magy.alkotmányjog 2.

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemKözigazgatás-tudományi KarIgazgatásszervezőMagyar Alkotmányjog II.magy.alkotmányjog 2.

30.Az országgyqlési választójog alapelvei és a választási rendszer

A választójog késQi történelmi idQszak terméke. Választás, mint módszer már korán megjelent: óasszír, korai ind államokban vezetQi tisztségek betöltése. Görög, római államokban fontos politikai eszközökké váltak. A korai monarchiák királyai, tisztségviselQi is így nyerték el tisztségüket. Ezek mögött viszont nem álltak politikai csoportulások, a végrehajtó szervek egyes tisztségviselQire terjedt ki, kiváltságok határozták meg a résztvevQk körét, a választási gyqléseken személyesen vettek részt az érdekeltek, a kis létszám miatt. ElQfordult hogy egyes tisztségeket sorsolással töltöttek be.
Korai feudalizmus: ny.eu: szabad parasztok faluközössége, majd rendi képviselet intézménye . Anglia. Követválasztásnál a relatív többség elve.
Mai értelemben a választójog a polgári átalakulás menetében jött létre. Az angol polgári forradalom idején. 1789. Deklaráció, Montesqieu és Rousseau: az ember szabadon és egyenlQ jogokkal születik, a tv. az általános akarat kifejezQje  tehát: minden embernek joga van személyesen vagy képviselQje útján részt venni a tv-ek megalkotásában. 1791. francia Alkotmány cenzusokat vezetett be/pl. 25 év feleltti ffi választhatott, akik meghatározott adót fizettek és egy év óta egy helyben lakott/. 1793.évi jakobinus Alkotmány választójog egyenlQsége, közvetlen választás és abszolút többség elve. 1795. ismét vagyoni cenzus. Általánossá hosszú idQn keresztül vált.
A választójog: alapvetQ politikai jog: közhatalomban való részvételt biztosítja. Alkotmányjogi értelemben: azok az anyagi és eljárási szabályok összessége, melyek a közhatalom gyakorlásában résztvevQ képviseleti szervek tagjai választásának feltételeit és módját határozzák meg.
Normacsoport: választójogosultságot meghatározó anyagi jogi normák, választási eljárás szabályai.
Anyagi jogi normák köre: aktív, passzív választójogra vonatkozó szabályok. /választójogosultak, választhatóság feltételit határozzák meg/ Az eljárás szabályait: a választási névjegyzék összeállítása, a jelölés szabályai, választási szervek létrejötte, hatásköre, szavazás, az eredmény megállapítása, stb…

A választási rendszer demokratizmusának fokmérQje, hogy az alkotmány és alkotmányos jogszabályok deklarálják-e a választási alapelveket és megteremtik-e ezek érvényesülésének jogi és szervezeti biztosítékait.
Választási alapelvek:
A választójog általánossága. Minden nagykorú állampolgár (kivéve a természetes kizáró okok miatt eltiltottakat) szavazati joggal rendelkezik. Általában akkor nevezhetjük általánosnak a választójogot, ha az állam lakosságának 60-70 %-a rendelkezik választójoggal. Alkotmány 70. § (3) bekezdése: Nincs választójoga annak, aki a cselekvQképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetQleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerQs ítélet hatálya alatt áll, tovább, aki jogerQs szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetQeljárásban jogerQsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
Ha valamely államban az összlakosságnak mintegy 60 %-a nem rendelkezik választójoggal, ott a természetes kizáró okokon túl a társadalom kisebb-nagyobb csoportjait diszkriminálják, velük szemben cenzusokat alkalmaznak (kor-, nemek közötti, vagyoni, mqveltségi, egyhelyben lakás, faji, nemzetiségi cenzus).
A választójog egyenlQsége - arányos képviselet.
A választójog egyenlQsége: minden választópolgárnak azonos értékq a szavazata, vagyis minden választójogosult állampolgárnak azonos számú szavazata van és minden szavazat egyenlQ. A MK hatályos törvényei biztosítják, amikor kimondják, hogy az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a választókerület lakosainak száma megközelítQen azonos legyen.
Arányos (egyenlQ) képviselet a területi választókerületekben pártlisták alkalmazásával, a mandátumok Hangenbach-Bischoff-módszer szerinti elosztásával és az országos listák között a mandátumok töredékszavazatok arányának megfelelQ szétosztásával - a Viktor D Hont által kidolgozott legnagyobb átlag módszerének alkalmazásával - valósul meg.
A választási rendszerek fQbb típusai:
Többségi rendszer: a jelölt és programja áll a választások középpontjában, a választás a jelöltek közötti verseny eldöntése. Egyéni választókerületekben alkalmazzák.
- relatív többségi rendszer: tipikusan Angliában. A mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
- abszolút többségi rendszer: azé lesz a mandátum, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta. Rendszerint kétfordulós választás: a második fordulóban Magyarországon az elsQ 3 indulhat, lemondhatnak egymás javára.
Arányos rendszer: a képviselet középpontjában a pártok vannak, Qk váltak a politika fQ alakítóivá. A pártok a leadott szavazatok arányában részesülnek a képviselQi mandátumokból. Listás választással valósul meg, olyan választókerületekben, ahol az egyes pártlistákról több mandátum szerezhetQ.
- kötött listás rendszer: a pártok választják ki a jelölteket, és meghatározzák azok sorrendjét.
- szabad listás rendszer: a választóknak lehetQségük van a jelöltek sorrendjének megváltoztatására, illetQleg bizonyos preferenciák alkalmazására.
Ideális megoldás akkor alakulhat ki, ha a p árt megszerzett mandátumai arányosak a pártra leadott szavazatokkal: minden mandátumot ugyanannyi szavazattal lehet megszerezni. FQ korrekciós mechanizmusa: a töredékszavazatok országos listán történQ összegyqjtésével szerezhetQ mandátumok.
Vegyes választási rendszer: a politikai erQviszonyok arányait viszonylag kiegyensúlyozottan tükrözi (Németország, Magyarország)
A szavazás közvetlensége: a választás alkalmával a választópolgárok közvetlenül a jelöltre, illetve valamely párt listájára adhatják le szavazataikat. Követettség: különbözQ formái is kialakultak:
Az elektoros választás, pl. az USA elnökének megválasztásánál: a választópolgárok elektorokat választanak és azok választják az elnököt. A választók és a választandó személy vagy testület közé közvetítQk iktatódnak, akik követik a választók akaratát.
A képviselQ-testület által történQ közvetett választás: az alsóbb szintq közvetlenül megválasztott testületi szervek vagy saját tagjaik közül, vagy más passzív választójoggal rendelkezQ polgárok közül választják meg a magasabb szintq képviseleti szerveket.
Kooptálás: a közvetlenül megválasztott képviseleti testület egészíti ki sorait, növeli létszámát úgy, hogy meghatározott számú tagot a társadalom meghatározott csoportjaiból maga választ tagjai közé. Fontos, hogy a kooptált tagok száma a testület összlétszámához viszonyítva kevés legyen.
A szavazás titkossága: a választópolgárok titkosan adhatják le szavazatukat úgy, hogy szándékuk ellenére rajtuk kívül senkinek ne lehessen tudomása arról, melyik jelöltre (pártra adták le szavazatukat. A választások tisztaságának egyik legfontosabb biztosítéka.
A magyar választási rendszer olyan kétszavazatos vegyes választási rendszer, amely egyenrangúan kezeli a többségi és az arányos rendszerben megszerzett mandátumokat. Kifejezésre jut ez azáltal is, hogy az egyéni és a területi választókerületben megválasztott, továbbá az országos listán mandátumot szerzett képviselQk jogai és kötelezettségei azonosak.
Az országgyqlési képviselQk száma összesen 386 fQ. EbbQl 176 országgyqlési képviselQt egyéni választókörzetben, 152-t megyei-fQvárosi (területi) listán választanak. A pártok országos listáiról - az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján - további 58 ún. kompenzációs mandátum kerül betöltésre.
A választójogi törvény határozza meg megyénként és a fQvárosban az egyéni választókerületek számát, továbbá területi választókerületenként a megszerezhetQ mandátumok számát.
Az országgyqlési választójogra vonatkozó hatályos szabályozás a MK alkotmányán alapul (70. §) , amely rendelkezik az aktív és a passzív választójogról, a választójogból kizártak körérQl. Deklarálja a választójog alapelveit és a választójogra vonatkozó részletes szabályozást - a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmados többségi szavazatával elfogadott - törvényre bízza. E törvények: az országgyqlési képviselQk választásáról szóló, többször módosított és kiegészített 1989. évi XXXIV. törvény, továbbá a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény.



31. Országgyqlési választási eljárás: a választók nyilvántartása, jelölés, választási kampány, választási szervek


Az országgyqlési képviselQk száma összesen 386 fQ. EbbQl 176 országgyqlési képviselQt egyéni választókörzetben, 152-t megyei-fQvárosi (területi) listán választanak. A pártok országos listáiról - az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján - további 58 ún. kompenzációs mandátum kerül betöltésre.

A választók nyilvántartása
A névjegyzék a választójoggal rendelkezQ személyek nyilvántartására szolgál, amelyet a választás kitqzését követQen a helyi választási iroda vezetQje állít össze a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján, és azon a változásokat folyamatosan átvezeti. A névjegyzékbe azokat a választójogosult személyeket veszik fel, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye a szavazókörben van. Alkalmasnak kell lennie a fQváros, a megye, a település, továbbá a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A törvényben meghatározott módon és idQben közszemlére kell tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrQl értesítQ megküldésével kell tájékoztatni. A névjegyzékbQl történQ törvényellenes kihagyás vagy felvétel miatt jogorvoslattal lehet élni.
A szavazás napján a lakcímétQl távol tartózkodó állampolgár a lakcíme szerint illetékes választási iroda vezetQjétQl, a névjegyzék alapján, kért igazolással azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik. Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetQje a választópolgárt egyidejqleg törli a névjegyzékbQl.
A választással nem rendelkezQ nagykorú polgárokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala külön tartja nyilván a törvényben meghatározott szervektQl származó rendszeres adatközlés alapján. Ez a nyilvántartás nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek bele.
Jelölés: a jelöltállítás joga az egyéni választókerületben a választópolgárokat és azokat a társadalmi szervezeteket illeti meg, amelyek megfelelnek a pártok mqködésérQl és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Területi és országos listát a pártok állítanak.
a) Az egyéni választókerületben a jelölést ajánlás elQzi meg. A jelölt lehet független, párt, esetleg több párt által közösen ajánlott személy. A választópolgár hivatalos ajánlószelvényen csak a lakóhelye szerinti választókerületben és csak egy jelöltet ajánlhat. A pártok csak olyan ajánlószelvényeken állíthatnak közös jelöltet, amelyeken a jelöltet állító valamennyi párt nevét feltüntették. Az ajánlószelvénynek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, sajátkezq aláírását, az ajánlott személy nevét, a jelölQ párt(ok) megnevezését vagy a független jelölés tényét. A jelöléshez legalább 750 választópolgár ajánlása szükséges. Jelöltté az válik, aki az ajánlások összegyqjtése után nyilatkozik arról, hogy választójogosult, a jelölést elfogadja és nincsen olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselQi megbízatással, illetQleg megválasztása esetén lemond arról, továbbá az illetékes választási bizottságnál bejelentették. ElQnyt ígérni vagy adni nem szabad. Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül lehet gyqjteni.
b) A területi választókerületben területi listán a pártok jelölhetnek. Listát csak az a párt állíthat, amelyik a területi választókerület határain belül megállapított számú egyéni választókerület egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát.
Közös szabályok. A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös területi listát, közös területi listák alapján közös országos listát állíthatnak. Az önálló vagy közös területi, illetve országos listák kapcsolhatók. Ugyanaz a párt egy választókerületben egy - önálló, közös, vagy kapcsolt - listát állíthat. A területi és az országos listán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listák alapján megszerezhetQ mandátumok száma. A pártok a számunkra kiemelt fontosságú személyeket egy egyéni, egy területi választókerületben és országos listán is indíthatják jelöltként. Ha a jelöltet egyéni választókerületben megválasztják, nevét a területi és az országos listáról törölni kell, ha a területi listán szerez mandátumot, az országos listáról kell törölni. A párt listájáról kiesQ jelölt helyébe a listán soron következQ jelölt lép.
A listán szereplQ jelöltek sorrendjét a jelölQ párt határozza meg, azt az illetékes választási szervnek történQ bejelentés után módosítani nem lehet. Kötött lista: a jelöltek a mandátumot a listán feltüntetett sorrendben szerzik meg. A területi vagy az országos listán a mandátumot szerzett képviselQ megbízásának megszqnése esetén a mandátumot - a listán szereplQ jelöltek közül - a párt által megnevezett személy szerzi meg, függetlenül a listán eredetileg megállapított sorrendtQl.
Választási kampány: a jelöltek, pártok programjának, politikai nézeteiknek megismertetését, népszerqsítését szolgálja. Meghatározott idQtartamhoz kötött: a választás kitqzésétQl a szavazást megelQzQ nap 0 órájáig tart. EttQl az idQponttól kezdve a választói akarat befolyásolásának elkerülése érdekében törvényt tiltja.
A törvény mind a választópolgárok, mind a pártok számára széles körq mozgásteret biztosít a választási kampányhoz: plakátok engedély nélkül való készítése és a törvényben meghatározott kivételektQl eltekintve korlátozás nélkül történQ elhelyezése; nyilvános választási gyqlések tartása, amelyeken a rend fenntartásáról a gyqlés szervezQjének kell gondoskodnia; a mqsorszolgáltatók (rádió-televízió) a jelöltek és pártok számára azonos feltételekkel biztosítják politikai hirdetések közzétételét; a választási kampány céljára a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a törvényben meghatározott feltételekkel a jelöltek és a jelöltet állító pártok számára díjfizetés ellenében adatszolgáltatást végez; a választásokon jelöltet állító pártok a dologi költségeik fedezésére a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosultak; azonos mértékq költségvetési támogatás illeti meg a független jelölteket is. A támogatás felhasználásáról a választást követQen el kell számolni, az ÁSZ ellenQrzi.
Választási szervek
A választási eljárás nyilvánossága a szabad, tiszta választások egyik legfQbb garanciája. A választási szervek mqködése és tevékenysége, a rendelkezésükre álló adatok - a törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak. Minden választópolgárt érintQ tényrQl, határidQrQl, választással összefüggQ közérdekq információról (pl. a szavazás helye, ideje, a jelöltek, a névjegyzék kifüggesztése, a szavazás módja, a választás eredménye) tájékoztatni kell a lakosságot. A sajtó képviselQinek külön engedélyre nincs szükségük a választási szervek munkájának figyelemmel kísérésére, de azok tevékenységét nem zavarhatják. A nyilvánosság törvényi korlátja, hogy a szavazást megelQzQ 8. naptól a szavazás befejezéséig nem hozható nyilvánosságra a választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredménye. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fqzQdQ jogokat.
A választási szervek:
választási bizottságok: a társadalmi tevékenységet látják el. Feladatuk: a választás eredményének megállapítása, a választások pártatlanságának, tisztaságának, törvényességének biztosítása és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
- szavazatszámláló bizottság (az egy szavazókörrel rendelkezQ településeken a szavazatszámláló bizottság feladatát ellátó helyi választási bizottság). EllenQrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, dönt a szavazás során felmerülQ vitás kérdésekrQl, megszámlálja a szavazatokat, megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét.
- az országgyqlési egyéni választókerületi választási bizottság: döntenek a jelöltek (jelölQ szervezetek) és a listák nyilvántartásba vételérQl, a benyújtott kifogásokról, megállapítják a választás eredményét, kiadják a képviselQk megbízólevelét, a tudomásukra jutott törvénysértés esetén kezdeményezik a hatáskörrel rendelkezQ szerv döntését.
- a területi választási bizottság: kisorsolják a listák sorszámát.
- az Országos Választási Bizottság: kisorsolják a listák sorszámát.
Részben a megfelelQ szintq önkormányzatok, illetve az Országgyqlés által választott, részben a jelöltet listát állító szervezetek, illetve a független jelölt által delegált tagokból álló szervek. Feladataikat az egyik országgyqlési választástól a következQig terjedQ idQszakban látják el. A delegált tagok megbízása, az OVB-ben az országgyqlési képviselQcsoporttal rendelkezQ pártok delegáltjai kivételével, a választást követQen a végleges eredmény megállapítása után megszqnik. Összeférhetetlenség: államfQ, a végrehajtó hatalom és a közigazgatási szervezetrendszer vezetQi, az országgyqlési és az önkormányzati képviselQk, a választókerületben induló jelöltek.
Mqködésének tartama alatt hatóságnak, tagja hivatalos személynek minQsül, testületként mqködik, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen lévQ tagok többségének szavazata szükséges. A döntést indoklással ellátott határozatban kell rögzíteni.
választási irodák: a közszolgálati tevékenységet végzik. A választások elQkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölQ szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel és adatszolgáltatással, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenQrzésével összefüggQ állami feladatot látják el. Minden választási bizottság mellett mqködik. VezetQje a jegyzQ (fQjegyzQ), az iroda tagja pedig köztisztviselQ és közalkalmazott lehet. Szakmai tevékenységét a belügyminiszter az Országos Választási Iroda vezetQje útján irányítja.


32. Országgyqlési választási eljárás: szavazókörök, szavazás, a választás eredményének megállapítása, idQközi választás, jogorvoslatok (választási bíráskodás )

A választókerületek és a szavazókörök. A megyékben és a fQvárosban az egyéni választókerületek számát, valamint a területi választókerületben megszerezhetQ mandátumok számát, figyelemmel a választójog egyenlQségének érvényesülésére, a választójogi törvény határozza meg. Úgy kell megállapítani, hogy megközelítQen azonos számú választópolgárra jusson egy mandátum.
Az egyéni választókerület a fQváros, megye területén belül van. A települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen belül helyezkedik el, a fQvárosban az egyéni választókerület két vagy több fQvárosi kerületi önkormányzat területére is kiterjedhet. A város és vonzáskörzete egy választókerülete is alkothat.
A területi választókerület a fQváros, illetve a megye területével azonos.
A választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lennie a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is. A választási eljárásról szóló törvény a kormányt hatalmazza fel arra, hogy az országgyqlési egyéni és területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.
A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását a helyi választási iroda vezetQje állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy 600, legfeljebb 1200 választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör.
Azok a hajléktalan választópolgárok, akik a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejelentkeztek, s lakcímükként csak a település neve van megjelölve, a helyi választási iroda vezetQje által kijelölt szavazókörben szavazhatnak.
Szavazás
Az országgyqlési képviselQk általános választását - az Országgyqlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az elQzQ Országgyqlés megválasztását követQ 4. év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választás idQpontját legkésQbb 72 nappal a választás napja elQtt a köztársasági elnök tqzi ki. Szavazni személyesen és a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet 6-19 óráig. A mozgáskorlátozott választópolgár a szavazatszámláló bizottság legalább két tagjának jelenlétében mozgóurnába adhatja le szavazatát.
A választás tisztasága és pártatlansága érdekében a szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy a jelölQ szervezet használatában van. Szükséges számú, de legalább két szavazófülke és két vagy több urna. Az urnákat az elsQként szavazó választópolgár jelenlétében, az Q és a szavazatszámláló bizottság jelenlévQ tagjainak aláírását tartalmazó ellenQrzQ lapnak az urnába való elhelyezésével úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
A választópolgár személyazonosságának megállapítása után, ha neve a választási névjegyzékben megtalálható - két szavazólapot vesz át (az egyéni választókerületi jelöltre, illetve a területi listára való szavazás céljából), amelyeket jelenlétében hivatalos bélyegzQlenyomattal látnak el. A szavazólapok átvételét a névjegyzékben saját kezq aláírásával igazolja. Az elrontott szavazólap helyett egyszer újat lehet kérni. A szavazás megtörténte után a borítékba tett szavazólapokat a választópolgár az urnába helyezi. Érvényes az a szavazat, amelyet hivatalos bélyegzQlenyomattal ellátott szavazólapon adtak le, a törvényben meghatározott számú szavazatot tartalmaz, a szavazás pedig tollal, a jelölt (jelölQ szervezet) neve alatt, felett vagy mellett elhelyezett körbe írt két, egymást metszQ vonallal történt.
A szavazás lezárása után a szavazatszámláló bizottság felbontja az urnákat, ellenQrzi azok sértetlenségét, majd elvégzi a szavazatszámlálást és megállapítja a választás szavazóköri eredményét és errQl jegyzQkönyvet (jegyzQkönyveket) vesz fel, melyeket az illetékes választási bizottsághoz továbbítanak. A jegyzQkönyvek alapján az egyéni választókerületi választási bizottság megállapítja a választás választókerületi eredményét. Az OVB a területi választási bizottságok jegyzQkönyvei alapján megállapítja, hogy mely területi listák juthatnak mandátumhoz és ennek alapján a területi választási bizottságok megállapítják a területi választókerületi választás eredményét. Az OVB a jegyzQkönyvek alapján összesíti a töredékszavazatokat és megállapítja, hogy ennek megfelelQen az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz.
A választás eredményének megállapítása
a) Az egyéni választókerületben érvényes, ha a szavazásban a választópolgárok több mint a fele részt vett. Eredményes, ha valamelyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét (abszolút többség), feltéve, hogy a szavazás érvényes volt. A választási forduló érvénytelensége esetén második fordulót kell tartani: a második fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az elsQ fordulóban is indultak. Az eredménytelen elsQ forduló esetén második választási fordulót kell tartani az elsQhöz viszonyított 14.napon: azok a jelöltek indulhatnak, akik az elsQben megkapták az érvényes szavazatok legalább 15 %-át. Legalább három ilyen jelölt hiányában az elsQ fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat, de ha közülük valaki visszalép, a helyébe nem léphet másik jelölt.
A második választási forduló érvényes lesz, ha a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. A mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a választási forduló érvényes volt (relatív többség).
A területi választókerületben /megye, fQváros/ a pártok jelöltjeire leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplQ sorrendben jutnak mandátumhoz. Az érvénytelen elsQ fordulót követQen a második fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az elsQ fordulóban is indultak. A második forduló érvényes, ha a választó polgárok több mint egynegyede szavazott.
Mandátumokból csak az 5 %-os szavazatarányt elért pártok részesülnek. Az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám ismeretében kiszámítják, hogy az egyes pártlistákról hányan és kik szereztek mandátumot. Ha a választókerületben betöltetlen mandátum marad, akkor ez arról a listáról tölthetQ be, amely még rendelkezik az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám több mint kétharmadával. Több ilyen lista közül a mandátumot az szerzi meg, amely sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. Az a mandátum, amely még ez utóbbi módon sem tölthetQ be, az országos listán megszerezhetQ mandátumok számát növeli.
Hagenbach-Bischoff módszer: 4 párt: A+B+C+D = X szavazatok száma, ahányszor megvan annyi mandátum. N+1
Ha nincs 1 párt sem, hogy betöltsék a mandátumot, akkor a 2/3-os szabály lép érvénybe. Ha ilyen sincs, akkor a be nem töltött mandátum kerül az országos listára.

Az országos listán megszerezhetQ mandátumok alapját az egyéni és a területi választókerületben keletkezett töredékszavazatok alkotják, amelyek csak az országos összesítésben, a területi listákra leadott szavazatoknak legalább 5 %-át elért pártok esetében érvényesíthetQk. A jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában a listán feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz.
Töredékszavazat: az egyéni választókerületben a választás elsQ érvényes fordulójában az olyan pártjelöltre leadott szavazatok száma, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; a területi választókerületben az érvényes választási fordulóban a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendQk, vagy mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A területi választókerületben mindkét forduló érvénytelensége esetén az elsQ választási fordulóban leadott szavazatokat is töredékszavazatnak kell tekinteni. D Hondt módszer:
A B C D : pártonként megnézzük hány szavazat van. X szavazat/2 Y szavazat/3 Z szvazat/4 & stb. A legmagasabb számot megkeressük, és az a párt kapja a mandátumot, akié. Így megyünk tovább, 58 mandátum osztható ki.
IdQközi választás: 1989. évi 34. tv. (választójogi törvény):
46. § (1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen, illetQleg, ha egyéni választókerületi képviselQi megbízatás megszqnt, idQközi választást kell tartani.
(3) Az e fejezetben levQ eltérésekkel az idQközi választásra értelemszerqen kell alkalmazni az általános választás szabályait.
(4) Az idQközi választás eredménye nem érinti az országos listák mandátumait.
(5) A területi listán, illetQleg az országos listán mandátumhoz jutott képviselQ megbízatásának megszqnése esetén a mandátumot - a listákon eredetileg is szereplQ pártjelöltek közül - a párt által megnevezett személy szerzi meg. A párt az ok felmerülésétQl számított harminc napon belül köteles bejelenteni az új képviselQ nevét az illetékes választási bizottságnál.
De a választások évében nincs idQközi választás!

Jogorvoslatok (választási bíráskodás ). 3 formája:
Kifogás: jogszabálysértés esetén, ill. a választási eljárás alapelveinek megsértése esetén, bárki elQterjesztheti: - jogszabálysértés megjelölése, bizonyítékok, valamint a beterjesztQ neve, címe telefonszáma. Az egyéni választókerület választási bizottsága bírálja el. A sérelmet követQ 3 napon belül meg kell érkeznie!! Ha nem felel meg a kifogás bármelyik feltételnek, elutasítják, nem vizsgálják. Ha megfelel, vizsgálat: a sértQt eltilthatja a további jsz.sértéstQl, határozata nyilvános.
Fellebbezés: jogszabálysértés, VB mérlegelési hatáskörében hozott határozat ellen. Nincs helye a 2. fokon eljáró VB, OVB határozat ellen. Bárki teheti, jelölt, jelölQ szerv, stb. A feltételek mint a kifogásnál. Elbíráló: a Területi VB  3 napon belül köteles, jogvesztQ hatályú!!! Vissza is vonható, de folytathatja az eljárást akkor is ha úgy látja hogy szükséges.
Bírói felülvizsgálat iránti kérelem: VB 2.fokú határozata ellen, OVB határozat ellen: jogsz.sértés esetén, határozat ellen. Kérelem: feltételek mint az elQzQnél. Megyei, FQv. Bírósághoz kell benyújtani: VB 2.fokú határozata ellen. LegfelsQbb B.-hoz OVB hat. Ellen. 3 tagú tanácsban bírálják el, nem peres eljárás. Csak akkor adható be ha a fellebbezési jogot kimerítették, vagy nem is volt felleb.jog. KérelemrQl 3 napon belül dönt. Ügyvéd kötelezQ!!!


33. Az Országgyqlés feladatai, hatásköre, megalakulása és megbízatásának idQtartama

Az Országgyqlés feladatai, hatásköre

Alkotmány 19. § (1) bekezdés: A MK legfelsQbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyqlés. (2) bekezdés: Az Országgyqlés a népszuverenitásból eredQ jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyqlés a) megalkotja a MK alkotmányát, b) törvényeket alkot, c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét, d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását, e) dönt a kormány programjáról, f) megköti a MK külkapcsolatai szempontjából kiemelkedQ fontosságú nemzetközi szerzQdéseket, g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdésérQl, h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre, i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetQ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erQszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki, j) az alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erQk országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erQk magyarországi, vagy az ország területérQl kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erQk békefenntartásban való részvételérQl, külföldi hadmqveleti területen végzett humanitárius tevékenységrQl, valamint a fegyveres erQk külföldi, illetve a külföldi fegyveres erQk magyarországi állomásozásáról, k) megválasztja a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyqlési biztosokat, az Állami SzámvevQszék elnökét és elnökeit, a LegfelsQbb Bíróság elnökét és a legfQbb ügyészt, l) a kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után elQterjesztett - javaslatára feloszlatja a helyi képviselQtestületet, amelynek mqködése az alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területérQl, nevérQl, székhelyérQl, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fQvárosi kerületek kialakításáról, m) közkegyelmet gyakorol.
Megalakulása és megbízatásának idQtartama
Alkotmány 20. § (1) Az országgyqlési képviselQk általános választását - az Országgyqlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az elQzQ Országgyqlés megválasztását követQ negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.(2) bekezdés: Az országgyqlési képviselQk tevékenységüket a köz érdekében végzik.
46/1994. (IX. 30.) OGY határozat
a Magyar Köztársaság Országgyqlésének Házszabályáról
Az Országgyqlés az Alkotmány 24. §-a (4) bekezdése szerint mqködésének szabályait és tárgyalási rendjét az alábbi Házszabályban állapítja meg:

AZ ORSZÁGGYpLÉS MEGALAKULÁSA
Az alakuló ülés összehívása
1. § Az újonnan megválasztott Országgyqlést a köztársasági elnök a választást követQ egy hónapon belüli idQpontra hívja össze.
A megbízólevél benyújtása
2. § (1) Az országgyqlési képviselQk általános választásán megválasztott képviselQk a megbízólevelüket az Országgyqlés alakuló ülését megelQzQen a köztársasági elnöknél nyújtják be.
(2) Az idQközi választáson megválasztott, valamint a pártlistáról üresedés miatt kijelölt képviselQ megbízólevelét az Országgyqlés elnökénél nyújtja be.
Az alakuló ülés vezetése
3. § (1) Az Országgyqlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg. Ezt követQen tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételérQl, majd felkéri a legidQsebb képviselQt a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselQt a korjegyzQi feladatok ellátására.
(2) Ha a képviselQ a felkérést visszautasítja, a korban soron következQ képviselQt kell felkérni.
4. § (1) Az alakuló ülést az Országgyqlés tisztségviselQinek megválasztásáig a korelnök vezeti.
(2) Az Országgyqlés fQtitkára az Országgyqlés tisztségviselQinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt végzi az Országgyqlés ülésével kapcsolatos tevékenységet.

A választással kapcsolatos jelentések
5. § (1) A korelnök és a korjegyzQk hivatalba lépése után
a) az országgyqlési képviselQk választásáról az Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke,
b) a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérQl és technikai lebonyolításáról a belügyminiszter
beszámol az Országgyqlésnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámolójelentések elfogadásáról az Országgyqlés a képviselQk eskütétele után határoz.
A megbízólevelek vizsgálata
6. § (1) A jelentések elhangzása után a korelnök és a korjegyzQk - mint mandátumvizsgáló bizottság - a választási iratok (választási bizottságok jegyzQkönyvei, képviselQknek a megbízás elfogadására, illetQleg az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, pártlisták, megbízólevelek) alapján megvizsgálják a képviselQk megbízólevelének szabályszerqségét.
(2) A korelnök és a korjegyzQk megbízólevelét a névsor szerint elsQnek igazolt öt képviselQbQl álló bizottság vizsgálja meg. E bizottság azonnal megalakul, s tagjai sorából elQadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyzQ a névsor szerinti elsQ öt képviselQ közé tartozna, vagy ha a névsor szerinti elsQ öt képviselQ valamelyike a felkérést visszautasítja, a bizottság tagja a sorban következQ képviselQ lesz.
7. § (1) A mandátumvizsgálat eredményérQl elQször a 6. § (2) bekezdésében meghatározott bizottság elQadója, majd ezt követQen a korelnök tesz jelentést az Országgyqlésnek.
(2) Az idQközi választás során megválasztott, továbbá a területi, illetve az országos listán az érintett párt által kijelölt képviselQ 6. § (1) bekezdésében felsorolt választási iratait a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményérQl a bizottság elQadója az Országgyqlés legközelebbi ülésén tesz jelentést.
(3) A mandátumvizsgálat eredményérQl készített jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A mandátumokat az Országgyqlés vita nélkül igazolja.
Az eskütétel
8. § (1) A képviselQk a mandátumvizsgálat eredményérQl szóló határozat meghozatalát követQen - az alakuló ülésen - esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.
(2) Az eskü szövegét a Házszabály 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az alakuló ülésrQl távollevQk, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselQk az Országgyqlés elQtt teszik le az esküt, és írják alá az esküokmányt.
(4) A képviselQ az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig - az alakuló ülés megtartásával szükségszerqen együttjáró feladatok elvégzésének kivételével - nem vehet részt az Országgyqlés munkájában; tiszteletdíjra és költségtérítésre csak akkor jogosult - visszamenQleg is -, illetQleg kedvezményt akkor vehet igénybe, miután esküt tett.
A képviselQcsoport megalakulásának bejelentése
9. § (1) A képviselQcsoportok megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követQen kerül sor.
(2) A képviselQcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselQcsoport elnevezését, a csoport vezetQjének és az esetleges egyéb tisztségviselQk nevét, valamint a képviselQcsoport névsorát.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a korelnökhöz, a változásokat az Országgyqlés elnökéhez kell írásban bejelenteni.
(4) Az alakuló ülést követQen megalakult képviselQcsoportok esetén a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 14-15. §-ban foglaltakat kell megfelelQen alkalmazni.
Az Országgyqlés tisztségviselQinek megválasztása
10. § (1) Az Országgyqlés az alakuló ülésén - az Országgyqlésben képviselettel rendelkezQ pártok képviselQcsoportjai vezetQinek indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással megválasztja az Országgyqlés elnökét, alelnökeit és a jegyzQket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyqlés vita nélkül határoz.
(3) A szavazatok leadása után a korjegyzQk a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt.
(4) Ha valamelyik tisztségviselQ megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott okból megismételt szavazás során - ha a tisztségre több jelölt volt - a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre, illetQleg a legtöbb szavazatot kapott, meg nem választott jelöltek közül eggyel több jelöltre lehet szavazni, mint ahány alelnököt vagy jegyzQt kell megválasztani.
(6) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani.
11. § TisztségviselQi megbízatás megszqnése esetén az új tisztségviselQ megválasztására a 10. §-ban foglaltakat kell megfelelQen alkalmazni azzal, hogy az Országgyqlés elnökének választása esetén a korelnök teendQit - a 20. § (2) bekezdése szerinti helyettesítési rendben - az Országgyqlés alelnöke látja el.

A Házbizottság megalakulása
12. § (1) A képviselQcsoport-vezetQk nevének bejelentésével [9. § (1)-(2) bekezdés], továbbá az Országgyqlés elnökének és alelnökeinek megválasztásával (10-11. §) a Házbizottság [24. § (1) bekezdés szerinti összetétellel] megalakul.
(2) A Házbizottság tagjainak névsorát a korelnök az alakuló ülésen ismerteti az Országgyqlés elQtt, ezt követQen az elnöklést átadja az Országgyqlés megválasztott elnökének.

Összefoglalva: /ezek az összefoglalások innen vannak:  HYPERLINK "http://www.parlament.hu" www.parlament.hu
AZ ORSZÁGGYpLÉS A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítás óta Magyarország államformája köztársaság, kormányformája parlamentáris köztársaság. A kormány felelQsséggel tartozik az Országgyqlésnek, és a többség bizalmából kormányoz. A törvényhozó hatalmat a 386 tagú, egykamarás Országgyqlés gyakorolja. Az országgyqlési képviselQket négy évre választják meg.
Az Országgyqlés Budapesten, a Duna-parton 1902-ben épült Országházban ülésezik. Az épületet méltán sorolják a világ legszebb parlamenti épületei közé, amit mi sem bizonyít jobban, mint az évente idelátogatók százezrei. A falakon belül fontos törvényalkotói munka folyik. Érdemes az épület szépségén túl az itt folyó munkát is megismerni, hiszen az Országgyqlés döntései, az általa alkotott törvények meghatározzák a magyar társadalom mindennapi életét.
MEGALAKULÁSA:
Az Országgyqlés megbízatása az alakuló ülésével kezdQdik. Az Országgyqlés alakuló ülését
- a választást követQ egy hónapon belül - a köztársasági elnök hívja össze. Az áprilisi választásokat követQen, az Országgyqlés 2006. május 16-án tartotta meg alakuló ülését.
Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyqlés megteremtse mqködésének alapvetQ személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselQk mandátumát, akik ezt követQen esküt tesznek, és megválassza az Országgyqlés tisztségviselQit. Az Országgyqlés már az alakuló ülésen megalakíthatja állandó bizottságait, de erre az alakuló ülést követQen egy késQbbi ülésen is sor kerülhet. (Ez történt 1998-ban és most 2006-ban.) Az Országgyqlés alakuló ülése ad lehetQséget a köztársasági elnöknek arra, hogy javaslatot tegyen a miniszterelnök személyére, mivel az elQzQ kormány megbízatása az új Országgyqlés megalakulásával szqnik meg, ezt követQen - az új kormány megalakításáig - ügyvezetQ kormányként látja el feladatait. Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselQk, bizottsági rendszer) a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.
Sólyom László köztársasági elnök megnyitja az Országgyqlés alakuló ülését
A frakciók vezetQi az Országgyqlés elnöke elQtt aláírják a bizottsági rendszerrQl szóló politikai megállapodást
Az új Kormány eskütétele

AZ ORSZÁGGYpLÉS FELADATAI
Az Országgyqlés két fQ funkciója: a törvényalkotás és a kormány ellenQrzése. Az ebbQl eredQ feladatait alapvetQen az Alkotmány határozza meg.
Az Országgyqlés legfontosabb feladatai:
az Alkotmány elfogadása
a törvények megalkotása
az állami költségvetés elfogadása, valamint a költségvetés végrehajtásának ellenQrzése
a kormány programjának elfogadása, a miniszterelnök megválasztása
a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a LegfelsQbb Bíróság elnökének, az Alkotmánybíróság tagjainak, az ombudsmanok és más közjogi méltóságok megválasztása
a legfontosabb nemzetközi szerzQdések jóváhagyása
a hadüzenetrQl és békekötésrQl való döntés, valamint a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetése
az országos népszavazások kiírása
Az Országgyqlés feladatai 1990-tQl számottevQen és folyamatosan bQvültek. Ma már több mint négyszáz, különbözQ jogszabályokban meghatározott feladatot tartunk számon.
A törvényalkotás
Az Országgyqlésnek:
a köztársasági elnök
a kormány
minden országgyqlési bizottság
bármely országgyqlési képviselQ
nyújthat be törvényjavaslatot
A törvényjavaslatok tárgyalási menete a következQ
Tárgyalási szakaszok a plenáris ülésen Témája: általános vita vita az általános szabályozási elvekrQl, a törvényjavaslat egészérQl, szükségességérQl és céljáról részletes vita vita a benyújtott módosító javaslatokról (az ellene és mellette szóló érvek) szavazás a módosító javaslatokról szavazás az egyes módosító javaslatokról (a változásokról) záróvita és

zárószavazás kodifikációs hibák kijavítása, az e célból benyújtott módosító javaslatok megvitatása,
majd szavazás a módosító javaslatokról és a törvényjavaslat egészérQl A törvényjavaslatok tárgyalása a bizottsági és a plenáris tárgyalás egymást váltó szakaszaiból áll. Ennek rendjét a Házszabály rögzíti.
Minden plenáris tárgyalási szakaszt bizottsági elQkészítés elQz meg. Az Országgyqlés elnöke által kijelölt állandó bizottságok elQször arról döntenek, hogy a törvényjavaslat alkalmas-e az általános vitára. Az általános vita után véleményezik a képviselQk által benyújtott módosító javaslatokat, majd a részletes vita után a kapcsolódó módosító javaslatokat. Ha szükségesnek tartják, a bizottságok maguk is benyújthatnak módosító javaslatokat.
A kormány, a bizottságok és a képviselQk évente átlagosan 300 törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyqlésnek. A törvényjavaslatok 55%-át a kormány, 40%-át a képviselQk és 5%-át pedig a bizottságok nyújtották be. Az elfogadott törvényjavaslatok kb. 90%-át a kormány nyújtotta be. Az Országgyqlés évente átlagosan 130 törvényt alkot.
A kormány ellenQrzése
A törvényalkotás mellett az Országgyqlés másik fontos, s egyre jelentQsebbé váló feladata a kormány és az általa irányított közigazgatás ellenQrzése. Az ellenQrzés alapvetQen arra irányul, hogy megvalósul-e a törvényhozói akarat, a törvényeknek megfelelQen mqködik-e a kormányzat.
A végrehajtó hatalom ellenQrzésének parlamenti funkciója a kormány Országgyqlés elQtti politikai felelQsségének elvébQl következik. Az Alkotmány kimondja, hogy a kormány mqködéséért az Országgyqlésnek felelQs, és köteles munkájáról rendszeresen beszámolni. A kormány programját a miniszterelnök megválasztásával egyidejqleg az Országgyqlés fogadja el.
A végrehajtó hatalom parlamenti felelQsségének elve nem csak a kormány beszámolási kötelezettségét jelenti - az Országgyqlés meg is vonhatja bizalmát a kormánytól, ha nem ért egyet annak politikájával. Ennek eszköze az ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyen keresztül a képviselQk abszolút többsége oly módon szüntetheti meg a hivatalban lévQ kormány megbízatását, hogy egyben azonnal megválasztja az új kormány vezetQjét, biztosítva ezzel a kormányzás folyamatosságát.
A parlamenti ellenQrzést a plénum, a bizottságok és az egyes képviselQk is gyakorolhatják. Az ellenQrzés történhet kifejezetten erre szakosodott, parlamenti felügyelet alatt álló szervezetek révén is, mint amilyen az Állami SzámvevQszék vagy az országgyqlési biztosok (az ombudsmanok).
A plenáris ülésen
Az ellenQrzés fontos eszköze a kormány különbözQ beszámolóinak, jelentéseinek megtárgyalása és azok elfogadása, továbbá a politikai vita, amelyet mind a kormány, mind a képviselQk 1/5-e kezdeményezhet.
A bizottságokban
A bizottságok révén megvalósuló ellenQrzés fontos területe a különbözQ beszámolók, jelentések és tájékoztatók megvitatása. A bizottságok határozati javaslatot nyújthatnak be az Országgyqlésnek, amelyben a beszámoltatással összefüggésben intézkedések, feladatok meghatározását kezdeményezik. Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri. A bizottságok kinevezésük elQtt meghallgatják a miniszterjelölteket, majd évente meghallgatják a minisztereket végzett munkájukról. Meghatározott témakörökben a bizottsági tagok 2/5-ének kezdeményezésére is meghallgathatják a minisztereket és a központi közigazgatási szervek vezetQit.
A képviselQk által
A plenáris ülésen az egyes képviselQk által gyakorolható hagyományos parlamenti ellenQrzési eszköz az interpelláció, a kérdés, valamint az azonnali kérdés. Az interpelláció különleges súlyát az adja meg, hogy az arra adott válaszról (ha azt a képviselQ nem fogadta el) az Országgyqlés dönt, s ha nemet mond, az interpelláció - bizottsági jelentés formájában - ismét a plénum elé kerül.
A képviselQknek egyéb eszközeik is vannak a kormány ellenQrzésére. Ilyen a napirenden kívüli felszólalás, s különösen annak a televízió és a rádió által is közvetített változata, a napirend elQtti felszólalás.

Az OGY megbízatása 4 évig, az új OGY alakuló üléséig tart. A megbízás lejárta elQtt is megszqnhet:
OGY kimondatja feloszlatását.
OGY-t a kt.elnök feloszlathatja, ha a tv.hozó és végrehajtó hatalom közt végleg felbomlott. Alkotmány szerint új választások kitqzésével egyidejqleg, feloszlathatja az OGY-t, ha az OGY 12 hónapon belül 4 esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy a Kormány megbízatása megszqnt és a miniszterelnöknek jelölt személyt 40 napon belül nem választják meg. A feloszlatás elQtt a kt.elnöknek ki kell kérni a min.elnök, a parlamenti pártfrakciók vezetQinek véleményét. Népszavazással az OGY nem oszlatható fel!!!!!
Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az OGY nem mondhatja ki feloszlatását és nem oszlatható fel.



34. Az Országgyqlés belsQ szervezete, apparátusa. A képviselQk jogállása

AZ ORSZÁGGYpLÉS SZERVEZETE
AZ ORSZÁGGYpLÉS TISZTSÉGVISELPI
Az Országgyqlés elnöke: alkotmányos szokás, hogy a legtöbb szavazatot szerzett parlamenti pártból kerül az elnöki tisztségbe. Elvárás: a semlegesség, objektivitás, az ülések részlehajlás nélküli vezetése.
19. § (1) Az Országgyqlés elnöke biztosítja az Országgyqlés jogainak gyakorlását, gondoskodik tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint munkájának megszervezésérQl.
(2) Az Országgyqlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében
a) képviseli az Országgyqlést más állami szervekkel, illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban;
b) képviseli az Országgyqlést a nemzetközi kapcsolatokban; javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak (a továbbiakban: Európai uniós bizottság), illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentQségq kérdés megtárgyalására;
c) összehívja az Országgyqlés ülésszakát, s ezen belül az egyes üléseket;
d) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a Házszabály betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére;
e) az üléseken a tanácskozási rend érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, az elnöki teendQket köteles átadni;
f) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén, s elnököl a Házbizottság ülésein;
g) összehangolja a bizottságok mqködését, továbbá javaslatot tesz az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, valamint az állandó és ideiglenes bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra;
h) elQkészítés, illetQleg intézkedés céljából kiadja a hatáskörrel rendelkezQ bizottságnak az Országgyqléshez érkezett indítványokat és beadványokat;
i) kinevezi és felmenti az Országgyqlés fQtitkárát, a fQtitkár helyetteseit, a gazdasági fQigazgatót, az Országgyqlési Könyvtár fQigazgatóját, továbbá a Szervezeti és Mqködési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetQit; az általa kinevezett vezetQket illetQen munkáltatói jogkört gyakorol;
j) jóváhagyja az Országgyqlés hivatali szerveinek Szervezeti és Mqködési Szabályzatát, továbbá kiadja az Országgyqlés Hivatalára vonatkozó egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket;
k) jóváhagyja az Országgyqlés Hivatala költségvetésének tervezetét, és ellenQrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását;
l) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyqlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket;
m) gyakorolja a jogutód nélkül megszqnt bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggQ jogait;
n) - a Házbizottság véleményének kikérését követQen - kijelöli a közvetítésre kerülQ bizottsági üléseket;
o) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a Házszabály, illetve a törvények meghatároznak.
(3) Az elnök képviselQi felszólalása esetén a tárgysorozaton lévQ ugyanazon ügy további tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásáig a (2) bekezdés d) pontjában írt feladatokat nem láthatja el, kivéve, ha az Országgyqlés ehhez hozzájárul.
(4) Az elnök a hozzá benyújtott indítványok napi jegyzékét haladéktalanul megküldi a képviselQk számára. Az indítványról bármely képviselQ vagy bizottság kérésére az Országgyqlés Hivatala másolatot ad. Az elnök a hozzá benyújtott indítványok egy-egy teljes sorozatát megküldi a kijelölt bizottság tagjainak, két-két teljes sorozatát a képviselQcsoportok vezetQinek.
(5) Az elnök a képviselQk számára hozzáférhetQvé teszi az Országgyqléshez címzett, valamint az Országgyqlés elnökének címzett, de az Országgyqlést érintQ iratokat.
Az Országgyqlés alelnökei
20. § (1) Az Országgyqlés alelnökei az elnök által meghatározott rendben helyettesítik az Országgyqlés elnökét a 19. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásában.
(2) Az Országgyqlés elnökét tartós akadályoztatása esetén a legnagyobb taglétszámú képviselQcsoporthoz tartozó alelnök - az Q akadályoztatása esetén a következQ legnagyobb taglétszámú képviselQcsoporthoz tartozó alelnök - helyettesíti. Azonos taglétszámú képviselQcsoport esetén a helyettesítQ alelnököt a Házbizottság jelöli ki.
(3) Az Országgyqlés elnökét helyettesítQ alelnök jogai és kötelezettségei - a kinevezési és felmentési jog kivételével - az Országgyqlés elnökével azonosak.

Az Országgyqlés jegyzQi
21. § (1) Az Országgyqlés jegyzQi
a) közremqködnek az Országgyqlés ülésének vezetésében,
b) a kézfelemeléssel történQ szavazásnál - amennyiben szükséges - összeszámolják a szavazatokat,
c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,
d) felolvassák az országgyqlési iratokat, eskütételnél elQolvassák az eskü szövegét,
e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselQk névsorát,
f) jelzik a beszédidQ lejártát,
g) hitelesítik az Országgyqlés szó szerinti jegyzQkönyvét.
(2) Az Országgyqlés ülésén - az Országgyqlés elnöke által meghatározott sorrendben - egyidejqleg két jegyzQ teljesít szolgálatot, akik közül lehetQleg egy kormánypárthoz, egy ellenzéki párthoz tartozik.
A tisztségviselQk megbízatásának megszqnése
22. § (1) Az Országgyqlés tisztségviselQjének megbízatása megszqnik:
a) képviselQi megbízatásának megszqnésével,
b) a képviselQcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, független képviselQ esetében pedig valamelyik képviselQcsoporthoz való csatlakozásával,
c) képviselQcsoportjának megszqnésével,
d) felmentésével,
e) a tisztségrQl való lemondással.
(2) A tisztségviselQ felmentésérQl a Házbizottság javaslata alapján az Országgyqlés a 10. § (2) bekezdésének szabályai szerint határoz.
A HÁZBIZOTTSÁG
a) állást foglal az Országgyqlés ülésszakonkénti és heti munkarendjérQl;
b) javaslatot készít az ülések napirendjére, idQtartamára és a felszólalási idQkeretekre;
c) megvitatja az Országgyqlés mqködését érintQ önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal;
f) egyezteti az Országgyqlés mqködésével kapcsolatos vitás kérdéseket;
g) az Országgyqlés elnökének tartós akadályoztatása esetén a 20. § (2) bekezdése alapján helyettesítQ alelnököt jelöl;
h) állást foglal a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, elQkészíti az ünnepi eseményeket;
i) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben;
j) meghallgatja és véleményezi az Országgyqlés elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó tisztségre jelöltként bemutatott személyeket;
k) kialakítja az Országgyqlés Hivatala költségvetésének elkészítésére vonatkozó elveket;
l) az Országgyqlés elnökének felkérésére megvitatja az Országgyqléshez (annak tisztségviselQihez) érkezett jelentQsebb beadványokat (petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket stb.), és véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket;
m) megállapítja a távolmaradás igazolásának rendjét [44. § (3) bekezdés];
n) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyqlés valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitQl térjen el (140. §);
o) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyqlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a 102. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidQt szabjon;
p) javaslatot tesz az Országgyqlés tisztségviselQinek felmentésére [22. § (2) bekezdés], illetve visszahívja az országgyqlési bizottság független képviselQ elnökét, alelnökét, tagjait;
q) javaslatot tesz napirendi pont idQkeretben történQ, illetve vezérszónoki rendben történQ tárgyalására;
r) a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásánál megállapítja a felszólalások és hozzászólások idQkeretét [51. § (2) bekezdés];
s) javaslatot tesz az Országgyqlésnek hasonló témájú vagy egymással összefüggQ ügyek együttes tárgyalására;
t) az Országgyqlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelQzQ 48 órával korábban közzéteszi, és a karzaton - a férQhelyektQl függQen - ülQhelyeket biztosít az állampolgárok számára;
u) megvitatja a Házbizottság tagjai által elQterjesztett egyéb kérdéseket.
A Házbizottság tagjai
24. § (1) A Házbizottság elnöke az Országgyqlés elnöke, tagjai az Országgyqlés alelnökei és minden képviselQcsoport vezetQje.
(2) A Házbizottságban csak a képviselQcsoport vezetQje - akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati joggal.
A Házbizottság ülésének résztvevQi
25. § (1) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak az Országgyqlés elnöke által meghívott személyek vehetnek részt.
(2) A Kormány képviselQje állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén.
A Házbizottság mqködése
26. § (1) A Házbizottság ülését az Országgyqlés elnöke hívja össze és vezeti. Az Országgyqlés ülésének ideje alatt az elnök összehívhatja a Házbizottság ülését.
(2) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselQcsoport vezetQje kéri.
(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), f), g), m) pontjairól az Országgyqlés, egyéb esetekben - az országgyqlési bizottság független képviselQ elnökének, alelnökének és tagjának visszahívását kivéve - az Országgyqlés elnöke dönt.
(4) Az Országgyqlés a 23. § g) pontjáról vita nélkül dönt. Az Országgyqlés a 23. § a), f) és m) pontjában a vita tárgyát képezQ kérdés ismertetését követQen képviselQcsoportonként egy képviselQ, továbbá az elsQként szólásra jelentkezQ független képviselQ legfeljebb ötperces hozzászólása után határoz.
(5) A Házbizottság ülésérQl szó szerinti jegyzQkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság mqködési rendjét - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maga határozza meg.
Bizottsági elnöki értekezlet
27. § (1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke az Országgyqlés elnöke, tagjai az Országgyqlés állandó bizottságainak elnökei.
(2) A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz
a) a Házbizottságnak az Országgyqlés heti munkarendjére,
b) a Házbizottságnak az Országgyqlés üléseinek napirendjére,
c) az Országgyqlés elnökének a bizottság kijelölésére (79. §).
(3) A Bizottsági elnöki értekezlet ülését az Országgyqlés elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait szótöbbséggel hozza. A Bizottsági elnöki értekezleten az állandó bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök - rendelkezik szavazati joggal.
AZ ORSZÁGGYpLÉS BIZOTTSÁGAI
Az állandó bizottságok létrehozása
28. § (1) Az Országgyqlés, megalakulását követQen, létrehozza állandó bizottságait.
(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetQen a kormányzat felépítéséhez igazodik. KötelezQ létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá - paritásos bizottságként [33. § (4) bekezdése] - a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.
(3) Az Országgyqlés bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.
Az állandó bizottságok hatásköre
29. § (1) Az állandó bizottság az Országgyqlés kezdeményezQ, javaslattevQ, véleményezQ - törvényben és a Házszabályban meghatározott esetekben -, ügydöntQ és a kormányzati munka ellenQrzésében közremqködQ szerve, amely az Alkotmányban és más törvényekben, a Házszabályban, továbbá az Országgyqlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság mqködésének szabályaira - az albizottság eltérQ rendelkezése hiányában - az állandó bizottság mqködésére vonatkozó szabályokat kell megfelelQen alkalmazni.
(3) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri.
(4) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyqlést haladéktalanul tájékoztatja.
30. § (1) Az Országgyqlés törvényjavaslat (85. §), határozati javaslat (87. §), politikai nyilatkozat (88. §) és jelentés (89. §) (a továbbiakban együtt: döntési javaslat) készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.
(2) Az Országgyqlés elnöke által kijelölt bizottság ajánlást [95. § (1)-(3) bekezdések] készít az Országgyqléshez benyújtott döntési javaslathoz.
(3) Az állandó bizottság a mqködési területét érintQ bármely kérdést - az Országgyqlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. A bizottság az állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.
A bizottságok megalakítása
31. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselQcsoporthoz tartozó és független képviselQ tagjainak számára [a 28. § és a 33. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel a 13. § (3) bekezdésére is] a képviselQcsoport-vezetQk - független képviselQk véleményét is mérlegelQ - megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselQcsoport-vezetQk indítványait összegezve, az Országgyqlés elnöke tesz javaslatot az Országgyqlésnek.
(2) A bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a képviselQcsoport-vezetQknek a független képviselQk véleményét is mérlegelQ indítványa szerint - az Országgyqlés elnöke tesz javaslatot az Országgyqlésnek.
(3) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra - a képviselQcsoportok vezetQi ajánlásának megfelelQen, illetve a független képviselQk véleményére figyelemmel - az Országgyqlés elnöke tesz javaslatot.
(4) A független képviselQk az (1)-(3) bekezdés szerinti véleményüket - lehetQség szerint együttesen - az Országgyqlés elnökének terjesztik elQ.
(5) A bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyqlés - a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - vita nélkül határoz. A javaslatra csak a képviselQcsoport vezetQje - személyi javaslatra csak az érintett képviselQcsoport vezetQje vagy az érintett független képviselQ - tehet módosító javaslatot. Az Országgyqlés - az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra - úgy is dönthet, hogy egy bizottságba több alelnököt választ.
(6) A képviselQcsoport vezetQje az általa vezetett képviselQcsoporthoz tartozó vagy független képviselQt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra. KépviselQcsoport-vezetQ független képviselQt csak annak elQzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselQ a képviselQcsoportot megilletQ bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhetQ.
A bizottsági megbízatások megszqnése
32. § (1) Az országgyqlési bizottság elnökének, alelnökének és tagjának megbízatása megszqnik:
a) a megbízatásról való lemondással,
b) a bizottság megbízatásának megszqnésével,
c) a képviselQi megbízatás megszqnésével,
d) a képviselQcsoportból történQ kilépésével vagy kizárásával,
e) a képviselQcsoport általi visszahívásával,
f) a képviselQcsoportjának megszqnésével,
g) ha az illetQ független képviselQ és valamelyik képviselQcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja.
(2) A megüresedett hely betöltésérQl az Országgyqlés elnökének javaslata alapján az Országgyqlés a 31. § rendelkezései szerint határoz.
A bizottsági tagok
33. § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselQcsoportból annyi képviselQ vehet részt, amennyi a képviselQcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselQcsoportok legalább egy-egy képviselQjének helyet kell kapnia.
(2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselQ számára lehetQvé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.
(3) Az Országgyqlés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérQen is határozhat. Ahhoz, hogy állandó bizottságban a képviselQcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a képviselQcsoport létszámának az Országgyqlés egészéhez viszonyított arányától, a jelenlévQ országgyqlési képviselQk négyötödének szavazata szükséges.
(4) Az Országgyqlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a kormánypárti képviselQcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselQcsoport(ok) együttesen ugyanannyi képviselQt jelölhetnek (paritásos bizottság).
Az ideiglenes bizottságok
34. § (1) Az Országgyqlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történQ intézésére eseti bizottságot alakíthat (a vizsgáló- és az eseti bizottság a továbbiakban együtt: ideiglenes bizottság).
(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely
a) a vizsgáló bizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára,
b) az eseti bizottság elnevezésére, a feladatkörébe utalt ügyre
vonatkozik.
Az eseti bizottságokra vonatkozó külön szabályok
35. § (1) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyqlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
(2) Az eseti bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak jelölésére, illetve megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszqnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem országgyqlési képviselQ is lehet.
(3) Az eseti bizottság mqködésének szabályaira - az Országgyqlés vagy az eseti bizottság eltérQ rendelkezése hiányában - az állandó bizottság mqködésére vonatkozó szabályokat megfelelQen alkalmazni kell. A bizottság elnöke és alelnöke csak képviselQ lehet, a bizottság nem képviselQ tagjait szavazati jog nem illeti meg.
A vizsgálóbizottságra vonatkozó külön szabályok
36. § (1) A vizsgálóbizottság létrehozatalára, mqködésére, elnevezésére, a vizsgálat tárgyának meghatározására és a vizsgálóbizottság megszqnésére az eseti bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) A vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselQk legalább egyötöde indítványozza.
(3) A vizsgálóbizottság tagja csak országgyqlési képviselQ lehet.
(4) A vizsgálóbizottságot a 33. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelQen kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselQ. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendQket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselQ, mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elQ és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendQiket azonos jogkörrel - a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttmqködve látják el.
(5) A vizsgálóbizottság tevékenységérQl jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) - amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott - javaslatot a szükséges intézkedésekre.

1990. évi LV. törvény
az országgyqlési képviselQk jogállásáról
Az Országgyqlés az Alkotmány 20. §-a (5) és (6) bekezdésének végrehajtására a következQ törvényt alkotja:

A képviselQjelöltek munkajogi és társadalombiztosítási jogállása
1. § (1) Az országgyqlési képviselQ (a továbbiakban: képviselQ) jelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétQl a választásának befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
(2) A fizetés nélküli szabadság idQtartama nyugdíjra jogosító szolgálati idQnek számít.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott idQtartam alatt a képviselQjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethetQ meg.

A képviselQk munkajogi és társadalombiztosítási jogállása
2. § (1) A képviselQ megbízatásának idQtartama alatt - az Alkotmányban és e törvényben írt összeférhetetlenségi eseteket kivéve - munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetQleg keresQ foglalkozást folytathat.
(2) A képviselQt mandátuma igazolásától a munkáltató - a dolgozó kérésének megfelelQen - a képviselQi megbízatásának idQtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
(3) A munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló képviselQkre az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelQen alkalmazni.
(4) Ha a képviselQ a megválasztása elQtt ügyész, közigazgatási szerv köztisztviselQje, fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, valamint e törvény 9. § a) pontjában felsorolt hivatali alkalmazott volt, a képviselQi megbízatásának megszqnésétQl számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére Qt képzettségének, végzettségének megfelelQ munkakörbe kell helyezni.
(5) Ha a képviselQ a megválasztása elQtt bíró volt és az országgyqlési képviselQi megbízatásának megszqnésekor úgy nyilatkozott, hogy ismét bíróvá történQ kinevezését kéri és a bírói kinevezéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt) akkor Qt kérelmére, pályázat kiírása nélkül, a köztársasági elnök - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára - határozatlan idQre bíróvá kinevezi. A bírói munkakörbe történQ beosztásánál az igazságügyért felelQs miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezésnek megfelelQen kell eljárni.
3. § (1) A képviselQ társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a képviselQk tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, és a képviselQi megbízást heti 36 órát meghaladó foglalkoztatásnak kell tekinteni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, illetQleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyqlés Hivatalának az egészségbiztosítási szervvel kötött megállapodásában kell rendezni.
(2) A képviselQi megbízás idQtartama - ideértve az országgyqlési képviselQk tiszteletdíjáról, költségtérítésérQl és kedvezményeirQl szóló törvény 9. §-ában meghatározott hat hónapra folyósított ellátás idQtartamát is - munkaviszonyban töltött idQnek, illetQleg nyugdíjra jogosító szolgálati idQnek számít. A munkaviszonyt a közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati idQnek kell beszámítani.
(3) Az Országgyqlés elnöki, alelnöki, jegyzQi, az állandó bizottság elnöki, alelnöki, a képviselQcsoport vezetQi, valamint az országgyqlési képviselQk tiszteletdíjáról, költségtérítésérQl és kedvezményeirQl szóló törvény 2. § (3) bekezdése szerinti képviselQcsoport vezetQ helyettesi tisztségek betöltése vezetQi gyakorlatnak számít. A vezetQi gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének idQtartamát kell figyelembe venni.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott munkaviszony és vezetQi gyakorlat idQtartamát a képviselQi mandátum megszqnésekor az Országgyqlés Hivatala által kiadott igazolás alapján kell beszámítani.
A képviselQ mentelmi joga
4. § (1) A képviselQ bíróság vagy más hatóság elQtt - megbízatásának ideje alatt és azt követQen - nem vonható felelQsségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselQk polgári jogi felelQsségére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplQ politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben a képviselQnek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.
5. § (1) A képviselQt csak tettenérés esetén lehet Qrizetbe venni, és ellene csak az Országgyqlés elQzetes hozzájárulásával lehet büntetQ eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntetQ eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfQbb ügyész, azt követQen, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elQ az Országgyqlés elnökéhez. Az indítványt a képviselQ tettenérése esetén haladéktalanul elQ kell terjeszteni.
(3) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfQbb ügyész terjeszti elQ az Országgyqlés elnökéhez.
(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyqlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyqlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának, és ezt az Országgyqlés következQ ülésnapján bejelenti.
(5) A Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság a határozati javaslatát legkésQbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyqléshez.
(6) Az Országgyqlés az ügyben vita nélkül határoz, de az érintett képviselQ jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévQ képviselQk kétharmadának a szavazata szükséges.
(7) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt elQterjesztették.
6. § (1) A képviselQ mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.
(2) A képviselQ köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyqlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. Az Országgyqlés elnöke a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi.
7. § (1) A mentelmi jog a képviselQt a megválasztása napjától illeti meg.
(2) A képviselQválasztáson jelöltként igazolt személyt a 5. §-ban szabályozott mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha képviselQ lenne, a mentelmi jog felfüggesztésérQl azonban nem az Országgyqlés, illetQleg annak Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága, hanem az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
A képviselQi tisztség ellátásának támogatása
8. § (1) Az állami szervek kötelesek az országgyqlési képviselQket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.
(2) Az Országgyqlés által létrehozott vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyqlési határozat az államtitokkör megfelelQ pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta.
(3) Az Országgyqlés Honvédelmi Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alkotmányban és a honvédelemrQl szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges államtitok megismerésére. Ez a jogosultság a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai FelderítQ Hivatal mqködése körében keletkezett államtitokkörre vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 17. §-ának keretei között érvényesül.
(4) A képviselQi igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselQ - a hatáskörrel rendelkezQ miniszter által szabályozott módon - jogosult a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek mqködésére szolgáló területre is belépni.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
A képviselQi tisztség összeférhetetlensége
9. § A képviselQ - az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenQen - nem lehet
a) az Országgyqlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami SzámvevQszék, valamint az állampolgári jogok országgyqlési biztosa hivatali szervezetének az alkalmazottja;
b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, ügyvezetQ igazgatója, igazgatóságának tagja;
 INCLUDEPICTURE "http://net.jogtar.hu/jr/st/kez.gif" \* MERGEFORMATINET c) a Magyar Nemzeti VagyonkezelQ Zrt. alkalmazottja, illetve igazgatóságának vagy felügyelQ bizottságának tagja;
d) a Közbeszerzések Tanácsa tagja;
f) az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói, illetve munkaadói oldalának képviselQje.
10. § A képviselQ az Országgyqlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselQ-testülete által létrehozott közalapítvány kezelQ szervének tisztségviselQjeként vagy kezelQ szervezetének tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban.
11. § Országgyqlési képviselQ nem lehet:
a) országos vagy regionális terjesztésq politikai napilap szerkesztQségének vezetQje vagy annak helyettese;
b) a Magyar Távirati Iroda vezetQje és helyettese;
c) a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság és a Duna Televízió Részvénytársaság elnöke;
d) az Országos Rádió és Televízió Testület és a Testület Panaszbizottsága tagja;
e) a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja;
f) az országos vagy körzeti rádió vagy televízió vezetQje.
12. § (1) Az Országgyqlés elnöke és alelnöke más keresQ foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a jogi oltalom alá esQ szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(2) A miniszterelnök, miniszter vagy államtitkár képviselQ nem lehet az Országgyqlés elnöke, alelnöke, jegyzQje és országgyqlési bizottság tagja.
Gazdasági összeférhetetlenség
13. § Országgyqlési képviselQ nem lehet:
a) állami vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak, közüzemi vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának vagy vezetQ testületének és felügyelQ bizottságnak tagja;
b) a helyi önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) által alapított önkormányzati vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának vagy vezetQ testületének tagja;
c) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel mqködQ gazdasági társaság vezetQ tisztségviselQje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetQ testületének, felügyelQ bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetQje (vezérigazgatója);
d) önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével mqködQ gazdasági társaság vezetQ tisztségviselQje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetQ testületének, felügyelQ bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetQje (vezérigazgatója);
e) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel vagy önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével mqködQ gazdasági társaság által alapított gazdasági társaságnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetQ testületének tagja;
f) privatizált gazdálkodó szervezetnél - a privatizációt követQ két éven belül - vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, igazgató, igazgatóhelyettes, igazgatótanácsi vagy vezetQ testületi és felügyelQ bizottsági tag;
g) hitelintézet, biztosító társaság, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, lakás-takarékpénztár, nyugdíjbiztosító pénztár vezetQ tisztségviselQje, igazgatótanácsának vagy vezetQ testületének, felügyelQ bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetQje (vezérigazgatója).
14. § Országgyqlési képviselQ nem lehet:
a) a közbeszerzésekrQl szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel - a törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére irányuló - szerzQdéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezetQ tisztségviselQje, felügyelQ bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetQje (vezérigazgatója);
b) a képviselQi mandátum fennállása alatt, illetve annak megszqnésétQl számított két évig koncessziós társaság vezetQ tisztségviselQje, felügyelQ bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetQje (vezérigazgatója).
Egyéb összeférhetetlenségi szabályok
15. § (1) Országgyqlési képviselQ nem járhat el az állam, annak szerve, intézménye, teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet jogi képviselQjeként.
(2) Szakmai vagy üzleti ügyben az országgyqlési képviselQi minQségre hivatkozni nem lehet.
(3) Az országgyqlési képviselQ a képviselQi megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.
16. § (1) Az országgyqlési képviselQ képviselQi megbízatásával összefüggésben egy-egy alkalommal nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselQi alapdíj kéthavi összegét meghaladja. Az ez összegnél alacsonyabb értékq ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselQ - az e törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatának részeként - kimutatást köteles vezetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselQnek az OrszággyqléstQl, saját pártjától vagy képviselQcsoportjától, a törvényhozói munkát támogató alapítványtól, a képviselQi munkájának ellátásához szükséges, vagy azzal szoros összefüggésben lévQ juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselQ - az e törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatának részeként - kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszqnését követQen nem kerülhetnek ingyenesen a képviselQ vagy közeli hozzátartozója tulajdonába vagy további használatába.
17. § Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselQnek a mandátumát,
a) akit a közügyek gyakorlásától jogerQsen eltiltottak,
b) akit szándékos bqntett miatt jogerQsen szabadságvesztésre ítéltek,
c) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követQen - köztartozása áll fenn, és azt az errQl szóló értesítés kézhezvételétQl számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyezQ határozat rendelkezéseinek megfelelQen - nem rendezi,
d) akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerQsen elrendelte.
Bejelentési kötelezettség alá esQ tevékenységek és jövedelmek
18. § Az országgyqlési képviselQ az Országgyqlés elnökének köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem esQ
a) munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát;
b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban fennálló részesedését (tagsági viszonyát), továbbá e szervezetekben betöltött vezetQ tisztségviselQi megbízatását, felügyelQ bizottsági tagságát;
c) alapítványát, alapítvány kezelQ testületében fennálló tagságát, társadalmi szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsQbb, valamint ügyintézQ és képviseleti szervében betöltött tisztségét;
d) köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsQbb, valamint ügyintézQ és képviseleti szervében betöltött tisztségét;
e) az a)-d) pontokban meghatározottakon túlmenQen, valamennyi - a képviselQi megbízatáson kívüli - rendszeres, valamint az egyhavi képviselQi tiszteletdíjat meghaladó mértékq eseti, illetve évente többszöri jövedelemmel járó tevékenységét, szerzQdéses jogviszonyát;
f) az a)-e) pontokban meghatározott jövedelmét.
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattételi kötelezettség
19. § (1) A képviselQ a mandátuma érvényességének megállapításától, majd ezt követQen minden év január 1-jétQl, továbbá - ha nem választották újra - megbízatásának megszqnésétQl számított harminc napon belül köteles az Országgyqlés elnökénél e törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tenni. A képviselQ saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élQ házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti nyilatkozatát.
(2) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselQ tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselQi jogait nem gyakorolhatja. Ha a képviselQ megbízatása az Országgyqlés mqködésének befejezésével szqnik meg, akkor a volt képviselQ az országgyqlési képviselQk tiszteletdíjáról, költségtérítésérQl és kedvezményeirQl szóló 1990. évi LVI. törvény 9. §-ában meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszqnését követQen esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.

Összefoglalva:
AZ ORSZÁGGYpLÉS TISZTSÉGVISELPI
Az Országgyqlés üléseit a képviselQk közül választott tisztségviselQk, az elnök és az alelnökök vezetik a jegyzQk segítségével. A választott tisztségviselQk közül az Országgyqlés elnökének van a legfontosabb szerepe. P gondoskodik az Országgyqlés tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, az Országgyqlés munkájának megszervezésérQl.
Az Országgyqlés elnöke: Dr. Szili Katalin
képviseli az Országgyqlést a nemzetközi kapcsolatokban
képviseli az Országgyqlést más állami szervekkel, illetve társadalmi szervezetekkel való kapcsolatában
összehívja az Országgyqlés ülésszakát és ezen belül az egyes üléseket
megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti az üléseket, ügyel a Házszabály betartására és az ülések rendjére
összehívja és vezeti a Házbizottság üléseit
összehangolja a bizottságok munkáját
irányítja az Országgyqlés Hivatalát, kinevezi vezetQit

Az Országgyqlés alelnökei
Az Országgyqlés az alakuló ülésén csak két alelnököt választott meg. A többi alelnök megválasztására egy késQbbi ülésen kerül sor.
 HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=m022" \t "_top" Mandur László (MSZP)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=a302" \t "_top" Dr. Áder János (Fidesz) 30.Az országgyqlési választójog alapelvei és a választási rendszer

A választójog késQi történelmi idQszak terméke. Választás, mint módszer már korán megjelent: óasszír, korai ind államokban vezetQi tisztségek betöltése. Görög, római államokban fontos politikai eszközökké váltak. A korai monarchiák királyai, tisztségviselQi is így nyerték el tisztségüket. Ezek mögött viszont nem álltak politikai csoportulások, a végrehajtó szervek egyes tisztségviselQire terjedt ki, kiváltságok határozták meg a résztvevQk körét, a választási gyqléseken személyesen vettek részt az érdekeltek, a kis létszám miatt. ElQfordult hogy egyes tisztségeket sorsolással töltöttek be.
Korai feudalizmus: ny.eu: szabad parasztok faluközössége, majd rendi képviselet intézménye . Anglia. Követválasztásnál a relatív többség elve.
Mai értelemben a választójog a polgári átalakulás menetében jött létre. Az angol polgári forradalom idején. 1789. Deklaráció, Montesqieu és Rousseau: az ember szabadon és egyenlQ jogokkal születik, a tv. az általános akarat kifejezQje  tehát: minden embernek joga van személyesen vagy képviselQje útján részt venni a tv-ek megalkotásában. 1791. francia Alkotmány cenzusokat vezetett be/pl. 25 év feleltti ffi választhatott, akik meghatározott adót fizettek és egy év óta egy helyben lakott/. 1793.évi jakobinus Alkotmány választójog egyenlQsége, közvetlen választás és abszolút többség elve. 1795. ismét vagyoni cenzus. Általánossá hosszú idQn keresztül vált.
A választójog: alapvetQ politikai jog: közhatalomban való részvételt biztosítja. Alkotmányjogi értelemben: azok az anyagi és eljárási szabályok összessége, melyek a közhatalom gyakorlásában résztvevQ képviseleti szervek tagjai választásának feltételeit és módját határozzák meg.
Normacsoport: választójogosultságot meghatározó anyagi jogi normák, választási eljárás szabályai.
Anyagi jogi normák köre: aktív, passzív választójogra vonatkozó szabályok. /választójogosultak, választhatóság feltételit határozzák meg/ Az eljárás szabályait: a választási névjegyzék összeállítása, a jelölés szabályai, választási szervek létrejötte, hatásköre, szavazás, az eredmény megállapítása, stb…

A választási rendszer demokratizmusának fokmérQje, hogy az alkotmány és alkotmányos jogszabályok deklarálják-e a választási alapelveket és megteremtik-e ezek érvényesülésének jogi és szervezeti biztosítékait.
Választási alapelvek:
A választójog általánossága. Minden nagykorú állampolgár (kivéve a természetes kizáró okok miatt eltiltottakat) szavazati joggal rendelkezik. Általában akkor nevezhetjük általánosnak a választójogot, ha az állam lakosságának 60-70 %-a rendelkezik választójoggal. Alkotmány 70. § (3) bekezdése: Nincs választójoga annak, aki a cselekvQképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetQleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerQs ítélet hatálya alatt áll, tovább, aki jogerQs szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetQeljárásban jogerQsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
Ha valamely államban az összlakosságnak mintegy 60 %-a nem rendelkezik választójoggal, ott a természetes kizáró okokon túl a társadalom kisebb-nagyobb csoportjait diszkriminálják, velük szemben cenzusokat alkalmaznak (kor-, nemek közötti, vagyoni, mqveltségi, egyhelyben lakás, faji, nemzetiségi cenzus).
A választójog egyenlQsége - arányos képviselet.
A választójog egyenlQsége: minden választópolgárnak azonos értékq a szavazata, vagyis minden választójogosult állampolgárnak azonos számú szavazata van és minden szavazat egyenlQ. A MK hatályos törvényei biztosítják, amikor kimondják, hogy az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a választókerület lakosainak száma megközelítQen azonos legyen.
Arányos (egyenlQ) képviselet a területi választókerületekben pártlisták alkalmazásával, a mandátumok Hangenbach-Bischoff-módszer szerinti elosztásával és az országos listák között a mandátumok töredékszavazatok arányának megfelelQ szétosztásával - a Viktor D Hont által kidolgozott legnagyobb átlag módszerének alkalmazásával - valósul meg.
A választási rendszerek fQbb típusai:
Többségi rendszer: a jelölt és programja áll a választások középpontjában, a választás a jelöltek közötti verseny eldöntése. Egyéni választókerületekben alkalmazzák.
- relatív többségi rendszer: tipikusan Angliában. A mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
- abszolút többségi rendszer: azé lesz a mandátum, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta. Rendszerint kétfordulós választás: a második fordulóban Magyarországon az elsQ 3 indulhat, lemondhatnak egymás javára.
Arányos rendszer: a képviselet középpontjában a pártok vannak, Qk váltak a politika fQ alakítóivá. A pártok a leadott szavazatok arányában részesülnek a képviselQi mandátumokból. Listás választással valósul meg, olyan választókerületekben, ahol az egyes pártlistákról több mandátum szerezhetQ.
- kötött listás rendszer: a pártok választják ki a jelölteket, és meghatározzák azok sorrendjét.
- szabad listás rendszer: a választóknak lehetQségük van a jelöltek sorrendjének megváltoztatására, illetQleg bizonyos preferenciák alkalmazására.
Ideális megoldás akkor alakulhat ki, ha a p árt megszerzett mandátumai arányosak a pártra leadott szavazatokkal: minden mandátumot ugyanannyi szavazattal lehet megszerezni. FQ korrekciós mechanizmusa: a töredékszavazatok országos listán történQ összegyqjtésével szerezhetQ mandátumok.
Vegyes választási rendszer: a politikai erQviszonyok arányait viszonylag kiegyensúlyozottan tükrözi (Németország, Magyarország)
A szavazás közvetlensége: a választás alkalmával a választópolgárok közvetlenül a jelöltre, illetve valamely párt listájára adhatják le szavazataikat. Követettség: különbözQ formái is kialakultak:
Az elektoros választás, pl. az USA elnökének megválasztásánál: a választópolgárok elektorokat választanak és azok választják az elnököt. A választók és a választandó személy vagy testület közé közvetítQk iktatódnak, akik követik a választók akaratát.
A képviselQ-testület által történQ közvetett választás: az alsóbb szintq közvetlenül megválasztott testületi szervek vagy saját tagjaik közül, vagy más passzív választójoggal rendelkezQ polgárok közül választják meg a magasabb szintq képviseleti szerveket.
Kooptálás: a közvetlenül megválasztott képviseleti testület egészíti ki sorait, növeli létszámát úgy, hogy meghatározott számú tagot a társadalom meghatározott csoportjaiból maga választ tagjai közé. Fontos, hogy a kooptált tagok száma a testület összlétszámához viszonyítva kevés legyen.
A szavazás titkossága: a választópolgárok titkosan adhatják le szavazatukat úgy, hogy szándékuk ellenére rajtuk kívül senkinek ne lehessen tudomása arról, melyik jelöltre (pártra adták le szavazatukat. A választások tisztaságának egyik legfontosabb biztosítéka.
A magyar választási rendszer olyan kétszavazatos vegyes választási rendszer, amely egyenrangúan kezeli a többségi és az arányos rendszerben megszerzett mandátumokat. Kifejezésre jut ez azáltal is, hogy az egyéni és a területi választókerületben megválasztott, továbbá az országos listán mandátumot szerzett képviselQk jogai és kötelezettségei azonosak.
Az országgyqlési képviselQk száma összesen 386 fQ. EbbQl 176 országgyqlési képviselQt egyéni választókörzetben, 152-t megyei-fQvárosi (területi) listán választanak. A pártok országos listáiról - az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján - további 58 ún. kompenzációs mandátum kerül betöltésre.
A választójogi törvény határozza meg megyénként és a fQvárosban az egyéni választókerületek számát, továbbá területi választókerületenként a megszerezhetQ mandátumok számát.
Az országgyqlési választójogra vonatkozó hatályos szabályozás a MK alkotmányán alapul (70. §) , amely rendelkezik az aktív és a passzív választójogról, a választójogból kizártak körérQl. Deklarálja a választójog alapelveit és a választójogra vonatkozó részletes szabályozást - a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmados többségi szavazatával elfogadott - törvényre bízza. E törvények: az országgyqlési képviselQk választásáról szóló, többször módosított és kiegészített 1989. évi XXXIV. törvény, továbbá a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény.



31. Országgyqlési választási eljárás: a választók nyilvántartása, jelölés, választási kampány, választási szervek


Az országgyqlési képviselQk száma összesen 386 fQ. EbbQl 176 országgyqlési képviselQt egyéni választókörzetben, 152-t megyei-fQvárosi (területi) listán választanak. A pártok országos listáiról - az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján - további 58 ún. kompenzációs mandátum kerül betöltésre.

A választók nyilvántartása
A névjegyzék a választójoggal rendelkezQ személyek nyilvántartására szolgál, amelyet a választás kitqzését követQen a helyi választási iroda vezetQje állít össze a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján, és azon a változásokat folyamatosan átvezeti. A névjegyzékbe azokat a választójogosult személyeket veszik fel, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye a szavazókörben van. Alkalmasnak kell lennie a fQváros, a megye, a település, továbbá a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A törvényben meghatározott módon és idQben közszemlére kell tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrQl értesítQ megküldésével kell tájékoztatni. A névjegyzékbQl történQ törvényellenes kihagyás vagy felvétel miatt jogorvoslattal lehet élni.
A szavazás napján a lakcímétQl távol tartózkodó állampolgár a lakcíme szerint illetékes választási iroda vezetQjétQl, a névjegyzék alapján, kért igazolással azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik. Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetQje a választópolgárt egyidejqleg törli a névjegyzékbQl.
A választással nem rendelkezQ nagykorú polgárokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala külön tartja nyilván a törvényben meghatározott szervektQl származó rendszeres adatközlés alapján. Ez a nyilvántartás nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek bele.
Jelölés: a jelöltállítás joga az egyéni választókerületben a választópolgárokat és azokat a társadalmi szervezeteket illeti meg, amelyek megfelelnek a pártok mqködésérQl és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Területi és országos listát a pártok állítanak.
a) Az egyéni választókerületben a jelölést ajánlás elQzi meg. A jelölt lehet független, párt, esetleg több párt által közösen ajánlott személy. A választópolgár hivatalos ajánlószelvényen csak a lakóhelye szerinti választókerületben és csak egy jelöltet ajánlhat. A pártok csak olyan ajánlószelvényeken állíthatnak közös jelöltet, amelyeken a jelöltet állító valamennyi párt nevét feltüntették. Az ajánlószelvénynek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, sajátkezq aláírását, az ajánlott személy nevét, a jelölQ párt(ok) megnevezését vagy a független jelölés tényét. A jelöléshez legalább 750 választópolgár ajánlása szükséges. Jelöltté az válik, aki az ajánlások összegyqjtése után nyilatkozik arról, hogy választójogosult, a jelölést elfogadja és nincsen olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselQi megbízatással, illetQleg megválasztása esetén lemond arról, továbbá az illetékes választási bizottságnál bejelentették. ElQnyt ígérni vagy adni nem szabad. Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül lehet gyqjteni.
b) A területi választókerületben területi listán a pártok jelölhetnek. Listát csak az a párt állíthat, amelyik a területi választókerület határain belül megállapított számú egyéni választókerület egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát.
Közös szabályok. A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös területi listát, közös területi listák alapján közös országos listát állíthatnak. Az önálló vagy közös területi, illetve országos listák kapcsolhatók. Ugyanaz a párt egy választókerületben egy - önálló, közös, vagy kapcsolt - listát állíthat. A területi és az országos listán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listák alapján megszerezhetQ mandátumok száma. A pártok a számunkra kiemelt fontosságú személyeket egy egyéni, egy területi választókerületben és országos listán is indíthatják jelöltként. Ha a jelöltet egyéni választókerületben megválasztják, nevét a területi és az országos listáról törölni kell, ha a területi listán szerez mandátumot, az országos listáról kell törölni. A párt listájáról kiesQ jelölt helyébe a listán soron következQ jelölt lép.
A listán szereplQ jelöltek sorrendjét a jelölQ párt határozza meg, azt az illetékes választási szervnek történQ bejelentés után módosítani nem lehet. Kötött lista: a jelöltek a mandátumot a listán feltüntetett sorrendben szerzik meg. A területi vagy az országos listán a mandátumot szerzett képviselQ megbízásának megszqnése esetén a mandátumot - a listán szereplQ jelöltek közül - a párt által megnevezett személy szerzi meg, függetlenül a listán eredetileg megállapított sorrendtQl.
Választási kampány: a jelöltek, pártok programjának, politikai nézeteiknek megismertetését, népszerqsítését szolgálja. Meghatározott idQtartamhoz kötött: a választás kitqzésétQl a szavazást megelQzQ nap 0 órájáig tart. EttQl az idQponttól kezdve a választói akarat befolyásolásának elkerülése érdekében törvényt tiltja.
A törvény mind a választópolgárok, mind a pártok számára széles körq mozgásteret biztosít a választási kampányhoz: plakátok engedély nélkül való készítése és a törvényben meghatározott kivételektQl eltekintve korlátozás nélkül történQ elhelyezése; nyilvános választási gyqlések tartása, amelyeken a rend fenntartásáról a gyqlés szervezQjének kell gondoskodnia; a mqsorszolgáltatók (rádió-televízió) a jelöltek és pártok számára azonos feltételekkel biztosítják politikai hirdetések közzétételét; a választási kampány céljára a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a törvényben meghatározott feltételekkel a jelöltek és a jelöltet állító pártok számára díjfizetés ellenében adatszolgáltatást végez; a választásokon jelöltet állító pártok a dologi költségeik fedezésére a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosultak; azonos mértékq költségvetési támogatás illeti meg a független jelölteket is. A támogatás felhasználásáról a választást követQen el kell számolni, az ÁSZ ellenQrzi.
Választási szervek
A választási eljárás nyilvánossága a szabad, tiszta választások egyik legfQbb garanciája. A választási szervek mqködése és tevékenysége, a rendelkezésükre álló adatok - a törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak. Minden választópolgárt érintQ tényrQl, határidQrQl, választással összefüggQ közérdekq információról (pl. a szavazás helye, ideje, a jelöltek, a névjegyzék kifüggesztése, a szavazás módja, a választás eredménye) tájékoztatni kell a lakosságot. A sajtó képviselQinek külön engedélyre nincs szükségük a választási szervek munkájának figyelemmel kísérésére, de azok tevékenységét nem zavarhatják. A nyilvánosság törvényi korlátja, hogy a szavazást megelQzQ 8. naptól a szavazás befejezéséig nem hozható nyilvánosságra a választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredménye. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fqzQdQ jogokat.
A választási szervek:
választási bizottságok: a társadalmi tevékenységet látják el. Feladatuk: a választás eredményének megállapítása, a választások pártatlanságának, tisztaságának, törvényességének biztosítása és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
- szavazatszámláló bizottság (az egy szavazókörrel rendelkezQ településeken a szavazatszámláló bizottság feladatát ellátó helyi választási bizottság). EllenQrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, dönt a szavazás során felmerülQ vitás kérdésekrQl, megszámlálja a szavazatokat, megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét.
- az országgyqlési egyéni választókerületi választási bizottság: döntenek a jelöltek (jelölQ szervezetek) és a listák nyilvántartásba vételérQl, a benyújtott kifogásokról, megállapítják a választás eredményét, kiadják a képviselQk megbízólevelét, a tudomásukra jutott törvénysértés esetén kezdeményezik a hatáskörrel rendelkezQ szerv döntését.
- a területi választási bizottság: kisorsolják a listák sorszámát.
- az Országos Választási Bizottság: kisorsolják a listák sorszámát.
Részben a megfelelQ szintq önkormányzatok, illetve az Országgyqlés által választott, részben a jelöltet listát állító szervezetek, illetve a független jelölt által delegált tagokból álló szervek. Feladataikat az egyik országgyqlési választástól a következQig terjedQ idQszakban látják el. A delegált tagok megbízása, az OVB-ben az országgyqlési képviselQcsoporttal rendelkezQ pártok delegáltjai kivételével, a választást követQen a végleges eredmény megállapítása után megszqnik. Összeférhetetlenség: államfQ, a végrehajtó hatalom és a közigazgatási szervezetrendszer vezetQi, az országgyqlési és az önkormányzati képviselQk, a választókerületben induló jelöltek.
Mqködésének tartama alatt hatóságnak, tagja hivatalos személynek minQsül, testületként mqködik, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen lévQ tagok többségének szavazata szükséges. A döntést indoklással ellátott határozatban kell rögzíteni.
választási irodák: a közszolgálati tevékenységet végzik. A választások elQkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölQ szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel és adatszolgáltatással, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenQrzésével összefüggQ állami feladatot látják el. Minden választási bizottság mellett mqködik. VezetQje a jegyzQ (fQjegyzQ), az iroda tagja pedig köztisztviselQ és közalkalmazott lehet. Szakmai tevékenységét a belügyminiszter az Országos Választási Iroda vezetQje útján irányítja.


32. Országgyqlési választási eljárás: szavazókörök, szavazás, a választás eredményének megállapítása, idQközi választás, jogorvoslatok (választási bíráskodás )

A választókerületek és a szavazókörök. A megyékben és a fQvárosban az egyéni választókerületek számát, valamint a területi választókerületben megszerezhetQ mandátumok számát, figyelemmel a választójog egyenlQségének érvényesülésére, a választójogi törvény határozza meg. Úgy kell megállapítani, hogy megközelítQen azonos számú választópolgárra jusson egy mandátum.
Az egyéni választókerület a fQváros, megye területén belül van. A települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen belül helyezkedik el, a fQvárosban az egyéni választókerület két vagy több fQvárosi kerületi önkormányzat területére is kiterjedhet. A város és vonzáskörzete egy választókerülete is alkothat.
A területi választókerület a fQváros, illetve a megye területével azonos.
A választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lennie a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is. A választási eljárásról szóló törvény a kormányt hatalmazza fel arra, hogy az országgyqlési egyéni és területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.
A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását a helyi választási iroda vezetQje állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy 600, legfeljebb 1200 választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör.
Azok a hajléktalan választópolgárok, akik a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejelentkeztek, s lakcímükként csak a település neve van megjelölve, a helyi választási iroda vezetQje által kijelölt szavazókörben szavazhatnak.
Szavazás
Az országgyqlési képviselQk általános választását - az Országgyqlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az elQzQ Országgyqlés megválasztását követQ 4. év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választás idQpontját legkésQbb 72 nappal a választás napja elQtt a köztársasági elnök tqzi ki. Szavazni személyesen és a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet 6-19 óráig. A mozgáskorlátozott választópolgár a szavazatszámláló bizottság legalább két tagjának jelenlétében mozgóurnába adhatja le szavazatát.
A választás tisztasága és pártatlansága érdekében a szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy a jelölQ szervezet használatában van. Szükséges számú, de legalább két szavazófülke és két vagy több urna. Az urnákat az elsQként szavazó választópolgár jelenlétében, az Q és a szavazatszámláló bizottság jelenlévQ tagjainak aláírását tartalmazó ellenQrzQ lapnak az urnába való elhelyezésével úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
A választópolgár személyazonosságának megállapítása után, ha neve a választási névjegyzékben megtalálható - két szavazólapot vesz át (az egyéni választókerületi jelöltre, illetve a területi listára való szavazás céljából), amelyeket jelenlétében hivatalos bélyegzQlenyomattal látnak el. A szavazólapok átvételét a névjegyzékben saját kezq aláírásával igazolja. Az elrontott szavazólap helyett egyszer újat lehet kérni. A szavazás megtörténte után a borítékba tett szavazólapokat a választópolgár az urnába helyezi. Érvényes az a szavazat, amelyet hivatalos bélyegzQlenyomattal ellátott szavazólapon adtak le, a törvényben meghatározott számú szavazatot tartalmaz, a szavazás pedig tollal, a jelölt (jelölQ szervezet) neve alatt, felett vagy mellett elhelyezett körbe írt két, egymást metszQ vonallal történt.
A szavazás lezárása után a szavazatszámláló bizottság felbontja az urnákat, ellenQrzi azok sértetlenségét, majd elvégzi a szavazatszámlálást és megállapítja a választás szavazóköri eredményét és errQl jegyzQkönyvet (jegyzQkönyveket) vesz fel, melyeket az illetékes választási bizottsághoz továbbítanak. A jegyzQkönyvek alapján az egyéni választókerületi választási bizottság megállapítja a választás választókerületi eredményét. Az OVB a területi választási bizottságok jegyzQkönyvei alapján megállapítja, hogy mely területi listák juthatnak mandátumhoz és ennek alapján a területi választási bizottságok megállapítják a területi választókerületi választás eredményét. Az OVB a jegyzQkönyvek alapján összesíti a töredékszavazatokat és megállapítja, hogy ennek megfelelQen az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz.
A választás eredményének megállapítása
a) Az egyéni választókerületben érvényes, ha a szavazásban a választópolgárok több mint a fele részt vett. Eredményes, ha valamelyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét (abszolút többség), feltéve, hogy a szavazás érvényes volt. A választási forduló érvénytelensége esetén második fordulót kell tartani: a második fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az elsQ fordulóban is indultak. Az eredménytelen elsQ forduló esetén második választási fordulót kell tartani az elsQhöz viszonyított 14.napon: azok a jelöltek indulhatnak, akik az elsQben megkapták az érvényes szavazatok legalább 15 %-át. Legalább három ilyen jelölt hiányában az elsQ fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat, de ha közülük valaki visszalép, a helyébe nem léphet másik jelölt.
A második választási forduló érvényes lesz, ha a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. A mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a választási forduló érvényes volt (relatív többség).
A területi választókerületben /megye, fQváros/ a pártok jelöltjeire leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplQ sorrendben jutnak mandátumhoz. Az érvénytelen elsQ fordulót követQen a második fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az elsQ fordulóban is indultak. A második forduló érvényes, ha a választó polgárok több mint egynegyede szavazott.
Mandátumokból csak az 5 %-os szavazatarányt elért pártok részesülnek. Az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám ismeretében kiszámítják, hogy az egyes pártlistákról hányan és kik szereztek mandátumot. Ha a választókerületben betöltetlen mandátum marad, akkor ez arról a listáról tölthetQ be, amely még rendelkezik az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám több mint kétharmadával. Több ilyen lista közül a mandátumot az szerzi meg, amely sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. Az a mandátum, amely még ez utóbbi módon sem tölthetQ be, az országos listán megszerezhetQ mandátumok számát növeli.
Hagenbach-Bischoff módszer: 4 párt: A+B+C+D = X szavazatok száma, ahányszor megvan annyi mandátum. N+1
Ha nincs 1 párt sem, hogy betöltsék a mandátumot, akkor a 2/3-os szabály lép érvénybe. Ha ilyen sincs, akkor a be nem töltött mandátum kerül az országos listára.

Az országos listán megszerezhetQ mandátumok alapját az egyéni és a területi választókerületben keletkezett töredékszavazatok alkotják, amelyek csak az országos összesítésben, a területi listákra leadott szavazatoknak legalább 5 %-át elért pártok esetében érvényesíthetQk. A jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában a listán feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz.
Töredékszavazat: az egyéni választókerületben a választás elsQ érvényes fordulójában az olyan pártjelöltre leadott szavazatok száma, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; a területi választókerületben az érvényes választási fordulóban a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendQk, vagy mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A területi választókerületben mindkét forduló érvénytelensége esetén az elsQ választási fordulóban leadott szavazatokat is töredékszavazatnak kell tekinteni. D Hondt módszer:
A B C D : pártonként megnézzük hány szavazat van. X szavazat/2 Y szavazat/3 Z szvazat/4 & stb. A legmagasabb számot megkeressük, és az a párt kapja a mandátumot, akié. Így megyünk tovább, 58 mandátum osztható ki.
IdQközi választás: 1989. évi 34. tv. (választójogi törvény):
46. § (1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen, illetQleg, ha egyéni választókerületi képviselQi megbízatás megszqnt, idQközi választást kell tartani.
(3) Az e fejezetben levQ eltérésekkel az idQközi választásra értelemszerqen kell alkalmazni az általános választás szabályait.
(4) Az idQközi választás eredménye nem érinti az országos listák mandátumait.
(5) A területi listán, illetQleg az országos listán mandátumhoz jutott képviselQ megbízatásának megszqnése esetén a mandátumot - a listákon eredetileg is szereplQ pártjelöltek közül - a párt által megnevezett személy szerzi meg. A párt az ok felmerülésétQl számított harminc napon belül köteles bejelenteni az új képviselQ nevét az illetékes választási bizottságnál.
De a választások évében nincs idQközi választás!

Jogorvoslatok (választási bíráskodás ). 3 formája:
Kifogás: jogszabálysértés esetén, ill. a választási eljárás alapelveinek megsértése esetén, bárki elQterjesztheti: - jogszabálysértés megjelölése, bizonyítékok, valamint a beterjesztQ neve, címe telefonszáma. Az egyéni választókerület választási bizottsága bírálja el. A sérelmet követQ 3 napon belül meg kell érkeznie!! Ha nem felel meg a kifogás bármelyik feltételnek, elutasítják, nem vizsgálják. Ha megfelel, vizsgálat: a sértQt eltilthatja a további jsz.sértéstQl, határozata nyilvános.
Fellebbezés: jogszabálysértés, VB mérlegelési hatáskörében hozott határozat ellen. Nincs helye a 2. fokon eljáró VB, OVB határozat ellen. Bárki teheti, jelölt, jelölQ szerv, stb. A feltételek mint a kifogásnál. Elbíráló: a Területi VB  3 napon belül köteles, jogvesztQ hatályú!!! Vissza is vonható, de folytathatja az eljárást akkor is ha úgy látja hogy szükséges.
Bírói felülvizsgálat iránti kérelem: VB 2.fokú határozata ellen, OVB határozat ellen: jogsz.sértés esetén, határozat ellen. Kérelem: feltételek mint az elQzQnél. Megyei, FQv. Bírósághoz kell benyújtani: VB 2.fokú határozata ellen. LegfelsQbb B.-hoz OVB hat. Ellen. 3 tagú tanácsban bírálják el, nem peres eljárás. Csak akkor adható be ha a fellebbezési jogot kimerítették, vagy nem is volt felleb.jog. KérelemrQl 3 napon belül dönt. Ügyvéd kötelezQ!!!


33. Az Országgyqlés feladatai, hatásköre, megalakulása és megbízatásának idQtartama

Az Országgyqlés feladatai, hatásköre

Alkotmány 19. § (1) bekezdés: A MK legfelsQbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyqlés. (2) bekezdés: Az Országgyqlés a népszuverenitásból eredQ jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyqlés a) megalkotja a MK alkotmányát, b) törvényeket alkot, c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét, d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását, e) dönt a kormány programjáról, f) megköti a MK külkapcsolatai szempontjából kiemelkedQ fontosságú nemzetközi szerzQdéseket, g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdésérQl, h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre, i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetQ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erQszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki, j) az alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erQk országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erQk magyarországi, vagy az ország területérQl kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erQk békefenntartásban való részvételérQl, külföldi hadmqveleti területen végzett humanitárius tevékenységrQl, valamint a fegyveres erQk külföldi, illetve a külföldi fegyveres erQk magyarországi állomásozásáról, k) megválasztja a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyqlési biztosokat, az Állami SzámvevQszék elnökét és elnökeit, a LegfelsQbb Bíróság elnökét és a legfQbb ügyészt, l) a kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után elQterjesztett - javaslatára feloszlatja a helyi képviselQtestületet, amelynek mqködése az alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területérQl, nevérQl, székhelyérQl, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fQvárosi kerületek kialakításáról, m) közkegyelmet gyakorol.
Megalakulása és megbízatásának idQtartama
Alkotmány 20. § (1) Az országgyqlési képviselQk általános választását - az Országgyqlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az elQzQ Országgyqlés megválasztását követQ negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.(2) bekezdés: Az országgyqlési képviselQk tevékenységüket a köz érdekében végzik.
46/1994. (IX. 30.) OGY határozat
a Magyar Köztársaság Országgyqlésének Házszabályáról
Az Országgyqlés az Alkotmány 24. §-a (4) bekezdése szerint mqködésének szabályait és tárgyalási rendjét az alábbi Házszabályban állapítja meg:

AZ ORSZÁGGYpLÉS MEGALAKULÁSA
Az alakuló ülés összehívása
1. § Az újonnan megválasztott Országgyqlést a köztársasági elnök a választást követQ egy hónapon belüli idQpontra hívja össze.
A megbízólevél benyújtása
2. § (1) Az országgyqlési képviselQk általános választásán megválasztott képviselQk a megbízólevelüket az Országgyqlés alakuló ülését megelQzQen a köztársasági elnöknél nyújtják be.
(2) Az idQközi választáson megválasztott, valamint a pártlistáról üresedés miatt kijelölt képviselQ megbízólevelét az Országgyqlés elnökénél nyújtja be.
Az alakuló ülés vezetése
3. § (1) Az Országgyqlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg. Ezt követQen tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételérQl, majd felkéri a legidQsebb képviselQt a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselQt a korjegyzQi feladatok ellátására.
(2) Ha a képviselQ a felkérést visszautasítja, a korban soron következQ képviselQt kell felkérni.
4. § (1) Az alakuló ülést az Országgyqlés tisztségviselQinek megválasztásáig a korelnök vezeti.
(2) Az Országgyqlés fQtitkára az Országgyqlés tisztségviselQinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt végzi az Országgyqlés ülésével kapcsolatos tevékenységet.

A választással kapcsolatos jelentések
5. § (1) A korelnök és a korjegyzQk hivatalba lépése után
a) az országgyqlési képviselQk választásáról az Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke,
b) a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérQl és technikai lebonyolításáról a belügyminiszter
beszámol az Országgyqlésnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámolójelentések elfogadásáról az Országgyqlés a képviselQk eskütétele után határoz.
A megbízólevelek vizsgálata
6. § (1) A jelentések elhangzása után a korelnök és a korjegyzQk - mint mandátumvizsgáló bizottság - a választási iratok (választási bizottságok jegyzQkönyvei, képviselQknek a megbízás elfogadására, illetQleg az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, pártlisták, megbízólevelek) alapján megvizsgálják a képviselQk megbízólevelének szabályszerqségét.
(2) A korelnök és a korjegyzQk megbízólevelét a névsor szerint elsQnek igazolt öt képviselQbQl álló bizottság vizsgálja meg. E bizottság azonnal megalakul, s tagjai sorából elQadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyzQ a névsor szerinti elsQ öt képviselQ közé tartozna, vagy ha a névsor szerinti elsQ öt képviselQ valamelyike a felkérést visszautasítja, a bizottság tagja a sorban következQ képviselQ lesz.
7. § (1) A mandátumvizsgálat eredményérQl elQször a 6. § (2) bekezdésében meghatározott bizottság elQadója, majd ezt követQen a korelnök tesz jelentést az Országgyqlésnek.
(2) Az idQközi választás során megválasztott, továbbá a területi, illetve az országos listán az érintett párt által kijelölt képviselQ 6. § (1) bekezdésében felsorolt választási iratait a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményérQl a bizottság elQadója az Országgyqlés legközelebbi ülésén tesz jelentést.
(3) A mandátumvizsgálat eredményérQl készített jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A mandátumokat az Országgyqlés vita nélkül igazolja.
Az eskütétel
8. § (1) A képviselQk a mandátumvizsgálat eredményérQl szóló határozat meghozatalát követQen - az alakuló ülésen - esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.
(2) Az eskü szövegét a Házszabály 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az alakuló ülésrQl távollevQk, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselQk az Országgyqlés elQtt teszik le az esküt, és írják alá az esküokmányt.
(4) A képviselQ az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig - az alakuló ülés megtartásával szükségszerqen együttjáró feladatok elvégzésének kivételével - nem vehet részt az Országgyqlés munkájában; tiszteletdíjra és költségtérítésre csak akkor jogosult - visszamenQleg is -, illetQleg kedvezményt akkor vehet igénybe, miután esküt tett.
A képviselQcsoport megalakulásának bejelentése
9. § (1) A képviselQcsoportok megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követQen kerül sor.
(2) A képviselQcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselQcsoport elnevezését, a csoport vezetQjének és az esetleges egyéb tisztségviselQk nevét, valamint a képviselQcsoport névsorát.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a korelnökhöz, a változásokat az Országgyqlés elnökéhez kell írásban bejelenteni.
(4) Az alakuló ülést követQen megalakult képviselQcsoportok esetén a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 14-15. §-ban foglaltakat kell megfelelQen alkalmazni.
Az Országgyqlés tisztségviselQinek megválasztása
10. § (1) Az Országgyqlés az alakuló ülésén - az Országgyqlésben képviselettel rendelkezQ pártok képviselQcsoportjai vezetQinek indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással megválasztja az Országgyqlés elnökét, alelnökeit és a jegyzQket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyqlés vita nélkül határoz.
(3) A szavazatok leadása után a korjegyzQk a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt.
(4) Ha valamelyik tisztségviselQ megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott okból megismételt szavazás során - ha a tisztségre több jelölt volt - a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre, illetQleg a legtöbb szavazatot kapott, meg nem választott jelöltek közül eggyel több jelöltre lehet szavazni, mint ahány alelnököt vagy jegyzQt kell megválasztani.
(6) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani.
11. § TisztségviselQi megbízatás megszqnése esetén az új tisztségviselQ megválasztására a 10. §-ban foglaltakat kell megfelelQen alkalmazni azzal, hogy az Országgyqlés elnökének választása esetén a korelnök teendQit - a 20. § (2) bekezdése szerinti helyettesítési rendben - az Országgyqlés alelnöke látja el.

A Házbizottság megalakulása
12. § (1) A képviselQcsoport-vezetQk nevének bejelentésével [9. § (1)-(2) bekezdés], továbbá az Országgyqlés elnökének és alelnökeinek megválasztásával (10-11. §) a Házbizottság [24. § (1) bekezdés szerinti összetétellel] megalakul.
(2) A Házbizottság tagjainak névsorát a korelnök az alakuló ülésen ismerteti az Országgyqlés elQtt, ezt követQen az elnöklést átadja az Országgyqlés megválasztott elnökének.

Összefoglalva: /ezek az összefoglalások innen vannak:  HYPERLINK "http://www.parlament.hu" www.parlament.hu
AZ ORSZÁGGYpLÉS A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítás óta Magyarország államformája köztársaság, kormányformája parlamentáris köztársaság. A kormány felelQsséggel tartozik az Országgyqlésnek, és a többség bizalmából kormányoz. A törvényhozó hatalmat a 386 tagú, egykamarás Országgyqlés gyakorolja. Az országgyqlési képviselQket négy évre választják meg.
Az Országgyqlés Budapesten, a Duna-parton 1902-ben épült Országházban ülésezik. Az épületet méltán sorolják a világ legszebb parlamenti épületei közé, amit mi sem bizonyít jobban, mint az évente idelátogatók százezrei. A falakon belül fontos törvényalkotói munka folyik. Érdemes az épület szépségén túl az itt folyó munkát is megismerni, hiszen az Országgyqlés döntései, az általa alkotott törvények meghatározzák a magyar társadalom mindennapi életét.
MEGALAKULÁSA:
Az Országgyqlés megbízatása az alakuló ülésével kezdQdik. Az Országgyqlés alakuló ülését
- a választást követQ egy hónapon belül - a köztársasági elnök hívja össze. Az áprilisi választásokat követQen, az Országgyqlés 2006. május 16-án tartotta meg alakuló ülését.
Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyqlés megteremtse mqködésének alapvetQ személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselQk mandátumát, akik ezt követQen esküt tesznek, és megválassza az Országgyqlés tisztségviselQit. Az Országgyqlés már az alakuló ülésen megalakíthatja állandó bizottságait, de erre az alakuló ülést követQen egy késQbbi ülésen is sor kerülhet. (Ez történt 1998-ban és most 2006-ban.) Az Országgyqlés alakuló ülése ad lehetQséget a köztársasági elnöknek arra, hogy javaslatot tegyen a miniszterelnök személyére, mivel az elQzQ kormány megbízatása az új Országgyqlés megalakulásával szqnik meg, ezt követQen - az új kormány megalakításáig - ügyvezetQ kormányként látja el feladatait. Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselQk, bizottsági rendszer) a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.
Sólyom László köztársasági elnök megnyitja az Országgyqlés alakuló ülését
A frakciók vezetQi az Országgyqlés elnöke elQtt aláírják a bizottsági rendszerrQl szóló politikai megállapodást
Az új Kormány eskütétele

AZ ORSZÁGGYpLÉS FELADATAI
Az Országgyqlés két fQ funkciója: a törvényalkotás és a kormány ellenQrzése. Az ebbQl eredQ feladatait alapvetQen az Alkotmány határozza meg.
Az Országgyqlés legfontosabb feladatai:
az Alkotmány elfogadása
a törvények megalkotása
az állami költségvetés elfogadása, valamint a költségvetés végrehajtásának ellenQrzése
a kormány programjának elfogadása, a miniszterelnök megválasztása
a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a LegfelsQbb Bíróság elnökének, az Alkotmánybíróság tagjainak, az ombudsmanok és más közjogi méltóságok megválasztása
a legfontosabb nemzetközi szerzQdések jóváhagyása
a hadüzenetrQl és békekötésrQl való döntés, valamint a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetése
az országos népszavazások kiírása
Az Országgyqlés feladatai 1990-tQl számottevQen és folyamatosan bQvültek. Ma már több mint négyszáz, különbözQ jogszabályokban meghatározott feladatot tartunk számon.
A törvényalkotás
Az Országgyqlésnek:
a köztársasági elnök
a kormány
minden országgyqlési bizottság
bármely országgyqlési képviselQ
nyújthat be törvényjavaslatot
A törvényjavaslatok tárgyalási menete a következQ
Tárgyalási szakaszok a plenáris ülésen Témája: általános vita vita az általános szabályozási elvekrQl, a törvényjavaslat egészérQl, szükségességérQl és céljáról részletes vita vita a benyújtott módosító javaslatokról (az ellene és mellette szóló érvek) szavazás a módosító javaslatokról szavazás az egyes módosító javaslatokról (a változásokról) záróvita és

zárószavazás kodifikációs hibák kijavítása, az e célból benyújtott módosító javaslatok megvitatása,
majd szavazás a módosító javaslatokról és a törvényjavaslat egészérQl A törvényjavaslatok tárgyalása a bizottsági és a plenáris tárgyalás egymást váltó szakaszaiból áll. Ennek rendjét a Házszabály rögzíti.
Minden plenáris tárgyalási szakaszt bizottsági elQkészítés elQz meg. Az Országgyqlés elnöke által kijelölt állandó bizottságok elQször arról döntenek, hogy a törvényjavaslat alkalmas-e az általános vitára. Az általános vita után véleményezik a képviselQk által benyújtott módosító javaslatokat, majd a részletes vita után a kapcsolódó módosító javaslatokat. Ha szükségesnek tartják, a bizottságok maguk is benyújthatnak módosító javaslatokat.
A kormány, a bizottságok és a képviselQk évente átlagosan 300 törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyqlésnek. A törvényjavaslatok 55%-át a kormány, 40%-át a képviselQk és 5%-át pedig a bizottságok nyújtották be. Az elfogadott törvényjavaslatok kb. 90%-át a kormány nyújtotta be. Az Országgyqlés évente átlagosan 130 törvényt alkot.
A kormány ellenQrzése
A törvényalkotás mellett az Országgyqlés másik fontos, s egyre jelentQsebbé váló feladata a kormány és az általa irányított közigazgatás ellenQrzése. Az ellenQrzés alapvetQen arra irányul, hogy megvalósul-e a törvényhozói akarat, a törvényeknek megfelelQen mqködik-e a kormányzat.
A végrehajtó hatalom ellenQrzésének parlamenti funkciója a kormány Országgyqlés elQtti politikai felelQsségének elvébQl következik. Az Alkotmány kimondja, hogy a kormány mqködéséért az Országgyqlésnek felelQs, és köteles munkájáról rendszeresen beszámolni. A kormány programját a miniszterelnök megválasztásával egyidejqleg az Országgyqlés fogadja el.
A végrehajtó hatalom parlamenti felelQsségének elve nem csak a kormány beszámolási kötelezettségét jelenti - az Országgyqlés meg is vonhatja bizalmát a kormánytól, ha nem ért egyet annak politikájával. Ennek eszköze az ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyen keresztül a képviselQk abszolút többsége oly módon szüntetheti meg a hivatalban lévQ kormány megbízatását, hogy egyben azonnal megválasztja az új kormány vezetQjét, biztosítva ezzel a kormányzás folyamatosságát.
A parlamenti ellenQrzést a plénum, a bizottságok és az egyes képviselQk is gyakorolhatják. Az ellenQrzés történhet kifejezetten erre szakosodott, parlamenti felügyelet alatt álló szervezetek révén is, mint amilyen az Állami SzámvevQszék vagy az országgyqlési biztosok (az ombudsmanok).
A plenáris ülésen
Az ellenQrzés fontos eszköze a kormány különbözQ beszámolóinak, jelentéseinek megtárgyalása és azok elfogadása, továbbá a politikai vita, amelyet mind a kormány, mind a képviselQk 1/5-e kezdeményezhet.
A bizottságokban
A bizottságok révén megvalósuló ellenQrzés fontos területe a különbözQ beszámolók, jelentések és tájékoztatók megvitatása. A bizottságok határozati javaslatot nyújthatnak be az Országgyqlésnek, amelyben a beszámoltatással összefüggésben intézkedések, feladatok meghatározását kezdeményezik. Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri. A bizottságok kinevezésük elQtt meghallgatják a miniszterjelölteket, majd évente meghallgatják a minisztereket végzett munkájukról. Meghatározott témakörökben a bizottsági tagok 2/5-ének kezdeményezésére is meghallgathatják a minisztereket és a központi közigazgatási szervek vezetQit.
A képviselQk által
A plenáris ülésen az egyes képviselQk által gyakorolható hagyományos parlamenti ellenQrzési eszköz az interpelláció, a kérdés, valamint az azonnali kérdés. Az interpelláció különleges súlyát az adja meg, hogy az arra adott válaszról (ha azt a képviselQ nem fogadta el) az Országgyqlés dönt, s ha nemet mond, az interpelláció - bizottsági jelentés formájában - ismét a plénum elé kerül.
A képviselQknek egyéb eszközeik is vannak a kormány ellenQrzésére. Ilyen a napirenden kívüli felszólalás, s különösen annak a televízió és a rádió által is közvetített változata, a napirend elQtti felszólalás.

Az OGY megbízatása 4 évig, az új OGY alakuló üléséig tart. A megbízás lejárta elQtt is megszqnhet:
OGY kimondatja feloszlatását.
OGY-t a kt.elnök feloszlathatja, ha a tv.hozó és végrehajtó hatalom közt végleg felbomlott. Alkotmány szerint új választások kitqzésével egyidejqleg, feloszlathatja az OGY-t, ha az OGY 12 hónapon belül 4 esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy a Kormány megbízatása megszqnt és a miniszterelnöknek jelölt személyt 40 napon belül nem választják meg. A feloszlatás elQtt a kt.elnöknek ki kell kérni a min.elnök, a parlamenti pártfrakciók vezetQinek véleményét. Népszavazással az OGY nem oszlatható fel!!!!!
Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az OGY nem mondhatja ki feloszlatását és nem oszlatható fel.



34. Az Országgyqlés belsQ szervezete, apparátusa. A képviselQk jogállása

AZ ORSZÁGGYpLÉS SZERVEZETE
AZ ORSZÁGGYpLÉS TISZTSÉGVISELPI
Az Országgyqlés elnöke: alkotmányos szokás, hogy a legtöbb szavazatot szerzett parlamenti pártból kerül az elnöki tisztségbe. Elvárás: a semlegesség, objektivitás, az ülések részlehajlás nélküli vezetése.
19. § (1) Az Országgyqlés elnöke biztosítja az Országgyqlés jogainak gyakorlását, gondoskodik tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint munkájának megszervezésérQl.
(2) Az Országgyqlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében
a) képviseli az Országgyqlést más állami szervekkel, illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban;
b) képviseli az Országgyqlést a nemzetközi kapcsolatokban; javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak (a továbbiakban: Európai uniós bizottság), illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentQségq kérdés megtárgyalására;
c) összehívja az Országgyqlés ülésszakát, s ezen belül az egyes üléseket;
d) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a Házszabály betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére;
e) az üléseken a tanácskozási rend érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, az elnöki teendQket köteles átadni;
f) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén, s elnököl a Házbizottság ülésein;
g) összehangolja a bizottságok mqködését, továbbá javaslatot tesz az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, valamint az állandó és ideiglenes bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra;
h) elQkészítés, illetQleg intézkedés céljából kiadja a hatáskörrel rendelkezQ bizottságnak az Országgyqléshez érkezett indítványokat és beadványokat;
i) kinevezi és felmenti az Országgyqlés fQtitkárát, a fQtitkár helyetteseit, a gazdasági fQigazgatót, az Országgyqlési Könyvtár fQigazgatóját, továbbá a Szervezeti és Mqködési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetQit; az általa kinevezett vezetQket illetQen munkáltatói jogkört gyakorol;
j) jóváhagyja az Országgyqlés hivatali szerveinek Szervezeti és Mqködési Szabályzatát, továbbá kiadja az Országgyqlés Hivatalára vonatkozó egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket;
k) jóváhagyja az Országgyqlés Hivatala költségvetésének tervezetét, és ellenQrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását;
l) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyqlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket;
m) gyakorolja a jogutód nélkül megszqnt bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggQ jogait;
n) - a Házbizottság véleményének kikérését követQen - kijelöli a közvetítésre kerülQ bizottsági üléseket;
o) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a Házszabály, illetve a törvények meghatároznak.
(3) Az elnök képviselQi felszólalása esetén a tárgysorozaton lévQ ugyanazon ügy további tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásáig a (2) bekezdés d) pontjában írt feladatokat nem láthatja el, kivéve, ha az Országgyqlés ehhez hozzájárul.
(4) Az elnök a hozzá benyújtott indítványok napi jegyzékét haladéktalanul megküldi a képviselQk számára. Az indítványról bármely képviselQ vagy bizottság kérésére az Országgyqlés Hivatala másolatot ad. Az elnök a hozzá benyújtott indítványok egy-egy teljes sorozatát megküldi a kijelölt bizottság tagjainak, két-két teljes sorozatát a képviselQcsoportok vezetQinek.
(5) Az elnök a képviselQk számára hozzáférhetQvé teszi az Országgyqléshez címzett, valamint az Országgyqlés elnökének címzett, de az Országgyqlést érintQ iratokat.
Az Országgyqlés alelnökei
20. § (1) Az Országgyqlés alelnökei az elnök által meghatározott rendben helyettesítik az Országgyqlés elnökét a 19. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásában.
(2) Az Országgyqlés elnökét tartós akadályoztatása esetén a legnagyobb taglétszámú képviselQcsoporthoz tartozó alelnök - az Q akadályoztatása esetén a következQ legnagyobb taglétszámú képviselQcsoporthoz tartozó alelnök - helyettesíti. Azonos taglétszámú képviselQcsoport esetén a helyettesítQ alelnököt a Házbizottság jelöli ki.
(3) Az Országgyqlés elnökét helyettesítQ alelnök jogai és kötelezettségei - a kinevezési és felmentési jog kivételével - az Országgyqlés elnökével azonosak.

Az Országgyqlés jegyzQi
21. § (1) Az Országgyqlés jegyzQi
a) közremqködnek az Országgyqlés ülésének vezetésében,
b) a kézfelemeléssel történQ szavazásnál - amennyiben szükséges - összeszámolják a szavazatokat,
c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,
d) felolvassák az országgyqlési iratokat, eskütételnél elQolvassák az eskü szövegét,
e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselQk névsorát,
f) jelzik a beszédidQ lejártát,
g) hitelesítik az Országgyqlés szó szerinti jegyzQkönyvét.
(2) Az Országgyqlés ülésén - az Országgyqlés elnöke által meghatározott sorrendben - egyidejqleg két jegyzQ teljesít szolgálatot, akik közül lehetQleg egy kormánypárthoz, egy ellenzéki párthoz tartozik.
A tisztségviselQk megbízatásának megszqnése
22. § (1) Az Országgyqlés tisztségviselQjének megbízatása megszqnik:
a) képviselQi megbízatásának megszqnésével,
b) a képviselQcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, független képviselQ esetében pedig valamelyik képviselQcsoporthoz való csatlakozásával,
c) képviselQcsoportjának megszqnésével,
d) felmentésével,
e) a tisztségrQl való lemondással.
(2) A tisztségviselQ felmentésérQl a Házbizottság javaslata alapján az Országgyqlés a 10. § (2) bekezdésének szabályai szerint határoz.
A HÁZBIZOTTSÁG
a) állást foglal az Országgyqlés ülésszakonkénti és heti munkarendjérQl;
b) javaslatot készít az ülések napirendjére, idQtartamára és a felszólalási idQkeretekre;
c) megvitatja az Országgyqlés mqködését érintQ önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal;
f) egyezteti az Országgyqlés mqködésével kapcsolatos vitás kérdéseket;
g) az Országgyqlés elnökének tartós akadályoztatása esetén a 20. § (2) bekezdése alapján helyettesítQ alelnököt jelöl;
h) állást foglal a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, elQkészíti az ünnepi eseményeket;
i) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben;
j) meghallgatja és véleményezi az Országgyqlés elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó tisztségre jelöltként bemutatott személyeket;
k) kialakítja az Országgyqlés Hivatala költségvetésének elkészítésére vonatkozó elveket;
l) az Országgyqlés elnökének felkérésére megvitatja az Országgyqléshez (annak tisztségviselQihez) érkezett jelentQsebb beadványokat (petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket stb.), és véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket;
m) megállapítja a távolmaradás igazolásának rendjét [44. § (3) bekezdés];
n) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyqlés valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitQl térjen el (140. §);
o) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyqlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a 102. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidQt szabjon;
p) javaslatot tesz az Országgyqlés tisztségviselQinek felmentésére [22. § (2) bekezdés], illetve visszahívja az országgyqlési bizottság független képviselQ elnökét, alelnökét, tagjait;
q) javaslatot tesz napirendi pont idQkeretben történQ, illetve vezérszónoki rendben történQ tárgyalására;
r) a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásánál megállapítja a felszólalások és hozzászólások idQkeretét [51. § (2) bekezdés];
s) javaslatot tesz az Országgyqlésnek hasonló témájú vagy egymással összefüggQ ügyek együttes tárgyalására;
t) az Országgyqlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelQzQ 48 órával korábban közzéteszi, és a karzaton - a férQhelyektQl függQen - ülQhelyeket biztosít az állampolgárok számára;
u) megvitatja a Házbizottság tagjai által elQterjesztett egyéb kérdéseket.
A Házbizottság tagjai
24. § (1) A Házbizottság elnöke az Országgyqlés elnöke, tagjai az Országgyqlés alelnökei és minden képviselQcsoport vezetQje.
(2) A Házbizottságban csak a képviselQcsoport vezetQje - akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati joggal.
A Házbizottság ülésének résztvevQi
25. § (1) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak az Országgyqlés elnöke által meghívott személyek vehetnek részt.
(2) A Kormány képviselQje állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén.
A Házbizottság mqködése
26. § (1) A Házbizottság ülését az Országgyqlés elnöke hívja össze és vezeti. Az Országgyqlés ülésének ideje alatt az elnök összehívhatja a Házbizottság ülését.
(2) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselQcsoport vezetQje kéri.
(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), f), g), m) pontjairól az Országgyqlés, egyéb esetekben - az országgyqlési bizottság független képviselQ elnökének, alelnökének és tagjának visszahívását kivéve - az Országgyqlés elnöke dönt.
(4) Az Országgyqlés a 23. § g) pontjáról vita nélkül dönt. Az Országgyqlés a 23. § a), f) és m) pontjában a vita tárgyát képezQ kérdés ismertetését követQen képviselQcsoportonként egy képviselQ, továbbá az elsQként szólásra jelentkezQ független képviselQ legfeljebb ötperces hozzászólása után határoz.
(5) A Házbizottság ülésérQl szó szerinti jegyzQkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság mqködési rendjét - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maga határozza meg.
Bizottsági elnöki értekezlet
27. § (1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke az Országgyqlés elnöke, tagjai az Országgyqlés állandó bizottságainak elnökei.
(2) A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz
a) a Házbizottságnak az Országgyqlés heti munkarendjére,
b) a Házbizottságnak az Országgyqlés üléseinek napirendjére,
c) az Országgyqlés elnökének a bizottság kijelölésére (79. §).
(3) A Bizottsági elnöki értekezlet ülését az Országgyqlés elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait szótöbbséggel hozza. A Bizottsági elnöki értekezleten az állandó bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök - rendelkezik szavazati joggal.
AZ ORSZÁGGYpLÉS BIZOTTSÁGAI
Az állandó bizottságok létrehozása
28. § (1) Az Országgyqlés, megalakulását követQen, létrehozza állandó bizottságait.
(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetQen a kormányzat felépítéséhez igazodik. KötelezQ létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá - paritásos bizottságként [33. § (4) bekezdése] - a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.
(3) Az Országgyqlés bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.
Az állandó bizottságok hatásköre
29. § (1) Az állandó bizottság az Országgyqlés kezdeményezQ, javaslattevQ, véleményezQ - törvényben és a Házszabályban meghatározott esetekben -, ügydöntQ és a kormányzati munka ellenQrzésében közremqködQ szerve, amely az Alkotmányban és más törvényekben, a Házszabályban, továbbá az Országgyqlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság mqködésének szabályaira - az albizottság eltérQ rendelkezése hiányában - az állandó bizottság mqködésére vonatkozó szabályokat kell megfelelQen alkalmazni.
(3) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri.
(4) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyqlést haladéktalanul tájékoztatja.
30. § (1) Az Országgyqlés törvényjavaslat (85. §), határozati javaslat (87. §), politikai nyilatkozat (88. §) és jelentés (89. §) (a továbbiakban együtt: döntési javaslat) készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.
(2) Az Országgyqlés elnöke által kijelölt bizottság ajánlást [95. § (1)-(3) bekezdések] készít az Országgyqléshez benyújtott döntési javaslathoz.
(3) Az állandó bizottság a mqködési területét érintQ bármely kérdést - az Országgyqlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. A bizottság az állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.
A bizottságok megalakítása
31. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselQcsoporthoz tartozó és független képviselQ tagjainak számára [a 28. § és a 33. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel a 13. § (3) bekezdésére is] a képviselQcsoport-vezetQk - független képviselQk véleményét is mérlegelQ - megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselQcsoport-vezetQk indítványait összegezve, az Országgyqlés elnöke tesz javaslatot az Országgyqlésnek.
(2) A bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a képviselQcsoport-vezetQknek a független képviselQk véleményét is mérlegelQ indítványa szerint - az Országgyqlés elnöke tesz javaslatot az Országgyqlésnek.
(3) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra - a képviselQcsoportok vezetQi ajánlásának megfelelQen, illetve a független képviselQk véleményére figyelemmel - az Országgyqlés elnöke tesz javaslatot.
(4) A független képviselQk az (1)-(3) bekezdés szerinti véleményüket - lehetQség szerint együttesen - az Országgyqlés elnökének terjesztik elQ.
(5) A bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyqlés - a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - vita nélkül határoz. A javaslatra csak a képviselQcsoport vezetQje - személyi javaslatra csak az érintett képviselQcsoport vezetQje vagy az érintett független képviselQ - tehet módosító javaslatot. Az Országgyqlés - az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra - úgy is dönthet, hogy egy bizottságba több alelnököt választ.
(6) A képviselQcsoport vezetQje az általa vezetett képviselQcsoporthoz tartozó vagy független képviselQt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra. KépviselQcsoport-vezetQ független képviselQt csak annak elQzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselQ a képviselQcsoportot megilletQ bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhetQ.
A bizottsági megbízatások megszqnése
32. § (1) Az országgyqlési bizottság elnökének, alelnökének és tagjának megbízatása megszqnik:
a) a megbízatásról való lemondással,
b) a bizottság megbízatásának megszqnésével,
c) a képviselQi megbízatás megszqnésével,
d) a képviselQcsoportból történQ kilépésével vagy kizárásával,
e) a képviselQcsoport általi visszahívásával,
f) a képviselQcsoportjának megszqnésével,
g) ha az illetQ független képviselQ és valamelyik képviselQcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja.
(2) A megüresedett hely betöltésérQl az Országgyqlés elnökének javaslata alapján az Országgyqlés a 31. § rendelkezései szerint határoz.
A bizottsági tagok
33. § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselQcsoportból annyi képviselQ vehet részt, amennyi a képviselQcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselQcsoportok legalább egy-egy képviselQjének helyet kell kapnia.
(2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselQ számára lehetQvé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.
(3) Az Országgyqlés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérQen is határozhat. Ahhoz, hogy állandó bizottságban a képviselQcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a képviselQcsoport létszámának az Országgyqlés egészéhez viszonyított arányától, a jelenlévQ országgyqlési képviselQk négyötödének szavazata szükséges.
(4) Az Országgyqlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a kormánypárti képviselQcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselQcsoport(ok) együttesen ugyanannyi képviselQt jelölhetnek (paritásos bizottság).
Az ideiglenes bizottságok
34. § (1) Az Országgyqlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történQ intézésére eseti bizottságot alakíthat (a vizsgáló- és az eseti bizottság a továbbiakban együtt: ideiglenes bizottság).
(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely
a) a vizsgáló bizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára,
b) az eseti bizottság elnevezésére, a feladatkörébe utalt ügyre
vonatkozik.
Az eseti bizottságokra vonatkozó külön szabályok
35. § (1) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyqlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
(2) Az eseti bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak jelölésére, illetve megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszqnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem országgyqlési képviselQ is lehet.
(3) Az eseti bizottság mqködésének szabályaira - az Országgyqlés vagy az eseti bizottság eltérQ rendelkezése hiányában - az állandó bizottság mqködésére vonatkozó szabályokat megfelelQen alkalmazni kell. A bizottság elnöke és alelnöke csak képviselQ lehet, a bizottság nem képviselQ tagjait szavazati jog nem illeti meg.
A vizsgálóbizottságra vonatkozó külön szabályok
36. § (1) A vizsgálóbizottság létrehozatalára, mqködésére, elnevezésére, a vizsgálat tárgyának meghatározására és a vizsgálóbizottság megszqnésére az eseti bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) A vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselQk legalább egyötöde indítványozza.
(3) A vizsgálóbizottság tagja csak országgyqlési képviselQ lehet.
(4) A vizsgálóbizottságot a 33. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelQen kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselQ. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendQket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselQ, mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elQ és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendQiket azonos jogkörrel - a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttmqködve látják el.
(5) A vizsgálóbizottság tevékenységérQl jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) - amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott - javaslatot a szükséges intézkedésekre.

1990. évi LV. törvény
az országgyqlési képviselQk jogállásáról
Az Országgyqlés az Alkotmány 20. §-a (5) és (6) bekezdésének végrehajtására a következQ törvényt alkotja:

A képviselQjelöltek munkajogi és társadalombiztosítási jogállása
1. § (1) Az országgyqlési képviselQ (a továbbiakban: képviselQ) jelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétQl a választásának befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
(2) A fizetés nélküli szabadság idQtartama nyugdíjra jogosító szolgálati idQnek számít.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott idQtartam alatt a képviselQjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethetQ meg.

A képviselQk munkajogi és társadalombiztosítási jogállása
2. § (1) A képviselQ megbízatásának idQtartama alatt - az Alkotmányban és e törvényben írt összeférhetetlenségi eseteket kivéve - munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetQleg keresQ foglalkozást folytathat.
(2) A képviselQt mandátuma igazolásától a munkáltató - a dolgozó kérésének megfelelQen - a képviselQi megbízatásának idQtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
(3) A munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló képviselQkre az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelQen alkalmazni.
(4) Ha a képviselQ a megválasztása elQtt ügyész, közigazgatási szerv köztisztviselQje, fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, valamint e törvény 9. § a) pontjában felsorolt hivatali alkalmazott volt, a képviselQi megbízatásának megszqnésétQl számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére Qt képzettségének, végzettségének megfelelQ munkakörbe kell helyezni.
(5) Ha a képviselQ a megválasztása elQtt bíró volt és az országgyqlési képviselQi megbízatásának megszqnésekor úgy nyilatkozott, hogy ismét bíróvá történQ kinevezését kéri és a bírói kinevezéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt) akkor Qt kérelmére, pályázat kiírása nélkül, a köztársasági elnök - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára - határozatlan idQre bíróvá kinevezi. A bírói munkakörbe történQ beosztásánál az igazságügyért felelQs miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezésnek megfelelQen kell eljárni.
3. § (1) A képviselQ társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a képviselQk tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, és a képviselQi megbízást heti 36 órát meghaladó foglalkoztatásnak kell tekinteni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, illetQleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyqlés Hivatalának az egészségbiztosítási szervvel kötött megállapodásában kell rendezni.
(2) A képviselQi megbízás idQtartama - ideértve az országgyqlési képviselQk tiszteletdíjáról, költségtérítésérQl és kedvezményeirQl szóló törvény 9. §-ában meghatározott hat hónapra folyósított ellátás idQtartamát is - munkaviszonyban töltött idQnek, illetQleg nyugdíjra jogosító szolgálati idQnek számít. A munkaviszonyt a közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati idQnek kell beszámítani.
(3) Az Országgyqlés elnöki, alelnöki, jegyzQi, az állandó bizottság elnöki, alelnöki, a képviselQcsoport vezetQi, valamint az országgyqlési képviselQk tiszteletdíjáról, költségtérítésérQl és kedvezményeirQl szóló törvény 2. § (3) bekezdése szerinti képviselQcsoport vezetQ helyettesi tisztségek betöltése vezetQi gyakorlatnak számít. A vezetQi gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének idQtartamát kell figyelembe venni.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott munkaviszony és vezetQi gyakorlat idQtartamát a képviselQi mandátum megszqnésekor az Országgyqlés Hivatala által kiadott igazolás alapján kell beszámítani.
A képviselQ mentelmi joga
4. § (1) A képviselQ bíróság vagy más hatóság elQtt - megbízatásának ideje alatt és azt követQen - nem vonható felelQsségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselQk polgári jogi felelQsségére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplQ politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben a képviselQnek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.
5. § (1) A képviselQt csak tettenérés esetén lehet Qrizetbe venni, és ellene csak az Országgyqlés elQzetes hozzájárulásával lehet büntetQ eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntetQ eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfQbb ügyész, azt követQen, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elQ az Országgyqlés elnökéhez. Az indítványt a képviselQ tettenérése esetén haladéktalanul elQ kell terjeszteni.
(3) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfQbb ügyész terjeszti elQ az Országgyqlés elnökéhez.
(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyqlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyqlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának, és ezt az Országgyqlés következQ ülésnapján bejelenti.
(5) A Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság a határozati javaslatát legkésQbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyqléshez.
(6) Az Országgyqlés az ügyben vita nélkül határoz, de az érintett képviselQ jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévQ képviselQk kétharmadának a szavazata szükséges.
(7) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt elQterjesztették.
6. § (1) A képviselQ mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.
(2) A képviselQ köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyqlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. Az Országgyqlés elnöke a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi.
7. § (1) A mentelmi jog a képviselQt a megválasztása napjától illeti meg.
(2) A képviselQválasztáson jelöltként igazolt személyt a 5. §-ban szabályozott mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha képviselQ lenne, a mentelmi jog felfüggesztésérQl azonban nem az Országgyqlés, illetQleg annak Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága, hanem az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
A képviselQi tisztség ellátásának támogatása
8. § (1) Az állami szervek kötelesek az országgyqlési képviselQket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.
(2) Az Országgyqlés által létrehozott vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyqlési határozat az államtitokkör megfelelQ pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta.
(3) Az Országgyqlés Honvédelmi Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alkotmányban és a honvédelemrQl szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges államtitok megismerésére. Ez a jogosultság a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai FelderítQ Hivatal mqködése körében keletkezett államtitokkörre vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 17. §-ának keretei között érvényesül.
(4) A képviselQi igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselQ - a hatáskörrel rendelkezQ miniszter által szabályozott módon - jogosult a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek mqködésére szolgáló területre is belépni.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
A képviselQi tisztség összeférhetetlensége
9. § A képviselQ - az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenQen - nem lehet
a) az Országgyqlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami SzámvevQszék, valamint az állampolgári jogok országgyqlési biztosa hivatali szervezetének az alkalmazottja;
b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, ügyvezetQ igazgatója, igazgatóságának tagja;
 INCLUDEPICTURE "http://net.jogtar.hu/jr/st/kez.gif" \* MERGEFORMATINET c) a Magyar Nemzeti VagyonkezelQ Zrt. alkalmazottja, illetve igazgatóságának vagy felügyelQ bizottságának tagja;
d) a Közbeszerzések Tanácsa tagja;
f) az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói, illetve munkaadói oldalának képviselQje.
10. § A képviselQ az Országgyqlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselQ-testülete által létrehozott közalapítvány kezelQ szervének tisztségviselQjeként vagy kezelQ szervezetének tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban.
11. § Országgyqlési képviselQ nem lehet:
a) országos vagy regionális terjesztésq politikai napilap szerkesztQségének vezetQje vagy annak helyettese;
b) a Magyar Távirati Iroda vezetQje és helyettese;
c) a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság és a Duna Televízió Részvénytársaság elnöke;
d) az Országos Rádió és Televízió Testület és a Testület Panaszbizottsága tagja;
e) a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja;
f) az országos vagy körzeti rádió vagy televízió vezetQje.
12. § (1) Az Országgyqlés elnöke és alelnöke más keresQ foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a jogi oltalom alá esQ szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(2) A miniszterelnök, miniszter vagy államtitkár képviselQ nem lehet az Országgyqlés elnöke, alelnöke, jegyzQje és országgyqlési bizottság tagja.
Gazdasági összeférhetetlenség
13. § Országgyqlési képviselQ nem lehet:
a) állami vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak, közüzemi vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának vagy vezetQ testületének és felügyelQ bizottságnak tagja;
b) a helyi önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) által alapított önkormányzati vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának vagy vezetQ testületének tagja;
c) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel mqködQ gazdasági társaság vezetQ tisztségviselQje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetQ testületének, felügyelQ bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetQje (vezérigazgatója);
d) önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével mqködQ gazdasági társaság vezetQ tisztségviselQje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetQ testületének, felügyelQ bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetQje (vezérigazgatója);
e) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel vagy önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével mqködQ gazdasági társaság által alapított gazdasági társaságnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetQ testületének tagja;
f) privatizált gazdálkodó szervezetnél - a privatizációt követQ két éven belül - vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, igazgató, igazgatóhelyettes, igazgatótanácsi vagy vezetQ testületi és felügyelQ bizottsági tag;
g) hitelintézet, biztosító társaság, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, lakás-takarékpénztár, nyugdíjbiztosító pénztár vezetQ tisztségviselQje, igazgatótanácsának vagy vezetQ testületének, felügyelQ bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetQje (vezérigazgatója).
14. § Országgyqlési képviselQ nem lehet:
a) a közbeszerzésekrQl szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel - a törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére irányuló - szerzQdéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezetQ tisztségviselQje, felügyelQ bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetQje (vezérigazgatója);
b) a képviselQi mandátum fennállása alatt, illetve annak megszqnésétQl számított két évig koncessziós társaság vezetQ tisztségviselQje, felügyelQ bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetQje (vezérigazgatója).
Egyéb összeférhetetlenségi szabályok
15. § (1) Országgyqlési képviselQ nem járhat el az állam, annak szerve, intézménye, teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet jogi képviselQjeként.
(2) Szakmai vagy üzleti ügyben az országgyqlési képviselQi minQségre hivatkozni nem lehet.
(3) Az országgyqlési képviselQ a képviselQi megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.
16. § (1) Az országgyqlési képviselQ képviselQi megbízatásával összefüggésben egy-egy alkalommal nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselQi alapdíj kéthavi összegét meghaladja. Az ez összegnél alacsonyabb értékq ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselQ - az e törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatának részeként - kimutatást köteles vezetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselQnek az OrszággyqléstQl, saját pártjától vagy képviselQcsoportjától, a törvényhozói munkát támogató alapítványtól, a képviselQi munkájának ellátásához szükséges, vagy azzal szoros összefüggésben lévQ juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselQ - az e törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatának részeként - kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszqnését követQen nem kerülhetnek ingyenesen a képviselQ vagy közeli hozzátartozója tulajdonába vagy további használatába.
17. § Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselQnek a mandátumát,
a) akit a közügyek gyakorlásától jogerQsen eltiltottak,
b) akit szándékos bqntett miatt jogerQsen szabadságvesztésre ítéltek,
c) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követQen - köztartozása áll fenn, és azt az errQl szóló értesítés kézhezvételétQl számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyezQ határozat rendelkezéseinek megfelelQen - nem rendezi,
d) akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerQsen elrendelte.
Bejelentési kötelezettség alá esQ tevékenységek és jövedelmek
18. § Az országgyqlési képviselQ az Országgyqlés elnökének köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem esQ
a) munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát;
b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban fennálló részesedését (tagsági viszonyát), továbbá e szervezetekben betöltött vezetQ tisztségviselQi megbízatását, felügyelQ bizottsági tagságát;
c) alapítványát, alapítvány kezelQ testületében fennálló tagságát, társadalmi szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsQbb, valamint ügyintézQ és képviseleti szervében betöltött tisztségét;
d) köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsQbb, valamint ügyintézQ és képviseleti szervében betöltött tisztségét;
e) az a)-d) pontokban meghatározottakon túlmenQen, valamennyi - a képviselQi megbízatáson kívüli - rendszeres, valamint az egyhavi képviselQi tiszteletdíjat meghaladó mértékq eseti, illetve évente többszöri jövedelemmel járó tevékenységét, szerzQdéses jogviszonyát;
f) az a)-e) pontokban meghatározott jövedelmét.
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattételi kötelezettség
19. § (1) A képviselQ a mandátuma érvényességének megállapításától, majd ezt követQen minden év január 1-jétQl, továbbá - ha nem választották újra - megbízatásának megszqnésétQl számított harminc napon belül köteles az Országgyqlés elnökénél e törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tenni. A képviselQ saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élQ házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti nyilatkozatát.
(2) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselQ tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselQi jogait nem gyakorolhatja. Ha a képviselQ megbízatása az Országgyqlés mqködésének befejezésével szqnik meg, akkor a volt képviselQ az országgyqlési képviselQk tiszteletdíjáról, költségtérítésérQl és kedvezményeirQl szóló 1990. évi LVI. törvény 9. §-ában meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszqnését követQen esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.

Összefoglalva:
AZ ORSZÁGGYpLÉS TISZTSÉGVISELPI
Az Országgyqlés üléseit a képviselQk közül választott tisztségviselQk, az elnök és az alelnökök vezetik a jegyzQk segítségével. A választott tisztségviselQk közül az Országgyqlés elnökének van a legfontosabb szerepe. P gondoskodik az Országgyqlés tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, az Országgyqlés munkájának megszervezésérQl.
Az Országgyqlés elnöke: Dr. Szili Katalin
képviseli az Országgyqlést a nemzetközi kapcsolatokban
képviseli az Országgyqlést más állami szervekkel, illetve társadalmi szervezetekkel való kapcsolatában
összehívja az Országgyqlés ülésszakát és ezen belül az egyes üléseket
megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti az üléseket, ügyel a Házszabály betartására és az ülések rendjére
összehívja és vezeti a Házbizottság üléseit
összehangolja a bizottságok munkáját
irányítja az Országgyqlés Hivatalát, kinevezi vezetQit

Az Országgyqlés alelnökei
Az Országgyqlés az alakuló ülésén csak két alelnököt választott meg. A többi alelnök megválasztására egy késQbbi ülésen kerül sor.
 HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=m022" \t "_top" Mandur László (MSZP)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=a302" \t "_top" Dr. Áder János (Fidesz)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=l269" \t "_top" Lezsák Sándor (Fidesz)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=h007" \t "_top" Harrach Péter (KDNP)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=v276" \t "_top" Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) Legfontosabb feladataik:
egymást váltva vezetik az Országgyqlés ülését
összehívják és vezetik a bizottsági elnökök értekezletét
helyettesítik az Országgyqlés elnökét
Az Országgyqlés jegyzQi:
 HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=n003" \t "_top" Nyakó István (MSZP)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=p005" \t "_top" Podolák György (MSZP)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=t016" \t "_top" Török Zsolt (MSZP)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=h021" \t "_top" Dr. Hende Csaba (Fidesz)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=n004" \t "_top" V. Németh Zsolt (Fidesz)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=s038" \t "_top" Dr. Szqcs Lajos (Fidesz)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=m028" \t "_top" Móring József Attila (KDNP)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=b344" \t "_top" Béki Gabriella (SZDSZ)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=g327" \t "_top" Gulyás József (SZDSZ) Legfontosabb feladataik:
segítik az elnököt és az alelnököket az ülések vezetésében
hitelesítik az ülések szó szerinti jegyzQkönyvét, valamint az Országgyqlés határozatait
titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el
A plenáris üléseken egyidejqleg egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyzQ látja el a feladatokat.

AZ ORSZÁGGYpLÉS HÁZBIZOTTSÁGA
(Más országokban Elnökség, Büro, Öregek Tanácsa vagy FQbizottság)
Tagjai:
az Országgyqlés elnöke
az Országgyqlés alelnökei
a frakciók vezetQi
Legfontosabb feladatai:
biztosítja az Országgyqlés folyamatos, zavartalan mqködését
javaslatot tesz az Országgyqlés üléseinek napirendjére
állást foglal az Országgyqlés ülésszakonkénti munkarendjérQl
Mqködése
A Házbizottság hetente ülésezik. Döntéseit konszenzussal hozza. Szavazati joguk csak a frakcióvezetQknek van. Ha nincs konszenzus a döntés (javaslattétel) az Országgyqlés elnökét illeti meg.
AZ ORSZÁGGYpLÉS BIZOTTSÁGAI
Az Országgyqlés munkáját állandó és ideiglenes bizottságok segítik. Az új Országgyqlés a 2006. május 30-i ülésen hozta létre bizottságai rendszerét. A 18 állandó bizottság a következQ:
A bizottság neve tagjainak száma elnöke Gazdasági és informatikai bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A262" \t "_top" 29  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=p005" \t "_top" Podolák György (MSZP) Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A263" \t "_top" 29  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=v020" \t "_top" Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A261" \t "_top" 29  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=c173" \t "_top" Dr. Csiha Judit (MSZP) Önkormányzati és területfejlesztési bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A265" \t "_top" 29  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=g024" \t "_top" Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Költségvetési, pénzügyi és számvevQszéki bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A264" \t "_top" 29  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=v331" \t "_top" Varga Mihály (Fidesz) Egészségügyi bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A266" \t "_top" 23  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=k247" \t "_top" Dr. Kökény Mihály (MSZP) Oktatási és tudományos bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A267" \t "_top" 23  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=s314" \t "_top" Dr. Szabó Zoltán (MSZP) MezQgazdasági bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A268" \t "_top" 22  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=f010" \t "_top" Font Sándor (Fidesz) Európai ügyek bizottsága  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A269" \t "_top" 20  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=e262" \t "_top" Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Külügyi és határon túli magyarok bizottsága  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A270" \t "_top" 20  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=n322" \t "_top" Németh Zsolt (Fidesz) Környezetvédelmi bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A273" \t "_top" 19  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=k204" \t "_top" Katona Kálmán (független) Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A272" \t "_top" 19  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=g023" \t "_top" Gúr Nándor (MSZP) Kulturális és sajtóbizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A274" \t "_top" 19  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=p189" \t "_top" Dr. PetQ Iván (SZDSZ) Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A271" \t "_top" 19  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=b052" \t "_top" Balog Zoltán (Fidesz) Sport- és turisztikai bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A275" \t "_top" 18  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=b009" \t "_top" Bánki Erik (Fidesz) Honvédelmi és rendészeti bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A276" \t "_top" 17  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=l016" \t "_top" Dr. Lázár János (Fidesz) Nemzetbiztonsági bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A277" \t "_top" 11  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=s011" \t "_top" Dr. Simicskó István (KDNP) Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_biz=A278" \t "_top" 10  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=g370" \t "_top" Dr. Géczi József Alajos (MSZP) Az állandó bizottságok tárgyalják meg és véleményezik a benyújtott törvényjavaslatokat és ellenQrzik a miniszterek tevékenységét. A bizottságok hetente üléseznek. A bizottsági ülések a sajtó számára nyilvánosak, de a tárgyalandó téma jellegére tekintettel (pl. a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a külpolitikai kérdések tárgyalása során) a bizottság zárt ülést rendelhet el.
A bizottsági ülésekrQl szó szerinti jegyzQkönyv készül, amely az Országgyqlés honlapján is elolvasható.
A speciális hatáskörrel rendelkezQ bizottságokban (pl. a mentelmi bizottságban vagy a vizsgálóbizottságokban) paritásos elv érvényesül, azaz a bizottságban ugyanannyi kormánypárti képviselQ van, mint amennyi ellenzéki. Az állandó bizottságok többségében azonban az arányossági elv érvényesül, a bizottsági helyek elosztása a parlamenti frakciók mandátumarányában történik. Így a bizottságokban a kormánypárti képviselQk vannak többségben.
Az állandó bizottságok rendszere alapvetQen a kormány struktúrájához igazodik. A bizottságok munkájának összehangolását szolgálják a hetente megtartott bizottsági elnöki értekezletek.
Az állandó bizottságok mellett az Országgyqlés ideiglenes (eseti és vizsgáló-) bizottságokat is alakíthat. Ha a képviselQk 1/5-e javasolja, az Országgyqlés köteles megalakítani a vizsgálóbizottságot.
Az eseti bizottságot idQszerq ügyek intézésére, vizsgálóbizottságot pedig meghatározott kérdés megvizsgálására hoz létre az Országgyqlés. Mind az eseti, mind a vizsgálóbizottság munkájának eredményérQl jelentést nyújt be az Országgyqlésnek, amely azt megvitatja, majd dönt arról, hogy a jelentést elfogadja-e vagy sem.
A PÁRTOK KÉPVISELPCSOPORTJAI (A FRAKCIÓK)
A pártokhoz tartozó képviselQk képviselQcsoportokat (frakciókat) alakítanak.
Az Országgyqlés alakuló ülésén 5 frakció jelentette be megalakulását:
Az Országgyqlésnek jelenleg 4 frakciója van.
Kormánypárti frakciók (49.09%) Magyar Szocialista Párt (MSZP)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_pcs=4" \t "_top" 189 képviselQ, vezetQje:  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=l267" \t "_top" Lendvai Ildikó Ellenzéki frakciók (47.01%) Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (Fidesz)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_pcs=7" \t "_top" 139 képviselQ, vezetQje:  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=n026" \t "_top" Dr. Navracsics Tibor Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_pcs=8" \t "_top" 23 képviselQ, vezetQje:  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=s323" \t "_top" Dr. Semjén Zsolt Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_pcs=3" \t "_top" 19 képviselQ, vezetQje:  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=k057" \t "_top" Dr. Kóka János Független képviselQk (3.9%)  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_angolkpv.frak_tab_a?p_vezer=m&p_pcs=0" \t "_top" 15 képviselQ A frakcióknak és vezetQiknek a parlamenti munka számos fontos kérdésében meghatározó szerepük van. Ilyen például a parlamenti tisztségviselQk és a bizottságok tagjainak jelölése, a plenáris ülések napirendjének kialakítása. A képviselQk a frakciók delegáltjaiként vesznek részt a parlamenti bizottságok munkájában.
AZ ORSZÁGGYpLÉS HIVATALA
Az Országgyqlés Hivatala az Országgyqlés munkaszervezete. Biztosítja az Országgyqlés folyamatos mqködését, segíti a plenáris ülések elQkészítését, a tisztségviselQk, a bizottságok és a képviselQk munkáját. Az Országgyqlés Hivatalát az Országgyqlés elnöke irányítja.
Az Országgyqlés Hivatalát több szervezeti egység alkotja

Országgyqlés FQtitkársága

fQtitkár  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/hivatal/52.jpg" Dr. Soltész István fotitkar



Gazdasági FQigazgatóság

fQigazgató  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/hivatal/251.jpg" Bakos Emil gazd-foig



Országgyqlési Könyvtár

fQigazgató  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/hivatal/542.jpg" Ambrus János konyvtar



Külügyi Hivatal

hivatalvezetQ  HYPERLINK "http://www.parlament.hu/hivatal/22.jpg" Dr. Sárdi Péter kul-h
Elnöki Kabinet KabinetfQnök Simon József









35. Az Országgyqlés ülésszakai, ülései, tanácskozási rendje

Alkotmány 22. § (1) Az Országgyqlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február 1-jétQl június 15-éig, illetve szeptember 1-jétQl december 15-éig. (2) Az Országgyqlés alakuló ülését - a választást követQ egy hónapon belüli idQpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyqlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyqlés elnöke gondoskodik. (3) a köztársasági elnök, a kormány, vagy a képviselQk egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyqlést rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt idQpontot és napirendet meg kell jelölni. (4) A köztársasági elnök az Országgyqlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb 30 napra - elnapolhatja. (5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyqlés elnöke a képviselQk egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétQl számított 8 napnál nem távolabbi idQpontra - köteles az Országgyqlést összehívni.
Házszabály 38. § (2) Az ülésszak ülésekbQl, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát.
A 23. § Az Országgyqlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a kormány, továbbá bármely képviselQ kérelmére az Országgyqlés a képviselQk kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.
A 40. § (1) Az Országgyqlés ülésén a tanácskozás nyelve a magyar. (2) Ha a képviselQ anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. Ezen szándékát a felszólalással érintett ülésnapot megelQzQen egy nappal jeleznie kell. A tolmácsolásról az Országgyqlés Hivatala gondoskodik. (3) A nem magyar anyanyelvq képviselQ részére - kérésére - folyamatos tolmácsolásról kell gondoskodni.
A 41. § (1) Az Országgyqlés ülései a 42. § (1) bekezdésében meghatározottak kivételével nyilvánosak. Hiteles jegyzQkönyvei az Országgyqlési Könyvtárban, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyqlési Könyvtár útján a nyilvánosság számára hozzáférhetQek. Az Országgyqlés nyilvános ülésének jegyzQkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, továbbá az ezzel összefüggQ szavazási listát az internet hálózaton is hozzáférhetQvé kell tenni. A nyilvános ülésekrQl készült videofelvételek megtekintését az Országgyqlési Könyvtár biztosítja.
A 42. § (1) A köztársasági elnök, a kormány, továbbá bármely képviselQ kérelmére az Országgyqlés a képviselQk kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. Egy vagy több napirendi pont, illetQleg napirend elQtti felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. (2) A zárt ülésen a képviselQkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkezQ személyek, az Országgyqlés fQtitkára, továbbá az Országgyqlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzQkönyvvezetQk vehetnek részt.
A 43. § (1) Az Országgyqlés akkor határozatképes, ha a képviselQknek több mint a fele, illetQleg -ha az alkotmány vagy más törvény a határozathozatalhoz szükséges létszámot ettQl eltérQen szabályozza - a meghatározott képviselQ jelen van.
az Országgyqlés a határozatit a következQ szavazatarányokkal hozza meg:
a határozatképes Országgyqlés jelenlévQ tagjai:
- több mint a felének (határozatokat)
- kétharmadának (az Alkotmánybíróság szervezetérQl és mqködésérQl, az országgyqlési biztosokról) - négyötödének (pl. a kivételes eljárásban történQ tárgyalás elfogadásához; a házbizottság javaslatára az Országgyqlés úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a házszabály rendelkezéseitQl eltér.)
az összes képviselQ több mint felének a szavazatával
az összes képviselQ kétharmadának (zárt ülés tartása, köztársasági elnök megválasztása, az Alkotmánybíróság tagjainak, az ÁSZ elnökének, alelnökeinek, a LegfelsQbb Bíróság elnöke a megválasztása, a MK címerérQl, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadása)
- négyötödének szavazatával hozza.
A szavazásokon a képviselQ köteles jelen lenni vagy távolmaradását elQzetesen kimenteni.
A bizottsági üléseken a tárgyalóképesség külön kategóriát képez. A házszabály szerint a bizottságok az Országgyqlés ülései alatt is ülésezhetnek, elQfordul, hogy az Országgyqlés plenáris ülései néhány képviselQ jelenlétében folynak.
A képviselQkön kívül részt vehet és felszólalhat a köztársasági elnök, a kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a LegfelsQbb Bíróság elnöke, a legfQbb ügyész, az országgyqlési biztos, valamint az ÁSZ elnöke. A felsoroltak - a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a LegfelsQbb Bíróság elnöke kivételével - kötelezhetQk a részvételre.
A fQtitkár, illetve távollétében a helyettese részt vesz az Országgyqlés ülésén, de nem szólalhat fel.
Tanácskozási rend
Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott önálló indítványokat és sürgQsségi javaslatokat, majd a házbizottság ajánlása alapján javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyben fel kell tüntetni a szavazások várható idQpontját. A napirendi javaslat módosítását a kormány, vagy legalább 15 képviselQ javasolhatja.
Felszólalások:
A napirendhez kapcsolódó: a soros jegyzQnél kell jelentkezni, vita közben a további felszólalásra az elnök ad engedélyt, meghatározza a sorrendet úgy, hogy lehetQség szerint a kormánypárti és az ellenzéki képviselQk egymást váltva kapjanak szót, mindig más képviselQcsoportból, erQsorrendben.
Napirenden kívüli: napirend elQtti (a napirenden nem szereplQ, országos jelentQségq, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben, frakcióvezetQ, vagy -helyettes, az ülés elsQ két napján, a felszólalás tárgyát és okát megjelölve, 5 percben.), utána (bármely képviselQ, 5 percben). A kormány 5 percben reagálhat.
A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a kormány tagjai rendkívüli ügyben (a kormány tagjai 5 percben)
Ügyrendi: a napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintQen bármely képviselQ, bármikor felszólalhat. Az ügyrendi javaslat elQterjesztQjének az elnök elsQbbséget ad.
A tanácskozások idQkerete
A házbizottság javaslatára az Országgyqlés bármely napirendi pont idQkeretben történQ tárgyalását határozhatja el. Külön idQkeretet kell megállapítani az általános, a részletes és a záró vitára. A kormánypárti és az ellenzéki képviselQknek együttesen azonos idQ áll rendelkezésre. A kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselQk között a rendelkezésre álló idQkeret felét a frakciók között egyenlQen, a másik felét a képviselQk számával arányosan kell felosztani.
Az elnök ülésvezetéssel kapcsolatos jogai:
- a tárgyra térésre való figyelmeztetés; a képviselQ rendre utasítása
- szómegvonás (ha az elnök valakit harmadszor szólít fel a tárgyra térésre, vagy másodszor utasít rendre). Figyelmeztetés után attól is megvonja a szót, aki kitöltötte saját vagy képviselQcsoportja idQkeretét. Felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonja a szót attól, aki az elnök döntését, ülésvezetését kifogásolja.
- az ülés félbeszakítása (a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevQ rendzavarás esetén). Ha a rendzavarás tovább folytatódik, az elnök elhagyja az elnöki széket és az ülés ezzel félbeszakad, az Országgyqlés elnökének összehívására folytatódik.
- szünet elrendelése. az elnök a kormány vagy bármely frakcióvezetQ kérésére a napirendi pont tárgyalása közben vagy a határozathozatal során - egy-egy alkalommal legfeljebb két órai idQtartamra - rendelheti el.
- a vita lezárása: az elnök saját elhatározásából lezárhatja.
A határozathozatal módjai (szavazni csak személyesen lehet):
- általában nyílt szavazással: kézfelemeléssel, szavazatszámláló géppel, vagy a kettQ együttes alkalmazásával,
- név szerinti szavazással,
- titkos szavazással (a jegyzQk a szavazatszámláló bizottság)
Az ülés berekesztése elQtt az elnök a Házbizottság javaslata vagy az Országgyqlés határozata alapján összehívja a következQ ülést.
A szó szerinti jegyzQkönyvet a jegyzQk hitelesítik. Az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást, közbeszólást, továbbá a tetszést vagy rosszallást kifejezQ érzelmi megnyilvánulást tartalmaz.
Házszabály 66. § (3) A képviselQ vagy más felszólaló a nyilvános ülés jegyzQkönyvének hitelesítését és közszemlére tételét követQ 3 napon belül kérheti a jegyzQkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. ErrQl a kiigazítást kérQ meghallgatása után a hitelesítQ jegyzQk döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezetQ elnök dönt. (4) Az Országgyqlés nyilvános ülésérQl készült hiteles jegyzQkönyvet - a melléklet nélkül - a (3)bekezdés szerinti eljárást követQ tizenöt napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyqlési képviselQknek, a köztársasági elnöknek, a kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a LegfelsQbb Bíróság elnökének, a legfQbb ügyésznek, az országgyqlési biztosoknak, az Állami SzámvevQszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a fQvárosi, megyei és az egyetemi könyvtáraknak. Az országgyqlési képviselQ írásban nyilatkozhat, hogy nem igényli a nyomtatott jegyzQkönyv megküldését. (5) Az Országgyqlés nyilvános ülésérQl készült hiteles jegyzQkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni és elektronikus adathordozón is hozzáférhetQvé kell tenni a tárgymutatót és névmutató is tartalmazó Országgyqlési Naplót.
Indítványok
Önálló indítványok: törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet, jelentés, interpelláció, kérdés.
Nem önálló indítványok (az önálló indítványhoz kapcsolódóan nyújthatók be): sürgQsségi javaslat, kivételességi javaslat, módosító javaslat, bizottsági ajánlás.
A törvényjavaslatot benyújthat (indoklással együtt, az Országgyqlés elnökének):
a köztársasági elnök, a kormány, az országgyqlési bizottság vagy képviselQ.
A képviselQ által benyújtott törvényjavaslatot csak akkor lehet a tárgysorozatba felvenni, ha azt a kijelölt bizottság támogatta.
Az elQterjesztQ kérheti a sürgQs (a következQ ülésen vagy 30 napon belül) vagy kivételes eljárásában (vitája a kijelölt bizottságban történik, döntéshozatalra az országgyqlés ülésén kerül sor) történQ tárgyalását. Nem tárgyalható kivételes eljárásában az a törvényjavaslat, amelynek elfogadásához a jelen lévQ képviselQk 2/3-os szavazata szükséges.
Általános vita: a törvény elveit tárgyalja.
Részletes vita: a törvény szövegét tárgyalja.
Módosító javaslatot az általános vita, kapcsolódó módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani.
Az Országgyqlés által elfogadott törvényt az Országgyqlés elnöke 15 napon belül aláírja és haladéktalanul megküldi azt - kihirdetés céljából - a köztársasági elnöknek.
Az Országgyqlés ellenQrzQ tevékenysége
Tárgya elsQsorban a végrehajtó hatalom tevékenysége különbözQ formáinak ellenQrzése (kormányprogram, politikai vitanap /a kormány feladatkörébe tartozó egy-egy kérdést tárgyal meg az Országgyqlés/).
Az ellenQrzés színtere lehet az országgyqlési bizottság vagy az Országgyqlés ülése is. Az ellenQrzQ tevékenységet a parlament plenáris ülésén közvetlenül, vagy az Országgyqlés alá tartozó és neki felelQs ellenQrzQ szervek, az ÁSZ és az állampolgári jogok országgyqlési biztosai tevékenységén keresztül gyakorolja. Az ellenQrzQ tevékenység gyakorlásában, annak kezdeményezésében az Országgyqlésben az ellenzéki pártok szerepe a domináns.
jelentés (valamely megtett intézkedésrQl, elvégzett vizsgálatról, valamely szerv tevékenységérQl tájékoztatja az Országgyqlést). Jelentéstételre kötelezettek: a kormány, az országgyqlési bizottság, az ÁSZ elnöke, az állampolgári jogok országgyqlési biztosa, a legfQbb ügyész, a miniszterek, az MNB elnöke. A rendszeres vagy évenkénti beszámolásra kötelezettek beszámolója jelentésnek minQsül.
interpelláció és kérdés. Az interpelláció a parlamenti ellenQrzés egyik legmarkánsabb eszköze. Magyarázat kérése céljából intézheti az országgyqlési képviselQ a kormányhoz, a kormány bármely tagjához és a legfQbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. Kérdés: felvilágosítás kérése céljából az elQbb felsoroltakhoz, továbbá az országgyqlési biztoshoz, az ÁSZ elnökéhez, az MNB elnökéhez (nincs lehetQség viszontválaszra, az Országgyqlés a válasz elfogadásáról nem hoz határozatot).
Az interpellált (kérdezett) személyesen vagy helyettese útján köteles válaszolni. Hetente, meghatározott idQtartamban. Benyújtásuk idQsorrendjében kerülnek napirendre. Lehet 30 napon belül írásban válaszolni. A képviselQ a viszontválaszban nyilatkozik arról is, elfogadja-e a választ, amelynek elfogadásáról az Országgyqlés ülése dönt. Az elutasított válasz esetén az interpellációt a hatáskörrel rendelkezQ bizottság vizsgálja.
Azonnali kérdés: hetente legalább egy órai idQtartamban. Címzettjei ugyanazok, mint a kérdésé.
Állami SzámvevQszék. A végrehajtó hatalom gazdasági tevékenységének, a költségvetés végrehajtásának ellenQrzése a parlamentnek mindenhol az egyik fontos feladata. Az ellenQrzQ tevékenység egyfelQl a parlament szervezetébe beépülQ állandó bizottság (költségvetési) tevékenysége útján, másfelQl a külön szervezetként létrehozott, a törvényhozó szervnek alárendelt és neki felelQs szervezet, az ÁSZ útján valósul meg.

Összefoglalva:

AZ ORSZÁGGYpLÉS MpKÖDÉSE
Az Országgyqlést a választópolgárok négy évre választják meg. Megbízatása az alakuló üléssel kezdQdik és az új Országgyqlés alakuló üléséig tart.
Az Országgyqlést az Alkotmányban meghatározott esetekben (a sikertelen kormányalakítás vagy a bizalom többszöri megvonása) a köztársasági elnök feloszlathatja. Az Országgyqlés is kimondhatja feloszlatását megbízatási idejének lejárta elQtt. Ám 1990 óta minden Országgyqlés kitöltötte a megbízatásának négy évét.
A legtöbb európai parlamenthez hasonlóan a magyar Országgyqlés mqködését is a kormánypárti és az ellenzéki honatyák élénk, gyakran heves vitái jellemzik. Ez így is van rendjén: az Országgyqlésnek közjogi feladatai mellett olyan politikai funkciói is vannak, mint hogy jelenítse meg a társadalomban meglévQ fontosabb politikai nézeteket és véleményeket. A parlamenti szópárbajok azonban meghatározott szabályok szerint, a szabad vitát biztosító eljárási rendben történnek. A vita és határozathozatal szabályait az Országgyqlés Házszabálya rögzíti.
Az Országgyqlés mqködésének alapvetQ, garanciális szabályairól az Alkotmány rendelkezik, a mqködési rend részletes szabályait pedig a Házszabály állapítja meg. Az Alkotmány elfogadásához és módosításához az összes képviselQ, míg a Házszabály elfogadásához és módosításához a jelen lévQ képviselQk 2/3-ának szavazata szükséges.
A mqködési szabályok közül különösen fontosak a törvények tárgyalására és elfogadására vonatkozó rendelkezések, mivel azok a parlament egyik alapfunkciójának kereteit jelölik ki.
Az Országgyqlés ülésszakai és ülései
Az Országgyqlés évente két rendes ülésszakot tart:
február 1-jétQl június 15-ig és
szeptember 1-jétQl december15-éig
Rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselQk 1/5-ének kérelmére.
Az Országgyqlés az ülésszakok alatt hetente ülésezik, hétfQn 13 órától és kedden (esetenként szerdán) 9 órától. Az Országgyqlés ülését az Országgyqlés elnöke hívja össze. Napirendjére a Házbizottság vagy - ha a frakciók között ebben nincs egyetértés - az Országgyqlés elnöke tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról az Országgyqlés dönt.
Az ülésen mód van arra, hogy fontos politikai kérdésekrQl napirend elQtt essen szó, míg az ülések napirendjén az Országgyqlés elQtt lévQ törvényjavaslatok és más parlamenti döntések vitái és szavazásai, az interpellációk és kérdések szerepelnek.
Az Országgyqlés döntéseit tagjai többségének jelenlétében hozza meg, rendszerint egyszerq többséggel, de az Alkotmány módosításáról, meghatározott tárgyú törvényekrQl, és a parlament mqködésével kapcsolatos egyes kérdésekrQl csak az Alkotmányban, törvényben vagy a Házszabályban elQírt minQsített többséggel dönthet. Ugyancsak különleges többséget igényelnek a legfontosabb személyi döntések (pl. a közméltóságok megválasztása) is.
Az ülésekrQl szó szerinti jegyzQkönyv készül, amelyet az Országgyqlés a honlapján közzétesz. Az ülésekrQl a közszolgálati televízió (az m2-es csatornán) hétfQn háromórás, kedden (és szerdán) ötórás élQ közvetítést ad. A közszolgálati rádió az elejétQl a végéig közvetíti az üléseket. Az Országgyqlés honlapján szintén az egész ülésnapról  HYPERLINK "http://sgis1.mkogy.hu/video/live.ram/t_top" élQ televíziós közvetítés látható.



36. Állami SzámvevQszék. Az állampolgári jogok országgyqlési biztosai

Állami SzámvevQszék (Alkotmány 32/C §)
Az állam bevételeinek, kiadásainak, valamint az állami vagyon hasznosításának az ellenQrzése az Állami SzámvevQszék feladata. Az Állami SzámvevQszék feladatai többirányúak:
- évente ellenQrzi a költségvetési (pótköltségvetési) törvényjavaslat megalapozottságát, a bevételek teljesíthetQségét, a felhasználások szükségességét és célszerqségét,
- ellenQrzi a zárszámadást, az arról készített jelentését a zárszámadási törvénnyel együtt terjeszti az Országgyqlés elé,
- ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerzQdéseket,
- ellenQrzi az állami vagyon kezelését, az állami vállalatok tevékenységét.
Az Állami SzámvevQszék ellenQrzése az államháztartás valamennyi alrendszerére (a pénzalapokra, az önkormányzatokra, a társadalombiztosításra) és annak kapcsolódási pontjaira (alapítványok, társadalmi és egyéb szervek) egyaránt kiterjed. Az Állami SzámvevQszék ellenQrzéseit törvényességi, célszerqségi és eredményességi szempontból végzi rendszeresen vagy idQszakonként. Az Állami SzámvevQszék sajátképq alkotmányos intézmény, az alkotmány meghatározásában az országgyqlés pénzügyi-gazdasági ellenQrzQ szerve. Az Állami SzámvevQszék független a Kormánytól. Az országgyqléshez való szervezeti kötQdését jelenti a tisztségviselQinek megválasztása és folyamatos jelentéstételi kötelezettsége. Az Állami SzámvevQszék elnökét és alelnökeit az országgyqlés 12 évre választja meg. Az Állami SzámvevQszék ellenQrzési tapasztalatairól nyilvánosságra hozott jelentéseiben tájékozatja az országgyqlést. Az Állami SzámvevQszék az államháztartás élQ lelkiismerete, a nyilvánosság és a közpénzügyek feletti ellenQrzés egyik legfQbb biztosítéka.

Állami SzámvevQszék, mint az Országgyqlés ellenQrzQ szerve

1990-tQl újból mqködik az Országgyqlés saját, a kormánytól független pénzügyi-gazdasági ellenQrzQ szerve, az Állami SzámvevQszék. Véleményt mond a költségvetési törvényjavaslatról, ellenQrzi a költségvetési törvény végrehajtását, továbbá általában a közpénzek felhasználását és az állami vagyon kezelését. Az Állami SzámvevQszék hatásköre minden olyan gazdálkodási tevékenységre kiterjed, ahol közpénzeket használnak fel, és az államszervezet minden szintjén végezhet ellenQrzéseket. Az Állami SzámvevQszék elnöke évente beszámol munkájáról az Országgyqlésnek. A különbözQ vizsgálatait összegzQ jelentéseit pedig a bizottságok tárgyalják meg.

Ombudsman országgyqlési biztos.

Fontos állami tisztségviselQ, de lehet hivatalnoknak is tekinteni. Mint jogi intézmény korai idQszakban keletkezett. Nem ebben a modern formájában mint ahogy most találkozunk vele. A jogi történetkutatás számos prokop ombudsmant talál már az ókorból , amikor is az állam létrejött, az uralkodók pedig létrehoztak olyan szervezett rendszert, amely arra volt hivatott, hogy az alattvalókon, számon kérje azokat a kötelességeket, amelyeket teljesíteni kell.
Ez a hivatalnok réteg sérthetetlen volt és ez bürokratizálódott. A feladatait nem látta el rendesen ezért panaszok jelentek meg az alattvalók részérQl, ami nem jutott el az uralkodóhoz. Az uralkodó ezért létrehozott, panaszvizsgáló szerveket, amelyek közvetítettek a nép és az uralkodó között.

Egyiptomban már a Krisztus elQtt 2155-ben jelent meg az elsQ ilyen panasz.
A piramisépítQ munkások fordultak a közvetítQn keresztül az uralkodóhoz, amelyben azt panaszolták, hogy a munkaruhájukért nekik kell elmenni és napokba telik míg megkapják.

Nem csak Egyiptomban, hanem Kr. elQtt a 3. században Kínában is megjelent ez az intézmény a Hán dinasztia idején. Ezt Kontroll Hánként említi a szakirodalom.
Mózes szintén kijelölt a zsidók panaszaival foglalkozó biztosokat.

A klasszikus görög és római államban is megjelentek ezek a biztosok.
A köztársaságkori Rómában két cenzor volt akik foglalkoztak a panaszokkal és közvetítettek
az uralkodó felé. Mózes is kijelölt- zsidó panaszok vizsgálata.
A középkorban a közvetítQ tevékenységnek a képviselQi a királyok királyi udvarok és az egyház volt akik ezt a szerepet gyakorolták. A monarhák által kijelölt ügynökök ellenQrizték, hogy a közhivatalnokok engedelmeskednek e a királyi parancsoknak. Nem lépik e túl a hatáskörüket, ezzel nem okoznak e sérelmeket az alattvalóknak.

A polgári forradalmakat követQen a királyi udvarok és az egyház helyett, olyan intézmények jöttek létre, ahol a törvényhozás volt a meghatározó és a törvényhozás szerve hozza létre ezeket a biztosi intézményeket.

Az a kifejezés, hogy ombudsman Svédországból került az európai gyakorlatba. A középkori germán törzsektQl ered a kifejezés. Azt a személyt jelölték vele, akinek az volt a feladata, hogy a bqnt elkövetQktQl illetve családjaiktól beszedett jóvátételt odaadja a sérelmet szenvedetteknek, a károsult családjának. A szót tehát mindig olyan személyeknek a megjelölésére használták a kezdetektQl fogva, akik mások jogait, jogos érdekeit védték. KözvetítQ szerep uralkodó és az alattvalók között.

1709-ben amikor az oroszok Svédországot háborúban megverték XII. Károly Svéd király emigrált Törökországba. Ott felfigyelt egy olyan intézményre, ahol a törökök felállítottak egy hivatalt. Amelynek az volt a feladata, hogy vizsgálja, hogy az alattvalók betartják e az iszlám szabályait.
Miután visszatért az emigrációból 1713-ban Károly létrehozott Svédországban egy hasonló intézményt, hozott létre.
Igazságügyi Kancellári Intézményt. Ennek a hivatalnak a feladata, hogy a polgároknak a közigazgatással szembeni panaszait kivizsgálja. Ez a kancellár köteles volt ügyelni arra, hogy a hivatalnokok kellQ megfontoltsággal, tapasztalattal és becsületességgel lássák el feladataikat.
Hosszú ideig mqködött ilyen formában ez az intézmény, majd 1809-ben a polgári forradalom gyQzelme után a parlament hozta létre, nem az uralkodó. A parlament választotta azt az elsQ közhivatalnokot, akinek az volt a feladata, hogy a közigazgatásnál tett panaszokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa. A parlament által választott személy volt ez. Jogi végzettséggel rendelkezett és a parlamentnek volt felelQs ezért a tevékenységéért. KiemelkedQen becsületes embernek kellett lennie. Nyilvánosságot használták fel arra a célra, hogy a közigazgatással kapcsolatos visszásságok felszínre kerüljenek.
Svédországban sem volt különös intézkedési joga. Kivizsgáltatott és tájékoztatta a parlamentet és a megfelelQ szerveknek volt intézkedési joga. Általános hatáskörq országgyqlési biztos volt 1915-1968 ig. Svédországban mqködött katonai ombudsman is.

A jogintézmény fejlQdésnek indult, de jóval késQbb jönnek létre, méghozzá Svédország után elsQnek Finn országban. Ennek az intézménynek a megfelelQi.
1919-ben az I. Világháború után jön létre Finn ország függetlensége után az ombudsmani intézmény, mégpedig katonai ombudsman volt. Hatáskörrel rendelkezett a katonai és a börtönök kivizsgálásában. Itt tulajdonképpen az erQs államügyészi pozícióknak megosztására hozták létre.
Finn országot követQen megint hosszú idQ múlt el, hogy a világ más országaiban is kezdjen megjelenni ez az intézmény.
1952-ben Norvégiában, 1953-ban Dániában jött létre az ombudsmani intézmény.
1971-ben Dániában egy neves jogászprofesszor töltötte be ezt a tisztséget.
1957-ben a Német Szövetségi Köztársaságban jött létre.
1967-ben az Egyesült Királyságban egy sajátosformában jött létre. Közvetlenül nem lehet az ombudsmanhoz fordulni, csak képviselQkön keresztül.
1960-as évektQl kezdve fejlQdésnek indul maga a jogintézmény.
Itt az ENSZ-nek az emberi jogi bizottsága továbbá a nemzetközi jogászbizottság a világban tartott különbözQ kongresszusain hívta fel az államok figyelmét arra, hogy minél több államban jöjjön létre ez a jogintézmény.
A jogintézmény további fejlQdése onnan figyelhetQ meg amikor a kelet- közép Európa államaiban a rendszerváltozások bekövetkeztek. Azokban az államokban amelyek korábbi szocialista államok voltak a rendszerváltozást követQen kialakult hatalommegosztás elve alapján mqködQ rendszer jött létre.
Ezekben az államokban is létrejött az állampolgári jogok országgyqlési biztosának, ombudsmannak, közvetítQnek az intézménye. /különbözQ elnevezéssel illették /

Az Európa Tanács a tagállamainak a figyelmét hívta fel, hogy hozzák létre.
A Maastrichi szerzQdésben 1991-ben az Európai Unió is létrehozta az Európai Unió intézményét. Jogköre kiterjedt az európai elsQfokú bíróság kivételével az Európai Unió valamennyi szervezeti tevékenységének a vizsgálatára.
Megbízásának az idQtartama az Európai Parlament megbízásával esik azonos idQre. Ha lejár a parlament mandátuma az ombudsmannak is lejár a mandátuma.
Az ombudsmani intézménynek az elterjedésével nem csak az országgyqlési biztosokat kezdték így nevezni hanem az oktatási ügyek ombudsmanját. Nem országgyqlési biztos, Q a miniszternek felelQs. Az oktatási ügyekkel kapcsolatos jogsérelmek kivizsgálására létrehozott intézmény, de ez nem egy országgyqlésnek felelQs intézmény.
Voltak olyan államok ahol nem is hozták létre országos szinten, hanem önkormányzati szinten fQleg a Dél Amerikai államokban meg az Egyesült Államok néhány államára volt jellemzQ.

Az ombudsman funkcióit tekintve pótlólagos garanciának tekinthetQ a végrehajtó hatalom a parlamenti ellenQrzése tekintetében. Pótlólagos garanciát jelent. Ugyancsak pótlólagos garanciát teremtett az állampolgári alapvetQ jogok biztosítására is. A bírói jogvédelem nem terjed ki mindenre. A bíróságok nem ellenQrizhetik azt, hogy a közigazgatási szervek mérlegelési jogkörükben eljárva nem hoznak e olyan határozatokat amelyekkel ilyen alapvetQ jogokat érintQ visszásság jogsérelem keletkezik. Megfelel e mérlegelési jogkörben hozott határozat a törvényeknek.

Általában a parlament választja meg és hozza létre ezeket az intézményeket. Az is szokás, hogy az általános biztos mellett speciális biztosokat választanak az egyes államokban:
Egészségügyi biztos, katonai biztos, adatvédelmi biztos.
Néhány országban fQleg a fejlQdQ országokban az államfQ mellett hozták létre ezt az intézményt. Nem a parlamentnek, hanem az államfQnek felelQs intézményt hoztak létre.
A biztosokat tevékenységükben hivatal segíti.
ElsQdleges feladata az ombudsmanoknak a közigazgatás ellenQrzése. A közigazgatásban mqködQ hivatalnoki karnak az ellenQrzése
- Hatásköre kiterjed a közszolgáltatást végzQ szervekre, azok tevékenységére, hogy Qk nem követnek e el olyan alapvetQ jogokkal kapcsolatos mulasztást, amely sérti az emberek érdekeit.
- Az országgyqlési biztos a törvényességnek a megvalósítását ellenQrzi, de a vizsgálata arra is kiterjed, hogy a hatóság munkájában nincs e mulasztás. Vizsgálja azt is, hogy a hivatalok hogyan bánnak az ügyfelekkel.
- Vizsgálják, hogy a mérlegelési jogkörrel hozott döntések nem ellentétesek e a jogszabályokkal.
- Az is általános, hogy a vizsgálatuk, az ellenQrzésük csak a közigazgatásban megtörtént jogorvoslatokat követQen valósult meg. Amíg a közigazgatáson belül jogorvoslattal le nem zárták az ügyet, tehát nincs, jogerQs határozat egy adott ügyben addig nem folytathat vizsgálatot.
- Ha egy adott ügyben bírósági eljárás indul vagy jogerQs bírósági határozat született, akkor az ombudsmannak nincs vizsgálati lehetQsége.
Ez Magyarországon és más államokban is így van.

Ki kezdeményezheti a biztosnak az eljárását:

- KülönbözQ megoldásokkal találkozunk. Nálunk a törvény azt mondja, hogy bárki.
Ez jelenti a természetes személyeket, jogi személyeket, jogi személyekkel nem rendelkezQ szervezeteket is.
- Vannak olyan államok ahol szqkítik a kezdeményezQk körét, parlamenti tényezQkre, parlamentre, parlamenten belüli bizottságokra vagy a parlamenten belül valamiféle sajátos szervezetre bízzák, hogy az országgyqlési biztoshoz forduljanak. Ilyen az angol megoldás is.
- Az ombudsman hivatalból eljárhat ha maga észleli, hogy a hivatalban az alkotmányjogokkal kapcsolatos visszásság keletkezett.

Milyen intézkedésekre jogosult az országgyqlési biztos:

Általában nem jogosultak döntéshozatalra, határozathozatalra konkrét ügyekben.
Kötelességük, hogy vizsgáljanak vagy vizsgáltassanak és a vizsgálat eredményétQl függQen egyedi vagy általános intézkedéseket kezdeményezzenek a törvényesség visszaállítása érdekében. Nincs határozathozatali jogosultság, kivétel: a jövQ nemzedékek országgyqlési biztosa, és az adatvédelmi biztos. Lehet, hogy a felügyeletet gyakorló szervhez fordulnak, de lehet hogy oda fordulnak ahol a sérelem keletkezett. Az is a jogkörébe tartozik, hogy adott esetben ügyészséghez vagy alkotmánybírósághoz fordulhatnak, jogorvoslattal élhetnek illetve a nyilvánosságot használják fel. Éppen ezért mint ahogy nálunk úgy más országokban is a törvényhozó szervnek évente be kell számoljanak és ezt a törvényhozó szerv által történt tárgyalás után nyilvánosságra hozzák.
Svédországban az ombudsman minden hétfQn beszámol a sajtónak és bemutatja, hogy az elQzQ ciklusban milyen ügyekben folytattak tárgyalásokat.

Az ombudsmani intézmény általában az államok többségében úgy jön létre, hogy van általános ombudsman és vannak szakombudsmanok, de az egyik ombudsmani intézmény és az általános ombudsman irányítja ezt az egész tevékenységet, míg nálunk és más országokban is az általános ombudsmannak is és az egyes szakombudsmanoknak a saját területükön önálló hatáskörük van. Ez bizony több esetben okoz hatásköri vitákat. Ez az ügy érinti több ombudsman hatáskörét is, ilyenkor alakulhatnak ki viták. Nem szerencsés ez a megoldás, hogy teljesen elhatárolt hatáskörök vannak az ombudsmanok tekintetében.

Magyarországon a szabályozásra az 1989. évi 31-es törvényben történik elQször. Itt hozzák létre az ombudsmani intézményt, azonban az ombudsmani intézmény itt azt rögzíti, hogy van általános ombudsman és lehetnek szakombudsmanok is. Az általános ombudsmannak van egy általános helyettese.
Még egy ombudsmant határoz meg az alkotmány a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Országgyqlési Biztosát. Törvényben. Adatvédelmi Biztos  törvény.
A szabályozásban és az intézmény létrehozásában hosszú ideig nem történt semmi.

1993-ban született meg az a törvény, amely az alkotmány végrehajtását szabályozza részletesen az ombudsman tisztségét. Az ombudsmani tisztség betöltésére megszqnésére, hatáskörére, tevékenységére vonatkozó szabályokat. 1993.59.tv.
Ekkor még mindig nincs ombudsmani intézmény.
Az elsQ ombudsmanokat 1995-ben választották meg.
1989-1995-ig 6 év telt el, amíg az alkotmányos szinten létrehozott jogi intézmény valójában elkezdett mqködni.
2007-ben megszüntették az ombudsman általános helyettese intézményét s létrehozták a JövQ Nemzedéke országgyqlési biztosának az intézményét.

Most Magyarországon van
általános biztos,
adatvédelmi biztos,
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi biztos és
JövQ Nemzedéke országgyqlési biztos.
Általában az országgyqlési biztosok azon túl, hogy kivizsgáltak és kivizsgáltatnak és ezeket az intézkedéseket kezdeményezik a JövQ Nemzedéke országgyqlési biztosának és az adatvédelmi biztosnak ezen túl konkrét intézkedésekre is van jogosítványa.

Az országgyqlési biztosnak az állami szervezetben elfoglalt helye.

A törvény 1993. évi 59-es törvény azt mondja, hogy az országgyqlési biztosnak a feladata, hogy az alapvetQ jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, kivizsgáltassa és ennek orvoslására általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
- A törvény szerint az országgyqlési biztos feladata, hogy az alapvetQ jogokkal kapcsolatos és a tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa és orvoslásukra egyedi vagy általános intézkedéseket kezdeményezzen.
- Az országgyqlési biztos az országgyqlés szerve, bár szervezetileg nem oda tartozónak tekinthetQ.
- Önálló tisztség,
- tevékenységét tekintve része az országgyqlési ellenQrzésnek.
- Megbízását az országgyqléstQl kapja, de tevékenységében független. Tevékenységét az alkotmányos törvények alapján végzi.
- A képviselQ kérdésekre válaszolni köteles, interpellációkra nem.
- Általános ellenQrzési hatáskörrel rendelkezik mindenhol, ahol az alkotmányos jogokkal kapcsolatosan visszásságokat tapasztal, vagy ezt hozzák tudomására.

Mit értünk az alatt, hogy alkotmányos visszásság:
Az alapvetQ jogokkal kapcsolatos sérelem vagy annak közvetlen veszélye. Függetlenül attól, hogy az cselekvés vagy mulasztás következtében jött létre.

Mit értünk az alapvetQ jogoknak:
AlapvetQ jogon nem csak az alkotmányban foglalt jogokat értjük, hanem minden olyan jogot is amely az alkotmányra visszavezethetQ.

Jogsérelemnek tekinthetQ:
- Tételes jogszabályok megsértése, vagy azoknak tételes megsértése
- Indokolatlanul lassú ügyintézés
- Hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció.
- Jogok veszélyeztetése
- Méltánytalan személyes bánásmód
- nem kielégítQ vagy téves tájékoztatás.

Az eljárásnak a kezdeményezése Ki kezdeményezheti ombudsmani eljárást:
Tv. azt mondja, Bárki ha megítélése szerint valamely hatóság, vagy közfeladatot végzQ szerv a beadványt benyújtó személy alapvetQ jogaival összefüggésben sérelmet szenvedett, feltéve ( akár mulasztással, cselekvéssel, határozat meghozásával vagy elmaradásával történik mindez), feltéve hogy a közigazgatási, jogorvoslati lehetQséget már kimerítette, vagy erre nem volt lehetQség, de az nyilvánvaló, hogy addig amíg a közigazgatási határozatnak a bírói felülvizsgálata van folyamatban, ebben az ügyben nem járhat el az ombudsman. Nem csak magyar állampolgár kezdeményezheti.

Közszolgáltatást végzQ szerv fogalma: Nincs meghatározás.
1993. évi 65-ös törvény az önkormányzatokról szóló miniszteri indokolása ad némi eligazítást.
E szolgáltatások például egészségügyi, szociális, oktatási szolgáltatás jelentQsen érintik az alkotmányos jogokat. Az elnevezést a törvény azért használja mert az ÖTv. a hivatkozott
szolgáltatásokat közszolgáltatásként nevezi meg. Például: oktatási, szociális, kulturális, egészségügyi szolgáltatást végzQ tevékenységekre is kiterjed.
Bárki kezdeményezhet más államokban is nem csak magánszemélyek vagy természetes személyek, hanem jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervek is. Nem feltétlenül kell Magyar állampolgárnak lenni. A bárki - kifejezésbe ez is beletartozik.
Az országgyqlési biztos hivatalból is eljárhat.
A hivatalból való vizsgálatnak az ombudsmani gyakorlat egy sajátos formáját alakította ki az átfogó vizsgálatot.
Egyes intézmények szerveknek az átfogó vizsgálatát alakította ki. Ez tulajdonképpen tematikus vizsgálat.
Az ombudsman kérésre, beadványra köteles eljárni, vizsgálatot lefolytatni. Kivéve akkor, ha csekély jelentQségq ügyrQl van szó vagy ha ugyan azon ügyben ismételten fordulnak az ombudsmanhoz. Ha az ombudsmanhoz valaki beadvánnyal fordul, vizsgálatot kér valamilyen ügyben akkor, ha kéri neve nem fedhetQ fel
- Az ombudsmanhoz beterjesztett beadvány illetékmentes, hogy mindenki számára lehetQvé tegyék, hogy az ombudsmanhoz fordulhasson.
Az eljárás lefolytatásának elutasítását minden esetben indokolni kell.
Korlátok is azon túl ha bírósági eljárás van folyamatban vagy jogerQs bírói döntés született, beiktathat további kontrolt is a törvény.
Az ombudsmani vizsgálat lehetQsége csak 1989.évi XXXI-es törvény hatályba lépésétQl 1989. október 23- tól keletkezett ügyekre terjed ki. Az azelQtti ügyekre nem valósulhat meg az ombudsmani vizsgálat.

A törvény szempontjából mik minQsülnek hatóságnak.
Melyek azok a szervek amelyeknek a tevékenységét az országgyqlési biztos vizsgálhatja. Rögtön utána, hogy melyeket nem vizsgálhat tehát a döntés szempontjából melyek azok a szervek amik hatóságnak minQsülnek és melyek nem.
- Hatóságnak minQsülnek a közigazgatási feladatot ellátó szervek.
- A közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervek.
- a magyar honvédség és a rendvédelmi szervek, beleértve a nemzetbiztonsági szolgálatokat is
- a nyomozó hatóságok a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok.
- A bírósági végrehajtók.
- a kötelezQ tagság alapján mqködQ köztestület,
- közjegyzQ.
Ezek a szervek minQsülnek olyan hatóságnak, amelyekkel kapcsolatban az ombudsman vizsgálatot folytathat.
Mik nem minQsülnek hatóságnak, ahol az ombudsmannak nincs lehetQsége vizsgálatot folytatni:
- országgyqlés,
- állami számvevQszék,
- köztársasági elnök,
- alkotmánybíróság,
- bíróság,
- ügyészség. Az ügyészségen belül kivéve az ügyészségi nyomozást végzQ szervek.

Mik az ombudsmannak a jogosultságai, mit tehet és a vizsgálat után milyen indítványokat tehet:
Az ombudsman a jogerQsen befejezett ügyre vonatkozóan bármilyen szervet vizsgálhat,
- a hatóság helyiségeibe beléphet
- adatokat, felvilágosítást, magyarázatot kérhet
- iratokba betekinthet, sajátos szabályozás van arra, hogy ha államtitkot képezQ- iratokról van szó az ombudsmannak ezekbe is van joga betekinteni, de természetesen az államtitokra vonatkozó kötelezettsége a továbbiakban Qt is terheli.
- Az ügyintézQ vagy az érintett szerv bármely munkatársát meghallgathatja.
- A vizsgált ügyben bármely szervtQl vagy annak munkatársától írásbeli nyilatkozatot, felvilágosítást, magyarázatot vagy véleményt kérhet.

Széleskörq jogosultságai vannak a vizsgálattal kapcsolatban az ombudsmannak. Természetesen nem személyesen, hanem az ombudsmani hivatal szervezetével valósít meg. Ha a vizsgálat alapján az ombudsman megállapította, hogy megtörtént a jogsértés az alkotmányos visszásság a következQket teheti:
- Fordulhat ahhoz a szervhez ahol megtörtént az alkotmányos visszásság, ha az adott szerv tudja orvosolni a jogsértést. De ha elmulasztja az intézkedést, vagy az ombudsman nem ért egyet kérheti az ügy felülvizsgálatát az OGY-tQl.
- Ha úgy látja, hogy ez a szerv nem tudja orvosolni akkor ajánlással, fordul a szerv felettes szervéhez.
- Ha a kormány tagja vagy autonóm államigazgatási szerv illetve kormányhivatalban történik a vizsgálat akkor a biztos mindig a visszásságot elQidézQ szerv számára tesz ajánlást.
- Az ombudsman azt is kezdeményezheti, hogyha súlyos törvénysértésrQl van szó vagy széles tömegeket érintQ törvénysértésrQl, hogy az országgyqlés tqzze napirendre az adott kérdést és tárgyalja meg.
- Éves tapasztalatairól minden évben köteles beszámolót készíteni az országgyqlés számára. Közzéteszik, nyilvánosságra hozzák.
/nem egy jelentés készül az országgyqlés elé, hanem az általános ombudsman és mindegyik ombudsman külön-külön/
Ebben a jelentésben ki kell térnie arra, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatosan tipikusan milyen jogsértések történtek és arra is, hogy ilyen esetekben az intézkedését hogy fogadták.

Az ombudsman különbözQ szervekhez fordulhat a jogszerq állapot visszaállítása érdekében.
- Indítványt tehet az alkotmánybíróságnál.
- Indítványozhat utólagos norma kontrolt,azaz egy hatályban lévQ jogszabálynak a vizsgálatát olyan szempontból, hogy az nem ellentétes e az alkotmánnyal.

Indítványozhatja:
jogszabály nemzetközi szerzQdésbe ütközésének vizsgálatát
alkotmányjogi panasz elbírálását
az alkotmány értelmezését
mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését
Ezen kívül az ügyészhez is fordulhat, hogy nyújtson be óvást a törvénysértés megszüntetése érdekében.
Kezdeményezheti a vizsgálat eredményétQl függQen, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás lefolytatását illetQleg abban az esetben, ha úgy látja, hogy bqncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn akkor nem kezdeményezheti, hanem köteles kezdeményezni a bqntetQ eljárást.
Fegyelmi vagy szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
Köteles bqntetQ eljárást kezdeményezni abban az esetben, ha úgy látja, hogy bqncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn.

Kezdeményezheti jogalkotó szerveknél jogszabály: - kibocsátását
- módosítását
- hatályon kívül helyezését
annak érdekében, hogy megszqnjön a jogsérelem.
Ezek az ombudsmannak a cselekvQ lehetQségei, amely alól Adatvédelmi biztos és a JövQ Nemzedéke országgyqlési biztosa hatáskörei eltérQek. Nekik joguk van a kezdeményezésen túl saját intézkedéseket is tenni.
Tisztség: OGY vál, Kt.elnök javaslatára, titkos szavazás, az összes képviselQ 2/3-os többségével  6 évi idQre / 1* újra választható. Jelöltet az illetékes bizottság meghallgatja és véleményezi. A kt.elnök a lejártát megszqnQ 3 hónapon belül tesz javaslatot, de legkésQbb a lejártát megelQzQ 45. napon. Ha nem választják meg 30 napon belül új javaslat.
Feltétel: egyetemi jogi végzettség, kiemelkedQ elméleti tudás, vagy legalább 10 éves gyakorlat az alapvetQ jogokban kapcsolatos eljárásokban.
Kizáró okok: akik a jelölést megelQzQ 4 évben Ogy képviselQ, helyi önk. képv., kt. Elnök, AB tagja, ügyész, miniszter, államtitkár, szakállamtitkár, polgármester, KGY elnöke, jegyzQ, fQjegyzQ, a magyar honvédség és a rendvédelmi szervek hiv. áll. Tagja, pártnak alkalmazottja volt.
Jogállás: függetlenség: összeférhetetlenségi szabályok: az ob. Semmiféle politikai, társ-i, önki, gazdasági tisztséget nem folytathat. Nem folytathat politikai tevékenységet és nyilatkozatot nem tehet. Nem tölthet be más hatalmi ágazatban tisztséget. Más keresQ foglalkozást nem folytathat, kivéve a szerzQi jogvédelem alá esQ tevékenységet. Gazdasági: nem lehet gazdasági társ, vezetQje, felügyelQ biz. tagja.
Mentelmi jog: ua.mint a képviselQk esetén. FelelQsség mentesség kivéve: rágalmazás, becs.sértés, államtitok. Sérthetetlenség: büntetQ eljárás, szabálysértési eljárást folytatni nem lehet, amíg az OGY fel nem függeszti. Mentelmi jogáról szabálysértési ügyben lemondhat. De büntetQ ügyben nem mondhat le. Fontos hogy bíróság elQtt tisztázódjon.
Megszqnik: a lejártával, halálával, lemondással  az OGY elnök elé, köteles elfogadni!! Összeférhetetlenség kimondásával, 2/3-os többség, felmentéssel, ha neki fel nem róható okból nem tudja ellátni feladatát 90 napon túl, megfosztással  neki felróható okból 90 napon túl .., vagy jogerQs bírói ítélettel megállapított bqntettet követett el. Szándékosan elmulasztotta a vagyonnyilatkozatot, vagy valótlan adatokat közölt.
Adatvédelmi biztos: általános ombudsmani jogok is megilletik. Hatáskörének tárgyi hatálya: jogsérelem. Bárki fordulhat hozzá, ha véleménye szerint személyes adatai kezelésével, ill. közérdekq adatok megismeréséhez fqzQdQ jogaival kapcsolatos jogsérelem érte. Szervi hatálya: nem korlátozódik a hatóságokra, hanem kiterjed minden adatkezelQre. Nem ajánlást tesz, hanem hatósági jellegq kötelezettségeket ír elQ. Megsemmisítés, zárolás. Határozataival szemben bírósághoz fordulhat az adatkezelQ is és a sérelmezQ is.

A JövQ Nemzedéke országgyqlési biztosának a hatásköreivel kapcsolatban Qt is megilletik azok a jogok amik az általános biztost.
Megválasztásának feltétele az általános biztos megválasztásán túl, hogy környezet illetve természetvédelmi jog területén kiemelkedQ elméleti tudással vagy legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Szi†ˆèh
Š
È
¶

0
2
f
J~€X~BD°ÄklëÖɺ®¢®¢–Š–~r–rfZNZNBfhêD CJ OJQJaJhÅDWCJ OJQJaJh“xËCJ OJQJaJhq7CJ OJQJaJh„ÊCJ OJQJaJhø™CJ OJQJaJhVW•CJ OJQJaJhwHêCJ OJQJaJhè÷CJ OJQJaJh9iÈCJ OJQJaJh9iÈh9iÈCJ OJQJaJh &5CJ OJQJaJ(hçhÀP 5B*CJ OJQJaJphÿ(hçhÞ 55B*CJ OJQJaJphÿ†ˆ2
R €°;mn¢Î‚ä D!$À&

',(óóççççççóÞÞÊÞ¶ÞÞÞ¢
&
F

Æp#„„^„`„gdcÁ
&
F


Æp#„„^„`„gdcÁ
&
F

Æp#„„^„`„gdcÁ
Æp#gdWv~
$
Æp#a$gdVW•
$
Æp#a$gdÞ 5V$ Œ$ ýýlm¢ÎŠ ª ä B!D!v!$N$À&'

''.(5(®(¶(\*j*Â+Î+¬,Æ,n-ˆ-Ê0Ö0Ê1ü1ö2T3\3n3N5€5N7`7È8Þ8Ð9ê9¢<º<Ð<Ö<
==>=D=l=|=Œ=Ð>ö>ñáÒÀ°Ò¡Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò•Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°Ò°•Ò°hcüCJ OJQJaJh«0Üh»34CJ OJQJaJ-h«0ÜhÀP >*CJ OJQJaJ"hÐ;AhÀP 5>*CJ OJQJaJh«0ÜhÀP CJ OJQJaJ-h*SÖhVW•5CJ OJQJaJh9iÈhwHêCJ OJQJaJ:,(¬(\*¨,j-.Ê0Ê1V3L5N7È8ÄÄ°§§§“kkk
&
F
Æp#„„^„`„gdcÁ
&
F
Æp#„„^„`„gdcÁ
&
F
Æp#„„^„`„gdcÁ
Æp#gdWv~
&
F

Æp#„„^„`„gdcÁ:
&


F
Æp#>ÆT8€) TfÿgdWv~
È8Î9^<.?Š@ðDòDôDöDÚEÜEÞE®H°HæHOºQ~T˜Vø^`ñ`ëââââÙÙÙÙÙÙÐÙââââââââ
Æp#gd²t#
Æp#gdïFï
Æp#gdWv~
&
F
Æp#„„^„`„gdcÁö>ðDòDöDúDÚEÞE"F:FPFVFŠF–F¾FÄFìFüF

GPHvH®H°HêHþH¢VÖVîVüVðWX~[„[_8_`ñåÙį¢“ƒ“ƒ“ƒ“ƒ“ƒw“ƒ“gñWñWñWñWñWñWñ-h«0ÜhÀP >*CJ OJQJaJ-h*SÖh²t#5CJ OJQJaJh²t#CJ OJQJaJ-h«0Üh²t#>*CJ OJQJaJh«0Üh²t#CJ OJQJaJh²t#5CJ OJQJaJ(h“T0hÀP 5B*CJ OJQJaJphÿ(h“T0hÞ 55B*CJ OJQJaJphÿh],mCJ OJQJaJhïFïCJ OJQJaJh«0ÜhÀP CJ OJQJaJ"`œ`ñ`a\aqa‘a¦aÔcdÎkBlnn
oDop4p8q¤q€r®r†s¸sDu„uæxðx’|ì|À~ô~°ä‚Ú „$„œ„Ø„¬…À…b†r†BŒfŒZ‘\‘^‘d‘ ’¢’<“^“‚•ïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàÔÅ°›‹àïà-h*SÖh²t#5CJ OJQJaJ(h“T0hÀP 5B*CJ OJQJaJphÿ(h“T0hÞ 55B*CJ OJQJaJphÿh«0ÜhN+.CJ OJQJaJhïFïCJ OJQJaJh«0ÜhÀP CJ OJQJaJ-h«0ÜhÀP >*CJ OJQJaJ6ñ`Ðfšjmu@u’|¾|¼~\

„’„…JŠBŒZ‘\‘^‘ ’¢’|•ëââââââÎâââââ⺱±±±â
Æp#gdïFï
&
F
Æp#„„^„`„gdcÁ
&
F
Æp#„„^„`„gdcÁ
Æp#gdWv~
&
F
Æp#„„^„`„gdcÁ ‚•®•
˜:˜›0›*œRœüœFbŸ.Ÿ" T ª´Ü´Þ´î´ð´:µZµtµˆµ¨µ ¶¸¶Ö¶à·ú·t¸x¸¤¸¶¸V¹j¹Üºêº»"»,»œ»¤»¦»Þ»
½ïàïàïàïàïàÑàïàïàï࿯à¯à¿à¯àïàïࣗ£à—àïà…uàuàuà-hõYhÀP 5CJ OJQJaJ"hõYhÀP 5>*CJ OJQJaJhõYCJ OJQJaJhõ™CJ OJQJaJ-hõ™hÀP 5CJ OJQJaJ"hõ™hÀP 5>*CJ OJQJaJh«0Üh»34CJ OJQJaJh«0ÜhÀP CJ OJQJaJ-h«0ÜhÀP >*CJ OJQJaJ.|•˜š˜ ›îœºžÌž2£v§Î­P´ž´Øº½è¿¼ÄþÅDÇJÇVÊϲÐöööööööööööööâöÙÙÙÅöö
&
F
Æp#„„^„`„gdcÁ
Æp#gd)@
&
F
Æp#„„^„`„gdcÁ
Æp#gdWv~
½@½b½ ÀpÀºÄ¼ÄðÄÅÅ ÅÅ"ÅüÅþÅBÇDÇHÇJÇPÇnÇVÊïâÓÃÓ·§›‹~rfr›rW›HÓïÓh)@h)@CJ OJQJaJh)@h$
“CJ OJQJaJhÐ;ACJ OJQJaJh$
“CJ OJQJaJh)@>*CJ OJQJaJ-h)@h)@>*CJ OJQJaJh)@CJ OJQJaJ-h×ßh)@5CJ OJQJaJhÀP CJ OJQJaJ-h)@hÀP 5CJ OJQJaJh«0ÜhÀP CJ OJQJaJhù\>*CJ OJQJaJ-h«0ÜhÀP >*CJ OJQJaJVÊvÊPË\ËâÎäÎÏÏτϰвÐØÐ,Ñ8ÑÒ ÒœÓžÓRÕTÕbÖdÖ&׈׊×Ü×ïàÔàÈ¸È¬Ô Ô’†’†x†x†x†x†m^N-h‰Q9hÀP 5CJ OJQJaJh«0Üh“T0CJ OJQJaJ hÍnðh“T0CJaJhÍnðh“T0CJNHaJhhÍnðh“T0CJaJhhÍnðh“T05CJaJhh-CJ OJQJaJhÀP CJ OJQJaJ-h×ßhóbö5CJ OJQJaJhóböCJ OJQJaJh×ßCJ OJQJaJh«0ÜhÀP CJ OJQJaJ-hóböhÀP 5CJ OJQJaJ²Ð,ѬҬÓHÔ&׈׊×ô×ÎÛ¬Þ6â8â:âââäâ.ã0ãÐô$õ¾÷öííííèßßÖÖÖÖÖÊÖßßßßß
$
Æp#a$gdÞ 5
Æp#gdïFï
Æp#gdWv~gd“T0„Ì`„Ìgd“T0¤ð ¤ðgd“T0 Ü×ô×؆ØTÙVÙ ÛÎÛäÛîÜ2Ý4ݪެÞòÞTßá4â6â:â>âââïßÓǻǯŸ¯»Ç»“ƒ»wk»_L9%hg=IhÀP B*CJ OJQJaJphÿ%hg=Ih%|B*CJ OJQJaJphÿh*SÖCJ OJQJaJh;DCJ OJQJaJh|oCJ OJQJaJ-h;Dh2G5CJ OJQJaJhïFïCJ OJQJaJ-h;Dhbn 5CJ OJQJaJhbn CJ OJQJaJh2GCJ OJQJaJhW­CJ OJQJaJh],mCJ OJQJaJ-h;Dh],m5CJ OJQJaJ-h‰Q9h],m5CJ OJQJaJââäâ.ã0ãBãÐô6õ¾÷þ÷øhøjøˆùŠùÂùÄùúùüùúñáÑáÂá° ° Ž}j XI7#hg=IhõCJ OJQJ\^JaJ hg=IhõCJ OJQJ^J"hg=IhõCJ OJQJ\]^J%h'íhõ5CJ OJQJ\]^J hg=Ih+h†CJ OJQJ^JaJ #h'íhõ5CJ OJQJ^JaJ -h'íhõ5CJ OJQJ^J"h'íhõ5CJ OJQJ\^Jhg=IhÀP CJ OJQJaJ-hg=Ih=Tã>*CJ OJQJaJ-hg=IhÀP >*CJ OJQJaJhg=Ih=TãCJ OJQJaJ¾÷øjøˆùŠùÄùüùúú.ûšüÌýþýðÿ´tÂĄL,ääÉÉÉÉ®®®®®®®®®®®®®®$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gd+h†$ „“„“„;ý¤ ¤[$\$]„“^„“`„;ýa$gd+h†$ „“„“„;ý¤ ¤[$\$]„“^„“`„;ýa$gd+h† úúú,û.û8ûÌýüýþýþ´¾ÂÄ „ŠLR`–˜¢

ª

è

‚ž¦ À ".ê%ö%T(ïÝμïÝμï¼ï«˜ˆ¼ïvïv¼ï¼ï˜ˆ¼ïv¼ïÝμï¼ï#hg=IhõCJ OJQJ]^JaJ -h'íhõ5CJ OJQJ^J%h'íhõ5CJ OJQJ\]^J hg=IhL"ÒCJ OJQJ^JaJ #hg=IhõCJ OJQJ\^JaJ hg=IhõCJ OJQJ^J"hg=IhõCJ OJQJ\]^J hg=IhõCJ OJQJ^JaJ *,f`˜r

ø
´è>¸ü ¦æ˜ŠÀ"$-0 L!Š"%ê%T(ääääääääääääääääääääääääää$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gd+h†T(V(Ž(`*¼+¾+ ,ô/€3œ3P4®5´Z>\>>®?ääää××ÒÒÍÁÁ͵µµ¨››

5$7$8$9DH$gdcQ|


Æp#„h^„hgdšÎ


&
FU
Æp#gd5Ù
¤ ¤[$\$gdáOçgd5Ùgdîl


Æp#„;ý`„;ýgd+h†$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gd+h†T(V(Œ(Ž(š(¼+¾+Ü+*,,,v,x,z,š,œ,ž, ,ïÜ̺©šŠ}k}SkAk}1-h'íh©]5CJ OJQJaJ#h‰VYh'í0J5CJ OJQJaJ.jh‰VYh'í5CJ OJQJUaJ"jh'í5CJ OJQJUaJh'í5CJ OJQJaJ-h'íh5Ù5CJ OJQJaJhg=Ih©]CJ OJQJaJ hg=IhõCJ OJQJ^JaJ #hg=IhõCJ OJQJ\^JaJ -h'íhõ5CJ OJQJ^J%h'íhõ5CJ OJQJ\]^J hg=Ih+h†CJ OJQJ^JaJ ,¾,À,€3š3œ3F=H=&>(>6>X>Z>\>Ž>>’E²EîÞÑÄ´§˜§˜‹§˜|jZK9"háOçhcQ|5CJ OJQJ\aJhg=IhcQ|CJ OJQJaJ-hîl hcQ|5CJ OJQJaJ"hîl hcQ|5CJ OJQJ\aJhg=IhšÎCJ OJQJaJhg=Ih*L˜CJ OJQJhg=Ih©]CJ OJQJaJhg=Ih5ÙCJ OJQJ-h'íh5Ù5CJ OJQJaJhîl 5CJ OJQJaJhîl hîl CJ OJQJ-hîl h5ÙCJ OJQJ\aJ"hîl h5Ù5CJ OJQJ\aJ®?@0@`@A–AÔB:CþCBD’E´EÞE
F F`F FÞFDG’G¢GòââââââââòòòÒÒÒÒòòÁÁ$5$7$8$9DH$IfgdcQ|
&
F]5$7$8$9DH$gdcQ|
&
F\5$7$8$9DH$gdcQ|

5$7$8$9DH$gdcQ| ²E´EÚE FÚFÞF@GDGG’G G¢G¤GÀGÂG†HˆHŠH¦H¨H@IBIDI†IˆIüIþIJ2J4JnKpKrKœRÆRÈRÂ]æ]è]~_ _¢_Rexeze&j(jïßÐßоïЯЯ¢ß¯ß¯¢ß¯ß¯¢ß¯ß¯¢ß¯ß¯¢Ð¾ïЏïЏïЏïЀhg=Ih©]CJ OJQJaJ%háOçhcQ|5CJ OJQJ\]aJhg=IhcQ|CJ OJQJhg=Ih”JûCJ OJQJaJ"háOçhcQ|5CJ OJQJ\aJhg=IhcQ|CJ OJQJaJ-hg=IhcQ|CJ OJQJ]aJ-háOçhcQ|5CJ OJQJaJ.¢G¤GÂGˆHŠH¨HBI³¢¢V¢¢KkdL$$If–<Ö0ÄÿmÏ!üŒ
ö
"6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö ö
"6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö ö
"6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö ö
"6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö Æp#gdcQ|

5$7$8$9DH$gdcQ|Kkd$$If–<Ö0ÄÿmÏ!üŒ
ö
"6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö p pœpžpÒpÔpq q@qDqñâÓâÓĵӵ⦓€q^N^N^;%háOçhœYK5CJ OJQJ\]^J-háOçhÎ5CJ OJQJ^J%háOçhÎ5CJ OJQJ\]^Jhg=IhÎCJ OJQJaJ%hg=IhÀP B*CJ OJQJaJphÿ%hg=Ih›TÁB*CJ OJQJaJphÿhg=IhšÎCJ OJQJaJhg=IhhQßCJ OJQJaJhg=Ih ?tCJ OJQJaJhg=Ihqb»CJ OJQJaJhg=Ih©]CJ OJQJaJhg=Ihö+§CJ OJQJaJ îj*k,oppp
pœpžpÔp q®rHtätÊuèw|xz"{ä{~F ƒöööööíáíÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆ$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gdÎ
$
Æp#a$gd›TÁ
Æp#gdWv~
Æp#gdcQ|Dq

r¬r®rºrätêtÊuÐuèwîw|x‚xz z"{({ä{ê{~ ~FL ¦ƒ
ƒúƒ„¼„„z…„…N†T†FˆLˆ RT`j’îÜÍ»ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª˜ª…u»ª-háOçhÎ5CJ OJQJ^J%háOçhÎ5CJ OJQJ\]^J#hg=IhÎCJ OJQJ]^JaJ hg=IhÎCJ OJQJ^JaJ #hg=IhÎCJ OJQJ\^JaJ hg=IhÎCJ OJQJ^J"hg=Ih•Z›CJ OJQJ\]^J"hg=IhœYKCJ OJQJ\]^J)ƒúƒ¼„z…N†‡üˆØ‹ TœŽ0‘j’l’œ’à’N“”””>•¸•ø•n–˜\˜æ˜>™ääääääääääääääääääääääääää$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gdÎj’l’œ’¨’à’æ’N“T“””””š”>•D•¸•¾•ø•þ•˜Z˜\˜h˜æ˜ì˜>™D™fšlš¶š¼šÚšàš0œLœNœTœàœæœ”šlžržúžŸèŸîŸÂ ïÜʹ§¹§¹§¹§¹§¹§¹§¹•†Ê¹§¹§¹§¹§¹§¹Üv§¹§¹§¹§¹§¹§¹-háOçhÎ5CJ OJQJ^Jhg=IhÎCJ OJQJ^J"hg=IhÎCJ OJQJ\]^J#hg=IhÎCJ OJQJ]^JaJ hg=IhÎCJ OJQJ^JaJ #hg=IhÎCJ OJQJ\^JaJ %háOçhÎ5CJ OJQJ\]^J hg=Ihµ+CJ OJQJ^JaJ .>™fš¶šÚš ›0œNœàœ”lžúžèŸÂ h¡t¢&£¥¦¥¢¦è§Z©.ªh«@¬²­H®t®ääääääääääääääääääääääääää$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gdÎÂ È h¡n¡t¢z¢&£,£¥¥¦¥¬¥¢¦¨¦è§î§Z©`©.ª4ªh«n«@¬F¬²­¸­H®r®t®€®h°¬°®°º°‚²°²²²¾²Tµrµ··€·Ž·”·š·ŽºÆºÈºÔº,¼2¼ž¼¤¼½½ò¿(À*ÀnÀpÀ|À¼ÄüÄþÄ
ÅÌíÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜɹ§Üɹ§Üɹ§ÜíÜíÜíÜíÜɹ§ÜíÜíÜíÜɹɹ§Üɹ§Ü#hg=IhÎCJ OJQJ\^JaJ -hCKìhÎ5CJ OJQJ^J%hCKìhÎ5CJ OJQJ\]^J hg=IhÎCJ OJQJ^JaJ #hg=IhÎCJ OJQJ]^JaJ Bt®p¯h°®°´±‚²²²ô³¤´Ú¶6¹ŽºÈºÆ»,¼ž¼½–½F¾ò¿*ÀpÀÁļÄþÄÄÇääääääääääääääääääääääääää$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gdÎÄÇÞÉNËÌÎÍòÎðÐ&ѨÔrÖLØlÙÝÈßàÐàátáÈáFâ¢âöâÞãîä åbçœèääääääääääääääääääääääääää$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gdÎÌ"ÌðÐ$Ñ&Ñ2ÑÈßàààÐàÖàá átázáÈáÎáFâLâ¢â¨âöâüâîäå å åúì,í.í:íUðXð‘ð”ðÝð
ñ ñòº÷øø&ø8>lr 58‚íÜɹíÜɹíܧܧܧܧܧܧܧܕ†íÜɹíܧܧÜɹíÜɹíܧܧܧܧÜhg=IhÎCJ OJQJ^J"hg=IhÎCJ OJQJ\]^J#hg=IhÎCJ OJQJ]^JaJ -hCKìhÎ5CJ OJQJ^J%hCKìhÎ5CJ OJQJ\]^J hg=IhÎCJ OJQJ^JaJ #hg=IhÎCJ OJQJ\^JaJ 4œèNëúì.í¦ïUð‘ðÑðÝð ñ>ó8õº÷øúÂúFûŽ8l5‚ efääääääääääääääääääääääää×


Æp#„;ý`„;ýgdÎ$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gd΂…
ef{PR&(¨ª´t v è ê ô àíÜíÜÍ»«»«™‡t«bQ@t«bQ hg=Ihô r
¨ œ„f-Š"$F$"'F)\+x-ê.ä0ääääääääääääääääääääääääää$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gdNœà愎$D$F$P$F)P)à4ê4b7l70;ˆ;Š;”;~EºE¼EFFFØFÞFBHHHòHôH„I†IˆIŠIIlJrJ²J¸JbKnK.M:MíÜÊÜ·§ÊÜÊÜÊÜÊÜ·§Êܕ§·§ÊÜíÜí܀܀k€íÜíÜíÜÊÜÊ)jøhg=IhNœCJ OJQJU^JaJ )jhg=IhNœCJ OJQJU^JaJ "hCKìhNœ5CJ OJQJ\^J-hCKìhNœ5CJ OJQJ^J%hCKìhNœ5CJ OJQJ\]^J#hg=IhNœCJ OJQJ\^JaJ hg=IhNœCJ OJQJ^JaJ #hg=IhNœCJ OJQJ]^JaJ *ä02Þ3à4ü5b7ö70;Š;Ò<Þ>ÜB~E¼EFØFBHòHlJ²JbK.M€MXN¾N¨OJPääääääääääääääääääääääääää$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gdNœ:M€M†MXN^N¾NÄN¨O®OJPPPFQLQ¼QÈQbTœTžTªTðTöT¸V¾VzX€X [&[¨]®]``f`bb¼dÈd e eôgúg@jˆjŠj–jÒmÞm^ptp|t’tÔvàv€w†wðwïÝïÝïÝïÝïÝïÝïË﹪ËïÝïÝïÝïÝïÝïÝïÝïËïÝïÝËïËïÝïÝïËïÝï-h³rÂhNœ5CJ OJQJ^J%h³rÂhNœ5CJ OJQJ\]^Jhg=IhNœCJ OJQJ^J"hg=IhNœCJ OJQJ\]^J#hg=IhNœCJ OJQJ\^JaJ #hg=IhNœCJ OJQJ]^JaJ hg=IhNœCJ OJQJ^JaJ 5JPFQ¼Q>SbTžTðT¸VzX [¨]``b¼d eôg@jŠjâk˜lÒmRqÔv€wðw|xìzääääääääääääääääääääääääää$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gdNœðwöw|x‚xìzòzn{è{ê{ö{Ø|Þ|T}Z}$*:@ª‚°‚¶‚‚¾„Ä„Ê„Ö„…¸…º…Æ…²‡È‡Ž Ž>Ž@Ž~ŽíÜíÜíÜÊ»©ÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜÊ»©ÜíܚŠzh"h³rÂhÀŸ5CJ OJQJ\aJ-h³rÂh=Tã5CJ OJQJaJ-h³rÂhÀŸ5CJ OJQJaJhg=Ih=TãCJ OJQJaJ#hg=IhNœCJ OJQJ\^JaJ hg=IhNœCJ OJQJ^J"hg=IhNœCJ OJQJ\]^J hg=IhNœCJ OJQJ^JaJ #hg=IhNœCJ OJQJ]^JaJ $ìzn{ê{Ø|T}$:ª‚¾„…º…ð‰Ž Ž@Ž€ŽV‘ª‘’ê’ääääääääääääÛÛÄÄÄ©©$
&
FV„Ê„›þ5$7$8$9DH$^„Ê`„›þa$gdL‹$¤d ¤d5$7$8$9DH$[$\$a$gdÀŸ
Æp#gdïFï$ „–„–„;ý¤ ¤[$\$]„–^„–`„;ýa$gdNœ~Ž€ŽV‘‚‘Œ‘Ž‘¨‘d•f•˜•¦–¨–b—d—Œ—Ž——’—–—˜—)˜*˜A˜B˜C˜D˜F˜G˜¤˜¥˜»˜¼˜½˜¾˜À˜Á˜™-™3™4™5™6™8™9™–™ïàÐÀà±à¢Ðàààràààràààràààrààhg=IhÀŸCJ OJQJ-hg=IhÀŸ>*CJ OJQJaJ%jhg=IhÀŸCJ OJQJUaJhg=Ih=TãCJ OJQJaJhg=IhL‹CJ OJQJaJ-hg=IhL‹CJ OJQJ\aJ-hg=IhÀŸCJ OJQJ\aJhg=IhÀŸCJ OJQJaJ-h³rÂhÀŸ5CJ OJQJaJ,ê’x“N”¨”ô”d•f•š•¢–¦–—’—äääääÛÄÄ°°bMkdá $$If–< ”ÂÖ0Äÿ‰¾#ú¸
öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö Æp#gdïFï$
&
FV„Ê„›þ5$7$8$9DH$^„Ê`„›þa$gdL‹
’—–—C˜D˜F˜½˜¾˜À˜5™ëëëëOëëMkd¿$$If–< ”ÂÖ0Äÿ‰¾#ú¸
öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö œœœ!œ"œœ€œ•œ–œ™œšœ÷œøœ

 lm…†‰Šçèžžž
žÄžÆžöžøžþžŸºŸ¼ŸòŸìÜìÍÀ°Í°Í¡ÀÀ‚ÀÀ‚ÀÀ‚ÀÀ‚ÀÀ‚ÀÀ‚ÀÀ‚hg=IhÀŸ>*CJ OJQJ!jhg=IhÀŸCJ OJQJUhg=Ih…!²CJ OJQJaJ-hg=IhÀŸCJ OJQJ\aJhg=IhÀŸCJ OJQJhg=IhÀŸCJ OJQJaJ-hg=IhÀŸ>*CJ OJQJaJ%jhg=IhÀŸCJ OJQJUaJ3͙^šÒš ›T›V›-œ œ!œ—œìììÕÁÁuÁÁKkd


$$If–<Ö0Äÿ‰¾#ú¸
öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö &
FW5$7$8$9DH$a$gdi'N —œ˜œ™œ


 ‡³ŸŸSŸŸKkdâ
$$If–<Ö0Äÿ‰¾#ú¸
öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö $$If–<Ö0Äÿ‰¾#ú¸
öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö $$If–<Ö0Äÿ‰¾#ú¸
öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö $$If–<Ö0Äÿ‰¾#ú¸
öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö
$$If–<Ö0Äÿ‰¾#ú¸
öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö
$$If–<Ö0Äÿ‰¾#ú¸
öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖCJ OJQJaJhg=IhÀŸCJ OJQJaJ-hg=IhÀŸCJ OJQJ\aJhg=IhÀŸ>*CJ OJQJhg=IhÀŸCJ OJQJ!jhg=IhÀŸCJ OJQJU,t u v ì í ¡³ŸŸSC$5$7$8$9DH$a$gdaKkdd
$$If–<Ö0Äÿ‰¾#ú¸
öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö
$$If–<Ö0Äÿ‰¾#ú¸
öú#6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö &
FZ5$7$8$9DH$a$gdOmÿ$
&
FY5$7$8$9DH$a$gdOmÿ$5$7$8$9DH$a$gdOmÿ$5$7$8$9DH$a$gda$
&
FX5$7$8$9DH$a$gdaø¦x¨°¨$ªFªfªtªxªèÑè½¢¢Ž $$5$7$8$9DH$Ifa$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdO¯$¤d ¤d5$7$8$9DH$[$\$a$gdÀŸ$¤d ¤d5$7$8$9DH$[$\$a$gdÀŸ xªzªÂª¦«I¬J¬y^C/ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdO¯qkdÏ
$$If–<Ö\Äÿ:>}#ç'üôr€& ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö ² ²(²)²•²–²˜²™²š²›²ø²ù²³³6³7³£³¤³¦³§³¨³©³

´ ´<´>´t´v´NµPµTµVµXµZµîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîÓîàîÓîhg=IhÀŸCJ OJQJhg=IhÀŸ>*CJ OJQJ!jhg=IhÀŸCJ OJQJUSJ¬K¬w¬é¬n­o­y^C/ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdO¯qkdl $$If–<Ö\Äÿ:>}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö ¶
¶-¶ ¶<¶=¶©¶ª¶¬¶­¶®¶¯¶

·
·%·&·U·V·Â·Ã·Å·Æ·Ç·È·%¸&¸;¸<¸Z¸[¸Ç¸È¸Ê¸Ë¸Ì¸Í¸*¹+¹D¹E¹o¹p¹Ü¹Ý¹ß¹à¹á¹â¹?º@ºQºRºrºsºßºàºâºãºäºåºB»¼*¼,¼¢¼¤¼|½~½‚½„½†½ˆ½!¾"¾7¾8¾[¾\¾È¾É¾Ë¾Ì¾Í¾Î¾óâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâhg=IhÀŸ>*CJ OJQJ!jhg=IhÀŸCJ OJQJUhg=IhÀŸCJ OJQJT"¶#¶<¶®¶'·(·y^C/ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdO¯qkd·$$If–<Ö\Äÿ:>}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö¸y^C/ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdO¯qkdT$$If–<Ö\Äÿ:>}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö¸?¸Z¸Ì¸F¹G¹y^C/ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdO¯qkdñ$$If–<Ö\Äÿ:>}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4ÖÁ?ÁYÁZÁšÁ›Á  ÂÂÂÂÔÂÖÂà ÃÃÅÆÈÏÐÐ ÑÜÑæÑèÑóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóâóâÔâóŶŤ”Å‚Åó"hg=IhÀŸCJ OJQJ\]aJ-h³rÂhÀŸ5CJ OJQJaJ"h³rÂhÀŸ5CJ OJQJ\aJhg=IhçCJ OJQJaJhg=IhÀŸCJ OJQJaJhg=IhÀŸ>*CJ OJQJ!jhg=IhÀŸCJ OJQJUhg=IhÀŸCJ OJQJ2B¿C¿f¿Ø¿QÀRÀy^C/ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ$¤d ¤d$5$7$8$9DH$If[$\$a$gdÀŸ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdO¯qkd$$If–<Ö\Äÿ:>}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö}#ç'üôr€ ö#(6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Ö ÑÞÑâÑæÑèÑ(ÒÓÔëëëŒëxë $$5$7$8$9DH$Ifa$gdO¯^kdv$$If–<ÖFÄÿ<Á"` €¶€r ö”6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ3Ö4Ö
Ô ÔÔÔHÔRÔTÔªÔ¬Ô®Ô€Õ‚ÕˆÕŠÕ Õ¢Õ¶Õ¸ÕrÖtÖœÖžÖ Ö¢ÖèÖêÖìÖ¾×À×Ä×Æ×Ü×Þ×ò×ô×WØXØhØiØjØkؐؑؒØûØüØþØïàËï˹ËïàïËï˹Ëଚà¬ïàËï˹ËïàïËï˹Ëà¬ïàËï˹ËïàïËï˹Ëà¬ïàËï˹"hg=IhÀŸCJ OJQJ\]aJhg=IhÀŸCJ OJQJ"hg=IhÀŸ>*CJ OJQJ]aJ(jhg=IhÀŸCJ OJQJU]aJhg=IhÀŸCJ OJQJaJ-hg=IhÀŸCJ OJQJ]aJ<ÔÔJÔNÔRÔTÔ ŒŒŒ-^kd„$$If–<ÖFÄÿ<Á"` €¶€r ö”6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ3Ö4Ö
ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ3Ö4Ö $$If–<ÖFÄÿ<Á"` €î€: ö”6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ3Ö4Ö
ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ3Ö4Ö Û@ÛBÛDÛÜÜÜÜ4Ü:Ü<ܲÞâÞäÞúàjánápá¢á¤á¦áºá¼áëÛÌÛëÛëºëÌ­›ÌëÛëºëṶ̂̉ỷyÌiÌ­ÌV%jhg=IhÀŸCJ OJQJUaJ-hg=IhÀŸCJ OJQJ\aJ-h³rÂhÀŸ5CJ OJQJaJ"h³rÂhÀŸ5CJ OJQJ\aJ"hg=IhÀŸCJ OJQJ\]aJhg=IhÀŸCJ OJQJ"hg=IhÀŸ>*CJ OJQJ]aJhg=IhÀŸCJ OJQJaJ-hg=IhÀŸCJ OJQJ]aJ(jhg=IhÀŸCJ OJQJU]aJ!Û
ÛBÛ6Ü:Ü ŒxŒ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdO¯ $$5$7$8$9DH$Ifa$gdO¯^kd$$If–<ÖFÄÿ<Á"` €î€: ö”6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ3Ö4Ö
ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ3Ö4Ö*CJ OJQJaJ%jh[\öhÀŸCJ OJQJUaJh[\öhÀŸCJ OJQJ-h[\öhÀŸCJ OJQJ\aJh[\öhÀŸCJ OJQJaJ-hg=IhÀŸ<CJ OJQJaJhg=IhÀŸCJ OJQJ-hg=IhÀŸ>*CJ OJQJaJ%jhg=IhÀŸCJ OJQJUaJhg=IhÀŸCJ OJQJaJ `âbâdâfâjânâžâˆxbbbb$$5$7$8$9DH$Ifa$gd[\öK$$5$7$8$9DH$a$gd[\övkd“$$If–Ö\ÓÿpF#/;€&p€&¸
€&¸
€&¸
ö.;6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Öaöžâ â¢â¸â>ãRãŒxxxx $$5$7$8$9DH$Ifa$gd[\öskd $IfK$L$–Ö\_ÓG¦
€€€€ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4ÖaöRãTãVãZã^ãbãã}gggg$$5$7$8$9DH$Ifa$gd[\öK$$5$7$8$9DH$a$gd[\öqkd¢$$If–Ö\ÓÿpF#/;€&p€&¸
€&¸
€&¸
ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Öaöã’ã”ãªã4äFäŒxxxx $$5$7$8$9DH$Ifa$gd[\öskd/-$IfK$L$–Ö\ƒ÷k÷ €€€€ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4ÖaöFäHäJäNäRäVävä}gggg$$5$7$8$9DH$Ifa$gd[\öK$$5$7$8$9DH$a$gd[\öqkd±-$$If–Ö\ÓÿpF#/;€&p€&¸
€&¸
€&¸
ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4ÖaöHäJäVätäväxä–ä˜äåå å"å0å2å4åPåRå˜åšåœå å¢å¤åºåïàÐàÃà°à° °àÃ”…x”kYG"h‘y$5B*CJ OJQJaJphÿ"hDu>5B*CJ OJQJaJphÿh[\öh¢^³CJ OJQJh[\öhQ*xCJ OJQJh[\öhQ*xCJ OJQJaJh¢^³CJ OJQJaJ-h[\öhÀŸ>*CJ OJQJaJ%jh[\öhÀŸCJ OJQJUaJh[\öhÀŸCJ OJQJ-h[\öhÀŸCJ OJQJ\aJh[\öhÀŸCJ OJQJaJ-h[\öhÀŸ<CJ OJQJaJväxäzä–ä$å0åŒxxxx $$5$7$8$9DH$Ifa$gd[\öskd> $IfK$L$–Ö\ƒ÷kက€€ ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Öaö0å2å4åRåšå}ii $$5$7$8$9DH$Ifa$gd[\ö$5$7$8$9DH$a$gd[\öqkdÀ $$If–Ö\ÓÿpF#/;€&p€&¸
€&¸
€&¸
ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ3Ö4Öaöšåœåžå å¢å¤å¦å®ššI==
$
Æp#a$gdDu>PkdÄ!$$If–Ö0ÓÿpU#€&p€&¸
ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaö $$5$7$8$9DH$Ifa$gd[\öPkdM!$$If–Ö0ÓÿpU#€&p€&¸
ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaö¦å¨åªå¬å®å°å²å´å¶å.æ0æÆíÖîxðvóøZü8þÈþ(ÿvÿÚóóóóóóêóÞóÕÕÕÕÕÕÕÕÁ¼¼gdWv~
&
F
Æp#„„^„`„gdcÁ
Æp#gdWv~
$
Æp#a$gd‘y$
Æp#gd
$
Æp#a$gdDu>ºå,æ.æ0æ æ´æ\þrþêþ$ÿJjŽ®f  º
Þ

$
Z
x
|
¨
ÂäL € "x€žâŽ´t˜ -:-”-Æ-

& H L œ Ä"Þ"Š-®-–.ª.Ö/ü/t0v0F2R2°2Â2Ì4è4$5@5€5¦5Î5
6ëÙëʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺʺ-ho3hÀP >*CJ OJQJaJho3hÀP CJ OJQJaJ"h‘y$5B*CJ OJQJaJphÿ(hDu>h‘y$5B*CJ OJQJaJphÿIÚDd¬^0 ì º
Þ
Z
x
Â"öL € "x„p-ïßÚÚÚÚÚÚÚÚÊÊÚºÚÚÚÚÚÚÚ
&
F$„„^„`„gdcÁ
&
F#„„^„`„gdcÁgdWv~
&
F"„„^„`„gdcÁ
&
F!„„^„`„gdcÁ-”- ì $! !¦"<$Š-¢-–.Ö/v0 12Ì4$5€5h6¸78”9þ<@ìCHGHúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúêêúú
&
F%„„^„`„gdcÁgdWv~
6¸78þ< =H@b@ B,BêCìCFGfGH.HBKDKFKdKfKhK˜KšKrWºW6d8d¨dªdñáñáñáñáñáñáñáñáÒ²£‘rbrOrO%jho3hÞCJ OJQJUaJ-ho3hÞCJ OJQJ\aJho3hÞCJ OJQJaJ-hQ*xhÞ5CJ OJQJaJ"hQ*xhÞ5CJ OJQJ\aJho3hÓkÒCJ OJQJaJ-hQ*xhÓkÒ5CJ OJQJaJ-hQ*xhÞ5CJ OJQJaJho3hNtQCJ OJQJaJ-ho3hÀP >*CJ OJQJaJho3hÀP CJ OJQJaJHDKFKfKhKšKÀL2OzS
VrW¼W$XfXªXšYB\0^’aôdödødúdïæææÕÕÕÕÕÕÕÕÁÁÕÕÕÕÕæææ
&
F[„;ý5$7$8$9DH$`„;ýgd´1þ„;ý5$7$8$9DH$`„;ýgd´1þ
Æp#gdïFï
&
F&„„^„`„gdcÁªdÜdÞdôdødúdüdþd†eˆeÔeÖeØe°r²r(sëØɺ«˜…˜vfVfG8(hò €h»kW5CJ OJQJ\ho3h»kWCJ OJQJaJho3hÀP CJ OJQJaJ-hò €h»kW5CJ OJQJaJ-hò €hÀP 5CJ OJQJaJho3háU‚CJ OJQJaJ%ho3háU‚B*CJ OJQJaJphÿ%ho3hÀP B*CJ OJQJaJphÿho3hò €CJ OJQJaJho3hÓkÒCJ OJQJaJho3hÞCJ OJQJaJ%jho3hÞCJ OJQJUaJ(ho3hÞ>*B*CJ OJQJaJphÿúd†eˆeØe2g†hzi
j¢j°r²r*s,s4x6xvxxx{L~N~ä~>€@€|óêááááááááÕÕÕáÍÍÈÈÈÈÈÈÈgdN<1 $a$gdN<1
¤ ¤[$\$gd»kW
Æp#gdWv~
Æp#gdïFï
$
Æp#a$gdjJü(s*s4x6xvxfÕìÕBhMP2* , 0 ¨ ª Ò &!ñäÕǺǺ­º ºžº‘~kXH9ho3hai€CJ OJQJaJ-hò €hai€5CJ OJQJaJ%ho3hai€B*CJ OJQJaJphÿ%ho3hÀP B*CJ OJQJaJphÿ%ho3h›TÁB*CJ OJQJaJphÿho3hlN5CJ OJQJUho3hjJüCJ OJQJho3hQ@CJ OJQJho3hN<1CJ OJQJhò €hN<15CJ OJQJho3hlN5CJ OJQJaJho3h»kWCJ OJQJhò €h»kW5CJ OJQJ|‚‚Ž‚HƒÈƒ\†^†
ˆ

ˆä‹æ‹…>â“Ô•Ö•—.™
šZš¦šÞšÜœZ

ŸV¡–¢˜¢úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdN<1˜¢0£ì¤¦ž¨ªª3®4®æ®-¯T±²±®² ´Òµ–¶Â¸Ø¹8º:º”º–º6» ¼"¾"¿$¿”¿–¿úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdN<1–¿4ÀÅÇÇÞÉßÉÌÍÀÍÂ͒ÏîÏPÐ.ÑJÒLÒ~Ò¤ÒÐÒ$ÓrÓdÕfÕìÕîÕØúúúúúúúúúúúúúúúúúççççúúßßú $a$gdN<1$
&
F45$7$8$9DH$a$gdN<1gdN<1ØÐ٘ÚÀÚ@Û8ÜÀÜúÝüÝ`ގߐßÒßÖàØàá´áââÞâ@ãœãžã,äªè¬è"éàéNë‚ìúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdN<1‚ì~îàîÂï–ðþòô”ô¨õ:÷<÷¤÷dùèùTúûªûÞû>üXü*ýâýþ2þ^þˆþžþ>ÿ@ÿþÿúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdN<1þÿ¦êL$¼ÔÖ ê¾ "
°

°
H ´

BDhúúúúúúúúññññèúúúúßßÖ̈́Ž`„ŽgdQ@„Ø ^„Ø gdQ@„Ä`„ÄgdN<1„h`„hgdN<1„h^„hgdN<1gdN<1hÞ TО Ä0`‡^þÂÞ-
"J%ü'L+X/Z/ëãÐÐÐÐÈãÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃgdN<1
&
F`gdQ@$
&
F`5$7$8$9DH$a$gdQ@
&
F`gdQ@
&
F`
Æ@
„ª„^„ª`„gdQ@Z/\0ú1dþdô–-& ( * , ¨ ª Ò ü"j%þ&Z)D*Ø+
.*/
1d1F3úúúúúúúúúúúîîââââÝÝÝÝÝÝÝÝgd£
$
Æp#a$gdai€
$
Æp#a$gdªx6gdN<1ntén az intézkedéseinek tárgyi hatálya nem korlátozódik a hatóságokra, kiterjed a jogköre a környezetet károsító szervezetekre vagy személyekre is. Konkrét döntéseket végezhet:
- Felhívhat a környezetkárosító veszélyeztetett tevékenység megszüntetésére.
- Hatóságot, intézkedés megtételére szólíthat fel.
- Közigazgatási döntéssel szemben felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
- Környezetvédelemmel kapcsolatos bírósági ügyben beavatkozóként közremqködhet.
- Véleményezheti a feladatkörével összefüggQ jogszabályok tervezeteit.



37. Az államfQ. A köztársasági elnöki tisztség Magyarországon

Egy kis történelem:
Az államfQ az állami szervek rendszerében: a polgári kormányformákat jellemezve a tv.hozó szerv és a végrehajtó hatalom csúcsszerveinek egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk, továbbá azt, hogy végrehajtó hatalom gyakorlásában az államfQ vagy a kormány szerepe-e a meghatározó.
Montesquieui: a hatalom elválasztás elve alapján az államfQ a végrehajtó hatalom gyakorlója. Benjamin Constant: önálló hatalmi ág, feladata a többi hatalmi ág között keletkezett konfliktusok kezelése, elhárítása lett. Az államfQ ennek megfelelQen a 3 hatalmi ág mqködését befolyásoló hatáskörökkel rendelkezik.
Meghatározó formája az államfQi hatalom gyakorlásának: egyszemélyi államfQ. Lehet: az uralkodó, aki jogát életreszólóan gyakorolja, vagy határozott idQre a nép, parlament által választott közt. elnök.
Az elnök jogállása kormányforma függvénye. Elnöki /prezidenciális/kt.ban a végrehajtó hatalom gyakorlója az elnök. A Félprez.államokban dualista végrehajtó hatalom, az államfQnek meghatározó a szerepe. A parlamentáris államokban az államfQ csak formálisan, vagy úgy sem része a végrehajtó hatalomnak.
A kormány típusok: a kormányfQ szerepe alapján tudjuk elkülöníteni a típusokat! Milyen erQs a kormányfQi hatalom?!
1. Gyenge, konszociális: minisztertanácsi típusú kormány: a miniszterek közül alig-alig emelkedik ki az elnök elsQ az egyenlQk között . Magyarországon: 1949-1989 között. Francia országban jelenleg is.
2. Közepes, kancellári: erQsebb kormányfQi hatalom, kiemelkedik a miniszter társai közül. Minta: Német ország, Magyarország is erre hasonlít. Konstruktív bizalmatlansági indítvány: kezdeményezheti a parlament feloszlatását az uralkodónál. P dönti el kiket hív meg a kormányülésre.
3. ErQs, britt: britt kabinet típusú kormány, a legerQsebb kormányfQi hatalom. A kormányfQ egyben miniszterelnök, pártelnök és a frakcióvezetQ.
Polgári államokban elQfordult kollektív államfQi intézmény is. ElsQsorban a szocialista országokban, ahol prezídiumok, ill. államtanácsok jöttek létre. A tv.hozó szerv helyettesítését látták el, gyakorolták a hagyományos államfQi jogokat.
A magyar kormányztai rendszer és az államfQ:
1848. Létrehozták a független felelQs magyar minisztéiumot, mely által a király gyakorolja a végrehajtó hatalmat. ElsQ magyar köztársaság, Kossuth kormányzó-elnöki irányításával jött létre, a Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátását követQen.
1867-I.vh. utáni forradalmakig parlamentáris mon. A második közt. 1918.nov.16-án kiáltják ki
1919. 03.21. Tanácsköztársaság.
1920.I.tc. király nélküli királyság: kormányzói intézmény, Q gyakorolja az államfQi jogokat.
1946.I.tc. parlamentáris közt.
1949.XX.tv. elfogadásától 1989. októberéig a parlamentarizmus nem mqködött.
1989.10.23. parlamentáris közt. Mo.
A magyar kt. Elnökök hatásköre mindig reprezentatív volt, politikai alkuk végeredményeként születtek. Tisztségüket kikiáltották, egyhangú szavazással fogadták el.

A köztársasági elnök jelölésének, választásának szabályai és megbízatási ideje

A köztársasági elnököt az Országgyqlés öt évre választja.
Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkezQ állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.
A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
Választási eljárás:
A köztársasági elnök választását jelölés elQzi meg.
A jelölés érvényességéhez az Országgyqlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges.
A jelölést az Országgyqlés elnökénél a szavazás elrendelése elQtt kell benyújtani.
Az Országgyqlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat.
Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
Az Országgyqlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye.
Az elsQ szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselQk kétharmadának szavazatát elnyeri.
Ha az elsQ szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelQ új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani.
Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták.
A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevQk számára - a szavazatok többségét elnyerte.
A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következQ nap alatt be kell fejezni.
A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta elQtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idQ elQtt szqnt meg, a megszqnéstQl számított 30 napon belül kell megválasztani.
Az elnökválasztást az Országgyqlés elnöke tqzi ki.

Hivatalba lépés és helyettesítés:
A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetQleg a megbízás idQ elQtti megszqnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követQ nyolcadik napon lép hivatalába;
hivatalba lépését megelQzQen az Országgyqlés elQtt esküt tesz.
A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idQ elQtt megszqnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyqlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyqlésnek megfontolás végett, illetQleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyqlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerQsen elítéltek javára élhet.
A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyqlés elnöke képviselQi jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyqlés elnökének feladatát az Országgyqlés által kijelölt alelnök látja el.

A köztársasági elnök megbízatásának megszqnése és felelQssége
Az elnöki megbízatás megszqnik:
a megbízatás idejének lejártával,
az elnök halálával,
a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevQ állapottal,
az összeférhetetlenség kimondásával:
ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselQ indítványára az Országgyqlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.
a határozat meghozatalához a képviselQk kétharmadának a szavazata szükséges.
a szavazás titkos
lemondással:
a köztársasági elnök az Országgyqléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.
a lemondás érvényességéhez az Országgyqlés elfogadó nyilatkozata szükséges.
az Országgyqlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg.
ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyqlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
az elnöki tisztségtQl való megfosztással:
a köztársasági elnök a tisztségétQl megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.

Jogállása:
Magyarország államfQje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és Qrködik az államszervezet demokratikus mqködése felett. Nemzet egységét kifejezi: a politikai függetlenségét, pártatlanságát rögzíti. A dem.mqködés feletti Qrködés, hogy mindig figyelemmel kell lennie az egész államszervezet dem. mqködésére.
A köztársasági elnök a fegyveres erQk fQparancsnoka. A fegyveres erQkön kívül áll, azoknak nem veztQje, hanem irányítója.

A köztársasági elnök hatásköre az Alkotmány és az Alkotmánybíróság határozatai szerint
A köztársasági elnök:
képviseli a magyar államot,
a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerzQdéseket köt, ha a szerzQdés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerzQdés megkötéséhez az Országgyqlés elQzetes hozzájárulása szükséges,
megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
kitqzi az országgyqlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, valamint az országos népszavazás idQpontját;
részt vehet és felszólalhat az Országgyqlés és az országgyqlési bizottságok ülésein,
javaslatot tehet az Országgyqlésnek intézkedés megtételére,
népszavazást kezdeményezhet,
kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat,
külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és elQlépteti a tábornokokat; megerQsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
dönt az állampolgársági ügyekben,
dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
A köztársasági elnöknek az Alkotmányban meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges. (kivéve: képviselet, választások kitqzése, részvétel, népszavazás kezdeményezése)
A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
A hivatásos bírákat a törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.

Az Alkotmánybíróság négy határozatában is foglalkozott a köztársasági elnök hatáskörével. Ezek az alábbiak:
7/1990. (IV. 23.) AB határozat; a köztársasági elnöki jogkörnek az OGY elnöke általi gyakorlására vonatkozó alkotmányos rendelkezések értelmezése
48/1991. (IX. 26) AB határozat a köztársasági elnöknek, illetve a kormánynak a fegyveres erQk irányítására vonatkozó hatásköreit értelmezi
8/1992. (I. 30.) AB határozat a köztársasági elnök kinevezési jogköre kapcsán a kinevezés alkotmányos körülményeinek fennállásához szükséges határidQ megállapításáról.
36/1992. (VI. 10.) AB határozat, a kinevezés megtagadásának feltételei(alkotmányos felelQsség)

A köztársasági elnöknek az Alkotmány négyféle döntési hatáskört adott:
a) Az ellenjegyzés mellett más megoldás is lehetséges arra, hogy a köztársasági elnök politikai felelQsségvállalás nélkül dönthessen. Pl. az Országgyqlés akadályoztatása esetén a hadiállapot kinyilvánítása, a rendkívüli állapot és a szükségállapot kihirdetése feltételeinek meglétét elQzQleg az Országgyqlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének és a miniszterelnöknek együttesen meg kell állapítania, s a köztársasági elnök csak ezután élhet az Alkotmány 19/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultságával. Ezek a megelQzQ vagy megerQsítQ döntések az elnöki hatáskörben hozott intézkedések érvényességi feltételei. Létrehozza a Honvédelmi Tanácsot, melynek Q az elnöke. A HT gyakorolja az OGY álatl ráruházott jogokat, a kt.elnök és a Kormány hatásköreit. Rendkívüli állapot idején dönt a fegyveres erQk alkalmazásáról. Szükségállapot idején a kt.elnök dönt. Rendeletet bocsáthat ki, melyekrQl tájékoztatja az OGY elnökét.  Ezeket az OGY felfüggesztheti.

b) A köztársasági elnök önállóan gyakorolt jogkörei általában csupán kezdeményezQ jellegqek, a döntési láncban még további döntés lehetséges, amely az elnököt is kötelezi.
Ilyen a köztársasági elnöknek az a joga, hogy egyet nem értése esetén a törvényt észrevételei megfontolása végett az Országgyqlésnek visszaküldheti, de az Országgyqlés ismételt elfogadó döntése után köteles kihirdetni a törvényt; ilyen az elQzetes normakontroll indítványozási joga az Alkotmánybíróságnál [26. § (2)-(5) bekezdés].
A köztársasági elnök népszavazást kezdeményezhet [30/A. § (1) bekezdés, g) pont], az elrendelés már nem az Q hatásköre. Az elnök tesz javaslatot a LegfelsQbb Bíróság elnöke, a legfQbb ügyész és az országgyqlési biztosok személyére, de a választással az Országgyqlés hozza meg a döntést [48. § (1) bekezdés, 52. § (1) bekezdés, 32/B. § (4) bekezdés].
Sajátos átmenet az önálló politikai döntés és a kezdeményezés között az a hatáskör, hogy a köztársasági elnök az Országgyqlés ülését ülésszakonként egyszer, legfeljebb harminc napra elnapolhatja. A képviselQk egyötöde ezt a döntést felülbírálhatja, mert kérésükre mégis össze kell hívni az Országgyqlést [22. § (4)-(5) bekezdés].

c) Az Alkotmány kivételesen olyan döntésre is feljogosítja a köztársasági elnököt, amely végleges, felülbírálhatatlan, de amelyért sem a köztársasági elnök, sem más szerv nem visel politikai felelQsséget az Országgyqlés elQtt (önálló politikai döntés).
Az Alkotmány ugyanis nem köti ezeknek a döntéseknek az érvényességét sem ellenjegyzéshez, sem más szervek elQzetes döntéséhez, s utólagos felülvizsgálatukat sem teszi lehetQvé. A köztársasági elnök önálló politikai döntést - mint azt az Alkotmányban szereplQ felhatalmazások mutatják - azokban az esetekben hozhat, amikor az államszervezet demokratikus mqködésében súlyos zavarok támadnak, amelyek elhárítása az Q beavatkozását igényli. Az elnök kivételes intézkedésével átlendíti az államgépezetet a holtponton, hogy normális mqködése újból beindulhasson.
A köztársasági elnök a beavatkozással az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében meghatározott feladatának tesz eleget: "Qrködik az államszervezet demokratikus mqködése felett".
Az Alkotmány nem követeli meg más szervek felelQsségvállalását az elnöki döntésért, hiszen éppen a demokratikus államszervezet mqködése került válságba. Az Alkotmány szerint ilyen az az eset, ha az Országgyqlés egy éven belül négyszer megvonta a bizalmat a Kormánytól, illetve, ha a Kormány megbízatásának megszqnése után negyven napon belül nem választ új miniszterelnököt. Ekkor a köztársasági elnök a választások kitqzésével egyidejqleg feloszlathatja az Országgyqlést [28. § (3) bekezdés].
Ezen kívül az elnök a feloszlott vagy feloszlatott Országgyqlést hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet idején ismét összehívhatja. [Megbízatásának meghosszabbításáról már maga az Országgyqlés dönt. 28/A. § (3) bekezdés.] A köztársasági elnök összehívhatja az Országgyqlést rendkívüli ülésszakra vagy ülésre [22. § (3) bekezdés].
Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ilyen önálló politikai döntése a köztársasági elnöknek az is, ha kinevezési vagy jóváhagyási jogkörének gyakorlása során tartalmi okból megtagadja a kinevezést vagy jóváhagyást. Az ilyen döntés ügydöntQ, végleges és felülbírálhatatlan; senki sem visel érte politikai felelQsséget: vagyis megfelel az önálló politikai döntés ismérveinek. A kinevezés kötött jogkör: a személy kiválasztásának elfogadását, megerQsítését jelenti. 2 úton tagadható meg: tartalmi ok: az érintett szerv alapfeladatainak ellátására alkalmatlanná válik. A jogi feltételek nem állnak fent, akkor is meg kell tagadni a kinevezést, minden esetben elutasító döntés kell, indok: melyik jogszabályi feltétel hiánya miatt utasította el.

d) Más jellegqek a köztársasági elnök olyan önálló döntései, amelyekre az Alkotmány csupán végsQ határidQt állapít meg. Így pl. a köztársasági elnök az Alkotmányban meghatározott idQn belül köteles kihirdetni a törvényt, /15 nap/ kitqzni a választásokat, de az idQpontot ezen belül - felülbírálhatatlanul és politikai felelQsség nélkül - Q határozza meg. Ebben a körben az elnök mérlegelési lehetQsége nem az ügy érdemére vonatkozik. Különbözik a c) pontban meghatározott önálló politikai döntéstQl a köztársasági elnöknek az az önálló döntése is, amikor formai okból, a jogi elQfeltételek hiánya miatt tagadja meg a kinevezést vagy a jóváhagyást. Ilyen esetben ugyanis az elnöknek nincs mérlegelési lehetQsége.

Az elnök sérthetetlensége és jogi felelQssége:
A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetQjogi védelmét külön törvény biztosítja.
A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértQ köztársasági elnökkel szemben az országgyqlési képviselQk egyötöde indítványozhatja a felelQsségre vonást.
A felelQsségre vonási eljárás megindításához az országgyqlési képviselQk kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
Az Országgyqlés határozatának meghozatalától kezdQdQen a felelQsségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.
A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétQl megfoszthatja.
Ha a köztársasági elnök ellen a felelQsségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetQjogilag üldözendQ cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntetQ eljárás alapvetQ rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyqlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.
A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetQeljárást csak megbízatásának megszqnése után lehet indítani.
Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bqnösségét szándékos bqncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétQl megfoszthatja, s egyidejqleg a BüntetQ Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.



38. A Magyar Köztársaság Kormánya

A kormányzás kialakulása és szerepe: kormányzás alatt a Kormány végrehajtó, rendelkezQ és megvalósító szerepét értjük. A kormány a hatalmi ágak struktúráját mutatja meg.

FQbb modellek:
1. Prezidenciális, elnöki /USA, Mexikó/
1787.évi Alkotmány, kevés módosítás. JellemzQi: monolitikus a végrehajtó hatalom: az államfQ és a kormányfQ pozíciója nem válik szét. 1 fQ!
A hatalmi ágak precíz /teljes/ szétválasztása, személyi szinten is. /tv. hozó, végrehajtó és bírói hatalom/
Elnök közvetlen választása- a népnek felelQs.
Az elnök és a kongresszus egyensúlya: nem oszlathatja fel a kongresszust, a kongresszus nem buktathatja meg az elnököt. A kongresszus a tv. hozó hatalom. A törvénykezdeményezési jogot az elnök gyakorolja.
A miniszterek kinevezése az elnök hatásköre, a Szenátus jóváhagyásával. A miniszterek neki tartoznak felelQsséggel.
2. Félprezidenciális, fél elnöki /Franciao, Ukrajna, Oroszo./
Duális végrehajtó hatalom, kormány és az államfQ elkülönül,
ErQs elnöki, államfQi hatalom,
A kormány kettQs felelQssége: felelQs az államfQ, és a parlament felé is.
Az államfQ a kormányfQt leválthatja, a kormány megbuktathatja az államfQt.
3. Parlamentáris / Nagy Brittannia, Magyaro, Németo./ az államok 90 %-a
Duális végrehajtó hatalom, kormányfQ erQsebb, mint az államfQ. ÁllamfQnek inkább ceremoniális jogköre van, szimbolikus szerep.
A törvényhozás és végrehajtás egymásba fuzionál,
A törvényhozás elQnye a végrehajtással szemben: mára a kormányok erQsebbek, mint a parlament. Amennyiben a kormánypártok elveszítik a parlamenti többséget, a kormány elveszíti a bizalmat, megbukik és kénytelen lemondani.
A kormányt parlamenti többséggel rendelkezQ párt vagy pártok alakítják meg. A parlament és a kormány szoros kapcsolatát eredményezi. A kormány által kezdeményezett javaslatok elfogadása érdekében a parlamenti pártok frakcióira támaszkodhat. Az alkotmányok szerint a parlamentnek politikai felelQsséggel tartoznak.
A parlamentáris kormányzás sajátos formája a kabinet rendszer. Klasszikus formája az angol kabinet, az európai gyakorlatban az egész kormány a kabinet, nálunk pedig ettQl eltérQ a kabinet fogalma.

33. § (1) A Kormány
a) miniszterelnökbQl és b) miniszterekbQl áll.
(2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti.
(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyqlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyqlés egyszerre határoz.
(4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
(5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyqlés elQtt esküt tesznek.

Az OGY és a Kormány közti kapcsolat lényege: a bizalmi viszony. Tehát a Kormány addig mqködhet, még az OGY bizalmát élvezi. A képviselQk 1/5-e a miniszterelnökkel szemben írásban, az új min.elnök jelölt személyének megjelölésével bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ezt egyúttal a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstQl számított három nap után, legkésQbb a beterjesztéstQl számított 8 napon belül kell megtartani. A konstruktív biz.indítványt az 1949.évi német Alkotmány példájára vezették be nálunk. ElQnye, hogy az új min.elnök személyének jelölése és megválasztása biztosítja a kormányzás folytonosságát. Kollektív jellegq, miniszterrel szemben nem terjeszthetQ elQ, maghatározott számú képviselQ együttes indítványaként gyakorolható.
Itt említhetQ még a bizalmi szavazás, mikor a Kormány megerQsítést kér az általa követett politika folytatására. Másrészt a Kormány az általa benyújtott elQterjesztés felett is kérhet bizalmi szavazást. Ez olyan konkrét kérdésre irányulhat, ami nemcsak a parlamentet hanem az egész lakosságot megosztja. Amennyiben bizalmat kap, pozíciója erQsödik, ha nem köteles lemondani.
Az OGY és a Kormány között nincs alá és fölérendeltségi viszony, a Kormányt az OGY nem utasíthatja. A Kormányt ellenQrizheti, pl a Kormány köteles beszámolni rendszeresen az OGY-nek a mqködésérQl. A képviselQk a Kormány tagjaihoz interpellációt, illetve kérdéseket intézhetnek, a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. A Kormány tagjai részt vehetnek, felszólalhatnak az OGY ülésein, a Kormány javaslatokat terjeszthet az OGY elé, kérheti ezek sürgQs megtárgyalását. Kezdeményezheti a zárt ülés tartását, rendkívüli parlamenti ülés összehívását.

A kormány alkotmányos jogállása: a közigazgatás általános hatáskörq központi szerve. Hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe. 2006.évi LVII.tv. 13.§. Ez azt jelenti, hogy az OGY bQvítheti a Kormánynak az államigazgatás legfelsQbb irányításában betöltött szerepét. Az államigazgatás legfelsQbb szerve.
ÁllamfQ és a Kormány viszonya: Alkotmányunk értelmében az államfQ a hatalmi ágak egyensúlyát biztosítja, a Kormány végzi a kormányzati tevékenységet.

A kormány feladatait az alkotmány 35.§ (1) bekezdése határozza meg:
Védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek a jogi személyek, és a jogi személyiséggel nem rendelkezQk szervezeti jogait,
Biztosítja a törvények végrehajtását,
Irányítja a minisztériumok és közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket,
Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenQrzését,
Biztosítja a társadalmi gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról,
Meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja ezek megvalósulásához szükséges feltételeket,
Meghatározza a szociális és eü. Ellátás rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetérQl,
Irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek mqködését,
Az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztetQ elemi csapás, illetve következményeinek elhárítása valamint a közrend és közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,
Közremqködik a külpolitika meghatározásában, a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerzQdéseket köt,
Képviseli a Magyar Köztársaságot az EU kormányzati részvétellel mqködQ intézményeiben,
Ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket a törvény hatáskörébe utal.
A feladatokhoz kapcsolódó megjegyzések:
Alkotmányos feladatköre kiegészült a fegyveres erQk, a rendQrség, a rendészeti szervek mqködésének irányításával és a külpolitikai meghatározásában való aktív közremqködésével.
A tudományos, kulturális élet, valamint a szociális és eü. Ellátás terültén csak az állami feladatok összehangolása képezi a feladatát.
Az AB létrehozásának jelentQs a szerepe. A jogszabályok megváltoztatásának, megsemmisítésének joga az AB-t illeti, vagyis ha a Kormány alkotmányellenességet észlel hozzá fordulhat.
NATO csatlakozás: döntési jogosultság a magyar és külföldi fegyveres erQk határátlépéssel járó csapatmozgásainak engedélyezése tárgyában, abban az esetben, ha a szövetséges erQk hazánk területének légvédelmi és repülQ készültségi erQkkel való oltalmazása érdekében látnak el Qrjáratot Magyarországon.

A kormány mqködésének formái
A kormány mqködésének általános formája a kormányülés. A kormányzati döntéshozatal legfelsQbb fóruma. Rendszeresen, jelenleg általában szerdánként ülésezik.
RésztvevQi:
Miniszterelnök  a kormány programjának keretei között határozza meg a kormány politikájának általános irányát.  OGY fogadja el. Kormányrendeletek, határozatok. TQle függ a politikai vezetQk köre.
Miniszterek  tanácskozási joggal, minisztériumot vezetQ, tárca nélküli és kancellária miniszter/MEH/
Állandó meghívottak: kormányszóvivQ, kabinetfQnök, MEH államtitkárai
Eseti meghívottak
A napirendi javaslatot a MEH készíti elQ, a kormány véglegesíti. A döntés hozatal szótöbbséggel, ritkán szavazással hozzák meg elméletben, gyakorlatilag egyhangúan döntenek az adott kérdésrQl, a végsQ döntés a miniszterelnök kezében van, szavazategyenlQség esetén az Q szavazata dönt. A kormányülésrQl mindig készül jegyzQkönyv, ezt és a mellékleteit valamint a hangfelvételt a MEH Qrzi; az ülések nem nyilvánosak, egy nyilvános emlékeztetQ készül róla. Nagyon fontos a jó elQkészítés.




A kormány mqködésének egyéb formái:
A kormány kabinetek
A kormány hozza létre valamilyen kiemelt fontosságú gazdasági, társadalmi, védelmi ügyre. Jelenleg: Gazdasági, Nemzetbiztonsági, Fejlesztési és Társadalompolitikai kabinet mqködik. Érintett miniszterekbQl áll. Illetve a miniszterelnök által kinevezett más személyek. A kormányülést megelQzQ néhány nappal üléseznek  megvitatják a következQ kormányülés témáit / napirendi pontokat/ - állásfoglalást tesznek, véleményt nyilvánítanak az elQterjesztéssel kapcsolatban. Támogatják-e vagy sem. A napirendi elQterjesztést támogatják  elfogadja, ha nem visszaadják. A kabinetnek szqrQszerepe van ez által. Döntésjavaslatot fogalmaz meg a kormányülés irányába, de sohasem dönt!!! Nincs döntési jogkörük!
A kormánybizottságok  most nincs!
JelentQs több minisztérium feladatkörét érintQ feladatok összehangolt megoldására hozzák létre. Népesedési volt legutóbb.
Egyéb: javaslattevQ, véleményezQ vagy tanácsadói tevékenységet végzQ testületek. Neves közgazdászokból, pl. Nemzeti Euro Koordinációs Bizottság.
KORMÁNYBIZTOS: 5 db.
A kormány hozza létre, 1 minisztérium illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladatok ellátására nevezhetQ ki. A kormány nevében jár el és hozza döntéseit. A miniszterelnök nevezi ki, 3 nevezhetQ ki, 5 évre. Miniszter, államtitkár vagy szakállamtitkár lehet általában. De lehet más is.

A Kormány döntései:
(2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
A Kormány az államirányítás egyéb jogi eszközeiként: normatív határozatokat hoz, irányelvet adhat ki. Határozatban szabályozza az általa irányított szervek feladatait és saját mqködésének kérdéseit. A miniszterelnök írja alá a határozatot. Közzéteszi a Határozatok Tárában, de a Magyar Közlönyben való közzétételt is elrendelheti. Irányelvet bocsát ki, melyben általános érvényq célokat, programot határoz meg. A Magyar Közlönyben közzé tehetQ. Elvi állásfoglalásban is értelmezhet jogszabályokat. Magyar Közlönybe kell közzétenni.
33/A. § A Kormány megbízatása megszqnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyqlés megalakulásával,
b) a miniszterelnök, illetQleg a Kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával,
d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével,
e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetQleg
f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelQen az Országgyqlés a miniszterelnöktQl a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ. /konstruktív bizalmatlansági indítvány/
33/B. § A miniszter megbízatása megszqnik:
a) a Kormány megbízatásának megszqnésével,
b) lemondásával, c) felmentésével, d) halálával,
e) választójogának elvesztésével, f) összeférhetetlenségének megállapításával.




39. A központi szakigazgatási szervek és a miniszteri felelQsség

Az állig. csúcsán elhelyezkedQ Kormány irányítása alatt az állig. feladatok ellátására szervezetrendszer mqködik. A szakigazgatási feladatokat országos fQhivatalok és ezek területi szervei látják el.
A KÖZIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE
KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS SZERVEI
KORMÁNY
KORMÁNYBIZOTTSÁGOK
MINISZTERELNÖKI HIVATAL
MINISZTÉRIUMOK
AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
ORSZÁGOS RÁDIÓ és TELEVÍZIÓ TESTÜLET
GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
FPHIVATALOK
KORMÁNYHIVATALOK
KSH
NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG
PSZÁF
MAGYAR ENERGIA HIVATAL
ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL
MAGYAR SZABADALMI HIVATAL
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET
KÖZPONTI HIVATALOK
APEH
OTH
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG
ORSZÁGOS MUNKAÜGYI és MUNKAVÉDELMI FPFELÜGYELPSÉG
BEVÁNDORLÁSI és ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL
RENDVÉDELMI SZERVEK
RENDPRSÉG /ORFK/
VPOP
POLGÁRI VÉDELEM
BVH
TpZOLTÓSÁG

A Kormányhoz való kapcsolódásuk alapján tudjuk megkülönböztetni a minisztériumokat és az országos fQhivatalokat. 2006.évi 57.tv.
A minisztériumok alkotmányos helyzete: a minisztériumokat úgy kell tekinteni, mint az áll.ig egy-egy ágazatának központi szervét. A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelQen vezetik az áll.ig feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket. Az ágazat irányítása illeti meg a hatáskörileg illetékes minisztert. Tehát a kormány irányítása alatt állnak, a miniszter vezeti. Feladat és hatásköröket autonóm kormányrendeletben határozzák meg. / jogszabály elQkészítése, ágazati stratégiai feladatok, egyedi, hatósági ügyek, információs feladatok, nemzetközi kapcsolatok,/

Jelenlegi minisztériumok:
Önkormányzati Minisztérium: Varga Zoltán
Egészségügyi Minisztérium: Dr. Székely Tamás
Szociális és Munkaügyi Minisztérium: Herczog László
Földmqvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Gráf József
Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium: Dr. Molnár Csaba
Honvédelmi Minisztérium: Dr. Szekeres Imre
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: Dr. Draskovics Tibor
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Szabó Imre
Külügyminisztérium: Balázs Péter
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium:
Oktatási és Kulturális Minisztérium: Dr. Hiller István
Pénzügyminisztérium: Oszkó Péter
Miniszterelnöki Hivatal: Dr. Molnár Csaba

A minisztériumok irányítása és vezetése:
A miniszterérim élén egyszemélyi felelQs vezetQként vezeti és irányítja a minisztérium tevékenységét. Szakmai és politikai felelQsséggel tartozik a tevékenységért. A miniszter részletes feladat és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg. A minisztérium szerzetét az SZMSZ határozza meg.
Tagozódása:



MINISZTÉRIUM:
A miniszter munkaszerveként mqködik, kormány irányítása alatt álló, központi államigazgatási szerv. Különös hatásköre van. Élén a miniszter áll. A miniszter egyszemélyi vezetQje a minisztériumnak, a Kormány általános politikájának keretei között vezeti, Q felel a mqködéséért. Részletes feladat és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörében kibocsátott rendeletében állapítja meg.
Tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhetQ ki.
MINISZTERI KABINET
Kb. 20 fQs iroda, titkárság. KabinetfQnök, közvetlen munkatársak, a miniszter bizalmasai a tagjai. Itt írják a beszédeket, programot, bizalmi alapon szervezQdik.
MINISZTERI BIZTOS
A miniszter nevezi ki, kiemelt feladatra, az ügy koordinálására, irányítására. Tevékenységét a miniszter irányítja. Megbízatása határozott idQre, de legfeljebb 6 hónapra szól. Megbízatása államtitkári, szakállamtitkári vagy politikai fQtanácsadói megbízatásának megszqnésével megszqnik. A számuk a minisztériumban a 2 fQt nem haladhatja meg. Külön díjazástevékenységét nem illeti meg. A MEH-ben nem mqködhet. Tevékenységének ellátásában a kabinetben mqködQ titkárság segítheti, melyre alkalmazni kell a szakállamtitkár titkárságának szabályait.
ÁLLAMTITKÁR
Minden minisztériumban /régen 2 volt? Politikai és közig. államtitkár/, 2006.óta jelenleg nincs külön politikai és közig., de mqködhet kettQ is, inkább 1  nincs jelzQjük. Tevékenységét a miniszter irányítja.
A miniszter teljes jogú helyettese, kivéve: rendeletet nem adhat ki.
A miniszter véleményének kikérése után a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
Miniszter + kabinet + miniszteri biztos + államtitkár = politikai elemek! Nincs képzettségi szakmai elQírás a törvényben, kormányváltás esetén cserélQdnek.
SZAKÁLLAMTITKÁR
3-6 db. 1-1 minisztériumban, részben politikai elemek, de van szakmai képesítési követelmény, jogi vagy közgazdasági, vagy szakirányú végzettség az adott minisztériumhoz.
1-1 ágazat szakmai irányítását végzi, nem politizál, szakmai munka felelQse, /pl.OKM- külön az oktatás, kultúra./ Tevékenységét a miniszter irányítja, illetve az SZMSZ rendelkezhet úgy hogy az államtitkár irányítja.
Irányítja a fQosztály mqködését, helyettese a fQoszt. vezetQje. Miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.
FPOSZTÁLY
Tisztán szakmai elemek, csak szakmai munka, hatósági tevékenység, jogszabály tervezetek megfogalmazása.
Élén a fQosztályvezetQ, kinek tevékenységét a szakállamtitkár irányítja. De az SZMSZ rendelkezhet, úgy hogy a miniszter, az államtitkár vagy a kabinet irányítja.
Több osztályra tagozódhat, az osztályokat közvetlenül a fQosztályvezetQ vagy helyettese, vagy osztályvezetQ vezeti, kinek tevékenységét a fQoszt. vezetQ irányítja.
Kormányváltás: tisztán politikai elemek vagy részben politikai elemek cserélQdnek, a fQosztályok maradnak  elvileg.
A miniszterek kinevezésének feltétele: büntetlen elQéletq, OGY képviselQk választásán választójoggal rendelkezQ személy. A minisztert a min.eln. javaslatára a közt.eln. nevezi ki. Az OGY elQtt esküt tesz.
Megbízásának megszqnése: lemondással, felmentéssel  a min.eln. javaslatára, összeférhetetlenség miatt, halálával, választójogának elvesztésével.

Országos FQhivatalok: a minisztériumok mellett mqködQ országos hatáskörq szervek. Létrehozásukra már az 1949.évi Alkotmány is lehetQséget adott. 1972.évi módosítás szerint a Minisztertanács jogosult az áll.ig bármely ágát közvetlenül a felügyelete alá vonni és erre külön szerveket létesíteni. Ebben az idQben 3 féle képpen csoportosították:
A Minisztertanács, a miniszter, esetleg más országos hatáskörq szakig. Szerv irányítása alatt mqködtek,
Önálló vagy nem önálló költségvetési fejezetet alkottak /1981/
Államtitkár vagy nem államtitkár vezetése alatt álltak.
Az utóbbi években a szervek rendszere átrendezQdött, kb. harmadára csökkent. Az országos hatáskörq szervek, a fQhivatalok napjainkban: kormányhivatalok és a központi hivatalok.
A kormányhivatal törvény által létrehozott a Kormány irányítása alatt mqködQ kp-i áll-ig szerv. Felügyeletét a min.elnök által kijelölt miniszter látja el. TV-ben meghat.feladatkörében nem utasítható.
Központi hivatalok: kormányrendelet által létrehozott miniszter irányítása alatt mqködQ központi áll.ig. szerv. Területi szervekkel rendelkezik/jsz.engedi/


40. Állami-területi beosztás. A dekoncentrált államigazgatási szervek. A helyi-területi önkormányzatok

Állami-területi beosztás (a területi beosztást az adott állam társ., pol. és gazd. rendje határozza meg)
Alkotmány 41. § (1) A MK területe fQvárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. (2) A fQváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
Alkotmányunk az állam területi beosztása alapján alakította ki az önkormányzati szervezetet. Az önkormányzás joga a község, a város, a megyei jogú város, a fQváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilletQ jogosultság. A választópolgárok a helyi önkormányzást helyi népszavazással, illetQleg az általuk választott képviselQ-testület útján gyakorolják. Az önkormányzatok, feladataik hatékonyabb, gazdaságosabb, célszerqbb megoldására szabadon társulhatnak (hatósági igazgatási társulások, intézményi társulások, társult képviselQ-testületek mqködése, és egyéb társulási formák, de azok nem sérthetik az önkormányzatok jogait és önállóságát).
Az ország területének minden része valamely községhez, városhoz, illetve megyéhez tartozik. Az önkormányzatoknak alkotmányos joguk van illetékességi területükhöz, amely csak az önkormányzat akarata szerint, illetve véleményük kikérése után a hatáskörrel rendelkezQ állami szerv döntése alapján változtatható meg.
EZT NEM TUDOM: csak benne volt egy tételben!!!
A területszervezési eljárás tárgykörébe tartozik: település átcsatolása másik megyéhez (helyi népszavazás, Ogy. dönt); új község alakítása, településegyesítés megszüntetése (300 fQ, helyi népszavazás, belügyminiszternek, közt.elnök dönt); településegyesítés (helyi népszavazás); várossá nyilvánítás (ha fejlettsége és térségi szerepe indokolja, január 30-ig a belügymin.hez, 15 tagú bizottság a közt.elnök június 30-áig dönt); területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között (falugyqlés vagy helyi népszavazás); megyei jogú várossá nyilvánítás (50 ezernél nagyobb, az Ogy. dönt a képviselQ-testület kérésére); megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása (a megye a községeket és a városokat integráló területi egység); a fQvárosi kerületi tagozódás kialakítása (a fQváros a megyékkel azonos szintq állami területi egység), fQvárosi kerület (23) területrészének más fQvárosi kerülethez való csatolása; fQvárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fQvárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása; települési önkormányzatnak a fQvároshoz történQ csatlakozása (Ogy dönt).
A dekoncentrált államigazgatási szervek
A bekoncentrált szervek területi tagozódása igazodik a decentralizált szervekhez.
Közigazgatás központi szervei (tipológiája, a központi és helyi igazgatás viszonya, dekoncentrált szervek): A központi szerveknek három szintje figyelhetQ meg: az adminisztráció, a koordináció, és a döntési szint. A központi szervek hierarchiájában a minisztériumok és az országos hatáskörq szervek, központi hivatalok állnak a legmagasabb fokon. Minisztériumot csak az Országgyqlés létesíthet, illetve szüntethet meg. Országos hatáskörq szervet, központi hivatalt a kormány is. A koordináció szintjén található szervek sokoldalúbbak és jobban szakosodtak bizonyos ügykörökre, mint a döntési szint szervei. Feladatuk a közigazgatás egységének biztosítása és a kormány tehermentesítése.
JellemzQik:
Az államigazgatás hierarchiáján belül mqködnek,
Dekoncentrált igazgatás, nem érvényesül az állampolgári befolyásolás, zártabb rendszer, mint a decentaralizált ,
Szervezési szempontból önállóak, a politika tudomány szerint nem.
Feladatmegosztás a hagyományok, tradiciók. Trendek szintjén: a közigazgatás egységes.

Mikor tartja az állam magánál a feladatokat?
A feladat biztosan el legyen látva: saját felelQsségi körén belül tartja.
Egységes, azonos eljárási rendben lássák el a feladatot a hozzáértQ hivatalnok.
Helyi befolyást mennyire szeretné kizárni az állam.
Központi szinten megjelenQ feladatok de helyi szintq végrehajtás /pl. meteorológiai állomások felállítása/
Speciális szaktudást igénylQ feladatok ellátása,
Technikai, tárgyi feltételek különösen költségesek,
Információk szükségesek a feladat ellátására. /Földhivatal: ingatlan nyilvántartás, biztonságos legyen/
JellemzQi:
Közigazgatási, államigazgatási feladatokat látnak el,
Centrumhoz, kp-i igazgatáshoz kötQdnek erQsen,
Egy személyi vezetés alatt állnak,
Társadalmi kontroll kevésbé érvényesül,
Hierarchia felülrQl lefelé
Széles jogköre van a felettes szervnek, irányítás: megszqntet, létrehoz, feladatot elvon, adhat, a vezetQt kinevezi, számon kéri, utasításokat ad, ügyintézés rendjét befolyásolja, megszabhatja / ügyfélfogadás egységes legyen/, döntéseket megváltoztathat.
Létrehozás: OGY, Kormány.  Alkotmányban. Kpi hivatalokat és Kormányhivatalokat. Lehetnek területi szervei. Miniszterek nem hozhatnak létre dekoncentrált szerveket.
A dekoncentrált szerveket 4 csoportba sorolhatjuk tevékenység jellege szerint:
Rendészeti: egyik legnagyobb csoport, az objektivitás, az egyenlQ elbírálás. RendQrség-, vám-, és pénzügyQrség. Tqzoltóságnál már decentralizált elv is jelen van.
Nyilvántartási, regisztratív: a nyilvántartás kiterjedhet a népességre, vagyontárgyakra (ingó és ingatlan), tevékenységekre. Földhivatalok, KSH regionális igazgatóságai.
EllenQrzés-felügyeletet ellátó szervek: jogszabályok betartása, Fogyasztóvédelem, környezetvédelem, Közl felügyeleltek.
Komplex igazgatási tevékenységet ellátó szervek: APEH regionális szervei, Földmqvelésügyi, Vízügyi Szakigazgatási szervek.
Területi tagozódás szerint: Regionális, /7 régió/; Sajátos szervezési elv szerinti /Vízügyi Ig./ Középszintig épülnek ki általában, regionális, megyei vagy kistérségi. Ritkán pl. a rendQrség a középszint alatt kis településeken körzeti megbízott.
Mqködési terület:
regionális szinten: /pl. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok/
regionális, mint megyei kirendeltségekkel: közlekedési hatóságok
megyei kirendeltségeken kívül városi kiépítettség: lakosság lélekszáma miatt /munkaügyi központok, rendQrkapitányságok/
van olyan amelyik eltér az államig. beosztástól: 3 Bánya Kapitányság, 10 Környezetvédelmi FelügyelQség/

Elnevezésük nem azonos a feladattal, és nem egységes, változatos. Hivatal, Kapitányság, FelügyelQség, Hatóság, Pénztárak, stb. Szakigazgatási feladatot látnak el, egy kivétellel: a Közigazgatási Hivatal /2009.január 1-tQl Államigazgatási Hivatal/
Feladatkörei:
Valamilyen központi államigazgatási, illetve központi költségvetési szerv helyi szerveként mqködnek. A minisztériumok rendelkeznek dekoncentrált szervvel kivéve a külügy, igazságügy. Legtöbbel, a mezQgazdasági ügyekkel foglalkozó, számottevQ a gazdasági, a belügyi, környezetvédelmi, a pénzügyi minisztériumok. Az országos fQhatóságok közül a KSH. Központi költségvetési szervként: Országos mezQgazdasági MinQsítQ Intézet.
Hatósági jellegq tevékenység  ellenQrzés, nyilvántartás, minQsítés, engedélyezés.
Szakmai jellegq munka pl.: földmérés, erdQtelepítés, Állami Népegészségügy és Tisztiorvosi Szolgálat.
Gazdálkodásuk (mqködési feltételek):
Anyagi, pénzügyi az állami költségvetés biztosítja. Egyes szervek saját bevétellel is rendelkeznek.

A Közigazgatási /Államigazgatási Hivatal
ElQd: Köztársasági megbízott 1990. 7 régió. Megszqnt  1994.
1995. FQv. és megyei Közig. Hiv. rendszere, majd 2006-tól Regionális. 2007-ben alkotmányellenes, 2008. június megint  2/3  os tv-el döntsék el hogy regionális vagy megyei közig. hivatalként mqködjenek. 2009.január 1. 318/2008. korm.rend. Regionális Államigazgatási Hivatal.
A kormány általános hatáskörq területi államigazgatási szerve. Irányítja az önkormányzati miniszter.

A helyi-területi önkormányzatok
Önkormányzat mqködhet: községben, városban, megyei jogú városban, fQvárosi kerületben, megyében és a fQvárosban. A helyi önkormányzatok között nincs függQségi viszony, alá- és fölérendeltség.
települési önkormányzatok (az önkormányzati rendszer alapelemei (községekben, városokban, megyei jogú városban, fQvárosi kerületben, fQvárosban; lehet részönkormányzat /településrészi részönkormányzat is/).
Feladata: a helyi közhatalmi feladatok ellátása, a helyi közszolgáltatások biztosítása (a településfejlesztés és -rendezés, a természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a köztemetQ fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tqzvédelemrQl, a közbiztonság helyi feladatairól; közremqködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodákról, az alapfokú nevelésrQl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, a gyermek- és ifjúságvédelemrQl való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; a közmqvelQdési, a tudományos, a mqvészeti tevékenység, a sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek megteremtése), a helyi érdekq közügyekben való eljárás. Az önkormányzat maga határozza meg, a lakosság igényei alapján, anyagi lehetQségeitQl függQen, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.
KötelezQ: egészséges ivóvízellátás, óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés, az egészségügyi és a szociális alapellátás, a közvilágítás, a helyi közutak és a köztemetQ fenntartása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése.
területi önkormányzatok (megyei) alapvetQ feladata a közszolgáltatások biztosítása. (amelyek megoldására a települési önkormányzat nem kötelezhetQ, illetve olyan körzeti jellegq szolgáltatások biztosítása, amelyek a megye egész területére vagy nagy részére kiterjednek). KötelezQ: középiskolai, szakiskolai, kollégiumi ellátásról való gondoskodás, amennyiben az ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a muzeális emlékek védelmérQl, a megyei könyvtári szolgáltatásról, testnevelési- és sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi jogok érvényesítésérQl, a fogyatékos gyermekek oktatásáról, nevelésérQl, gondozásáról, a megye idegenforgalmának fejlesztésérQl való gondoskodás, stb.
A fenti feladatokat saját maga, vagy települési önkormányzatokkal együtt eljárva, megállapodás alapján az érintett települési önkormányzat útján, illetve társulási formában is elláthatja. A megyei sajátosságaiból adódó feladatokat is vállalhat. Feladatait csak a települési önkormányzatok érdekeinek sérelme nélkül, azok jogainak tiszteletben tartásával végezheti.
kisebbségi önkormányzatok (kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat
Az önkormányzatok gazdasági alapjai: Csak megfelelQ anyagi alapokkal képesek feladataik ellátására. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból (forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes), vállalkozói vagyonból és az önkormányzatot megilletQ vagyoni értékq jogokból áll. Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyon nagyrészt az állami tulajdonba tartozó vagyontárgyak önkorm. tulajdonba való átadásával jött létre.
Bevételei: saját bevételek (helyi adók, vállalkozásából, az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, stb.), átengedett központi adók, központi költségvetési hozzájárulás, az Ogy. által külön biztosított címzett és céltámogatás, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévQ települések önkormányzatai kiegészítQ állami támogatásban részesülhetnek.
A községi és a városi önkormányzatok szervezete
KépviselQ-testület: a helyi önkormányzatok vezetQ szerve. Az önkorm. választásokon mandátumot szerzett települési képviselQk. SZMSZ. Évente legalább 6 ülés. KötelezQ: a képviselQ-testület egynegyede, vagy a képviselQ-testület bizottsága kezdeményezésére. Ülései nyilvánosak, de zárt ülést is tarthat. Határozatképesség, döntés. Egyes hatáskörei gyakorlását szerveire átruházhatja.
Bizottságokat (a képviselQ-testületi döntések elQkészítése, azok végrehajtásának ellenQrzése, döntési jogkörrel is felruházható) hozhat létre. Elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselQk közül kell választani. (2000-nél nagyobb településen kötelezQ pénzügyi bizottságot alakítani.) Ha a testület kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezik, kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságot kell választani.
Jogosult kiadni: önkormányzati rendeletet: a magasabb szintq jogszabályban nem rendezett helyi társadalmi viszonyok szabályozására; törvény alapján a helyi-területi sajátosságoknak megfelelQ részletes szabályok megállapítására irányul; normatív határozatot: saját mqködésének szabályozására.
Megbízatása az önkorm. általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén meghosszabbodik az idQközi választás napjáig. Kimondhatja feloszlását, az Ogy. is feloszlathatja.
Településrészi önkormányzatot alakíthat: a megfelelQ ellátási, szolgáltatási kötQdések mellett sajátos arculattal, viszonylagos önállósággal lakóhelyi közösséget alkotnak (települési képviselQkbQl és más választópolgárokból áll).
Az önkormányzat tisztségviselQi
Polgármester: elsQ számú tisztségviselQje, a képviselQ-testület elnöke. Az önkormányzat mqködéséért, a hivatali szervezet irányításáért felelQs. Választott. A döntéshozatal szempontjából települési képviselQnek tekintendQ. FQállás, vagy 3 ezernél kevesebb lakos esetén társadalmi megbízatásban is elláthatja. Megbízatása: az új polg.mester megválasztásáig tart, kivéve, ha a képviselQ-testület kimondja a feloszlását, az Ogy. feloszlatja azt; a tisztségrQl történQ lemondással, összeférhetetlenség kimondásával, sorozatos törvénysértQ tevékenységgel, mulasztással, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztásával, a valóságnak nem megfelelQ teljesítése miatt jogi felelQsségének bírósági ítéletben történt jogerQs megállapításával, választójoga elvesztésével, ha a polgármesteri tisztséggel összefüggésben elkövetett bqncselekmény miatt a bíróság büntetQjogi felelQsségét jogerQsen megállapította, ha az eskütételt megtagadja, halálával.
Alpolgármester: a polgármester javaslatára a képviselQ-testület választja tagjai közül, titkos szavazással. A polgármester helyettese, munkájának segítQje.
JegyzQ: alapfeladata a közigazgatási tennivalók ellátása, a képviselQ-testületi döntések szakszerqségének biztosítása, a képviselQ-testületi hivatal törvényes vezetése. Pályázat útján a képviselQ-testület nevezi ki. Képesítéshez kötött: igazgatásszervezQ, állam- és jogtudományi doktor, jogi vagy közigazgatási szakvizsga, az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által adott mentesítés, legalább 2 éves közig. gyakorlat (ettQl a képviselQ-testület eltérhet). Határozatlan idQre nevezhetQ ki.
AljegyzQ: községekben kinevezhetQ, máshol ki kell nevezni a jegyzQ helyettesítésére.
KörjegyzQség: a megyén belül egymással határos, ezernél kevesebb lakosú községek alakítják és tartják fenn igazgatási feladataik ellátására. Önállóan is mqködtethetnek hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelQ jegyzQt neveznek ki.1000-2000 között is részt vehet körjegyzQségben, melynek székhelye 2000-nél több lakosú település is lehet. Az érdekelt községek képviselQ-testületei együttes ülésen nevezik ki, de önállóan hozzák meg a döntést (külön-külön minQsített többség kell). Minden községbe hetente ügyfélfogadást tart.
A képviselQ-testület hivatala: polgármesteri hivatal. Feladata az önkormányzat mqködésével, az áig. ügyek döntésre való elQkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tennivalók ellátása. A hivatal egységes, de belsQ szervezeti egységek a célszerq és szakszerq munkamegosztás érdekében kialakíthatók.
A megyei jogú városi, megyei, fQvárosi és fQvárosi kerületi önkormányzatok sajátosságai
A megyei jogú városi önkormányzat kettQs funkciót betöltQ önkormányzati típus: ellátja a települési önkormányzati feladatokat, a megyei önkormányzati feladatokat és hatásköröket is. KépviselQ-testülete a közgyqlés. Az önkormányzati feladatokat a közgyqlés és annak szervei (bizottságok, polgármester, jegyzQ által vezetett hivatal) látják el. A közgyqlés kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre.
A megyei önkormányzat is a települési önkormányzatokkal azonos rangú szerepkört tölt be: a megyei önkormányzatnak és szerveinek semmilyen tekintetben nincsenek alárendelve a települési önkormányzatok. Feladatait csak a települési önkormányzatok érdekeinek sérelme nélkül, az önkormányzati jogok tiszteletben tartásával gyakorolhatja.
Eltér a települési önkormányzatoktól:
Önkormányzati szerve a megyei közgyqlés (saját feladatkörében adhat ki rendeletet); tisztségviselQi: a közgyqlés elnöke és az alelnök(ök) (saját tagjai sorából titkos szavazással); megyei fQjegyzQ (a hivatal vezetQje, állam- és jogtudományi doktor vagy okleveles közgazdász); a megyei önkormányzati hivatal (a közgyqlés szakmai segítQ és kiszolgáló szervezete).
A fQvárosi és a fQvárosi kerületi önkormányzatok
Budapest, speciális jogállás (Alkotmány XIV. fejezet, 1994-ben módosított önkormányzati törvény). Kétszintq önkormányzat. Egységes városigazgatás, a lakosság alapfokú ellátásának és képviseletének lakossághoz közeli telepítése. A fQvárosi és a kerületi önkormányzatok között nincs hierarchikus kapcsolat, önálló feladattal és hatáskörrel rendelkezQ települési önkormányzatok.
A kerületi önkormányzat mqködési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésrQl, az általános iskolai nevelésrQl és oktatásról, az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérQl.
A fQvárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelezQ és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladatokat és hatásköröket, amelyek a fQváros egészét, vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fQvárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.
Az önkorm. törvény meghatározza fQvárosi és a kerületi önkormányzatok együttmqködésének területeit, módszereit is (településrendezés, gazdálkodás, a fQvárosi közgyqlés és a kerületei képviselQ-testületek rendeletalkotása stb.).
Az önkormányzatok hatósági igazgatási tevékenysége
Rendeletalkotási és egyedi hatósági jogosítványokat gyakorolnak. Ezek részben önkormányzati, részben átruházott áig. jogosítványok.
Önkorm. feladatot és hatáskört csak törvény és önkormányzati rendelet állapíthat meg. Ezekben az ún. önkormányzati ügyekben az önkormányzatok döntései a jogszabályok keretei között szabadok, önállóan járnak el. Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat felülvizsgálatát jogszabálysértés esetén a bíróságtól lehet kérni. A pert az önkormányzat ellen a határozat közlésétQl számított 30 napon belül kell megindítani. A kormány a belügyminiszter közremqködésével, a fQvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetQje útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenQrzését.
Törvény vagy kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a fQpolgármestert, a megyei közgyqlés elnökét áig. hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy korm.rendelet áig. feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzQnek, a fQjegyzQnek és kivételesen a képviselQ-testület hivatala ügyintézQjének is. Az átruházott áig. hatáskörben hozott döntés ellen az áig. ügyekre jellemzQ jogorvoslati rendszerben a hatáskörrel rendelkezQ különös hatáskörq dekoncentrált szervhez, illetve a fQvárosi, megyei közig. hivatalhoz lehet fellebbezéssel élni. Ezt követQen általában nyitva áll a bírói út igénybevételének lehetQsége is.


41. A fegyveres erQk és a rendQrség alkotmányos szabályozása. Ügyészi szervezet

Alkotmány VIII. fejezet: A fegyveres erQk és a rendQrség
40/A § (1) A fegyveres erQk (Magyar Honvédség, HatárQrség) alapvetQ kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerzQdésbQl eredQ kollektív védelmi feladatok ellátása. A HatárQrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár Qrzését, a határforgalom ellenQrzését és a határrend fenntartását... (2) A rendQrség alapvetQ feladata a közbiztonság és a belsQ rend védelme...
40. § (2) A fegyveres erQket az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztetQ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erQszakos cselekmények esetén, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelQen kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendQrség alkalmazása nem elegendQ. (3) A fegyveres erQk irányítására - ha nemzetközi szerzQdés másként nem rendelkezik - az alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgyqlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a kormány és az illetékes miniszter jogosult. A fegyveres erQk irányítására a Magyar Honvédség felsQ szintq vezetésének rendjére vonatkozó alapvetQ szabályokat a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény állapítja meg, a részletes szabályokat pedig a kormány határozza meg. (4) A fegyveres erQk, a rendQrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (5) A fegyveres erQk nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.
40/C § A szövetséges fegyveres erQk az ország területének a légvédelmi és repülQ készültségi erQkkel való oltalmazása érdekében - a 19/E § megfelelQ alkalmazásával - a kormány engedélyével láthatnak el Qrjáratot.
A fegyveres erQk nem minQsülnek önálló hatalmi ágnak. A végrehajtó hatalom részeinek tekinthetQk. A kormány irányításával kell úgy megszervezni és olyan állapotban tartani, hogy az ország védelmi felkészültsége biztosított legyen, az alkotmányban és egyéb törvényekben meghatározott feladataik ellátására bármikor képesek legyenek. A Htv. 8. §-a szerint:
Az ország védelmi felkészültsége biztosítása céljából a kormány: az Országgyqlés elé terjeszti a MK honvédelmét meghatározó alapelveket; dönt a nemzetközi szerzQdésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítésérQl, összehangolja azok kormányzati megvalósítását; gondoskodik a szövetségi kötelezettségekbQl eredQ védelmi tervezési feladatok elvégzésérQl; dönt a gazdaságmozgósításról, meghatározza az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint a közlekedés, a távközlés és a hírközlés honvédelmi célú felkészítésének és fejlesztésének állami feladatait; meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait; dönt az ország részleges mozgósításáról, a fegyveres erQk részleges mozgósítással egybekapcsolt, továbbá a fegyveres erQk egészének mozgósítás nélkül történQ készenlétbe helyezésérQl; meghatározza a honvédelemben részt vevQ szervek honvédelmi feladatait; összehangolja a minisztériumok és országos hatáskörq szervek honvédelmi felkészítési és ország mozgósítási tevékenységét; gondoskodik a Honvédelmi Tanács mqködésének feltételeirQl.
A fegyveres erQk mqködésének irányítása körében pl. meghatározza a fegyveres erQk kormányzati irányításának és felsQ szintq vezetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat; a honvédség területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvetQ követelményeit; az ország területének hadmqveleti elQkészítésére vonatkozó feladatokat; dönt az alkotmányban meghatározott esetek kivételével a fegyveres erQk határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésérQl. A korm. az éves költségv. tervben megtervezi a fegyveres erQk fenntartásának és fejlesztésének költségeit.
c) Az illetékes miniszterek feladatai: A honvédelmi miniszter a korm.nak az ország honvédelmi feladatai végrehajtásáért, a honvédség irányításáért és vezetéséért felelQs szakminisztere. FelelQs a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések elQkészítéséért és központi közig. feladatainak ellátásáért, a honvédség rendeltetésszerq, szakszerq és jogszerq mqködését meghatározó döntések meghozataláért, e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggQ jogokat, amelyeket az alkotmány, a Htv., illetQleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. A min. a honvédség szakirányítását a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, vezetését a Honvéd Vezérkar fQnöke útján látja el.
Ügyészség

Kialakulása: a vád-jog összefüggésébQl. Magánvád intézménye volt kezdetben a fQszabály. Államivá vállása után van összefüggésben. Monopólium: állam. KésQbb: népvád. Római jogban megjelenik. Köteles vádat emelni, ha valaki tudja hogy bqncselekményt követnek el.
USA: vádzsqri, vizsgálóbíró, vádtanács  Eu.
Francia eredetq, polgári állam elQtt. XIV.sz.tól az uralkodó kinevez királyi biztosokat, külön szervezetet hoz létre. Montesqieu: a bqncselekmény üldözés feladata az ügyészségnek. Népfelség elve: ügyész + választással. Napóleon: polgári peres ügyek, igazságszolgáltatással összefüggQ ügyek. FQbb: büntetQ ügyek. A végrehajtó hatalomnak alárendelten, szigorúan centralizált. Szintek szerint tagolódik, nincs függetlenség.
Az ügyész funkciói: vádemelés, képviselet, büntetQ politikát befolyásol.
FQ magánvád: nem ügyész hanem a sértett indítja /rágalmazás, becsületsértés/ .
Konkurens vád: sértett is vádat emel, ügyész is.
Szubszidiárius magánvád: ügyész nem emel vádat, akkor a sértett jogosult vádemelésre.
Legalitás elve: ügyész köteles vádat emelni.
Opportunitás elve: az ügyész jogosult elbírálni, azt hogy célszerq-e vádat emelni.
Felügyeli a nyomozást, a bírósági határozatok végrehajtását is. Nem indíthat pert, de bekapcsolódhat, az igazságügyi feladatok ellátásában nem mqködik közre. Anyakönyvi igazgatási és sajtórendészeti ügyekben közremqködhet.
A szocialista /szovjet-orosz/ ország 1917-ben  feloszlatták a cári állam szervezetet, az ügyészséget is. Aki választójoggal rendelkezett vádat emelhetett. 1922.-ben a Szovjetunióban létrehozzák az állami ügyészi szervezetet. Szu-ban minden kettQs alárendeltségben mqködik, ezért vita az ügyészség mqködésérQl. DE mivel a törvényesség egységes, ezért az ügyészséget is szigorúan centralizált, központosított önálló szervtípusként hozták létre. Hierarchia, alá-fölé rendeltség érvényesül. Megjelenik a törvényességi felügyeleti jogkör. A közig.szevekre, gazdálkodó szervekre, magán szervekre vonatkozóan is jogosult az ügyész eljárni.

2 modell: alárendelt ügyészi szervezet, önálló ügyészi szervezet.
Függ: a végrehajtó hatalomtól.
Eu: bqnüldüzés, végrehajtásnak alárendelten mqködik. Igazságügyi miniszter felügyeli. Anglia: sajátos, fQmagánvád, vagy rendQrség, vagy az állam által felkért ügyvédek látták el a vádat. Nincs külön ügyészi szervezet. Svédországban önállóan mqködik az ügyészség. A szoc. országokban is. KibQvül a tevékenysége a különbözQ szervek felülvizsgálatával. Olaszországban önkormányzatként mqködik.

Magyarország:
XV.sz. végéig magánvád: sértett vagy családja emel vádat. XVI.sz. bqncselekmények: testi sértés, hqtlenségi perek: koronaügyész. Kiegyezés /1871/ : ügyészi szervezet létrehozása. Az igazságügyi miniszternek alárendelten. 1869. önálló független bíróság szervezete, ahhoz kapcsolódóan hozzák létre az ügyészi szervezetet is. Koronaügyész, királyi fQügyész, ügyész, ügyészi megbízott. FQként bqntetQ eljárásokban. Ügyvédi, sajtó-cenzúra perek.
II.vh. után 1949.XX.tv. OGY-nek alárendelt minden közhatalmat gyakorló szerv. Az ügyészség is.
81/1945. miniszterelnöki rendelettel: Népbíróság, Országos Tanácsa. Vádemelés: Népügyészség, NépfQügyészség.
1953. Tv. erejq rendelet: ügyészség, 1954: katonaira is kiterjesztik.
1959.évi 9.sz tv.erejq rendelet újra szabályozza.
1972.évi 1. alkotmánymódosító tv.
1972.évi 5.  ügyészséget tv.-i formában szabályozza.
1989. átfogó alkotmány módosítás, ügyészi tv.ben is. 1990. ügyészséget a végrehajtó hatalomba integrálják. I.M.-nek alárendelten kéne mqködni, de ezt a mindenkori ellenzék gátolja. Tehát az ügyészi szervezet önálló állami szervtípus, Alkotmány hozta létre, az OGY-nek nincs alárendelve a legfQbb ügyész. Jogi felelQsségre a közt.elnök által vonható. Az OGY ülésein köteles részt venni, interpellációra, kérdésekre köteles válaszolni. Egyszerq szótöbbség is elég a megválasztásához. /Ez is azt mutatja, hogy nincs a helyén/
Hogyan áll föl az ügyészségnek a szervezete.
Az ügyészség szervezete azt mondta, hogy a bírósági szervezethez kapcsolódóan jön létre. A legfQbb ügyészség a legfelsQ bíróság mellett mqködQ szervezet. Az ítélQtáblák mellett fellebbviteli fQügyészségek vannak. Élén fQügyészek. 5 db.
A megyei illetve a fQvárosi bíróság mellett fQügyészségek vannak.
Van még egy fQügyészség amely országos szintq nyomozati fQügyészség nevet visel a városi bíróságok mellett helyi illetve városi ügyészségek mqködnek.
Egy-két dologban nem egyezik a bíróság és az ügyészség szervezeti felépítése, hogy amíg a bíróságon belül 1991. december 31.-ével megszüntették a külön katonai bíróságokat.
Az ügyészség esetében önálló katonai ügyészségi szervezet mqködik. Önálló úgy, hogy a legfQbb ügyészség szintjén beépül általános ügyészi szervezetbe.
Van katonai fQügyészség. A katonai fQügyész egyben hivatalból a legfQbb ügyész egyik helyettese, itt tehát beépül az általános ügyészi szervezetbe. Tehát van, katonai fQügyészség vannak fellebbviteli katonai ügyészségek, regionális katonai ügyészségek, amelyek a katonai bizottságok mellett mqködnek.
Centralizáltság jellemzQ erre az ügyészi szervezetre is ami azt jelenti hogy a legfQbb ügyész irányítja és vezeti az egyes ügyészi szervezetet. Munkajogi kérdésekben is. /kinevezések, stb./
Az ügyészeket is a legfQbb ügyész jelöli ki, kivéve a saját helyetteseit, akiket a köztársasági elnök nevez ki az Q javaslatára.
Az ügyészeket elsQ ízben 3 évi idQtartamra nevezi ki a legfQbb ügyész pályázat alapján. Megvizsgálják, hogy alkalmasak-e a pályára. Pályaalkalmassági vizsgálaton vesznek részt.
A munkáltatói jogokat a legfQbb ügyész gyakorolja, illetve a munkáltatói jogok egy részét átadhatja más vezetQ munkatársainak beleértve a fegyelmi jogkört is.
A legfQbb ügyész és a felettes ügyészek az alsóbb szintq ügyészeknek konkrét ügyekben is utasítást adhatnak.
A centralizáltság jellemzQje továbbá, hogy az utasításon kívül magukhoz is vonhatják a magasabb szintq ügyészek, az adott ügyekben az eljárást.
Az utasítási jogkörnek korlátai vannak.

Utasíthat, de úgy hogy az utasítási jogkörnek a következQk a korlátai:
1./ Az utasított írásban kérhet, hogy az utasítást írásban adják.
2./ Az ügyész köteles megtagadni az utasítás végrehajtását, ha az utasítással bqncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utasítaná. Ez ugyan úgy van, mint a közszolgálati eljárásokban.
3./ Megtagadhatja az utasítás teljesítését /az elQbb kötelezQ volt megtagadni, most megtagadhatja/ ha annak teljesítése életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti.
4./ Kérheti az ügy elintézése alól a mentesítését, ha megítélése szerint az ügyben nem tudna objektíven eljárni.
A felettes ügyész megvizsgálhatja az alsó szinten elhelyezkedQ ügyész az alárendelt ügyeknek intézkedéseit.
Az ügyészi szervezeten belül szigorú centralizáltság, alá-fölérendeltség érvényesül és csak az ügyészi szervezetek kívül beszélhetünk függetlenségrQl.

Mi biztosítja az ügyész függetlenségét?
Vele szemben is szigorú összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek és az ügyészt is mentelmi jog illeti meg.

Milyen összeférhetetlenségi szabályokkal találkozunk az ügyésszel kapcsolatban?

- Egyrészt politikai összeférhetetlenség, ami azt jelenti, hogy az ügyész nem lehet pártnak tagja. Nem folytathat politikai tevékenységet és nem tehet politikai nyilatkozatokat. Szemben az ombudsmannal, akinek nem kell megszüntetni a párttagságát de nem gyakorolhat politikai tevékenységet. Az ügyész esetében nem lehet politikai pártnak tagja.
- A gazdasági összeférhetetlenség is érinti. Nem lehet gazdasági szervezetnek vezetQ tisztségviselQje, felügyelQ bizottságának tagja vagy személyes közremqködésre kötelezett tagja. Nem tölthet be más közjogi tisztséget nem lehet képviselQ, kormánynak tagja, bíró, alkotmánybíró, táblabíró és nem folytathat más keresQ foglalkozást.
Kivéve szerzQi jogvédelmet, Q is írhat, taníthat, festhet, mqszaki dolgokat alkothat, de más tevékenységért nem fogadhat el semmiféle juttatást.
- Az ügyészségen belül egyéb alkalmazási tilalommal is találkozunk, ami azt jelenti, hogy nem létesíthetQ olyan ügyészi szolgálati viszony, amelyben az alkalmazott hozzátartozójával irányítási, ellenQrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
- A másik a mentelmi jog ami az ügyésszel kapcsolatos és fontos dolog. Itt is meg van a
sérthetetlenségi oldala és meg van a felelQtlenségi oldala is. Tehát az ügyészi jogkörben eljárva tett nyilatkozatáért tett intézkedéseiért sem az ügyészi jogkörben eljárva tett nyilatkozataiért, intézkedéseiért sem az ügyészi megbízása alatt, sem azt követQen nem vonható felelQsségre.
Kivéve azokat, amelyeket az ombudsmannál is elmondtam : becsületsértés, államtitok sértés.
- A sérthetetlenségi alakzat pedig azt jelenti, hogy nem lehet az ügyészt addig bqntetQ eljárás, szabálysértési eljárás alá vonni, /kivéve a tettenérés esetén/ amíg a mentelmi jogát föl nem függesztették.

Ki függeszti fel az ügyész mentelmi jogát?
Aki kinevezte a legfQbb ügyész.
Ki függeszti fel a legfQbb ügyész mentelmi jogát?
Az országgyqlés.
A legfQbb ügyész helyettesek mentelmi jogát pedig a köztársasági elnök. P nevezte ki.
Ezek az összeférhetetlenség szabályai érvényesülnek.

Hogy jön létre az ügyészi szolgálati viszony és ebbe beleértjük a legfQbb ügyész szolgálati viszonyát is. Hiszen a legfQbb ügyésznél csak ügyészt lehet megválasztani.

Az egyéni szolgálati viszony létrejöttének a feltételei:
magyar állampolgárság,
választó jogosultság,
büntetlen elQélet,
egyetemi jogi végzettség,
jogi szakvizsga letétele, ezt követQen legalább 1 éves joggyakorlat. /bíróságon, ügyészségen/ titkári munkakörben
- Ha valakit katonai ügyésznek kívánnak kinevezni, akkor hivatásos katonatisztnek kell lennie.
- Mindegyikre vonatkozik, hogy vállalja, hogy vagyonnyilatkozatot tesz.
- A pályakezdQkkel kapcsolatosan pályázatot írnak ki, pályaalkalmassági vizsgálaton vesznek részt.
- Az elsQ kinevezésüket 3 évi idQtartamra szól, a 3 év letelte után minQsítik Qket, és ha valakit nem kívánnak tartani az ügyészi jogviszonyában, akkor határozatlan idQre nevezik ki amíg végsQ esetben betöltését jelenti akkor ér véget.
- Lehet, hogy elsQ alkalommal határozatlan idQre nevezik már ki azt a személyt, aki korábban volt legalább 3 évig ügyész vagy azt az alkotmánybírót, bírót, ügyészségi fogalmazót, stb. aki a kinevezést megelQzQen közvetlenül legalább 5 évig töltötte be ezeket a tisztségeket. Ebbe még beleértve az ügyvédet, jogtanácsost illetve az állami szerveknél olyan munkakörben foglalkoztatottakat, akiknek a foglalkoztatásához jogi diploma szükséges volt. Itt nem 3 évre nevezik, ki hanem határozatlan idQre.

Nem nevezhetQ ki, különösen a legfQbb ügyészre vonatkozik, de a többire is:
Aki bár büntetlen elQéletqnek tekinthetQ, de aki korábban bqncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre vagy közérdekq munkára ítéltek vagy kényszer gyógykezelését rendelte el a bíróság és a bqnügyi nyilvántartásban szerepel. Bizonyos idQ után mentesül, de ebben az esetben nem érvényesül, ha még szerepel a bqntetQ nyilvántartásban.
A másik dolog, hogyha valaki ügyészként, bíróként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak akkor mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya fennáll nem nevezhetQ ki ügyésznek.

Hogy szqnik meg az ügyészségi szolgálati jogviszony?
l/ Megszqnhet közös megegyezéssel. A kinevezQ a legfQbb ügyész és az érintett megállapodnak.
2/ Megszqnhet felmentéssel. Ennek eseteit az ügyészségi szolgálat törvény
3/ Megszqnhet lemondással. Lemondási idQ 3 hónap, vagy mentesítik, a letöltés alól vagy le kell töltenie.
4/ Rendkívüli lemondással. Hogyha a munkáltató az ügyészségi szolgálati viszonyból eredQ lényeges kötelezettségét szándékosan megszegi az ügyésszel szemben vagy súlyos gondatlansággal teszi mindezt, akkor ebben az esetben rendkívüli felmondással lehet megszüntetni a jogviszonyt. Ilyenkor nincs 3 hó lemondási idQ.
5/ Megszqnhet összeférhetetlenség megállapításával. Láttuk, hogy milyen az összeférhetetlenség, ha nem szünteti meg meghatározott idQn belül szqnik meg
6/ Megszqnik, ha bíróság vele szemben jogerQs bírói ítélettel szabadságvesztést szab ki, eltiltja közügyek gyakorlásától, közérdekq munkát szab ki vele szemben jogerQs határozattal.
7/ Megszqnhet hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozattal
8/ Megszqnhet halállal.
9/ Megszqnhet 70. életév betöltésével.
10/Megszqnhet, ha vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztotta vagy szándékosan tévesen adta meg.

LegfQbb ügyész:
Vezeti, irányítja az ügyészi szervezetet. Tanácskozási joggal OGY üléseken részt vesz, hozzá kérdés és interpelláció intézhetQ, Orsz.Ig.Szolg. Tanács tagja. A LegfelsQbb Bíróság teljes ülésén részt vesz, jogegységi eljárást kezdeményezhet. AB  teljes ülésén is részt vehet.
Kezdeményezheti a Kormánynál: jogszabály kibocsátás, módosítás, hatályon kívüli helyezést. AB-nál: utólagos normakontroll, alkotmányjogi panasz esetén a jogszabály vizsgálata, nemz. szerzQdésbe ütközQ jogszabály vizsgálata. Mulasztása megnyilvánuló alkotmányellenesség megszqntetését. Az ügyészség és más állami szerv hatásköri vitának eldöntése.
















42. Az ügyészség tevékenységi köre


Mik az ügyészségnek tevékenységi körei?
Abból kell kiindulni, hogy az ügyészség feladata a természetes és jogi személyek jogainak a védelmérQl való gondoskodás. Az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértQ vagy veszélyeztetQ cselekmények üldözése.
Ennek érdekében végzi a következQ tevékenységet:
1.Nyomozást végez
2. Felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett. Vagy Q maga nyomoz vagy a nyomozó szervek tevékenysége felett gyakorol törvényességi felügyeletet.
3. Képviseli a vádat a bírósági eljárásban.
4. Felügyeletet gyakorol a büntetés végrehajtásnak a törvényessége felett.
5. Közremqködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket ez az a bizonyos közigazgatás felelQssége feletti felügyelet, hogy a kormánynál alacsonyabb közigazgatási szervek az önkormányzati szervek tekintetében is ezt a törvényességet nekik biztosítani kell. Törvénysértés esetén fellép.

1. Nyomozás: P végez nyomozást. Itt a bqntetQ eljárási törvény meghatározza, melyek azok az ügyek ahol csak az ügyészség nyomozhat. Itt más szerv /pl. rendQrség/ nem nyomozhat.
- Például, ha országgyqlési képviselQ követ el bqncselekményt vagy ellene követnek el bqncselekményt. Vagy a honvédség által vagy ellene elkövetett.
- ha hivatalos személy elleni erQszak esetén, ha a cselekményt bíróság, ügyészség vagy a rendQrség állományába tartozó személy ellen követték el.
- A rendQrök sérelmére elkövetett emberölés ügyében
- Az országgyqlés által választott tisztségviselQk által vagy ellen elkövetett bqncselekmények ügyében illetQleg bizonyos a btk.-ban meghatározott bqncselekmények esetében pl.: a hamis vád esetén vagy hamis tanúzás, hatóság félrevezetése esetén vagy hivatalos személy eljárása során elkövetett bqnpártolás ügyében.
Ezekben az ügyekben csak és kizárólag az ügyészség nyomozhat.

A törvényességi felügyelet kapcsán pedig a nyomozati szervek feletti törvényességi felügyelet kapcsán. RendQrség, VPOP. Bqncselekmények következetes üldözése, senkit ne vonjanak törvény ellenesen felelQsségre, ne fosszanak meg senkit tv. ellenesen személyi szabadságától, tv.telen jogfosztás, korlátozás senkit ne érjen.
- nyomozást rendelhet el.
- Pótnyomozást rendelhet el.
- Felülvizsgálja a nyomozati tervek intézkedéseit.
- Megvizsgálja az Qrizetbe vétel törvényességét. Prizetbe a rendQrség vehet, de kétszer 24 óráig meghosszabbítható. Itt már az ügyészség hozzájárulása szükséges, hogy valakit Qrizetbe vegyenek. Az Qrizetbe vétel letelte után bírói hozzájárulás kell ahhoz, hogy valakit elQzetes letartóztatásba vegyenek.
- Az ügyész elbírálja a nyomozás során hozott határozatok és intézkedések ellen benyújtott panaszokat.
- Magához vonhatja a nyomozást.
- Gondoskodik a nyomozás megtagadásáról, megszüntetésérQl vagy a vádemelésrQl.
- A nyomozati törvényességi felügyelet körében tett intézkedéseket a nyomozati szervek kötelesek végrehajtani, akkor is, ha nem értenek egyet.
- A bírósági eljárásban való közremqködés.
Itt egyrészt a bqntetQ ügyekben az ügyész emel vádat és Q képviseli a vádat. A bqntetQ ügyekben az adott üggyel kapcsolatos valamennyi iratot jogosult megtekinteni.
- Az ítéletekkel kapcsolatban pedig jogorvoslattal élhet, mind a vádlott terhére, mind a javára.

Az erQsen leszqkített körben, de polgári pert a jelenlegi ügyekben való részvételre is jogosult abban az esetben, ha valaki nem képes önállóan a jogainak védelmére. Ebben az esetben az ügyésznek tiszteletben kell tartania a magánszemélynek a rendelkezési jogait az az, nem mondhat le az ügyész az érintettnek a jogáról, nem vállalhat, a nevében kötelezettséget vagy nem köthet egyezséget.

Büntetés végrehajtás törvényességi felügyelete.

1. A büntetés végrehajtás törvényességi felügyelete kapcsán ellenQrizheti a végrehajtási intézeteknek továbbá az elQzetes letartóztatást, Qrizetbe vételt foganatosító intézetekben az Qrizet, fogva tartás, elQzetes letartóztatás, sQt a kényszergyógykezelésnek a lefolytatását.
2. Ennek a foganatosításnak a körülményeit illetve ezeknek a törvényességét, hogy betartják-e ezeken a helyeken a fogvatartottakkal kapcsolatosan a törvényességet.
3. Megtekintheti az iratokat. Vizsgálhatja, hogy valakit nem tartanak-e tovább fogva, mint amennyire a bíróság ítélete vagy amennyire az elQzetes letartóztatására szóló határozat szól. Ebben az esetben azonnal intézkednie kell az érintettnek a szabadlábra helyezésérQl.
4. A közérdekq munka illetve a pénzbüntetéssel kapcsolatos bírósági határozatoknak az ellenQrzése is a hatáskörébe tartozik. Ahogy a francia eredeti példánál említettük az ügyészségnek itt is gondoskodnia kell akár a pénz fQbüntetés, akár a pénz mellékbüntetésnek a behajtásáról, hogy ha önként nem történik meg a teljesítés.
5. Kényszergyógykezelés tv.ek szabályai szerint járnak-e el. Határozatlan idQ, de évente felül kell vizsgálni.
6. A törvényességi felügyelet korábban úgy hívtak, hogy általános törvényességi felügyelet hatálya ennek egyrészt a kormánynál alacsonyabb szintq államigazgatási szerveket beleértve az önkormányzati igazgatási szerveket is. Közig. tv.sértések. Ez a szervi hatály. Tárgyi hatály: kibocsátott jogszabályok, az államirányítás egyéb eszközeire, egyedi határozatokra is.
Továbbá a bíróságon kívül jogvitát intézQ szervek pl. szabálysértési hatóságok illetQleg gazdasági és egyéb szerveknek. Itt az utóbbi esetben csak a munkaviszonnyal összefüggQ egyedi döntései.
Míg a kormánynál alacsonyabb szintq közigazgatási szervek esetében vizsgálhatja, hogy az általuk kibocsátott jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei törvényes eszközei megfelelnek-e azoknak az elQírásoknak, amelyeket a jogszabály alkotásával kapcsolatban tudnunk kell, hogy a hierarchiába illeszkednek e, hatáskörrel rendelkezQ szerv adta e ki, nem sértik-e meg a törvényeket.
De nem csak a jogszabályi állami irányítás egyéb jogi eszközeivel, hanem azon szervek hatáskörébe kiadott egyéni határozatokra is kiterjednek a vizsgálati lehetQségek és abban az esetben, ha itt az ügyész törvénysértéseket tapasztal, akkor a következQ intézkedéseket teheti:

1. Óvással élhet. Annál a szervnél ahol a törvénysértést tapasztalja vagy a felettes törvénysértést elkövetQ szerv felettes szervénél. Ha jogszabállyal kapcsolatos ez az óvás, az érintett szerv nem ért egyet az óvással akkor az alkotmánybírósághoz kell felterjesztenie, hiszen az alkotmánybíróság jogosult a jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányos vizsgálatára.
Ha egyedi ügyekben hozott jogerQs határozatokkal kapcsolatos az ügyészi óvás és nem ért vele egyet az érintett szerv, akkor a felettes szervéhez kell az ügyésznek irataival és a véleményével együtt felterjesztenie. Ha a felettes szerv sem ért egyet, akkor az ügyész a bírósághoz fordul.

2. A következQ eszköz az ügyész kezében a törvényesség megállapításához a felszólalás.
Erre akkor van lehetQség, ha azt tapasztalja, hogy valamennyi üggyel kapcsolatban
törvénysértQ gyakorlat alakult ki vagy mulasztásban nyilvánuló törvénysértést lát. A szervhez fordulhat vagy a felettes szervéhez.
3. Figyelmeztetéssel élhet abban az esetben, ha még nem történt törvénysértés, de látja az ügyész az ügynek a menetébQl, ha így folytatják tovább, akkor törvénysértés következhet be.

A törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a szabálysértési és
rendészeti ügyekkel kapcsolatban is. Megvizsgálja az 1 napnál rövidebb idQtartamú közbiztonsági Qrizetnek a körülményeit.
Felügyeli a szabálysértési hatóságoknak az eljárását, határozatait, intézkedéseit és azoknak a végrehajtását, továbbá elbírálja a szabálysértési hatóság határozata és intézkedései ellen benyújtott törvényességi panaszokat.






















43. A bírói hatáskörök és a bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve (a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliuma ). A bírák függetlensége

Igazságszolgáltatás, mint közhatalmi tevékenység funkció.

Közhatalom régi megnyilvánulási formája az ig szolg. Polgári állam kialakulásával rendkívüli módon változott a feudalizmushoz képest,
Feudalizmus államban ki volt a bíró? Hogyan mqködött az igazságszolgáltatás?
Az uralkodó, ill. az általa kinevezett bírák ill. uralkodó hivatalnokai töltötték be ezt a funkciót. Számos egyéb bíróság, bíróságíróság is mqködött pl. jobbágyok és földesúr vonatkozásában az úriszék, egyházi bíróságok státusz perekben. Önkormányzatok: nemesi, szakmai bíróságai, céhbíróságok is voltak. Nem egységes jogszabály alapján jártak el. Egyenjogúság sem volt biztosított pl. privilegizált bíróságok, diszkriminatív bíróságok. Partikuláris  eltérQ jogszabályok lapján.
Voltak privilegizált bíróságíróságok ahol a társadalom meghatározott körei ügyeiben folyt ítélkezQ tevékenység. Voltak olyan bíróságok amelyek diszkriminatív jell. bíróságok voltak. Nem érvényesült a törvény elQtti egyenlQség elve a bíráskodásban. Nem jelentek meg a bíróság szervezetében demokratikus elemek.
A bírókat nem választották, hanem király nevezte ki. Azokat a személyeket akik igazságszolgáltatást végeztek, akár a hivatalnok is lehetett. Nincs laikusoknak a részvétele. Nem érvényesül a bírói függetlenség elve, vagyis az ítélkezQ utasítást kap. /királytól, földesúrtól/ Meg lehetett vásárolni a bírói tisztségeket.

Másik fontos eleme a demokratikus bíráskodásban a laikusok részvétele az igazságszolgáltatásban, amelyet annak érdekében valósítanak meg a polg. államban, hogy a jogi szakértelmen túl a bíróság munkájában szükség lehet egyéb szakértelemre, amely az igszolgban az objektivitást szolgálja. Nem volt ilyen megoldás, hogy laikus elemeket a népnek vm. módon biztosították volna.
Abban az estben is, ha nem a király vagy az általa megbízott személy jár el, akkor is konkrét utasításokat adhatott az ügy kimenetelére az illetQ. Nem érvényesül a bíróságírói függetlenség.
Meg lehetett vásárolni a bírói hivatalokat.
Az igazságszolban a polgári felvilágosodás gondolkodói körében megjelent az igény a demokratikus elemek létrehozására. Ne hivatalnokok, hanem bírók bíráskodjanak. Egységes, független bíróságírói rendszert hozzanak létre. Ne legyen privilegizált és diszkriminatív bíróság. Jöjjön létre a bíróságok igazságszolg. monopóliuma, ami azt jelenti, hogy igazságszolgáltatást kizárólag bíróságíróságon végezhessenek.

ElQtérbe kerültek a demokratikus bíróságíróság elemei:
laikusok bevonása az ig.szolg.-ba,
bírák választása, nem kinevezése
az egész bírósági szervezet rendszer függetlensége más állami szervektQl, közigazgatástól el kell választani
bírói függetlenség érvényesítésének garanciái, elmozdíthatatlanságot jelenti
Act of Settlement 1740. a bíró tisztségébQl elmozdítani csak a parlament mindkét házának egyetértésével lehet, csak ha a tisztséggel össze nem férhetQ magatartást tanúsít.

Polgári ig. szolg kialakítása eljutott Mo-ra. (Német-Osztrák szqrQn keresztül)
1848. úriszék megszüntetése,
1848. sajtó bqncselekmények ügyében esküdtszék jár el, laikusok részvétele az eljárásban, esküdt bíráskodás.
1869. évi IV. tc. megtörténik a bíróság közigtQl való elválasztása. Kiépítésre került az egységes magyar bírósági rendszer, a bíróság függetlenségének kialakítása.

Egységes bírósági rendszert igyekeztek létrehozni, 4 szintq bíróság, nincs alá-fölé rendeltség.
Királyi curia
ÍtélQtáblák
Megyei törvényszékek
Járásbíróságok
Nem jelentett alá-fölé rendeltséget. Korlátozták a külön bíróságokat mégis voltak szakosított bíróságok: tQzsde, szabadalmi bíróság. Újabb bíróság: közigazgatási bíróság.
1883 Közigazgatási bíróság, csak pénzügyekre terjedt ki.
1896 általános közig. ügyekre hatáskör, nem csak pü-i ügyekre.
Tiltja a törvény a diszkriminációt és privilegizációt, mégis fönntartják az ún. fQudvarnagyi bíróságot király és családja ügyeiben jártak el.
1896-ban szélesítették az esküdt bíráskodást körét, sajtó bqncselekmények elbírálásán túl kiterjedt a halálbüntetéssel fenyegetett illetQleg az 5 évnél súlyosabb szabadság vesztéssel fenyegetett büntetésekre is. Az esküdtbíróságnak ezeket a hatásköreit I. vh. után felfüggesztették Megszqnt az esküdtbíráskodás ezekben az esetekben.


Szocialista bíráskodás

Októberi forradalom után cári szervek megszqntek Cári Bírósági szervet is megszqntették, helyette Népbíróságokat és Forradalmi Bíróságok rendszerét alakították ki. Nem kellet jogi végzettség választották a helyi szovjetek a bírákat és ezek a bírák jártak el forradalmi meggyQzQdésüknek megfelelQen. BüntetQügyek és a sajátos helyzetbQl felmerülQ ügyekre terjedt ki ez a fajta bíráskodás.
1922-Szovjetunió megalakulása, visszaállították az állami bírósági szervezet rendszert, megdQltek a forradalmi bíróságok. Hatalom egységének elvébQl kiindulva. nem független bírói szervekrQl beszélhetünk, alá voltak rendelve a legfelsQ államhatalmi képviseleti szerveknek, pártirányítás alá helyezték. Azoknak felelQsséggel beszámolási kötelezettséggel tartoztak.
1936 Sztálini alkotmány említi elQször külön szervként a bíróságokat, de nem olyan szervként, ami önálló hatalmi ágként lett volna jelen az állami szervezeten belül, hanem az állami munkamegosztás rendszerében önálló szervezet függetlensége nincs.
II vh. után K-KEu országok elveiben és szóhasználatában is az 1936-os alkotmányt vették át.

1949 magyar alkotmány erre épül 4 alkotmányos alapelvet fogalmaztak meg:
igszolg. csak bíróság útján valósulhat meg, nem valósult meg.
egységes bírósági rendszert kell kiépíteni, ez nagyjából megvalósult.
igszolg. demokratizmusa, bírák választása /nem valósul meg hosszúideig/, laikusok részvétele, 1949 évi II tv. említi a nép részvételét
bírói függetlenség elve, nem valósult meg /LB elnökének beszámolási OGY-nek , IM bírói intézkedéssel kapcsolatos általános irányelveket adott ki, interpelláció/
Pártirányítással történt az igszolg, /1956 utáni perek/
Alkotmány végrehajtása céljából adják ki a 1954. évi II. tv bíróság végrehajtási törvény, részlet szabályokat állapít meg a bíróságokkal kapcsolatban.
1972. átfogó alkotmánymódosítás 1972. évi IV. tv. szabályozzák az igazsászolg. Szervezetét. Nem hoz lényeges változást.
1989. rendszerváltást követQen 1989. évi XXXI tv. alapjaiban nem volt változás
1991.megszüntették a katonai különbíróságokat, kiterjesztették a bírósági függetlenség garanciáit, 1990.jan.1. megszqnt az IM befolyásolási tevékenysége. Megmarad a miniszternek az igazságügyi igazgatással kapcs. Irányító tevékenysége.
1994-98 között szerettek volna reformálni: az ig.szolg. rendszert. De nem készült el az új Alkotmány, ezért született 2 törvény:
1997.66. tv. A bíróságok szervezetérQl, igazgatásáról. 67.tv. A bírák jogállásáról. MegerQsíti a bírói függetlenség garanciáit, biztosítja a bíróságok önállóságát más állami szervekkel szemben

BÍRÓSÁGOK igszolg. monopóliuma
Polgári államokban alapkövetelmény a hatalmi ágak elválasztásából adódóan igszolg-t csak a bíróság végezhet. Ez garanciális szabályként jelenik meg. Magyar Alkotmány is kimondja, nemzetközi szerzQdések is kimondják. Sajátos eljárási szabályok alapján valósul meg.
Mi az igazságszolgáltatás:
Állam illetQleg a közhatalom megjelenésével egy idQben keletkezett olyan közhatalmi tevékenység, amelynek során
egyedi jogvitás ügyeknek jogszabály alapján történQ eldöntése valósul meg,
a jogszerq állapot helyreállításával,
illetQleg a jogsérelem kiküszöbölésével.

Az igazságszolgáltatás gyakorlásával állam alkotmányos rendjének vmint az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelme valósul meg.
Magyar alkotmány és a bírósági szervezetrQl szóló tv. szerint a magyar köztársaságban Igszolg-ot a bíróságok végzik:
LegfelsQbb Bíróság
ÍtélQtáblák
Megyei bíróságok
Helyi vagy városi bíróságok

Igszolg és a bíróság egymást kieg. fogalmakként jelennek meg. Ezeken kívül más bírósági szervezeteket is létre lehet hozni.
Praktikus okok miatt más szervek is végeznek kvázi igszolg-t. pl.:
választott bíráskodás, polgári ügyekben, ha szerzQdéskötéskor a felek vállalták, ha jogvita merül fel ügyükben választott bíróság jár el.
igazgatási szervek/szabálysértési hatóságok/ is bizonyos ügyekben kvázi igazságszolgáltatást végeznek pl.: szabálysértési ügyek /gyors, költségkímélQ, kis súlyú kriminalitást megjelenítQ ügyek/
paritásos döntQ bizottságok pl.: munkaügyi viták
volt szocialista országokban is volt ilyen, elnevezés nem bíróság, de a tevékenység igen:
gazdasági szervezet jogvitás ügyeiben eljáró: Gazdasági DöntQ Bizottságok jártak el
Társadalmi Bíróságok: munkahelyeken mqködtek, kisebb súlyú szabálysértési ügyekben, inkább fegyelmi fórumként, szocialista együttélés betartásában volt szerepe, de az Alkotmány Bíróság megszüntette a rendszerváltás után.
Hatályos szabályozás szerint milyen ügyekben járhatnak el a bíróságok?
büntetQ,
polgári,
családjogi,
munkaügyi jogvitás esetek,
államigazgatási határozat felülvizsgálatában
bíróságon kívüli szervek is eljárnak: kvázi igszolg szervekként külön jogszabály, rendelkezés esetén (rendszerváltás után e kör erQsen leszqkült)
1972 megszüntették a Gazdasági DöntQ Bizottságokat,
1991 alkotmány kimondta a Társadalmi Bíróságok alkotmány ellenességét,
1992 megszüntették a Munkaügyi DöntQ bizottságokat is.
Ma is vannak választott bíróságok.
Ma is van azonban : Közbeszerzési DöntQ Bizottság
kvázi bírósági szervek:
Szabálysértési hatóságok
Gyámhivatalok: gondnokság alá helyezés
Sport választott bizottság, sportszervezetek vitás ügyeiben járnak el

Követelmény a kvázi bírósági szervezetek felé: A felek bírósághoz fordulhatnak e szervek által hozott döntések ellen. Megvalósul a bíróság ig.szolg. monopóliuma, mert végsQ soron a bírósághoz lehet fordulni és a bíróság dönt az ügy lezárásáról.
BÍRÓSÁGok nemcsak igszolg. végeznek eljárhatnak nem igszolg. esetekben külön jogszabály alapján:
Egyesületek, egyházak bejegyzése, cég bejegyzések- Cégbíróságok /regisztrációs tevékenység/
szabadság megvonás fölötti felügyelet, elQzetes letartóztatás bíróság határozata nélkül nem történhet, 72 óra Qrizetbe vétel, bíróság meghatározza, az elQzetes letart idejét, hosszabbítást is a bíróság dönti el.
bíróságíróság felülvizsgálja a kényszergyógykezelés fenntartásának szükségességét.
Bírói függetlenség elve
Jelenti a bírák és a szervezet függetlenségét is.
Bíróknak függetlennek kell lenniük, bírákat akaratuk ellenére az uralkodó csak a 2 ház együttes beleegyezésével, ha nem jól látta el feladatát mozdíthatja el. Bírók elmozdíthatatlansága. XX.sz. Weimar-i alkotmány szögezte le elsQként a bírák függetlenek csak a törvényeknek vannak alárendelve. Bíró ítélkezQ tevékenysége folytán független. Az alkotmány, jogszabályok, jogi normáknak van alárendelve. Konkrét ügyben senki sem utasíthatja, és nem befolyásolhatja.

Garancia a függetlenségre, mert csak így érvényesülhet.
Társadalmi politikai garancia: olyan közfelfogás alakuljon ki, hogy megengedhetetlennek tartsa az ítélkezQ bíró befolyásolását.
Jogi garanciák: az olyan szabályok, amelyek a bírák jogállását úgy állapítják meg, hogy az zárja ki az ítélkezQ bíróság befolyásolását. Ezek szervezeti és személyi garanciák. Feltételeket úgy állapítják meg, hogy befolyásolhatatlan legyen a bíró.
Szervezeti garancia: a bíróságok a fellebbviteli és jogegységi eljárásban úgy vegyenek részt, hogy ne befolyásolják az alacsonyabb szinten elhelyezkedQ bíróságok tevékenységét.
Függetlenség szervezeti garanciái
Fellebbviteli, jogegységi kapcsolatban álló és más szervek viszonyát úgy határozza meg, hogy a bírák befolyásolhatóságát kizárja. Nincs alá-fölé rendeltség. Fellebbviteli eljárásban, ha a bíróság elrendeli, új eljárás lefolytatását ebben nem befolyásolhatja az alsóbb fokú bíróság döntése.
Jogegységi határozat mindenkire kötelezQek, de ez nem szervezeti összefüggésben jelenik meg, hanem azt jelenti, hogy egységes jogalkalmazó és jogértelmezQ jogegységi határozatokat ugyanúgy kell alkalmazniuk mintha tv-t vagy korm. rendeletet.
A bíróságok igazgatását végzQ szervek sem befolyásolhatják a konkrét döntéseket.
1997 elQtt: Igazságügy Miniszternek volt joga hogy igazgatással az igazságszolgáltatással kapcs. igazgatásban, teendQkben járjon el.
1997-ben igazságügyi igazgatási feladatok ellátására OIT létrehozása. 15 tagú testület
VezetQje a LB elnöke, hivatalból tagja
Tagja a legfQbb ügyésze
Igazságügyi miniszter
Országos Ügyvédi Kamara elnöke,
OGY alkotmányjogi bizottságának küldötte
OGY költségvetési bizottságának küldötte
9 bíró, akiket egy küldött értekezlet választ meg, a küldött értekezlet küldötteit, a LB teljes ülése, az ÍtélQ Táblák és Megyei Bíróságok összbírói értekezlete választja meg, legalább 5 éves bírói tev. folytattak már csak azok lehetnek OIT tagok.
9 tag és 9 póttag a bírák közül.
A hivatali tagok addig látják el, még megbízatásuk szól. Ha a képviselQk megbízása lejár, ez is megszqnik.
OIT (Országos Igazságszolgáltatási Tanács) eljár:
személyügyi kérdésekben, véleményt nyilvánít,
bírák kinevezése, pályáztatás,
Igazgatási, irányítás jogkörben is számos feladata van,
Normatív szabályozás, SZMSZ, irányítja saját hivatalát,
Jogszabály kibocsátására, megszüntetésére javaslatot tehet,
gondoskodik a bírósági költségvetési ügyekrQl, felterjeszti a kormány elé a javaslatot és a zárszámadást,
Ülnökválasztást elQkészíti,
bírák továbbképzésének ügyeit szervezi, kötelezQ a bíráknak a részvétele,
havonta 1x tart ülést, az elnök vezeti, határozatait szótöbbséggel hozza,
elnök képviseli az OIT-t más szervek elQtt, irányítja a hivatal munkáját.

Összbírói értekezlet: LB teljes ülése, ÍtélQ Táblák, megyei: Összbírói értekezlet a neve.
RésztvevQi: illetékes bíróságra beosztott valamennyi hivatásos bíró, a megye területén mqködQ hivatásos bírák.
Feladata: küldötteket választanak, az OIT bíró tagját megválasztó küldöttek közzé.
Véleményt nyilvánítanak az OIT kinevezési hatásköréhez tartozó bírósági vezetQ személyrQl,
Megválasztják a Bírói Tanácsot és beszámoltatják évente 1-szer a mqködésérQl.

Bírói Tanács:
5-15 tag, 3-13 póttag, összbírói értekezlet állapítja meg a tagok számát. 6 évre választják. Feladata: véleményt nyilvánít a bírók kinevezése, beosztása, felmentése, kirendelése vagy áthelyezése tárgyában, továbbá a bírósági elnökök kinevezési hatáskörébe tartozó vezetQ személyérQl, javaslatot tesz a bíróság éves költségvetési tervére és a jóváhagyott ktg.vetés felhasználására, véleményezi az SZMSZ-t és ügyelosztási tervét.

Kollégium: azonos ügyszakban ítélkezQ bírák testületi szerve.
Javaslatot tesz bírói beosztásra, részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében, véleményezi az ügyelosztási tervet, javaslatot tesz a koll.vezetQ, helyettes és a tanácselnök kinevezésére.
Személyi garancia:
bíró egzisztenciája biztosított legyen, hivatása méltóságában és felelQssége súlyának megfelelQ javadalmazás illeti meg, tisztességes fizetés
határozatlan idQre való kinevezés, csak tv-ben meghatározott módon és tv-ben meghat. eljárásban van lehetQség Pl.: felmenthetQ a vele szembeni jogerQs szabadság vesztés, közérdekq munka kényszergyógykezelés, magyar állampolgárság elvesztése, választójog elvesztése, alkalmatlanná válik, 70 életév betöltése.
OIT csak akkor tehet javaslatot a közt elnöknek a felmentésre javaslatot, ha a bírósági önkormányzat javaslatot tett.
Bírót csak kérelmére vagy beleegyezésével lehet másik bíróságra áthelyezni,
Hozzájárulása nélkül 3 évenként legfeljebb 1 évig lehet más szolg. Helyre kirendelni.
Bíró fegyelmi ügyeiben: fegyelmi bíróságok járnak el. Tagjait a bíróságok választják meg. Fegyelmi Tanács jár el. Tesz javaslatot a büntetés kiszabására, lehet tisztségtQl való megfosztás is.
Bírákat is mentelmi jog illeti meg. Ne legyen kitéve zaklatásnak. Közigazgatási és büntetQjogi eljárást ellene lefolytatni csak akkor lehet, ha a LB elnökét OGY felfüggeszti a mentelmi jogát, rendes bírót a köztársasági elnök felfüggeszti a mentelmi jogát.
Letartóztatni csak tettenérés esetén, szabálysértés esetén lemondhat mentelmi jogáról.
Politikai összeférhetetlenség
Nem lehet párt tagja
Nem folytathat politikai tevékenységet, nem tehet politikai nyilatkozatot
Közjogi összeférhetetlenség: OGY képviselQ, párt tagja, polgár mester, ombucman, kormány tagja stb.
Gazdasági összeférhetetlenség:
Gazd. szerv vezetQje nem lehet, tisztségviselQje, FB tagja, vagy GT. Személyes közremqködésre kötelezett tagja.
nem folytathat más keresQ tevékenységet, kivéve oktató, kutató, alkotói szerzQi jogvédelem alá esQ tevékenység.
Együttalkalmazási tilalom:
- nem lehet bíró azon a bíróságon, ahol a házastársa bíró, kollégiumi vezetQ, vezetQ.
- büntetQ eljárási tv., polgári perrendtartás, konkrét ügy: bírát ki kell zárni aki bejelentett elfogultságot és más részrehajlást. Ügyfél is jelentheti.



44. A bírósági rendszer egységének alapelve és a bíróságok rendszere

Bírósági szervezet rendszer egysége
Törvény elQtti egyenlQség elvébQl következik, hogy az igazságszolgáltatás elQtt is mindenki egyenlQ, mindenkivel szemben, mindenkinek ügyében ua. jogszabályok alapján, ua. bíróságok járnak el. Az egységes rendszer alapja.
Bíróság hatásköröket azonos típusú bíróságokra koncentrálják, és a különbözQ bíróságokat felülvizsgálati szempontból a jogegység biztosítása érdekében összekapcsolják.

Általában 3 alapvetQ típusú bíróságról beszélhetünk:
rendes bíróság
külön bíróság
rendkívüli bíróság

Rendes bíróság: Igazságszolgáltatási tevékenység állandó ellátására létesített szervek, általános hatáskörq szervek, hatáskörükbe tartozik minden igszolg. jellegq ügy, amelyre nézve jogszabályok nem írják elQ más szervek hatáskörét. Többszintq /4 szint/, LB az élén nincs hierarchia, minden bíró független az ítélkezés során.
Külön bíróságok: Igszolg állandó szervei, nem általános hatáskörrel, hanem az ügyek meghat csoportjaira nézve, elsQsorban a szakszerqség biztosítása érdekében hozzák létre. Pl.: kereskedelmi bíróság, gazdasági bíróság, katonai bíróság /1991.dec.31-ig/, ma: munkaügyi bíróság. Szervezetileg és személyileg sajátos megoldásokat tartalmaznak - katonai bíróságíró csak hivatásos tiszt lehet a bíró is. Nem külön bíróságként mqködQ bíróságról beszélünk, megyeszékhelyen lévQ helyi bíróság jár el közlekedési ügyekben. Ide megválasztott ülnökök sajátos hatáskörrel rend.
Ifjúsági ügyekben szintén csak megyeszékhelyen lévQ bíróságok járnak el. Az ülnökök csak pedagógus vagy pszichológus végzettségqek lehetnek.
Rendkívüli bíróságok: Ügyek meghatározott csoportjaiban a rendes vagy külön bíróság helyett idQlegesen eljáró speciális jogállással, hatáskörrel és szervezeti felépítéssel mqködQ bíróságok.
Tevékenységükben nem érvényesül a rendes bíróságra jellemzQ garancia rendszer sem.
FQ elv: senkit illetékes bírájától elvonni nem lehet. MinQsített helyzetekben létre hoznak ilyen bíróságot a gyors szigorú eljárás érdekében, olyan bqncselekményekben, amelyek súlyosan veszélyeztetik az adott rendkívüli helyzetben lévQ körülményeket. Sok esetben nincs jogorvoslati eljárás sem.
Ilyen rendkívüli bíróságként hozták létre 1945 után a 81/1945 Min.eln.rend. Népbíróságok intézményét. Csak háborús és népellenes ügyek elbírálására érdekében.
Fellebbezési fórum Nép Bíróságok Országos Tanácsa 1949-ig.
Konszolidált normális körülmények között rendkívüli bíróság nem mqködött egy államban sem.
(1956 után forradalommal összefüggQ bqncselekmények ügyében, amelyet sajátos módon határoztak meg nem külön bíróságként hozták létre a megyei bíróságokat a megyei bíróságon városi bíróságon legfelsQbb bíróságon népbírósági tanácsokat hoztak létre.)

Közigazgatási bíráskodás
Közigazgatási külön bíróság sincs, 1991-tQl külön katonai bíróság sincs.
Katonai bíróság 5 székhelyen mqködtek, Megyei bíróságon külön katonai tanácsként mqködnek beépülve a rendes bírósági szervezetbe. Külön bíróságként csak munkaügyi bíróság a megyék székhelyen, fQvárosban.
Közig bíróság
1883 pü. közig bíróság, 1897. általános közig. bíróság.
Általános és pü-i osztály létesítése. 3 és többtagú tanácsokban járt el és a hatáskörét széleskörqen felsorolták azokat az ügyeket, melyekben a közig bíróság eljárt. Egyesülési, sajtójog nem volt orvosolható közig bíróság elQtt.
1949-ben törvényerejq rendelettel megszüntették a közig bíróságok tevékenységét, és ügyeit részben:- döntQbíróság, polgári peres útra, vagy lezárták közig eljárás keretein belül.
1957 évi IV. tv. Államigazgatás eljárásról szóló tv. Jogszabály ellenesség esetén megengedte, közig határozatok meghozatalát követQen bíróság elQtt megtámadható legyen.
1981-ben módosították az 1957.évi IV.tv-t: az azt végrehajtó korm. rend kiszélesítette a bíróság elQtt megtámadható közig határozatoknak a körét.
1989 évi XXXI tv. Alkotmány kimondja hogy a közig. határozatai ellen bírósághoz lehet fordulni, ezt követQen az Alkotmány Bíróság határozata megsemmisítette azt a korlátozást, hogy, valamennyi közig. határozatot ne lehessen megtámadni bíróság elQtt. Ezt rögzíti 1991. évi XVI tv. A közig által hozott határozatokat, bíróság elQtt lehet megtámadni, néhány kivételtQl eltekintve.

Közig. Bíráskodás szükségessége: kevés volt a bírói gyakorlat a közig.ügyekben, általában polgári ügyekre voltak. A rendes bíróság elQtt a bíróság állapítja meg a tényállást Közigben ügyekben való elj maga a közig szerv állapítja meg a tényállást. Sokkal szigorúbb keretek közt folyik a polgári ügyekben az eljárás, mint a közigben. Többször felvetQdött a közig bíróságok külön szervezetbe való létrehozása lenne indokolt. AB lenne a felsQszint, alsószint a Közig.Bíróság.Választó jogi ügyekben ez a bíróság járjon el. AB tehermentesítve lenne az utólagos normakontroll tekintetében az önk. rendeleteinek, határozatainak tekintetében, mert bárki fordulhat az AB-hoz.

Szintek:
LegfelsQbb Bíróság az egységes bírósági szervezet élén.
ÍtélQ táblák, 1997.tv, de 2002-ben jött létre majd 2004-tQl jöttek létre. 5 db van.
Megyei Bíróságok, FQvárosi Bíróság.
Helyi Bíróságok: városi, kerületi.
Helyi bíróságok
Általános hatáskörq I. fokú bíróságok. Minden olyan ügyben, melyet tv. nem rendel más bíróság hatáskörébe, abba a helyi bíróságok járnak el. Összevontan is lehet szervezni. BKKB, PKKB. Lehet meghatározott hatáskörrel is létrehozni, megyékben: közlekedési, vagy ifjúsági ügyekben a székhelyen mqködQ városi bíróság jár el. Élén: elnök áll.
Nem önálló jogi személy. A megyei bíróság elnöke gyakorol felügyeletet igazgatási szempontból.

Megyei, fQvárosi bíróság
Részben I. fokú bíróság, olyan ügyekben, amelyben a törvény nem a helyi bíróság hatáskörébe utal, és nem az ítélQtábla hatáskörébe, és nem speciális tehát nem munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó, ezekben az ügyekben tehát amelyekben a tv a megyei bíróság hatáskörébe utal a megyei bíróságok I. fokon járnak el.
Általában viszont a megyei bíróságok II. fokon járnak el azokban az ügyekben, amelyekben I fokon a helyi bíróság járt el, a határozatai ellen benyújtott jogorvoslatok, fellebbezések ügyében.
Amelyekben I. fokon a munkaügyi bíróság járt el, a munkaügyi bíróság által elbírált ügyekben jogorvoslattal a megyei bíróság él.
Szolgálati tv-bQl eredQen az e törvényekben megfogalmazottakban az eljárás a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. I. fokon jár el. Ha I. fokon hoznak határozatot már a megyei bíróság szintjén beépül a rendes bírósági eljárás körébe, hiszen a határozataik elleni jogorvoslatokat a megyei bíróság bírálja el.
Megyei bíróság önálló jogi személy, élén a bíróság elnöke áll, van(ak) alelnök is.
Mqködik megyei bíróságon kollégium, ami azonos ügyekben ítélQ bíráknak a testülete.
Hatásköre van a bíróságok ig.-sal kapcs. mqködésével, egységes ítélkezési gyakorlatot igyekszik teremteni. Jogegységi eljárást kezdeményezhet a LB-nál. Tagjai: megyei bíróság ítélkezQ bírái, helyi bíróság adott ügyben eljáró bírái.
Országban van 5 olyan megyei bíróság, fQvárosi bíróság ahol katonai tanács is mqködik Bp., Kaposvár, Debrecen, Szeged, GyQr.
Megyei bíróságok más összetételben ítélkeznek I fokon mint II. fokon.
Ha I. fokon járnak el: ítélkezQ tanács tevékenységébe a hivatásos bírók, ülnökök is rész vesznek.
II. fokon miután ott nem ténykérdésekben való döntés történik, hanem jogi kérdésekben hivatásos bírókból álló tanács által történik az ítélkezés.

Megyei bíróságnál Tv hat meg azoknak az ügyeknek a körét melyben I. fokon jár el a megyei bíróság pl.
Életfogytig tartó szab vesztéssel fenyegetett bqncselekmények, emberölés büncsel, ill. biz. forintértéket maghaladó perértéket meghat ügyekben (10 M) vagy (40M)
SzerzQi jogvédelmi perekben, szabadalmi ügyekben is I. fokon a fQvárosi bíróság jár el. Országos szinten.
Közig. peres ügyekben
Megyei bíróságokon ítélkezQ tanácsok:
büntetQ
polgári,
gazdasági,
közig
Mb-okon fegyelmi tanács is mqködik.

ÍtélQtáblán is van I. fokú fegyelmi bíróság, a legfelsQbb bíróságon I és II fokú fegyelmi bíróság van. Ez a bírói függetlenség érdekében történik, hogy a bírák fegyelmi ügyeiben nem a munkajogi kérdésekben illetékes megyei bíróság elnöke jár el, hanem a fegyelmi tanács, akit a bírák saját maguk közül választanak, meghatározott idQre jár.
ÍtélQtáblák

5 ítélQtábla van most, jogi személyiséggel rendelkeznek. Cél: A LB tehermentesítése. Elnök vezeti, elnök helyettes és hivatásos bírák vannak. Ülnökök nem mqködnek. Nincs ténykérdés, csak jogkérdésben döntenek. Van kollégium is.
II. fokon jár el. A megyei bíróságok ügyében, illetQleg egyéb eljárási tv-ben meghat. Ügyekben. Katonai ügyekben csak fQvárosi bíróság katonai tanácsa jár el II. fokon bármely megyei bíróságon hozott katonai bqncselekmény ügyében.


LegfelsQbb bíróság

LegfelsQbb bíróság áll az egész igazságszolgáltatási szerv élén. Konkrét ítélkezQ tevékenységet is folytat, de viszonylag szqk körben. Csak rendkívüli jogorvoslatok esetén.
Rendkívüli jogorvoslatokkal megtámadott esetekben folytat ítélkezQ tevékenységet, hiszen az ítélQtáblák létrehozásának oka az volt alapvetQen, hogy a legfelsQbb bíróságot tehermentesítsék ítélkezQ tevékenység alól.
Tevékenysége nagyrészt jogegység megteremtése hogy az egész országban egységesen alkalmazzák a jogszabályokat, ezért a LB a felelQs. Éppen emiatt az ítélkezQ tevékenységét leszqkítették és az ítélQtáblákat ebbQl a célból létesítették, hogy Qk járjanak el II. fokon.

LegfelsQbb Bíróság, tavaly jun., óta nincs elnöke, most választják, helyettes is nyugdíjba megy Kaposvári/ élén: elnök OGY választja meg közt. elnök javaslatára 6 évre.
Elnök helyetteseit LB elnök javaslatára, közt elnök nevezi ki 6 évre. Bármeddig meghosszabbítható a két tisztség.
Mqködik:
teljes ülése
kollégiumok: büntetQ, polgári és közigazgatási
ítélkezQ tanácsok: bqntetQ, polgári, munkaügyi, gazdasági és közig.
jogegységi tanácsok: ua.,mint az ítélkezQ
I.és II. fokú fegyelmí bíróság is mqködik.

Kollégium 3db: büntetQ, polgári, közigazgatási
Jogegység biztosítása fontos, azonos ügyeket azonos módon bírálják el, ezért hozták létre a LB-n a jogegységi tanácsokat, jogegységi eljárást. Azonosan értelmezzék a jogszabályokat, azonos ügyekben egységesen alkalmazzák.
Jogegység több féleképpen érhetQ el:
elvi bírósági határozatokat hozzon, tegyen közzé,
konkrét ügyben is van ítélkezQ tevékenysége,
jogegységi tanácsok jogegységi hat-t hoznak létre olyan normának minQsülnek melyek alkalmazása minden bíróság számára kötelezQ, Magyar Közlönybe közzé teszik, hogy mindenki megismerhesse.
Jogegységi eljárás: joggyakorlat továbbfejlesztése céljából, eltérQ bírósági gyakorlatban, tehát azonos ügyben különbözQ bíróságok eltérQen alkalmazzák a jogszabályokat és ennek megfelelQen eltérQ határozatokat hoznak. Vagy a legfelsQbb bíróság vmely tanácsa az elvi kérdésben el kíván térni a LB egy másik ítélkezQ tanácsának határozatától.
Jogegységi eljárást indítványozhatja:
LB elnöke
LB kollégiumi vezetQje
LegfQbb ügyész, bqntetQ ügyekben
LegfelsQbb B ítélkezQ tanácsa
Jogegységi tanácsokat hoznak létre, eseti jelleggel: - büntetQ-, polgári-, gazdasági-, munkaügyi-, közigazgatási tanácsot.
5 tagból állnak, ad hoc jellegq, Indokolt esetben több szakterületre kiterjedQ ügyben 7 tagú jogegységi tanács alkotja meg a jogegységi határozatot. Amelynek elnöke LB elnök vagy annak helyettese. Jogegységi határozatokat Magyar Közlönyben közzé teszik. Indok: mindenki megismerhesse a normatív határozatokat.
Igazgatási szempontból a LB az elnök vezeti, elnök az országos igazságszolgáltatási Tanács elnöke is.
LB elnöke részt vehet az OGY ülésein, nem interpellálható, nem kell beszámolnia de felszólalhat, alkotmány bíróság ülésein is részt vehet.

Külön bíróság Magyarországon csak a munkaügyi bíróság van. Minden megyében van, fQvárosban is.
Munkaügyi bíróság élén is vannak hivatásos bíró és ülnökök. Itt is bírói tanácsokban folyik az ítélkezQ tevékenység. A munkaügyi bíróságok járnak el a munkajogviszonnyal kapcsolatos ügyekben, amelyeket a
Munka tv. könyve
Közalkalmazotti tv
KöztisztviselQi tv
És amit a tv. hatáskörébe utal.

Katonai bíróság: 1991-ben meszqnt.
Katonai bqncselekmények ügyében katonai tanácsok járnak el, katonai ügyészség emel vádat.
Katonaság és rendQrség kötelékébe tartozó személyek által elkövetett ügyekben katonai tanácsok járnak el. Nincs külön bíróság. Honvédelmi tv alapján rendkívüli körülmények esetén létrehozható egyes helyQrségekben külön katonai bíróságok is. MH hivatásos állományú, rendQrség, BV, polgári biztonsági szolg. Hiv. állományú személyek által elkövetett bqncselekmények ügyében.


45. A hivatásos bírói tisztség betöltése és a laikusok részvétele a bíróságok munkájában. A társas bíráskodás alapelve. A büntetQ és a polgári bírósági eljárás alkotmányos alapelvei

Bírói tisztségek betöltése

1. Bírákat meghatározott idQre választással választják, polgári átalakulás idejére jellemzQ.
Határozatlan idQre alakult ki napjainkra.
2. Kooptálás: bíráknak is biztosítanak beleszólást az új bírák választásánál, 1997-ig alkalmazták csak olyan bírát lehetett választani megyei bíróság önkormányzati szerve egyetértett.
3. Kinevezés: 1949. évi alkotmány kilátásba helyezi bírák választását, 1954. évi II. tv. szab ezt a kérdést, hogy a megfelelQ szintq tanácsok választják meg a bírákat
Gyakorlat azonban: a legfelsQbb bíróság bíráit az elnöki tanács választotta, többi bírát megyei bíróságra, járásbíróságra az igazságügyi miniszter nevezte ki. Miniszteri kinevezéssel történt a választás, ami a bírói függetlenséget kérdQjelezi meg. Hiába volt tv. ez volt az eljárás.

1972. IV. tv. Tényleges választás, legfelsQbb bíróság elnökét OGY határozott idQre , többi bírát Elnöki Tanács határozatlan idQre választja. (Kinevezés volt nem választás annyiban jobb, hogy testület választotta nem egy ember.)
1989. XXXI. tv. a LegfelsQbb bíróság elnökét az OGY választja, KT.elnök javaslatára, 6 évre, titkos szavazással, 2/3-os többséggel, LB elnök helyettesét a köztársasági elnök nevezi ki, LB elnökének javaslatára.
Többi bírót Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára nevezte ki a köztársasági elnök.

Bíró lehet:
büntetlen elQéletq,
magyar állampolgár, aki választójogosult,
egyetemi jogi végzettségq, 3 év gyakorlat után szakvizsga, legalább 1 éves bírósági v. ügyészi titkári gyakorlatot folytatott, nem kell ha korábban AB, ügyvéd, ügyész volt.
vagyonnyilatkozatot tesz
(Katonai bíró csak hivatásos katonatiszt lehet) 27 év elQtt nem lehetséges, ha ezeket a feltételeket teljesíti.

Bírák kinevezése:
Meghatározott bíróságra nevezi ki a közt elnök, OIT tesz javaslatot, az önkormányzatok véleményét kikérve.:
ElsQ alkalommal határozott idQre, 3 évre pályázat alapján, pályaalkalmassági vizsgálat után történik a kinevezés. Fizikai, pszichikai, szakmai rátermettséget nézik.
Pályázatot ír ki: LB elnöke: a LB bírói tisztség betöltésére
ÍtélQ Tábla elnöke: az ÍtélQ Tábla bírói tisztség betöltésére
Megyei Bíróság: a megyei és helyi, munkaügyi bírói tisztség betöltésére, a megfelelQ önkormányzatok javaslata alapján.
3 év után: szakmai minQsítés, és ha kéri, hogy bíró akar maradni akkor határozatlan idQre nevezi ki a köztársasági elnök. 70.életévéig bíró marad.
2 alkalommal 6 évenként újra megvizsgálják az alkalmasságát. Szakmai vizsgálat. Lehet kiválóan alkalmas, alkalmas és alkalmatlan, ha alkalmatlan megszqntetik.

Bírósági vezetQk kinevezése:
LegfelsQbb bíróság elnöke pályázat nélkül köztársasági elnök jav, OGY választja 6 évre. Helyetteseit az elnök javaslatára a KT. Elnök nevezi ki, 6-6 évre, pályázat alapján.
LegfelsQbb bíróság elnöke és helyettesei esetében OGY a OIT véleményét meghallgatja. De nem kötelezQ.
ÍtélQtábla elnökét és Megyei bíróság elnökét 6 évre, pályázat alapján az OIT nevezi ki, elQtte meghallgatja a megyei összbírói értekezlet véleményét.
Munkaügyi és helyi bíróság elnökét 6 évre, megyei bíróság elnöke nevezi ki pályázat alapján.
VezetQ felmentése akarata ellenére:
Bármikor lehet vizsgálni az alkalmasságot, vezetQi tevékenységet minQsítik. Alkalmatlanság esetén azonnal fel kell menteni, joga van 15 napon belül bírósághoz fordulni. Maga is kérheti a vizsgálatát. Megszqnik, ha a bírói tisztség megszqnik.

Bírói tisztég megszqnése:
3 év leteltével, ha nem kéri a meghosszabbítást,
Lemondással, általában 3 hónap lemondási idQ, a felmentési idQtQl OIT javaslatára a közt elnök eltekinthet,
Alkalmatlanná válás, 2 alkalommal 6 évenként vizsgálják, a bíró is kérheti a vizsgálatot, bárki kérheti a vizsgálatot,
Ha a bíróval szemben jogerQs bírósági ítélet szabadságvesztést vagy közérdekq munkát mondtak ki, ill. eltiltják a közügyek gyakorlásától, kényszergyógykezelést szabnak ki.
választójogát elvesztette, megszqnt a magyar állampolgársága,
Ha nem tette le az esküt
Más hatalmi ágnál tisztséget vállal,
Nyugdíjazás címén 70. életév betöltésénél
Szándékosan elmulasztja a vagyonnyilatkozatot vagy téves adatokat közöl
Fegyelmi tanács bírói tisztség megszüntetését javasolja

Laikusok részvétele az igazságszolgáltatásban
Vannak, olyan országok ahol egyes igazsgászolg. szervekben csak laikusok vannak ilyen pl.:USA Békebírósága.
Szövetséges LegfelsQbb bíróság
Tagállami bíróság, tagállami LB
Igazságszolgban általában hivatásos bírák és laikusok is részt vesznek.

Miért kellenek laikusok?
Önkényes bírói eljárás elleni garancia, demokratizmus garanciája is, függetlenségnek is a garanciája.
Szakszerq ítélkezés, tényállás megállapításánál fontos hogy olyan személyek legyenek a tagjai a bíróságoknak, akik adott témakörhöz értenek szakmailag.
Bírói rutin ellen is eszköz lehet laikusok részvétele.

2 forma alakult ki a világon:
Esküdt /zsqri/ bíráskodás, angol szász területeken. Laikusok elkülönülten ténykérdésekben döntenek. Egyhangú döntés kellett, mostmár többségi döntés. Miután az esküdtszék meghozta döntését a hivatásos bírákból álló tanács dönt a jogkérdésekben. BqntetQ ügyekben alkalmazzák. Vád: elkövette-e a cselekményt?

ülnökbíráskodás, német jogterületen kialakult. Európai kontinensen ülnökbíráskodás Schöffen rendszer. Bíráskodás: Laikusok + hivatásos bírák közös tanácsban vesznek részt és döntenek. Tény és jogkérdésekben is. Polgári államokban elsQsorban bqntetQ ügyekben, általában I. fokon terjedt el. Szocialista államokban minden ügyben, elsQ fokon. Ma csak 20 %-ban ülnök bíráskodás. Nálunk is csak I. fokon terjedt el.

Magyarországi rendszerben a laikusok részvétele
I. fokon törvényben meghatározott ügyekben a bíróság ülnökök részvételével jár el, nem ez az általános szabály.
Munkaügyi ügyekben általános. BüntetQ ügyekben, vétségi esetekben nincs a részvételükre szükség.
Polgári gazdasági ügyekben, közigazgatási ügyekben, ha tv elQírja, (példát nem tudott mondani rá olyan ritka)
Ma Mo-on 20 25 %-ban van laikus résztvevQje az igazságszolgáltatásban.

Ki lehet ülnök?
büntetlen elQéletq
választó jogosult
30 életévét betöltötte
magyar állampolgár

Jelölhetnek: választások elQtt:
állampolgárok,
társadalmi szervezetek, kivéve párt,
bíróság területén mqködQ önkormányzatok,
pedagógusok, pszichológusok /ifjúsági bqncselekmények/ jelölhetnek,
katonai ülnököket, katonai szervek illetve parancsnokai jelölhetnek,
munkaügyi bíróság: érdekképviseleti szervek ajánlására.
MegfelelQ szintq önkormányzatok választják meg. A bíróság elnöke osztja be, tiszteletdíj, átlagkereset illeti meg. Egy hónapra évente.

Tisztség megszqnik:
választójogot elveszti
70 évet betöltötte

Társas bíráskodás alapelve:
KörültekintQ bíráskodás elve, ne egy bíró járjon el, hanem tanácsokban ítélkezzenek. Egyes bíróként egyszerq ügyekben járnak el. FQ szabály a társas bíráskodás, egyszerq ügyekben pl.: választói névjegyzék kihagyás miatt. JegyzQ nem veszi fel, kifogás alapján a megfelelQ szintq helyi bíróság jár el.
Magyarországon
I. fokú eljárásokon 1 hivatásos bíró 2 ülnök részvételével folyik a társas bíráskodás
2 bíró 3 ülnök, ha a megyei bíróságon kiemelt ügyben, vagy munkaügyi bíróságon bonyolult ügyben, ha a tanács elnöke így rendelkezik, 3 hivatásos bíró, ha az eljárási TV így rendelkezik fQvárosi bíróságon pl.: szabadalmi, védjegy perekben.

II. fokú bíróságon nincs laikus!!!
3 hivatásos bíró jár el ill. LegfelsQbb bíróság felülvizsgálati kérelmeket ezek rendkívüli jogorvoslatok, 3 hivatásos bíróból álló tanács bírálja el. Csak jogkérdés!!!
Ha pedig a felülvizsgálati kérelmet LB jogerQs határozata ellen nyújtották be akkor 5 hivatásos bíróból álló tanács jár el az ügyben.

Bírói eljárás alapelvei: A büntetQ, polgári eljárás alapelvei, a tisztességhez eljáráshoz való jog:
- Nyilvános tárgyaláshoz való jog, kivételt nem ismerQ.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádat továbbá polgári perben, jogait és kötelességeit a bíróság nyilvános tárgyalásán bírálják el. Btk., Ptk.-ban is vannak kivételek.
Kivétel korlátozható:
államtitok, szolgálati titok sérül,
erkölcsi okból vagy személyes okból
üzleti titok megQrzése, polgári ügyben,
ügyfél kérésére, ha banktitok, vagy biztosítási titok, vagy befektetési titok kerülne nyilvánosságra.
Zárt tárgyaláson hozott döntés, ítélethirdetésnek nyilvánosnak kell lenni.

- Ártatlanság vélelme: nem lehet senkit bqnösnek tekinteni, amíg jogerQs bírói határozat nem nyilvánítja ki bqnösségét.
Választójogi tevékenységet kizáró okok (jogerQsnek kell lennie)
eltilt közügyek gyakorlásától
szabadságvesztés büntetését tölti
cselekvQképességét korlátozó, kizáró határozat hatálya alatt áll
kényszergyógykezelés.
I. fokú ítélet: fellebbezés: választhat, ha II. fokon még nem ítélték .

- védelemhez való jog: büntetQ eljárás alá vont személy az eljárás minden szakaszában megilleti a védelemhez való jog.
Védekezhet, érdekében védQ járhat el, Q maga választhat védQt, bizonyos bqncselekmény esetén köteles védQt kirendelni /Btk./ Képviselet joga, polgári perben.

- Jogorvoslathoz való jog: mindenkit megillet, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti a határozat.
A jogorvoslatot azonban az alkotmány szerint: jogvitáknak ésszerq, és idQben történQ eldöntése azzal arányosan 2/3 tv-ben lehet korlátozni. Egyéb fajtáira vonatkozik.
Rendes:
1. Fellebbezés: 1. fokú, de van több fokú is, nem mindenre.
Rendkívüli:
perújítás: korábbi eljárásban el nem bírált bizonyítékok, tények merültek fel, a LB jár el, büntetQ ügyekben.
felülvizsgálati kérelem polgári ügyekben : indítvány büntetQ ügyekben, jogerQs bírói határozat ellen, jogszabály sértésre való hivatkozással, LB bírálja el. Megsemmisíthet, meg is változtathat határozatot.
jogorvoslat a törvényesség érdekében: a legfQbb ügyész nyújtja be, a LB bírálja el, a terhelt javára, jogerQs ügydöntQ határozat ellen.

- Anyanyelv használat: hivatalos nyelv a magyar, közig eljárásban is, aki nem ismeri, anyanyelvén tolmácsot kell biztosítani részére (siket-némához is ki kell rendelni). Akár érdekelt, akár tanú.






46. Alkotmányvédelem és Alkotmánybíróság

Az alkotmányvédelem a jogszabályalkotásban, jogalkalmazásban nyilvánul meg.

(
Garanciák:
Társadalmi közfelfogást követel, hogy az Alkotmányt mindenki tartsa be ( társadalmi-politikai garancia.
Jogi garancia ( hatósági jogalkalmazás: a jogalkalmazó szervek jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, döntenek jogvitás ügyekben, jogsértés esetén alkalmazzák a jogágakra jellemzQ felelQsségi szabályokat. Jogorvoslati rendszer: törvény és AlkotmánysértQ határozatok felülvizsgálata. Felettes szervek irányító, ellenQrzQ tevékenysége, bírói szervek tevékenysége  az alkotmánysértést kiküszöböljük.
Normakontroll érvényesül ( jogszabályokat vizsgáló szervek jönnek létre. Azt vizsgálják, hogy a jogszabályok nem ellentétesek-e az Alkotmánnyal, magasabb szintq jogszabályokkal. ElQzetes, utólagos.

Alkotmánybíráskodás:
Polgári állam terméke, de visszavezethetQ elQzménye Spártára és Krétára is. Spárta: Eforátusz, Kréta: Kozmosz intézménye. Király, helóták ellen védték az alkotmányt.
Franciaország: Abszolút monarchia idején a regisztrálták a rendeleteket, melyek ellentétesek a szokásjoggal, azt nem.
Anglia: 1610.  Edward Cook nevq bíró tiltakozott egy Parlament által kibocsátott tv. ellen. Common Low  ba ütközQ, ellentétes az alapelveivel.

Modern Alkotmánybíráskodás: XIX. sz. eleje USA-ban alakult ki. ( A bírók az Alkotmányra esküsznek ( kötelesek az Alkotmány védelmérQl gondoskodni, beleértve a normakontrollt is. Angol jogban jelentQs szerep, precedens jog.
USA: 1803.  Konkrét ügy kapcsán egy szövetségi törvényt az Alkotmányhoz mértek. Jhon Marshallt nevezték ki a föderalisták fQbíróvá. Melbörit kisebb állam bírójává. De Melböri nem kapta meg a megbízó levelét. LegfelsQbb Bírósághoz fordult: J.M. kapta meg az ügyet, aki viszont úgy oldotta meg, hogy kimondta a bírósági szervezeti tv. e ellentétes az alkotmánnyal: rögtön nem lehet a Szövetségi LB-hez fordulni. Innen alakult ki az alkotmánybíráskodás. Ritkán alkalmazzák az USA-ban.
Az amerikai alkotmánybíráskodás jellemzQi:
A Bíróság vizsgálja, nem ellentétes-e a jogszabály magasabb szintq jogszabályokkal és az Alkotmánnyal. Ha ellentétes, olyannak tekinti, mintha nem volna. ( Nem alkalmazzák gyakran, mert jogbizonytalanságot eredményezne. Akkor szqnik meg a jogbizonytalanság, ha a LegfelsQbb Bíróság is Alkotmányellenesnek tartja a jogszabályt, és a többi Bíróság nem alkalmazhatja.
Európai alkotmánybíráskodás:
XX. sz. második évtizede: Ausztria ( elsQ Alkotmánybíróság. /1920/ Hans Kelsten
Alkotmányos bíráskodás: nem politikai K.Eu. 70-80-as években. Alkotmány, jogállam érvényesítésére törekszik, a hatalommegosztás elve mellett. Döntései az Alkotmányon alapulnak.
Szervezeti modelljei: amerikai  decentralizált: konkrét norma kontroll. Bíró: döntéshozatalnál alkalmazandó jogszabály nem alkotmányellenes- e a jogszabály. JelentQs jogbizonytalanság, egyik bíró annak tartja másik nem, Szöv. Bíróságig eljut, ettQl kezdve nem kötelezQ. De nem minden ügy jut el. Norvégia, Svédország is ezt a modellt alkalmazza.
Centralizált: kidolgozója: Hans Kelsten, negatív jogalkotó szervnek nevezi. Eu, Afrika, Ázsia, absztrakt norma kontroll: jogszabályt vizsgálják, független hogy konkrét esetrQl van szó. Nem mindenhol AB a neve, pl. LB-nak spec. Kollégium /Belgium, Izland/ Alkotmány Tanács /Fr.o, Libanon, Algéria/. AB: Ausztria, Németo, Olaszo, Egyiptom.
Vegyes modell: Latin Amerika, Portugália. Van központi alkotmány bíráskodás, de egyes bíróságok konkrét ügyben ítéletet hoznak vizsgálják a jogszabály alkotmányellenességét. Tehát a rendes bíróságok is védik az alkotmányt.
Kvázi AB-t betöltQ szerv: Finnország: - Alkotmányjogi Bizottság, nem semmisíthet meg jogszabályt, az érintett szervet utasítja. Jogi kancellár: Észto. Feladata: Alk.-kp-i, helyi szervek által kibocsátott jogszabályok összhangját vizsgálja.
Nincs AB: Hollandia. Megtiltják a jogszabályok vizsgálatát. Egyesült Királyság is ilyen, nincs kartális alkotmánya.
Kontinentális  európai: absztrakt normakontroll /elQzetes, utólagos/ Fr. Alkotmány Tanács az organikus tv-ek tekintetében kötelezQen alkalmazza az elQzetes normakontrollt.

Alkotmánybírák: olyan bírák, személyek végzik, akik a jogtudomány területén kiemelkedQ tekintélyq szakemberek.

Biztosítani kell a függetlenségüket:
Politikai szervektQl, pártoktól,
Gazdasági szervektQl  nem lehet szerv vezetQje,&
MegvesztegethetQ ne legyen, tehát megfelelQ javadalmazást kell biztosítani, hosszú idQre, közjogi méltóság /AB elnöke= Min.Eln, AB-k = miniszterekkel.

Alkotmány bírák külföldön:
Franciao: 9 tagú, nem az OGY választ, hanem a szenátus, a kt.elnök és a NGY. Elnöke 3-3 tagot. A volt kt. Elnökök is alkotmány tanács tagjai halálukig.
Németo: 8-8 tagú szenátus  12 évre vál, nem újraválaszthatóak. Szöv.gyqlés és a Szöv. Tanács delegálja.
Olaszo: 15 tagú  9 évre, nem újra választható.
Spanyolo. 12 tagú  9 évre
Portugália: 10 fQt a Parlament választ, 3 az AB. 6 évre szól, egyszer meghosszabbítható.

Magyarország: 1949.XX.tv. Alkotmány teszi lehetQvé a jogszabályok vizsgálatát. OGY vagy az ET megváltoztathatja. OGY meg is semmisítheti. Reformatórius, kasszációs jogkör. 1972. módosítás: Min.Tanács: az alárendelt állig.szervek által hozott jsz: megsemmisíthetik, megváltozathatják. A tanácsok által hozott rendeletet megsemmisíthette a Kormány. Ügyészség: LegfQbb ügyész: tvek, tv.erejq rendeletek véleményezése elQzetesen. Nem történt semmi, nem vizsgálták. 1983.II.tv. Alkotmányjogi Tanács /1984-tQl- 1989-ig/ Hatásköre szqk. Jsz. ellentétes  illetékes szervet hívhatta fel rá. Kb. 10 vizsgálat, 3 esetben állapított meg alkotmányellenességet.
1989. évi alk.módosítás: AB szükségessége. XXXI. Tv. rendszerváltozás, AB alkotmányos vizsgálatra jogosult szerv. XXXII.tv.- szabályozza. 1990. január 1-én kezdte meg mqködését ténylegesen is.

Az Alkotmánybíróság szervezete és az alkotmánybírák jogállása.
Szervezete:
Székhelye Esztergom
11tagú (elnök és helyettese)
9 évre választja az OGY kétharmados döntéssel, titkos szavazással
Az alkotmánybírák egyszer újraválaszthatók
Tagjai közül teljes ülésen 3 évre választja elnökét és alelnökét (újraválasztható)
Megválaszthatóság feltételei:
45. életév, egyetemi jogi végzettség, Büntetlen elQélet, Magyar állampolgárság, KiemelkedQ tudású elméleti jogászok közül, Legalább húsz év szakmai gyakorlat
Kizáró feltételek és összeférhetetlenség:
4 éven belül kormánytag, pártalkalmazott volt vagy vezetQ államigazgatási tisztséget látott el
Más állami, önkormányzati társadalmi, politikai vagy gazdasági tisztség vagy megbízatás (Csak tudományos, oktatói, mqvészeti és szerzQi jogvédelem alá tartozó tevékenység)
Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség
Alkotmánybírók megválasztása:
A frakciók képviselQibQl összeálló jelölQbizottság jelöl
A jelöltet meghallgatja az OGY jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hallgatja meg
ElQdje mandátuma lejárta elQtt 3 hónapon belül kell megválasztani
Esküt tesz
Tagság megszqnése:
70. életéve betöltésével, Megbízatási idQtartam leteltével, Halállal, Lemondással, Összeférhetetlenség megállapításával, Felmentéssel (nem felróható, önhibáján kívül nem tudja ellátni feladatát, nem képes eleget tenni), Kizárással (Felróható okból nem képes eleget tenni)
Jogállása:
Az alkotmánybírók az OGY képviselQkkel azonos tartalmú mentelmi jogot élvez
A mentelmi jog felfüggesztésérQl az AB teljes ülésben dönt
Nem lehet engedély nélkül letartóztatni, büntetQeljárást indítani (kivéve tettenérés)
Nem vonható felelQsségre a hivatása teljesítése kapcsán hozott döntései, véleménynyilvánítása miatt

Az Alkotmánybíróság hatásköre és eljárása.

Az alkotmányosság elQzetes vizsgálata: elfogadott, de ki nem hirdetett tv /kt.eln.- vétójoga/, nem ratifikált nemzsz. Kormány, kt.eln,OGY- nem ratifikálják a vizsgálatig/, házszabály/OGY/. Tv. javaslatra nem lehet alkotmányossági vizsgálatot kérni, mert az tv.hozás lenne!!!! 1998.I.tv. ki is veszi a hatáskörébQl.
Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata: jsz-ok és az államirányítás egyéb jogi eszközökre is kiterjed. Tv, kormány, miniszteri, önk-i rendelet, normatív utasítások, határozatok. Bárki kezdeményezheti!!! Szqkítési lehetQség lenne: eljárási ktg.viselés, ügyvédi ellenjegyzés, csak az 1989.évi 31.tv után születetett jogszabályokra. Csak az, akinek érdeksérelme vetQdik fel vagy nem mindenki, csak a meghat.szerv. Rendes bíróság is beterjeszthet: felfüggesztheti az eljárást, és AB-hez fordul, döntés után folytatja. Következmény: alkotmányellenesség: megsemmisíti az AB a normát, a határozat napjával, de lehet visszamenQlegesen is a keletkezéstQl. Lehet késQbbi idQponttól is. Negatív jogalkotás.
A nemzetközi szerzQdésbe ütközés: nsz. kötelezQ ha jogszabály kihirdeti. Indítványozhat: OGY, bizottság, képviselQ, kt.e., kormány va tagja, ÁSZ,LB- elnöke, legfQbb ügyész, ombudsman, AB hivatalból. Hatályos jogi norma azonos vagy alacsonyabb szintq  megsemmisíti, ha magasabb: megkéri, hogy változtassa meg.
Az alkotmányjogi panasz: jogalkalmazó szerv /bíróság/ akivel szemben alkotmányellenes jogszabályt alkalmazott. Hat.kézbesítése 60 napon belül, megsemmisíti az AB.
A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség: AB hivatalból, ha a jogalkalmazó szerv, jogszabályi felhatalmazáson alapuló feladatát elmulasztva alkotmányellenességet idézett elQ. OGY is alk.ellenes mulasztásban van. /10év HSZ.mód./ Mit tehet az AB? Felhívja az illetékes szervet, határidQt szab, hogy szüntesse meg a mulasztást.
A hatáskör összeütközés (hatásköri vita): áll-i szervek, önk-i szervek egymás közti kapcsolatában, AB dönt, mindenkire nézve kötelezQ. A szerv az indítványozó.
Az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése: különb. ügyekben dönt. OGY, bizotts,kt.e, kormány-,tagja, ÁSZ, LB elnöke, legfQbb ügyész, ombudsman kérheti. Kifejezett rendelkezést értelmezhet, mindenkire nézve kötelezQ.
Egyéb hatáskörök:
A köztársasági elnök közjogi felelQsségének megállapítása
Az alkotmány 19/A § értelmében az OGY akadályoztatásának megállapításában való közremqködés
Véleménynyilvánítás a kormány felkérésére a helyi képviselQ-testület mqködésének alkotmányellenességérQl
Az alkotmány 43 § (2) bekezdése értelmében jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat
Az önkormányzati tv 99 § (2) bekezdése értelmében a közigazgatási hivatal vezetQjének indítványára a törvénysértQ önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatára kerülhet sor.
közigazgatási szervek hatásköri összeütközése esetén az alkotmánybíróság jelöli ki az eljáró közig. szervet
Az OVB-nek a népszavazásra szánt aláírásgyqjtQ ív, illetQleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntései ellen, valamint az OGY népszavazást elrendelQ, továbbá a kötelezQen elrendelendQ népszavazást elutasító határozata elleni kifogást az Alkotmánybíróság soron kívül elbírálja
a felsQoktatási autonómia védelme 1993 LXXX. tv.
az önkormányzat közoktatással összefüggQ feladatainak ellátásával összefüggQ törvénysértése esetén a miniszter az alkotmánybírósághoz fordulhat
Az Alkotmánybíróság jogosult dönteni az alkotmánybírákra vonatkozó számos személyi kérdésben.
Eljárásrend:
Teljes ülésben vagy 3 tagú bizottságokban jár el
Zárt ülésen szótöbbséggel hozza határozatait
Különvélemény és indoklás közzé teendQ
Határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, mindenkire nézve kötelezQ
Ügyrendjét maga állapítja meg
Teljes ülés 8 bíró és az elnök vagy akadályoztatása esetén a helyettese jelenlétében határozatképes
3 tagú bizottság mindhárom tag jelenlétében határozatképes
Az AB az rendelkezésre álló iratok alapján határoz, személyes meghallgatás és szakértQ bevonása megengedett egyéb bizonyítási mód és eszköz nem alkalmazható
Teljes ülésben dönt:
Törvény elQzetes normakontrollja, utólagos normakontrollja, Nemzetközi szerzQdésbe ütközése -elQzetes, Házszabály elQzetes
Egyéb kérdésekben: 3 tagú. Döntés  nyilvánosan hirdetik ki, közzététel: MK.








PAGE 62

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

15 3. óra 5. gyakorlat 9. analízis dolgozat megoldás babits biotermékek brit töri corbu csont etnikai kisebbség gazdszoc gdp gerle jános-féle gyakorlat informatika irodalomtudomány ítéletlogika kidolgozott tétel kodolányi - levelező környezetvédelem kötelező laskay gábor logika mindennapok kémiája modern monopólium montesquieu motiváció munka német felvilágosodás numerikus okj ollmann opkut os példasor v politikatudomány pr preromán reklámelmélet és gyakorlat rendszerek román statisztika i. szervetlen szív társadalom történet termelési tényezők törvény zh feladat