EU tanulmányok

Országok listájaHungarySzolnoki FőiskolaTurizmus-vendéglátásEU TanulmányokEU tanulmányok

Szolnoki FQiskola
Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék
















EU TANULMÁNYOK


SEGÉDANYAGOK










Készítette:
Dr. Meisel Sándor












AZ INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE ÉS FEJLPDÉSE


Az integráció fogalma

összekapcsolódás, összefonódás, közösen szabályozott területek
állami szintq konfrontáció helyett a kölcsönös függések összetett rendszere
nemzetek feletti (szupranacionális) jelleg


Az integráció kiváltó okai és elQzményei és motivációi

Helyzetkép

a háború utáni helyzet
Európa kettéosztottsága
a francia-német viszony és a német kérdés
dezintegráció: kereskedelmi protekcionizmus, gazdasági elzárkózás, állami beavatkozás nemzeti keretek között, a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlása

Motivációk

A tartós európai béke politikai és intézményi garantálása
A német kérdés megoldása
A francia-német viszony rendezése
A kontinens kettéosztottságából fakadó fenyegetettség
A gazdaságok helyreállítása
A résztvevQ országok gazdasági versenyképességének és stabilitásának erQsítése


ElQzmények

Intézményi elQzmények

nemzetközi szinten: ENSZ
a Bretton Woods-i nemzetközi pénzügyi rendszer
(IMF, Világbank)
GATT
Marshall-segély (OEEC/Organisation for European
Economic Co-operation)
OECD/Organisation for Economic
Co-operation and Development)

regionális szinten: Európa Tanács
NATO
KGST a földrész keleti felében




Elméleti elQzmények

politikai: Páneurópai Mozgalom
gazdasági: integrációs elméletek



Az integráció fokozatai

Szabadkereskedelmi övezet
Vámunió
Közös piac
Egységes piac
Gazdasági unió
Politikai Unió



Az Európai Közösség/Európai Unió alapszerzQdései (jogi architektúra )

Párizsi SzerzQdés (1951  1952)  Európai Szén- és Acélközösség
Római SzerzQdés (1957  1958)  Európai Gazdasági Közösség
Római SzerzQdés (1957  1958)  Európai Atomenergia Közösség
Egységes Európai Okmány (1986  1987)
Maastrichti (Európai Uniós) SzerzQdés (1992  1993)
Amszterdami SzerzQdés (1997  1999)
Nizzai SzerzQdés (2000  2003)
Az Európai Alkotmányt létrehozó SzerzQdés (2004  & ) KUDARC
ReformszerzQdés (& -& )





















AZ INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ÉS LOGIKAI LÉPÉSEI



Kiinduló dilemma: föderális vagy kormányközi együttmqködés


Évek Helyzet Esemény Jogi alap Tartalom 1945-52





1949 Az együttmqködési és integrációs törekvések megfogalmazása
Schuman-terv
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)



Európa Tanács 1949
Emberjogi Bíróság
1950
PÁRIZSI SZERZPDÉS
1951-1952 Francia-német megbékülés
A szénbányászat és a kohászat egységes irányítása
Ágazati integráció
FÖDERALIZMUS

Kormányközi együttmqködés 1950-55 Újabb integrációs területek (?) Európai Védelmi Közösség (EVK)
Európai Politikai Közösség (EPK) Pleven-terv 1950
Nyugat-Európai politikai integrációja
KUDARC
1953-1958 Az EVK és az EPK kudarca, DE
az integrációnak tovább kell haladnia Európai Gazdasági Közösség (EGK)







Európai Atomenergia Közösség
(Euratom) RÓMAI SZERZPDÉS
1957-1958






RÓMAI SZERZPDÉS
1957-1958 Közös politikák (mezQgazdaság, külkereskedelem, verseny, közlekedés)
Jogi integráció
Vámunió (megvalósult 1968-ra)
Közös piac (nem valósult meg)

Ágazati integráció
1966 Dilemma:
nemzetek feletti
vagy
kormányközi jelleg Az üres szék
politikája

A luxemburgi kompromisszum A közös intézmények bojkottja (De Gaulle)

Egyhangú döntés az alapvetQ nemzeti érdekeket érintQ kérdésekben 1965-1967 Három önálló intézményrendszer EGYESÜLÉSI SZERZPDÉS
1965-1967 A három Közösség intézményeinek összevonása 1973 A vámunió sikere Az EK elsQ bQvülése CSATLAKOZÁSI SZERZPDÉSEK Az Egyesült Királyság, Dánia és Írország belépése
(Norvégia elvetette) Az 1970-es évek közepe, az 1980-as évek eleje
A pénzügyi integráció kudarca
Az integráció dinamikájának lassulása
KülsQ megrázkódtatások
Euro-pesszimizmus,
Euroszklerózis a Werner-terv kudarca

Egységes belsQ piac

EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY
1986-1987


Az integráció új formája
A fizikai, technikai és pénzügyi akadályok felszámolása
1986 és 1992 között 1981
1986 Az EK kibQvülései CSATLAKOZÁSI SZERZPDÉSEK Görögország
Spanyolország és Portugália
csatlakozása Évek Helyzet Esemény Jogi alap Tartalom Az 1980-as évek vége, az 1990-es évek eleje Az egységes belsQ piaci szabályok fokozatos bevezetése
Az európai status quo megváltozása A mélyebb integráció alapjainak lerakása, monetáris integráció MAASTRICHTI SZERZPDÉS
1992-1993 Az Európai Unió megteremtése
A három pillérre épülQ szerkezet
Új közösségi politikák (környezetvédelem, regionális politika stb.)
Gazdasági és monetáris unió
EU-polgárság
Közös kül- és biztonságpolitika
Bel- és igazságügyi együttmqködés 1995 Az integrációs folyamat sikerei Az EU kibQvülése CSATLAKOZÁSI SZERZPDÉSEK Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozása (Norvégia ismét elvetette) Az 1990-es évek közepe Az intézményi mqküdés és a döntéshozatal javításának igénye A gazdasági és monetáris unió fokozatos kialakítása

12 ország csatlakozásának igénye AMSZTERDAMI
SZERZPDÉS
1997-1999 Foglalkoztatáspolitika
A közös kül- és biztonságpolitika erQsítése
A 3. pillér átalakítása
(csaka rendQrségi és igazságügyi együttmqködés marad)
Az EU átláthatóságának javítása Az 1990-es évek vége Az intézményi mqküdés és a döntéshozatal további javításának igénye
amszterdami maradékok A keleti kibQvítés elindulása NIZZAI SZERZPDÉS
2001-2003


Agenda 2000 pénzügyi keretterv
1999 Az új tagállamok integrálása az intézményekbe és a döntéshozatalba


A bQvítés pénzügyi lehetQségének megteremtése 2004





2007 Az EU kibQvülése CSATLAKOZÁSI SZERZPDÉSEK Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus és Málta csatlakozása

Románia és Bulgária csatlakozása A 2000-es évek elsQ fele Az integráció további mélyítésének igénye,
a mqködés javításának szükségessége Európai Konvent ALKOTMÁNYOS SZERZPDÉS
2004-ben aláírták, de a ratifikáció kudarcba fulladt

REFORM-SZERZPDÉS
kialakítás alatt Új jogi szerkezet
Az intézmények átalakítása
A közösségi és tagállami jogkörök tisztázása

Alapjogi Charta








Az Európai Közösség/Európai Unió alapszerzQdései (jogi architektúra )

PÁRIZSI SZERZPDÉS (1951  1952)

az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása (European Coal and Steel Community)

Robert Schuman, francia külügyminiszter és Jean Monnet a francia kormány tervezési
részlegének vezetQje kezdeményezte = Schuman terv (1950. május 9-én, innen az Európa-nap)

a szénbányászat és az acélipar központi és közös ellenQrzése (nemzetek feletti jelleggel)

létrejött a szupranacionális FQhatóság (elsQ elnöke Jean Monnet), a kormányközi, jogalkotó Tanács, a konzultatív Közgyqlés, és a Bíróság


RÓMAI SZERZPDÉS (1957  1958)

az Európai Gazdasági Közösség létrehozása (European Economic Community)

az integráció kiterjesztésének szándéka

vámunió (1968-ra megvalósult) és közös piac (négy szabadság)

közös politikák: kereskedelem-, versenypolitika, mezQgazdasági politika, közlekedési pol.

létrejött a Bizottság, (gyengébb, mint a FQhatóság az ESZAK-ban), a Miniszterek Tanácsa (erQsebb, mint ESZAK-ban), a Közgyqlés (1962 után Parlament) csak konzultatív


RÓMAI SZERZPDÉS (1957  1958)

az Európai Atomenergia Közösség létrehozása (European Atomic Energy Community)
cél: az atomenergia-ipar gyors megteremtése, közös kutatások, nukleáris biztonság

önálló Tanács, Bizottság (a Közgyqlés, 1962-tQl a neve Parlament) és a Bíróság mindhárom Közösségben közös)


Egyesülési SzerzQdés (1965-1967)

nem alapszerzQdés, hanem a három Közösség különálló intézményeit egyesíti: közös lett a Bizottság és a Miniszterek Tanácsa (Merger Treaty)







EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY (1986  1987, Single European Act)

új integrációs lépés: egységes piac

növelte a Parlament szerepét, növelte a minQsített többségq döntéshozatal szerepét

újabb területekre terjesztette ki a közös szabályozást: pl. regionális politika,


MAASTRICHTI (Európai Uniós) SZERZPDÉS (1992  1993)

bevezette az Európai Unió fogalmát

hárompilléres szerkezet

új integrációs lépés: gazdasági és monetáris unió

a közös politikák kiterjesztése: pl. környezetvédelem, közös kül- és biztonságpolitika (2. pillér, kormányközi), bel- és igazságügyi együttmqködés (3. pillér, kormányközi) stb.

növelte az EP hatásköreit, szerepét, csökkentette a konszenzusos kérdések körét, növelte a minQsített többségq döntéshozatal szerepét, bevezette a szubszidiaritás elvét

Kohéziós Alap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

uniós polgárság fogalma



AMSZTERDAMI SZERZPDÉS (1997  1999)

cél: az intézmények és a döntéshozatal megreformálása, ez elmaradt = amszterdami maradékok

a 3. pillér átalakítása: a határQrizetet, vízumügyeket, bevándorlást, menekültügyet = ún. schengeni szabályok , az 1. pillérbe helyezte, a harmadikban maradt a rendQrségi és bqnügyi együttmqködés

a foglalkoztatást (foglalkoztatási koordinációt) közösségi szintre emelte

növelte az EP hatásköreit, szerepét, csökkentette a konszenzusos kérdések körét, növelte, de nem a kívánt értékben a minQsített többségq döntéshozatal szerepét

polgárközelibb, áttekinthetQbb, nyilvánosabb közösség igénye






NIZZAI SZERZPDÉS (2000  2003)

cél: az amszterdami maradékok felszámolása (1. a minQsítet többséget igénylQ kérdések körének jelentQs növelése, a konszenzusos kör szqkítése, 2. a tanácsi szavazati súlyok átalakítása, 3. a Bizottság összetételének és méretének meghatározása)

az amszterdami maradékok felszámolása a keleti kibQvítés elQfeltétele volt, mert meghatározták az új tagok helyét az intézményekben és súlyát a döntéshozatalban

megkönnyítette az ún. megerQsített együttmqködést (= az integrációban gyorsabban elQrehaladni kívánó országok bizonyos területeken akkor is mélyíthetik az integrációt, ha abban nem minden tagállam akar részt venni, de ezt nyilvános és áttekinthetQ ellenQrzés mellett tehetik, úgy, hogy a részvétel minden állam számára nyitott)

döntöttek, hogy össztársadalmi vita keretében fogják átértékelni az Unió intézményi változásait, az Unió és a tagállamok viszonyát, erre szánták a Konventet, ennek kereteit és feladatait késQbb a 2001. decemberi Laekeni csúcs dolgozta ki

meggyorsította az akkor már folyó csatlakozási tárgyalásokat (Stratégiai Dokumentum és menetrend = road map)





























AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE



INTÉZMÉNYEK

Európai Tanács
Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa, Tanács)
Coreper

Európai Bizottság
Európai Parlament
Európai Bíróság
Európai SzámvevQszék
Európai Ombudsman
Európai Adatvédelmi Biztos


TANÁCSADÓ SZERVEZETEK

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Régiók Bizottsága


PÉNZÜGYI SZERVEZETEK

Európai Beruházási Bank
Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere


INTÉZMÉNYI SZERVEZETEK

Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala
Az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatala


DECENTRALIZÁLT SZERVEZETEK ÉS ÜGYNÖKSÉGEK

Az Európai Közösségek ügynökségei (jelenleg 16)
A közös kül- és biztonságpolitika körébe tartozó szervezetek (jelenleg 2)
A büntetQügyekben folytatott rendQrségi és igazságügyi együttmqködés körébe tartozó szervezetek (jelenleg 2)







Európai Tanács

Jelleg: kormányközi
Jogalap: Maastrichti SzerzQdés, de 1974 óta de facto
Összetétel: a tagállamok állam- és kormányfQi és az Európai Bizottság elnöke
Funkciók: stratégiaformálás, stratégiai határozatok, politikai irányvonalak meghatározása
Mqködés: legalább negyedévente csúcstalálkozó , általában a soros elnökséget betöltQ
országban,
lehet rendkívüli ülés, általában Brüsszelben, ritkábban Luxemburgban
konszenzusos (egyhangú) határozathozatal
a határozatok nem öltenek jogszabályi formát
a soros elnökség fogalma



Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa)

Jelleg: kormányközi
Jogalap: Római SzerzQdés
Összetétel: a tagállamok miniszterei
Általános Ügyek Tanácsa (külügyminiszterek)
Szaktanácsok vagy Szektorális Tanácsok (pl. Ecofin = pénzügyminiszterek)
Funkciók: döntéshozatal, törvényhozás, végrehajtás
Mqködés: általában havonta (külügyminiszterek) a szakminiszterek ritkábban
soros elnökség
döntéshozatal: egyhangú (elQre meghatározott, de csökkenQ számú kérdésben)
egyszerq többség (ritkán, nem jellemzQ)
minQsített többség (leggyakrabban, növekvQ számú kérdésben)
- szavazati súlyok
- blokkoló kisebbség
Nizzai SzerzQdés:
a szavazatok széthúzása
a tagállamok legalább fele (országszqrQ)
a lakosság legalább 62%-a (népességszqrQ)
Székhely: Brüsszel
Apparátus: 2500-3000 fQs Titkárság



COREPER (Állandó KépviselQk Bizottsága): a tagállamok nagykövetei és azok
helyettesei, a Tanács elé kerülQ kérdések megvitatása, minden
héten ülésezik


Tanácsi munkacsoportok: a tagállamok szakértQi





Európai Bizottság

Jelleg: szupranacionális
Jogalap: Római SzerzQdés
Összetétel: a tagállamok által javasolt tagokból álló, Az Európai Parlament által
egészében elfogadott független, nemzetek feletti testület
27 fQ (a Bizottság elnökével együtt), egy-egy fQ tagállamonként
a bizottsági tagok egyike az elnök, akit az Európai Tanács nevez meg,
Európai Parlament hagy jóvá
Funkciók: a közösségi érdek képviselete, kezdeményezés a jogalkotásban, elQterjesztés és
elQkészítés, a végrehajtás ellenQrzése, az átruházott jogkör alapján
bizonyos területeken végrehajtás, az átruházott jogkör alapján bizonyos
esetekben a tagállamok képviselete, a közösségi jog Qre
Mqködés: folyamatos kormányszerep
Ciklus: 5 év
Székhely: Brüsszel
Apparátus: kb. 25000 fQ
FQigazgatóságok és szolgálatok
Nizzai SzerzQdés: egy ország-egy bizottsági tag elv, addig, amíg a tagállamok száma nem
haladja meg a 27-et, utána döntést kell hozni a jövQrQl




Európai Parlament

Jelleg: szupranacionális
Jogalap: Római SzerzQdés
Összetétel: 1979 óta a tagállamok közvetlen választás útján megválasztott képviselQi
(megerQsített legitimáció)
politikai csoportok (frakciók)
elnök + alelnökök (2,5 évre választja Qket maga az Európai Parlament)
Funkciók: társ-jogalkotás, politikai kezdeményezés, politikai ellenQrzés, az EB
és elnökének kinevezése, elfogadása és ellenQrzése (a Bizottság visszahívásának
jogával), külsQ szerzQdések elfogadása (ratifikációja), a költségvetés
elfogadása
Mqködés: folyamatos, havonta plenáris ülések, szakbizottságok
Ciklus: 5 év
Székhely: Strasbourg (plenáris ülések), Luxembourg (Titkárság),
Brüsszel (hivatalok és bizottsági ülések)
Apparátus: 785 képviselQ, 3000 fQs hivatal
Elnökök Konferenciája: elnök + a politika csoportok vezetQi
Büro: elnök + alelnökök








Európai Bíróság (+ ElsQfokú Bíróság 1989 óta)

Jelleg: szupranacionális
Jogalap: Római SzerzQdés
Összetétel: tagállamonként egy-egy bíró mind az Európai Bíróságban, mind az ElsQfokú
Bíróságban
Funkciók: a közösségi jog kizárólagos értelmezQje, alkotmánybíróság, közigazgatási
bíróság, polgári bíróság, választott döntQbíróság, nemzetközi
bíróság
Mqködés: folyamatos
Ciklus: 6 év
Székhely: Luxembourg
Apparátus: kamarák



Európai SzámvevQszék

Jelleg: szupranacionális
Jogalap: Egységes Európai Okmány, de 1977 óta de facto mqködik
Összetétel: tagállamonként egy-egy kijelölt szakértQ képviselQ
Funkciók: pénzügyi ellenQrzés a közösségi pénzek elköltésében, pénzügyi tanácsadás az
intézmények mqködéséhez és a jogalkotáshoz
Mqködés: folyamatos
Ciklus: 6 év
Székhely: Luxembourg




Európai Ombudsman és Európai Adatvédelmi Biztos

Jelleg: szupranacionális
Jogalap: Maastrichti SzerzQdés (az Ombudsman esetében), a 45/2000 (EK) Rendelet (az
adatvédelmi Biztos esetében)
Összetétel: egy-egy fQ + hivatal
Funkciók: jogvédelem az uniós intézményekkel szemben
Ciklus: 6 év
Székhely: mindkettQ esetében Strasbourg











Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Jelleg: szupranacionális
Jogalap: Római SzerzQdés
Összetétel: 344 fQ
háromoldalú érdekképviselet: munkaadók, munkavállalók, egyéb
érdekcsoportok
Funkciók: konzultatív szerep a belsQ piacot, a gazdaságot és a szociális ellátást érintQ
kérdésekben, a szerepe mérséklQdik
Mqködés: ülésszakok, szekciók
Ciklus: 5 év
Székhely: Brüsszel



Régiók Bizottsága

Jelleg: szupranacionális
Jogalap: Maastrichti SzerzQdés
Összetétel: 344 fQ
a tagállamokban megválasztott regionális képviselQtestületek tagjai
Funkciók: konzultatív szerep a régiókat és a regionális politikát érintQ kérdésekben
Mqködés: ülésszakok, állandó bizottságok
Ciklus: 5 év
Székhely: Brüsszel




Európai Beruházási Bank

Jelleg: szupranacionális
Jogalap: Római SzerzQdés
Összetétel: önálló szakértQi apparátus
AlaptQke: a tagállamok megállapított arányú hozzájárulásai
Funkciók: közösségi érdekq beruházások hitelezése az Unió területén és azon kívül
Székhely: Luxembourg



Európai Központi Bank és az Európai Központi Bankok Rendszere

Jelleg: szupranacionális
Jogalap: Maastrichti szerzQdés
Összetétel: önálló szakértQi apparátus
Funkciók: az eurózóna monetáris politikájának kialakítása, felügyelete
a jegybank szerepének ellátása az euróövezetben
Székhely: Frankfurt



A jelenleg érvényes szavazati súlyok az Európai Unió Tanácsában
(a Nizzai SzerzQdés értelmében,
ahogy a Csatlakozási SzerzQdések konkretizálták)



Tagállamok Szavazati súlyok Bulgária 10 Belgium 12 Csehország 12 Dánia 7 Németország 29 Észtország 4 Görögország 12 Spanyolország 27 Franciaország 29 Írország 7 Olaszország 29 Ciprus 4 Lettország 4 Litvánia 7 Luxemburg 4 Magyarország 12 Málta 3 Hollandia 13 Ausztria 10 Lengyelország 27 Portugália 12 Románia 14 Szlovénia 4 Szlovákia 7 Finnország 7 Svédország 10 Egyesült Királyság 29 Összesen 345


A minQsített többség feltételei:
- a tagállamok többségének jóváhagyása (bizonyos esetekben kétharmados többség)
- a javaslatot támogató legalább 255 szavazat, amely az összes szavazat 73,9%-a

Továbbá minden tagállam kérheti annak igazolását, hogy a támogató szavazatok az Unió teljes népességének legalább 62%-át képviselik. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a határozat nem kerül elfogadásra.



Az Európai Parlament összetétele
2004-2009

2007.január 1-je után
EN/
EDK EP
SZK LIB/
DSZEK NEUK Zöldek/
ESZ
SZK EEB/
ÉZBK Függetl/
DK IHSZ Függet-
lenek Összesen Bulgária 4 6 7 1 18 Belgium 6 7 6 2 3 24 Csehország 14 2 6 1 1 24 Dánia 1 5 4 1 1 1 1 14 Németország 49 23 7 13 7 99 Észtország 1 3 2 6 Görögország 11 8 4 1 24 Spanyolország 24 24 2 3 1 54 Franciaország 17 31 11 6 3 3 7 78 Írország 5 1 1 4 1 1 13 Olaszország 24 15 12 13 2 7 2 3 78 Ciprus 3 1 2 6 Lettország 3 1 4 1 9 Litvánia 2 2 7 2 13 Luxemburg 3 1 1 1 6 Magyarország 13 9 2 24 Málta 2 3 5 Hollandia 7 7 5 4 2 2 27 Ausztria 6 7 1 2 1 1 18 Lengyelország 15 9 5 20 2 3 54 Portugália 9 12 3 24 Románia 9 12 9 5 35 Szlovénia 4 1 2 7 Szlovákia 8 3 3 14 Finnország 4 3 5 1 1 14 Svédország 6 5 3 1 2 2 19 Egyesült Kir. 27 19 12 5 1 10 1 3 78 Összesen 277 218 106 44 42 41 23 20 14 785


Politikai csoportok:
EN/EDK: az Európai Néppárt és az Európai Demokraták KépviselQcsoportja
EPSZK: az Európai Parlament Szocialista KépviselQcsoportja
LIB/DSZEK: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért KépviselQcsoport
NEUK: a Nemzetek Európájáért Unió KépviselQcsoportja
Zöldek/ESZSZK: a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség KépviselQcsoportja
EEB/ÉZBK: az Egységes Európai Baloldal és az Északi Zöld Baloldal KépviselQcsoportja
Függetl/DK: Függetlenség/Demokrácia KépviselQcsoport
IHSZ: Identitás, Hagyomány, Szuverenitás képviselQcsoport
Függetlenek: független képviselQk



Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és
a Régiók Bizottságának
összetétele tagállamonként



Tagállamok KépviselQk száma Bulgária 12 Belgium 12 Csehország 12 Dánia 9 Németország 24 Észtország 7 Görögország 12 Spanyolország 21 Franciaország 24 Írország 9 Olaszország 24 Ciprus 6 Lettország 7 Litvánia 9 Luxemburg 4 Magyarország 12 Málta 5 Hollandia 12 Ausztria 12 Lengyelország 21 Portugália 12 Románia 15 Szlovénia 7 Szlovákia 9 Finnország 9 Svédország 12 Egyesült Királyság 24 Összesen 344












Az Európai Unió decentralizált szervezetei és ügynökségei



Az Európai Közösség ügynökségei


Cedefop European Centre for the Development of Vocational Training EUROFOUND European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions EEA European Environment Agency ETF European Training Foundation EMCDDA European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction EMEA European Medicines Agency OHIM Office for Harmonisation in the Internal Market (Trade Marks and Designes) EU-OSHA European Agency for Safety and Health at Work CPVO Community Plant Variety Office CdT Translation Centre for the Bodies of the European Union EUMC European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia EAR European Agency for Reconstruction EFSA European Food Safety Authority EMSA European Maritime Safety Agency EASA European Aviation Safety Agency ENISA European Network and Information Security Agency




A közös kül- és biztonságpolitika körébe tartozó szervezetek


ISS European Institute for Security Studies EUSC European Union Satellite Centre




A büntetQügyekben folytatott rendQrségi és igazságügyi együttmqködés körébe tartozó szervezetek


Europol European Police Office Eurojust European Body for the Enhancement of Judical Cooperation
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA


Az Európai Unió joga (a közösségi jog): a nemzetközi jog speciális területe, amely az államjog bizonyos elemeit is magában foglalja (szupranacionális jelleg)


A közösségi jog forrásai:

ElsQdleges jogforrások: a) a SzerzQdések (alapszerzQdések)
Párizsi SzerzQdés, ESZAK (1951, lejárt 2002-ben)
Római SzerzQdés, EGK (1957)
Római SzerzQdés, Euratom (1957)
Maastrichti SzerzQdés, EU (1992)
b) az alapszerzQdéseket módosító szerzQdések
Egységes Európai Okmány (1986)
Amszterdami SzerzQdés (1997)
Nizzai SzerzQdés (2001)
c) Egyesülési SzerzQdés (1965) az intézmények összevonásáról
d) Költségvetési SzerzQdések (1970 és 1975) a közös
költségvetés szabályairól
e) 21 csatlakozási szerzQdés

Másodlagos jogforrások: a) Rendelet (regulation): kötelezQ,
közvetlenül alkalmazandó
(=nem igényel nemzeti törvényt)
elsQdleges hatályú
(=kioltja az ellentétes törvényt)
b) Irányelv (directive): kötelezQ
nem közvetlen hatályú
(=meghatározza a célt, amit a
tagállamoknak saját törvénnyel kell
elérni)
c) Határozat (decision): kötelezQ, de csak a címzett számára
d) Ajánlás (recommendation) és vélemény (opinion): nem
kötelezQ

Egyéb jogforrások: a) a Közösség által kötött nemzetközi szerzQdések
b) a jog íratlan szabályai (általános jogelvek), pl. a diszkrimináció
tilalma, arányosság, jóhiszemqség (bona fides)
c) az Európai Bíróság joggyakorlata (esetjog)


Az EU teljes joganyaga + a nemzetközi szerzQdések és az általános jogelvek stb.
= ACQUIS COMMUNAUTAIRE





A közösségi jog alapelvei

ElsQbbség: a közösségi jog elsQbbséget élvez a nemzeti jogszabályokkal szemben
(Costa versus ENEL ügy, Van Gend & LOOS versus Hollandia ügy)
Közvetlen hatály: a közösségi jog egy része (pl. rendeletek) nem igényel nemzeti
jogalkotást (Van Gend & LOOS versus Hollandia ügy)
Közvetett hatály: a közösségi jog akkor is irányadó, ha a tagállam elmulasztotta a
közösségi jogszabály (irányelv) átültetését
ElQfoglalás: nincs lehetQség nemzeti jogalkotásra olyan területeken, amelyeket a
közösségi jog szabályoz, vagy kizárólagos hatásköre van


A jogharmonizáció fogalma

ElsQsorban nem egységes tagállami jogrend, hanem
ahol lehet: jogközelítés (fQleg az irányelveken keresztül)
kölcsönös elismerés elve (Cassis de Dijon eset)
a tagállamok szigorúbb szabályai fenntarthatóak



Van Gend & Loos versus Hollandia (1963)
A holland Van Gend & Loos szállítmányozási vállalat 1960-ban kemikáliákat importált az NSZK-ból. A holland hatóságok egy az 1960. márciusában hatályba lépett holland jogszabály alapján 8% vámot vetettek ki a Németországból érkezõ szállítmányra.
Ezt követõen a Van Gend & Loos vállalat azzal a céllal indított pert, hogy a bíróság állapítsa meg, a holland jogszabály ellentétes az EK-szerzõdés 12. cikkével, amely kimondja a vámok fokozatos lebontását, illetve tiltja újabb vámok és mennyiségi korlátozások kivetését.
Az Európai Bíróság állásfoglalásában abból indult ki, hogy az EK-szerzõdés 12. cikkének közvetlen hatása van és a tagállamra rótt kötelezettségbõl az egyénnek is jogosultsága keletkezik. A szerzõdés 12. cikke kimondja, hogy tilos vámot emelni. Így a holland hatóságok által hozott jogszabály ellentétes a közösségi joggal, s mivel a közösségi jog élvez elsõbbséget, a holland nemzeti jogszabály semmis.


Cassis de Dijon eset (1979)
A Rewe-Zentrale kontra Bundesmonopolverwaltung für Branntwein néven szereplõ ügy lényege, hogy Franciaországban egy 15-20 fokos alkoholtartalmú italt állítanak elõ feketeribizlibõl. Ez az ital a Cassis de Dijon, amelyet a Rewe kereskedelmi vállalat importálni kívánt az NSZK-ba. A német hatóság azonban ezt megtiltotta, mert keveselte a likõr szesztartalmát. (Az NSZK-ban a 32 fokosnál gyengébb italokat nem lehetett likõrként forgalomba hozni.)
A Rewe-Zentrale azzal a céllal indított pert az NSZK-ban, hogy állapítsa meg, az említett német jogszabály ellentétes az EK-szerzõdés azon cikkelyével, amely elõírja, hogy az áruk Közösségen belüli szabad forgalma elé nem szabad akadályokat állítani. (EK-szerzõdés 30-35. cikk)
A német bíróság az Európai Bírósághoz fordult elõzetes állásfoglalásért. Az Európai Bíróság ítélete alapján a termékek tagállamok közötti forgalmát a tagállamok a nemzeti jogrendszerek közötti különbségre hivatkozva nem korlátozhatják. Kivételt képeznek az egészségügyi vagy fogyasztóvédelmi szempontok. (EK-szerzõdés 36. cikk) Amennyiben tehát egy terméket a jogszabályokat nem sértve állítanak elõ az egyik tagországban, akkor nem lehet megtiltani árusítását egy másik államban. Vagyis a tagországok kölcsönösen elismerik egymás tradícióit. Ez a kölcsönös elismerés elvének megfogalmazása.
Az Európai Bíróság állásfoglalása alapján tehát a német bíróság azt az ítéletet hozta, hogy a Cassis likõr Németországban is forgalomba hozható, azzal a feltétellel, hogy a likõr üvegén egy külön címkével hívják fel a fogyasztók figyelmét a likõr alkoholtartalmára.



AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉSE



A költségvetés fogalma és sajátosságai

A közös érdekeket megtestesítQ célok megvalósításának és az intézmények mqködésének finanszírozása a tagállamok által egy kialakított hozzájárulási rendszer szerint
Az újraelosztó szerepe jóval kisebb a nemzeti költségvetéseknél (az összevont GDP közel 1%-a a tagállami GDP 35-65%-ához képest
Nagysága közel 120-130 milliárd euró
Nem finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat – ez tagállami hatáskör



A közös költségvetés létjogosultsága, funkciói és céljai

A közös politikák finanszírozása
Az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyensúlyozása az ágazatok és a gazdasági szereplQk között
A kohézió (gazdasági felzárkóztatás) megvalósítása a régiók és a társadalmi rétegek között
A tagállamok érdekeinek kiegyensúlyozása a befizetések és a kifizetések terén a gazdasági teljesítmény arányában
Az intézmények mqködtetése


A közös költségvetés elvei

Az externalitás elve: a költségek és a bevételek egyidejqleg különbözQ tagállamokban jelennek meg, ez kompenzációs igényeket szülhet
Az oszthatatlanság elve: bizonyos tevékenységek finanszírozását közösségi szinten kell megszervezni
A szubszidiaritás elve: a feladatokat a legalacsonyabb szinten kell megoldani (és finanszírozni), ha a magasabb szinten való megoldástól (finanszírozástól) nem származik nagyobb elQny
A kohézió elve: mindenkit megillet a jólét és a fejlQdés minimuma, ami jövedelemtranszfereket igényel
Az éves költségvetés elve: naptári évre szól
Az egyensúly elve: a költségvetésnek nem lehet sem hiánya, sem többlete
A nyilvánosság elve: közzé kell tenni az EK Hivatalos Lapjában






A közös költségvetés történeti visszatekintésben, 1952-1970

ESZAK: közvetlen adó, a szén- és acélipari vállalatok forgalmának 1%-a
EGK és Euratom: tagdíjszerq átutalás a tagállamok költségvetésébQl a gazdasági fejlettség arányában
Az Egyesülési SzerzQdés (1965/1967) összeolvasztotta a két technikát
A kiadások zöme ebben az idQszakban a közös mezQgazdasági politikára és az adminisztrációra jut (lásd: 1. táblázat)
Az integráció kiteljesülése növeli a költségvetési feladatokat, azaz bQvíteni kell a forrásokat


1. táblázat

Az agrárkiadások és a közös költségvetés kiadásainak felfutása az 1960-as években

Összeg,
millió euró 1962 1965 1967 1968 1969 1970 összeg % összeg % összeg % összeg % összeg % összeg % Agrárkiadások - 0 29 38 340 71 1 260 85 1 669 88 3 108 92 Közös költségvetés 42 100 77 100 476 100 1 488 100 1 905 100 3 385 100
Forrás: Európai Bizottság 2000






















A közös költségvetés bevételei

A saját források rendszere 1971-tQl (Luxemburgi Megállapodás, 1970)

A hagyományos (tradicionális) saját források (elsQ két forrás)
vámok és mezQgazdasági lefölözések 1995-ig (lefölözés = az importált mezQgazdasági termékek vámszerq, mozgó importterhei)
elQzmény: vámunió
vámok és mezQgazdasági illetékek 1995 után (a cukor és az izoglukóz illetéke)
1971-1999: a bevételek 90%-a a közös költségvetésbe megy, 10%-a marad a tagállamoknál
2000-tQl: a bevételek 75%-a a közös költségvetésbe megy, 25%-a marad a tagállamoknál

Az ÁFA (értéktöbbletadó) alapú befizetések (harmadik forrás)
az igény már 1970-ben felmerült
technikai nehézségek miatt ténylegesen 1979-tQl
nagysága: 1980-ban az ÁFA-tömeg 1%-a
1988-tól 1,4%-a
1999-ben 1%-a
2002-ben 0,75%-a
2004-ben 0,5%-a
2007-tQl 0,3%

A GNP (GNI) alapú befizetések (negyedik forrás)
a bevételek iránti fokozódó igény
1988-ban vezették be
a tagállamok GNP-jével arányos, egységes kulcs szerint állapítják meg
egyenlegteremtQ vagy egyenlegezQ forrás
kiszámítása: a közösségi GNP-plafon mínusz hagyományos saját forrás, mínusz ÁFA-forrás, elosztva a tagállamok között a gazdasági fejlettség arányában
















A bevételi források közötti arányok (2. táblázat)
csökken a hagyományos saját források aránya
okok: általános vámcsökkentés
a szabadkereskedelmi megállapodások elterjedése
a többi forrás szerepének növekedése
az ÁFA-forrás aránya az 1980-as években növekszik,
az 1990-es években csökken
okok: az ÁFA-tömeg befizetendQ százalékának változásai
a GNP-forrás szerepének növekedése
a GNP-forrás aránya növekszik, döntQ bevétellé vált




2.táblázat Az EU közös költségvetésének forrásai (az összes forrás százalékában)


Év Hagyományos eszközök Értéktöbbletadó-alap utáni bevételek GNP-forrás 1988 29,1 60,0 10,9 1989 28,7 60,7 10,6 1990 29,4 69,9 0,7 1991 26,4 59,5 14,1 1992 23,6 61,9 14,5 1993 20,3 54,0 25,7 1994 20,6 51,9 27,5 1995 21,3 57,8 20,9 1996 19,1 51,3 29,6 1997 18,8 45,5 35,7 1998 17,2 40,2 42,6 1999 16,8 37,8 45,4 2005 13,2 14,7 65,2 2006 12,7 14,2 72,0


Megjegyzés:
Az értéktöbbletadó-alap utáni bevételekre vonatkozó adatok az Egyesült Királyság hozzájárulására vonatkozó korrekciót is tartalmazó számok.
A 100%-hoz esetenként hiányzó rész: kiigazítások, áthúzódások

Forrás: Európai Bizottság





A költségvetés kiadásai
3. táblázat

A tizenötök pénzügyi elQirányzata a 2000 2006 közötti idQszakra

Millió euró, 1999-es árakon, kötelezettségvállalások 2000 2001 2002 2003 2005 2006 1. MEZPGAZDASÁG
Közös Agrárpolitika (vidékfejlesztés nélkül)
Vidékfejlesztés és ehhez kapcsolódó intézkedések 40 920
36 620

4 300 42 800
38 480

4 320 43 900
39 570

4 330 43 770
39 430

4 340 41 930
37 570

4 360 41 660
37 290

4 370 2. STRUKTURÁLIS POLITIKA
Strukturális Alapok
Kohéziós Alap 32 045
29 430
2 615 31 455
28 840
2 615 30 865
28 250
2 615 30 285
27 670
2 615 29 595
27 080
2 515 29 170
26 660
2 510 3. BELSP POLITIKÁK 5 900 5 950 6 000 6 050 6 150 6 200 4. KÜLSP AKCIÓK 4 550 4 560 4 570 4 580 4 600 4 610 5. ADMINISZTRÁCIÓ 4 560 4 600 4 700 4 800 5 000 5 100 6. TARTALÉKOK
Monetáris tartalék
Vészhelyzeti segélytartalék
Garanciatartalék 900
500
200
200 900
500
200
200 650
250
200
200 400
0
200
200 400
0
200
200 400
0
200
200 7. CSATLAKOZÁS ELPTTI TÁMOGATÁS
MezQgazdaság
Csatlakozás elQtti strukturális támogatás
PHARE (pályázó országok) 3 120

520

1 040
1 560 3 120

520

1 040
1 560 3 120

520

1 040
1 560 3 120

520

1 040
1 560 3 120

520

1 040
1 560 3 120

520

1 040
1 560 ÖSSZES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS 91 995 93 385 93 805 93 005 90 795 90 260 ÖSSZES KIFIZETÉS
Összes kifizetés a 15-ök GNP-jének %-ában 89 590
1,13% 91 070
1,12% 94 130
1,13% 94 740
1,11% 89 910
1,00% 89 310
0,97% 8. A KIBPVÍTÉSRE SZÁNT ÖSSZEGEK (kifizetések)
MezQgazdaság
Egyéb kiadások 4 140

1 600
2 540 6 710

2 030
4 680 11 440

2 930
8 510 14 220

3 400
10 820 AZ ÖSSZES KIFIZETÉS PLAFONJA 89 590 91 070 98 270 101 450 101 350 103 530 Az összes kifizetés plafonja a 15-ök GNP-jének %-ában
Tartalék mozgástér a 15-ök GNP-jének %-ában
A saját erQforrások plafonja a 15-ök GNP-jének %-ában 1,13%

0,14%

1,27% 1,12%

0,15%

1,27% 1,18%

0,09%

1,27% 1,19%

0,08%

1,27% 1,13%

0,14%

1,27% 1,13%

0,14%

1,27%

Forrás: Európai Bizottság

4. táblázat


AZ EU KÖLTSÉGVETÉSI KERETE: 2007-2013

Kötelezettség (millió euró, 2004-es árakon) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Össz: 2007-2013 Fenntartható fejl. 51 267 52 415 53 616 54 294 55 368 56 876 58 303 382 139 1a. Versenyképesség a növekedésért és munkahelyekért 8 404 9 097 9 754 10 434 11 295 12 153 12 961 74 098 1b. Kohézió a növ./m.helyekért 42 863 43 318 43 862 43 860 44 073 44 723 45 342 308 041 Term.erQforrások megQrzése és kezelése 54 985 54 322 53 666 53 035 52 400 51 775 51 161 371 344 ebbQl: piaci intézkedések és közvetlen kifiz. 43 120 42 697 42 279 41 864 41 453 41 047 40 645 293 105 EU-polgárság,
SZBJ térsége 1 199 1 258 1 380 1 503 1 645 1 797 1 988 10 770 3a. SZBJ 600 690 790 910 1 050 1 200 1 390 6 630 3b. EU-polgárság 599 568 590 593 595 597 598 4 140 EU mint globális szereplQ 6 199 6 469 6 739 7 009 7 339 7 679 8 029 49 463 Adminisztráció 6 633 6 818 6 973 7 111 7 255 7 400 7 610 49 800 Kompenzáció 419 191 190 - - - - 800 Kötelezettségváll. összesen: 120 702 121 473 122 564 122 952 124 007 125 527 127 091 864 316 A GNI %-ában 1,10 % 1,08 % 1,07 % 1,04 % 1,03 % 1,02 % 1,01 % 1,048 % Összes kifizetés 116 650 119 620 111 990 118 280 115 860 119 410 118 970 820 780 A GNI %-ában 1,06 % 1,06 % 0,97 % 1,00 % 0,96 % 0,97 % 0,94 % 1,00 % Rendelkezésre álló különbözet 0,18 % 0,18 % 0,27 % 0,24 % 0,28 % 0,27 % 0,30 % 0,24 % Saját források bevételi plafonja a GNI %-ában 1,24 % 1,24 % 1,24 % 1,24 % 1,24 % 1,24 % 1,24 % 1,24 %

Forrás: Európai Bizottság








5. táblázat


A költségvetés kiadásainak arányai 2007-2013

Kötelezettségvállalások Összesen
2007-2013
millió euró Az összes százalékában Fenntartható fejlQdés 382 139 44,2 % 1a. Versenyképesség a növekedésért és m.helyekért 74 098 8,6 % 1b. Kohézió a növekedésért és munkahelyekért 308 041 35,6 % A természeti erQforrások megQrzése és kezelése 371 344 43,0 % EU-polgárság, Szabadság, biztonság és jog térsége 10 770 1,2 % 3a. Szabadság, biztonság és jog térsége 6 630 0,8 % 3b. EU-polgárság 4 140 0,5 % EU mint globális szereplQ 49 463 5,7 % Adminisztráció 49 800 5,8 % Kompenzáció 800 0,1 % Kötelezettségvállalások összesen 864 316 100,0 %

















A tagállamok költségvetési pozíciói (6. táblázat)

A pozíciót meghatározó tényezQk
befizetési kötelezettségek
kifizetési jogosultságok

Konfliktusok

A brit probléma sajátos, eddig egyedi megoldása
az Egyesült Királyság helyzete
az Európai Tanács Fontainebleau-i döntése, 1984
a brit visszatérítés (a nettó befizetést annak 66%-ával csökkentették)



6. (a) táblázat

A 15 régi tagállam költségvetési pozíciója (2002, millió euró)

Országok A költségvetéssel szembeni egyenleg Spanyolország + 8871 Görögország + 3388 Portugália + 2692 Írország + 1577 Finnország - 6 Luxemburg - 49 Dánia - 165 Ausztria - 226 Belgium - 256 Svédország - 747 Franciaország - 2184 Hollandia - 2188 Olaszország - 2885 Nagy-Britannia - 2903 Németország - 5058

Megjegyzés: + többet kap a közös költségvetésbQl, mint amennyit oda befizet
- kevesebbet kap a közös költségvetésbQl, mint amennyit oda befizet

Forrás: Európai Bizottság






(b) táblázat


A 25 tagállam költségvetési pozíciója (2005, millió euró)

Országok Befizetések a közös költségvetésbe Kifizetések a közös költségvetésbQl
Egyenleg Spanyolország 9 475 14 822 + 5 347 Görögország 1 802 5 596 + 3 794 Portugália 1 527 3 880 + 2 353 Lengyelország 2 327 4 029 + 1 702 Belgium 4 024 5 451 + 1 427 Írország 1 442 2 493 + 1 051 Luxemburg 227 1 100 + 873 Magyarország 833 1 357 + 524 Litvánia 207 666 + 459 Lettország 130 385 + 255 Szlovákia 359 609 + 250 Észtország 100 249 + 149 Szlovénia 275 366 + 91 Csehország 990 1 075 + 85 Málta 50 135 + 85 Ciprus 150 215 + 65 Finnország 1 465 1 350 - 115 Ausztria 2 144 1 786 - 358 Dánia 1 989 1 552 - 437 Svédország 2 654 1 562 - 1092 Olaszország 13 547 10 694 - 2 853 Franciaország 16 854 13 617 - 3 237 Egyesült Királyság 12 157 8 667 - 3 490 Hollandia 5 947 2 093 - 3 854 Németország 20 136 12 283 - 7 853
Forrás: Európai Bizottság


Megjegyzés: + többet kap a közös költségvetésbQl, mint amennyit oda befizet
- kevesebbet kap a közös költségvetésbQl, mint amennyit oda befizet









A költségvetési viták

Politikailag érzékeny kérdés

A Delors I. (1988-1993) és a Delors II. (1994-1999) csomagterv
a bevételek növelésének igénye
új saját forrás: a GNP-alapú befizetések
a költségvetés mérete:
a saját források plafonja 1988-1993 között a közösségi GNP 1,2%-a
1994-1999 fokozatosan emelik 1,27%-ra
a tényleges kifizetések 1.27% alatt maradnak
a kohézió elQtérbe kerülése, az újraelosztás növelése
a mezQgazdasági kiadások korlátozása (a GDP 1%-os bQvülését a
mezQgazdasági kiadások 0,75%-os növekedése kísérheti)
a pénzügyi keretterv (perspektíva) fogalma

Az AGENDA 2000 (2000-2006)
döntés: az Európai Tanács Berlini csúcsértekezlete, 1999
az 1,27%-os plafon rögzítése az idQszak egészére (a tényleges
kifizetések az 1,27% alatt maradnak
az agrárkiadások korlátozása fennmarad
az ÁFA-befizetés csökkentése, a GDP-forrás felértékelQdése
új tételek (az elQcsatlakozási támogatások és a bQvítés finanszírozása)
egy tagállam legfeljebb a GDP-je 4%-áig részesülhet a kifizetésekbQl

A 2007-2013-as idQszakra vonatkozó viták (5. táblázat)
a költségvetés mérete, a plafon kérdése: 1% versus 1,24%
az Európai Bizottság javaslata: 1,24%, végül 1,046%
kiadások: új struktúra és megváltozott arányok
bevételek: közvetlen adószerq bevételek ( pl. társaságok megadóztatása = Európa-adó, energiaadó stb.) bevezetése (?)
a visszatérítés kérdése: maradjon-e, kiterjesszék-e a briteken kívül másokra is?















A költségvetési eljárás

Pénzügyi keretterv (perspektíva) több évre
szereplQk: Európai Bizottság (javaslat)
Európai Tanács (vita, elfogadás)

Éves költségvetés (az 1970. évi Költségvetési Megállapodás szerint)

eljárási rend:

Európai Bizottság: a keretterv alapján éves javaslat, elQterjesztés a
Tanácsnak
Tanács: minQsített többséggel elfogadja vagy módosítja a bizottsági
javaslatot, továbbítja az Európai Parlamentnek
Európai Parlament: a) jóváhagyja elsQ olvasatban: elfogadott (ritkán)
b) módosítja, visszaküldi a Tanácsnak
Tanács: dönt, szavaz, véglegesíti a tervezetet, elküldi a Parlamentnek
Parlament: a) elfogadja a végleges költségvetést (általában)
b) lehetQsége van a költségvetés egészének elutasítására
(pl. 1979-ben, 1984-ben), ekkor az új költségvetés
elfogadásáig a Bizottság havonta az elQzQ évi
költségvetés 1/12 része fölött rendelkezik

végrehajtás:

Európai Bizottság: felelQs a végrehajtásért, évente zárszámadást
készít
SzámvevQszék: megvizsgálja, értékeli a zárszámadást, jelentést készít
a Parlamentnek
Európai Parlament: elfogadja a zárszámadást, de visszautasítani is
jogában áll


















AZ EURÓPAI UNIÓ EGYSÉGES BELSP PIACA


EmlékeztetQ: az integráció formái: szabadkereskedelmi övezet (EFTA, 1960)
vámunió (EGK, 1958-1968)
közös piac (EGK, 1958- kudarc)
egységes belsQ piac (EK, 1986-1992)
gazdasági unió, GMU (EU, 1993-1999)
politikai unió (EU, 1993-…)


Vámunió

A vámunió megvalósítása (1968-ra)
A vámunió hatásai
-vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes közösségi piac (Dassonville-ügy)
- „nagy piac” kialakulása
- a verseny kiélezQdése, ennek hatásai
- kereskedelemteremtQ hatás
- kereskedelemterelQ hatás
- következmény: növekedési impulzus, jóléti hatás (1960-1970-es évek közepe)


Közös piac

- nem valósult meg
- a közös piac hiányának következményei
- csak az áruforgalomban történt liberalizálás, a többi szabadság érintetlen
- a nem tarifális eszközök fennmaradtak az áruforgalomban is
- a közösségi piac feldaraboltsága
- a vámunió növekedési impulzusa kifulladt, belsQ válság, a növekedés lassulása


KülsQ megrázkódtatások az 1970-1980-as években

- a cserearányok radikális átrendezQdése
- szerkezeti válság
- technológiai lemaradás
- a világgazdasági versenytársak jobb teljesítménye
- euroszklerózis , europesszimizmus


Közösségi reagálások

passzív védekezés 1970-es évek közepe-1980-as évek eleje :
tagállami és közösségi támogatás + protekcionizmus
az aktív reagálás szükségessége, az integráció újragondolása, a „négy szabadság”
kiteljesítése: EGYSÉGES BELSP PIAC

Az egységes belsQ piac megvalósítása

az egységes belsQ piac terve (Cockfield-jelentés vagy Fehér Könyv

döntés: az Európai Tanács milánói csúcsértekezlete (1985. július)

hatálya: 1986-1992

jogi alapja: Egységes Európai Okmány (1986-1987)

forma: csaknem 300 jogszabály (irányelv) beültetése a tagállamok jogrendjébe

eszköz: harmonizáció és kölcsönös elismerés (Cassis de Dijon-ügy)




Az egységes belsQ piaci program tartalmi elemei


A fizikai akadályok lebontása
- a határellenQrzés megszüntetése: áruk áramlása
- a határellenQrzés megszüntetése: személyek mozgása

A mqszaki akadályok lebontása
a szabványok, mqszaki és minQségi elQírások, környezetvédelmi normák,
fogyasztóvédelem harmonizációja, kölcsönös elismerés
a munkavállalók szabad áramlása: a képzettség kölcsönös elismerése,
a származás szerinti diszkrimináció megszüntetése,
a társadalombiztosítási rendszerek koordinálása
a szolgáltatások szabad áramlása: a letelepedés szabadsága.
a határon átnyúló szolgáltatások liberalizálása
a tQkeáramlás szabadsága
a közbeszerzések piacának liberalizálása

A pénzügyi akadályok lebontása
- adópolitika: nem egységes
- adóharmonizáció: részleges




Következmények

- új közös belsQ politikák
- külsQ hatások




A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ



Kiinduló helyzet: Római SzerzQdés: a gazdaságpolitikák összehangolása monetáris integráció nélkül


ElsQ lépés: Werner-terv (1970)
cél: közel tíz év alatt az árfolyam-ingadozás szqk sávba szorítása, majd az árfolyamok teljes rögzítése

KUDARC
(a Bretton-Woods-i rendszer szétesése, világgazdasági átalakulás)



Második lépés: Európai Monetáris Rendszer (EMR, 1980)
cél: árfolyam-stabilitás
elemei: árfolyam-mechanizmus (Exchange Rate Mechanism, ERM)
európai valutaegység (European Currency Unit, ECU)
Európai Monetáris Együttmqködési Alap (European Monetary
Co-operation Fund, EMCF)

SIKER



Harmadik lépés: Delors-terv (1987), Maastrichti SzerzQdés (1993)
cél: a gazdasági és monetáris unió (GMU) létrehozása, közös valuta

SIKER




A GMU szakaszai:

1993-1994: a GMU elQkészítése
a tQkemozgások liberalizálása
a tagállami jegybankok függetlenségének erQsítése
¦Ø z ¦
†
ž

Î

Ï

º è ¨°ØÚ^`’ì D F J ª ¬ Ø Ú Z„ð,Ä@N–ôö<>ŽÌ2~ŽF- ’ ” ž Þ !:!r!t!Ê!L"N"¢"Ì"8#:#R$T$²$î$

&<&P&"'$'8':'ú'ü'(N( )X)üõðüëüëüðüðüðüðüðüðüäüðüðüäëäüÝüØüØüðüðÒðÒðÒüÒüÒðÒüÒðÒüÒüÒðüÒðÒüÒðÒðÒüÒüðÒðÒðÒðüðüÒ
hz—CJ hz—6
hz—5CJ

hz—5>* hz—>* hz—5
hz—5CJhz—S(hjlnprtvxz|~€‚„†ˆ¦¨ªÄÆÈÊÌýýýýýýýýýýýýýýýýýý÷ýõððððððð$a$
Ƹp#dß®ßþþÌÎÐÒÔÖØð " $ & ( * , v x z ¦ ¨ &
¾
úúúúúúúúøøøøøøøøøøøøöññïøêê
&
F$a$$a$¾



†
ˆ
ž

Î
þ
)

Â

Ã

Î

Ï


"
D
z
–
ž ¢ ¸ º è ê Êúõõóñóñúúúúñóñññññññññóñóñúñ$a$
&
FÊI¡übÅÆè"¨ª¬®°ØÚZ\^`’ÆÖì & ýýýýýýýøýýýýýýýýøøýýýöýýýýôý
&
F& D F H J Ø Ú ZÐJ–þF„,.02468:<>@BDFHýýýýýýûýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýHJLNPRTVÄÆÈÊ@BDN^n‚”ýýýýýýýûùùùùùùóêêêê $$Ifa$$If”–¦¨ª¬®°º0YSSSSSSSS$If¥kd$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö 02L˜šœžÄèôö.`Æì<ùùùùùùùùùùðùùùùùùù $$Ifa$$If<>NŽÌ 02~YSSMSSSM$If$If¥kdÝ$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö~ŒŽ¤Þ2vxzùùSùùùùùù¥kdº$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö$If z|~€‚„¾Òò--
-

- ---2-F-Ð-ð-, h j  ’ ùùùùùùùðùùùùùùùðùêêêêêêù$If $$Ifa$$If’ ” ž ° Ô Þ !"!8!YSMMMSMM$If$If¥kd—$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö8!:!r!t!È!Ê!L"N"b"ùóóùùóMó¥kdt$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö$If$Ifb" "¢"Ì"à"8#:#D#f#ùùóùùMùù¥kdQ$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö $If$Iff#Ž#À#&$R$T$°$²$î$ùùùùSùùM$If¥kd.$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö$Ifî$:%h%%²%Þ%à%&
&

&<&P&R&T&V&ˆ&ø&"'ùùùùùùùùùóóùùùùùù $If$If"'$'.'8':'^''¨'à'ú'YSSSSSSSS$If¥kd
$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö ú'ü'((&(:(L(YSJJJJ $$Ifa$$If¥kdè$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöL(N(¦( )Z)Ú)**T*YSSMMGMS $If$If$If¥kdÅ $$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
FaöX)Z)Ú)**T*ô+ö+,-.-€.¬."0$0Ä1J2ª2¬2`4b4R5~5ê5

6777x7¦7¨7ì7Æ;ä;æ;*

hz—5>* hz—6hz—
hz—CJ hz—5XT*–*+V+p+°+ô+ö+,@,ùùùùùùSùù¥kd¢$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö$If @,b,”,,-.-\-Ô-<.>.€.ùùùSùùùùù¥kd $$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö$If €.˜.¬.À.î.F/v/â/"0ùùóóóóóó$If $If"0$0N0Ö01B1d1x1z1YSSSSJSS $$Ifa$$If¥kd\
$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faöz1|1º1Ä1J2L2N2ª2¬2ùùùóùùùM¥kd9
$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö$If$If¬2¶2¸2º2¼2¾2À2Ê2Ì2î2 344`4ùùùùùùùùùùùùù$If
`4b4”4ê425R5~5è5ê5YSSSSMSS$If$If¥kd

$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faöê5

6.6R6ˆ6â6ä677ùóóóóóóM¥kdó

$$If–FÖÖrºÿá¡
ï"§%'À N3 …
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö$If $If77
7

7 777 777¦7¨7ê7ì7Ž8889ì9î9¢:¤:¶;Ä;Æ;<<–<˜<ýýýýýýýýýýýýýøýøòýøýøýìýìøý
Ƹp#„h^„h
&
F˜<è<ê>h?j?l?¬?®?L@ð@ò@ÊAÌAÎABB*C,C.C0C2C4C6C8Cúøúøúøúøøøøúúøúøøøòèøøøøøøø
&
F
Ƹp#
Ƹp#
&
F8C®C°CúCüC¢D¤DHEJELE´E¶EüEþE.F0F”F–FøGúGLINI¸IºIêIìIîIðI8Jýýøýøýøýòýýøýøýøýøýøýøýøýòýý
Ƹp#
&
F8J:JðJòJ|L~LM MTNVNÒNÔNÖNØNÚNÜNÞNOO
Q

QRRTRæTèTÄVÆV Wýøýøýøýøýøýòýýýýýýøýøýøýøòè
&
F
Ƹp#
Ƹp#
&
F W¢W¤W¦W¨WªW¬W®W°W²W´W¶W¸WºW¼W¾WÀWÂWÄWÆWÈWÊWÌWÎWÐWÒWÔWÖWØWù÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
Ƹp#ØWÚW X"X$X&X>X@X^XÊXäXæX
Y.YNYxYœYÒYÔYÖYZZ+Z=Z>Z?ZTZUZnZýûýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýõ
Æø ÀnZ«Z¬Z­ZÄZÅZüZ1[2[3[][^[Ž[Ø[Ú\Ü\Þ\à\â\ä\æ\è\]]0]š]4^è^ý÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ýýýñìýýýýý$a$
Ƹp#
Æø À]0]@]š]°]4^F^è^ø^ë`í`î`aa"a.a7a

b$bˆcšcîcþck0kDkXkk&l8m–m mÄmÆmÔmøm
n*nBn4qFqêsús0t>tJt\tpt„tu&uPvtvvv„v¨vºvÚvðvúx

y^zF{V{Â{Ð{Ü{î{Ô|è|*~†~ˆ~–~º~Ê~ì~ú

€ÈØðþ
‚‚4‚H‚`‚Š‚Œ‚ü÷ü÷ü÷ü÷üòüëò÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷üòüòü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ò÷ü÷ü÷ü÷üä÷ü÷ü÷ü÷üëò÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ò

h D¡hz—

hz—5>* hz—5 hz—>*hz—Zè^”_à_I`ƒ`Á`ë`ì`í`î`aa.a

bVbÒbˆcîc„dÄd|efèftgh*húhèikýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýøýýý
&
FkDkŠkŒkŽkk&lÜl4m6m8m–m˜mšmœmžm mÄmÆmøm*nÐnlopÂp4qèqšrPsýýýýýûýýýýûýýõýýûýýýýýýýýýýý
Ƹp#Psês0tJtpt tu´uHvJvLvNvPvtvvv¨vÚvˆwäwHxúxšy^z {F{Â{Ü{^|Ô|ýýýýýýýýýýýýûýýýýýýýýýööýýýýgd D¡Ô|*}Æ}~~~ ~"~$~&~(~*~†~ˆ~º~ì~˜ú¢€lÈð
‚4‚Z‚\‚^‚`‚Š‚ýýý÷ýýýýýýýòòýýýýýýýýýýýýýýð$a$
Ƹp#Š‚Œ‚¾‚<ƒºƒh„ä„

…&…P…R…T…V…X…¸…º…ì…–†ð†2‡œ‡¶‡ˆ
ˆ

ˆ ˆˆˆ ˆýýýýýýýýýýýýýûýýýýýýýýýõõýýý
Ƹp#Œ‚š‚¾‚΂<ƒRƒºƒÌƒä„ô„

……&…8…P…X…¸…º…È…ð†‡2‡D‡œ‡ª‡¶‡È‡ˆ
ˆˆˆpˆrˆ‚ˆ¤ˆ¶ˆÖˆìˆÞ‰ð‰þŠ‹:‹H‹T‹f‹z‹|‹€‹¤‹¦‹¶‹Ø‹ê‹Œ,ŒèŒúŒ”¦æôŽŽ&Ž(ŽBŽrŽtŽ‚Ž¦Ž¶ŽÄŽÆŽØŽîŽ&8œ®@Rpìîü ‘0‘^‘t‘¬‘À‘À’Ò’

”úöúöúöúöúöúöúöñöñúöúöúöúöúöñöñúñúöúöúöúöúöúöúöñöúöúöúöúöúöúöúöúöñöúñúöúöíöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöhÐq hz—5hz— hz—>*^ ˆˆˆˆˆˆpˆrˆ¤ˆÖˆüˆœ‰Þ‰’ŠþŠ:‹T‹z‹|‹~‹€‹¤‹¦‹Ø‹Œ<ŒèŒ”æýýýýûûýýýýýýýýýýýýýýûöýýýýýý$a$捎&Ž(Ž>Ž@ŽBŽrŽtŽ¦ŽØŽ&œ@jlnpìî ‘^‘¬‘>’À’è’ê’ì’î’ýýýøøøöøøøøøøøøøøöøøøøøøøøøø$a$î’n“°“ ”
”
”

””(”)”2”5”ýøøøøøïé|vï$IflkdÐ
$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ$If $$Ifa$$a$


””²•¶•–B–â–‚—„—“˜Ø˜Ù˜™™1™;™D™Q™T™U™]™k™n™o™z™‰™Œ™™“™£™¦™§™³™Ä™Ç™È™Ó™ß™á™â™î™ü™ÿ™š!š"š0šCšFšGšPš_šbšcšoš„š‡šˆšš›ššžš©š¶š¸š¹šÂšÏšÒšÓšÝšêšìšíšúš ›
›
››››-›)›8›;›<›E›T›W›X›úöúöúíöúíöçáçáöçöúöçöúöçöúöçöúöçöúöçöúöçöúöúöçöúöçöúöçöúöçöúöçöúöçöúöçöúöçöúöçöúöçöúöçöúö
hz—CJ
hz—CJ hz—56CJhz— hz—5Y5”6”>”A”’Œƒ $$Ifa$$Iflkdp $$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐA”B”M”P”’Œƒ $$Ifa$$Iflkd$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐP”Q”W”Y”’Œƒ $$Ifa$$Iflkd°$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐY”Z”f”i”’Œƒ $$Ifa$$IflkdP$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐi”j”u”w”’Œƒ $$Ifa$$Iflkdð$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐw”x”„”‡”’Œƒ $$Ifa$$Iflkd$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöЇ”ˆ”–”™”’Œƒ $$Ifa$$Iflkd0$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöЙ”š”¨”«”’Œƒ $$Ifa$$IflkdÐ$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöЫ”¬”µ”·”’Œƒ $$Ifa$$Iflkdp$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöз”¸”Ĕǔ’Œƒ $$Ifa$$Iflkd $$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐǔȔϔє’Œƒ $$Ifa$$Iflkd° $$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐєҔݔߔ’Œƒ $$Ifa$$IflkdP$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐߔà”é”ë”’Œƒ $$Ifa$$Iflkdð$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐë”ì”ö”ø”’Œƒ $$Ifa$$Iflkd$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐø”ù”• •’Œƒ $$Ifa$$Iflkd0$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ •
•••’Œƒ $$Ifa$$IflkdÐ$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöЕ•• •’Œƒ $$Ifa$$Iflkdp$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ •!•*•-•’Œƒ $$Ifa$$Iflkd$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ-•.•<•?•’Œƒ $$Ifa$$Iflkd°$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ?•@•K•N•’Œƒ $$Ifa$$IflkdP$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐN•O•W•Z•’Œƒ $$Ifa$$Iflkdð$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐZ•[•e•g•’Œƒ $$Ifa$$Iflkd$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐg•h•r•t•’Œƒ $$Ifa$$Iflkd0$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐt•u•€•‚•’Œƒ $$Ifa$$IflkdÐ$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöЂ•ƒ•Ž•‘•’Œƒ $$Ifa$$Iflkdp$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöБ•’•¥•¨•’Œƒ $$Ifa$$Iflkd$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöШ•©•²•¶•’Œƒ $$Ifa$$Iflkd°$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöж•·•¸•¹•º•B–â–‚—„—“˜”˜•˜–˜·˜’ˆ††„~y„tttr$a$$a$
Ƹp#$a$$a$lkdP-$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ
·˜Á˜Â˜Ø˜Ù˜Ý˜á˜ä˜è˜í˜ó˜ø˜™™™
™™™™#™+™1™:™;™D™F™úúøòòòòòòòòòòòòòòòòòòìçòÞ $$Ifa$FfZ!$If$If$a$F™H™J™K™L™M™N™P™Q™T™U™]™_™a™c™d™f™g™h™j™k™n™o™z™}™™€™öööööööööñëööööööööööæëöööFf†($IfFfò$ $$Ifa$€™™‚™„™†™‡™‰™Œ™™“™•™—™™™›™™Ÿ™¡™¢™£™¦™§™³™¶™¹™»™¼™¿™öööööööñëööööööööööæëöööööFf®/$IfFf, $$Ifa$¿™Á™Â™Ã™Ä™Ç™È™Ó™Õ™×™Ù™Ú™Û™Ü™Ý™Þ™ß™á™â™î™ñ™ó™ô™õ™ö™ø™ú™öööööñëööööööööööæëöööööööFfÖ6$IfFfB3 $$Ifa$ú™û™ü™ÿ™š šš šššššššš!š"š0š3š6š9š:š<š>š@šBšCšöööñëööööööööööæàööööööööö$IfFfþ=$IfFfj: $$Ifa$CšFšGšPšRšTšVšXšYš[š]š^š_šbšcšošršušxš{š}šš€š‚š„š‡šˆšöñëööööööööööæëööööööööööáFfºHFf&E$IfFf’A $$Ifa$ˆšš‘š’š”š•š–š˜š™ššš›ššžš©š«š¬š®š°š²š³š´šµš¶š¸š¹šÂšÄšùððððððððððëùððððððððððæùðFfâOFfNL $$Ifa$$IfĚƚȚʚ˚͚̚ΚϚҚӚݚߚášãšäšæšçšèšéšêšìšíšúšýšÿš›öööööööööñëööööööööööæëöööFf
W$IfFfvS $$Ifa$›››››› ›
›
››››››››››››-›)›+›-›/›0›2›öööööööñëööööööööööæëöööööFf2^$IfFfžZ $$Ifa$2›4›6›7›8›;›<›E›G›I›K›L›N›O›P›R›T›W›X›f›i›k›m›p›q›r›t›öööööñëööööööööööæëöööööööFfZe$IfFfÆa $$Ifa$X›f›w›z›{›†›“›–›—›Ÿ›­›°›±›»›Ç›É›Ê›Ô›à›ã›ä›ï›ý›œœœ6œ<œ>œZœ„œæœêœ ~¡Ü¡
¢@¢F¢\¢É¤Í¤U¥W¥ªÀª¶«¸«º«â«ö¬ú¬0­j­„­ˆ­¨­ˆ°Ú°ô²³Ä³ö³Vµ‚µ„µ†µ¼µÎµô¹º½¾Â¾Ð¾ÀÀJÀxÀzÀêÀòÀ Áz¼ÂÐÂÔÂúöñöúöñöúöñöúöñöúöñöúöñöúöñöúöñöñöñöñöñöñöñöëöñöæöñßöÚöÚöÚöÚöÚöÚöñöÚöÚöÚöÚöñöÚöÚöÚöÚöñ hz—6

hz—5>* hz—>*
hz—CJ hz—5hz—
hz—CJ Vt›u›w›z›{›†›ˆ›‹›Œ››Ž››‘›’›“›–›—›Ÿ›¡›¤›¦›§›¨›©›ª›¬›­›öööñëööööööööööæëöööööööööFf‚l$IfFfîh $$Ifa$­›°›±›»›½›¿›Á›Â›Ã›Ä›Å›Æ›Ç›É›Ê›Ô›Ö›Ø›Ù›Ú›Û›Ü›Ý›Þ›à›ã›ä›öñëööööööööööæëööööööööööáFf>wFfªs$IfFfp $$Ifa$ä›ï›ñ›ó›õ›ö›ø›ú›û›ü›ý›œœœœ œ$œ&œ*œ.œ2œ4œ6œ<œ>œZœ`œùððððððððððëùððððððððððæùðFff~FfÒz $$Ifa$$If`œfœlœnœrœvœ|œ€œ„œŠœŒœžœ¦œ®œ¶œ¼œÂœÈœÎœÔœÚœâœäœæœèœêœ öööööööööñëööööööööööæääääFfŽ…$IfFfú $$Ifa$ ¢ž®žŸ¬ŸV À 4¡x¡z¡|¡~¡Ü¡
¢@¢B¢D¢F¢\¢~¢ýýýýýýýýýøøøóñóøøøèâ$If $$Ifa$$a$$a$ ~¢€¢’¢˜¢’Œƒ $$Ifa$$Iflkd¼‡$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöИ¢š¢ª¢°¢’Œƒ $$Ifa$$Iflkd\ˆ$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöа¢²¢È¢Î¢’Œƒ $$Ifa$$Iflkdüˆ$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ΢Тܢ࢒Œƒ $$Ifa$$Iflkdœ‰$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐà¢â¢ú¢£’Œƒ $$Ifa$$Iflkd<Š$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöУ£££’Œƒ $$Ifa$$Iflkd܊$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöУ£6£<£’Œƒ $$Ifa$$Iflkd|‹$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ<£>£Z£`£’Œƒ $$Ifa$$IflkdŒ$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ`£b£~£„£’Œƒ $$Ifa$$Iflkd¼Œ$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöЄ£†£˜£œ£’Œƒ $$Ifa$$Iflkd\$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöМ£ž£¶£¼£’Œƒ $$Ifa$$Iflkdü$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöм£¾£Ì£Ð£’Œƒ $$Ifa$$IflkdœŽ$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐУңè£ì£’Œƒ $$Ifa$$Iflkd<$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐì£î£¤¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkd܏$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöФ¤
¤¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkd|$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöФ¤¤ ¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkd‘$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ ¤!¤'¤)¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkd¼‘$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ)¤*¤4¤7¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkd\’$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ7¤8¤A¤D¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkdü’$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐD¤E¤S¤V¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkdœ“$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐV¤W¤b¤e¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkd<”$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐe¤f¤n¤q¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkdܔ$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐq¤r¤|¤~¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkd|•$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ~¤¤‰¤‹¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkd–$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöЋ¤Œ¤—¤™¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkd¼–$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöЙ¤š¤¥¤¨¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkd\—$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöШ¤©¤¼¤¿¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkdü—$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöп¤À¤É¤Í¤’Œƒ $$Ifa$$Iflkdœ˜$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐͤΤϤФѤҤӤԤդ֤פؤ٤ڤۤ¥3¥’‹‹$a$lkd<™$$If–FÖÖ0Š¸u.

½

Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÐ3¥4¥5¥U¥V¥W¥_¥š¥›¥¥¥î¥úúøúúïï‚ï|$Iflkdܙ$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$$a$
î¥ï¥ó¥¦’‰‰ $$Ifa$lkdwš$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö¦¦ ¦1¦’‰‰ $$Ifa$lkd›$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö1¦2¦9¦q¦’‰‰ $$Ifa$lkd­›$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöq¦r¦w¦‘¦’‰‰ $$Ifa$lkdHœ$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö‘¦’¦—¦â¦’‰‰ $$Ifa$lkdãœ$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöâ¦ã¦ë¦§’‰‰ $$Ifa$lkd~$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö§§ §?§’‰‰ $$Ifa$lkdž$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö?§@§D§|§’‰‰ $$Ifa$lkd´ž$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö|§}§‚§¶§’‰‰ $$Ifa$lkdOŸ$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö¶§·§»§Þ§’‰‰ $$Ifa$lkdêŸ$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöާߧ䧨’‰‰ $$Ifa$lkd… $$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö¨¨ ¨)¨’‰‰ $$Ifa$lkd ¡$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö)¨*¨/¨O¨’‰‰ $$Ifa$lkd»¡$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöO¨P¨V¨‡¨’‰‰ $$Ifa$lkdV¢$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö‡¨ˆ¨‰¨Š¨‹¨Œ¨¨Ê¨Ë¨Ì¨Ð¨ø¨’‹‚‚ $$Ifa$$a$lkdñ¢$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö
ø¨ù¨þ¨©’‰‰ $$Ifa$lkdŒ£$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö©-© ©!©"©#©$©ÀªÂªÄªÔª«’‹‚‚ $$Ifa$ $a$lkd'¤$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö
«««ˆ«’‰‰ $$Ifa$lkd¤$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöˆ«Š«Œ«¶«¸«º«ö¬ø¬ú¬.­0­ª­f®ø®’¯.°’‹‰‰‰‰‰‰‰‰‰‰‰$a$lkd]¥$$If–FÖÖ0ºÿ3 ¶#y ƒÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö.°Ü°v±

²˜²h³(´ò´„µ†µ¶p¶ç¶¢¸–¹2º»ð»u¼Õ¼b¾,¿ÀÀ¨ÀxÁ.ÂÐÂÒÂÔÂýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýÔÂtÃÊÃÌÃÎÃÐÃÒÃÔÃÄ
ĨÄJÅîŀÆ&ǨÇLÈìÈîÈðÈ$É&ɈÉþÉBʅʆʗʮÊýýýýýýýøýýýýýýýýýýýøýöýýðýýý
Ƹp#$a$ÔÂtÃÔÃÄ
ÄÄÅÅJÅjÅFÆHÆ€Æ Æ¨Ç¾ÇìÈðÈ$É&ɈɅʾʿÊ×ÊËËÍËÜÌÞÌ6ÍFÍpÎr΃΄ΐÎMÐOÐdÑfфӅӊӝӿÔÁÔÂÔèÔëÔÕ֔ؗØÐØÑؔܖܚÜÐÜÒÜJâVâÎâÐâZæ^ævæxæçç„çˆçü÷òëæüÜüæüÜüæüæü÷òëÕü÷ü÷ÏüÏüÏÈÏü÷ü÷ÏüÏüÏüÏÈÏü÷üÁò»üÁü»üÁ»üÁüÁüÁüÁ÷Áµ»ü»
hz—CJ
hz—CJ
hz—5CJ
hz—5CJ
hz—CJ
hz—5CJhz—CJ OJQJ hz—6

hz—5>* hz—>* hz—5hz—G®Ê×ÊÍËÞÌrÎsÎtΐÎOÐfѶÓÁÔÂÔÃÔÄÔèÔéÔêÔëÔÕÕJ×%ØJؔؕؖØýøøøýýýøøøøýòòðëëëæýááááýý
&
F$a$$a$
Ƹp#$a$–Ø—ØÐØÑØòØÆÚ|Û^ܔܖܚÜÐÜÒÜÜÝRÞ ààà:áÊáJâLâNâPâRâTâVâÎâÐâýûýöööööýýûýñññññññýýýýýýûý
&
F
&
FÐâ^ã(ä²äšåZæ\æ^ævæxæçç0çHçRç\çfçpçzç„çúúúúúøøøøóøííääääää $$Ifa$$If $a$
&
F„ç†çˆç–ç0*! $$Ifa$$IfÎkdø¥$$If–F4Ö֞ ;ýü†
™"¬ 5&`Á Š‰Š‰Š‰Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöýf4–çšç¨ç¬çºç¾çÌçÐçÞçâçðçôçöçèèè è&è.è4è@èFèRèXèdèjèlèöööööööööööñëööööööööööööæFfÀ¬$IfFf®¨ $$Ifa$ˆçôçöçè,è.èjèlè’èúèüèþè<éhé¦é¨éºí¼í¤ð¦ð†ó¦óD÷L÷b÷ð÷ò÷kùlùÂúÊúúúû û\ûnû”û–ûü<ü>ü^üý(ýDýRýný|ý˜ý¦ýÂýÐýìýúýþJþŽþœþ¶þÄþÞþìþÿ ÿ.ÿ<ÿVÿdÿ€ÿr²¶ÂÆÒÖâæðôþüöñüöüöñüöêäêüêüêüêüêüêÞ×ñüñüêñüêñÐñêÞñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñüñü

hz—5>*
hz—5CJ
hz—CJ
hz—CJ
hz—5CJ hz—5
hz—CJhz—Rlè’è˜è è¦è®è¶è¾èÊèÒèÞèæèòèúèüèþè<é>é@éBéDéFéHéJéLéNéùðêðêðêðêðêðêåãÞããããããããã$a$FfÌ°$If $$Ifa$$IfNéPéRéTéVéXéZé\é^é`ébédéféhé¦é¨é0ê2ê°ê¤ëÈëdìíºí¼í6îvîÖî ïýýýýýýýýýýýýýûýöýöñññññýöñññ
&
F

&
F ïrï¼ï

ðZð¤ð¦ðñJñtñòXò†óˆóŠóŒóŽóó’ó”ó–ó˜óšóœóžó ó¢ó¤óùùùùùùôïïïïïííííííííííííííí
&
F

&
F „h^„h¤ó¦óô1ô^ô¨ôçôõaõböÜöD÷F÷H÷J÷L÷î÷ð÷ò÷ø÷ø6øAøýøóíííóíííóýýýýëëæÝÝÝÝ $$Ifa$$a$„h^„h
&
F

&
F AøBøGøLøQøVølcccc $$Ifa$’kdF³$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöVøWø\øaøføkølcccc $$Ifa$’kd
´$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faökøløqøvø{øølcccc $$Ifa$’kdÔ´$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöø‚ø‡øŒø‘ø–ølcccc $$Ifa$’kd›µ$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö–ø—øœø¡ø¦ø«ølcccc $$Ifa$’kdb¶$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö«ø¬ø±ø¶ø»øÀølcccc $$Ifa$’kd)·$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöÀøÁøÆøËøÐøÕølcccc $$Ifa$’kdð·$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöÕøÖøÛøàøåøêølcccc $$Ifa$’kd·¸$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöêøëøðøõøúøÿølcccc $$Ifa$’kd~¹$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöÿøùù
ùù ùlcccc $$Ifa$’kdEº$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö ùùù-ù$ù)ùlcccc $$Ifa$’kd

»$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö)ù*ù/ù4ù9ù>ùlcccc $$Ifa$’kdÓ»$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö>ù?ù@ùlc $$Ifa$’kdš¼$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö@ùAùFùKùPùUù¢™™™™ $$Ifa$\kda½$$If–F4ÖÖºÿÀ!"Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4UùVù[ù`ùeùjùlcccc $$Ifa$’kdì½$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöjùkùlùmùnù{ù úŠúŒúÀúÂúlgggbZZbbX$
&
Fa$$a$$a$’kd³¾$$If–FÖÖ\ºÿÄ œÀ!^¬Ø $ Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö
ÂúÄúÆúÈúÊúúúû û”û–ûü
ü üü(ü2ü<üýýýýøóîîîèßßßßßß $$Ifa$$If$a$$a$ $a$<ü>ü^ü¸üý3-$$ $$Ifa$$IfËkdz¿$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöóüý(ý6ý8ýDýRý`ýbýný|ýŠýŒý˜ý¦ý´ý¶ýÂýÐýÞýàýìýúýþ
þþöööööööööööööööööööööööö $$Ifa$þþJþrþŽþ3*** $$Ifa$ËkdPÀ$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöóüŽþœþªþ¶þÄþÒþÞþìþúþÿ ÿ"ÿ.ÿ<ÿJÿVÿdÿrÿ~ÿöööööööööööööööööö $$Ifa$~ÿ€ÿ¦ÿ²ÿ3*! $$Ifa$ $$Ifa$Ëkd&Á$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöóü²ÿ¾ÿÊÿÖÿâÿîÿööööö $$Ifa$îÿðÿ 3*! $$Ifa$ $$Ifa$ËkdüÁ$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöóü &,ööööö $$Ifa$,-?E3*! $$Ifa$ $$Ifa$ËkdÒÂ$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöóüEKQW]cööööö $$Ifa$cdr…¡3*** $$Ifa$Ëkd¨Ã$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöóü¡²¶º¾ÂÆÊÎÒÖÚÞâæèìðôöúþ

öíííííííííííííííííííííííí $$Ifa$ $$Ifa$


@Z®3*** $$Ifa$Ëkd~Ä$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöóü@àî@Np~ ®Ðސ’"0LdrŠšÀÎì€ ‚ ²ÌÚô * D R l z ” ¢ Þ ö ø ú
"
#
$
O
ƒ
RVŠš²¶úöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúïöúèúâÚÓÍÇÀöïöºµ hz—>*
hz—CJ$
hz—5CJ
hz—CJ
hz—CJ
hz—5CJ hz—0JCJ
hz—CJ

hz—5>*
hz—5CJhz— hz—5G®àìîöø&(4@LNVXdp|~†ˆ” ¬öíííçííííííííííííííííííííí$If $$Ifa$ $$Ifa$¬®¶¸ÄÐÜÞæèôööööööööööö $$Ifa$

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
FaöóüJXft‚ööööö $$Ifa$’´3** $$Ifa$Ëkd*Æ$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöóü"0
¤¦:3*** $$Ifa$ËkdÇ$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöóü:<>JLXdpr~Š˜š´ÀÎÐÜêöööðöööçööööçööööö $$Ifa$$If $$Ifa$êì& 4 3*! $$Ifa$ $$Ifa$ËkdÖÇ$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöóü4 B P ` p € ööööö $$Ifa$€ ‚ î F²3*** $$Ifa$Ëkd¬È$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöóü²¾ÀÌÎÚæèôö * 6 8 D F R ^ ` l n z † ˆ ” öööööööööööööööööööööööööööö $$Ifa$” – ¢ ¤ ¦ öö*%$a$Ëkd‚É$$If–FÖ֞ ­ü¡

yçU"Ã&ô ünnnnnÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
Faöóü $$Ifa$¦ ¨ Ü Þ ö ø ú #
$
P
U
Z
_
d
i
n
s
ƒ
úúúøøóóóíääääääää $$Ifa$$If$a$$a$ƒ
„


ókdXÊ$$If–x4ÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿ„
—
ž
¥
¬
³
º
Á
È
Ð
ùðððððððð $$Ifa$$If Ð
Ñ

ñkdUË$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿÑ






-
&
-
4
;
ùðððððððð $$Ifa$$If ;
<

ñkdOÌ$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿ<
\
c
j
q
x

†

•
ùðððððððð $$Ifa$$If •
–

ñkdIÍ$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿ–
N

\

j

x

†

”

¢

°

À

ùðððððððð $$Ifa$$If À

Â


ñkdCÎ$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿÂ


,
:
H
V
d
r
€

ùðððððððð $$Ifa$$If 
’

ñkd=Ï$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿ’
®
È
Ô
à
ì
ø
* ùùðððððððð $$Ifa$$If
* ,
ñkd7Ð$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿ, > F N V ^ j v ‚ Ž ùðððððððð $$Ifa$$If Ž 
ñkd1Ñ$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿ ² º Â Ê Ò Ú â ê ö ùðððððððð $$Ifa$$If ö ø
ñkd+Ò$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿø ,8DP\ht€Žùðððððððð $$Ifa$$If Ž
ñkd%Ó$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿ®ºÆÒÞêöùðððððððð $$Ifa$$If
ñkd-Ô$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿ !#%')-ùðððððððð $$Ifa$$If -.
ñkdÕ$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿ.KS[cks{ƒ‹ùðððððððð $$Ifa$$If ‹Œ
ñkdÖ$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿŒ™ §®µ¼ÃÊÒùðððððððð $$Ifa$$If ÒÓ
ñkd
×$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿÓäìôü

$ùðððððððð $$Ifa$$If $%
ñkd Ø$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿ%29@GNU\cjùðððððððð $$Ifa$$If jk
ñkdÙ$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿk‰—ž¥¬³ºÁùðððððððð $$Ifa$$If ÁÂ
ñkdûÙ$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿÂð÷þ
&4BPùðððððððð $$Ifa$$If PR
ñkdõÚ$$If–xÖÖÊ yÿ(m ²

÷<Æ


!€¯€E€E€E€E€E€E€E€Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€Ö$€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€€4Ö
xaöñÿRTVŠŒŽ’”–˜š²´¶BVj‚°ýýýûûûûûûûûõûûðûççççç $$Ifa$$a$
Ƹp# °²Þîüþ| ~ ö ø VftvÚèôö^`œžÒàìî

&(@HTV˜¨¸º¼¾ÚÜÞBDKNab¡¢ÏÐÞåæùú


34HIXYkl}~’“©ª¼½ÑÒéêþúõïõëõïëïëïõëõïõëõïëïëïõëõïõëõïõëõïõëõïåëÞëÞ×ÞëÞëÞõÞëÞõëÞëÞëÞëÞëÞëÞëÞëÞëÞëÞëÞëÞëÞëÞëÞ

hz—5>*
hz—5CJ
hz—CJ$hz—
hz—CJ hz—5
hz—CJU°²Þîüztkk $$Ifa$$If…kdïÛ$$IfT–x4ÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠTüþb p | {ull $$Ifa$$Ifƒkd»Ü$$IfT–xÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠT| ~ Ø è ö {ull $$Ifa$$Ifƒkd„Ý$$IfT–xÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠTö ø Vft{ull $$Ifa$$IfƒkdMÞ$$IfT–xÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠTtvÚèô{ull $$Ifa$$Ifƒkdß$$IfT–xÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠTôöFR^{ull $$Ifa$$Ifƒkdßß$$IfT–xÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠT^`„œ{ull $$Ifa$$Ifƒkd¨à$$IfT–xÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠTœžÒàì{ull $$Ifa$$Ifƒkdqá$$IfT–xÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠTìî

&{ull $$Ifa$$Ifƒkd:â$$IfT–xÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠT&(@HT{ull $$Ifa$$Ifƒkdã$$IfT–xÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠTTV˜¨¸{ull $$Ifa$$IfƒkdÌã$$IfT–xÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠT¸º¼¾ÀÂÄÆÈÊÌÎÐÒÔ{yyyyyyyyyyyyyƒkd•ä$$IfT–xÖÖFˆÿO
ˋۂ
€q€# Ö0€€€€€€€€€€€€ÿÿ öÖ

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€Ö

€€€€€€€€€4Ö
xaöŠT ÔÖØÚÜÞBD„ºìî
j¨KLMNab¡¢«ýýýøøýýóîîýóýóîîîýýýèýãýÚ $$Ifa$$a$
Ƹp#
&
F

&
F $a$«ÏÐÞåö‰€ö $$Ifa$lkd^å$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$åæòù’‰‰ $$Ifa$lkdëå$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöùú

’‰‰ $$Ifa$lkdxæ$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö


’‰‰ $$Ifa$lkdç$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö)3’‰‰ $$Ifa$lkd’ç$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö34>H’‰‰ $$Ifa$lkd-è$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöHIOX’‰‰ $$Ifa$lkd¬è$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöXYbk’‰‰ $$Ifa$lkd9é$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöklt}’‰‰ $$Ifa$lkdÆé$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö}~‰’’‰‰ $$Ifa$lkdSê$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö’“¡©’‰‰ $$Ifa$lkdàê$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö©ª´¼’‰‰ $$Ifa$lkdmë$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö¼½Éђ‰‰ $$Ifa$lkdúë$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÑÒá钉‰ $$Ifa$lkd‡ì$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöéêöþ’‰‰ $$Ifa$lkd í$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faöþÿš8:n’”–˜šœ¸º’‹‰‹„
&
F $a$lkd¡í$$If–FÖÖ0ºÿ¸¶#þþÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faönœ¸¼02æè.-0-p-r-°-²-ö-ø- 6 7 Q R o p ‡ ˆ ¡ ¢ º » Ô Õ ì í !!!!/!0!M!N!i!j!‚!ƒ!¡!¢!Ä!Å!é!ê!$"&"b"d"¨"¬"à"ä"$!$7$8$U$V$È'Ê'*+,+`.~.®.°.È/Ê/&:(:.:H:˜:°:²:b>d>l>m>úóïóúóúóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóïóúóïóïóïóïóïóïóïóïóéïúâúïúÝâ hz—>*

hz—5>*
hz—CJ$hz—
hz—5CJ hz—5Wº¼02DŠÒÔæèýøýïïïïï\’kd.î$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$$a$ è---.-0-H-T-`-p-ùððð]ùððð’kdçî$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$$If p-r-ˆ-”- -°-lf]]] $$Ifa$$If’kd ï$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö°-²-Î-Ú-æ-ö-lf]]] $$Ifa$$If’kdYð$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöö-ø-
lf]]] $$Ifa$$If’kdñ$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö " ( . 6 lf]]] $$Ifa$$If’kdËñ$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö6 7 A E K Q lf]]] $$Ifa$$If’kd„ò$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöQ R _ c i o lf]]] $$Ifa$$If’kd=ó$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöo p y }  ‡ lf]]] $$Ifa$$If’kdöó$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö‡ ˆ “ — › ¡ lf]]] $$Ifa$$If’kd¯ô$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö¡ ¢ ¬ ° ´ º lf]]] $$Ifa$$If’kdhõ$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöº » Æ Ê Î Ô lf]]] $$Ifa$$If’kd!ö$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöÔ Õ ß ã ç ì lf]]] $$Ifa$$If’kdÚö$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöì í ø ü ! !lf]]] $$Ifa$$If’kd“÷$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö !! !!!!lf]]] $$Ifa$$If’kdLø$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö!!"!&!*!/!lf]]] $$Ifa$$If’kdù$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö/!0!;!A!G!M!lf]]] $$Ifa$$If’kd¾ù$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöM!N!W!]!c!i!lf]]] $$Ifa$$If’kdwú$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöi!j!p!v!|!‚!lf]]] $$Ifa$$If’kd0û$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö‚!ƒ!Ž!”!š!¡!lf]]] $$Ifa$$If’kdéû$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö¡!¢!®!µ!¼!Ä!lf]]] $$Ifa$$If’kd¢ü$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
FaöÄ!Å!Ó!Ú!á!é!lf]]] $$Ifa$$If’kd[ý$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöé!ê!ý!" "$"lf]]] $$Ifa$$If’kd þ$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö$"&":"F"R"b"lf]]] $$Ifa$$If’kdÍþ$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöb"d"|"Š"˜"¨"lf]]] $$Ifa$$If’kd†ÿ$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö¨"ª"¬"à"â"ä"|#$$$$ljdjj__jjj$a$
Ƹp#’kd?$$If–FÖÖ\ºÿø Ô°¶#>
ÜÜÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faö
$$$$-$ $!$7$8$U$V$•$´$Ý$õ$@%›%Ñ%l&ì&r'È'Ê'(r(î(L)š)ýýýýýýûýöýöñññëëëññëñýöññëñ„h^„h
&
F

&
Fš)* **+,+š+

,t,Ô,¾-`.b.d.f.h.j.l.n.p.r.t.v.x.z.|.~.®.°.úúúøóúúúúúøøøøøøøøøøøøøøøñø
&
F
&
F
°./V/È/Ê/R0T0t0v0
1h1ø1¢243Î3b4â4Ž586Ö6n7p7Š7Œ78`8ì8úõïíúíõïïïïïïïïïíííííõïççç„Ð^„Єh^„h
&
F

&
Fì8@9È9&:(:*:,:.:0:2:4:6:8:::<:>:@:B:D:F:H:J:”:–:˜:,;Ö;Žb>c>d>l>m>>¡>ñ>
?N@†@¼@XAZA\ArAtAšAêAˆBCHCèCêCìCJDLDýýýýøýýýòòòòòòýýøýýýòòòòòòøý„h^„h$a$m>À@Ø@TA\ArAèCìCJD®E²EÜEÞEóFHZH\HŠH”HâHîHhIvII¦IôIþIJœJ KK|K€K¼K˜LšLÖL„P†PÄP6Q>Q\Q^Q´Q¼QøQþQ R"RÂRÆRÜRSÖSØSæS5T8TGTnTBWDWVWvWØW^X`XlXtX–X˜XZ¶\¶^¶Ô·Ö·²¼ü÷üòíüòíüòíæüòíòü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷üòíòàüòàüòàüòíòüòüÙæòüÙæòüÙü÷ÐæòüÙüæòüÙüÙæÇüÅüÙüÙüUhz—5>*CJhz—56CJ
hz—5CJ
hz—CJ

hz—5>* hz—>* hz—5 hz—6hz—NLDžDÆDøD`E®E°E²EÜEÞE*FxFÉF HHZH\HàHâHfIhIŽIIòIôIŽJJùùùùùùùôòíùíùùôòíùíòíçíòíò
Ƹp#
&
F $a$„h^„hJ KKKKK|K~K€K¼K&L˜LšLÖLdMNGN–NáNOpO2P„P†PÄPüP6Q8Qúøøøøóøøñøøëñúëúëëúøúúøñëëø„h^„h$a$
&
F 8Q:QQ\Q^Q”Q´Q¶Q¸QºQ¼QøQúQüQþQÂRÄRÆRSÖSØSæS5T6T7T8Týýýøýýýýýýýöñññììììäìâññññ$
&
Fa$$a$$a$$a$8TnT‡TÃTU–VBWDWPWRWTWVWØW^X`XlXnXpXrXtX–X˜XÔXBYØY\¶^¶¾¶P·ýøøýýýýöýýýýøýöýýýýýýñýýýýñý
&
F
&
F a tagállami gazdaságpolitikák közelítése

1994-1999: a tQkeáramlás teljes liberalizációja
az Európai Monetáris Intézet (EMI) megalapítása
konvergencia programok tagállami szinten

1999 után: az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítése az ERM-en belül
az Európai Központi Bank (EKB) megalapítása
az európai központi bankok együttmqködési rendszere KBER
a közös valuta (euró) megteremtése
1999. január 1-tQl számlapénzként
2002. január 1-tQl készpénzként
a nemzeti valuták megszqnése az euróövezet tagállamaiban
Dánia, Egyesült Királyság: opt-out
Svédország: nem léptette be a valutáját az ERM-be



A Maastrichti konvergencia kritériumok

árstabilitás: az infláció 1,5%-nál nagyobb mértékben nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagindexét
a kamatok konvergenciája: a hosszú lejáratú kamatláb 2%-nál nagyobb mértékben nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagát
árfolyam-stabilitás: az ERM-en belül a valutát a megelQzQ két évben nem értékeli le
stabil kormányzati pénzügyi helyzet:
az államháztartás hiánya nem haladhatja meg az éves GDP 3%-át
az államadósság nem haladhatja meg az éves GDP 60%-át


Az euróövezet tagjai: 1999-tQl Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, 2001-tQl Görögország, 2007-tQl Szlovénia






















AZ EU KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKÁJA ÉS
KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI




A közös kereskedelempolitika fogalma

a közös kereskedelempolitika kialakulása
a közös kereskedelempolitika kapcsolata a vámunióval
a nemzetek feletti jelleg
a külsQ kereskedelem egészének közösségi szintq szabályozása
kiterjedése: a külsQ országokkal folytatott export és import



A közös kereskedelempolitika jogi alapja és mqködése

a Római SzerzQdés 133. (113.) cikke
intézményi hatáskörök: Európai Bizottság (elQkészítés, javaslat, a végrehajtás
ellenQrzése, a tagállamok képviselete, önálló döntés a
Tanács felhatalmazása alapján
Tanács (döntés minQsített többséggel)
fQ jogi eszköz: rendelet (közvetlen hatály)





A közös kereskedelempolitika fQ elemei

Vámpolitika: vámjog, közös vámszervezet, vámeljárás,
közös vámtarifa ( a tarifa felépítése, tételek),
származási szabályok ( + kumuláció)

Általános importrendszer ( a kereskedelem mennyiségi szabályozása):
a kereskedelem szabadságának elve
az állami kereskedelmq országra alkalmazott elbánás
a védzáradék
Meghatározás (védzáradék):
a behozatal szabadságát korlátozó eszköz
alkalmazásának feltételei: az import növekedése és
annak károkozó volta, illetve veszélye
ideiglenes korlátozó eszköz: meghatározott
ütemterv szerint, meghatározott idQpontig
lebontandó



A piacvédelem eszközei
megfigyelési rendszer (monitoring)
dömpingellenes intézkedés

Meghatározás (dömpingellenes intézkedés):
alkalmazásának feltételei: az import növekedése és
behozott termékek árának eltérése a normál
piaci ártól
tartalma: a tényleges és a normál piaci ár
különbségének kiegyenlítése dömpingvámmal
vagy korlátozás vállalása a külföldi exportQr
részérQl
öt évre szól, de meghosszabbítható
a leggyakrabban alkalmazott piacvédelmi eszköz

a szubvencionált importtal szembeni fellépés
a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szembeni fellépés


Az exportpolitika
Közösségi és nemzeti kompetenciák
Exportösztönzés
Meghatározás (exportösztönzés):
tagállami jogkör
nem exportszubvenció, az tilos
pl. kockázatos hitelek állami garanciája
(Eximbankok)
partnerközvetítés
üzleti információs hálózatok
vásárok, kiállítások szervezése állami
részvétellel (támogatás, finanszírozás)

ExportellenQrzés
Meghatározás (exportellenQrzés):
közösségi jogkör
egyes termékek és/vagy egyes relációk esetében
elQzetes bejelentési kötelezettség,
monitoring, engedélyezés












AZ EU KÉTOLDALÚ KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI



Nem kedvezményes alapú rendszerek (jogalap a 133. cikk)


A legnagyobb kedvezmény elvén nyugvó elbánás
- jogalap: 133. cikk
- tartalma: a GATT/WTO normál elQírásainak alkalmazása (diszkrimináció
tilalma, legnagyobb kedvezmény elve)
- érintettek: fejlett ipari országok, a legfontosabb kereskedelmi partnerek, például
USA, Kanada, Japán, Ausztrália, Új-Zéland


Diszkriminatív elbánás
tartalma: hátrányos megkülönböztetés a kereskedelempolitikai gyakorlatban (pl. korlátozás)
gazdasági és politikai indokok
érintettek: Észak-Korea, Fehér-Oroszország, egyes közép-ázsiai szovjet utódállamok



Általános vámpreferenciális rendszer (Generalised System of Preferences = GSP)
tartalma: autonóm (egyoldalúan visszavonható) vámkedvezmény, vámmentesség
érintettek: fejlQdQ országok vagy hasonló besorolású államok egy folyamatosam aktualizált lista szerint







Kedvezményes jogi alapú (preferenciális) rendszerek (jogalap a 133. és/vagy a 310. cikk)


Szabadkereskedelmi megállapodások
jogalap: 133. cikk
tartalma: a kölcsönös forgalom liberalizálása megállapodás alapján
aszimmetrikus, ha az EU által nyújtott piacra jutási kedvezmények nagyobbak, mint a partner által garantáltak
érintettek: észak-afrikai országok az 1980-as évtizedben
szimmetrikus, ha a piacnyitás mindkét partner részérQl egyforma
érintettek: EFTA-országok (az 1970-80-as években), Izrael (az 1980-as években), Dél-afrikai Köztársaság, Chile, Mexikó




Társulási megállapodások (jogalap: 310. Cikk)

A Loméi Konvenciók (1975-2000), majd EU-ACP Partnerségi Megállapodás (2000-)
tartalma: szerzQdéses vámkedvezmény, vámmentesség
fejlesztési támogatás (Európai Fejlesztési Alap)
érintettek: a tagállamok volt gyarmatai, az úgynevezett ACP országok (ACP =
Afrikai, Karib-tengeri és Csendes-óceáni országok)


A dél-európai országokkal megkötött társulások (1960-1970-es évek)
tartalom: a négy szabadság, pénzügyi támogatás, tagsági ígéret
érintettek: Görögország (a csatlakozásig), Ciprus (a csatlakozásig), Málta (a
csatlakozásig), Törökország (ma már vámuniót is jelent),


Mediterrán társulási megállapodások (1990-es évek eleje)
tartalom: a korábbi (aszimmetrikus) szabadkereskedelmi megállapodások
továbbfejlesztése,
kereskedelmi kedvezmények, pénzügyi támogatás, politikai és
gazdasági együttmqködés
érintettek: nem európai mediterrán országok, pl. Marokkó, Algéria, Tunézia,
Egyiptom, Szíria, Izrael stb.


Európai Megállapodások (1990-es évek eleje és közepe)
tartalom: a négy szabadság, politikai és gazdasági együttmqködés
érintettek: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia,
Bulgária, Románia, Észtország, Lettország, Litvánia


Európai Gazdasági Tér Megállapodás (1994)
tartalom: az egységes piac szabályainak kiterjesztése = piaci integráció, tagság
közeli állapot
érintettek: Ausztria (a csatlakozásig), Svédország (a csatlakozásig), Finnország (a
csatlakozásig), Norvégia, Izland, Liechtenstein, (Svájc elvetette)


Stabilizációs és Partnerségi Megállapodások a nyugat-balkáni országokkal (2000-)
tartalom: kereskedelmi kedvezmények, a négy szabadság fokozatos elérése,
együttmqködés, európai perspektíva = tagsági ígéret
érintettek: Horvátország, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia,
Albánia)







Az EU KÖZÖS MEZPGAZDASÁGI POLITIKÁJA


A Közös mezQgazdasági politika (KAP) fogalma


A mezQgazdaság sajátos kezelése

az élelmiszertermelés stratégiai jelentQsége  önellátási törekvések
természeti-gazdasági-társadalmi sajátosságok
a stabilitáshoz fqzQdQ termelQi és fogyasztói igény
nagy importhelyettesítési készség
EU: vámunió = ipari szabad kereskedelem + egységes mezQgazdasági piac


A közös mezQgazdasági politika céljai a Római SzerzQdésben

a mezQgazdasági termelés és termelékenység növelése (expanzív cél)
a mezQgazdasági lakosság méltányos és elfogadható jövedelme, életszínvonala
az agrárpiacok stabilitása : belsQ (garancia) + külsQ (védelem)
az élelmiszerellátás biztonsága
a fogyasztói igények méltányos áron való kielégítése


A közös agrárpolitika sajátosságai, elvei

egységes piac (szabad áruforgalom, az árak a piaci verseny eredményeként alakulnak)
közösségi preferencia (a belsQ értékesítés felértékelése, a külsQ verseny diszpreferálása, vagyis külsQ védelem)
közösségi finanszírozás, azaz pénzügyi szolidaritás
intézménye: EAGGF/FEOGA/EMOGA (Európai MezQgazdasági Orientációs és Garancia Alap)


A piaci szervezetek típusai

külsQ védelem és intervenció (pl. gabona, marhahús, tej, cukor, asztali borok stb.)
külsQ védelem intervenció nélkül (pl. tojás, néhány zöldség és gyümölcs, minQségi borok stb.)
árkiegészítés, közvetlen támogatás (pl. korábban olajos magvak, dohány, komló stb.)


A piaci szervezetek eszközei

intézményi árak rendszere
irányár: a Tanács által felállított tájékoztató jellegq optimális ár
intervenciós ár: ha a piaci ár ez alá csökken, a terméket felvásárolják
minimum ár (küszöbár, zsilipár): ami alatt importált termék nem kerülhet be
importteher: vám (korábban lefölözés)
A piaci szervezetek logikai sémája


--------------------------------------------------------------------------------------------------------- irányár

minimum ár ---------------------------------------------------------------------------
I
I -------------------------------------------------------- intervenciós ár
I I
import vám I I
I I export szubvenció
I I
világpiaci ár ------------------------I----------------------------------------------------------- I----------------------------------



Eredmények és következmények

önellátás
túltermelés (a piacról való kivonás és az exporttámogatás finanszírozási igénye)
magas pénzügyi teher
magas fogyasztói terhek
az agrárköltségvetés túlsúlya a közös költségvetésben
a természeti környezet terhelése, károsítása
nagy nemzetközi nyomás a protekcionizmussal szemben


Az önellátás foka az EU12-ben 1989-ben
Árucsoportok EU12 index Gabona
Búza
Rizs
Cukor
Zöldségek
Burgonya
Friss gyümölcs
Bor
Sajt
Vaj
Hús
Marhahús
Borjúhús
Sertéshús
Baromfi 120
127
75
128
106
100
85
112
102
115
101
100
115
103
104



Korrekciós igények (1980-as évek)

kvóták, a korlátlan expanzió megfékezése
a kvóták típusai:
támogatási kvóta: túllépés esetén nem jár támogatás (pl. marhahús)
termelési kvóta: túllépés esetén büntetés (pl. tej)
további reformok szükségessége
A MacSharry-reform (1992)

az árak és a jövedelempolitika különválasztása (decoupling)
az árak csökkennek, közelednek a világpiaci szinthez
ennek kompenzálása (direct payment = közvetlen vagy jövedelempótló támogatás)
a természeti környezet megóvása (a termelés extenzifikálása)
pihentetés
a közösségi kiadások behatárolása (a GDP 1%-os növekedésére a mezQgazdasági kiadások legfeljebb 0,74%-os többletével járhat)
vidékfejlesztés




1992 elQtt 1992 után
Minimum ár ----------------------------
I ------------------- intervenciós ár
import lefölözés I I
I I export szubvenció
I I
I I
I I
I I
világpiaci ár ------- I---------------I------------------------

Intervenciós ár 1992 elQtt -------------------
I közvetlen támogatás
I
mimimum ár------------- I
import vám I I
I I-------------intervenciós ár
I I export szubvenció
----------------- I---------------------I-----------világpiaci ár



További reformok

AGENDA 2000 (1997): a belsQ árak további csökkentése
a termelés extenzívebbé tétele
a jövedelemtámogatási rendszer további kiterjesztése
a kiadások stabilizálása


A 2003-as reform: összevont támogatási rendszer ( a termelQ támogatása a termelés
helyett)
a közvetlen kifizetések csökkentése
a kifizetések összekötése a közösségi elQírásokkal (környezetvédelem,
állat- és növényegészségügy, élelmiszerbiztonság, állatjólét stb.)
a vidékfejlesztés erQsítése









AZ EU REGINÁLIS FEJLESZTÉSI POLITIKÁJA


A kohézió fogalma

Az integráció mélyülésének és bQvülésének hatásai: a regionális különbségek növekedése
A felzárkózás szükségessége és problémája
A homogenitás és heterogenitás problémája


A regionális fejlesztési célú támogatásokban résztvevQ alapok 2007-ig

Strukturális alapok (Structural Funds)

1960: ESF, European Social Fund, Európai Szociális Alap

1962: EAGGF, European Agricultural Guidance and Guarantee Fund,
Európai MezQgazdasági Orientáció és Garancia Alap

1975: ERDF, European Regional Development Fund, Európai Regionális
Fejlesztési Alap

1993: FIFG, Financial Instrument for Fisheries Guidance, Halászati
Orientációs Pénzügyi Alap


Kohéziós Alap, Cohesion Fund, 1993






A regionális fejlesztési célú támogatásokban résztvevQ alapok 2007-2013

Strukturális alapok

ESF, European Social Fund, Európai Szociális Alap

ERDF, European Regional Development Fund, Európai Regionális
Fejlesztési Alap

Kohéziós Alap





A strukturális alapok mqködése

Az alapok reformja: Delors I-terv, 1988-1993
Delors II-terv, 1994-1999
Agenda 2000, 2000-2006
A jelenlegi rendszer, 2007-2013


A régiók fogalma, a NUTS rendszer
NUTS 1: 3-7 milliós lakosságszámú régió
NUTS 2: 800 000-3 milliós lakosságszámú régió
NUTS 3: 150 000-800 000 lakosságszámú régió
Lokális régiók
NUTS 4: 150 000 lakosságszám alatti régiók
NUTS 5: helyi közösségek, települések


A közös célok rendszere

Delors I és Delors II: 1-6 cél

Agenda 2000: 1-3 cél

célkitqzés: azon fejlQdésben elmaradt régiók támogatása, amelyek a
jövedelem, a foglakoztatás, a termelési rendszer és az
infrastruktúra tekintetében a legkomolyabb nehézségekkel
néznek szembe
Címzettek: NUTS 2 régiók, ahol az egy fQre jutó GDP a
közösségi átlag 75%-a alatt van
A strukturális mqveletek pénzeinek 70%-a jutott ide

célkitqzés: a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás miatt strukturális
problémákkal küzdQ régiók támogatása, pl. hanyatló vagy
válságba jutott NUTS 2 régiók
A strukturális mqveletek pénzeinek 18%-a jutott ide

célkitqzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek
alkalmazkodásának és fejlesztésének támogatása
A strukturális mqveletek pénzeinek 12%-a jutott ide


A jelenlegi 2007-2013-as szisztéma célrendszere: 3 célterület

Konvergencia célterület: a korábbi 1. célkitqzésnek felel meg
a finanszírozás kb. 82%-át kapja
Regionális és versenyképességi célterület: a korábbi 2. és 3. célkitqzés
a finanszírozás kb. 16%-át kapja
Európai területi együttmqködési célterület: határmenti régiók fejlesztése
a finanszírozás kb. 2,5%-át kapja

A közös elvek rendszere
Összpontosított felhasználás (koncentráció)
Az EU-alapok és a nemzeti finanszírozás összehangolt felhasználása
A támogatandó célok (1., 2. cs 3. cél) és régiók (NUTS-besorolás) meghatározása

Partnerség
a) A programok végrehajtásában minden résztvevQnek van szerepe,
együttmqködési feladata
A szereplQk: a Közösség, a tagállamok, regionális és helyi
önkormányzatok, a gazdasági és szociális partnerek, érdekképviseleti és egyéb szervezetek
Négy döntéshozatali szint: helyi, regionális, nemzeti, közösségi

Programozás
Olyan szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat, amely magában
foglalja a végrehajtás szakaszait a több éves idQszakon keresztül
Három fokozat:
- Nemzeti vagy regionális fejlesztési terv (pl. NFT) - tagállam
- Közösségi támogatási keretek  EK
- Operatív programok  tagállami és közösségi tárgyalások

Addicionalitás
A közösségi finanszírozás kiegészítQ jellege  társfinanszírozás




A kohéziós alap mqködése

A Maastrichti SzerzQdés hozta létre, 1993
Célja: a gazdasági és monetáris unió feltételeinek való megfelelés elQsegítése
Címzettek: tagállamok, ahol az egy fQre jutó GDP a közösségi átlag 90%-a alatt van
(eredetileg: Írország, Görögország, Spanyolország és Portugália,
jelenleg: Görögország, Spanyolország, Portugália és a 2004-2007-ben
csatlakozott országok)
Felhasználás: az infrastruktúra fejlesztése és környezetvédelem













Az EU 2007-2013-as kohéziós politikája:
célkitqzésenkénti és tagországonkénti eloszlás
(millió euró, 2004-es árakon)


Kohéziós politika 2007-2013, pénzügyi javaslat (millió euró, 2004-es árakon)
Konvergencia célterület Regionális és versenyképességi célterület
Európai területi együttmqködés célterület



Összesen Kohéziós
Alap Konvergen-cia Statisztikai phasing out Phasing in Regionális versenyké-
pesség és foglalkozta-tottság Belgium 579 1268 173 2019 Csehország 7830 15149 373 346 23697 Dánia 453 92 545 Németország 10553 3770 8370 756 23450 Észtország 1019 1992 47 3058 Görögország 3289 8379 5779 584 186 18217 Spanyolország 3250 18727 1434 4495 3133 497 31538 Franciaország 2838 9123 775 12736 Írország 420 261 134 815 Olaszország 18867 388 879 4761 752 25647 Ciprus 193 363 24 581 Lettország 1363 2647 80 4090 Litvánia 2034 3965 97 6097 Luxemburg 13 58 Magyarország 7589 12654 1865 45 343 22451 Málta 252 495 14 761 Hollandia 220 1696 Ausztria 159 1477 228 1301 Lengyelország 19562 39486 914 650 59698 Portugália 2722 15240 254 407 88 19147 Szlovénia 1239 2407 436 93 3739 Szlovákia 3433 6230 202 10264 Finnország 491 399 107 1532 Svédország 935 236 1682 Egyesült Királyság 2436 158 883 5349 642 9468 Bulgária 2015 3873 159 6047 Románia 5769 11143 404 17316 Nem felhasznált 392 Összesen 61558 177083 12521 10385 38742 7750 308041

Forrás: Európai Bizottság



A tagállamok fejlettségi sorrendje
(vásárlóerQ paritáson mért GDP/fQ, a közösségi átlag százalékában)
2006

Tagállamok EU25=100,0 Luxemburg 268 Írország 137 Hollandia 127 Ausztria 124 Dánia 122 Belgium 118 Svédország 116 Egyesült Királyság 115 Finnország 112 Németország 109 Franciaország 109 Olaszország 100 Spanyolország 99 Ciprus 90 Görögország 85 Szlovénia 85 Csehország 76 Málta 73 Portugália 72 Észtország 65 Magyarország 63 Szlovákia 60 Litvánia 56 Lettország 54 Lengyelország 51 Románia 36 Bulgária 36 Tagjelölt országok:
Horvátország
Törökország
Macedónia
48
28
26 Nyugat-Balkán:
Bosznia-Hercegovina
Szerbia és Montenegró
Albánia
25 (2005)
24 (2004)
20 (2004)
Forrás: Eurostat





Az EU egy lakosra jutó regionális GDP-je
(vásárlóerQ paritáson, a közösségi átlag százalékában)
2004


A tíz legfejlettebb régió (EU27=100,0)

BelsQ-London (UK) 302,9 Brüsszel (fQváros) (B) 248,3 Luxemburg (L) 251,0 Hamburg (D) 195,2 Bécs (A) 179,7 Ile-de-France (F) 174,5 Berkshire, Buckinghamshire, Oxfordshire (UK) 173,8 FelsQ-Bajorország (D) 169,3 Stockholm (S) 165,7 Utrecht (NL) 157.7

A tíz legkevésbé fejlett régió (EU27=100,0)

Nord-Est (RO) 23,6 Severozapaden (BG) 25,6 Yuzhen tzentralen (BG) 25,6 Severen tzentralen (BG) 26,4 Sud-Muntenia (RO) 28,4 Sud-Vest Oltenia (RO) 28,8 Severoiztochen (BG) 29,3 Yugoiztochen (BG) 29,9 Sud-Est (RO) 30,7 Nord-Vest (RO) 33,0

Magyarország régiói (EU27=100,0)

Magyarország 64,0 Közép-Magyarország 101,6 Nyugat-Dunántúl 66,8 Közép-Dunántúl 61,1 Dél-Dunántúl 45,6 Dél-Alföld 44,2 Észak-Magyarország 42,5 Észak-Alföld 41,9
Forrás: Európai Bizottság




AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG/EURÓPAI UNIÓ KIBPVÜLÉSEI




Az Európai Közösségek alapító országai

Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Olaszország




Az EK és az EU bQvülései

ElsQ bQvülési hullám: atlanti bQvítés ,
1973: Egyesült Királyság, Írország, Dánia

Második bQvülési hullám: déli bQvítés
1981: Görögország
1986: Spanyolország, Portugália

Harmadik bQvülési hullám: EFTA-bQvítés
1995: Ausztria, Finnország, Svédország

Negyedik bQvülési hullám: keleti bQvítés
2004: Ciprus, Málta, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia,
Észtország, Litvánia, Lettország
2007: Románia, Bulgária




Tagjelölt országok

Tagjelölt országok, amelyekkel 2005-ben megkezdQdtek a csatlakozási tárgyalások:
Horvátország, Törökország
Tagjelölt ország, amellyel nem kezdQdtek meg a csatlakozási tárgyalások: Macedónia




Tagsági perspektívával rendelkezQ országok

A nyugat-balkán országai: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Albánia




A csatlakozás feltételei, a csatlakozási kritériumok


Explicit, megfogalmazott kritérium

A Közösséghez minden európai állam csatlakozhat. (Római SzerzQdés, 237. cikk))
földrajzi kritérium, de az európai kultúrkörhöz való tartozásként is értelmezhetQ



Implicit, beleértett kritérium

nincs a Római SzerzQdésben, de az értékrendjébQl és az integráció jellegébQl következik: demokratikus berendezkedés politikai értelemben és
piacgazdaság gazdasági értelemben
az Amszterdami SzerzQdés ezt explicit kritériummá tette: Az Unióhoz minden
európai állam csatlakozhat, amely elfogadja a 6(1) cikkben lefektetett
elveket (Amszterdami SzerzQdés 49. cikk)

Nota bene: a 6(1) cikk kimondja, hogy az Unió a szabadság, a demokrácia,
elvén, az emberi és az alapvetQ szabadságjogok és a jogállamiság
tiszteletben tartásán alapul, azon elveken, amelyeket a
tagállamok magukénak vallanak


Gyakorlati kritérium

az acquis communautaire átvételének szándéka és képessége (nincs a SzerzQdésekben, de minden bQvítés kiinduló feltétele)

Nota bene: az acquis communautaire magában foglalja
az elsQdleges joganyagot (a SzerzQdések )
a másodlagos joganyagot (rendeletek, irányelvek, határozatok,
ajánlások és vélemények)
az Unió nemzetközi szerzQdéseit
az Európai Bíróság esetjogát



A keleti bQvítés során megfogalmazott és alkalmazott feltételek, az 1993-as koppenhágai kritériumok




Az Európai Unió 1993. évi koppenhágai csúcsértekezletén megfogalmazott
csatlakozási kritériumok



Politikai kritériumok

megszilárdult és mqködQ demokratikus intézményrendszer
törvényesség és jogállamiság
az emberi és kisebbségi jogok garantálása


Gazdasági kritériumok

mqködQ piacgazdaság
az EU által támasztott verseny elviselése és a piaci erQkkel való szembenézés képessége


Jogi és intézményi kritériumok

az acquis communautaire átvételének és alkalmazásának képessége
az EU politikai és gazdasági céljainak elfogadása, beleértve a gazdasági és monetáris unió céljait


Az Európai Unió fogadóképessége

intézményi és döntéshozatali kapacitás
pénzügyi kapacitás





A csatlakozás logikai menete

A csatlakozni szándékozó ország és a Közösség kapcsolatainak elQélete

A csatlakozási kérelem benyújtása az EU soros elnökségéhez
Az Európai Bizottság véleménye a csatlakozni kívánó országról
Az Európai Tanács döntése a Bizottság véleménye alapján a tárgyalásokról
A csatlakozási tárgyalások megkezdése és folytatása (kormányközi konferencia a
joganyag átvételérQl, 2 fázis: átvilágítás és érdemi tárgyalások
A csatlakozási szerzQdés tárgyalásainak lezárása, a csatlakozási szerzQdés véglegesítése
A csatlakozási szerzQdés aláírása
A csatlakozási szerzQdés ratifikálása (megerQsítése) az Európai Parlament és a régi
tagállamok törvényhozása által
A csatlakozási szerzQdés hatályba lépése = az csatlakozó ország belépése

A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK FEJEZETEI
(a keleti kibQvítés során, 1998 és 2007 között alkalmazott felosztás)

AZ ÁRUK SZABAD ÁRAMLÁSA
SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA
A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS SZABADSÁGA
A TPKE SZABAD ÁRAMLÁSA
VÁLLALATI JOG
VERSENYPOLITIKA
MEZPGAZDASÁG
HALÁSZAT
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
ADÓZÁS
GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ
STATISZIKA
SZOCIÁLPOLITIKA
ENERGIA
IPARPOLITIKA
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK
TUDOMÁNY ÉS KUTATÁS
OKTATÁS ÉS KÉPZÉS
TÁVKÖZLÉS ÉS INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA
KULTÚRA ÉS AUDIOVIZUÁLIS POLITIKA
REGIONÁLIS POLITIKA
KÖRNYEZETVÉDELEM
FOGYASZTÓVÉDELEM
BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMpKÖDÉS
VÁMUNIÓ
KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK
KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA
PÉNZÜGYI ELLENPRZÉS
PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI RENDELKEZÉSEK
INTÉZMÉNYEK
EGYÉB KÉRDÉSEK


A Csatlakozási SzerzQdésben rögzített átmeneti mentességek megoszlása
tárgyalási fejezetek és csatlakozó országok szerint
(a 2004-ben csatlakozott tagállamok esetében)


Fejezetek CYP CZE EST HUN LAT LIT MAL POL SLK SLO Összesen Az áruk szabad áramlása
1
0
1
0
0
1
2
2
0
1
8 A személyek szabad áramlása
0
1
1
1
1
1
0
1
1
1
8 A szolgáltatások szabad áramlása
1
0
2
3
2
2
0
2
1
3
16 A tQke szabad áramlása
1
2
1
2
1
1
1
2
1
1
13 Vállalati jog 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Versenypolitika 1 1 0 5 0 0 5 5 2 0 19 MezQgazdaság 7 7 4 6 8 9 14 12 3 8 78 Halászat 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 2 Közlekedéspolitika 1 1 1 4 3 4 3 3 1 0 21 Adózás 4 5 4 5 3 2 2 6 5 4 40 Gazdasági és Monetáris Unió
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 Statisztika 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Foglalkoztatás és szociálpolitika
0
0
0
1
1
0
2
1
0
1
6 Energia 1 2 2 0 1 1 1 1 1 1 11 Iparpolitika 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Kis- és középvállalkozások
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 Tudomány és kutatás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 Oktatás és képzés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Távközlés és információs technológiák

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1 Kultúra és audiovizuális politika

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 Regionális politika + + + + + + + + + + + Környezetvédelem 4 3 6 4 7 4 8 8 7 3 54 Fogyasztóvédelem 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Bel- és igazságügyi együttmqködés
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 Vámunió 0 0 0 3 0 0 1 0 0 0 4 Külgazdasági kapcsolatok
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 Közös kül- és biztonságpolitika
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 Pénzügyi ellenQrzés
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 Pénzügyi és költségvetési rendelkezések

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ Intézmények 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb kérdések 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 21 22 22 34 28 25 40 44 22 23 281 CYP CZE EST HUN LAT LIT MAL POL SLK SLO
Forrás: Report on the results of the negotiations on the accession of Cyprus, Malta, Hungary, the Slovak Republic, Latvia, Estonia, Lithuania, the Czech Republic and Slovenia to the European Union, prepared by the Commission s departments,
 HYPERLINK "http://www.europe.eu.int/comm/enlargement/negotiations/pdf/negotiations_report_to_ep.pdf" http://www.europe.eu.int/comm/enlargement/negotiations/pdf/negotiations_report_to_ep.pdf

Megjegyzések:
+: különleges rendelkezések

Rövidítések:
CYP: Ciprus
CZE: Csehország
EST: Észtország
HUN: Magyarország
LAT: Lettország
LIT: Litvánia
MAL: Málta
POL: Lengyelország
SLK: Szlovákia
SLO: Szlovénia









Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéséhez
(millió euró, 1999-es árakon számítva)

Kategória / Év 2004 2005 2006 Tradicionális saját források
ÁFA-alapú befizetés (az Egyesült Királyságra vonatkozó visszatérítéssel együtt)
GNP-alapú befizetés 97
107

349 150
167

528 150
173

542 Összes befizetési kötelezettség 553 845 865


Az EU költségvetésében Magyarország számára elkülönített kifizetések
(millió euró, 1999-es árakon számítva)

Kifizetési elQirányzatok / Év 2004 2005 2006 2004-2006 MezQgazdasági támogatások
Strukturális és kohéziós politika
BelsQ politikák
Részösszeg
ElQcsatlakozási támogatások
Költségvetési kompenzáció 124,6

209,2
100,3
434,1
235,0
153,3 544,0

438,0
133,1
1 115,1
199,0
28,0 653,3

523,7
158,1
1 335,1
124,0
28,0 1 321,9

1 170,9
391,5
2 884,3
558,0
211,2 Összes kifizetési elQirányzat 824,4 1 342,1 1 487,1 3 653,5


Magyarország és a közös költségvetés közötti pénzmozgás egyenlege
(millió euró, 1999-es árakon számítva)

Pozíció / Év 2004 2005 2006 Összes kifizetési elQirányzat 824 (732)+(694)++ 1 342 1 487 Összes befizetési kötelezettség 553 (476)+(534)++ 845 865 Nettó egyenleg Magyarország szempontjából 271 (256)+(160)++ 497 622
Forrás: Külügyminisztérium, 2002

+ Zárójelben: Baráth Etele elQzetes becslése, Népszava Online, 2005. január 13.
++ Zárójelben: az Európai Bizottság elQzetes becslése, Bruxinfo, 2005. május 3.


Magyarország tényleges nettó költségvetési pozíciója 2005-ben
(millió euró)

Költségvetési kifizetések 1 357 Költségvetési befizetések 833 Nettó egyenleg + 524
Forrás: Európai Bizottság

A MAGYAR-EU KAPCSOLATOK ÉS MAGYARORSZÁG ÚTJA A TAGSÁGIG



Hqvös távolságtartás: 1957-1985

politikai szembenállás, a politikai elismerés és az intézményes kapcsolatok hiánya

mégis: gazdasági együttmqködési kényszer, kereskedni kell

kereskedelmi diszkrimináció az EU részérQl ( állami kereskedelmq ország besorolás, korlátozások)

technikai vagy árgarancia megállapodások: 1968-1971
cél: a kereskedelem szabályozása
nem kormányszinten, hanem a magyar vállalatok és az Európai Bizottság között
sertéshús, bor, sajt
tartalom: a KAP árszabályainak (minimumár) garantált betartása = árgarancia, cserében: piaci jelenlét

multilaterális próbálkozás a diszkrimináció feloldására: Magyarország GATT-tagsága (1973)  nem hoz sikert

ágazati vagy önkorlátozási megállapodások: 1978-1981
cél: a kereskedelem szabályozása
továbbra sem kormányközi
kohászati termékek, textil- és ruházati termékek, juh és juhhús
tartalom: önkorlátozás = vállalás és garancia a Magyarországról bevitt termékek mennyiségére, cserében: piaci jelenlét



A kapcsolatok normalizálása: 1985-1989

politikai enyhülés

gazdasági reformok Magyarországon

EGK-KGST keretegyezmény

Kereskedelmi és Gazdasági Együttmqködési Megállapodás: 1988

cél: a kereskedelem és az együttmqködés átfogó szabályozása
kormányközi
tartalom: politikai elismerés, a kereskedelmi diszkrimináció fokozatos megszüntetése (1995-ös végsQ idQponttal), együttmqködés különbözQ területeken






Megkülönböztetett (preferenciális) kapcsolatok: 1990 után


elQzmény és elQfeltétel: politikai és gazdasági rendszerváltás

az EK autonóm lépései: 1989-1990

vámkedvezmények (GSP)
a diszkriminatív korlátozások eltörlése, egyéb korlátozások felfüggesztése, enyhítése
pénzügyi segély (PHARE)

3. Európai (társulási) Megállapodás: 1991 aláírás, 1994 hatályba lépés

cél: preferenciális alapú gazdasági és a politikai kapcsolatok
integrációs elemek, a négy szabadság
áruk: ipari szabadkereskedelem, agrárkereskedelmi kedvezmények
személyek és munkaerQ: nincs jelentQs liberalizáció
szolgáltatások: a letelepedéshez nemzeti elbánás, a határon átnyúló
szolgáltatások esetében nincs liberalizáció
tQke: a meglévQ helyzet konszolidálása
jogi harmonizáció
a társulás és a tagság viszonya


























Lépések a csatlakozás felé: 1992-2004

magyar álláspont: a tagság stratégiai cél

2. EU álláspont:
Európai Tanács, Lisszabon, 1992: a társult országok taggá válhatnak
Európai Tanács, Koppenhága, 1993: csatlakozási feltételek
Európai Tanács, Essen, 1994: felkészítési stratégia, strukturált
párbeszéd
Európai Tanács, Cannes, 1995: Fehér Könyv a jogi harmonizációról
Európai Tanács, Madrid, 1996: felkérés a Bizottságnak, hogy készítsen
országvéleményt

magyar csatlakozási kérelem: 1994. március 31.

kérdQív az országvélemény elkészítéséhez: 1996

az Európai Bizottság véleménye: 1997

az Európai Tanács döntése a csatlakozási tárgyalások megkezdésérQl: Luxemburg, 1997

differenciált és egyéni elbírálás
5+1 csoport (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia
Észtország + Ciprus)
Big Bang bQvítés: Európai Tanács, Helsinki, 1999

a tárgyalások kezdete: 1998. március 31, vége: 2002. december 13.

az EU fogadóképességének megteremtése:
finanszírozási: Agenda 2000 (1997: bizottsági terv, 1999: ET döntés)
intézményi: Nizzai SzerzQdés, 2000

a tárgyalások fázisai: átvilágítás (screening of the acquis)
érdemi tárgyalások (1998. novemberétQl)

a tárgyalások jellege: kormányközi konferencia

11. a tárgyalások tartalma: az acquis communautaire alkalmazásának
ütemezése: a csatlakozás elQtt
a csatlakozás napjától
egy késQbbi konkrét idQponttól = átmeneti mentesség

átmeneti mentességek
mindkét oldalon lehetnek/vannak
végsQ idQpontot kell megállapítani
ok: Magyarország nem képes alkalmazni az acquit-t
Magyarországnak érdekében áll az alkalmazás elhalasztása
a régi tagállamok érdekében áll az alkalmazás elhalasztása









PAGE 


PAGE 7

Hasonló témájú dokumentumok

stat1

- 2011-12-11 00:26:14

Segédanyag Társasági Jog

- 2012-03-31 17:43:00

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Szántó Nóra - 2009.05.16 15:50:08

köszönöm szépen

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

00 11.05-1 2006-os zh 4. algoritmus államháztartástan anatómia antropológiatörténet biztonságpolitika elemzés elosztás elte ttk eu agrárpolitikája flaubert frazer füvészkert gótika iii hidraulika ii. ipar jpg juhász istván képzőművészet kiállítás kiválasztás környezeti katalízis környezeti számvitel log magatartás magyar premodern makroökonómia marx mechanikai példatár mills motefo motiváció okj ollmann órai diák önkormányzat platón polg.jog pszichológia rejtett dimenziók szte-btk dr. simon józsef szupra tereptan termelés tudomány várak erődök