Szigorlati Minimumkérdések

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemÁltalános Orvostudományi KarOrvosOrvosi Kémia 1.VizsgákSzigorlati Minimumkérdések

ORVOSI KÉMIA Szigorlati írásbeli minimumkérdések

ÁLTALÁNOS KÉMIA I Kémiai alapfogalmak 1/1. 1/2. 1/3. 1/4. 1/5. 1/6. 1/7. 1/8. 1/9. 1/10. 1/11. 1/12. 1/13. 1/14. 1/15. 1/16. 1/17. 1/18. 1/19. 1/20. 1/21. 1/22. 1/23. 1/24. 1/25. 1/26. 1/27. 1/28. 1/29. 1/30. 1/31. 1/32. 1/33. 1/34. 1/35. 1/36. A keverék fogalma és típusai A tiszta anyag fogalma és típusai Az elem fogalma A vegyület fogalma A rendszám jelentése A tömegszám jelentése Az izotóp fogalma Az elektrolit és nemelektrolit fogalma A relatív atomtömeg fogalma A relatív molekulatömeg fogalma A mól fogalma Az Avogadro-állandó értéke Írjon példát egyesülési reakcióra Írjon példát bomlási reakcióra Írjon példát helyettesítésre Írjon példát cserebomlásra Írjon példát közömbösítésre Írjon példát csapadékképzôdésre Írjon példát termikus disszociációra Írjon példát elektrolitikus disszociációra Az elektron töltéseloszlása s állapotban Az elektron töltéseloszlása p állapotban Az atomorbitál fogalma A Pauli-féle tilalmi elv A Hund-szabály Az elektronok maximális száma az elsô négy fôhéjban A C-atom elektronkonfigurációja alapállapotban A N-atom elektronkonfigurációja alapállapotban Az O-atom elektronkonfigurációja alapállapotban A nemesgázok külsô elektronhéjának konfigurációja A halogének külsô elektronhéjának konfigurációja Az alkálifémek külsô elektronhéjának konfigurációja Az alkáliföldfémek külsô elektronhéjának konfigurációja Az elektronaffinitás fogalma Az elektronegativitás fogalma Az elektronegativitás értékének változása a periódusos rendszer soraiban és oszlopaiban 1/37. A fémek legjellemzôbb sajátságai (felsorolás) 1/38. A félvezetôk legjellemzôbb sajátságai (felsorolás)

2 1/39. 1/40. 1/41. 1/42. 1/43. 1/44. 1/45. 1/46. 1/47. 1/48. 1/49. 1/50. 1/51. 1/52. 1/53. 1/54. 1/55. 1/56. 1/57. 1/58. 1/59. 1/60. 1/61. 1/62. 1/63. 1/64. 1/65. A nemfémek legjellemzôbb sajátságai (felsorolás) A kovalens kötés Lewis-féle értelmezése (példával) A datív kötés Lewis-féle értelmezése (példával) A szigma-kötés jellemzése; milyen elektronok kölcsönhatásából alakulhat ki A pi-kötés jellemzése; milyen elektronok kölcsönhatásából alakulhat ki A C-atom hibridizációja a CCl4 molekulában és a molekula geometriája A C-atom hibridizációja a metán molekulában és a molekula geometriája A C-atom hibridizációja az etén molekulában és a molekula geometriája A C-atom hibridizációja az etin molekulában és a molekula geometriája A C-atom hibridizációja a karbonátionban és a kötések geometriája A metán molekula kötései és geometriája Az etén (etilén) molekula kötései és geometriája Az etin (acilén) molekula kötései és geometriája A karbonátion rezonanciahibridje, geometriája és kötésrendje Atomorbitálok és molekulaorbitálok energiaviszonyai a H2 molekula képzôdésekor (rajz) A C-atom hibridizációja a benzol molekulában, geometriája A másodlagos kémiai kötések növekvô erôsség szerinti felsorolása A H2O molekula elektronszerkezete, geometriája és polárossága Az NH3 molekula elektronszerkezete, geometriája és polárossága A szén-tetraklorid molekula elektronszerkezete, geometriája és polárossága A kloroform molekula elektronszerkezete, geometriája és polárossága A N elektronszerkezete az ammóniumionban és az ion geometriája A hidrogénkötés kialakulásának alapfeltételei Példa intermolekuláris hidrogénkötésre Példa intramolekuláris hidrogénkötésre Hidrogénkötésre utaló fizikai-kémiai jelenségek felsorolása A hidrogénkötés jelentôsége biomolekulákban (két példával) II Halmazállapotok 2/1. 2/2. 2/3. 2/4. 2/5. 2/6. 2/7. 2/8. 2/9. 2/10. 2/11. 2/12. 2/13. 2/14. Az ideális gázok tulajdonságai a kinetikus gázelmélet szerint A legvalószínôbb és az átlagos sebesség értelmezése (a kinetikus gázelmélet szerint) Boyle törvénye (egyenlet a jelölések értelmezésével) Charles törvénye (egyenlet a jelölések értelmezésével) Az abszolút és Celsius hômérsékleti skála kapcsolata (egyenlet a jelölések értelmezésével) Az egyesített gáztörvény egyenlete (a jelölések értelmezésével) Összefüggés a gázok nyomása és hômérséklet között állandó térfogaton (egyenlet a jelölések értelmezésével) A vegyülô gázok térfogati törvénye (Gay-Lussac) Avogadro törvénye (egyenlet a jelölések értelmezésével) Az ideális gáztörvény egyenlete (a jelölések értelmezésével) A móltérfogat fogalma A diffúzió jelensége Dalton törvénye gázelegyekre (egyenlet a jelölések értelmezésével) A reális gázok tulajdonságai a kinetikus gázelmélet szerint

3 2/15. A folyékony és szilárd halmazállapot jellemzôi a részecskék kinetikus elmélete szerint 2/16. A víz ill. a CO2 fázisdiagramja 2/17. Az egyensúlyi gôznyomás fogalma 2/18. A kritikus hômérséklet és nyomás fogalma 2/19. A folyadékok forráspontjának értelmezése fázisdiagram alapján 2/20. Az olvadás és fagyás értelmezése fázisdiagram alapján 2/21. A liofilezés fogalma 2/22. A szublimálás és párolgás fogalma 2/23. A desztillálás fogalma 2/24. A vákuumdesztillálás fogalma 2/25. Példa a molekularácsra (az összetartó erô típusával) 2/26. Példa az atomrácsra (az összetartó erô típusával) 2/27. Példa a fémrácsra (az összetartó erô típusáva) 2/28. Példa az ionrácsra (az összetartó erô típusával) 2/29. Az oldatok fogalma és összetevôi 2/30. Az oldhatóság fogalma 2/31. Az oldódási sebesség növelésének módjai (felsorolás) 2/32. Két példa a "hasonló a hasonlóban oldódik"-elvre 2/33. Henry törvénye (képlet, értelmezés) 2/34. Az oldáshô fogalma 2/35. A megoszlási hányados fogalma 2/36. Kromatográfiás mechanizmusok (felsorolás) 2/37. Kromatográfiás technikák (felsorolás) 2/38. A kromatográfiás elválasztás minôségi és mennyiségi jellemzôi 2/39. A retenciós faktor fogalma (egyenlet a jelölések értelmezésével) 2/40. A tömegszázalék fogalma 2/41. A térfogatszázalék fogalma 2/42. A vegyesszázalék fogalma 2/43. A molaritás fogalma 2/44. A normalitás fogalma 2/45. A mólos és ekvivalens hígítás fogalma 2/46. A molalitás fogalma 2/47. A móltört fogalma 2/48. Hômérséklettôl független koncentrációegységek (felsorolás) 2/49. Raoult törvénye ideális oldatokra (a jelölések értelmezésével) 2/50. Nem illékony anyagot tartalmazó vizes oldat fázisdiagramja (rajz) 2/51. Az azeotrópos elegy fogalma (példával) 2/52. Az oldatok gôznyomáscsökkenésének egyenlete a jelölések értelmezésével 2/53. A kolligatív tulajdonságok felsorolása 2/54. Vizes oldatok molális fagyáspont-csökkenésének értelmezése és értéke 2/55. Vizes oldatok molális forráspont-emelkedésének értelmezése és értéke 2/56. Moláris tömeg meghatározása fagyáspont-csökkenés alapján (egyenlet a jelölések értelmezésével) 2/57. Moláris tömeg meghatározása forráspont-emelkedés alapján (egyenlet a jelölések értelmezésével) 2/58. A féligáteresztô membrán mûködése (rajz) 2/59. Az ozmózis jelensége 2/60. Az ozmózisnyomás mérése (rajz)

4 2/61. Az ozmózisnyomás törvénye (képlet és értelmezés) 2/62. Az ozmotikus koncentráció fogalma és a vér ozmotikus koncentrációjának számértéke: 2/63. Izotóniás, hipotóniás, hipertóniás oldatok fogalma 2/64. A fiziológiás konyhasóoldat százalékos koncentrációja és ozmotikus koncentrációja 2/65. A hemolízis jelensége 2/66. A hemodialízis fogalma 2/67. A kolloid állapot jellemzôi 2/68. A kolloidok csoportosításának szempontjai 2/69. Kolloid rendszerek elôállításának lehetôségei (felsorolás) III Egyensúlyok 3/1. 3/2. 3/3. 3/4. 3/5. 3/6. 3/7. 3/8. 3/9. 3/10. 3/11. 3/12. 3/13. 3/14. 3/15. 3/16. 3/17. 3/18. 3/19. 3/20. 3/21. 3/22. 3/23. 3/24. 3/25. 3/26. 3/27. 3/28. 3/29. 3/30. 3/31. 3/32. 3/33. A víz sómentesítésének módszerei (felsorolás) A víz állandó és változó keménységét okozó ionok (felsorolás) A vízlágyítás módszerei (felsorolás) A disszociációfok fogalma és értéktartománya A savak klasszikus (Arrhenius-féle) definíciója A bázisok klasszikus (Arrhenius-féle) definíciója A specifikus vezetôképesség fogalma (képlet és értelmezés) Az ekvivalens vezetôképesség definíciója (képlet és értelmezés) A hígítás hatása erôs elektrolitok ekvivalens vezetôképességére A hígítás hatása gyenge elektrolitok ekvivalens vezetôképességére Számítsa ki a 0,1 M NaCl- és 0,1 M MgCl2-oldatok ionerôsségét A bázisok definíciója Lewis szerint (példával) A savak definíciója Lewis szerint (példával) Az elôrehaladó és visszahaladó reakció sebességének változása egyensúlyra vezetô folyamatban (rajz) Az egyensúlyi állandó kifejezése általános egyensúlyi rendszerre (értelmezéssel) Le Châtelier elve A koncentráció- és nyomásváltozás hatása az ammóniaszintézis egyensúlyára A víz ionszorzatának egyenlete és értéke 10-3 M HCl- és 10-3 M NaOH-oldat pH-értéke Írja fel egy Brønsted­Lowry-féle bázis disszociációs egyensúlyi állandóját A sók hidrolízisének típusai (felsorolás) Példa anionhidrolízisre (egyenlettel) Példa kationhidrolízisre (egyenlettel) Példa kation-anionhidrolízisre (egyenletekkel) Közös ion hatása a kémiai egyensúlyra (példával) A Henderson­Hasselbalch-egyenlet Erôs sav titrálási görbéje erôs bázissal; az ekvivalenciapont értéke (példával) Gyenge sav titrálási görbéje erôs bázissal, jellegzetes pontjai (példával) A sav-bázis indikátorok mûködése A foszforsav disszociációs egyensúlyai (egyenletek) A pufferkapacitás fogalma Fiziológiás pufferrendszerek (példákkal) Értelmezze az ezüst-klorid oldhatósági szorzatát

5 3/34. Hogyan csökkentené az ezüstionok koncentrációját ezüst-szulfát telített oldatában (indoklással)

IV Kémiai termodinamika, Kinetika, Elektrokémia 4/1. 4/2. 4/3. 4/4. 4/5. 4/6. 4/7. 4/8. 4/9. 4/10. 4/11. 4/12. 4/13. 4/14. 4/15. 4/16. 4/17. 4/18. 4/19. 4/20. 4/21. 4/22. 4/23. 4/24. 4/25. 4/26. 4/27. 4/28. 4/29. 4/30. 4/31. 4/32. 4/33. 4/34. 4/35. 4/36. 4/37. 4/38. 4/39. 4/40. 4/41. Nyitott, zárt és elszigetelt termodinamikai rendszer fogalma Állapotjelzôk (felsorolás) Exoterm és endoterm folyamatok jellemzése A termodinamika I. fôtétele (egyenlet, jelölések értelmezése) A térfogati munka fogalma Az entalpia fogalma (egyenlet, jelölések értelmezése) A reakcióhô értelmezése térfogatváltozással járó reakcióban, állandó nyomáson A reakcióhô értelmezése állandó térfogaton és állandó nyomáson A standard képzôdési entalpia fogalma Hess tétele Az égéshô fogalma A kötési energia fogalma Az entrópia fogalma A termodinamika II. fôtétele A szabadentalpia-változás értelmezése és egyenlete A reakciók molekularitásának fogalma A reakciósebesség definíciója A reakciók kinetikus rendûségének fogalma A felezési idô fogalma A hômérséklet és a reakciósebességi állandó összefüggése Az aktivált komplex és az aktiválási energia fogalma A sorozatreakciók sebességmeghatározó lépése A stacionárius állapot fogalma A láncreakciók elemi lépései (felsorolás) A katalizátor fogalma és irányító hatása Az oxidáció és redukció fogalma A redukálószer fogalma (példával) Az oxidálószer fogalma (példával) Az elektrolitok fogalma és típusai A Daniell-elem két félcella-reakciója A standard hidrogénelektród definíciója Az elsôfajú elektródok definíciója (példával) A másodfajú elektródok definíciója (példával) A galvánelem elektromotoros erejének fogalma A standard elektródpotenciál értelmezése Az elektródpotenciál Nernst-egyenlete (a jelölések értelmezésével) A redoxipotenciál Nernst-egyenlete (a jelölések értelmezésével) A nemes- és nemnemes fémek standard elektródpotenciálja A koncentrációs elem definíciója (példával) Az üvegelektród szerkezete Az elektrolízis definíciója

6 4/42. A bomlásfeszültség fogalma

SZERVES KÉMIA V Sztereokémia és szénhidrogének 5/1. 5/2. 5/3. 5/4. 5/5. 5/6. 5/7. 5/8. 5/9. 5/10. 5/11. 5/12. 5/13. 5/14. 5/15. 5/16. 5/17. 5/18. 5/19. 5/20. 5/21. 5/22. 5/23. 5/24. 5/25. 5/26. 5/27. 5/28. 5/29. 5/30. 5/31. 5/32. 5/33. 5/34. 5/35. 5/36. 5/37. A molekulák térszerkezetének elemei (konstitúció, konfiguráció, konformáció fogalma) Az optikai antipódok (enantiomerek) fogalma (példával) A fajlagos forgatóképesség (képlet és definíció) Az abszolút és relatív konfiguráció fogalma A D- és L-gliceraldehid szerkezeti képlete A D- és L-tejsav szerkezeti képlete A diasztereoméria fogalma (példával) A mezoborkôsav szerkezete és optikai aktivitása A racém keverék fogalma A reszolválás fogalma és módszerei (felsorolás) Az alkánok homológ sora (1-10 C-atomig képlet és név) Az etán nyitott és fedô állása (rajz) A bután lehetséges szerkezeti izomerjeinek képlete és neve A 2,3-dimetil-bután szerkezeti képlete A 3-etil-3-metil-hexán szerkezeti képlete A normál propil és izopropil csoportok képlete A ciklobután szerkezeti képlete, a szögfeszültség fogalma A ciklohexán konformációs izomerjeinek szerkezete és neve A sztereoizoméria fajtái Az 1,2-dimetil-ciklopentán cisz- és transz-izomerjének képlete A dekalin izomerjeinek szerkezeti képlete és neve A metán klórozásának reakcióegyenlete A 2-butén izomerjeinek szerkezeti képlete és neve A butadién szerkezeti képlete Az etén halogénhidrogén-addíciójának reakcióegyenlete Az 1-butén sósavaddíciójának reakcióegyenlete Az etén vízaddíciójának reakcióegyenlete Az etén brómaddíciójának reakcióegyenlete A cisz-2-butén hidrogénaddíciójának reakcióegyenlete A transz-2-butén hidrogénaddíciójának reakcióegyenlete A vinil-klorid képlete és felhasználása Az akril-nitril képlete és felhasználása Az izoprén szerkezeti képlete és kémiai neve A -jonongyûrû szerkezeti képlete és elôfordulása biológiailag aktív vegyületekben (felsorolás) A 2-butin szerkezeti képlete Az acetilén elôállítási egyenlete Az acetilén vízaddíciójának reakcióegyenlete

7 5/38. 5/39. 5/40. 5/41. 5/42. 5/43. 5/44. 5/45. 5/46. 5/47. 5/48. 5/49. 5/50. 5/51. 5/52. 5/53. 5/54. 5/55. 5/56. 5/57. 5/58. 5/59. 5/60. 5/61. 5/62. 5/63. Az acetilén sósavaddíciójának reakcióegyenlete A benzol szerkezete (C-hibridizáció, kötésszög, elektronszerkezet) A naftalin szerkezeti képlete Az antracén szerkezeti képlete A fenantrén szerkezeti képlete A toluol szerkezeti képlete A xilol izomerjeinek szerkezeti képlete és neve A fenil-, fenilén-, benzil-, benzál- ill. benzo(tri)-csoport képlete A sztirol képlete és felhasználása A pirrol szerkezeti képlete Az imidazol szerkezeti képlete A piridin szerkezeti képlete A pirimidin szerkezeti képlete a gyûrûben lévô atomok számozásával Az indol szerkezeti képlete a gyûrûben lévô atomok számozásával A purin szerkezeti képlete a gyûrûben lévô atomok számozásával A furán szerkezeti képlete a gyûrûben lévô atomok számozásával A tiofén szerkezeti képlete a gyûrûben lévô atomok számozásával A benzol reakciója brómmal A benzol szulfonálási reakciója A benzol nitrálási reakciója A benzol alkilezési reakciója A toluol nitrálási reakciójának egyenlete és lehetséges termékei A nitrobenzol szerkezeti képlete A nitrobenzol nitrálási reakciójának egyenlete és lehetséges termékei Az aromás gyûrû elsôosztályú szubsztituensei (3 példa), irányító hatásuk Az aromás gyûrû másodosztályú szubsztituensei (3 példa), irányító hatásuk VI Oxigéntartalmú szerves vegyületek 6/1. 6/2. 6/3. 6/4. 6/5. 6/6. 6/7. 6/8. 6/9. 6/10. 6/11. 6/12. 6/13. 6/14. 6/15. 6/16. 6/17. 6/18. 6/19. Egy-egy alkohol, enol és fenol szerkezete Példa primer, szekunder és tercier alkoholra A propil-alkohol izomerjeinek képlete és elnevezése A benzil-alkohol szerkezeti képlete A fenol szerkezeti képlete és kémhatása A kétértékû fenolok lehetséges izomerjei (szerkezet, név) A háromértékû fenolok lehetséges izomerjei (szerkezet, név) Az etil-alkohol szerkezeti képlete és élettani hatása A metil-alkohol szerkezete és élettani hatása A primer alkoholok oxidációjának reakcióegyenlete A szekunder alkoholok oxidációjának reakcióegyenlete Az etil-hidrogén-szulfát szerkezeti képlete Az etilén-glikol szerkezeti képlete A glicerol szerkezeti képlete A glicerol-trinitrát szerkezeti képlete és felhasználása A pikrinsav szerkezeti képlete A dietil-éter szerkezeti képlete A dioxán szerkezeti képlete Az etántiol (etil-merkaptán) szerkezeti képlete és enyhe oxidációjának terméke

8 6/20. 6/21. 6/22. 6/23. 6/24. 6/25. 6/26. 6/27. 6/28. 6/29. 6/30. 6/31. 6/32. 6/33. 6/34. 6/35. 6/36. 6/37. 6/38. 6/39. 6/40. 6/41. 6/42. 6/43. 6/44. 6/45. 6/46. 6/47. 6/48. 6/49. 6/50. 6/51. 6/52. 6/53. 6/54. 6/55. 6/56. 6/57. 6/58. 6/59. 6/60. 6/61. 6/62. 6/63. 6/64. 6/65. 6/66. 6/67. 6/68. A dimetil-szulfoxid szerkezeti képlete Szulfonsav és szulfon általános képlete A dimetil-diszulfid és dimetil-szulfid szerkezeti képlete A karbonilcsoport elektronszerkezete A formaldehid szerkezeti képlete és szisztematikus elnevezése A formalin összetétele és alkalmazása Az acetaldehid szerkezeti képlete és szisztematikus elnevezése Az aceton szerkezeti képlete és szisztematikus elnevezése A benzaldehid szerkezeti képlete Az oxovegyületek vízaddíciójának reakcióegyenlete Az aldehidek alkoholaddíciójának reakcióegyenlete Az acetálképzôdés általános reakcióegyenlete Az oxovegyületek HCN-addíciójának reakcióegyenlete Schiff-bázis-képzôdés reakcióegyenlete: Az aldehidek redukciójának egyenlete A ketonok redukciójának egyenlete Az aldehidek oxidációjának reakcióegyenlete Írjon példát a keto-enol tautomériára Az aldol-addíció (aldol-dimerizáció) reakcióegyenlete A klorál-hidrát szerkezeti képlete és alkalmazása Az 1,4-naftokinon szerkezeti képlete A 9,10-antrakinon szerkezeti képlete A hidrokinon oxidációja (egyenlet) A karboxilcsoport elektronszerkezete Az acetátion határszerkezetei +I és -I effektus hatása a karbonsavak erôsségére (példával) A telített monokarbonsavak homológ sora 1-6 C-atomig (szerkezet és név) Az acetilcsoport és formilcsoport szerkezeti képlete Hidrogénkötések kialakulása karbonsavmolekulák között (képletekkel) Monokarbonsavak dekarboxilezôdésének reakcióegyenlete Az ecetsav reakciója nátrium-hidroxiddal (reakcióegyenlet) A karbonsavészterek általános képlete és képzôdésük reakcióegyenlete Az etanol ecetsavval való reakciójának egyenlete és a termék neve Az acetil-klorid képlete és reakciója ecetsavval Az ecetsavanhidrid szerkezeti képlete A palmitinsav és sztearinsav képlete Az olajsav szerkezeti képlete A szappanok általános képlete és detergens hatásuk magyarázata Az alkil-benzol-szulfonátok és invert szappanok általános képlete Egy triglicerid általános szerkezeti képlete: A benzoesav és a benzoil-klorid szerkezeti képlete Az oxálsav és malonsav szerkezeti képlete A borostyánkôsav szerkezeti képlete és anhidridjének képzôdése (reakcióegyenlettel) A glutársav szerkezeti képlete és anhidridjének képzôdési reakciója A fumársav és maleinsav szerkezeti képlete A triklórecetsav szerkezeti képlete és savi erôssége Az o-ftálsav szerkezeti képlete; anhidridjének képzôdése Egy laktonképzôdés reakcióegyenlete A piroszôlôsav keto-enol tautomériája szerkezeti képletekkel

9 6/69. 6/70. 6/71. 6/72. 6/73. 6/74. 6/75. 6/76. 6/77. Ketontestek felsorolása szerkezeti képletükkel A szalicilsav szerkezeti képlete Az acetil-szalicilsav szerkezeti képlete A foszfo-enolpiruvát szerkezeti képlete A foszgén és a karbamidsav képlete Egy uretán és egy ureid képlete A karbamid és guanidin képlete A kreatin, kreatin-foszfát és kreatinin képlete A barbitursav képlete VII 7/1. 7/2. 7/3. 7/4. 7/5. 7/6. 7/7. 7/8. 7/9. 7/10. 7/11. 7/12. 7/13. 7/14. 7/15. 7/16. 7/17. 7/18. 7/19. 7/20. 7/21. 7/22. 7/23. 7/24. 7/25. 7/26. 7/27. 7/28. 7/29. 7/30. 7/31. 7/32. 7/33. 7/34. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek, aminosavak

Egy-egy primer, szekunder és tercier amin, ill. egy kvaterner ammóniumsó képlete Példa egy szekunder aminra és egy diaminra A tetrametil-ammónium-hidroxid képlete Primer, szekunder és tercier aminok báziserôsségének sorrendje Az anilin képlete és báziserôsségének összehasonlítása az alifás primer aminokéval Primer amin reakciója karbonilvegyülettel (egyenlet) Példa aminok acilezésére (reakcióegyenlettel) Diazóniumsó képzôdése anilinbôl (egyenlet) Alifás primer, szekunder és tercier aminok megkülönböztetése salétromossavval (reakcióegyenletek) A kolamin és kolin szerkezeti képlete Az acetil-kolin szerkezeti képlete A taurin szerkezeti képlete A p-amino-benzol-szulfonamid szerkezeti képlete A p-amino-benzoesav szerkezeti képlete A p-amino-szalicilsav szerkezeti képlete Az aminosavak általános képlete ikerionos formában A monoamino-monokarbonsavak (semleges, 2 példa) A diamino-monokarbonsavak (bázisos, 2 példa) A monoamino-dikarbonsavak (savas, 2 példa) A hidroxi-amino-monokarbonsavak (2 példa) A kéntartalmú aminosavak (2 példa) Aromás aminosavak (2 példa) Heterociklusos aminosavak (2 példa) Az aminosavak izoelektromos pontjának fogalma Az aminosavak aminocsoportjának kémiai reakciói (felsorolás) Az aminosavak karboxilcsoportjának reakciói (felsorolás) A peptidkötés kialakulásának reakcióegyenlete A peptidkötés rezonáns határszerkezetei Az alanil-glicin dipeptid szerkezeti képlete A glicil-alanin dipeptid szerkezeti képlete A fehérjék csoportosítása biológiai funkció alapján (felsorolás) A fehérjék denaturálási módszerei (felsorolás) A fehérjék kimutatása színreakciókkal (felsorolás) A fehérjék -hélixét és -szerkezetét kialakító szerkezeti elvek felsorolása

10 7/35. A fehérjék harmadlagos szerkezetét biztosító kölcsönhatások fôbb típusai (felsorolás példával) VIII Szénhidrátok, lipidek 8/1. 8/2. 8/3. 8/4. 8/5. 8/6. 8/7. 8/8. 8/9. 8/10. 8/11. 8/12. 8/13. 8/14. 8/15. 8/16. 8/17. 8/18. 8/19. 8/20. 8/21. 8/22. 8/23. 8/24. 8/25. 8/26. 8/27. 8/28. 8/29. 8/30. 8/31. 8/32. A szénhidrátok definíciója és csoportosítása A szénhidrátok biológiai szerepe Aldo- és ketotrióz szerkezeti képlete és neve A D-glükóz nyíltláncú szerkezeti képlete a D-konfigurációt mutató C-atom megjelölésével A D-fruktóz nyíltláncú szerkezeti képlete A D-ribóz nyíltláncú és gyûrûs szerkezeti képlete Az epiméria fogalma (példával) A mutarotáció fogalma A -D-glükopiranóz Haworth-féle perspektivikus képlete a glikozidos hidroxilcsoport megjelölésével Az -D-glükopiranóz Haworth-féle perspektivikus képlete a glikozidos hidroxilcsoport megjelölésével A glükóz mutarotációs egyensúlya (Haworth-képletekkel) A monoszacharidok kimutatási reakciói (a reakció lényegének ismertetésével) A D-glükóz enyhe és erélyes oxidációja (reakcióegyenletek, a termékek neve) Glikozidok képzôdése (egyenlet képletekkel) A glükuronsav szerepe a méregtelenítésben A 2-dezoxi-D-ribóz nyíltláncú és gyûrûs szerkezete A dihidroxi-aceton-foszfát szerkezeti képlete A gliceraldehid-3-foszfát szerkezeti képlete Az amilóz és az amilopektin felépítése és szerkezeti sajátságai (képletek nélkül) A glikogén felépítése és szerkezeti sajátságai (képletek nélkül) A cellulóz felépítése és szerkezeti sajátságai (képletek nélkül) A lipidek fogalma A lipidek biológiai funkciói Az elszappanosítható lipidek felsorolása Az el nem szappanosítható lipidek felsorolása Az L--foszfatidsav szerkezeti képlete Amfipatikus foszfoglicerid-molekula vázlatos szerkezete A kefalin kémiai neve és szerkezete A lecitin kémiai neve és szerkezete A szteránváz szerkezete a szénatomok számozásával A szteroidok legfontosabb csoportjainak felsorolása A koleszterol (koleszterin) szerkezeti képlete IX N-heterocilusok, nukleotidok, nukleinsavak 9/1. 9/2. 9/3. 9/4. A hisztamin képzôdésének reakcióegyenlete A citozin szerkezeti képlete és kémiai neve Az uracil szerkezeti képlete és kémiai neve A timin szerkezeti képlete és kémiai neve

11 9/5. 9/6. 9/7. 9/8. 9/9. 9/10. 9/11. 9/12. 9/13. 9/14. 9/15. 9/16. 9/17. 9/18. 9/19. 9/20. 9/21. 9/22. 9/23. 9/24. Az uracil tautomériája Az adenin szerkezeti képlete és kémiai neve A guanin szerkezeti képlete és kémiai neve A tiazol képlete A nikotinsav szerkezeti képlete A nikotinsavamid szerkezeti képlete A kinolin szerkezeti képlete Az izokinolin szerkezeti képlete A xantin (2,6-dihidroxi-purin) szerkezeti képlete A húgysav (2,6,8-trihidroxi-purin) szerkezeti képlete A mononukleotidok vázlatos felépítése A pirimidin- és purinbázisok felsorolása (képletek nélkül) A foszforsav és a pirofoszforsav szerkezeti képlete A polinukleotidok felépítésének elve A DNS felépítésének elve A DNS kettôs hélixében hidrogénkötést kialakító bázispárok felsorolása (hidrogénkötések számával) Hidrogénkötés kialakulása adenin és timin között (képletekkel) Hidrogénkötés kialakulása guanin és citozin között (képletekkel) A DNS és RNS szerkezete közti különbségek felsorolása A DNS és RNS szerepe az élô szervezetekben BIOSZERVETLEN KÉMIA X Komplexek kötéselmélete 10/1. A komplexek szerkezete (példával) 10/2. A koordinációs szám fogalma (példával) 10/3. Adja meg a kémiai elnevezését a következô komplex vegyületeknek: [Fe(CO)5] és K3[Fe(CN)6] 10/4. Adja meg a kémiai elnevezését a következô komplex vegyületeknek: [Ag(CN)2]- és [Pt(NH3)4Cl2]Cl2 10/5. Kelátkomplex fogalma (példával) 10/6. Az EDTE szerkezeti képlete 10/7. A Cu2+ etilén-diaminnal alkotott komplexe (rajz) 10/8. Írja fel a stabilitási állandót jellemzô összefüggést ezüstionnak ammóniával alkotott komplexére 10/9. Írjon példát ligandumkicserélôdési reakcióra 10/10. Az ML2 és ML5 szerkezetô komplexek geometriája (rajz) 10/11. Az ML4 szerkezetû komplexek lehetséges geometriája (rajz) 10/12. Az ML6 szerkezetû komplexek lehetséges geometriája (rajz) 10/13. A diammin-dikloro-platina(II) komplex izomerjei (rajz) 10/14. A hexafluoro-kobalt(III)ion szerkezete a vegyértékkötés-elmélet alapján (rajz) 10/15. A hexaammin-kobalt(III)ion szerkezete a vegyértékkötés-elmélet alapján (rajz) 10/16. Lágy bázis fogalma a Pearson-féle elmélet szerint (példával) 10/17. Kemény bázis fogalma a Pearson-féle elmélet szerint (példával) 10/18. Írjon példát kemény és lágy savra a Pearson-féle elmélet szerint 10/19. Jellemezze az A:B molekula stabilitását a Pearson-féle elmélet szerint

12

XI 11/1. 11/2. 11/3. 11/4. 11/5. 11/6. 11/7. 11/8. 11/9. 11/10. 11/11.

Alkálifém- és alkáliföldfém-komplexek

A redukáló ôslégkör vegyületei (felsorolás legalább 4 példával) Az élô sejtek hat alapvetô eleme (felsorolás) Soroljon fel legalább négy, a sejtek elektrokémiai sajátságaiért felelôs iont Az alkálifém-szelektív komplexképzôk típusai A sejtmembrán transzportfolyamatainak típusai (felsorolás) Adja meg a glükóz, karbamid, O2, Mg2+ bejutásának (diffúziójának) sorrendjét a sejtbe mesterséges lipid kettôsrétegen keresztül A Na+ és K+ ionok szállítási iránya és mólaránya a plazmamembrán Na+-K+ pumpában A lítium- és rubídiumsók biológiai hatása (felsorolás) A hipokalcémia és jellemzô tünetei A hiperkalcémia és jellemzô tünetei A nátrium-kalcium cserélô pumpa feladata és a szállított ionok mólaránya XII Átmenetifémek komplexei

12/1. 12/2. 12/3. 12/4. 12/5. 12/6. 12/7. 12/8. 12/9. 12/10. 12/11. 12/12. 12/13. 12/14. 12/15. 12/16. 12/17. 12/18. 12/19. 12/20. 12/21. 12/22. 12/23. 12/24.

A természetben elôforduló oxigénkötô fehérjék 4 képviselôjének felsorolása A vas oxidációs állapota és ligandjai a hemoglobinban (vázlatosan) A vas-kén fehérjék alkotórészei és funkciójuk A kataláz prosztetikus csoportja és funkciója (reakcióegyenlettel) A peroxidáz prosztetikus csoportja és funkciója (reakcióegyenlettel) A citokróm-P450 prosztetikus csoportja és funkciója (reakcióegyenlettel) A szérumvas és vaskötôkapacitás fogalma A ferritin vázlatos szerkezete és jelentôsége Vashiány gyógyítására szolgáló vasvegyületek és alkalmazási módjuk A réz(I)-ionok diszproporcionálódási reakciója A szuperoxid-dizmutáz biológiai jelentôsége (reakcióegyenlettel) A cöruloplazmin alapvetô funkciói (felsorolás) A Wilson-kór jellemzôi és a rézmegkötés lehetôségei A Menkes-kór jellemzôi és a rézbevitel lehetôsége Cink-metalloenzim által katalizált észterhidrolízis mechanizmusa (reakcióegyenlet) A cink funkciója a peptidázokban Molibdéntartalmú enzimek funkciója (2 példával) Két mangántartalmú fehérje megnevezése és funkciója A B12-vitamin fô alkotórészeinek felsorolása A B12-vitamin funkciója és hiánybetegsége Daganatellenes hatású platinakomplexek (felsorolás képlettel) A dialízis-demencia kémiai háttere Környezetszennyezô ólomforrások (felsorolás) Az ólommérgezés tünetei és kezelése

XIII A nemfémek bioszervetlen kémiája

13

13/1. 13/2. 13/3. 13/4. 13/5. 13/6. 13/7. 13/8. 13/9. 13/10. 13/11. 13/12. 13/13. 13/14. 13/15. 13/16. 13/17. 13/18. 13/19. 13/20. 13/21. 13/22. 13/23. 13/24. 13/25. 13/26. 13/27.

A szilikátok fô szerkezeti típusai (csak felsorolás, rajz nélkül) A kovasav keresztkötése polipeptid és poliszacharid lánc között (rajz) A hiperszilikémia kialakulása és kezelése A szilikózis fogalma A bioaktív szilikátok alkalmazási lehetôségei (rövid felsorolás) A nitrogenáz-enzimkomplex alkotórészei és fémiontartalmuk A dinitrogenáz funkciója és összetétele (szubsztrát és kofaktor megnevezésével) A nitrifikálás fogalma A denitrifikálás fogalma Nagyenergiájú kötést tartalmazó foszfátvegyületek (felsorolás legalább 5 példával) A szingulett oxigén és oxigén-molekulaion képlete, keletkezésük módja A szuperoxid-anion és peroxid-anion képlete, keletkezésük módja Az oxigén tetravalens redukciója (reakcióegyenlet) Az oxigén divalens redukciója (reakcióegyenlet) Az oxigén monovalens redukciója (reakcióegyenlet) A Fenton-reakció (reakcióegyenlettel) "Oxigénmérgezés" és következménye Az ózon képzôdése (reakcióegyenletekkel) A szelén mérgezô hatásának magyarázata A glutation-peroxidáz felépítése és funkciója (a hatásmechanizmus részletezése nélkül) A fluorapatit összetétele és az ivóvíz optimális fluorid-koncentrációja A profilaktikus fluoridbevitel módjai A fluorózis fogalma A tiroxin szerkezete A pajzsmirigy-hiperfunkció (hipertireózis) jellemzôi A jódhiány ill. pajzsmirigy-hipofunkció (hipotireózis) jellemzôi A pajzsmirigy-diagnosztikában alkalmazott radioaktív izotópok (felsorolás legalább 3 példával, megadva a radioaktív sugárzás típusát is) SZERVETLEN VEGYÜLETEK XIV Fémek

14/1. 14/2. 14/3. 14/4. 14/5. 14/6. 14/7. 14/8. 14/9. 14/10. 14/11. 14/12. 14/13.

A nátrium reakciója vízzel és alkohollal (2 egyenlet) A Ringer-oldat összetevôi és ozmolaritása A nátrium-karbonát hidrolízise (egyenletek) A kálium-foszfát hidrolízise (egyenletek) A Lugol-oldat készítése (egyenlet) A magnézium-szulfát (keserûsó) gyakorlati felhasználása A kalcium-hidrogén-karbonát hôbontása vízlágyítás céljából (egyenlet) Az égetett gipsz "kötése" rögzítôkötés készítésekor (egyenlet) Az alumínium-hidroxid amfotériája (2 egyenlet) A timsó képlete, felhasználása Az alumínium-klorid Lewis-sav jellege, felhaszálása A fôbb környezetszennyezô ólomforrások felsorolása Az ólom-hidroxid amfotériája (2egyenlet)

14 14/14. A bizmut-klorid hidrolízise (egyenlet) 14/15. A kálium-permanganát reakciója erôsen savas közegben vas(II)-ionokkal (egyenlet) 14/16. A kálium-permanganát redukciós egyenlete, ha a (gyegén savas) bôrfelületre alkalmazzák 14/17. Egyenlet a vas(III)-ionok oxidáló hatásának igazolására 14/18. A vas(III)-klorid hidrolízise (egyenletek) 14/19. A Fehling-reakció lényege röviden, a kulcsvegyületek képleteivel 14/20. A réz(II)-ionok szokásos koordinációs száma 14/21. Az ezüst-jodid oldhatósága különbözô reagensoldatokban 14/22. Ezüstvegyületek a fotózásban (vázlatos egyenletek) 14/23. A cink redukáló hatása (egyenlet) 14/24. A cink-hidroxid amfotériája (2 egyenlet) 14/25. A cink-szulfid képlete, felhasználása 14/26. Oldhatatlan higanyvegyülek; képletek, nevek, gyógyászati használhatóságuk 14/27. Az amalgámok fogalma és gyógyászati jelentôségük 14/28. Kiemelkedôen mérgezô fém(vegyület)ek felsorolása 14/29. A króm(III)-hidroxid amfotériája (2 egyenlet) 14/30. Nemesfémek gyógyászati jelentôsége (felsorolás) 14/31. Az ortobórsav képlete és gyógyászati jelentôsége 14/32. A szilícium-dioxid reakciója erôs lúggal (egyenlet) 14/33. Az arzénessav amfotériája (2 egyenlet) 14/34. Akut arzénmérgezés ellátása 14/35. A nátriumion kimutatása csapadékos reakcióval (egyenlet) XV Nemfémek 15/1. 15/2. 15/3. 15/4. 15/5. 15/6. 15/7. 15/8. 15/9. 15/10. 15/11. 15/12. 15/13. 15/14. 15/15. 15/16. 15/17. 15/18. 15/19. 15/20. 15/21. 15/22. A hidrogén gyakorisága a világegyetemben és földi eloszlása A hidrogén ionjainak tulajdonságai (egyenletek) A hidrogénizotópok orvosbiológiai jelentôsége (felsorolás) A hidrogéngáz elôállítása laboratóriumban (egyenlet); óvatossági rendszabályok A durranógáz-reakció lépései (egyenletek) Az ammóniaszintézis egyenlete; az egyensúlyt befolyásoló tényezôk felsorolása Miért nagyon mérgezô a szén-monoxid? A szén-dioxid laboratóriumi elôállítása A bárium-karbonát megkülönböztetése a bárium-szulfáttól (2 egyenlet) Hogyan növelné a szénsav vízben való oldhatóságát (egyenlet is!) Miért fejlôdik hidrogén-cianid gáz a levegôn tárolt cianidsókból (egyenlet)? Igazolja egyenlettel az ammónia Brønsted-bázis jellegét A hidrazin képlete és felhasználása A hidroxilamin képlete és felhasználása A nem savanhidrid-jellegû nitrogén-oxidok (képletek, a N oxidációs számai) A dinitrogén-trioxid hidrolízise (egyenlet) A dinitrogén-pentaoxid hidrolízise (egyenlet) A nitrogén-dioxid hidrolízise (egyenlet) A salétromossav képlete, tulajdonságai, felhasználása (felsorolás) A salétromsav képlete, tulajdonságai, felhasználása (felsorolás) A foszforossavak képzôdése anhidridjükbôl (egyenletek) A foszforsavak képzôdése anhidridjükbôl (egyenletek)

15 15/23. 15/24. 15/25. 15/26. 15/27. 15/28. 15/29. 15/30. 15/31. 15/32. 15/33. 15/34. 15/35. 15/36. 15/37. 15/38. 15/39. 15/40. 15/41. 15/42. 15/43. Az ortofoszforsav savassága (3 egyenlet) A lehetséges nátrium-foszfátok képlete és neve A hidroxi- és a fluorapatit képlete Az ózon képzôdése fotokémiai reakcióval (egyenletek) A hidrogén-peroxid oxidáló hatása (egyenlet) A hidrogén-peroxid reakciója permanganátionnal (egyenlet) A kén-hidrogén elôállítása Kipp-készülékben (egyenlet) A kén-hidrogén laboratóriumi felhasználása (2-3 egyenlet) Az ammónium-szulfid laboratóriumi felhasználása (2 egyenlet) A kéntartalmú oxosavak keletkezése anhidridjükbôl (2 egyenlet) A kénessav savassága és redukáló hatása (2 egyenlet) A kénsav savassága és hígításának szabályai A bárium-szulfát gyógyászati jelentôsége A nátrium- és magnézium-szulfátok gyógyászati jelentôsége Indokolja képlettel, hogy a hidrogén-fluorid vizes oldata gyenge sav Az elemi klór oxidáló hatása (egyenlet) A Hypo oldat összetétele és oxidáló hatása (egyenlettel!) A klórmész reakciója a levegô szén-dioxidjával A hipoklorition diszproporcionálódása (egyenlet) A jód oxidáló hatása (egyenlet) A jodidion redukáló hatása (egyenlet)



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

18. század 2008_12_17 3. 3. előadás 5. 5.előadás a1 adatbázis általános kémia ásványok biológiai vízminősítés egyéb elemzés emission trade épületfizika frei otto gábor gamf gazdaság gazdaságpszichológia gyakorlat házi házi doga információ ipar kefo lézer lophotrochozoa marketing2 tétel matek házi 2 megolgások 1 mb mechanika mikro mikroökonómia növények numerikus os őskor pdf példasor v program rendszerek rézsűállékonyság rugó szalay luca szociológia tétel szövegszerkesztés tőzsde villanytan vörösmarty