Fejlődéslélektan jegyzet

Országok listájaHungaryWesley János Lelkészképző FőiskolaPedagógiaFejlődéslélektanFejlődéslélektan jegyzet

FEJLPDÉSLÉLEKTAN
második félév összes elQadás (Dr Ranschburg JenQ)
Bevezetés
A fejlQdéslélektan fiatal tudomány, bár a tárgy (a gyermek) nagyon öreg Jð
Gyermeklélektan történet
Az emberiség történetének korai idQszakában föl sem merült, hogy a gyerekkel akármilyen módon foglalkozni kelljen (tudományos szinten). Az sem véletlen, hogy Jézus születésérQl tudunk, utána fiatal felnQtt koráról is, viszont gyermekkoráról semmit.
A gyerek ebben az idQben nem lehetett beteg , kizárólag rossz. èð fapálca, mint nevelQeszköz, már az Ótestamentum szövegében is fellelhetQ. Ázsiai vallásban is találunk erre utaló jeleket, nem csak az európai vallásban.
A gyereket meg kellett óvni a gonosztól, ez sokkal fontosabb volt, mint a nevelése. Elevensége, játékossága rossz volt, és ezt ki kellett qzni belQle (középkor). A gyereknevelés, a vele való bármilyen foglalkozás ebben az idQben katonás volt. A gyereknek mindig csendben, rendben kellett viselkednie, a rendes viselkedéstQl való bármilyen eltérés abszurdum volt. A gyerek és felnQtt között igazából tulajdonviszony alakult ki (az én gyerekem, azt csinálok vele, amit akarok). Ezt mutatja a gyerekek öltözködése is, tulajdonképpen a felnQtt ruházat kicsinyített mása volt. Ópiátokat adtak a gyereknek, hogy nyugodt legyen, és a 6. életévét betöltött gyermek már munkába állt. Akkoriban minden negyedik kisgyerek halálra volt ítélve. Sok gyerek került menhelyre ebben az idQszakban.
A reneszánsz nem érintette az akkori kor gyermekszemléletét. Az elsQ igazi változást a XVIII. század hozta.
A környezet neveli a gyermeket vagy az öröklött tulajdonságok a meghatározók? Melyik a domináns?
JOHN LOCKE ROUSSEAU

Tabula rasa
A környezet nevel! Nincs semmi velünk született. Nem eredendQen gonosz az ember, hanem az élet korai szakában életre szóló vonások rögzülnek. Habitusok alakulnak ki. Habitusok: például az önkontroll. Az a cél, hogy szociálisan kívánatos legyen a gyermek àð meg kell tanítani kérdezni, a kérdésekre felelni kell. Büntetésre nincs szükség, jutalmazni sem kell. Bár az intelligencia és a temperamentum velünk születettségét elismeri. (nagyon nagy dolog ez, abban az idQben pláne! ElQtte senkinek nem jutott eszébe ez a gondolat, egyáltalán, a gyerek lelkével foglalkozni. A gyerekrQl addig senki nem írt úgy, mint Locke.
NURTURE
A természet elv képviselQje. A gyermek nem tudatlan felnQtt, hanem önálló entitás. A fejlQdés folyamatosságát elQször Q vetette fel. Szerinte a gyermeket nem kell megtanítani kérdezni, hagyni kell, kérdezni fog magától.
NATURE
Fontos, hogy a gyermek fejlQdése folyamatos, vagy szakaszosan történik. Neves pszichológusok vitája ez jóideje. Bandura szerint például folyamatos. Minél távolabbról szemléljük a gyermeki fejlQdést, annál szakaszosabbnak tqnik, minél közelebbrQl, annál inkább folyamatosnak láthatjuk (Ranschburg).
Egy kisgyermek (bizonyos korig) nem tud perspektívát váltani (másik ember fejével gondolkodni, a másik bQrébe bújni ). Ha mikroszkóppal szemléljük, látjuk, hogy azért egyszer-egyszer mégis sikerül már egész korai idQszakban ez a gyereknek èð eszerint a fejlQdés folyamatos.
KertészkedQs példa Jð ha hamis ciprust ültetek sok függ attól, hogy hova ültetem, hogyan nevelgetem, miként bánok vele. De ebbQl tuja soha nem lesz, viszont gyönyörq hamis ciprust tudok nevelni belQle. Ha nem tujának nevelem, nem tujaként bánok vele, hanem hamis ciprusként, akkor ki tudom hozni a maximumot belQle, odafigyeléssel gyönyörqt alkothatok.
Tehát Locke és Rousseau esetében mindkettQnek igaza van, gyakorlatilag ugyanarról beszélnek. Ha a gyerek hamis ciprusnak született és én tuját akarok nevelni belQle, az nem fog menni.
A XVIII. század második felében született a boldog gyermekkor kifejezés. Ebben az idQben találtak rá aveironi Viktorra egy erdQben. Mintha állatok nevelték volna addig, nem járt rendesen, nem beszélt. Na, gondolták, most el fog dQlni, hogy kinek van igaza. Locke-nek, vagy Rousseau-nak. Vizsgálták a kisfiút, sok dolog tisztázatlan, például, hogy értelmi fogyatékos volt-e eredetileg, stb. Sok következtetést azonban nem sikerült levonni. Viszont bebizonyosodott, hogy ha hétéves koráig egy gyerek nem tanul meg beszélni, akkor más nem is fog tudni. KRITIKUS PERIÓDUS. Mégsem volt hiábavaló a vizsgálódás.
Egy Hard nevq pszichológus Viktor képzése során számos dolgot talált ki. Philippe Pinel munkásságának köszönhetQen a gyermekpszichológia innen indult útjára. Darwin: egyedfejlQdés  törzsfejlQdés.
Darwin egyébként egyik gyermeke fejlQdését jegyzQkönyvezte. Ez egyedülálló volt! ðð az egyedfejlQdés szakaszai a törzsfejlQdésben is fellelhetQk. Az egyedfejlQdés a törzsfejlQdés mikrokozmosza!
Stanley Hall: A törzsfejlQdés megismétli az egyedfejlQdést. ElsQ fejlQdéslélektani elmélet! Felfedezte a serdülQkort. ADOLESZTENCIA (a biológiai serdülésnél tágabb fogalom. Biológiailag a serdülés 13-15 éves kor között megy végbe. Az adolesztencia kifejezés ennél összetettebb, a felnQtté válás folyamatát fejezi ki). Amikor a biológiai serdülés végetér, ez még tart kicsit tovább. Hall is errQl beszél, Q az adolesztencia elsQ leírója: átmenet a mai emberbQl a szuperantropoid felé .
Binet és Simon: elsQ intelligenciateszt a XX. század elején az Q nevükhöz fqzQdik. Sokat módosított, fejlesztett változatát a mai napig is használják. Bizonyos normákat állít fel, például mennyit kell tudnia egy három évesnek, stb. Egy-egy változata a tesztnek kb. 10-15 évig érvénye, utána változtatni kell rajta, hozzáigazítani a kor követelményeihez, elvárásokhoz, tempóhoz, stb. A mérés nagyon fontos eszköze a pszichológiának (egzakt tudománnyá válásához!). Mi az, amit mérünk? Mi az intelligencia? Nem lehet meghatározni, inkább csak valamiféle esszenciáját mérik az intelligenciának, ami akkor is jelen van, ha rossz körülmények között nevelkedett a gyermek (ez az esélyegyenlQség miatt fontos). Eredeti gondolkodást kell tudnia mérni ennek a tesztnek, de ez soha nem sikerül igazán.
Gesell: ikerkutatás terén lett híres. Megfigyelte, hogyan alakul ki a lépcsQn járás képessége két gyermek esetében, akik közül az egyiket tanították lépcsQn járni másikat nem. Megállapította, hogy a különbség nem szignifikáns. Az, hogy melyik mikor tanul meg a lépcsQn járni csak minimálisan függ a tanítástól. A velünk hozott anyag -tól függ sokkalinkább. (Rousseau NATURE szemlélet)
Ezzel egyidQben
Watson: Behavior pszichológiai iskola megteremtQje. P Locke szemléletét követi. Pavlovból indult ki, például a rettegés hogyan alakul ki egy emberben. Egy 9 hónapos kisgyerekkel, Alberttel végezte az alábbi kísérletet: szQrös játéknyuszit adott neki, amikor hozzányúlt, a háttérben riasztó csengQ hang szólalt meg. Albert megijedt, elkapta a kezét. Megismételte ezt még kétszer, ezután mikor Albert meglátta a nyuszit, már összerezzent, a csengQ hang nélkül is, sQt elQbb-utóbb minden szQrös állattól félni kezdett. EbbQl azt a következtetést vonta le, hogy különféle tanulási technikákkal a környezet csiholja ki a gyerekbQl azt, ami végül is karakterévé válik.
Gesell és Watson egymással szembekerülnek, mint korábban Rousseau és Locke.

Sigmund Freud: 1905-ös írása 3 hozzászólás a szexuális elméletekhez nagy port kavart az akkori prqd világban. Azt kijelenteni, hogy a csecsemQkorban is létezik már a szexualitás  botrány!
ID: egyetlen dolog születik velünk, ez az ösztönén, és ennek energiája, a libidó. Gyermekkorban csak ez mozgat, késQbb alakul ki az EGO. Az ID fejlQdése során a libidó keresi a helyét, amit elQször a szájnál talál meg. Ez a babánál a szoptatás idQszakát érinti. Minden a száj körül forog, mindent a szájába vesz. Ezt Freud ORÁLIS periódusnak nevezi. Ez kb. a gyermek elsQ esztendQs koráig tart.
A libidó ezután továbbáll , másik testrészt keresve az ánusz körül állapodik meg. Ez a szobatisztaság megtanulásának az idQszaka. Mindig a legfontosabb tevékenység határozza meg a periódust, így ez az ANÁLIS periódus.
KövetkezQ szakasz: a libidó energiája a hím nemiszerv köré összpontosul, ez a FALLIKUS periódus. Ez 3-6 éves korig tart. Oidipusz korszaknak nevezi ezt a pszichoanalízis. A kislányok ebben a korban úgy vélik, nekik is volt hímtagjuk, csak rosszak voltak, elvesztették. Ebben az idQszakban tehát egy nemiszerv van középpontban, és ennek hiánya, vagy megléte a fontos. A fiú és apa kapcsolatában rivalizálás alakul ki a hQn szeretett anya kegyeiért. A gyermek elkezd félni az apjától, mert saját indulatait vetíti ki rá. Projekció : Az apa gyqlöl engem àð azonosul az apával, mert ha engem bántasz, saját magadat bántod . Ez akkor is így alakul, ha az apa személye szelíd, mivel a gyermek saját indulatai indukálják a folyamatot. Ez vezet a SZUPEREGO kialakulásához (felettes én).
A fiúgyermek esetében ezt nagyon jól leírja Freud, de lánygyermek esetében ez már kevésbé állja meg a helyét. Pket illetQen azt írja, hogy 6 éves kortól kezdQdQen az apához vonzódik. De szerinte a lányoknál nem megy végbe az a folyamat, ami a fiúknál, a SZUPEREGO nem alakul ki hatékonyan, mint a fiúknál. Ez azért lehetséges, mivel a lányok nem tudnak az apával rendesen azonosulni.
(Freud kapcsolata lányával nagyon jó volt, bár Ranschburg szerint Annát fiúnak nevelte édesapja. Ez sok családban megesik, ahol nincs fiúgyermek.)
6-10 éves kor között szünet áll be, a libidó elcsöndesedik. Ez a LÁTENCIA periódus. Ez egy úgynevezett szexuális csend . A gyermek életében ez a tanulás idQszaka.
Azután 10 éves kor körül libidó felébred , beköszönt a GENITÁLIS periódus.
Fixáció, regresszió
A libidó nem biztos, hogy átjut a különbözQ szakaszokon, periódusokon, elképzelhetQ, hogy leáll: ezt nevezzük fixációnak. Az is lehetséges, hogy egy szakaszból visszaesik egy elQzQ periódusba: ez a regresszió.
Orális fixáció: orális periódusban való megragadás. Az orálisan fixált emberre jellemzQ a túlzásba vitt alkoholfogyasztás, dohányzás, evéskényszer, a csók kiemelt szerepe, túlzott rágógumi fogyasztás!
Anális fixáció: az análisan fixált ember jellemzQje lehet az emésztési probléma, tipikusan a székrekedés.
Ezekhez különbözQ karaktertípusokat társított Freud: pl. az orálisan fixált ember rágósak, evQsek, ivósak, függQségre hajlamosak, idQnként túl lezserek anyagi vonatkozásban. Az análisan fixált ember sovány, zsugoriságra hajlamos, és elQfordulása gyakoribb a nQk között. Ha az igényei szerint él valaki, nem a lehetQségei szerint: orálisan fixált. Ha jóval a lehetQségei alatt él: análisan fixált.
EzekbQl a fixációkból ki lehet keveredni, de ha nem sikerül idQben, egy életre megmaradnak a jellemzQi.
Ez tulajdonképpen az elsQ fejlQdéslélektani elmélet. Fontos tény: a felnQttkor kudarcai visszavezethetQk a gyermekkorra. Igenis meghatározó a gyermekkor! Az elfojtás esetében a tudattalan hat a tudatomra. Determinizmus: a tudattalan befolyásolja a jövQt! A szabad akarat csak látszat! A külsQ hatások, tapasztalatok nyomot hagynak bennünk, ezek befolyásolnak akár tudattalanul. ßð Analitikus iskola

Eric Erikson: dán zsidó családból származott. Pszihoanalitikusnak tanult, együtt dolgozott Anna Freud-dal. Analitikus képesítést szerzett. Freud pszichoanalízis elméletébQl indult ki, de a periódusváltást nem biológiai értelemben gondolja (életkor), hanem szerinte úgynevezett krízishelyzetek idézik elQ a periódusváltást. Ezt a krízist az ember megoldja, és így lép tovább a következQ szakaszba, ahol majd egy újabb krízishelyzet elé áll, és csak úgy tudja megoldani, hogy a korábbiakon már túljutott. Így jut el a serdülQkorig, ahol egy újabb, úm. kiemelt krízissel találkozik. ßð pszichoszociális elmélet!
Eric Erikson Pszichoszociális Elmélete:
SZAKASZ KRÍZIS KAPCSOLATOK MODALITÁS (feladat) PSZICHOSZOCIÁLIS HASZON (erény) KUDARC CSECSEMQKOR (ORÁLIS) bizalom-bizalmatlanság anya kapni (szoptatás) remény visszahúzódás (a reménytelenség közönye KISGYERMEKKOR (ANÁLIS) autonómia-szégyen szülQk tartás, visszatartás-elengedés akarat impulzivitás, kényszeres magatartás óVÓDÁSKOR kezdeményezQkészség-bqntudat család utánamenés, megismerés, kiváncsiság céltudatosság, bátorság gátlásosság ISKOLÁSKOR szorgalom-alacsonyabbrendqség iskola, szomszédok tanulás, csoportos magatartás, viselkedés hatékonyság beszqkülés, sodródás a világgal SERDüLQKOR adolesztencia egoidentitás-szerepzavar társak, modellek önmagam felismerése hqség, lojalitás cinizmus FIATAL FELNQTTKOR (20-onéves) intimitás-izoláció partner, baráti kapcsolatok önmagam megtalálása egy másikban szerelem magány KöZéPSQ FELNQTTKOR (50-60) kibontakozás-stagnálás család, munkatársak önmegvalósítás, gondoskodás gondoskodás, család életének biztosítása elutasítás (az elQzQek nem vállalása) öREGKOR integritás-kétségbeesés az emberiség és én szembenézés az elmúlással bölcsesség kétségbeesés, meghalni nem tudás
Magyarázat a táblázathoz:
Psbizalom (eriksoni fogalom): a csecsemQt, ha sír fel kell venni, ha éhes meg kell etetni, stb. Ha nem jön létre ez az Qsbizalom anya és gyermek között, egy életre nyomot hagy! AmitQl ilyenkor megfosztjuk a csecsemQt, az a remény.
A szégyen megelQzi a bqntudatot. Itt tanul meg szégyenkezni a gyerek (anális periódus). Ez az idQszak a szobatisztaságra nevelés! Visszatartani tud, amíg bilihez kerül. Ez nem azt jelenti, hogy nem a bugyiba pisil, hanem azt, hogy képes visszatartani! ÖNKONTROLL! Önuralom! Ezt kíséri az autonómia, önmagát képes kezelni a gyermek, önállóan! A modalitásban szereplQ tartás-elengedés szélesebb értelmet kap itt. Önmagam szabályozásáról van szó.
A kudarcban impulzivitás àð elQbb cselekszik, mint gondolkodik.
BelsQ kontrollos ember: részt vesz abban, ami történik vele, ha jó történik: jól csináltam , ha rosszul: elhibáztam .
KülsQ kontrollos ember: a környezetét teszi felelQssé. Ha jó történik vele: jók voltak a körülmények , ha rosszul dönt: a környezet nem tette lehetQvé&
bˆŠ0 2 4 d Ü
Þ
î
ø
Ð Ô è ô (L$& H | ~ T)\)Þ)ú)ˆ*”*x+z+Z,r,.0J0`6l6Š9–9d?~?ä@è@ìAòAjCvCEœEPF`FJJ
JJ~KKzPŠP²QÄQÜQóåÝÙÑÙÉÙÑÙÂٷٰٰٰÙÑÙ°ÙÑÙÑٰٰٰÙÑٰٰٰٰٰÙÂÙÂٰٰٰÙÑÙ«ÙÂٰٰ٠hØWí>*

hØWí5\ hØWí6CJ]aJ

hØWí6] hØWíCJaJ hØWíOJQJhØWíhØWíhØWí5hØWíhØWí5OJQJ^JhØWíhØWí5CJaJB&Š 4 f \

4 Ô (üÆ,V #ˆ$L)Ö*Z,.0`6÷÷ç×Çç×××××××××××××××××$ „x„x]„x^„xa$gdØWí$ „x„x]„x^„xa$gdØWí$ „x„x]„x^„xa$gdØWí $a$gdØWí Òþþ`6f9Š9Ä>d?ä@üC´EÐKÒNøOBQÜQR¬SBUV6YZ*]îa@bPb^bvbïïïïïïïïïïïïßïïïïïïïïÓÓÓ

$$Ifa$gdØWí$ „x„x]„x^„xa$gdØWí$ „x„x]„x^„xa$gdØWíÜQR¬SÈSBU^Uü\þ\]"]*]B]´a¶aða>b@bNbPb\b^btbvbœbžbÜbÞbêbìbîbccDcFcNcPcrctc€c‚cÐcÒcÔcdd$d&d2d4dpdrd~d€dÆdÈdÊdÜdÞdee$e&eleneœeže´eõñêñêñâñÛñêñâñÐñ¿ñ¿ñ¿ñ¿ñ¿ñ¿ñ·©ñ©ñ©ñ©ñ©ñ©ñ·©ñ©ñ©ñ©ñ©ñ©ñ·©ñ©ñ©ñ©ñ©ñ©hØWíCJOJQJ^JaJ hØWíCJ aJ hØWí5CJOJQJ\^JaJhØWí56>*\]

hØWí6] hØWíOJQJ

hØWí5\hØWí hØWí6CJ]aJBvbžbÞbìbîbóóó%Îkd$$If–Ö







”†Öˆ*‹è¿¶Ž# ¶îî„îÖ0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöHbÖ

$$Ifa$gdØWíîbcFcPctc‚cÒcóóóóóó

$$Ifa$gdØWíÒcÔcd&d4d1%%%

$$Ifa$gdØWíÎkdÿ$$If–Ö







”
ֈ*‹è¿¶Ž#Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöHbÖ4drd€dÈdÊdóóó%ÎkdÞ$$If–Ö







”ïֈ*‹è¿¶Ž#Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöHbÖ

$$Ifa$gdØWíÊdÞde&eneže¶eóóóóóó

$$Ifa$gdØWí´e¶e¸eÌeÎef
f.f0f‚f„fšfœfÚfÜfÞf gg@gBgbgdgŠgŒg¬g®g¾gÀgÂgügþg"h$hZh\hœhžh®h°h¼h¾hÀhôhöh"i$iJiLi‚i„iÔiÖi j"j$j2j4jbjdjˆjŠj¼j¾jÒjÔj kkkÌpÎpDsœ\Ÿ~ŸÂŸÔŸÜ¤Þ¤"¥$¥«üôæüæüæüæüæüæüôæüæüæüæüæüæüôæüæüæüæüæüæüôæüæüæüæüæüæüôæüæüæüæüæüæüôüÞüÜüÕüÕüÞüÞü

hØWí5\U hØWíOJQJhØWíCJOJQJ^JaJ hØWíCJ aJ hØWíP¶e¸eÎe
f0f1%%%

$$Ifa$gdØWíÎkd½$$If–Ö







”ïֈ*‹è¿¶Ž#Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöHbÖ0f„fœfÜfÞfóóó%Îkdœ$$If–Ö







”ïֈ*‹è¿¶Ž#Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöHbÖ

$$Ifa$gdØWíÞfgBgdgŒg®gÀgóóóóóó

$$Ifa$gdØWíÀgÂgþg$h\h1%%%

$$Ifa$gdØWíÎkd{$$If–Ö







”hֈ*‹è¿¶Ž#Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöHbÖ\hžh°h¾hÀhóóó%ÎkdZ$$If–Ö







”ïֈ*‹è¿¶Ž#Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöHbÖ

$$Ifa$gdØWíÀhöh$iLi„iÖi"jóóóóóó

$$Ifa$gdØWí"j$j4jdjŠj1%%%

$$Ifa$gdØWíÎkd9$$If–Ö







”ïֈ*‹è¿¶Ž#Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöHb֊j¾jÔjkkóóó%Îkd $$If–Ö







”hֈ*‹è¿¶Ž#Ö0ÿ

ÿ

ÿ

ÿ

ÿÿ ö6ÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöHbÖ

$$Ifa$gdØWíkPk"mšpq

rDs\ŸÂŸT¡L£D¥Ê¥N¦R¨¤¨©8ªnªŒª¸ª«ïßßßßßßßßßßßßßÅÅÅÅÅÅÅ$
&
F „x„H¤d ¤d[$\$]„x^„Ha$gdØWí$ „x„x]„x^„xa$gdØWí$ „x„x]„x^„xa$gdØWíEgoindentitás: a serdülQkori gyermek ebben az életkorban gyqjti össze azokat az identifikációit, amelyek hozzásegítik annak megválaszolásához, hogy ki is Q valójában  kinek is látja önmagát. Kialakulnak az alapvetQ irányok (mit lát jónak, rossznak), a világkép (pl. mqszaki vagy humán érdeklQdésq). A társkapcsolatokban is kialakulnak ezek: skalpgyqjtQ lesz, vagy hqséges, stb. Szerepzavar akkor keletkezik, ha ez nem sikerül!
Tulajdonított én: amilyennek mások látnak engem.
Intimitás: tartós kapcsolat létrejötte, illetve a magány. A skalpgyqjtés a magány egy formája! JellemzQen az alapvetQ emberi kapcsolatok kialakulásának idQszaka ez, mind baráti mind szerelmi szinten.
A nyugdíjazást követQen megszqnik a kollegiális kapcsolat, a kapcsolatrendszer visszaszorul teljes egészében a családba (a család függQleges és hierarchikus kapcsolatrendszer, a kollegiális vízszintes). Ebben az idQszakban nagy az elhalálozási arány.
Öregkorban végbemegy egyfajta rovancsolás, leltárkészítés (az élet végigelemzése). Abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a táblázat korábbi oszlopaiban szereplQ feladatait megoldotta, teljesítette àð elégedettség, integritás. Ha nem àð kétségbeesés.
Az emberiség és én  én mint ember mennyire tudtam ember lenni.
A bölcsesség nem okosságot jelent, sokkal inkább tapasztalatot.
A táblázat elsQ négy sora a HONNAN? kérdésre keresi a választ, a második négy pedig a HOVÁ? kérdésre. Mindegyik szakaszhoz kérdés rendelhetQ, az adott szakaszban erre a kérdésre keresi a választ, és a megszerzett tapasztalatot viszi tovább magával az ember:
Kiszámítható-e és segítQkész-e a világ?
Tudom ezt én magam is csinálni, vagy nem tudom?
Jó gyerek vagyok, vagy rossz gyerek vagyok? (egy gyereknek soha nem szabad azt mondani, hogy rossz vagy! Maximum azt, hogy ezt most rosszul csináltad.)
Sikeres vagyok, vagy nem?
Ki vagyok én?
Mással vagy egyedül?
Tudok-e kezdeni valamit az életemmel?
I D E G E N H E L Y Z E T - T E S Z T
Individualizáció  szocializáció
MelyikrQl van szó a fejlQdéslélektanban? Az individualizáció az egyén önmagává válása. A szocializáció a társas kapcsolatainak fejlQdése.
Az individualizáció és a szocializáció együtt zajlik. A kisbaba, mikor megszületik mennyit tud a világról és önmagáról? Semmit. A baba nem tudja önmagát kivonni a világból. Ha csörgQt ráz, az tulajdonképpen a karja meghosszabbítása. Nem képes elválasztani önmagát a tárgytól. Ahhoz idQ kell, mire tudatosul benne, hogy Q mozgatja, Q szólaltatja meg a csörgQt. Ez az individualizáció.
A kisbaba önmagát és az anyját egy személynek látja (duálunió). 5-6 hónapos kor táján (Margaret Mahler megfigyelése) van egy jellegzetes mozdulata az anyja ölében: a baba eltolja magától az anyját (Jé, te ott, én meg itt?), ekkor ébred rá, hogy ez az egy nem is egy, hanem kettQ.
A legkifejezQbb vizsgálatok az én kialakulására 6 hónapos korban a tükörrel végzett vizsgálatok. Kb. egy évesen már a saját feje fölé nyúl, mikor a tükörben azt látja, hogy a feje fölé teszünk valamit. Valami halvány kép már van benne arról, hogy a tükörben én vagyok . Kb. 2 éves, mikor a Ki van a tükörben? kérdésre Lacika a válasz, és még pár hónap, mikor a válasz Én . ElQbb fedezi fel saját magát, minthogy kimondja a személyes névmást.
Szocializáció kezdetei: korai anya-gyerek kapcsolatban (ennek fontosságára az 50-es években Bowlby hívta fel a figyelmet). Az elsQ hat hónap az emberi kötQdés szempontjából kritikus periódusnak tekinthetQ. Az imprinting: a közelség keresése fontos az embernél, hiszen Q még nem tud követni (mint a szárnyasoknál megfigyelhetQ). Az embergyerek ott tartja maga mellet az anyját, ehhez veleszületett reflexeket használ, a sírást, mosolygást, gQgicsélést. Ezek a veleszületett reflexes megnyilvánulások egyfajta célkészletet alkotnak. Ha ebben az idQszakban  3 éves korig  az anya-gyerek kapcsolatban, a kötQdést illetQen, valószínqleg a késQbbi emberi kapcsolatokban nem lesz gondja az egyénnek. Szeparáció: ha valami miatt ez a kötQdés megszakad, súlyos következményei lehetnek a késQbbi kapcsolatok kialakításánál. Különösen, ha az elsQ hat hónapon belül történik, mivel ebben az idQszakban alakul ki az a kötQdés, ragaszkodás, ami kapcsán megfogalmazódik a babában: az anya a legfontosabb másik. EbbQl még hiányzik az empátia. Ez még nem szeretet, inkább ragaszkodás.
Margaret Mahler megfigyelése: másfél évesen (már totyog) körbejárja a teret maga körül, bátran, akár még a másik szobába is áttotyorog Jð. Néha azonban megjelenik az ajtóban, , anyukához odaszalad, megöleli, majd újra útnak indul àð TANKOLÁS.
2 évesen mindig anyuka ruhájába kapaszkodik, mögé bújik àð ÁRNYÉKOLÁS
2-3 éves kor között dackorszak és önállóság tapasztalható (ki nyomja meg a liftben a gombot). Sok szülQ akaratosságnak éli meg ezt, de ez igazából a tudatosság, az énkép kialakulásának idQszaka.
3 éves kor után tisztázódnak a dolgok, ezt követQen úgynevezett szociális csend következik, ami egészen a serdülQkorig tart.
Mary AINSWORTH idegenhelyzet tesztje a másfél-két éves korú gyerekek szülQvel való kapcsolatát vizsgálja. A vizsgálat:
Anya és gyermeke egy játékokkal felszerelt szobában vannak, a gyermek általában hamar megszokja új környezetét, játszani kezd a sok új játékkal. Belép egy idegen a szobába, és hamarosan játszani kezd a gyermekkel, majd a mama feláll és kimegy. A gyermek az idegennel marad. 3 perc elteltével a mama visszajön, újabb 3 perc múlva mindketten kimennek (mama + idegen). Megint 3 perc múlva az idegen egyedül visszajön, majd 3 perc múlva a mama is visszatér (reunió). 6 három perces fázisból áll a vizsgálat:
anya-gyerek: a gyerekek pillanatok alatt jól érzik magukat, bár idegen a környezet.
amikor az idegen bejön, a gyermekek általában picit meghökkennek.
amikor a mama megy ki, akkor van az elsQ nagy baj Jð
mama visszatértekor általánosan nagy öröm figyelhetQ meg
amikor a gyermek teljesen magára marad, akkor van a legnagyobb baj Jð, elQfordul, hogy nem is bírják ki a 3 percet
a második reunió  megint nagy megkönnyebbülés
A fenti teszt alapján három típusú gyermek különíthetQ el:
BIZTOSAN KÖTPDP gyermek. A megvizsgáltak 60 %-a. Az idegent viszonylag hamar elfogadja, az anyát lelkesen üdvözli, amikor visszajön, ha egyedül marad megijed, de nem tragédiaként éli meg, és amikor az anya megint visszajön, újból feltétel nélküli az öröme
ELKERÜLP gyerek. 15-20 %. Nem sír, mikor egyedül marad, nem sír, ha egyedül marad, nem sír, ha anyu elmegy, de nincs öröm sem, mikor visszatér! Ha egyedül van elQfordul, hogy elpityeredik, de az idegen visszatérte ugyanúgy megnyugtatja, mintha az anyja jött volna vissza.
AMBIVALENSEN KÖTPDP gyermek. Minden reakciójuk szélsQséges, az idegennel egyáltalán nem barátkozik össze. A reunió agresszivitással párosul, az üdvözlésbe agresszivitás vegyül, megüti, megrúgja az anyját.
A biztosan kötQdQ gyermek esetében a legnagyobb a kreativitás, az elkerülQ gyerekek veszélyeztetettek (kóros szocializáció), ez állami gondozottaknál figyelhetQ meg leginkább.
A születési rangsor is nagyon fontos (elsQ gyerek fürdetése), a második gyermeket általában lazábban nevelik a szülQk. Ha egy gondozónQ fürdet (árvaház), pelenkáz, az soha nem lesz olyan, mint az édesanya gondoskodása, nincs benne az a plusz, ami a szülQ-gyerek kapcsolatban megvan. SzülQ-gyerek viszonyban mindig zajosabb a kapcsolat. Ha az anya dühös, vagy indulatos, a szeretet alapján az. A gyermek ezt érzi, hogy ha dühös is az anyja, akkor is Q a hátország. Az is tény, hogy a jómódú gyermekek intelligensebbek (hamarabb szereznek nyelvvizsgát, vakációjukat külföldön töltik, stb.) Hogyan lehet ellensúlyozni az anyagi háttérben való elágazást? Azzal, ha az anya például fürdetés közben beszél a gyermekhez, érezteti vele, hogy Q fontos, odafigyel rá.
Anyától való eltávolodás (térben)
1 - 1,5 éves kor között még a közvetlen közelében van az anya, hogy el tudja kapni ha elesik, stb. KésQbb tágul a kör, de mindig látótávolságon belül van. Fokozatosan tágul a világ.
Sroufe (ma élQ pszichológus) kétszer 31 fQs csoportot vizsgált idegenhelyzet-teszttel, az egyik csoport problémás gyerekekbQl állt, a másik jól szocializált gyermekekbQl. A problémásak között mindössze 30% volt a biztosan kötQdQ gyerekek aránya, a jól szocializáltak között 75%. Az eredmény szignifikáns (biztos, hogy nem véletlen)! (Bár az érdekes az lenne, hogy az a 30% miért volt biztodan kötQdQ, és a másik csoportból a maradék 25%-kal mi a helyzet)

K O G N I T Í V F E J L P D É S
A gyermeki gondolkodás kialakulása és fejlQdése.
JEAN PIAGET (1896-1980) svájci pszichológus megfigyelései nagyon híresek. Három kislányán végezte megfigyeléseit, ez alapján kidolgozott egy kognitív fejlQdési elméletet. Hogyan lesz az emberi gondolkodás? MibQl lehet kiindulni? Abból, ami születéskor rendelkezésre áll, ilyenkor még csak egy-két reflexe van csak az újszülötteknek. Azonban ez az egy-két reflex az alapja a késQbbi gondolkodásnak! Ezek a szopó-, a fogó-, és a tekintQ reflex. Ezek a reflexek nem halnak el, és nem is maradnak meg változatlanul (mint pl a légzQreflex), hanem elQbb-utóbb szándékos akcióvá alakul át. Emögött úgynevezett sémák állnak, a fogó-, szopó- és tekintQ reflex sémája. Ezt úgy kell elképzelni, mint három üres kört ¡ð¡ð¡ð Az elsQ fogás, szopás alkalmával már nem üres ez a kör ðð Cselekvéssel történik minden tapasztalás. (mintha pontokat helyezne el az üres körökben)
A fejlQdési folyamat
0-2 éves korig: szenzomotoros periódus. A baba intelligenciája maga a cselekvései. A percepciós (érzékszervi) fejlQdés és a motoros fejlQdés révén változnak meg a sémák. ElQször csak rázza a baba a csörgQt, utána már vizsgálja, egyre jobban nyiladozik az értelme.
Organizáció: hogyan kombinálja ezeket a sémákat a baba (amikor 6 hónaposan nyúl a baba egy tárgyért, eléri, megfogja, majd a szájába veszi)
Adaptáció: nemcsak kombinálja a sémákat, hanem alkalmazza, sQt módosítja!
Hogyan módosítja a sémákat egy baba?
ASSZIMILÁCIÓ: beviteli folyamat, amikor ezekben a sémákban új pontokat helyez el cselekvéssel, de nem mindig ugyanúgy!
AKKOMODÁCIÓ: a séma alkalmazása az új objektumhoz (mellbimbó  cumisüveg).
Az asszimiláció bejövQ információ, az akkomodáció alkalmazkodás, és alkalmazás! Mindig egyensúlyra törekszünk az asszimiláció és akkomodáció tekintetében. A fejlQdés lényege, hogy ez soha nincs egyensúlyban, de mi mindig egyensúlyba akarjuk hozni. Ez az egész életünkre jellemzQ.
Van olyan asszimiláció, ami szín tiszta asszimiláció: például a szimbolikus játék, amikor egy hamutartóra azt mondja a gyermek, hogy az egy halacska a vízben. Akkomodáció akkor lenne, hogy a gyerek belehamuzna Jð
Szín tiszta akkomodáció: utánzás!
Az összes többi cselekvés az egyensúlyra való törekvés. A gondolkodás akkor kezdQdik meg, amikor a gondolkodás már képekben zajlik!
2 éves kor táján: a külsQ világ belsQ reprezentációja. Amikor el tudja képzelni, hogy amit nem lát az is létezik. ElQször csak az van , amit lát a baba, képek nincsenek. 3 hónaposan még amit nem lát, az nincs. 6 hónapos, mikor elQször keresi pl. a csillogó bigyót, amit a látóterébQl kivonunk.
2-7 éves korig: a mqvelet elQtti gondolkodás szakasza, a gyermek már képekben gondolkodik, a kép az, ami domináns! Az iskolaérettségi vizsgálatokban Piaget-nál használt feladat: Kitesz a gyermek elé 6 korongot, megszámoltatja vele, utána kirakat a gyermekkel is hat korongot, az eredeti 6 alá. Gyermek kirakja, megszámolja, ugyanannyi. Ha most a felsQ sorban lévQ korongokat széthúzzuk, hogy térben több helyet foglaljon el , a gyermek a melyik a több kérdésre a fenti sorra mutat. Mivel több helyet foglal el, többnek gondolja. A gondolkodás egyértelmqen a képek vezérlik!
ARTIFICIALIZMUS - mesterségesen elQállítottság: a gyermek számára (2-4 éves) minden a felnQttek által elQállított. Például egy 3 esztendQs gyermek szerint a folyók úgy lesznek , hogy a felnQttek ásnak egy árkot, és telehordják vízzel. Vagy a csillagok is úgy vannak az égen, hogy azt a felnQttek feltették oda. Ez 5-6 évesen már halványul.
AMINIZMUS - meglelkesítés: az élQ és élettelen dolgok között nem tud különbséget tenni. Ha a villamost megüti, azt gondolja, az fáj neki. Ez a gyermek egocentrikusságából ered. (ha nekem fáj, neki is). Ez is 6 éves kor körül elhal.
MÁGIKUS VILÁGKÉP: szintén az egocentrizmusból fakad. Azt jelenti, hogy a 3-4 éves gyerek vágyakban gondolkodik, és a megvalósulás és a vágy közé nem kell cselekvésnek történni. 3 éves gyermek például úgy játszik bújócskát, hogy a szemét eltakarja a kezével (csiribú-csiribá eltqntem).
Az elefánt berepül az ablakon: hiába tudja, hogy az elefánt nem tud repülni, de most repül! Még nem képes összekapcsolni az összefüggéseket, a felnQtt logika nem mqködik nála. 3-4 éves gyermek számára nincs lehetetlen, a vizualitás vezeti Qt, ez az óvódáskor legszebb csodája.
Szemlehunyásos jelenség: kukucska játék nagy kaland a gyermekeknek. Anyuka elbújik egy könyv mögé, kinéz: kukucs! àð kalandvágy jelenik meg. Ebben a korban már kicsi a kockázat (anyu eltqnik végleg), viszont még mindig nagyon izgalmas. Rendes bújócskát még nem is lehet velük játszani 3 éves korban.
3-6 éves kor között apa és fia közt felszaporodik a konfliktus (Freud). Ha ebben az idQszakban válnak a szülQk, akkor különösen a fiúgyermek úgy éli meg, hogy tüntette el az apját.
7 esztendQsen már megvan a konkrét mqveleti intelligencia: absztrakt, konkrét gondolkodásra képes a gyermek. Három jellemzQje ennek a kornak:
INVALIANCIA, ÁLLANDÓSÁG: bármit csinálok a fogalmakkal, a mqvelet nem változtat a mennyiségen (6 korong esete)
REVERZIBILITÁS: megfordíthatóság 3 + 2 = 5 akkor 5  3 = 2
TRANZITIVITÁS: átvitel a>b b>c akkor a>c!!!


PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. 10.16-2 11 13 14. a munkapiac xii fej0001 7. gyakorlat alkotmánytörténet állatélettan antropológiatörténet apoptózis atom bakteriólógia bibó biztonság csáth éghajlat emission trade eu logisztika eupol génmódosítás géptan gyakorló feladatok halász gábor kántor anita kis jános középérték lengéstan mikrobiológia minden ami valszám motiváció műemlékvédelem művészet oktatási törvény operációs rendszerek órai anyag ökológiai antropológia pedagógia pénzügy sql szervezeti magatartás szerződés szociálpolitika tanenbaum tankönyv tolsztoj tudománytörténet tűzvédelem üzleti terv válgazd vizsgazh