Pszichológia

Országok listájaHungaryTessedik Sámuel FőiskolaEgészségügyi FakultásEgészségügyi szervezőPszichológiaPszichológia

PSZICHOLÓGIA - konfliktus

Konstruktív konfliktus kezelés:
I. Fogalom: 1./ confligere – fegyveres harc, összeütközés
2./ Definíció:
a./ A konfliktus érdekek, vágyak, szükségletek összeütközése (személyen belül vagy kívül).
b./ A konfliktus olyan lappangó vagy kirobbanó összeütközés, ami az egyén, vagy egyének, csoportok, nemzetek lelkében zajlik. Megjelenhet tudati folyamatokban, érzelmekben, tevékenységekben és társadalmi viszonyokban. KifejezQdhet mqalkotásokban is.
A legsúlyosabb konfliktusok nemzetek, országok, fegyveres hadseregek között zajlik.
Van aki versben írja meg búját-baját, ami frusztrált konfliktus kezelés, de ez lehet pozitív.
Mások droghoz, italhoz nyúlnak, ami negatív konfliktus kezelés.

II. Reakciók a konfliktus helyzetben:
1./ Ki mit tart konfliktusnak? ( felvállaljuk és megoldjuk (kihívás, nem veszi észre, problémát csinál abból is, ami nincs( szenzitív konfliktus kezelés Ez betegség értékq is lehet.Pl.: feljelentés.)

2./ Kreatív konfliktuskezelés tervei: idQs emberek többsége nem képes rá.
- aktivitás  sokféle ötlet
- probléma lényegének kiemelése
- tanulságok levonása
- önismeret és társismerettel a konfliktushelyzet megoldása növelhetQ.

3./ ErQszakmentes konfliktus helyzet kezelés elvei (Deutsch):
A konfliktusok megoldása destruktív, ha erQszakosan történik Agressziómentességre törekvés.
- Az erQszak legyQzése, felülvizsgálása magunkban.
- Az agresszió racionális legyQzése másokban
- Eszköz és cél jó megválasztása.
- Az ember és szerep elkülönítése.
- Valós érdek és pozíció elkülönítése.
- ErQszakmentesség ( valós kétoldali kommunikáció.
- Nincs egyetlen abszolút igazság( mérlegeljünk, ismerjük el a másik igazát is.
- Fontos: konfliktus szituációban a döntés elQtt hagyjunk idQt, gondoljuk át, kalkuláljuk be
az életkori sajátosságokat.
ErQszak mentes konfliktuskezelés stratégiája ( gyQztes  gyQztes ) Olyan megoldás, ahol mindkét félnek igaza van.

III. Konfliktus okai:
Szatmáriné szerint: háromszög csúcsa  konfliktus
Kilenc  okok, háttértényezQk
Minden konfliktus egyedi. Mindegyiknek lehet több oka, az okok összefonódhatnak, de van néhány jellegzetes és gyakori ok.

Érdekek és szükségletek

Érzések:a végletekben van elsQsorban a probléma - nagyon negatív vagy nagyon pozitív.

Kapcsolati problémák: Partner kapcsolati viszonyok  interperszonális: munkahely, partner(ebbe keveredhetnek érzések is).

Intraperszonális – személyen belül: - legátolt, introvertált személyiség
- szorongó típusú ember (depressziós pszichés zavar)
- fogyatékkal élQk gondjai

5. Értékek világa: Kinek mi a fontos?
Európa szerte értékrend változások: - megismerni az alapértékeket
- tiszteletben tartani és tartatni
6  7.Kommunikáció és információ:
Sok konfliktus alapja ( nincs idQ a megbeszélésre  nem értjük egymást
- más a jelrendszer
- nincs elég információ
- manipuláció (információ eltorzítás,
hazugság)
8. Szemléletmód: fQleg generációs problémákat okoz.

9. Strukturális feltételek:
- Természeti, társadalmi, gazdasági feltételrendszer kicsiben és nagyban
- Lakhatási, élet, munkahelyi körülmények. Intim terek esélyét megadni, biztosítani.

A kirobbant konfliktus a jéghegy csúcsa. Általában a háttérben egy- két domináns dolog van, és mögötte néhány háttértényezQ. ElQször a domináns dolgokat kell megoldani.

IV. KonfliktuskezelQ stratégiák: Filley szerint
Önérvényesítés / önalávetés  fontos dimenziók
Eredmény / kapcsolat irányultság

Jellegzetes stratégiák:
VersengQ stratégia: elég erQteljes az önérvényesítés és eredmény irányultság( +, - is lehet)
Jó stratégia, ha mértékkel és etikusan használjuk ( pl. teljesítmény orientált emberek).
Nehezebb krízishelyzetben is jó stratégia.

Problémák:
Gondoljuk meg, hogy bizonyos szituációkban van-e értelme a versenynek.
Munkahelyen, kiélezett helyzetben a késQbbiekben a vesztes nem lesz jó résztvevQ.
Negatív lehet a túlhajszolt teljesítmény orientáltság.
Családi élet ( gyerek elrontása ( teljesítmény orientáltsággal.
Negatív lehet, ha kiélezetté válik a helyzet vezetQválasztások esetén.

Alkalmazkodó stratégia: jelentQs szerepq a kapcsolat irányultság és az önalávetés.
Lehet hasznos  beilleszkedni a társadalomba, munkahelyre, kapcsolatok(4ABCacfm¡«o

“

”

•

–

³

´

µ



^ ` h ¨ üìßÏÃìñžÃŽÃ{oÃo_oMoMoAo_hQ[¾CJOJQJaJ" jàðh¯3h¯3CJOJQJaJ-hQ[¾h¯36CJOJQJaJh¯3CJOJQJaJ%hQ[¾h¯356>*CJOJQJaJ-hQ[¾héí>*CJOJQJaJ%hQ[¾héí56>*CJOJQJaJ"hQ[¾héí56CJOJQJaJhéíCJOJQJaJ-hQ[¾hâq5CJOJQJaJh®Ü5CJOJQJaJ-hQ[¾héí5CJOJQJaJhéíBCc¬ ø

.

n

o

•

^ ` ô ,l˜&(¤\ÂnÂ’òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòò

„¹ü„ ý]„¹ü^„ ýgdéí’_ý¨ &(*¢RT¶Àâä> @ VX‚„¨RT‚„ôèôØôÆôºô¨ºôºè•‚pdèTGh‰{í6CJOJQJaJ-hQ[¾h‰{í6CJOJQJaJh‰{íCJOJQJaJ"hQ[¾h‰{í6>*CJOJQJaJ%hQ[¾hƒuC56>*CJOJQJaJ%hQ[¾h‰{í56>*CJOJQJaJ" jàðhƒuChƒuCCJOJQJaJhƒuCCJOJQJaJ" jàðh¯3h¯3CJOJQJaJ-hQ[¾h¯36CJOJQJaJhQ[¾CJOJQJaJh¯3CJOJQJaJ’@
rVX„è^RT„†24 ^òòòæÙÌÌÌ¿¿³¦³³³ „¹ü]„¹ügdQ[¾

„¹ü„ ý]„¹ü^„ ýgdQ[¾


&
F „¹ü]„¹ügd‰{í

„¹ü„ ý]„¹ü^„ ýgd‰{í

„¹ü„ ý]„¹ü^„ ýgdƒuC

„¹ü„!ÿ]„¹ü^„!ÿgdQ[¾


&
F „¹ü]„¹ügdƒuC

„¹ü„ ý]„¹ü^„ ýgdé턆”Ð24\` 7^_24:V~Äøü(*ð-ª-Ø-p œ ž Ú!à!ø!%"<"%ïßÓÇ»«ŸÇ»Ç€Ç»Ç»Ç€Ç«ŸÇnǟǟǟbǟ«Ÿ«ŸhÑCJOJQJaJ" jàðháfáháfáCJOJQJaJháfáháfáCJOJQJaJ-hQ[¾háfá6CJOJQJaJhCJOJQJaJ-hQ[¾h6CJOJQJaJhQ[¾CJOJQJaJháfáCJOJQJaJh‰{íCJOJQJaJ-hQ[¾h‰{í6CJOJQJaJ-hQ[¾hQ[¾6CJOJQJaJ%^Ì24€¸üŠF-
ì Ú!!"""?"ˆ"Ý"Þ" %%p%Î%&&B&ü&òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòæ


&
F „¹ü]„¹ügdÑ

„¹ü„ ý]„¹ü^„ ýgdáfá%N%R%^%&&>&&ú&ü&(((P)¼)¾)Ø)Ú)þ)*Ì*Î*ú*,>À>Ø>ˆ?ìàÎà°¤¤˜ˆ¤|¤|j|j|˜X|V|F|-hQ[¾hbRB>*CJOJQJaJU"hQ[¾hbRB6>*CJOJQJaJ" jàðhbRBhbRBCJOJQJaJhbRBCJOJQJaJ-hQ[¾hÑ>*CJOJQJaJhQ[¾CJOJQJaJhÑCJOJQJaJ"hQ[¾hŠT#6>*CJOJQJaJhŠT#CJOJQJaJ"hQ[¾h56CJOJQJaJhCJOJQJaJ%hQ[¾h56>*CJOJQJaJü&®'(((¬(P)¾)>*Ì*Î*t+>À>Ø>&?ˆ? @@N@t@óóæÙóóóóóæÍÀ´À´´ÍÀ´´


&
F „¹ü]„¹ügdbRB

„¹ü„ ý]„¹ü^„ ýgdbRB


&
F „¹ü]„¹ügdbRB

„¹ü„ ý]„¹ü^„ ýgdÑ

„¹ü„!ÿ]„¹ü^„!ÿgdQ[¾


&
F „¹ü]„¹ügdÑ ba.
Háttere lehet ( félelem, kényszer, tapintat, segítségnyújtás, feladja saját elképzeléseit).
Problémák:
A feladás nem saját döntésre alakul ki
A feladás nem kapcsolati problémaként alakul ki.
ElkerülQ stratégia: lényege a konfrontáció elkerülése, kiiktatása.
Okok:
hirtelen tehetetlenség
mély sértettség,
közömbösség,
probléma alul becslése,
háttérben a partnerkapcsolat féltése ( kiszolgáltatottság)
háttérben a munkahelyi karrier féltés
Tudatos stratégia is lehet ( nem mindegy, hogy mi a veszteség)

Kompromisszum keresQ stratégia: nehéz, de jó, egy bizonyos mentális szintet igényel
mindkét fél érdekeinek megfelelQ megoldás (átmeneti erQ egyensúly)
lassabb készség kialakítás
álláspontok egyeztetésére idQ és energia szükséges, utána szülessen döntés, mait a felek korrektül betartanak (kis megállapodás szóban, nagy írásban történjék)
kultúrált megoldási módokra neveli az embereket
nincs totális vesztes
együttmqködést alakít ki, kapcsolatot javít
vitakészség / kompromisszum készség fejlesztésére is jó


Problémamegoldó  kooperatív stratégia: együtt, közösen kell kitalálni a megoldási módokat
Minden elembQl kell hozzá, nyitottság, két oldalú kommunikáció, empátia, tolerancia.
Mindkét fél ötlete fontos
Közös az érdek ( nincs manipuláció
Közös a végeredmény, ezért az együttmqködés fejlQdik ( csoportkohézió.
A megoldó készség átvihetQ más szituációkra
A siker és a kudarc is közös

Mind az öt stratégia lehet nagyon hasznos megfelelQ szituációban, és lehet negatív is, attól függQen, hol és hogyan alkalmazzuk.

V. Én  üzenetek ( Thomas Gordon):
- Rövid, bQvített mondatnyi közlések valamilyen célzattal.
Részei:
érzelem
viselkedés
indoklás ( sorrendjük változhat.

Önfeltáró én-közlés : - magunkkal kapcsolatos információ

Pozitív én-közlés : pl.: Örülök, hogy olvasol a testvérednek, mert így lesz egyre okosabb.
Egy-egy pozitív mondat mindig jól esik valakinek. Konfliktus megelQzQ szerepe van.

Konfrontáló én-közlés : pl.: megijedek, ha kiabálsz velem, mert attól tartok, hogy haragszol. Konfliktus helyzetben használjuk ( kezdeti szakaszban alkalmazzuk. Jó alapot ad mintát nyújt, légkört teremt.

VI. Konstruktív konfliktus megoldás folyamata:
Alapszempontok:
1. Kreatív közelítés:

a./Mindig önmagunkkal kell kezdeni a dolgok átgondolását
b./megpróbálni megválasztani az önérvényesítés módját minél kevesebb indulattal
c./Törekvés a nyílt és két oldalú kommunikációra
d./Törekvés a gyQztes- gyQztes végkifejletre
e./Az egész folyamat végig futtatása

Folyamata:
Elemzés  helyzet alapos feltérképezése (Kié a probléma??)
objektíven feltérképezni, hogy mi a tényállás
melyek a domináns érzések, értékrendszerek, szükségletek
sok információ birtokában fogalmazzuk meg, mi a konfliktus, melyek a domináns okok, idQbeni strukturálás (sorrendiség)

Megoldási lehetQségek összegyqjtése:
kreativitás, sok ötlet összeszedése
ötletgyqjtésnél figyelni kell az alapszükségletekre és másodlagos szükségletekre is

Alternatívák értékelése:
megvalósíthatóság
elég-e a megoldás (fél megoldás, elodázás)
milyen engedményeket lehet tenni
milyen eredmények várhatóak most rögtön és késQbbiekben
mi lesz a megoldás ára (idQ, energia, érzés, pénz)
legjobb alternatíva ( legyen tartalék ötlet is
megoldási stratégia körvonalazása (kompromisszum, együttmqködési esély)


Konfliktus megoldása:
egyszeri aktus
hosszú folyamat
szükséges: határozottság, praktikusság, sorrend, menet közbeni információk bekalkulálása, dokumentálás

Eredmények kritikus értékelése:
pozitív és negatív tapasztalatok levonása és értékelése
szükség lehet a probléma / folyamat újra fogalmazására

VII. Konfliktus kezelést és megelQzést segítQ, személyiség fejlesztQ tréningek feladatcsoportjai:
konfliktussal kapcsolatos elméleti ismeretek nyújtása (pl.: könyv, elQadás, stb)
énkép és önismeret fejlesztés (lehet egy feladat típus vagy tréning)
különbségek, eltérések elfogadtatása
eredményes kommunikációs technikák gyakoroltatása(tréning, otthon gyakoroltatás)
empátia fejlesztés
értQ figyelem, és értQ meghallgatás fejlesztés
asszertivitás (önérvényesítés) fejlesztése
kooperációs technikák fejlesztése (csak feladattal lehet)
tárgyalás- és vitakészség fejlesztése
problémamegoldó készség fejlesztése egyénileg, majd társasan (gyerekkortól kezdve).

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

5. előadás ábris aggregált kínálat algoritmus algoritmusok alkotmányjog alkotmánytörténet ápolástan aszalós lászló balázs jános bibó biogeográfia bme csáth épszerk etnikai kisebbség fizikai+kémia jogképesség jpg kérdések kiadott anyag kibernetika kivitel kognitív disszonancia kollokvium környezeti katalízis középkori európa közgazdaságtan közoktatási rendszer lophotrochozoa magánjog magyar barok matrix mikrobiológai minőség nemzetközi marketing növényrendszertan pedagógia petőfi posztmodern pr prax progterv sejttan szervezeti magatartás szigorlat társadalom ter.védelem termelés természetvédelem