jog II előadások

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemMűszaki KarépítőmérnökiJogi és államigazgatási Ismeretek II.jog II előadások

JOGI és ÁLLAMIGAZGATÁSI ISMERETEK II

ELPADÁS
Közigazgatási jog és annak eljárás jogai

A 2004. évi CXL tv. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai .
2005. nov. 1.-e óta lépett hatályba, elQtte hatósági ügyeket intézett, államigazgatás volt.
A közigazgatási jog értelmezése:
- Köz: közösség, ami politikailag határolt.
- Igazgatás: szervezési fogalom, nem jogtudományi.
1957. évi IV. tv.: Az államigazgatási eljárás általános szabályai (Áe), ezt 2005. nov. 1.-ig alkalmazták.
Az államigazgatás modern szóval közigazgatás.
Igazgatás (def.): az emberi együttmqködés során keletkezQ emberi tevékenységek közül, ez egy konkrét emberi tevékenység, amely biztosítja a közös célok elérését, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, és közben a munka összhangját.
Igazgatási ciklus: CITDÖVKE
C ’! cél megfogalmazása: aminek az elérésére törekednek
I ’! információ: adatok beszerzése és feldolgozása
T ’! tervezés
DÖ ’! döntés, amit vmilyen veszQ tesz
V ’! végrehajtás, döntés megvalósítása, személyi feltételek kijelölése
K ’! koordináció
E ’! ellenQrzés

Az állami szervezetek közhatalommal vannak felruházva, ezeket az igazgatási folyamat során felhasználja, ha szükség van rá. Az állam a közt, jogi eszközökkel irányítja. Az államigazgatás azt jelenti, hogyan alkalmazza a jogszabályt, és hogyan irányítja az embereket. A közigazgatást a végrehajtó hatalmi állami szervek közé soroljuk.
Hogyan fejlQdött a közigazgatás?
Az Árpád-házi királyok ideje alatt Magyarországon a közigazgatásban királyi vármegyerendszer, egyházrendszerek, és a királyi udvarban egy királyi tanács volt, majd magyar trónra került az Anjou család, ekkor változás történt. A változás a következQ volt: aki valamilyen tisztséget töltött be, annak az egész országra kiszélesítették a jogkörét. Az 1700-as években a Habsburgok voltak trónon, akik átszervezték az egész magyar közigazgatást, racionalizálták az állam mqködését, jobbá tették az államigazgatási szervek mqködését is.
A közigazgatási ügyek intézésére bevezették:
- mindenhol jegyzQkönyvet kell írni;
- iktatást;
- a fellebbezés intézményét;
- az udvari kamarát;
- kancelláriát.
Állandó szakképzett hivatali apparátust hoztak létre, akik garantált állami illetményt kaptak. Az 1940-es években Magyary Zoltán azt mondta, hogy az állami szervezetnek a közfeladatokat a jogrend keretében kell megoldani. Érvényes jogszabályokat kell alkalmazni és az eljárási rendjüket is jogszabályokkal kell körbebástyázni.

A közigazgatás szervezéstudományi fogalma: az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati megvalósítását végzi, hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedve. (Hivatásos apparátus = köztisztviselQi kar, akik eljárnak az ügyeinkben az állami akarat megvalósulásával.)
Jogtudományi fogalma: a legfQbb képviseleti szerv által elfogadott törvényeknek alárendelt szerve, közhatalom birtokában, jogszabályi keretek között végrehajtó  rendelkezQ tevékenységet végeznek.
Végrehajtó tevékenység:
végrehajtás: jogalkalmazási munka, másod sorban operatív végrehajtás.
jogalkalmazási munka: egy közigazgatási szerv hatáskörébe és illetékébe tartozó egyedi, konkrét ügyben jogot vagy kötelezettséget érintQ döntést hoz.
Közigazgatási aktuson kívül van: adatigazolás, adatnyilvántartás, hatósági ellenQrzés, ezek szintén jogalkalmazások. Be kell tartani az adatigazgatási törvényt.
Operatív végrehajtás: a közigazgatási szervek közötti tevékenységet jelenti (tervezési feladatok, finanszírozás, irányítás, felügyelet).
RendelkezQ tevékenység: elsQsorban jogi normaalkotó tevékenység, de nem minden közigazgatási szerv van ilyen jogosítvánnyal felruházva (kormány és miniszter  rendeletet alkot; polgármesteri hivatal nem alkothat rendeleteket, pedig közigazgatási szerv).
ElQadás
Közigazgatási szervezeti rendszer

Mely államhatalmi szerv minQsül közigazgatási szervnek?
KülönbözQ funkciók ellátására különbözQ közigazgatási szervek vannak:
kulturális intézmény
oktatási int.
szociális int.
egészségügyi int.
védelmi funkció: rendészet, közbiztonság
tqzrendészeti funkció
adózás
az államnak vannak külsQ és belsQ védelmi funkciói is
nemzetközi funkció: külpolitika, külgazdaság, környezetvédelem.

A közigazgatási szervrendszereket az összes közigazgatási szervek alkotják.
Minisztériumokat kell szervezni és az élükre minisztereket kell kinevezni. A szervtípusokat földterületileg elhelyezik.
A szakhatósági szervtípus felépítése  3 szintq:
helyi szint  ÁNTSZ, munkaügyi hivatal kirendeltsége
területi vagy regionális szint
központi szint  Bp.-en található  országos hatáskörq központ
Területi szinten:
- helyi jelentQségq (több helyiséget ölelhet fel)
- regionális (2-3 megye)
- országos hatáskörq (ezek felett hatásterületileg a kormány van)
Illetékes területi felosztás: hatásköri szintq felosztás

Hatáskör fogalma: azt jelenti, hogy milyen állami feladatot fog ellátni a szervtípus, és milyen jogköröket adott az állam a feladat ellátására.
Illetékesség: egy hatáskörön belüli szervek közül földrajzilag, konkrétan az ügyben, melyikhez kell menni.

A szervek mindig rendelkeznek jogképességgel, elsQsorban jogviszonyban vannak az állampolgárokkal, de egymással is kerülhetnek jogviszonyba. A szerveknek megvan a maga önállósága is, van önálló hivataluk, saját maguk gazdálkodnak a kapott pénzbQl, mindegyik polgárjogi személynek minQsül megszüntetni ugyanúgy kell mint létrehozni, melyet az Országgyqlés tehet meg.

Hierarchikus felépítés jellemzi a közigazgatási szerveket, a szintek között irányítási viszony van, a legfelsQ érvényre juttatja az akaratát (a felettes szerv utasít). Az általános hatáskörqeknél nincs meg a szintek között a felülrQl lefelé irányítás (köztük törvényességi felügyelet van), az alatta lévQ szint mqködését megvizsgálják, és ha megfelel nem szólhatunk bele a mqködésbe ( meg van az önállóság).
A csúcsszerv, a kormány rendelkezik azzal a jogosítvánnyal, jogellenes cselekvés esetén megszüntetheti a közig. szerv döntését. A hierarchikus viszony miatt, központi, centrális alárendeltségi szervek.
Az országgyqlésnek van joga létrehozni törvény formájában a fontos közig. szerveket, a kevésbé fontosat a kormány kormányi rendelet formájában. Finanszírozásait a költségvetési törvények határozzák meg.

Különös hatáskörqek, melyek a szakhatóságok, egy vagy csak néhány feladattal foglalkozna. Szakhatóságok: centrális hatáskörq szervek, mindig központi utasításokat követnek, alárendeltjei a helyi és a regionális szervek.
Az önkormányzatok önálló szervek, de korlátozottan. Törvényességi felügyeletet gyakorol felettük a közigazgatási hivatal, hogy a rendeletek nem ütköznek-e jogszabállyal, megfelelQen mqködik-e a jogszabályok alapján. Az önkormányzatok dekoncentrált szervek.

A közigazgatási szervek közötti kapcsolat:
Irányítás: az egyik a másikat, központi szerve Bp.-en van, a központi utasítja az alatta levQt. Irányításon két szervezet közötti olyan hatalmi szervet értünk, amelyben az egyik szervezet az irányító a másik pedig az irányított, és az irányító a másikra meghatározó befolyást gyakorol.
Irányítási jogosítványok:
szabályozási jog: kötelezQ lesz az irányítottnak végrehajtania, normatív.
döntésjog
aktusfelülvizsgálati jog: ha hibát talál korrigálhat úgy, hogy megváltoztatja a döntést vagy megsemmisíti a döntést vagy megsemmisíti , de új eljárást kezdeményez.
ellenQrzési jog: jelentést, beszámolót kér az általa ellenQrzött féltQl.
konkrét utasítást adás joga
felügyeleti viszony: az irányítástól gyengébb, az általános célnak meg kell felelnie a jogszabályok általi követelményeknek. A cél = a felügyeletet gyakorló szerv ellenQrzi, hogy a szerv, valamint a saját mqködési szerv rendjét, ezt ellenQrzésekkel végzi és nincsenek más irányítási jogosítványai, csak beszámolókat készíthetnek. Az egyik közigazgatási szerv ellenQrizheti a másikat, illetve az ügyfelek felé is lehet ellenQrzést végezni, úgynevezett hatósági ellenQrzést, hogy az ügyfél a jogszabálynak megfelelQen tevékenykedik-e. Szankcionálhatja a dolgot, ha szabálytalan.
Felügyeleti intézkedés: ha a felügyelt szerv szabálytalankodik, ez jogorvoslati eszköz (változtat vagy megsemmisít).

ElQadás
2004. évi CXL törvény

A cím után indoklási preangulum rész.
fejezet: Alapelvek és alapvetQ rendelkezések: 6 alapelv
1.§. Eljárás szakaszai:
elsQfokú eljárási szakasz  alapeljárás:
Ez egy hosszú rész, mert amit az elsQfokú eljárásnál tudunk, azt a jogorvoslati eljárásnál is tudni kell. Ez a szakasz mindig lezajlik, és csak akkor áll itt meg a dolog, ha ügyféli kérelemre indul az eljárás. Ha kért valamit és nem kapta meg, vagy hivatal indította az eljárás nem áll meg az ügy az 1. szakasznál, hanem következik a 2. szakasz.
jogorvoslati szakasz:
Nem egyféle jogorvoslatot jelent ez a szakasz mindig - lehet lesz fellebbezés és bíráskodás vagy egy fellebbezés és újrafelvételi eljárás is. Ha befejezQdik a 2. szakasz, lesz egy másodfokú és végrehajtandó határozat. A hatóság ellenQrizheti, hogy betartottuk-e, ha nem akkor jön a 3. szakasz , mert ha megadott idQn belül nem teljesítettem.
végrehajtási szakasz:
Végrehajtási végzés születik a hatóság részérQl, rászorítja az ügyfélt a végrehajtásra. Lehet pénzt kell fizetni, tárgyat visszaadni, vagy valamilyen cselekvést végre kell hajtani, ilyenkor a rendQrséget is igénybe lehet venni.

Eljárási alapelvek:
jogkövetQen kell mqködnie, ragaszkodni kell a jogszabályhoz, neki is be kell tartani és az ügyfeleket is rá kell szorítani, hogy törvényes legyen. Bizonyos egyedi, konkrét ügyben nem csak a jogszabályokat, hanem a mérlegelési és a méltányossági jogkört is. A hatóság a jogkörével nem élhet vissza, szakszerqség, egyszerqség és az ügyféllel való együttmqködés.
Az ügyfél jogait csak ha nagyon muszáj, akkor lehet korlátozni, ha ellenérdekq ügyfél van, akkor rá is vonatkozik. Az ügyfelek jóhiszemqen gyakorolt jogait védi az eljárási jogtörvény, ez visszaélésekre ad lehetQséget. Az ügyfelek a hatóság elQtt egyenlQek, és részlehajlás nélkül kell az ügyfeleket kezelni.

2.§. Amikor eljár a hatóság, akkor a konkrét tényeket kell figyelembe venni, a bizonyítékokat súlyuknak megfelelQen és a döntést valósághq tényállásra kell alapozni.

3.§. Hivatalból való eljárás elve érvényesül: az eljárást mindig a közigazgatási szerv folytatja le. A közigazgatási hatóság indíthatja: a) kérelmet: valaki más fordul hozzájuk és Q kéri. b) hivatalból való: Qk észlelnek okot, ami miatt kötelezQ eljárást indítani. Amikor az eljárás kérelembQl indul, de olyan ügyben amit a hatóság észlelt volna Q is indította volna, ha a kérelmezQ visszalép, a hatóságnak le kell folytatnia. A közigazgatási hatóság a tények megállapítását végzi, dönt és lezárja, valamint fel kell tárnia a tényeket, valósan kell kezelnie.
Joga van a saját döntését felülvizsgálni, vagy alsóbbrendq szerv döntését felülvizsgálnia.

4.§. Az ügyfél jogai:
- az ügyeiket tisztességesen intézik;
- meghatározott idQben teljesítik;
- anyanyelv használata;
- eljárás közben a közigazgatási szerv ne okozzon nekik kárt;
- harmadik kívülálló személynek se okozzanak kárt (közigazgatási hatáskörben okozott kár ’! polgári jog, polgári bírósághoz fordulni a közig. szerv ellen);
- különbözQ jogorvoslatokat indítson az ügyben: méltányossági kérelmet, bírósági kérelmet, és közigazgatási bíráskodást is kérhet;
- jogaikról és kötelezettségeirQl tudomást szereznek, tájékoztatni kell ha tudatlanok;
- bizonyos szakhatóságnak is, az adott területekbQl, felvilágosítást kell adni;
- irat-betekintési jog: az eljárás végén az ügyfél megnézheti az eljárás során keletkezett iratokat, valamint elolvashatja, fénymásolhatja és kijegyzetelheti (3 nap után visszamenni jogellenes);
- közmeghallgatási jog illeti Qket, ha sokakat érint;
- a megszületett döntést közölni kell az ügyfelekkel;
- az ügyfél adatai bizalmasak, senkinek nem adhatják ki;
- az ügyfél köteles jóhiszemqen eljárni, nem hallgathat el fontos dolgokat, nem hazudhat, nem húzhatja az idQt;
- ha rosszhiszemq az ügyfél, a hatóságnak ezt bizonyítani kell, ha bebizonyosodik akkor szankcionálnia kell;
- ha büntetQeljárás során rosszhiszemq az ügyfél, annak a következménye szabadságvesztés
- lehetQ leggyorsabban és legkevesebb költséggel kell eljárni;
- elektronikusan regisztráltassuk magunkat az önkormányzati hivatalban.

9.§. Nyelvhasználat kérdése:
Az eljárás hivatalos nyelve a magyar, más országok konzulátusain is. Nem zárják ki más nyelvek használatát sem, határ közelében szlovák (kisebbségi önkormányzat ezt engedi). Az ügyfélnek joga van nem a hivatalos nyelven beszélni, ilyenkor tolmácsot kell hívni. MegszületQ dokumentumokat mindkét nyelven ki kell adni, ha az ügyfél kéri, ha nem akkor csak magyarul. Mérvadónak a magyar nyelvq számít. Ha az ügyfél siket, néma, vagy siket-néma tolmácsot kell hívni, és a költségeket az államnak kell állnia.

Törvény hatályai: a közig. törvény hogyan érvényesül.
Személyi hatály: csak azokra a hatóságokra, szervezetekre vonatkozik, akik közigazgatási hatósági ügyet intéznek.

Hatósági ügy: - közigazgatási cselekvés vagy aktus
- hatósági nyilvántartást vezet vagy ellenQrzést végez
- valamilyen köztestületi tagot felvesz vagy tagot
nyilvántartásból töröl (kamara, amelyeknél a kötelezQ tagság
áll fent)

Milyen típusú szervek intéznek hatósági ügyeket?
- államigazgatási szervek
- helyi önkormányzat képviselQ testülete (szociális ügyekben)

13.§.
- szabálysértési eljárás
- választási eljárás
- népválasztás ezeknek külön törvényei vannak,
- területszerzési eljárás meghatározza ki jár el.
- állampolgárság megadása


ElQadás
15.§. Az ügyfél:
Mindazok a személyek, akiknek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, illetve akikre nézve adatot igazolnak vagy nyilvántartást vezetnek, vagy akivel szemben hatósági ellenQrzést folytatnak le vagy akit felvesznek egy kamarába tagnak vagy a kamarából törölnek.
Az ügyfél képességét és cselekvQképességét (eljárási képesség) végig hivatalból kötelezQ vizsgálni. Az eljárás folyamán végig, azt jelenti, amikor a végrehajtási és jogorvoslási szakasz is van.

16.§. Jogutód hiányában a jogszabályt sértQ vagy közérdeket sértQ vagy veszélyeztetQ állapot megszüntetését hivatalból kell lépni. Adatvédelem: törvény által védett, illetve hivatalos titkokat megvédeni, viszont ez nem akadályozhatja az eljárást.

Joghatóság: Valakivel kapcsolatosan magyar államhatalmi szerv eljárhat-e?
Ha eljárhat, akkor alkalmazhatja-e a magyar jogszabályokat?

Hatáskör és illetékesség: végig vizsgálni kell a joghatóságot az ügy során, hogy Q az illetékes és hogy van-e hatásköre. Ha nem, akkor érvénytelen lesz a döntése. Ha fellebbezés van meg kell jelölni ki lesz a felettese.
Ha hatósági jogkör miatt van összeütközés, akkor a fQvárosi ítélQtábla dönti el ki foglalkozzon vele, ez kötelezQ lesz ha illetékességi vita van, akkor a közvetlen felettest kell megkeresni és majd Q kijelöli. A képviselQ testületek között a közigazgatási hatóság dönt, a hatóságnak eljárási kötelezettsége van.

21.§. Kijelöli az illetékességet
Földrajzilag hova kell mennem segítségért, melyik jár el ellenem.
Szempontok: - az ügyfél lakó vagy tartózkodási helye vagy utolsó tartózkodási helye, illetve székhelye;
- az ügy tárgyát képviselQ ingatlan hol fekszik;
- valamilyen tevékenység, ami engedélyköteles, a tevékenységet hol fogom gyakorolni;
- ahol a jogellenes magatartást elkövették.
Van olyan, hogy egy hivatalnak az egész országra kiterjed a köre.
Ha nem ismerik az utolsó lakcímét sem, akkor a fQvárosi jegyzQ lesz az illetékes és ki kell jelölni egy ügygondnokot.
Ha egy ügy kapcsán több hatóság is illetékes, akkor az folytatja le aki legelQször indította az eljárást, a többieknek meg kell szüntetnie az eljárást. Haladéktalanul, maximum 5 nap alatt át kell venni a dolgokat. Nem kell figyelembe venni a hatóság hatáskörét, ha valami ideiglenest kell elintézni. Ennek súlyos következménye lehet amennyiben ideiglenes és felülvizsgálják az illetékest, ebben az esetben nem érvényesül a jóhiszemqen gyakorolt jogok védelme, ilyenkor semmissé lehet tenni, vissza lehet vonni.
Eljárás az illetékes területen kívül: megkérhetQ másik szerv, hogy járjon el a saját területén, pl. tanú kihallgatása, és az eredményt küldje el = belföldi jogsegítség intézménye. Ha nincs hatóság akkor a jegyzQhöz kell fordulni segítségért, ezt 15 napon belül el kell végezni, a kérést nem lehet megtagadni, csak ha jogellenes a kérés, itt közvetlen.

Nemzetközi jogsegély: olyan esetben ha az államoknak egy másik államban jogszabályi szerzQdés van. Abban az esetben is lehet másik államhatalmi szervet megkeresni adatokért vagy kéréssel fordulni, ha csak az évek során kialakulgatott közöttük. Az eset a Külügyminisztériumon keresztül történik, nincs kötelezettség.

Közigazgatási szakasz alap, elsQ eljárása: ez a szakasz mindig lezajlik. Kérelemre vagy hivatalból indulhat. Mikor indulhat hivatalból: ha jogszabály elQírja, ha erre másodfokú szerv utasítja, vagy esetleg bíróság kötelezi, tudomást szerez életveszélyrQl vagy súlyos kárt okozó élethelyzetrQl.
Az indítás számításától 5 napon belül értesítik az ügyfelet ’! végzés, az ellenérdekq ügyfelet is. MellQzhetQ a végzés küldése, ha veszélyezteti az eljárást, vagy ha gyorsan teljesíthetQ, vagy folyamatosan az érintettnél hatósági ellenQrzést látnak el, vagy ha honvédelmi, nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági ok kizárja.
Az ügy tárgya; ki indította; ügyintézQ neve, elérhetQsége; mikor indult; eljárhatóság; iktatási szám.
Nagyszámú ügyfélnél hirdetményi közzététellel 3 nap alatt elektronikus választ küldünk.
Kérelem: megvizsgálják és eldöntik hogy lehet e ügyet kezdeményezni. 8 napon belül eldöntik. Elutasítják: - ha nincs a magyar hatóságnak joga; - hatósági és illetékességi szempontból másra vonatkozik; - a kérelembQl fontos adatok hiányoznak; - lehetetlen célra irányul a kérelem; - az ügyet valamilyen hatóság már elbírálta; - a megdöntési iránti kérelmet késQn adták le. Elindul az eljárás: - végzéssel megszakítják, ha kiderül hogy el kellett volna utasítani;  az ügy tárgyát képzQ tárgy megsemmisül; - ha az ügyfél meggondolja magát és visszavonja még a jogerQre emelkedés elQtt; - az ügyfél nem tudott megfelelQ képviseletrQl gondoskodni; - ha a jogszabály változás közben és már nem hatósági jogkörbe sorolja az ügyet; - az ügyfelet hiánypótlásra indították és nem teljesítette; - ha az ügyfelet pénzbüntetésre indították és nem teljesítette. Az eljárást felfüggesztik ha közbejön valami, ami hosszabb idQt igényel: - fontos kérdést elQzetesen el kell bírálni, - közigazgatási bíráskodás zajlik az ügyben és érinti a mi ügyünket is; - ügyfél is kérheti, ha jogszabály nem tiltja; - vita van a jogutódlás körül; - a szakvélemény hosszabb idQt igényel.

ElQadás
Ügyintézési határidQ (tiszta 30 nap): ezen belül kell meghozni a döntést, ha kiskorúról és életveszélyrQl van szó, akkor hosszabbodhat, vagy esetleg soron kívül közbiztonságról van szó.
Ügyintézési határidQbQl kihullik, így hosszabb lesz az eljárás a köv. esetekben:
- valamilyen vita nem zárul le;
- jogsegély eljárás idQtartama;
- ha hiánypótlásra szólítanak fel;
- szakhatóság eljárás idQtartama;
- felfüggesztési idQtartam;
- bizonyítékok ismertetésének idQtartama;
- ha elektronikus és üzemzavar van;
- ha a testületi ülés nem történt meg.
A hatósághoz érkezéstQl, majd az indítást követQ naptól számít az ügyintézés elsQ napja. Hivatali ügyintézési idQ: eddig kell beérkeznie, nem pedig a feladás napja.
Hosszabbításra van lehetQség: 30 nap vagy kiskorúaknál 15 nap, az eljárhatóság vezetQje hosszabbíthatja meg. Szakhatósági eljárásnál 15 nap + 15 nap hosszabbítás lehetséges, a hosszabbításról az ügyfélt mindig értesíteni kell!

Kérelemre hogyan indul: vagy a személy kérvényezi, vagy egy másik hatóság kéri meg a hatóságot hogy intézkedjen. Panasz lehetQsége konkrét hatóságnál lehetséges.
A kérelem formái:
írásos: hivatalosan beküldöm, 2 irat, amelyikbQl az egyiket beadom, a másikat aláíratom, dátumoztatom, így tudom bizonyítani (érkeztetés). Speciális nyomtatvány kitöltése is kérelemnek minQsül, bármilyen írott szöveg kérelemnek minQsül, kivéve abban az esetben, ha a jogszabály meghatározza az ügyhöz a kötött formanyomtatványt. Kérelmet a tartalma alapján kell elbírálni, bizonyos esetekben mellékleteket kell csatolni. Kérelmét visszavonhatja: a jogerQs döntés megszületése elQtt. Ha kiderül hogy hivatalból is indítani kellett volna, akkor a hatóság folytatja. Hiánypótlást 8 napon belül tehetjük meg, ha nem történik meg, megszüntetik az ügyet. Elégséges ha valaki a polgármesteri hivatalban a jegyzQnek adja a papírt, Q köteles továbbítani a kérelmet, amire 5 napja van. Valamilyen külön jogszabály meghatározhatja, hogy hova kell beadni a kérelmet, ez lehet ideiglenes is.
szóbeli: hivatalban személyesen az ügyintézQnél, ebben az esetben jegyzQkönyvbe kell foglalni  írásos dokumentum lesz.
távbeszélQ: rendkívüli ügyekben telefonon is lehetséges.

Az eljárás folyamán készíteni kell:
jegyzQkönyvet: írásbeli közhiteles dokumentum.
KövetkezQ esetekben alkalmazandó:
- meghallgatásoknál: ügyfél, tanú, és szakértQ
- szemle lefolytatásakor = helyszíni ellenQrzéskor
- tárgyaláskor
- ha az ügyfél szóban terjeszti elQ kérelmét
- ha ezt az ügyfél külön kéri.
Tartalmaznia kell a határozás megnevezését, az ügy tárgyát, sorszámát, helyet és idQt, természetes azonosítási adatokat, milyen minQségq, hol lehet elérni, érintett felek figyelmeztetése a jogaikra és kötelezettségeire (figyelmeztetés megtörtént, e nélkül nem érvényes). Ezek után a jognyilatkozatokba belefoglalni ki mikor, mit tett. Észrevételezési jogunk van amit feltüntethetünk a jegyzQkönyvben, és kapnunk kell belQle egy példányt. Szóban kivétel: nem kell jegyzQkönyv, ha kérek valamit és azonnal teljesítik, vagy ha helyben, azonnal elutasítják a kérelmemet. Lehetséges még hogy képfelvétellel vagy hangfelvétellel helyettesítjük a jegyzQkönyvet, de én kérhetem írásbeli jegyzQkönyvet.
hivatalos feljegyzés: valamilyen eljárási cselekmény melyrQl nem készül jegyzQkönyv, hang vagy képfelvétel, mikor és hol, milyen ügy, hivatali ügyirat száma, csak az ügyintézQ írja alá. Helyszíni szemlérQl kötelezQ jegyzQkönyvet készíteni, jogom van kérni, hogy írjanak jegyzQkönyvet, az ügyfél tájékoztatásáról nem kell írni semmit.
Képviselet:
Eljárási képesség: meg kell jelenni, ha hivatalos idézést kap, maga helyett képviselQt küldhet, képviselQt kap ha eljárás képtelen. Az ügyfél és a képviselQ együtt is intézheti a dolgokat.
Hivatalból induló ügyekben ügygondnokot kell kijelölnie az ügyfél részére, melyet a gyámhatóság rendel ki, ha nem találja az ügyfelet a hatóság. Minden hivatalos iratot a képviselQ kap meg, az idézést viszont az ügyfél kapja meg.
Hatósági közvetítQ, ha egy ügyben sok ügyfél van. A közvetítQ tartja kézben a dolgokat, nem kötelezQ igénybe venni a hatóságnak, általában jogot végzett emberek. Költségeit meg kell határozni, munkáját díjazni kell.
Kizárás intézménye: az eljárásban olyan ügyinHJLZ\®¬
ò
ô
< DFnTö68z|ˆïâÕŵŦ—¦—ˆyˆyjyXjIjIjIh%=2hÌR„CJOJQJaJ"h%=2hŽ1Ú5>*CJOJQJaJh%=2hŽ1ÚCJOJQJaJh%=2hšaÛCJOJQJaJh%=2hz4¢CJOJQJaJh%=2h

k¸CJOJQJaJh%=2hÚ,CJOJQJaJ-hRhß\K5CJ OJQJaJ -hRhÚ,5CJ OJQJaJ hß\K5CJ0OJQJaJ0h°.ƒ5CJ0OJQJaJ0-hß\Khß\K5CJ0OJQJaJ0JL\®°h
b
º

ô
P

< t â F`ª6Vtv÷òçßÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÒÒÒÒÒÒÒÉɄH^„HgdKw®
&
FgdKw®gdKw® $a$gdKw®
$
&
Fa$gdKw®gd

k¸ $a$gdß\KT|Ø $
&
Fa$gdKw®„R^„RgdKw®gdKw®„H^„HgdKw®ˆŠGRšœÆ&T>-P!R!|!‚!d"f"”"–"b$d$r$ñâñâñÒñÃñ³Ã³Ã¤Ã”¤…¤u…i]M-hRhR5CJ OJQJaJ hRCJOJQJaJhÓ1,CJOJQJaJ-h%=2h%=25CJOJQJaJh%=2h%=2CJOJQJaJ-h%=2hjW5CJOJQJaJh%=2hjWCJOJQJaJ-h%=2h£V5CJOJQJaJh%=2h£VCJOJQJaJ-h%=2he“5CJOJQJaJh%=2hÌR„CJOJQJaJh%=2he“CJOJQJaJr$¸$Ì&ø&*(N(P(B)È*Ê*„,¦,¤-¾-À-z.|.j0X1\1r8Ž8È:"=Ö>Ø>š?òæ×æËæË¿°Ë Ë Ë”ˆ|p|p`pTHpHh¢jJCJOJQJaJh-wCJOJQJaJ-hÁ{hÁ{>*CJOJQJaJhÁ{CJOJQJaJhÜkCJOJQJaJhY þCJOJQJaJhÓ1,CJOJQJaJ-hÓ1,hÂzÔ5CJOJQJaJhF½hF½CJOJQJaJhF½CJOJQJaJhÂzÔCJOJQJaJhRhRCJOJQJaJhRCJOJQJaJhR5CJ OJQJaJ ¶%à%ü%&>&&¼&Ê&6'¶'¸'P(B)¤) *L*Ê*î*V+Š+,‚,„,¤-|.~.ôôôôôôôôôèèèèÝÝÝèèèèèèèèè
$
&
Fa$gdKw®
$„á^„áa$gdKw®
$
&
Fa$gdKw®~.\1^14$6º7¼7x9z;|;Ò; >D>Ø>ì>4@Æ@þ@€EjFlF|FóóóóóóóóóóèÜÑÑÑÑÑÑÅź
$
&
Fa$gdKw®
$„é ^„é a$gdKw®
$
&
F a$gdKw®
$„°^„°a$gdKw®
$
&
Fa$gdKw®
$„á^„áa$gdKw®š?2@4@BBhFjFlFªFhGjGlGnG–G˜GèGJDJ\JžJ JÈJÌJÎJzM¢M¤M¦MüPfRhRÔTÜTÞTàTÄUôèôÜôÜÏÜ¿¯¿¯¿ ”ˆ”ˆ” ˆ”ˆ ˆ”ˆ|ˆ|l|]|h,@›h,@›CJOJQJaJ-h,@›h,@›5CJOJQJaJh,@›CJOJQJaJhŒ)CJOJQJaJh¥oCJOJQJaJh¥oh¥oCJOJQJaJ-h¥oh¥o5CJOJQJaJ-h¥ohlB35CJOJQJaJhlB35CJ OJQJaJ hlB3CJOJQJaJh¢jJCJOJQJaJhÆn CJOJQJaJ"|FªF¬FøFhG˜GêG JÎJzM¦MnOpO˜OhRÒTÔT"V$V‚Z÷ïïäØɽɽɽïïïï±¥¥¥
$„8^„8a$gdKw®
$„5^„5a$gdKw®
$„‰^„‰a$gdKw®$
&
F
„‰^„‰a$gdKw®
$„8^„8a$gdKw®
$
&
Fa$gdKw® $a$gdKw® $a$gdKw®ÄU V"V

ZZ [6[8[p]Ø]Ú]cÜcÞc=fAfZf:iGjHjIjYjZjjjñjòjÿj:k;k àCJOJQJaJ-‚Z8[:[f[²[ø[(\¤\Ú]à^Ž_.`´a bŒbþbÞc¸djeèe $„8^„8a$gdKw®%kdlöl mæmèmJn~núnün
o>ošo4pºpîpðpòpq$qNsÒtÔtÂvÄvXwÐwóóóóóóóóóóóóóóóóóèããããããããgdKw®
$
&
Fa$gdKw®
$„°^„°a$gdKw®læmèmJnünoo
o

oìpîpðpòpqqÎtÐtÒtÄvÆvÚvÜvÎwôèØèØËè³è¤ô•…xl`l`Q?Q`"h²h²5>*CJOJQJaJh²5>*CJOJQJaJh²CJOJQJaJh˜2CJOJQJaJhÌ[U5CJ OJQJaJ -h˜2h˜25CJ OJQJaJ h h˜2CJOJQJaJhs\°hs\°CJOJQJaJ.jh¸@
CJOJQJUaJmHnHtH uhs\°5CJOJQJaJ-hs\°hs\°5CJOJQJaJhs\°CJOJQJaJh CJOJQJaJÎwÐwÒwÔwxxŠyŒy,{2{~{ú{ü{‚šƒè„ê„4…¨‡ª‡¬‡Ø‡´ˆ$Š&Š(Š|ŠŽŠñåÙǸ¬å¬ ¬ ¬ ”ˆ ˆ|ˆ|j|^|^N^-hŒ×hí
E5CJOJQJaJhí
ECJOJQJaJ"h¶Ùh¶Ù5>*CJOJQJaJh¶ÙCJOJQJaJhO.õCJOJQJaJhFm_CJOJQJaJhZ
»CJOJQJaJh)&6CJOJQJaJh²5>*CJOJQJaJ"h²h²5>*CJOJQJaJh²CJOJQJaJh,@›CJOJQJaJh²h²CJOJQJaJÐwÔwŒyü{þ{@|Ä|”}"~ø~|€ì€ê„ª‡¬‡&Š(ŠtŒöŽÂr|™~™Ž™›¤›óóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóèããgdKw®
$
&
Fa$gdKw®
$„¨^„¨a$gdKw®ŽŠÎŠRŒ„ÀÂ“z™|™~™Œ™Ž™”ŸÞ à &¢J¢L¢X¢Ì£\¨Œªª’ª”ª–ªÞªàªì­ôèÜôÜôÐôÐ󧛧›Œ›Œ›€teVtètèth÷5Ah½[ÒCJOJQJaJh÷5AhÊ?¢CJOJQJaJh÷5ACJOJQJaJhÊ?¢CJOJQJaJh½[Òh½[ÒCJOJQJaJh½[ÒCJOJQJaJhˆ~êCJOJQJaJ-hˆ~êh@²5CJ OJQJaJ hˆ~ê5CJ OJQJaJ h@²CJOJQJaJhŒ×CJOJQJaJhí
ECJOJQJaJhRz
CJOJQJaJ¤›ä›$œjœ®œæœ:‚ÐŸà â &¢L¢,©ª’ª”ªàª@«„«â«H¬f¬úúúúúúúúúúúúñéééÝÝÒÆÆÆÆ
$„x^„xa$gdKw®
$
&
F
a$gdKw®
$„¨^„¨a$gdKw®
&
F

gdKw®„h^„hgdKw®gdKw®f¬À¬þ¬l²µ µš¶f¸ºTå æ"æîçøéúé
ê

ê¤ëðíòíVïfò&ótô®õ6÷óóóèóóóóóóóóóóÝØØØØØØØØØØgdKw®
$
&
Fa$gdKw®
$
&
F
a$gdKw®
$„x^„xa$gdKw®ì­h²Xµ ºpºâèäêä¤æ8ç:çìçîçúéê
êë¢ë¤ë¦ñ®ñæñ$ò&ò¬õ®õîø¼ýÆýðLôèÜÐÎÐÜÐÂ趩™ÂÂueuYhdYgCJOJQJaJ-hdYgh4'=>*CJOJQJaJh4'=CJOJQJaJhKwfCJOJQJaJh–Z€CJOJQJaJ-hRÕhRÕ5CJ OJQJaJ hRÕ5CJ OJQJaJ h÷5ACJOJQJaJhRÕCJOJQJaJUhvCJOJQJaJh}<"CJOJQJaJhÙi×CJOJQJaJhb*9CJOJQJaJtézQ ne vegyen részt , aki nem tudna tárgyilagos maradni, azokat kizárják és más személyek intézik az ügyet. Egész hatóságra is vonatkozhat. Abszolút kizárási ok: kötelezQ kizárni az ügyintézQt vagy hatóságot. Valaki saját hozzátartozója ügyét nem intézheti, aki intézte a jogorvoslásban ne vegyen részt. Relatív kizárási ok: lehet mérlegelni hogy legyen kizárás vagy sem. AkitQl nem várható el az ügy tárgyilagos elintézése.
Hivatalból 3 napon belül kell jelezni, ha ügyfél szerez tudomást kizárásról, ezt jelezni 8 napja van.

Szakhatóság közremqködése: ha nincs megfelelQ szaktudás, akkor a szakhatóságot kérhetem = van mikor kötelezQ megkeresni a szakhatóságot és szakhatósági állásfoglalást kérni. Ha kötelezQ, akkor a döntésnél figyelembe kell venni.
Ügyintézési hat. idQ általában 15 nap, és egyszer hosszabbítható. Szakhatósági állásfoglalást nem fellebbezhetünk, majd csak az ügy végbemenetelében lehet fellebbezni, és azon belül a szakhatósági állásfoglalást is, a másik esetben külön is fel lehet lebbezni.

ElQadás

Idézés: amikor az ügyfél kapja az iratot (idézést). Muszáj személyesen megjelenni, itt és ott, ekkor és akkor. A kérelemre induló eljárások során, ha ellenérdekelt ügyfél is van, esetleg tanút is hívnak.
Hivatalból mindig van idézés. Az idézést 5 nappal hamarabb meg kell kapni, elektronikusan és távbeszélQ útján is, helyszínen is szóban. Ha egyszer nem jelenik (bírság szabható ki) meg nem baj, a következQre írásban tértivevényesen kap értesítést, valamint rendQrséggel is elQ lehet hívattatni.

Értesítés: kérelemre induló eljárásnál az ügyfélnek joga van megjelenni, értesítést kap hol, mikor, de nem kötelezQ megjelennie. Az értesítést 5 nappal korábban meg kell kapni.
Tényállás biztosítása: ha a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek ún. bizonyítási eljárást kell lefolytatni. A bizonyítás ún. szabad bizonyítás, a tényfeltárás céljából szinte minden felhasználható (jogellenest, közerkölcsbe ütközQt nem) a legfontosabbakon kívül mást is fel lehet használni: tanúvallomás, szakértQi vélemény, hatósági ellenQrzésen készült jegyzQkönyv, tárgyi bizonyíték.
Irat: - közokirat: csak meghatározott adatokkal, meghatározott közintézet (pl.: diákigazolvány)
- bizonyító erejq magánokirat: azok az okiratok, amelyek attól lesznek bizonyító erejqek, hogy valaki saját kézzel írja, 2 tanús az okirat ha ellenjegyzékes.
Bármilyen más irat is elkészülhet a bizonyítás céljából. A bizonyítékok mérlegelve: egyenként is és összességével is, meggyQzQdés, hogy hogyan van a dolog.
A bizonyítékként szolgáló tárgyi dolgokat a hatóság lefoglalhatja, az ügyfél más ügyekben használhatja. Végzést írnak a lefoglalásról, ha nincs szükség erre, akkor 8 napon belül vissza kell adni.
Ügyféli nyilatkozat: írásban és szóban is, ezt meg is tagadhatja. A nyilatkozattételt megtagadja, akkor önkéntesen kizárta magát, arra hivatkoznak, amit a hatóság összegyqjt. Ha nincs elég adat, megszünteti az eljárást.
Nyilatkozattétel elmaradásánál az ügyfélt tájékoztatni kell a következményekrQl. Bizonyos hivatali esetekben nyilatkoznia kell, ez kötelezQen elQ van írva. A valós adatokat kell megadni. Az ügyfélnek jóhiszemq magatartást kell alkalmazni. Megtagadhatja, ha saját magát vagy családtagját bqncselekménnyel vádolná meg. JelentQs tényt nem lehet elhallgatni.

Irat: ami fontos az ügyben, ami aránytalanul nehezen szerezhetQ be, akkor helyette elfogadják az ügyfélnyilatkozatot is vagy tanúkkal is bizonyítható. Ha egy irat szöveges, de nem magyar nyelvq, akkor fordíttatni kell, az alapvetQ bizonyító értékq a magyar.

Tanú: ha valaki valamit személyesen tanúsít, a bizonyítási eljárásban szerepel. Van aki ki van zárva a tanúskodásból: - eleve objektív ok miatt nem várható el; - aki valamilyen titok gazdája, de nem kapott felmentést; - megtagadhatja, szubjektív kizáró okok miatt. Ha a bíróság nem figyelmeztette a tanút, akkor nem kell figyelembe venni, nem lehet figyelembe venni. A tanúvallomást mindig jegyzQkönyvezni kell. Ha a tanú kéri adatait zártan kell kezelni.
Hatósági tanú: aki jelen van hogy a hatóság ne kövessen el szabályellenes/jogellenes cselekvést (nagykorú, cselekvQképes). Nem lehet az ügyfél hozzátartozója, és nem lehet munkaviszonyban sem az eljáró hatósággal.

Szemle: valaki felmutat a hatóság számára egy tárgyat
Helyszíni szemle: ha nem lehet felmutatni, ki kell menni, de nem mindig kell elQre szólni. Titkos dolgokat nem szemrevételezhet, a hatóság akkor is bemehet, ha tulajdonos nincs jelen és le van zárva a helyiség. Ügyészi jóváhagyás szükséges.

SzakértQi vélemény: tárgyilagosság, elfogulatlanság, szakértés. Elmehessen az ügyfélhez, jelen lehessen a tárgyaláson. Megadott határidQn belül véleményt kell formálnia (szakértQi vélemény).
Jeltolmács alkalmazása kötelezQ ha az ügyfél vagy tanú siket, néma, vagy siket-néma, költségét az állam állja.
LehetQség van más nyelven élni a jogokkal, ebben az esetben is tolmácsot kell hívni. Hivatalon belül köztisztviselQ is lehet, ebben az esetben az ügyfél fizeti a költségeket.
Eljárási bírság: van alsó és felsQ korlátja, amit vissza is lehet vonni.

ElQadás

HatáridQ: elsQ napja a beérkezést követQ nap, ha hétvégére vagy munkaszüneti napra esik a következQ hétköznapot vesszük figyelembe. A hivatalba kell arra z idQpontra beérkeznie.
Ha nem lehet pontosan eldönteni, hogy mikor ért be, akkor azt megtartottnak kell tekinteni (beérkezettnek).

Igazolási kérelem: csak abban az esetben, ha valaki önhibáján kívül mulaszt határidQt. Egyszerre kell az indoklást és az elmaradt cselekményt beküldeni. Vannak objektív határidQk: 6 hónap halasztástól számított; és vannak szubjektív határidQk: 8 nap, akadályozatást megszqnésétQl.
Ha elfogadják a kérelmet, akkor végzést küldenek, ami ellen nem lehet fellebbezni.

Irat-betekintési jog: az eljárás valamennyi szakaszában érvényesülQ ügyféli jog. Ilyen joga van még a képviselQknek és a szakértQknek. Az én jogom pedig hogy elolvashatom, kérhetek fénymásolatot vagy kijegyzetelhetek belQle. Irat-betekintési jogot nem kell kérvényezni, és elQzetes bejelentést sem kell tenni. Bizonyos esetekben az ügyfél kérheti a zárt kezelést, akkor nem tekinthetQ meg, de ezzel akadályozva lenne az ügy kimenetele.
Az iratbetekintésben a törvény rögzíti a 3. személyt, lehet olyan személyi kör, akinek jogot ad erre.
Bizonyítási eljárás végén a bizonyítékokat ismertetni kell az ügyféllel, ha az eljárás a hivatalból indult. Ha nem a hivatalból indult, és ellenérdekq ügyfél van, valamint ha egy ügyfél van, akkor nem szokott lenni bizonyítási eljárás, és a bizonyítékok ismertetésére szánt napok nem számítandók bele az ügyintézési határidQbe.

Hatóság döntései: az ügy végén mindenképpen szülessen valamilyen döntés, ezért indul az eljárás, akár elsQ fokon, akár jogorvoslati, akár végrehajtási.
A hatósági döntések írásban, dokumentum formájában jelennek meg: - határozat;
- végzés.
Érdemi döntést mindig határozatban, míg eljárásjogi döntést végzés formában adnak a tudtunkra. Kérelemre és erre, a hatóság nem reagál határidQn belül. Ha valamilyen jogot akarok megszerezni és nincs az ügyben ellenérdekq ügyfél, akkor vehetem úgy, hogy a jog teljesült számomra.

Határozat:
egyszerqsített: akkor adható ki, ha nincs ellenérdekq ügyfél, és a hatóság megadja a jogot.
normál: ugyanazt tartalmazza, csak még vannak benne plusz dolgok: pl.  megjelölték az ügy tárgyát; - rendelkezQ rész, amely tartalmazza: a hatóság konkrét döntését; a fellebbezés lehetQségét; a keresetindítás lehetQségét; szakhatósági állásfoglalást; költségek boncolgatását; és hogy meddig kell a kötelezettséget teljesíteni, amelynek elmulasztása után szankció következik.  indoklás: mi volt a tényállás; bizonyítékokat írja le, hogy miért úgy döntöttek; a szakhatóság állásfoglalását, hogy mit foglaltak le és miért; jogszabályokat, amire a döntéseket alapozták, miért Qk jártak el az ügyben; hol és mikor született a döntés; köztisztviselQ neve, rangja, beosztása.
Végzés: ugyanaz a tartalmi forma.
A jóhiszemqen adott jogot vissza lehet venni, végzést kell írni és el kell juttatni a másik hatósághoz.
Ideiglenes intézkedések: itt elmaradhat az indoklás, nincs rá idQ a gyors intézkedés miatt.
Azonban az intézkedés indoklását 5 napon belül el kell készíteni, ha az ügyfél megkapta fellebbezhetek, ha a hatósági intézkedés engem sérelmesen érint.
HatáridQ módosítást lehet követelni, ha rajtam kívülálló okok miatt nem teljesíthettem, a hatóságtól kell kérni a módosítást.
Hatósági szerzQdés: akkor ha valamilyen közérdek miatt, és az ügyfél számára is elQnyös rendezés érdekében, valamilyen szolgáltatásra fognak szerzQdést kötni, ezt polgárjogi szerzQdésként kell tekinteni. Azt hogy milyen ügyféllel, milyen szerzQdést köthet a jog határozza meg. A döntést nyilvánosságra kell hozni, közölni kell az ügyféllel. Ha nincs képviselQ a döntést közvetlenül az ügyfélnek küldik, ha van akkor a képviselQ kapja meg.

Döntések közlése:
- postán, írásban, tértivevényesen.
- személyesen, hivatali helyiségben, írásos módon (aláírja az ügyfél és a köztisztviselQ is)
- elektronikusan és távközlésen, de csak akkor lehet ha így indult az ügy, és így bonyolódik
- hirdetményben, ha sok ügyfél van
- ügygondnok, képviselet által
- hatósági kézbesítQ útján.
Mikor vehetem közöltnek a dolgot?
- Ha tényleg kézhez veszem, megérkezett. Ha nem veszem át, a második kísérlettQl számított 5.-dik naptól is kézbesítettnek számít.
- Hirdetményeket s kifüggesztéstQl számított 15.dik naptól érvényes.
Ha az ügyfél jogszemély:
kézbesítési védelem megdöntése utáni kérelem, csak akkor adható be, ha eljárási hiba történik a kézbesítés során. A természetes személyek pedig, ha nekik fel nem róható okok miatt nem tudták átvenni idQben. Ha az ügyfél kéri, akkor írásba kell foglalni és elküldeni neki.

ElQadás

SzakértQ: közremqködési joga van. Ha valaki akadályozza az ügyet, annak jogkövetkezménye van. Ugyanaz a konkrét ügy, egyszerre több bírságolást is kaphat. Ha ugyanaz a cselekmény bekövetkezik, akkor újra lehet bírságolni, de nem mondja ki hogy ez több lehessen. Mérsékelni lehet ha bizonyos kötelezettségeinek eleget tesz, vissza is lehet (kell) vonni a bírságot. Többletköltség viselésére kötelezhetnek, ha az akadályozás többletköltséggel jár.
Tárgyalás: együttesen hallgassák meg a szereplQket, egymás után, egy helyen, egy idQben akarnak valamilyen problémát megoldani. A meghallgatott maradhat a teremben, a teremben levQk közt ott lehet a szakértQ is. JegyzQkönyv készül
Közmeghallgatás: a hatóság ki akarja kérni egy ügy kapcsán több ember véleményét. Egyességi kísérlet tehetQ, ha egy ügyben ellenérdekq ügyfél van, és az ügy már lezárult. Ha megegyeznek a hatóság belefoglalja egy hatósági határozatba, amit nem lehet megtámadni, mert azonnal jogerQre emelkedik.
HatáridQ: valamilyen cselekvés végrehajtására vonatkozik, vagy objektív illetve szubjektív idQpontok lehetnek. Mindig naptári napról van szó, amibe a hétvége is beleesik. Ha a határidQ lejárta hétvégi vagy munkaszüneti napra esik, akkor a következQ munkanapon fog lejárni.
Ügyintézési határidQ kezdete a beadvány beérkezésétQl számítódik (illetékességgel és hatáskörrel rendelkezQ szervhez), a következQ nap lesz az elsQ napja, a határidQ elsQ napjának. Az érdemi döntést 30 napon belül meg kell hozni, megérkezéstQl számított következQ nap a jogorvoslat elsQ napja.
Hirdetményi kifüggesztés formájában is lehet (polgármesteri hivatalban kifüggeszteni). HatáridQ késés lehet, ha nekünk fel nem róható magatartás miatt és az elmulasztott cselekményt is pótolni.
Igazolási kérelem: objektív határideje 6 hónap; szubjektív határideje, akadályoztatástól számított 8 nap. A kettQt együtt kell figyelni, ha igazolási kérelmet nyújtok be. Ez ellen nem lehet fellebbezni, ha elfogadják végzést kapok.
Hatósági bizonyítvány: egyszeri alkalomra állítják ki, a kérelmezQ kérésére. Milyen célból adják ki, mindenkinek valósnak kell fogadnia, ha van ellenérdekq ügyfél, akkor állíthatja, hogy nem igazak az adatok.
Igazolvány: meghatározott hatóság adja ki. Ezeket is kérelemre adják ki, és döntést hoznak arról, hogy kiadják-e, és be kell szerezni hozzá az adatokat. Az igazolványt bármikor, bármilyen helyzetben igazolhatom, hogy igazak a benne találtak. Átvételi elismervényt iratnak mikor kiadják.
Nyilvántartás: lehet személyes dolgokkal kapcsolatos, ingókkal kapcsolatos. EzekbQl bármikor hiteles másolatot kaphatok.

Hatósági ellenQrzés: helyszíni ellenQrzés, jogszabálynak megfelelQen tevékenykednek-e, a hatósági döntést végrehajtotta-e, ezekrQl gyQzQdnek meg. JegyzQkönyvet készítenek róla, valamint arról is ha lefoglalnak valamit, ezekben az esetekben hatósági tanút is kell alkalmazni, a tanúskodás kötelezQ. Ha a hatóságot akadályozzák, rendQri segítséget is igénybe vehetnek.
Ritka az, ha elQre bejelentik az érkezést, általában meglepetésszerq. Mindig igazolniuk kell magukat. Akkor is lelehet folytatni, ha a tulajdonos nincs jelen (ajtót feszíteni, zárat leverni). Ha nem szabályos dolgot találnak, akkor a hivatalból eljárást kell indítani. Ha másik szervhez fordul a hatóság, 30 napon belül jelzést kell kapnia hogy elvégezték-e.
Jogorvoslati helyzet:
- kérelemre induló: vagy fellebbezési eljárást kérünk (ez az elsQ a többi csak utána) vagy méltányossági eljárást vagy újrafelvételi eljárást.
hivatalból lefolytatandó jogorvoslati ügy: ún. döntés felülvizsgálati eljárás, melynek a lényege, hogy a hatóság magától tesz lépéseket, hogy a sérelmet orvosolják. Saját hatáskörben indított döntés felülvizsgálat, ha valaki hibát követ el, azt észrevenni, akkor új eljárást indítani, korrigálni a hibát. Felügyeleti hatáskörben: mindig egy felettes szerv korrigálja (kormány, országos szintq hatóság), a hatóság is fordulhat az alkotmánybírósághoz. Ügyészi óvás intézménye: mind kérelemre, mind hivatalból lehetséges a döntés kijavítása, kicserélése (ha a szövegen belül túl sok az elírás, újra megküldik azoknak akik kaptak belQle), és kiegészítése (ha a hiányt észlelik, akkor kiegészítQ határozatot csinálnak és csatolják az elQzQhöz).

Fellebbezés: az akire nézve a döntés sérelmes.
Öt végzés amit meg lehet fellebbezni:
- érdemi vizsgálat nélkül elutasított döntést
- az eljárást felfüggesztQ végzést
- az eljárást megszüntetQ végzést
- az eljárási bíróságot kiszabó végzést
- az eljárási költségviselés tárgyában hozott végzést.
A döntés közlésétQl számított 15 napon belül kell elQterjeszteni, odajuttatni ahhoz a hatósághoz ahova kell. Helyben le is lehet mondani a fellebbezésrQl, de vannak esetek amikor nem lehet. Ilyen eset ha egybQl bírósági felülvizsgálat van, ha egyességet jóváhagyó határozat van, ha a döntés másodfokú szerv által lett hozva, és ha méltányossági kérelem tárgyában lett hozva a határozat.
Határozat, ahol azonnali végrehajtás van, ezeket indokolni kell. Aki a határozatot meghozza 8 napon belül átküldi a felettes szervnek, de nem kell ha saját maga kijavítja.

ElQadás
Fellebbezés: mindig kérelemre induló jogorvoslati forma, a felettes szerv vizsgálja, jogerQs döntést hoznak, amit végre kell hajtani. 15 napon belül kell beadni a magasabb szervnek hogy áttekintse. Az elsQfokú szervnek mindenképpen, de másodfokú szervnek is beadhatjuk.
A másodfokú szerv helyben hagyhatja az elsQfokú döntést, megváltoztathatja azt, és megsemmisítheti. Akkor semmisítheti meg ha eljárásjogi jogellenesség van, ha megtörtént visszaadja az ügyet az elsQfokú szervnek és ott újraindul az ügy.

Közigazgatási bíráskodás: bírósági felülvizsgálás. az ügyfél kérheti, hogy a bíróság függessze fel a végrehajtást, ha az ügyben ellenérdekq ügyfél van.
Nem lehet kérni a felfüggesztést, ha polgári szolgálatos kötelezettséget kell teljesíteni, vagy ha a jogerQs bírósági döntés még nem fejezQdött be.

Újrafelvételi eljárás: jogerQs határozatban lezárt ügyben lehet csak kérni. Azóta napvilágra került tény vagy adat, ami a döntés kimenetélt megváltoztathatta volna.
Kizárt, ha : - döntés után áll elQ valami, a döntés elQtt megvolt csak nem tudtunk róla.
- jogszabály változása eredményeként állt elQ
- ha a jogszabály kimondja, hogy nincs újrafelvételi eljárás.
ElsQ fokon eljáró hatósághoz kell benyújtani, amely dönt arról hogy elfogadja vagy elutasítja. Ha még az elQzQ eljárás végrehajtási szakasza zajlik, akkor fel kell függeszteni ennek a végrehajtását. Meg kell téríteni a kárt, amik engem értek.
Méltányossági eljárás: van már egy másodfokú jogerQs határozatom, ami nem jogsértQ. Valami kötelezettségként meg van határozva, amit teljesíteni kell, de az élethelyzetben vmi változás következik be. Kötelezettség teljesítése közben ellehetetlenedik a kötelezettség, a kettQ összeegyezhetetlen. Kérhetem hogy változtassák meg a kötelezettségemet hogy azt teljesíteni tudjam. Jogszabály nem tiltja az ügyben, az ellenérdekq ügyfélnek hozzá kell járulnia, nem sérthet közérdeket, egy év ne teljen el a jogerQs határozat megszületése után, a teljesítési határidQ még ne teljen le, ha rövidebb mint 1 év, akkor az a mérvadó.

Hivatalból lefolytatható döntés felülvizsgálatok:
A hatóságnak joga van, ha észleli saját hibáját, hogy önmaga módosítsa azt, esetleg visszavonja, és utána nem születik másik döntés. Ezt ellenérdekq ügyfél megtámadhatja, és módosíthatja. Egy ügy kapcsán csak egy ilyen eset lehet. Ha jóhiszemqen adott jogot sértene akkor nem lehetséges, illetve van olyan eset amikor ezt kifejezetten megtiltják. Akkor is módosíthat vagy visszavonhat, ha az ügyész figyelmezteti, nem pedig saját maga észlelte a hibát.

Felügyeleti eljárás: az eljárás különbözQ szakaszaiba, illetve a döntésbe a felettes szerv be fog avatkozni, aki a hivatalból kötelezi arra hogy eljárási jogsérelmet orvosoljanak. Ha a hatóság magától nem vette észre a hibát, felettes szerv fogja kérni. Nem változtathatja meg vagy szüntetheti meg, ha közigazgatási bíróság elQtt van, ha eltelt a meghatározott idQ (kötelezettséggel 5 év, jogot kapott valaki 3év), vagy ha nem súlyos a hiba.

ElQadás
ElQadás

A jogorvoslat indulhat kérelembQl és hivatalból is. Másodfokon minden ügy jogerQs lesz. A hatóság akit kötelezettségre kötelez, annak megfogalmaz x idQt, amikor is önkéntesen végrehajthatja. Ha ez megtörtént, akkor vége az eljárásnak, ha nem következik be akkor lép hatályba a 3.-dik szakasz.
Hivatalból kötelezQen végrehajttat: kényszert alkalmazva fogunk az ügyféli kötelezettségnek érvényt szerezni. Két formája van: - valamilyen vagyoni eszközökkel kényszerít, vagy szabadságkorlátozással. A végrehajtási törvényben kényszereszközökkel indított eljárásokban nincs helye fellebbezésnek. - dönthet úgy, hogy pénz fizetésére kötelez vagy valamilyen cselekmény elvégzésére, vagy dolog átadása, kiszolgáltatása történjen meg. Bizonyos esetekben az elsQfokú is jogerQs, ha nem teljesítik utána indulhat a 3.-dik szakasz (akkor ha nem fellebbeznek, ezt törvény kizárja vagy ha visszautasítják)A hatóságnak saját magának kell meggyQzQdnie arról, hogy teljesítQdött-e a kötelezettség. Megadott határidQvel, 15 napon belül.
Vannak olyan esetek, ahol azonnali végrehajtás van, azt is le kell ellenQrizni.
Végrehajtásról szóló végzést minden érintett ügyféllel tudatni kell. Az ügyfél kötelezettségi kifogással élhet, ha teljesítette, de mégis rászólnak. A hatóság a kötelezettséget hatósági szerzQdéssel is kötelezheti, amit ha nem teljesít, bírósághoz kell fordulni, hogy a bíróság kényszerítse a teljesítésre. Ezt a szerzQdést polgárjogi ügyként kell kezelni. Ha egy ügyfelet jogerQs határozat fizetésére kötelez, hanem teszi meg, akkor az érintett pénz után késedelmi kamatot kell fizetni (a megadott határidQ után).
Közigazgatási végrehajtó szolgálat: ún. kistérségi székhelyq településeken mqködik. Az illetékességet az elsQ fokon eljáró hatóság szabja meg. Ha a végrehajtás elkezdQdik: - pénzfizetési kötelezettségi szabályok vannak. Ezek a szabályok a köv.: egyfajta rögzített sorrendiséget tükröz, amit a hatóságnak be kell tartania. 1.) Készpénz (folyószámláról megszerezni): a hatóságok azonnali beszedés megbízást adhatnak a bankoknak, ezt egy meghatározott számlaszámra utalják. 2.) az ügyfél munkahelyéhez kell fordulni, ha van munkahely köteles a nettó bérbQl elkülöníteni és a hatóságnak átküldeni, ami a 60%-ot nem haladhatja meg. 3.) Az ügyfél részrQl így nincs lehetQség a pénzhez jutni, az értékes dolgokat hatósági árverésre kell bocsátani és a befolyt pénzt erre a célra fordítani. 4.) ha van ingatlana az ügyfélnek, akkor az kerül hatósági árverésre. Az ingatlanra rá kell tenni az összeget jelzálogként (min. 100000 Ft). 5.)lakáscélú ingatlan: legalább 100000 FT.-nak lennie kell a kötelezettségnek. A késedelmi kamat ez idQ alatt is kamatozik. ElQször a kötelezettséget majd a késedelmi kamatot kell kifizetni ( nem lehet már késedelmi pótléka). Méltányossági okból lehet csak eltekinteni.
- meghatározott cselekményt kell elvégezni. 1.) magas bírság összegét magától vállalja-e. 2.) maga helyett elvégeztetheti mással a cselekményt és ellenértéket fizettet. 3.) ne a kötelezett teljesítsen, hanem a jogosult, és ezt az összeget a hivatal beszedi és eljuttatja a jogosulthoz. Rásegítésként eljárásjogi bírságot alkalmaz, ha nem csinálja, esetleg hanyagul cselekszik. Közben is lehet rendQrségi mqködést igényelni.
Ha a végrehajtáshoz bírságot kell kapcsolni, vagy valakit bírságra kell kötelezni, ezt rögzíteni kell a végzésben, de lehet ellene fellebbezni. A felróhatóságot valaki elbírálja, hogy meglegyen a kontroll.

Meghatározott ingóságot kell kiadni: konkrét helyen és idQben történik, az ellenérdekq ügyfélnek (jogosultnak) kiadni. A rendQrség segítségét lehet kérni, ha a kötelezett nincs a helyszínen, és akkor is átveheti, átadhatja a dolgokat, ezt csak hatósági tanú jelenlétében lehet megtenni. Pénzbeli ellenérzéket kell átadni, ha nincs meg a dolog (tárgy).

Végrehajtás felfüggesztése: valamelyik hatóság vagy közigazgatási bíráskodást lefolytató hatóság kérheti, hogy állítsák le a végrehajtást.
Csak akkor lehet, ha ezt törvény nem zárja ki, ha már lefoglalták, vagy ha valamilyen méltánylásra okot adtak (eü. állapot, ami nem az én cselekményemtQl függ). A felfüggesztés bizonyos esetekben kötelezQ: - ha az ügyész óvást nyújt be; - ha a végrehajtás befejezése életveszélyt, kárt eredményezne; - ha olyan dologról van szó, ahol kimondja a jogszabály, hogy fellebbezni lehet; - végrehajtás megszüntetése (elévült, ha hirtelen nem lesz jogutód, elhalt az ügyfél, az ügyfél visszalép, dolog megsemmisül).
Végrehajtás esetében az elévülési idQ 5 év. LehetQség nyugvás és megszakadás. 10 év után nem lehet semmiféle végrehajtást tenni. Biztosítási intézkedések: zár alá vétel, jelzálog.




















 PAGE \* MERGEFORMAT 2

 PAGE \* MERGEFORMAT 1

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

13 19. század alap alkotmányjog diák egyiptom érzékelő eu szakképzési rendszerek evolúció fazekas gábor forma fotoszintézis földtudomány gazdasági gazdasági magánjog gyakorlat igaz józsef intézményi gyakorlat írásművelés ismertető jegyzőkönyv jogfosztás jpg juh képlet közigazgatás kultur minden ami valszám minőségügy nemzeti kisebbség növény peter behrens pol.komm progterv pszichológia reakció rugó rushdie számítógép architektúrák szemiotika szili szocializáció táblázatkezelés ttk vállalati pénzügyek várak erődök villanytan vízép xls vizsgazh vörösmarty