villgazd_vizsgára

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiVilággazdaságtanVizsgákvillgazd_vizsgára

1. globális válság és okai: 1973-ban az (1)olajárrobbanás, (2)valutáris egyensúlytalanság, (3)hosszú távú ciklusok együtteseként alakult ki. A váratlan 1973-os válságból a kilábalás után is megmarad a (1)globális egyensúlytalanság, (2)a pénzügyi zavarok is súlyosbodnak és magas a (3)munkanélküliségi ráta is. 1982-ben adósságválság alakult ki az USA deflációs politikájának és a kamatráta emelésének hatására. ’!Mexikó fizetésképtelenné vált! Ezt követte az 1990-es évek tQzsdei megrázkódtatásai a strukturális egyensúlytalanságok és a devizapiacok összefonódása, valamint az információs-kommunikációs kapcsolatok fejlQdése miatt. 1992: az EU árfolyam-mechanizmusának válsága, 1994-95 újabb mexikói válság, 1997 thai baht összeomlása. A sorozatos válságok megingatják a hitet a liberális pénzrendszerekben és a deregulációban, a válságok sorozata összefügg a globalizáció folyamatával. A rövid távú külföldi befektetések (gyorsan mozgó forró pénzek) nemzetközi áramlása növeli a kockázatokat és a sebezhetQséget. A tQkepiacok összefonódása, a koncentrált ellenQrzés és a globális kamatpolitika koncentrációja miatt nQtt a bizonytalanság és a kockázat. Okai: 1.Strukturális okok:..a nemzetközi munkamegosztás ágazati egyensúlytalansága, mqködési zavarai..Ipari szektorban tudományos-technikai forradalom, a nyerstermék termelQ szektorban demográfiai forradalom..fejlQdQ országok fokozódó eladósodottsága (segélyprogramok hatástalansága).2.Intézményi okok: A gazdasági folyamatok szabályozására kialakult intézményi- és eszközrendszerek nem feleltek meg a felgyorsult transznacionalizálódásnak. A globális gazdaság intézményi rendje nem fejlQdött ki, a fennálló intézményrendszer reformra szorul. A nemzeti keretekre kidolgozott keynesi gazdaságpolitika már nem megfelelQ megoldás az új körülményekre. Az inflációm, mint anticiklikus eszköz, már nem hatékony a transznacionális vállalatok miatt ’!stagfláció---Nem az történt a válság után, amit vártak, a fejlett államok talpra tudtak állni, de a fejlQdök közül sokan még szegényebbek lettek. A válság nem oldotta fel az alapvetQ egyensúlytalanságokat, sQt növelte azokat. A válság nem oldotta fel a feszültségeket.
2. világháború utáni világkereskedelem jellemzQi: két pólusú világpolitika és világgazdaság. gazdasági kapcsolatok minimális szintre süllyednek a két tábor között (pl. COCOM lista). dekolonizáció  gyarmatok függetlenedése. globális kereskedelmi egyezmény  szervezet (GATT, WTO). cél a kereskedelem liberalizálás, azaz fizikai, pénzügyi, adminisztratív akadályok leépítése
Afrikában hol található olaj és milyen a szerkezete: OlajlelQ helyek (Szaharától délre): Algéria, Líbia, Libéria, Nigéria, Angola-- Exportál: USA és Kanada, Európa, Dél-Amerika, Ázsia és Csendes Óceáni térség
Aszimmetrikus interdependenciák, kölcsönös függQségi viszonyok: tulajdonviszonyok. nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás. nemzetközi pénzügyi és monetáris kapcsolatok. technológiai áramlások. munkaerQ nemzetközi áramlása. információáramlás területén mutatkozott aránytalanság
Bankok transznacionalizálódásának tényezQi: Nemzetközi bankok 3 típusa: 1az utóbbi 20-25 év fejlQdése következtében alakult ki ez a 30-40 bankból álló klub. A foglalkoztatottak száma több, mint 10.000.2.80-100 bankból áll, melynek néhány tucat országra kiterjedQ hálózata van..3kb. 300 bank, melynek szerény mértékq külföldi hálózata van. A bankon belüli pénzmozgás elQnyei: 1Ping-pong hatás: anyavállalat és a külföldi fiókok egymáshoz irányítják az ügyfeleket,2Hálózat-hatás: szolgáltatástöbblet, melyet a kiterjedt nemzetközi hálózat léte lehetQvé tesz.3Szinergia-hatás: jövedelmezQségi elQnyök, melyek a piacon folyó tevékenység összekapcsolásából eredhetnek.4Transzferárak alkalmazása: anyabank és leánybankok közötti jövedelemátcsoportosítás a célok elérésére. TényezQk:1.Globális környezeti tényezQk: fQ elem a világkereskedelem és a fejlett országok közvetlen külföldi tQkeberuházásainak növekedése. A TNC-k részesedése a világtermelésbQl dinamikusan növekszik. Magánhitelezés is elterjedQben van. 2.Nemzetgazdasági tényezQk: a makroszintq pénzfelesleg- és hiány jó részét kereskedelmi bankok exportálják és importálják. A jogi korlátozások is ösztönözték a banki tevékenység külföldre telepítését. BelsQ bankok nemzetköziesednek, külsQk beáramlanak. 3.Mikroszintq tényezQk: a TNC-k dinamikus fejlQdése. A hazai ügyfelek külföldi tevékenysége a bankok külföldi tevékenységeinek bQvítését ösztönözték. Befolyásoló tényezQ az oligopol piac és a megnövekedett verseny a pénzügyben. A technológiai fejlQdés és a liberalizáció hatására átfedik egymás piacait a pénzügyi szolgáltatók.
ENSZ kialakulása, céljai, feladatai: Egyesült Nemzetek Szervezete Megalakulásának elQzményei: Nemzetek Szövetsége: 1919-ben Párizsban alakult meg Woodraw Wilson amerikai elnök javaslatának megfelelQen. Székháza Genf. Kt legfQbb szerve: Tanács és Közgyqlés. Kezdetben gyQztes hatalmak szövetségét jelentette, késQbb a vesztesek is csatlakoztak. 1922-ben Mo. Hivatalosan 1946-ig állt fent., Megalakulása: 1941. augusztus: Atlanti Charta, 1942. január: Washington, az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata, 1945 június: San Francisco, Alapokmány aláírása, 1945 október 24: Az Alapokmány hatálybalépése, Székhelye: New-York, állandó képviselet Genfben és Bécsben, Szervezet fQtitkára: Ban Ki Mun, Hazánk 1955.12.14. óta tag. Célja: béke és biztonság fenntartása, nemzetközi problémák megoldása, államok közötti baráti kapcsolatok fejlesztése a népeket megilletQ egyenjogúság és önrendelkezés alapján, az emberi- és alapvetQ szabadságjogok biztosítása. 10 alapelv: az államok szuverén egyenlQségének elve, az erQszakkal való fenyegetés, ill. az erQszak alkalmazásának tilalmának elve, viták békés rendezésének elve, a belügyekbe való be nem avatkozás elve, az államok közötti együttmqködési kötelezettség elve, a kötelezettségek jóhiszemq teljesítésének elve, a népek önrendelkezési jogának elve, az emberi jogok tiszteletben tartásának elQmozdításának elve, a határok sérthetetlenségének az elve, a területi épség elve
EU és a MERCOSUR összehasonlítása: Országok besorolása: 1.Gazdasági fejlettség alapján: gazdag országok-fejlett országok, szegény országok-fejlQdQ országok 2.A II. világháború után, a szocialista társadalmi berendezkedés megjelenése után: a fejlett országokra az elsQ világ , a szocialista országokra a második világ , az elmaradott országokra a harmadik világ , a legszegényebb országokra a negyedik világ 3.Szerep alapján: Centrum: ipari tQkés országok, Periféria: fejlQdQ országok ÉSZAK-DÉL: A fejlett-fejlQdQ megosztást sugallja. Nagy általánosságban az északi félgömbön helyezkednek el a fejlett és a déli félgömbön a fejletlenebb országok. 5.Iparosodottság alapján: Iparosodott ország, Nem iparosodott ország
EU és az USA gazdasági kapcsolata: 1.Az USA számára jelentQs deficittel zárul az EU-val bonyolódó kereskedelem ’! kereskedelmi konfliktus.2.Oka: USA korlátozott exporttevékenysége ’! piacnyitás kierQszakolása.3.Dinamikusan bQvülQ tQkekihelyezés ’!USA tQkeexportQr.4.a transzatlanti árucsere-forgalom 40%-a cégen belüli kereskedelem.5.3-3 millió fQ dolgozik a másik fél érdekeltségébe tartozó cégnél---Kereskedelmi viták: 1.folyamatosan épülQ európai erQd ’!kereskedelemeltérítés, protekcionista.2.1960-90 között 17 kereskedelmi vita zajlott az USA és EU között.3.panaszos fél 14-szer az USA, 3-szor az EU.4.12 esetben agrártermékeket érintett.5.3 békés módon rendezQdött
FejlQdési szakadék okai: Aszimmetrikus interdependenciák, kölcsönös függQségi viszonyok, tulajdonviszonyok. nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás, nemzetközi pénzügyi és monetáris kapcsolatok, technológiai áramlások, munkaerQ nemzetközi áramlása, információáramlás területén mutatkozott aránytalanság FejlQdQ országok belsQ gazdasági szerkezete torzult, Világgazdasági tökéletlenségek, Állami gazdaságpolitikák tökéletlenségei
FejlQdQ országok és a globalizáció: A fejlettségi szintet differenciáló tényezQk: 1,Lakosság száma, népsqrqség, 2.Nemzetközi kapcsolatoktól való függés mértéke, jellege-- FejlQdQ országok jellemzQi: 1Politikai: instabilitás, katonai diktatúra veszélye, háborúk, konfliktusok, gyarmati múlt problémái. 2.Gazdasági: csekély iparosítás, gazdasági függQség, eladósodottság, kis méretq üzemek, gyenge valuta, nem hatékony munkamegosztás, magas munkanélküliség, alacsony GDP, csekély gépesítettség.3.Társadalmi: alacsony képzettség, alultápláltság, rossz egészségügy, egyenlQtlen tulajdonlás. 4.Demográfiai: nagy népességszám, népességnövekedés, egyenlQtlen népesség elosztás, piramis karfa
Fenntartható fejlQdés fogalma: Olyan fejlQdés, amelyben a jelen szükségletei úgy nyernek kielégítést, hogy nem teszik tönkre a jövQ generációk lehetQségeit arra, hogy saját szükségleteiket kielégítsék. A fenntartható fejlQdés harmonikus összhang megteremtése a gazdaasági növekedés, a természet regenerálódó képessége és a környezet terhelése között.
GATT létrejötte, eredményei, jelentQsége: Általános Vámtarifa és Kereskedelmi egyezmény. Az egyezményt a II. világháború után hozták létre, átmeneti jelleggel, amíg meg nem alakul a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) Az okmányt 1947 október 30.-án 23 ország képviselQi írták alá Genfben. AlapvetQ célja a nem tarifális kereskedelmi akadályok vámosítása, majd azok mértékének csökkentése, ezáltal a protekcionizmus felszámolása és a szabadkereskedelem elQsegítése. Hazánk 1973-ban csatlakozott. AlapvetQ célok: A nemzetközi szabadkereskedelem elQsegítése. Nemzetközi kereskedelmi tárgyalások folytatása. Nemzetközi kereskedelmi viták rendezése--Alapelvek: legnagyobb kedvezmény elve, viszonosság elve, nemzeti elbánás elve, nyilvánosság elve, konzultáció elve, ---A tárgyalások un. fordulókon keresztül zajlanak, ezek keretében állapodnak meg a kereskedelmi korlátozások csökkentésének körérQl és mértékérQl. 1947-1994 között 8 forduló zajlott 1947  Genfi-forduló: több tízezer termék vámjának csökkentése 1949  Annecy-forduló: kisebb vámcsökkentés 1950-51  Torgway-forduló: jelentQsebb vámcsökkentés, de a termékek szqkebb körére 1955-56  2. Genfi-forduló: kisebb vámcsökkentés 1961-62 Dillon-forduló: kisebb vámcsökkentés 1963-67  Kennedy-forduló: ipari termékek vámjainak átlagosan 35%-os csökkentése, agrártermékek vámjainak szerényebb mértékq csökkentése, dömpingellenes szabályozás, fejlQdQ országok pozitív diszkriminációja 1972-79  Tokió-forduló: ipari termékek átlagosan 34%-os vámcsökkentése, nem vámjellegq korlátozásokra vonatkozó szabályok 1986-94  Uruguay-forduló: agrárprotekcionizmus leküzdése, textil- és ruházati termékek nemzetközi kereskedelme, szolgáltatáskereskedelem (GATS), a szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmének forgalmának kérdései (TRIMs és TRIPs), a piacra jutás liberalizálásának kérdései, a GATT, mint jogi rendszer kereteinek finomítása és a GATT intézményes erQsítése--Mérleg: noha az ITO nem jött létre, a GATT tevékenysége nagyon sikeres volt. a világkereskedelmi forgalom megtízszerezQdött! a világkereskedelem soha nem volt olyan szabad, mint napjainkban. soha nem vett részt annyi állam a nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalásokon, mint ma  amikor a WTO-nak 144 tagja van.
Globalizációt elQidézQ világgazdasági folyamatok: 1.Rendkívül gyors technológiai, kiemelten kommunikációs technológiai fejlQdés.2.A transznacionális vállalatok egyre növekvQ világgazdasági szerepköre.3.A pénz szerepének és fontosságának korábban sohasem tapasztalt felfutása.
Hiperglobalista nézet: R. B. Reich, P Ducker A világgazdaság ma már messzemenQen globalizált. A világgazdaság fejlQdése, a nemzetközi munkamegosztás változásai, a pénzügyi globalizáció, a globális intézmények megjelenése és megerQsödése és a kultúrák globális keveredése radikálisan új világrendet jelenít meg. Ez a rend hamarosan a nemzetállamok elhalásához vezet. E neoliberális felfogásban a világpiac homogén egysége jelenik meg. A centrum-periféria viszonyt bonyolultabb szerkezet váltja fel.
HPI 2-Qt mely országokra számolnak? Humán szegénységi indexet (HPI2) csak néhány magas jövedelmq OECD országra kalkulálják. Elemei:1.a 60 éves kor meg nem élésének valószínqsége.2.felnQttek mqveltségi indexe.3.12 hónapnál hosszabb munkanélküliek aránya.4.szegénységi szint a minimál jövedelem 50%-a.HPI2 rangsor(17 db):Svédország,Norvégia,Hollandia,Finnország,Dánia,Németország,Luxemburg,Franciaorszá,,Spanyolország,Japán.
Hubbert csúcs elmélete: Más néven olaj-csúcs , a hagyományos petróleum és a más fosszilis nyersanyagok hosszú távú kitermelésére és a lelQhelyek kimerülésére koncentrál. Nevét Marion King Hubbert után kapta, aki az ismert és becsült nyersanyag tartalékokra vonatkozóan állított fel modellt 1956-ban. Modellje alapján az USA olaj kitermelésének csúcspontja 1965-70 közé tehetQ, míg a világ 2000-re. ’!Az USA olajkitermelése végül 1971-ben érte el csúcspontját, míg a világ kitermelésének a csúcsa nem következett be 2000-ben. Hubbert nem kalkulált az 1973-as és 79-es olajválsággal, amely globális méretekben csökkentette az olaj iránti keresletet, ezzel eltolva a kitermelési csúcsot.
Japán gazdasági jellemzése mindenféle szempont szerint: 90-es évektQl stagnálás jellemzQ. (pénzügyi buborék kipukkadása után) Nagy összegq állami, gazdasági ösztönzQ csomagok. (infrastruktúra fejlesztés, adócsökkentések, ipari szervezetváltás) ErQs állami beavatkozás a gazdaságba. JellemzQek a vállalati szövetségek, a japán gazdaság alappillérei a nagy vállalatcsoportok, a vállalatok piaci stratégiájában a cél a hosszú távú fejlQdés és a piaci részesedés növelése. Kutatás-fejlesztés fontos: ElQregedés, oktatási rendszer miatt kreativitás elégtelensége Külkereskedelmi aktívum Világpolitikai szerepe kisebb, mint a gazdasága Termelés-kihelyezés kettQs hatása a 80-as évektQl ÁtrendezQdés mind az export, mind az import összetételében FQbb partnerei: USA, Európa, Kelet- és Délkelet Ázsia országai
Japán pénzügyi válság: a pénzügyi és adórendszer szabályozási következetlenségei, 2.a pénzügyi vezetés hiányosságai,3 a társadalmi rendszerbeli hiányosságok,4. a túlzott takarékoskodással összefüggQ tényezQk,5. a döntéshozatalban bekövetkezQ halasztgatások
Kína növekedési korláta: emberi társadalmi feszültségek. demográfiai problémák. szociális háló hiánya. munkanélküliség. elégtelen mezQgazdasági termelés. környezeti veszélyek. energia  éhség. infrastrukturális szqk keresztmetszet. elégtelen pénzügyi rendszer
Kína világgazdasági szerepe, gazdaságának jellemzQi: [GDP (Mrd $): 6400; GDP/fQ ($): 4900; Népesség (millió fQ): 1310] A világ 4. legnagyobb országa. MunkaerQpiac nagysága 737,4 millió fQ. Kivitel: elektronikai és textil termékek--Behozatal: gépek, szállítási eszközök, vegyipari termékek--Kereskedelem szempontjából fontos szerepet töltenek be a külföldön élQ kínaiak--Cél: tovább nyitni Afrika, Latin-Amerika, Ázsia piacai felé. Kína vonzó a külföldi befektetQk számára: a piac mérete, növekedési üteme, a bQséges, olcsó munkaerQ, az egy fQre jutó jövedelem, a vámok, az átváltási ráták, a kulturális különbségek, az ország társadalmi, gazdasági, politikai stabilitása, vonzó befektetési környezet (adók, munkabérköltségek), gördülékeny ügyintézés, földrajzi távolság. A 90-es évek végén a kínai gazdaságpolitika által preferált területek: mezQgazdaság, a high-tech és az alapiparok, az infrastruktúra, a környezetvédelmi programok, az exportra termelQ ágazatok, A legfontosabb tQkebefektetQ országok Kínában: Hong Kong, Makaó, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea. Gazdasági jellemzQk: NövekvQ munkanélküliség, munkanélküliség valós rátája 20% körül, BelsQ migráció, Gazdagok és szegények közötti különbség nQ, NQ a bqnözés, Klánszerq szervezQdések újjáéledése, Fekete gazdaság elterjedése, Az állami hivatalnokok és az alvilág összefonódása. Az összes kínai export importtartalma 2/3-os. A hazai hozzáadott érték 25% körüli. Oka: a vállalatok telepítésekor nagy mennyiségq beruházási cikket (gépek, berendezések) importálnak, vagyis termelési importjuk sok importnyersanyagot, alkatrészt tartalmaz. A külföldi vállalatok jelentQs része tartósan veszteséges Kínában. ’! adóelkerülés, menedzsmentproblémák, nagyobb piaci részesedés megszerzése. A kínai gazdaságra jellemzQ a transzferár-képzés a viszonylag magas nyereségadó miatt, az export alul-, és az import túlértékelése. Illetve a tQke körutaztatása, a külföldi tQkét preferáló adórendszernek köszönhetQen.
Kínába és Indiába áramló mqködQtQke összehasonlítása: A kínai fejlesztési stratégia inkább exportorientált, mint importhelyettesítQ. Külföldi mqködQ tQke Kínában: 1980-2003 között mintegy 500 Mrd $ érkezett. 1991-ig lassú növekedés, ezt követQen exponenciális emelkedés. A 90-es évek végén visszaesés a válság miatt (40 Mrd $). A befektetések 2/3-a kínai kapcsolatból érkezik. EU súlya 11-12% (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia, Olaszország). Japán 10%. USA 8%--India: 1991 után reform és nyitás, költségvetési deficit és negatív külkereskedelmi mérleg. JövQ súlypontjai: fiatalság, magas képzés. 2001-ben 10 Mrd $ külföldi tQke. leggyorsabban fejlQdQ iparág a számítástechnika és a szoftver szolgáltatások. jelentQs bevétel a PC-szolgáltatásból származik: 2003 10 Mrd $. tetemes a külföldrQl hazautalt jövedelem: 2001: 12 Mrd $. tQkebefektetések állománya 2004-ben 37 Mrd $. korlátozott liberalizáció. tQkekihelyezés megindulása a fejlQdQ világba (2003-ig 10 Mrd $)---Kína: A 80-a évek elején a befektetések az olajiparon kívül elsQsorban a turistaiparra koncentráltak, a közvetlen keményvaluta-bevételt szem elQtt tartva. Kína ösztönözte az ingatlan- (szálloda), a tÝހ

‚

ž®Úü¼ ¾ „èhjpÚ"xŒŽ’B-š-Ô-” – è!,",%.%@%P%È&Ê&œ(ž(’+”+¨+ð+b,².Î.€/‚/Þ0à0ì01<1J1v2x23îßÎßÎßÎßÎ߾߾ßÎßîßÎßî¾ß¾ßî®ßî¾ßÎß®ßÎß®ßÎßÎßÎßî¾ß¾ßÎßÎߙ߾ßÎß(hÖsµhÖ:bCJ OJPJQJaJ nH tH -hÖsµhÖ:b5CJ OJQJaJ -hÖsµhÖ:b>*CJ OJQJaJ hÖsµhÖ:bCJ NHOJQJaJ hÖsµhÖ:bCJ OJQJaJ "hÖsµhÖ:b5>*CJ OJQJaJ <„pB-¨+¨6F<€AÞD8JöL|^¤`íààÓÆ´§Óšààˆ{

$dh ¤a$gd&U$$
ÆÐ dh ¤a$gdž N

$dh ¤a$gd›–

$dh ¤a$gd¯2$
Ƅüdh ¤a$gd»

$dh ¤a$gd*cå

$dh ¤a$gd±ƒ

$dh ¤a$gdž N$
Ƅ dh ¤a$gd±ƒ
33N5P5`6b6¨6î67Ð7Ò7Ò8*9„9ö9ø9:@:x:F< R RÄRÆRT0TdTlTïàÏàÏà½ïàÏà«à«—«à«à½àïà½à½ïàïàïàïàïà½ïཇàÏàïàïàÏàïàï-hÖsµhÖ:b5CJ OJQJaJ &hÖsµhÖ:bCJ NHOJQJ\]aJ "hÖsµhÖ:bCJ OJQJ\]aJ "hÖsµhÖ:b5>*CJ OJQJaJ hÖsµhÖ:bCJ NHOJQJaJ hÖsµhÖ:bCJ OJQJaJ -hÖsµhÖ:b>*CJ OJQJaJ 5lTÐTÒTâTêT:UHUàUîUBVPVŒVŽVœVªVxWzW hÎhÐh†lˆl4m¤mxs¦szu¬uvwxw‚wìwàz4{Ä|
}ñàñÐñÐñÐñÐñàñÐñàñÐñÐñàñÀñÀñÐñàñ®ñ®ñàñàñ®ñÐñàñÐñàñ®ñàñàñ®ñ®ñ®ñàñ®ñÐñÐ"hÖsµhÖ:b5>*CJ OJQJaJ -hÖsµhÖ:bCJ H*OJQJaJ -hÖsµhÖ:b>*CJ OJQJaJ hÖsµhÖ:bCJ NHOJQJaJ hÖsµhÖ:bCJ OJQJaJ D¤`ˆdÖg4mxszu‚w°†Øžª©¼¬Ú¯ÒŀÊØÌNÏòáÔÇÇÔ¶¥Ç˜òÇԇò$
Ƅdh ¤a$gd¯2

$dh ¤a$gd¯2$
ÆÐdh ¤a$gd±ƒ$
ÆÐdh ¤a$gdåz™

$dh ¤a$gdž N

$dh ¤a$gd±ƒ$
Ædh ¤a$gd&U$

$dh ¤a$gdÊg€
}ò~P°Ú҃ԃ¤„¦„ž† †°†‡º‡ö‡|ŠŠŠrŽ~ŽœxœzœØžŸjŸ ’ &¢(¢‚¢Ê¢0¤n¤v¥¦Š¦Œ¦Ì¦þ¦P§f§^¨v¨ž© ©ª©ª~«€«¼¬Â¬Ä¬0­d®š®Ú¯€°‚°ñáñáñÐñÐñÐñ¾ñáñáñáñ¼ñÐñ¾áñÐñÐñáñáñáñÐñáñáñáñÐñ¾ñÐñ¾©¾ñáñ¾•&hÖsµhÖ:b5>*CJ NHOJQJaJ %hÖsµhÖ:b5>*CJ H*OJQJaJ U"hÖsµhÖ:b5>*CJ OJQJaJ hÖsµhÖ:bCJ NHOJQJaJ -hÖsµhÖ:b>*CJ OJQJaJ hÖsµhÖ:bCJ OJQJaJ :urista- és a kapcsolódó szolgáltatásokba irányuló befektetéseket. 1985-tQl igyekeztek a befektetéseket a high-tech és a feldolgozó tevékenység területére terelni. A 90-es években a befektetések már inkább az ipar, ingatlan és a közmqszektorba irányultak. A kínai kormányzat nyitás politikája ’! különleges gazdasági övezet létrehozása a tengerpart egy szqk sávján.
KKB és KPB fogalma és különbségei: KKB: Közvetlen Külföldi TQkebefektetés: nemzetközi befektetés, amelyben az egyik ország gazdaságában székhellyel rendelkezQ egység egy másik országban lévQ vállalatban szerez tartós érdekeltséget. KKB nyomán létrejött formák lehetnek: Leányvállalatok (a külföldi tulajdon meghaladja az 50 %-ot), Fiókok (részben, vagy teljes egészben külföldi tulajdonban vannak), Társulások (a külföldi tulajdonos részesedése 50 %-nál is magasabb) --KPB: Külföldi Portfólió Befektetések: magukba goflalják azokat az értékpapírokat, amelyeket szervezett vagy más pénzpiacokon forgalmaznak vagy forgalmazhatnak, kötvényeket, részvényeket és más pénzpiaci eszközöket. Különbség a KKB és a KPB között: a KPB nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, a külföldi befektetQ a profitból akar részesedni. A KKB és KPB hatásaival kapcsolatos kritériumok: 1.A fejlQdéshez való hozzájárulás: a KPB a finanszírozási keretet bQvíti, míg a KKB a technikai fejlQdéshez járul hozzá.2.Az idQhorizont eltérései: a KKB hosszabb távra szól, mint a KPB.3.Motivációk: a KPB célja a profitnagyság, a kamat és az osztalék, a KKB-nél ezek mellett a piaci részesedés, a hatékonyság is fontos.4. Ingadozások: KKB esetében a ciklikus ingadozások a jelentQsebbek, míg a portfolió befektetések jobban ki vannak téve a piac hatásainak és ingadozásaik jelentQsebbek.
Kormányok versenyképességgel kapcsolatos feladatai: növeljék az oktatás és továbbképzés szerepét a gazdaság versenyképességének javításához, hasznosítsák jobban a társadalom meglévQ tudását, javítsák az egyetemek, cégek és kutatóintézetek kapcsolatait., építsenek ki hatékony információs rendszereket, alakítsanak ki a kreativitást, innovativitást, vállalkozást bátorító gazdasági ösztönzQket
LCDs, melyek a jellemzQik és mely országok tartoznak ide: Least Developed Countries: Legkevésbé fejlett országok. JellemzQi:-alacsony jövedelem (GNI/fQ<750 USD)-gyenge humán erQforrás-gyenge (sebezhetQ) gazdaság-Legkevésbé fejlett országok: Afghanistan, Angola, Chad, Burhina Fasa, Bangladesh, Ethiopia, Guinea, Haiti, Liberia, Madagascar, Mali, Nepal, Revanda, Senegal, Sudan, Togo, Uganda, Zambia
Magyarország külgazdasági stratégiájának megvalósítására szolgáló nemzetközi megállapodások: Multilaterális megállapodások: az export és az import feltételeire is kiterjednek, s eszköze a WTO egyezményrendszere. Mqködése a résztvevQk jogai és kötelezettségei egyensúlyán alapszik, keretében az erQsebb hatalmak is a nemzetközi szabályok követését vállalták. Rögzíti a tevékenységek állami monopóliumát, a vállalati mqködés paramétereit állami tervek határozzák meg. Megszqntek a szektoriális korlátozások is, az import szabályozója a vám. Az exporttevékenységet az üzletpolitikai érdekek határozzák meg, tilos a diszkrimináció. FQ eszköz a kedvezményes elbánás, a hazai és a külföldi áruk közti megkülönböztetés tilalma. Magyar érdek a további WTO csatlakozások. GATS egyezmény elQírásai a vállalati letelepedéssel történQ szolgáltatás nyújtásra. OECD elQírások a pénzügyi mqveletekre. 1995. Multilaterális Beruházási Egyezmény: fejlett államok liberalizálják a tQkeáramlást. Referenciális egyezmények: fQ szerep a regionális szabadkereskedelmi egyezmények, melyek azonos földrajzi régiókban lévQ államok között jönnek létre. A liberalizációnak a tagállamok közti kereskedelem nagy részére ki kell, hogy terjedjen. Szabály: a kereskedelmi szabadságnak max 10 éven belül létre kell jönnie. 1Európai megállapodás: multilaterális elQírásokon alapul, versenytorzító hatások kerülése, s a haza termelést is szabályozza. Magyar cél az exportkorlátok lebontása a technikai korlátok ledöntésével, kereskedelmi feltételek javítása a mezQgazdaság és az élelmiszeriparban.2.EFFA megállapodás: csak árukra vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodás. EltérQ fejlettség miatti asszimetria. Külföldi cél: magyar élelmiszeripari vámkoncessziók megszerzése. Magyar cél: jobb exportlehetQségek az agráriumban.3. CEFFA-megállapodás: csak árukereskedelemre azonos fejlettségq országok között, így a kedvezmények kiegyensúlyozottak. Cél az EU-szabályozás alkalmazása, és a kereskedelem technikai akadályainak megszüntetése. MezQgazdasági kedvezmények kétoldalú bQvítése. Kétoldalú egyezmények: exportunk nagy része vámmentesen, vagy kedvezményes vámmal kerülhet piacra. Cél a kivitel diverzifikálása és nem a preferenciális piacokon a kiviteli feltétel javulása ’!legnagyobb kedvezményes elbánás. Magyarországi kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások. WTO tagállamoknál fontosak itt a kétoldalú kapcsolatok. Magyarország GSP-kedvezményei: multilaterális kereskedelmi szabályok, ezek alapját a GSP adja: a fejlett országok adnak kedvezményt a fejlQdQknek. Piaci nehézségekkel küzdQ közép-kelet európai országok exportbQvítését segíti. A GSP-t felváltották az Európai Megállapodás koncessziói. A preferenciák megegyeznek a fejlQdQ országok által élvezetekkel. Az amerikai GSP keretében az érintett termékek vámmentesen jutnak piacra.
Magyarország külkereskedelme 1998-2004 között: Import: összességében nagyobb az exportnál, különösen az áruforgalomban. Export: kisebb az importnál, viszont a szolgáltatások tekintetében meghaladta az importszolgáltatások forgalmát. MindkettQ értéke a duplájára nQtt 2004 végére: Bruttó Hazai Termék: Változása évente 103-105,2 mrd Ft közötti. A GDP értéke a duplájára nQtt 2004-re. Export-árindex: Ingadozás, miközben folyamatosan csökkent Import-árindex: hasonló az export árindexhez. Ez volt a nagyobb az idQszak végén. Export volumen-index’! Import volumen index, mindkettQ csökkent 2004 végére.
Nemzetközi pénzügyi központok kialakulásának feltételei: Nagyszámú és különbözQ típusú helyi ügyfélkör, Információs és kommunikációs technika biztosítása, A mqködési területen meglévQ tartós politikai stabilitás, ErQs és hosszútávon megbízható jogrendszer, Földrajzi elhelyezkedés, nyelvi adottságok
Nemzetközi szervezetek: A nemzetközi szervezetek az államközi együttmqködések azon formái, amelyek nemzetközi szerzQdések révén jönnek létre, állandó struktúrával, azaz legalább egy, de általában több állandó szervvel rendelkeznek, és az alapító okiratukból következQen nemzetközi jogalanyisággal vannak felruházva
Nemzetközi vállalatok típusai: 1 Koloniális típus: horizontális struktúra, költség-optimalizációs céllal jön létre. Nemzetközi kereskedelemteremtQ hatású, egymástól eltérQ fejlettségq gazdaságokat összekapcsoló, nem jellemzQ az egységes technológia és az egységes kínálati struktúra. 2 Párhuzamos struktúrájú nemzetközi vállalatok: Több nemzetgazdaságban azonos tevékenységet végez, egységes piaci stratégiájú. A termelési tevékenységben még nem integrált. A piaci akadályok megkerülésére, piacbQvítési céllal jön létre. Integrált technika és integrált kínálati struktúra jellemzi több nemzetgazdaságban. 3 Komplexen integrált transz- ill. multinacionális vállalatok: Több országban egységes vállalatstratégiát követnek. A nemzetköziesedést a piaci és hatékonysági optimalizáció eszközeként használják. Strukturájuk: Párhuzamos: több országban azonos kínálati szegmensben mqködnek azonos technológiával egységes piaci stratégiával. Kooperációs: termelési tevékenységükben vertikális nemzetközi integrációt valósítanak meg. 4 Globalizált vállalatok: a vállalati értéklánc-elemek nemzetközileg hatékonyabb allokációját valósítja meg, teljes nemzetköziesedést alakít ki. A vállalati tevékenység világméretq optimalizációja valósul meg. Komplex, rendkívül erQs nemzetközi integráció jellemzi, különbözQ fejlettségq országokat kapcsolnak össze. Nemzetközi kereskedelemteremtQ hatású, ahol a döntéshozatal már csak egységes nemzetközi rendszerben biztosítható.
Neoliberális-monetarista elmélet: A neoliberalizmus a klasszikus-neoklasszikus elvekhez való visszatérést jelent. Állami beavatkozásoktól mentes és bürokratikus szabályozásoktól mentes gazdasági viszonyok. A mai világgazdaságban uralkodó monopolisztikus erQk visszaszorítását és az állami vám- és a nem vám jellegq akadályok leépítését szorgalmazza. A gazdasági egyensúly vagy egyensúlytalanság kérdését monetáris problémaként kezelik. A magángazdaság rendjét alapvetQen stabilnak tekintik, szerintük nem szorul állami szabályozásra. A keynesi felfogást támadják, mert a monetáris politikával szemben elQtérbe helyezett keynesiánus költségvetési, ill. fiskális politika a jóléti állam koncepciójával károkat okoz a gazdaságnak.
Nettó Gazdasági Jólét mutató jellemzQi: NEW: Net Economic Welfare. Samuelson és Nordhaus munkája. A környezeti változásokat is megpróbálta a rendszerbe vagy egy mutatóba foglalni. Alapja: GNP. sok olyan elemet tartalmaz, amely nem járul hozzá nyilvánvaló módon az egyének jólétéhez. kimaradtak belQle a jólét egyes kulcsfontosságú elemei. Módosítási javaslatok: + szabadidQ + csináld magad munkák + fekete/szürkegazdaság - környezeti károk
NICs országok, kik azok, nevezzen meg 3-at és jellemzQiket: Newly Industrializing Countries: Újonnan iparosodó országok. A dél-kelet ázsiai un. Újonnan iparosodó országok átmenetet képeznek a fejlett és a fejlQdQ országok csoportjai között. 1960-as évektQl: a gazdasági növekedés üteme jelentQsen felgyorsult. 2. a tQke- és technológiaigényes iparágak megtelepítésével fellendülés indult meg. Országok:Hong Kong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Brazília
OPEC hány tag, feladatok: Organization of the Petroleum Eyporting Countries: 11 tagja van: Algéria, indonézia,Irán,Irak,Kuwait,Líbia,Nigéria,Quatar,Szaúd-Arábia,Egyesült Arab Emirátusok,Venezuela--1965 óta mqködik--Nemzetközi központja: Bécs--A szervezet alapvetQ célja:1.a koordinációja és egységesítése a tagországok petróleum politikájának.2.az érdekeik közös és lehetQ leghatékonyabb képviselete egyénileg és együttesen.3.az olaj nemzetközi árfolyamának stabilizálása a nemzetközi piacokon.4.a tagországok bevételeinek biztosítása.5.hatékony gazdasági és állandó kínálat fenntartása.6.az olajiparba befektetett tQke kielégítQ megtérülése
Ökológiai lábnyom: Valamely gazdaság vagy népesség fenntartásához egy adott életszínvonalhoz szükséges föld és víz terület. Az iparosodott országokban ez nagyon földterületet jelent, mint amekkorával rendelkeznek, a kereskedelem erQforrás felhasználó hatása más országokban is érzQdik Úgy is csmert mint eltulajdonított (felhasznált) teherbíró képesség, ez a koncepció magába foglalja a fenntartható fejlQdés elosztási koncepcióját is.
Porter fejlQdési szintjei: 1.tényezQellátottság által meghatározott versenyképesség.2.beruházás által meghatározott versenyképesség.3.innováció által meghatározott versenyképesség ’!legfejlettebb stádium: A vállalatok nem csak alkalmazzák a meglévQ technológiát, de újakat is hoznak létre. Állandó az innováció, fejlettek a keresleti viszonyok, megfelelQ a versenykörnyezet..4.jólét által meghatározott versenyképesség..5.A legutolsó stádium már a nemzetközi versenyképesség hanyatlását jelzi, amelyre a múltból élés a jellemzQ.
Porter versenyképesség típusai: Porter a nemzetek gazdasági fejlQdését összefüggésbe hozta a nemzetközi versenyképességgel, és azt állítja, hogy az országok versenyképes iparágainak helyzete 4 tiszta típusba sorolható. A 4 típus a versenyképesség fejlQdésének 4 stádiuma is. Mivel tiszta típusokról van szó, a legtöbb ország nem sorolható be egyértelmqen ebbe a leegyszerqsített sémába, ám Porter szerint többnyire mégis megragadható az egyes nemzetek versenyképességének meghatározó vonása. Bár fejlQdési sémáról van szó, egyáltalán nem szükségszerq, hogy minden ország minden egyes stádiumon áthaladjon. Az országok többsége megragad az elsQ lépcsQn, ám arra is van példa (Olaszország), hogy az elsQ szint után rögtön a harmadikra emelkedjék.
PSA: Production Sharing-agrements-termelés-megosztási egyezmény: OlajmezQk állami kézben maradnak, a termeléshez segítséget nyújtó külföldi cégek részesülnek a kitermelt olajból. Az Egyesült Államok a 60-as, 70-es évektQl alkalmazza. Az infrastruktúra költséges kiépítése a cégeket terheli, a kitermelt olajs a költségek megtérüléséig a befektetQt illeti meg. Ezután a szerzQdés értelmében az állam és a befektetQ megosztozik az olajon, és a cég adót fizet. A PSA-kat 25-30 évre kötik, így a külföldi cég hosszú távon részt vesz az olaj kitermelésében. Jelenleg a világ olajtermelésének 12%-a mqködik ilyen rendszerben.
Számítás: külkereskedelmi mérleg; gazdasági nyitottság; importhatárhajlam; export jövedelemrugalmasság; exportmultiplikátor: Gazdasági nyitottság= GDP/export-import (eredmény %-ban kell kifejezni)--Külkereskedelmi mérleg=Export-Import--Importhatárhajlam=°”M/”Y (”M: az importnövekmény  ”Y: a nemzeti jövedelem növekménye) A nemzeti jövedelem változása milyen változással jár együtt az import nagyságában--Exportmultiplikátor= ”Y/”X (”X: az exportnövekmény - ”Y: a nemzeti jövedelem növekménye) Az exporttermelés egységnyi növekedésének hányszorosa a nemzeti jövedelemben bekövetkezQ növekmény--Exporthányad=(az export értéke/Bruttó hazai termék)*100 Az exportnak a hazai termékhez viszonyított százalékos aránya. Importhányad=(Az import értéke/Bruttó hazai termék)*100 Az importnak a hazai termékhez viszonyított százalékos aránya--Import jövedelemrugalmasság=(”M/”Y)/(M/Y) (M: import  Y: nemzeti jövedelem) Az import nagyságában bekövetkezett változás százalékban kifejezett nagyságának és a nemzeti jövedelem ugyancsak százalékban mért változásának hányaydosa.--Relatív eladósodottság=adósságállomány/éves GPV; vagy adósságállomány/éves export--Adósságszolgálati ráta= adósságszolgálat/exportbevételek
Szolgáltatás-kereskedelem ágainak felsorolása liberalizáltsági fok szerint: Liberalizáció: EltérQ hajlandóság: fejlett országok’!átmeneti gazdaságok’!fejlQdQ országok--EltérQen liberalizált területek: (1 leginkább  9 legkevésbé)1turisztikai,2pénzügyi-üzleti,3kommunikációs,4közlekedési,5építQipari,6rekreációs,7környezetvédelmi,8egészségügyi,9oktatási--Kulcsszektorok kiválasztása: közlekedés, energetika, távközlés, bank, kereskedelmi szolgáltatások--Lehetséges liberalizálási formák: ágazati hatály kiterjesztése ->kötelezettségvállalások minQségének javítása
USA gazdaságának bemutatása: 1976 óta deficites külkereskedelmi mérleg, 2003-ra a hiány megközelítette az 500 Mrd USD-t, JelentQs eltérés a szolgáltatások és az áruk kereskedelme között. FQbb partnerei:NAFTA tagok: Kanada, Mexikó, EU25, Kína, Japán, Délkelet-Ázsia/ Utóbbiak aránya folyamatosan növekszik. Az amerikai TNC3 vállalatok jelentQs tényezQk. Folyófizetési mérleghiányban az USA az elsQ. IT: Információ Technológiai szektor. Ez hajtja az USA gazdaságát. USA gazdasága versenyképesebb, mint az EU-é, de energiapazarlóbb és kevésbé környezetkímélQ. EU-ban jelentQsek a szociális kiadások. Új gazdaság kora: munkatermelékenység növekedése, rugalmas munkaerQpiac. Fogyasztás növekedése magasabb, mint a kibocsátásé. ’!rohamos eladósodás. 90-es évek második felében csökkenQ munkanélküliség, alacsony infláció. Hatalmas külkereskedelmi deficit, óriási mértékq eladósodottság. Technológiai szektor elQretörése, IT forradalom. Új vállalati struktúrák kialakulása: Kutatás-fejlesztés kiemelt szerepe Kockázati tQke szerepe, fejlett piaci rendszer Jelenleg gazdasági és politikai berendezkedésével exportja folyik.
Vállalatok nemzetköziesedésének mértéke (UNCTAD): Aggregát index összetevQi:1.a vállalat tQkeállományának külföldön befektetett hányada.2.az üzleti forgalomból a külföldi leányvállalatokban realizálódó rész.3.a foglalkoztatottak közül a külföldi érdekeltségeknél dolgozók aránya.4.a világ 100 legnagyobb társasága esetén 1998-ban az érték 55 volt
Versenyképesség meghatározásának fogalmai: Versenyképesség: nehezen definiálható gyqjtQfogalom, a piaci versengésre való hajlamot, készséget jelenti, a piaci versenyben való pozíciószerzés és tartós helytállás képességét, amit elsQsorban az üzleti sikeresség, a piaci részesedés és a jövedelmezQség növelése jelez. A versenyképesség egységes fogalma: (OECD dokumentumok): A vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben a nemzetközi (globális) versenynek ki vannak téve. A regionális versenyképességnek nincs egyetlen kiemelt mutatója, nem jellemezhetQ egyetlentényezQvel, hanem egymáshoz szorosan kapcsolódó, viszonylag jól mérhetQ közgazdasági kategóriák együttesét jelenti:1.a regionális GDP 1 lakosra jutó nagyságát.2.a régióban a munkatermelékenységet.3.a régióban a foglalkoztatottsági rátát.4.a régió gazdaságának nyitottságát.Piaci vereny: két, vagy több szereplQ egymással szembeni elQnyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló tevékenységét értjük. Területi verseny: területi egységek közötti verseny, olyan folyamat, melynek során a regionális, helyi gazdaság fejlQdését bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve próbálják befolyásolni explicit vagy implicit módon.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

aldous huxley állampolgárság állatélettan anyag áramlás bakteriólógia család csokonai diák diasor diplomadolgozat éghajlattan eloadas építésszervezés i. etika eu logisztika falusi turizmus fejlődés feladat fizika1 fizkémgyak függvényelemzés gdp jogi alaptan kamatláb kant kik kórtan makro mikrobiológia munka olasz oxidáció pár apróság pénzügy pol.komm preromán pricing strategies programozás speech sounds statisztika i. stratégiai menedzsment természet földrajz transzport trendszámítás tudománytörténet vizsgazh zh zrínyi zsidó kultúra