Menedzserbetegség

Országok listájaHungaryTessedik Sámuel FőiskolaEgészségügyi FakultásEgészségügyi szervezőPszichológiaMenedzserbetegség

 HYPERLINK "http://hvg.hu/egeszseg.aspx" Egészség
HVG: A menedzsereknek nemcsak beosztottjaik, titkárnQjük, hanem saját betegségük is van. Az Q bajuk különbözik-e bármely halandóétól?
V. Á.: Igazából nem: a vezetQ beosztásban lévQk között egyaránt elQfordul magas vérnyomás, infarktus, pánikbetegség, gyomorfekély. Csupán az ezek kialakulásához vezetQ út különbözik. Ezeket az életmódban, személyiségtényezQkben megnyilvánuló sajátosságokat mind a megelQzésben, mind a kezelésben figyelembe kell venni. Például az infarktus a rossz szociális körülmények között élQknél gyakoribb, mint a menedzsereknél. Az elQbbieknél számos rizikótényezQ együttese - a magas koleszterinszint, a dohányzás, a túlsúly, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás - okozza, míg a menedzsereknél ezen károsító tényezQk nélkül is kialakulhat. A menedzserek többnyire sportolnak, nem túlsúlyosak, nem dohányoznak, kiegyensúlyozottan táplálkoznak - mégis tudnak maguknak infarktust "csinálni" úgynevezett A típusú magatartásukkal.
HVG: A laikus többségnek nem mond semmit az "A típus". Milyen személyiségjegyek siettetik a szív megbetegedését?
V. Á.: Ezek az emberek lázasan tevékenyek, örökké sietnek, egyszerre mindig többfélét csinálnak. Türelmetlenek, versengQ természetqek, hirtelen haragúak, ugyanakkor ellenséges indulataikat elfojtják. Tökéletességre törekszenek, nagy követelményeket támasztanak másokkal, de még nagyobbakat önmagukkal szemben. Állandó készenlétben élnek, egy percet sem képesek lazítani. A szélsQségesen A típusú, túlzottan teljesítmény- és sikerorientált személyiségben nem mqködnek a "biztosítékok", s így a túlterhelés magát a "szerkezetet" károsítja. Azaz a rossz, a rosszul kezelt stressz indítja be az érbetegség folyamatát.
HVG: Lehet egyáltalán a menedzserélet feszültségét jól kezelni?
V. Á.: A stressznek manapság rossz a sajtója. Egyre több betegség hátterében fedezik fel a károsító lelki tényezQket, ezért egyre gyakrabban hangzik el az orvosok szájából: "éljen nyugodt, stresszmentes életet". Ez nemcsak igazságtalan, de félrevezetQ is. A stressz mindennapi életünk része, alkotó energiáink forrása, mely cselekvésre sarkall. A jótékony stressz kihívás, késztetés. Segít, hogy reggelente frissen, elevenen ébredjünk, hogy napközben lelkesek, pozitívak, kreatívak legyünk, ösztönöz, hogy határidQre elkészüljünk a munkánkkal. A túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan stressz azonban felmorzsolja energiáinkat, kiégést okoz, tönkreteszi kapcsolatainkat, karrierünket, aláássa önbizalmunkat, és romboló hatással van egészségünkre.
HVG: Van még a saját hiperaktivitásukon kívül más is, ami növeli a menedzserek feszültségét?
V. Á.: Az átlagosnál nagyobb munkaterhelés, felelQsség és döntéskényszer mellé a kiszámíthatatlanság társul. A napirend, az elQre eltervezett munka megzavarásának, szétzilálásának közismert eszköze az állandóan bekapcsolva tartott mobiltelefon. A legtöbb menedzsernek, vállalkozónak nagy terhet jelent, hogy szakmáján kívül olyasmiben is kiválónak kell lennie, amit soha nem tanult: profi módon, eredményesen kell kommunikálnia beosztottjaival, megrendelQivel, üzletfeleivel. A siker ugyanis legfeljebb 50 százalékban függ a szakmai hozzáértéstQl, a másik 50 százalékot a vezetQi erények, a kommunikációs képességek, tárgyalási stratégiák döntik el.
HVG: De hogyan alakul ki a beosztottak magas vérnyomása? Nyilván közülük sem mindenki él önpusztító módon, nem iszik, nem dohányzik, mégis megbetegszik.
V. Á.: Pk azok, akik túlzottan érzékenyek a stresszre, a mindennapi élet izgalmaira. A világot fenyegetQnek, ellenségesnek élik meg. Hajlamosak a bolhából elefántot csinálni. Túlzottan aggodalmaskodóak, amit önuralommal lepleznek. Az elfojtott érzések okozta belsQ feszültség nyilvánulhat meg az Q magas vérnyomásukban.
HVG: Van-e olyan kór, ami inkább a beosztottak, semmint a fQnökök betegsége?
V. Á.: Az elQbbiekkel ellentétben az emésztQszervi betegségek inkább a két tqz közé szorított középvezetQket és a beosztottakat veszélyeztetik. Egy gyakran idézett anekdota szerint Selye János, a stresszelmélet megalkotója, egyszer megkérdezte egy zsarnoki természetq admirálistól, hogy van-e gyomorfekélye. "Nekem nincs - felelte -, de az alárendeltjeimnek igen." Aki túlzottan befelé fordul, minden problémáját lenyeli, de nem tudja megemészteni, annak szükségképpen megfekszi a gyomrát.
HVG: Nem mindegy, mi okozza a magas vérnyomást? Így is, úgy is ugyanazt a tablettát írja fel kúraképpen az orvos.
V. Á.: Csak akkor mindegy, ha kizárólag gyógyszeresen akarjuk megoldani a problémát. Az oki terápiához szükség van a lelki háttér ismeretére és az ennek megfelelQ pszichoterápiás beavatkozásokra. Sajnos a hazai egészségkultúra még alig fogadja el ezt a szemléletet. A betegeknek egyszerqbb bevenni a tablettákat, mint szembenézni önmagukkal, és elindulni egy olyan személyiségfejlQdés útján, amely azután képes a testi bajaikat is enyhíteni.
HVG: Ma már a céges autó és telefon mellett a vezetQ pozíció velejárója a menedzserszqrés is. Miben különbözik ez a többi szqrésfajtától?
V. Á.: Ha cinikus lennék, azt válaszolnám: csak abban, hogy erre van pénz. A cégeknek fontos, hogy a menedzsereik testileg-lelkileg a topon legyenek, a vezetQk pedig érzik, hogy fontosak a vállalat számára. Ezeknek a szqréseknek az a gyengéjük, hogy éppen azokat az orvosi problémákat szqrik ki, amelyek nem menedzserspecifikusak. Ugyanakkor arra én még nem hallottam példát, hogy Magyarországon a személyiségszerkezetet, a stresszel való megbirkózás stratégiáit vizsgálnák.


 INCLUDEPICTURE "http://www.jobpilot.hu/binary/images/journal/hibatanul140x106.jpg" \* MERGEFORMATINET 

Állandó koncentráció

 INCLUDEPICTURE "http://www.jobpilot.hu/binary/images/service/leer.gif" \* MERGEFORMATINET 

A negyvenöt év feletti menedzserek a betegség elsQdleges célpontjai, ám a kór mindenkit érinthet, aki nagy felelQsséggel járó munkát végez, idQ nyomása alatt dolgozik és állandó stresszben él. Sokan titkolják, a bajok elkendQzése azonban végzetes lehet. Pedig a menedzserbetegség pszichológusi és orvosi segítséggel megelQzhetQ.


Reggeli nélkül irány a munkahely, napi hét-nyolc tárgyalás, tíz-tizenöt súlyos döntés, szorító határidQk, gyorsan változó piaci környezet, kényszermegoldások, a beosztottak motiválása, számonkérése, feladatok kiosztása, konfliktushelyzetek.
Töredékek menedzserek, vállalatok közép-és felsQvezetQinek, magánvállalkozások irányítóinak mindennapjaiból.
VezetQk, akiknek állandóan nagy egyéni felelQsséggel járó döntéseket kell meghozniuk, idQ nyomása alatt dolgoznak, és ráadásul sok munkatárs kenyérkeresete függ a döntések sikerétQl.
VezetQk, akik minden percben feszültségben élnek, és munkájuk velejárója a stressz.

Infarktusveszély és fekély

A felvázolt életvitel könnyen a nyolcvanas években menedzserbetegség néven ismertté vált tünetegyüttes kialakulásához vezethet.
"A menedzserbetegség nem egyetlen betegséget takar, hanem különbözQ tünetek formájában jelentkezik. Az elsQ fázisban funkcionális zavarok léphetnek fel, például
alvászavar, étkezési problémák, testsúly-ingadozás, magas vérnyomás. A második szakaszban már szervi elváltozást diagnosztizálnak", mondja Kiss István pszichológus,
életvezetési tanácsadó.

A fokozott munkahelyi stressznek kitett döntéshozók kialakuló betegségei két nagy csoportra oszthatók a vegetatív idegrendszer teljesítményfokozó
vagy a raktározást szolgáló funkcióinak túlmqködése következtében. "Az állandó rohanásban élQ, az egész világot legyQzni akaró, versengQ vezetQ
infarktusveszélynek van kitéve, míg a befelé forduló, a feszültséget önmagába fojtó vezetQ legnagyobb eséllyel emésztQrendszeri fekélyt kaphat",
elemzi Kiss István a lehetséges következményeket. Emellett még számos más szervi baj lehet a végeredmény: cukorbetegség, légzQszervi problémák, pánikbetegség, szexuális funkciózavarok.

Stressz: csak értelmezés kérdése

A pszichológus megjegyzi, hogy a stressz nem feltétlenül káros, bizonyos esetben a munka hatékonyságának növeléséhez kell. "Az eustressz
mozgósít, feldob, jobb teljesítményre sarkall, míg a distressz inkább nehézzé teszi a munkát", vélekedik Kiss István.

A külsQ események nem közvetlenül okoznak stresszt, csupán az egyén értelmezése útján válnak azzá. Ha például egy döntési helyzetet valaki
veszélyhelyzetnek értékel, akkor stresszt vált ki az emberbQl, ha nem lát benne kockázatot, akkor nem okoz feszültséget.
"A stresszt kiváltó eseményeket nem tudjuk kiiktatni, ezért csak a helyzetekre való reagálásunkon javíthatunk. Ebben segíthet a relaxáció, a lazítás,
a pozitív jövQképek felvázolása, a legrosszabb eshetQség háttérbe szorítása, a saját képességek felmérése és az önbizalom.
Amelynek növelését segítheti, ha saját értékeinket, céljainkat, erQforrásainkat ismerjük, és azoknak megfelelQ életet élünk" mondja Kiss István.

Sokan titkolják a bajt

A szakértQk megfigyelése alapján a menedzserek többsége titkolja a problémát, szégyennek és a vállalat mqködésére nézve károsnak gondolják,
ha a munkatársak tudomást szereznek a gyengeségükrQl, betegségükrQl.
A probléma szQnyeg alá söprése azonban tovább súlyosbíthatja az egészségi állapotot, így a remek üzleti stratégák akár végzetükbe
is rohanhatnak.

A megelQzés érdekében

 ideál: Úgy tqnik, a felelQs vezetQ beosztásban lévQ emberek helyzete valamelyest determinált, elsQsorban a társadalmi és a gazdasági viszonyok miatt. Mégis, mit lehet tenni a jobb élet érdekében?
 Nézzük sorra, milyen lehetQségek vannak!

" Az egészségnevelésnek nagyon fontos szerepe lenne abban, hogy az érintettek ne söpörjék a szQnyeg alá problémájukat.

" Szükség van meditációra, relaxációra, valamilyen kikapcsolódásra. Ám ne azért kezdjen el valaki jógázni, mert az épp divatos.

" Ezenkívül nagyon fontos a rendszeres vitamin- és nyomelemfogyasztás, ami kedvezQen hat az idegrendszer mqködésére. Különösen fontosak a B-vitaminok, a Q1- és Q10-vitamin,
illetve a magnézium.

" Fontos lenne változtatni a stresszmegélési stratégián, amit sokan nem tanultak meg, s ezért a kudarctqrésük nagyon alacsony szinten van.

A menedzserbetegségben szenvedQk, mivel számukra a pénz nem jelent akadályt, egy idQ után azt gondolják, hogy csak olyan dolgokra van szükségük,
amit pénzért vehetnek meg, és ebben nincs hiány. Észre kellene venniük, hogy semmibe sem kerül kiülni félórára a kertbe, és nézni a madarakat, vagy
kellemes zene hallgatása közben ellazulni, sétálni egyet este a jó levegQn& Az érintetteknek rá kellene döbbenniük, hogy a valóban értékesen eltöltött
szabadidQ pénzben nem mérhetQ!

menedzserbetegség  nem egyetlen kór  A 80-as évek végéig még krónikus fáradtság szindrómának nevezték. A tévhittel és nevével ellentétben nemcsak középkorú
 HYPERLINK "http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/szoc/modern_tarsadalom.htm" \o "modern társadalom" menedzsereket, hanem mindenkit, akár feladataikkal megbirkózni képtelen kismamákat is érinthet. Felmérések szerint Európában rövidebb-hosszabb ideig a munkaképes
korosztály 40%-a szenved túlzott HYPERLINK "http://hvg.hu/egeszseg.aspx" Egészség
HVG: A menedzsereknek nemcsak beosztottjaik, titkárnQjük, hanem saját betegségük is van. Az Q bajuk különbözik-e bármely halandóétól?
V. Á.: Igazából nem: a vezetQ beosztásban lévQk között egyaránt elQfordul magas vérnyomás, infarktus, pánikbetegség, gyomorfekély. Csupán az ezek kialakulásához vezetQ út különbözik. Ezeket az életmódban, személyiségtényezQkben megnyilvánuló sajátosságokat mind a megelQzésben, mind a kezelésben figyelembe kell venni. Például az infarktus a rossz szociális körülmények között élQknél gyakoribb, mint a menedzsereknél. Az elQbbieknél számos rizikótényezQ együttese - a magas koleszterinszint, a dohányzás, a túlsúly, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás - okozza, míg a menedzsereknél ezen károsító tényezQk nélkül is kialakulhat. A menedzserek többnyire sportolnak, nem túlsúlyosak, nem dohányoznak, kiegyensúlyozottan táplálkoznak - mégis tudnak maguknak infarktust "csinálni" úgynevezett A típusú magatartásukkal.
HVG: A laikus többségnek nem mond semmit az "A típus". Milyen személyiségjegyek siettetik a szív megbetegedését?
V. Á.: Ezek az emberek lázasan tevékenyek, örökké sietnek, egyszerre mindig többfélét csinálnak. Türelmetlenek, versengQ természetqek, hirtelen haragúak, ugyanakkor ellenséges indulataikat elfojtják. Tökéletességre törekszenek, nagy követelményeket támasztanak másokkal, de még nagyobbakat önmagukkal szemben. Állandó készenlétben élnek, egy percet sem képesek lazítani. A szélsQségesen A típusú, túlzottan teljesítmény- és sikerorientált személyiségben nem mqködnek a "biztosítékok", s így a túlterhelés magát a "szerkezetet" károsítja. Azaz a rossz, a rosszul kezelt stressz indítja be az érbetegség folyamatát.
HVG: Lehet egyáltalán a menedzserélet feszültségét jól kezelni?
V. Á.: A stressznek manapság rossz a sajtója. Egyre több betegség hátterében fedezik fel a károsító lelki tényezQket, ezért egyre gyakrabban hangzik el az orvosok szájából: "éljen nyugodt, stresszmentes életet". Ez nemcsak igazságtalan, de félrevezetQ is. A stressz mindennapi életünk része, alkotó energiáink forrása, mely cselekvésre sarkall. A jótékony stressz kihívás, késztetés. Segít, hogy reggelente frissen, elevenen ébredjünk, hogy napközben lelkesek, pozitívak, kreatívak legyünk, ösztönöz, hogy határidQre elkészüljünk a munkánkkal. A túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan stressz azonban felmorzsolja energiáinkat, kiégést okoz, tönkreteszi kapcsolatainkat, karrierünket, aláássa önbizalmunkat, és romboló hatással van egészségünkre.
HVG: Van még a saját hiperaktivitásukon kívül más is, ami növeli a menedzserek feszültségét?
V. Á.: Az átlagosnál nagyobb munkaterhelés, felelQsség és döntéskényszer mellé a kiszámíthatatlanság társul. A napirend, az elQre eltervezett munka megzavarásának, szétzilálásának közismert eszköze az állandóan bekapcsolva tartott mobiltelefon. A legtöbb menedzsernek, vállalkozónak nagy terhet jelent, hogy szakmáján kívül olyasmiben is kiválónak kell lennie, amit soha nem tanult: profi módon, eredményesen kell kommunikálnia beosztottjaival, megrendelQivel, üzletfeleivel. A siker ugyanis legfeljebb 50 százalékban függ a szakmai hozzáértéstQl, a másik 50 százalékot a vezetQi erények, a kommunikációs képességek, tárgyalási stratégiák döntik el.
HVG: De hogyan alakul ki a beosztottak magas vérnyomása? Nyilván közülük sem mindenki él önpusztító módon, nem iszik, nem dohányzik, mégis megbetegszik.
V. Á.: Pk azok, akik túlzottan érzékenyek a stresszre, a mindennapi élet izgalmaira. A világot fenyegetQnek, ellenségesnek élik meg. Hajlamosak a bolhából elefántot csinálni. Túlzottan aggodalmaskodóak, amit önuralommal lepleznek. Az elfojtott érzések okozta belsQ feszültség nyilvánulhat meg az Q magas vérnyomásukban.
HVG: Van-e olyan kór, ami inkább a beosztottak, semmint a fQnökök betegsége?
V. Á.: Az elQbbiekkel ellentétben az emésztQszervi betegségek inkább a két tqz közé szorított középvezetQket és a beosztottakat veszélyeztetik. Egy gyakran idézett anekdota szerint Selye János, a stresszelmélet megalkotója, egyszer megkérdezte egy zsarnoki természetq admirálistól, hogy van-e gyomorfekélye. "Nekem nincs - felelte -, de az alárendeltjeimnek igen." Aki túlzottan befelé fordul, minden problémáját lenyeli, de nem tudja megemészteni, annak szükségképpen megfekszi a gyomrát.
HVG: Nem mindegy, mi okozza a magas vérnyomást? Így is, úgy is ugyanazt a tablettát írja fel kúraképpen az orvos.
V. Á.: Csak akkor mindegy, ha kizárólag gyógyszeresen akarjuk megoldani a problémát. Az oki terápiához szükség van a lelki háttér ismeretére és az ennek megfelelQ pszichoterápiás beavatkozásokra. Sajnos a hazai egészségkultúra még alig fogadja el ezt a szemléletet. A betegeknek egyszerqbb bevenni a tablettákat, mint szembenézni önmagukkal, és elindulni egy olyan személyiségfejlQdés útján, amely azután képes a testi bajaikat is enyhíteni.
HVG: Ma már a céges autó és telefon mellett a vezetQ pozíció velejárója a menedzserszqrés is. Miben különbözik ez a többi szqrésfajtától?
V. Á.: Ha cinikus lennék, azt válaszolnám: csak abban, hogy erre van pénz. A cégeknek fontos, hogy a menedzsereik testileg-lelkileg a topon legyenek, a vezetQk pedig érzik, hogy fontosak a vállalat számára. Ezeknek a szqréseknek az a gyengéjük, hogy éppen azokat az orvosi problémákat szqrik ki, amelyek nem menedzserspecifikusak. Ugyanakkor arra én még nem hallottam példát, hogy Magyarországon a személyiségszerkezetet, a stresszel való megbirkózás stratégiáit vizsgálnák.


 INCLUDEPICTURE "http://www.jobpilot.hu/binary/images/journal/hibatanul140x106.jpg" \* MERGEFORMATINET 

Állandó koncentráció

 INCLUDEPICTURE "http://www.jobpilot.hu/binary/images/service/leer.gif" \* MERGEFORMATINET 

A negyvenöt év feletti menedzserek a betegség elsQdleges célpontjai, ám a kór mindenkit érinthet, aki nagy felelQsséggel járó munkát végez, idQ nyomása alatt dolgozik és állandó stresszben él. Sokan titkolják, a bajok elkendQzése azonban végzetes lehet. Pedig a menedzserbetegség pszichológusi és orvosi segítséggel megelQzhetQ.


Reggeli nélkül irány a munkahely, napi hét-nyolc tárgyalás, tíz-tizenöt súlyos döntés, szorító határidQk, gyorsan változó piaci környezet, kényszermegoldások, a beosztottak motiválása, számonkérése, feladatok kiosztása, konfliktushelyzetek.
Töredékek menedzserek, vállalatok közép-és felsQvezetQinek, magánvállalkozások irányítóinak mindennapjaiból.
VezetQk, akiknek állandóan nagy egyéni felelQsséggel járó döntéseket kell meghozniuk, idQ nyomása alatt dolgoznak, és ráadásul sok munkatárs kenyérkeresete függ a döntések sikerétQl.
VezetQk, akik minden percben feszültségben élnek, és munkájuk velejárója a stressz.

Infarktusveszély és fekély

A felvázolt életvitel könnyen a nyolcvanas években menedzserbetegség néven ismertté vált tünetegyüttes kialakulásához vezethet.
"A menedzserbetegség nem egyetlen betegséget takar, hanem különbözQ tünetek formájában jelentkezik. Az elsQ fázisban funkcionális zavarok léphetnek fel, például
alvászavar, étkezési problémák, testsúly-ingadozás, magas vérnyomás. A második szakaszban már szervi elváltozást diagnosztizálnak", mondja Kiss István pszichológus,
életvezetési tanácsadó.

A fokozott munkahelyi stressznek kitett döntéshozók kialakuló betegségei két nagy csoportra oszthatók a vegetatív idegrendszer teljesítményfokozó
vagy a raktározást szolgáló funkcióinak túlmqködése következtében. "Az állandó rohanásban élQ, az egész világot legyQzni akaró, versengQ vezetQ
infarktusveszélynek van kitéve, míg a befelé forduló, a feszültséget önmagába fojtó vezetQ legnagyobb eséllyel emésztQrendszeri fekélyt kaphat",
elemzi Kiss István a lehetséges következményeket. Emellett még számos más szervi baj lehet a végeredmény: cukorbetegség, légzQszervi problémák, pánikbetegség, szexuális funkciózavarok.

Stressz: csak értelmezés kérdése

A pszichológus megjegyzi, hogy a stressz nem feltétlenül káros, bizonyos esetben a munka hatékonyságának növeléséhez kell. "Az eustressz
mozgósít, feldob, jobb teljesítményre sarkall, míg a distressz inkább nehézzé teszi a munkát", vélekedik Kiss István.

A külsQ események nem közvetlenül okoznak stresszt, csupán az egyén értelmezése útján válnak azzá. Ha például egy döntési helyzetet valaki
veszélyhelyzetnek értékel, akkor stresszt vált ki az emberbQl, ha nem lát benne kockázatot, akkor nem okoz feszültséget.
"A stresszt kiváltó eseményeket nem tudjuk kiiktatni, ezért csak a helyzetekre való reagálásunkon javíthatunk. Ebben segíthet a relaxáció, a lazítás,
a pozitív jövQképek felvázolása, a legrosszabb eshetQség háttérbe szorítása, a saját képességek felmérése és az önbizalom.
Amelynek növelését segítheti, ha saját értékeinket, céljainkat, erQforrásainkat ismerjük, és azoknak megfelelQ életet élünk" mondja Kiss István.

Sokan titkolják a bajt

A szakértQk megfigyelése alapján a menedzserek többsége titkolja a problémát, szégyennek és a vállalat mqködésére nézve károsnak gondolják,
ha a munkatársak tudomást szereznek a gyengeségükrQl, betegségükrQl.
A probléma szQnyeg alá söprése azonban tovább súlyosbíthatja az egészségi állapotot, így a remek üzleti stratégák akár végzetükbe
is rohanhatnak.

A megelQzés érdekében

 ideál: Úgy tqnik, a felelQs vezetQ beosztásban lévQ emberek helyzete valamelyest determinált, elsQsorban a társadalmi és a gazdasági viszonyok miatt. Mégis, mit lehet tenni a jobb élet érdekében?
 Nézzük sorra, milyen lehetQségek vannak!

" Az egészségnevelésnek nagyon fontos szerepe lenne abban, hogy az érintettek ne söpörjék a szQnyeg alá problémájukat.

" Szükség van meditációra, relaxációra, valamilyen kikapcsolódásra. Ám ne azért kezdjen el valaki jógázni, mert az épp divatos.

" Ezenkívül nagyon fontos a rendszeres vitamin- és nyomelemfogyasztás, ami kedvezQen hat az idegrendszer mqködésére. Különösen fontosak a B-vitaminok, a Q1- és Q10-vitamin,
illetve a magnézium.

" Fontos lenne változtatni a stresszmegélési stratégián, amit sokan nem tanultak meg, s ezért a kudarctqrésük nagyon alacsony szinten van.

A menedzserbetegségben szenvedQk, mivel számukra a pénz nem jelent akadályt, egy idQ után azt gondolják, hogy csak olyan dolgokra van szükségük,
amit pénzért vehetnek meg, és ebben nincs hiány. Észre kellene venniük, hogy semmibe sem kerül kiülni félórára a kertbe, és nézni a madarakat, vagy
kellemes zene hallgatása közben ellazulni, sétálni egyet este a jó levegQn& Az érintetteknek rá kellene döbbenniük, hogy a valóban értékesen eltöltött
szabadidQ pénzben nem mérhetQ!

menedzserbetegség  nem egyetlen kór  A 80-as évek végéig még krónikus fáradtság szindrómának nevezték. A tévhittel és nevével ellentétben nemcsak középkorú
 HYPERLINK "http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/szoc/modern_tarsadalom.htm" \o "modern társadalom" menedzsereket, hanem mindenkit, akár feladataikkal megbirkózni képtelen kismamákat is érinthet. Felmérések szerint Európában rövidebb-hosszabb ideig a munkaképes
korosztály 40%-a szenved túlzott  HYPERLINK "http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/stressz.htm" \o "stressz" stressz okozta megbetegedésben. Kezdetben csak kisebb panaszokkal, fejfá-jással, szédüléssel, verejtékezéssel, fáradékonysággal,
izomfájdalmakkal jár, amelyek késQbb valódi betegségbe, többek között  HYPERLINK "http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/magasvernyom.htm" \o "magas vérnyomás" magas vérnyomásba,  HYPERLINK "http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/depresszio.htm" \o "depresszió" de-presszióba, fekélybetegségbe mehetnek át. Gyógyszerrel,  HYPERLINK "http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/pszich_kog/klinikai_pszichologia.htm" \o "klinikai pszichológia" pszi-choterápiával
lehet úrrá lenni rajta, de az igazi segítség a pihenés. Nem véletlen, hogy Franciaországban minden munkavállalónak hétévente, az Amerikai Egyesült Államokban az oktatásban
dolgozóknak meghatározott idQközönként egyéves szabadság jár.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10.16-2 11.12-2 5. óra adatbázis alkszámtech ápolástan architektúra assembly bikém biokémia bodlaki tamás dehumanizáció dimat dosztojevszkij egyiptom emission trade építésszervezés 1 épszerk v épületszerkezetek etnicitás finance föld gazdaság gazdjog globális logisztika hidraulika karinthy kik könyv 2 követelmények közoktatási rendszerek kurzusleírás laskay gábor lemeztektonika megoldások megtakarítás mikrobiológia minőségügy mintavizsga miskolci egyetem montesquieu művtöri önköltség tanári jegyzet vésés villamos gépek villanytan virológia vizuális antropológia alapfogalmai zrínyi