jog jegyzet

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemMűszaki KarMűszaki menedzserKözigazgatási és Jogi Ismeretek I.Jegyzetekjog jegyzet

Jogi norma: olyan magatartás szabály, amelyet az államhatalom határoz meg és kényszereszközökkel kikényszeríti az érvényesítését. Az állam aki megmondja hogyan kell viselkedni írott jogi formákat határoz meg, amelyet jogszabályokban találunk meg.

Jogi funkciói a társadalomban:’!Politikai: a fennállók hatalmát védi, biztosítja ’!Normatív szabályozó: szervez, irányít, hogy az emberek hogyan viselkedjenek.
Jog csak akkor létezik, ha létezik állam’! az állam részérQl egy szabályozó eszköz:
a)erkölcsi jog
b)írott jog (írott jog létezésétQl létezik törvényi jogalkotás)
c)jogalkotási hatáskörrel felruházott államhatalmi szervek
d)általános és elvont magatartási normákat alkotnak
e)jogilag szabályozott eljárási rendben
f)meghatározott módon kihirdetik

Minden egyes jogszabályt meghatározott jogalkotói hatáskörrel felruházott államhatalmi szerv hozza létre: ’!Országgyqlés  miniszter ’!Kormány  helyi önkormányzat képviselQ testülete

Általános elvont magatartás:
a)nem egy emberre, hanem embercsoportra alkotnak jogszabályt
b)nagyvonalakban fogalmazva

Meghatározott módon ki kell hirdetni: Kormányrendelet’! Magyar Közlönyben, Miniszteri rendelet’! Szak Közlönyben, Helyi önkormányzati rendelet’! változik településenként
Országgyqlés’! törvény, Kormány’! kormányrendelet, Miniszter’! Miniszteri rendelet, Önkormányzat’! önkormányzati rendelet
Minden jogszabály elQtt hatástanulmányt kellene csinálni. A jogszabályokat államhatalmi szervek hozzák létre, köztük hierarchia van (jogalkotási hierarchia).
Alkotmányi kérdés alacsonyabb szintq norma szövege nem ütközhet a nagyobb szintq norma szövegével’! alkotmányellenes. Magyar alkotmány’! törvények’! kormányrendelet’! miniszteri rendelet’! önkormányzati rendelet
Ha egy élethelyzetre több jogszabály van, ismerni kell milyen rendq. Van egy törvény’! megadják a végrehajtási jogszabályt, egy tv-be nem lehet mindent beleírni. Közigazgatásban végrehajtási jogszabályt használnak, amely alacsonyabb rendq.

Jogszabály: Össze kapcsolt jogi normák (paragrafusok v. szakaszok) amelyek bekezdésekre tagolódnak és együtt alkotnak egy jogforrást.

Jogi norma: Paragrafusnyi, szakasznyi szöveg. Ha sok a jogi norma, akkor tagolják’! fejezetek, alfejezetek. A normákat arab számokkal összekapcsolják.

Jogszabály
" cím tv-be római szám
törvény’! pl:2004 évi CXL évi A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
törvény erejq rendelet
1976. évi 24 tvr. (kisajátítási eljárást szabályozza)
tvr’! arab szám
Rendeletek címei:
Pl:216/1994 (III. 06) kormr. &
Bmr. &
Önkr. &
Alkotmánybírósági határozat (alkh.)
" indoklási rész
" paragrafus
" végére záró rendelkezés
-tisztázva van benne mikortól lép hatályba
-kell- e hozzá végrehajtói jogszabály és ha igen kinek kell meghoznia.
-értelmezQ fogalmak
-számítások
" aláírás
tv: házelnök kor.r’! miniszterelnök
köz.elnök mr’!kihez kapcs. az minis zter
önk.r’!jegyzQ, polgármester
" Meghatározott módoni kihirdetés
Jogalkotás rendjét be kell tartani!
Olyan jogi norma, amelynek norma szövege ’!Parancsoló jellegq ’!Tiltó jellegq norma szöveg (büntetQjog) ’!MegengedQ jellegq
(fel van sorolva cselekvési lehetQség, ha ezek közül választ a sajátjának megfelelQen’! jogkövetQ)
Hosszútávon alapvetQ fontosságú, hogy jogkövetQk legyenek az emberek’! kiszámíthatóvá válna a társadalom Jogi norma szerkezete: DöntQ része a tipikus jogi norma. 3 szerkezeti egysége van: 1)Felvázolja a jogalkotó élethelyzetét  feltevés, hipotézis2)Abban a élethe lyzetben milyen magatartást kell tanúsítani  rendelkezQ, diszpozíció 3)Ahol a jogkövetkezmény (szankció) szövegét találjuk BüntetQjogi norma’! az 1. rész általában hiányzik

Hatály: Azt mutatja meg, hogy a jogszabály milyen körülmények között érvényesül.
1)Területi  mely földrajzi területen élQkre vonatkozik
2)IdQbeli  mikortól lép érvénybe kötelezQ jelleggel
3)Személyi  milyen jogalanyi körre vonatkozik
4)Tárgyi  milyen tárgykört, élethelyzetet szabályoz.
Az az alkotmányos, ha a hatályos jogszabály érvényes. Hatályban levQ jogszabályt használják.

Magyar jog:
’!Közjogi jogág:Alkotmányjog,büntetQjog és annak eljárás joga, adójog, közigazgatási jog és annak eljárás joga, pénzügyi jog. Az állam mint jogalany magasabb rendq, mint az állampolgár.
Abszolút szerkezeti jogviszony  alá és fölé rendeltség ’!Magánjogi jogág: Polgári jog és annak eljárás joga (személyi és vagyoni viszonyaival), öröklési jog, munkajog, agrár jog, nemzetközi magánjog és annak eljárás joga. Olyan jellegq normák, amelyekben a jogalanyok mellérendeltek. Egyforma dolgok vonatkoznak rájuk egyenrangúak, mellérendeltek ’! relatív szerkezetq jogviszony

Jogviszony: Olyan társadalmi viszony, amely jogszabályokkal van szabályozva. Életünk folyamán rengeteg jogviszonyba lépünk. Jogviszony  jogalanyok közötti viszony

Jogalany: Bárki, aki jogok vagy kötelezettségek hordozója. Magatartás szabály: milyen jogi, jog osultsági, kötelezettségei vannak az adott élethelyzetben az állam felé. Minden jogalany rendelkezik valamilyen jogokkal, kötelezettségekkel a jogszabályban fel vannak sorolva. Jogalanyok’! Alanyi jogok az állam egy bizonyos jog szabályban felsorolja az Q jogosultságait.
Jogalanyok a jogban az ún. személyek: (egy ált. fogalom alapján)
Személy a jogban 3 féle:
’!természetes személy, élQ  születéstQl a halálig
’!jogi személy: valamilyen személyek egyesülése (egyesületek, pártok, egyházak, intézmények, közalapítványok, KFT, Rt, egyéni vállalkozó)
’!nem jogi személy: jogi személyiséggel nem rendelkezQ. Jogi kötelezettségei vannak és jogai is. (érdekvédelmi szervezetek, környezet védelmi egyesületek, társasházak, Bt )
Helyettük mindig egy olyan személy dönt, aki cselekvQképes: Bt  beltag, Társasház  közös képviselQ

Természetes személy: ’! születéstQl halálig, ’!magzat is
’!jogképesség  mindenféle jogosultság, amely jogszabályban, alkotmányban& be van jelölve azt birtokolja, bírhatja
’!cselekvQképes  A Magyar köztársaságban minden ember egyenlQ
Elvben mindenkinek egyenlQ jogai vannak
CselekvQképtelen:
1)nem tehetnek jog nyilatkozatot (más tesz)
2)minden 14 év alatti
3)14. évet betöltött, de cselekvQ képességet kizáró gondozás alatt áll

Korlátozottan cselekvQképes: 14-18 év között

CselekvQképes: 18. évet betöltött

Jogviszony: Viszony- felek közti magatartást jogi eszközökkel szabályozza.

Jogi tárgy  jogviszony tárgya  valamilye n magatartást (közvetlen tárgy) tanúsítanak

Közvetett tárgy  valamire irányul, valami dolog

Adás- vétel: valamit tulajdonjogilag átruházunk ellenértékben.

Dolog: birtokba vehetQ tárgy (tömege, kiterjedése van)

rendkívüli tárgy: pénz, természeti erQforrás, értékpapír

Dolog csoportosítása:
1)Ingo  minden, ami nem ingatlan
2)Ingatlan  földterület és ami vele tartósan egybe van építve
Forgalom szerint:
1)Forgalom képes  korlátlan adható, vehetQ
2)Korlátozottan forgalomképes  meghatározott feltételek mellett adható, vehetQ (pl:fegyver)
3)Forgalom képtelen  állami vagy önkormányzati önvagyon

Dolgok összekapcsolása: dologösszesség’! pl: nyáj, könyvtár
A gazdasági életben fontos a dolgok összekapcsolódása’! alkotórész, amely a fQdologgal tartósan egybe van építve. Nélküle a fQdolog elpusztulna vagy használhatatlan lenne.
FQdolog és a dolog jogi sorsa azonos. ’! Tartozik egyik dolog a másik dolog rendeltetésszerq mqködéséhez szükséges, de jogi sorsuk nem azonos. Pl: csónaktest és a hozzá tartozó lapát

Haszon: a dolog használatához tartozó elQnyök

Vagyon: a jogosultság nagyobb mint a kötelezettség’! vagyonos

Jogi tény: minden adat, tény, cselekvés, történés, jelenség, ha jogi viszonyt módosít, megszüntetett, kelesztett jogi ténynek minQsül.

Jogi alkotás: jogi hatalommal bíró államigazgatási szervek végzik. Jog alkalmazási jog.

Jogi tények csoportosítása:
a)emberi cselekvés
b)egyéb emberi körülmény
c)közhatalmi szervek cselekménye
d)külsQ körülmény

Emberi cselekvésnek van a külvilágban nyoma. Ez alapján meg tudjuk állapítani jogszerq-e (joggal való visszaélés)
Egyéb emberi körülmény  szubjektív (tudatunktól függQ) és objektív (amirQl nem tehetünk) körülmények. a)jóhiszemqség  enyhítQbb körülmény
b)rosszhiszemqség  súlyosbító körülmény
c)ha valaki tudott vagy tudnia kellett a valós jogi helyzetrQl és ezt letagadja’! rosszhiszemq cselekvés
d)nem tudott vagy kellQ körültekintés mellett sem tudhatott a látszattal elleni jogi helyzetrQl’! jóhiszemq cselekvés
Közhatalmi szervek cselekménye a)deklaratív  hivatalosan b)konstruálni  valamit létrehozni
KülsQ körülmény:
a)rendkívüli körülmény (ritkán) jelentQs mértékben megváltoznak a jogviszonyok (háború, árvíz& stb)
b) idQ múlás  elévülés  az idQmúlás jogkövetkezménye, melynek eredményeként az állam nem segít az igény kikényszerítésére. Minden jogterületen más- más idQintervallumot jelent.
Polgári jogban: 5év
BüntetQ jogban min.: 3év
Közigazgatási jogban: félév, 1év
Munka jogban: 3 év
elévülés nyugvása: elévülési idQn belül, de egy idQintervallumon túl képtelen az államigazgatáshoz fordulni, az állam nem bünteti Qt, hanem mikor megszqnik a körülmény, annyival kitolódik. elévülés megszakadása: elmúlási idQn belül bizonyos cselekvések újra indítják az elévülési idQt (pl: közös megegyezéssel szerzQdés módosítás) Ezek a jogosult számára jó dolgok, a kötelezett számára rossz.

Magyar köztársaság alkotmánya:
Jogforrási hierarchia, amelynek az élén az alkotmány áll. Egy jogszabály se lehet, amelynek normaszövege ütközzön az alkotmánnyal, mert az jogellenes.
Tisztázza azt, hogy az adott országban:
-milyen kormányzati szervek vannak
-tulajdon és eloszlási viszonyokat
-rögzíti és állampolgári jogokat
Osztott államhatalom van Mo-n:
a) döntési hatalom b) végrehajtói hatalom
c) független hatalmi ág
Mo’! 15 fejezet ’! 78 paragrafusból
1)Általános rendelkezések
2)Az ország gyqlés
3)A köztársasági elnök
4)Az alkotmánybíróság
5)Állampolgári és nemzeti etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosa
6)SzámvevQszék és Magyar Nemzeti Bank
7)A kormány
8)Fegyveres erQk és testülete
9)A helyi önkormányzat
10)A bíróság
11)Az ügyészség
12)Állampolgári jogok, kötelezettségek
13)Választások alapelvei
14)Magyar Köztársaság fQvárosa és nemzeti értékei
15)Záró rendelkezések

1.Általános rendelkezések:
2.Az országgyqlés: Követi a hatalom megosztás elvét, népszuveniritást testesít meg. Államhatalmi szervek feladata: a)államszervezet megállapítása b)jogalkotás c)törvények elfogadása
ciklus idejq: 4 év A ciklus idQ rögzítve van  az állam stabilitása biztosítva legyen.
Hely önkormányzat és az országgyqlés ciklus ideje azonos, amúgy eltérQ.
3.Köztársasági elnök: Politikailag nem felelQs senkinek. Gyenge jogtere van.
Feladat: az alkotmányosság védelme, az állam egységének megjelenítése, fegyveres erQk fQparancsnoka Ha méltatlan lesz rá, akkor meg lehet fosztani, ha a tisztségével kapcsolatos bqncselekményt követ el.
4.Az alkotmánybíróság: Az alkotmánybíróság elbírálja az alkotmányellenes normákat, ha a köztársasági elnököt felelQsségre kell vonni, akkor bíróság.
-jogszabály alkotmányellenességének vizsgálata, 1989 évi XXX. tv. ’! alkotmánybíróság feladatai, az alkotmány értelmezés, alkotmány, jogi panasz vizsgálata, köztársasági elnök felelQsségre vonása
1.A jogszabály alkotmányossági vizsgálata a feladata ill. a tv.- ben foglaltak
2.A jogszabály alkotmányossági szempontból való vizsgálata
elQzetes norma kontroll’! köztársasági elnök mielQtt aláírná utólagos norma kontroll’! aláírt, kihirdetett jogszabály vizsgálata alkotmányossági szempontból
A jogforrási hierarchia legfelsQ szintjén az alkotmány áll, minden ami ezzel ellentmond az alkotmányellenes. Alkotmányjogi panasz’! másodfokon jogerQs közigazgatási határozattal fordulhatunk az alkotmánybírósághoz és kérhetjük, hogy vizsgálja meg a határozatot. 60 napon belül alkotmányjogi panasszal lehet élni. Ha hiba van, akkor az elsQfokú közigazgatási szervet utasítja&
3.Alkotmányosság vizsgálata
Ha jogellenes:
a) kiiktatja az egészet
b)egy részét kiiktatja
c)úgy hagyja és figyelmezteti a jogalkotót, hogy orvosolja, határidQt kap, hogy javítsa ki, ha nem, akkor mulasztásos alkotmánysértést követ el.
Ha a köztársasági elnök hivatali jogkörével követ el bqncselekményt az alkotmány bíróság’! megindul ellene az eljárás. Bíróságként mqködik ilyenkor, de csak ilyenkor. Amúgy büntetQbírósággá alakul az alkotmánybíróság!!!
5.Állampolgári és nemzeti etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosa (ombutzman)
Feladata: Az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálása ill. kivizsgáltatása és orvoslásuk érdekében egyedi vagy általános eljárás kezdeményezése. Alkotmányos jogai vannak a természetes személyeknek. Van mérlegelési jogköre, nem vizsgál ki mindent. Fontos egyéni dolgokkal foglalkozik ill., amelyek társadalmi jelenségek, sok embert érint. Felhívja a problémára a figyelmet, kivizsgálja, de döntési joga nincsen, hanem az ügyet oda viszi ahol az orvosláshoz jogkör van:
1)országgyqléshez 2)alkotmánybírósághoz 3)önkormányzathoz 4)rendQrséghez 5)nyilvánossághoz
Jogok ombutzmana: 1)állami 2)etnikai 3)adatvédelmi 4)oktatási
6.SzámvevQszék és Magyar Nemzeti Bank
SzámvevQszék: 1800-as évek 2. felétQl. Az Q munkáján keresztül kontrollálja az országgyqlés a közpénzek elköltését, a kincstári vagyonnal való használatot. Vizsgálja, hogyan költi el a közpénzt. EllenQrzQ szerepe van.
Közpénz: a) egyházak, b)pártok
EllenQrzések eredményességi, jogi, célszerqségi/törvényességi szempontból.
Önálló jogköre van: 1.kifizetéseket felfüggeszt 2.vagyont zárolnak
EllenQrzi: 1)a költségvetési tv. tervet
2)az államháztartási tv. Tervet 3)a zárszámadási tv. Tervet 4)ellenQrzik a nagy hitelek felvételét
7.A kormány: A közigazgatás csúcsán áll. Az alkotmányban 11 feladat van, ami a kormány feladata alkotmányosság védelme, állampolgári jogok biztosítása, törvényhozás, tv-ek végrehajtása, önkormányzatok törvényességi felügyelete, nagy társadalmi tervek elQkészítése, végre hajtása, külügy, külgazdasági tevékenység,
A miniszter felelQs az országgyqlésért, a kormány felelQs a & A kormány jogosítványai’! jogalkotó ’! kasszációs jogkör ’! megsemmisíthet jogkört ha úgy tartja, hogy az jogellenes.
8.Fegyveres erQk és testülete:Honvédség és rendeleti szervek (honvédség, vám és pénzügyQrség, titkos szolgálat, rendQrség) Feladata: Állam biztonsága, Nyomást tud gyakorolni az állampolgárokra, Állam alkalmazható szervei, Akik ezek tagjai, azok depolitizáltak vagy valamilyen párt tagjai. Rendszerváltás’! nem lehetnek párt tagjai Hivatásos állomány tagjai nem lehetnek párt tagjai és nem járhatnak gyqlésekre. Külföldre helyezés csak az országgyqlés felhatalmazásával történhet.
9.A helyi önkormányzat: Helyi államhatalmi szerv’! demokratikusan megválasztott, a feladata összetett (4 évente ciklus váltás)
Azt a funkciót, amelyet az egész országban az országgyqlés tölt be, a képviselQtestület (élén a polgármester áll) jelenti hely szerint. Végrehajtó helyi szinten’! polgármesteri hivatal élén’! jegyzQ
Alkalmazottai a köztisztviselQk, központi és helyi akaratot is végrehajt. Minden helyi önkormányzat jogokban egyenlQ, ha megsérti valaki, az alkotmánybírósághoz kell fordulni. Az országgyqlés feloszlathatja az önkormányzatot és újat nevez ki, választanak&
1990. évi 65. tv. ’! le van írva hogy mik a helyi önkormányzat jogai és kötelezettségei.
Joga van a település lakosságát érintQ kisebb jelentQségq ügyekben önkormányzati rendeletet alkotni.
Önállóan gazdálkodhat, társulásokat hozhat létre, lehet saját jelképe, kitüntetést adományozhat stb&
Kötelezettségei az önkormányzat méretétQl függ.
KötelezQ állami feladatok: oktatás, ivóvíz, temetkezés, közvilágítás, orvosi ellátás, stb. Források lehetnek: a)normatív b)célzott és céltámogatások a költségvetésbQl c)SZJA visszautalt része d)helyi adók e)saját vagyonunkat (vegyes vállalat, családi vállalat) város, megyei, fQvárosi, kerületek önkormányzata. A megyei önkormányzat kakukktojás . Nincs hatásköre. Intézményeket tart fenn (megyei kórház, stb.). Együtt pályázik, védekezést együtt oldja meg.
10.A bíróság:Depolitizálhat. Független mindentQl. A bírák is függetlenek a munkahelyüktQl, vezetQjüktQl. Jogszabály alapján döntenek.
11.Ügyészség: Igazságszolgáltatás szerve. Depolitizálhat.
Függ: az országgyqléstQl, belül egy hierarchiától függ. A legfQbb ügyész utasítását kell követni. Nem független. Törvényesség Qreinek kell lenniük.
12.Állampolgári jogok és kötelezettségek
Állampolgári kötelezettségek: emberi élethez, méltósághoz köthetQ jogok, személyességi jogok, politikai szabadság jogok
13.Választások alapelvei: Politikai szabadságjogok közül a legfontosabb  A választójog, a választások alapelvei -általános, titkos, egyenlQ választójog’! nem volt mindig így!!!
14.Magyarország fQvárosa és jelképei
15.Zárórendelkezések

Polgári jog’! Dologi jog
Dologi jog: A valóságban valamilyen jogalanynak a tulajdonában vannak. Valakinek a tulajdona: 2 fajta tulajdon van: Köz, Magán. (mind a kettQ egyenlQ értékq, egyenlQen védeni kell)
A tulajdonost az állam nagyfokú védelemnek biztosítja. A tulajdonos kiemelt jogalany a jogviszonyban, mindenki mástól védi az állami tulajdonost.
Tulajdonjogi jogviszony: 2 féle képesség:
1)tulajdonosi képesség: bárki rendelkezhet tulajdonnal. A cselekvQképesség konkretizálja.
2)azt mutatja, hogy egy konkrét dolog lehet-e valaki tulajdona

forgalom képes’! bárki
korlátozottan képes’! speciális engedély
közvagyon’! csak az állam tulajdona lehet
A tulajdonosnak milyen kötelezettségei vannak, tulajdonnal bizonyos kötelezettségek járnak, ezeket elégítse’! ki az állam kötelezi.
Tulajdonos jogai: (már a római jogban is le volt írva)
Tulajdonjogi ismeretek: A tulajdonos jogai: Birtoklás joga  saját dolgát, fizikai közelségben tarthatja. Dolog fizikai közelsége’! kontrolálni tudom mi történik a dolgom körül.

1.Birtokvédelem: önhatalommal történQ: erQszakkal, az arányosság betartása nagyon fontos Ha valaki erQszakot alkalmaz a dolgaim ellen. Mindenre nem hatalmaz fel a tulajdonjog!
jegyzQi úton történQ: Birtokháborítási eljárás  ha rendszeresen zavarnak a birtoklásban. 1 éven belüli zavarás esetén
bíróság:akkor is, ha vitatott a tulajdonos, ha 1 éven túli a zavarás
A tulajdon védelmével kapcsolatos lehetQségek és a birtok védelmével kapcsolatos lehetQségek azonosak.

2.Használat és haszon:
Használat: A tulajdonosnak joga van a dolgok saját és családja szükségleteihez, termelésre felhasználni.
Haszon(szedés): Mind az a termék, termény és szaporulat, amely a dologból rendszeresen képzQdik, tulajdonjogilag a dolog a tulajdonosát illeti.
Egyik se korlátlan jog a társadalmi létezés korlátot jelent. Mindenki joga addig terjed, amíg a másik jogát nem sérti feleslegesen ne zavarjuk a másikat a dolgainak használatakor és a másik jogainak gyakorlását ne veszélyeztessük.
KövetkezQ magatartás szabály’! kompromisszummal kell lenni a szomszédainkkal a

fgÓÔâã÷øù

d
f
–
˜
¦
¨
P
R
¦
¨
Æ
È
H

J

À

Â

*
,
|
~
À
Â
– ˜ Ê Ì .02lnpêìÝÌÝÌÝÌݽ±ì¦Ý¦ÝÌÝÌݦݽݽݽݽݽݽݱݦݦݗ±ì…sÝ"hÚ!QhKö5>*CJOJQJaJ"hÚ!Qh( ,5>*CJOJQJaJh@-h“-ÞCJOJQJaJ h@-h( ,CJaJh@-CJOJQJaJh@-hKöCJOJQJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJ%

* hÚ!Qh( ,5>*CJOJQJaJ-øù
¨
È
J

Â

,
~
À
Â
02pì$&t`œ:*,XZp÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdKöêì$&pr’àâúü>@ŒŽ°²èê.046^ ` j l ¦ ¨ ¼ ¾ Þ à 
,.âä üþ2ñâÖóâ¨â¨â—â¨â¨â¨â¨â¨â—â¨â—â¨â¨â¨â¨â—â¨â—â—âˆÖÃh@-h“-ÞCJOJQJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJ h@-h( ,CJaJ-

* hÚ!QhKöCJOJQJaJ%

* hÚ!Qh( ,5>*CJOJQJaJh@-CJOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJh@-hKöCJOJQJaJ/24øú(*,BDÎÐ XZ¾ÀðòPR–˜--

4 6 z | † ˆ V!X!ø!ú!š$œ$Ú$Þ$ì$î$€%‚%ò%ô%^&`&ª&¬&¾&À&,'.'¤'¦'è'ê'ì'ïàÏàÀ´¡ïà–àÏà´à–à–à–à–à–à–à–àÏà–à–à–à–à´¡ïà´à´à´àÏà´à´àÏàÀ´ h@-h( ,CJaJ%

* hÚ!Qh( ,5>*CJOJQJaJh@-CJOJQJaJh@-h“-ÞCJOJQJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJ-

* hÚ!Qh( ,CJOJQJaJ;p°P~ê,rÒ2zš²ä<Êò
rÐ0-r-º-¬ p!Ü$Þ$‚%÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdKö‚%ô%`&À&.'ê'ì'(x)r,t,¾-À- 0"1V1¼1Ð2(4ô4ö4d5H6Ä6 7:7”7Â7R8÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdKöì'((è)ê)Z*\*,,.,0,p,r,t,Š,Œ,F-H-T-’-¼-¾-À-Ò-Ô-œ.ž.º/¼/ø/ú/n0p00121T1V1X1º1¼1¾1Œ2Ž2Î2Ð2Ò233Ü3Þ3ô4ö45 5"5N5P5d5f5H6ìáÒáÒÁÒÁÒáÒ²¦ì–ÒÁÒ¦Ò²¦ì–ÒÁÒ¦ÒáÒÁÒ¦Ò¦áÒ¦áÒÁÒ¦áÒÁÒÁÒ¦ì–áÒáÒáÒ-

* hÚ!Qh( ,CJOJQJaJh@-CJOJQJaJh@-h“-ÞCJOJQJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJ h@-h( ,CJaJ%

* hÚ!Qh( ,5>*CJOJQJaJ;H6J687:7’7”7À7Â7P8R8T8Œ8Ž8®8°8²8Î8Ð8ö8ø8 99Ž99@:B:¤:¦:¨:À:Â:&;(;*;6;8;˜;š;º;

< <:<<<€<‚<ø<ú<==&=Z=€=°=õæÚæÚæÚæËÚ¸¨æËÚ¸¨æÚ¸¨æÚæÚæËÚ¸¨æËÚ¸¨æÚ¸æÚ¸•æÚæ„æÚæÚæÚ h@-h( ,CJNHOJQJaJ%

* hÚ!Qh@-5>*CJOJQJaJ-

* hÚ!Qh( ,CJOJQJaJ%

* hÚ!Qh( ,5>*CJOJQJaJh@-h“-ÞCJOJQJaJh@-CJOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJ h@-h( ,CJaJ4R8T8°8²8ö8ø8Ž99@:B:¦:¨:(;*;˜;š;

< <<<‚<=(=‚=<>°>²>(?~@êA÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdKö°=:><>®>²>Î>Ð>à>â>þ>?’?”?Ê@Ì@XAZAêAìAúAüAHBJBLBZB\B°B²BÆBÈBÊBÞBàBØCÚCÜCöCøCŒDD¾DÀDÈDñåñåÒ½Ò­ñ¢ñ¢ñ¢ñ‘ñåҁñråҁñ¢ñråҁñråҁñåÒ½Òh@-h“-ÞCJOJQJaJ-

* hÚ!Qh( ,CJOJQJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJ h@-h( ,CJaJ-

* hÚ!Qh@-CJOJQJaJ)

* hÚ!Qh( ,5>*CJNHOJQJaJ%

* hÚ!Qh( ,5>*CJOJQJaJh@-CJOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJ*êAìAJBLBÈBÊBÚCÜCŽDDÊDòD&EjEE’ExFGâG²HžIZJ|JDKªLÒLMHM÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ëëë
$ „Ûÿ]„Ûÿa$gdKö $a$gdKöÈDÊDðDòD$E&EhEjEŽEE’EhFjFvFxF8G:GŽGGàGâGHH€H‚H°H²HpIrIŒIŽIœI¬I4JPJXJZJxJzJ|JžJ.K0KBKDKLLªLM
MHMìÝÑÝÑÝÑÝÂÑݱÝÑݱÝÑÝÑݱݦÝÑݦݱÝÑÝÂÝ“€ìÂݱÝÑݱÝÑÝÑ%

* hÚ!Qh“-Þ5>*CJOJQJaJ%

* hÚ!Qh( ,5>*CJOJQJaJ h@-h( ,CJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJh@-h“-ÞCJOJQJaJh@-CJOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJ%

* hÚ!Qh@-5>*CJOJQJaJ2HMnMpM"N$N"O$OŽOO„P†PˆPÄPÆPšQœQÚSÜSôSöSNTPTvTxT¦T¨TÔTÖThUjU¶U¸UÐUÒU VV>V@VZVtV|V~V¸VÆVÌVÎVWWfWhW”W˜WñåñÔñÔñÔñÅå² ñÔñ•ñ•ñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñå h@-h( ,CJaJ"hÚ!Qh( ,5>*CJOJQJaJ%

* hÚ!Qh( ,5>*CJOJQJaJh@-h“-ÞCJOJQJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJh@-CJOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJ3HMpM†PˆPÆPôQDRŠRÐRSRS¦SÖSTPTxT¨TÖTjU¸UÒUV@V\V~VÎVWhWóóóóëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë $a$gdKö
$ „Ûÿ]„Ûÿa$gdKöhW–W˜WÐW@YîY€Z[²\Ü]d_`x`®aœdÔdôd&eVexf.hÚhSk´l0m~m2o÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ëëß÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$„Ä^„Äa$gd@-
$„Ä`„Äa$gd@- $a$gdKö˜W¼WÎWÐWôWöWªX¬X~Z€ZªZ¬Z°\²\Þ\à\’]”]`^b^b_d_¦`¨`a a>a@aNaPaXb–b°b²bòdôd$e&eTeˆe4f6f(g*gXgìÙÆÙ¶§–§‡Ù¶§‡Ù¶§–§|§‡§|§|§–§–§p§|§p§p§p§–§|§h@-CJOJQJaJ h@-h( ,CJaJh@-h“-ÞCJOJQJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJ-

*hÚ!Qh( ,CJOJQJaJ%

*hÚ!Qh“-Þ6>*CJOJQJaJ%

*hÚ!Qh( ,6>*CJOJQJaJ%

*hÚ!QhÚ!Q6>*CJOJQJaJ,XgZg.h®h°h¾hÀhØhÚhiXi¶i¸iæièij'jejfj²l´l0mzm|m~mVnXnônönBoDo¢q¤qºq¼q¾qôqöqxrïàͽͫàŸà“àïàïà“àïà“àͽŸàïàïà“à„Íqaà“à-

*hÚ!Qh@-CJOJQJaJ%

*hÚ!Qh@-6>*CJOJQJaJh@-h“-ÞCJOJQJaJh@-CJOJQJaJhÚ!QCJOJQJaJ"hÚ!Qh( ,6>*CJOJQJaJ-

*hÚ!Qh( ,CJOJQJaJ%

*hÚ!Qh( ,6>*CJOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJ&2opopŒpÜp¤qt|u€h€þƒ
…~…ª†ü†î‡R‰ž‰È‰Ê‰ü‰f‹ŒŒ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdKöxrzrèr&sFsHsžs sÂtÄtÚtÜtuuzu|u¶u¸uPvRv,w.wÚwÜwyy:y
*hÚ!Qh( ,CJOJQJaJ-

*hÚ!Q6>*CJOJQJaJ%

*hÚ!QhÚ!Q6>*CJOJQJaJ%

*hÚ!Qh( ,6>*CJOJQJaJh@-h“-ÞCJOJQJaJ h@-h( ,CJaJh@-CJOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJ-ȃʃüƒþƒ„„Ô„Ö„ú„ü„…"…$…&…|…~…f†h†¨†ª†ü†Ð‡Ò‡ì‡î‡ˆ ˆ"ˆ‰ ‰P‰R‰œ‰ïàѾ«àïàïྫœàŠàïàѾàïàѾzjà_àѾ h@-h( ,CJaJ-

*hÚ!Qh( ,CJOJQJaJ-

*hÚ!Q6>*CJOJQJaJ"hÚ!Qh( ,6>*CJOJQJaJhÚ!QhÚ!QCJOJQJaJ%

*hÚ!QhÚ!Q6>*CJOJQJaJ%

*hÚ!Qh( ,6>*CJOJQJaJh@-h“-ÞCJOJQJaJh@-h( ,CJOJQJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJ œ‰ž‰¼‰Æ‰È‰Ê‰à‰â‰ú‰ü‰Š ŠpŠrŠ<Œ>ŒŠŒŒŒàŒâŒdf–˜öøŽŽ4Ž6ŽjŽlŽ¨ŽªŽ¾Àîð ^ìÙÆÙº« «º}«l«l«º«º«l«º«l«º« « « « «º}« h@-h( ,CJNHOJQJaJ-

* h|:‰h( ,CJOJQJaJ%

* h|:‰h( ,5>*CJOJQJaJ h@-h( ,CJaJh@-h( ,CJOJQJaJh@-CJOJQJaJ%

*hÚ!Qh( ,6>*CJOJQJaJ%

*hÚ!Qh@-6>*CJOJQJaJ%

*hÚ!Qh“-Þ6>*CJOJQJaJ(ŒŒâŒ˜ŽŽDŽ–ŽèŽð`Ä‘Æ‘&“ ”ž”l•n•ž•t––—d™0È2ÈÆȒÉÊB˺˼Ë÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdKö^`Žb‘d‘‘đƑæ‘è‘–’˜’¢’¤’l•n•œ•ž•F–H–r–t–D—F—J™L™œ™ž™šÈ0È2ÈXÈZȐɒÉËËrËt˸˺˼ËêËòËñÞο´¿ñ¨Þο—¿—¿¨Þ„¿—¿¨¿—¿—¿´¿‚¿¨Þοñ¿—¿´¿ñv„Þh|:‰CJOJQJaJU%

* h|:‰h@-5>*CJOJQJaJ h@-h( ,CJNHOJQJaJh@-CJOJQJaJ h@-h( ,CJaJh@-h( ,CJOJQJaJ-

* h|:‰h( ,CJOJQJaJ%

* h|:‰h( ,5>*CJOJQJaJh@-h“-ÞCJOJQJaJ-dolgaink használatakor.

3.Rendelkezési jog: A tulajdonos szabadon dönthet dolgának használatáról.
-öröklésrQl, lemondásáról, megterhelésérQl (jelzálog), ingo esetében, hogy felhagy a tulajdonlással,
Korlát: elidegenítési és terhelési tilalom! Nem ruházható át másra.
-Bíróság, jogszabály, mi hozzuk létre ezeket a tilalmakat. A tilalmakat a Földhivatal a tulajdoni lapra bejegyzi. SzerzQdéssel korlátok kialakítása
-vételárba be kell venni’! korlátozott jogai az ingatlannak

Tulajdonos kötelezettségei:
1.Terhek viselése:
A tulajdonhoz kapcsolódó terhet (pl: közös költség) nem az albérlQ fizeti! BérlQ: bérleti díj, igénybe vett szolgáltatások díja
2.végsQ kárt neki kell viselni: Ha értékcsökkenés áll be, a károkozó ismeretlen’! nem tudjuk senkivel megfizettetni
3.Szükséghelyzetben nem tagadható meg, hogy a dolgomat használják: Közvetlen veszély fenyegeti, csak beavatkozással szüntethetQ meg.
’!Le kell nyelni, hogy használják a dolgomat, de azt nem kell lenyelni, ha valami kárt szenved a dolgom, de ezt általában nem érvényesítjük. ( van szegénynek elég baja ) Arányosságon felüli kár’! kárérték és nem attól akié, hanem aki kárt okozott. Nem attól, akinek az érdekében beavatkoztak.

4.Ideiglenes használatra való átengedés: Akkor, ha a jogszabályban erre feljogosított hatóság közérdekq célból tenné. Ilyenkor muszáj, kötelezQ, hogy a hatóság kártalanítson.

Tulajdonszerzés formái:
1.Eredeti tulajdonszerzés
2.Származékos tulajdonszerzés

1.Eredeti tulajdonszerzés: Ahol soha elQzQleg nem volt tulajdonjoga vagy volt, de az új tulajdonos tiszta lappal indul minden jog, kötelezettség. Az új tulajdonos jogai, kötelezettségei most alakulnak ki, nem az elQzQ jogok, kötelezettségek folytatódnak. Pl: elbirtoklás, kisajátítás
2.Származékos tulajdonformák a gyakoribbak  adás- vétel Vagyoni ellenérték fejében tulajdonjogi váltás. Jogilag csere történik. Kiindulási szabály: tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet szerezni. (Kivétel: forgalom biztonság érdekében). Kereskedelmi jogviszonyban ha vásárolok’! tulajdonjogot veszek, ha nem is azé a tulajdon akitQl veszem. Ha valakire rábízom a dolgot, hogy adja el’! közbeékelQdik valaki. Szóban vagy írásban’! teljes megegyezéssel és mindkét fél tisztába legyen hogy ez adás- vétel. (Gépjármq’! írásban) Ingó és ingatlan esetében eltérQ szabályok vannak az adás- vételben. Azonnal át kell adni a dolgot (ingók esetén) Ingatlan adás- vétel hosszadalmasabb. Adás- vétel írásban’! szerzQdés (kötelezQ ellen jegyeztetni közjegyzQvel, ügyvéddel) ’! attól még nem lett tulajdonos Ellenjegyzett szerzQdést el kell vinni a Földhivatalhoz’! sorszámot kap. Ráviszik a leendQ tulajdonos adatait (széljegy) ’! törlik a széljegyet és ráírják a tulajdoni lapon az új tulajdonos nevét addig csak tulajdonos várományos. A Földhivatalban minden adat nyilvános. Közhiteles’! minden adat valós mindenkinek el kell fogadni’! hiteles. Minden amit ki ad a Földhivatal’! közokirat
Sorrendiségi elv érvényesül  beérkezés sorrendjében kell a tulajdonlapra felvinni az adatokat. Mindig van kivétel, ha hibázik a Földhivatal. Földhivatal  közigazgatási szerv.

Ingatlan nyilvántartásának részei:
1.Tulajdoni lap: Ingatlan általános adatai’! ki a tulajdonos.
Általában az a felépítmény tulajdonosa, aki a földtulajdonosa, de lehet, hogy külön tulajdonos van’! elQvásárlási jog (eladja az ingatlant’! meghirdeti’! piaci ár) áll fenn egymás elQtt. VevQ’! másik félnek elQvásárlási joga van, ha a másik ugyanilyen feltételek mellett megveszi akkor elQjoga van. Ha kész a szerzQdés’! akkor ír levelet az elQvásárlónak a feltételekkel megvásárolja, 8 napon belül válaszolnia kell. Ha elfogadja, akkor neki kell eladni. Ha nem nyilatkozik, akkor el lehet adni, de a feltételeken nem szabad változtatni! (Legjobb biztosíték a kézírás)
Egyéb más jogosultságok felvitele a tulajdonlapra: haszonélvezeti jog, szolgalmi jog, elidegenítési, terhelési tilalom
2.Földkönyv: Külterületi és belterületi csoportosításban vezeti az ingatlanokat a legfontosabb param éterekkel. 3.Térképszelvény: Földfelszíni dolgokról térképszelvény készül. Csatolni kell a térképszelvény másolatot tervezésnél, engedélyezésnél. Sok információt tartalmaz a térképszelvény. Földfelszín felülnézeti kicsinyített rajza.
4.Irattár: Minden bejegyzés valamilyen okirat alapján történik, amit az irattárban raktároznak. Tulajdonszerzési forma’! eredeti tulajdonszerzési forma
Elbirtoklás’! köztulajdon és magántulajdon esetén is. Az állam azt szeretné elérni, hogy a tulajdonos tulajdonosként viselkedjen. Az aki dolgot ingók esetében 10, ingatlanok esetében 15 éven át sajátjaként szakadatlanul úgy használja, hogy nincs rá jogcíme’! tulajdonjogot szerez rá. Jogcím  fontos hogy bármikor bizonyítani tudhassuk. Kell lenni róla bizonyíték erejq okiratnak.
Ha jogcím van, biztos nincs elbirtoklás. Fontos, hogy a dolog hogy került hozzá’! erQszakkal, bqncselekménnyel vagy más fondorlatos módon’! nincs elbirtoklás Megszakadás’! újra indul az elbirtoklási idQ. Felszólít a használat megszüntetésére.
Pl: ha a tulajdonos nem tud tulajdonosként viselkedni, az nem számít bele az elbirtoklási idQbe’! kómába van
Kiskorúnál a nagykorúság betöltése utáni 1 évig nincs elbirtoklás.
Kisajátítás’! jogszabálya 76 évi 24 tv. erejq rendelet az alapja. Magántulajdonból köztulajdon lesz állami nyomásra, az állam elveszi, köztulajdont csinál belQle. Szükség van a köz érdekében az ingatlanra’! autósztráda, bevásárlóközpont
Aki nem akarja átadni, kisajátítási eljárást indítanak. Amikor a határozat jogerQs lesz, magánból köztulajdon lesz. átírják a tulajdonlapra. Jogos kárnak minQsül’! Kártalanítás jár A kártalanítás összegét azonnal ki kell fizetni, nem biztos hogy pénz formájában: csere ingatlan, csere ingatlan + pénz, pénz.
Attól függQen az állam, önkormányzat kezében milyen lehetQség van. Akinek kisajátítottak’! közigazgatási bírósághoz fordul. A megyei bíróságon a polgári bíróság néhány bíró ki van képezve, hogy jogerQs nyilatkozatot felülbíráljon.
’!szükség van-e tényleg a kisajátításra
’!kártérítés felülvizsgálata

Tulajdonvédelmi formák: Összetett. Egyszerre jelenthetnek birtok ill. tulajdonvédelmet.
1.Önhatalommal történQ
2.Tulajdonjog háborítatlanságát védQ per. Polgári bíróságon indíthatják 1 éven belül
3.Tulajdoni per. Ha vitatott a tulajdonjog. Aki hamarabb beadta az elQjegyzett lapot a Földhivatalhoz.
4.Ingatlannyilvántartás.
Közhitelen nyilvántartás
5.Tulajdoni igény per. Ha lefoglalták a tulajdonát illetéktelen végrehajtás során.
FelelQsségi formák: közigazgatási jogban, munka jogban, büntetQ jogban, polgár jogban, FelelQsség, ha egy jogalany jogellenes cselekményt követ el, jogellenes magatartás esetén ilyenkor szankcionálni kell a jogellenes viselkedést, felelQsségre kell vonni. FelelQsségre vonás más- más a különbözQ jogterületeken akár két jogterület is képbe léphet. Pl: adózás. Ugyanezért a cselekedetért ilyen és olyan szankció is. Pl: környezetvédelem közigazgatási, büntetQ, polgári jogszankció

1.Közigazgatási felelQsség: Azokat az emberi cselekvések, amelyeknek kisebb a veszélyességük, nem olyan súlyos a veszélyességük a társadalomra. (amelyek súlyosan veszélyesek a társadalomra’! büntetQ jog)
Amikor a cselekvés jogszabályi normát sért, valami anyagi, tárgyi jogszabályt sértünk. Maga a felelQsségre vonás aszerint dQl el ki követte el. Ha természetes személy’! szabálysértési eljárás Ha nem természetes személy’! bírságolják
Bírságot akkor szabnak ki, ha konkrét anyagi tárgyi jogszabálysértés kimeríti a szabálysértési tényállásban kinyilvánított cselekvést. (szabálysértési eljárás) Szabálysértési tv.
a)szabálysértési tényállások, szabálysértési bírság
b)az eljárás lefolytatására melyik közigazgatási hivatal hivatott Pl: polgármesteri hivatal, rendQrség Bizonyos élethelyzetek szabálysértései’! ANTSZ, adóhivatal Ugyanazon helyzet kisebb súlyú’! szabálysértés (közigazgatási) Ugyanazon helyzet súlyosabb’! büntetQ jog. Ha már valaki jogellenesen cselekszik szabálysértést szintén tegyen Súlyosabb formában játszódik le’! bqncselekmény. Bíróságot szabnak ki a nem természetes személyre. Ha valaki egyéni vállalkozó’! természetes személy (de jogi személy is)
Jogi személyként vonják felelQsségre.
Egy közigazgatási hatóság kárt okoz’! közigazgatási hatáskörben elkövetett károkozás’! be kell perelni’! polgári kártérítés, ha bebizonyosodunk. A döntést nem megfelelQ jogszabályra alapozza vagy megszegi az eljárási folyamatot. Kárt okoz az ügyfélnek, ill. harmadik személynek pl: az ügyfél szomszédjának.
2.Munkajogi felelQsségi viszony: Mellérendeltségi visz ony van a jogalanyok között a munka viszony megkezdésééig, utána hierarchikus rendszer van. Másfajta felelQsség’! munkáltatóra (objektív alapú), munkavállalóra (szubjektív alapú). Objektív alapú felelQsség: Magának a cselekménynek a megvalósulása eleve azt a következményt vonja maga után, hogy kártérítést kell fizetni, kivéve ha van kimentés: külsQ elháríthatatlan természeti erQ, 3. személy elháríthatatlan hatása, a munkavállaló magatartása Sokféleképpen lehet egy munkavállalónak kárt okozni.
Szubjektív alapú felelQsség: Mindig vizsgálni kell, hogy a munkaválalló tudata hogyan viszonyult a munkájához. 1)szándékos  teljes kártérítés a munka vállaló felé 2)gondatlan  fél havitól max 6 havi keresetig terjedQ kártérítés.
Szakszervezetek:
a) egyesülési tv-nek megfelel-e
b) bejegyezni, mint szakszervezetet Munkavégzés során egy munkavállaló 3. személy teljes kárát a munkavállalótól követelheti.
3.BüntetQ jog: Az ókori rómaiak is ismerték’! nincsen bqncselekmény törvény nélkül és nincsen törvény bqncselekmény nélkül. Csak olyan cselekmény minQsül bqncselekmények, amelynek a bqncselekményi tényállása rögzítve van törvényben. A leírt bqncselekmény egy tényállást kimerít cselekmény az bqncselekmény. BüntetQ tv.könyv 2 fejezete van 2. fejezet’! különös rész Emberi élet területeirQl össze vannak szedve bizonyos cselekmények és tv-i leírások vannak benne.
Szankció’! milyen büntetési forma és tétel amit kaphat az államtól:szabadságvesztés, közmunka, pénzbírság Bqncselekmények súlyosságuk szerint:vétség  enyhébb, bqntett  súlyos
Bqncselekmény’! az állam szerint azok a cselekmények, amelyek: a társadalomra veszélyesek, büntetendQk, bqnös cselek mény ( benne van a büntetQ tv. könyvben)
Aki elkövette milyen tudatban volt a cselekménnyel: Szándékos, Gondatlan
Vannak amelyeket csak szándékosan, gondatlanul lehet elkövetni, van melynek van szándékos és gondatlan formája.
Tényleges büntetés konkrét ügyben mennyit kap attól függ, hogy a bíróság amikor megvizsgálja az ügyét mit tapasztalt. TQle elvárhatóság elve: cselekmény minden mozzanatára (objektív) és ami szubjektív mozzanatra figyelemmel van a bíróság. Ezeket súlyosbító vagy enyhítQ körülményként veszi figyelembe. Minden mozzanata a cselekménynek fontos’! egyéni büntetés kiszabás. BüntethetQséget kizáró ok: Valaki cselekményeivel kimeríti a bqncselekményi tényállást, mégsem lehet büntetni.
4.Polgári felelQsség  Kártérítési jog: Kártérítés’! vagyoni szankció, amelyet a károkozó a károsultnak fizet. Teljes kártérítés elve érvényes annyit kell fizetni amennyi a kár. Nem többet nem kevesebbet. Olyan helyzetbe kell hozni, mintha meg se történt volna a károsodás. 59 évi 4. tv. 399§ aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni és olyan helyzetbe hozni, mintha a károkozás meg se történt volna.
Aki másnak jogellenesen kárt okoz (kártérítést kell fizetnie), mert van jogos károkozás is (nem kell utána semmit tenni’! kártalanítás). Jogos károkozás: Az életben sok konkrét cselekmény sorolható
1.Végszükségletben okozott kár (támadás esetén)
2.Szükséghelyzetben okozott kár (kisebb kárt okoz mint amit véd) Ha arányosságon belül’! kártalanítás Ha arányosságon túl’! kártérítés
3.Károsult beleegyezése (pl: sportbaleset)
4.Állam jogszabályban bizonyos cselekményeket olyannak minQsít hogy csak kártalanítás jár. Kisajátítási eljárás’! elveszi a tulajdonát köz célból
Minden más eset jogellenes károkozásnak minQsül, ilyenkor elQkerül a felelQsségi kérdés’! úgy bírálandó el, hogy úgy járt el ahogy más emberek is eljárnának. Nem kell fizetni. Nem lehet büntetni azt az emberi magatartást ahogy az emberek többsége viselkedne az adott szituációban’! tQle elvárhatóság elve
A másképp viselkedést büntetik.
Bizonyítás: Károsultnak bizonyítani kell, hogy kára lett és az mennyi. Cselekmény és kár közötti ok- okozati összefüggést bizonyítni kell. Károkozó azt bizonyítja, hogy úgy járt el ahogy más is eljárt volna. Akkor nem kell fizetni.
Kártérítés  Kártalanítás:
Kártérítés: mindig sokkal több, mint a kártalanítás.
Kártalanítás: tényleges beálló értékcsökkenés
Kártérítés 3 elve:
1. vagyon érték csökkenése
2. elmaradt haszon
3.
Általános kártérítés összege: A kár maga  vagyoni és nem vagyoni’! egészségbeli&
Amikor eldQl ténylegesen, a károkozónak felelnie kell. Nem biztos, hogy az egész kárt neki kell fizetnie. Kármegosztás.
Károkozó, károsult Nem jogszerq magatartást mutatott a károsult ’!elmulasztotta a kármegelQzést
’!káresemény közben: a kármentesítésnek nem tesz eleget (pl: nem menti a javakat tqz esetén) Ténylegese kártérítési összeg viselése lehet kármegosztás. Ha többen okoznak kárt, a károsultnak joga van követni a károkozók közül egytQl. Kipécéz egyet magának. 339§ ált. kártérítési szabályok
Polgári jog’! kötelmi jog (szerzQdések tana). Nap, mint nap szerzQdéseket kötünk Pl: ha felszállunk a buszra’! volánnal
SzerzQdés: két vagy több személy közötti egybehangzó akarati nyilatkozat, amely joghatást vált ki (tehát jogi következménye lesz). Köznapban valamilyen írott papírra gondolunk csak.
Egybehangzó akaratnyilatkozatot tehetünk szóba, írásba is.
Több formája van: elQállhat szóban, írásban, ráutaló magatartásban
Jogi következménye’! joghatás’! kölcsönösen jogosultságai, kötelezettségeik támadnak egymás felé.
Valamelyik jogalanynak valamilyen szolgáltatásra van szüksége. SzerzQdés tárgya: szolgáltatás, amelyet a kötelezett tanusítani kötelez és amelyet kötelezhet. Jogosult a kötelezettQl követelheti. Sokféle szerzQdés jogviszony létrejöhet.
Adás- vétel: 2 jogalany. eladó jogai, vevQ kötelezettségei (megcserélve is)
jogosult’!
kötelezett’! aki teljesít
szolgáltatás’! megy az egyik féltQl a másik felészolgáltatás’! ellenszolgáltatás
Hogy milyen a szolgáltatás?  tevQleges, -nem tevQleges
TevQleges:
1.Amikor adás történik  adás típusú szolgáltatás. Tulajdonjoggal együtt. Tulajdonjog átadásáról szól. Vagyoni ellenérték fejébe’! adás- vétel Nem vagyoni ellenérték fejébe’! ajándékozás
2.Tevékenység kifejtésére irányuló (facere) Valamit létrehozok, valamit megcsinálok Fontos a gazdasági életben:
vállalkozási szerzQdés, megbízási szer zQdés, szállítási szerzQdés, bizományi szerzQdés, szállítmányozási szerzQdés
3.Készenléti, helytállási Pl: biztosítási szerzQdések, banki szerzQdések

Nem tevQleges: Csak tartózkodik, tqr. Bérbe adom valamimet. Bérbeadó szerzQdés.
Szolgáltatáshoz kapcsol egy ellenszolgáltatást. (visszterhesség)
Egymásra tekintettel adják a szolgáltatás és ellenszolgáltatást úgy hogy értékegyensúlyról van szó. A jogban vannak kivételek. Melyek a szerzQdés általános jellemzQi? ’! szabad döntése van, hogy akarok-e szerzQdést kötni mikor? Kivel? Milyet? SzerzQdési szabadság. Az állam meghatározza, hogy milyen szerzQdést kell kötni’! közüzemi szerzQdések’! írásbeli’! fogyasztói szerzQdések, banki szerzQdések
1.kétoldalú szerzQdéskötési kötelezettség
2.egy oldalú szerzQdéskötési kötelezettség
Banki, gazdálkodó szervezettel, közüzemq vállalatok kapcsán az államnak
Minden szerzQdés jellemzQ visszteher még akkor is ha a másik oldalon nem vagyoni ellenérték van. Amíg fennáll a jogviszony fenn kell tartani az értékegyensúlyt. ’!együttmqködési kötelezettség gazdasági szerzQdés fontos elválik egymástól
-értékesítési, tájékoztatási kötelezettség
Felek közt tv. ereje van, amit bevállalnak a szerzQdésben azt kell tartani mintha tv. lenne.
SzerzQdés alól mentesülhet’! nagyon rendkívüli dolog esetén körülmények megváltoznak
Vannak szerzQdések, amelyek érvénytelenek: akarat hiba, akarat nyilatk ozati hibái,célzott joghatás hibái
1.semmiség
2.megtámadhatóság
1.súlyos okok miatti
2. ettQl enyhébb ok: valamilyen szubjektív szándékhoz tartozik. A semmisséget nem kell kimondania a bíróságnak, olyan súlyos az ok! Nem kell külön eljárás csak hivatkozni kell rá, elévülés nélkül. Pl: jogellenes szolgáltatás
Teljesíteni akarják, mindkét fél
Mellékkötelezettség’! szerzQdési készséget, képességet erQsítenek Teljesítési képesség biztosítása Pl: foglaló, kötbér, jogvesztés kikötése
Foglaló: Ha meghiúsul a teljesítés, a foglalót aki adja és az Q hibájából hiúsul meg a teljesítés, akkor elveszíti, ha aki kapja és az Q hibája, vissza kell adni a foglaló dupláját. Ha a teljesítés meg van, akkor beszámítódik a vételárba.
Kötbér: Pl: minimum kár általányként viselkedik (ha valami nem szerzQdés szerq akkor a kötbér jár) Szubjektív, elQre rögzíteni kell. Több a kár, mint a kötbér az a feletti rész’! kártérítés formájába. Amikor valamilyen felróható kötelezettség van. ’! sokféle kötbér létezik.
Jogvesztés: Részletfizetése s szerzQdésnél elQfordul. Elvesztette a részletfizetési jogát’! elmulasztotta a részletfizetést Képességbiztosíték: zálog, kaució intézménye, kezesség intézménye, ha nem magánszemély a kezes’! bank garancia
Zálogjog: Ha nem történik meg a szerzQdés a másik fél zálog& HitelezQt lehet majd kárpótolni. Értékkel bíró ingo vagy ingatlan’! a hitelezQt fizetik ki értékesítése után El kell adni’! vétel árát arra kell fordítani RepülQ zárójog, Jelzálog
RepülQ zárójog  gazdálkodó szervezetek vagyona.

Óvadék  kaució: Letétbe helyezek valamit, amihez közvetlenül nyúlhat, amennyit elvesz a kaucióból azt vissza kell tenni.

Kezesség: Kötelezettség vállaló. Adós nem fizet, a kezes fizet helyette. Régen sótartó kezesség. ElQször az adós aztán sorba vették a kezeseket, most bárkit elQ lehet venni.

Bank garancia: Bank vállal kötelezettséget. Nem ingyen teszi a bank meghatározott idQn belül kell visszafizetni a banknak. Ingók és ingatlanok adás- vétel között nagy a különbség. Tulajdonjogot csak a tulajdonostól szerezhetünk.
Adás- vételi szerzQdés: Eladónak is vannak kötelezettségei
1.kellék szavatossági kötelezettség
2.jog szavatossági kötelezettség

1.Az eladó szavatosságot vállal, hogy rendeltetési használatra alkalmas, megfelel a szerzQdésben meghatározott követelményeknek.
2.Dolog felett 3. személynek nincs olyan joga, amely a vevQ tulajdonosi jogait csökkentené vagy korlátozná.
Ha van 3. személyre vonatkozó jog, ne gond csak bele kell venni a szerzQdésbe.









 PAGE \* MERGEFORMAT 11

Hasonló témájú dokumentumok

Vizsga anyagsegédlet (2007/2008-as ősz)

- 2007-12-14 14:58:29

Tv jog egész

- 2009-12-11 10:32:24

Jogi alapismeretek

- 2008-11-26 14:32:02

Féléves anyag

- 2008-12-15 15:43:07

Gazdjog2 jegyzet 3

- 2011-02-17 20:29:45

Fogalmak1

- 2009-04-30 15:22:47

Jogi ismeretek

- 2010-01-20 23:14:48

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

01 3. gyakorlat 5. gyak 6. 6. gyakorlat ady államháztartástan árupiac athén atombomba b1 biotechnológia citrátkör dolgozat elemzés elosztás épterv fa formanyomtatvány gazdasági gazdaságszociológia információelmélet japán képlet konfiguraciokonformacio. kötelező irodalom közgáz kulturális antropológia laskai gábor lemez log makro mazzag éva megtakarítás minőség műemlékvédelem művészettörténet növényszervezettan jegyzetek oktatási törvény opkut pénzügy i. program pszichoszexuális fejlődés puska speech sounds standardizálás stilisztika tanulás és kutatásmódszertan ter.védelem törvény