Témák

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemÁltalános Orvostudományi KarOrvosOrvosi Kémia 1.VizsgákTémák

ORVOSI KÉMIA VIZSGA TÉMÁK Általános kémia 1. Kémiai alapfogalmak: - A kémia alaptörvényei - Anyagfajták, moláris tömeg, mól Az elemek periódusos rendszere A kémiai kötés - Elsdleges kémiai kötések - Másodlagos kötések Gázhalmazállapot - Kinetikus gázelmélet - Gáztörvények Folyékony és szilárd halmazállapot - Halmazállapot-változások - A kristályrácsok típusai Oldatok tulajdonságai I. - Gázok oldódása folyadékokban - Folyadékok oldódása folyadékokban - Oldott anyagok megoszlása egymással nem elegyed folyadékok között Oldatok tulajdonságai II. - A koncentrációk kifejezésének lehetségei - Szilárd anyagok oldódása; oldékonysági görbe Híg oldatok törvényei - Raoult törvénye - Fagyáspontcsökkenés, forráspontemelkedés Az ozmózis - Az ozmózisnyomás és mérése - Biológiai jelentsége - Az ozmotikus koncentráció

2. 3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10. A víz és a vizes oldatok - A víz szerkezete - A vizes oldatok, természetes vizek

11. Elektrolitos disszociáció - Az elektrolitok fogalma, csoportosítása - A disszociációfok definíciója - Az elektrolitok vezetképessége - A disszociációfok meghatározása vezetképességi adatokból - Aktivitás és ionersség 12. Savak és bázisok elmélete - Arrhenius elmélete - Brønsted és Lowry elmélete - Lewis elmélete 13. A savanhidrid, savmaradék, savgyök, savhaloid és bázisanhidrid fogalma példákkal 14. Sók, tiovegyületek - A sók definíciója, fajtái - A tiovegyületek definíciója példákkal 15. A kémiai reakciókinetika elemei I. - A reakciókinetika tárgya, a reakciók felosztása kinetikai szempontból - Reakciósebesség, molekularitás, rendség - Az elsrend reakciók sebességi állandója és felezési ideje 16. A kémiai reakciókinetika elemei II. - Másodrend-, összetett-, sorozat- és láncreakciók - Reakciómechanizmus: ütközési elmélet, átmeneti állapot, aktiválási energia - Katalízis, katalizátorok 17. Kémiai egyensúlyok I. - A tömeghatás törvényének levezetése reakciókinetikai alapon - A Le-Châtelier-Braun-féle elv 18. Kémiai egyensúlyok II. - A tömeghatás törvényének alkalmazása elektrolitok disszociációjára - A disszociációfok és egyensúlyi állandó összefüggése 19. Kémiai egyensúlyok III. - Heterogén egyensúlyok - Az oldhatósági szorzat, a csapadékképzdés elmélete 20. Az amfotéria - A jelenség fogalma, példákkal - Az izoelektromos pont 21. A pH - A pH fogalma - Ers és gyenge elektrolitok pH-ja - A pH mérése

22. Pufferoldatok - pH-ja (Henderson-Hasselbalch egyenlet) - A pufferkapacitás - Fiziológiai szempontból fontos pufferrendszerek (szénsav-bikarbonát, foszfátpufferek) 23. A sók hidrolízise - Anion- és kation-hidrolízis példákkal 24. A sav-bázis indikátorok elmélete - A sav-bázis indikátorok fogalma, mködésük - Indikátor-kitev, átcsapási tartomány - A titrálási görbék értelmezése 25. Elektrokémia - Redoxifolyamatok, elektródpotenciálok - Standard hidrogénelektród, standardpotenciálok 26. Galvánelemek - A Daniell-elem áramtermel folyamata - Az elektromotoros er - Els- és másodfajú elektródok mködése. Ionszelektív elektródok 27. Koncentrációs elemek - fogalma, elektromotoros ereje - pH-mérés koncentrációs elemmel és üvegelektróddal 28. Redoxipotenciál, redoxifolyamatok az anyagcserében - A redoxielktródok mködése - Redoxipotenciál és oxidáló-redukálóképesség 29. Elektrolízis - A polarizáció és bomlásfeszültség - A NaCl-oldat elektrolízise; primer és szekunder elektródfolyamatok, Faraday törvénye 30. Termokémia, termodinamika I. - Az I ftétel - A térfogati munka, entalpia - Exoterm, endoterm reakciók; reakcióh - A Hess-tétel 31. Termokémia, termodinamika II. - A II. ftétel, az entrópia - A szabadentalpia-változás és a reakció iránya, egyensúlyi állapot 32. Fotokémia - Az elektromágneses sugárzás energiája - A kvantumhasznosítási tényez - A fényképezés fotokémiai alapjai - A klórdurranógáz-reakció

33. Kolloid rendszerek I. - A kolloid állapot fogalma - A kolloidok csoportosítása, tulajdonságai 34. Kolloid rendszerek II. - Kolloidok elállítása, stabilitása - Koaguláció, peptizáció; szol és gél állapot - Dialízis, ultraszrés, elektroforézis, gél-kromatográfia - Makromolekuláris kolloidok

Szerves kémia 1. Alkánok - fogalma, homológ sora, nevezéktana, izomériái, konformációi - fizikai és kémiai tulajdonságai Cikloalkánok - fogalma, homológ sora, konformációi (feszülési elméletek) - Szubsztituált cikloalkánok cisz-transz izomériája - Dekalinok Alkének és alkinek - fogalma, homológ sora, nevezéktana - Izomériafajtáik - Kémiai tulajdonságaik Diének, poliének - fogalma, csoportosítása, nevezéktana, elektronszerkezetük - A butadién és izoprén kémiai tulajdonságai - Poliizoprének: kaucsuk, guttapercha Halogénezett szénhidrogének - fogalma, nevezéktana - Szubsztitúciós és eliminációs reakcióik - Gyakorlati és környezetvédelmi vonatkozások Alkoholok - fogalma, nevezéktana, csoportosítása - Fizikai és kémiai tulajdonságaik - Fontosabb egy- és többérték alkoholok Éterek - fogalma, nevezéktana, csoportosítása - Fizikai és kémiai tulajdonságaik, fontosabb éterek Szerves kénvegyületek - fogalma, nevezéktana, csoportosítása - Fizikai és kémiai tulajdonságaik, fontosabb képviselik

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Alifás aldehidek - A formil-csoport elektronszerkezete - Az alifás telített aldehidek homológ sora, nevezéktana - Redoxi, addíciós, kondenzációs és polimerizációs reakcióik

10. Alifás ketonok - a karbonil-csoport elektronszerkezete - Az alifás telített ketonok homológ sora, nevezéktana - Redoxi, addíciós és kondenzációs reakcióik 11. Alifás monokarbonsavak - A karboxil-csoport szerkezete - A karbonsavak erssége - Csoportosításuk, a zsírsavak homológ sora - Fizikai és kémiai tulajdonságaik - Fontosabb zsírsavak és olefin-karbonsavak - Detergensek 12. Karbonsav-származékok - A savgyök fogalma - Savhaloidok, savanhidridek, savamidok, savnitrilek, észterek 13. Dikarbonsavak - Az oxálsav, malonsav, borostyánksav, glutársav és adipinsav - A fontosabb telítetlen dikarbonsavak 14. Hidroxi- és oxokarbonsavak - Az -OH és -COOH csoportok reakciói; laktonok - Fontosabb hidroxikarbonsavak és oxokarbonsavak 15. Észterek - fogalma, képzdése, csoportosítása, kémiai tulajdonságaik - A gyümölcsészterek, viaszok, trigliceridek 16. Alifás aminok - fogalma, csoportosítása, fizikai és kémiai tulajdonságai, fontosabb képviselik - biológiai szempontból fontosabb aminok, neurotranszmitterek 17. Aromás szénhidrogének I. - Az aromás jelleg - A benzol szerkezete, a Hückel szabály - Az aromás szénhidrogének csoportosítása, izomériája - Fontosabb izolált és kondenzált gyrs aromás szénhidrogének 18. Aromás szénhidrogének II. - Az aromás szénhidrogének kémiai tulajdonságai - Irányítási szabályok

19. Fenolok és kinonok - Az aromás hidroxivegyületek osztályozása (aromás alkoholok és fenolok) - A fenolok és kinonok fizikai és kémiai tulajdonságai; fontosabb képviselik 20. Aromás oxovegyületek és karbonsavak - A benzaldehid, acetofenon, benzofenon - A benzoesav és származékai - Aromás dikarbonsavak 21. Aromás aminok - fizikai és kémiai tulajdonságaik az anilin példáján - Származékaik (acil-, szulfonsav-, PAS) 22. Az izomériák - fogalma - A konstitúciós- és helyzeti izoméria (példákkal) - A geometriai (cisz-transz és E-Z) izoméria (példákkal) - Az optikai izoméria (példákkal) 23. Királis vegyületek I. - Az optikai aktivitás jelensége, a forgatóképesség mérése - Enantiomerek és racém elegyek jellemzése - Relatív és abszolút konfiguráció 24. Királis vegyületek II. - Enantiomerek és diasztereomerek (több aszimmetriacentrumot tartalmazó vegyületek sztereoizomériája) - A borksav sztereoizomerjei - A racemátok szétválasztása 25. Az aminosavak - fogalma, funkciós csoportjaik, a fehérjeépít aminosavak - konfigurációjuk, amfotériájuk, kémiai reakcióik 26. Peptidek, polipeptidek - A fehérjeépít aminosavak csoportosítása példákkal - A peptidkötés szerkezete, kimutatása - Természetes peptidek és polipeptidek 27. Fehérjék - csoportosítása - primer, szekunder, tercier és kvaterner szerkezete - kolloid természete 28. Monoszacharidok I. - fogalma és felosztása példákkal - A D-glükóz szerkezete és konfigurációja - A mutarotáció jelensége

29. Monoszacharidok II. - A monoszacharidok reakciói - jelentsebb képviseli (glukóz, fruktóz, galaktóz, mannóz, ribóz, dezoxiribóz) - Cukor-származékok (aminocukrok, glikozidok) 30. Diszacharidok - fogalma, csoportosítása - Fontosabb diszacharidok 31. Poliszacharidok - Cellulóz, keményít, glikogén - Egyéb bioaktív poliszacharidok 32. Lipidek I. - fogalma, csoportosítása - Zsírok, olajok, viaszok 33. Lipidek II. - Prosztaglandinok - Foszfolipidek, a sejtmembránok szerkezete 34. Szterinek - A szteránváz, a szteroidok csoportosítása; bioszintézisük vázlata - A szterinek fogalma, az ergoszterin - D-vitaminok 35. A koleszterin - (tér)szerkezete, reakciói - szerepe az él szervezetben 36. Az epesavak - (tér)szerkezete (kolánsav, természetes epesavak) - Gliko- és tauroepesavak - Az epesavak fiziológiai szerepe 37. Szteroid hormonok I. - Nemi hormonok 38. Szteroid hormonok II. - Kortikoszteroidok 39. A szívre ható glikozidok aglikonjai; szteránvázas alkaloidok - Digitoxigenin, sztrofantidin - Tomatidin, szolanidin 40. Terpének - fogalma, csoportosítása - Monoterpének - Diterpének (A-vitamin, fitol)

41. Karotinoidok - fogalma - A likopin, - és -karotin (provitaminok), zeaxantin - A karotinoidok E-Z (cisz-transz) izomériája 42. Hetrociklusos alapvegyületek - Heteroaromás jelleg - Öt- és hattagú heterociklusok 43. Kondenzált gyrs hetrociklusos vegyületek - Az indol és származékai - A kinolin, izokinolin, akridin és származékaik 44. Porfinvázas vegyületek - A porfinváz - A hem, hemoglobin, mioglobin, epefestékek - A klorofill 45. Színezékek - fogalma - Azoszínezékek - Trifenil-metán színezékek - Antrakinon színezékek - Indolvázas színezékek - Tiazin színezékek - Akridinvázas színezékek 46. Purinvázas vegyületek - A purinváz - A hidroxipurinok (tautoméria) - A purinvázas alkaloidok - A purinbázisok 47. Nukleozidok és nukleotidok - A citidin, uridin, timidin, adenozin és guanozin - A nukleotidok - Szabad állapotban elforduló nukleotidok (AMP, ADP, ATP, cAMP) 48. Nukleinsavak - Az RNS és DNS primer és szekunder szerkezete - A tRNS, mRNS és rRNS 49. Nukleotid koenzimek - A NAD és NADP - A FAD - A koenzim-A 50. Szénsavszármazékok - Foszgén, karbamidsav, karbamid - Uretánok, ureidek; barbitursav, barbiturátok - Guanidin, kreatin, kreatin-foszfát, kreatinin

51. Alkaloidok - fogalma - A tropánvázas alkaloidok - A mák-alkaloidok - Purinvázas alkaloidok - Egyéb alkaloidok (efedrin, nikotin, koniin, mezkalin, kinin, LSD) 52. Vitaminok I. - fogalma - A zsíroldékony vitaminok 53. Vitaminok II. - A vízoldékony vitaminok

Bioszervetlen kémia 1. 2. 3. 4. Komplex vegyületek I. - Szerkezet, nevezéktan Komplex vegyületek II. - A komplexek stabilitása, izomériái A bioelemek evolúciója - Helyük a periódusos rendszerben Alkáli fémek a biológiai rendszerekben - Komplexeik - A sejt transzportfolyamatai A magnézium biológiai jelentsége - Magnéziumkomplexek A kalcium élettani szerepe - Kalciumköt fehérjék - Kalciumtranszport A vas biológiai jelentsége - Oxigéntranszport - Elektrontranszport A vasanyagcsere - Transzferrin - Ferritin - Sziderofórok A réz biológiai jelentsége - Réz-fehérjék - A rézanyagcsere zavarai

5. 6.

7.

8.

9.

10. A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentsége - A cink szerepe - A metallotioneinek 11. A molibdén és a mangán biológiai szerepe - Molibdén- és mangánkomplexek 12. A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani szerepe 13. A platinakomplexek - Daganatterápia 14. Az alumínium és óncsoport elemeinek élettani hatása - Ólommérgezés 15. A szilikátok biológiai jelentsége - Kémiájuk - Biomineralizáció 16. A szilikátok patológiai jelentsége - orvosi alkalmazások 17. Nitrogén a biológiai rendszerekben - Nitrogenáz enzimkomplexek - A nitrogén körforgalma 18. Foszfor a biológiai rendszerekben - Körforgása - Foszfátok az energiatermel folyamatokban 19. Az oxigén bioszervetlen kémiája 20. Oxigéngyökök képzdése és eliminációja - A légköri oxigén és ózon 21. A szelén biológiai jelentsége - A szelénvegyületek élettani hatásai 22. A fluor biológiai jelentsége 23. A klór és a jód biológiai szerepe

Vegyületek, amelyeket a szigorlaton megadott szerkezeti képletük alapján kell felismerni: Szerves és bioorganikus kémia: 26. témához: glutation, penicillin, karnozin. 27. témához: -hélix, redzött -lánc. 29. témához: N-acetil-neuraminsav, szalicin, uridin-difoszfo-glükóz (UDPG). 30. témához: szacharóz, maltóz, laktóz, cellobióz. 31. témához: cellulóz, amilóz, amilopektin, hialuronsav, kondroitin-6-szulfát és heparin részlete. 33. témához: arachidonsav, leukotrién B4 , tromboxán B2 , PGE2 , PGA2 . L--foszfatidsav, kefalin, lecitin, foszfatidil-szerin, foszfatidil-inozitol, kardiolipin. 34. témához: ergoszterin, D2- és D3-vitamin. 36. témához: kólsav térszerkezete. 37. témához: tesztoszteron, androszteron, ösztron, ösztradiol, progeszteron. 38. témához: kortizol (hidrokortizon), aldoszteron. 39. témához: digitoxigenin, sztrofantidin, tomatidin, szolanidin. 40. témához: geraniol, kámfor, fitol, -karotin, A-vitamin, S-guajazulén, szkvalén, kaucsuk. 41. témához: -karotin, -karotin, likopin, zeaxantin, A-vitamin. 43. témához: szerotonin, papaverin, kinin, tripaflavin, metilénkék, húgysav. 44. témához: hem, bilirubin, biliverdin, klorofill. 45. témához metilvörös, metilnarancs, fenolftalein, fukszin, alizarin, indigó, metilénkék, tripaflavin. 46. témához: hipoxantin,xantin, húgysav, koffein, teofillin, teobromin. 47. témához:. citidin, uridin, timidin, adenozin, guanozin, AMP, ADP, ATP, cAMP, AZT. 48. témához: DNS-részlet. 49. témához: NAD, FAD, CoA. 51. témához: atropin, kokain, morfin, LSD, papaverin, kinin, teofillin, teobromin, koffein, nikotin, koniin, mezkalin. 52. témához: -karotin, A-vitamin, D2- és D3-vitamin, E-vitamin, K-vitaminok, ubikinon (koenzim-Q). 53. témához: B1-vitamin, B2-vitamin, B6-vitamin, folsav, pantoténsav, C-vitamin.

Bioszervetlen kémia: 1. 4. 5. 7. témához: [Fe(EDTA)2]2­ szerkezete. témához: a nonaktin-kálium-komplex szerkezeti és térbeli modellje. témához: klorofill. témához: protoporfirin IX és vas(II)-protoporfirin IX ; vas(II)-kén-komplex kötdése bakteriális ferredoxinban. 8. témához: acetohidroxámsav-vas(III)-komplex kialakulása. 9. témához: a réz(II)-ion kötdése a szérumalbuminban és a Gly-Gly-His tripeptidben. 10. témához: a Zn2+ koordinációja a karboxipeptidáz-A aktív helyén; az alkohol-dehidrogenáz aktív helye. 11. témához: Mn-tartalmú fotorendszer-II; a dinitrogenáz feltételezett Fe-S-Mo-kofaktorának szerkezete.

12. témához: a Co2+ kapcsolódása a B12-vitaminban. 14. témához: porfobilinogén képzdése -amino-levulinátból. 16. témához: párhuzamos kollagénláncok közötti kovalens keresztkötés kialakulása tüdszövetben. 17. témához: a dinitrogenáz feltételezett Fe-S-Mo-kofaktorának szerkezete; a dinitrogenáz feltételezett reakciómechanizmusa. 19. témához: spincsapda-vegyületek szerkezete; flavin reakciója a molekuláris oxigénnel. 23. témához: trijód-tironin és tiroxin.



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2006-os zh 3. 3. gyakorlat 5.előadás alap állampolgárság általános médiaismeretek athén barta ferenc beszámoló biztonságpolitika éghajlattan fogaskerék gazdasági magánjog gazdszoc gépgyártás gyakorlat idegenforgalom internet jegyzetek kiadott anyag kidolgozott kérdések kollokvium környezettechnikai műveletek litoszféra log lorca magatartás magyar barok matematika mechanika 2 nemzetközi gazdaságtan paulovics példák pénzügy polg.jog polgár pr elmélet puska sejt setting prices szakdolgozat szervezeti tereptan vegyes piacgazdaság vetőmag virológia zh zrínyi zsidó