finnugoristika tételek

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarTörténelemFinnugorisztikafinnugoristika tételek

1.A finnugrisztika múltja és jelene

Finnugrisztika - Uralisztika
Finnugor népek és uráli nyelvek és népekkel foglalkozik
nyelvek (finnugor + szamojéd)

ÖsszecserélhetQ szinonimák.
EltérQ felfogás mivel foglalkozik.
Skálán elhelyezzük, végpontjai:
Finnugor népeket a nyelvük köti össze
Finnugor néprajzról nem lehet beszélni
Irodalomtörténet nincs igazán
Ma beszélt finnugor nyelvek, folyamatok
Pl: szótárak, irodalmi nyelvmqvelés, nyelvrokonság
Finnugor népek: 3 nép önálló nyelviséggel rendelkezik (finn, magyar, észt)
Orosz etnikai kisebbség
Nemzetközi tudományterületbe kapcsolódik
Vizsgálódnak: töri, irodalom, néprajz, folklór
Pl: Permi-népek történetének kutatása
Saját intézményrendszer
Pl: Mari-nyelv kutatása
Nyelvészeti rész: a magyar nyelvet mi kapcsolja össze. Többi (3 kivételével) orosz konföderáció alatt él.
Eurázsiai választó: Urál- hegység
K: Közép-Szibériától Közép-Európáig, Északi-Jeges tengertQl mediterrán területig (Pécs).
KülönbözQ jellemzQk:
Közeli rokonok: vogul, osztjákok
Kimutatható finnugor hatás, ahol beleolvadtak az orosz népbe. Pl: Moszkva: orosz krónikák

A magyar finnugrisztika története

Sajnovics János (1733-1785) elsQ kiemelkedQ kutató, eredetileg csillagász, 1770: Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse ( Bizonyítása annak, hogy a magyar és a lapp nyelv azonos" 1994), fordítás jóval késQbb, már elQtte feltételezések, 114 szókincsbeli egyezés, nyelvtani párhuzamok
Gyarmathi Sámuel (1751-1830): erdélyi orvos, magyar grammatikát is írt pályázatra
(A magyar nyelv grammatikailag viszonyított rokonsága a finn eredetq nyelvekkel 1999) 1.rész: magyar, finn és lapp összehasonlítás
2.rész: magyar és észt
3.rész: magyar és többi finnugor nyelv összehasonlítása
Reguly Antal (1819-1851) gyqjtés lakhelyén, jogász, Stockholm, Szentpétervár és Helsinkiben tanult,
Hunfalvy Pál (1810-1890) jogász, jogakadémia tanára,
Budenz József (1836-1892) vogul föld és név könyve, német származású, képzett nyelvész
Magyar-ugor összehasonlító szótár (1873-1881)
Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana (1884-1894)
1812-16 összehasonlító indoeurópai nyelvészet megindul Hunfalvy idehívta Budenzet, hogy tanulmányozza a magyar nyelvet
P írta az elsQ nyelvtudományi munkát
Sajnovics lexikai párhuzamokat vizsgált fQként, fontos megállapítása: 2 nyelv lehet azonos akkor is, ha a beszélQi mégsem értik egymást, tehát lehet rokonság közük;
Gyarmathi: Affinitas linguae Hungaricae cum linguis Fennicae originis grammaticae demonstrata. 1799
Eredetileg orvos, elsQ nyelvészeti munkája pályázat - Magyar nyelvtan’!röviden úgy fogalmazza meg, hogy a magyar egy napkeleti nyelv és keleti nyelvekkel rokon  bizonyítani akarta hipotézisét de rájött, hogy nem volt helyes.
orosz cár: expedíciószervezés és újonnan elfoglalt területeken’!több párhuzamos feljegyzés, szójegyzék, grammatika a finnugor nyelvekrQl  Gyarmathi ezen feljegyzéseket vizsgálta meg.
Affinitas=hasonlóság, egymással valamiféle kapcsolat, Gyarmathi nagy hangsúlyt helyezett a grammatika hasonlóságra, és a török nyelvekkel való lexikai párhuzamok csak területi érintkezés következménye.
Reguly mqve 50 évvel késQbb jelent meg, tehát így fél évszázad szünet , indoeurópai nyelvek vizsgálata elindult.
Történeti nyelvészet Gyarmathi után jelentkezett, fQleg német nyelvészek.

Finnország XIX. sz. elején fontos nemzeti ébredés

Gyarmathi fogalmazza meg elsQként, hogy a magyar nyelv a vogul és osztják nyelvvel áll legközelebbi kapcsolatban meg ennél tovább akkor fogunk jutni, ha a kutatások nyelvi gyqjteményeket készítenek.º%
Reguly Antal az elsQ gyqjtQ, elsQ nagy utazó, de sajnos saját gyqjtött anyagát nem tudta feldolgozni, óriási forrásanyagot gyqjtött
Hunfalvy  Reguly anyagának elsQ feldolgozója’!A vogul föld és népe c. mqve,
- jogász- képviselQ a szabadságharc idején,
- részletes naplót írt
- a szabadságharc után kezdett el a finnel foglalkozni, tanulni a nemzeti kultúrát, a nemzeti nyelv fontos értékek, ahol egy nyelv újra elindulhat. Hunfalvy rájött nincs tudományos folyóirat a nyelvtudósok számára; 1800-as évek ’!Nyelvtudományi Közlemények: folyóirat elindítása
- Budenz József (német nyelvész), Hunfalvy hívta Magyarországra, a magyar finnugrisztikában az elsQ képzett nyelvész’!etimológiai szótár ’!Magyar-ugor összehasonlító szótár XIX. sz 1/3-ban összefoglalta finnugor nyelvek grammatikai ismeretei!fontos összefoglaló mqvek.
ElsQ Ural altáj történetnyelvészeti tanszék  Bp. elsQ tanszékvezetQ: Budenz’!elkezdQdött az egyetemi képzés
Tudományos vita, ugor-török háború  melyik nyelvvel rokon a magyar (Budenz’!ugor) Budenz bizonyította be a finnugor nyelvekkel rokon a magyar ’!tudományos szinten ez a vita eldQlt.

Munkácsi Bernát (1860-1937)  Budenz tanítványok:
A votják nyelv szótára 1896, Vogul népköltési gyqjtemény (-IV (1892-1921)
Halász Ignác (1855-1901)
Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdéséhez Nyk 23-24
Pápay József (1873-1931)
Szinnyei József (1857-1943)
Magyar nyelvhasonlítás c. füzetei 1896-1927’!a következQ legfontosabb mqve a finnugrisztikában
Finnisch-ungarische Sprachwissen schraft1910, 22
Beke Ödön (1883-1964)
Fokos-Fuchs Dávid (1884-1977)
Zsírai Miklós (1892-1955)
Finnugor rokonságnak.- általános összefüggQ mq, kézikönyvszerqen lehet használni, nagyon hasznos bibliográfia 1937

nyelvvel foglalkoznak ezen nemzedék kutatói.

Ki és hol foglalkozik ma Magyarországon finnugrisztikával?
1, egyetemei tanszékek
ELTE – Budapest Finnugor Füzetek,
DE – Debreceni Egyetem
PTE – Uralisztikai Tanszék Kiadványa
Szegedi Egyetem, és saját tanszékeik, általában minden tanszéknek van saját idQszaki kiadványa

2, MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor Osztály

3, Congressus Internationalis Finno-Cegristarum (CIFU)
(Nemzetközi Finnugor Kongresszus) 5 évenként rendezik jövQre lesz Pázmány Péter FQiskola

Kézikönyvek

1, etimológiai szótárak
- a magyar szókészlet finnugor elemei I-III 1967-1978 (MSzFE) – 700 szócikk van benne
- Uralisches Etymologisches Wörterbuch 1986-1988 (UEW) – 1900 szócikk, rekonstruktumokat

2, finnugor összehasonlító nyelvészeti kézikönyvek
- Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba 1966 (BÚNy)
’!összehasonlító nyelvészeti kérdések
- Hajdú: Az uráli nyelvészet alapkérdései (UNyA) 1981  ma is fontos mq
- Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai 1977, 96, 98

3, összehasonlító nyelvészeti kézikönyvek
- BenkQ Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai 1998
- Cser András: A történeti nyelvészet alapvonalai 2000
’!Cser A. könyve  bevezetQ jellegq, tömör ’!ajánlott belenézni
- Theodora Bynon: Bevezetés a történeti nyelvészetbe 1997

4, az uráli népeket bemutató kézikönyvei
- Zsírai M: Finnugor rokonságunk 1987, 1994
- Hajdú P.  Domonkos Dénes: Uráli nyelvrokonaink 1978
- Finnugor Kalauz 1998
- Rein Taagepera: A finnugor népek az orosz államban 2000
- Nyelvrokonaink 2000

5, szöveggyqjtemények (chrestomathiák) 60-as évek végétQl 90-es évekig
- Chrestomathia Samoiedica/Ostiaciore/Voguliea/Vojtacica/Syrjanica/Ceremissica/
Mordvincoa/Lappohica’!rövid nyelvtani bevezetés, szövegek (pl szépirodalom) és az értelmezéshez szójegyzék

6, irodalmi kézikönyvek, bibliográfiák
- A finnugor népek irodalmának bibliográfiája 1975
- Jávosi JenQ: Az uráli népek irodalmi bibliográfiája
- Medveének: A keleti finnugor népek irodalmának kistükre’!tájékoztató ismertetQket, és részleteket tartalmaz

7.Folyóiratok:
NyK (Hunfalvi) Nyelvtudományi közlemények 1862
német és angol nyelvq folyóiratok







2.Az uráli népek és nyelvek

Osztjákok (hanti)
Lélekszám: 22.500 fQ
60%-a anyanyelvi beszélQ
Ob vízgyqjtQ területe
Hanti-Manyszi Autonóm Körzet
Hanti-Manszijszk (fQváros)

Oroszok alsóbb rendqnek tartják az erdQn, vidéken dolgozókat’!belsQ nevek negatív jelentést kapnak
Föderáciai Köztársaság=Oroszország
Autonóm Körzet
Sírok: fagerendákból épített, halott szelleme tovább él a házban, amíg egy újszülött meg nem születik. Értéktárgyakat helyeztek el. Esznek, isznak. Agancsok a ház tetején. Mongoloid vonásokkal rendelkeznek. Szoros kapcsolat a természettel (medveünnep). Álarcokat vesznek fel. NQk minden szent tevékenységbQl kimaradnak. Vászonból és prémbQl öltözködnek. Élénk szín, gazdag díszítés, geometrikus minták. Sámán hit.

Vogulok (manyszi)
Lélekszám: 8.500 fQ
37%-a anyanyelvi beszélQ
Ob alsó folyásánál baloldali folyosó

Halászattal, vadászattal, prémtartással foglalkoznak. Rekesztéses halászat: fonott kerítés a vízben, varsa (kosár) van benne, lyukak a falban mögötte fal=gát, rekeszték. Tapasztott falú házak. Sátrak: állatbQr, faágak, gyorsan elbontható. Téli és tavaszi szálláshely. + lábakon álló tárolóépületek (védelem). Szent liget  áldozatbemutatás

Zürjének (komi)
Lélekszám: 500.000 fQ
70%-a anyanyelvi beszélQ
Komi Köztársaság
Sziktivkar
Komi-Permják Autonóm Körzet
Kodümkar

zászló: kék, zöld, fehér. Címer: sas.
Permi Szt. István: püspök
Legrégibb írásos emlék
Komi abc megteremtQje (XVI. Sz-i)- egyházi használatban alkalmas, XIX-XX. Sz-ban újrateremtették.
NyírfakéregbQl használati tárgyakat készítenek. Frissen lehántva hajlékony. Letelepedett életmódot folytatnak’!földmqvelés, állattartás. Szaunák.

Votjákok (udmurt)
Lélekszám: 750.000 fQ
70 %-a anyanyelvi beszélQ
Udmurt Köztársaság
Izmedszt

Gazdag terület ásványkincsekben. Hadiüzemek épültek’!zárt területek ( 80-as években nyitották meg újra). Nyírfaedények letelepedett életmód. Gazdagon díszített melldísz  nQk viselik, gazdagság jelképe. PengetQs hangszerek.


Cseremisz (mari)
Mari Köztársaság
Joskar-Ola
80 %-a anyanyelvi beszélQ

ErQs természettel való kapcsolat, erQs természethit felelevenítQ mozgalom. Sok török nép él itt ’!erQs török hatás (zene, ruházat). Népviselet: színes, erQs színek.

Mordvinok (erza és moksa)
Lélekszám: 1.150.000 fQ
67%-a anyanyelvi beszélQ
Mordvin Köztársaság
Szaranszk

A két népcsoport között nagy az ellentét.

Finnek (suomalaien)
Finn Köztársaság
Helsinki

Észt (eestlane)
Lélekszám: 1.000.000 fQ
Észt Köztársaság
Tallin

Német ajkúak voltak. Tal-dán linn-város.

Karjalaiak (karjalain e)
Karél Köztársaság
Petrozavodszk

Áfonya, falvak-Ladoga-tó, kicsi templom együttes-orthodox. Rovásírásos nyelvemlék-nyírfakéregre, gerendaépületek.

Vepszék (vepsl äin e)
50%-a anyanyelvi beszélQ

Izsórok
Lélekszám: 800 fQ
36%-a anyanyelvi beszélQ

Vótok (vad jakko)
Lélekszám: 60 fQ

L-vek (randalist)
Lélekszám: 20 fQ
Lett Köztársaság
Magas lív identitás

Lappok (számi)
Lélekszám: 80.000 fQ

Oroszország, Finnország, Svédország és Norvégia területén igen szétszórtan
Félnomádok, réntartás. Élénk színek használata, geometrikus minták. Szinte nincsenek is városok. Ritkán lakott a terület. Nehéz az érdekek képviselete.
Nyenyecek (jurák szamojéd)
(cont)

Politikai szervezettség:
Önálló állam
1000: Magyarország 1917: Finnország 1919/1991: Észtország
(1917-19: függetlenségi háború)
Föderatív köztársaság: komi, udmurt, mari, mordvin, karél
Oroszországban laknak, az Uráltól nyugatra elhelyezkedQ köztársaságok, saját nevükrQl elnevezett köztársaságuk van
Autonóm körzet: hanti-manyszi, komi-permják, nyenyec, nganaszan
Hiányzik:
Részben: hanti-manyszi, mordvin, mari
Kisebb balti-finn népek: lapp, izsór, lív, vót, vepszi, szölkup
Kultúra:
Északi: vadászat, halászat, réntartás
Obi-ugor, szamojéd, lap (részben): félnomád életmód, sámánizmus, különleges hit
Urál nyugati oldalán: földmqvesek
Udmurt, mari, mordvin, komi (részben)
Volga-Káma-Oka vidék
Török népek (csavas, tatár, baskir)
Tatár fennhatóság XIII-XVI. Sz.
Animizmus: kereszténység, iszlám
az a kezdetleges elképzelés, amely szerint minden tárgynak megvan a maga lelke, szelleme; így személyesítették meg a természeti erQket és jelenségeket, hit az olyan lelkek és szellemek létezésében, amelyek az ember és a természet életére befolyást gyakorolni képesek.
kelet és nyugat határán: - kezdetektQl határterület
balti-finnek: sorsuk különbözQ, hódítás két irányba
Közép Európa: magyar  hosszú vándorlás  szláv és germán hatás
Kunok, besenyQk, szászok - vándorlás során erQs török hatás

Lélekszám:
milliós: magyar, finn, észt
saját ország, európai kultúra
nemzeti intézmény- és oktatási rendszer

100.000-es nevüket viselQ köztársaság
Komi, udmurt, mari, mordvin, karél
Kisebbségben
Korlátozott anyanyelvhasználat

10.000-es és kisebb autonóm környezet vagy politikai autonómia
hiánya
nyelvvesztés akár évtizedeken belül

Kihalt nyelvek, népek szajáni szamojéd (hotor, kevjbál, karagassz, tavgi,
Szojót)- több hanti és manyszi nyelvjárás







3.Az uráli Qshaza problémája

1. interdiszciplinarizmus
- különbözQ tudományágak együttes használata
- régészet:
- ásatás eredményérQl megállapítják, hogy mi az, hogyan készült  régészeti lelet
- temetkezési szokások vizsgálata
- régészeti kultúra
- leletek korát meg tudják állapítani
Régészeti kultúra  hasonló vagy azonos tárgy kultúra tagja


- Qshaza kutatás nagy problémája
- nem beszél a lelet- nyelv megállapítása nehéz
- nem tudtak keletre menni
- keleti terület feltáratlan

- nyelvészet összehasonlító ága
- több közös pont a nyelvben  nem olyan rég váltak el egymástól
- kevés közös pont- rég váltak el
- paleolingvisztika (növény és állatnevek összehasonlítása)
- idQben visszafelé megnézik, hogy volt az élQhelyük
- sokat elmond a nyelvi érintkezésrQl
- genetika
- leggyorsabban fejlQdQ tudományág
- 80-as években készült kutatás a magyar lakosság körében- Czeizel Endre
- nagyon drága
- Qshaza kutatás végzQ nyelvészek körében magyaroknál
- finneknél inkább régészek
- 21. században többféle Qshaza-elmélet támogatnak
- össze kéne hangolni
- kevés adat mind tudományban

2.Pshaza elméletek:

1, Ázsiai elmélet
- F. J. Wiedermann- M. A. Castrén - többféle tudomány dolgozik együtt
- XIX. szd közepe - a legfontosabb régészet, nyelvtudomány és genetika (újabb)
- Ural  altaji tették az Qshazát - régészet: régészeti kultúra- ha egy
(Altáj-Szaján vidéke) bizonyos területen azonos jellemzQket találnak,
- 1954 Molnár Erik támogatta ezen a régészetbQl viszont nincs adat a nyelvrQl
elméletet - a régészetbQl viszont nincs adat
- nem teljesen kizárt elmélet a nyelvrQl
2, Volga-Káma vidéki Qshaza elmélete hangsúlyozásának kiemelése
F. T. Köppen (tudós) finn közös Qshaza - areális nyelvészet, egymással érintkezQ
nyelvészeti paleontológia =paleolingvisztika nyelvek egymásra hatásával foglalkozik
- XX sz. 1. felében általánosan elfogadott - magyar kutatási döntQen nyelvészeti
- mqvészeti paleontológia: növény és megközelítés
állatnevek’!következtet az Qshazára - népkutatás: különbözQ embercsoportok
között kimutatja a hasonlóságaikat, össze-
3, Baltikumi Qshaza elmélete függéseiket
- László Gyula 1961 Qstörténetünk - 1 embercsoport közül
legkorábbi rokonai - génkutatás
- pollentérképek
- középsQ kQkori szvidéri kultúra
(Ny- Lengyelországtól Oka folyóig)
újkori fésqs kerámia kultúrája
(Baltikumi terület)

4. Hajdú Péter: uráli Qshaza elmélet 1962
Nyelvészeti paleontológiai és pollenelemzés használta, fa neveket vizsgált (ÉNY-i Urál), egyedül a szilfa egyezik meg a vegyes lombos erdQkben, viszont a tajgai tqlevelüek közül több megnevezés megegyezett a finnugor nyelvekben /NYSzibéria Kr. E. 6-4. évszázadban teszi ennek idejét./
1963-75-ben úgy módosította elméletét: Ez Urál Északi területén Európába átnyúlhat.

5.A nagy Qshaza elmélete
Nem egy kicsi konkrét terület keresendQ, hanem nagy területen egymással laza kapcsolatban álltak, Uráltól Baltikumig.
H. Ojansuu: 1907 fin, észt régészek

3. 90-es évek: többféle Qshaza elméletek alakulnak ki.

1, Volga-vidék
2, É-Urál két oldalán
3, K és D Urál két oldalán
4, K-Közép Európa
5, Urál-Baltikum
’!új elméletek is születnek ’!nagy vitát váltottak ki
Kérdés, hogy létezik-e Qshaza, Qsnépesség, Qsnyelv, földrajzilag behatárolható Qshaza
Kevesebb figyelem a nem finnugor népekkel való kapcsolat- jövevényszavak
Néhány közös vonásuk van, megkérdQjelezik az Qsnyelv és Qsi kultúra koncepciójának valódiságát, meglétét.
Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a genetikába
Régészeti és nyelvészeti adatokat össze kell hangolni
6, Pusztay János: Szombathelyi Egyetem
- nagy Qshaza elmélethez hasonlít
- nagy területen különbözQ típusú nyelvek alakultak ki különbözQ pontokban
- Qsnyelvek és Qshazák láncolata (É-Európa-Ázsia övezetben)
- paleoszibériai nyelvek
- Qsnyelvek, Qshazák láncolata
- Észak-Eurázsiai-nyelvi-övezet
7, Kalevi Wiik
- forradalmi nézeteket vall
- 40 000 évre visszamenQleg vizsgálja az Qshazát
- Kr. E. 6300
- indoeurópai nyelvekben keres finnugor kapcsolatokat
- kimutatható nyelvi hatás
- É-Európa ’!uráli nyelvek kialakulási helye
- szubsztrátum jelenség: 2 nyelv sokáig egymás mellett él, hat egymásra, az egyik eltqnik a hatás megmarad.
- É-Európa Ny-i területén Qs-Lappok, K-i területén Qsszamojédek
- Finnugor szubsztrátum indoeurópai nyelvekben





4.





5.A nyelvrokonság fogalma és a történeti-összehasonlító módszer

MIÉRT?  teleologikus okok
- a közlés hatásossága
- érthetQségre törekvés
- fa vág (favágó)  fát vág
- ház fedél  ház fedele  háznak fedele
- gazdaságosság
- új elemek a racionalitás keretei között: egy változatot engedi, a többit visszatarja
- ismer: ésmer: üsmer: ösmer

Jelöletlenség
Határozó jelöletlen, ha szemantikája engedi
Pl egész nap- nappal
Igeragozás: a leggyakoribb elem jelöletlen
Pl lát, látott, látna, láss
Új nyelvi alakulat már ismert elembQl
Szóképzés szóösszetétel
Sír, sirat, sírás, siralom
Hamuszürke, számítógép
Analógia
Általános nyelvi megoldásokhoz igazítja a kivételezett (ikes ragozás)
IdQtakarékosság
FQleg a modern korban
Kocsi szekér  kocsi
Napnyugat  nyugat
Tokaji bor  tokaji
Kend, viszlát, külker
Kösz, tulaj, prof, jogsi, csoki
MÁV, FTC, VZ

Idegen hatás
- általános kérdések
- területi, földrajzi, idQbeli tényezQk
- kulturális adás-vétel (anyagi és szellemi kultúra)
- átvétel arányos irányai
Nyelven kívüli tényezQk
Kiegyenlítik egymás: franci-olasz, magyar-szerbhorvát
Dominancia: német-magyar
Hatásos csak egyes nyelvjárásokban: magyar-ukrán
Átvételi oka
Hiányelemek pótlása
Átadó nyelv presztízse
Kölcsönzés után az átvevQ nyelv változási szabályait követi
Kölcsönzés iránya sokszor meghatározhatatlan
Magyar szablya szláv nyelvekben is
Vándorszavak- nyelvek során futnak keresztül
Magyar mustár (fr., olasz, német, szláv)
Annál könnyebben minél nyitottabb rendszerve, tartozik minél kultúrafüggQbb
Szóátvételek zöme konkrét jelentéstartalmi fn (tárgyak terjednek a legkönnyebben)

Bilingvizmus

- nyelvcsere
- anyanyelv elhagyása  domináns nyelv gyQz
- nyomai a domináns helyzetbe kerülQ nyelvben
1.szubsztrátum:
- a hódítók nyelve lesz domináns
- hatás a domináns nyelvben
- finnugor-orosz
2.szupersztrátum:
- az Qslakos népesség nyelve a gyQztes

- arealitás (területi nyelvközösség)
- nagy terület nyelvekben közös vonások sora
1.szqkebb értelmezés
- nyelvi renszer strukturált elemei (fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis)
- dunai, balti, kaukázusi, balkáni
2.tágabb értelmezés:
- kevésbé strukturált elemek (frazeológia, stílus)
- Kultúrkör, kultúrhatás

- nemzetközi nyelvi hatás
- mqveltségszavak, nemzetközi szavak
- jelenkori világnyelvek ( görög, latin, perzsa, héber, arab elQzmény)
- szaknyelv
- helyi nemzetközi érintkezési szavak

A nyelvrokonság bizonyítékai

szókészleti egyezések
I/A nem rokonság bizonyítékai
1, véletlen egyezések (67%)
m. nQ  kínai nü
m. fiú  román fiu

2, hangutánzó, hangfestQ szavak
m. kakukk – német kukuck – finn käki

3, gyermeknyelvi szavak
Baba, mama

4, kölcsönzések
m. alma – cser, olma – votják ulmo
m. televízió – finn televisio – angol television

I/B nyelvrokonság bizonyítékai
Egyezések az alapszókincsben (az alapszókincs általánosan egy emberi tapasztalaton alapul, hétköznap szerves része, független társadalomtól, gazdaságtól, politikától, kulturális helyzettQl.)
Egyetemes emberi tapasztalat
rokonsági terminológia: Qs, vQ, meny, fiú
anyagnevek: bQr, kQ, vas, réz
táplálkozás: fQz, fazék, lé, vaj
idQbeli, térbeli viszonyok: év, tél, tavasz, Qsz, éj, alatt, mögött
testrésznevek: fQ, fej, szem, epe, máj, szív, kéz
számolás: olvas, kettQ, három, négy, öt
elemi életjelenségek, cselekvések: vol-, lesz-, néz, tesz, eszik, iszik, él, megy

rendszeres hangmegfelelések
m. ház – német Hause
m. ház – finn kota
m. ház, hal Névszó, hal V, had, hagy, hajnal, hall, halad
finn kota, kala N, kuolla V, kunta, kadota, koi, kusella, kulkaa
m ház, néz, víz, fazék, kéz
finn kota, mesi (meet-), vesi (vet-), pata, käsi (käte-)

grammatikai egyezések
szerkezeti egyezések (tipológiai hasonlóság) pl: birtoklás’!létige segítségével
agglutináló jelleg, magánhangzó-illeszkedés, névutók használata’!jelentésének köre, használat módja
anyagi egyezések (toldalékok) a toldalék magánhangzó eleme, harmóniában van a szótQ magánhangzóival pl: almával, de körtével


6. A nyelvek változásának modellje

- családfamodell
- földön 3-4 ezer nyelv
- nagy részét nem lehet nyelvcsaládba besorolni
- indoeurópai nyelvcsaládban 3000 éves nyelvemlékek
- szanszkrit
- görög,HJhn„†˜¬Æø

^ r H
j
FHÒÔ¼(¤hj

¸ ´ ¶ æ ~°²êõçÜÐÅйű¦±Å±Å›Å“›“›ˆzˆlˆ±ˆ±ˆ±d±¦ˆ±ˆ“±ˆ hn`CJaJh
þhn`6CJ]aJh
þhn`5>*CJaJ h
þhn`CJaJ hÞ\ÏCJaJ h
þhë )CJaJ h
þh'ØCJaJ h'ØCJaJh'ØhÏY¶5CJaJ h
þhQk`CJaJh'ØhQk`5CJaJ h
þh$FlCJaJh
þh$Fl5>*CJaJ h«ú5>*CJaJ'HJ†ø< > v ¼ ü H
–
Ò
"
ˆ


'

P



¥

½

Õ

@
óîìììììììäÜÜÜÓËÜÜÜÂÜÓ½gdë )„ ^„ gdë )
&
Fgdë )„ˆ^„ˆgdë )
&
Fgdë )
&
FgdQk`gd$Fl
$„h^„ha$gd«ú Œ`Œýý@
b
² Ü ÒÔj  D ¶ €ìM{¯&J”úúúúúúòòêêáÜÜêêêÓÓËû
&
Fgdn`
&
F gdn`
&
F gd'؄Ä^„Ägdn`gd'؄Ä^„Ägd'Ø
&
Fgdn` $a$gdn`gdë )L®¯HªZœ  ²+¾+Ú,Ü,"0]0y0•0—00¦0Ô0b2d2f2Ž22Â2Ä2Æ2Þ2à2ê344X4p4u4•4§4Ê4Ì4ÿ4Z7®7Â7~9Ð9h;ž;øðåÝðåÑåøåÆå¾å²å¾å¾å¾åݧå¾åݧå¾å™å¾å…å¾åå}åå hÙ7CJaJ h]{CJaJh
þhn`5CJaJh
þhn`5>*CJaJ h
þhsxñCJaJhsxñhn`5CJaJ hsxñCJaJ h
þh]{CJaJh
þhn`CJ\aJ hn`CJaJ h
þhn`CJaJ h'ØCJaJ hÞ\ÏCJaJ1”\Ž"- š œ !!–"ž#8$’$À$ì&)Ü)F+H+®+B,t,÷î÷î÷îé÷éàà÷ÓÓÓééééËîË
&
F gdn`

„h„\^„h`„\gdn`„h`„hgdn`gdn`„Ä^„Ägdn`
&
Fgdn`t,Ü, -F-.d..Ì./æ/è/!0"0]0t0˜0¯0Ô0d2f2Ä2Æ243è3öíåÜÜÔÔÔÜÏÇÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏ
&
F

gdn`gdn`
&
F
gdn`„Ä^„Ägdn`
&
F gdn`„Ä`„Ägdsxñ„Ä^„Ägdsxñè3ê3444q4Ë4Ì4ÿ4=5J6Ú6X7Z7®78Š89|9~9Ð9(:–:Æ::;f;h;ö;–<úúúúúúúúúúõúúúúúúúúúúúúúúúúúgdsxñgdn`ž;à;ö;l=º=Œ>œ>d?f?h?l?†?¢?â?(@*@2@4@6@:@p@”@¶BôEFhIˆIjJóçÜçÜÔÜÌÁ¸¬Ü¤Ü̜‘†{m_†TFTFTh
þh$Fl5>*CJaJ h
þh$FlCJaJh
þhë )5>*CJaJh
þhn`5>*CJaJ h«ú5>*CJaJ h
þhë )CJaJ h
þh
þCJaJ h
þCJaJ hsxñCJaJhsxñhn`5CJaJhsxñ5CJaJ h
þhsxñCJaJ hn`CJaJ hÙ7CJaJ h
þhn`CJaJh
þhn`5CJaJh
þhq^P5CJaJ–Œ>f?h?†?ä?(@*@,@.@0@2@4@6@n@p@”@¾@ð@AúúúúúúúúòòíííííííáÕÍííí $a$gdë )
$„h^„ha$gdn`
$„h^„ha$gd«úgdë )
&
Fgdn`gdn`AVAŒAŽARB˜B¶BòEôEF@FrF¼F¾FfIhIˆI´IæIJJVJhJjJ¶JìJKÞKúúúúúúúúòúúúúúúòúúúúúúúúúêê
&
Fgd$Fl $a$gd$Flgdë )jJnJKVKtK²KM&MPMRM€O‚O„O¦O^Q’QˆR°RæRS4S6SšW¸WEXdXeXnXoX€X‹XŒXXøíøíøíßÔíÔÌÁ³Ô³Ô³Ô³¨Ô¨ ¨•Š|n|c•X h
þh‘ ¨CJaJ h
þhq^PCJaJh
þh‘ ¨5>*CJaJh
þhò15>*CJaJ h
þhò1CJaJ h
þh/ƒCJaJ hˆÊCJaJ h
þh$uúCJaJh
þh¢ R5>*CJaJ h
þh
þCJaJ h¢ RCJaJ h
þh¢ RCJaJh
þh$Fl5>*CJaJ h
þh$FlCJaJ hÙ7CJaJ ÞKMM&MRM†M¬M¾MÀM€O‚O„O¦OÈOÞOP P\Q^Q’QÂQôQR0R2R†RˆR°Rúúòúúúúúúúúêúúúúúúêúúúúúúúê $a$gd¢ R $a$gd‘ ¨gd$Fl°RÒRäRæRS6SXSfShSºS¼SîST.T0T UUBUtUvU†UªUÜUÞUV$V&VJVlVúúúòúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú $a$gd¢ Rgd$FllVŽV¶V¸VÖVWWšWeX€XŒXX¦X³XîX YNY¦Z&[<[ˆ[\\úúúúúúúúòúúúêááÙÐÙÙÈÈÃgdÆo»
&
Fgd
Eí„Ä^„Ägd
Eí
&
Fgd
Eí„Ä^„Ägd/ƒ
&
Fgd/ƒ $a$gd‘ ¨gd$FlX¦XáXâXìXíXîX\\Z\
^H^¢`¤`
a

arbtb b¢b cczc|cÂcÄcìcöcøc”d
e

e eeeeóèÝèÝèÝÑɾɾ³¨¾¨³¨¨¨¨¨¨’Š‚wla h,)j5>*CJaJ h
þh°TúCJaJ h
þh
þCJaJ h
þCJaJ hQCJaJ h
þhQCJaJ h
þh¬ CJaJ h
þhÑ;3CJaJ h
þh$uúCJaJ h
þhÆo»CJaJ h7=CJaJh
þh
Eí5CJaJ h
þh
EíCJaJ h
þh/ƒCJaJh
þh/ƒ5CJaJ#\h\]L]˜]Â]
^J^Œ^¤`

ataöarbtbŠbÈbc`c÷÷÷ïïïïïâÚÒÚÉļ´§ž„h^„hgdÑ;3

„Ô
„Ä^„Ô
`„Ägd¬
&
FgdÑ;3
&
FgdÑ;3gd$Fl„L^„LgdÑ;3
&
FgdÑ;3
&
FgdÑ;3

„8„P^„8`„PgdÆo»
&
FgdÆo»
&
FgdÆo»`cbc²cøc d(d)didpd”d•dàd
e
e

e
e eeeöîáááÜÔÇÇÇ¿¶±±±±±¨„h^„hgd°TúgdQ„˜^„˜gdQ
&
FgdQ

„H„P^„H`„Pgd¬
&
Fgd¬ gd¬

„Ô
„Ä^„Ô
`„Ägd¬
&
FgdÑ;3„h^„hgdÑ;3ee6f8flfÆfÞf„gÊgôgBhºh¼h¾hidižiÜiÞij¢jèj`kÌkl0lóóëãããããããããã×ããããããããããã
$„Ä`„Äa$gd@N¸ $a$gd@N¸ $a$gd@N¸
$„h^„ha$gd«úef4f6f8f^flf˜m m°mÎmÐm¢n¤nÊnÌnÎnðnþnoBoHoJoŒo°oõçÜÑƸ°¨°¨°¨’‡ymamVK@KV h
þh0aŠCJaJ h
þh3P¯CJaJ h
þhn`CJaJh
þh3P¯5CJaJh
þhn`5CJaJh
þh3VÕ5>*CJaJ hn`5>*CJaJ h3VÕ5>*CJaJ h@N¸h3VÕCJaJ h3VÕCJaJ h@N¸CJaJh3VÕh@N¸5>*CJaJ h7=5>*CJaJ h@N¸5>*CJaJ h°Tú5>*CJaJh
þh°Tú5>*CJaJ h«ú5>*CJaJ0lxl

m,m˜mÐm6ndn¢n¤nÌnÎnoŽo4pÒphqrprÈrLsðsœt>u÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòææÚÑÚÑÑÑÑÉÉÑ
&
Fgd]1 „h^„hgd]1
$„h^„ha$gd]1
$„h^„ha$gd3P¯gd3VÕ $a$gd@N¸°oºo¼o¾o2p4p:pBp~p‚p„p†pˆpÐpÔpÞpþpfq¬qrrnrpr®rÈrsLsfsšsžs sðs"t$tHtštœt tðtôtöt>uˆu¦uêužv vØvÚvôv8whwjww°w²w¾wxõêßêÔõÉÔß¾êßêõ¶ÔõÔõÔõÔ¶õªõÔêõßõêõ¶õÔõêõßõêõêõꞒõêßõêßêÉêh
þh]1 5CJaJh
þh3P¯5CJaJh
þhn`5CJaJ h3VÕCJaJ h
þhq^PCJaJ h
þhbáCJaJ h
þhn`CJaJ h
þh0aŠCJaJ h
þh3P¯CJaJ h
þh]1 CJaJ9>u¦u &
Fgd]1 „h^„hgd3P¯„h^„hgd]1 „h^„hgdn`xxJxžx xÈxÊxÐxybyfyzz2zrz||||6|h}j}l}p}r}Ø}Ú}Ü}¢~
F€õêßõßÔȼÔêÔ´Ô´Ô¬ÔȼԬ¡“ˆzo“cÔ¬[ hf‘CJaJh
þh0aŠ5CJaJ h0aŠ5>*CJaJh3VÕh0aŠ5>*CJaJ h3VÕ5>*CJaJh3VÕh3VÕ5>*CJaJ h
þh3VÕCJaJ h0aŠCJaJ h3VÕCJaJh3VÕh0aŠ5CJaJh3VÕh3VÕ5CJaJ h
þh0aŠCJaJ h
þh3P¯CJaJ h
þhbáCJaJ h
þh]1 CJaJ-Ü}ú}&~\~€~¢~
¶H€zè6‚z‚ƒˆƒºƒøƒ8„V„Ž„ð„

…x…®…†ø†öööööööööööööööíöíöööööööä„h`„hgdf‘„h^„hgd,)j„h^„hgd0aŠF€H€è4‚6‚:‚x‚z‚¸ƒ6„8„V„–„ „î„ð„¬…®…ʆä†ø†ü†Ö‡Ø‡Þ‡à‡æ‡è‡ê‡ì‡õêÞÕÌĹ®ÄõޮĮ¦Äõ®Ä®Ä®¦ž–ˆvhV#j²fhr
hr
5>*CJUaJh
þh]wÅ5>*CJaJ#jhr
hr
5>*CJUaJh«úh«ú5>*CJaJ h,)jCJaJ h
þCJaJ h]wÅCJaJ h
þh]wÅCJaJ hf‘hf‘CJaJ hf‘CJaJhf‘5CJaJh]wÅ5CJaJh
þh]wÅ5CJaJ h
þh0aŠCJaJ h
þhf‘CJaJø†x‡Ö‡Ø‡Ú‡Ü‡Þ‡à‡æ‡ð‡ò‡ô‡ö‡ø‡xˆzˆ°ˆÞˆ‰L‰¢‰Â‰öööööññåÚÑÑÑÌåúººººº„h^„hgdÐ6†„h^„hgd
þgdr
„h^„hgd]wÅ
$
&
Fa$gd«ú
$„h^„ha$gd«úgd,)j„h^„hgd0aŠì‡î‡ð‡ö‡ø‡ü‡zˆ†ˆ®ˆ°ˆà `’n’““‚”œ”ž”¦–¨–™™,™¨šªšäšæšN›x›„›Ì›íâ×ɾ׳«£«›«›››ƒ{›{›{›{pdYdY{Y h
þh]wÅCJaJh
þh]wÅ5CJaJ hÐ6†hr
CJaJ hr
CJaJhr
h”^«>*CJaJh”^«h”^«>*CJaJ h”^«CJaJ h}o:CJaJ hÐ6†CJaJ hÐ6†5>*CJaJ h«ú5>*CJaJh
þh
þ5>*CJaJ h
þ5>*CJaJ h]wÅ5>*CJaJ#jÃY*hr
hr
5>*CJUaJ ‰9ŠWŠXŠfŠ“Š¨ŠÓŠïŠ*ŒZŒŒ¾ŒÐŒ\|¨Òø ŽLŽŒŽ¦ŽöööîæÝæÔîæææîæÌÄÄÄÄÄÄÄ
&
FgdÐ6†
&
FgdÐ6†„ˆ^„ˆgdÐ6†„ ^„ gdÐ6†
&
FgdÐ6†
&
FgdÐ6†„h^„hgdÐ6†¦Ž¨ŽÂŽìŽ>ªà|®‘*‘R‘€‘ø‘R’˜’ò’D“Ü“€”‚”œ”úúúúúúòêêêâêêÚÚÒÊÂÊʽ½gd”^«
&
Fgd”^«
&
Fgd”^«
&
Fgd”^«
&
Fgd”^«
&
Fgd”^«
&
Fgd”^«
&
FgdÐ6†gdÐ6†œ”ž”¸”•p••Ô• –2–V–¦–¨–ò–N—x—˜d˜Ž˜ö˜*™,™`™¬™<šVš¨šªšäšúúúúúúúúúúúúúúúúúúúõõõõõõõì„h^„hgd
þgdr
gd”^«äšæš›N›†›¨›Î›Ð›œ-œ.œFœQœRœcœ†œœœÍœÎœíœXŸ’ŸæŸ" d ì P¡úòéééééééééééééééééééááááá
&
Fgd§ZŒ„h^„hgd]wÅ
&
F
gd]wÅgd]wÅ̛ΛЛ,œ-œ.œPœQœRœ–œ›œœœÎœíœ#¢?¢¢Ž¢þ¢
£7£8£¤>¦@¦X¦Z¦^¦b¦h¦¦¦¨¦ª¦øíâøíâøíâ×â×Ë×Ë×À׵תžµ’µ’µŠqfXh
þh)¼5>*CJaJ h
_5>*CJaJh
þh
_5>*CJaJ h)¼5>*CJaJ h,)jCJaJh
þh
_>*CJaJh
þh
_5CJaJ h
þh-CnCJaJ h
þh
_CJaJ h
þh‘ ¨CJaJh
þh§ZŒ5CJaJ h
þh§ZŒCJaJ h
þh]wÅCJaJ h
þhr
CJaJ h]wÅCJaJ P¡ ¡"¢#¢?¢T¢g¢¡¢â¢þ¢7£8£N£ž¤d¥^¦`¦b¦¨¦ª¦Ð¦§d§÷÷òê÷÷÷÷÷÷áÙÑÑÑÉÉÉÉÄÄÄgd
_ $a$gd)¼
&
Fgd
_
&
F
gd
_„h^„hgd
_
&
F
gd§ZŒgd§ZŒ
&
Fgd§ZŒª¦Î¦Ð¦ô¦¨ð¨ñªñ ò¢òJóŒó’ó˜ó¬óŒôŽôèõêõìõôõJöföŽöö¸öÐöÒö–÷˜÷²÷Â÷Ð÷ê÷ì÷ô÷óêß×Õ×ßÊ¿Ê·Ê·¯Ê§¯œÊ‘Ê·‘¿¯‘|‘¯‘¯‘pdph
þh•{!5CJaJh
þh(Aw5CJaJ(jh
þh(AwCJUaJmHnHu h
þh(AwCJaJ h
þhdC2CJaJ h-CnCJaJ hdC2CJaJ h%rçCJaJ h
þh-CnCJaJ h
þhf8]CJaJU hr
CJaJ hr
hr
CJaJhf8]5CJaJh
þhf8]5CJaJ#d§Î§ì§ ðzðêðlñ¨ñªñ>ò¢òÞò$óÐóNôŽôìôdõêõìõJööÔö
÷<÷l÷²÷úúúúúúòòéääääääääääääääääägd-Cn„Ä`„Ägdf8] $a$gdr
gd
_ latin
- nyelvi adatokkal indokolhatók a nyelvi kapcsolatok
- nyelvi változások hogyan történnek  példát adnak rá
- 19. század elején indult a finnugor összehasonlító nyelvészet
Uráli népek (uráli alapnyelv)

- August Schleicher (1860k.) közös vonások, nyelvi újítások, rokonági fok
- egységességtQl a sokféleség felé (divergencia)
- a családfamodell problémája
- nyelvi egységességet feltételez
- alapnyelvek, köztes alapnyelvek feltételezése (a köztes nyelvek nehezen leírhatók)
- nem számol konvergenciával (egyszerqsített nyelvi fejlQdés)
- kihalt nyelvekkel nem számol
- balti- finnek: közös együttélés miatt hatás
- komi nyelvet közvetítQnyelvként használták a középkorban
- sok finnugor néprQl nem tudunk (orosz krónikákban tudunk róluk)

- az uráli népek családfája XX. sz. eleje
A családfamodell jól szemlélteti:
- földrajzi elhelyezkedést
- nyelvek közti távolság
- finnugor családfák
- hagyományos családfa
- újabb csoportosítási kísérletek
- Hajdú Péter
- hullámmodell
- Johannes Schmidt XIX. sz. 2. fele
- sokféleségtQl sokféleség felé
- konvergencia
- hatóköre különbözQ a hatásoknak
A két modell nem zárja ki egymást.
Ábrák:
hagyományos családfa ábrázolás
az uráli nyelvek családfája Klima László 2000
Tiit-Rein Vitso (1997) Finnugor családfa- más kiindulási pontot tüntet fel. Külön Qsi nyelvek, melyek késQbb találkoznak és fejlQdnek ki közös vonások, majd újra divergens.
Rein Taagepera 1997.
Raukko Östman (1995) Nyelvek közötti kapcsolat
Uráli családfa Hajdu Péter (1992) PU- protouráli - több csoport PU1
K. Hakkinen

Az uráli nyelvek differenciálódásának kronológiája

uráli Kr. E. 5000-4500- szamojéd nyelv különválása
Kr. E 3500-3000- ugor nyelvek különválása
Finn- permi Kr.e. 2000- permilk különválása
Finn-volgai kor Kr.e. 1500-1000- cseremisz, mordvin, permik különválása
Közszamojéd ugor Kr.e. 1000ig. szamojédok, magyarok
Permi 9-10 századig-zürjén, votják
Obi-ugor 10 századig vogul, osztják
Balti-finn i.e. 10 századig- egy balti finnek, lapp

Hangjelölés

E. N. Setälä (1864-1935)
Finnugor fonetika átírás 1901
IPA/APhl
International Phonetic Association/ Assiation Phonétique International 1941
A Magyar Egyezményes Hangjelölés 1949
Nádasdy-Siptár 1989
(Strukturális Magyar Nyelvtan)

1. Jelek más írásrendszerbQl
(görög, cirill)

é nyílt e hang (ä és e között) (epsilon)
K mezopalatális nazális (éta) m. ing
Æ zöngétlen billabiális spiráns (phi)
1 zöngés interdentális spiráns ang. The

2. Latin alapú írásjelek
Ê redukált e hang


m. cs
` m. s
} m. zs
pa m. dzs
lapp 1
W zöngés

3.Csak rekonstruktumokat használt jelek
8 tetszés szerinti veláris mgh
8 tetszés szerinti palatális mgh
3 tetszés szerinti mgh

4.diakritikus mellékjelek
º mgh felett, labializáció (Å)
~ mgh felett, hosszúság (Ã)
msh felett vagy jobb felsQ sarkukban
Palatalizált képzés

5.Finn, észt
Ä: finn é. Jää jég
E: finn alla é: all alatt
Ü: finn sydän é: süda szív
Észt: M (palatoverláris illabiális) mMskma

A történeti összehasonlító módszer

nyelvtörténet ”! összehasonlító nyelvtudomány
nyelvemlékek
magyar
10 századtól szórványemlékek
12 századtól szövegemlékek
észt
13. századtól szórványemlékek
16. századtól szövegemlékek
finn
15. század szórványemlékek
16. századtól szövegemlékek

Szórványemlékek: más nyelvq szövegbe beágyazódott magyar szavak pl. tihanyi alapítólevélben földrajzi nevek

komi
14. század szórványemlékek

udmurt
15 század szórványemlékek
18. század szövegemlékek

Létrehozza saját adatait: * (hipotetikus alak)
adatolt kor elvei, változásai adatolatlan korra is érvényesek
etimológia (szavak történetbe, jelentése)
rekonstrukció (nyelvi adatokkal nem adatolt nyelvállapotok leírása)
fonológiai- legbiztosabban megállapítható
morfológiai- nehezebb, variabilitás
szintaktikai- bizonytalanabb, alig van pontos megállapítás
jelentéstani
IdQhatárok
uráli i.e. 5000-4500- szamojéd
finnugor i.e. 3500-3000- ugor
finn-volgai i.e. 1500-1000- ig- cseremisz-mordvin
finn-permi 1000-ig- permiek
közszamojéd
permi
obi-ugor
balti-finn






7.Az alapnyelvi rekonstrukció

1. alapnyelv fogalma
Qshazában élQ népesség nyelve
nagy terület (halászat-vadászat miatt)
nyelvjárási különbségek
többnyelvqség
rekonstruált logikai rendszer
hipotetikus, modellszerq rendszer
ismeretünk, feltételezéseink összegzése
élQ nyelvek szabályi szerint mqködQ rendszer állandóan változik
nyelvi változások viszonylagos kronológiája
pl m *p>f m. fa, fazék, fiú
néha *p>b m. bQr, bog, bogyó ’!többségi elv alapján eltérQ nyelv mutat változást
elQször volt a zöngésedés
utána a p-f hangváltozás
fonológiai-morfológiai.szintaktikai-jelentéstani rekonstrukció

2.rekonstrukció típusai
összehasonlító rekonstrukció
rokon nyelvek
egyezés oka
közös elQzménybQl
nem rokon nyelvek
jövevényszavak (átvétel saját nyelv szabályai szerint, hangváltozások kronológiája)
pl m*-t-> -´- > -z- (ház, fazék, kéz, víz)
többi finnugor nyelvben nincsen
iráni átvételekre még hatott (i.e. 10-5.szd)
nemez-újperzsa nämä´
oszét
bqz ~ oszét K büd
perzsa ~ böd
szláv átvételben már nem (10-12. szd)
patak~ egyházi szláv potok b, orosz romóK
kulturális-történeti-társadalmi környzet
areális nyelvészet
nyelvszövetség (területileg egymás közelében)
egymásra hatás
nyelvi hatás
Volga-Káma vidéke
Szimulatív igealak (ágy tesz) ErQs török hatás
Baltikum  múlt idQk rendszere
IgekötQk  szubsztrátum, szupersztrátum

3. belsQ
- letqnt hangváltozás nyoma az alaktanban
- nem lépünk ki egy adott nyelv határain kívül
- szinkrón változásra alapozva diakrón szabály
- hal- halat finn: kala-kala
- kéz-kezet käri-käte
-halban ~ halat
- kézben  kezet
4. a rekonstrukciós eljárás szempontjai

a)többségi elv
m. f ~ fázik, fej, fiú, fagy
több finn nyelvben p- ~b-
m. fazék, finn: pata, észt pada, cser. Pot
m fej, finn, észt: pää, vog. KL päyk
m fiú: finn: poika, észt, plg, zürj: pi
m fagy, finn: para, észt pole,
m*p - > f-
szókezdetben foglal helyet

b)tipológiai ismeretek
- rekonstrukció elQnyelvekrQl szerzett ismeretekkel szinkronban legyen
- univerzális kutatások
- csak zárt szótag nem lehet
- zárhang, affrikáta’!szibiláns
- ö, ü ’!o, u
- ö, ü ’! e, i
- nyelvi univerzálé: a világ minden nyelvész igaz állítások terminus technikusa
c)hangváltozások tulajdonságai

A hangatani változások jellemzése


1.a fonémarendszer
- zárt elemszám
- erQsen strukturált (képzés helye, módja)
2. hangok és fonémák
- a hangok száma végtelen
- variánsok, ejtésváltozatok
- hallás fonematikus
- nyelvhasználat emeli fonémaszintre
- elQzmény és következmény a képzés módja szerint
- egy mozzanatban különböznek
- *Bittë>*Bitë>üntë>ünti>ütü>üt>öt
- elQzmény és következmény szinkrón variánsokként
e~ö - veder-vödör, fel-föl, csend-csönd, seper-söpör
ë~ö (14. szd.) - fëld-föld, vëlgy-völgy

3. meghatározott
a)idQben
* -t- > -z- (víz, kéz, ház, fázik)
Obi-ugor nyelvekben nem
Ómagyar korban nem

b)térben
rj- kezdetben szqk körq >terjed (hullám)
4. hatóköre szerint lehet
a) szabályos hangváltozás
- azonos fonetikai környezetben lévQ egynemq hangok zömét érinti
*p- > f- (fiú, felhQ, fészek, fazék)
*t- > -z- (víz, kéz, ház,fazék)
b) szórványos hangváltozás
- azonos fonetikai környezetben lévQ
14. Morfonológia

1.tQmorfémák (szabad morfémák)

a)1 szótag
- rámutató elemek (személyes, mutató névmások)
- CV ( ?V)
- PU *t ÷þ (m. te)
b) L szótag
- fogalomszó, nevezQszó
- CVCV ’!PFU *kiwe (m kQ)
- ’!PFU *elä (m. lé)
- CVCCV’! PFU *cólme (m. csomó)
- VCCV’! PFU *amta (m. ad)

CVCV 50% (leggyakoribb, nyílt szótag)
LegjellemzQbb a C.s kezdet (*p, *t, *k)
C1 C2 csak szóbelsQben
Rekonstruktumok 2/3-a elsQ szótagban veláris V
Gyakori a nyíltszótagúság
Háromtagú rekonstruktumokban képzQelem
PFU *síyje-k (m. sün)

2.Grammatikai morfémák (kötött morfémák)
- képzQ, jel, rag
a)1 szótag
- CV’! *na locativus
- CVC’! *-nek conditionalis
b)aszillabikus
- C’!PxSge *-m x=szuffixum
P=posseszív x(birtokos)


Az alapnyelv szófaji rendszere

1.tQmorfémák szófaji megoszlása
- 1 szótag  mutató és indulatszók
- 2 szótag  fogalomjelölQ szófajok (fQnév, ige)

2.névszók és igék
- mindkettQ kat. jelen volt
- ambivalens, kétértékq tQ
- állítmányi szerepben V (igei toldalékszót kap)
- alanyi szerepben N (névszói toldalékszót kap)
- mai nyelvekben is
- nyom
-fagy, követ
- etimológiák között is (70 alapnyelvi rekonstrukció)
- PFU *pal a (fagy)
- PFU *pala (fal, falat)
- PFU *puéka (fal)
- PFU *pura (fúr, fúró)
- PFU * sula (olvad, olvadt)
- denominális és deverbális képzés nem különül el
3.MN
- fQnévvel azonos eredet
- formailag nem elkülönült
- névszótövek, mindkettQ szerepben
- árva, közép, hideg, beteg, meleg
- PFU *orpa (m. árva); PFU *orpa (sovány)
- anyagnevek mn-i használata
- kQtemplom  finn. Kivikirkko
- faház  finn. Puntato
- denominális képzQk
-finn- neu
- finn- nainen (nQ)
- finn  jainen (jeges)
- m-ság
- nagyság, hegység



15.Szóképzés és szóösszetétel az alapnyelvben


4.számnevek

-1-6’!közös a finn nyelvekben
- 7’! tabu, legtöbbször kölcsönzQ (obi-ugor, iráni)
- 8-9’!hasonló szemlélettel képzik
- finn-volgai két híján tíz; egy híján tíz
- finn-kakdeksan (kaksi, kakden)
- finn-nykdeksän (nyksi, nykden)
- zürjén, votj  egy tízbQl
- zürjén, ke x kjamas
- magyar, obi-ugor
- nyake
- m. kílme (kívül t-nc) egy kívül tíz
- 10’! m. van/-ven (negyven)
- finn moni (sok, számos)
- m. 10 iráni átvétel

5.egyéb számnevek
-20
- ont. Kos
- zürj. kiz
- PFU *kus É
-100
- ovet. Sat
- zürj. so
- finn sata
- észt sada
- PFU *sata
- valószínqleg a 10-es számrendszert használták

6.névmás
- régi kategória
- alakilag is elkülönül
- ragozása gyakran rendhagyó

a) személyes névmás
- Sg 1*m y (Sg=singularis)
- Sg 2 *t y ’! milyen elöl képzett mgh
- Sg 3 *s y
- pl. *k

b)mutató névmás
- közelre (palatális)
- *tä  finn tämä ez , tässä itt
- észt tehea Q
- m. tétova, N tél-túl
- *nä  finn nämä ezek , ne , azok
- észt need ezek
- m.  ni, -nyi, -nott, -nál (családi helyrag)
- *e  finn etta hagy , ellen , ha én nem
- észt et hagy , embkumb egyik
- m. ez, kenj, ekkor, itt, így, ilyen, ide
- * e  finn se
- észt sel
-távolra mutató (veláris)
- *to  finn tuo az, tuoka ott
- észt too az
- m. tova, távol, túl, tehát, tétova
- *no  finn nuo azok
- észt need
- *o (*u)  m az, úgy, akkor

c)kérdQ névmáy
- *ke  finn ken ki
- észt kes ki
- m ki, aki
- *ku  finn kuka ki , kumpi melyik kettQ közül
- *m É

7.határózószók, névutók
a)névmási tövekbQl
- névmási tQ + esetragok
- Qsi kat.
- m. itt, ott, amott, túl

b)nem névmási tövekbQl
- kevés valószínqleg névutóként is
- de  finn alla alatt
- lapp voulle le, alá

8. kötQszók
- alapnyelvre nem rekonstruálható
- Qsi névmási tQbQl (m hogy, finn keen >*kei-)
- kölcsönzés (finn/észt ja és )
- kötQszó nélküli tagmondatkapcsolás
- igeneves szerkezet (pl. erdQben jártamban sok gombát találtam)




16.Névszóragozás az alapnyelvben

esetragok elQzményei: mutató névmások, képzQk, önálló szavak
szintaktikai esetek: nominatívusz, akuzatíusz, genitívusz
a)határozatlan
- jelöletlen (Nom, Akk, Genn.)
- catus indefinitus (általános eset)
- engem, téged, magam, magad
- fogom a táskám
- zab aratni
- háztqz nézni
- favágó tqzoltó
- asztalfiók, lábszár, Tisza-parti, háztetQ
- Péter táskája, a fa levele

b)határozott
- jelölt (Akk., Gen.)
- muató névmás (Nom.)
- határozói esetek: lokatívusz (hol)
Ablatívusz (honnan)
Latívusz (hová)
irányhármasság
funkciógazdagság

1.nominatívusz
- × (jelöletlen)
- lat. nomineve megnevez

2.akkuzatívusz
- ×, *-m, *-t
- lat. accusare megvádol
a)- ×, határozatlan
b)- *-m, határozott tárgy
- magyarban, osztjákban nincsen nyoma
- finn *-m>n
- észt *-m>*n>×
c)- ×-t
- névmási determináló esetbQl
- eleinte csak határozott tárgy

3.genitívusz
- ×
- lat. genitum nevez, nevezQ
a)- ×
-határozatlan
- permi és ugor nyelvekben ma is
b)- * -n
- magyarban nincs nyoma

4.lokatívusz
- *-n A, * -t A
- latin loccus hely
a) PU *-nA
- n, -on, -en, -ön (szuperesszívusz)
- asztalon, pálca, kedden
- mód és állapothatározó
- nagyon, szépen, okosan

- névutó, határozószó
- elem, után, jelen

- ban, -ben (ihesszívusz)
- kosárban, Debrecenben

- számállapothatározó
- ketten

- finn  na,/-nä (esszívusz)
- kotona otthon , nekona kinn , tämä vuonna az idén

- észt  na (esszívusz)
- õperajanna talárként

b)PFU *-tA
- helyhatározórag helységnevekben
- GyQrött, Sopront, Eperjest

- mód-, állapothatározó
- örömest, bízvást

-névutók (hol?)
- alatt, felett, mellett

-határozószók (itt, ott, most, hanyatt)

-egyéb határozóragok
- ként (disztributívusz)
- ért (kauzálisz)

5.Ablatívusz
a) Pu*-tA
- lat ab  tól/tQl +latum visz
- honnan?
- ugor nyelvekben átértékelQdött, lokatívusz vált belQle
- finn/észt
- partitivusz
- határozószók, névutók
- finn kotoa otthonról , ulkoa kintrQl
b)Pu g *l
- helynévképzQbQl
- helyhatározórag helységnevekben
- R, N Pécsrül, Erül
- ül/ul (Eszívusz) mód és állapothatározó
- bolondul, emberül, németül
- névutók (honnan?)
- alól, közül, felQl
- határozóragok
- ból/bQl (Elatívusz)
- tól/tQl (Ablatívusz)
- ról/rQl (Delatívusz)
- nál/nél (Adeszívusz)
- val, vel (Ihozálisz mentálisz)
- szekrényben, házfaltól
- egyéb ragok, ragos elemek
- stul, stül
- határozószók, igekötQk
- hol, hátul, elöl

6.latívusz/prolatívusz
a) *-k, *- j
- lat. laitum visz
PU *-k
finn/észt szóvégeken kikopott, Transzlatívusz
m *-k>*-j>*-w>*Vok (-á, -é, -a, -e, -i)
- névutók, határozószók
- felé, mellé, mögé, közé, ide, soká
- igekötQk (lekopott)
- mögé>meg
- felé>fel
- levé>le
- vá/vé (Transzlatívusz)
- fiává
- helyhatározórag helységnevekben
- Egré, GyQré
- világgá megy
- határozóragok
-ba/be (Illatívusz)
- bemegy, reá
b) PFU *-j
- *-k Latívusszal közös fejlemények
- *-j>Vok (-ei, -é, -a, -e, -i)
- ni (Infinitusz)
- írni, olvasni
- ni, nyi (családi helyhatározó)
-Horvátnyi’!hová?

7.latívusz-datívusz
-*-n
- ugor nyelvekben nincsen nyoma
- Qsi primér ragok folytatói
- határozószók
- névelQk
- névutói eredetq esetragok
- reliktumok (régi nyelvi alakok)
- mai névszórag-rendszer
- Agglutinálódás
- mutató névmási eredet
- *-na>-nál/nél
- *-nä>nott/nött, ról/rQl, ni, nyi, nak/nek
- egyéb forrás
- PFU * päl 3>*belën>-ban/ben
- PFU * ürje (türje) >tQ>tól/tQl
- PUg *hu 3>hoz, hez, höz
- PUg *raK3>ra, re, ról, rQl

1 17.A birtokos jelölése és a számjelölés az alapnyelvben

1.birtokjelölés
- szintetikus (uráli, altáji nyelvek)
-m. házam
-finn kotoni
- analitikus (indoeurópai nyelvek)
-ang. House
-or mou dom
2.birtokjelölQ elemek a finnugor nyelvekben
-anyagi egyezés (urálikorig)
-Használati elve egyezik
3.birtokos jelzQs szerkezet
-birtokos+birtok
*me kota (hangsúlyos)
*kota me (hangsúlytalan)> *kotame
4.toldalékok kapcsolódási sorrend (Px+Cx)
P=birtokrag
C=esetrag
X=szuffixum
-mai finnugor nyelvekben
-Cx+Px (finn, lapp, mordvin,Ram)’!finnugor talossani házamban
-Px+Cx (ugor nyelvek) ’!m. ház/am/ban
-Cx+Px (mari, komi, udmurt)
-PU Cx+Px lehetett
-Px+Cx névutós szerkezet hatása’!*kotame ala>kotani alea házam alatt
-névutókból agglutinálódott esetragok’!m. *ház/am belül>ház/am/ban
-ugor nyelvekben is Cx+PX lehetett az eredeti sorrend
-m. (vég.) ’!Garvaratta (Gárvárában)
-m (nyj) ’! éfiattam, éfiattad (fiatalkoromban)
’!idéttem, mi edéttönk (idQmben, idQnkben)
-névutó+PX
-m. mellettem, mögém
5.birtoklást kifejezQ toldalékok
-Px 1 *-m
-m. én mi -m -nk
-f. minä me -ni mme
-Px 2 *-t
-m. te ti -d -tVk
-fi sinä te -si -nne(>*-tek)

-m. nem ment végbe a *-t>z hangváltozás
-finn *ti>si
-Px 3 *-s
-m Q Qk -a/-e -ja/-je
-fi hän he

-m. *-s>Vok
-fi *>h

Számjelölés az alapnyelvben
1.Singularis
O
2.Pluralis
-*-t, *-n, *-i> j
-sok nyelvben megtalálható
-kevés nyelvben van mind (lapp, finn, észak szamojéd)
*-t
-Balti-finn, lapp, mordvin, obi-ugor, szamojéd, cseremisz
-funkció, élQlények és determinák
-nominalikus
-finn kiin~kiiret egér ~egeret
-nyelvek külön fejlQdése során függQ esetek (obi-ugor, észt)
-magyarban nincs nyoma
*-n
- kevés nyelvben (obi-ugor)
- funkció: birtok többsége, vogul: kol/Ùm~kol/an/Ùm házam-házaim
- magyarban nincs nyoma
*-i>j
- balti-finn, lapp (függQ esetek), magyar, szamojéd (birtoktöbbsége)
- használata mai nyelvekben is szqk
-m. ház/aim/ban
3.Egyes és többes szám
- nem egyértelmqek megkülönböztetése
- Szembeállítás nem éles
- összefoglaló értelmq singularis

a)-határozatlan mennyiség
-halat fog
-virágot szed
-gombát gyqjt

b)-páros testrész
-erQs a karja
-félszemq
-fáj a lába
-szép a szeme
mennyiségjelzQ
fQnévi alaptagban jelöletlen
7 testvér
Sok ember
közömbös szám (numerus indefiniteus)
numerus absolutus
uráli. Altaji, paleoszibériai nyelvek
többes jelölQ érték, határozott élettelenek jelölése
4.Dualis
*-ka/*-kä >*kakte
-obi-ugor, lapp, szamojéd
-használati köv, gyakoriság változik
-magyarban nincs nyoma (két, kettQ)
Szóképzés

-nagyon produktív minden finnugor nyelvben
-sok alapnyelvi rekonstruktumban tudunk képzQket rekonstruálni
-tQ után álnak: szuffixumok
Igék, névszók: kétszótagú elemek
KépzQk: három szótag


-nem szerepelhetnek képzQként: *´, * ´ , *³
-fonémavariánsok csak szóbelsQben fordulnak elQ
-képzQvolta már elhomályosult
-már kialakult képzQben élnek tovább
- *-kk pl: ének, fészek ’!nem érezzük képzQelemnek
- *-l Pl: fonál, lepel, kötél
- * -m PL: alom, orom, álom
-rekonstruktomok között nincsenek olyan összetételek, amelyeknek mindkettQ eleme az alapnyelvig visszavezethetQ
-szóössztételek alkotási módjai a közös örökség
-mellérendelQ összetételek
a) magyarázó  szinonima vagy antonímia
- fokozza a jelentést
- hírnév, búbánat
- jön-megy, jár-kel
- tii knyykääsme (kígyókígyó)
- azt. Taj-unt (erdQvadon)
b) összefoglaló  elvontabb jelenség
- ember ’!embe+ber
’!nQ+férfi
’!lánygyerek
-iafia ’!lánygyerek
-szántóvetQ
-orca ’!orr+száj
-finn madfiluma ’!föld+levegQ
’!világ
-észt luu-lika ’!hús+csont
’!test
-Òed-vennaa ’!nQvér+fivér
’!testvér
-kohsad-maksad ’!eper+máj
’!belsQ részek
-oszt. Tal-lurj ’!tél+bejár
’!év
-alárendelQ összetételek
a)-fn
mn +fn ’!elsQ elem meghatározza a másodikat
számnév

-épkézláb
-finn harmaaffpää szürke+fej=idQs ember
-vog. §ulaÇ-sam hallás+szem=élesszemq

b) fn (Pn) +mn
-ugor jellegq összetétel
-agyafúrt
-ügyefogyott


18.Az alapnyelv igeragozási rendszere

Határozottság jelensége

1.Módjelek
-kijelentQ, feltételes, felszólító mód a finnugor nyelvekben
a)kijelentQ mód
- Ø
b)feltételes mód
-vogul, zürjén, votják, cseremisz
-nincs benne felszólító módjel
- Ø ’!noszogatás, enyhe felszólítás
- *-k ’!lapp, mordvin, szamojéd, finn tulkaa! gyertek
-PFU *j ’!magyar, osztják
’! KicsinyítQképzQként mqködhetett
’!vokatívuszi toldalékká vált (megszólítás)
c) feltételes mód
-PU *-ne
-finn , lapp, cseremisz, magyar, mordvin, vogul
-m.  nak, nek, ná, né
2. idQkategória
- legtöbb finnugor nyelvben nincs morfológiai szinten jelölt jövQidejqség
- legtöbbször jelen idQ+milyen határozó
- nagyobb jelentQsége van annak, hogy milyen az idQbeli lefolyása, mint az, mi mikor történik
- 2éve tanulok a ME-n
- jelen idQ: Ø
- múlt idQ: - *-s (PU) lapp, észt, szamojéd, cseremisz, obi-ugor
- *-j (PFU) lapp, mordvin, cseremisz, permi
- á/ é ’!magyar elbeszélQ múlt
- -t/-tt ’!nincs finnugor, ugor kapcsolat Qsmagyar korban alakult ki
- befejezett nincs igenevekbQl alakult ki
3. személyragok
a) - *-m >látom E/1 -unk,-ünk T/1
látod E/2 -tok, -tek, -tök T/2
ja, -i, -a, -e E/3 -jak, -ik,-ak,-ek T/3
b)-k
-sz,l
- Ø

4. határozott és általános ragozás megkülönböztetése
- magyar
- osztják
- szamojéd
- mordvin

harmadik személyq cselekvQ esetében beszélhetünk ilyenrQl



19.Az alapnyelv szókészlete


















20.A finnugor nyelvek közös mondattani sajátosságai














PAGE 


PAGE 35

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

1. óra 17 2005 5.előadás 6. gyakorlat anyagismeret arc csokonai dosztojevszkij életmód épületfizika eredménykimutatás etika fenntartható folyami duzzasztómű formanyomtatvány frei otto gazdinfo génmódosítás gépelemek jogi alaptan kibernetika kognitív disszonancia komplex konjunktúrakutatás kosztolányi környezet és társadalom kötődés közig lophotrochozoa média médiaismeretek munkaerő műanyag okj példasor v polgár rezgéstan sejttan szövegszerkesztés tételsor toxikológia tőzsde transzport trendszámítás turizmus tűzvédelem vallás világirodalom 2. vizsgapéldák