Gazd. jog I. kidolgozott tételek

Országok listájaHungaryKároly Róbert FőiskolaGazdálkodási KarPénzügy és számvitelGazdálkodási JogGazd. jog I. kidolgozott tételek

1) A JOG FOGALMA. A MAGYAR JOGRENDSZER TAGOZÓDÁSA. A JOGFORRÁSOK HIERARCHIÁJA

Jog fogalma
- magatartási szabály ( az egyes ember mit tegyen, mit ne tegyen
az állami szervek által megalkotott magatartási szabály ( jogszabályt csak az arra felhatalmazott állami szervek hozhatnak, és Qk is csak a meghatározott formában (Országgyqlés = törvény, miniszter = rendelet)
az állami kényszerre támaszkodik ( a jogszabályok be nem tartása büntetést vonhat maga után

Jog feladata, hogy biztosítsa a társadalom rendezettségét, biztonságát. Rendezi az állampolgárok, állami szervek és az egyéb szervezetek kapcsolatait.
A jogrendszer tagozódása
A jog alapvetQen társadalmi viszonyokat  a társadalomban élQ emberek valóságos kapcsolatait  szabályozza.
A jogszabályok a társadalmi élet különbözQ területein más-más szabályozást igényelnek. A jogrendszer alapvetQ elve, hogy azonos típusú társadalmi viszonyokat szabályozzanak. Ezeket különbözQségük ellenére csoportosítja, hiszen vannak közös jegyeik.
A jogszabályokat jogágakba sorolja, és így jön létre a jogrendszer.
A magyar jogrendszer hierarchiája
Alkotmányjog ( a politika és gazdaság alapelvei, a hatalom gyakorlása, az állampolgárok alapkötelezettségei és alapjogai, a választási rendszer
Közigazgatási jog ( a közigazgatási szervek egymás közötti kapcsolata, mqködésük, az állampolgárok és a közigazgatás kapcsolata
Polgári jog (a társadalom vagyoni viszonyait, a gazdálkodó szervezetek egy részének létrehozása, nem vagyoni viszonyok tisztázása (jó hírnév, szerzQi jog)
Polgári eljárási jog ( a polgári bíróságok, az alperes és felperes jogai
BüntetQjog ( az állami, társadalmi, gazdasági rend, az állampolgárok jogainak védelme, a büntetendQ magatartások köre és a büntetések mértéke
BüntetQeljárási jog ( büntetQügyekben eljáró szervek (pl. rendQrség) és személyek jogi helyzete
Családjog (a család, házasság, gyámság intézményeinek személyi és vagyoni viszonyai
Munkajog ( munkáltatók jogai és kötelezettségei, az érdekvédelmek szabályai
Földjog ( a földtulajdon, földhasználat szabályai
Szövetkezeti jog ( a szövetkezet megalakulásának, mqködésének szabályai
Pénzügyi jog ( az állam és önkormányzatok költségvetésének szabályozása
Nemzetközi jog ( az államok közötti kapcsolat, illetve a nemzetközi szervek szabályai, jogállása
Nemzetközi magánjog ( két vagy több állam jogi szabályainak ütközése esetén melyik állam jogát kell alkalmazni











2) A JOGRENDSZER TÍPUSAI

Közjog: - Szabályozási tárgya az állam szervezete, az állami szervek tevékenysége, a jogalanyok és az állam közötti kapcsolat.
- Szabályozza a közhatalom kiépítését, fenntartását, gyakorlását.
- Szqk mozgásteret adnak a jogalanynak, mert pontosan meghatározzák, a követendQ magatartást.
- A közjogi jogviszonyokban az ügy ura az állam, illetve az államot képviselQ szerv.
- Típusai: - parancsoló, kényszerítQ, tiltó (imperatív)
- kötelezQen alkalmazandó (kógens)
Magánjog: - A magánérdekq életviszonyok szabályait tartalmazza.
- A jogalanynak: - nagy a döntési szabadsága
- mellérendeltségi viszonyban állnak egymással
- Célja: a jogalanyok érdekeiket érvényesíthessék kidolgozott jogi formák, eszközök segítségével, de ezek alkalmazása nem kötelezQ
- Típusa: megengedQ (diszpozitív) jogszabályokat tartalmaz

A két jogterület közötti különbségek

Közjog Magánjog imperatív (parancsoló, kényszerítQ, tiltó) és kötelezQen alkalmazandó (kógens) jogszabályokat tartalmaz megengedQ (diszpozitív) jogszabályokat tartalmaz kötelezettek akaratára tekintet nélkül egy meghatározott társadalmi viszony bekövetkezésétQl beállnak a kötelezettségek a kötelezettek akaratából állnak be a kötelezettségek megjelenik a szankció, a közvetlen kényszer alkalmazásának lehetQsége csak közvetett kényszer (bírói út) igénybevétele lehetséges alá- fölérendeltségi (vertikális) viszonyok vannak mellérendeltségi (horizontális) viszonyok vannak egyik alanya mindig az állam, illetve az államot képviselQ szerv bárki részt vehet, akinek jogalanyisága van tipikus jogága: alkotmányjog, közigazgatási jog, büntetQjog, szabálysértési jog, pénzügyi jog, nemzetközi jog legfontosabb jogága: polgári jog, családjog, munkajog, nemzetközi magánjog
Anyagi jog: - tartalmilag rendezik a jogviszonyt
- meghatározzák az egyes jogalanyok jogait és kötelezettségeit (pl.: polgári jog, adótörvények)

Alaki, más néven eljárási jog:
ElQírják, hogy a jogalanyok a jogaikat hogyan és milyen eljárási rend keretében érvényesíthetik, illetve milyen eljárás formájában teljesíthetik kötelezettségeiket. (pl.: polgári eljárásjog, adózás rendjérQl szóló törvény)





3) AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDSZERÉNEK ELEMEI

Az Európai Unió jogrendszere az ún. közösségi jog.
Fogalma:
Közösségi intézmények által hozott jogszabályok, melyeket az Unió tagállamai kötelezQen elfogadnak és a saját jogrendszerük részét képezi. Ezeket a jogszabályokat közvetlenül nem az Unió tagállamai alkotják.
A nemzeti jogrendszer szabályaival szemben elsQbbséget élvez, közvetlenül alkalmazható és jelentQs részben közvetlenül hatályos.
Alanyai: - uniós tagállamok
- uniós természetes és jogi személyek
Szabályozásának tárgya:
Az egységes belsQ piac létrehozása, mqködése, mely a tagállamok, a természetes és jogi személyek jogát egyaránt érinti.
Forrásai: (alapvetQen 4 van)
a tagállamok egymással kötött szerzQdései (elsQdleges jogforrás)
az Unió intézményei által alkotott normák (másodlagos jogforrás)
az Európai Bíróság által a tagállamok jogrendszereibQl kiemelt és a közösségi jog forrásaként elismert általános jogelvek
az Európai Közösségek által harmadik államokkal kötött nemzetközi szerzQdések
ElsQdleges jogforrás:
A közösségi jog legfQbb forrását a tagállamok egymással kötött jogi normák, azaz az Alapító SzerzQdések (Párizsi, Brüsszeli, Római) és a csatlakozási szerzQdések jelentik. Ide tartozik még az ún. szubszidárius egyezmények, melyeket a tagállamok az Alapító SzerzQdések felhatalmazása alapján kötöttek egymással.
Másodlagos jogforrások:
A Közösségek központi szervei által alkotott jogi normák jelentik a közösségi jog másodlagos forrásait. Részben kötelezQ, részben nem kötelezQ erQvel bírnak a tagállamokra nézve.
KötelezQ jogi normák:
rendelet: általános hatályú, minden részét kötelezQ figyelembe venni és alkalmazni. Tagállami intézkedés nélkül, automatikusan az egyes tagállamok belsQ jogának részévé válik.
irányelv: az elérendQ célt tekintve minden címzett tagállamot kötelezi, de átengedi a módszerek és az eszközök megválasztásának jogát a nemzeti hatóságok részére
határozat: kizárólag a címzettnek szól és mindenben kötelezi. Adminisztratív jellegq, a közösségi jog végrehajtásában van ügydöntQ szerepe. Megsemmisítését csak az Európai Bíróság teheti.
Mindhárom közzététele: a Közösség Hivatalos Lapjában történik minden tagállam nyelvén hetente ötször.
Nem kötelezQ jogi normák:
ajánlás
állásfoglalás
Általában valamilyen cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaznak meg, illetve a közösségi jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos jogértelmezést adnak.







4) A JOGSZABÁLY SZERKEZETE ÉS HATÁLYA

A jogszabály szerkezete:
Mely esetekre szól (TÉNYÁLLÁS /hipotézis/)( adott eset megvalósulásakor mi az elQírt magatartás (RENDELKEZÉS /diszpozíció/) ( a be nem tartott magatartás esetén melyek a következmények (JOGHÁTRÁNY /szankció/)
A rendelkezés életbe lépésének feltétele a tényállás megvalósulása. A rendelkezés lehet
pozitív (mit kell tenni), ( PARANCSOLÓ
negatív (mit nem szabad tenni), ( TILTÓ
felhatalmazást tartalmazó (mit lehet tenni). ( MEGENGEDP
A jogszabály rendelkezQ része lehet KÉNYSZERÍTP (kogens), vagy ENGEDP (diszpozitív). Ha egy szerzQdés egy része jogszabályi kényszerítQ rendelkezésbe ütközik, a szerzQdésben ezt a részt úgy kell tekinteni, mintha nem is létezne. Ha ugyanez a jogszabályi rendelkezés engedQ, akkor a felek a szerzQdésben eltérhetnek tQle.
A joghátrány (szankció) három féle lehet:
vagyoni szankció ( a jogsértQ vagyonával szemben alkalmazott hátrány
személyi szankció ( a jogsértQ személyével szembeni hátrány
érvénytelenségi szankció ( elmarad a kívánt joghatás
A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei
BelsQ jogforrás ( a jogalkotásra felruházott állami szervek
KülsQ jogforrás ( a jogszabályok formája
ORSZÁGGYpLÉS ( törvény
Alkotmány ( alaptörvény, az Országgyqlés tagjainak 2/3-os többségének döntése. Meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyeket törvényben kell szabályozni.
KORMÁNY ( rendelet
Miniszterelnök és a Kormány tagjai (együtt: miniszterek) ( rendelet
ÖNKORMÁNYZAT ( rendelet
A jogszabályokat hierarchikus kapcsolat jellemzi, az alacsonyabb jogszabály a magasabbal nem állhat ellentétben. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei:
- határozat ( NORMATÍV határozat (az Országgyqlés, Kormány és önkormányzat hozhatja, melyben saját szerveik feladatait, saját mqködésüket állapítják meg).
EGYEDI határozat a fenti szerveken felül a köztársasági elnök, a miniszter és az államtitkárok is hozhatnak
- utasítás ( a miniszter és az országos hatáskörq szervet vezetQ államtitkár adja ki, amelyben a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozza
A jogszabály hatálya, a jogszabály alkalmazhatóságát jelenti-
4 típusa van:
ALANYI, SZEMÉLYI HATÁLY  kire vonatkozik a jogszabály
FÖLDRAJZI HATÁLY  hol kell alkalmazni a jogszabályt
IDPBELI HATÁLY  mikor kell alkalmazni a jogszabályt, legkorábban a kihirdetés napján, a Magyar Közlönyben való megjelenéskor
TÁRGYI HATÁLY- milyen ügyekre kell alkalmazni a jogszabályt.
A jogszabályok kihirdetése
A jogszabályokat betartásukhoz nyilvánosságra kell hozni. Ennek módszere a kihirdetés, a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában a Magyar Közlönyben történik. Kivétel a helyi önkormányzatokat, amelyek vagy a helyi lapban, vagy egyéb helyi módszerrel (pl. falragasz) kell kihirdetni.
Hivatalos lapnak minQsül még a Határozatok Tára  mely a kormány azon határozatait tartalmazza, amelyek közzétételét a Kormány nem a Magyar Közlönyben rendelte el -, valamint az egyes minisztériumok lapjai a TÁRCAKÖZLÖNYÖK (vezetQi utasításokat, iránymutatásokat tartalmaz).
5) A JOGVISZONY ELEMEI, A JOGKÉPESSÉG, A CSELEKVPKÉPESSÉG. JOGI SZEMÉLYE FOGALMA, TÍPUSAI

Jogviszony ( jog által szabályozott társadalmi viszony. ELEMEI:
Jogviszony alanyai ( akik között a jogviszony fennáll.
Jogviszony tartalma ( Azok a jogok és kötelezettségek, amelyek a jogviszonyban résztvevQ feleket megilletik, illetve terhelik (pl. tulajdonviszonyban foglaltatik a használat, az átruházás, a kapcsolatos terhek).
Jogviszony tárgya ( mindaz, amire a jogviszony tartalmát kitevQ jogok és kötelezettségek irányulnak. A jogviszony tárgya lehet bármely dolog, illetve magatartás (pozitív, ha tenni kell valamit, negatív, ha tartózkodni kell valamitQl).
Például adás-vételi szerzQdés ( a jogviszony alanya 2 ember, a jogviszony tartalma, hogy egyik az árut, másik a vételárat megkapja ill. megfizesse, a jogviszony tárgya pedig valamilyen dolog.

Jogviszony alanyai ( Lehet az ember, az állam és a jogi személy.
Ember, mint jogalany ( mivel az embernek jogai és kötelezettségei vannak, azaz jogképes. Ahhoz, hogy valaki saját akaratával jogviszonyt hozhasson létre, cselekvQképesnek is kell lennie. CselekvQképes az, aki a maga nevében érvényes jogi nyilatkozatot tehet.
Létezik teljes cselekvQképesség (18. életévét betöltötte és nem áll gondnokság alatt) és korlátozott cselekvQképesség (14. életévét betöltötte, de nincs 18 éves, vagy szellemi képessége miatt korlátozott), ill. cselekvQképtelenség (még nincs 14 éves, vagy gondnokság alá van helyezve).
Jogi személy, mint jogalany ( a szervezetet jogi személyként az állam ismeri el, ha a szervezet a megfelelQ feltételekkel rendelkezik, azaz:
van neve, székhelye, célja, képviselQ szerve
van tagjaitól elkülönített vagyona, amely fedezi tartozásait
A jogi személyeknek két típusa van:
személyegyesülési típus ( vagyona a résztvevQk vagyonaiból tevQdik össze (gazdasági, társadalmi szervezet, szövetkezet, egyesülés)
intézménytípus ( vagyona az állam vagyonából származik
Az állam, mint jogalany ( az állam jogképessége elvileg kiterjed minden jog megszerzésére vagy kötelezettség vállalásra, kivéve azt, ami csak az embert illeti.
Jogviszony szerkezete
Abszolút szerkezetq jogviszony ( a jogosult fél ismert  ha nem is név szerint -, mindenki más kötelezett /tulajdonjog/. Abszolút mértékben kizár mindenkit és csak a jogosultat ruházza fel jogosultsággal
Relatív szerkezetq jogviszony ( legalább két személy ismert és általában pozitív magatartásra vannak kötelezve /szerzQdéses viszony/. Ezért kötelmi viszonynak is nevezik.












6) A HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLÁSA ÉS EGYENSÚLYA ELMÉLETÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A MAGYAR ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSÉBEN

Állam ( az állampolgárok közössége által képzQdQ hatalom, amely a társadalomra vonatkozó döntések meghozatalának lehetQségét jelenti. Az állam szervezetei útján gyakorolja irányító tevékenységét. Önálló szervezetei: - törvényhozó és képviselQ szervek ( politikai döntések
- államigazgatási szervek ( képviseleti szervek döntéseinek végrehajtása
- igazságszolgáltató szervek ( jogviták rendezése
- fegyveres szervek (állam külsQ védelme

Az állami szervezettség fontos jellemzQje a lakosság területi egységként felosztása. Az állam szuverenitása az állam függetlenségét jelenti más államoktól. BelsQ szuverenitás az állam azon joga, hogy saját maga határozza meg államjogi berendezkedését, a külsQ szuverenitás pedig, hogy a nemzetközi életben önálló jogalanyként lépjen fel.
Az állam funkciói
a társadalmi közös ügyek intézése, a társadalmi stabilitás fenntartása
az állam külsQ védelmének ellátása
gazdasági és szociális funkció ( a gazdasági fejlQdés intézményrendszerének megteremtése, infrastruktúrafejlesztése, pénzügyi feltételek biztosítása
oktatási és kulturális funkció
Az államhatalmi ágak szétválása
JOHN LOCKE ( hatalommegosztás teóriája (az állami hatalmat egymástól elválasztott szervezetekre kell bízni).
MONTESQUIEU ( minden államban 3 hatalom van: törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom. A hatalmi szerveknek nemcsak az elkülönítését, de egyensúlyát is hangsúlyozta.
A modern társadalmakban a hatalommegosztás továbbfejlesztett változatai vannak jelen. A három hatalom mellett további ellenQrzQ szerepq szervezetek létrehozása vált szükségessé. Az állami szervek mellett a politikai pártok, érdekképviseleti szervek is érvényesülnek, de megemlíthetQ a média is.
A Magyar Köztársaság államszervezete
1948 ( szovjet mintára létrehozott központi képviseleti szerv, hatásköre korlátozhatatlan (diktatúra)
1989-90 ( az 1949-ben létrehozott Alkotmányt alapvetQen módosították. Létrejöhetett a többpártrendszer, a piacgazdaság. Az ország köztársaság lett, létrejött az Alkotmánybíróság, az Állami SzámvevQszék.
Az Országgyqlés és a Kormány között a köztársasági elnök egy semleges hatalmat képvisel. Az Alkotmánybíróság az alkotmány betartását garantálja. Az állami SzámvevQszék a közpénzek ellenQrzését látja el. Az ügyészség általános törvényességi felügyeletet lát el.













7) AZ ORSZÁGGYpLÉS SZERVEZETE, MpKÖDÉSE, HATÁSKÖRE. A KÉPVISELPK JOGÁLLÁSA

A parlament mqködésére vonatkozó szabályokat az Alkotmány és az Országgyqlés Házszabálya állapítja meg.
Az Országgyqlés 386 tagból áll /176 egyéni, 152 területi, 58 országos listáról/.
Alakuló ülés ( a választásokat követQ 1 hónapon belül az államfQ hívja össze, a tisztségviselQk megválasztásáig a legidQsebb képviselQ /korelnök/ vezeti, munkáját a 4 legfiatalabb korjegyzQ segíti. A képviselQk megbízásának igazolásával a Parlament kinyilvánítja legitimitását.
Az Országgyqlés tisztségviselQi
ELNÖK ( ügyel a Házszabály helyes alkalmazására, szervezi a parlament munkáját, összehangolja a bizottságok tevékenységét. A harmadik legfontosabb méltóság /köztársasági elnök és kormányfQ után/
3 ALELNÖK ( az elnököt helyettesítik, a gyakorlatban megegyezésen alapuló munkamegosztás érvényesül
10 JEGYZP ( egyszerre 2 jegyzQ teljesít szolgálatot, egy kormánypárti, egy ellenzéki. A jegyzQk segítik az elnököt, szerkesztik és hitelesítik az országgyqlés jegyzQkönyveit.
Az Országgyqlés bizottságai
Jelenleg 17 állandó bizottsága van (Alkotmány  Gazdasági  Költségvetési  Önkormányzati  MezQgazdasági  Honvédelmi - Környezetvédelmi stb.) Léteznek különbizottságok /Nemzetbiztonsági  SzámvevQszéki  Ügyrendi/. A bizottságok törvényt kezdeményezhetnek, törvényjavaslatról véleményt nyilvánítanak. Az Országgyqlés vizsgálóbizottságot és eseti bizottságot állíthat fel.
A frakciók
A parlamentben képviselettel rendelkezQ pártokhoz tartozó képviselQk, illetve függetlenek alkotják. A párt és a frakciók közötti viszonyt jogszabályok nem rendezik, ez a pártok hatásköre. A frakció megszqnik, ha tagjainak száma 15 fQ alá csökken
A képviselQk jogállása
A képviselQk tevékenységüket a köz érdekében végzik, feladatuk a nemzet szolgálata. Ezért az állami szervek kötelesek a képviselQket felvilágosítani, támogatni. A képviselQket nem kötik utasítások  saját pártjáé sem  az Alkotmány nem teszi lehetQvé, hogy a képviselQt választói visszahívják.
Interpelláció ( a kormányzati hatalom ellenQrzsének egyik formája. A képviselQ a Kormányhoz, LegfQbb Ügyészhez kérdést intézhet, akinek kötelezQ válaszolnia. A válasz után az interpelláló képviselQnek viszontválaszra van joga, amely után a parlament szavazással dönt elfogadja e a választ.
Kérdés ( a kérdezett köteles válaszolni, a képviselQ azonban viszontválaszra nem jogosult, szavazás sincs
Azonnali kérdések órája ( heti 60 perc kérdések közvetlen feltevésére és azok megválaszolására
Mentelmi és összeférhetetlenségi jog
Mentesség ( a képviselQ bíróság elQtt nem vonható felelQsségre. Ez nem vonatkozik becsületsértésre, a polgári jogi felelQsségre
Sérthetetlenség ( csak a tettenérés esetén lehet Qrizetbe venni és csak a parlament elQzetes hozzájárulásával lehet büntetQeljárást indítani ellene.

Összeférhetetlenség ( a képviselQi tisztséggel csak a kormánytagság, a politikai államtitkári tisztség, és az önkormányzati képviselQ tagság fér össze. A képviselQ nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az MNB elnöke, bíró, ügyész. KeresQ tevékenységet folytathat.
Országgyqlés mqködése
Az Országgyqlést 4 évre választják, évente két rendes ülésszakot tart, többször nyári és téli ülésszakot is. Az Országgyqlés heti 3 ülésnapot tart, az ülések nyilvánosak.
Az Országgyqlés akkor határozatképes, ha a képviselQk több, mint a fele jelen van. Az ülés kezdetén az elnök közli a benyújtott törvényjavaslatokat, interpellációkat, és egyéb tárgyalási témákat. A törvényjavaslatokat általános vitán (a javaslat egészének, indoklásának megvitatása) és a részletes vitán (egyes részeket) tárgyalják.
összes képviselQ 2/3-os szavazata ( pl. Alkotmány módosítás
jelenlévQ képviselQk 2/3-os szavazata ( pl. önkormányzati törvények
többségi szavazat ( kormányfQ választás
Az Országgyqlés tanácskozásairól szó szerinti és összefoglaló jegyzQkönyvet kell készíteni.
Az Országgyqlés hatásköre
Törvényalkotás ( kizárólag törvényben lehet állapíthatók meg a társadalmi és gazdasági rendre, illetve az állampolgárok alapvetQ jogaira vonatkozó szabályokat
Végrehajtó hatalom ellenQrzése ( a kormány parlament elQtti felelQssége. A kormány köteles rendszeresen beszámolni az Országgyqlésnek.
A kormányzás irányvonalának meghatározása és döntés személyi kérdésekben ( kormány-program, a köztársasági elnök, miniszterelnök, Alkotmánybíróság tagjai, a LegfelsQbb Bíróság elnökének megválasztása
Döntés külügyi és hadügyi kérdésekben ( a parlament köti meg a fontos külföldi szerzQdéseket
Közigazgatási egységek kialakítása ( a parlament dönt a megyék nevérQl, székhelyérQl, fQvárosi kerületekrQl.
Közkegyelem gyakorlása
Népszavazás elrendelése



























8) A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖRE

A rendszerváltásig az államfQi feladatokat a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa látta el, amely jelentQsen csökkentette az Országgyqlés törvényalkotásban betöltött súlyát, és csaknem ugyanazon jogokkal rendelkezett, mint az Országgyqlés.
1989 után a köztársasági elnök lett a hatalmi ágak szétválásának és egyensúlyának egyik lényeges tényezQje.
Az államfQi tisztség keletkezése
Az Országgyqlés 5 évre választja.
Mindenki lehet államfQ, aki 35 éves elmúlt
A jelöléshez legalább 50 képviselQ írásbeli ajánlása szükséges
Legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani
Az tekinthetQ megválasztottnak, akit az Országgyqlés 2/3-os többséggel megválaszt.
Az elnök megbízása megszqnik, ha
Megbízása lejártával vagy lemondásával
Összeférhetetlenség kimondásával /nem tölthet be párttisztséget, más foglalkozása nem lehet/
TisztségétQl való megfosztással /Alkotmányt vagy törvényt sért, büntetQjogba ütközQ cselekedet követ el/

A köztársasági elnök hatásköre
Az Alkotmány rendelkezése értelmében
egyrészt olyan hatalmi-politikai pozíció, amely biztosítja a parlament és a kormány ellensúlyozását
másrészt jogköre ne legyen olyan széles, hogy hatalom koncentrálódjon a kezében

ÁllamfQ és Országgyqlés ( kölcsönös függQség jellemzi. A törvények kihirdetésérQl a kézhezvétel után 15 nappal a köztársasági elnök gondoskodik, ha azonban nem ért vele egyet, az aláírás elQtt visszaküldheti az Országgyqlésnek vagy az Alkotmánybíróságnak.

ÁllamfQ és Kormány ( az alkotmány által meghatározott államfQi hatáskörök során hozott intézkedésekhez a miniszter(elnök) ellenjegyzése szükséges. Az államfQ hatásköre az államtitkárok, az MNB elnökének, tábornokok, egyetemi tanárok kinevezése és egyben aa kinevezések megvétózása is.

Egyéb hatáskörök ( ha a parlament akadályoztatva van, az államfQ hivatott hadi-, illetve szükségállapotot kihirdetni. A köztársasági elnök a fegyveres erQk fQparancsnoka, ami gyakorlatilag az országgyqlést helyettesítQ hatáskör.














9) AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERVEZETE, HATÁSKÖRE, ELJÁRÁSA

Alkotmánybíróság ( 1989-ben kezdte meg mqködését, alapvetQ feladata, hogy ellenQrizze a törvényhozó és végrehajtó hatalom alkotmányosságát, és segítse a jogalkotás és jogalkalmazás összhangját.
Alkotmánybíróság SZERVEZETE
11 tagú, kiemelt tudású (minimum 20 év szakmai tapasztalat) , 45 éves elmúlt jogászokból áll. Az alkotmánybírói megbízatás 9 évre szól. Nem lehet tag az, aki a választást megelQzQ 4 évben kormánytag, vagy párttag, illetve vezetQ állami tisztviselQ volt, továbbá önkormányzati, országgyqlési képviselQ sem lehet alkotmánybíró.
Alkotmánybíróság HATÁSKÖRE
Alkotmányellenesség ELPZETES vizsgálata ( normakontroll, vagyis annak vizsgálata, hogy a jogszabályok alkotmányellenesek-e a törvényjavaslatok, vagy még ki nem hirdetett törvények alapján
Alkotmányellenesség UTÓLAGOS vizsgálata ( utólagos normakontroll, elrendelheti a jogszabály teljes vagy részleges megsemmisítését. Az utólagos normakontroll jogával bárki élhet.
Nemzetközi szerzQdésbe való ütközés vizsgálata ( ha ellentétes a kihirdetett jogszabály nemzetközi szerzQdéssel, akkor vagy megsemmisítheti (ha alacsonyabb rangú), vagy módosításra kötelezheti (ha magasabb szintq) a parlamentet
Alkotmányjogi panasz ( bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha jogsérelme alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be és más jogorvoslata már nincs.
Mulasztásos alkotmányellenesség ( ha jogalkotó szerv jogalkotó feladatát elmulasztotta
Hatásköri összeütközés ( két vagy több szerv ugyanabban az ügyben állapítja meg hatáskörét
Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése ( az ilyen értelmezés kötelezQ érvényq, közzé kell tenni a Magyar Közlönyben
Egyéb hatáskörök ( az önkormányzatok mqködésének alkotmányos felügyelete, népszavazáshoz szükséges aláírások hitelesítése
Az Alkotmánybíróság ELJÁRÁSA

Az eljárás kezdeményezésére jogosultak köre ( bárki benyújthat utólagos normakontrollra, mulasztásos alkotmányellenesség megállapítására alkotmányjogi panaszt. A hatásköri összeütközéseket az érintett szervek indítványozzák.
A döntéshozatal ( az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy 3 tagú tanácsban jár el. A teljes ülés csak minimum 8 tag esetén határozatképes. A döntést zárt ülésen hozza szótöbbséggel, amelyet megküld az indítványozónak. A határozat ellen nem lehet fellebbezni.












10) AZ ORSZÁGGYpLÉSI BIZTOS ÉS AZ ÁLLAMI SZÁMVEVPSZÉK JOGÁLLÁSA, ELJÁRÁSA, FELADATA

Országgyqlési biztos ( az Országgyqlés 2/3-os többséggel választja 6 évre. Egyszer újraválasztható, minimum 10 éves gyakorlati jogász lehet. Összeférhetetlensége nem állhat fenn (nem volt kormánytag, képviselQ, nem lehet másik állása), vagyis fontos a politikai semlegessége.
Hatásköre, eljárása
Az országgyqlési biztoshoz bárki fordulhat, ha véleménye szerint valamely hatóság (államhatalmi, fegyveres, de az egészségügyi szervek is) intézkedése vagy annak elmulasztása sérti alapvetQ alkotmányos jogait és a jogorvoslati lehetQségeket kimerítette. Csak olyan ügyben lehet biztoshoz fordulni, amelyekben az eljárás a törvény hatályba lépése után indult.
A biztosnak joga van iratokba betekinteni, felvilágosítást, magyarázatot kérni.
Intézkedések
A biztosnak nincs érdemi döntési lehetQsége, sérelmes határozatot nem módosíthat, nem helyezhet hatályon kívül. LehetQsége van azonban a visszásságot okozó szervnél a sérelmes döntés orvoslásának kérésére, indítvánnyal fordulhat az Alkotmánybírósághoz (alkotmányosság vitatása esetén), az illetékes szerv felelQsségre vonásával kapcsolatos eljárást kezdeményezhet. Ha nagyon súlyos problémáról van szó, indítványozhatja, hogy az Országgyqlés tqzze napirendre a témát.

Az ÁLLAMI SZÁMVEVPSZÉK
ÁSZ ( az Országgyqlés megbízásából ellenQrzi a végrehajtó hatalom gazdálkodását, a közpénzek célszerq felhasználását.
az ÁSZ az állami ellenQrzés legfQbb szerve, csak az Országgyqlésnek van alárendelve, a Kormány nem utasíthatja, csak felkérheti ellenQrzés elvégzésére
az ÁSZ elnökét és alelnökét az Országgyqlés 12 évre választja, újraválaszthatók, a törvény összeférhetetlenséget állapít meg számukra
Feladata
ellenQrzése kiterjed minden olyan gazdálkodási tevékenységre, ahol állami vagyont felhasználnak, függetlenül a felhasználó szervtQl.
EllenQrzi a Kormány által beterjesztett költségvetés megalapozottságát
Eljárási szabályok
Évente ellenQrzi a költségvetést, a pártok gazdálkodását rendszeresen, 2-3 évente a minisztériumokat, esetenként az MNB bankjegy kibocsátását.
Az ÁSZ betekinthet az iratokba, felvilágosítást kérhet, megelQzés érdekében pénzeszközök felhasználását felfüggesztheti. A vizsgálat megállapításait az intézményvezetQknek megküldi, aki intézkedéseket tehet.
Az ÁSZ az év során végzett ellenQrzésekrQl tájékoztatja az Országgyqlést.












11) A KORMÁNY ÉS A KÖZPONTI IGAZGATÁSI SZERVEK MpKÖDÉSE

Kormány ( végrehajtó hatalom, tevékenységéért a parlamentnek tartozik felelQsséggel. Az Országgyqlés többségi szavazással megbuktathatja a kormányt.
ÖSSZETÉTEL
A pártok parlamenti erQviszonyainak megfelelQen alakul. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyqlés nevezi ki. A minisztereket a a miniszterelnök javaslatára az államfQ nevezi ki. A miniszterelnök ellen minimum a képviselQk 1/5-e (konstruktív) bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
A Kormány általában hetente tartja üléseit, az elQterjesztéseket a minisztériumok közigazgatási államtitkári értekezleten tárgyalják meg és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára készíti elQ a kormányülés napirendjét. A Kormány akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van.
KORMÁNYZATI SZERVEK
Kabinet ( a Kormány döntés elQkészítQ szerve, elQzetesen állást foglal minden olyan döntésben, amely lényegesen érinti a Kormány gazdasági, politikai céljainak megvalósítását
Kormánybizottság ( döntési javaslatokat tesz, elnöke beszámol a kormánynak tevékenységükrQl /pl. Informatikai és Távközlési Bizottság/
Kormánybiztos ( a Kormány nevében jár el, képviseli álláspontját /pl. a dunai vízlépcsQ ügyében/
Kollégiumok, tanácsadó szervek ( támogatják a Kormány munkáját /pl . Országos BqnmegelQzési Tanács/
FELADATOK, HATÁSKÖR
Általános feladata az alkotmányos rend védelme
Biztosítja a törvények végrehajtását
Gondoskodik a társadalmi-politikai tervek kidolgozásáról és végrehajtásáról
Irányítja a minisztériumokat és az alárendelt szerveket
Közremqködik a külpolitika kialakításában
Állampolgárokat fenyegetQ elemi csapások elhárítása, közrend védelmének megQrzése
A kormány rendeleteket és határozatokat bocsát ki

A kormány jogosult a közigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonni, minden alárendelt szervének határozatát megsemmisítheti, ha törvénybe ütközik.

ORSZÁGOS HATÁSKÖRp SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK
Egy-egy igazgatási szakágazat csúcsszervei, melyek két csoportra oszthatók: minisztériumok és nem minisztériumi jogállású fQhatóságok.
MINISZTÉRIUMOK
A minisztérium valamely nemzetgazdasági ágazat irányítását végzi.
Miniszter ( a minisztert illeti a minisztérium részére megállapított összes hatáskör., rendeletet adhat ki.

Tárca nélküli miniszter ( jogállását tekintve nem különbözik a sima minisztertQl, csak nem tartozik hatáskörébe közigazgatási szervezet irányítása
Államtitkár ( a minisztert helyettesíti, minisztériumonként egy politikai és egy közigazgatási államtitkár mqködik. A politikait államtitkárt a köztársasági elnök nevezi ki, feladata elQsegíteni a miniszter országgyqlési képviseletét. A közigazgatási államtitkárra a miniszter tesz javaslatot, feladata a minisztérium szakmai irányítása. A politikai utasíthatja a közigazgatásit, ha a minisztert helyettesítQ jogkörben jár el. A címzetes államtitkár funkciója politikai jellegq, a kormányhoz szorosan kapcsolódik.

NEM MINISZTÉRIUMI JOGÁLLÁSÚ ORSZÁGOS HATÁSKÖTp SZERVEK
Az országos hatáskörq szerveknél elsQdleges lehet, hogy milyen súlyú az adott szakterület politikai, társadalmi jelentQsége.
Típusai:
közvetlenül a Kormány felügyelete alatt mqködQ hatóság ( olyan feladatokat lát el, ami nem sorolható egyetlen minisztériumhoz sem (KSH, Országos Atomenergetikai Hivatal)
közvetlenül a miniszter felügyelete alatt mqködQ szervek ( pl. a BM-hez tartozik az ORFK, HatárQrség, Tqzoltóság, a PM felügyelete alá tartozik az APEH, VPOP

Felügyeleti szervek
Feladatkörükbe olyan állami érdek védelmét utalták, amely speciális szakértelmet igényel. Feladatuk engedélyek kiadása, ellenQrzések végzése, nyilvántartások vezetése. Ilyen szervek:
Környezetvédelmi Felügyelet
ÁNTSZ
Állami Biztosításfelügyelet
Szerencsejáték Felügyelet

Egyéb szervek
Szintén folytatnak felügyeleti és ellenQrzési tevékenységet, de feladatuk sajátos /rendQrség, honvédelmi szervezetek, munkaügyi központok/.































12) AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZERVEZETE, FELADATKÖRE

1990-ben a tanácsrendszert az önkormányzati rendszer váltotta fel. Az önkormányzat a helyi hatalomgyakorlás szervei, amelyen keresztül az emberek közvetve vagy közvetlenül részt vesznek a helyi ügyek intézésében.
Az önkormányzatok a központi állami hatalom ellenpólusaként is megjelennek, általános igazgatást végeznek.. A parlament dönti el, hogy hol vannak az önkormányzatok feladatainak, önállóságának határai.

Önkormányzatok rendszere
1) Települési önkormányzatok /községi, városi, fQváros, fQvárosi/
Az önkormányzati rendszer alkotó elemei. Az 1000 lakosnál kisebb községek körjegyzQséget alkotnak, mivel önmagukban nem tudnak megfelelQ hivatalt fenntartani. A városi rang nem lakosság függQ, a településnek bizonyítani kell várossá érettségét

FELADATAI: a kötelezQ feladatok között van az - alapfokú oktatás  egészségügyi alapellátás  közvilágítás  közutak fenntartása  köztemetQ fenntartása  kisebbségek jogainak biztosítása.
Ezen túl önkéntes feladatok lehetnek még  településfejlesztés  lakásgazdálkodás  csatornázás  tömegközlekedés  köztisztaság ellátása.

A választáskor a lakosság döntéshozó szerepét átruházza a képviselQ testületre, ahol a polgármester, a bizottságok, vagy a polgármesteri hivatal van döntési helyzetben (rendeletalkotás, mqködés meghatározása, helyi adó megállapítása, a költségvetés megállapítása).
Népszavazást kell kiírni községegyesítéskor, új község alakításakor, és mindazon ügyekben, amikrQl a képviselQ testület rendeletben határoz. Helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult a területi képviselQk 1/4-e, a képviselQtestület bizottsága, és rendeletben meghatározott számú választópolgár (min. 10, max. 25 %)

2) Megyei önkormányzatok
Feladatuk az egész megyére kiterjed /megyei kórházak, iskolák, múzeumok fenntartása/. A megyei jogú város, mely települési önkormányzatnak minQsül, saját területén elláthatja a megyei önkormányzati feladatokat is. Ilyen címet csak az 50 ezret meghaladó lakosú városok kérhetnek.
KötelezQ feladatai ( azon feladatok ellátása, amelyre a települési önkormányzatok nem kötelezhetQek, illetve a megye egészére vonatkozó közfeladatok ellátása
Választott feladatokat is elláthat, ám más szerv kizárólagos feladatát nem veheti át, és az átvett feladat gyakorlása nem sértheti a községek, városok érdekeit.




13) AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzatok csak a megfelelQ anyagi eszközök rendelkezve tudja ellátni feladatát.
Az önkormányzat vagyona
Törzsvagyon ( a közszolgáltatások egy részét biztosítják, nem, vagy csak meghatározott feltételekkel lehet értékesíteni. Forgalomképtelenek a közutak, terek, parkok, korlátozottan forgalomképesek a közmqvek, középületek, intézmények
Vállalkozói vagyon ( az önkormányzat tulajdonában lévQ ingó és ingatlan vagyonok feletti rendelkezést a képviselQtestület gyakorolja, de egyes esetekben ki kell kérni a lakosság hozzájárulását is
Önkormányzati bevételek
Átengedett központi adók egy része ( SZJA
Saját bevételek ( bérleti díjak, illetékek
Központi költségvetésbQl kapott normatíva
OrszággyqléstQl vagy egyéb vállalkozásoktól kapott támogatások
Az önkormányzat szervezete
KépviselQtestület ( a települési képviselQk összessége, jogi személy, törvényes képviselQjük a polgármester. Évente legalább 6 alkalommal üléseznek, évente 1 közmeghallgatást kötelezQ tartani.
A képviselQtestület határozatképes, ha a képviselQk több mint fele jelen van. Határozhatnak egyszerq szótöbbséggel és minQsített többséggel (rendeletalkotás, képviselQ testület átalakulás).
A testület vagy rendeletet vagy határozatot hozhat. Rendeletben kell szabályozni:
- önkormányzati jelképek, kitüntetések feltételeit - a képviselQk javadalmazását - a helyi adókkal kapcsolatos szabályokat  a helyi népszavazás rendjét. A rendeleteket a testület által elQírt módon ki kell hirdetni.
A települési képviselQket 4 évre választják. A képviselQ kötelessége a választók érdekeinek képviselete, kapcsolattartás a választókkal, a testületi üléseken való részvétel.
Tanácsok (a testület bizonyos feladatok ellátására, vagy folyamatos ellenQrzésére hozza létre a képviselQk közül
Bizottságok ( csak 2 ezer lakosnál nagyobb településen kell létrehozni pénzügyi ellenQrzQ bizottságot, egyébként nem kötelezQ. A bizottságok legalább felének képviselQt kell megválasztani, a többi tag lehet szakértQ, vagy nagyobb szolgáltató szervek képviselQi
Polgármester (a munkáltatói jogokat a képviselQ testület gyakorolja. A polgármester feladata összehívni a testületet, aláírni a rendeleteket és az ülések jegyzQkönyveit, eljár a testület nevében. A bizottsági döntéseket felülvizsgálhatja és felfüggesztheti a végrehajtásukat.
Polgármesteri Hivatal ( a képviselQtestület döntéseit elQkészíti, végrehajtja és ellátja az adminisztratív teendQket. Az engedélyek kiadását is a hivatal végzi
JegyzQ ( vezeti a hivatalt (fontos a jogi végzettség), dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester átad. Köteles a testületi ülésen jelezni, ha jogszabálysértést észlel.
Az 1000 lakosnál kisebb településeken körjegyzQséget lehet létrehozni  de önálló hivatalt is, ha van rá megfelelQ kapacitás -, ahol a jegyzQ köteles minimum hetente egyszer fogadóórát tartani.

Megyei önkormányzatok
A település és a megye kapcsolatában nincs alá- és fölérendeltség, mint a tanácsrendszerben.
Megyei közgyqlés ( a települési önkormányzatok képviselQi által megválasztott küldöttek választják meg. Településenként 3-3 küldöttbQl az egyik lesz a megyei közgyqlés tagja. A közgyqlésnek 10 ezer lakosonként legalább 1, de minimum 50 tagja van.
TisztségviselQk ( a megyei közgyqlés tisztségviselQi az elnök és az alelnök, akiket a képviselQk 2/3-os szavazati többséggel, titkos szavazáson választanak meg. A megyei hivatalt az elnöke irányítja, a fQjegyzQ a vezetQje, akit határozatlan idQre választanak.

FQvárosi, megyei közigazgatási hivatal
Államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv, vezetQjét a belügyminiszter jelöli ki, aki a munkáltatói jogokat is gyakorolja. A közigazgatási hivatal vezetQjének feladatai:
Ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenQrzését /jogszerqséget vizsgál/
Törvényben meghatározott ügyekben elsQfokú hatóságként jár el
Fellebbezési fórum, ha elsQfokon a polgármester vagy megyei hivatal vezetQje jár el









14) AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI, A BÍRÓSÁGI, ÜGYÉSZSÉGI RENDSZER
Bíróságok
A bíróságok az igazságszolgáltatás szervei. A bíróságok feladata a jogalkalmazás, az egyedi döntések meghozatala. A jogszabályok alapján hozott döntés mindenkire egyaránt kötelezQ érvényq.
A bírói tevékenység ágai:
BüntetQ igazságszolgáltatás ( jogsérelem megállapítása és szankció kiszabása, az állam büntetQ hatalma
Polgári igazságszolgáltatás ( különféle jogalanyok jogvitás kérdéseinek eldöntése, a jogsérelem orvoslása
Közigazgatási bíráskodás ( a közigazgatási határozatok felülvizsgálata
A bírósági szervezet felépítése
Helyi és munkaügyi bíróság ( hatásköre általános, minden ügyben elsQ fokon jár el, kivéve amit a törvény magasabb szintq bíróság hatáskörébe utal. Általában egy bíróból és két népi ülnökbQl álló tanácsban üléseznek. A munkaügyi bíróság elsQ fokon jár el munkaviszonyból származó perekben. Fellebbezéskor a megyei bíróság jár el
Megyei bíróság ( az adott megye, illetve a fQvárosi bíróság a fQváros egész területén illetékes. ElsQ és másodfokú bíróság. ElsQ fokon dönt - 10 millió FT-ot meghaladó vagyoni perek
- sajtó-helyreigazítási perek, szerzQi jogi perek
- a különösen súlyos bqncselekmények (emberölés)
Másodfokon elbírálja a munkaügyi bíróságok és a helyi bíróságok határozata ellen benyújtott fellebbezéseket. A megyei bíróságon tanácsok és kollégiumok (büntetQ, polgári, gazdasági) mqködnek.
ÍtélQtábla ( a megyei és a LegfelsQbb Bíróság között helyezkedik el, kizárólag jogorvoslati fórumként a helyi vagy megyei bíróságok határozata elleni jogorvoslatként.
LegfelsQbb Bíróság ( a konkrét ítélkezési tevékenységen túl elvi jelentQségq bírósági határozatot hoz. A bírói jogalkalmazás egységesítését szolgálja a jogegységi eljárás és az ennek eredményeként hozott jogegységi határozat (ha a LegfelsQbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni egy másik tanács határozatától ( a Magyar Közlönyben közzé kell tenni).
A LegfelsQbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyqlés választja. Hatáskörében gondoskodik a bíróságok mqködtetésérQl, irányítja a pénzügyeket, ellenQriz.

Országos Igazságszolgáltatási Tanács ( az OIT ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait és felügyeletet gyakorol az ítélQtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett. Létszáma 15 fQ, ebbQl 9 tagot a bírák közül választanak. A LegfelsQbb Bíróság elnöke egyben az OIT elnöke is.

Az igazságszolgáltatás alapelvei
Az igazságszolgáltatás alapelvei az alkotmányos követelmények.
Bírói függetlenség ( érvényesülnie kell mind a bírói ítélkezés, mind a bírósági szervezet tekintetében. Ennek érdekében a bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, elQször 3 évre, majd véglegesen. A bíró ítélkezQ tevékenységében nem utasítható. Felmenteni kizárólag a köztársasági elnök joga.
A bíróság önálló hatalmi ág, az államszervezet egyéb részeitQl független, semmilyen más intézménnyel sincs alárendeltségi viszonyban.
A bíróság kizárólagossága, az igazságszolgáltatás egysége ( a bíráskodást sem a végrehajtói hatalom, sem a törvényhozó hatalom nem láthatja el, arra kizárólag politikailag semleges bíró jogosult. A bírósági rendszert egységként, a jogszabályokat egységesként alkalmazza. A LegfelsQbb Bíróságnak elvi irányító joga van
Társasbíráskodás és a néprészvétel ( a társasbíráskodás elve szerint a bíróságok hivatásos bírókból és népi ülnökökbQl áll, amely biztosítja a belsQ kontrollt és a véleménycserét. A népi ülnökök az elsQfokú bírósági eljárásban vesznek részt. Az ülnököket az önkormányzat képviselQ testülete választja 4 évre.
Tárgyalás nyilvánossága és anyanyelv használatának joga ( a tárgyalásokon bárki részt vehet, ha a törvényben meghatározott esetben nem rendelik el a nyilvánosság kizárását. A nyilvánosság növeli a eljárás garanciáit. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit nem érhet hátrány, a bíróság köteles tolmácsról gondoskodni.
A perek ésszerq befejezésének követelménye ( mindenkinek joga van, hogy független bíróság ésszerq határidQn belül tárgyalja és hozzon határozatot ügyében.
Senki nem vonható el törvényes bírájától ( adott ügyben a hatáskörrel bíró bíróság járhat el, illetéktelen beavatkozásra nem kerülhet sor.
Ártatlanság védelme és a védelemhez való jog ( senki sem tekinthetQ bqnösnek a bíróság jogerQs ítéletéig.
Jogorvoslathoz való jog ( az elsQ fokon hozott bírósági határozat ellen a feleknek fellebbezési joga van. A fellebbezésen kívül rendkívüli esetben felülvizsgálati és perújítási lehetQség is van.

Az ügyészség
Az ügyészség a törvényesség védelmére létrehozott speciális szervezet, mely gondoskodik arról, hogy a jogalkalmazó munkában, a társadalmi szervezetek mqködésében és az állampolgárok magatartásában érvényesüljön a törvényesség. Önálló állami szervezet
Az ügyészség szervezete
Az ügyészség az Országgyqlésnek alárendelt, minden más szervtQl független szervezet. Sajátosságai:
szigorú centralizáció ( az ügyészi szervezet egyirányú, függQleges alárendeltségben épül fel
egyszemélyi felelQs vezetés ( a legfQbb ügyésznek és a fQügyészeknek van vezetQ szerepük
ügyészségi függetlenség ( az ügyészek befolyásmentesen fejthetik ki tevékenységüket.

Az ügyészség a LegfQbb ÜgyészségbQl, a fellebbviteli fQügyészségekbQl (megyei, fQvárosi ), a helyi ügyészségekbQl, illetve a Katonai FQügyészségbQl, a Katonai Fellebbviteli ÜgyészségbQl és a területi katonai ügyészségekbQl tevQdik össze.


LegfQbb Ügyészség ( az ügyészi szervezet legfelsQbb szerve, amely országosan irányítja az egész szervezetet. Az Országgyqlésnek alárendelten mqködik, a legfQbb ügyész a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. A legfQbb ügyész - részt vesz az Alkotmánybíróság és az Országgyqlés ülésein,
- a Kormánynál jogszabály kibocsátását, az Országgyqlésnél törvényalkotást kezdeményezheti,
- irányelv és tájékoztatás kiadását kérheti
Az ügyészség funkciói
a nyomozás törvényességi felügyelete ( a hozott határozatokat elbírálja, nyomozást rendel el
az ügyészi nyomozás ( az ügyészségrQl szóló törvény meghatározza azon ügyeket, amelyekben kizárólag az ügyészség nyomozhat /képviselQk és tisztségviselQk bqncselekménye/
az ügyész részvétele a bírósági eljárásban ( büntetQ ügyekben képviseli a vádat, magához kérheti büntetQügy iratait annak megvizsgálása végett, a bírósági határozattal szemben fellebbezhet, felülvizsgálatot és perújítást kérhet.
büntetések, intézkedések végrehajtása ( valamennyi intézkedés végrehajtására kiterjed, függetlenül attól, hogy melyik állami szerv foganatosítja. EllenQrizheti az Qrizetbe vételt, a fogvatartás körülményeit.
törvényességi felügyelet ( a Kormánynál alacsonyabb szintq államigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, rendelkezéseire és egyéb döntéseire. Óvást emelhet az Alkotmánnyal ellentétes jogszabály ellen, felszólalással élhet mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett.






















15) A NON-PROFIT TÖRVÉNY SZABÁLYAI

Vállalkozási formák ( állami vállalat - gazdasági társaságok - egyesülés - szövetkezet - egyéni vállalkozás

Non-profit szervezetek

A non-profit törvény 1998.01.01-én lépett hatályba. A non-profit társaságok célja elsQsorban nem valamilyen gazdasági tevékenység folytatása, hanem más  társadalmi, közérdekq  célok megvalósítása. A céljuk megvalósítása érdekében azonban vállalkozási tevékenységet is folytathatnak.
Ilyen társaságok:
Költségvetési szerv ( állam vagy önkormányzat által létrehozott szerv, ami jogi személy. Feladatuk jórészt költségvetésbQl finanszírozott közfeladat.
Egyesület ( olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezQ szerv, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul. Nyilvántartott tagsággal rendelkezik, saját vagyonával önállóan rendelkezik, és tartozásaiért saját vagyonával felel.
Alapítvány ( tartós közérdekq célra jogi személyek és jogi személyiség nélküliek is alapíthatják. Gazdasági tevékenységet folytathat, de csak ezért nem alapítható. VezetQ testülete a kuratórium
Közhasznú társaság ( a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló, nyereségérdekeltség nélküli jogi személy. Nyereség nem osztható fel a tagok között.
Köztestület ( önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, közfeladatokat lát el. Ilyen köztestületek a kamarák .
Közalapítvány ( olyan alapítvány, amelyet az Országgyqlés, a Kormány, vagy az önkormányzat hoz létre közfeladatok ellátására.

Közös jellemzQjük, hogy megilleti Qket létesítQ okiratukban meghatározott cél szerinti tevékenység utáni adómentesség, a vállalkozási tevékenységük után adókedvezmény, ezen túl helyi adókedvezmény, a támogatóknak SZJA kedvezmény.











16) AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS

Az egyéni vállalkozást 1990-ben intézményesítették, 1998-ban jelentQsen módosultak szabályai.
Egyéni vállalkozás ( a magánszemély üzletszerq  saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából folytatott  gazdasági tevékenység.
Vállalkozói igazolvány kell folytatásához, kivéve a mezQgazdasági termelQtevékenységet. Az a magyar magánszemély jogosult egyéni vállalkozásra, aki cselekvQképes, állandó lakhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozásból.
A gazdasági kamara a benyújtott kérelem alapján igazolványt ad ki /név, székhely, adószám, kamarai szám, TB számlaszám/. Nem kaphat igazolványt az
akit szabadságvesztésre ítéltek,
eltiltottak valamely foglalkozás gyakorlásától
aki gazdasági társaság korlátlanul felelQs tagja
akinek korábban adott igazolványát visszavonták tartozás miatt

Képesítéshez kötött tevékenységet egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha saját maga, vagy alkalmazottja rendelkezik az elQírt képesítéssel. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közremqködni tevékenységében. Tevékenységéért korlátlanul felel teljes vagyonával.

Egyéni vállalkozás megszqnik, ha
a vállalkozó igazolványát visszaadja,
a kamara visszavonja, mert nem fizette meg az adókat, nem felel meg a mqködési követelményeknek
elhalálozás, kivéve ha valamely házastárs folytatja a tevékenységet

Az egyéni vállalkozó kérelmére bejegyezhetQ a cégjegyzékbe egyéni cégként.














17) A TÁRSASÁGI TÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI. TÁRSASÁG ALAPÍTÁS, AZ ELPTÁRSASÁG

Magyarországon a társasági jog a kereskedelmi jog keretében a 1875-ben indult fejlQdésnek.
1930-ban kiegészült a KFT-rQl és BT-rQl szóló jogszabályokkal.
1948-ban született meg a szövetkezeti törvény, de az államosítás miatt a kereskedelmi társaságok tulajdonképpen megszqntek.
Ezután 1970-ben, majd 1977-1978-ban, végül 1989-ben következtek be változások.

TÁRSASÁGI TÖRVÉNY ( 1988. évi VI. törvény fQbb jellemzQi:
lehetQvé tette a korábban mereven elválasztott tulajdonformák vegyülését
6 vállalkozási formát intézményesített: KKT, BT, egyesülés, közös vállalat, KFT, RT
a törvény megjelenése elQsegítette a tQkeáramlást, a társaságok megjelenése kikényszerítette a tQkeáramlás intézményrendszerének kiépítését /tQzsde, brókercégek, állami értékpapír szabályozás/
kialakult továbbá a gazdasági nyilvánosság /cégbírósági nyilvántartás, csQd- és felszámolási eljárás közzététele, stb./
1997. évi CXLIV. Törvény

Újraszabályozásra kerültek a gazdasági társaságok, melynek célja a joghézagok kiiktatása, a bürokratikus rendelkezések eltörlése, és az Európai Közösség jogrendszerével való összhang megteremtése.

I. Általános rendelkezések
Jogi személyiséggel rendelkezQ társaságok (közös vállalat, KFT, RT) ( mindazon jogok hordozója, amelyek nem kizárólag természetes személyhez kötQdnek /pl. házasságkötés, örökbefogadás/
Jogi személyiség nélküli társaságok (BT, közkereseti társaság) ( nem lehet olyan jogviszonyok alanya, amelyeket a jogrend kizárólag jogi személyeknek rendel a törvény.
Társulási és szerzQdéskötési szabadság elve ( a jogalanyok saját elhatározásból vehetnek részt a társaságban, és megválaszthatják milyen társasági formát alapítanak /típuskényszer/. Bármely jogalany bármely jogalannyal társulhat, a jogszabály nem tesz különbséget jogalanyok között.
A hitelezQk védelmében magánszemély csak egy olyan cégben lehet tag, ahol korlátlan a felelQssége.
A társasági törvény nem tesz különbséget belföldi és külföldi között, a külföldinek garantálja, hogy érdekeltsége teljes biztonságot élvez. A külföldi nyereségét szabadon kiviheti az országból.
A törvényességi felügyeletet a Cégbíróság látja el. EllenQrzi a társasági szerzQdést illetve egyéb okiratokat. Enyhébb esetben figyelmeztet, pénzbüntetést szab ki, vagy a cég határozatának végrehajtását megsemmisítheti, illetve megszüntetheti a vállalkozást.


II. Gazdasági társaságok alapítása
Gazdasági társaság alapításához társasági szerzQdés szükséges, kivétel az RT (alapszabály) és az egyszemélyes KFT (alapító okirat). A szerzQdést írásba kell foglalni, valamennyi tag által alá kell írni és ügyvéddel hitelesíteni. A társasági szerzQdésben foglaltakat a társasági törvény és egyéb jogszabályok keretei között szabadon állapíthatják meg. KötelezQ megadni
társaság neve, székhelye, tevékenységi körei, jegyzett tQkéje és annak rendelkezésre bocsátás módjai
a tagok nevei, személyi adatok, részesedési arányok
mindaz, amit a társasági törvény az adott társaságra kötelezQen kimond.

Cégbírósági bejegyzés
A társasági szerzQdés aláírásától számított 30 napon belül a társaság alapítását be kell jelenteni a cégbíróságnak. A cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell a társasági szerzQdést, az aláírási címpéldányokat, az esetleges hatósági engedélyt, a közzétételhez elQírt költségtérítés igazolása, a jogi képviselet igazolása. Ha gazdálkodó szervezet van az alapítók között a vállalkozás cégjegyzéki kivonatát is.
Jogi személyiség nélküli cég esetén 30 napon belül, jogi személyiségq cég esetén 60 napon belül köteles a cégbíróságot elbírálni a kérelmet. Ezen határidQk lejártával 8 napon belül a cégbíróság vezetQje intézi a bejegyzést, azután a bejegyzés automatikusan létrejöttnek tekinthetQ /nem számít bele az az idQ, amit a hiánypótlásra köteleznek/. A bejegyzést a cégbíróság csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. A bejegyzést a Cégközlönyben teszik közzé.

ElQtársaság
A társasági szerzQdés aláírásával a társaság megkezdheti mqködését, és a cégbejegyzésig elQtársaságként mqködik. Ennek legfontosabb szabályai:
a társasági szerzQdés ellenjegyzésével jön létre
a társaság iratain a bejegyzés alatt szöveget fel kell tüntetni
az elQtársaság tagjainak összetétele nem változhat
a társasági szerzQdést módosítani nem lehet
más társasági formába átalakulni sem lehet.

Amennyiben a társaság bejegyzését elutasítják, további jogokat nem gyakorolhat, a vállalt kötelezettségekért a gazdasági társaság megszqnésével kapcsolatos szabályok az irányadóak. A vállalkozás vezetQ tisztségviselQi partnerei irányában korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.







18) A TÁRSASÁGI SZERZPDÉS TARTALMA, A TÁRSASÁG VAGYONA, AZ APPORT SZABÁLYOK

Gazdasági társaságok alapítása
Gazdasági társaság alapításához társasági szerzQdés szükséges, kivétel az RT (alapszabály) és az egyszemélyes KFT (alapító okirat). A szerzQdést írásba kell foglalni, valamennyi tag által alá kell írni és ügyvéddel hitelesíteni. A társasági szerzQdésben foglaltakat a társasági törvény és egyéb jogszabályok keretei között szabadon állapíthatják meg. KötelezQ megadni
társaság neve, székhelye, tevékenységi körei, jegyzett tQkéje és annak rendelkezésre bocsátás módjai
a tagok nevei, személyi adatok, részesedési arányok
mindaz, amit a társasági törvény az adott társaságra kötelezQen kimond.

Társaság alapításakor KFT-nél 3 millió, RT-nél 20 millió forintnak kell minimálisan lennie az alaptQkének, amit pénzbeni és nem pénzbeni (apport) hozzájárulással lehet teljesíteni, de mindkettQt forintosítva kell megadni. Apport lehet vagyoni értékkel rendelkezQ dolog (pl. ingatlan), jog (használati jog) vagy szellemi alkotás (know-how).
Az apport értékének reális meghatározásához a törvény több garanciát tartalmaz:
az apportot szolgáltató tag 5 éven át felelQs azért, hogy az apportérték ne haladja meg az apportáláskori tényleges értéket /ha kiderül, hogy magasabb, az apportáló köteles magánvagyonából fedezni a különbséget/
ahol könyvvizsgáló mqködik, ott csak a könyvvizsgáló által szabott értéket lehet figyelembe venni

KFT-nél a cégbírósági bejegyzésig kötelesek a tagok a cég rendelkezésére bocsátani az apportot, illetve a cégbíróság addig nem jegyzi be a KFT-t, amíg nem igazolták minimum 1 millió FT befizetését. Ha valamely tag nem teljesít határidQben 30 nap moratóriumot kap a vezetéstQl, ha ezután sem teljesít, a tag tagsági viszonya megszqnik és az okozott károkért felel.








19) A GAZDASÁGI TÁRSASÁG SZERVEZETE: TULAJDONOS, VEZETP TISZTSÉGVISELP, FELÜGYELP BIZOTTSÁG, KÖNYVVIZSGÁLÓ

A törvény alapján a társaságok vezetQ tisztségviselQi
KKT és BT esetében az üzletvezetésre megválasztott tag
Egyesülés és közös vállalat esetében IGAZGATÓ
KFT-nél az ÜGYVEZETP
RT-nél az IGAZGATÓSÁGI TAGOK

Nem lehet vezetQ tisztségviselQ, akit jogerQsen szabadságvesztésre ítéltek és a jogkövetkezményektQl nem mentesült, illetve akit valamely foglalkozástól eltiltottak.
A felszámolás elrendelését követQ 3 évben nem lehet vezetQ az, aki a felszámolt cégnél a felszámolás megelQzQ minimum 2 évig vezetQ volt /kivéve, ha kizárólag a felszámolás elkerülése miatt nevezték ki/.
A vezetQ tisztségviselQket legfeljebb 5 évre lehet megválasztani, de újraválaszthatók. Egy személy legfeljebb 3 vállalkozás élére lehet megválasztani.
Ha a társasági szerzQdés nem engedi, a vezetQk és családtagjaik nem köthetnek saját javukra a cég tevékenységi körébe tartozó ügyleteket.
A vezetQ tisztségviselQ megbízása megszqnik, ha
megbízási idQtartam lejár, vagy idQ elQtt visszahívják
lemond, vagy elhalálozik
VezetQ lemondása, ha a társaság érdekei megkívánják, csak a lemondást követQ 60. napon érvényesülhet. A vezetQk a társasággal szemben okozott kárért teljes vagyonukkal felelnek egyetemlegesen.
Ugyanezek a kritériumok vonatkoznak felügyelQ bizottsági tagokra is.
FelügyelQ bizottság
A törvény kötelezQen elQírja felügyelQ bizottság létrehozását RT, 50 millió FT-nál nagyobb tQkéjq KFT-nél, illetve bármely társaságnál, ahol az teljes munkaidQben alkalmazottak száma eléri a 200-at. A felügyelQ bizottság minimum 3, maximum 15 tag lehet, akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van.
Feladatuk a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenQrzése jogszerqségei és gazdasági szempontból. Megvizsgálják a társaság legfQbb szerve elé terjesztett valamennyi elQterjesztést, amely kizárólag a legfQbb szerv hatáskörébe tartozik /beszámoló/. E nélkül érvényes határozat nem hozható.
Könyvvizsgáló
A könyvvizsgáló feladata szintén a vezetés ellenQrzése. Könyvvizsgálót kell alkalmazni RT-nél, valamint 50 millió FT törzstQkéjq KFT-nél. Az a személy választható könyvvizsgálónak, aki a nyilvántartásban szerepel. FelelQssége a vezetQ tisztségviselQkkel azonos.





20) CÉGBÍRÓSÁGI BEJEGYZÉS, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET, TÁRSASÁGOK MEGSZpNÉSE

Cégbírósági bejegyzés
A társasági szerzQdés aláírásától számított 30 napon belül a társaság alapítását be kell jelenteni a cégbíróságnak. A cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell a társasági szerzQdést, az aláírási címpéldányokat, az esetleges hatósági engedélyt, a közzétételhez elQírt költségtérítés igazolása, a jogi képviselet igazolása. Ha gazdálkodó szervezet van az alapítók között a vállalkozás cégjegyzéki kivonatát is.
Jogi személyiség nélküli cég esetén 30 napon belül, jogi személyiségq cég esetén 60 napon belül köteles a cégbíróságot elbírálni a kérelmet. Ezen határidQk lejártával 8 napon belül a cégbíróság vezetQje intézi a bejegyzést, azután a bejegyzés automatikusan létrejöttnek tekinthetQ /nem számít bele az az idQ, amit a hiánypótlásra köteleznek/. A bejegyzést a cégbíróság csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. A bejegyzést a Cégközlönyben teszik közzé.
Törvényességi felügyelet
A társaság bármely tagja kérheti a bíróságtól a társaság vagy szervei bármely határozatának felülvizsgálatát a tudomásra jutástól számított 30 napos jogvesztQ határidQ alatt. Nem kérhet felülvizsgálatot az a tag, aki maga is szavazattal támogatta a határozatot.
A felülvizsgálati kérelmet nem a cégbírósághoz, hanem a rendes bírósághoz kell benyújtani. A kereset indításnak nincs halasztó hatálya, de a bíróság felfüggesztheti azt.
Társaság megszqnése
A társasági törvény megszqnési okként sorolja fel
a meghatározott idQtartamra létrehozott társaság idQtartama lejárt
a társaság elhatározza jogutód nélküli megszqnését
a társaság jogutódlással szqnik meg (átalakul, szétválik, beolvad)
a tagok száma 1 fQre csökken /kivéve RT és KFT/
a cégbíróság megszqntnek nyilvánítja, vagy felszámolási eljárást keretében megszünteti
Felszámolási eljárás ( ha a társaság vagyona megszqnéskor kevesebb, mint a vele szemben támasztott követelések. A megyei bíróságok végzik a felszámolást.
Végelszámolási eljárás ( a társaságnak több vagyona van, mint a kötelezettségei. A végelszámoló vagy valamely vezetQ tisztségviselQ, vagy a cégbíróság által kinevezett személy.

A társaság tagjainak a megszqnéstQl számítva 5 év alatt évülnek el a társaság utáni kötelezettségek.








A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA. KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI BEFEKTETÉSEI. VÁMSZABADTERÜLETEK

Átalakulás
Az új vállalkozás jogutódja lesz a korábbi vállalkozásnak.
állami vállalatból gazdasági társaság
szövetkezet átalakulása gazdasági társasággá
gazdasági társaságok átalakulása más gazdasági társasággá
Az átalakuló társaság legfQbb szerve az átalakulásról kétszer határoz. ElQször megállapítja, hogy a társaság tagjai egyetértenek e az átalakulással. Ha igen, akkor elkészítik a kötelezQ dokumentumokat (vagyonmérleg- és vagyonleltár tervezet, a létrejövQ társaság nyitómérleg tervezetét, az új társaság társasági szerzQdésének tervezetét).
A hitelezQk védelmében az átalakulást a Cégközlönyben 2X közzé kell tenni. A hitelezQk a 2. közzététel után 30 napon belül biztosítékot követelhetnek.
KötelezQ átalakulni, ha a társaság  egymást követQ két évben - kötelezQen elQírt jegyzett tQkének megfelelQ összegq saját tQkével nem rendelkezik és a társaság tagjai nem rendelkeznek a hiányzó rész feltöltésérQl.
Ha egyes tagok nem kívánnak részt venni az új társaságba, a kilépQ tagokkal szembeni szabályokat kell alkalmazni.
Egyesülés
Két vagy több gazdasági társaság egy gazdasági társaság lesz.
Beolvadás ( a beolvadó társaság vagyona átszáll a jogutód társaságra
Összeolvadás ( az összeolvadó társaság minden egyes tagjának vagyona egy új társaságra száll át. Itt csak azonos társasági formájú cégek választhatnak más társasági formát, egyébként a jogutód társaság a jogelQdök társasági formájának valamelyikét kell választania.
Szétválás
Gazdasági társaság legfQbb szerve elhatározhatja két vagy több társasággá való szétválását /kivéve nyilvánosan mqködQ RT/.
Különválás ( a különváló gazdasági társaság megszqnik, jogai és kötelezettségei az új társaságra szállnak át. A szétváló gazdasági társaságok jogutódai vagyonmegosztás arányában felelnek.
Kiválás ( az a cég, amelybQl a kiválás történik, a társasági szerzQdés módosításával tovább mqködik. A kivált tagok új társaságot alapíthatnak. Szétváláshoz szétválási szerzQdést kell készíteni:
szétváló és létrejövQ társaságok neve, formája, székhelye
szétválás módja és a szétválással létrejövQ társaságok társasági szerzQdésének megkötésének napja
vagyonmegosztási javaslatot
a fennmaradó társaság szerzQdésében a módosításokat


Külföldiek magyarországi befektetései
A társasági törvény nem tesz különbséget belföldi és külföldi között, a külföldinek garantálja, hogy érdekeltsége teljes biztonságot élvez. A külföldi nyereségét szabadon kiviheti az országból.
Ncvwx¢ÙÚÛ°
ò
ô
h
„
” Ü 1>?ÁÓԂšœ¸âäJ ` b fŒŽgpq³º»¼åö÷ZtvêêÕİĜİĜݜİĈݜݜݜݜݜİĜݜݜİĜݜİœÄ&h¯g²h‡J36CJOJQJ]^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ)h¯g²h‡J3B*CJOJQJ^JaJphÿ)h¯g²hÚ B*CJOJQJ^JaJphÿ5NO]¢°
h
j
˜

Ê

¢
–1Á‚¸J fg³÷ìììááÙÙÎÙÙÙκººººººº $
&
F
Æ êh„h^„ha$gd¯g²
$dða$gd¯g² $a$gd¯g²
$
&
Fa$gd¯g²
$dða$gd¯g² dðgd¯g²þþ³åZê¬FGHIJKLMNOPQjkê-¼ëëëëëãÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÍÄ·


Æ8„8^„8gd¯g²
Æ8gd¯g²
Æ8„8„Èû^„8`„Èûgd¯g²gd¯g² $a$gd¯g² $
&
F
Æ êh„h^„ha$gd¯g²ê
¬ÒÔÖGTijsuˆéêíøôl|,>n-z-”-n p t ìØÇìÇØÇ°œ…sbsbsbsbsbsbsbsbQbQ h¯g²hpCJOJQJ^JaJ h¯g²hÚ CJOJQJ^JaJ#h¯g²hÚ 5CJOJQJ^JaJ,h¯g²hÚ 5B*CJOJQJ^JaJphÿ&hcµ5B*CJOJQJ^JaJphÿ,h¯g²h¯g²5B*CJOJQJ^JaJphÿ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ¼fØ,¬-j-p æ è 2!8!F!X!òèßÖÌ̾¾¾±±ŸŸ$
Æd $Ifa$gd¯g²
$
Æô
a$gd¯g²
Æìô
„ì^„ìgd¯g²

Æìô
gd¯g²
Æìgd¯g²
Æ8gd¯g²

Æ8pgd¯g²


Æ8„8^„8gd¯g²
t „ è ú !D!F!V!Ž"

( ($(t(.)0)2)p)0+:+Ž+ô+,¨.¸../íÜíÊíÜíܹÜʹ¨¹¨–¨~fT?T?T)h¯g²h2nÑ5>*CJOJQJ\^JaJ#h¯g²h2nÑCJOJQJ\^JaJ/h¯g²h2nÑ5B*CJOJQJ\^JaJphÿ/h¯g²h¯g²5B*CJOJQJ\^JaJphÿ#h¯g²h2nÑ5CJOJQJ^JaJ h¯g²h2nÑCJOJQJ^JaJ h¯g²hÌ.ÕCJOJQJ^JaJ#h¯g²hÌ.Õ5CJOJQJ^JaJ h¯g²hpCJOJQJ^JaJ#h¯g²hp5CJOJQJ^JaJX!Z!*"Œ"Ž"«”z&Skd„$$If–FÖ0”ÿ’#þþ
tà ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö
&
F#
Æ Ðþ„þ„ÿ$If^„þ`„ÿgd¯g²
&
F#
Æ
@
hd „h$If^„hgd¯g²Skd$$If–FÖ0”ÿ’#þþ
tà ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laöŽ"~#ê#ì#x$ð$èÎzèÎSkd$$If–FÖ0”ÿ’#þþ
tà ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö
&
F#
Æ Ðþ„þ„ÿ$If^„þ`„ÿgd¯g²
&
F#
Æ
@
hd „h$If^„hgd¯g²ð$ò$X%º%¼%«”z&Skd$$If–FÖ0”ÿ’#þþ
tà ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö
&
F#
Æ Ðþ„þ„ÿ$If^„þ`„ÿgd¯g²
&
F#
Æ
@
hd „h$If^„hgd¯g²SkdŒ$$If–FÖ0”ÿ’#þþ
tà ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö¼%>&–&˜&t'
(èÎzèÎSkd”$$If–FÖ0”ÿ’#þþ
tà ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö
&
F#
Æ Ðþ„þ„ÿ$If^„þ`„ÿgd¯g²
&
F#
Æ
@
hd „h$If^„hgd¯g²
(

( (p(0)2)p).+0+2+4+6+8+Œ+«¡—‰‰¡wwwww $a$gd¯g²

ÆÐd gd¯g²
Æìd „ì^„ìgd¯g²

Æìd gd¯g²

Æd gd¯g²Skd$$If–FÖ0”ÿ’#þþ
tà ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö
Œ+Ž+ô+,¦-¨.à../^/N0ˆ0
1Œ1€23H3¶5æ5L7x7Ø8÷÷÷÷÷ëëëëëÜÜÜÜëëëëÈ´ $
&
F
Æ h „ ^„ a$gd¯g² $
&
F&
Æ h„„„^„„a$gd¯g²$
&
F
Æ8a$gd¯g²
$
Æ8a$gd¯g² $a$gd¯g² ./^/N0`0Þ01`1ˆ13H3Â4´5¶5æ5L7v7x7Œ7Ø8ê8:0:’;”;êØÃددØÃ؝؈ttt`N#h¯g²h¯g²CJOJQJ\^JaJ&h¯g²h¯g²5CJOJQJ\^JaJ&h¯g²hUX5CJOJQJ\^JaJ)h¯g²hUX5>*CJOJQJ\^JaJ#h¯g²hUXCJOJQJ\^JaJ&h¯g²hBW*5CJOJQJ\^JaJ)h¯g²hBW*5>*CJOJQJ\^JaJ#h¯g²hBW*CJOJQJ\^JaJ)h¯g²h2nÑ5>*CJOJQJ\^JaJØ8:”;`<”<¤<À<ü=þ=>>>>>
>V>X>Š>ëëßË·ëß­¥¥¥¥¥¥• dðgdÅ;[ $a$gdÅ;[ $a$gd¯g²

ÆÐd gd¯g² $
&
F
Æ h „ ^„ a$gd¯g² $
&
F'
Æ „„„^„„a$gd¯g²
$„8^„8a$gd¯g² $
&
F
Æ h „ ^„ a$gd¯g²”;À;`<’<”<¾<À<ú=ü=þ=>
>V>²>Ä>Þ>ìÚÆìƱÚì w_N:N&hÅ;[hÅ;[5CJOJQJ\^JaJ hÅ;[hÅ;[CJOJQJ^JaJ/hÅ;[hÅ;[5B*CJOJQJ\^JaJphÿ/h¯g²h¯g²5B*CJOJQJ\^JaJphÿ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ h¯g²h2nÑCJOJQJ^JaJ)h¯g²h¯g²5>*CJOJQJ\^JaJ&h¯g²h¯g²5CJOJQJ\^JaJ#h¯g²h¯g²CJOJQJ\^JaJ&h¯g²h¯g²>*CJOJQJ\^JaJÞ>à>L?b?‚?„?þ?@A AlAnAÖAØAtDˆDæDèDrEtEøEúE~FœFžF FöF GGGbGdGzGŒGŽGGÀHÂHNIPI~I€IžJÄJÌJÞJàJâJàLðLòLôL,NòN2OROœO¸OLPYP&Q7Q$TìÛÇÛìÛÇÛìÛìÛìÛÇÛìÛìÛìÛÇÛìÛÇÛìÛìÛÇÛìÛìÛìÛìÛ³ÛÇÛìÛÇÛìÛ¡Û¡Û¡Û¡ÛÇÛ#hÅ;[hÅ;[5CJOJQJ^JaJ&hÅ;[hÅ;[6CJOJQJ]^JaJ&hÅ;[hÅ;[5CJOJQJ\^JaJ hÅ;[hÅ;[CJOJQJ^JaJ& j–ðhÅ;[hÅ;[CJOJQJ^JaJ>Š>,@Þ@,A|AîApDÄDNEÆE0F~FöFHGzG°HÜHdI”IÈJ÷ïäääï÷ÙÙÙÎ÷÷÷ÃÃÃ÷
$„Ä^„Äa$gdÅ;[
$
&
Fa$gdÅ;[
$dða$gdÅ;[
$
&
Fa$gdÅ;[

&
FdðgdÅ;[ dðgdÅ;[ $a$gdÅ;[ÈJþKÜL,N¨NÄN2OœOLPŠP¥P¾Q&TÚTÜT\UÌUtWïãïÛϼ¼¼¼´Û¬¤œ—œœgd¯g² $a$gd¯g² dðgd¯g² dðgdÅ;[ dðgdÅ;[$
&
F+5$7$8$9DH$a$gdÅ;[
$„\^„\a$gdÅ;[ $a$gdÅ;[
$„ú^„úa$gdÅ;[$„„èù^„`„èùa$gdÅ;[$T&T(TÚTÜTðTòTôT\U‚U„UÌUòUôUöUtW–W˜WšW†YˆY¤Y°YÞYîYFZLZeZyZzZ§Z»Z¼Z½Z$_Z_\_^_ZaˆaŠaŒa0b?b@bgb~bb€bcïàÑÀ¬À˜À¬˜À¬À˜À¬À˜À˜À¬À¬À¬À¬˜ÀƒÀ˜ÀƒÀ˜À¬À˜À¬˜ÀƒÀ˜À)h¯g²h‡J36>*CJOJQJ]^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJh¯g²h‡J3OJQJ^JaJh¯g²h¯g²OJQJ^JaJ hÅ;[h‡J3CJOJQJ^JaJ1tWJYeZfZ§Zè\$_>`˜`aZa0bgb cc†eÜfÞfàfâfäfæf÷÷÷ï÷ç÷ÜÜçÈÈ÷À÷÷÷÷¸¸¸ dðgd¯g² dðgd¯g² $
&
F
Æ 8„8^„8a$gd¯g²
$
&
Fa$gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g² $a$gd¯g²c*d,d.d†eÀeÂeÄeàföfÊgÌgÖgØgÚgÄiÆi&j(jÂjÄjkk®kêkll|l l@mdmo oPpQp¿pÀp¢t¤ttuvuyyìÛÇÛìÛÇÛ¸©Û•ÛÇÛÇÛÇÛÇÛÇەەÛìÛìÛÇÛÇÛÇÛÇÛÇۀ)h¯g²5B*CJOJQJ\^JaJphÿ&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJh¯g²h‡J3OJQJ^JaJh¯g²h¯g²OJQJ^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ&h¯g²h‡J36CJOJQJ]^JaJ*æfèfêfìfîfðfòfôfÊgÌgîi„jìjBkDkèm

nšnànp%pEp³pYqNt÷÷÷÷÷÷÷÷ïïïïïïïçÜÜÜÜÔïïï dðgd¯g²
$
&
Fa$gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g² dðgd¯g²Nt˜tduúvyyy
y

y yyy yyyyyy´y¶yˆz*{V}˜}æ÷ïïïïïïïïïïïïïïïïïïïï÷êÞï

$
Ƹp#a$gd¯g²gd¯g² $a$gd¯g² dðgd¯g²y y´yD{F{”}¤}¦}24úüâˆüˆþˆ‰&‹2‹4‹6‹ú‹(Œ*Œ,ŒŽ"Ž$Ž&Ž0VXZÆ•È•F–H–¦–¨–¾—Ú—Ü—Þ—ü˜8™:™<™
šœšçϾª–¾ª¾ª¾ª¾‚¾ª¾‚¾ª¾‚¾ª¾‚¾ª¾‚¾ª¾‚¾ª¾ª¾ª¾ª¾‚¾ª¾‚¾ª¾‚&h¯g²h‡J36CJOJQJ]^JaJ&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ/h¯g²h‡J35B*CJOJQJ\^JaJphÿ/h¯g²h¯g²5B*CJOJQJ\^JaJphÿ3æD|h„~„j†˜†âˆ&‹ú‹¸ŒŽ.0f‘’‘è’‚•ú•‚–Ò–Š—¾—ü˜÷ï÷ï÷ç÷÷÷÷ï÷÷÷÷ç÷÷ÜÜÜ÷çÑ
$
&
Fa$gd¯g²
$
&
Fa$gd¯g² dðgd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g²ü˜
šš›Tœ.\ŒŽ’”–˜šœž ¢¤¦¨ª¬®°²´¶ôôôôôôììììììììììììììììììììì $a$gd¯g²
$
&
Fa$gd¯g²œšžšš›æ›è›Tœšœœœ.Z\Œ¢Ä"ž|§~§t©v©x©Œ«¬«®«°«\­t­à­â­®®®`²®²°²²²Ø³(´*´<µšµœµ·.·0·ìÛÇìÛÇìÛÇÛÇÛ²šÛƒoÛìÛoÛìÛ²šÛoÛìÛÇÛìÛÇìÛÇìÛÇì&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ, j–ðh¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ/h¯g²h‡J35B*CJOJQJ\^JaJphÿ)h¯g²5B*CJOJQJ\^JaJphÿ&h¯g²h‡J36CJOJQJ]^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ+¶¸º¼¾ÀÂ"ž$ž Ü ¡d¡º¡8¢–¢<£~£Ì£†¤X¥Z¥˜¥â¥ª¦÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïääääääÙÙÙ÷Ñ÷ä dðgd¯g²
$
&
Fa$gd¯g²
$
&
Fa$gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g²ª¦J§L§N©P©Š«Œ«V­X­Z­\­^­`­b­d­f­h­j­l­n­p­r­à­â­f¯ž¯ôìäìììììììììììììììììììììÜ dðgd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g²
$
&
Fa$gd¯g²ž¯*²`²Ø³<µ·-¸„¸ß¸˜ºŽ»È»Ê»Æ¼É½Ê½Ë½Ì½Í½Î½Ï½Ð½Ñ½Ò½Ó½÷ïääääääääÜ÷÷÷÷÷÷÷ÔÔÔÔÔÔ dðgd¯g² $a$gd¯g²
$
&
Fa$gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g²0·-¸M¸N¸„¸›¸œ¸ß¸ ¹º˜ººº¼ºŠ»Œ»Ž»È»Ê»¼¼¼Æ¼Õ¼Ö¼×¼Í½×½¾’¾º¾¼¾¾¾ ÈÈLÈNÈjË|ːЪÐÑÑ&ÑïÛÇïÛÇïÛÇïÛÇïÛï³ï³ïÇï³ïÇ律ï³ïÇï³ïÇï³ïƒkï³/h¯g²h‡J35B*CJOJQJ\^JaJphÿ)h¯g²5B*CJOJQJ\^JaJphÿh¯g²h‡J3OJQJ^JaJh¯g²OJQJ^JaJ&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ&h¯g²h‡J36CJOJQJ]^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ*Ó½Ô½Õ½¾’¾ºÀâÀ²ÃRÄlÄ ÈÈDÈ0É^ÊjË~ˈÌÍ<ÍZÎúώАÐ÷÷÷ïïçïïçïßçïÔÔïÔÔÌïïïï dðgd¯g²
$
&
Fa$gd¯g² $a$gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g² dðgd¯g²Ð’ДЖИКМОРТФЦÐÑÑBÒXÒÂÔ"×JרضÙxÚ@ÛhÛÆÛܨÜ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ï÷÷ï÷÷÷÷ïäää
$
&
F a$gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g²&Ñ(Ñ*Ñ ×"×J×X×Z×\רØÈØÊØÌضÙÐÙÒÙÔÙxÚ´Ú¶Ú¸Ú¼áÎáÐáÒá–âÄâÆâÈâ¼ãÒãÔãÖã¬é®éëë^ïŽïæï«ñHò6ôJôRôvôÆõêõZûŠû¼ýïÛïÇïÇïÛïÇïÛïÇïÛïÇïÛï³ïÛï³ïÛï³ïÛïÛïÛïÇï³ïÇïÇïÇï/h¯g²h‡J35B*CJOJQJ\^JaJphÿ)h¯g²5B*CJOJQJ\^JaJphÿ&h¯g²h‡J36CJOJQJ]^JaJ&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ2¨ÜÝlÝÞtÞv޴߶ß
àá6á¼á”â–â¼ãÂçÄç2è,é>é’êÎëÐëøëfíôôôôìììäìÜìììììÜÜììÑÑìÜì
$
&
Fa$gd¯g² dðgd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g²
$
&
F a$gd¯g²fížíªíâíîî4îLïNïPïRïTïVïXïZï\ï^ï`ïbïdïfïhïjïlïnïpïrïôôôôìäìììììììììììììììììììì dðgd¯g² $a$gd¯g²
$
&
Fa$gd¯g²rïtïvïxïzï|ï~ï€ï‚ï„ï†ïˆïŠïæïèïÉð’ñ“ñ¬ñNò6ô8ô´õÊöÌöÞøXû÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìì÷÷÷÷÷ää÷ dðgd¯g²
$dða$gd¯g² $a$gd¯g²XûZûŽû¼ýøþ:<>@’BrDÌüP¦úx®0¬ P


÷÷÷ì÷÷÷÷ç÷÷÷÷÷ßÔÔÔÔß÷÷÷÷
$
&
Fa$gd¯g² $a$gd¯g²gd¯g²
$dða$gd¯g² $a$gd¯g²¼ýàýâýäýøþ$ÿ>@BDBrˆŠŒDéÕÁÕ­œŽwcwœQ?œ+œ& j¢ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ#h¯g²h‡J36CJOJQJ^JaJ#h¯g²h‡J35CJOJQJ^JaJ&h¯g²5B*CJOJQJ^JaJphÿ,h¯g²h‡J35B*CJOJQJ^JaJphÿh¯g²CJOJQJ^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ&h¯g²h‡J36CJOJQJ]^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ,h¯g²h‡J356CJOJQJ\]^JaJDhjlÌüBDprxÐÒÔ^
n
p
r
@ V X Z Ldfhtž ¢´ÀÂÄrŽ¬Ø’²´¶€ž ¢ŠØ- -"-ª-¾-¤!íÜÈܶÜÈÜÈܶÜÈܶÜÈܶÜÈܶÜÈܶÜÈܶÜÈܶܶܶÜÈܶÜÈܶܟ‹Ÿ¶Ü&h¯g²5B*CJOJQJ^JaJphÿ,h¯g²h‡J35B*CJOJQJ^JaJphÿ#h¯g²h‡J35CJOJQJ^JaJ& j¢ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ#h¯g²h‡J36CJOJQJ^JaJ5

^
@ Lt´&ª¬Ø’€ˆŠØFêf --- -----ª-÷÷÷÷÷÷÷÷ï÷÷÷÷ï÷äää÷÷÷÷÷÷÷÷
$
&
F a$gd¯g² $a$gd¯g² $a$gd¯g²ª-¾-8!l!:" #œ#Ü#l&Ú'>( ( *n+L.°/²/22÷ïïäääÜÑÑÁ±¥Ñѝïïï dðgd¯g²
$„Á^„Áa$gd¯g²$„˜„Ä^„˜`„Äa$gd¯g²$„È„”^„È`„”a$gd¯g²
$
&
F
a$gd¯g² dðgd¯g²
$
&
Fa$gd¯g² $a$gd¯g² $a$gd¯g²¤!¦!r"t"@#B#Ü#$$ $l&ˆ&Š&Œ&Ú'Þ' *4*6*8*n+’+”+–+ú-ü-²/ú/ü/þ/r2„2…2†26U6V6W6Z8 8¢8Ä:4;6;>=”=–=t>Æ>È>Š?ä?æ?^@Ž@@þABEEÞEàEˆFŠFàHII
IªL¬LBMìÛìÛìÛÇÛìÛÇÛìÛÇÛÇÛìÛÇÛìÛìÛÇÛìÛ³ÛìÛ³ÛìÛ³ìÛ³ìÛ³ìÛ³ìÛ³ìÛ³ìÛÇÛìÛìÛìÛ³ÛìÛìÛ&h¯g²h‡J36CJOJQJ]^JaJ&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJF232r2,56Z8Ä:>=t>Š?^@äAæABöC&DìD¦EXFGGàHâHäH÷ïäÜäääääääï÷ïÔïÉÉÉïïïï
$
&
Fa$gd¯g² dðgd¯g² dðgd¯g²
$
&
F
a$gd¯g² $a$gd¯g² dðgd¯g²äH KØK4L`LMnN8PØQTTTTTTTTTT-T T!T"T#T$T÷ç÷ßÔÔÔÔÔ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$
&
Fa$gd¯g² dðgd¯g²$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$gd¯g² $a$gd¯g²BMDMÄNÆN„P†P
R

R)T*T+T,TMTNTaTbTcTX X6Y8Y&[([º\¼\ò]ô]ò^ô^²a´a¶a¸aèa¦bÊbÌbÎbÐlÒlÔlÖlxmFphpjplpftšt\vìÛìÛìÛìÛƮƮۚÛìÛìÛìÛìÛìÛìÛìÛƮƮۚÛìێŽۚÛìۚÛh¯g²h‡J3OJQJ^JaJh¯g²OJQJ^JaJ&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ/h¯g²h‡J35B*CJOJQJ\^JaJphÿ)h¯g²5B*CJOJQJ\^JaJphÿ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ1$T%T&T'T(T)T*TMTNTÌTÍTäTåTÒWöW"Y[”\Ú]Ö^Ò_Ô_ a¢a¤a÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïïê÷÷ÒÒÒÒÒÒ÷÷÷÷$
&
F


Æ À„À„ þ^„À`„ þa$gd¯g²gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g²¤a¦a¨aªa¬a®a°a²a´aèaêa¦bºc€e¨fìfJg¬g*h,hFjHjŠjØj˜k l"l÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìììì÷÷÷÷ááá÷
$
&
F
a$gd¯g²
$
&
Fa$gd¯g² $a$gd¯g²"l¸lºl¼l¾lÀlÂlÄlÆlÈlÊlÌlÎlÐlÒlxmzm0n®n¦oDpFpºpLqôqvsft÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïï÷÷÷÷÷÷÷ääää
$
&
Fa$gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g²ft˜tšt$v&v\vÐw yV{| }¦¨ªðЂšƒ„’„”„À„î‡÷÷ïïçÓÓÓÇÇÇïïçï¼¼¼ïçï
$
&
Fa$gd¯g²
$„à^„àa$gd¯g² $
&
F
Æ n à„à^„àa$gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g² $a$gd¯g²\v®vävævÐwxNxPx yxyzyìîðò†‘ŸŸ
Ÿ

ŸÞŸ¸°¾°R±Þ¾¿¿
¿À>À@ÀBÀ&Â'ÂÖÇüÇøÊ
Ë

Ë Ë‚ËšËìÛÇÛìÛÇÛìÇÛ²š²šÛŽŽÛ²šÛkÛÇÛkÛÇÛ²šÛkÛkÛÇÛk&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJh¯g²h‡J3OJQJ^JaJh¯g²OJQJ^JaJ/h¯g²h‡J35B*CJOJQJ\^JaJphÿ)h¯g²5B*CJOJQJ\^JaJphÿ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ&h¯g²h‡J36CJOJQJ]^JaJ*‹‚‹š‹¸ŒžŽ\Ž´Ž¶Žâäæèêìî†‘ˆ‘Æ‘¦”p•Ø•h–j– ™÷÷ï÷äääää÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ï÷äää÷÷
$
&
Fa$gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g² ™´™\› œ"œúžüžþžŸŸŸŸŸÞŸàŸL º ¡@¡z¡|¡È¢`¤Ž¥¢¦§r§÷ìì÷÷÷÷÷÷÷÷ää÷÷ìììì÷÷÷÷÷÷ì dðgd¯g²
$
&
Fa$gd¯g² $a$gd¯g²r§¤§(©´©Ü©J¬Š®¦®²°´°¶°¸°º°R±T±€±®´@¸r¸~ºÒ»ú»^¼ä¼J½Ð½ôììäììäìììììììÙììÙììÙìôôô
$dða$gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g²
$
&
Fa$gd¯g²Ð½0¾Þ¾ÀtÁvÁ Â!Â"Â#Â$Â%Â&Â'ž©ÂäÂ
Ã7ÃqæÆÖDŽÉôôììììììììììááÖÖìËËËììì
$
&
Fa$gd¯g²
$dða$gd¯g²
$
&
F*a$gd¯g² $a$gd¯g²
$
&
Fa$gd¯g²„ÉhÊ|Êøʂ˖ͪ͢ÎÐ Ñ ÒØÒÓxÓzÓ|ÓÈÓLÕ,K–M˜M OˆOŠOÄOjQ÷ï÷÷÷ï÷÷÷ääää÷÷Ü÷÷÷÷÷÷÷Ü÷ dðgd¯g²
$
&
Fa$gd¯g² dðgd¯g² $a$gd¯g²šËœËžË¢Î¶Î¸ÎºÎÐ(Ð*Ð,ÐLÕJ

M M T¢T¤T¦T UULZNZD[F[ò]ô]LfNfPfRfTfšfp’pŽqq¨zªz {¢{rïÛïÇïÛïÇïÛïÅïÛﰘ°˜ÇïÛïÛïÛïƒn˜n˜ïÛïÛïÛïÛï)hd˜5B*CJOJQJ\^JaJphÿ)h¯g²h‡J3B*CJOJQJ^JaJphÿ/h¯g²h‡J35B*CJOJQJ\^JaJphÿ)h¯g²5B*CJOJQJ\^JaJphÿU&h¯g²h‡J35CJOJQJ\^JaJ& j–ðh¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ h¯g²h‡J3CJOJQJ^JaJ)A külföldi befektetQt a tulajdonát ért esetleges kisajátítási, államosítási kárért haladéktalanul kárpótolni kell, méghozzá a befektetés pénznemében.
Külföldi részvétellel alapítandó társasághoz devizahatósági engedély nem kell. A külföldi az általa fizetendQ pénzbeli hozzájárulást konvertibilis valutában fizeti meg. Apport esetén az apportot a külföldi vámmentes hozhatja be az országba ( ha 3 éven belül elidegenítik, akkor meg kell fizetni utána a vámot

Vegyes vállalatot megilletik mindazon adókedvezmények, amelyek a belföldi vállalkozásokat is. Egyes esetekben  nagyobb beruházás esetén  a külföldit nagyobb kedvezmények is megillethetik.
A vegyes vállalatok vagyonát forintban kell meghatározni.

Vámszabadterületi társaságok
A vámszabadterület lényege, hogy a terület a vám- és devizajogszabályok, valamint a külkereskedelmi jogszabályok alapján külföldnek minQsül. Egy területet a Pénzügyminisztérium nyilváníthat vámszabadterületnek.
Vámszabadterületen egyesülés nem alapítható. A vámszabadterületen lévQ vállalkozások könyveit általában a társasági szerzQdésben meghatározott konvertibilis pénznemben vezetik.
A vámszabad társaság a valuta- és devizakészleteit az alapító vagyon összegéig csak belföldi, az e fölötti részt akár belföldi, akár külföldi pénzintézetnél tarthatja. Hitelt mind belföldrQl, mind külföldrQl felvehet.


















22) A TAGOK FELELPSSÉGE KÜLÖNBÖZP TÁRSASÁGI FORMÁKBAN

Közkereseti társaság
Jogi személyiséggel nem rendelkezQ társaság. A tagok személyesen közremqködnek a tevékenységben, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek magánvagyonukkal a társaság tartozásaiért.
A tagok felelQssége közvetett, mert elsQsorban a társaság saját vagyonával felel, de ha ez nem elég a tag teljes vagyonával is felelhet a tartozásért.
A társaságba UTÓLAG belépett tag a belépése elQtti tartozásokért is felelQs /egyéb megállapodás a hitelezQkkel szemben hatálytalan/.
A tagok társaságon kívüli tartozásaiért a hitelezQ a társaság vagyona ellen nem fordulhat.
Betéti társaság
A betéti társaság tQketársi részvétellel létrehozott KKT-nak tekinthetQ
Beltag ( felelQsségük korlátlan, amennyiben több beltag van felelQsségük egyetemleges. Természetes és jogi személy is lehet
Kültag ( vagyoni felelQsségük csak vagyoni betétjükig terjed
A társaságot legalább 1 beltag és 1 kültag alapíthatja
Ha a kültag neve is szerepel a társaság cégnevében a kültag felelQssége a beltagéval azonos
Közös vállalat
A felelQsség alapja a közös vagyon, a vállalat tagja együttesen, vagyoni betétjük arányában osztoznak a felelQsségen KEZESKÉNT ( egyszerq (sortartói) kezesi felelQsség, azaz csak addig felelnek, amíg a vállalatnak vagyona van, saját vagyonukkal nem.
A megbízott igazgatót határozott idQre választják, egyéni felelQsséggel vezeti és képviseli a társaságot, gyakorolja a munkáltatói jogokat
KFT
A tagok felelQssége korlátozott, a befizetett törzstQke erejéig terjed a társaság kötelezettségeiért a felelQsség. Kivételt jelent, ha az apportot szolgáltató tag apport értéke nem a piaci áron került a társasághoz, illetve ha a tagok tudatosan olyan határozatot hoznak, amelyrQl tudják, hogy sértik a társaság érdekeit. Ilyen esetekben a felelQsség korlátlan.
Egyszemélyes KFT esetében is korlátolt a tulaj felelQssége, de ha felszámolás esetén a cég vagyona nem nyújt fedezetet a tartozásokra, a tulajdonost terhelik a kifizetések. A bíróság is megállapíthatja a korlátlan felelQsséget, ha a társaság hátrányos üzletpolitikát folytat.
RT
A részvényes felelQssége korlátozott: csak az általa jegyzett részvény névértékének, illetve a névértéken felüli kibocsátási értéknek a megfizetésére terjed ki.





23) A KÖZKERESETI ÉS BETÉTI TÁRSASÁG

Közkereseti társaság
Jogi személyiséggel nem rendelkezQ társaság, amely társasági szerzQdéssel jön létre. Célja a közös gazdasági tevékenység folytatása. A tagok személyesen közremqködnek a tevékenységben, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek magánvagyonukkal a társaság tartozásaiért.
Nem vállalatszerq gazdálkodás a cél, hanem közös irodák, mqhelyek, üzletek keretei közötti gazdasági tevékenység folytatása a cél (a korábbi GMK utódja).
Bárki alapíthatja, de nem lehet olyan tagja, aki még egy társaságban korlátlanul felelQs tag.
A tagok kötelesek a társaság alapításakor vagyoni hozzájárulásukat a társaság rendelkezésére bocsátani, minimális kötelezQ vagyon nincs. A tagi hozzájárulás kerülhet a társaság tulajdonába, illetve használatába, vagy csak közös használatra, melynek tulajdonjogát a tag a társasági szerzQdésben fenntartotta. A tag a tagsági jogviszony fennállása alatt vagyoni hozzájárulását nem követelheti vissza.
A tagok személyes közremqködést vállalhatnak a mqködésben
Ha a társasági szerzQdés másképp nem rendezi, a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában részesülnek a nyereségbQl, kizárni senkit nem lehet.
Megszqnik a jogviszony, ha a tag
Vagyoni hozzájárulását nem teljesítette
A tagok közös megegyezésével
A tag kizárásával /3/4-es többséggel/ ( ha csak két tag van, nem lehet kizárni a másikat, és akkor sem, ha valamelyik ¾-es többséggel bír a társaságban
Felmondással ( azonnali (indokolni kell) vagy rendes (bármelyik 3 hónap felmondási idQvel felmondhatja, a többiek csak 3 hónapig tolhatják el) felmondással
A társaságból kiváló tag követelését pénzben ki kell fizetni
A megváló tag a kilépéstQl számított 5 éven át felel minden tartozásért, ami a tagsága alatt keletkezett
A társaságba UTÓLAG belépett tag a belépése elQtti tartozásokért is felelQs /egyéb megállapodás a hitelezQkkel szemben hatálytalan/
A társaság legfQbb szerve a tagok gyqlése, de a társasági szerzQdés a taggyqlést is megnevezheti legfQbb szervként. A szavazatok  ha ettQl az alapító szerzQdés nem tér el  vagyonarányosak. Egyhangú döntés kell a társasági szerzQdés módosításához, megszqnéshez, átalakuláshoz/
Ha több üzletvezetQ tag mqködik, akkor eljárhatnak egyénileg, de a társasági szerzQdés szabályai szerint csak együttesen járhatnak el. Valamennyi tag jogosult képviseletre, kivéve ha a törvény kizár valakit
A KKT nyitott társasági forma /változhat a tagok száma/. A tagok személyében bekövetkezQ jogutódlást a társasági szerzQdésnek kell rendezni



Betéti társaság
A betéti társaság tQketársi részvétellel létrehozott KKT-nak tekinthetQ
Beltag ( felelQsségük korlátlan, amennyiben több beltag van felelQsségük egyetemleges. Természetes és jogi személy is lehet
Kültag ( vagyoni felelQsségük csak vagyoni betétjükig terjed
A társaságot legalább 1 beltag és 1 kültag alapíthatja
Ha a kültag neve is szerepel a társaság cégnevében a kültag felelQssége a beltagéval azonos
A vagyoni részvétel közös, a személyes közremqködés általában a beltag dolga, a kültag vezetéshez való korlátozott, kivéve a neve szerepel a cégnévben
Új kültag belépQ szintén betéti vagyona erejéig felel
A társaság megszqnik, ha valamennyi beltag vagy kültag kiválik, kivéve ha a kiválás után 3 hónapon belül új beltag vagy kültag kerül a cégbe, vagy ha a kültagok/beltagok elhatározzák a társaság továbbvitelét és ezt jelzik a cégbíróságnak
A betéti társaságra vonatkozó egyéb szabályok megegyeznek a KKT szabályaival

























24) A KORLÁTOLT FELELPSSÉGp TÁRSASÁG

KFT
A tagok felelQssége korlátozott, a befizetett törzstQke erejéig terjed a társaság kötelezettségeiért a felelQsség. Kivételt jelent, ha az apportot szolgáltató tag apport értéke nem a piaci áron került a társasághoz, illetve ha a tagok tudatosan olyan határozatot hoznak, amelyrQl tudják, hogy sértik a társaság érdekeit. Ilyen esetekben a felelQsség korlátlan.
Egyszemélyes KFT esetében is korlátolt a tulaj felelQssége, de ha felszámolás esetén a cég vagyona nem nyújt fedezetet a tartozásokra, a tulajdonost terhelik a kifizetések. A bíróság is megállapíthatja a korlátlan felelQsséget, ha a társaság hátrányos üzletpolitikát folytat.
Társasági szerzQdéssel jön létre, ha egyszemélyes, akkor alapító okirattal. A társasági szerzQdés tartalma:
Általános adatok, törzstQke nagysága és tagi mértéke, valamint befizetési módja
Tagok szavazati joga, cégvezetés módja, ügyvezetQ, és ha kell felügyelQ bizottság és könyvvizsgáló kijelölése
Tagokat terhelQ egyéb vagyoni szolgáltatások feltételei /mellékszolgáltatások/
Üzletrész átruházása, átszállása, felosztásának kizárása
Taggyqlés hatáskörébe tartozó értékhatár megjelölése, az adózott eredmény felosztása
TörzstQke ( minimálisa 3 millió, egy törzsbetét minimum 100 000 FT lehet. Alapításkor a pénzbeli hozzájárulás minimum 30 %, azaz 1 millió FT. Rögtön nem, de a cégbejegyzésig legalább a törzstQke felét be kell fizetni és a teljes apportot átadni.
A tagokat pótbefizetési kötelezettségek is terhelhetik /veszteségek fedezetére/, ami a törzsbetét arányában kerül megosztásra, de nem növeli a törzstQkét és vissza lehet téríteni
A tagokat a közös vagyonból az üzletrész illeti meg, ami forgalomképes, de nem értékpapír formájú. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Az üzletrészt a társaság tagjára, magára a társaságra /a törzstQkén felüli részbQl kell megvenni/ vagy kívülállóra ruházhatja át. A vevQ köteles bejelenteni a változást a társaságnak, a társaság meg a cégbíróságnak a tagjegyzék megküldésével. A társaság az összes üzletrésznek csak az egyharmadát veheti meg, ami szavazattal nem jár, 1 éven belül köteles értékesíteni vagy felosztani a tagok között, vagy törzstQkét leszállítani.
1998-tól létezik a dolgozói üzletrész, amelyet csak a társaság törzstQke feletti vagyonából /tQkeemelés/ lehet megvalósítani. Ez azonban nem lehet nagyobb, mint a törzstQke 15 %-a.
Társasági szerzQdés módosításához a taggyqlés 3/4-es határozata kell, újabb kötelezettségek vállalásához és a tagok jogait csökkentQ határozatokhoz egyhangú döntés kell.
TörzstQke emelés ( vagy új törzsbetétek létesítése taggyqlési határozattal (tagoknak vételi elsQbbségük van) vagy kétoldalú jogügylet formájában új üzletrész megvétele taggyqlés döntésével
TörzstQke leszállítása ( csökkentik a törzsbetéteket, a leszállítás hányadának megfelelQ összeget a tagok visszakapják (3 millió alá és 100 000 FT/fQ alá nem csökkenhet). Ezt is bekell jelenteni a cégbíróságon, ahogy a tQkeemelést is.
A társaság szervezete
Taggyqlés ( legfQbb szerv, évente legalább 1 alkalommal összejön. Kizárólag a taggyqlés hatásköre a beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felosztása, törzstQke emelés és leszállítás, tag kizárásának kezdeményezése.
Az ügyvezetQk összehívják a taggyqlést. Ez kötelességük, ha a tagok 1/10-e írásban kéri, vagy a törzstQke 3 millió FT alá csökken. A tagokat a napirend közlésével kell meghívni a gyqlés elQtt 15 nappal. A gyqlés akkor határozatképes, ha a törzstQke fele szavazatok arányában jelen van. A szavazás meghatalmazással is történhet  kivéve az ügyvezetQ, felügyelQ bizottsági tag és könyvvizsgáló. A taggyqlésrQl jegyzQkönyv készül, a határozatokat nyilván kell tartani a határozatok könyvébe
A tagok taggyqlés nélkül is hozhatnak határozatot. A határozat tervezetet 8 nap határidQvel írásban küldik meg a tagoknak, akik írásban szavaznak. Az eredményrQl az ügyvezetQ írásban tájékoztatja a tagokat 8 napon belül.
ÜgyvezetQ ( ellátják a társaság napi ügyeinek intézését, a munkáltatói jogokat. Nem lehet tag hasonló gazdasági tevékenységet végzQ cégnél. Az üzleti könyvek, mérleg, vagyonkimutatás elkészítésérQl az ügyvezetQnek kell gondoskodnia.
FelügyelQ bizottság, könyvvizsgáló ( köteles felügyelQ bizottságot létrehozni a társaság, ha
TörzstQkéje több, mint 50 millió FT
FQfoglalkozású alkalmazottai száma több, mint 200 fQ

Társaság megszqnése
A cég megszüntetéséhez a társaság tagjainak 3/4-nek határozata szükséges. A végelszámolási eljárásról szóló cégbírósági végzés közzététele után a végelszámoló is köteles közzétenni a hitelezQknek szóló felhívást, hogy követeléseiket 40 napon belül jelentsék.
A társaság zárómérleget fogad el, a hitelezQk kielégítése után a társaság tagjai között törzsbetéteinek arányában fel kell osztani a további részt.
A társaság nem szqnik meg, ha tagjainak száma 1 fQre csökken és 6 hónapon belül új tagot jelentenek be a cégbíróságnál, vagy egyszemélyes KFT-ként mqködik tovább.







25) A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

VagyonegyesítQ gazdasági forma, melyben a részvényesek személye  bemutatóra szóló részvény esetén  anonim. Az RT alaptQkével jön létre, mely elQre meghatározott összegq és névértékq részvénybQl áll.
A részvényes felelQssége korlátozott: csak az általa jegyzett részvény névértékének, illetve a névértéken felüli kibocsátási értéknek a megfizetésére terjed ki.
RT mqködhet nyilvánosan (részvényei nyilvánosan kerülnek forgalomba) és zártkörqen.
A részvény bármilyen névértékq lehet, névértéken aluli kibocsátás semmis. Cégjegyzékbe való bejegyzés elQtt a részvényes által fizetett vagyoni hozzájárulásról részvényutalvány állítható ki. A cégjegyzékbe való bejegyzés után a befizetett összegrQl ideiglenes részvényt kell kiállítani. A részvényt csak a teljes törzstQke befizetése után lehet kiállítani.
Részvényt vagy nyomdai úton, vagy dematerizált /értékpapírszámlán nyilvántartva/ formában kell elQállítani.
Részvényen fel kell tüntetni:
az RT nevét, székhelyét
a részvény sorszámát, típusát és névértékét, valamit az ahhoz kapcsolódó jogokat
a kibocsátás idejét, az alaptQke nagyságát
az igazgatóság két tagjának aláírását
A dematerizált értékpapír esetében a kibocsátó egy példányban okiratot állít ki, amelyet a központi értéktárban kell elhelyezni.
Részvénytípusok
- Bemutatóra szóló részvény ( szabadon átruházható
Névre szóló részvény ( részvénykönyvet kell vezetni róluk, a részvény csak akkor hatályos, ha bejegyezték
Törzsrészvény ( ami egyik részvény fajtába sem tartozik
ElsQbbségi részvény ( osztalék elsQbbséget, megszqnés esetén felosztási elsQbbséget, szavazati elsQbbséget (max. részvény névértékének 10-szerese), zártkörq RT-nél elQvásárlási jogot jelenthet
Dolgozói részvény ( alaptQkén felüli részbQl, az emelt alaptQke 15 %-ig
Kamatozó részvény ( a részvényben megjelölt évi kamatláb is megilleti, az alaptQke 10 %-ig kibocsátható
Kötvények ( átváltoztatható kötvényt részvénnyé lehet alakítani. Jegyzési jogot biztosító kötvény esetén majdani alaptQke emeléskor biztosít elQvásárlási jogot
A társaság saját részvényeit is megszerezheti, nyilvános RT-nél 5 %, zárt RT-nél az alaptQke 10 %-ig. 1 éven belül köteles eladni, vagy bevonni.
RT alapítás
Nyilvánosan mqködQ RT alapítása esetén az alapítók alapítási tervezet útján fordulnak a nyilvánossághoz. Az alaptQke 20 millió FT-nál nem lehet kevesebb, ebbQl minimum 10 millió készpénzben. Az alapítási tervezet alapján jegyzési íveket bocsátanak ki, ahol a részvényjegyzQ a jegyzés összegének 10 %-t köteles azonnal befizetni. Túljegyzés ( több részvényt jegyeznek, mint a tervezett /visszautasítás és visszafizetés/
Ha a jegyzési minimumnak megfelelQ részvény nem kerül jegyzésre az alapítás meghiúsul.
Az alakuló közgyqlés idQpontjáig a jegyzett részvények 30 %-t kell befizetni. Az alakuló közgyqlés kimondja az RT megalakulását, elfogadja az alapszabályt, megválasztja az igazgatóságot és a felügyelQ bizottságot.
Zártkörq alapításnál a felek megállapodnak abban, hogy az összes részvény a megállapított arányban kizárólag az Q tulajdonukba kerül.
A következQ lépés a cégjegyzékbe való bejegyzés /apport egészének, pénz 30 %-nak a társaságnál kell lennie/.
A részvényes
A cégbejegyzéstQl számított 1 éven belül kell a részvényesnek a teljes összeget befizetnie akkor, ha az igazgatóság név szerint felszólítja erre. A részvényes a részvény fejében vagyoni hozzájárulást nem kérhet, csak akkor jut befektetett pénzéhez, ha eladja vagyonrészét, vagy megszqnik a cég.
A részvényesnek joga van osztalékra, annak visszafizetésére nem kötelezhetQ. Osztalék nem fizethetQ az alaptQke terhére.
A részvényes részt vehet a közgyqlésen, szavazati joga részvénye névértékéhez igazodik..
Az RT szervezete
Közgyqlés ( a legfQbb szerv, hatásköre kiterjed az alapító okirat módosítására, alaptQke emelésére, leszállítására, részvénytípusokhoz fqzQdQ jog megváltoztatásáról, igazgatóság, könyvvizsgálók megválasztásáról. Ezen túl beszámoló elfogadása, egyesülés, más formában való továbbmqködés eldöntése.
Igazgatóság ( a közgyqlést évente egyszer, hirdetményben össze kell hívnia /hely, idQ, napirend és a megismételt közgyqlés ideje, helye/. A megismételt közgyqlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az igazgatóság az ügyvezetQ és képviselQ szerv. 3-11 tagból állhat, elnökét maga választja. Feladatuk, a beszámoló és eredmény felhasználására vonatkozó javaslatok elQkészítése, szabályszerq könyvelés megléte.
FelügyelQ Bizottság, Könyvvizsgáló ( kötelezQ választani
Egyszemélyes RT
Ha egyedüliként alapít RT-t, vagy szerzi meg az összes részvényt egyszemélyes RT jön létre. Így innentQl mindenképpen zártkörqen mqködik tovább. Egyszemélyes RT-nél szabály, hogy az alaptQkét a bejegyzési kérelem benyújtásáig maradéktalanul be kell fizetni, és a közgyqlés hatáskörébe tartozó ügyekben írásban dönt, amit továbbít a vezetQknek. Ha ez a személy a cégbíróságon 30 napon belül nem jelenti be, hogy övé a cég, korlátlanul felelQssé válik a társaság kötelezettségeiért.

AlaptQke emelés ( történhet új részvények jegyzésével, új részvények kiállításával /de a régiek felülbélyegzésével is/, dolgozói részvény forgalomba hozatalakor.
AlaptQke leszállítás ( a közgyqlési határozat után a cégbíróságra be kell jelenteni, az igazgatóságnak két napilapban közzé kell tenni a hitelezQk érdekében, akik biztosítékot követelhetnek. Leszállításkor a cég saját tulajdonú részvényeit kell bevonni /kicserélés, lebélyegzés, részvényösszevonás/
Megszqnés ( a közgyqlés 3/4-es többséggel határozhat róla. A fennmaradó vagyon a részvények arányában kerül felosztásra.



26) A KÖZÖS VÁLLALAT

Közös vállalat
Bárki alapíthatja  magyar találmány  , fQleg vállalati gazdálkodási tevékenység folytatására és közös gazdasági érdekek elQmozdítására jön létre. A társasági törvény minimális alapító vagyont nem határoz meg.
A felelQsség alapja a közös vagyon, a vállalat tagja együttesen, vagyoni betétjük arányában osztoznak a felelQsségen KEZESKÉNT ( egyszerq (sortartói) kezesi felelQsség, azaz csak addig felelnek, amíg a vállalatnak vagyona van, saját vagyonukkal nem.
A társasági szerzQdésnek a valamennyi társaságra vonatkozó követelményeken kívül tartalmaznia kell
A szavazati jog mértékét, annak gyakorlását
Az adózott eredménybQl való részesedéseket
A tagot kilépése után megilletQ vagyonrészt
A közös vállalat szervei:
Igazgatótanács ( a tagok 1-1 képviselQjébQl áll. Hatásköre az irányítási és ellenQrzési elvek kialakítása, a beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felhasználásáról való döntés. Megválasztja a felügyelQ bizottságot, könyvvizsgálót és az igazgatót. Módosíthatja a társasági szerzQdést, kezdeményezheti a tag kizárását. A tanácsa csak azokban a kérdésekben hozhat határozatot, amelyek a kiküldött meghívóban szerepelnek
Igazgató ( összehívja az igazgatótanács üléseit, bármelyik tag kérheti tQle. Ha nem teszi meg, a tagok kérhetik a cégbíróságot az igazgatótanács összehívására. Határozott idQre választják, egyéni felelQsséggel vezeti és képviseli a társaságot, gyakorolja a munkáltatói jogokat
FelügyelQ bizottság ( kötelezQ létrehozni, ha az alkalmazottak száma meghaladja a 200 fQt. Minimum 3 fQnek kell lennie
Csatlakozásról  egy új tag belépésekor  az igazgatótanács határoz. A csatlakozó tag felel a közös vállalat csatlakozás elQtti tartozásaiért is. Tagsági jogot a tanács engedélyével át is lehet ruházni.
Bármely taggal szemben indított peres eljárást az igazgatótanács kezdeményezi. A határozattól számított 15 napon belül kell az illetékes bírósághoz megküldeni a perindítási kérelmet.







27) AZ EGYESÜLÉS ÉS BEFOLYÁSSZERZÉS GAZDASÁGI TÁRSASÁGBAN

Egyesülés
Nem nyereségérdekelt, de nyereséges gazdálkodás folytatása nem tilos. Tagjainak felelQssége a saját vagyont meghaladó tartozásokért korlátlan és egyetemleges. Az egyesülés jogi személy.
Társasági szerzQdés ( az általános törvényi kellékek mellett tartalmaznia kell
az egyesülés konkrét gazdálkodásának feladatait
a mqködési költség megoszlását tagok között, kilépés esetén a tagot megilletQ vagyoni hányadát
ha az egyesület gazdálkodási tevékenységet is folytat a tevékenység meghatározását, a szükséges vagyont, az adózott eredménybQl való részesedést, a tagok egyéb vagyoni mellékszolgáltatásait
Szervezete
Igazgatótanács ( legfQbb szerv, irányítja az egyesülést és ellenQrzési jogokat gyakorol. Megválasztja az igazgatót és a felügyelQ bizottságot, vagy könyvvizsgálót. Kezdeményezheti tag kizárását, módosíthatja a társasági szerzQdést.
Az üléseket napirend ismertetésével hívhat össze, és csak ezekben az ügyekben hozhat határozatot. Az igazgatótanácsban mindenkinek 1 szavazati joga van, de lehet többlet szavazatot is megállapíthat a társasági szerzQdés, de egy tag nem juthat többséghez. KiegészítQ gazdasági tevékenység folytatásában, új tag csatlakozásakor, kizáráskor a szavazati jogot a vagyoni hozzájárulás arányában kell meghatározni.
Az ülésen a szavazatok háromnegyedének jelen kell lennie a határozatképességhez. Ülés tartása nélkül is határozhat az igazgatótanács
Igazgató ( határozott idQtartamra választják, egyéni felelQsséggel képviseli és vezeti az egyesületet. Gyakorolja a munkáltatói jogokat.
FelügyelQ bizottság ( kötelezQ létrehozni, ha az alkalmazottak száma meghaladja a 200 fQt.
Csatlakozás, kilépés
A csatlakozás feltételeit a társasági szerzQdés határozza meg. Az igazgatótanács határoz csatlakozáskor. A csatlakozó tag felel a csatlakozás elQtti tartozásokért is.
A tagsági viszony megszqnik, ha a tag vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, a tag kilép, meghal, vagy jogszabályba ütközik a tagság. 3 hónapos felmondással léphet ki a tag, vele a kilépéskori állapot szerint kell elszámolni. A vagyonhányad kifizetését a tanács határozza meg, a kilépQ tag 5 évig felelQs az egyesület tartozásaiért.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszqnik, a tartozások kifizetése utáni vagyont a tagok között egyenlQ arányban kell felosztani. Ha volt vagyoni hozzájárulás is, akkor annak arányában kell elvégezni a felosztást.

Befolyásszerzés gazdasági társaságban
Befolyásszerzésnek tekinthetQ, ha belföldi vagy külföldi természetes és jogi, illetve jogi személyiség nélküli személy RT-ben, KFT-ben többségi , jelentQs befolyást szerez.

JelentQs befolyás ( a tag a szavazatok több, mint 25 %-val rendelkezik
Többségi befolyás ( több, mint 50 %-os szavazati jog
Közvetlen irányítás biztosító befolyás ( a szavazatok több, mint ¾-vel rendelkezik

A befolyásszerzést nyilvánossá kell tenni, ezért a jelentQs befolyásszerzést a keletkezésétQl számított 30 napon belül közzé kell tenni a Cégközlönyben.
EllenkezQ esetben a jelentQs befolyással rendelkezQ tag jogát a bejelentési kötelezettséggel nem érintett mértékig gyakorolhatja. További szankció, hogy ha felszámolásra kerül a sor, a tagot a felmerült tartozásokért korlátlan felelQsség terheli.
RT és KFT kölcsönösen jelentQs mértékq befolyása esetén az a gazdasági társaság, amely elQször jelentette be befolyását megtarthatja, míg a másik társaságnak el kell adnia 25 %-t meghaladó részt.

Összeférhetetlenségi szabály ( az ellenQrzött társaság az uralkodó társaságban nem szerezhet részesedést, illetve ugyanazon személy nem lehet az ellenQrzött és uralkodó társaság vezetQ tisztségviselQje és felügyelQ bizottsági tagja.
Ha az ellenQrzött RT az uralkodó tag nyomására tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, az ellenQrzött RT hitelezQinek kérésére felszámolási eljárás során a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan felelQsségét. Irányítást biztosító befolyás esetén a hitelezQk egyéb esetben is jogosultak a bíróságtól korlátlan felelQsséget kérni az uralkodó tag ellen.




















28) A SZÖVETKEZETI JOG SZABÁLYOZÁSA

Szövetkezet
1845-ben alakul meg az elsQ szövetkezet Magyarországon. A magyar jogszabályokon kívül a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége (SZNSZ) tömöríti a világ szövetkezetit, amelyek az alapelveinek megfelel:
önkéntes tagság
nyitott tagság ( bárki számára, aki hajlandók a tagsággal járó felelQsség viselésére
demokratikus szervezetek ( a szövetkezetet a tagok által választottak képviselik, minden tagot egyenlQ jogok és 1 szavazat illet meg
közös szolgáltatás biztosítása ( a tagok egyéni vállalkozásait segítik
az eredmény a szövetkezet üzleti forgalmában való részesedés arányában kerül felosztásra
minden szövetkezetnek kötelessége a többi szövetkezettel együttmqködni

1948 után a szövetkezetek hazánkban politikai eszközszerepet töltöttek be /állami kényszerítéssel, a magántulajdon felszámolása/, amelynek lényege, hogy a magántulajdon és a szövetkezetek által felhalmozott vagyon nem kerülhetett vissza a tagok magánvagyonába.
1992-ben jött létre az új szövetkezeti törvény, amelynek elQzményeként szövetkezeti átalakulási törvény született, amely elQsegítette a meglévQ szövetkezeteket az új szövetkezetekbe való átalakulásra.
Az oszthatatlan szövetkezeti vagyont a törvény értelmében egy sajátos értékpapír, a szövetkezeti üzletrész formájában kell felosztani azok között, akik a törvény életbe lépésekor tagjai a szövetkezetnek vagy már nem tagok, de munkaviszonyban állnak a szövetkezetekkel, illetve akik a vezetQséghez intézett bejelentéssel visszanyerik tagságukat.
Az üzletrészek arányait úgy kell megállapítani, hogy figyelembe vegyék a tagsági viszony idQtartamát, a közremqködés arányát, a vagyoni hozzájárulás mértékét.
Az üzletrész birtokában a tagok 1992.12.31-ig kérhették üzletrészük természetbeni megváltását a szövetkezettQl, vagy továbbra is tagok maradtak, és üzletrészükkel a szövetkezet gazdálkodik osztalék fizetés ellenében.

Szövetkezeti törvény
A szövetkezet a szövetkezés szabadsága elvének megfelelQen létrehozott közösség, amely a tagok személyes közremqködésével és vagyoni hozzájárulásával vállalkozási és más tevékenységet folytat
Jogi személy, saját vagyonával felel tartozásaiért. A szövetkezet tagja saját vagyonával és munkadíjával NEM felel a tartozásokért, csak a bevitt vagyonát veszítheti el, ha a szövetkezet veszteséges.
Szövetkezet alapítását alakuló közgyqlésen határozzák el a tagok /alapszabály, tisztségviselQk megválasztása/. Az alapszabályt ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni


Az alapszabályban meg kell határozni a szövetkezet
Nevét, székhelyét, tevékenységi körét, tisztségviselQit
A szervezet mqködési szabályait, a testületek hatáskörét, a tagok számát
A közgyqlés hirdetmény útján történQ összehívásának módját
A részjegy összegét, az egy tag által jegyezhetQ részjegyek számát
A szövetkezetek által nyújtott szolgáltatások és támogatások elveit.
A szövetkezet alapítását be kell jelenteni a Cégbíróságon, itt is él az elQtársaságra vonatkozó szabályozás

A szövetkezet szervezete
Közgyqlés ( legfQbb szerv, évente egyszer össze kell hívni a napirend közlésével. Hatásköre az alapszabály módosítás, az igazgatóság megválasztása, a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének meghatározása, beszámoló elfogadása, átalakulás kérdése. Határozatképességhez a tagoknak legalább a fele jelen kell, hogy legyen
Küldöttgyqlés ( a nagy taglétszám miatt az alapszabály rendelkezhet küldöttgyqlésrQl. Az alapszabályban kell rögzíteni a küldöttek számát, megválasztásuk módját, idQtartamát. A küldöttek száma 50 fQnél nem lehet kevesebb
Helyi önkormányzati egységek ( alapszabálytól függ, általában nagyméretq szövetkezeteknél indokolt létrehozni. Munkahely, lakóhely vagy egyéb közösségek alkotnak egységet.
Igazgatóság ( a közgyqlésnek alárendelt, általános hatáskörq szerv. Minden olyan ügyben dönt, ami nem tartozik más szerv hatáskörébe. Minimum 3 fQbQl áll
FelügyelQ Bizottság ( legalább 3 tagú, ha 50 fQnél nagyobb a szövetkezet, egyébként elég egy könyvvizsgáló vagy az egyik tag megválasztása
EgyeztetQbizottság ( saját elhatározásból lehet létrehozni. Feladata a tagok közötti viták peres eljárásig való eljutásának elkerülése
TisztségviselQk ( az igazgatóság, illetve a felügyelQ bizottság elnöke és tagjai

Tagsági viszony
Szövetkezet tagja lehet minden 14. évét betöltött személy. Az alapszabály meghatározhatja azt a közös érdeket, amelynek megléte a belépéshez kötelezQ. A szövetkezet tagjairól nyilvántartást kell vezetni.
A tagok jogait és kötelezettségeit az alapszabály tartalmazza. A tag legfQbb jogai, hogy részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, felvilágosítást kérjen, vagyoni hozzájárulásával arányosan részesedjen.
A tag üzletrészét a közgyqlés az adózott eredménybQl növelheti. A jogosult kérésére az üzletrészrQl névreszóló értékpapírt kell kiállítani. Ha a szövetkezet az üzletrészeket veszteség fedezetére használja fel, akkor a névértéket a közgyqlés arányosan csökkenti
Az üzletrész örökölhetQ, átruházható, a nyereségbQl osztalék fizetésre jogosít.

A tagnak kötelessége a vállalt részvétel a szövetkezet szerveinek tevékenységében és a vagyoni hozzájárulásának befizetése.
A tagoknak legalább 1 részjegyet kell jegyezni, mely részjegyek csak azonos összegqek lehetnek. A részjegy nem ruházható át, osztalékra jogosít.
Tagság megszqnése
Megszqnik a tagság, ha a tag meghal, kilép vagy kizárják, a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át vagy megszqnik. A megszqnt tagsági viszony után a taggal el kell számolni, részjegye összegét vissza kell neki fizetni és a használatba adott vagyontárgyait vissza kell adni. Az üzletrésze kifizetését azonban nem kérheti, a tagság megszqnése után kívülálló üzletrész tulajdonos lesz.
Szövetkezet átalakulása, megszqnése
Egyesülés ( két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyqlésen a jelenlévQ tagok 2/3-os szótöbbségével elhatározhatja az egyesülést, beolvadást. Egyesüléskor a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Szétválás ( két vagy több szövetkezetre bomlik. A szövetkezetek vagyonát és tartozásaikat meg kell osztani az újonnan létrejöttek között.
Átalakulás ( RT-vé vagy KFT-vá alakulhat át, az új cég jogutódként kezdi meg mqködését.
Azoknak a tagoknak, akik nem kívánnak átlépni az új társaságba ki kell fizetni a szövetkezet vagyonából az Qket megilletQ hányadot.
Megszqnés
A szövetkezet megszqnik, ha a közgyqlés elhatározza a jogutód nélküli megszqnést, egyesül, beolvad, szétválik, vagy átalakul
Tagjainak száma 5 alá csökken (iskolai és hitelszövetkezetnél 15)
A cégbíróság megszqntnek nyilvánítja, a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, vagy a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését.

Felszámolás és végelszámolás során a tagok és nem tag üzletrész tulajdonosok között RÉSZJEGYÜK, más vagyoni hozzájárulásuk és üzletrészük arányában fel kell osztani a fennmaradó vagyont.










29) A TULAJDONJOG FOGALMA ÉS TARTALMA, A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

Tulajdonjog ( a tulajdonos számára a jog védettséget teremt azzal, hogy kizárólag a tulajdonos számára nyújt olyan jogokat, amelyek a tulajdon feletti uralmat biztosítják. A tulajdonos számára BIRTOKLÁS, HASZNÁLAT, RENDELKEZÉS jogát biztosítja.
A használati jog nem korlátlan, a tulaj köteles tartózkodni minden olyan dologtól, ami másokat zavarna, illetve köteles tqrni, hogy meghatározott esetben /pl. építkezés, szükséghelyzet/ más a tulajdonát használja.
A rendelkezési jog biztosítja, hogy a tulaj birtokát, használatát, vagy haszon szerzését átengedje, biztosítékul adja, vagy más módon átruházza. A rendelkezési jog sem korlátlan, korlátozza az esetleges elidegenítési és terhelési tilalom.

A tulajdonjog nemcsak a dologra, hanem annak alkotórészeire is kiterjed. Alkotórész minden, ami elválasztásával a dolog, vagy az elválasztott rész elpusztul. Ez vonatkozik a tartozékokra is, amik nincsenek tartósan egyesítve a dologgal, de rendeltetésszerq használathoz elengedhetetlen
A tulajdonjog megszerzésének két útja van:
eredeti szerzésmód ( a tulajdonjogot nem más személytQl vesszük át, hanem a jogszerzQ saját tevékenységének az eredménye /találás/
származékos szerzési mód ( a jogszerzQ a korábbi tulajdonos jogát veszi át
átruházás ( a felek megállapodása és a dolog átadása szükséges, nem elég a megállapodás, az átadást meg is kell valósítani. Átruházással dolgot csak a tulajdonostól lehet megszerezni. Kivétel a kereskedelem /az eladott áru nem a kereskedQ tulajdona/ és ha a vevQ jóhiszemqen olyan személytQl szerezte a dolgot, akire a tulajdonos rábízta azt. Kivételt képez a pénz és a bemutatóra szóló értékpapír is.
Hatósági határozat és árverés
Elbirtoklás ( megszerzi a tulajdonjogot, ha az adott dolgot 10 éven át birtokolja
Gazdátlan javak elsajátítása, találás









30) A KÖZÖS TULAJDON ÉS A BIRTOK

Közös tulajdon ( meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet a tulajdonjog. A tulajdonosok mindegyike jogosult azt használni, de csak a tulajdonostársakkal egyetértésben és sérelme nélkül.
A birtoklás, használat, hasznosítás kérdésében szótöbbséggel határoznak a tulajdonostársak, szavazati joguk tulajdoni hányaduk arányában oszlik meg.
A tulajdonostársak maguk rendelkeznek saját tulajdoni hányadukkal, de eladáskor a többi tulajdonostársat elQvásárlási jog illeti meg.
Közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kérheti, ilyenkor vagy természetben, vagy értékesítés útján kapott összeget kell megosztani.

Birtok ( az a tény, hogy valaki valamilyen dolgot a hatalmában tart, tehát ez lehet jogos és jogtalan is. A tulajdonjog biztosítja a birtokos számára, hogy élhessen a birtokvédelem eszközeivel, úgy mint:
jogos védelem ( a támadást önhatalommal is elháríthatja A jogos védelem lényege, hogy a birtokos a birtoka elleni támadást önhatalommal is elháríthatja. A megengedett önhatalomra akkor kerülhet sor, ha pl. a rendQrség hívása olyan idQkésedelmet okozna, ami a birtokvédelem sikerét meghiúsítaná.

akit a birtoklásában zavarnak, kérheti a községi jegyzQtQl a zavarás megszüntetését, aki a zavaró személyt eltilthatja. Kizáró ok ha nyilvánvaló, hogy a védelemért folyamodó nem jogosult a birtoklásra, vagy köteles volt birtoklásának zavarását tqrni. A jegyzQ döntésével szemben bírósághoz lehet fordulni.










31) A CSPDELJÁRÁS

A törvény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetekre, kivétel ez alól az egyéni vállalkozás.
Adós ( az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását esedékességkor nem tudta, és várhatóan nem is fogja tudni kiegyenlíteni.
HitelezQ ( mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van
Fizetésképtelenség ( ha az adós az elismert tartozást a fizetési határidQ lejárata utáni 60 napon belül nem egyenlítette ki
CsQdeljárás
A csQdeljárás célja, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet és a hitelezQk közötti olyan egyezség létrehozása, amely helyreállítja az adós fizetQképességét.
A csQd bejelentése az adós elhatározása, általában azért, hogy megelQzzék a hitelezQk felszámolási eljárás indítását. A bejelentésre a cég vezetQje jogosult a tulajdonosi testület egyetértésével és a munkavállalói szervek értesítésével.
CsQdeljárási kérelem ( 3 hónapnál nem régebbi mérleg, adószám, a hitelezQk névsora és a hitelek összege, azok lejáratának idQpontja, és a csQdeljárás közzétételének befizetésének igazolása
A csQdeljárás kezdete az a nap, amikor az adós kérelme a bírósághoz megérkezett.
CsQdeljárás ( a bírósági közzétételtQl 90 napig az adóst fizetési moratórium illeti meg (a hitelezQk beleegyezésével). Ez idQ alatt a késedelmes teljesítések nem járnak jogkövetkezménnyel, kivéve, ha tartozások kamatoznak. A fizetési moratórium nem vonatkozik a bérjellegq kifizetésekre és a moratórium alatt keletkezett kötelezettségekre. A hitelezQk beleegyezéséhez tárgyalásra hívja Qket, az ismerteket közvetlenül, a többit hirdetmény útján (a csQdeljárás kezdetétQl 3 napon belül két napilapban meghirdetve).
A fizetési haladékhoz a lejárt tartozások jogosultjainak több, mint a fele, a még nem lejárt jogosultak egynegyede hozzá kell, hogy járuljon, feltéve, hogy a hitelezQk követelése eléri a mérlegben szereplQ összes hitelezQi követelés 2/3-át.
A tárgyalás eredményét tartalmazó jegyzQkönyvet az adós 3 napon belül megküldi a bíróságnak aki vagy megszünteti a csQdeljárást, vagy fizetési haladékot tartalmazó végzést tesz közzé a Cégközlönyben.
Ez utóbbi esetben a bíróság vagyonfelügyelQt rendel ki a céghez, aki korlátozza a gazdálkodó szervezet vagyonával való rendelkezést, megtámadhatja a csQdöt megelQzQ egy éven belüli hátrányos szerzQdéseket, ellenQrzi a cég gazdálkodását és errQl tájékoztatja a bíróságot és a hitelezQket.
Az adós köteles a fizetQképesség helyreállítására programot készíteni, és a hitelezQket egyezségi tárgyalásokra hívni (a tárgyalások elQtt 15 nappal közzé kell tenni két napilapban az egyezségi tárgyalásokat). A hitelezQk választmányt alakíthatnak, amely a hitelezQk jóváhagyásával egyezséget köthet. Ez az egyezség azokra a hitelezQkre is kiterjed, akik nem járultak hozzá az egyezséghez (kényszeregyezség).
Az egyezséget 3 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak, aki a csQdeljárást megszünteti.
Ha nem jön létre egyezség, a bíróság befejezettnek nyilvánítja a csQdeljárást és felszámolást rendel el.



32) A FELSZÁMOLÁS ÉS VÉGELSZÁMOLÁS
Felszámolási eljárás
Elindulhat az adós, a hitelezQ, vagy a végelszámoló kérelmére.
Ha a hitelezQ kéri (köteles megnevezni az adós tartozásának jogcímét, a fizetés esedékességének idQpontját és ismertetnie kell, hogy miért tartja fizetésképtelennek az adóst. A bíróság értesíti az adóst, aki 8 napon belül köteles válaszolni, hogy elismeri e a tartozást /ha nem nyilatkozik, akkor elindul az eljárás/. A tartozás kiegyenlítésére a bíróság 30 napos határidQt engedélyezhet.
A bíróság fizetésképtelenségét megállapító végzését Cégközlönybe kell közzé tenni, melynek többek között tartalmaznia kell a hitelezQknek szóló felhívást, hogy követeléseiket 30 napon belül jelentsék be a felszámolónak. Ha nem jelentik be követeléseiket, akkor csak azután kerülhet teljesítésre, ha marad vagyon a felszámoláskor.
A felszámolási eljárás közzétételével megszqnnek az alapító szervek a gazdálkodó szervezetben betöltött jogai. A gazdálkodó szerv vezetQje köteles az alkalmazottakat tájékoztatni.
A felszámolási eljárás kezdQ idQpontjában a vállalat összes tartozása esedékessé válik. A peresített követeléseket továbbra is a bíróságon kell rendezni
Egyezségre felszámolási eljárás keretében is lehetQség van. Itt a felek megállapodhatnak a tartozások kiegyenlítésének sorrendjében (feltéve, hogy a kielégítési sorrend minden szintjén a hitelezQk legalább fele belemegy, és az egyezségre jogosultak követelései az összes követelés 2/3-t kiteszik), a határidQk módosításában.
A felszámoló feladata felmérni a társaság vagyoni helyzetét, megállapítani a felszámolás ütemtervét és költségeit, a munkaerQ leépítésének fokozatait. Jogosult az adós által vállalt kötelezettségeket felmondani (kivéve kollektív szerzQdés, és magánszemély fennálló bérleti szerzQdése). Gyakorolja a munkáltatói jogokat, behajtja az adós követeléseit, a cég vagyontárgyait a legmagasabb áron nyilvánosan értékesíti. Fontos, hogy a felszámoló megQrizze a földek termQképességét és a környezetvédelmi elQírásokat betartassa.
A felszámoló köteles legkésQbb 2 év múlva felszámolási zárómérleget készíteni, záró adóbevallást és vagyonfelosztási javaslatot készíteni.
A felszámolási eljárás során a hitelezQi követelések közül
elQször a felszámolás költségeit (munkabérek, végkielégítés, felszámoló költségei)
majd a záloggal, óvadékkal biztosított követeléseket (ha a felszámolás elQtt 6 hónappal már volt)
azután a járadék jellegq kifizetéseket (pl. kártérítési járadék, föld utáni juttatások)
a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységébQl eredQ követeléseket
csak ezek után az adó és TB tartozásokat
és végül az egyéb hitelezQi követeléseket
Egyszerqsített felszámolás ( ha a cég vagyona a felszámolásra sem elegendQ, vagy technikailag lehetetlen a lebonyolítás. Ez 15 nap, a felszámolás befejezése bírósági végzéssel történik.

Végelszámolás
A gazdálkodó szerv jogutód nélkül megszqnik, de fizetQképes. A végelszámolást a Cégbíróság teszi közzé. Az eljárást a végelszámoló folytatja le.
Ha a végelszámoló megállapítja, hogy a hitelezQi követelések fedezetére nem elegendQ a vagyon, köteles azonnal felszámolási eljárást kérni.
A végelszámoló végelszámolási zárómérleget, záró adóbevallást, vagyonfelosztási javaslatot készít, valamint intézkedik a cég iratainak elhelyezésérQl.
A cégbíróság végzéssel törli a céget a CégjegyzékbQl.

33) A TISZTESSÉGTELEN VERSENY, A FOGYSZTÓK MEGTÉVESZTÉSÉNEK TILALMA

Versenytörvény ( a gazdasági verseny tisztaságát és a verseny szabadságát biztosító jogszabályok.
Meghatározza a tisztességes versenybe ütközQ magatartások körét és az állami beavatkozás törvényes, elQre kiszámítható magatartását a versenyfenntartása érdekében.
Az EU és a Magyar Köztársaság közötti jogharmonizáció keretében jött létre a Brüsszelben aláírt Európai Megállapodás /1994-ben hirdették ki/. 1997.01.01-én lépett életbe az Országgyqlés által elfogadott tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény.
Versenytárs ( a gazdasági versenyben érdekelt vállalkozó, akik ugyanazon a piacon érdekeltek
Fogyasztó ( a megrendelQ, vevQ, szállító, a természetes személyen túl a vállalkozó is
Generálklauzula ( három érdekkört részesít védelemben: versenytársakat egymás tisztességtelen cselekményeivel szemben, a fogyasztók megtévesztésének tilalmával a vásárlót és a versenyt kizáró megállapodással szembeni fellépéssel a közérdeket
Tisztességtelen verseny tilalma
A versenytársak védelmét szolgálja.
GENERÁLKLAUZULA ( általános tilalom, melynek értelmében tilos a gazdasági tevékenység tisztességtelenül, a versenytársak, a fogyasztók érdekeit sértQ, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközQen folytatni.
Hírnévrontás tilalma ( tilos a versenytárs személyérQl vagy az általa végzett tevékenységrQl valótlan tényt állítani, vagy valós tényt hamis színben feltüntetni.
Üzleti titoksértés tilalma ( üzleti titok miden olyan, a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, tény, információ, amelynek titokba tartásához a vállalkozónak érdeke fqzQdik és amelynek titokba tartásáért a jogosult az intézkedéseket megtette.
Bojkott felhívás tilalma ( az olyan felhívás tiltása, amely gazdasági kapcsolat felbontását, illetve annak megakadályozását célozza.
Szolgai utánzás tilalma ( tilos a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsQvel vagy márkanévvel forgalmazni, amelybQl a versenytárs áruját szokták felismerni.
A versenyeztetés, árverés, tQzsde tisztaságának védelme ( tilos bármelyik megsértése
Fogyasztók megtévesztésének tilalma
A versenytörvény a fogyasztók minden megtévesztését tiltja.
Tilos az áru ára, lényeges tulajdonsága /összetevQk/ és hatása kapcsán valótlant állítani vagy azt elhallgatni
Tilos bármely, a fogyasztó megtévesztésére alkalmas tájékoztatás
Tilos a fogyasztó számára olyan tájékoztatás, amely a különösen kedvezQ vásárlás hamis látszatát kelti
Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása ( a sokszor agresszív eladási módszerek, amelyek a vevQ figyelmét elvonják az áru lényeges tulajdonságairól és megnehezítik az ésszerq döntést


34) A GAZDASÁGI VERSENYT KORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁS ÉS A GAZDASÁGI ERPFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA, A VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEFONÓDÁSÁNAK ELLENPRZÉSE

Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás
A tilalom oka, hogy vannak olyan iparágak, ahol kevés a szolgáltató és igazi verseny nem tud kialakulni, másrészt a versenytársaknak nem érdekük a versen fokozása. A nagyobb eredmény érdekében a kartell alkalmasabb a gazdasági verseny korlátozására, vagy kizárására.
A törvény a kartellek általános tilalmát mondja ki, tilos a horizontális (versenytársak között) és a vertikális (a piaci mqködés különbözQ szintjein) kartell létrehozása is. A kartelltilalomba tartozik, ha a versenytársak megegyeznek árkérdésben, valamely réteg kizárásában, beszerzési források korlátozásában. Ha az együttmqködés ésszerq, hasznos, illetve nem jelentQs súlyú, a törvény egyes megállapodások kivon a tilalom alól. Bagatell kartell ( a megállapodó felek összes piaci részesedése a megállapodás tárgyát képezQ áru tekintetében 10 %-ot nem haladja meg. Az érintett piacot az áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni..
Nem tilos az olyan megállapodás, amely egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
Az olyan megállapodások, melyek a gazdaság fejlQdését segítik elQ mentesülhetnek a tilalom alól. A törvény a Kormánynak ad erre vonatkozó szabályozási jogot.
A Gazdasági Versenyhivatal egyedi kérelem alapján hozott határozattal is mentesülni lehet a tilalom alól.
A gazdasági erQfölénnyel való visszaélés
ErQfölényrQl beszélünk, ha
adott piacon az, akinek az áruját helyettesítQ áruval nem, vagy sokkal kedvezQtlenebb feltételekkel lehet beszerezni (eladó erQfölénye)
a piacon az eladónak esélye sincs arra, hogy áruját más vevQnek értékesítse (vevQ erQfölénye)
a piac többi szereplQjétQl függetlenül folytathatja gazdasági tevékenységét anélkül, hogy tekintettel kellene lennie versenytársaira
Az erQfölény önmagában nem tilalmazott, szankció akkor van, ha a vállalat visszaél vele. Ilyen példák
tisztességtelenül állapít meg eladási vagy vételi árat, vagy más módon indokolatlan elQnyt köt ki
indokolatlan elzárkozás a szerzQdéskötéstQl
másik fél gazdasági döntését befolyásolja
tilos a mqszaki fejlQdés akadályozása
tilos az áruvisszatartás ( mesterségesen hiányt kelt a piacon, ami árnövekedést okoz
tilos az árukapcsolás ( valamely áru, szolgáltatás átvételét más áru átvételétQl teszi függQvé
tilos a FELFALÓ árazás ( az érintett piacról való kiszorítás, a túlzottan alacsony árak alkalmazása

Vállalkozások összefonódásának tilalma
A koncentráció-kontroll középpontjában a verseny áll. Az állam gazdasági beavatkozása korlátozott, vagyis a piaci viszonyok dominánsak.
Az összefonódás 3 esete:
vállalkozások összeolvadása, beolvadása (klasszikus fúzió)
vállalkozások feletti irányítás megszerzése (üzletpolitikai önállóság elvesztése)
olyan közös vállalat, amely korábban egymástól függetlenül mqködött (koncentratív közös vállalat)

Vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivatal elQzetes engedélykérésére van szükség. Ezáltal megakadályozható a szervezeti koncentráció, piaci hatalom létrejötte.
Az engedélykérés akkor kötelezQ, ha az érintett vállalkozások együttes árbevétele  az elQzQ évben - a tízmilliárd forintot meghaladja, feltéve, hogy az összeolvadásban részt vevQk nettó árbevétele 500 millió FT felett van. Kivétel csak pénzintézetnél (mérlegfQösszeg 10 %-a) és biztosítóintézetnél (lekötött bruttó biztosítási díjak) van.
A GVH nem tagadhatja meg az összefonódást, ha az nem hoz létre gazdasági erQfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, vagy ha az elQnyök meghaladják a hátrányokat.













35) A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL MpKÖDÉSE, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági élet Alkotmánybírósága. Feladata a verseny felügyeleti funkciók ellátása. Tevékenysége a hagyományos áru- és szolgáltatási piacra terjed ki, a pénz- és tQkepiaci felügyeletet az Állami Pénz- és TQkepiaci Felügyelet és az Állami Biztosításfelügyelet látja el.
Gazdasági Versenyhivatal
az Országgyqlés alárendeltségébe tartozik, számára feladatot csak törvény írhat elQ
elnökét és elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki
az elnök felelQs a hivatal feladatainak ellátásáért
a hivatalban teljes önállóságban Versenytanács mqködik, amely a hivatal határozathozó szerve. A tanács elnöke a hivatal egyik elnökhelyettese, tagjait a köztársasági elnök nevezi ki. Az összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelQen a hivatal tisztségviselQi, a tanács tagjai más keresQ foglalkozást  oktatás, szerkesztQi, mqvészeti, szerzQi jogvédelem alá esQ tevékenységek kivételével  nem végezhetnek.
A Versenyhivatal elnöke az Országgyqlésnek évente köteles beszámolni a hivatal tevékenységérQl.
A bírósági és versenyfelügyeleti ügyek szigorúan elkülönülnek. A tisztességtelen verseny tilalmába ütközQ szabályszegések a bíróság hatáskörébe tartoznak, míg a versenyfelügyelethez lehet fordulni a gazdasági versenyt korlátozó megállapodása, a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása, gazdasági erQfölénnyel való visszaélés, vállalkozások összefonódása miatt.
Az érdekelt fél polgári peres eljárásban érvényesítheti igényeit, mint a jogsértés megállapítása, abbahagyása és elégtétel adása
A versenytanács eljárási menete:
A vizsgáló eljárása ( adat- és információszerzés
A versenytanács eljárása ( a vizsgáló jelentése alapján az eljárást megszüntetheti, kiegészítésre visszaadhatja, ideiglenesen eltilthatja a jogsértQ magatartást, tárgyalást tqz ki
Az utóvizsgálat ( szünetelés miatt rendelik el
Végrehajtás
A versenytanács határozatot hoz, melyben megállapíthatja a jogsértést, megtilthatja a jogsértés folytatását, helyreigazító nyilatkozatot követelhet, bírságot szabhat ki. A tanács határozata elleni felülvizsgálatot a határozat kézbevétele után 30 nappal lehet megtenni
A versenytanács az ügyben hozott határozatot nyilvánosságra hozhatja a Versenyfelügyeleti ÉrtesítQben, és a Közigazgatási Gazdasági Döntvénytárban.







36) AZ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK, AZ ÉRTÉKPAPÍROK CSOPORTOSÍTÁSA

Az értékpapírtörvény csak a legjelentQsebb értékpapír fajták nyilvános forgalomba hozatalát és forgalmazását szabályozza (kötvény, részvény, és egyéb sorozatban kibocsátott értékpapír).
Az egyedileg kibocsátott értékpapírok esetében nem indokolt a kibocsátás és forgalmazás során a fokozott védelem (csekk,, letéti jegy, szövetkezeti üzletrész)
PénzkövetelésrQl szóló értékpapír ( kibocsátója feltétlen kötelezettséget vállal arra, hogy kibocsátója, vagy az értékpapírban megnevezett személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának.
Értékpapírnak csak az tekinthetQ, amely az adott értékpapírra vonatkozó jogszabályban elQírt kellékekkel rendelkezik.
Az értékpapír kötelezettje csak a papír átadása ellenében köteles fizetni. Az értékpapírban foglalt követelés csak az értékpapír létezéséig áll fenn. Legegyszerqbben a papír átadásával lehet átruházni.
Formailag az értékpapír két részbQl áll: elQlap ( köpeny , ez tartalmazza a típust, kibocsátót, névértéket, stb) és a szelvényív (szelvényekbQl áll, ezek testesítik meg az esedékes kifizetések fizetését).
Ma már létezik kizárólag számítógépben létezQ értékpapír, azaz csak pénzmozgás van, papír átadás nincs.
Névérték ( az értékpapíron szereplQ követelés összege /a tQzsdén jegyzetteknél nincs jelentQsége/
Árfolyam ( az adott értékpapír napi piaci ára
Ha a kettQ megegyezik egymással az értékpapír PARIBAN van. Az értékpapír ÁZSIÓN van, ha az értékpapírpiacon a forgalmi értéke, árfolyama meghaladja a névértéket. DISZÁZSIÓ van, ha az értékpapír piaci értéke nem éri el a névértéket.
Értékpapírok csoportosítása
PénzhelyettesítQ és pénzújraelosztó értékpapírok ( a pénzhelyettesítQk jelentQsége fQleg a fizetési forgalomban van (váltó, csekk, közraktárjegy). Pénzújraelosztó papírok fQleg befektetési formák kedvezQ hozammal (részvény, kötvény)
Értékpapírban foglalt jog szerint
Követelést megtestesítQ értékpapír ( az egyik fél elismeri egy másik féllel szemben annak követelését és vállalja, a papírban megfelelQ módón ki fogja fizetni (váltó, kötvény)
Részesedési jogot megtestesítQ értékpapír ( a tulajdonos valamilyen alaptQkéhez járult hozzá, és ez után jogosult osztalékra
Dologi jogot megtestesítQ értékpapír ( valamilyen áru feletti rendelkezési jogot tanúsít
Értékpapír átruházása szerint
Bemutatóra szóló értékpapír
Névre szóló értékpapír
Rendeletre szóló értékpapír ( az eredeti hitelezQ a hitelezQi jogok élvezetét átruházza másra


Értékpapírok hozama szerint
Nem kamatozó értékpapír ( a hitelt nem kamattal, hanem más módon honorálják /diszkont papírok/
Fix kamatozású értékpapírok (kötvény)
Változó kamatozású papírok ( nem elQre meghatározott kamatot, hanem külsQ körülmény által befolyásolt hozadékot biztosít
Változó hozamú értékpapír (részvény)
Lejárat szerint
Rövid lejáratú (1 évnél rövidebb)
Közép lejáratú (1-5 év között)
Hosszú lejáratú (5 évnél több)
Lejárat nélküli papírok (szövetkezeti üzletrész)
Forgalomképesség szempontjából
Közforgalomba szánt papírok
Korlátozottan forgalomképes papírok (dolgozói részvény)
TQzsdén jegyzett
Kibocsátó szerint
Állampapír (államkötvény, kincstárjegy)
Pénzintézetek papírjai (letéti jegy)
Társaságok értékpapírjai (váltó, kötvény, részvény)








37) A RÉSZVÉNY, KÖTVÉNY ÉS A VÁLTÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA

RÉSZVÉNY
Részesedési jogot megtestesítQ értékpapír, az adott RT vagyonának a részvény névértékével arányos hányadát képviseli. Végleges pénzátadást jelent, a névértéhez csak eladás útján lehet hozzájutni. A részvényes osztalék illeti meg.
KÖTVÉNY
A kötvény fix kamatozású, általában hosszú lejáratú értékpapír. Hitelviszonyt testesít meg, az adós arra kötelezi magát, hogy a kötvényen megjelölt pénzösszeget elQre meghatározott kamatát a tQkével együtt a kötvény tulajdonosának kifizeti. Tartalmaznia kell
a kötvény elnevezést és a kibocsátás módját, kötvény típusát, a kibocsátó megnevezését, a kötvénytulajdonos nevét
névértéket, a futamidQt, a visszafizetésre vonatkozó kötelezettségvállalást
a kiállítás helyét, a kiállító aláírását
Ha valamelyik hiányzik , a papír nem minQsül kötvénynek.
Kibocsáthatja az állam, költségvetési szerv, önkormányzat, hitelintézet, jogi személyiségq gazdálkodó szervezet. A kötvény átruházható, a követelés nem évül el.
A kötvény kibocsátója kötelezettséget vállal a névérték visszafizetésére, ha azonban névérték alatt sikerül visszavásárolnia mentesül a kifizetés alól.
A kötvény tQkéjét vagy egy összegben lejáratkor, vagy meghatározott ütemq törlesztQ részletekben.
Kamatozó kötvény ( a kötvény névértékének megfelelQ kamatot fizet (lehet változó kamatozású és rögzített kamatlábú)
Átváltható kötvény ( a fix kamatozáson felül meghatározott idQn belül beválthatja kötvényeit névértéken a vállalkozás részvényeire.
Opciós (elQvásárlási jogot biztosító) kötvény ( rendszeres, rögzített kamatot hoz és biztosítja, hogy a kibocsátó társaság részvényét meghatározott idQn belül, elQre meghatározott áron megvásárolja.

Részvény  kötvény összehasonlítása
RÉSZVÉNY KÖTVÉNY
részesedési jog, osztalékra jogosít - hitelezési jogot testesít meg
a részvény összegét nem kapja vissza - a névértéket és a kamatot is vissza kell fizetni
az osztalék mértéke bizonytalan - a kötvény kamata elQre kalkulálható
a részvénytulajdonosnak tagsági joga is van - a tulajdonosának nincsenek tagsági jogai

Ha jól akarsz élni vegyél részvényt, ha nyugodtan, vegyél kötényt.


Kincstárjegy ( Rövid lejáratú, állam által kibocsátott, általában bemutatóra szóló, átruházható
Kárpótlási jegy ( az 1939-1989 közötti idQszak vagyoni és szabadságelvonással okozott sérelmek orvoslására bocsátották ki. Felhasználható  névértéken  termQföld vásárlásra, önkormányzati lakások értékesítésekor fizetQeszközként, beváltható életjáradékra /ezek persze a saját kárpótlási határozattal rendelkezQket érinti/.
Ezen kívül elfogadhatják bankok adósság fejében, apportot képezhet, stb.
Befektetési jegy ( vagyoni viszonyt testesít meg. A befektetési alap mindenkori értékének meghatározott hányadára vonatkozik, kibocsátási értékét az alapot kezelQ társaság határozza meg. A befektetQ számára biztonságot jelent, mivel nem vállalkozásba, hanem biztosabb hozam érdekében befektetési alapba rakja pénzét.
A befektetési alapot kezelQ társaság befektetési jegyek kibocsátásával gyqjt össze azzal a céllal, hogy a befektetQk javára legelQnyösebben helyezze ki.
Nyílt végq befektetési alap ( folyamatosan bocsátanak ki befektetési jegyeket és azokat bármikor visszaváltják
Zárt végq befektetési alap ( vagyona meghatározott nagyságú, nem növelhetQ és nem csökkenthetQ, befektetési jegyei lejárat elQtt nem váltható vissza, csak a tQzsdén értékesíthetQk
A befektetési alapnak a befektetéssel arányos hozamát évente legalább egyszer ki kell fizetni a befektetQnek.
Jelzáloglevél ( ingatlanra vonatkozó zálogjogot testesít meg. A jelzálogbank bocsátja ki, célja, hogy jelzáloghitelekhez szükséges forrást megszerezze /nyeresége a kamatkülönbség/.
VÁLTÓ
A kereskedelmi hitel sajátos formája. Hazánkban 1985 után terjedt el.
A váltókellékek (váltó szó, pénzösszeg megnevezése, esedékesség, kifizetési hely, kiállítás napja, helye, a kibocsátó aláírása) nélkül érvénytelen a váltó.
A váltó névértéke lejáratkor esedékes, de lejárat elQtt a birtokos leszámítolhatja egy banknál vagy forgathatja /fizetési eszköz/.
Saját váltó ( a kiállító maga ígéri meg a fizetést és maga is teljesít
Idegen váltó ( a váltó kibocsátója mást jelöl meg a fizetésre
Váltó átruházással valamennyi jog az új tulajdonos (forgatmányos) illeti meg. Az átruházó (forgató) felelQs a váltó elfogadásáért és kifizetéséért. A váltó átruházási nyilatkozatot a váltó hátoldalára szokás írni.
Váltó elQnyei
A termék értékesítQje könnyebben adja el készletét, nem kell felhalmoznia
A vásárló készpénz nélkül is áruhoz jut
A váltójogosult leszámítolással elQbb is pénzéhez juthat.

Szövetkezeti üzletrész ( Az üzletrész vagyonhányadot jelent, átruházható, örökölhetQ, az adózott eredménybQl osztalékra jogosít. A szövetkezet tagjainak elQvásárlási joga van.
Letéti jegy ( bemutatóra szóló, gyakorlatban 1-3 éves lejáratú, átruházható értékpapír, hitelintézet bocsátja ki. A bank arra kötelezi magát, hogy a megjelölt pénzösszeg elQre meghatározott kamatát, valamint a tQkét a tulajdonosnak a megjelölt idQben kifizeti.

Csekk
Középkori eredetq, elsQsorban forgalmi eszköz és nem hiteleszköz.. A csekkel annak kibocsátója arra kötelezi adóság,, hogy a kedvezményezettnek fizesse ki a csekken lévQ összeget.
Készpénzcsekk ( ha készpénz kifizetésre szól
Elszámolási csekk ( bankszámlák közötti jóváírásra
A csekk kifizetésének feltételei, hogy ne legyen formahibás, a csekkszámlán legyen elegendQ fedezet és a kedvezményezettnek 8 napon belül be kell mutatnia

Pénztárjegy ( pénzintézetek által kibocsátott rövid lejáratú értékpapír.
Közraktárjegy ( raktárdíj ellenében az áruk megQrzésével foglalkozó vállalat, amely a betárolt árukról közraktárjegyet állít ki. Az áru mennyiségét, minQségét dokumentáló értékpapír az árut helyettesítQ dologként maga is kereskedelmi forgalom tárgya lehet. ÁrujegybQl és zálogjegybQl áll.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

... 00 10. 2. előadás 2. óra adóellenőrzés alkotmánytörténet áteresz babits deriválás descartes dm elte ttk építésszervezés i. éptöri 2 etnikai kisebbség feladatgyűjtemény filmtörténet fizkém füst gazd.töri génmódosítás gepalap hallgatoi anyag ipar kosztolányi kötelező irodalom közgáz kurzusleírás légzés makro méretezés merőpiac mikroökonómia ókori kelet pcd piac posztmodern pr rendszerek stratégiai menedzsment szocializáció technika természetföldrajz tqm vallás vegyes piacgazdaság villanytan vizsga kérdések vizsgazárthelyi