfa 5. eleméhez tartozik / A felület kijelölésekor a szerkesztési bázisokat a szoftver a középvonalhoz hasonlóan ábrázolja, azok túlnyúlnak a modell vetületi képén. A felületkijelölés alkalmazása többnyire kedvezbb.

Vázlatkészítés
Az adott feladatnál a vázlat lehet nyitott vagy zárt.

78

CAD CAM ALAPOK

Nyitott vázlat 2.34. ábra Nyitott és zárt vázlat

Zárt vázlat

A nyitott vázlatot akkor lehet alkalmazni, ha a vonalak közvetlenül csatlakoztathatók a már meglév geometriai modell valamelyik éléhez, élben látszódó felületéhez. Nyitott vázlatot csak korlátozottan alkalmazhatunk. Az ilyen vázlatból csak egy helyezhet el a vázlatsíkon, és nem tartalmazhat szigetet.

A vázlatkészítés befejezése

További geometriai adatok megadása
Itt kell megadni az anyageltávolító kihúzás mélységét átmen / Through

/ jelleggel. Az átmen jelleg kihúzás egy esetleges méretmódosíAll tásnál is biztosítja a kívánt anyageltávolítást. Helyes eredményhez vezet a következ felületig / To Next / , illetve a kijelölt felületig / To Selected -

/ végzett kihúzás is, csak az utóbbinál a felületkijelölést külön el kell végezni, és az ilyen többletmunkáról szívesen lemondunk.

79

CAD CAM ALAPOK

TOVÁBBI ELHELYEZETT ÉPÍTELEM LÉTREHOZÁSA
Mint már ismeretes egyes építelemeket -letöréseket, lekerekítéseket, furatokat létrehozhatunk vázlatkészítés nélkül is. A modellezni kívánt testen egy 40 x 45° os letörés is található. Egyelre csak ennek a letörésnek a létrehozásával foglalkozunk.

80

CAD CAM ALAPOK

Letörés / Chamfer /
. A Pro/Engineer szoftverrel él / Edge /, illetve sarok / Corner / letörést lehet készíteni.

2.35.

ábra

Él- és sarokletörés

A letöréssel többnyire anyagot távolítunk el / lásd 2.35. ábra /, de készíthetünk anyaghozzáadással is letörést.

2.36. ábra Élletörés anyaghozzáadással Az adott feladatnál csak az élletörés szerepel, így csak azzal foglalkozunk.

Élek kijelölése letöréshez
A vázlat alapú építelemek készítésénél eddig elször az építelem létrehozási módját / kihúzás, for81

CAD CAM ALAPOK gatás, stb / kiválasztottuk ki. Az élek letörésénél, illetve lekerekítésénél az építelem létrehozási módját eldönthetjük az élek kijelölése eltt is, illetve az élek kijelölése után is. Az alábbiakban mindkét lehetséget bemutatjuk az aktuális feladaton keresztül. Kezdeményezzük ! Jelöljük ki a test azon élét, amelynél letörést kívánunk elírni. A él kijelölésénél elször a kurzorral közelítsük meg a test élét. A közelítéskor az él világoskék színvé válik, ami az elválasztott állapotot jelzi / 2.37. ábra /. Az elválasztott élre kattintsunk a bal egérgombbal. A kattintás hatására a kijelölt él piros színvé válik, és megjelenik a számítógép által felkínált értékkel létrehozott letörés ideiglenes képe / 2.37. ábra /. az élletörést, kattintsunk a megfelel ikonra

2.37. ábra Az él kijelölése a letörés parancsának kiadása után Nézzük meg az élkijelölés másik sorrendjét! Ha a kurzorral a grafikus képernyn megközelítjük a geometriai modellt, akkor a drótvázas geometriai modell az elválasztásnak megfelelen világoskék színvé válik. Ilyen állapotban kattintsunk a bal egérgombbal. Ezzel a geometriai modell kijelölt állapotba került. Ugyanezt elérhetjük, ha a modellfán a bázistestre / Extrude 1/ kattintunk. Ezt követen közelítsük meg a kurzorral a letörni kívánt élt. Az él elször az elválasztásnak megfelelen ugyancsak elkékül, majd a bal egérgomb megnyomása után piros szín lesz, és vastag vonalúvá válik. Ezek után kezdeményezhetjük az élletörést .

82

CAD CAM ALAPOK

2.38. ábra Az él kijelölése a letörés parancsának kiadása eltt

Az élletörés geometriai adatainak megadása
A geometriai adatok megadásánál ki kell választani a megfelel méretmegadási módot, és közölni kell az elírt méretet / méreteket /. A megfelel méretmegadási módokat a vezérlpultnál lehet beállítani.

2.39. ábra A vezérlpultnál elérhet élletörési módok

83

CAD CAM ALAPOK

D
45°

D Angle 45 x D D1 Angle x D D

D2

D

D1 x D2
2.40. ábra Az élletörési módok értelmezése

DxD

Egyelre csak a feladatnál szerepl élletöréssel, illetve azzal megegyez élletörési típusfeladatok megoldására vállalkozzunk. Ha a kijelölt éleket határoló felületek nem merlegesek egymásra, akkor az élletöréseknél újabb alternatívákat kell megismernünk. Ezekkel kapcsolatos ismereteket sbb közöljük. ké-

A konkrét méreteket megadhatjuk a vezérlpultnál, vagy a grafikus képernyn. A grafikus képernyn kattintsunk kétszer a méretszámra, majd a megjelen ablaknál írjuk be a helyes értéket / D=40, lásd 1.41. ábrát /!

84

CAD CAM ALAPOK

2.41. ábra Méretek megadása a grafikus képernyn Az élletörési mód és a megfelel méret megadása után a vezérlpult jobb oldalán szemüvegre kattintva látható látható ikoncsoportnál a válik az élletörés. Az élletörés mveletét a zöld pipára kattintva fejezhetjük be. A vezérlablak bezárásával a modellfán megjelenik az újonnan létrehozott építelem is.

2.42. ábra A geometriai modell építelemei Az építelemek közül a koordinátarendszer / DEFAULT_CSYS / és a segédsíkok / RIGHT, TOP, FRONT / a választott sablon által biztosított építelemek. A munkánk során 3 új építelemet vettünk fel. Egy bázistestet hoztunk létre / Extrude 1 /, a bázistestrl kihúzással anyagot távolítottunk el / Extrude 2 /, és végül élletörést alkalmaztunk / Chamfer 1/. 85

CAD CAM ALAPOK

A MODELLFA HASZNÁLATA
A modellfa használata a parametrikus szoftvereknél alapveten fontos. Véleményünk szerint a használatával érdemes már a modellezés kezdeti lépéséinél foglalkozni. A modellfa hatékony felhasználása érdekében elször ismerkedjünk meg a szül gyerek kapcsolattal.

Szül - gyerek kapcsolatok
A geometriai modell építelemei többnyire kapcsolatban, függségi viszonyban vannak egymással. Például a bázistest létrehozásánál a vázlatkészítés síkja a FRONT segédsík / koordinátasík / volt, a vázlatsík tájolásánál felhasználtuk a RIGTH koordinátasíkot, és a vázlatkészítésnél szerkesztési bázisként hivatkoztunk a TOP, illetve a RIGTH koordinátasíkokra. Az említett építelemek / RIGTH, TOP, FRONT koordinátasíkok / a bázistest létrehozásánál szerepet játszottak, ezek a bázistest szülei. Másképpen fogalmazva a koordinátasíkok és a bázistest szül-gyerek / Parent - Child / kapcsolatban vannak. A kapcsolat kimutatása érdekében jelöljük ki a modellfán a bázistestet / Extrude 1 /, nyomjuk le a jobb egérgombot, majd bal egérgombbal kattintsunk az Info, illetve a Parent/Child mezre! A szülk listáján / Parents of Current Feature / látható a három koordinátasík, a gyerekek listáján / Children of Current Feature / pedig arról tájékozódhatunk, hogy a bázistesthez egy anyageltávolító kihúzással létrehozott építelem / Extrude 2 / tartozik. Tehát a bázistest 3 szülvel és egy gyerekkel van kapcsolatban / lásd 2.43. ábrát /. Megvizsgálva a többi építelemet is, megállapítható, hogy a FRONT, TOP, RIGHT segédsíkok kötdnek a azaz a koordinátarendszer gyerekei. A koordinátarendszer szülkkel nem rendelkezik. koordinátarendszerhez,

86

CAD CAM ALAPOK

2.43. ábra A bázistest szül/gyerek kapcsolatának kimutatása Az anyageltávolító kihúzás építeleme / Extrude 2 / egyrészt kötdik a bázistesthez / annak gyereke /, másrészt Champfer 1 az Extrude 2 építelem gyereke. A bázistesthez való kötösés a vázlatkészítésnél alakult ki. Vázlatkészítésnél érintett építelemnek számít a vázlatsík, a vázlatsík helyzetét meghatározó orientációs sík és a szerkesztési bázisok. A váz87

CAD CAM ALAPOK latkészítéskor érintett építelemek mindig a létrehozandó építelem szüleivé válnak. Az anyageltávolító kihúzásnál a vázlatsík a FRONT sík volt, a vázlatsík tájolására a RIGTH síkot használtuk, és szerkesztési bázisként a bázistest két felületét jelöltük ki / Lásd 2.31. ábrát /.

2.44. ábra Szül/gyerek kapcsolatrendszer az anyageltávolító kihúzással elállított építelemnél Belátható, és a 2.44. ábrán látható, hogy az anyageltávolító kihúzással létrehozott építelem 3 szülhöz és egy gyerekhez kötdik. Gyereknek az élletörés / Chamfer 1 / számít. Az élletörés elhelyezett építelem. Az élletörés elhelyezésénél a geometriai modell megfelel élét kellett kijelölni. A kijelölt él hovatartozása meghatározza a szült. Bár a kijelölt él már a bázistesten is létezett, de az anyageltávolító kihúzás csökkentette azt, ezért az élletörés az anyageltávolító kihúzással létrehozott építelem gyermeke, és nem a bázistesté.

88

CAD CAM ALAPOK

2.45. ábra Szül/gyerek kapcsolatrendszer az élletöréssel létrehozott építelemnél Az élletöréssel létrehozott építelemhez nem tartozik gyerek. A szül - gyerek kapcsolatrendszer függ az építelemek elhelyezésének sorrendjétl is.

Az építelem elkészítési sorrendjének változtatása
Az elzekben láttuk, hogy a letöréssel létrehozott építelem az anyageltávolító kihúzással létrehozott építelem gyereke. A gyerek nem elzheti meg a szült, így a kialakított sorrend az adott esetben nem változtatható. A geometriai modell újraértelmezésénél az építelemek frissítésének sorrendje megfelel az építelemek elhelyezésének sorrendjével. Az építelemek elkészítési sorrendje a modellfa segítségével változtatható. A modellfán kijelöljük a mozgatni kívánt építelemnek megfelel bejegyzést, majd ismételten megnyomjuk a bal égér-gombot, és az egérgomb nyomvatartása mellett a kívánt helyre mozgatjuk. A mozgatásnál egy vastag vonal jelzi a bejegyzés új helyét. A nyomógomb elengedésekor a vastag vonal helyén jelenik meg az el89

CAD CAM ALAPOK mozgatott bejegyzés. Természetesen a változtatás csak akkor lehetséges, ha a modell az új sorrenddel értelmezhet. Mint ismeretes a koordinátasíkok egymásnak nem alárendelt építelemek, így azok sorrendje megváltoztatható.

2.46. ábra Szül/gyerek kapcsolatrendszer az élletöréssel létrehozott építelemnél Mozgatható az Insert Here bejegyzés is. Mozgassuk a bejegyzést az anyageltávolító kihúzás elé!

2.47. ábra Az Insert Here bejegyzés mozgatása Ha új építelemet hozunk létre, akkor az közvetlenül az Insert Here bejegyzés elé kerül, azaz az Insert Here bejegyzés zárja a szoftver által értelmezett építelemeket. Az Insert Here bejegyzést követ építelemek elrejtett állapotba kerülnek, a modellfa megváltoztatott állapotában a grafikus képernyn csak a bázistest látszik. Az elrejtett / a láthatóság és az újragenerálás szempontjából letiltott / építelemnél a modellfán egy fekete négyzet alakú jel látható. A bázistesten is helyezzük el egy élletörést. A modellfa képe, és a modell alakja a következ ábrán látható: 90

CAD CAM ALAPOK

2.48. ábra Az élletörés elhelyezése a bázistesten Az elrejtett Extrude 2 építelemet az adott esetben kétféleképpen aktivizálhatjuk. Vagy lejjebb húzzuk az Insert Here bejegyzést, vagy a jobb oldali egérgombbal elérhet

Resume

paranccsal.

Akármelyik módszert alkalmazzuk, az eredmény ugyanaz lesz. Az anyageltávolító kihúzással elállított építelem láthatóvá válik, de a letörés / Chamfer 1 / nem. Általánosan igaz, ha elrejtünk / Suppress / egy építelemet, akkor annak gyereke sem látszik. Viszont egy építelem láthatóságának helyreállítása nem vonja maga után az építelem gyerekeinek láthatóságát.

2.49. ábra Az elrejtett építelem aktivizálása A 2.49. ábrán látható megoldásnál a letöréssel létrehozott építelem / Chamfer id 2 / és az anyageltávolító kihúzással létrehozott építelem / Extrude 2 / egyaránt a bázistest gyerekei, így a sorrendjük akár meg is cserélhet.

91

CAD CAM ALAPOK

2.50. ábra A letörés és a kivágás sorrendjének felcserélése Természetesen a 2.50. ábrán látható modellnél a Chamfer 1 bejegyzés építelem felesleges, és utólag már nem is értelmezhet, mert a kijelölt él már nem létezik. Aktivizálása esetén hibaüzenetet kapnánk. Ezt a hibássá vált építelemet legjobb kitörölni a modellbl. A módosításokat / törlést, elrejtést, méretváltoztatásokat, stb. / vagy a modellfánál, vagy a grafikus képernynél kezdeményezhetjük. Mindkét esetben az építelem kijelölésével kezdjük a mveletet, majd a jobb egérgombot tartósan megnyomva a felbukkanó menünél választhatunk a módosítási lehetségek közül. A modellfánál az elrejtett építelemek is kijelölhetk, így célszerbbnek látjuk a módosítási lehetségeket a modellfánál bemutatni. Kezdeményezzünk módosítást egy elrejtett, illetve egy látható építelemnél!

2.51. ábra Módosítási lehetségek 92

CAD CAM ALAPOK

Az építelemek törlése / Delete /
A Delete mezre kattintunk egy ablak jelenik meg. Az ablaknál az OK nyomógomb megnyomásával lehet megersíteni szándékunkat.

2.52. ábra A kilelölt építelem törlésének jóváhagyása Mieltt jóváhagyjuk az építelem kitörlését érdemes átgondolni, vagy utánanézni, hogy a kijelölt építelemnek van - e gyereke. Mint már ismeretes egy építelem törlésekor automatikusan kitöröljük a hozzá tartozó gyerekeket és további leszármazottakat is. Például a FRON koordinátasík törlésekor töröljük az egész geometriai modellt, mert a FRONT koordinátasík a legfels szinten épült be a modellben. Több, azonos szinten beépített építelemet egyszerre ki lehet törölni, ha modellfán az építelemeket elzetesen kijelöltük. /Több építelem kijelölésénél a Ctrl gombot tartsuk lenyomva. / A Chamfer 1 építelem minden további nélkül kitörölhet, de mi ezt a késbbiekre halasztjuk.

Az építelemek elrejtése / Suppress /
A Suppress paranccsal egy kijelölt építelemet el lehet rejteni, figyelmen kívül lehet helyezni. /. Mint ahogyan azt már korábban láttuk, az elrejtett / a láthatóság és az újragenerálás szempontjából letiltott / építelemnél a modellfán egy fekete négyzet alakú jel látható. Az elrejtést fleg bonyolultabb modelleknél az apróbb részletekre vonatkozóan szokták alkalmazni. A mvelet végrehajtásánál ugyancsak tekintettel kell lenni a szül ­ gyerek kapcsolatra. Az elrejtett építelemek a modellfán csak megfelel beállítás estén jelennek meg / Lásd 48. oldal/. Az elrejtéskor is kijelölhet több építelem, és az elrejtést is külön jóvá kell hagyni.

2.53. ábra A kilelölt építelem elrejtésének jóváhagyása 93

CAD CAM ALAPOK

Az elrejtett építelem láthatóságának helyreállítása / Resume /
Az elrejtett építelem láthatóságának helyreállítását csak akkor tudjuk kezdeményezni, ha az a modellfán szerepel. Elfordulhat, hogy egy megtekintett modellnél nincs információnk arról, hogy a modellhez tartozik - e elrejtett építelem. Ilyenkor megtekinthetjük a bázistestnél a szül gyerek kapcsolatot. Például a bemutatott modellnél elrejtettük az anyageltávolító kihúzással létrehozott, és a letöréssel létrehozott építelemet, majd az elrejtett építelemek láthatóságát megszüntettük. Lekérdezve a bázistest szül-gyerek kapcsolatát a gyerekek eltt látható fekete négyszög alakú jel jelzi azok elrejtett állapotát.

2.54. ábra Információszerzés az elrejtett, a modellfán nem látott elemekrl A modellfán láthatóvá válnak az elrejtett építelemek, ha a Model Tree Items párbeszédablaknál kijelöljük a Suppresed Objects eltti négyzetet. A párbeszédablak elérését lásd az els fejezetben. / 48.oldal /

2.55. ábra Az elrejtett elemek láthatóságának visszaállítása a modellfán 94

CAD CAM ALAPOK

A modellfán fekete négyzetalaku jellel ellátott elemek láthatóságának helyreállítása a Resume paranccsal már nem okozhat problémát, ha az építelem az újragenerálásnál értelmezhet.

Az építelemek átnevezése / Rename /
A modellezés során a szoftver automatikusan típuselnevezéseket ad az építelemeknek. Az azonos elnevezés, de különböz hivatkozású számmal ellátott építelemek mindig egyértelmen azonosíthatók. Ha a modellfán kijelölünk egy építelemet, akkor a grafikus képernyn a kijelölt építelem kék háttérszín mellett piros színnel jelenik meg. Fordítva is igaz, ha a grafikus képernyn rákattintunk a modell egy részére, akkor a kijelölt résznek megfelel építelem a modellfán is kijelölt állapotba kerül. Az építelemek azonosításában az is segít, hogy az elválasztásnál egy információs ablak jelenik meg a grafikus képernyn . Az ablakban olvasható F ­ Feature = építelem, az 7 pedig a hetedik építelemet jelenti. / Az építelemek sorszáma megjeleníthet a modellfán ­ lásd els fejezet 48.oldal /. Látható, hogy a szoftver hatékonyan támogatja a tájékozódást. Ennek ellenére az építelemeknek - fleg bonyolultabb modelleknél - célszer beszédes elnevezéseket adni. Az átnevezést utólagosan végezhetjük el. Kattintsunk a Rename mezre, majd az átkeresztelésre kiszemelt építelem nevére a modellfán! A név helyén elször egy üres téglalap jelenik meg, amibe beleírhatjuk az új elnevezést. A névadásnál használhatunk kisbetket, illetve ékezetes betket is.

2.56. ábra Az építelemek átnevezése Átírható az építelem úgy is, hogy hármat kattintunk az építelem elnevezésére a modellfán. Az els kattintás a kijelölés, majd ezután egy dupla kattintással már elhívható az üres téglalap.

95

CAD CAM ALAPOK

Az építelemek méreteinek módosítása / Edit /
Jelöljük ki a bázistestet a modellfán, nyomjuk le a jobb egérgombot, majd a felbukkanó menünél kattintsunk az Edit mezre! A grafikus képernyn a bázistest minden mérete láthatóvá válik.

2.57. ábra A kijelölt építelem méretei , amelyben Valamelyik méretre kattintva megjelenik egy ablak átírhatjuk a méretet. A méret módosítása után frissíteni kell a modellt. A frissítés elvégezhet az Edit/ Regenerate paranccsal / CTRL + G /, vagy a neki megfelel ikonnal , illetve megfelel konfigurálás esetén az F1 funkcióbillentyvel.

A bázistest, és az anyageltávolító kihúzással létrehozott építelem vázlatalapú. A vázlatalapú építelemeknél elérhet, hogy csak a vázlathoz tartozó méretek jelenjenek meg. Ennél a megoldásnál elször a modellfán az építelem bejegyzésénél látható + jelre kell kattintani. A kattintás hatására az Extrude 1 elnevezés alatt láthatóvá a hozzá tartozó vázlat bejegyzése / S2D0001 / is, ami lehetvé teszi csak a vázlat méreteinek megjelenítését / Edit /, illetve méretváltoztatását.

96

CAD CAM ALAPOK

2.58. ábra A vázlat kijelölése méretmódosításhoz / Edit / A méretváltoztatások gyakran korlátozottak. Nem engedhet meg olyan módosítás, amely egy másik építelem, vagy egy kényszer megsznéséhez vezetne. A vázlat módosítása az Edit Definition paranccsal innen is kezdeményezhet.

Az építelemek újraértelmezése / Edit Definition /
Az Edit Definition parancs hatására megjelenik az építelemhez tartozó vezérlpult. A bemutatott példánál szerepl építelemek a bázistest, az élletörés és az anyageltávolító kihúzással készített építelem. Ezen építelemek újradefiniálásánál az elhívott vezérlpult a következ állapotokat mutatja:

Kihúzás Testmodell Értékmegadással se

Érték

Edit A vázlat újraszerkeszté-

2.59. ábra A bázistesthez tartozó beállítások újraértelmezése Testmodell A kihúzás mélysége értékmegadással Mélység 120 mm 97

CAD CAM ALAPOK

Átmen

Anyageltávolítás

2.60. ábra Az anyageltávolító kihúzással létrehozott építelemhez újraértelmezése Testmodell A kihúzás mélysége: átmen Anyageltávolítás

Letörés Élkijelölés

Élletörési mód

Értékmegadás

2.61. ábra A élletöréssel létrehozott építelemhez újraértelmezése Az élkijelölés aktív állapotban van Az élletörési mód 45 X D D = 40 mm A vezérlpultnál szerepl beállításokat módosítani lehet. A módosítási lehetségek megfelelnek a létrehozáskor elforduló lehetségeknek. A vázlatalapú építelemeknél a vázlatot is változtathatjuk. A vázlat módosításához a vezérlpultnál a Placement Edit mezre kell kattintani. Változtassuk meg a bázistest vázlatát! A Placement Edit mezre kattintva elször a vázlatsík beállítását mutató párbeszédablak jelenik meg.

98

CAD CAM ALAPOK

2.62. ábra A vázlatsík újraértelmezése Egyelre ne változtassuk meg a párbeszédablaknál megadottakat, hanem kattintsunk a Sketch / Vázlat / mezre, és a vázlatot munkadarab jellegzetes körvonalának megfelelen / lásd 2.11. ábra / változtassuk meg! A változtatás egy függleges - V - és egy vízszintes ­ H - egyenes szakasz rajzolásából, illetve a felesleges áll / lásd 2.62. ábrán /. A méretezési referenciák vonalak letörlésébl módosítását a szoftver nem kínálja fel, de nem is kell változtatni azokat. A vázlat módosítása könnyen a mérethálózat módosulásával jár. Ügyeljünk a 2.63. ábra szerinti mérethálózat biztosítására!

99

CAD CAM ALAPOK

2.63. ábra Módosított vázlat A vázlatmódosítást lezárva újból az 2.62. ábra jelenik meg. Kattintsunk az OK nyomógombra! Ezzel a bázistest a jellegzetes L alaknak megfelelen módosult. Természetesen az anyageltávolító kihúzás ettl kezdve feleslegessé vált. Ezt érzékeltetjük a következ ábrán, ahol a felesleges építelemet elrejtettük / Suppres /.

2.64. ábra A modell és a modellfa a változtatás után A 2.62. ábrán új vázlatsíkot is megadhatunk, helyesebben a vázlatot áthelyezhetjük egy másik síkra. Ehhez elször ki kell törölni a régit / Remove ­ jobb oldali 100

CAD CAM ALAPOK egérgombbal /, majd az újat megadva, tájolva csak a vázlatkészít környezetbe léphetünk / az OK nyomógomb nem aktív /.

2.65. ábra A vázlat áthelyezése a TOP síkra

101

CAD CAM ALAPOK Ugyanúgy, ahogyan azt a vázlatkészítésnél megismertük, a szoftver a szerkesztési bázisokat kéri, illetve felajánlja. Most a módosítás után részben / esetenként teljesen / meg kell változtatni a referenciát. A TOP sík vázlatsík lett, így helyette referenciaként a FRONT síkot adjuk meg. A TOP sík törlése a párbeszédablakból a Delete nyomógombbal lehetséges. Az Update nyomógombbal frissíteni lehet egy kijelölt referenciát, de most ezt nem használjuk.

2.66. ábra A referencia módosítása

102

CAD CAM ALAPOK A vázlatkészít környezeten belül nincs újabb változtatási szándékunk, így lezárhatjuk azt . Ezt követen ismét a Sketch párbeszédablak jelenik meg, ahol az OK mezre kattintsunk. Végezetül lezárhatjuk a módosításkor megjelen vezérl/. Ezt a változtatást csak a gyakorlás pultot / zöld pipa kedvéért mutattuk be, a geometriai modell térbeli helyzete korábban megfelel volt. A test új helyzetét az alábbi ábra mutatja.

2.67. ábra A geometriai modell képe a vázlatsík változtatása után A bemutatott módosítás gondot /hibát / jelent az anyageltávolító kihúzással létrehozott építelem / Extrude 2 / frissítésénél, ugyanis annak a vázlata is a FRONT síkon volt, azt is át kellene helyezni a TOP síkra. A 2.67. ábra továbbra is elrejtett állapotnak felel meg. Az áthelyezést a hibajavításnál mutatjuk be.

Referenciák módosítása / Edit References /
Térjünk vissza a geometriai modell azon változatához, amelyiknél az L alakot anyageltávolító kihúzással biztosítottuk, és a geometriai modell a 2.68. ábrán látható építelemeket tartalmazza! A 2.27. ábrán bemutattuk a vázlatsík választását. Most azt mutatjuk meg, hogyan lehet utólag a 2.27. ábrán látható vázlatsíkok közül másikat választani. Jelöljük ki a modellfán az Extrude 2 építelemet, majd a jobb oldali egérgomb lenyomása után az Edit References mezt! Az aktuális teendkrl a szoftver az üzenterületen ad tájékoztatást.

103

CAD CAM ALAPOK

2.68. ábra A referenciák módosítása Az üzen területen a következ bejegyzéseket olvashatjuk: - Do you want to roll back the model? Yes - Select an alternate sketching plane.. Vissza kívánja állítani a modell egy korábbi változatát? ­ Igen Válasszon egy másik vázlatsíkot! / Kattintsunk a geometriai modell elüls függleges felületére! A kattintás hatására jelenik meg a Menu Manager / lásd 2.68. ábra jobb oldali képe. / Válasszon egy alternatív függleges síkot a vázlatsík tájolására! -Eddig a RIGTH sík volt kijelölve jobbra mutató normálissal. Ez továbbra is elfogadható. Kattintsunk a Menu Manager ­ nél a Same Ref mezre! / Same = ugyanaz / 104 Select an alternate dimensioning Válasszon egy alternatív szerkesztési

- Select an alternate vertical reference plane for sketcher.

CAD CAM ALAPOK reference. bázist! A szerkesztési bázisokon sem kívánunk változtatni, fogadjuk el a beállításokat / Menu Manager Same Ref - Select an alternate dimensioning reference. A másik szerkesztési bázis kiválasztását kéri. ­ Menu Manager Same Ref A vázlat átkerül az új helyére, de az anyageltávolítás érdekében a kihúzás irányát is meg kell változtatni / Edit Definition /.

2.69. ábra A vázlatsík áthelyezése Mint láthatjuk, a vázlatalapú építelemeknél választhatunk új vázlatsíkot, módosíthatjuk a vázlatsík tájolását, új szerkesztési bázisokat jelölhetünk ki. A vázlatsík és a tájolásra kijelölt sík az eredetivel csak párhuzamos lehet. . A modellt állítsuk vissza korábbi - a referenciák módosítása eltti ­ állapotba. A visszalépést a szoftver külön ikonnal támogatja .

A Chamfer építelemnél az Edit References paranccsal az élletörést lehet egy másik élre / referenciára / áthelyezni A parancs kiadása után a képerny üzen területén a következket látjuk:

105

CAD CAM ALAPOK

Do you want to roll back the model? Yes Vissza kívánja állítani a modell egy korábbi változatát? ­ Igen Igen válasz esetén a modell az élletörés eltti állapotba kerül, a letörés helyén az eredeti él elszínezdve látszik. Eddigi ismereteink szerint utólag az élletörés eltti állapotot a modellfa segítségével tudnánk biztosítani.

Select an alternate edge. Válasszunk egy másik élt! Jelöljünk ki a téglatest egy új élét. A korábbi élletörés a téglatest bármelyik élére áthelyezhet. Frissítéskor az élletörést követ építelemek is frissülnek, hacsak a geometriai modell újraértelmezésénél nem adódnak problémák. Annyi él jelölhet ki, amennyi él korábban az érintve volt korábban a Chamfer paranccsal.

Do you want to roll back the model? No Vissza kívánja állítani a modell egy korábbi változatát? ­ Nem Nem válasz esetén a geometriai modell vátozatlan formában jelenik meg, látszik az élletörés, és látszanak az élletörést követ le nem tiltott építelemek is. Külön megjelenik az eredeti élletörésnél kijelölt él. Alkalmazási lehetsége korlátozott. Az új él az eredetihez képest lehet párhuzamos, 106

CAD CAM ALAPOK vagy kitér, de nem metszheti azt. Nem jelölhet ki olyan él, amelyik a változtatásra kijelölt élletörés után keletkezett, vagy módosult. 2.70. ábra A referenciák módosítása élletörésnél A mintázat / Pattern / készítésével késbb foglalkozunk.

Információk / Info /
Információ kérhet egy kijelölt építelemrl / Feature /, az egész modellrl /Model /, a szül ­ gyerek viszonyról / Parent ­ Child / .

2.71. ábra Az információk fajtái Az információ megjeleníthet a grafikus területen, kinyomtatható, és kimenthet. A megjelenítésnek kér formáját ttámogatja a szoftver. A htlm, illetve a text formátumot a config.pro fájlnál lehet beállítani.

2.72. ábra Beállítási lehetség a config.pro fájlnál PART NAME = ALKATRESZ_1 THIS FEATURE IS CURRENTLY SUPPRESSED INTERNAL FEATURE ID 93 PARENTS = 23(#5) 51(#6) 107

CAD CAM ALAPOK CHAMFER: Edge NO. ELEMENT NAME --------------1 Feature Name 2 Sets 2.1 Set 0 2.1.1 Dimensional Schema 2.1.2 Chamfer shape 2.1.3 Conic 2.1.3.1 Conic Type 2.1.4 References 2.1.4.1 Reference type 2.1.4.2 Curve Collection 2.1.5 Radii 2.1.5.1 Rad 0 2.1.5.1.1 D1 2.1.5.1.1.1 Distance type 2.1.5.1.1.2 Distance value 2.1.6 Pieces Trimmed, 0 Extended 3 Attach type 4 Transitions FEATURE'S DIMENSIONS: d9 = 40 X 45 Deg DIMENSION IS IN LAYER(S) : MERET - OPERATION = SHOWN 2.73. ábra Információ a Chamfer 1 építelemrl PART ALKATRESZ_1 Units info for the major system 'millimeter Newton Second (mmNs)' Length Mass Force Time Temperature mm tonne N sec C INFO ------------Defined 1 Set Defined 45 X D Offset Surfaces Defined Plain Defined Edge Chain Edge:F6(EXTRUDE_2) 1 Points Defined Defined Enter Value 40.00 1 of 1 Included, 0 Make Solid Defined

FEATURES:

FEATURE NUMBER INTERNAL FEATURE ID 108

1 1

CAD CAM ALAPOK CHILDREN = 3(#2) 5(#3) 7(#4) 23(#5) 51(#6) 130(#7) 93(*) TYPE = COORDINATE SYSTEM NAME = DEFAULT_CSYS 2.74. ábra Információrészlet az ALKATRESZ-1 modellrl

2.75. ábra A Chamfer 1 építelem szül ­gyerek kapcsolata A 2.75. ábra alapján megállapítható, hogy a vizsgált építelem referenciája sérült, hibás / Missing Ref /. Ha ezt az elrejtett építelemet frissíteni akarjuk, akkor hibaüzenetet kapunk.

2.76. ábra Hibaüzenet a Chamfer id 125 építelem frissítésénél A hiba okát már említettük, az egyik módosításnál a modellnél megsznt az élletörés kijelölésére használt él / lásd 2.50. ábra szövegkörnyezetét /. 109

CAD CAM ALAPOK

HIBAJAVÍTÁS
A 2.76. ábrán látható Hiba ­ Diagnosztika / Failure Diagnostics / párbeszédablak üzenete tájékoztat minket arról, hogy a #8. építelem / Chamfer / frissítésénél van a hiba, nevezetesen a referencia hibás / Feature references are missing /. A Hiba ­ Diagnosztika párbeszédablakon kívül egy Menu Manager ablak is megjelenik.

2.77. ábra A hibajavítás vezérlablaka

A Menu Manager a következ hibajavítási lehetségeket kínálja fel: · Undo Changes ­ Visszavonás Ha vissza tudjuk vonni az utolsó lépést, akkor a hiba eltti állapotot veszi fel a modell. A visszavonásnál mindig szükséges egy szándék-megersítés / Confirmation /. · Investigate ­ Kivizsgálás A kivizsgálást választva a Menu Manager kínálata kibvül, egy újabb ablak jelenik meg / 2.78. ábra /. A hibát vizsgálhatjuk, javíthatjuk az aktuális modellen / Current Modl /, vagy kérhetünk egy másolatot / Backup Modl /, ami megfelel a hibajelzés eltti állapotnak. · · Fix model ­ Modellváltoztatás Quick Fix - Gyorsjavítás

2.78. ábra A kivizsgálás / Investigate / lehetségei Ha a hiba forrását a referenciáknál keressük, akkor a Show Ref, illetve a Failed Geom opciót válasszuk. A

110

CAD CAM ALAPOK Show Ref választáskor a 2.75. ábra jelenik meg, ahol az ismert probléma nyomára bukkanhatunk. A Failed Geom opciót választva egy hibakeres / Troubleshooter /ablak jelenik meg.

2.79. ábra Hibakeresés

A hibakeres gyorsjavítást, azon belül újradefiniálást / Redefine /, illetve az élreferencia áthelyezését / Reroute / javasolja. Gyakori megoldás a hibás építelem elrejtése / Suppress /, majd kitörlése / Delete /.

111

CAD CAM ALAPOK

2.80. ábra A gyorsjavítás / Quick Fix / lehetségei Esetenként a hiba csak úgy javítható ki, ha a hibás építelemen kívül más építelemeket is módosítunk. Ilyen esetben a hibajavításnál válasszuk a modellváltoztatást / Fix Model - t/, mert csak így lehet a hibás építelemen kívül más építelemhez is módosítást végezni. Az itt közölt ismeretek csak betekintést adnak a hibajavítás lehetségeibe. Alaposabb ismeretekre, jártasságra szert tenni csak a tanulási folyamat elrehaladottabb állapotában lehet. Annak érdekében, hogy a Pro/E parametrikus szoftver elnyeit jól ki tudjuk használni, az építelemek létrehozását kívánatos együtt tanulni az építelemek módosításával, a modellfa kezelésével, az esetleges hibák javításával. Ugyanakkor a rendelkezésre álló id rövidsége nem teszi lehetvé, hogy minden esetben az új építelemek létrehozása párosuljon módosítási, hibajavítási feladattal. A módosítás, a hibajavítás gyakorlása többnyire önálló munkát igényel. Reményeink szerint az eddig bemutatott lehetségek többnyire elegend alapot adnak az önálló gyakorlásához.

112

CAD CAM ALAPOK

HARMADIK FEJEZET

Összetett geometriai modell készítése kihúzással

Csapágybak

113

CAD CAM ALAPOK

FELADATKIÍRÁS
Készítsül el az alábbi ábrán látható csapágybak geometriai modelljét! A modellezésnél vegyük figyelembe a tervez által megadott méretláncot!

3.1. ábra Csapágybak

114

CAD CAM ALAPOK

BEVEZET ISMERETEK
Az ábrán látható csapágybak több építelembl áll. Az elforduló építelemek többsége vázlatalapú, és a vázlatalapú építelemek mindegyike elkészíthet kihúzással. Az els kihúzásnál egy bázistestet hozunk létre, majd ehhez újabb és újabb építelemet csatlakoztatunk anyaghozzáadó, illetve anyageltávolító kihúzással. Anyaghozzáadáskor az építelemre vonatkozó információs adatok között / Info Feature / Protrusion : Extrude bejegyzést, anyageltávolításkor pedig Cut: Extrude bejegyzést láthatunk. A modellfán csak az Extrude elnevezés olvasható egy sorszámmal együtt. A modellépítés menetét befolyásolja az alkatrész mérethálózata. A mérethálózat szerkesztési bázisokra épül. Szerkesztési bázisnak nevezzük géprajzi értelemben az alkatrésznek azon elemeit / felületeit, vonalait, pontjait /, amelyektl más elemek helyzetét határozzuk meg. A gyártmányszerkeszt a szerkesztési bázisok megválasztásánál, illetve a szerkesztési bázisokra épül mérethálózat felépítésénél figyelembe veszi a berendezés mködési, gyárthatósági, szerelhetségi feltételeit. Az alkatrészrajzoknál a felületek viszonylagos helyzetét a végleges állapotában látjuk. A geometriai modellezésnél / és gyakran az alkatrész gyártásánál is / a felületek idben egymásután alakulnak ki, a végleges állapotot csak lépésrl lépésre alakítjuk ki. A lépések sorrendje többnyire lehet eltér is, de végeredményként mindenképp egy olyan modellt kell kapnunk, amely megfelel a tervezi célkitzéseknek. Amikor az egyik vázlatalapú építelemet a másikhoz kapcsoljuk, akkor a régi és az új építelem közötti kapcsolatnál szerepet játszik a vázlatsík megválasztása, a vázlatsík tájolása, méretezési referenciák, az alkalmazott geometriai és méretkényszerek. Az említett kapcsolatokat nevezzük tágabb értelemben referenciakapcsolatoknak. A referencia kapcsolatok szül ­ gyermek kapcsolatokat eredményeznek. A bonyolult szül ­ gyerek kapcsolatokat lehetleg kerülni kell. Az egyik módja ennek, hogy ahol csak lehet, ott alapértelmezett segédsíkokon / koordinátasíkokon / helyezzük el az új építelem vázlatát, és nem egy korábbi építelem azon felületén, amelyik egyébként egybeesik a javasolt segédsíkkal / koordinátasíkkal /. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a szüli szerepkör stabilabb, átláthatóbb, ha alapértelmezett építelemekre / koordinátasíkokra, koordinátatengelyekre / épül. Természetesen ilyenkor a bázistest modellezésénél fokozott körültekintéssel kell megválasztani az egyik koordinátasíkot vázlatsíknak, mert késbb a bázistest vázlatsíkjának esetleges áthelyezése egy másik segédsíkra további vázlatsíkok áthelyezését igényelné. A referencia kapcsolatok közül külön hangsúlyoznánk a méretezési referenciákat. Ennél a referenciánál azzal foglalkozunk, hogy honnan adjuk meg az új építelem helyzetét, méretét a régihez viszonyítva. Ez megfelel a géprajzi értelemben használt szerkesztési bázis fogalmával. A szoftvertanulási folyamat során az alkatrész geometriai modelljét többnyire egy korábbi tervdokumentáció alapján készítjük el. Ilyen esetben akkor valósítjuk meg helyesen a gyártmánytervez elképzeléseit, ha a modell a megadott mérethálózatnak megfelelen készül. Ezért fontosnak tartjuk a modellezés eltt a rendelkezésre 115

CAD CAM ALAPOK álló rajz alapos tanulmányozását. Ha a geometriai modell az alkatrész mérethálózatának megfelelen készült, akkor a mérethálózatban szerepl méretek a modellnél közvetlenül változtathatók, a változtatásnál a geometriai modell jellegzetességei megmaradnak, és a szül ­ gyerek kapcsolatok nem sérülnek. Az alkatrész felületei közül ffelületeknek nevezzük azokat, amelyek a mködés szempontjából fontosak, összeköt felületeknek pedig azokat, amelyek csak kitölt szerepük van a ffelületek között. Általában a ffelületektl adjuk meg a többi felület helyét. Esetenként a modellezés során a felületek változtathatják szerepüket. Például a csapágybak furata ffelület, a küls hengeres felületet alárendelt szerepet játszó kitölt felület, mégis a küls hengeres felületet modellezzük elbb, majd ahhoz viszonyítva, azzal egytengelyen a furatot.

116

CAD CAM ALAPOK

BÁZISTEST ELÁLLÍTÁSA
A feladatkiírásban szerepl rajzot tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a csapágybak jellegzetes részei / eltekintve a lekerekítésektl és az apróbb részletektl /: egy téglatest alakú alaplap, az alaplapból kinöv téglalap keresztmetszet hasáb / oszlop /, az oszlopon fekv henger egy átmen furattal, a hengerhez merlegesen csatlakozó félhenger. Az említett részek mindegyike elállítható kihúzással, de nem létezik olyan jellegzetes nézet, illetve a nézetnek megfelel kontúrvonal, amely lehetvé tenné az egész csapágybaknak az elállítását egy lépésben. Késbb meggyzdhetünk róla, hogy az egyes részek profilvázlatát más-más síkon kell elkészíteni. Els elemként, bázistestként célszer az alaplapot, más néven a csapágybak talpát elkészíteni. Mieltt új modellt kezdünk, feltétlenül állítsuk be a Mukakönyvtárat > File ­ Set Working Directory . . , majd nyissunk egy új fájlt > File ­ New . . Az alkatrész nevének (Name) válasszuk a ,,csapagybak"-ot, kerülve az ékezetek és a szóköz használatát. A sablon maradjon az alapértelmezésként felkínált ,,mmns_part_solid". A beállítások után kezdeményezzük a kihúzást /Extrude /! Félhenger Furatos henger Oszlop Alaplap

3.2. ábra A csapágybak fbb részei 117

CAD CAM ALAPOK

A vázlatkészítés kezdeményezése, a vázlatsík tájolása
Az alaplap profilvázlata egy téglalap. Fontos döntés, hogy a téglalap alakú profilvázlat megfelel síkra, azon belül megfelel helyre kerüljön. A döntésnél figyelembe vehetjük, hogy: a tárgyakat a felhasználási helyzetüknek megfelelen szokás ábrázolni, a géprajzi szabály szerint az elölnézet / a Front síkra kerül nézet / választott, a többi származtatott, a szimmetrikus testeknél az élben látszódó koordinátasíkokat célszer felhasználni szimmetriasíkokként. A csapágybak legyen álló helyzet, és az elölnézeti síkra az alábbi nézet kerüljön. A csapágybak egy szimmetrikus alaplapon áll, de maga a csapágybak csak részben szimmetrikus.

3.3. ábra Csapágybak elölnézeti képe Az elölnézet kiválasztása még nem határozza meg egyértelmen, hogy a bázistest profilvázlata melyik síkra kerüljön, de bázistest elölnézeti képe már egyértelm. Az alaplapra jellemz szimmetrikusságot célszer úgy biztosítani, hogy a szimmetriasíkok az élben látszódó koordinátasíkok legyenek. A fentieket figyelembe véve, a vázlatkészítés kezdeményezése / Placement Define / után, a vázlatsíknak a TOP síkot válasszuk. A vázlatsík tájolására a szoftver automatikusan felajánlja a RIGHT referenciasík ­ RIGHT orientáció párosítást. Ezt elfogadhatjuk, de belátható, hogy ugyanígy megfelelne a FRONT referenciasík ­ BOTTOM orientáció párosítás is.

118

CAD CAM ALAPOK

3.4. ábra Referenciasíkok tájolása A SKETCH gombra kattintva a beállításokat elfogadhatjuk, majd egy újabb párbeszéd ablak jelenik meg, ahol referenciákat adhatunk meg, törölhetünk. A szoftver automatikusan felvette a Right és a Front élben látszódó síkot referenciának. Close-al fogadjuk el.

3.5. ábra Referenciák felvétele

Vázlatkészítés
Mint már ismeretes, a csapágybak egy szimmetrikus alaplapon áll, és a szimmetrikus testeknél az élben látszódó koordinátasíkokat célszer felhasználni szimmetriasíkokként. Ezek a síkok egyúttal referenciák is.

119

CAD CAM ALAPOK

3.6. ábra Az alaplap profilvázlata ! A rajzolt téglaA vázlat elkészítéséhez használjuk a téglalap rajzoló ikont lapnál a szimmetrikusságot geometriai kényszerek alkalmazásával lehet elérni. A kényszerezés menetét a következ ábránál mutatjuk be.

3.7. ábra A profilvázlat szimmetrikusságának biztosítása

fektetünk le a referenciákra. A középvonalat Elször középvonalakat ugyanúgy két pont kijelölésével lehet elhelyezni, mint az egyenes szakaszt. A referenciák szinte vonzzák a kurzort a pontok lerakásánál. A referenciákon elhelyezett középvonalakon két - két párhuzamos vonaldarabka látszik. Ezek a szimmetriatengely jelei. A szimmetriatengelyek segítségével már elírhatjuk, hogy az egymással szemközti két-két oldal szimmetrikus legyen a referenciákkal. Kapcsoljuk be a kényszerek , majd a megjelen ablakból válasszuk a szimmetria ikont .A opciót kijelölés sorrendje: elször mindig a tengelyt, majd azt követen az arra szimmetrikus egy ­ egy pontot kell kijelölni. A szimmetriát a szoftver ellenkez irányba mutató kis nyilakkal jelöli. Ezzel a geometriai kényszerrel elértük, hogy méret120

CAD CAM ALAPOK hálózatunknak csupán két tagja maradt. Miután megadtuk az oldalak pontos méretét, elkészült a talp profilvázlata. ikonnal zárjuk le a vázlatkészítés. Ezzel visszakerültünk a kihúzás fmeA nübe. A szoftver nem változtat a vázlatsík irányú nézeten. A jobb áttekinthetség érdekében váltsunk axonometrikus nézetre. /F8 funkcióbillenty v. a ,,default" parancs segítségével ikont

A vázlatkihúzás hiányzó adatainak megadása a vezérlpulton
A vázlatkészítést lezárva nézzük meg a kihúzáshoz / extrudáláshoz / tartozó vezérlpult ikonjait! Az ikonok alapértelmezés szerinti állapota a kihúzás mélységétl eltekintve megfelel szándékunknak /testmodell, kihúzás adott távolságra; megfelel a kihúzás iránya is, és a modellt nem héjképzéssel kívánjuk létrehozni, így a héjképzés funkciót mutató ikon is maradjon inaktív állapotban /.

3.8. ábra A vetérlpult képe a bázistest kihúzásánál A kihúzás méretét / az alaplap magasságát / kétféleképpen adhatjuk meg. Egyrészt átírható a felkínált méret rajzterületen, ha a méretre duplát kattintunk, másrészt az ikoncsoportnál.

121

CAD CAM ALAPOK

3.9. ábra A kihúzás mélységének megadása

Az ikoncsoport jobb oldalán található zöld pipával zárhatjuk a bázistest modellezését.

le-

3.10. ábra A bázistest képe

AZ OSZLOP KIALAKÍTÁSA
Az alkatrész következ építeleme a talpat a hengerrel összeköt oszlop. Modellezésének módja lépésrl ­ lépésre megegyezik a talpéval, tehát a vázlatsík kiválasztása és a vázlatkészítés után, egyoldali, adott távolságra történ kihúzást fogunk alkalmazni.

122

CAD CAM ALAPOK

és a vázlatkészítés / Placement Define / kezdeméA kihúzás /Extrude/ nyezése után jelöljük ki a vázlatsíkot! A rajz mérethálózata szerint az oszlop magassága a talp ,,aljától" van megadva, ezért a vázlatsíkunk legyen az elbb is használt TOP koordinátasík. A síkot kiválaszthatjuk kattintással is, de a szoftver felkínálja annak a lehetségét, hogy a legutóbbi építelem vázlatsíkját használjuk /Use previous/. Válasszuk az utóbbit, az egyszerbb szül ­ gyerek kapcsolat érdekében.

3.11. ábra A vázlatsík kiválasztása, tájolása Tájolásként a szoftver ismét a Right ­ Right párosítást kínálja fel orientációként, ezt a Sketch gombbal fogadjuk el.

A méretezési referenciák automatikus felvétele és kitörlése
Referenciaként fogadjuk el az élben látszódó koordináta-síkokat / F1(RIGTH), F3(FRONT) /. Az oszlop profilvázlata is egy téglalap. A téglalap helyzete az eredeti rajzdokumentáción az alaplap két szélétl van megadva.

123

CAD CAM ALAPOK

3.12. ábra Az oszlop vázlata Ha a felkínált referenciákkal dolgozunk, akkor a megrajzolt téglalap automatikusan megadott mérethálózata a 3.13. ábrának felel meg.

3.13. ábra A profilvázlat mérethálózata szimmetrikus referenciák esetén

Maradjunk a felajánlott referenciák / F1(RIGTH), F3(FRONT) / mellett, és a mésegítségével alakítsuk át a mérethálózatot a 3.12.ábrának megretezés ikon felelen. Ilyenkor a szoftver a modell azon éleit, amelyeket felhasználunk méretezésnél, felveszi referenciának. A gyártmánytervez szándéka az lehetett / ha egyáltalán átgondolta / hogy az oszlop egyébként szimmetrikus elhelyezkedésén változtatni lehessen. A jelenlegi helyzetet a 13 mm ­ es és a 48 mm ­ es távolság határozza meg, de ezek a méretek az automatikusan felvett méret referenciákhoz viszonyítva változtathatók. 124

CAD CAM ALAPOK

3.14. ábra Az oszlop profilvázlata a méretmegadással felvett referenciákkal Természetesen a méretmegadáskor automatikusan felvett referenciák szintén megjelennek a References párbeszédablakban / Sketch /References /. A vázlatkészítés elején felajánlott F1(RIGTH), illetve F3(FRONT) referenciák fölöslegesek, akár ki is törölhetk / Delete /, de a szoftver van annyira intelligens, ha a vázlatkészítéskor nem töröljük ki ezeket a fölösleges referenciákat, akkor a szoftver az építelem elkészülte után automatikusan kitörli azokat. Ezt szemlélteti a 3.15. ábra. Az oszlop kötdik az automatikusan felvett méretreferenciákkal az alaplaphoz, azaz szül-gyerek kapcsolatba került azzal. Ha az alaplap láthatóságát kikapcsolnánk / Suppres / , akkor az oszlop láthatósága is megsznne a kapcsolat miatt. Ha a kezdetben felajánlott méretreferenciák / F1(RIGTH), F3(FRONT) / mellett maradtunk volna, akkor az oszlop csak a koordinátasíkokkal került volna szül­ gyerek kapcsolatba. Tehát a szül­gyerek kapcsolat bonyolultsága függ a méretreferenciáktól is.

125

CAD CAM ALAPOK

3.15. ábra A méretmegadáskor felvett referenciák / Surf.F5(Extrude_1/

3.16. ábra A referenciák automatikus kitörlése 126

CAD CAM ALAPOK A méretreferenciák szempontjából hasonló eredményre jutunk, ha már a vázlatkészítés eltt az alaplap megfelel éleit vesszük fel referenciának. Ebben az esetben az automatikusan felvett mérethálózat a feladatkiírásnak megfelel lesz, csak a méretek értékét kell az elírtaknak megfelelen beállítani.

3.17. ábra Az oszlop profilvázlata a vázlatkészítés eltt felvett referenciákkal Axonometrikus nézetre váltva leellenrizhetk a kihúzás beállításai. A helyes magassági méret /95 mm/ megadása után zárjuk le az extrude parancsot ! Ezzel elkészült a modell második építeleme is. Az anyaghozzáadó kihúzásnál az alaplap és az oszlop építelemek egyesülnek, összeadódnak, a továbbiakban egyetlen testnek számítanak. Az egyetlen testnek számító geometriai modell változtatása viszont építelemekként lehetséges.

127

CAD CAM ALAPOK

3.18. ábra Az oszlop építelem teljes mérethálózata

A HENGERES RÉSZ MODELLEZÉSE
A csapágybak következ építeleme a henger. A rajzon a henger síklapjai nem szimmetrikusan helyezkednek el az oszlophoz viszonyítva. A megadott méret szerint a henger homloklapja 8 mm távolságra van az oszlop 50 mm széles lapjától. 3.19. ábra A henger elhelyezkedése az oszlophoz viszonyítva A hengeres rész forgatással is elállítható lenne, de az adott feladatnál csak a kihúzást gyakoroljuk. Modellezés szempontjából célszer egy új 128

CAD CAM ALAPOK vázlatsík felvétele, amely párhuzamos az oszlop nagyobbik lapjával, és attól 8 mm távolságra van.

Új segédsík / vázlatsík / felvétele
Új síkot a Datum Plane Tool ikonnal kezdeményezhetünk. A felnyíló párbeszéd ablak kér egy referenciasíkot. A modellen jelöljük ki /alapértelmezett nézetben/ az oszlop jobb oldali felületét. A 3.20. ábra az elválasztási állapotot mutatja. Ha az elválasztás megfelel, akkor a bal egérgombbal fogadjuk el!

3.20. ábra A referenciasík elválasztása A kijelölt felület az ablakban rögtön megjelenik referenciaként, ill. mellette az offset felirat. Tehát az új munkasíkunk a referencia felülettel párhuzamos, attól adott távolságban lesz. Új síkot más paraméterekkel is létre lehet hozni, ezekrl késbb lesz szó.

129

CAD CAM ALAPOK

3.21. ábra A referenciasík kiválasztása A modellen a szoftver sárga nyíllal jelöli az eltolás irányát, amely számunkra megfelel. A Translation ablaknál írjuk bea távolságot, majd az OK gomb megnyomásával létrejön az új munkasík, amelynek a szoftver szerinti neve DTM1. Természetesen ennek a segédelemnek a neve is átnevezhet.

3.22. ábra A segédsík felvétele 130

CAD CAM ALAPOK

A hengeres rész elállítása kihúzással
A hengert anyaghozzáadó kihúzással készítsük el. A kihúzás menete megfelel az eddigieknek, így csak röviden utalunk az egyes lépésekre. és a vázlatkészítést / Placement Kezdeményezzük a kihúzást /Extrude/ Edit /! Vázlatsíkként jelöljük ki az imént létrehozott DTM1 síkot. A vázlatsík tájolása többféleképpen lehetséges. Egyik megoldás az oszlop tetejét felfelé mutatóan tájolni / lásd 3.23. ábrán /.

3.23. ábra A vázlatsík tájolása A vázlatsík tájolására felhasznált síkot a szoftver automatikusan felkínálja méretezési referenciának. Így az egyik méretezési referencia az oszlop fels síkja lesz, a másik pedig legyen a Front sík. Ez a két referencia meghatározza a henger középpontját.

131

CAD CAM ALAPOK

3.24. ábra A méretezési referenciák felvétele A vázlat egy adott átmérj kör, melynek középpontja a referenciák metszéspontjában van. A vázlat elkészítéséhez a kör rajzolása ikon megadás után lépjünk ki a vázlatkészítésbl. használható. Méret-

3.25. ábra Vázlatkészítés

132

CAD CAM ALAPOK Alapértelmezett nézetet választva látható, ha a kihúzás iránya nem megfelel. A vezérlpulton a mélységmegadási hely mellett meg lehet változtatni a kihúzás irányát .

3.26. ábra A kihúzás irányának megváltoztatása A kihúzási irány és mélység megadása után elkészült az újabb építelem, a parancs a zöld pipával lezárható.

A FÉLHENGER MODELLEZÉSE SZIMMETRIKUS KIHÚZÁSSAL
A következ építelemet ­ a félhengert ­ is egy vázlat kihúzásával hozzuk létre. A feladatkiírásnál szerepl mérethálózat a félhenger három méretét adja meg: · egy sugárértéket, · a sugár középpontjának távolságát a henger középvonalától, · a sugár középpontjának távolságát a henger homloklapjától.

133

CAD CAM ALAPOK

3.27. ábra A félhenger vázlatának mérethálózata A rajzot tanulmányozva az is kiderül, hogy ez az építelem szimmetrikus a Front síkra, ezért a vázlat síkjának érdemes ezt a síkot választani, majd szimmetrikus kihúzást alkalmazni. / Lásd késbb. / Tájolásnak célszer a henger homloklapját jobbramutatóan felvenni.

3.28. ábra A vázlatsík tájolása A megadott méretek alapján egyértelm, hogy a félhenger középvonala és a henger a FRONT síkra es egyik alkotója egymást metsz, és egymásra merleges 134

CAD CAM ALAPOK egyenesek. A 41 mm ­ es méretmegadásnál a tervezi szándék úgy is értelmezhet, hogy a félhenger távolsága a henger középvonalától a henger mindenkori sugarának feleljen meg. Ha ebbl az álláspontból indulunk ki, akkor a méretezési referenciaként a henger szóban forgó alkotóját kell kijelölni. Ennél a megoldásnál ha változtatjuk a henger átmérjét, akkor a félhenger magassági helyzete automatikusan változik a henger sugarának megfelelen. A félhenger a hengerbl emelkedik ki. Az könnyen belátható, hogy a kiemelked részhez milyen vázlatot kell készíteni. Az már kevésbé egyértelm, hogy a félhenger vázlatának alsó része hogyan nézzen ki, meddig tartson. A félhenger akkor fogja módosításkor leginkább megrizni az alaksajátosságát, ha a vázlat alját a henger középvonalához, mint méretezési referenciához kötjük.

3.29. ábra Méretezési referenciák

Hiányos méretezési referencia
A felkínált méretezési referenciákat töröljük ki, és vegyük fel a henger tengelyét egyedüliként méretezési referenciaként! Ez csak akkor lehetséges, ha be van kapcsolva a tengelyek láthatósága ! Miután bezártuk a referencia ­ párbeszédablakot, a következ üzenet jelenik meg:

135

CAD CAM ALAPOK

3.30. ábra Hiányos referencia jelzése ,,Nincs elég referencia a vázlat elhelyezéséhez. Folytatja?" A Yes gombra kattintva folytassuk a vázlatkészítést! A félhenger profilját egy kör vázlatával indítjuk. A kör középpontja a hengeres rész fölött legyen, sugara nagyságrendileg rajz szerinti. A körhöz rajzoljunk egy három tagból álló vonalláncot. Az els tag egyik végpontja legyen a körön, a másik a referencián. Ügyeljünk arra, hogy az els egyenes függleges legyen /,,v"/. A második szakasz végpontja úgyszintén legyen a referencián, hossza pedig nagyságrendileg egyezzen meg a kör átmérjével. A harmadik szakasz végpontja értelemszeren a körön van, és függleges helyzet. A függleges szakaszok érintsék a kört.

3.31. ábra A vázlatkészítés kezdeti lépései

136

CAD CAM ALAPOK

A sugár és az átmér méretmegadása, vonalak törlése
A trim ikon segítségével töröljük a kör alsó részét, majd kezdeményezzük a

! méretmegadást A rajz szerint a körív sugara van adva, így mi is kövessük ezt a méretmegadási módot. A sugár, illetve az átmér méretmegadása némileg eltér egymástól. Sugár méretezése: · bal egérgombbal egyszer kijelöljük az ívet, majd középsvel elhelyezzük a méretet. Átmér méretezése: · bal egérgombbal kétszer kijelöljük az ívet, majd középsvel elhelyezzük a méretet. A vázlaton helyezzük el a rajz szerinti 22 mm ­es méretet! A 22 mm ­es távolság felvételekor új méretezési referencia keletkezik. Az 1. ábrán látható 41 mm ­ es / , méretmegadás helyett alkalmazzunk geometriai kényszert / legyen egybees a kör középpontja a nagyhenger fels alkotójával! A geometriai kényszer ugyancsak új méretezési referenciát eredményez.

3.32. ábra Méretmegadáskor, illetve geometriai kényszer megadásakor keletkez méretezési referenciák 137

CAD CAM ALAPOK

Ezzel elkészült a vázlat

.

Szimmetrikus kihúzás
A félhenger vázlata a FRONT síkon készült, ami egyúttal szimmetriasík. A szimmetriasík mindkét oldalán azonos mértékben kell kihúzni a megfelel alaksajátosság elérése érdekében. Alapértelmezés szerinti nézetet választva / F8 / látható, hogy a vázlat kihúzása egyenlre nem szimmetrikus / 3.33. bal oldali ábra /

3.33. ábra Az alapértelmezés szerinti kihúzás és szimmetrikus kihúzás A kihúzás vezérlpultján az Option felírat alatti ikoncsoportból állítsuk be a megfelelt! Az ikon melszimmetrikus kihúzásnak letti ablaknál a kétoldali kihúzás együttes távolságát kell megadni!

A FÉLHENGER FURATÁNAK ELKÉSZÍTÉSE ANYAGELTÁVOLÍTÓ KIHÚZÁSSAL
A furat koncentrikusságának biztosítása
A félhengerben egy koncentrikus furat van. Ezt elkészíthetjük egy szimmetrikus anyageltávolító kihúzással. A kihúzás vázlatát - egy kört - a FRONT síkra kell 138

CAD CAM ALAPOK rajzolni, azaz használhatjuk a vázlatsík elz beállítását. Méretezési referenciaként célszer az R16 ­ mm sugarú henger élét, vagy palástfelületét felvenni.

Méretezési referencia

3.34. ábra Koncentrikus kör rajzolása A körreferencia egy fogópontot biztosít a kör középpontjában. Ezen a fogóponton helyezzük el az 13 mm ­ es kör középpontját, így a kör koncentrikusságát könnyen biztosíthatjuk. Ha a kört mégsem sikerülne koncentrikusan elhelyezni, akkor az egybeesés kényszerével Zárjuk le a vázlatkészítést ! határozzuk meg a középpontot!

Szimmetrikus kihúzás anyageltávolítással
A kihúzás vezérlpultján az Options legördül menünél mind a Side 1, mind a Side 2 ­t tegyük aktívvá, és állítsuk be a Through All ­ átmen / mindenen / kihúzást. Ilyen opciónál a távolság megadásának nincs értelme, ezért az értékek megadására szolgáló ablak nem is használható. Ugyancsak értelmetlen a a kihúzás irányát megváltoztatni. Fontos viszont beállítani, hogy most anyagot akarunk eltá! Az anyageltávolító kétoldali kihúzásnál nem kell feltétlenül a minvolítani denen átmen / Through All / opciót beállítani, de ez az opció a méretmódosításra nem érzékeny, így a módosítások esetén is garantáltan átmen furat készül. Anyageltávolításnál egy nyíl mutatja, hogy a szoftver a vázlat melyik oldalán akarja az anyagot eltávolítani.

139

CAD CAM ALAPOK

3.35. ábra Szimmetrikus anyageltávolító kihúzás Ellenpéldaként bemutatunk egy másik beállítást is. A 3.36. ábrán látható megoldásnál a furat nem lenne átmen, ha a félhenger hosszát nagyobbra vennénk fel mint 100 mm.

3.36. ábra Szimmetrikus anyageltávolító kihúzás Felmerülhet az a megoldás is, hogy a félhenger furatának vázlatát már a félhenger vázlatával együtt megrajzoljuk. Általában, ha a kihúzás vázlatán belül egy másik zárt vázlat / sziget / van, akkor annak helyén lyukas lesz a munkadarab. Jelen esetben ezt a megoldást nem alkalmazhatjuk, mert ha a hengerhez egy átmen furattal rendelkez félhengert adunk hozzá, akkor a félhenger furatában a henger építelem anyaga ott marad.

140

CAD CAM ALAPOK

3.37. ábra A félhenger vázlatának és a furat vázlatának egymásbarajzolása

A HENGER FURATÁNAK ELKÉSZÍTÉSE
A henger furata ugyancsak anyageltávolító kihúzással készíthet el. Vázlat síkjának válasszuk ki a henger egyik sík felületét, majd a tájolás után méretezési referencia legyen a henger palástfelülete! A vázlat egy adott átmérj körbl áll, melynek középpontját a referencia adja, mérete pedig rajz szerinti. A vázlatkészítés lezárása után ügyeljünk a kihúzás irányára, mélységére /átmen/, és ne feledjük el az anyageltávolítás ikonját aktív állapotra állítani. Az anyageltávolítás oldalát mutató nyíl

3.38. ábra A henger furatának elkészítése

141

CAD CAM ALAPOK

A ZSÍRZÓ-FURAT ELKÉSZÍTÉSE
A zsírzó-furat nem szimmetrikusan helyezkedik el a hengeren, hanem a félhenger vonalát követi. A furat csak a henger egyik felén megy át A zsírzó-furat vázlatsíkja a Front sík legyen, a Front vázlatsík tájolására megfelel a Right ­ Right párosítás. Méretezési referenciának válasszuk a henger és a félhenger tengelyét, /furatát /!

3.39. ábra A zsírzó-furat méretezési referenciái

, amely átA vázlat els elemeként vegyünk fel egy függleges tengelyt megy a félhenger furatának középpontján. / A középpont elérését a körreferencia segíti . / Rajzoljuk meg a kört, melynek középpontja a középvonalak metszéspontjában van. Adjuk meg az átmérjét a rajz szerint.

142

CAD CAM ALAPOK

3.40. ábra A zsírzó-furat vázlatsíkja, méretezési referenciái A vázlatkészítés lezárása után ügyeljünk a kihúzás irányára , mélysétörténik.

- átmen /, ill., hogy a kihúzás anyag eltávolításával gére / A kihúzás irányát elnyös az alapértelmezett nézeten ellenrizni.

3.41. ábra A zsírzó-furat vázlata, a vázlat kihúzásának módja

143

CAD CAM ALAPOK

AZ ALAPLAP HORNYAINAK ELÁLLÍTÁSA
A csapágybakot csavarokkal rögzítik a megfelel helyre. A csavarok helyén az alaplapon az állíthatóság kedvéért nem furatokat, hanem hornyokat képeznek ki. A két horony a megadott méretek mellett szimmetrikus RIGTH, illetve a FRONT síkra, de ez csak a konkrét méretekbl derül ki, a mérethálózat nem ezt sugallja. A gyártmánytervez által megadott mérethálózat lehetvé teszi a hornyok helyzetének módosítását. A módosíthatóság érdekében tartsuk tiszteletben a tervezi szándékot.

3.42. ábra A hornyok mérethálózata A hornyokat egyszer anyageltávolító kihúzással alakítjuk ki. A vázlat síkjának a talp fels sík lapját használjuk. Az alapértelmezetten túl egyéb méretezési referencia nem szükséges. A vázlat elkészítésére itt is több lehetség adódik. A bemutatásra kerül megoldásnál a vázlatsíkra elször egy kört rajzoljunk, a rajzzal arányos méretben és helyzetben. A kör rajzolása parancsban maradva rajzoljunk egy másik kört is. Segítség lehet a szerkesztés során az egy vonalba esés, illetve az azonos átmér / sugár / geometriai kényszerek. Ezek a geometriai kényszerek rajzolás közben is megjelennek, ha a , . Az feltételek fenn állnak, de utólagosan is elírhatók egy vonalba esést a középpontokból egymás felé mutató vonaldarabka , az azonos sugarat R 1 jelzi. A köröket egy ­ egy vonallal érintlegesen kössük össze. Az érintlegességrl tanúskodik a T (tangent) bet a metszéspontokban.

144

CAD CAM ALAPOK

3.43. ábra A horony vázlatkészítésének kezdeti lépései

145

CAD CAM ALAPOK

segítségével alakítsuk a vázlatot ,,horony ­ alakúra", azaz törölA trim ikon jük a felesleges köríveket. Alakítsuk a mérethálózatot a rajznak megfelelen , majd adjuk meg a pontos méreteket. Amikor 21 mm - es, illetve a 33 mm ­ es távolságot megadjuk az alaplap szélétl, akkor a szoftver automatikusan két új méretezési referenciát vesz fel, illetve a fel nem használt méretreferenciákat a késbbiekben kitörli.

3.44. ábra A horony vázlata

Vázlat másolása
A másik oldali hornyot is ugyan így kiszerkeszthetnénk, de elegánsabb és egyszerbb megoldás, ha másolással alakíjuk ki. A másolandó körvonalat jelöljük ki /célszer ablakban/ ! Válasszuk a Másolás ikont landó objektum egy párbeszédablak kíséretében. . Ekkor megjelenik a máso-

3.45. ábra A másolás segédeszközei

146

CAD CAM ALAPOK A párbeszédablak els sorában (Scale) a másolat méretarányát tudjuk beállítani, a másodikban az esetleges elforgatás szögértékét. A másolatot a közepén lév fogóponttal helyezzük a vízszintes referenciára.

3.46. ábra A másolat elhelyezése Adjuk meg a hornyok 83 mm ­ es távolságát / lásd 3.42. ábrát /, majd zárjuk le a vázlatkészítést átmen jellegre ikont! . Ellenrizzük a kihúzás irányát , állítsuk a kihúzást megfelel

, és kapcsoljuk be az anyageltávolításnak

3.47. ábra A vázlat kihúzása

147

CAD CAM ALAPOK

LEKEREKÍTÉSEK KIALAKÍTÁSA
A csapágybak elgyártmánya öntéssel készül. Az elkészült öntvényt forgácsolással munkálják meg. A forgácsoló megmunkálás értelelemszeren anyageltávolítást jelent. Forgácsolásnál keletkezhetnek éles sarkok, de az öntvénynél a technológiából adódóan a felületek lekerekítéssel csatlakoznak egymáshoz. Ezeket a lekerekítéseket gyakran kiemelten adják meg a 2D ­ s rajzokon. Adott esetben az oszlop R6 - os rádiusszal csatlakozik az alaplaphoz, illetve a hengerhez, a többi rádiusz pedig egységesen 3 mm. A lekerekítés legegyszerbb esete az, amikor egy test egyik élét kijelöljük, majd ott egy állandó sugarú lekerekítést írunk el. A lekerekítés elhelyezett alaksajátosságnak, építelemnek számít. A lekerekítés helyét a kijelölt él határozta meg, a kijelölt él a lekerekítés referenciája. A referenciakapcsolat itt is szül ­ gyerek kapcsolatot eredményez.

3.48. ábra Egyszer lekerekítés 148

CAD CAM ALAPOK A 3.48. ábrán látható egyszer lekerekítést az jellemzi, hogy csak egyetlen egy lekerekítési csoport / SET1 / tartozik hozzá, állandó sugarú, a lekerekítés referenciája egy él / References = Edge /, alapértelmezésnek megfelelen a lekerekítést egy legördül golyóval lehet modellezni - Ball/Spine =Rolling Ball, a lekerekítés nagysága, a legördül golyó sugara R=3 mm / Distance Type = Enter Valeu, Distance Valeu = 3.00/ . Egy lekerekítési csoport általánosságban is ezeket az információkat tartalmazza: a lekerekítés típusa , a lekerekítés referenciái, a lekerekítés modellezési módja, a lekerekítés értéke. A következkben ezeket tekintjük át röviden.

A lekerekítés típusai
A Pro Engineer szoftvernél négy különböz típusú lekerekítés létezik: állandó sugarú, változó sugarú, teljes lekerekítés és lekerekítés görbén keresztül. Teljes lekerekítés

Állandó sugarú Segédgörbe Lekerekítés görbén keresztül Változó sugarú

3.49. ábra A lekerekítések típusai Egy lekerekítési csoporton belül csak egyféle lekerekítési típust lehet alkalmazni. A teljes lekerekítésnél tulajdonképpen két lekerekítés egyesül, ennek megfelelen egy felület két párhuzamos élét kell kijelölni, és ha a teljes lekerekítés geometriailag értelmezhet, akkor lekerekítési csoporton belül Full Round opcióra kell kattintani. A változó sugarú lekerekítésnél a grafikus képernyn a lekerekítés számértékét kell kiválasztani, majd a jobb oldali egérgombot lenyomva a megjelen Add Radius mezre kell kattintani.

149

CAD CAM ALAPOK

A lekerekítés referenciái
A lekerekítések helyét többnyire élek kijelölésével határozzuk meg, azaz élreferenciát alkalmazunk. A 3.48. ábrán két síkfelület metszéseként létrejött élt kerekítettünk le. A példa szerinti lekerekítést úgy is ki lehet alakítani, hogy referenciaként a két felületet jelöljük ki. Ilyenkor felület ­ felület típusú lekerekítésrl szokás beszélni. A felület ­ felület típusú lekerekítéseknél nem szükséges, hogy a kiválasztott felületeknek legyen közös élük. A lekerekítés referenciája lehet egy él és egy felület is. Ilyen lekerekítést látni a 3.49. ábra fels részén R20 ­ as rádiusszal. A továbbiakban egyelre csak élreferenciákat, és egy építelemen belül csak egyetlen egy lekerekítési csoportot alkalmazunk. Azzal is egyszersítjük a mondanivalónkat, hogy a kijelölt él mentén a lekerekítés végigfut.

Élek kijelölése
Kezdeményezzük a lekerekítést, kattintsunk a megfelel ikonra ! Jelöljük ki a test azon élét, amelynél lekerekítést kívánunk elírni. A él kijelölésénél elször a kurzorral közelítsük meg a test élét. A közelítéskor az él világoskék színvé válik, ami az elválasztott állapotot jelzi. Az elválasztott élre kattintsunk a bal egérgombbal. A kattintás hatására a kijelölt él piros színvé válik, és megjelenik a számítógép által felkínált értékkel létrehozott lekerekítés ideiglenes képe / 3.48. ábra /. A lekerekítésnél is élhetünk azzal a lehetséggel, hogy már a lekerekítés kezdeményezése eltt kijelölhetjük a test valamelyik élét, vagy éleit. Ha a kurzorral a grafikus képernyn megközelítjük a geometriai modellt, akkor a drótvázas geometriai modell az elválasztásnak megfelelen világoskék színvé válik. Ilyen állapotban kattintsunk a bal egérgombbal. Ezzel a geometriai modell kijelölt állapotba került. Ezt követen közelítsük meg a kurzorral a lekerekíteni kívánt élt. Az él elször az elválasztásnak megfelelen ugyancsak elkékül, majd a bal egérgomb megnyomása után piros szín lesz, és vastag vonalúvá válik. Ezek után . kezdeményezhetjük lekerekítést Az egyszer lekerekítésnél a test több éle is kijelölhet a CTRL billenty lenyomása mellett. A geometriai modellezésnél a lehetségnek megfelelen igyekeznek az építelemek számát csökkenteni. Ha a csapágybaknál egyszer lekerekítést alkalmazunk, azaz egy építelemhez csak egyetlen lekerekítési csoportot engedünk meg, akkor az összes lekerekítés megvalósítható két csoporttal. Az egyik csoporthoz az R3 ­ as, a másikhoz az R6 ­ os rádiuszok tartoznak. Az eddigi ismeretünk szerint az egy csoportba tartozó éleket egyesével, a CTRL billenty lenyomása mellett kellene kijelölni. Ez nem egy hatékony megoldás. Az építelemek hasonló tulajdonsággal rendelkez élei egyszerre kijelölhetk. A csoportos kijelöléshez közelítsük meg a kiszemelt építelemet, és várjuk meg az egyik él világoskék színét. Ezt követen kattintsunk egyet a jobb egérgombbal. A 150

CAD CAM ALAPOK kattintás hatására a hasonló tulajdonsággal rendelkez élek szintén az elválasztás állapotába kerülnek, azaz világoskék színt vesznek fel. Ha jónak találjuk az elválasztott csoportot, akkor a bal egérgomb megnyomásával elfogadhatjuk azt. A 3.50. ábra szerint csoportosan kijelölt élek egy építelemhez tartoznak.

3.50. ábra Az építelem éleinek csoportos kijelölései Egy építelem csoportosan kijelölt élei / Intent Edge / az egész építelemhez kötdnek. Az így kijelölt és lekerekített élek az építelem jelents módosítása után is megmaradnak. Például az oszlop kihúzását szimmetrikus kihúzásra módosítjuk, akkor a lekerekítés mindkét oldalon megtalálható. Az egyesével kijelölt, lekerekített élek a módosítást csak részben élik túl.

151

CAD CAM ALAPOK

3.51. ábra A csoportosan illetve egyesével kijelölt és lekerekített élek viselkedése a kihúzás módosításánál Csoportos kijelölés alkalmazható két különböz építelem metszésvonalainál is.

3.52. ábra Különböz építelemek metszésvonalainak csoportos kijelölése Egy lekerekítési csoporton belül több ,,Intent Edge" is kijelölhet a CTRL billenty használatával.

152

CAD CAM ALAPOK

3.53. ábra Csoportos élkijelölés ismételt alkalmazása egy lekerekítési csoporton belül

A hibás bejegyzések eltávolítása
A lekerekítések kialakításánál törekszünk minél kevesebb építelemet, illetve egy építelemen belül minél kevesebb lekerekítési csoportot létrehozni. A csapágybak lekerekítései egyetlen építelemen belül két lekerekítési csoporttal kialakíthatók. Ha egy lekerekítési csoporton belül a referenciák kijelölésénél elfelejtjük lenyomni a CTRL gombot, akkor egy felesleges lekerekítési csoport keletkezik. A referenciák kijelölésénél is adódhat tévedés. Ilyenkor vagy vissza kell vonni a mve, vagy törölni kell a téves bejegyzést. Törlés esetén a téves beletet jegyzésnél nyomjuk le a jobb egérgombot, majd kattintsunk a Remove, illetve a Delete mezre!

3.54. ábra A hibás bejegyzések eltávolítása / Referencia Remove, Sets Delete / 153

CAD CAM ALAPOK

A csapágybak lekerekítései
A kijelölések áttekintése után már elvégezhetjük a csapágybak lekerekítését. Jelöljük ki azokat az éleket amelyeket R3 ­ as sugárral kívánunk kerekíteni. A jelölésnél ahol csak lehet alkalmazzunk csoportos kijelölést. Mivel az R3 ­ as rádiuszokat egyetlen lekerekítési csoportban kívánunk elhelyezni, a kijelöléseknél nyomjuk le a CTRL billentyt! Az állapotsorban adjuk meg a lekerekítés nagyságát, majd zárjuk le a parancsot a zöld pipával.

3.55. ábra Az R3 ­as és az R6 ­ os lekerekítési csoportok Az R6 ­ os lekerekítéseknél is használhatjuk a csoportos kijelöléseket. Abban az esetben, ha kijelölés közben nem használjuk a CTRL billentyt, akkor a szoftver két lekerekítési csoportot vesz fel.

SZIMMETRIKUS ANYAGELTÁVOLÍTÓ KIHÚZÁS
A csapágybakot felül frészlappal szétvágják. A szétvágott felületek távolságát a félhenger furatában elhelyezett csavarral lehet némileg változtatni, a csapágyhézagot állítani. A geometriai modellnél a csapágybak szétvágását anyageltávolító szimmetrikus kihúzással valósíthatjuk meg. Ezt a mveletet célszer a lekerekítés után elvégezni, mert a fordított sorrend nehezebben kivitelezhet. A vázlat síkja legyen a Front sík, méretezési referenciának jelöljük ki a henger tengelyét, a félhenger palástfelületét, valamint a henger élben látszódó két sík felületét. 154

CAD CAM ALAPOK

3.56. ábra Méretezési referenciák Az anyageltávolító kihúzás vázlata egy olyan téglalap legyen, ami minden oldalával illeszkedik a méretezési referenciákhoz.

3.57. ábra A szétvágás vázlata

155

CAD CAM ALAPOK Ha az illeszkedés nem megfelel, akkor geometriai kényszereket - két oldalt az egybeesés alkalmazzuk! kényszerét, felül pedig az érintlegesség kényszerét ­

3.58. ábra Szétvágás 2 mm ­ es vastagságban szimmetrikus anyageltávolító kihúzással Ezzel tulajdonképpen elkészült a munkadarab geometriai modellje.

3.59. ábra A kész geometriai modell

156

CAD CAM ALAPOK

NEGYEDIK FEJEZET

Élek letörése, lekerekítése és furatok elhelyezése

Hornyos lap
157

CAD CAM ALAPOK

BEVEZET ISMERETEK
Az elz fejezetnél a csapágybak geometriai modellje három f részbl / alaplap, oszlop, furatos henger / állt. A f részek mindegyike egy ­ egy vázlat kihúzásával készült, és a f részeket anyaghozzáadással kapcsolódtak egymáshoz. Az így kapott durva alakzatot felhasználva úgy közelítettük meg a végleges formát, hogy újabb vázlatokat készítettünk, és azokkal anyageltávolító kihúzást hajtottunk végre. A vázlat alapú építelemeken kívül volt két lekerekítéssel készített építelem is. A lekerekítéssel készült építelemek az elhelyezett építelemek közé tartoznak. Az ilyen építelemeket általában a modellezés végén alakítják ki. A hornyos lap egyetlen kihúzással készült testbl kimunkálható. Ez a test elkészíthet egy egyszer vázlat alapján, és elkészíthet egy olyan vázlat alapján is, amelyik tartalmazza már a lekerekítéseket is és a letöréseket is. Munkánkban mindkét megoldást bemutatjuk.

4.1. ábra A bázistest lehetséges vázlatai A hornyos lap modellezésénél tehát arra mutatunk példát, hogy a lekerekítés elkészíthet vázlatszinten is, és utólag elhelyezett építelemekkel is. A vázlatszint lekerekítés és letörés alkalmazhatóságát az támasztja alá, hogy a lekerekítések, letörések száma kevés, mérete pedig relatíve nagy, és a vázlat nem túl bonyolult. Az elhelyezett építelemekkel készített modell több elemet tartalmaz, az egyes részek láthatósága külön állítható, de a modell mérethálózata kevésbé áttekinthet. Az ilyen modell az egyszer módosításoknál elnyös, de a jelentsebb módosításoknál inkább hátrányos, mert a több változtatáshoz több lépés kell. Két süllyesztett furat a hornyos lap lekerekítésével koncentrikusan helyezkedik el. Ezt az adottságot figyelembe véve a lekerekítéseket mindenképpen elbb el kell készíteni, mint a süllyesztett furatot. Ha a vázlatszint lekerekítések, letörések túl bonyolulttá tennék a vázlatot, akkor semmiképpen sem ajánlatos a használatuk. A csapágybak legjellegzetesebb nézete a FONT síkra került. Ez megfelel a géprajzi ajánlásnak. 158

CAD CAM ALAPOK A hornyos lapról a legtöbb információt a felülnézete adja, tehát a felülnézet lesz a modell fnézete. Ennek megfelelen a modell legjellegzetesebb körvonalrajza, a modell profilvázlata legyen a TOP síkon. A géprajz ajánlása szerint az elölnézet választott, a többi származtatott. Ezt most annyiban tudjuk figyelembe venni, hogy a körvonalrajzot / más névvel a profilvázlatot / a kívánatos elölnézeti kép figyelembevételével rajzoljuk le / lásd 2. ábra /. A modellezés megkezdése eltt illik tanulmányozni a mérethálózatot és test szimmetrikusságát is. Ezekre a modellezés közben térünk ki. Mieltt új modellt kezdünk, feltétlenül állítsuk be a Mukakönyvtárat File ­ Set Working Directory, majd nyissunk egy új fájlt File New. Az alkatrész nevének / Name / válasszuk a ,,hornyos_lap_1"-et, illetve ,,hornyos_lap_2"­t. A szóköz helyett használjunk aláhúzást! A sablon maradjon az alapértelmezésként felkínált ,,solid_part_mmns".

FELADATKIÍRÁS
Készítsük el az alábbi ábrán látható hornyos lap geometriai modelljét két változatban! Az els változatnál a bázistest egy olyan vázlat kihúzásával készüljön, amelyik már tartalmazza a lekerekítéseket is és a letöréseket is / lásd 1. ábra jobb oldali képét /! A második változatnál a bázistest vázlata egy téglalap legyen, ami feleljen meg a hornyos lap leegyszersített felülnézeti képének / lásd 1. ábra bal oldali képét /! A modellezésnél vegyük figyelembe a megadott mérethálózatot és test szimmetrikusságát!

159

CAD CAM ALAPOK

4.2. ábra Hornyos lap

MODELLEZÉS TELJES PROFILVÁZLAT ALAPJÁN
Bázistest létrehozása
Els lépésben a bázistestet kihúzással (EXTRUDE) készítjük el. Az ikonra kattintva megjelenik a kihúzás vezérlpultja. A vezérlpultnál a Define mezt kijelölése után kiválaszthatjuk a vázlat síkját / 4. ábra /. Ez most legyen a TOP sík!

160

CAD CAM ALAPOK

4.3. ábra A vázlatkészítés kezdeményezése kihúzásnál

4.4. ábra A vázlatsík kijelölése és tájolása A referencia sík legyen a RIGHT sík, irányultsága legyen jobbra mutató / Right / ! Természetesen a vázlatsík tájolása másképpen is megoldható. Ha a beállítással végeztünk, Sketch gomb megnyomásával belépünk a vázlatkészítés környezetbe. A References ablakban az alapértelmezésben beállított függleges, illetve vízszintes méretezési referenciák megfelelk.

161

CAD CAM ALAPOK

4.5. ábra A References ablak A Close-ra kattintva megkezdhetjük a vázlat készítését. A grafikus területen többnyire a két referencián kívül a síkok, koordinátarendszer, esetleg koordinátapontok, illetve tengelyek látszanak. Ezek zavarhatják a vázlatkészítést. Láthatóságot ki-be tudjuk kapcsolni, a megfelel ikonokkal. . 4.6. ábra A vázlatkészítés a látható síkokkal, és koordinátarendszerrel Kapcsoljuk ki a síkok, és a koordinátarendszer láthatóságát! A vázlatkészítés els lépéseként ! rajzoljunk egy téglalapot A téglalap méreteit, és pillanatnyi helyzetét gyenge méretek határozzák meg.

162

CAD CAM ALAPOK

4.7. ábra A megrajzolt téglalap ideiglenes, "gyenge" méretekkel Ha megvizsgáljuk a hornyos lapot, láthatjuk, hogy egy szimmetrikus alkatrészrl van szó. A megadott mérethálózatból pedig az derül ki, hogy az egyik méret a középs furat középpontját határozza meg. A mérethálózatot egyelre nem alakítjuk át, elször a geometriai kényszereket helyezzük el.

Szimmetriatengely felvétele
A test szimmetriatengelye legyen egybees a függleges referenciával, a furat középpontja pedig kerüljön az origóba, azaz a méretezési referenciák metszéspontjába! Szimmetriatengelyt úgy kapunk, hogy elször a függleges referenciával egybeesen rajzolunk egy középvonalat, majd elírjuk a vázlat szimmetrikusságát a középvonalhoz képest. A középvonal rajzolásához szükséges ikon

melletti nyílra kattintunk. elérhet, ha a vonal rajzolása ikon A középvonal felvételénél két pontot kell kijelölni a függleges referencián. A pontok kijelölésekor a függleges referencia szinte vonzza a kurzort.

4.8. ábra A középvonal felvétele 163

CAD CAM ALAPOK

Helyezzük el a szimmetriakényszert! A geometriai kényszerek

ikonra kattin-

tás után az elugró ablakban válasszuk ki a szimmetriakényszert ! Kattintsunk a szimmetriatengelyre, majd a két szimmetrikussá tenni kívánt végpontra!

4.9. ábra A szimmetriakényszer felhelyezése Az elhelyezett szimmetriakényszert két, egymással szembe mutató nyíl jelezi a szimmetrikussá tett végpontokon.

Vázlatszint lekerekítés
! Ezután kattintsunk Válasszuk a lekerekítések vázlatszint elkészítését azokra a vonalakra, amelyeket sugárral szeretnénk összekötni.

4.10. ábra A lekerekítések vázlatszint elhelyezése 164

CAD CAM ALAPOK

Vegyük észre, hogy eltntek a szimmetriakényszert mutató nyilak. Ennek a sarokpontok elvesztése az oka, hiszen a kényszert erre a két pontra tettük fel. A rádiuszok egyenlsége biztosítható a szimmetriakényszerrel. Ilyenkor a kényszert a lekerekítések középpontjára kell elírni. A kényszer alkalmazásánál az egyik lekerekítésrl eltnik a méret.

4.11. ábra Az egyenl rádiuszok biztosítása a szimmetriakényszerrel kényszerének Ismertebb megoldás a lekerekítési sugaraknál az egyenlség alkalmazása. A kényszer alkalmazásánál itt is eltnik az egyik lekerekítésrl a méret, illetve a lekerekítések mellett megjelenik az R1 jelzés.

4.12. ábra A vázlatnál elhelyezett geometriai kényszerek

Vázlatszint letörés
A letörést kiegészít vonalak megrajzolásával, és a felesleges vonalak levágásával készítjük el. Rajzoljunk két vonalat nyúló, felesleges vonaldarabokat vágjuk le a letört éleknek megfelelen. A túl!

165

CAD CAM ALAPOK

4.13. ábra A letörés kialakításához szükséges kiegészít vonalak megrajzolása, letörlése

A szimmetriakényszert helyezzük el a már ismertetett módon sarokpontjaira.

a letörések

4.14. ábra A szimmetrikusság elírása a letörések sarokpontjainál

Szögméret megadása
A mérethálózatot módosítsuk a megadott rajz alapján! Az új méret elhelyezésénél , jelöljük ki az objektumokat / vonalakat, pontohasználjuk a méretez ikont kat /, amiknek a távolságát, vagy szögét szeretnénk meghatározni, majd az egér 166

CAD CAM ALAPOK középs gombjával kattintsunk a grafikus képernyn oda, ahol a méretet elhelyezni akarjuk! A szög megadásánál a szögszárakat kell képzeletben meghosszabbítani, hogy lehatároljuk a kattintás, illetve a méretmegadás helyét / lásd 15. ábrát /.

4.15. ábra Egy szög megadása / bal egérgomb 1, 2; középs egérgomb 3 / Egy új méret elhelyezésekor egy gyenge méret eltnik, hogy ne váljon túlhatározottá a vázlatunk. Már meglév méretet módosíthatunk, illetve erssé tehetünk a korábban megismert módon.

4.16. ábra Méretkényszerek beállítása 167

CAD CAM ALAPOK Elfordulhat, hogy a megfelelen elhelyezett méret-, és geometriai kényszerek mellett egy gyenge méret marad, illetve a vázlatkészítés lezárásakor nem zárt vonalhálózatra hivatkozva hibaüzenetet kapunk. Ennek valószín oka, hogy a túlnyúló vonaldarabok levágásánál megszakadt a vonallánc, a szakaszok végpontjai nem találkoznak. Ilyenkor ersen fel kell nagyítani a szakaszok végpontjainak találkozási helyét, és a végpontokra az egybeesés kényszerét kell kiadni. A vázlat elkészültével lezárhatjuk a vázlatkészítést .

A kihúzás jellemzinek megadása a vezérlpultnál
Állítsuk be a kihúzás magasságát, irányát! Magassága 25mm, iránya pedig a TOP síktól fölfelé legyen!

4.17. ábra A kihúzás paramétereinek beállítása Jobb oldalon a szemüvegre kattintva ellenrizhetjük, hogy helyesen adtuk-e meg a paramétereket, majd a zöld pipával lezárhatjuk az építelem létrehozását . Ezzel elkészült a bázis építelem, melyen már megtalálható az éllekerekítés, és az élletörés is. 4.18. ábra A bázis építelem

Furatok elkészítése vázlat alapján
A furatokat elkészíthetjük anyageltá, illetve elhevolító kihúzással lyezett építelemmel. Ebben a fejezetben a vázlatalapú megoldást mutatjuk be. A kihúzás vezérlpultján kezdeményezzük a vázlatkészítést / Placement Define /, majd a vázlatkészítés helyének a bázistest fels lapját válasszuk ki! A kis sárga nyíl jelzi a rálátás irányát. Referenciának az automatikusan beállított RIGHT sík megfelel, melynek irányultsága legyen jobb oldali. Sketch gomb megnyomásával lépjünk be a vázlatkészítés környezetébe.

168

CAD CAM ALAPOK

4.19. ábra A vázlatsík kijelölése és tájolása a furatok elkészítésénél Vázlatkészítés környezetben elször a méretezési referenciákat kell beállítani. Ezt az ablakot most a zárjuk be / Close /, az automatikusan felvett függleges, és vízszintes referencia megfelel. A segédelemek láthatóságát kapcsoljuk ki. A vázlatkészítést megnehezítheti, ha a bázistestet árnyékolva látjuk. Kapcsoljunk át drótvázas ábrázolásra !

a furatoknak megfelelen / Rajzoljuk meg a három azonos R1 sugarú kört lásd 4.20. ábrán /! A középs furat a két referencia metszéspontjában helyezkedjen el. Amikor a középs kör rajzolásakor közelítünk az egérrel a méretezési referenciák metszéspontjához, akkor a kör középpontja szinte rátapad a metszéspontra. A referenciák biztosítják a pontos helyzet-meghatározást. A másik két kör koncentrikus a lekerekítésekkel, de a koncentrikusságot utólag biztosítjuk, a furatok helyét egyelre gyenge méretek határozzák meg, ami ebben az állapotban tetszleges érték lehet. 4.20. ábra A felrajzolt három kör

169

CAD CAM ALAPOK A koncentrikusság biztosítására két megoldást mutatunk be: · a lekerekítésnek felvesszük a segédtengelyét, és a kör középpontját erre a tengelyre kényszerezzük, · a lekerekítés élét, / felületét / méretezési referenciának használjuk, és a körreferenciához tartozó középponthoz kényszerezzük a kört. Hogy mind a két megoldást lássuk, az egyik kör helyzetét tengellyel, a másik kör helyzetét új referencia felvételével készítsük el!

Segédtengely felvétele a kör középpontjának meghatározásához
A vázlatkészítési környezetben a segédtengely ikonra kattintva a Datum Axis ablak jelenik meg. Az ablakon belül bejegyzésre kerülnek a References meznél azok a geometriai elemek, amelyek meghatározzák a felvett tengely helyét. A tengely felvételéhez forgassuk el a modellt, hogy a lekerekítés felületére is rálássunk, majd az egérrel kattintsunk a felületre. Ez a felület lesz a felvett segédtengely referenciája / lásd 21. ábra /. A kijelöléskor a modellen megjelenik a lekerekítés tengelye, az ablakban a kijelölt felület neve, majd az OK nyomógomb lenyomásakor a segédtengelynek a neve / A_1 / a modellfán, illetve a tengelynél / belásd 22. ábra /. Ne felejtsük el a tengelyek láthatóságát biztosító ikont kapcsolni! Az A_1 tengelyt a kihúzás mvelete közben vettük fel. Az ilyen segédelemet repül elemnek is nevezik. A modellfán látható, hogy az Insert Here bejegyzést követi még az Extrude 2 bejegyzés. Ez is azt érzékelteti, hogy a segédtengely menet közben készült el. A 22. ábrán a mérethálózat láthatóságát kikapcsoltuk.

4.21. ábra A lekerekített felület tengelyének felvétele

170

CAD CAM ALAPOK

4.22. ábra Az A_1 építelem nyoma a modellfán, illetve a geometriai modellnél A tengely felvétele után visszakapcsolva a mérethálózat láthatóságát, helyezzük rá a kör középpontját az A_1 tengelyre! Ezt az egybees kényszer alkalmazásával tehetjük meg. A kényszer alkalmazásánál kattintsunk a kör középpontjára, és az elbbiekben létrehozott tengelyre! A kijelölt kör ráugrik a tengelyre, és a helyzetét meghatározó gyenge méretek eltnnek. A jobb oldali kör a helyét ezek után a lekerekítés tengelye határozza meg. Ha kényszerrel hozzákötünk valamit egy elemhez, akkor a szoftver az elemet automatikusan felveszi méretezési referenciának. Ennek megfelelen a tengely méretezési referencia lett. Errl meggyzdhetünk a 4.23. ábrán látható References ablaknál. / A tengely azonosító adata: A_1:F6(DATUM AXIS) /

4.23. ábra Az A_1 építelem mint méretezési referencia

Méretezési referencia felvétele a kör középpontjának meghatározásához
171

CAD CAM ALAPOK A bal oldali kör meghatározására nézzük meg a második lehetséget, azaz vegyük fel a lekerekítés élét / esetleg felületét / méretezési referenciának. A References parancsot utólag a vázlatkészít környezetben a Sketch menünél érjük el. A parancs kiadása után megjelenik a References feliratú ablak.

4.24. ábra A References ablak elérése Kattintsunk a bal oldali lekerekítés felületére, ekkor a REFERENCES ablakban megjeleni egy új sor: Surf:F5(EXTRUDE_1). Ezzel fel is vettük az új méretezési referenciát. A Close gombbal zárjuk be az ablakot.

4.25. ábra A bal oldali kör helyzetének-meghatározása méretezési referenciával / A baloldalon a lekerekítés ívének középpontjára kényszerrel / már rá tudjuk helyezni a kör középpontját. Ha a körök mellett nem jelentek meg az R1 jelzések, úgy a körök rádiuszát geometriai kényszerrel még egyenlvé kell /! Átmér megadni csak az egyik körnél kell az egyenlség tenni / kényszere miatt. A méret legyen 20 mm. , vagy a A vázlatot forgassuk vissza a képerny síkjába, a megfelel ikonnal View legördül menü, Orientation Sketch Orientation pontja segítségével! 172

CAD CAM ALAPOK

4.26. ábra A három azonos méret kör vázlata Látható, hogy megfelel geometriai kényszerek elhelyezésével a méretkényszerek száma lecsökkenthet. Zárjuk le a vázlatkészítést !

Az átmen furatok jellemzinek megadása a vezérlpultnál
A kihúzás paramétereit állítsuk be! A kihúzás irányát fordítsuk meg , hogy

az a bázistesten menjen át, és anyageltávolítást válasszunk . Ekkor egy sárga nyíl jelzi, hogy melyik oldalon távolítjuk el az anyagot. Ez mutasson a furat belseje felé! A kihúzás mélységét ne számmal adjuk meg, hanem az ikon letti kis nyílra kattintva a legördül ikoncsoportból válasszuk ki az átment mel!

, Ekkor a mélység értékének megadására szolgáló mez elszürkül mert az átmen jelleg anyageltávolító kihúzás nem igényel méretmegadást. Ha mindent beállítottunk, a szemüveges ikonra kattintva ellenrizzük, hogy megfelelek-e a beállításaink, majd a zöld pipával zárjuk le az újabb építelem létrehozását. A modellfán egy újfajta bejegyzést ­ Group EXTRUDE_2 ­ láthatunk. Ennek oka az, hogy az egyik építelemet ­ az A_1 segédtengelyt ­ a másik építelem ­ Extrude 2 - létrehozása közben vettük fel Ezek az elemek a létrehozott másik építelemmel egy építelem-csoportot / Group / alkotnak. A menet közben felvett A_1 tengely láthatóságát a szoftver automatikusan kikapcsolta, ezért nem látszik az A_1 tengely a 4.27. ábrán. 173

CAD CAM ALAPOK

4.27. ábra Az elkészült furatok Az A_1 tengely megjeleníthetjük az Unhide paranccsal. Az Unhide parancs használatánál jelöljük ki elször a modellfán az A-1 tengelyt, majd a jobb egérgomb lenyomása után az Unhide mezt! Az A_5 és az A_7 tengelyeket a szoftver automatikusan vette fel, ezeknek nincs a modellfán nyoma.

4.28. ábra Az A_1 tengely megjelenítése / Unhide Hide / Természetesen a lekerekítés tengelyét elzetesen, külön építelemként is fel lehet venni. , illetve

További vázlatalapú építelemek létrehozása
174

CAD CAM ALAPOK Az ívelt horony és a süllyesztés azonos mélység, így egyetlen anyageltávolító kihúzással elkészíthetk. Természetesen az egy lépésben való kihúzás korlátozza az utólagos módosítás lehetségét, ugyanis az egy lépésben végzett kihúzások minidig azonos mélységek maradnak. , kezdeményezzük a vázlatkészítést / Válasszuk ki a kihúzás parancsot Placement Define /, majd a vázlat síkjának ismét a test fels síkját válasszuk ki / Use Previous /.

4.29. ábra A vázlatsík kijelölése és tájolása a süllyesztések elkészítésénél A Sketch gomb megnyomásával lépjünk be a vázlatkészít környezetbe. A referenciák beállításánál jelöljük ki mind a három furat élét. Ezzel a süllyesztések számára vesszük fel a szükséges referenciákat. A Close gomb megnyomásával folytassuk a vázlatkészítést. Kör rajzolása parancs kiválasztása után közelítsünk az egérrel az egyik furat középpontjához! A rajzolandó kör középpontja rátapad erre a pontra, innen kezdjük rajzolni a kört, mérete legyen nagyobb, mint a furat, mert ha akkora, mint a furat, akkor a kör maga rátapad a referenciának felvett furat élére! Ilyen esetben nem tudjuk beállítani a méretét, mérete meg fog egyezni a furat átmérjével. A második kört az elzvel azonos módon kezdjük el rajzolni, mérete legyen azonos az els körrel. Ezt úgy érhetjük el, hogy a középpont megadása után az egérrel addig növeljük a kör méretét, amíg egy R1 jelzés nem jelenik meg a két kör mellett.

175

CAD CAM ALAPOK

4.30. ábra A második kör rajzolása

A harmadik kört az elzekben ismertetett módon készítsük el, mérete az elz két körrel azonos legyen. Mivel úgy rajzoltuk meg a három kört, hogy a méretük azonos, automatikusan felkerültek az egyenlség kényszerek. Ezek azonban gyenge kényszerek. A kényszerek megersítéséhez jelöljük ki az R1 jelet rákattintással, majd az egér jobb gombjának hosszantartó elhívott menübl válasszuk a Strong opciót!

4.31. ábra Kényszer erssé tétele, jobb egérkattintással Hatására mind a három egyenlségkényszer erssé változik. Adjuk meg a kör átmérét a megadott méret szerint! Duplán kattintsunk a méretszámra, és írjuk át a méretét 30 mm-re.

176

CAD CAM ALAPOK

4.32. ábra A három süllyesztés vázlata Az ívelt horony elkészítéséhez a megadott rajz alapján el kell készítenünk a horony vázlatát. Ehhez szükségünk lesz egy szimmetriatengelyre, mivel az ívelt horony szimmetrikus. A szimmetriatengelyt rá. a függleges referenciára tegyük

Körívek rajzolása
Az ívelt horony elkészítéséhez íveket kell rajzolnunk. Az ív rajzolása ikon melletti kis nyílra kattintva, az elugró ikoncsoportból azt kell kiválasztanunk, amelyikkel középpont segítségével tudunk ívet rajzolni. Kattintsunk a középs furat középpontjába, ahol a függleges, és a vízszintes referencia metszi egymást! Ekkor egy kör jelenik meg, ami nem folytonos vonalú. Ez egy segédkör, mely segítségével meg tudjuk rajzolni az ívet. Kattintással helyezzük el az ív els pontját, majd a végpontját. Mivel az elzekben elhelyeztünk egy szimmetriatengelyt, a második pont megadásakor könnyen elfordul, hogy automatikusan szimmetrikussá válik az ívünk. A második ívet ugyanígy kell elkészítenünk. A koncentrikusság miatt a második ív középpontja is ugyan az, mint az elzekben.

177

CAD CAM ALAPOK

4.33. ábra Az ívek megrajzolása A következ lépésben a nagyívek végén lév kis íveket kell megrajzolnunk. Eh! Kattintsunk a hez most az egyszer ív rajzolása parancsikont válasszuk ki már meglév két ívek végpontjaira. Az ívek sugarát vegyük fel szemre, majd kattintással fogadjuk el. A pontos méretek meghatározásához kényszereket kell használni.

4.34. ábra A megrajzolt kis ívek A kényszerek felhelyezését a geometriai kényszerekkel kezdjük máshoz csatlakozó íveket tegyük érintlegessé pontja legyen szimmetrikus a szimmetriatengelyre . Az egy-

, majd a két kis ív közép!

178

CAD CAM ALAPOK

4.35. ábra Az érintlegesség és a szimmetrikusság kényszerének elhelyezése

Szerkesztvonalak rajzolása
Mivel a két kis ív középpontja egymáshoz viszonyítva szöggel van megadva, szükségünk van két segédegyenesre. Válasszuk az egyen rajzolása parancsot , majd kössük össze a két kis ív középpontját a középs furat középpontjával! Ezután szerkesztvonallá kell alakítani ket, mert ezek a vonalak nem a vázlat részei. Ehhez kattintsunk rá az egyik vonalra, ekkor kijelölt állapotúvá válik! Kijelölt állapotban az egér jobb gombjának hosszú lenyomásával az elugró menübl a Construction mezt kell választanunk. A választás hatására a vonal folytonossága megszakad, un. Szerkesztvonallá válik. Ezt mind a két egyenessel el kell végezni.

4.36. ábra Szerkesztvonallá alakítás 179

CAD CAM ALAPOK

Ezután már csak a méretkényszereket kell felhelyeznünk

.

4.37. ábra Az elkészült vázlat Ellenrizzük, nincs-e valahol gyenge méret-, vagy geometriai-kényszer. Amenynyiben nincs, zárjuk le a vázlatkészítést !

A süllyesztések jellemzinek megadása a vezérlpultnál
A kihúzás anyageltávolítással történjen, mélysége legyen 10 mm, iránya a bázistest irányába mutasson.

4.38.

ábra

A kihúzás beállításai ellenrizhetjük a beA paraméterek megadása után a szemüveg ikonnal állításokat. Amennyiben nem jelenik meg hibaüzenet, vagy az ,,elssegély láda", a zöld pipával zárjuk le az építelem létrehozását .

180

CAD CAM ALAPOK

4.39. ábra Az elkészült hornyos lap

MODELLEZÉS EGYSZER VÁZLAT ALAPJÁN
Bázistest létrehozása
Mint már ismert a modellezéskor a lehet legegyszerbb bázistestbl, a téglatest, a vázlat síkjának bl is kiindulhatunk. A bázistestet kihúzással hozzuk létre a TOP síkot állítsuk be! Az alapértelmezésként felajánlott tájolást és méretezési referenciákat elfogadva meg is kezdhetjük a profilvázlat elkészítését. Mivel a vázlat szimmetrikus a függleges referenciára, fel kell vennünk egy középvonalat !

rajzoljunk egy téglalapot! Ezt a téglalapot a A négyszög rajzolása paranccsal korábban ismertetett módon tegyük szimmetrikussá a függleges referenciára. . A méretkényszerek felheKövetkez lépés a méretkényszerek felhelyezése lyezésénél törekedjünk a rajzon megadott méretek használatára. Ha a megadott módon méretezünk, akkor a függleges, és a vízszintes referencia metszéspontja a középs lépcss furat középpontja lesz. A méretkényszerek megadása után a már fennlév méretkényszereket kell módisítani. Ezt egyszeren megtehetjük, ha a kétszer kattintunk egy méretre, majd a méret nyíl ikon aktív állapotában bekeretezett állapotában módosítjuk azt.

181

CAD CAM ALAPOK

4.40. ábra Méretkényszer gyors módosítása Miután ellenriztük, és jónak találtuk a vázlatunkat lezárhatjuk a vázlatkészítést . A következ lépésben megadjuk a kihúzás mélységét / 25 mm /, és ellenrizzük, hogy a vezérlpult beállításai megfelelnek-e?

4.41. ábra A kihúzás beállításai A megfelel beállítást megnézhetjük a szemüveg ikonnal

, elfogadhatjuk a zöld pipával, és megszakíthatjuk a piros kereszttel. A kék PAUSE jellel átmenetileg szüneteltethetjük az építelem létrehozását. 4.42. ábra A bázis építelem

182

CAD CAM ALAPOK

A lekerekítések kialakítása (Round)
Mint már ismeretes a lekerekítés parancsot a jobb oldali ikoncsoportban találhatjuk meg , vagy az Insert legördül menüben a Round parancsra kattintva.

4.43. ábra A lekerekítend élek A korábbi ismereteinknek megfelelen az élek kijelölésénél nyomjuk le a CTRL billentyt, így egyetlen egy lekerekítési / Set1 / csoportot kapunk. Egy lekerekítési csoporton belül a lekerekítés típusa, a rádiusz nagysága állandó. A csoporthoz tartozó beállításokat megtekinteni, változtatni egy párbeszédablakban lehet. A párbeszédablakot a vezérlpulton lév Sets mezre kattintva hívhatjuk el. A lekerekítés sugarát állítsuk be a Radius mezben 20 mm-re! Az elzekben már említett zöld pipával zárjuk le a beállításokat.

4.44. ábra A lekerekített élek 183

CAD CAM ALAPOK

Elhelyezett letörések / Chamfer /
A második fejezetben már készítettünk egy 45 x D típusú letörést. Ott a többi típusú letörést csak megemlítettük. Most a legfontosabb ismereteket röviden ismételjük, majd bemutatjuk az Angle x D típusú letörés készítését. , illetve az Insert leA letörés parancsot ismét a jobb oldali ikoncsoportban gördül menüben találhatjuk meg. Az élek kiválasztására ugyan az a szabály érvényes, mint az éllekerekítésekre. Tehát, ha egy csoportot kívánunk képezni, akkor a CTRL billenty lenyomása mellett kell az éleket kijelölni. Az adott élletörési feladatnál ismert egy 30°-os szög és egy 20 mm ­ es távolság. Az ismert értékek megadásához használhatjuk a vezérlpultot, illetve az élletörési csoport jellemz adatait mutató párbeszédablakot.

4.45. ábra Az élletörés adatainak megadása A Sets legördül ablakban látható, hogy mind a két él ugyanahhoz a beállításhoz tartozik. Az Angle x D típusú élletörésnél nem mindig biztosítható ez. Elfordul, hogy a szoftver nem megfelelen kínálja fel a távolságot. Egyetlen élnél az iránytetszés szerint módosítható a távolság helye, de ha több váltás ikonnal kijelölt él létezik, akkor azok egyszerre változnak, és nem biztos hogy mindenütt a kívánságnak megfelelen.

184

CAD CAM ALAPOK

4.46. ábra A 30° x 20 élletörési csoport megjelenési változatai Miután a beállításokkal végeztünk, a zöld pipával elfogadjuk a beállításokat .

4.47. ábra Az elhelyezett letörések

FURATOK ELHELYEZÉSE (HOLE)
A furatokat elhelyezett alaksajátosságként a Hole paranccsal lehet létrehozni. A parancsot a jobb oldali ikoncsoportban találhatjuk meg. 185 , illetve az Insert legördül menüben

CAD CAM ALAPOK

4.48. ábra A Hole parancs az Insert legördül menüben A parancs kiválasztását követen megjelenik a vezérlpult.

4.49. ábra A Hole parancs vezérlpultja

, átmen furatot készítheA vezérlpult adatai szerint egy egyszer tünk 20 mm ­es átmérvel. Egyelre használjuk ezt a beállítást! A vezérlpult Placement mezje piros színnel jelent meg. Ez azt jelenti, hogy a furat helyzete részben, vagy teljesen határozatlan. Vegyük a teljes határozatlanság esetét! A furat helyzetét tulajdonképpen a kezdpontjának a helye határozza meg. A kezdpont helyét a Descartes-féle koordinátarendszerben három koordinátával lehet meghatározni. Egyszersíti a helyzetet az a tény, hogy a kezdpont mindig egy felülethez kötdik. Leggyakrabban ezt a felületet használjuk fel elsdleges referenciaként. A referenciák megadásához kattintsunk rá a Placement mezre! A lenyíló ablaknál kezdetben a Primary / elsdleges referencia / mez az aktív, és a Secondary references / másodlagos referencia / mez üres. Kezdjük az elsdleges helyzetmeghatározással. Ha a Primary felirat alatt vajsárga mezben a Select 1 item feliratot látjuk, akkor a szoftver az elsdleges referencia megadására vár. Elsdleges referenciaként jelöljük ki azt a felületet, ahol kezddik a furat, kattintsunk a bal egérgombbal a fedlapra / 4.50. ábra /! 186

CAD CAM ALAPOK

4.50. ábra Az elsdleges / Primary / referencia kijelölése A furat elhelyezése mindig anyageltávolítást jelent. Ha ez nem teljesül, akkor a Flip nyomógombra kattintva megváltoztatható a fúrás iránya. A 4.50. ábrán jól látszik az a kijelölt síkfelület, ahonnan a furat kezddik. A síkfelületen belül a kezdpontot többféleképpen kijelölhetjük. A választási lehetségek megtekinthetk a Flip mez mellett.

4.51. ábra A furatkészítés menüje A választási lehetségek értelmezése: Linear Lineáris helyzetmeghatárzás, két kiválasztott éltl, vagy síktól Radial Egy kör sugara, és egy referenciától mért szög határozza meg a pontos helyzetet Diameter Ugyan az, mint a Radial, csak ebben az esetben átmérvel adjuk meg a kör sugarát Coaxial A furat tengelye egybeesik egy másik tengellyel Ha valamelyik lehetséget kiválasztjuk, akkor a másodlagos referenciát a választásnak megfelelen kell megadni. A másodlagos referencia megadható, ha az egér bal gombjával a Click here to a.. mezre kattintunk. A sikeres kattintáskor ez a mez lesz vajsárga szín, azaz aktív.

Lineáris helymeghatározás
187

CAD CAM ALAPOK A középs süllyesztett furat az élben látszódó / Front, Rigth / koordinátasíkok metszvonalára esik. Másodlagosan referenciáknak jelöljük ki az élben látszódó koordinátasíkokat. A második kijelölésnél nyomjuk le a CTRL billentyt!

4.52. ábra Lineáris helyzetmeghatározás a koordinátasíkok kijelölésével A furat tengelye mindkét koordinátasíktól 0 mm távolságra van. Ezt a két lineáris méretet vagy a másodlagos / Secondary / referenciáknál, vagy a grafikus képernyn adhatjuk meg / lásd 4.53. ábrán /.

4.53. ábra Lineáris méretek megadása A hornyos lap furata lépcss / lásd 4.2. ábrán/. A szabványos, alakos furatok készítéséhez külön ikon áll rendelkezésre vezérlpult fels sora. . Az ikonra kattintva megváltozik a

4.54. 188

ábra

CAD CAM ALAPOK A vezérlpult ikonjai alakos furatoknál A furat átmen jellege fontos, ha az is megváltozik, akkor újból meg kell adni. Az utolsó három ikon közül csak a süllyesztett furatnak megfelel ikon legyen bekapcsolva! Kattintsunk a Shape / Shape = alak / mezre, majd adjuk meg a megfelel méreteket a 4.55. ábra szerint!

4.55. ábra A vezérlpult ikonjai alakos furatoknál A beállításokat követen a zöld pipával lezárjuk a furatkészítést .

Egytengelységgel készített furat
Az elzekben bemutatott lineáris helyzetmeghatározásnál a futatnak a koordinátasíkoktól való távolságát ­ 0 mm - adtuk meg. Most ugyanannak a furatnak az elkészítését mutatjuk be más megoldással. Az újabb furat elkészítése eltt rejtsük el az elzleg elkészített furatot! / Hole 1 Suppress /. A most bemutatott módszernél elzetesen felveszünk egy tengelyt, majd azt használjuk fel a furat helyzetmeghatározására. Válasszuk a furatkészítés parancsot az elzekben ismertetett módon jelöljük ki a modell fels lapját, illetve állítsuk be a Coaxial opciót! , majd

189

CAD CAM ALAPOK

4.56. ábra A furat helyzetmeghatározása egytengelységgel / Coaxial / A furatkészítés mveletébl nem kilépve kezdeményezzünk egy segédtengely felvételét !

Tengely felvétele munka közben a koordinátasíkok metszésvonalaként
Amennyiben a síkok láthatóságát elzetesen kikapcsoltuk, úgy állítsuk vissza a ! A CTRL billenty lenyomása mellet jelöljük ki a két élben láthatóságukat látszódó koordinátasíkot, melynek hatására megjelenik a létrehozni kívánt tengely. A Datum Axis ablakban az OK gomb megnyomásával lezárjuk a segédtengely felvételét. A modellfában megjelenik a tengelynek megfelel bejegyzés. A megjelent segédtengellyel lesz egytengely a középs furat.

4.57. ábra A segédtengely felvétele 190

CAD CAM ALAPOK Amikor parancs közben valamilyen másik feladatba kezdünk, az aktuális feladat automatikusan szüneteltetett állapotba kerül.

4.58. ábra Az aktuális feladat / furatkészítés / szüneteltetése A folytatáshoz, a kék háromszögre kell kattintani. Ezután a Placement legördül ablaknál kezdeményezzük a másodlagos referencia megadását, illetve másodlagos referenciaként jelöljük ki a felvett tengelyt!

4.59. ábra A tengely kijelölése másodlagos referenciaként A furat kezdpontját a felvett tengely és kijelölt síkfelület metszéspontja határozza meg. A süllyesztett furat elkészítésének további részeit az elz pontban már közöltük, így azt nem ismételjük. A furat elkészítése után nem látható a tengely, mert annak láthatóságát a szoftver automatikusan kikapcsolta / lásd A_5 tengelyt a modellfán /.

4.60. ábra A tengely kijelölése másodlagos referenciaként A két széls furat egytengely a lekerekítéssel. A lekerekített felület alkalmas a furat tengelyének felvételére. 191

CAD CAM ALAPOK

Tengely felvétele munka közben a lekerekített felületekkel
A jobb széls furat elkészítéséhez ne munka közben, hanem elzetesen vegyük fel a lekerekített, részben hengeres felület tengelyét!

4.61. ábra A lekerekítés tengelyének felvétele Az elzetesen felvett tengely külön építelemnek számít, és nincs kikapcsolva a láthatósága. / Az alábbi ábrán az elz tengely láthatóságát is helyreállítottuk. /

4.62. ábra A tengely önálló építelemként, illetve egy csoport / Group_Hole_2 / tagjaként A bal oldali lépcss furat ugyanígy elkészíthet, de pl. tükrözéssel is elállítható.

192

CAD CAM ALAPOK

LÉPCSS FURAT TÜKRÖZÉSE
Jelöljük ki a jobb oldali lépcss furatot, majd kattintsunk az építelem tükrözését

! Ezt követen már csak a Rigth síkot kell kijeeredményez ikonra lölni a tükrözés síkjaként, és már a zöld pipával lezárható a parancs. Az eredményt a 4.63. ábra mutatja.

4.63. A lépcss furat tükrözése A tükrözéssel elkészített bal oldali lépcss furat asszociatív kapcsolatban van a jobb oldali furattal. A lépcss furat elhelyezésének további lehetségei is vannak, amire most nem térünk ki. Az ívelt horony a korábbi ismeretek alapján már elkészíthet.

193

CAD CAM ALAPOK

ÖTÖDIK FEJEZET

Forgatással létrehozott építelem, szimbolikus menet, tervezi összefüggések, családtábla

Bedfogócsap
194

CAD CAM ALAPOK

FELADATKIÍRÁS: A BEFOGÓCSAP GEOMETRIAI MODELLEZÉSE

5.1. ábra Befogócsap méretválasztéka / MSZ

195

CAD CAM ALAPOK

d 1 h 8 1 6 2 0 2 5 3 2 4 0 5 0 6 0 7 5

d2

d 3

L 1

L 2

L 3

L 4

S

M14x1, 5 M14x1, 5 M20x1, 5 M24x1, 5 M30x1, 5 M30x1, 5 M40x1, 5 M50x1, 5

1 4 1 8 2 3 3 0 3 8 4 8 5 8 7 3

32 40 45 50 60 70 75 85

17 17 22 22 25 25 28 32

10 13 15 16 20 23 23 23

6 6 6 8 8 10 12 15

1 2 1 7 2 2 2 7 3 2 3 2 5 0 6 0

Bevezet ismeretek Az 5.1. ábrán látható befogócsap a kivágó és egyéb sajtolószerszámoknál használatos. A befogócsap d1 átmérj h8 trés része illeszkedik a sajtológép furatához. A befogócsap a szabvány szerint / MSZ 3454 / különböz méretválasztékkal készülhet. A parametrikus szoftverek biztosítják a méretek módosítását, azaz a különböz méret befogócsapok modellezhetk méretmódosítással, de ettl létezik jobb megoldás. A fejlettebb CAD szoftvereknél lehetség van egy alkatrész különböz variációit egyetlen geometriai modellen belül megvalósítani. Ilyenkor a szoftver a különböz változatókat / a be196

CAD CAM ALAPOK

mutatásra kerül példánál csak méretváltozatokat / egy családtáblában tárolja. A családtáblához tartozó alkatrészek méretei közül lehetnek részben megegyezk is. Aminek feltétlenül egységesnek kell lenni, az a mérethálózat. Egyébként is a geometriai modellezésnél illik megvalósítani a konstruktr által felépített mérethálózatot, de a családtáblás megoldásnál az elírt mérethálózat használata kötelez. A befogócsap mérethálózata egyébként egy kicsit szokatlan, ugyanis az alkatrész teljes hosszát többnyire meg szokták adni. A szabvány által megadott méretháló megmutatja, hogy a befogócsap menetes része milyen hosszan csavarodik be a fejlapba, illetve a befogócsap milyen mélyen hatol a sajtológép trésezett furatába, de a teljes hosszát nem adja meg, mert az a funkció szempontjából kevésbé lényeges. A befogócsap méreteit a szabvány táblázatosan adja meg. Az egyes méretek könny azonosíthatósága érdekében a családtábla fejlécét a szabvány által használt jelöléssel, beosztással kívánatos elkészíteni. Ezt némileg nehezíti, hogy a szabványban olyan jelölések / d1, d2, stb. / vannak, amilyet a szoftver az egyes méretek kódjaként használ. Korábban már említettük, hogy egy test geometriai modellezésénél több megoldás is lehetséges. Pl. egy henger létrehozható egy kör alakú profilvázlat kihúzásával /extrudálásával / vagy egy téglalap alakú profilvázlat forgatásával. Ez a megállapítás igaz lépcss tengelyek esetén is. Arról is szó volt, hogy a báziselem létrehozásánál, a báziselem profilvázlatánál gyakran törekszünk az alkatrész teljes alakjából minél többet megmutatni. Ilyen megfontolásokból kiindulva a befogócsapot elállíthatjuk forgatással az 5.5. ábrán látható profilvázlat felhasználásával. Az 5.5. profilvázlat részben egyszersített, mivel nem tartalmazza a menetbeszúrást, illetve a letöréseket.

197

CAD CAM ALAPOK

Bázistest elállítása forgatással Nyissunk új fájlt, a fájl neve legyen befogócsap. A beállítások után kezdeményezzük a forgatást! ! A parancs kiadásakor a kihúzáshoz hasonló vezérlpult jelenik meg.

5.2. ábra A forgatás vezérlpultja

A vezérlpulton a Placement felirat pirossal jelenik meg, ami a vázlat hiányát jelzi. A pontosabb információ kedvéért kattintsunk a piros feliratra.

5.3. ábra A vázlat / Sketch / hiányának pótlási lehetségei

Az 5.3. ábra arról tájékoztat, hogy a vázlatot a meglév építelemek közül kiválaszthatjuk / Select /, illetve kezdeményezhetjük a vázlatkészítést, azaz definiálunk / Define / egy vázlatot. A forgatás tengelyére / Axis / vonatkozó mez egyelre nincs aktív állapotban. Kattintsunk a Define mezre.
Forgatás a vázlatkészítéskor felvett tengely körül

A vázlatkészítésnél vegyük figyelembe, hogy befogócsap álló helyzet alkatrész. Ezt a felhasználási helyzetet biztosítani tud198

CAD CAM ALAPOK

juk, ha a vázlatot a FRONT síkon vesszük fel. A vázlatsík tájolásánál elfogadhatjuk a felajánlott beállítást / 5.5. ábra /. Ugyancsak elfogadhatjuk az élben látszódó koordinátasíkokat méretezési referenciaként. A vázlatkészítést javasoljuk a köfelvételével kezdeni. A felvett középvonal lesz a zépvonal forgatás tengelye. A késbbiekben ügyeljünk arra, hogy forgatási tengelyt nem metszheti a profilvázlat.

5.4. ábra A vázlatsík kijelölése, tájolása

A középvonal felvétele után rajzoljuk le a következ profilvázlatot:

199

CAD CAM ALAPOK

5.5. ábra A bázistest és annak vázlata

A profilvázlat tartalmaz néhány egyszersítést. A letöréseket utólagosan képezzük ki, a menetbeszúráshoz majd külön vázlatot készítünk, amellyel a beszúró esztergáláshoz hasonlóan kivágjuk az anyagot. A geometriai kényszerek elírják a vonalak vízszintességét és függlegességét. Adjuk meg az 40 mm -es méreteknél a függleges vonalak egybeesését ! Ezek a méretek azonos mérettel, tréssel / h8 / csatlakoznak a sajtológép trésezett furatához. A vázlatot méretezzük be, a méretháló felépítése legyen a kiadott rajz szerinti. A függleges vonalak egybeesése értelmetlenné teszi az átmérk külön-külön megadását. Ha mindenáron meg kívánjuk adni, akkor az csak referencia-méretként lehetséges. Ilyenkor a
200

CAD CAM ALAPOK

szoftver az egyik méretet zárójelbe téve adja meg. Az átmérk megadásánál már rendelkezésünkre áll a korábban felvett középvonal. Mint már ismeretes, az átmérk megadásánál a kijelölés sorrendje a következ: · az átmér egy pontjának kijelölése, · középvonal kijelölése, · újból az átmér pontjának kijelölése, · az egér középs gombjával a kívánt helyen a méret elhelyezése. Ha egy vázlatkészítésnél több középvonal is elfordul, akkor az elsnek megadott lesz a forgatás tengelye. Zárjuk le a vázlatkészítést .!

A vázlatkészítés lezárása után a forgatás tengelye alapértelmezésként a vázlatkészítéskor felvett középvonal / Inrernal CL; Internal = bels, CL = Centerline = középvonal / lesz, a forgatási szög pedig 360° /5.6. ábra /.

5.6. ábra A forgatás szögének megadása

A forgatás eredménye szemüveggel megtekinthet, illetve a zöld pipával lezárható .

A modellfán látható, hogy a forgatással létrehozott Revolve 1 építelemhez tartozik egy S2D0003 nev vázlat. Az építelem
201

CAD CAM ALAPOK

része egy A_2 nev tengely. A tengely a modellfán nem jelenik meg, ott nem jelölhet ki. Ez a tengely a késbbiekben felhasználható, kijelölhet egy újabb forgatással létrehozott építelem tengelyeként.

5.7. ábra A Revolve 1 építelem megjelenése a modellfán, illetve a grafikus képernyn

Az építelem részeinek kijelölése

A 5.7. ábrán látható bázistest / Revolve 1 építelem / tartalmaz éleket, testfelületeket és egy tengelyt. Ezek kijelölésével foglalkozunk a következkben. Ha az egérrel a grafikus képernyn a befogócsaphoz közelítünk, akkor a befogócsap teljes egészében az elválasztás színének megfelelen világoskék színvé válik / 5.8. ábra /. Némi várakozás után az építelemre vonatkozó információs ablak jelenik meg F5(REVOLVE_1) bejegyzéssel Az F5 kód az ötödik építelemre / Feature /, a REVOLVE_1 az építelem elnevezésére utal. A 5.7. ábrán az els négy építelem / a koordinátasíkok és a koordinátarendszer / azért nem látszik, mert a láthatóságukat vezérl ikonokat kikapcsoltuk.

202

CAD CAM ALAPOK

5.8. ábra Elválasztás a grafikus képernyn

Az elválasztást a bal egérgomb kattintásával jóváhagyva az egész építelem a kijelölés színének megfelelen piros lesz / 5.9. ábra /. Ilyen állapotban a kurzort tovább mozgatva az építelem egy része ­ pl. a kijelölt test egy felülete - kerül elválasztásra. Ezt a bal egérgomb kattintásával változtathatjuk tényleges kijelöléssé. Az építelem kijelölt része piros mintázattal jelenik meg.

203

CAD CAM ALAPOK

5.9. ábra Az építelem részének kijelölése

Ha az 5.9. ábra bal fels részén látható elválasztási állapotban a jobb egérgombbal kattintunk, akkor további kijelölések lehetségesek. A további lehetségek magyarázásához az alapértelmezés szerinti axonometrikus képet állítottunk be, majd a kurzort a befogócsap tengelye fölé vittük. A jobb egérgomb kattintásával az építelem összes felülete, illetve éle kijelölhet.

204

CAD CAM ALAPOK

5.10. ábra Az építelem összes felületének / IntentSrf /, élének /IntentEdg: / kijelölése

Hasonlóképpen kiválasztható az építelem tengelye is / A_2(Axis):F5(REVOLVE_1) /.
Forgatás nem a vázlatkészítéskor felvett tengely körül

Az elzekben a forgatás tengelye a vázlatkészítésnél felvett középvonal /Inrernal CL ; CL = Centerline / volt. Ha a befogócsap bázistestének elállításakor a Placement mezre, majd a fehér alapon olvasható mezre kattintunk, akkor az
205

CAD CAM ALAPOK

5.11. bal oldali ábra az 5.11. jobb oldali alakot veszi fel. Az 5.11. jobb oldali ábra vajsárga szín részei a Select 1 item felirattal jelzik, hogy megadhatunk, kijelölhetünk egy új forgástengelyt.

5.11. ábra Új forgástengely kijelölésének lehetsége

Például forgatás tengelyeként felvettük, kijelöltük a FRONT, illetve a TOP koordinátasík metszésvonalaként értelmezett tengelyt.

5.12. ábra A forgástengely utólagos kijelölése

A forgatás szögét és a forgatás irányát is megváltoztattuk. A forgatás szöge csak pozitív szám lehet / 5.13. ábra /

206

CAD CAM ALAPOK

5.13. ábra A forgatás vázlata, tengelye és a forgatás eredménye a z 5.12. ábrán beállított adatokkal

Egy önálló vázlat felhasználási lehetségei

Összegezve a legfontosabb ismereteket, ha elbb kezdeményezzük a forgatást, majd azt követen készítjük el a vázlatot, akkor a vázlat / Sketch /, illetve a tengely / Axis / bels elemnek / Internal S2D0002, illetve InternalCL / számít. Ha külön létrehozunk, kijelölünk egy vázlatot, illetve tengelyt, akkor a párbeszédablaknál a bejegyzések a kijelölt elemekre utalnak / 1 Axis, Sketch 1 /. A küls vázlat és a forgatással létrehozott építelem között aszszociatív, szül ­ gyerek kapcsolat van, a vázlat módosítása, elrejtése, kitörlése, kihat a forgatással létrehozott építelemre is. A küls vázlatot úgy alakíthatjuk bels vázlattá, hogy az Unlink mezre kattintunk / 5.14. ábra /. Az ilyen változtatás megszünteti a szül ­ gyerek kapcsolatot.

207

CAD CAM ALAPOK

5.14. ábra A bels és küls elem jelölése tengelynél, illetve vázlatnál

Egy küls vázlat több építelem létrehozásának is alapja lehet. Például ugyanazt a vázlatot különböz tengelyek körül elfogathatjuk, illetve a vázlatsíkra merlegesen kihúzhatjuk. Ilyen példát mutat a következ ábra.

5.15. ábra Ugyanazon vázlat többcélú felhasználása

A vázlat többcélú felhasználása esetén elérhet, hogy csak valamelyik építelem maradjon függ viszonyban a vázlattal. Az 5.15. ábrán látható esetben a forgatással létrehozott építelemeknél / Revolve1, Revolve 2 / a vázlatot bels vázlattá alakítottuk / S2D002 /. A kihúzással létrehozott építelem / Extrude 1 / a küls vázlat / Sketch 1 / alapján készült, a vázlat
208

CAD CAM ALAPOK

és a vázlatból származtatott test asszociatív kapcsolatban maradt. A vázlat módosításával csak a kihúzással létrehozott építelem helyzete, mérete változik, a bels vázlat alapján készült építelemek / Revolve1, Revolve 2 / az eredeti állapotban maradnak.

5.16. ábra A küls vázlat módosításának hatása

A forgatással kapcsolatos további beállítási lehetségek:

Beállítási lehetségek Forgatás a beállított irány szerint értékmegadással Szimmetrikus forgatás

Ikon

Forgatás a megadott pontig, síkig, felületig.
209

CAD CAM ALAPOK 5.17. ábra A forgatás mértékének megadási lehetségei

A vázlat síkjához viszonyítva két egymással ellentétes irány szerint is megadható a forgatás.

5.18. ábra Egymással ellentétes irányú forgatás megadott értékekkel

A menetbeszúrás elkészítése forgatással Kattintsunk elször a forgatás ikonjára , majd az ismertetett módon kérjük a vázlatkészítést! A vázlatkészítésnél választhatjuk az elz vázlatsíkot, illetve vázlatsík-tájolást / Use Previous /. Szerkesztési bázisként írjuk el a menetes csap széls alkotóját és a hozzá kapcsolódó síkfelületet, és töröljük ki a referenciák közül a TOP síkot / 5.20. ábra /!
210

CAD CAM ALAPOK

5.19. ábra A méretezési referenciák felvétele

A menetbeszúrás vázlataként rajzoljunk egy téglalapot! A télalap megfelel helyzet rajzolását elsegítik a felvett méretezési referenciák.

5.20. ábra A menetbeszúrás vázlata

A beszúrás mélységét átmér jelleggel kell megadni. Az átmér megadásához elbb fel kell venni a középvonalat .
A felvett középvonalat késbb a szoftver automatikusan forgatási tengelyként értelmezi, de forgatási tengelynek felhasználható lenne a bázistest tengelye is. Zárjuk le a vázlatkészítést 211 .!

CAD CAM ALAPOK

A vezérlpultnál az elz forgatáshoz képest el kell írni az anyageltávolítást .

Forgatáskor a téglalap által súrolt rész lesz eltávolítva. Az eltávolításra kerül anyagrészt egy nyíl mutatja. Helyes beállítás esetén a megjelen nyíl a zárt téglalapba mutat. A nyíl irányának megváltoztatására egy újabb váltókapcsoló jelenik meg a vezérlpulton. Jelen esetben egy irányváltás a téglalapon kívüli anyagrész eltávolítását jelentené.

5.21. ábra Az eltávolítandó rész helyes kijelölése A forgatás mértéke most is 360 fok legyen!

Az élletörések kialakítása Mint ismeretes a befogócsap a kivágószerszám üzembehelyezésekor a sajtológép megfelel furatába kerül. A befogócsap elhelyezését jelentsen megkönnyíti, ha a befogócsap végét élletöréssel kúposra alakítják. A befogócsap másik végén a szerelhetségen kívül a menetvágás is indokolja az élletörést. Az élletörések alul és felül egyformán 2x 45°. Általában az élletöréseket a modellezés végén készítik el. Adott esetben az indokolja az élletörés korábbi elvégzését, hogy a befogócsap tetején csatlakozó felületeket kell kialakíta212

CAD CAM ALAPOK

ni egy villáskulcs számára. Igaz, hogy a letörés szempontjából ez nem jelentene nehézséget, legfeljebb egy éllel többet kellene kijelölni, de a gyártástechnológiai szemlélet szempontjából helyesebbnek tartjuk a letöréseket a modell jelenlegi állapotában elkészíteni.

213

CAD CAM ALAPOK

5.22. ábra Az élletörések elkészítésének lehetségei

214

CAD CAM ALAPOK

A 5.22. ábrán látható, hogy mindkét esetben egyetlen élletörési csoportot / Set 1 / alakítottunk ki, de a kijelölt élek száma a fels ábrán kevesebb. A 32 mm laptávolságú rész kialakítása A választott méret befogócsapnál a villáskulcs számára a 32 mm laptávolságú részt kell kialakítani. Ezt pl. a Front síkon felvázolt profil szimmetrikus, anyageltávolító kihúzásával lehet elkészíteni. A kijelölt 4 méretezési referenciát, a rendezett profilvázlatokat az alábbi ábra mutatja:

5.23. ábra Méretezési referenciák

215

CAD CAM ALAPOK

5.24. ábra Geometriai és méretkényszerek alkalmazása

A profilvázlat kényszerezésénél szimmetriatengelyt adtunk meg, a téglalap oldalait egybeesvé tettük a megfelel szerkesztési bázisokkal, a két bels oldalnál elírtuk a szimmetrikusságot. Lezárva a vázlatkészítést , a további beállítások elvégezhetk a kihúzás vezérlpultján.

5.25. 216

ábra

CAD CAM ALAPOK A kétoldali anyageltávolító kihúzás beállítása

Szimbolikus menet használata A menetes befogócsapnál a menetet csak szimbolikusan jelöljük. A szimbolikus menet használata a megfelel rajzi megjelenítés miatt szükséges. A metszetekben és a nézetekben így megvalósítható az automatikus menetábrázolás. A szimbolikus menetábrázolást az Insert menübl lehet kezdeményezni.

5.26. ábra A menet szimbolikus ábrázolásának elérési útvonala

A parancs kiadásakor megjelenik egy vezérl ablak. A vezérl ablak bejegyzéseinek sorrendje megfelel a kijelölések, adatmegadások sorrendjének.

5.27. ábra A menet szimbolikus ábrázolásának elérési útvonala

217

CAD CAM ALAPOK

· · · · ·

Ki kell jelölnünk egy hengeres felületet / Thread Surface /, amelyre a menetet szeretnénk elhelyezni! Ki kell jelölnünk egy felületet, ahonnan a menet kezddik / Start Surface /! Be kell állítanunk a menet irányultságát a hengeren / Direction /! ( Flip ­ Okay ) Valamelyik opcióval /pl. UpToSurface / meg kell adni a menet hosszát / Depth /! Meg kell adnunk a magátmért / Major Diam /. (28,16 mm)

A menet számára az 30 mm ­es hengeres felületet jelöljük ki, a menet az élletöréssel kialakított kúpos felületnél kezddjön, az iránya értelemszeren a menetbeszúrás felé mutasson, a hossza a menetbeszúrással kialakított sík felületdarabkáig tartson / UpToSurface/ , az átmérje az M30x1,5 - ös menetnek megfelelen legyen 28,16 mm!

5.28. ábra A kialakított szimbolikus menet képe

A családtábla kialakítása A bevezet ismeretekben már említettük, hogy a szabványos befogócsap különböz méretválaszték szerinti változatait a családtábla segítségével egyetlen geometriai modellnél el lehet állítani. A családtábla az alkatrészfájl része. A családtábla elkészítésénél ugyanazt a mérethálózatot, és ugyanazokat a jelöléseket kell használni, amit a szabványban megadtak. A munka
218

CAD CAM ALAPOK

elvégzéséhez kívánatos elször áttekinteni a befogócsap modellezésénél elforduló méretváltozókat.
A befogócsap méretváltozói

A modellfán jelöljük ki a bázistestnek megfelel bejegyzést / Protrusion id 39 /, majd nyomjuk meg a jobb egérgombot! Kezdeményezzünk módosítást / Edit /! A kijelölt építelemhez tartozó méretek az ábrán láthatóvá válnak. Mint ismeretes, ha valamelyik méretre kattintunk, akkor a megjelen ablakban a méret átírható, majd a modell az új mérettel frissíthet.

5.29. ábra A mérethálózat megjelenítése

A program a méretek mindegyikéhez egy változót rendel. Az ábrán látható méretek helyett a megfelel változók láthatók, ha rákattintunk a váltókapcsolóra. A váltókapcsoló elérhet az Info legördül menübl, illetve az ikon külön kirakható az eszköztár ikonjai közé. Az ikonok megjelenítésérl, a Tools / Customize Screen használatáról bvebben olvasható az 1. fejezetben.
219

CAD CAM ALAPOK

5.30. ábra A méretváltozók megjelenítése

Hasonlóképpen minden méret, illetve a méretnek megfelel változó megjeleníthet. A szoftver által kiosztott elnevezéseket fleg a méretek megadási sorrendje, és a méretek típusa / hossz, átmér, stb. / határozza meg. Az 5.30. ábrán látható kódok nem biztos, hogy reprodukálhatók, de az eltér elnevezésekkel is értelemszeren elvégezhet mindaz, amit az alábbiakban leírunk.
A méretváltozók kiegészít nevének megadása

A d1 jelölés a szabványban is és a 18. ábrán is véletlenszeren ugyanarra a méretre került. Ez már nem mondható el a d2 átmérrl. A szabványban elforduló ábrán a menetes résznél szerepel a d2 átmér, a bemutatott példánál pedig a befogócsap középs részén.

220

CAD CAM ALAPOK

Egy méretváltozó kiegészít névadásához elször jelöljük ki a méretváltozót, nyomjuk le tartósan a jobb oldali egérgombot, és kattintsunk a Properties... / tulajdonságok / mezre.

221

CAD CAM ALAPOK

5.31. ábra A méretváltozók tulajdonságainak megjelenítése

A megjelen Dimension Properties párbeszédablaknál jelöljük ki a Dimension Text mezt, és írjuk át a d2 változót d3 ­ ra! A szoftver azonnal hibát jelez, mert a d3 elnevezés foglalt.

5.32. ábra A méretváltozók elnevezésének összeférhetetlensége

Keressük meg, melyik az a méret, aminek a kódja d3! Adjunk a d3 kódú méretnek kiegészít elnevezést! A bemutatott példánál a d3 jel méret a szabvány táblázatában nem szerepl referen222

CAD CAM ALAPOK

cia méret, így kötöttség nélkül elláthatjuk kiegészít névvel! Kereszteljük Ref névre / 5.33. ábra /!

5.33. ábra A kiegészít névvel ellátott referenciaméret d3 Ref

Ha már a d3 változó pótlólagosan kapott egy kiegészít nevet, akkor a d3 használható már kiegészít névként is. Megfelel körültekintéssel a mérethálózat neveit átírhatjuk.

223

CAD CAM ALAPOK

5.34. ábra A bázistest mérethálózatának új elnevezései

Az S, illetve az L4 méretek más építelemhez / Extrude 1/ tartoznak, így azokat külön kell kezelni

5.35. ábra A bázistest mérethálózatának új elnevezései

Tervezi összefüggések megadása

Az 5.34. ábrán látható, hogy a d7 kódú méret nem kapott új elnevezést. Itt azzal a problémával találkozunk, hogy a szabvány erre a méretre is L3 jelet használ, viszont a szoftver nem enged
224

CAD CAM ALAPOK

kétszer ugyanolyan kiegészít elnevezést használni. A szabványban az L3 elnevezés ismételt alkalmazásával azt akarták érzékeltetni, hogy az azonosan jelölt távolságok egyformák. Ezt elírható tervezi összefüggéssel is. Ugyancsak tervezi összefüggést kell megadnunk a menetbeszúrás átmérjénél / d10 / és a menetmag-átmérnél /d16 /.

5.36. ábra Tervezi összefüggéssel megadandó méretek / d10, d16 /

Ezek átmérjét a befogócsapnál a szabvány nem adja meg, viszont a geometriai adatok változásánál ezek is új értéket kell biztosítani. A pontos értékeknek más szabványban lehetne utána nézni, de mi az egyszerség kedvéért arányos számítást végeztünk. A tervezi összefüggés megadását a Tools / Relations... paranccsal kezdeményezhetjük.

225

CAD CAM ALAPOK

5.37. ábra Tervezi összefüggés megadása

Az 5.37. ábrán látható, hogy a tervezi összefüggéseket a másodlagos elnevezésekkel adtuk meg, a másodlagos elnevezések felülírják az eredeti kódokat. Ezt látjuk az információs adatoknál is / Info Model /: FEATURE'S DIMENSIONS: d0 = 360, d1 = 40 Dia, d3 = 38 Dia, Ref = 40 Dia), d2 = 30 Dia, L2 = 25, L3 = 20, d7 = 20, L1 = 60
5.38. ábra A Revolve 1 építelem adatai / szerkesztett részlet

Miután beírtuk a párbeszédablakba az összefüggéseket, a párbeszédablak ikonjai közül kattintsunk a zöld pipára. Ez egy ellenrzést jelent. Az ellenrzés eredményét látjuk a Verify Relations. ablakban / successful = sikeres /.
A családtábla adatainak megadása

A családtábla készítésének megfelel parancsot a Tools menüben találjuk meg.

226

CAD CAM ALAPOK

5.39. ábra A Family Table parancs elérése

Rákattintva a Family Table... mezre egy párbeszédablak jelenik meg.

5.40. ábra A befogócsap üres családtáblája

227

CAD CAM ALAPOK

Kattintsunk az oszlopok felvételét elindító ikonra , majd a geometriai modellen az elbb bemutatott változókra abban a sorrendben, ahogyan azok a szabvány táblázatában szerepelnek.

5.41. ábra A családtáblába felvett méret / Dimension / jelleg adatok

A felvett változók az értékükkel együtt bekerülnek a családtáblába, ha megnyomjuk az OK gombot.

228

CAD CAM ALAPOK

5.42. ábra A családtáblába fejléce / részlet /

A táblázat legels sora az eredeti, a kiinduló geometriára érvényes bejegyzéseket tartalmazza. Ez az un. GENERIC ­ általános adatsor. A második sorba bejegyzésként írtuk be a d1 h8 hivatkozást. Ilyen sort úgy hozhatunk létre, ha a családtábla fejlécén az Insert / Comment Row parancsra kattintunk. A táblázat új sorokkal egészíthet ki. Az újabb sorok felvételéhez kattintsunk a ikonra! A megjelen sorokba írjuk be a méretválasztékot! A hivatkozás alatt eredetileg mindenütt a BEFOGO_CSAP bejegyzés állt, amit átírtunk a szabványos elnevezésnek megfelelen.

229

CAD CAM ALAPOK

5.43. ábra A családtáblába méretválasztéka / részlet /

Egy adott méretválaszték szerinti modell megtekinthet, ha rákattintunk a szemüvegre. A Preview ablakban megjelen modell a szokásos módon / Ctrl + megfelel egérgomb / nagyítható, kicsinyíthet, forgatható, eltolható. Ha egyéb mveletet is akarunk végezni az kiválasztott méretekkel rendelkez modellen, akkor a modellt meg kell nyitni ! A megnyitott modell új ablakban jelenik meg a saját sorában szerepl megnevezéssel.
A Family Table táblázat csak a kezdeti / Generic / sornak megfelel modellbl érhet el. A GENERIC modellre való hivatkozás a képerny alján olvasható.

230

CAD CAM ALAPOK

5.44. ábra A családtábla kiválasztott eleme Mentsük ki a fájlt, zárjuk be az ablakot! A fájl újbóli megnyitásakor behívhatjuk a családtábla minden tagját kezelni képes általános ­ The generic ­ modellt, vagy csak valamelyik családtagot.

5.45. ábra A befogo_csap fájl megnyitása 231

CAD CAM ALAPOK

HATODIK FEJEZET

Függ modellek létrehozása

Tangram

232

CAD CAM ALAPOK

FELADATKIÍRÁS
A TANGRAM egy si kínai kirakós játék, amelynek több változata ismert. A bemutatott változatnál egy dobozban 7 elem van / 6.1. ábra /.

7.1. ábra Az ismert méret elem, illetve az attól függ méret többi elem A hét elem közül egyetlen egynek ismerjük a méretét. Ez az elem egy négyzet alapú hasáb, melynek mérete kezdetben legyen 50 x 50 x 5, a késbbiekben pedig tetszés szerint változtatható. A többi elem ugyanolyan vastagságú, mint a négyzet alapú hasáb, és alaplapjuk vagy egyenlszárú derékszög háromszög, vagy rombusz, vagy deltoid. Az alaplapok oldalélei egyértelmen kiadódnak a négyzet alapú hasáb oldaléle alapján. A feladat els részében készítsük el a négyzet alapú hasáb geometriai modelljét, majd annak birtokában a többi elemet. Elvárás, hogy a négyzet alapú hasáb valamelyik méretének módosításával a többi elem mérete egy frissítéskor szintén változzon, azaz a négyzet alapú hasáb méretei határozzák meg teljes mértékben a többi elem méreteit! A négyzet alapú hasáb méreteit a és h paraméterekkel adjuk meg! A feladatot a következ fejezetben folytatjuk. Ott a 7 elem mindegyikének felhasználásával megadott alakzatokat kell kirakni. A kirakás tulajdonképpen egy összeállítási, szerelési feladatnak fogható fel.

233

CAD CAM ALAPOK

BEVEZETÉS
Az eddigi fejezetekben találkoztunk egyedi tervezés geometriai modellel / csapágybak, hornyos lap /, illetve szabványos alkatrész geometriai modelljével / befogócsap /, amit méretválasztékkal családtáblás megoldásként készítettünk el. A gyakorlatban elfordul olyan alkatrészek is, amelynek alakját, méretét a környezete határozza meg. Az ilyen alkatrészt függ modelleknek nevezzük. Egy komolyabb gép, készülék, szerszám sok alkatrészbl áll. Az egymáshoz kapcsolódó sok alkatrész között gyakran megtalálható az elbb említett geometriai modelltípusok mindegyike. Ha a tervezés során a sok alkatrészbl álló berendezés valamelyik egyedi tervezés alkatrészét módosítjuk, vagy más méret szabványos alkatrészt választunk, akkor annak hatását végig kell gondolni az összes többi alkatrésznél. Ez jelents munkával és hibalehetséggel jár. A fejlettebb szoftvereknél az un. függ modellek mérete automatikusan követik a bázisalkatrész módosítását. A függ modellek létrehozását, alkalmazását a TANGRAM nev kirakójátéknál mutatjuk be. A kirakójátéknál egyetlen egy elem határozza meg az összes többi elem méreteit. A gyakorlatban hasonló példaként említhet az elemekbl összeállítható bútorcsalád. Ott is létezik egy olyan bútorelem / a továbbiakban báziselem /, melynek mérete meghatározza a többi elem méretét. A feladatkiírás szerint a báziselem méretei tetszés szerint változtathatók. A báziselemnél l jelöljük a négyzet alapú hasáb oldalélét a betvel, a magasságát pedig h betvel. Ezeket a betket külön paraméterként vesszük fel, majd a paraméterek értékét hozzárendeljük a geometriai modell megfelel méreteihez. A függ modellek az összeállítási környezetben hozhatók létre.

ALKATRÉSZSZINT PARAMÉTEREK HASZNÁLATA
Korábbiakban megfigyelhettük, hogy a Pro Engineer szoftver minden mérethez egy külön kódot rendel. Ezeknek a kódoknak másodlagos elnevezést is lehet adni. Ezt láttuk a befogócsap családtáblás geometriai modellezésénél is. A másodlagos elnevezésekkel tervezi összefüggéseket írhatunk, de a használatuk korlátozott. Egy másodlagos elnevezés az eredeti kód szerepét veszi át, így értelemszeren csak egyszer adható. A gyakorlatban szükség lehet olyan segédváltozóra, amelynek értéke akár több kódhoz is hozzárendelhet. A paraméter ilyen segédváltozó. A paraméter lehet globális, illetve lokális . Egyelre csak a lokális paraméterekkel foglalkozunk. A paraméter kapcsolódhat az egész alkatrészhez, vagy csak az alkatrész valamelyik építeleméhez. A kirakó játéknál alkatrészszint paraméterként adjuk meg az a, illetve a h értékét! 234

CAD CAM ALAPOK Az alkatrészszint paraméter felvételéhez kezdjünk egy új modellt!

A báziselem geometriai modellje
File New A modell neve legyen a1, ami megfelel az alkatrész1 rövidítésének.

7.2. ábra Új modell kezdése a1 névvel A modellezéshez válasszuk a mmns_part_solid sablont!

235

CAD CAM ALAPOK

7.3. ábra Alkatrészszint paraméterek felvétele

/ Extrude / állítsuk el! A megjelen vezérlpultA báziselemet kihúzással nál / 3. ábra / kezdeményezzük a vázlatkészítést! Placement Define

7.4. ábra

A kihúzáshoz kapcsolódó vezérlpult
Válasszunk a vázlat síkjának a TOP síkot, a vázlatsík tájolásához használjuk a Right ­ Right párosítást!

236

CAD CAM ALAPOK

7.5. ábra

A vázlat síkjának kijelölése és tájolása
Fogadjuk el a felkínált méretezési referenciákat / 5. ábra /!

7.6. ábra

A felkínált méretezési referenciák

237

CAD CAM ALAPOK

Rajzoljunk téglalapot kényszerként hosszúságot

a 6. ábrán látható módon! A téglalapnál geometriai

adjuk meg az egymás mellett lév oldalaknál az egyenl ! A kapott négyzet oldala legyen 50 mm hosszú!

7.7. ábra

A báziselem vázlata

A hosszméret megadásánál elször jelöljük ki

a gyenge méretet, majd kat-

tintsunk kettt a méretszámra, és a megjelen ablaknál írjuk be a megadott értéket! Fejezzük be a vázlatkészítést nál adjuk meg a kihúzás mélységét!

! A vezérlpult-

! 7.8. ábra

A kihúzás mélységének megadása
zárjuk le a kihúzás mveletét! Az elkészült A vezérlpultnál a zöld pipával báziselem méretei megtekinthetk, módosíthatók / 8. ábra bal oldali része /. A méretek helyett megmutatható a méretek kódja / 8. ábra jobb oldali része /.

238

CAD CAM ALAPOK

7.9. ábra

A méretek megtekintése, módosítása, illetve átváltás a méretekrl a méretkódokra

7.10.

ábra

A báziselem méretei kódokkal, illetve számértékekkel
A 9. ábrán látható méretek tetszés szerint módosíthatók, de a feladatkiírás paraméterek használatát írja el. Vegyük fel a paramétereket!

Paraméterek felvétele
Tools Parameters A megjelen Parameters ablaknál a Look In felirat alatt láthatjuk, hogy valóban alkatrészszint / Part / paramétert veszünk fel. Egy új paraméter felvételéhez kattintsunk a zöld szín + jelre, majd adjunk meg a paraméter nevét / Name / és értékét / Value /!

239

CAD CAM ALAPOK

7.11. ábra Alkatrészszint paraméterek felvétele A felvett paraméterek értéke megegyezik a báziselem méreteivel. Módosítsuk a paraméterek értékét!

7.12. ábra Alkatrészszint paraméterek felvétele A módosításkor ismételten elhívott Parameters párbeszédablaknál megfigyelhet, hogy a korábban kis betvel írt paraméterek nagybetvel jelennek meg. Jó tudni, hogy a paraméterek tekintetében a szoftver nem tsz különbséget kis-, és nagybet között. A paraméterek értékét rendeljük hozzá a méretkódokhoz! 240

CAD CAM ALAPOK

A paraméterek hozzárendelése a bázistest geometriai méreteihez
A paramétereket a tervezi összefüggések megadásához hasonlóan lehet hozzárendelni egy méretváltozóhoz.

7.13. ábra A paraméter hozzárendelése egy geometriai mérethez A paraméterrel létrehozott tervezi összefüggés megtekinthet, módosítható. / Tools Relations.. /

7.14. ábra Tervezi összefüggés paraméterekkel Ha a méreteknek ezek után másodlagos elnevezést / L, m / adunk, akkor a tervezi összefüggéseknél a másodlagos elnevezés átveszi a szerepét az eredeti méretkódoktól.

241

CAD CAM ALAPOK

7.15. ábra Tervezi összefüggések másodlagos elnevezés méretekkel és paraméterekkel

FÜGG MODELL LÉTREHOZÁSA
A báziselem elhelyezése az összeállításban
Nyissunk meg egy új összeállítást, legyen az összeállítás neve elemek! Lépések: új modell kezdése / File New Assambly /, sablonfájl választása / design_asm_mmns sablont /.

242

CAD CAM ALAPOK

7.16. ábra Új összeállítás kezdeményezése elemek névvel

7.17. ábra Sablon választása összeállítási környezetben

243

CAD CAM ALAPOK Az OK gomb megnyomása után a monitoron néhány változás figyelhet meg az alkatrész modellezésnél megismert munkaterülethez képest. A modellfa helyén megjelenik az összeállítás neve / eoa.asm /. A grafikus képernyn megjelen koordinátarendszernél az elnevezések utalnak az összeállításra / ASM Assembly /, és az építelem eszköztárnál két új ikon jelenik meg . Az els ikonnal egy alkatrész beszerelését, a másodikkal pedig egy új alkatrész létrehozását lehet kezdeményezni.

7.18. ábra A modellfa és a koordinátarendszer képe az összeállításnál Az alkatrész / adott esetben az a1.prt fájl / beépítéséhez kattintsunk a megfelel , vagy Insert Component Assemble mezre! ikonra Jelöljük ki a beépítend alkatrészt / eloterv.prt fájlt /!

7.19. ábra A beszerelend alkatrész kiválasztása Az alkatrész kiválasztása után megjelenik egy párbeszédablak:

244

CAD CAM ALAPOK

7.20. ábra A báziselem alapértelmezés szerinti beépítése Az alkatrész koordinátarendszerét hozzáilleszthetjük a szerelési koordinátarendhasználjuk. Ez a szerhez, ha a párbeszédablakon belüli ikont helyzetmeghatározás alapértelmezés / Default /szerinti, és a beszerelend alkatrész minden szabadságfokát leköti / Placement Status - Fully Constrained /. Az OK nyomógomb megnyomásával fejezhetjük be az elterv beépítését. A modellfa csak akkor mutatja a beépített alkatrészekre vonatkozó adatokat, ha az építelem / Features / láthatóságát bekapcsoljuk / Settings Tree Filters.. Features zöld pipa /.

7.21. ábra Az építelemek láthatóságának beállítása összeállítási környezetben 245

CAD CAM ALAPOK

Egy új alkatrész vázlatának elkészítése összeállítási környezetben
Az összeállításba beszerelt a1 báziselem elegend információt tartalmaz a kihúzással modellezhet további elemek / a2, a3, a4, a5, a6, a7 / modellezéséhez. Az elemek jelölését lásd a következ ábrán!

a5 a1 a2 a3 a7 a4 a6

7.22. ábra Az elállítandó elemek jelölése

Kezdeményezzünk egy új alkatrész létrehozását / Component Create /!

, vagy

Insert

kattintva egy párbeszédAz új alkatrész létrehozását kezdeményez ikonra ablak jelenik meg / 6.23. ábra /. A párbeszédablaknál adjuk meg az alkatrész nevét / alkatrész2, röviden a2 /!

246

CAD CAM ALAPOK

7.23. ábra Az új alkatrész neve és típusa Az a2 alkatrész az a1 báziselemhez hasonlóan egyetlen építelemnek számít. Ennek megfelelen bejelölhetjük a Create features / építelem létrehozása / rádiógombot /6.24. ábra /.

7.24. ábra Az alkatrész létrehozási módjának kiválasztása Lezárva a 6.24. ábrán látható ablakot, a modellfán megjelenik az új alkatrész neve / a2 /, és a névnél egy jel, ami az alkatrész aktív állapotát jelzi. Az aktív modell neve olvasható a grafikus képerny alján is.

247

CAD CAM ALAPOK

7.25. ábra Az aktív állapotú új alkatrész / a2 / bejegyzése Az A2.PRT alkatrész aktív állapota egyelre csak azt jelenti, hogy az alkatrészmodellez környezetbe jutottunk. Ebben a környezetben a báziselem alapján függ modellként szeretnénk elkészíteni az a2 alkatrész geometriai modelljét. A geometriai modell kihúzással készíthet el, a kihúzáshoz pedig egy vázlatot szükséges. síkot veszünk fel, azt tájoljuk, és méreteMint ismeretes a vázlatkészítéshez zési referenciákat adunk meg. A vázlatsík kijelölését, tájolását végezzük el a szerelési koordinátasíkok felhasználásával / 7.26. ábra /!

7.26. ábra A vázlatsík felvétele és tájolása a szerelési koordinátasíkok felhasználásával A méretezési referenciákat mutató ablakot hagyjuk üresen! A méretezési referenciák a mérethálózat kialakításához, egy ­egy vázlatrész helyzetmeghatározásához kellenek. A mi esetünkben a vonalakat átvesszük, átmásoljuk az összeállítási kör248

CAD CAM ALAPOK nyezetben megjelen báziselemrl, így nincs szükségünk méretezési referenciákra. Ha bezárjuk / Close / a References ablakot, akkor a szoftver a szokásos figyelmeztet üzenetet adja / 6.26. ábra /. Az üzenet szerint nincs elegend referencia. Ennek ellenére mi folytatni kívánjuk a munkánkat, ezért kattintsunk a Yes nyomógombra! 7.27. ábra Vázlatkészítés hiányzó referenciák mellett A vonalak átmásolásához két ikont , használhatunk. Az els

ikon alkalmazásával a méretmódosítás nélküli másolást végezhetjük el, a másodikkal pedig egy adott távolsággal eltolva másolhatjuk át a kijelölt vonalakat. Válasszuk a méretmódosítás nélküli másolást, másolásra jelöljük ki a báziselem egyik élét / / 6.27. ábra /!

7.28. ábra A báziselem egyik élének kijelölése átmásolásra Az A2 alkatrész vázlata egy egyenlszárú derékszög háromszög lesz. Az átmásolt vonal ennek az egyenlszárú derékszög háromszögnek az egyik befogója. A meglév befogó felhasználásával készítsük el a háromszög durva vázlatát! Csupán geometriai kényszerek elhelyezésével a durva vázlatból állítsuk el az egyenlszá-

249

CAD CAM ALAPOK rú derékszög háromszöget. Geometriai kényszerként írjuk el a befogók egyenlségét , illetve merlegességét !

7.29. ábra Az a2 jel alkatrész vázlata Az a2 jel alkatrész vázlata függ viszonyban van az a1 alkatrésszel. Ha módosítjuk az a1 alkatrésznél a négyzet oldalélének hosszát, akkor a derékszög, egyenlszárú háromszög befogójának hossza is változni fog. Az a2 alkatrész vázlata alapján kihúzással már könnyen elállítható a 3D-s geometriai modell.

A vázlat kihúzása egy kijelölt felületig
Párhuzamos tervezéssel segíthetjük a munka hatékonyabb elvégzését. Ezt úgy érhetjük el, hogy a vázlatot elküldjük valakinek, aki kihúzással elállítja az A2 alkatrész geometriai modelljét, majd visszaküldi azt. A továbbiakban eltekintünk a párhuzamos tervezés részletesebb bemutatásától.

ikonjára! A Jelöljük ki az elkészített vázlatot, majd kattintsunk a kihúzás kihúzás mélységét az a1 alkatrész mindenkori magassága határozza meg. Másol! A magasság átmásolásánál ki kell jelölni juk át az a1 alkatrész magasságát az a1 alkatrésznél, hogy meddig - melyik felületig - akarjuk kihúzni az a2 alkatrész vázlatát /6.30. ábra /.

250

CAD CAM ALAPOK

7.30. ábra Az a2 jel alkatrész vázlatának kihúzása Ezzel elkészült az a2 elem geometriai modellje. Ez az új elem különálló modellként is megállja a helyét, beépíthet más összeállításokba is, erre késbb látunk majd példát. Mentsük el az eddigi munkánkat! A mentés érdekében kattintsunk az összeállítási fájl elnevezésére / elemek.asm /, és a jobb egérgomb lenyomásával hozzuk az összeállítási fájlt aktív állapotba. Ezek után egy mentésnél / Save Object / rögzítésre kerül a megváltozott összeállítási fájl, és vele együtt a hozzá tartozó új alkatrészfájl is.

7.31. ábra Az összeállítási fájl aktivizálása Annak köszönheten, hogy az a2 alkatrész függ modellként lett létrehozva, az a1 módosítása kihat a vágólap modelljére is. Például, növeljük meg az eltervnél a báziselem méreteit /a=75, h=10 /! 251

CAD CAM ALAPOK

7.32. ábra A paraméterek módosítása / a=75, h=10 /

A módosítás után frissítsük az a1 alkatrészt, illetve az elemek.asm összeállítást! A frissítések hatására az a2 alkatrész is módosul. 7.33. ábra A modell méretei frissítés után

252

CAD CAM ALAPOK

A többi elem modellezése
Újabb alkatrészt csak az összeállítás aktív állapotában tudunk modellezni. Az öszszeállítás aktivizálását a 6.31. ábra mutatja. A többi alkatrész modellezésének lépései lényegében megegyeznek az elzekkel, ami különbözik, az a profilvázlatok kialakítása.

7.34. ábra Az a3 alkatrész vázlata

253

CAD CAM ALAPOK Az a3 alkatrész vázlata szintén egy egyenlszárú derékszög háromszög, melynek befogója az a2-es alkatrész vázlatának átfogója. Ezt az a2 alkatrész megfelel élének másolásával / vetítésével / vegyük fel, majd egészítsük ki a profilbiztosít-

vázlatot háromszöggé! A háromszögnél geometriai kényszerekkel suk a befogók egyenlségét , illetve merlegességét

! A kihúzás / 6.35.

mélységét most is, és a késbbiekben is az a1 alkatrészrl vegyük át ábra /!

7.35. ábra Az a3 alkatrész vázlatának kihúzása

A negyedik (a4) alkatrész profilvázlata egy rombusz. A rombusz oldala megegyezik a báziselem oldalélének hosszával, így azt vegyük át másolással !A

biztosíthatunk. A rombusz oldalai egyenlk, amit geometriai kényszerrel kényszerezést nem tudjuk egyszerre elvégezni mind a négy oldalnál. A rombusz vázlatánál megadtunk egy szögértéket / 45 ° /is. A szögérték megadása elkerülhe254

CAD CAM ALAPOK t, ha az a3-as alkatrész oldalélét méretezési referenciának vesszük fel. Ilyen jelleg megoldást az a6 alkatrész modellezésénél mutatunk be.

7.36. ábra Az a4 alkatrész vázlata

A kihúzás értékének újra adott felületig

opciót válasszuk!

Az ötödik /a5 / alkatrész megegyezik a második alkatrésszel. Egyszerbb és gyorsabb megoldás lenne, ha az a2 modellt beépítenénk az a5 helyére az összeállításba, de a gyakorlás kedvéért azt is vázlatkészítéssel, illetve kihúzással modellezvegyük zük. A vázlatkészítésnél a rombusszal határos befogót másolással fel! Az alkalmazott geometriai kényszerek megfelelnek az a2 alkatrésznél elforduló kényszerekkel / lásd 6.29. ábra szövegkörnyezetét/.

7.37. ábra Az a5 alkatrész vázlata 255

CAD CAM ALAPOK

A hatodik / a6 / alkatrészt megegyezik a negyedikkel. Az a6 alkatrészt a gyakorlás, illetve az ismeretek fokozatos közlése érdekében ugyancsak vázlatkészítéssel és kihúzással modellezzük. A vázlatkészítésnél elször másoljuk át az a5 alkatrész megfelel élét, majd utólag méretezési referenciának vegyük fel az a4 alkatrész élét /6.38. ábra /! Méretezési referenciát utólagosan a Sketch menünél

kérhetünk.

7.38. ábra Méretezési referencia utólagos felvétele A 6.38. ábrán megfigyelhetjük, hogy az átmásolt él is méretezési referenciaként jelenik meg / Edge:F2[EXTRUDE_1]:A5 /. A méretezési referencia birtokában már könnyen elkészíthetjük a vázlatot. Elször az utólag felvett méretezési referenciának megfelelen rajzoljunk egy egyenes szakaszt, majd durva vázlatként egészítsük ki négyszöggé!

7.39. 256

ábra

CAD CAM ALAPOK Az a6 alkatrész durva, illetve kényszerezett vázlata A szabálytalan négyszögnél írjuk el az egyenes szakaszok egyenlségét !

A hetedik / a7 / alkatrész profilvázlata egy deltoid. Általában egy vázlat többféleképpen is elkészíthet. Az a6 alkatrésznél utólagosan méretezési referenciának az a4 alkatrész élét jelöltük ki / Edge:F2[EXTRUDE_1]:A4 /. A deltoid megrajzolásához használjunk felületi referenciákat! A felületi referenciák túlnyúlnak a kijelölt felületeken. A túlnyúló referenciák metszéspontjai jól felhasználhatók a vázlatkészítésnél.

7.40. ábra Felületi referencia kijelölése Ezek után a deltoid már könnyen megrajzolható egymáshoz csatlakozó egyenes szakaszokkal.

7.41. ábra Az a7 alkatrész vázlata

257

CAD CAM ALAPOK

Lezárva a deltoid vázlatkészítését, gezzük el / 6.42. ábra /!

a kihúzást itt is adott felületig

vé-

7.42. ábra Az a7 alkatrész kihúzása Mentsük el az összeállítást! Az összeállítás hét alkatrészt tartalmaz / 6.43. ábra /.

7.43. ábra Az összeállítás hét alkatrésze / eleme / Az alkatrészek közül csak az a1 báziselem rendelkezik méretkényszerekkel, a többi elem mérete a báziselemtl függ. Próbáljuk ki a módosíthatóságot!

258

CAD CAM ALAPOK

A függ alkatrészek módosítása
A báziselem módosítását többféleképpen kezdeményezhetjük. Az egyik lehetség, hogy összeállítási környezetben maradunk, de az a1 alkatrészt aktívvá teszszük, majd az aktív a1 alkatrésznél megváltoztatjuk a paraméterek értékét!

7.44. ábra A paraméterek értékének módosítása z összeállítási környezetben

a modellt! A frissítésnél csak az A paraméterek módosítása után frissítsük a1 alkatrész méretei változnak, mert csak az a1 alkatrész modellje van aktív állapotban. Tegyük aktívvá az összeállítást, és ismételten frissítsünk. Az összeállítási környezetben végzett frissítés már kihat az összes elemre. / Néha többször is kell frissíteni. /

7.45. ábra A frissítések hatása Az elkészült elemekbl különböz alakzatokat lehet kirakni. Ezzel a hetedik fejezetben foglalkozunk.

259

CAD CAM ALAPOK

Layouts és Skeleton modell alkalmazása
Az elzekben arra mutattunk példát, hogyan lehet egy elkészült báziselem alapján további elemeket / alkatrészeket / függ modellként modellezni. A függ modellek módosítása egy kicsit nehézkesnek bizonyult, ugyanis elször a báziselemet, mint alkatrészt kellett módosítani, illetve frissíteni, majd azt az összeállítást, ahová a báziselem beépült, illetve ahol a függ modellek elkészültek. A báziselem méretét paraméteresen adtuk meg. A paraméterek csak a báziselemhez kötdtek. Ebben a részben a paraméterek felvételéhez egy külön fájt / Layout / készítünk, a báziselemet pedig egy összeállításon belül Skeleton modellként hozzuk létre. A Skeleton modellt összekapcsolva a layout paramétereivel egy sajátos megoldáshoz jutunk. A megoldás sajátossága az, hogy az összeállítás módosítását csak az végezheti el, akinél a layout fájl van. Egyébként az összeállítás a layout fájl nélkül használható.

Layout fájl létrehozása
Kezdjünk új fájlt! File New

7.46. ábra Új layout fájl 260

CAD CAM ALAPOK A layout fájlt elssorban 2D-s elterv készítésére használják. Az eltervet rajzkészítési környezetben készítik. Ezért kell megadni a rajzlap méretét. Tulajdonképpen erre a késbbiekben nem lesz szükségünk, mert mi csak a paramétereket veszszük fel

7.47. ábra A rajzlapméret megadása

261

CAD CAM ALAPOK A paraméterek felvétele a szokásos módon lehetséges. A zöld plusz gombbal kérhetünk új sort. A paraméterek nevének / Name / és értékének / Value / megadása után / 6.48. ábra / az OK nyomógombbal zárjuk le a párbeszédablakot, majd mentsük el a fájlt!

File Save

7.48. ábra Paraméterek megadása

262

CAD CAM ALAPOK

Skeleton modell létrehozása
Kezdjünk egy új összeállítási fájlt kirako névvel, mmns_asm_design sablonnal / 6.50. ábra /! Az összeállításon belül kérjünk modellt Create features opcióval / 6.49. ábra /! egy Skeleton / Skeleton= váz /

7.49. ábra Skeleton modell kérése

263

CAD CAM ALAPOK

7.50. ábra Új összeállítás kirako névvel mmns_asm_design sablonnal Ha lezárjuk az OK nyomógomb lenyomásával a Creation Options ablakot, akkor egy üres alkatrész / KIRAKO_SKEL.PRT / jelenik meg a modellfa els sorában. A tényleges Skeleton modellt, a báziselemet kihúzással állítsuk el! A kihúzással elállított építelemet / Extrude 1 / a modellfa is mutatja.

7.51. ábra A modellfa képe üres, illetve kihúzással létrehozott építelemet tartalmazó Skeleton modellnél

264

CAD CAM ALAPOK

, majd a A tényleges báziselem létrehozásához kattintsunk a kihúzás ikonjára megjelen vezérlpultnál / 6.52. ábra / a Define mez kijelölésével kezdeményezzük a vázlatkészítést!

7.52. ábra A kihúzás vezérlpultja A vázlatsík kijelölését, annak tájolását végezzük el a 6.53. ábra szerint!

7.53. ábra A vázlatsík kijelölése és tájolása Méretezési referenciák felvétele után vázlatként rajzoljunk egy négyzete / 6.54. ábra /! Lezárva a vázlatkészítést szerint! a kihúzás mélységét adjuk meg a 6.52. ábra

265

CAD CAM ALAPOK

7.54. ábra A báziselem vázlata és méretezési referenciái A Skeleton modell alapértelmezés szerinti beállításnál kék színnel jelenik meg. A Skeleton modell az adott esetben csak a kihúzással létrehozott építelembl áll. Az építelem mérete a szokásos módon megtekinthet, illetve módosítható.

7.55. ábra A Skeleton modell méretei

266

CAD CAM ALAPOK

A Skeleton modell egy segédmodellnek /alkatrésznek / tekinthet, ami felhasználható a többi modell létrehozásához. Sajátossága, hogy nem jelenik meg az összeállítás darabjegyzékén, és az elrejtése / Suppress / nem érinti a többi alkatrészt, még akkor sem, ha azok függ modellként készültek. A Skeleton modell és a Layout fájl összeköthet, a Layout fájlnál megadott paraméterek a Skeleton modell számára átadhatók.

Layout fájl és a Skeleton modell összekapcsolása
A Skeleton és a Layout fájl összekapcsolásánál elször gondoskodjunk arról, hogy az összeállításon belül a Skeleton modell aktív állapotban legyen, illetve a layout fájl legyen a memóriában / 6.56. ábra /!

1. ábra
7.56. ábra A Skeleton modell aktivizálása, illetve az aktív állapotot mutató modellfa

267

CAD CAM ALAPOK Ezt követen az összeállítási fájlnál Edit Setup parancsokkal hívjuk el a SKEL SETUP Menu Manager-t, és jelöljük be a megfelel mezket / 6.57. ábra /!

7.57. ábra A SKEL SETUP Menu Manager beállítása A 6.57. ábra szerinti bejelöléssel végezve kattintsunk a Done mezre. Ezzel a Layout fájlnál felvett paramétereket átmásoltuk a KIRAKO_SKEL modellre.

7.58. ábra Az átmásolt paraméterek Az átmásolt paramétereket tervezi összefüggéssel kell összekötni a méretek kódjával! Ebben az esetben hiába kattintunk a grafikus képernyn a megfelel méretkódra, a tervezi összefüggés csak a Relations párbeszédablaknál adható meg.

268

CAD CAM ALAPOK

7.59. ábra A tervezi összefüggés megadása

Függ elemek létrehozása a Skeleton modell felhasználásával
Az összeállításon belül hozzunk létre features opcióval / 6.49. ábra /! egy új alkatrészt /1a.prt / a Create

7.60. ábra Az 1a alkatrész létrehozása összeállítási környezetben

Az alkatrész kihúzással készüljön ! A kihúzás vázlatsíkja legyen a TOP sík, a vázlatsík tájolása RIGHT ­ RIGHT / 6.61. ábra /!

269

CAD CAM ALAPOK

7.61. ábra A kihúzás vázlatsíkja és a vázlatsík tájolása Méretezési referenciára nincs szükségünk, ugyanis a vázlatot a Skeleton modell megfelel éleinek másolásával készítjük el.

7.62. ábra Vázlatkészítés az élek átmásolásával A kihúzás mélységét ugyancsak a Skeleton modellt felhasználva adjuk meg / 6.63. ábra /!

270

CAD CAM ALAPOK

7.63. ábra Kihúzás a Skeleton modell kijelölt felületéig Az elkészült 1a alkatrész mentéséhez aktivizáljuk az összeállítási fájlt!

7.64. ábra Az összeállítási fájl aktivizálása A többi elemet is függ modellként állítsuk el! A megoldás hasonló az 1a alkatrész elállításához, illetve a korábban bemutatott függ modell létrehozásához. Az elemek elkészülte után a modellfa képét a 6.65. ábra mutatja.

271

CAD CAM ALAPOK

7.65. ábra A Skeleton modell alapján létrehozott elemek

A méretek módosítása
Mint már említettük, valamelyik méret módosítása a mérethez kapcsolódó paraméter változtatásával lehetséges. A paraméter értékét a Layout fájlnál tudjuk módosítani. A paraméter módosítása után frissíteni kell az összeállítást.

272

CAD CAM ALAPOK

HETEDIK FEJEZET

Összeállítás / szerelés /

Elemek

Feladat

Megoldás

Tangram

273

CAD CAM ALAPOK

FELADATKIÍRÁS
A TANGRAM játékkal olyan feladatot választottunk az összeállítási / a szerelési / témakör feldolgozására, amely szándékunk szerint a számítógépes tervezéshez szükséges képességeket / térlátás, kreativitás / fejleszti, nem igényel szakmai ismeretet, ennek ellenére kellen alkalmas a szoftver használatával kapcsolatos alapfokú jártasság fejlesztésére, az önálló, egyéni feladat szerinti munkavégzésre. Esetenként olyan ismereteket is közlünk, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak a feladathoz. Az elz fejezetben létrehoztuk egy si kínai játék elemeit függ modellként. Most mind a hét elem felhasználásával, egy körvonalaival megadott alakzatokat kell kirakni. A kirakás tulajdonképpen egy összeállítási, szerelési feladatnak fogható fel. Elvárás, hogy a bázistest méretének módosításakor a kirakott alakzat méretében szintén változzon, de az alakja maradjon meg. A sorszámozott feladatok közül az els megoldása ismert, hiszen az elz fejezetnél abból indultunk ki.

7.1. ábra Az els feladat megoldása

274

CAD CAM ALAPOK

Sorszámozott feladatok

1

2

3

5 4 8 7 12 9

6

11 10 13 14

15

16

17

18

275

CAD CAM ALAPOK

19

20 21 23 25 24 22

27 26 28

29

30 31 32

33

34

35

36

276

CAD CAM ALAPOK

37

38

39 40

42 41 46 45

43 47 44

48 49

50

53 51 52

56 54 55

277

CAD CAM ALAPOK

57 60

58 61 59 62

63

64

65

66 67

68

69 70 72

71

73

278

CAD CAM ALAPOK

76 74 75

77

78

79

80

81

82

85 83 84

86

88 87

279

CAD CAM ALAPOK

89 90 91 92

93

94

95

96

97 98

99

100

101

102

103

104

7.2. ábra Sorszámozott feladatok

280

CAD CAM ALAPOK

AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS ELZETES ISMERETEI
Szabadsági fokok értelmezése
Az alkatrészeket /egyedi és szabványos elemeket / a gyakorlatban szereléssel állítják össze. A szerelés folyamata magában foglalja az egymáshoz tartozó alkatrészek helyzetmeghatározását, a viszonylagos helyzetek rögzítését. Egy alkatrész helyzetmeghatározása, rögzítése az alkatrész mozgási szabadsági fokainak lekötését jelenti. Ez hasonlóan megy végbe a számítógéppel végzett szerelésnél is. A geometriai modellekbl készíthetünk egy statikus összeállítást, vagy a szerelésnél biztosíthatjuk az alkatrészek egymáshoz viszonyított elmozdulását, pl. animáció készítésének céljából. Ebben a fejezetben a statikus összeállítással foglalkozunk. A szabadsági fokok értelmezéséhez helyezzünk el egy testet Descartes­féle derékszög koordináta rendszerben! A test mozgási lehetsége az X, Y, és Z tengely menti elmozdulás és ugyanezen tengelyek körüli elfordulás. Ez összesen hat szabadsági fokot jelent.

7.3. ábra Egy tárgy mozgási lehetségei, hat szabadsági foka A hat szabadsági fokot leköthetjük 6 ponttal. Pontokat / csúcspontokat, középpontokat, stb. / ritkán használunk fel a geometriai modellek szerelésénél. Gyakoribb a síkok, élek, tengelyek felhasználása. Három pont meghatároz egy síkot. Ha egy 6 szabadsági fokkal rendelkez alkatrész sík felületét egy bázisalkatrész sík felületével összefektetjük, akkor az alkatrésznek három szabadsági foka marad - kétirányú elmozdulás és az összefekv felületekre merleges tengely körüli elfordulás. Például, legyen a bázisalkatrész a fenti ábrán látható téglatest, és a bázisalkatrész Z normálisával jelzett síkjára fek281

CAD CAM ALAPOK tessünk egy másik kisebb méret téglatestet! A kisméret téglatest a bázistesten szabadon elcsúsztatható, és a Z tengely körül elfordítható. Az elcsúszás X és Y komponensekkel, azaz kétirányú elmozdulással leírható. Az elbbi példát folytatva, igazítsuk úgy a kisméret téglatestet, hogy oldallapjának normálisa párhuzamos legyen az X tengellyel! Ezzel a tájolással - két síkfelület igazításával, illesztésével - a meglév 3 szabadsági fokból további kettt lekötöttünk. A megmaradt mozgási szabadság az Y tengely irányú elmozdulás. Ha az Y normálissal jelölt felületnél is elvégezzük a síkok igazítását, akkor a maradék szabadsági fokot is lekötöttük. Az alkatrészek geometriai modelljeinek beépítése az összeállítási modellbe tulajdonképpen a szereléshez hasonló módon történik, az összeállításnál is a beépített alkatrész szabadsági fokait kell a kívánt mértékben lekötni. A szabadsági fokok lekötéséhez kijelölik a párosítani kívánt felületeket, segédsíkokat más néven a szerelési referenciákat, majd a referenciákra megfelel szerelési kényszereket írnak el. Az alkalmazható szerelési kényszerekkel késbb foglalkozunk. A kijelölt felületek, síkok és az alkalmazott szerelési kényszerek szül ­ gyerek kapcsolatba kerülnek. A modellezés során mindig törekedni kell a stabil szül ­ gyerek kapcsolatra. Ha a 6 szabadsági fokkal rendelkez kisméret téglatest egyik élét egybeesvé tesszük a bázistest valamelyik élével, akkor 4 szabadsági fokot kötünk le. Megmarad a tengely irányú elmozdítás és a tengely körüli elfordítás lehetsége. Ezt a két szabadsági fokot leköthetjük, ha a példa szerinti téglatesteknél újabb éleket teszünk egybeesvé. Az újabb két él feltétlenül legyen kitér a korábban összekötött élekkel! Az összeállítás készítésénél a szerelési kényszerek a geometriai modellek éleinél, tengelyeinél is alkalmazható. Ilyen esetekben a kijelölt élek, tengelyek lesznek a szerelési kényszerek referenciái. Ha egy 6 szabadsági fokkal rendelkez alkatrész egyik csúcspontját a bázisalkatrész egy csúcspontjába igazítjuk, akkor az alkatrész mindhárom elmozdulási lehetségét lekötjük. Az alkatrésznek tehát három szabadsági foka marad, ami megfelel a három koordinátatengely körüli elfordulásnak. A komponens egy újabb pontjának és az összeállítás egy újabb pontjának szerelési kényszerrel való összekötése további két szabadsági fokot köt le. A teljes helyzetmeghatározáshoz még két pont igazítása szükséges. Az összeállítás készítésénél a szerelési kényszerek a geometriai modell kijelölhet pontjainál is alkalmazhatók. Ilyenkor a szerelési kényszer referenciái a kijelölt pontok lesznek. Fontos, hogy a beszerelend komponensen kijelölt referencia kapcsolódhasson az összeállításon kijelölt referenciához. Egyértelm az összeférhetség két sík, két él vagy tengely, illetve két pont között. A geometriai elemek / felület, pont, él, tengely /egymáshoz korlátozott mértékben vegyesen is kapcsolódhatnak. Természetesen nem szükséges minden esetben mind a 6 szabadsági fokot lekötni. Csupán az adott szerelvény mködése szempontjából szükséges elmozdulási, elfordulási lehetségeket kell megszüntetni, illetve meghagyni.

282

CAD CAM ALAPOK

Összeállításnál elforduló elemtípusok
Az összeállítás tulajdonképpen több alkatrész geometriai modelljének, vagy a geometriai modellekbl elállított részegységek kapcsolatát rendezi. A kapcsolatot jellemzi az összeállítási fájl és az alkatrész fájlok, illetve rész-összeállítási fájlok között létrejöv linkek, valamint az összeállítás elemei között elírt helyzetmeghatározó, statikus szerelési kényszerek. A több alkatrészbl álló részegységek részben egymástól méretileg független, egyedi tervezés munkadarabok, részben egymástól függ alkatrészek, un. függ modellek, és részben szabványos, különböz méretválasztékkal készül elemek. Az összeállításnak mindhárom elemtípust kezelnie kell. A kirakójáték elemei közül egyedi tervezés elemnek / alkatrésznek / számít a négyzetalapú hasáb, függ modellnek pedig a többi elem. A négyzet alapú hasáb a bázistest, a szül. A szül módosítása automatikusan kihat a függ modellre. Ebben a fejezetben az összes elem felhasználásával egy új alakzatot rakunk ki. A kirakásnál az egyes elemeket szerelési kényszerekkel kötjük össze. A szabványos alkatrészek gyakran méretválasztékkal készülnek. Mint már tudjuk, egy modell méretválaszték szerinti megjelenítése a családtábla segítségével oldható meg. A családtábla összeállítási környezetben is használható. Ezzel a témával a fejezeten belül nem foglalkozunk. A szerelés közben egy ­ egy alkatrészt a helyszínen kell méretre munkálni, esetleg bizonyos alkatrészeket együtt kell fúrni, dörzsárazni, hogy azok illesztszeggel összefoghatók legyenek. Ilyen mveleteket gyakran az összeállítási környezetben célszer elvégezni. Ilyen jelleg feladat nem szerepel az érintett témakörnél.

STATIKUS ÖSSZEÁLLÍTÁSOK KÉSZÍTÉSE
A bázisalkatrész beépítése
Mint már ismeretes az összeállítás, a részösszeállítás készítése többnyire alkatrészek beépítését jelenti. Az elsnek beépített alkatrészt bázisalkatrésznek szokás nevezni. Példaként vegyük a 18-as sorszámú feladatot, ami a fejezet címlapján is szerepel. Érdemes a megoldásnál bejelölni az egyes elemek helyét / 7.4. ábra /. A 7.4. ábrán bemutatott megoldás a szerelés alapja. A megoldásnál eldönthetjük, hogy melyik legyen az elsnek beszerelt elem / alkatrész /. Célszer olyan elemet választani, amelyiknek az állása az elem létrehozásánál is hasonló volt. Ilyen szempontból elsnek beszerelt alkatrész lehet az 1, 4, 6 sorszámú elem. A bázisalkatrész beépítéséhez mindenekeltt egy új fájlt kell megnyitni. A fájl neve utaljon a feladat sorszámára / pl. F18.asm /. FileNewAssambly . Válasszuk sablonfájlként a mmns_asm_design sablont!

283

CAD CAM ALAPOK

1 4 2 5 1 4 2 3 7 7 Megoldás 6 3 5 6

Elemek

7.4. ábra A 18-as sorszámú feladat megoldása

7.5. ábra Az összeállítási fájl megnyitása

284

CAD CAM ALAPOK

7.6. ábra Az összeállítási sablonfájl kiválasztása
Új alkatrész / adott esetben a négyzetalapú hasáb legyen / 1a.prt /! A beépítéséhez , vagy Insert ComponentAssemble kattintsunk a megfelel ikonra mezre! Jelöljük ki a beépítend alkatrészt / 1a.prt fájlt /!

7.7. ábra A beépítend alkatrész kiválasztása
Az alkatrész kiválasztása után megjelenik a Component Placement párbeszédablak. A párbeszédablak automatikus / Automatic / kényszerezést ajánl fel. A bázisalkatrész beszerelésénél általában minden szabadsági fokot lekötünk. A szabadsági fokok teljes lekötését / Placement Status - Fully Constrained / a bázisalkatrésznél célszer az alapértelmezés szerinti beépítéssel / 285 / biztosítani. Az alapér-

CAD CAM ALAPOK telmezés szerinti szerelésnél a behívott alkatrész koordinátarendszere és az összeállítási sablon koordinátarendszere egybeesik.

7.8. ábra Az alaplap alapértelmezés szerinti beépítése
Az 1a elem beszerelését a 2a elem beszerelése kövesse! A 2a elem behívásakor ismételten megjelenik a Component Placement párbeszédablak. A párbeszédablak alapértelmezés szerint az automatikus szerelési kényszerezést kínálja fel. Az automatikus kényszerezésnél a szoftver a kijelöléstl függen a lehetséges szerelési kényszerek közül egy valószín megoldást alkalmaz. Az automatikus kényszerezés helyett egyedi beállítás is választható. A megfelel szerelési kényszer a Constraint Type (kényszertípus) mezbl választható ki. Az 7.9. ábrán láthatók az Pro/E szerelési kényszereinek az elnevezései. Az elnevezések magyar megfelelit az alábbiakban közöljük: Mate ­ ráfektetés Align ­ igazítás Insert ­ behelyezés Coord Sys ­ koordinátarendszer Tangent ­ érint Pnt On Line ­ pont az egyenesen Pnt On Surf ­ pont a felületen Edge On Surf ­ él a felületen Automatic ­ automatikus

286

CAD CAM ALAPOK

7.9. ábra A szerelési kényszerek beállítási lehetsége

A Mate és az Align szerelési kényszerek alkalmazása felületeknél
Mate / Ráfektetés, összefektetés / ­ a kiválasztott felületek, segédsíkok normálvektorai ellenkez irányúak.

7.10. ábra A Mate szerelési kényszer alkalmazása síkfelületeknél

287

CAD CAM ALAPOK

7.11. ábra A Mate szerelési kényszer alkalmazása gömbfelületeknél
A Mate szerelési kényszer eltolási lehetséget / Offset /is biztosít.

7.12. ábra Állítási lehetségek a Mate szerelési kényszernél
Az egybees / Coincident / opciót alkalmazhatjuk például az 1a és a 2a elemek összefektetésénél. Ezeknél a lapoknál a késbbiekben sem kívánunk állítási lehetséget biztosítani.

288

CAD CAM ALAPOK

7.13. ábra Az 1a és a 2a elemek összefektetése egybees opcióval
Az összefektetend felületek kijelöléséhez a beszerelend komponens geometriai modelljét külön ablakban is megjeleníthetjük. A külön ablak egy ikonnal kezdeményezhet / lásd Component Placement párbeszédablaknál /.

289

CAD CAM ALAPOK

7.14. ábra A beszerelend komponens megjelenítése külön ablakban
Ha a két kijelölt felület nem esik egybe, akkor az Offset meznél megadható az eltolás távolsága. Ha hibás felületet jelöltünk ki, akkor kattintsunk a hibás referenciánál / Reference / a nyílra, majd végezzük el újból a kijelölést. A Mate szerelési kényszer utólag Align kényszerre módosítható. A módosítás a Mate mezre kattintva végezhet el / 7.14. ábra /. Az Align / Igazítás / szerelési kényszernél a kiválasztott felületek normálvektorai megegyez irányúak.

7.15. ábra Az Align szerelési kényszer értelmezése síkfelületek esetén

290

CAD CAM ALAPOK

7.16. ábra Változtatási lehetségek a Mate szerelési kényszernél
A 7.14. ábrán látható állás nem megfelel, az eredeti helyzetet visszaállíthatjuk úgy is, ha a párbeszédablaknál a fordítást jelképez ikonra kattintunk.

Az 1a és a 2a elemek szerelésénél az els lépésben ráfektetést, vagy más néven összefektetést használtunk /7.11. ábra /. A szerelés egy lehetséges folytatásaként alkalmazzuk az igazítást! Az igazításnál az 1a és 2a alkatrészek fedlapjának normálisa megegyez irányba mutat. A két lap legyen egybees / Coincident /! A 7.15. ábrán látható megoldás nem elég hatékony, ugyanis a vágólap végleges helyét csak egy újabb lépésben lehet elérni.

291

CAD CAM ALAPOK

7.17. ábra Az Align szerelési kényszer alkalmazása az 1a és a 2a elemek között
Újabb igazítással a 2a elemet már a végs helyére szerelhetjük.

7.18. ábra A 2a elem végs helyzetének elérése az Align kényszer újabb alkalmazásával
292

CAD CAM ALAPOK

Az Align szerelési kényszer alkalmazható két tengely, két él egytengelységének, illetve két pont, vagy két csúcspont egybeességének biztosítására is.

Az Align szerelési kényszer alkalmazása éleknél
A 3a alkatrész helyzetét az élek felhasználásával határozzuk meg! Hívjuk be a 3a alkatrészt, fogadjuk el az automatikus kényszerezést, majd jelöljük ki szerelési referenciaként a párosítandó éleket / 7.17. ábra /!

7.19. ábra A kapcsolódó alkatrészek szerelése az élek kijelölésével
Az élek párosításával kezdetben négy szabadsági fokot kötöttünk le. A kezdeti kényszerezést követen a 3a alkatrészt a párosított élek körül el lehet forgatni és mozgatni. A megmaradt szabadsági fokokat újabb élek igazításával köthetjük le. 293

CAD CAM ALAPOK Az újabb éleket úgy jelöljük ki, hogy azok kitérk legyenek az elsnek párosított élekhez viszonyítva. Ezzel két lépésben eljuthatunk a teljes kényszerezés / Fully Constrained / állapotába.

7.20. ábra Teljes helyzetmeghatározás az élek igazításával

A bázisalkatrész irányított beszerelése új koordinátarendszer felvételével
Elfordul a feladatmegoldások között olyan alakzat / 7.1. ábra /, amelynél egyetlen egy elem sem áll az eredeti helyzetének megfelelen. Ilyenkor az elsnek beszerelt elemnél / bázisalkatrésznél / irányított szerelést célszer alkalmazni. Az irányított szerelés alatt itt azt értjük, hogy a bázisalkatrészt az összeállítási koordinátarendszerhez képest más helyzetben kell rögzíteni. A kívánt 294

CAD CAM ALAPOK helyzetmeghatározást elször egy új koordinátarendszer felvételével mutatjuk meg. A 7.19. ábrán látható négyzetalapú hasáb elforgatási szöge 67,5º.

7.21. ábra Példa a bázisalkatrész irányított beszerelésére
Vegyünk fel egy újabb koordinátarendszert az összeállítási környezetben! Kattintikonra, majd a megjelen Coordinate System ablaknál sunk a megfelel referenciának / References / vegyük fel az összeállítási koordinátarendszert / ASM_DEF_CSYS_F4 ­ 7.20 ábra /!

7.22. ábra A referencia koordinátarendszer kijelölése
295

CAD CAM ALAPOK Az összeállítási koordinátarendszert az Y tengely körül forgassuk el 67,5º fokkal! Az elforgatást úgy végezhetjük el, hogy az Orientation mezre kattintunk, majd megadjuk az elforgatás szögét az Y tengely körül /a forgatás szögét beírjuk a párbeszédablaknál.

7.23. ábra Az elforgatási szög megadása
A felvett új koordinátarendszer és a bázisalkatrész meglév koordinátarendszerének párosítása már lehetvé teszi a bázisalkatrész szabadsági fokának teljes lekötését /7.22. ábra /.

7.24. ábra A koordinátarendszerek párosítása

296

CAD CAM ALAPOK

Függ modell koordinátarenszerének utólagos felvétele
A bemutatott megoldásnál a beszerelend alkatrésznek volt már koordinátarendszere. A függ modellként létrehozott alkatrészek nem rendelkeznek koordinátarendszerrel /pl. 7.23. ábra /.

7.25. ábra A koordinátarendszern nélküli alkatrész
Utólagosan felvehetjük az alkatrész abszolút és a relatív koordinátarendszerét is. Értelmezésünk szerint itt az abszolút koordinátarendszer megfelel az alkatrész létrehozásánál használatos összeállítási koordinátarendszernek / 7.24. ábra /.

7.26. ábra Abszolút koordinátarendszer
Az abszolút koordinátarendszer utólagos felvételéhez elbb el kell rejteni az alkatrészfájl építelemeit. A 7.23. ábrán látható példánál, és a kirakójátéknál általában is, csak egyetlen egy építelem szerepel a modellfán, amit kihúzással hoztak létre.

7.27. ábra Az Extrude 1 építelem elrejtése

297

CAD CAM ALAPOK Az építelem elrejtése után kattintsunk a koordinátarendszer létrehozását kezdeményez ikonra ! A kattintás eredményeként megkapjuk az abszolút koordinátarendszert. Természetesen az elrejtett építelem láthatóságát helyre kell állítani / Resume /.

7.28. ábra Az abszolút koordinátarendszer megjelenése
A relatív koordinátarendszert a háromszögalapú hasáb valamelyik csúcspontjában szokásos ikonra, majd jelölérdemes felvenni. A felvételéhez kattintsunk a jük ki az alkatrész két egymást metsz és egymásra merleges élét! Az így kapott koordinátarendszerrel már beépíthet a függ modellként létrehozott alkatrész is az elz fejezetben leírt módon.

7.29. ábra A relatív koordinátarendszer felvétele
298

CAD CAM ALAPOK

A bázisalkatrész irányított beszerelése segédtengely felvételével
A bázisalkatrészt az összeállítási koordinátarendszerhez képest más megoldásssal is kívánt helyzetbe lehet hozni. Az itt bemutatásra kerül változatnál egy segédtengelyt veszünk fel az összeállítási környezetben, majd a segédtengelyhez igazítjuk a beszerelni kívánt báziselem kiválasztott élét, és az él körül elforgatjuk a báziselemet. A segédtengelyt vegyük fel az ASM_FRONT és az ASM_RIGTH sík metszésvonalaként! A segédtengely felvételéhez elször kattintsuk a megfelel , ezt követen pedig a Ctrl billenty lenyomása mellett a FRONT és a ikonra RIGTH koordinátasíkra!

7.30. ábra A segédtengely felvétele

A segédtengely felvétele után hívjuk be a bázisalkatrészt! A bázisalkatrész alaplapját fektessük rá a TOP síkra / Mate /, majd az egyik Y tengellyel párhuzamos élét igazítsuk / Align / a segédtengelyhez! Ebben az állapotban kell a bázisalkatrészt elforgatni a rögzített éle körül. Az elforgatáshoz komponens referenciaként / Component Reference / jelöljük ki a bázisalkatrésznél a rögzített élhez kapcsolódó oldalfelületet, összeállítási referenciaként / Assembly Reference / pedig a kijelölt oldallappal párhuzamos koordinátasíkot / 7.29. ábra /! Automatikus kényszerezés esetén a szoftver a kijelölt referenciákat egybeesvé / Coincident / igazítja / Align /: Az egybees / Coincident / opcióra kattintva egy lenyíló ablak jeleníthet meg. A lenyíló ablaknál válasszuk ki az Angle Offset mezt, majd adjuk meg a kívánt elforgatási szöget / 7.30. ábra /! 299

CAD CAM ALAPOK

7.31. ábra A bázistest oldallapjának igazítása

7.32. ábra A z elforgatási szög megadása

300

CAD CAM ALAPOK

Szerelés segédpont felvételével
Figyeljük meg 19. feladat megoldását! Az összeállítási feladatrésznél az utoljára elhelyezett elem legyen a négyzetalapú hasáb. A négyzetalapú hasáb elhelyezésénél biztosítani kell egyfajta szimmetrikusságot. A szimmetrikusság az adott feladatnál megvalósítható, ha a négyzetalapú hasáb csatlakozó oldalélén felveszünk egy felezpontot, és a felezpontot egybeesvé tesszük a felette lév valamelyik elem megfelel sarokpontjával.

7.33. ábra A z elforgatási szög megadása
vehetjük fel. A négyzetalapú hasáb oldalélén a felezpontot mint segédpontot S segédpont felvételéhez nyissuk meg az a1 alkatrészfájlt, kezdeményezzük a segédpont felvételét , és ha már megjelent a DATUM POINT párbeszédablak / 7.32. ábra /, akkor kattintsunk a négyzetalapú hasáb kiválasztott élére. A kattintás helyétl függen egy arányszám jelenik meg a párbeszédablakban. Az arányszám mutatja a segédpontnak a kijelölt élen belüli elhelyezkedési arányát. Az elhelyezkedési arány értéke függ az él végpontjának értelmezésétl. A végpont váltását a Next End mezre kattintva érhetjük el. A végpont értelmezése a felezpont kijelölésénél nem játszik szerepet, mert a beállítandó arány mindkét végponttól egyformán 0.5. Írjuk be a párbeszédablaknál ezt az arányt / Ratio = arány /, és zárjuk le a DATUM POINT párbeszédablakot!

301

CAD CAM ALAPOK

7.34. ábra Segédpont felvétele
A felvett segédpont a négyzetalapú hasábon, illetve a modellfán a 7.33. ábrán látható.

7.35. ábra A felvett segédpont képe a négyzetalapú hasábon, illetve a modellfán
Természetesen a 19. feladat kirakásánál az elemek elhelyezése kezdhet a négyzetalapú hasábbal is. Ilyen kezdésnél is szükséges a segédpont felvétele, mert a felette lév elemek helyzetét csak annak birtokában tudjuk biztosítani. A segédpont birtokában a négyzetalapú hasáb helyzetének meghatározását a következ ábra mutatja. Elször automatikus kényszerezéssel komponens referenciaként a segédpont, illetve szerelési referenciaként az A1 alkatrész megfelel csúcspontja lett kijelölve. A kijelölés hatására a szoftver a segédpontot és a csúcspontot egybeesvé / Coincident / igazította / Align /. Második lépében a fedlapok lettek egybeesvé igazítva.

302

CAD CAM ALAPOK

7.36. ábra Helyzetmeghatározás segédponttal

Szerelés szimmetriasík felvételével
A felezponton / segédponton / keresztül szimmetriasík is felvehet. A szimmetriasíkot, mint segédsíkot / DATUM PLANE / felezpont birtokában vehetjük fel.

7.37. ábra Szimmetriasík felvétele
A 19. feladatnál, illetve az ehhez hasonló esetekben szimmetrikus elhelyezés elérhet a szimmetriasík felhasználásával is. Mivel a szimmetriasík felvétele a felezpont felvételével kezddik, ennélfogva a szimmetriasíkos megoldás általában kö303

CAD CAM ALAPOK rülményesebb. Ha a felezpont és valamelyik elem sarokpontja a kirakott alakzatnál nem esik egybe, úgy a szimmetriasík alkalmazása indokolt. A szimmetriasík alkalmazását mutatjuk be a 88. feladat megoldásánál / 7.36. ábra /. Az említett alakzatnál külön részösszeállítást készítettünk a fels három alkatrésszel, majd a részösszeállítást rendeztük az 5A alkatrész szimmetriasíkjával.

7.38. ábra Szerelés a szimmetriasík felhasználásával

A kirakott alakzat elfordítása
Említettük, hogy egy alakzat kirakásánál az elsnek beszerelt alkatrésznek célszer olyan elemet választani, amelyiknek az állása az elem létrehozásánál is hasonló volt. Ha erre nincs lehetség, akkor az elsnek elhelyezett elemet / bázistestet / a kívánt szöggel elforgatjuk. Elfogadható megoldás az is, hogy a szerelés elején nem forgatjuk el a bázistestet, de a szerelés végén az egész alakzatot a feladatkiírásnak megfelel helyzetbe hozzuk, és arról egy nevezetes nézetet készítünk. Vegyük alapul megint a 7.19. ábrát! Ha az összeállításnál a bázistest a 304

CAD CAM ALAPOK négyzetalapú hasáb, és azt elfogatás nélkül alapértelmezés szerint szereljük be, akkor az alakzat kirakása végén a 7.36. ábrát kapjuk.

7.39. ábra Az alakzat elforgatás eltti képe
Az alakzat elforgatásához híjuk el az Orientation ablakot! View Orientatio Reorient Az elhívott ablaknál állítsuk be a Dynamic orient opciót / 7.37. ábra /!

7.40. ábra A megfelel opció beállítása
A dinamikus mozgatás beállítása után megváltozik a párbeszédablak képe. A megváltozott ablaknál kattintsunk a Spin mezre, majd adjuk meg az Y tengely körüli forgatás szögét / - 22,5º - 7-38. ábra /!

305

CAD CAM ALAPOK

7.41. ábra Az alakzat elforgatása az Y tengely körül
A beállított helyzetrl külön nézetet készíthetünk. A nevezetes nézet készítéséhez kattintsunk a Saved Views mezre, majd nevezzük el a nézetet / F21 /!

7.42. ábra A nevezetes nézet mentése
306

CAD CAM ALAPOK A névadás után a Save nyomógomb megnyomásával menthetjük ki a nevezetes nézetet.

Az Insert szerelési kényszer alkalmazása
A kirakójáték elemeinek helyzetmeghatározásánál elegend a Mate, illetve az Align szerelési kényszerek alkalmazása. Az Insert szerelési kényszerrel hengeres felületeket lehet hatékonyan központosítani. Ha az Automatikus / Automatic / szerelési kényszert állítjuk be, akkor a szoftver a szerelési körülmény alapján igyekszik kitalálni, hogy melyik szerelési kényszer alkalmazása célszer. Hengeres felületek kijelölésénél az Automatikus megoldás mindig behelyezést / Insert / eredményez. Ezt egy példán keresztül mutatjuk be. A példa kedvéért a négyzetalapú hasáb közepén egy furatot készítettünk, és abba kell elhelyezni egy hengert. Az automatikus kényszerezésnél a csatlakozó hengeres felületeket jelöltük ki. A henger helyzete hasonlóan meghatározható a lekerekítésnél keletkezett részben hengeres felületnél is.

7.43. ábra Az Insert szerelési kényszer alkalmazása

307

CAD CAM ALAPOK A 7.19. ábrán látható szerelésnél a hengeres munkadarabnak két szabadsági foka maradt, tengely körüli elfordulás, illetve tengely menti eltolás. Ha a henger alsó sík lapját ráfektetjük a furatos test fedlapjára, akkor még a forgatási lehetség megmarad, azaz még nem lesz lekötve minden szabadsági fok. Ennek ellenére a szoftver teljes kényszerezést jelez / Fully Constrained ­ 7.20. ábra /. Vegyük észre, hogy a teljes kényszerezés jelzése alatt egy zöld pipa látható / 7.20. ábra /.

7.44. ábra Az összefektetés szerelési kényszer alkalmazása
A pipa arra utal, hogy a szoftver az állapot megítélésénél feltételezi, hogy a beszerelési helyzet elfogadható. Ha a feltételezést kiiktatjuk, azaz kikapcsoljuk a zöld pipát az Allow Assumptions mez eltt, akkor a henger a tengelye körül még elfordítható. A zöld pipa kikapcsolása után állítsuk be a hengert úgy, hogy a henger fels részén látható síklapok az alaplap oldaléleivel 45º -os szöget zárjanak be!

308

CAD CAM ALAPOK

7.45. ábra Szögállás megadása
A geometriai elemek / felület, él, pont / vegyes párosítása az automatikus kényszerezésnél is alkalmazható, de a Pnt On Line / Point On Line = pont az egyenesen /, a Pnt On Surf / Point On Surface = pont a felületen /, és az Edge On Surf / Edge On Surface / használata inkább ajánlható. Az alkatrészek mozgatására szükség lehet a szereléskor a kedvezbb kijelölés érdekében.

Az összeállításba behívott alkatrészek mozgatása
Mint ismert a behívott alkatrészek 6 szabadsági fokkal rendelkeznek. A szerelési kényszerek alkalmazásával a szabadsági fokokat fokozatosan lekötjük. A munka közben gyakori igény, hogy a beszerelend alkatrészt kedvezbb helyzetbe mozgassuk, vagy a megmaradt szabadsági fokoknak megfelel mozgási lehetségeket kipróbáljuk, szemléltessük. A mozgatás lehet forgatás, illetve eltolás. A mozgatás kezdeményezhet billentyk lenyomásával, illetve egy párbeszédablak megfelel beállításával. Forgatásnál a CTRL + ALT billentyket és a középs egérgombot, eltolásnál a CTRL + ALT billentyket és a jobb egérgombot használjuk. A gombok lenyomásán kívül természetesen az egeret is mozgatni kell. A mozgatás feltétele még, hogy a komponensnek legyen mozgási szabadsági foka, és a Component Placement párbeszédablak aktív legyen! Mozgatási lehetséget biztosít a Component Placement párbeszédablak is / 7.46. ábra /. Kattintsunk a Move mezre, jelöljük ki a megfelel rádiógombot / Translate = eltolás, Rotate = forgatás /, kattintsunk a bal egérgombbal a beszere309

CAD CAM ALAPOK lend komponensre, majd elengedve a bal gombot mozgassuk az egeret! A mozgatást a bal egérgomb ismételt megnyomásával lehet befejezni, a középs egérgomb megnyomásával pedig megszakítani.

7.46. ábra A komponens mozgatása a párbeszédablak használatával

Láthatóság / Hide / és elrejtés / Supresse / az összeállítási környezetben
Az összeállítási környezetben nemcsak egy alkatrész, hanem az alkatrész valamelyik építeleme is elrejthet, láthatósága megszüntethet. Elször az építelemek láthatóságára térnénk ki. Az építelemek a modellfán csak akkor látszanak, ha a modellfa megjelenítését megfelelen állították be. A beállítási lehetséget a Settings Tree Filters... mezre kattintva érhetjük el a Model Tree Items párbeszédablaknál.

310

CAD CAM ALAPOK

7.47. ábra A modellfa megjelenésének beállítása összeállítási környezetben
Az építelemek láthatóságához be kell jelölni a Features / Feature = építelem / eltti négyzetet. A Suppres paranccsal elrejtett objektumok / építelemek, alkatrészek / csak akkor látszanak a modellfán, ha a Suppressed Objects mez eltti négyzet bejelölt állapotban van. Az új beállítás hatását az Apply nyomógombra kattintva tekinthetjük meg.

311

CAD CAM ALAPOK

7.48. ábra Az elrejtés, illetve a láthatóság visszaállítása / Resume, Unhide / összeállítási környezetben
A 7.24. ábra összeállítási környezetben szemlélteti az elrejtett építelem / 1A Extrude 1 /, valamint a láthatatlanra állított alkatrész / 3A.PRT / képét a modellfán. A láthatatlanra állított alkatrész láthatóságának helyreállítása a már ismert Unhide paranccsal, az elrejtés feloldása a Resume paranccsal lehetséges.

Robbantott ábra készítése
A szerelési utasítások készítésénél, magyarázó ábráknál jól felhasználható a robbantott ábra. A robbantott ábra használatát az F18 feladatnál mutatjuk be. Kattintsunk a View Manager mezre! A megjelen View Manager ablak fejlécén jelöljük ki az Explode / explode = felrobbant /, majd a Properties mezt!

312

CAD CAM ALAPOK

7.49. ábra A View Manager elérése
A kattintások után a View Manager vezérlablak némileg megváltozik / 7.26. ábra /. Ha a View Manager ablaknál az Explode alatti bal széls ikonra tunk, akkor egy alapértelmezés szerinti robbantott ábrát kapunk. kattin-

7.50. ábra A View Manager beállítása
313

CAD CAM ALAPOK A robbantott ábra megjelenésével változik az Explode nyomógomb alatti ikon . Ha a megváltozott ikonra kattintunk, akkor visszatérünk az eredeti képe összeállításhoz. A robbantott ábrán az alkatrészek elhelyezkedését az alapértelme- kezdezés szerintihez képest módisíthatjuk. A módosítást egy ikonnal ményezhetjük a View Manager ablaknál. Leggyakrabban valamelyik alkatrészt kell elmozgatnunk egy kedvezbb helyzetbe. A mozgatási irányt / Motion Reference / külön megadhatjuk. Az ábrán a View Plane beállítást választottuk. Ilyen beállítás mellett a kijelölt alkatrész a képsíkon tetszés szerint mozgatható az egérrel. A síkbeli mozgatás gyakran nem kívánatos takarásokhoz vezet. Ilyenkor ajánlatos a mozgási irányokat élekkel / Entity Edge /, vagy a koordinátarendszer tengelyeinek irányával / Csys / megadni.

7.51. ábra Alkatrészek mozgatása a robbantott ábránál

314

CAD CAM ALAPOK

NYOLCADIK FEJEZET

Rajzkészítés

315

CAD CAM ALAPOK

BEVEZET ISMERETEK
A jól megtervezett 3D - s geometriai modell a munkadarab alakját, méreteit egyértelmen meghatározza. Esetenként a modell alapján egy másik szoftverrel közvetlenül megtervezik az alkatrész / vagy pl. az alkatrészt elállító süllyesztékszerszám / NC megmunkálását. Ilyen esetekben nem szükséges az alkatrészrl külön nézeti, metszeti ábrákat készíteni. A 3D-s tervezésnek az ilyen jelleg felhasználása arányaiban n, de többnyire ma még az a jellemz, hogy az alkatrész alakjáról, méreteirl beméretezett nézetekbl, metszetekbl álló mszaki rajz alapján szerzünk információt. A mszaki rajz készítését a CAD szoftverek képességeiknek megfelelen támogatják. A 3D-s CAD szoftvereknél a mszaki rajz készítésének az alapja az elzetesen elkészített 3D-s geometriai modell. A fejlettebb szoftverek a 3D-s geometriai modell alapján létrehozzák a kijelölt nézeteket, metszeteket, részleteket. A nézeteken, metszeteken megjeleníthet a meglév mérethálózat, illetve módosítható, kiegészíthet az. Az elkészített mszaki rajz és a geometriai modell függségi viszonyban vannak egymással. A modell minden egyes változása megjelenik a rajzi nézeteken is, ugyanígy a modellek automatikusan frissülnek, ha a rajzon megváltoztatjuk a méret értékét. A következkben a 3D-s geometriai modellre alapozott mszaki rajz készítésérl adunk némi áttekintést.

A RAJZLAP ELKÉSZÍTÉSE
Nyissunk meg a második fejezetnél elkészített alkatrész_1.prt geometriai modellt, majd kezdjünk egy új rajzi objektumot alkatresz_1 névvel / 8.1. ábra /! Az elnevezéshez tartozó kiterjesztést / *. drw / a szoftver automatikusan hozzárendeli. Egyelre ne használjunk elre elkészített, bizonyos beállításokat biztosító rajzi sablont, hagyjuk üresen a Use default template eltti ablakot. Lezárva a párbeszédablakot, egy újabb jelenik meg. Ha a feldolgozni kívánt 3D-s geometriai modell a számítógép memóriájában van, akkor a modell neve megjelenik a New Drawing ablakban / 8.2. ábra /. Ha nem jelenik meg a modell neve, vagy egy másik modell neve látszik, akkor Default Model ablaknál kell kiválasztani azt az alkatrészt vagy összeállítást, amelyrl a rajzot készítjük. A kiválasztott alkatrésznek nem kell feltétlenül a munkakönyvtárban lenni, a keresvel / Browse / megtalálható.

316

CAD CAM ALAPOK

8.1. ábra Új rajz kezdése

8.2. ábra Az alkatresz_1 modellrl készül A3-as méret fekv elhelyezkedés rajz beállítása 317

CAD CAM ALAPOK A párbeszédablaknak megfelelen végezzük el a beállításokat, azaz a modell rajza egy fekv (Landscape), A3-as méret, üres (Empty) rajzlapra kerüljön. A párbeszédablakok lezárásával / OK / megjelenik a rajzterület, illetve a rajzterület fölött ikonok. Ajánlatos a nézeti, metszeti rajz készítésekor az alkatrész 3D ­ s modelljét a memóriában tartani. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a megfelel /*.DRW / ablak látszódjon.

8.3. ábra A megjeleníthet fájlok

RAJZI BEÁLLÍTÁSOK
A szoftver hatékony felhasználásának feltétele, hogy bizonyos beállítások rendben legyenek. A beállítás vonatkozhat az aktuális rajzra, vagy minden megkezdett munkára. Az aktuális rajzra vonatkozó beállításokat elvégezni, illetve az alapértelmezés szerinti beállításokat megnézni a rajzkészítési környezetben a Drawing Setup fájlnál lehet. A következkben betekintést adunk néhány konfigurációs fájl használatáról.

A beállítási fájlok elérése
A Drawing Setup fájlt két lépésben érhetjük el. Elször a jobb oldali egérgombot nyomjuk meg a grafikus képerny felett, és válasszuk ki a felbukkanó menübl a Properties-mezt, majd a megjelen Menu Manager ablaknál jelöljük ki a Drawing Options mezt. A jobb egérgomb megnyomásakor ne legyen kijelölt állapotban semmi sem, mert akkor nem a várt felbukkanó menü jelenik meg.

318

CAD CAM ALAPOK

8.4. ábra A Drawing Setup file elérése A megjelen Options párbeszédablak a rajzi kofigurációs fájl beállításait tartalmazza. Ezeknek a beállításoknak az átírása csak az aktív rajzot érintik. A fájlban az aktív rajzra érvényes beállításokat a Value felirat alatt találjuk, míg az alapértelmezés szerintit a Default felirat alatt / 8.5. ábra /.

8.5. ábra A Drawing Setup fájl megjelenítése

319

CAD CAM ALAPOK

Európai vetítési szabály alkalmazása
A 8.5. ábra alapján megállapíthatjuk, az aktív és az alapértelmezés szerinti beállítás is az amerikai vetítési szabálynak / third_angle / felel meg. Az aktív beállítást változtassuk meg az európai vetítési szabálynak megfelelen. A párbeszédablak alján cseréljük ki a third_angle bejegyzést first_angle ­re. Az Option alatti fehér területre írjuk be a projection_type nevet. A beírás hatására a beállított érték / a beállítási lehetségeket a kívánt Value / megtekinthet, illetve megnyítva változat / first_angle / megadható / 8.6. ábra /.

8.6. ábra A Drawing Setup fájl megjelenítése Az Add/Change, majd az Apply nyomógomb megnyomásával fejezzük be a módosítást. A beállítást követen már az európai vetületi szabály szerint dolgozhatunk, de csak az aktuális rajzon. A más rajzra is kiterjed változtatást az alapértelmezés sablonon kell végrehajtani. Ezt késbb mutatjuk be.

A megfelel mértékegység / mm / beállítása
Alapértelmezés szerint a rajon megjeleníthet méretek /pl. drawing_text_heigth / és egyéb jelek nagysága inch-ben van megadva. Ha mmben akarjuk megadni ezen adatokat, akkor a drawing_units opciótnál mm-t kell megadnunk / pl. Value 5 esetén a betmagasság 5 mm lesz /

320

CAD CAM ALAPOK

8.7. ábra A Drawing Setup fájl megjelenítése A módosítás befejezése / Add/Change + Apply / már megadhatók a mm mértékegység méretek. Ha a méretszámot mm-ben adjuk meg, akkor kívánatos a nyilak méretét is ugyanilyen mértékegységben megadni. draw_arrow_length 3.5 draw_arrow_style CLOSED draw_arrow_width 1

A menet jelképes ábrázolása
Mint ismeretes, a menetes orsó küls átmérjét folytonos vastag vonallal, a menet bels átmérjét / magvonalát / vékony vonallal kell rajzolni. A menet tengelyére merleges vetületben folytonos vékony vonallal csak a kerület ¾ részében kell körívet rajzolni. Hasonló a helyzet a menetes furat jelképes ábrázolásánál is. A ¾ körív szerinti ábrázolás külön beállítást igényel.

321

CAD CAM ALAPOK

. 8.8. ábra A menet ábrázolás ISO szerinti ¾ körívvel

Mérettrések megadása
A mszaki rajzokon a méreteket gyakran tréssel kell ellátni. A rajzi környezetben jelöljük ki a trésezend mérete, majd a jobb egérgomb lenyomása mellett a felbukkanó menün a Properties mezt! A megjelen Dimension Properties ablaknál láthatjuk a méret névleges értékét / Nominal Value /, és beírhatjuk a határeltéréseket. A 8.10. ábrán a névleges méret feletti mez nem aktív, így a határeltérések nem jelennek meg a rajzon. A határeltérések megjelenítéséhez válasszuk a tol_display rendszerváltozónál a Yes állást / 8. 11. ábra /! Ezt követen

8.9. ábra A trésezend méret kijelölése

322

CAD CAM ALAPOK

8.10. ábra A trések megadása

8.11. ábra Rendszerváltozó beállítása a trések megjelenítéséhez

323

CAD CAM ALAPOK

8.12. ábra A trések megjelenítése Az összes beállítási lehetség bemutatására nem vállalkozhatunk, de a megkezdett úton már könnyebb önállóan tovább haladni.

Alapértelmezés beállítások
Az elbbi beállítások csak az aktuális rajzra vonatkoznak. A más rajzra is kiterjed változtatást az alapértelmezés sablonon kell végrehajtani. Az alapértelmezés sablonfájl nevét, elérési útvonalát megtaláljuk a config.pro fájlban. / Tools Options drawing_setup_file /

8.13. ábra Az alapértelmezés sablonfájl elérési útvonala 324

CAD CAM ALAPOK A beállítási állomány /prodetail.dtl / szövegszerkesztvel, például WordPad-dal átírható.

8.14. ábra Részlet a beállítási állomány alapértelmezés tartalmából

NÉZETEK, VETÜLETEK, METSZETEK
A nézeti, vetületi rend kialakítása
Az els fejezetben már hivatkoztunk a szabványra, mely szerint az elölnézet / fnézet / választott, a többi nézet attól 90°-kal, illetve a 90° többszörösével tér el. Tehát az elnézet az a fábra, amely köré a többit elhelyezzük. Természetesen az 325

CAD CAM ALAPOK elölnézet, a felülnézet, és a többi nevezetes nézet már az alkatrész modellezésénél kialakult, a rajzi környezetben tulajdonképpen a különböz nézeteket / metszeteket / kell egy vetületi szabály szerint elhelyezni. A nevezetes nézetek és azok elhelyezése az európai vetületi szabály szerint a következ ábrákon láthatók:

Alulnézet

Jobb oldali nézet

Elölnézet

Bal oldali nézet

Hátulnézet

Általános nézet Felülnézet

8.15. ábra A nevezetes nézetek elhelyezése az európai vetületi szabály szerint [1]

[1]. MSZ ISO 128:1992
Az ábrán feltüntetett nézetek közül csak annyit kell felvenni, amennyi a tárgy felismeréséhez, egyértelm méretmegadásához szükséges. A nézetek helyett metszetek is szerepelhetnek. Úgy a nézeteket, mint a különböz típusú metszeteket a szoftver állítja el a 3D - s geometriai modell alapján, nekünk csak a lehetségek közül kell kiválasztani a megfelelt. Az általános / axonometrikus / nézet használata egyre gyakoribbá vált az utóbbi években. Az axonometrikus ábra segíti a rajzolvasást, és a fejlesztések eredményeként az ilyen ábráknál a méretmegadás is eltérbe került. A géprajzi szabályok nem ragaszkodnak a nézeteknek a fentebb bemutatott elrendezéséhez, de az egyértelmséget megkövetelik. Mindenesetre ajánlatosnak tartjuk, hogy a vetületi rendhez amennyire csak lehet, alkalmazkodjunk. Egy - egy nézeti / metszeti / kép beállítható: 326

CAD CAM ALAPOK · · · az alkatrész nevezetes nézete alapján, egy már meglév nézet vetületeként, egy általános helyzet /alapértelmezés nézet / tájolásával.

Az els nézetként nem kell feltétlenül az elölnézetet, vagy azt helyettesít hosszmetszetnek választani, de többnyire ajánlatos. Elfordul, hogy bázisnézetnek azt a nézetet veszik fel, amelyikbl kiindulva a legkönnyebben lehet a szükséges további nézeteket, metszeteket származtatni. Ilyen esetekben könnyen felborulhat a nevezetes nézetek elhelyezési rendje. Képviselhet az a régi géprajzi álláspontot is, hogy a bázisnézet a geometriai modell legjellegzetesebb nézete legyen. A Pro Engineer-nél a bázisnézet - mint ahogy azt késbb látni fogjuk - akár metszetként is szerepelhet. A munkadarab legjellegzetesebb nézetét, elhelyezkedését a koordináta rendszerben már a geometriai modell létrehozásakor meg kell ítélni, hiszen a vázlatsík megválasztása csak így lehet tudatos. Az ilyen szemlélettel készült geometriai modellrl a bázisnézetet könnyen meghatározhatjuk.

327

CAD CAM ALAPOK

A nevezetes nézetek egyenkénti elhelyezése
A rajzlap elkészítése után kattintsunk a grafikus képerny felett található ikonra. Az ikon képe emlékeztet a nevezetes nézeteket szemléltet modell elölnézeti képére. A kattintás hatására az üzenterületen a következt olvashatjuk: Select CENTER POINT for drawing view. Az üzenetnek megfelelen a bal egérgombbal kattintva jelöljük ki az elhelyezni kívánt nézet középpontját! A kattintás helyén megjelenik a modell alapértelmezés szerinti képe, illetve a Drawing View párbeszédablak / 8.16. ábra /. A 8.16. ábrán a modellt izometrikus képével láthatjuk. Ezt a beállítást még a 3D-s modellnél állítottuk be alapértelmezésként / Tools Enviroment Standard Orient Isometric /. A párbeszédablakon belül jelölhetjük ki a nekünk megfelel nézetet / FRONT /. A kijelölésnek megfelel képet az Apply / apply = alkalmaz / nyomógomb megnyomásával érhetjük el. Esetenként az alapértelmezés szerinti kép eltis alkalmaznunk kell. Az elölnézeti kép elkészülnéséhez képernyfrissítést tével zárjuk le / Close / a Drawing View párbeszédablakot!

8.16. ábra Egy új nézet felvételénél megjelen alapértelmezés szerinti nézet, illetve párbeszédablak

328

CAD CAM ALAPOK Vegyük fel a felülnézeti képet is az elölnézeti kép elhelyezésének mintájára! A felülnézeti kép középpontját csak találomra tudjuk kijelölni, a pontos helyét utólag kell beállítani. Egyelre zárjuk le / Close / a Drawing View párbeszédablakot!

8.17. ábra A felülnézeti kép külön megjelenítése Az eddigi lépések alapján felvehetjük a bal oldali, illetve az izometrikus nézetet is.

8.18. ábra A felvett rendezetlen nevezetes nézetek

329

CAD CAM ALAPOK

A nézeti képek mozgatása, rendezése
Az elbbiekben elhelyezett képek bármelyike szabadon mozgatható. A mozgatáshoz kattintsunk például az elölnézeti képre, aminek hatására az elölnézeti kép kijelölt állapotba kerül. A kijelölt állapotot a nézetet körülvev piros szín téglalap jelzi. Ha a kurzorral közelítünk a piros téglalap felé, akkor megjelenik a mozgatás lehetségét mutató nyílrendszer. A nyílrendszer megjelenésekor nyomjuk le a bal egérgombot, majd mozgassuk el a kívánt helyre az ábrát. Ilyen mozgatással nem lehet az ábrákat a vetületi rendnek megfelel helyzetbe hozni.

8.19. ábra A felvett rendezetlen nevezetes nézetek A vetületi rend beállításához jelöljük ki a felülnézeti képnek megfelel ábrát, majd a jobb egérgomb tartós lenyomása mellett a Properties mezt. A megjelen Drawing View ablaknál válasszuk az Alignment / alignment = egy vonalba esés / opciót / 8.20. ábra /! Az adott esetben a felülnézeti képet az elölnézet alá függlegesen kívánjuk beállítani. A függleges rendezés választásához jelöljük ki a Vertical felirat eltti rádiógombot, illetve az elbbi rádiógomb feletti négyzetet!

330

CAD CAM ALAPOK

8.20. ábra Egy nézet utólagos rendezése A Drawing View ablak beállítása után ki kell jelölni az elölnézetet, mivel ehhez akarjuk rendezni a felülnézeti képet. A kijelölést követen az Apply nyomógombra kattintva hajthatjuk végre a rendezést. Az oldalnézeti képnél vízszintes / Horizontal / kell végrehajtanunk. A vetületi szabály szerint rendezett képeket továbbra is mozgathatjuk, de csak a vetületi iránynak megfelelen. Ha a bázisnézetet jelöljük ki, akkor az kötetlenül mozgatható. A bázisnézet mozgatásakor a bázisnézetrl származtatott vetületek relatív helyzete is megváltozik. A mozgatási lehetséget ikonnal / /, illetve a jobb oldali egérgomb meg/zárolni

nyomásakor felbukkanó menü opciójával / lehet.

A bázisnézet elhelyezése az általános nézet tájolásával
A Drawing View ablak lehetvé teszi egy nézet beállítását a referenciák segítségével / Geometri References /.

331

CAD CAM ALAPOK

8.21. ábra Az elölnézet elhelyezkedésének megadása koordinátasíkok segítségével Az els fejezetben már foglalkoztunk azzal, hogy általában a nézetek beállításánál elször azt a koordinátasíkot / általánosságban síkot / ajánlatos kijelölni, amelyikre merlegesen nézünk, majd pedig valamelyik, majdan élben látszódó sík irányultságát adjuk meg. Mint ismeretes a szembemutató normálvektort a szoftver FRONT elnevezéssel, a hátulról látszó normálvektort pedig BACK elnevezéssel azonosítja. A geometriai modellt ELÖLNÉZET-ben látjuk, ha a FRONT koordinátasík normál vektora szembe / Front / néz, a RIGTH koordinátasík normál vektora pedig jobbra / RIGTH / mutat. A tájolásnál mindig elször a normál vektor irányát választjuk ki / pl.: FRONT /, majd az érintett koordinátasíkot, felületet / pl. FRONT:F3(DATUM PLANE) / jelöljük ki. A tájolásnál nemcsak koordinátasíkok használhatók fel, hanem egyéb építelemek / pl. koordinátatengelyek, felületek / is. A felületek tájolásánál figyelembe kell venni, hogy a felületek pozitív normálisa mindig kifelé mutat.

További nézetek készítése meglév nézet vetületeként
Tételezzük fel, hogy az elölnézeti képet az elz pontnak megfelelen elkészítettük az általános / alapértelmezés / nézet tájolásával. A további nézeteket legegyszerbb vetületi ábrákként elkészíteni. Vetületi ábra felvételéhez jelöljük ki a bázisnézetet, majd tartósan nyomjuk le a jobb egérgombot, és a felbukkanó menünél a bal egérgombbal kattintsunk az Insert Projection View mezre!

332

CAD CAM ALAPOK

8.22. ábra Vetületi ábra kezdeményezése A nézet helyének kijelölésével dönthet el, hogy melyik vetületet kívánjuk létrehozni. Amennyiben az elölnézeti rajz alá kattintunk, úgy a felülnézet, ha fölé úgy az alulnézet hozható létre. A bal oldali vetület elkészítéséhez tehát az elölnézeti kép jobb oldalára kattintunk. Készítsük el a leggyakoribb / felülnézeti és bal oldali / vetületeket:

8.23. ábra A modell elöl-, felül- és bal oldali nézete

333

CAD CAM ALAPOK

Metszsíkok / segédsíkok / kijelölése, létrehozása a 3D-s modellnél
A metszeti ábrázolásnál javasoljuk a metszsíkokat elzetesen felvenni a 3D-s modellnél. Az alábbi ábrán a 3. fejezetben szerepl csapágybak rajza látható. Elször az ábra elkészítéséhez szükséges metszetek felvételét ismertetjük.

8.24. ábra Elforduló metszsíkok a csapágybak 2D- rajzánál Legyen a csapágybak 3D-s modellje, illetve az arról készül rajz a memóriában -, és váltsunk át a 3D-s modellre. A metszetek készítése némileg egyszerbb, ha a metszsík a 3D-s modell egy meglév segédsíkja. Például az elölnézeti kép a FRONT segédsíkkal / koordinátasíkkal / lett elmetszve. A felülnézeti képnél, illetve a bal oldali nézetnél a metszsíkokat külön fel kellett venni. Ezek felvételét a metszetek készítése közben mutatjuk meg. 334

CAD CAM ALAPOK A metszetek készítéséhez a View Manager ablakot használjuk / View View Manager /!

8.25. ábra Metszetek felvétele a 3D-s modellnél A View Manager ablaknál nyomjuk meg az Xsec, majd a New nyomógombot! Az új metszetet jelöljük A betvel, majd lépjünk tovább az ENTER billenty lenyomásával! Ekkor egy Menu Manager beállítási lehetségeket kínál fel. Fogadjuk el a felajánlott beállításokat / Planar - Single egyszer síkmetszet/, kattintsunk a Done nyomógombra! A felajánlott egyszer síkmetszetet kijelölhetjük / Plane /, vagy a szükséges metszsíkot elállíthatjuk / Make Datum /, illetve visszaléphetünk a Vie Manager ablakhoz/ Quit Plane /. Metszsíkként jelöljük ki / Select planar surface or datum plane. / a FRONT segédsíkot / koordinátasíkot /!

335

CAD CAM ALAPOK

8.26. ábra A FRONT koordinátasík kijelölése metszsíkként A kijelölés után láthatóvá válik a metszet, és újból megjelenik a View Manager párbeszédablak. A metszet csak abban az esetben látszik, ha a Display lenyíló menüjébl kijelöljük a Show X Hatching mezt / 8.26. ábra /. Az elre elkészített A metszet alapján az elölnézeti képen a hosszmetszet már elkészíthet. A következ metszsík neve legyen B, és a metszsík a csapágybak oszlopát metssze el az alapsíkkal párhuzamosan, az alaplaptól 40 mm távolságra! Ezt a metszsíkot úgy kell felvennünk / Make Plane /! A 8.25. ábrán a Make Plane mezt választva egy újabb Menu Manager ablak jelenik meg / 8.27. ábra /. Az ablaknál válasszuk az Offset mezt /8.27. ábra /! Az Offset mez kijelölése után kiegészül a Menu Manager ablak. Az adott esetben a TOP sík kijelölésével, majd pedig egy távolság megadásával / Enter Value / határozzuk meg a segédsík helyét / 8.28. ábra /. Befejezésül a Menu Manager ablakot a Done mezre kattintva zárjuk be.

336

CAD CAM ALAPOK

8.27. ábra Metszsík felvétele az alaplappal párhuzamosan, egy adott távolsággal

8.28. ábra A távolság megadása, a "B" keresztmetszet képe A következ metszsík neve legyen C, és a metszsík legyen párhuzamos a RIGTH síkkal és menjen keresztül a csapágybak tetején ül félhenger A_4 jel tengelyén / 8.29. ábra /! Ebbe a metszsíkba esik a zsírzófurat A_10 jel tengelye is. Ezt a metszsíkot is úgy vesszük fel / Make Plane /, csak most a 8.27. ábrán látható bal oldali ablakból az Offset helyett a Parallel mezt válasszuk! A Parallel választása után jelöljük ki a Rigth segédsíkot! A sík kijelölésének hatására a Menu Manager ablakban / 8.30. ábra / a további választási lehetségek kijelölt állapotban látszanak. Jelöljük ki az A_4 tengelyt! Végezetül kattintsunk a Done mezre!

337

CAD CAM ALAPOK

8.29. ábra A "C" keresztmetszet képe

8.30. ábra A "C" keresztmetszet képe

338

CAD CAM ALAPOK

A teljes metszet felvétele
A 8.24. ábrán látható, hogy az elölnézeti és a felülnézeti kép helyén teljes metszet, a bal oldali nézet helyén pedig fél nézet-fél metszet szerepel. Induljunk ki a csapágybak elölnézeti képébl, és alakítsuk át teljes metszetté! Jelöljük ki az elölnézetet, és nyomjuk le tartósan a jobb oldali egérgombot! A felbukkanó menübl válasszuk a Properties mezt!

8.31. ábra Az elölnézeti kép tulajdonságának megváltoztatása

339

CAD CAM ALAPOK A megjelen Drawing View ablaknál jelöljük ki a Sections mezt! A kijelölés hatására megjelennek a metszetkészítés lehetséges esetei. Válasszuk a kétdimenziós síkmetszetet / 2D cross-section /! A zöld + jelre kattintva a korábban felvett metszsíkok közül a nevük alapján kiválaszthatjuk a megfelelt. A szoftver zöld pipával jelzi az elfogadható választást, piros kereszttel pedig a hibásat. A szoftver hibásnak veszi például az olyan metszsíkot, amelyik a nézeti képpel nem párhuzamos. A névvel / Name / jelzett metszsíkkal jelen esetben teljes / Full / metszetet készítünk. Ha a Drawing View ablaknál a beállítást jónak tartjuk, akkor az Apply mezre kattintva elzetesen megtekinthetjük a készül metszetet. A beállításokat elzetes megtekintés nélkül az OK nyomógomb megynyomásával fogadhatjuk el. Hasonló módon készíthetjük el a felülnézeti képen a teljes metszetet / 8.33. ábra/. A metszeti képeken a metszet elnevezése is látható / pl.: SECTION A ­ A, SECTION B ­ B, 8.33. ábra /. Az A ­ A metszet feliratát felesleges megjeleníteni, a B ­ B metszetnél pedig a Section szó törölhet ki. A SECTION A ­ A feliratot úgy törölhetjük, hogy bal egérgombbal rákattintunk a feliratra, és ha a feliratot egy piros téglalap veszi körül, akkor a jobb egérgomb tartós lenyomása után a felbukkanó ablaknál az Erase mezre kattintunk. A kattintás után még egy szükséges. A SECTION szó törlésénél az elzek szerint képernyfrissítés kell megjeleníteni a jobb egérgombbal a felbukkanó menüt, de ott a Properties mezre kell kattintani. Kattintáskor a Note Properties ablak jelenik meg / 8.34. ábra /, ahol a SECTION szó a Delete billentyvel letörölhet. A megmaradt B ­ B felirat a kijelölése után az egérrel a kívánt helyre mozgatható / 8.24. ábra /.

8.32. 340

ábra

CAD CAM ALAPOK A teljes keresztmetszet elállítása

8.33. ábra Teljes metszeti képek

8.34. ábra A SECTION felirat törlési helye

A metszsík jelölése nyilakkal
A metszsík helyét gyakran nyilakkal jelölik a rajzon. Az a nézet, ahol a jelölés elvégezhet, merleges a metszsíkra. A 8.35. ábrán nincs feltüntetve a B ­ B metszsík helye. A metszsík feltüntetéséhez jelöljük ki a felülnézeti ábrát, majd a jobb egérgomb tartós lenyomásakor megjelen ablaknál az Add Arrows mezt. Ekkor a szoftver azt kéri, hogy kattintsunk arra a nézetre, ahol a nyilat el kívánjuk helyezni. Az elölnézeti kép kiválasztása után a metszsík jele megjelenik / 8.24. ábra /.

341

CAD CAM ALAPOK

8.35. ábra A nyilak hozzáadása

Félnézet, félmetszet készítése
Tekintsük át a 8.24. ábrán látható oldalnézeti félnézet, félmetszet elkészítését! Induljunk ki a vetületként létrehozott oldalnézeti képbl! Jelöljük ki az oldalnézeti képet, majd nyomjuk le tartósan a jobb oldali egérgombot! A felbukkanó menübl válasszuk ki ismét a Properties mezt! A Drawing View ablaknál végezzük el a teljes metszethez hasonlóan a beállítást, de a teljes / Full / metszet helyett fél / Half / metszetet jelöljünk ki / 8.36. ábra /! A fél-nézet választásakor a szoftver egy referencia sík kijelölését várja. A kijelölt referenciasík / a bemutatott példánál a FRONT sík / választja el a nézeti részt a metszeti résztl. Ezt követen már csak azt kell megadni, hogy melyik fele legyen az ábrának metszetként ábrázolva. Az ábrán egy nyíl szemlélteti, hogy a szoftver merre értelmezi a fél metszetet / 8.36. ábra /. A másik oldalra kattintva meg lehet fordítani az irányt.

342

CAD CAM ALAPOK

8.36. ábra A fél-metszet irányának kijelölése Elfogadva az ábra szerinti irányt, az Apply mezre kattintva elzetesen megnézhetjük az eredményt, illetve bezárhatjuk a Drawing View ablakot / Close /.

Kiemelt részlet, nagyítás
A kiemelt részlet készítése akkor indokolt, ha a modell részleteit nem lehet az adott méretarányban jól ábrázolni. A kiemelt részletnél fel kell tüntetni a méretarányt / 8.24. ábra /. A kiemelt részlet lehet nézet, vagy metszet, A részmetszet készítését a következ pontban mutatjuk meg. A kiemelt részlet készítésénél induljunk ki a csapágybak egy újabb bal oldali nézetébl. Ezt a nézetet a többi né, mert a vetületi ábrát nem lehet külön nagyízettl függetlenül készítsük el tani. A nagyítás ugyancsak a Drawing View ablaknál állítható be. Az ablaknál a Scale mezt, a Custom scale felirat eltti rádiógombot kell kijelölni, illetve az alapértelmezés szerinti nagyítást / Default scale for sheet / figyelembe véve egy új arányt kell megadni / 8.37. ábra /.

343

CAD CAM ALAPOK

8.37. ábra Egy új nézet méretarányának megadása A kiemelt részlettel kapcsolatos beállításokat is a Drawing View ablaknál végezhetjük el a 8.38. ábra szerint.

8.38. ábra Kiemelt részlet készítése A Partial View mezt választva ki kell jelölnünk egy referenciapontot a nézetünknél / 8.39. ábra /. A kiválasztott referenciapontot kell egy spline-görbével körülhatárolni. A nézetnek a határoló vonalon belüli része lesz a kiemelt nézet.

344

CAD CAM ALAPOK 8.39. ábra A referenciapont kijelölése A spline-görbe rajzolásánál úgynevezett kontrolpontokat kell elhelyezni. A kontrolpontok elhelyezésekor úgy tesszük zárttá a spline-görbét, hogy a kezdpont közelébe visszajutván megnyomjuk a középs egérgombot. A spline-görbe záródása után kattintsunk az Apply mezre, és a körülhatárolt terület önállóan megjelenik /8.40. ábra /.

8.40. ábra A határoló spline-görbe felvétele A további láthatósági opciók / View Visibily /: · · ·

Full view ­ Teljes nézet Half view ­ Fél nézet Broken view ­ Tört nézet

Részmetszet
A részmetszet a nézetben ábrázolt modell meghatározott részének metszeti ábrázolása. Készítsünk részmetszetet az elz pontban ismertetett kiemelt részleten belül! Jelöljük ki a kiemelt részletet / nézetet /, és hívjuk el a Drawing View ablakot! Az ablaknál végezzük el a 8.41. ábra szerint a beállítást! A Local mezt választva ki kell jelölnünk egy referenciapontot a nézetünknél / 8.40. ábra /. A kiválasztott referenciapontot kell egy spline-görbével körülhatárolni hasonló módon, mint azt a kiemelt nézetnél megismertük. A nézetnek a határoló vonalon belüli része lesz metszetként ábrázolva / 8.24. ábra /.

345

CAD CAM ALAPOK

8.41. ábra Részmetszet készítése

Sraffozás
A metszetre automatikusan felhelyezett sraffozás sem mindig egyezik meg a felhasználó elképzeléseivel. Változtatható a sraffozás srsége és a vonalak dlésszöge, indulási helye is. Rákattintással jelöljük ki a változtatni kívánt sraffozást, majd nyomjuk meg a jobb egérgombot és a felbukkanó menün válasszuk a Properties / tulajdonságok / mezt!

8.42. ábra A vonalkázás / sraffozás / módosítása A választás eredményeként megjelenik az a Menu Manager, ami a sraffozás módosítási lehetségeit kínálja / MOD XHATCH /. 8.43. ábra Módosítási lehetségek A vonalak srségén a Spacing menü ponttal lehet helyesbíteni, mégpedig a vonalak közötti távolság duplázá346

CAD CAM ALAPOK sával / Duble /, felezésével /Half / esetleg egy konkrét érték megadásával / Value /. Állítható a sraffozás szöge / Angle /, és helyzete / Offset / az eredeti sraffozás párhuzamos eltolásával. A sraffozás helyett kitöltést / FILL / is alkalmazhatunk. A Retrieve menüponttal elre elkészített sraffozási minták közül választhatunk.

8.44. ábra Választható sraffozási minták

A vonalak láthatóságának beállítása
A nézeteknél a vonalalak láthatóságát a 3D-s geometriai modellezésnél megismert ikonokkal / lehet változtatni. Az állítás eredménye csak a

- F3 / után látszik, és alapértelmezésben minden érintett képerny frissítése / nézetre kihat. A 8.23. ábrán a bal oldali nézetnél a takart vonal vékonyan látszik. A láthatóság egy - egy nézetre vonatkozóan is változtatható. Az ilyen változtatáshoz jelöljük ki a megfelel nézetet, kattintsunk rá, majd a kijelölt nézetet körülvev keret megjelenése után nyomjuk meg tartósan a jobb egérgombot!

347

CAD CAM ALAPOK

8.45. ábra A kijelölt nézet tulajdonságának változtatása A tulajdonságok / Properties / változtatását kezdeményezve a Drawing View ablaknál / 8.46. ábra / a Categiries oszlopból válasszuk a View Display mezt! A View Display mez választásakor a Drawing View ablaknál a Display style sorban megjeleníthetk a beállítható opciók / Default - alapértelmezés szerint, Wireframe drótvázas, Hidden takart vonalas, No Hidden takart vonalak nélküli /. Egy-egy opció nézetenként külön - külön beállítható, azaz az így végrehajtott módosítás felülbírálja az ikonokkal vezérelt láthatóságot. Ha mégis az ikonokat akarjuk használni, úgy az egyes nézeteknél az alapértelmezés /Default / szerinti láthatóságot állítsuk vissza.

8.46. ábra A vonalak láthatóságának állítási lehetségei Alapértelmezésben a szoftver a lekerekítéseknél többnyire érintleges éleket rajzol folytonos vonallal. Az alapértelmezést a 3D-s környezetben lehet változtatni. Tools Environment

348

CAD CAM ALAPOK

8.47. ábra Az Environment ablak alsó része 3D-s környezetben a folytonos vonallal / Solid / ábrázolt érintleges élek képiesebbé teszik a modellt. A vetületi, metszeti ábrákon viszont zavaró az érintleges élek jelenléte. A 8.48. ábra mutatja, hogyan lehet rajzi környezetben megszüntetni az említett vonal láthatóságát.

8.48. ábra Az érintleges élek láthatóságának megszüntetése

Nézetek eltávolítása
Kattintással jelöljük ki az eltávolítandó nézetet, vagy vetületet, majd a jobb oldali egérgomb tartós megnyomása után a felbukkanó menübl válasszuk ki a Delete 349

CAD CAM ALAPOK opciót! A szoftver az eltávolítás eltt egy megersít nyilatkozatot kér. A törlés eredménye esetenként nem látszik rögtön, a tapasztalatunk szerint ilyenkor ismételten az eltávolítandó nézetre kell kattintani.

8.49. ábra A nézetek eltávolítása Ha olyan nézetet akarunk eltávolítani, amelyrl további vetületet származtattunk, akkor a szoftver figyelmeztet, hogy a szül törlése esetén a gyerek is elvész.

Méretek megadása, feliratozás
A geometriai modellezés során felvett méreteket szokás modellméretnek / építelem méretnek /, vezérl méretnek, vagy parametrikus méretnek is nevezni. Ezeket a méreteket módosítani lehet, ha az új méretekkel a geometriai modell értelmezhet. Az ilyen típusú méretek a rajzon is megjeleníthetk, st ezek a rajzi környezetben is módosíthatók, és a rajzon végzett módosítások érvényesülnek a modellnél is. Ezt a kölcsönhatást nevezik asszociativitásnak, illetve az így viselked méreteket asszociatív méreteknek is. A parametrikus szoftvereknél tehát kétirányú kapcsolat van a modell és a rajzok között. Ha változtatjuk a modell méreteit, akkor a rajzon megjelen méretek automatikusan követik a változásokat és fordítva. Az ilyen típusú méreteknél a méretek megadása alatt tulajdonképpen a méretek megjelenítését értjük, ezért az ilyen méreteket megjelenített méretként is említik. Rajzi környezetben megadhatunk olyan méretet is, amilyen a geometriai modellnél nem szerepel, amivel nem lehet módosítani a geometriai modellt. Az ilyen méreteket hozzáadott méreteknek is nevezik. A hozzáadott méreteknél egyirányú kapcsolat van a modell és a rajz között. A modell változásakor automatikusan megváltozik a méret, de a mérettel nem lehet megváltoztatni a modellt. Például egy téglatestnél megjelenített méretként szerepeljen a hosszúság, a szélesség és a magasság, hozzáadott méretként pedig a testátló. Az oldalélek méretének változása kihat a testátló méretére, de a testátló mérete rajzi környezetben közvetlenül nem módosítható. A Pro Egineer sokféle lehetséget kínál a méretek megadásánál.

350

CAD CAM ALAPOK

Méretek megjelenítése a modellfa segítségével Megjeleníthet a modellfán kijelölt építelemhez tartozó méretek mindegyike, vagy csak egy kiválasztott nézetre vonatkozó része. A választási lehetséget egy ablak biztosítja, ami az építelem kijelölésével és a jobb egérgomb megnyomásával jelenik meg.

8.50. ábra Méretek megjelenítése a modellfa segítségével A felkínált lehetségek értelmezése: · · Az építelem minden méretét megjeleníti / Show Dimensions /,

Az építelemnek csak egy nézetre vonatkozó méreteit jeleníti meg / Show Dimensions by View /. A modellfa használatával sorra lehet venni az építelemeket, a méreteket módszeresen el lehet helyezni.

Méretek megjelenítése a párbeszédablak segítségével
Kattintsunk az eszköztár megfelel ikonjára / /! A kapcsolódó párbeszédablak a méretek megjelenítésén / Show /, illetve elrejtésén / Erase / túl további 10 lehetséget kínál.

351

CAD CAM ALAPOK

8.51. ábra Méretek, feliratok, középvonalak megjelenítése / Show /, elrejtése / Erase / A 8.51. ábrán látható párbeszédablak a méretek megjelenítésére van beállítva · · · · · · 352 . A megjelenítésnél a következ szrési lehetségekkel élhetünk:

Feature ­ Építelem a kiválasztott építelem méreteit jeleníti meg Feature and View ­ Építelem és nézet építelemnek csak egy kiválasztott nézetre vonatkozó méreteit jeleníti Part ­ alkatrész a kiválasztott alkatrész minden méretét megjeleníti Part and View ­ Alkatrész és nézet a kiválasztott alkatrésznek csak egy kiválasztott nézetre vonatkozó méreteit jeleníti View ­ Nézet megjelenik a nézet összes felrakható mérete Show All ­ Mindent minden építelem méret megjelenik a rajzon

CAD CAM ALAPOK A méreteknek a bizonyos szempontok szerinti kiválasztása után zárjuk le az ablakot / Close /! Szempontként említhetjük a fokozatos építkezés elvét, amikor a mérethálózatot építelemenként alakítjuk ki, vagy az utólagos rendezés elvét, amikor minden méretet megjelenítünk, és azokat csoportosítva, esetenként az egyik nézetrl a másikra mozgatva alakítjuk ki a végleges mérethálózatot. Véleményünk szerint bármelyik módszer eredményes lehet, ha azt átgondoltan alkalmazzák. A méretezés átgondolása már a nézeti, metszeti képek elhelyezésénél kívánatos.

353



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2. 2008/2009-1 6. alternatív energiaforrások anyag anyagismeret 2 asdf ásványok ásványtan biokémia csavar descartes épterv europai uniós ismeretek finnek forma funkcionalizmus gdp gépgyártás gyak hallás házi doga környezetvédelem kulturális antropológia lemez lorca matek házi 1 megoldások 1 menedzsment mikrobiológia minimum kérdések miskolc modern montesquieu művtöri nevelés növények oszlop outsourcing pedagógia ptk setting prices stat1 szemiotika szupra talajtan társ.st. termelési tényezők urbanisztika üzleti terv vésés