atombomba töri puska ZH-ra

Országok listájaHungaryEötvös Loránd TudományegyetemTermészettudományi KarKémiaAz Atombomba TörténeteJegyzetekatombomba töri puska ZH-ra

A magfizika rövid története

•lumineszcenciakutatásokközben Antoine Henri Becquerel (1852-1908) felfedezi a rádiumsóktermészetes radioaktivitását(1896)
véletlen felfedezések és szisztematikus kutatások a fizikában–Wilhelm Konrad Röntgen (1845-1923)•az ibolyántúlinál rövidebb hullámhosszúsugárzás és tulajdonságai (1895)" az elsQNobel-díj (1901)
Maria Sklodowska-Curie(1867-1934) felteszi, hogy a radioaktív sugárzás atomi tulajdonság (1896)
" fizikai-kémiai szeparáció: tórium, polónium, rádium (1897-1898)
" kitérQ a nQk szerepe a (mag)fizikában I." Maria Sklodowskaélete" M. Curie elsQ-Becquerellel és Pierre Curie-velközös -(fizikai) Nobel-díja (1903-1905)
" Pierre halála (1906)" Jelölés a Francia Akadémia tagjai közé(1910)" A Langevin-botrány(1911)" M. Curie második (kémiai) Nobel-díja (1911)" Irne és FrédéricJoliot-Curie Nobel-díja (1935)
Joseph John Thomson (1856-1940) megméri, hogy a katódsugarak részecskéinek tömege 1/1837-ed része a H atoménak, hogy mennyi a töltésük stb. (1897)
Ernst Rutherford (1871-1937) felfedezi az ±és ²sugarakat, valamint a radont (1899)
Paul Ulrich Villard(1860-1934) felfedezi a ³sugárzást (1900)
" M. Curie szerint a ²negatív töltésq, az ±is részecskékbQl áll (1900)
" Becquerel a ²-rólmegállapítja, hogy hasonlít a katódsugárzáshoz (e/marány, 1900)
" felfedezi a radioaktivitás ionizációs, fiziológiai stb. hatásait (1901)
" M. Curie elQállítja a tiszta rádiumsót(1902)
" Rutherford megalkotja a radioaktív bomlás elméletét -az atomok átalakulása (1902)
" megállapítja, hogy az ±sugarak pozitív töltésqrészecskék, megjósolja a transzuránokat (1903)
Thomson mazsolás puding atommodellje (1903)
" szerinte az elektronok csoportosulnak az atomban ’!periódusos rendszer (1904)
Jean BaptistePerrin(1870-1942) planetáris atommodellje (1905)
" Thomson kidolgozza a tömegspektrometria alapelvét (1907)
Rutherfordékeszközt alkotnak a töltött részecskék észlelésére (Geiger-csQ, 1909)
" bebizonyítja, hogy az ±részecskék kétszeresen ionizált He atomok
" M. Curie fémrádiumot állít elQ(1910)
Rutherford ±bombázással felfedezi a 10-12cm átmérQjqatommagokat (1906-1911)
" Thomson az izotópokat vizsgálja (1911-1913)
Henry Moseley (1887-1964) röntgen-
vizsgálatokkal kimutatja, hogyaz
atommag töltése azonos
a rendszámmal (1913)
Paradigmák és anomáliák a fizikában
 a mechanikai paradigma (óramq-világ)
az elektrodinamika
 a színképelemzés és a hQmérsékleti sugárzás
Niels HendrikDavid
Bohr (1885-1962)
atommodellje (1913)
Tudományos iskolák
 Rutherford (Cavendish Laboratórium): Bohr, Chadwick, Cockroft, Walton, Geiger, Hahn, Hariton, Kapica, Moseley, Oliphant, Blackett, Soddy, Oppenheimer
–Sommerfeld (München): Heisenberg, Pauli, Rabi, Debay, Bethe, Heitler, Landé, Seeliger
–Bohr (Koppenhága): Fock, Heisenberg, Hevesy, Kramers, Oppenheimer, Slater, Wheeler
–Oppenheimer (Berkeley): Bohm, Rabi
•Rutherford végrehajtja az elsQ
mesterséges magátalakítást (1919)
nitrogén-14 + hélium-4 ’!
oxigén-17 + hidrogén-1
" felfedezi a protont (1914-1920)
" feltételezi a neutron létezését (1920)
magtömegspektrometria-Francis W. Aston(1877-1945), 1920
" Wolfgang Pauli (1900-1958) feltevése a magspinrQl(1924)
" létrejön a kvantummechanika (1925-26)
az ±sugárzás kvantummechanikája: G. Gamow (1907-1968) alagúteffektusként magyarázza (1928)
gyorsítók: E. O. Lawrence (1901-1958) -Berkeley (1929) magspektrum: ²sugárzás ’!neutrino-Wolfgang Pauli (1900-1958),
1926-1931 Bohr magfizikával foglalkozik
(1930-)" John Douglas Cockroft(1897-1967) és Ernest Walton (1903-1995) proton bombázással felhasítják a litium
(majd a bór) magját (1932) p + Li-7 ’!±+ ±
" neutron -James Chadwik(1891-1974), 1932
kozmikus sugárzás, pozitron  P. A. M. Dirac (1902-1984), C. D. Anderson (1905-1991), 1932Rutherford igazolja a tömeg-energia ekvivalenciát magátalakuláskor (1933)
" Bohr felvázolja az atommag folyadék-cseppmodelljét(1936)
MagerQk, mezonok (1936-): H. Yukawa (1907-1981)
Maghasadás(urán + neutron, 1938): O. Hahn (1879-1968),
L. Meitner (1878-1968)kitérQ a nQk szerepe a (mag)fizikában II." Lise Meitner élete" 2. nQként doktorált fizikából Bécsben (tanára Boltzmann volt)" berlini fogadtatása Plancknál és az Intézetben" kísérleti és elméleti tevékenysége a maghasadás kapcsán
Bohr és John A. Wheeler (1911-) a cseppmodelbenértelmezik a maghasadást (1939)
Enrico Fermi (1901-1954), FrédérickJoliot-Curie (1900-1958), Szilárd Leó(1898-1964) és mások –a láncreakció(1933-1939)
Albert Einstein (1879-1955), Szilárd, Teller Ede (1908-2003) és Wigner JenQ(1902-1995)  levél F. D. Roosevelthez (1939)
Louis A. Turner (1898-?) és Glenn T. Seaborg(1912-1999) a plutóniumról (1940-41)" Bohr és Heisenbergtalálkozója amegszálltKoppenhágában(1941)[Michael Frayn:Copenhagen]



















A Manhattan-terv" energia-elQállítás atommagok átalakításával

az energiatermelés mértéke hasadás: 1 db urán-235(200 MeV=3,2x10-11Joule" Mo. éves energiaszükséglete: kb. 20 t urán-235 = 50 Mtszén" 1 kg urán-235(176 US polgár 1 évi energiaszükséglete fúzió" 1 kg deutérium-trícium(676 US polgár 1 évi energiaszükséglete
a maghasadás problémái a láncreakciómegvalósításának nehézségei izotóparány" természetes urán-235: 0,7%; urán-238: 99,3%
dúsítás 0,86%-os tömegkülönbségÀÛÖÜkaszkád-módszer neutronlassítás (moderálás)" H-1, hidrogén (18, 650)  víz" H-2, deutérium(25, 1)  nehézvíz" Be-9, berillium (86, 7)" C-12, grafit (114, 10)" paraffin viasz (20-40 n-es CnH2n+2)
 a kritikus tömeg a folyamat vizsgálata" szabályozott láncreakció reaktorépítés»neutronelnyelQk: kadmium, bór
A német atombomba kritikus tömeg grafit moderátor idQés pénz
Fermi (Szilárddal és Wignerrel) meg-építiaz elsQatomreaktort (1940-1942)
Szilárd máglya ötlete" grafittéglákban (315 t) urániumgömbök (6 t) szabályzórendszer" kadmiumrudasautomatika" kadmiumrudasvészleállító(Saf-etyControl Reserve Axed Man)" bóros vizesvödrök
A Manhattan-terv (1942-1945)
 Leslie R. Groves(1896-1970)
uránszeparáció(dúsítás)  OakRidge" elektromágneses (UCl4 Lawrence)" Gázdiffúziós (UF6 Harold C. Urey(1893-1981)" HQdiffúziós Philip HaugeAbelson(1913-2004)
a plutónium elQállítása  Hanford  Arthur HolyCompton (1892-1962)
" 1200 t grafit + 200 t urán + vízhqtés ÀÛÖÜ250 MW + plutonium
a bomba elkészítése  Los Alamos Julius Robert Oppenheimer (1904-1967)" a pukkanás probléma" azuránbomba az ágyúmegoldás
a plutóniumbomba
 az implózió–SethNeddermeyer(1907-1988), Neumann János (1903-1957), Teller Ede, George B. Kistiakowsky(1900-1982)
az elméleti osztály –Hans Albrecht Bethe(1906-2005), Richard P. Feynman (1918-1988)
A Trinitykísérleti robbantás –Alamogordo(1945. július 16. 5:30)
A Manhattan-terv következményei•a tudományra•a katonai költségvetésre•a tudományos költségvetésre•a tudomány külsQviszonyaira nézve






Hirosima és Nagaszaki

" A döntés
 tudósok
" ellene: Szilárd, Urey
 a demonstrációötlete
mellette: Oppenheimer és a többség
" a tudósok felelQssége
 politikusok: Harry S. Truman öröksége
" a háborúgyors befejezése
" feltétel nélküli fegyverletétel
" a Szovjetunió
 katonák: Groves
Hirosima (1945. augusztus 6.)
EnolaGay/repülQ neve amirQl ledobták/
15.000 t TNT (1 g TNT = 1.000 kalória = 4.187 J) ÀÛÕÜaz urántöltet 1%-ából
 100.000 körüli azonnali haláleset, 70.000 sebesült + évek
összehasonlításként: március 9-10-én éjjel 334 B-29-es két órán át dobott gyújtóbombákat Tokióra, a tqzvihar eredménye
" 70.000-nél több halott
" 40 km2-es területen teljes rombolás
Mandzsúria megtámadása (augusztus 8.)" Nagaszaki (augusztus 9.) 21.000 t TNT (1 kg Pu(a 10-bQl) 39.000 azonnali haláleset, 25.000 sebesült + évek
fegyverszüneti tárgyalások
 Japán megadja magát (1945. szeptember 2.)
" a bombák hatása
 Japánban
 az Egyesült Államokban
" az önállóbrit bomba
 reaktorépítés (1946)
 C. R. Attleedöntése (1947)  William George Penny (1910-1991)
 kísérleti robbantás (1952)  Monte Belloszigetek (Nyugat-Ausztrália)
hadrendbe állítás bombázókon (1954)
A bomba hatásai
 röntgensugárzás ’!tqzgömb (10 M°K)
 robbanás (hQmérséklet-és nyomásemelkedés) ’!lökéshullám (nyomásnövekedés és szél)
fény ’!idQleges vagy végleges vakság
 hQ’!tqzvihar, megégés
 ionizáció’!szélessávúrádiósugárzás (EMP)
 neutron-és gammasugárzás ’!közvetlen hatások és radioaktív anyagok
kihullás (fallout)
" helyi ’!sugárfertQzés
" bolygóméretqa sztratoszférán át, hosszúfelezési idejqizotópokkal (stroncium-90, cezium-137) ’!esetleg károsítja az ózonréteget, nukleáris tél























Kard és pajzs

" Bombák, stratégiák és leszerelési tárgyalások a hidegháborúközepette
 az elsQbombák után: a kevés (a hagyományos fegyverek rombolóhatásának nagyságrendjébe esQ, de jóval hatékonyabb fegyvert) csak városra érdemes ledobni ’!feladata a megfélemlítés lehet (1945-)
 a monopóliumnak vége (1949)
 a hidrogénbomba megjelenése ’!a rombolóerQkorlátlanul növelhetQ(1954-)
 a berlini helyzet és a koreai háborúeltérQamerikai értékelései
" a meglévQnukleáris fegyverek árnyékában hagyományos fegyverkezésrevan szükség (-1953)
" a költségek csökkentése érdekében a nukleáris fegyvereketkell fejleszteni (1953-)
 a tömeges megtorlás (massiveretaliation)stratégiája (J. F. Dulles, 1954): a hagyományos agressziót szabadon választott helyen és eszközzel toroljuk meg (maximális elrettentQerQelviselhetQköltségek mellett)
" Neumann és a RAND Corporation
Nyugat-Németország felvétele a NATO-ba (1955)
" a SzovjetuniófQstratégiai törekvése Európában ’!
 a Varsói SzerzQdés megalakítása (1955)
 a szuezi válság (1956)
az angol hidrogénbomba (1957)
az interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztése (Szovjetunió1947-tQl, Egyesült Államok 1954-tQl)
 a geostratégiaikülönbségek
SS-6 (R-7) és az elsQszputnyik felbocsátása (1957)
a szputnyik-sokk
A stratégia logikája
 az 1. (meglepetésszerq) és a 2. (megtorló) csapás képessége
" az 1. igényei: pontosabb fegyver, jobb vezetési rendszer, hogy ne csak politikai és gazdasági, hanem katonai célpontok ellen is használhatólegyen
 következménye: szélsQségesen instabil helyzet, különösen politikai feszültség idején
a 2. igényei: elegendQmegtorlófegyver élje túl az elsQcsapást következménye: nagymértékqstabilitás nem a fegyveres erQcsökkentése az elsQdleges
a hidegháborúmásodik csúcspontja (1958-1962) Atlas: az elsQamerikainukleáris ICBM (1959)
a francia atombomba (1960. február 13, Szahara)
" a 2. csapás képességéért (1960-)
 stratégiai bombázók (pl. B52) állandóan a levegQben
 ICBM-ek(Titan, MinutemanI.  SS-7/R-16, SS-8/R-9) erQs földalatti silókban (csak valószínqtlenül pontos találattal lehet megsemmisíteni Qket)
rakéták tengeralattjárókon (Polaris SS-N-5/R-21, SS-N-6/R-27)
az U-2 incidens (1960)
a berlini fal felépítése (1961) munkaerQ-vándorlás szögesdrót
 határmqvek
" áldozatok
a kubai rakétaválság (1962)
 a kubai forradalom (1959)
 partraszállás a Disznó-öbölben (1961)
 rakétatelepítés, blokád, megegyezés
egyezménya nem föld alatti nukleáris kísérletek tilalmáról (PTBT), forródrót (1958-1963)
" az aláírók (pl. Franciaország, Kína) és az ellenQrzés problémája ( nemzeti eszközök )
" miért robbantanak?
 hatásvizsgálat (infrastruktúrára, emberre) fejlesztések kipróbálása katonai gyakorlatok balesetek szimulációja fizikai vizsgálat békés célok politikai célok
" SZU kísérletek 1949-1990 USA kísérletek 1945-1992 Nagy-Britannia kísérletei 1952-1991 Franciaország kísérletei
 1960-61: 4 légköri Reggane, Algéria
 1961-66: 13 föld alatti, Hoggar, Algéria
 1966-96: 190 Francia Polinézia (ebbQl 147 föld alatti, légköri kísérleteket 1975 óta nem végez)
" Kína kísérletei
 1964-96: 43, Lop Nor(kb. a fele légköri 1974-ig)
" a többi atomhatalom csak nagyjából 1-1 (többnyire föld alatti) robbantást végzett
miért baj ez?
a Tonkini-incidens (1964)
" a vietnami háború
a kínai atombomba (1964. október 16., Lop Nor)
a rugalmas válasz (flexibleresponse) hagyományos és nukleáris erQkkel  stratégiája valamint a korlátozott nukleáris háború(limited nuclearwar)Európában (1961-J. F. Kennedy, 1967-NATO)
 qregyezmény az atom-és más tömegpusztítófegyverek tilalmáról Föld körüli pályán és a Holdon(1967)
 az amerikai nukleáris arzenál csúcspontja: 30 fajta, összesen 33.000 robbanófej (1967)
a kínai hidrogénbomba (1967)
a francia hidrogénbomba (1968)
atomsorompó(NPT)egyezmény (1968)
 a védekezés problémái
" föld-levegQrakéták (SAM, pl. SA3a) a bombázók, de nem az ICBM-ekellen
radar elQrejelzQrendszerek és nagy hatótávolságúSAM-ek(-1970, pl. Nike, SA4)
több robbanófejqrakéták  MIRV: MinutemanIII. ill. SS-17/RS-16 (1970-)
" a felhalmozott potenciál következében az emberek megmentése (a robbanástól, a kihullástól stb.) szintén lehetetlen
a kölcsönösen biztosított megsemmisítés (MutuallyAssuredDestruction)–a lakosság 1/4-1/3-a, az ipar 2/3-a –stratégiája (R. McNamara, 1965) a stabilitásért
–SALT-Iegyezmény a nukleáris stratégiai rakéták(5 éves) és az ellenrakéták(ABM) telepítésének(ABM: két –majd az 1974-es kiegészítés szerint egy –helyre történQ) korlátozásáról(1969-1972)
" Észak-Dakota-iMinutemansilók illetve Moszkva rakétavédelme  150 km sugarúkörben 100 stabil rakétakilövQ(Spartan, Sprint  Galosh, Gorgon, Gazelle)
A MAD problémái:" a felderítés hiányosságai ha nem riasztanak ha tévesen riasztanak
»NORAD-, SAC-esetek, pl. 1960: a Holdról visszaverQdött jel; 1961: a kommunikációs vonalak meghibásodása; 1962, 1979: szimulációs szalagok futtatásának zavarai; 1974: B-52 kontra TU-128; 1980: számítógép-alkatrész hiba stb.
»a Petrov-eset1983-ban (néhány héttel a koreai Jumbolelövése után, a Képzett íjász NATO hadgyakorlat alatt); 1995: norvég meteorológiai rakéta
a racionalitás hiánya a gondolkodásban a tényekben: pl. balesetek»repülQgépek: pl. 1956: egy stratégiai bombázólegénységgel, két kapszulával az USA és Európa között –üzemanyag hiányában –az óceánba zuhant; 1965: egy taktikai gép Vietnam és az USA között –az anyahajóról legurulva –az óceánba zuhant; 1966: B-52 ütközik az üzemanyagszállítóvalPalomaresnél–2 kémiai robbanás (1400 t talajcsere), 1 ép, 1 a tengerbèêìî –Œ!Ž!""""ð"ò"ø"ú"#
#h#j#`&b&ª+¬+®+²+´+Ä+Æ+Ì+F,H,n,ª,¬,j-òäÜÑÃÑÃѻѰ»°»°»°»°»°»°»°»°»°¥»’Š|’¥Šn¥ jàðhÃVhÃVCJ aJ h\@Èh¼!5>*CJ aJ hÃVCJ aJ hN>hJWÌCJ aJ h¼!CJ aJ hN>h¼!CJ aJ hN>hìLtCJ aJ hJWÌCJ aJ hN>hM"ã6CJ ]aJ hN>hM"ãCJ aJ hN>CJ aJ h\@ÈhN>5>*CJ aJ h\@ÈhM"ã5>*CJ aJ (˜²
r
ö
"
’ ¸^ØdšöœX ° LÈ<Þb®F æöööíííííííííííííííííííííííí „.]„.gdJWÌ „.]„.gdJWÌëýæ*X‚Ê>˜¾â
0/†ÚþHz¨ê:-ª- j !"X"4#öööööööööööööööööööööööööööö „.]„.gdJWÌ4#ˆ#Ú# %”%ô%b&)(x(ï(\*ª+¬+®+°+²+´+¶+¸+º+¼+¾+À+Â+Ä+Æ+È+Ê+Ì+öööööööööööööööööööööööööööö „.]„.gdJWÌÌ+F,H,B.2/ì0Æ1@2Ò2B4|4¶4è5j6â6Î7ð7j8¾8þ8&:(:*:,:.:Z:\:p:öööööööööööööööööööööööíííö „.]„.gdÃV „.]„.gdJWÌj-l-ò-ô-i8&:(:*:,:.:Z: <Ú<ä?æ?ÈFÊFÒFîFòF GGèTêTòeôepˆt“r™ðœòœôœöœøœ®£°£²£´£¶£¤Ú¨òçòçÜÔÉÜÔ»ÜÔÜ­ÜÔÜÔ¥»ÉܚÜÔܘ܍‚ÔɍÔtÔɍÔth\@ÈhŽÓ5>*CJ aJ hN>hN>CJ aJ hN>hŽÓCJ aJ U hN>hÃVCJ aJ h\@ÈCJ aJ jßðhN>hLU“CJ aJ h\@ÈhLU“5>*CJ aJ hN>h\@ÈCJ aJ hÃVCJ aJ hN>hLU“CJ aJ hN>h¼!CJ aJ jàðhN>h¼!CJ aJ *p:‚:°:Ü:";P;ž;Ò; <2?L?n@¤@ú@A0A`AŠA¶A2B¼BCöööööööööööööööööööööööööööö „.]„.gdJWÌC$CjC DVD‚DÔDZE€E¬EÈFÊFÌFÎFÐFÒFÔFÖFØFÚFÜFÞFàFâFäFæFèFêFöööööööööööööööêêêêêêêêêêêê
$ „.]„.a$gdJWÌ „.]„.gdJWÌêFìFîFðFòF GGœGIVIäIdJK¸KVM”MðMRN¢NÒN OâOP€P¢PÌPFQóêêêêááááááááááááááááááááá „.]„.gdJWÌ „.]„.gdÃV
$ „.]„.a$gdJWÌFQlRS8TêTJUŽUøU WW¾W:XRXhX XÖX$YnY ZÎZöZ2\]\]°]r^”^ø^ž_öööööööööööööööööööööööööööö „.]„.gdJW̞_º_î_ `r`âa¨bXc’cÐcd@dÎdheôenfg:h`ijÆkæl ˆ Œv“B—¤—ü—t™öööööööööööööööööööööööööööö „.]„.gdJWÌQl kihalászott;
1968: B-52-es tqzeset Thuleközelében  4-bQl 3-at megtaláltak (szennyezett környéken), 1-et nem»tengeralattjárók: 1968: a K-129 Hawaii körzetében elsüllyedt 3 nukleáris fegyverrel, amelyeket a CIA 6 év alatt megszerez; a USS Scorpionelsüllyedt 2 nukleáris torpedóval az Azori-szigetek térségében; 1970: tqz a USS Canopusonegy skóciai támaszponton; 1972: tqz a K-19-en az Atlanti-óceánon; 1974: a HMS Tigeregyik torpedóját ráejtették egy nukleárisra ValettakikötQjében; 1975: a USS Kennedy összeütközött a USS BelknappalSziciliamelett a tqz majdnem elérte a nukleáris raktárt;
1977: egy szovjet tengeralattjáróvéletlenül katapultált egy rakétát, de nem indult el, sQt megtalálták; 1981: a USS Washington összeütközött egy japán teherhajóval a Kelet-Kínai tengeren, fedélzetén 160 robbanófejjel; 1984: a USS KittyHawkanyahajóütközik egy szovjet tengeralattjáróval; 1986: a USS NathanielGreenrakétahordozózátonyra fut az ír tengeren  szétszerelik; tqz keletkezik a K-219-en a Bermudák mellett, vontatás közben elsüllyed 34 nukleáris robbanófejjel; 1989: a K-278 Norvégia mellett kigyullad és elsüllyed 2 robbanófejjel; 1993: a USS Graylingtengeralattjáróösszeütközik a Barents-tengeren egy szovjet interkontinentális rakétahordozótengeralattjáróval;»rakéták: 1960: New Jerseyben egy nukleáris rakéta megolvadt  közeli kémiai robbanástól  plutónium szennyezést okozva; 1962: sikertelen Thor-rakéta kísérlet során két robbanófej a Csendes-óceánba zuhant;
1980: egy arkansasi silóban leejtenek egy franciakulcsot, egy vezeték szivárogni kezd, 8 óra múlva berobban, a robbanófej 200 m magasra repül; 1993: Cseljabinszkban ellopnak 2 robbanófejet, megtalálják Qket; 2006-ban tévedésbQl 4 nukleáris robbanófej-gyutacsot szállítanak Tajvanra akkumulátorok helyett  1,5 év múlva veszik észre; 2007: tévedésbQl egy B-52-esbe élesített nukleáris fejjel felszerelt robotrepülQgépet rakodnak be, a gép É-D irányban átrepüli az Egyesült Államokat stb.
" ha mégis kitör a háború, akkor az népirtás lesz
" hagyományos agresszióellen nem használható
az új szovjet rakéták (SS-18/RS-20/R36M, SS-19/RS-18) mérete és pontossága lehetQvéteszi a kizárólag katonai célpontok bombázását, de az USA-nak városok bombázásával kell válaszolnia stb.
 a szelektív csapások (flexibleresponse)stratégiája (J. Schlesinger1974)
 az indiai bomba (1974. május 18.)
SALT-IIegyezmény a stratégiai hordozók számának 2.400-as (majd 2.250-es)felsQkorlátjáról nem ratifikálták (1972-1979)
az afganisztáni konfliktus" kommunista puccs (1978)" az amerikai beavatkozás  a mudzsahedektitkos támogatása (1979)" a szovjet bevonulás (1979-89) a kiegyensúlyozott (countervailing) válaszcsapásstratégiája (H. Brown 1980)






A szovjet bomba

" I. V. Sztálin tisztogatásai a 30-as években
" uránium hasadása neutronkibocsátással láncreakció(1939)  JulijBoriszovicsHariton(1904-1996), JakovBoriszovicsZeldovics(1914-1987)
uránium-235 és nehézvíz  SzTAUránium Bizottság (1940)
" a munka megszakad az inváziómiatt (1941)
" GeorgijNyikolajevicsFlerov(1913-1990) levele Sztálinhoz (1942)
" Igor VasziljevicsKurcsatov(1903-1960) megbízatása (1943)
100 tudós dolgozik az urániummáglyán, az uránium-és plutóniumbombán, valamint az izotópszeparáción(1944)
" L. P. Berija átveszi a vezetést (1945)
" a reaktor mqködik Moszkvában (1946)
Klaus Fuchs (1911-1988) szerepe
" Arzamasz-16 (Szarov)
" tenyésztQreaktor az Uralban(1948)
" DmitrijIvanovics Blohincev (1908
-1979) átmenti a kvantummechanikát
kísérleti robbantás  Szemipalatyinszk(1949. augusztus 29.)
a két nagyhatalom atomfegyvereinek száma 1960-ig





A hidrogénbomba megépítése és a hidegháborúkezdete

" Fermi és Teller beszélgetése a deutérium hasadási bombával valóbegyújtásáról (1941)  H-2 + H-2’!He-3 + n + 3 MeV
Emil Konopinski(1911-1990) javaslata a trícium felhasználására (1942)  H-2 + H-3 ’!He-4 + n + 18 MeV" Teller mellékfeladata a Manhattan-tervben" Szilárdék figyelmeztetésea fegyverkezési versennyel kapcsolatban (1945)
Atomenergia Bizottság (1946-1974)
" Teller klasszikus szuperbomba-terve: folyékony deutériummal tele csQvégén hasadási bomba
" George F. Kennan hosszútávirat -aMoszkvából és Churchill beszéde Fultonban (1946 febr. 22. ill. márc. 5.)
 elszigetelés (containment)
 Truman-doktrína (a status quofenntartása gazdasági és katonai eszközökkel)
 dominóelv
a Marshall-terv Nyugat-Európának  az amerikai befolyás növelésére (1947-1948)" a Szovjetunióáltal támoga-tottbaloldal kerül hatalomra Kelet-Európában (-1948)" a hidegháborúelsQcsúcspontja (1948-1953)
szovjet kísérlet Nyugat-Berlin blokádjára  a légihíd (1948-1949)
" a NATO megalakulása (1949)
" Oppenheimer negatív döntése a hidrogénbombáról (1949)
" a korai nukleáris elrettentés (deterrence az agresszor számára elfogadhatatlanul nagy veszteséggel valófenyegetés)problémái:
valójában nem akadályozza meg a hagyományos hódítóháborút
 nem alkalmas polgárháború, forradalom esetén
 a monopólium kétséges és rövid életq
 (pozitív visszacsatolású) fegyverkezési versenyhez vezet
 növekszik a kockázat
" a háborúra
" költségvetési deficitre
" a polgárjogok korlátozására
" a katonai-ipari komplexum hatalmára
" a koreai háború(1950-1953)
StanislawM. Ulam(1909-1984) ötlete: a hasadási bomba mint begyújtó(1951)  sqrítés lökéshullámmal" a Teller-Ulamkonfiguráció sugárzási implózió
George: egy hasadási bomba begyújt kis mennyiségq(g) deutérium-trícium keveréket  Eniwetok-atoll(1951. május 9.)
Teller létrehozza a Lawrence LivermoreLaboratory-t(1952)
Mike: 82 tonna, hqtött (-250 °C) folyékony deutérium  11.000 ember munkája, Eniwetok(1952. november 1.): 10 MtTNT, 2 km átmérQjq50 m mély vízalattikráter, 80 Mttalajhiány
a belsQ ellenség a hidegháborúban
 az Oppenheimer-ügy (1953)
" Bravo: hordozhatószilárd lítiumdeuterid
(lítium-6 + n ’!He-4 + T + 4,8 MeV) bomba  15 Mt
(1954. március 1.,
Bikini-atoll)
 a kihullás elérte a Szerencsés Sárkányt (FukuryuMaru)










A szovjet hidrogénbomba

" a program kezdete (1948-1950)  Andrej DimitrijevicsSzaharov (1921-1989)
Szaharov ötletei: a TOKAMAK és a Szlojka kémiai implózió’!U-238 burok ’!magas nyomás és hQmérséklet ’!hasadási n + Li’!T + D ’!gyors n ’!hasadás ’!T &
az elsQszovjet termonukleáris robbantás  lítiumdeuterid, kb.
400 kt (Szemipalatyinszk, 1953. augusztus 12.), aminek
10%-a fúziós energia 10.000 embert kellett
kitelepíteni a sugárzás
miatt az AO (ötlet (1954)
" az elsQ szovjet hidrogénbomba (1955. november 23.)  repülQgéprQl ledobott igazi bomba: 1,6 Mt
 a töltet egy részét semleges anyaggal helyettesítették, a tényleges hatás kétszeres lett volna
egy inverziós réteg miatt a lökéshullám visszaverQdött a felszínre: 3 halott
kitérQ
 Szaharov fellép a nukleáris kísérletek radioaktív kockázatai ellen (1957)
 Szaharov a békés egymás mellett élésért és a szellemi szabadságért a szovjet totalitarianizmusés a hidegháborúellen (1968)
 Nobel-békedíj (1975)
 számqzik Gorkíjba(1980-1986)
 a termonukleáris háborúveszélyeirQl (1983)
 nemzeti hQsként temetik el (1989)






Speciális bombák speciális célokra

Taktikai/harcászati célok
 arányok (SZU: 60-40%, US: 70-30%, Kína: 5-95%, UK: 100-0%, Franciaország: 80-20%, India, Pakisztán, Izrael: 0-100%) 2003
 kisebb bombák
" kisebb (vadász)bombázók
" torpedók
kis-és közepes hatótávolságúrakéták
 Iszkander(pl. 10-50 kT), SS-20
" robotrepülQgépek
nukleáris tüzérség (1953-1992)
atomakna," táskabomba
kis robbanás-erQs sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, 1958-1962-1978, 1981-1992)
 pl. (tríciumos) hidrogénbomba uránium tartály nélkül (helyette króm, nikkel), a neutron (és gamma) sugárzási energia aránya a pl. 1 Ktösszteljesítményen belül 15%-ról 50%-ra növelhetQ
" szabályozhatóhatóerejqbomba
Politikai célok
 nagy bomba
" a Cár  50 Mt(1961)
a 3. fázisban U-238 köpeny helyett ólom ’!27 t 97% fúziós energia aránya ’!az egyik legtisztább bomba
%4 km magasban robbant, a tqzgömb elérte a felszínt (és majdnem a bombázót is), égési sérülések 100 km-es körben
%fénye látszott Finnországban (1000 km), ablakok törtek be (még Svédországban is)
%a gombafelhQ64 km magasan 30-40 km átmérQjq
%a Nap ugyanennyi idQalatt kibocsátott energiájának >1%-a
%a szeizmikus hullámok háromszor kerülték meg a Földet
%1 órás rádiócsend
végítélet
" nagy radioaktivitásúbomba: a kobalt-bomba (Szilárd, 1950)
Békés célok
 ipari bomba
" Sedanamerikai ipari bomba  föld alatti robbantás (200 m) 104 Kt(1962)
12 Mtföldet mozgatott meg, a kráter kb. 100 m mély, átmérQje kb. 300 m
Saganszovjet ipari bomba  föld alatti robbantás 140 Kt(1965) tájformálás, kQolaj és földgáz kitermelése, tárolása stb.






Bombák, stratégiák és leszerelési tárgyalások a hidegháborúvégén

a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (StrategicDefenseInitiative): csillagháborús tervek az ördög birodalma ellen (Teller-Reagan, 1983-93)
atombomba által gerjesztett qrbéli röntgenlézerrel az ICBM-ek ellen (1990-ig 10 kísérlet, többmilliárd $, kudarc  a kormányzat félrevezetése)
szovjet moratórium a kísérleti robbantásokra (ténylegesen az utolsórobbantás 1990-ben)és a középtávúrakéták telepítésére(Gorbacsov, 1985)
" INF egyezmény a rövid-és középhatótávolságú(500-5500 km)földrQl indíthatónukleáris rakéták (PershingII., Tomahawk ill. SS-20)megsemmisítésérQl(1985-1987)
a szovjet nukleáris arzenál csúcspontja: 32.000 robbanófej (1988)
" a hidegháborúvége (1989-1991)
" START I egyezmény a stratégiai fegyverek  nukleáris robbanófejek  számának 15-25%-os csökkentésérQl (1985-1991)
 max. hordozók: 1600, robbanófejek: 6000
a szovjet utódállamok megsemmisítik vagy Oroszországnak adják atomfegyvereiket, megkezdik a taktikai atomfegyverek megsemmisítését (1992)
" START II egyezmény a stratégiai nukleáris erQk jövQbeni további jelentQs (felére) csökkentésérQl, MIRV-ekcsak a tengeralattjárókon maradhatnak(1993)
" CTBT ENSZ közgyqlési határozat a nukleáris kísérletek és robbantások teljes tilalmáról(1996)  az USA nem ratifikálta (1999), nemzetközi ellenQrzés
a pakisztáni bomba (kínai segítséggel ? 1998. május 28.)
START III. keretegyezmény a fegyverzet további  2000-2500 majd 1700-2200 robbanófejre  csökkentésérQl 2007-re ill. 2012-re(2002)
" Nemzeti Rakétavédelmi Program(National MissileDefense)a haramia államok ellen  az ABM szerzQdés felmondása (Bush, 2002) ’!a START II felmondása (Oroszország)
infravörös mqholdak
 radarállomások (pl. Csehország)
 elfogó-rakéták (pl. Lengyelország)
 kommunikációs és vezetési rendszer
SORT (Moszkvai) egyezmény  a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról (2002)
 1700-2200 tényleges robbanófejre
minibombák(1 Kt) a lator államok , bunkerek stb. ellen (USA program 2003-2005)
Globális csapás (Global Strike/CONPLAN 8022-02)a bitang államok (valamint Oroszország, Kína és Szíria) ellen  megelQzés nukleáris fegyverekkel (D. Rumsfeld, STRATCOM, 2004-)
 ha egy ellenséges ország tömegpusztítófegyvert akar alkalmazni civilek, vagy az Amerikai Hadsereg illetve annak alárendelt csapatok ellen
 biológiai támadás megelQzésére, ha az csak így oldhatómeg
 ellenséges országok katonai létesítményei (tömegpusztítófegyverek és azok irányítási infrastruktúrája valamint a kutatóbázisok bunkerei) ellen, ha azok az USA-t vagy szövetségeseit fenyegetik
 az USA ama szándékának és képességének bizonyítására, hogy nukleáris fegyvert hasz-náljonaz ellenséges országok tömegpusztítótámadásainak megakadályozására
" szubkritikus ill. hidronukleáris kísérleti robbantások (USA, Nagy-Britannia "Oroszország,1997-)
feltételezett bombák:
 Izrael (amerikai, angol és francia segítséggel ? 1956-1967-?, esetleg 200 atom-és hidrogénbomba, középtávúrakétákon és tengeralattjárón, Vanunu-incidens1986)
 Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (pakisztáni segítséggel ? 1985-2006-?)
 Irán (Észak-Korea-i, pakisztáni segítséggel ? urándúsítás, bomba legfeljebb évek múlva)
gyártási kísérletek:
 Svájc (1946-1965-1988)
 Svédország (1955-1965)
 Egyiptom (1961-1982-2003-)
 Spanyolország (1963-1981)
Dél-Afrikai Köztársaság (Izraeli segítséggel ? néhány  6  megbízhatóuránbomba 10-20 Kt, 1968-1990, Vela-incidens1979)
Líbia (pakisztáni segítséggel ? dúsított urán 1969-2003)
 Tajvan (plutónium 1969-1988-?)
 Koreai Demokratikus Köztársaság (1970-?)
 Argentína (diffúziós urándúsítás, plutóniumtermelés, 1973-max. 1994)
 Brazília (uránszeparáció, 1974-max. 1994)
 Szaud-Arábia(1975-)
 Szíria (uráncentrifugák ?, 1979-)
Irak (elektromágneses uránszeparációés más technológiák, 1980-1992)
 Algéria (kínai segítséggel plutóniumtermelés, 1983-1991-?)
 Ausztrália (urándúsítási kutatások)
 Jugoszlávia  Szerbia (-2002)
 Lengyelország, Románia
Ukrajna (1994-tQl mindent átadott Oroszországnak)
 Kazahsztán (1994-tQl mindent leszereltek, az uránium és plutónium egy részét az USA-ba szállították)
 Fehéroroszország (1994-tQl a hasadóanyagot Oroszországba vitték)
képes lenne bombát elQállítani:
 Hollandia Japán Kanada Litvánia Németország Norvégia stb.

Hasonló témájú dokumentumok

vizsgához hasznos anyagok

- 2009-05-18 09:11:57

atombomba töri jegyzet 2

- 2009-05-13 23:18:08

Labor jegyzőkönyvek

- 2009-05-12 17:58:04

atombomba töri jegyzet 1

- 2009-05-13 23:15:21

Ásványtan történet jegyzet

- 2009-05-12 17:48:18

atombomba töri jegyzet 2

- 2009-05-13 23:18:08

atombomba töri jegyzet 1

- 2009-05-13 23:15:21

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

1. óra 10 10.16-2 16 2010 adatbázis kezelés agg zoltán articulation beszerzés biogeográfia biokémia biztonságpolitika bme bogarak építésszervezés 1 germánok gyakorlat 1 jegyzet keringés kifejtés kivitel középkori európa kutatásmódszertan labor légzés mikrobiológai mindennapok kémiája móricz pcd posztmodern radács segédlet szénhidrát szervezeti magatartás szociológia szte társadalom történet témák tőke trade ttk újság utazás vállalati pénzügyek vallás várak erődök védelem vér vizsgatételek zrínyi