Nemzetközi jog II.

Országok listájaHungaryPannon EgyetemBölcsészettudományi KarNemzetközi tanulmányokNemzetközi Közjog II.JegyzetekNemzetközi jog II.

Diplomáciai kapcsolatok joga


Diplomácia: államnak az a tevékenysége, amellyel az erre a célra szolgáló szervek útján külpolitikai céljainak megvalósítására törekszik.
A nemzetközi jog talán legszélesebb körben elfogadott területe.
ICJ. Tehran Hostages case: a diplomáciai jog szabályai olyan rezsimet alkotnak, amely egyrészrQl megállapítja a fogadó államnak a diplomáciai képviselet számára nyújtott felszerelésekkel, kiváltságokkal és mentességekkel kapcsolatos kötelezettségeit, másrészrQl  elQre látva, hogy ezekkel a képviselet tagjai visszaélhetnek  meghatározza azokat az eszközöket is, amelyek a fogadó állam rendelkezésére állank, hogy szembeszálljon a visszaélésekkel .

Történet: ld. diplomáciatörténet tantárgy, hettita-egyiptomi szerzQdés, görög városállamok, Római Birodalom
Olasz városállamok egymás közötti viszonyának szabályozása során alakultak ki a ma is ismeretes szabályok a XV. században, a XVIII. századra váltak általánosan elterjedtté.
1961. Bécsi szerzQdés a diplomáciai kapcsolatokról (1964-ben lett hatályos)
1963. Bécsi szerzQdés a konzuli kapcsolatokról
1969. New yorki egyezmény a különleges missziókról
1975. New yorki egyezmény a nemzetközi szervezetekben való képviseletrQl

Kapcsolatfelvétel és képviselet létesítése: kölcsönös megegyezés alapján, egy állam sem kötelezhetQ rá.
Diplomáciai képviselet: az állam külföldön mqködQ szervezete, amely az államot minden vonatkozásban képviseli.
Államelismerés `" diplomáciai képviselet felvételével (pl. USA-Kína, Mo.-Izrael)
Diplomáciai kapcsolat felvétele magában foglalja a konzuli kapcsolat felvételét.
A képviselet vezetQjének kinevezéséhez szükséges a fogadó állam beleegyezése (agrément), ez bármilyen indokolás nélkül megtagadható  gyakorlatban ez nagyon ritka, ha az elQzetes egyeztetés alapján látszik a veszély, a küldQ állam inkább mást javasol (Pl. az 1920-as években a szovjet képviseletvezetQt azért, mert nQ volt.) Ezt követQen kinevezik (akkreditálás).
Hivatalba lépés dátuma: megbízólevél (pátens) átadása v. értesítés az érkezésrQl és a megbízólevél hiteles másolatának átadása a Külügyminisztériumban.
Követküldési jog gyakorlója: államnál államfQ, nemzetközi szervezetnél alapszabály dönti el.
Emellett a fogadó állam bármikor nemkívánatos személynek (persona non grata) nyilváníthatja a képviselet bármelyik tagját, akinek azonnal el kell hagynia az országot.
Sajátos eset: többes akkreditálás ’! ua. a képviseletvezetQ több államban képviseli a küldQ államot. (pl. afrikai országokban, Közép-Ázsia ld. türkmén követség Bécsben)
Közös akkreditálás ’! több állam ua-t a személyt jelöli meg egy helyen (pl. Benelux államok)

Képviselet feladatai:
Klasszikus feladatok: küldQ állam képviselete, politikai kapcsolatokra is kiterjedQ jelleggel
KüldQ állam és polgárainak érdekvédelme
Tárgyalás a fogadó állammal: képviselet vezetQje külön meghatalmazás felmutatása nélkül is elfogadhatja a szerzQdés szövegét DE: ez nem terjed ki az aláírásra!
Megengedett módon való tájékozódás ill. fogadó állam tájékoztatása.
Államok közötti kapcsolatok elQmozdítása: baráti kapcsolatok elQmozdítása, gazdasági, kulturális, tudományos kapcsolatok fejlesztése ’! szakattasék
Konzuli feladatok ellátása: diplomáciai képviselet elláthat konzuli feladatokat is, de fordítva nem!

Diplomáciai tevékenység korlátai:
Fogadó állam jogszabályai. (Pl. holland állam nem népszerqsíthet kábítószerfogyasztást)
Beavatkozás a fogadó állam belügyeibe (DE: ld. pl. USA nyilatkozatait a kívánatos választási eredményekrQl ’! Az erQsebb kutya lép szexuális aktusra.)
Hivatalos ügyek képviselete a fogadó állam külügyminisztériumán keresztül (kivéve, ha közös megállapodásban más minisztériumot jelöltek ki).
Helyiségek használata nem lehet összeférhetetlen a képviselet legitim feladatkörével (pl. nem lehet szerencsejátékot szervezni bennük, problémás lehet a diplomáciai menedék kérdése).
Diplomáciai képviselQ nem gyakorolhat egyéni haszonra semmilyen foglalkozást vagy kereskedelmi tevékenységet.

Diplomáciai személyzet tagjai: fQszabályként a küldQ állam állampolgára, létszám a fogadó állam által természetesnek és ésszerqnek tartott határok között, katonai, tengerészeti és légügyi attaséknál fenntartható az elQzetes hozzájárulás.

KépviseletvezetQk:
I. ÁllamfQhöz akkreditált nagykövetek, pápai nunciusok és egyenrangú képviseletvezetQk
(p. 1979. Líbia a nagykövetségeit népi irodáknak nevezte el, amelyeket a forradalmi bizottságok irányítottak, de a képviselet vezetQjének meg kellett nevezni egy személyt)
II. ÁllamfQhöz akkreditált követek, miniszterek és internunciusok
III. Külügyminiszterhez akkreditált ügyvivQk (chargé d affaires)
Ideiglenes ügyvivQ: képviseletvezetQ távollétében vezeti a képviseletet

Diplomáciai személyzet tagjai (nem szükséges agrément):
Diplomata személyzet
Követ
Követ-tanácsos
Katonai attasé
Tanácsosok (I., II.)
Titkárok (I, II.)
Attasék
Igazgatási és mqszaki személyzet
KisegítQ személyzet

+ Diplomáciai testület (CD: Corps Diplomatique): egy adott államhoz akkreditált összes diplomata, élükön a doyen (a legrégebb óta hivatalban levQ, vagy bármilyen egyéb okból kijelölt diplomata ’! gyakran nem valamelyik nagyobb állam diplomatája, de fontos, hogy legyen tekintélye) – jegyzéküket a Külügyminisztérium vezeti

Doyen feladata: protokolláris (pl. állami ünnepeken való részvétel), diplomáciai jogok tiszteletben tartásának felügyelete, azok megsértése esetén a doyen él panasszal.




Diplomáciai kiváltságok és mentességek
Ok: a követ személyében megtestesül az állam és a szuverén egyenlQség elve (par in parem non habet imperium) alapján egy állam sem dönthet egy másik állam ügyében ’! különleges jogállás kell a diplomáciai tevékenység zavartalan ellátásához.
DE: Nem területenkívüliség, hanem eljárásjogi mentesség!

Diplomáciai képviselQ jogi helyzete:
Személyi mentesség: nem lehet letartóztatni vagy Qrizetbe venni, személyének, szabadságának és méltóságának biztosításáról gondoskodni kell. (Egyezmény nem beszél kivételrQl, de mi van pl. az állami önvédelemmel? Pl. táskában atombomba)
Joghatóság alóli mentesség (eljárásjogi): nem indítható vele szemben büntetQjogi, közigazgatási jogi, polgári jogi eljárás DE: küldQ állam joghatósága továbbra is fennáll, így felajánlható büntetQeljárás
Kivételek: - fogadó állam területén lévQ magántulajdonú ingatlannal kapcsolatos dologi jogi per
hagyatéki per
a diplomáciai képviselQ magánúton folytatott foglalkozásával vagy kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos per
Adó- és vámmentesség
Kivéve: Közvetett adó (ÁFA)
Magántulajdonú ingatlannal kapcsolatos adó (de ha nem fizet, nincs végrehajtás)
Örökösödési illeték
Magánjövedelem után járó adó, illeték
Szolgáltatások után járó illeték (pl. gáz, villany)
Vám: nincs vámvizsgálat és vámfizetés, de az anyagi jellegq szabályok továbbra is fennállnak (pl. vesztegzár, behozatali tilalom)

Igazgatási és mqszaki személyzet és családjuk: polgári és államigazgatási joghatóság alóli mentesség csak hivatali tevékenység körében, vámmentesség csak elsQ berendezkedésre hozott tárgyakra.

Bécsi egyezményen kívüli személyek:
idegen államfQ és kíséret: államfQt különös tisztelet illeti meg, díszszázad, 21 ágyulövés
- idegen államok ad hoc missziói (pl. nemzetközi szervezetek ülésszakain)
egyes nemzetközi szervezetek vezetQ tisztségviselQi, államok nemzetközi szervezetek mellett mqködQ állandó képviselQi
diplomáciai futárok

Képviselet mentessége:
Helyiségek sérthetetlensége: küldQ állam képviselete szempontjából létfontosságú eszközök és személyek számára biztosított jogintézmény.
Védelmi + tartózkodási kötelezettség (letartóztatás, igénybevétel, foglalás, végrehajtás stb.)
Helyiség: diplomáciai személyzet tagjának lakása is, ott található tárgyak, iratok, levelezés ill. közlekedési eszközeik.
Képviselet irattára
Szabad érintkezés a küldQ állammal: ennek során az eszköz szabad megválasztása
’! hagyományosan diplomáciai futár, rejtjeles, vagy számjeles üzenetek, késQbb távirat, DE: rádióadó mqködtetése csak a fogadó állam beleegyezésével.
Futár: személyes sérthetetlenség, idQszakos szállása is.
Nem tisztázott, hogy megengedhetQ-e a küldemény biztonsági átvilágítása, mekkora lehet egy küldemény (pl. egy egész jármq)
Diplomáciai poggyász: jól látható külsQ jellel kell ellátni, csak diplomáciai okmányokat vagy hivatalos használatra szolgáló tárgyakat tartalmazhat (1964. római repülQtéren egyiptomi poggyászban elkábított és megkötözött izraeli állampolgárt találtak. 1980. a harwichi repülQtéren egy marokkói jelzést viselQ poggyász kinyílt és 500 000 font értékq kábítószert találtak benne.)
Emellett mentességet élveznek a képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyak, diplomáciai képviselQ (ill. vele közös háztartásban élQ családtagok) személyes használati tárgyai, beleértve a berendezkedéshez szükséges tárgyakat

Lobogó- és címerhasználat joga: nemzetközi jog erejénél fogva illeti meg a képviseletet

Könnyítések: A fogadó állam a képviselet feladatainak teljesítéséhez minden könnyítést megad. (Art. 25)

Lemondás a mentességekrQl:

A küldQ állam joga, mindig kifejezettnek kell lennie (ált. közlekedési szabálysértéseknél)
Diplomáciai tevékenység megszqnése:

1. Képviselet megszqnése: diplomáciai kapcsolatok megszqntetése v. felfüggesztése
2. Diplomáciai képviselQ mqködésének megszqnése: küldQ állam megszqnteti (visszahívás), fogadó állam szqnteti meg (persona non grata), személyes tények (pl. betegség, halál)

Konzuli kapcsolatok

A konzulok igazgatási ügyekben képviselik államukat ’! vízumok, útlevelek kiadása, állami kereskedelmi kapcsolatok elQsegítése (politikai tevékenységet csekély mértékben látnak el)
Gyakran nincs külön konzulátus, nagyobb országokban viszont több városban is van.

Rangosztályok: FQkonzul, konzul, alkonzul, konzuli ügynök.
Hivatásos: küldQ állam állampolgára, élethivatásszerqen látja el feladatát.
Tiszteletbeli: mellékfoglalkozás, bizonyos feladatokat nem végezhet pl. útlevél, vízumkiállítás

Feladat: állampolgárok érdek- és jogvédelme
Gazdasági, tudományos, kulturális, kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztése
KözjegyzQi feladatok (pl. okirat hitelesítés)
Hagyatéki ügyek

Keletkezése: küldQ állam által kiállított okirat (pátens) átadása, cserébe fogadó állam beleegyezése (exequatur)
Pátens tartalmaz: név, rang, konzuli kerület, hivatali székhely.

Mentességek:

Adó, vámterhek ’! diplomatákhoz hasonló
Konzuli helységek, irattár, okmányok ’! szintén, de a helységet kivételes esetben azonnali kártérítés fejében ki lehet sajátítani

ElQzetes letartóztatás, Qrizetbevétel: súlyos bqncselekmény esetén, az illetékes bíróság határozata alapján
Tanúként megidézhetQ, de nem elQvezettethetQ

Tiszteletbeli konzul: adómentesség csak hivatali tevékenysége során szerzett jövedelmére

Funkcionális immunitás: büntetQ és polgári ügyekben a joghatóság alóli mentesség a konzuli feladatok gyakorlása során végzett cselekményekre korlátozott.
(A gyakorlatban a legtöbb ország nem a konzuli egyezményt alkalmazza, hanem kétoldalú egyezmények alapján szabályozza a konzuli kapcsolatokat.)

Nemzetközi szervezetek mentességei

Általában kétoldalú nemzetközi szerzQdések rendelkeznek a kérdésrQl.





Az erQszak tilalma és az önvédelem


Kezdetben: nincs normatív szabályozás, de egyes filozófusok kialakítják azokat a szabályokat, amelyek megléte esetén erkölcsös a háború megkezdése

Igazságos háború:
Szt. Ágoston: jó fejedelem, jó ügy érdekében, végsQ eszközként indíthat háborút jogos elégtételként, ha a bqnös fél megtagadja a jóvátételt
Aquinói Szt. Tamás: csak igazságos ügy érdekében
Vitoria: a pogány indiánokat is védi a jog, így ellenük sem lehet ok nélkül háborút indítani
DE: megsértették a spanyolok szabad utazáshoz, kereskedéshez és a kereszténység terjesztéséhez fqzQdQ jogát
Suarez: jóvátétel követelése után, ártatlan emberek védelmében, az erQszak legyen arányos az ellenállás mértékével
Grotius: önvédelem, tulajdon védelme, jogtalanság megbüntetése.

1648. Vesztfáliai béke ’! kialakul a szuverén egyenlQség fogalma, az igazságos háború elmélete feledésbe merül, a háborúzás a politikai konfliktusok megoldásának egyik alapvetQ eszközeként funkcionált
1832. Otto von Clausewitz: A háborúról ’! A háború erQszakos cselekmény az ellenségeink saját hatalmunk alá rendelése érdekében.

Klasszikus nemzetközi jog:

Háború: formalizált keretek között létezQ fegyveres összecsapás két állam között.
Hadüzenet, diplomáciai kapcsolatok megszakítása, kívülálló országok semlegessége, fegyverszünet, békeszerzQdés megkötése.
BékeszerzQdés megkötése nélkül a két állam között továbbra is hadiállapot állt fenn, akkor is ha fegyveres összecsapásra nem került sor. Ez fordítva is igaz: ha nincs hadüzenet és a diplomáciai kapcsolatok megszakítása, akkor háború sincs! (Pl. 1798-1800. US ”! Franciaország tengeri majdnem háború )

Háborúval nem járó ellenséges intézkedések: retorzió, represszália, blokád, beavatkozás

XIX. sz. vége: elterjed az az elképzelés, hogy hogy a nemzetközi konfliktusokat  így a fegyveres összecsapásokat is  valamilyen intézményi keretek között kellene megoldani.
1907. II. Hágai Egyezmény: a felek kötelezték magukat, hogy nem folyamodnak fegyveres erQszakhoz adósság megfizetésének kikényszerítése érdekében, hacsak az adós állam nem utasította el a választottbírósághoz folyamodás lehetQségét. (Drago-Porter Egyezmény, elQzménye: Venezuelát az európai hatalmak blokád alá vették)

Népszövetség Alapokmánya: tilos más tagállam területi integritása és politikai függetlensége elleni agresszió.
Minden konfliktust valamilyen vitarendezési eszközzel kell megoldani (bíróság, választottbíróság vagy kivizsgálás útján)
DE: döntés meghozatala után 3 hónappal már lehetett háborút indítani (maga a döntés max. 6 hónap) ’! lenyugvási idQszak (cooling-down period)

A háború betiltása

1928. Briand-Kellog Paktum (Általános szerzQdés a háború igénybevételérQl történQ lemondásról): Egyezményt aláíró felek elítélték a háború alkalmazását, és kijelentették, hogy lemondanak egymás közötti viszonyaikban a háborúnak a nemzeti politika eszközeként való igénybevételérQl (contra: Clausewitz ’! A háború a politika folytatása más eszközökkel)
2. Cikk: Vitáik rendezésére békés eszközöket használnak.
InnentQl ius ad bellum helyett ius contra bellum
DE: A háborúval nem járó ellenségeskedések nem tartoztak ide!

1946. Nürnbergi Törvényszék: a Paktum megkötésével a háborúindítás jogszerqtlenné vált, és az agresszió kitervelQi nemzetközi bqncselekményt követtek el.

1945. ENSZ Alapokmány. 2. cikk 4. bek.:
A szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az ENSZ céljaival össze nem férQ bármely más módon megnyilvánuló erQszakkal való fenyegetéstQl vagy erQszak alkalmazásától tartózkodniuk kell.

1970. 2625-ös közgyqlési határozat A baráti kapcsolatokról
ErQszak tilalma a nemzetközi jog alapelve,
tilos a fennálló határok erQszakos megváltoztatása, demarkációs vonalak erQszakos megsértése
katonai megszállás, területszerzés
tilos az erQszakos represszália,
tilos minden olyan erQszakos cselekmény, ami a népek önrendelkezési jogát sérti
tilos más államok területén végbemenQ polgárháborús vagy terrorcselekményben való részvétel

ErQszak fogalma:
Gazdasági erQszak: Harmadik világbeli országok szerették volna kiterjeszteni rá, de nem minQsül annak, viszont belügyekbe való beavatkozás, ami így is jogellenes (2 (7))
Területi épség vagy politikai függetlenség, ENSZ céljai: fokozott garanciát jelent, nem értelmezhetQ úgy, hogy van olyan erQszak, ami ezeket nem sérti

Fajtái:

Retorzió: másik állam jogsértését megtorló hátrányt okozó, de jogszerq cselekmény. Pl. diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése, megszakítása, külföldiek kiutasítása, beutazásuk korlátozása.

Represszália: fegyveres represszália ma már jogellenes. Ld. kubai blokád 1962-tQl.

1974. 3314. közgyqlési határozat Az agresszió definíciójáról
Agresszió: fegyveres erQ alkalmazása valamely állam részérQl valamely állam részérQl egy másik állam szuverenitása, területi épsége vagy politikai függetlensége ellen vagy az ENSZ Alapokmányával össze nem férQ bármely más módon, amint azt ez a meghatározás kifejti.

Cselekmények:
Invázió, katonai megszállás, terület annektálása.
Bombázás.
Fegyveres blokád.
Másik állam fegyveres erQinek megtámadása.
Fegyveres erQk másik állam területén szerzQdésben megjelölt idQszakon túl maradnak.
Terület rendelkezésre bocsátása más állam elleni agresszió elkövetésére.
Fegyveres banditák, csoportok, önkéntesek vagy zsoldosok küldése más államok elleni fegyveres cselekmények végrehajtására.

Nem értelmezhetQ úgy, hogy az a népek önrendelkezési jogától való megfosztáshoz vezessen.

Önvédelem

ENSZ Alapokmány 51. cikk:
A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek bármely tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetén az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges intézkedéseket meg nem tette. Az önvédelem jogának eme gyakorlásában a tagok által foganatosított intézkedéseket azonnal jelenteni kell a Biztonsági Tanácsnak, és semmilyen módon nem befolyásolhatják a Biztonsági Tanács tekintélyét és felelQsségét a jelen okmány alapján, hogy bármikor megtegye az általa szükségesnek tartott intézkedéseket, hogy megQrizze vagy helyreállítsa a nemzetközi békét és biztonságot.

Természetes jog: a nemzetközi szokásjogra utal (Nicaragua ügy) ’! eredetileg nem is akarták kodifikálni az önvédelemhez való jogot, mert annyira nyilvánvalónak tqnt

Fegyveres támadás: bármilyen harci cselekmény, beleértve természeti erQkkel történQ támadás (pl. tqzvész, folyó elterelése)
Kérdés: Ugyanaz-e a fegyveres támadás, mint a 2(4)-es erQszak? Mennyiben különbözik az agressziótól?
Idetartozhat a nem állami aktorok részérQl jövQ támadás is? 51. cikk nem említi, hogy államtól kell jönnie a fegyveres támadásnak.
Pro: 9/11, Afganisztán; Izrael v. Heszbollah
Kontra: Nemzetközi Bíróság Fal tanácsadó vélemény, Kongó v. Uganda
Összeadódhatnak a kisebb súlyú akciók? (Sok kicsi sokra megy.) Izrael régóta erre hivatkozik.

Alkalmazás feltételei:

Caroline gQzös esete (amerikai gQzös, utánpótlást szállít kanadai lázadóknak, britek felgyújtják)
az önvédelem olyan azonnali, mindent elsöprQ szükségszerqség, amely más eszközök igénybevételére nem hagy lehetQséget, és megfontolásra sincs idQ

A, IdQbeli korlát: azonnalinak kell lennie, de ezt nem szabad túl szigorúan értelmezni. IdQbe telhet, amíg kiderül, hogy ki támadott.

B, Szükségszerqség: szükségesnek kell lennie az állam megvédéséhez

C, Arányosság: nem teljesen tisztázott a fogalma. Lehet a támadással, vagy pedig a veszéllyel arányosnak tekinteni (Higgins bírónQ, a Nukleáris fegyverek jogszerqségérQl szóló tanácsadó vélemény)

Jelentési kötelezettség: Nicaragua ügyben a Nemzetközi Bíróság annak bizonyítékának tekintette a jelentés elmulasztását, hogy nem volt önvédelmi szituáció.
DE: megszqnhet az önvédelemhez való jog pusztán azért, mert nem teljesül egy eljárási elQírás?

BT intézkedések: a centralizációt célozza ez az elQírás, DE: Bármilyen intézkedést hoz is a BT, megszqnik az önvédelemhez való jog?
Szerintem csak olyan intézkedés esetén, ami megszqnteti az önvédelmi szituációt.

Kollektív önvédelem: megtámadott állam segítségére lehet sietni.
Nicaragua ügy: a megtámadott lánynak be kell jelenteni, hogy fegyveres támadás érte és segítséget kell kérnie.
Katonai szövetségek: NATO (5. cikk), Varsói Szövetség

Önvédelelm vitatott esetei:

Állampolgárok védelme külföldön: Illogikus, hogy az állam területe, ill. diplomáciai képviselQi elleni támadás casus bellinek minQsülhet, de a külföldön tartózkodó állampolgárok elleni támadás nem. Állam alkotóelemei: terület, lakosság, kormányzat.
1976. Entebbe rajtaütés: Ugandában, Air France repülQgépet térítettek el palesztin terroristák, kiválogatták az izraeli állampolgárokat.
1986. Líbia bombázása berlini kávéház felrobbantása miatt.

MegelQzQ önvédelem: 1945. elQtt biztosan létezett (ld. IMTE arról, hogy Hollandia jogszerqen támadta meg Japánt a küszöbönálló támadás megelQzésére; Nürnberg: Norvégia német megszállása a brit invázió megelQzésére ’! elutasítva)
Modern haditechnika mellett a támadó fél óriási elQnyben van, értelmetlennek tqnik várni egy biztosan bekövetkezQ támadásra ’! ez a jog erodálódásához fog vezetni.
1967. Hatnapos háború (Jordánia, Egyiptom)
Afganisztán: brit jelentés a BT-nek ’! jövQbeli támadás elhárítására is.

Terrorizmus elleni önvédelem: Afganisztán, Libanon (Heszbollah) elleni akciók
Úgy tqnik, hogy elég széles körq állami gyakorlat támogatja, de a Nemzetközi Bíróság két esetben is azt mondta, hogy csak másik állammal szemben lehet önvédelmet gyakorolni.

Vitatott kivételek az erQszak tilalma alól

Népek felszabadító háborújának fegyveres segítése

Humanitárius intervenció
Probléma: tömeges emberi jogsértések, de a BT nem ad felhatalmazást a beavatkozásra.
Jogtudósok definíciója:
Állami beavatkozás
Humanitárius indíttatásból
Az érintett állam beleegyezése nélkül
Súlyos, széleskörq és szándékos emberi jogi jogsértések megállítása érdekében.
Fegyveres beavatkozás csak végsQ eszköz.
Háttér:
1827-30. Görögország
1821-tQl görög szabadságharc, 1827-ben Anglia, Franciaország és Oroszország beavatkozik a kereszténység és a nQk és gyerekek védelmében.
1860-61. Szíria: drúzok 6-10000 maronita keresztényt ölnek meg, 1000000 menekült, Oszmán Birodalom nem lép közbe.
Anglia, Franciaország, Oroszország, Poroszország és Törökország jegyzQkönyvben rögzítik a beavatkozást, 6000 fQs intervenciós erQ.

1971. Banglades (Kelet-Pakisztán): India beavatkozása

1978. Kambodzsa: a vietnamiak elqzik a vörös khmereket.

1999. március 24  június 10. Koszovó: NATO légicsapások
De: csak Belgium hivatkozott humanitárius intervencióra a Nemzetközi Bíróság elQtt

Nemzetközi szakirodalom egyértelmqen elutasítja.

Mögöttes motívum kérdése


Kollektív biztonság

A kollektív biztonság rendszere az erQszak intézményesített, központosított rendszerét képzeli el. A belsQ jogban is jogos a közvetlen támadást elhárítani (önvédelem), de a további cselekvést az állami szervekre kell bízni, különben bqncselekményt követünk el. Ugyanezt próbálták nemzetközi szinten is megvalósítani.

ElQzmények:
Népszövetség Alapokmány 10. cikk: a Tanács javaslatot tehetett a tagállamnak, hogy milyen lépést tegyen agresszió esetén
11. cikk: a háború a teljes Népszövetséget érinti, és annak cselekednie kell azért, hogy megQrizze a nemzetek közötti békét.
16. cikk: ha egy tag háborút indított egy másik ellen, azt úgy kellett tekinteni, mintha az összes tag ellen tette volna és meg kellett szakítani vele a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat.
17. cikk: ugyanez, ha nem tag támadott meg tagot.
De: a Tanács csak ajánlásokat tehetett, nem hozhatott kötelezQ határozatot.
Pl. 1935-36 Olaszország elleni gazdasági szankciók Abesszínia (Etiópia) megtámadása miatt.

ENSZ Alapokmány
FQ cél a háború eltörlése, ezért központosított rendszert hoz létre, amelyben a Biztonsági Tanács kezébe adja a cselekvés lehetQségét.
Kivétel: 2 (7) cikk: az ENSZ nem jogosult arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzon, amelyek lényegileg valamelyik állam belsQ joghatóságának körébe tartoznak
24. cikk: BT-é az elsQdleges felelQsség a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért
VI. fejezet: Viták békés rendezése
VII. fejezet:
39. cikk: BT állapítja meg, hogy történt-e a béke veszélyeztetése, megsértése vagy agresszió és ajánlásokat tesz a nemzetközi béke és biztonság helyreállítása érdekében
FQ cél a megelQzés.

Béke veszélyeztetése
1948. 54. határozat, az Izrael megalakulását megakadályozni kívánó arab államok magatartása ilyen, tqzszünetet rendel el.
1966. 211. határozat: a rhodéziai fehér kormány uralma
1990-es évek: volt Jugoszlávia, Szomália, Libéria, Ruanda

Béke megszegése
1950. Dél-Korea Észak-Korea általi megszállása
1982. Falkland-szigetek Argentína általi megszállása
1987. Irak-iráni háború
1990. Kuvait Irak általi megszállása (660. határozat)

Alapokmány 40. cikk: BT ideiglenes intézkedéseket hozhaR
d
vÊÎöŠ–œ¾–¾Äì¾ ò Š!Ê!¼(Þ(†,ö, //T4ž4&AVAøK4LªLÀL|M²MjN²N¾TÌT`VvVÄVÐV,W>WÆWÜWF^H^À_ä_&g2gknkjrrvv,vPvxNxâxy

y:yjy¤y’zÌzúzô} ~ƒNƒ\‰n‰cŠlŠwŠüõüõüðüéüéüéüáüõüõüáüáüáüõüõüõüõüõüáüáüõüõüéüéüõüÙüáüõüõüéüéüéüõüõüõüõüõÏüáüéüáüõüh56\]h5>*\h5>*\

h6] h>*

h5\hR-©éR
T
, †|âtvF$Äf >n(vƔ–Ä€Ðúòòòòðòòòòòòòòòðòòòòòòòòòòòò $dha$dhÐ-˜-¾ ˆ!Š!Î!~"ª#b$%Ü&Þ&º(¼(ä(’)î*r+ô+„,†,ö, -,-÷÷õ÷÷÷õõõõõ÷÷÷÷÷õ÷÷÷÷÷êÞ
$„Ädh^„Äa$
$
&
Fdha$ $dha$,-L-l-˜-¾-Ð-.<.>.a0b0
1

1
1 1161à3R4T4ž4x68Ð8óóóóóèèààààààààÞààààÓÓÇ
$„ßdh^„ßa$
$
&
Fdha$ $dha$
$
&
Fdha$
$„hdh^„ha$Ð8ì8Ê9ô9:o::¼:ù:ö<ø|>Ä>z?@ü@&A(AVA4B“B C"CôôéÝÝÝÝÝÝÕÕÕÕÊÊÊÊÕÕÕÕÕÕ
$
&
Fdha$ $dha$
$„hdh^„ha$
$
&
Fdha$
$
&
Fdha$"CžDÈE:F0G&JöKøK¨LªLzM|M²M´MjN²N´NXO´P¶PÞPàPHRìRîRdSüS¼T¾T÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷õ÷÷÷÷÷÷÷÷ $dha$¾TUÒU6V^V`VBWÄWÆWàWâW0X2Y4Y

ZfZhZ[[)\¹\º\Ý\Þ\F^H^J^L^”^÷õ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ó÷÷ó÷÷ñ $dha$”^–^˜^¾_À_ä_ü`^abðbÖcVdXdèeìfîf$g&gÊg¾hkkÊkÌk*m¨oªoDp½p÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $dha$½p”r–r¼r¾r|uîuPvÌvÎvxxTx„z†zþzV{|V|˜|:}ò}ô}~jœ€ž€°€÷÷õ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷êêêêê÷÷÷÷÷÷
$
&
Fdha$ $dha$°€²€,‚.‚Ô‚Ö‚Pƒd…f…‚…æ…ú…†t†‡®‡¤ˆ¦ˆZ‰\‰p‰r‰¨‰ŽŽ÷÷÷÷÷÷÷÷÷ììììììì÷÷÷àÔÔÔÔ

$
Ƹp#dha$

$
Ƹp#dha$
$
&
Fdha$ $dha$wŠˆŠ”Š¬Š]‹k‹Ž$ŽNp¨’Ô’Ø’ö’´“ä“Ҕ┕$•Ú•ö•è–—p—„—Þ—ò—˜$˜ô˜"™ìš
›˜œÀœhž ž¢žàž¢B¢¨f¨h¨þ¨â³ö³¤»¸»ÂàãdãFînîðûü°Ì^†<‚F'z'Ž)´)Z<Ž<Ü<=¤CîC*CJaJU h>*h5>*\

h6]h

h5\TŽLNF‘’r’ø’´“¶“ä“擪”Ò•Ô•à–â–h—j—ò˜ô˜,šêšìšö›˜œšœúóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó

$
Ƹp#dha$úfžhž ž¢ž” ¦¡¢¢æ£,¥‚¥¦ ¦°¦ ¨¨f¨h¨Ì¨Î¨©ª©Ú©ª6ª‚ªóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóããã$
&
F
Ƹp#dha$

$
Ƹp#dha$‚ª «r«‚«¬«¾¬¢­¨®ª®¯¯ˆ¯Š¯ü¯¢°¤°±±:±d±f±à³â³ú³ì´æµïïããããããããããããããããÞÙÙÙÙÙÙdhdh

$
Ƹp#dha$$
&
F
Ƹp#dha$æµ´¶æ¶d¸¹¹<¹Jº€»,¼r¼Ž¼à½¾
¾4¾(¿–¿ÀÀÀEÀzÀ’ÀÈÀÉÀzâããúúúúúøúúúúúúúúøúúúúøúúúúúúúúdht a végsQ határozatok vagy ajánlások elfogadása elQtt, de semmit nem mond a szankcionálásról, csak annyit, hogy ezek végrehajtásának elmulasztását a BT megfelelQen számon tartja. Ezek nem jelentik az érdekelt felek jogainak vagy igényeinek elQzetes megítélését, céljuk csupán a válsághelyzet stabilizálásában rejlik.
Pl. felek fegyverszünetre való felszólítása (Közel-Kelet 1967, 1973)

Nem fegyveres erQvel járó szankciók (41. cikk)
gazdasági kapcsolatok,
vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése,
diplomáciai kapcsolatok megszakítása.

1965. Rhodézia: fehér kisebbség alakít kormányt (Smith-kormány) és egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot tesz. FajüldözQ rendszert hoz létre.
BT felszólította a tagállamokat, hogy ne ismerjék el és ne támogassák az illegális kormányzatot, és szakítsanak meg vele minden gazdasági és fegyveres kapcsolatot.
1966-69: szinte mindenre kiterjedQ gazdasági szankcióval sújtották, amit végül csak 1979-ben oldottak fel, amikor Zimbabwe néven valódi önálló állammá vált.

1990. augusztus 2: Irak megtámadja Kuvaitot, széleskörq gazdasági szankciókat vezetnek be.
661. határozat: áruk export-import tilalma, pénzátutalások teljes tilalma.

1992. Líbia elleni szankciók a Lockerbie feletti repülQgép merénylet miatt.

1992. Jugoszlávia: 713. határozat, fegyverembargó
757. határozat, gazdasági szankciók

BT hatásköre gyakorlatilag korlátlan, az Alapokmányban rögzítetteken kívül még Irakban pénzalapot hozott létre a károsultak kárpótlása érdekében, büntetQtörvényszékeket állít fel a jugoszláv és ruandai események kapcsán.

Smart sanctions kérdése: pl. utazási tilalom

Fegyveres erQvel járó szankciók
légi, tengeri és szárazföldi erQk felhasználásával demonstratív felvonulás,
blokád,
egyéb mqveletek (katonai erQ tényleges bevetése)

Eredeti elképzelés:
Külön megállapodások alapján az államok fegyveres erejük egy részét a BT rendelkezésére bocsátják, légierejük bizonyos egységeit pedig azonnal felhasználható állapotban kell tartaniuk. A cél ENSZ-alakulatok létrehozása volt a békét veszélyeztetQ cselekmények elleni fellépés érdekében.
47. cikk: BT állandó tagjainak vezérkari fQnökeibQl, ill. azok képviselQibQl felállítandó Vezérkari Bizottság látja el katonai kérdésekben a BT-t.
A BT által hozott politikai döntést követQ végrehajtás a katonákra, a nemzeti fQparancsnokságokra hárult volna, akik az ENSZ részére bocsátott nemzetközi haderQt vezették volna. Erre azonban sohasem került sor, a kollektív biztonság utópisztikus eszméje ugyanis azt feltételezte, hogy az államok soha nem kötnek állandó szövetséget hasonló érdekq más államokkal, hanem mindig alkalmi koalíciókba tömörülnek azért, hogy a nemzetközi jogrend ellen vétQkkel szemben fellépjenek.
A valóság persze nem ilyen, különösen a kétpólusú világrendben az államok számára fontosabb volt az, hogy a szövetségeseiket megvédjék, mint hogy a jogsértQket mindenáron szankcionálják.

1950. Koreai háború (június 25-én Észak megtámadja Délt)
BT megállapítja a béke megsértését, majd felhatalmazza az USA-t, hogy parancsnokot nevezzen ki a dél-koreai erQk megsegítésére felvonult erQk élén ENSZ-zászló alatt. (Ez azért volt lehetséges, mert a SZU bojkottálta a BT-üléseket Kína ENSZ-tagsága miatt.)

1990-es évek eleje: hidegháború vége, mézeshetek
Irak: 678. határozat (1990. nov. 29) 1991. jan. 15-ig ad határidQt a Kuvaitból való kivonulásra
1991. január 17: támadás Irak ellen
Határozat lehetQséget adott arra, hogy take all necessary measures , ez a fegyveres erQ alkalmazására való felhatalmazást jelentett.

Közgyqlés szerepe:
Az állandó tagok vétójoga miatt az 50-es évektQl a BT döntéshozatal gyakorlatilag megbénult, ez a Közgyqlésre irányította a figyelmet.
Alapokmány: Közgyqlés hatásköre pontatlanul rögzített. Megvitathat minden kérdést, foglalkozhat a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges együttmqködés általános elveivel. Ajánlásokat tehet a nemzetközi békével kapcsolatos kérdésekben a BT-nek, vagy a tagállamoknak, feltéve, hogy a BT nem foglalkozik éppen az üggyel. Emellett a BT elé kell terjeszteni minden olyan nemzetközi békével kapcsolatos kérdést, amelyben cselekvésre van szükség.

1950. 377. határozat: Uniting for Peace (Egyesülve a békéért), kimondja, hogy a BT akadályoztatása esetén a Közgyqlés szerepe megnQhet.
Amennyiben ugyanis a BT valamelyik állandó tagja által gyakorolt vétó miatt nem tesz eleget kötelezettségének a béke ellen irányuló fenyegetés, a béke megsértése vagy agresszió esetén, a Közgyqlés megvizsgálja az esetet közös intézkedés vagy a tagok számára megfelelQ ajánlás megtételének céljából. Ilyen intézkedés lehet fegyveres erQ alkalmazása is.

De: 11. cikk szerint minden a nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos kérdése, amelyben intézkedésre van szükség a BT hatáskörébe tartozik.

Békefenntartás:
ENSZ Alapokmány 6 és ½ -ik fejezete
1956. ENSZ rendkívüli haderejének létrehozása a közel-keleti tqzszünet ellenQrzése érdekében.
1960. ENSZ haderQ Kongóban, a külföldi állampolgárok kimenekítése érdekében.
1962. ICJ. Bizonyos kiadások ügy: a Közgyqlésnek másodlagos szerepe van a nemzetközi béke és biztonság fenntartása kapcsán, így olyan intézkedéseket is elrendelhet a Közgyqlés és a FQtitkár, amelyek nem érik el a kényszerintézkedések szintjét.

Szükséges: az érintett felek beleegyezése, nem használhat fegyveres erQt (csak önvédelemre)

Békekikényszerítés
Kizárólag BT-felhatalmazás alapján, fegyveres erQ használata a békefenntartás céljára
1992. 781. határozat: Jugoszláv polgárháború, repülési tilalom Bosznia légterében
1993. 816. határozat: a védett övezetek megvédésére a NATO-t felhatalmazta erQszak alkalmazására, 1995-ben célzott légicsapásokkal megsemmisítik a szerb nehéztüzérséget.




Nemzetközi humanitárius jog

Szinonímái: hadijog, ius in bello, fegyveres konfliktusok joga

Célja: a fegyveres konfliktus szabályozása, a háború áldozatainak védelme.
Alkalmazása független az államok közötti fegyveres konfliktus okától, annak kirobbanásának jogszerqségétQl (agresszor állammal szemben ugyanúgy kell alkalmazni)

Kialakulás
XVIII-XIX. sz.
1859. Solferinoi csata: ennek hatására Henri Dunant létrehozza a Nemzetközi Vöröskeresztet a háború áldozatainak védelmére.
1863. Lieber szabályzat (Francis Lieber professzor Lincoln kérésére dolgozza ki az északi csapatok számára az alkalmazandó hadijogi szabályokat)
1868. Szentpétervári Nyilatkozat: 400 g alatti robbanólövedékek betiltása

Klasszikus tagolás:
Genfi jog: emberiességi, humanitárius szabályok, a háború áldozatainak védelmére (sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság)
Legfontosabb egyezmények: 1949-es Genfi Egyezmények (4 db: tengeri, szárazföldi sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság védelme)

Hágai jog: hadviselés szabályai, harceszközök, módszerek
1899, 1907-es hágai egyezmények

Nemzetközi fegyveres konfliktusok:
Államok közötti fegyveres összecsapások, függetlenül annak minQsítésétQl.
Hadijog valamennyi szabálya érvényesül.

RésztvevQk: kombattánsok (harcosok), egyedül Qk vehetnek jogszerqen részt a harcokban.
A kombattáns jogszerqen hajthat végre harci cselekményeket (pl. ölhet), de ellene is jogszerqen lehet harci cselekményeket végrehajtani (Qt is megölhetik).
Tagjai:
államok fegyveres erejének tagjai
államhoz kapcsolódó fegyveres csapatok, ha szervezettek (alá-fölérendeltségi viszony), nyíltan viselnek fegyvert, megkülönböztetQ jelzéssel vannak ellátva, betartják a hadijogot.
Lakosság spontán felkelQ tagjai, ha a területet még nem szállták meg, feltéve ha nyíltan viselnek fegyvert és betartják a hadijogot.

Jogszerq célpontok: kizárólag katonai célpontok, polgári célpontot közvetlenül nem lehet támadni (megkülönböztetés elve). Ha a támadással polgári célpontok is elpusztulnak, az csak akkor jogszerq, ha az elérni kívánt katonai elQnyhöz képest nem aránytalanul nagy a polgári veszteség (járulékos kár).

Tiltott fegyverek: külön szerzQdések tiltják a használatukat, pl. vegyi és biológiai fegyverek (nukleáris fegyverek helyzete vitatott)

Megszállás: egy másik állam területének tényleges ellenQrzés alatt tartása.
A megszálló hatalom ilyenkor ideiglenesen gyakorolja az állami funkciókat a lakosság javára. Törvényeket nem változtathat meg, köztisztviselQket, bírókat nem távolíthat el, új adókat nem vezethet be.

Hadifogoly státus: a harcokban jogszerqen résztvevQ kombattánsok elfogásuk esetén hadifogoly státust kapnak. A hadifoglyok nem bqnözQk, az Qket foglyul ejtQ állam csak a kofliktus végéig tarthatja Qket elzárva, utána köteles szabadon engedni Qket (a cél csak a távoltartás a saját fegyveres erQiktQl, nem büntetés).
Emberségesen kell velük bánni, regisztrációjukról, kapcsolattartásukról általában a Nemzetközi Vöröskereszt gondoskodik.

Nem nemzetközi fegyveres konfliktusok
Amennyiben az államon belüli konfliktus elér egy bizonyos szintet, akkor a humanitárius jog szabályai alkalmazhatóak lesznek.
Ezekben a konfliktusokban nincs kombattáns státus, tehát a felkelQk nem hajthatnak végre büntetlenül harci cselekményeket, ezek miatt az állam  amennyiben akarja  bíróság elQtt felelQsségre vonhatja Qket.

Nemzetközi büntetQbíráskodás


Nemzetközi bqncselekmények: nem pusztán nemzetközi elemet tartalmazó bqncselekmények, hanem a nemzetközi jog által kriminalizált cselekmények, olyan súlyúak, hogy megrázzák az emberiség lelkiismeretét (shake the conscience of mankind)

FelelQsségre vonás: nemzetközi vagy nemzeti szinten

Történelmi háttér:

1474. Peter van Hagenbach, Breisach kormányzója ’! 28 bíró a Német Római Birodalomból
crimes against the laws of God and man

Sir William Wallace (Braveheart)

Kalózkodás: egyetemes joghatóság, mivel cselekményeiket a nemzetközi vizeken követik el
De: felelQsségre vonás nemzeti bíróságok elQtt, belsQ jog alkalmazásával

I. VH után: Kormányközi Bizottság a háborús bqnösök felelQsségre vonására,
Versalles-i békeszerzQdés 227. cikk. II. Vilmos német császár ’! nemzetközi erkölcsök és szerzQdések szentségének megsértése (supreme offence against international morality and the sanctity of treaties)
228. cikk: háború törvényeit és szokásait megsértQ német katonák bíróság elé állítása
Lipcsei perek: 895 név, 22 vádlott, 12 elmarasztaló ítélet (max. 4 év)

Törökök felelQsségre vonása: örmények elleni atrocitások miatt
1920. Sevres-i békeszerzQdés: érintett személyek kiadása
1923. Lausanne-i egyezmény: nincs felelQsségre vonás

1937. Terrorizmus elleni egyezmény, KiegészítQ JegyzQkönyv: Nemzetközi büntetQ törvényszék felállítása ’! nem lép hatályba

II. VH: 1942. január 13: Egyesült Nemzetek Háborús Bqnöket Vizsgáló Bizottsága
1945. augusztus 8: Nemzetközi Katonai Törvényszék (Nürnbergi Törvényszék)
Náci Németország katonai-politikai-gazdasági vezetQ rétegének felelQsségre vonása

Tárgyi joghatóság: - Béke elleni bqncselekmények
Emberi(e)s(s)ég elleni bqncselekmények
Háborús bqncselekmények

Problémák: Szelektivitás ’! Victor s justice , szövetségesek által elkövetett bqncselekmények figyelmen kívül hagyása (pl. Dönitz admirális)
Legalitás elve: béke és emberi(e)s(s)ég elleni bqncselekmények addig ismeretlenek voltak
Eljárás: kontradiktórius és akkuzatórius eljárás összebékítése

1945. december 20. Szövetséges EllenQrzQ Tanács 10. számú rendelete
4 megszálló hatalom a saját megszállási övezeteikben német állampolgárok ellen büntetQeljárást indíthattak

Pl. Orvosok pere
Bírák pere

1946. január 19. Douglas McArthur tábornok rendelete a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék létrehozásáról
11 tagú bírói testület (USA, Ausztrália, Franciaország, Hollandia, Kanada, Kína, Nagy-Britannia, Szovjetunió, Új-Zéland, India és a Fülöp-szigetek)

1948. Genocídium egyezmény VI. cikk: említést tesz állandó nemzetközi büntetQbíróság létrehozásáról
1950. ENSZ Közgyqlés speciális bizottsága az állandó nemzetközi büntetQbíróság alapszabályának kidolgozásáról


1993. BT 827. határozata: Jugoszláv Nemzetközi BüntetQtörvényszék felállítása (ICTY)
1996. évi XXIX. Tv.

Tárgyi joghatóság: 1949. évi Genfi Egyezmények súlyos megsértése (grave breaches)
A háború jogának és szokásainak megsértése
Népirtás
Emberi(e)s(s)ég elleni bqncselekmények

Területi és idQbeli joghatóság: a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területén 1991. január 1-jétQl elkövetett bqncselekmények.

Párhuzamos és elsQdleges joghatóság

Szervezet: 3 elsQfokú Tanács
1 Fellebbviteli Tanács (közös az ICTR-ral)
Ügyészség
Hivatal

Tadics-ügy (Joghatóság): Törvényszék megerQsíti a BT hatáskörét felállítására

Potenciális problémák:
Angolszász túlsúly az ügyészségben
Bírák között kevés a nemzetközi és/vagy büntetQjogi tapasztalattal bíró személy
Legalitás elve ’! jelentQs a Törvényszék jogfejlesztQ gyakorlata
JelentQs költségek (több mint 100 millió dollár évente)

1994. BT 935. határozat ’! Ruandai Nemzetközi BüntetQtörvényszék (ICTR) létrehozása (Központ: Arusha, Tanzánia)

Tárgyi joghatóság: BelsQ fegyveres konfliktus
Népirtás
Emberi(e)s(s)ég elleni bqncselekmények

Területi és idQbeli joghatóság: 1994. január 1. és 1994. december 31. között Ruanda területén elkövetett bqncselekmények tekintetében.

Párhuzamos és elsQdleges joghatóság.

Problémák: Gyengébb személyi és anyagi háttér
Halálbüntetés kérdése
Túl szqk idQbeli joghatóság

1998. Római Konferencia: Nemzetközi BüntetQbíróság (ICC) Statútuma
160 állam részvétele, 120 mellette, 7 ellene, 21 tartózkodás
Hatályba lépés: 2002. július 1. (60. ratifikációt követQ 60. nap utáni hónap elsQ napja)

Tárgyi joghatóság: Népirtás
Emberi(e)s(s)ég elleni bqncselekmények
Háborús bqncselekmények
[Agresszió]

IdQbeli joghatóság: 2002. július. 1-jétQl (illetve a késQbb csatlakozó állam esetében annak idQpontjától)

Személyi joghatóság: csak egyéni büntetQjogi felelQsség

Komplementer joghatóság: ICC fQszabályként akkor jár el, ha az állam nem hajlandó vagy nem képes eljárni. (Kirsch bíró: Az ICC akkor lenne igazán sikeres, ha egy ügy sem kerülne elé.)
+ BT ICC elé utalhat egy szituációt

Eljárás:
Állam ICC elé utal egy ügyet
BT utal
Ügyész önállóan vizsgálatot kezdeményez (TárgyaláselQkészítQ Tanács megvizsgálja)

Ügyek: Lubanga-ügy
Szudán, darfuri helyzet (2005. 1593. számú BT határozat)

Problémák: Pacta tertiis megsértése?
Önálló Ügyészség  politikai befolyásoltság?
BT szerepe
Agresszió, új bqncselekmények felvétele (pl. terrorizmus)
Állami büntetQjogi felelQsség, szervezetek felelQssége?

Nemzeti bíróságok

1990-es évekig csak II. világháborús bqncselekmények felelQsségre vonása
Eichmann-per
Barbie-per
Finta-per

Utóbbi idQben:

Pinochet-ügy
Munyaneza-ügy (Kanada)
Paul Kagamé ruandai elnök elleni francia elfogatóparancs
Gacaca bíróságok (Ruanda)
Egyetemes joghatóság: Németország

Hibrid büntetQtörvényszékek

Nemzetközi és nemzeti elem keveredése (alkalmazandó jog, személyi állomány tekintetében)

Sierra Leonében létrehozott speciális bíróság
Súlyos bqncselekmények kivizsgálására létrehozott tanács Kelet-Timorban
Kambodzsai bíróságok mellett mqködQ különleges tanács
Iraki speciális törvényszék
Boszniai háborús bqncselekményeket vizsgáló tanács


Igazságfeltáró és békéltetQ bizottságok (Truth and reconciliation commissions)

BüntetQbíráskodás alternatívája.
Célja: események feltárása, elkövetQ szembesítése az áldozattal ’! kompenzáció, megbánás
Társadalmi megbékélés elérése

Dél-Afrika: 1995-tQl, Desmond Tutu érsek vezetésével
Dél-Amerika
Németország, Dél-Korea

Problémák: büntetQjogi felelQsségre vonás elmaradhat még súlyos bqncselekmény elkövetQivel szemben is





Nemzetközi környezetvédelmi jog

Az egyik legújabb jogterület. A technika fejlQdése az elmúlt évtizedekben a természeti erQforrások egyre fokozottabb kiaknázásához vezetett, romló levegQ, víz és életminQséget, állatfajok kipusztulását okozta, végsQ soron az emberi fajt is veszélyezteti. EbbQl a felismerésbQl született meg az igény, hogy ezt a folyamatot a jog eszközeivel megállítsuk.

Történet:
I. Antropomorfikus megközelítés: természet védelme az erQforrások megóvása céljából.
Pl. 1911. Medvefókák védelmérQl szóló egyezmény
1946. Bálnavadászati egyezmény

II. 1972-tQl a természet, mint önmagában megQrzésre érdemes érték
Stockholmi Konferencia: természetvédelmi alapelvek elfogadása, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának létrehozása (UNEP  United Nations Environmental Programme, székhelye Nairobi). Az UNEP nevével ellentétben nem pusztán program, hanem egy állandó nemzetközi szervezet.

III. A fenntartható fejlQdés (holisztikus megközelítés)
1992. Riói Konferencia a fenntartható fejlQdésrQl
1992. Éghajlatváltozásról szóló keretegyezmény
1992. Biológiai sokféleség megQrzésérQl szóló egyezmény

Alapelvek

Nemzetközi együttmqködés elve (Riói konferencia: globális partnerség elve):
A természetvédelem megvalósításában az egész nemzetközi közösségnek együtt kell mqködnie.

ElQzetes konzultáció: több országot potenciálisan érintQ beruházásnál.

Környezeti hatásvizsgálat: az államok kötelesek felmérni a beruházás környezetre gyakorolt potenciális hatását.
ElQvigyázatossági megközelítés: amikor súlyos vagy helyrehozhatatlan kár veszélye áll fenn, a teljes tudományos bizonyosság hiányára nem lehet hivatkozni a környezeti romlás megakadályozása érdekében tett, költséghatékony intézkedések elmulasztásakor.

Fenntartható fejlQdés: a technikai fejlQdés során a természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.

SzennyezQ fizet elve (PPP  Polluter pays principle)

Közös, de megkülönböztetett felelQsség: fejlett országoknak nagyobb felelQsségük van, mint a fejlQdQknek a természetvédelem területén. A fejlQdQ országoknak alacsonyabb szintq kötelezettségvállalásaik lehetnek, nem kell a gazdasági fejlQdésüket visszafogniuk a természetvédelem érdekében.

Szabályozási területek

I. Az atmoszféra védelme
1979. Genf. A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedQ levegQszennyezésre vonatkozó egyezmény: cél a savas esQk megszüntetése
1985. Helsinki jegyzQkönyv: kénkibocsátás csökkentése
1994. Oslói jegyzQkönyv: szigorú kéndioxid kibocsátási határidQk

II. Ózonpajzs védelme
1985. Bécsi Egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelmérQl: keretegyezmény
1987. Montreali jegyzQkönyv: CFC, halonok kivonása (összesen 96 vegyi anyagot tiltottak be) fejlQdQ országokra lassabb idejq kivonás vonatkozik

III. Globális felmelegedés
1992. ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezmény: cél az üvegház-gázok légköri koncentrációjának stabilizálása
1997. Kiotói jegyzQkönyv: 2005. febr. 16-tól hatályos
Cél: 1990-es kibocsátási értékhez képest min. 5%-kal csökkenteni az üvegház-gáz kibocsátást a 2008-12-es elkötelezettségi idQszakban.
Rugalmassági mechanizmusok: - Együttes végrehajtás: fejlett vállalat más fejlett országbeli befektetése kibocsátás csökkenéshez vezet.
Tiszta fejlesztési mechanizmus: fejlett cég fejlQdQ országban ruház be környezetkímélQ projektbe
Kibocsátási kvóta kereskedelem
NyelQk létesítése

FelelQsség

Károkozás tilalma

Trail Smelter ügy: kanadai kohó füstje károsított az USA területén lévQ fákat és ültetvényeket.
Választotbíróság ítélete: Egy államnak sincs joga területét úgy használni, hogy a kibocsátott füst egy másik állam területén vagy területében ill. vagyontárgyaiban kárt tegyen, ha az komoly következményekkel jár.

Korfu-szoros ügy: minden állam kötelessége, hogy ne engedje tudatosan, hogy olyan cselekményre használják a területét, amelyek ellentétesek más államok jogaival (Albán területrQl aknásították el a Korfu-szorost, ami egy brit hadihajó megrongálódásához vezetett)

1995. Nukleáris robbantások ügye: minden állam kötelessége, hogy a természetet tiszteletben tartsa és megóvja
1997. BQs-Nagymarosi vizierQmq ügye: a természet védelme jogi kötelezettséggel jár


ÁllamfelelQsség

FelelQsség: valamely kötelezettség megtagadásáért való helytállás
ÁllamfelelQsség: a nemzetközi jog egyik legfontosabb viszonyrendszere. Ha egy állam egy másik állammal szemben a nemzetközi joggal ellentétes cselekedetet követ el, kettejük között felelQsségi viszony jön létre, amely jóvátételi igényt keletkeztet.

AlapvetQ elemek:
Nemzetközi jogi kötelezettség fennállása (szerzQdésbQl v. szerzQdésen kívül)
Cselekmény v. mulasztás felróható valamely államnak (felelQsség)
Kár vagy veszteség származott a jogsértQ cselekménybQl.

Háttér:
Nemzetközi Jogi Bizottság 50-es évek óta dolgozott egy tervezeten, az utolsó (úgy tqnik végleges) verziót 2001-ben fejezték be.

FelelQsség természete:

Objektív: állam minden olyan jogsértQ cselekményért felelQs, amit egy beosztottja követett el, függetlenül attól, hogy jó vagy rosszhiszemqen járt-e el.
Szubjektív: csak a vétkes állam felel, tehát akkor, ha az eljáró személy szándékosan vagy gondatlanul járt el.

Gyakorlat: kettQ között.

Betudhatóság:
A cselekedetet úgy kell tekinteni, mintha az állam követte volna el.

1. Állami szervek cselekményei.
Minden olyan szerv, amit az állam állami szervnek nyilvánít és közhatalom gyakorlására lehetQséget ad neki. Törvényhozás, végrehajtás, bíróság.

2. Kormányhatalom elemeinek gyakorlásával felruházott magántársaság
Pl. Magántulajdonú börtönök.

3. De facto állami szervek
Személyek csoportja, akik felett tényleges ellenQrzést gyakorol az állam
Nicaragua-ügy: kontrákat az Egyesült Államok kiképezte, felszerelte, általános utasításokkal is ellátta, de specifikus, minden helyzetre kiterjedQ utasítások hiányában nem volt tényleges ellenQrzés.

Tadics-ügy: Jugoszláv Törvényszék alacsonyabb mércéje: általános ellenQrzés
Kiképzés, utánpótlás mellett elég az általános utasítás is.

De: Nemzetközi Bíróság elutasítja ezt a Bosznia v. Szerbia Népirtás Egyezmény Alkalmazása ügyben

4. Utólagos beleegyezés
Pl. Teheráni túsz ügy: Irán támogatta a túszejtést, így felelQssé vált érte, bár eredetileg nem volt felelQs

5. Polgárháború
Ha a felkelQk hatalomra kerülnek, akkor az állam felelQs lesz az általuk elkövetett cselekményekért.
Pl. Irán: Köztársasági Gárda

6. Hatáskört túllépQ (ultra vires) cselekmények
Ha állami szerv követ el jogsértést, akkor az állam akkor is felelQs, ha a hatáskörét túllépte

Jóvátétel
Jogellenes cselekmény negatív következményeinek megszüntetése.

Eredeti állapot helyreállítása (ritka)
Pénzbeli kártérítés: fennálló kár és elmaradt haszon
Elégtétel: hivatalos bocsánatkérés, alacsonyabb beosztású tisztségviselQk megbüntetése

Jogsértést kizáró körülmények

1. Beleegyezés
2. Jogszerq ellenintézkedés: fel kell hívni a másik állam figyelmét a jogsértQ cselekménnyel való felhagyással, ezután lehet a sérelemmel arányos ellenintézkedést tenni. De: nem lehet erQszakot alkalmazni!
3. ErQhatalom (vis maior): ellenállhatatlan erQ vagy az államon kívül álló, elQre nem látható esemény lehetetlenné teszi, hogy az állam az adott kötelezettséggel összhangban cselekedjen (pl. háború, természeti katasztrófa)
4. Végveszély: nincs más eszköz a cselekvésre. Pl. repülQ engedély nélkül idegen légtérbe repül a vihar elöl. Ezzel lényegbevágó érdekét súlyos és küszöbönálló veszélytQl óvta meg és ez nem csorbította jelentQsen más állam érdekeit.
Pl. Torrey Canyon ügy: libériai olajszállító hajó brit partok közelében zátonyra fut és a brit légierQ lebombázza.
5. Önvédelem

Bqntett helyett
A ius cogens súlyos (nagymértékq vagy rendszeres) megsértése esetén irányadó szabályok
Állami együttmqködés a jogsértés megállítására
Nem ismerhetik el jogszerqnek az ilyen helyzetet és nem nyújthatnak segítséget a fenntartásához.









PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Nemzetközi jog I.

- 2007-11-29 23:08:49

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

03.04/1 2005 2011 alapfogalmak andragógia atombomba biológia c nyelv diplomadolgozat elm fémek fenntartható filozófiai antropológia forgó mozgás földtan földtudomány globalizáció gyakorlat 1 halász gábor hálótervezés infláció integrálás jegyzet jog konjunktúrakutatás környezettechnikai műveletek követelmények közpolitika kurzusleírás magyar barok malinowski máté eörs médiaismeretek menedzsment objektum ökológia pdf peter behrens pol.s. politikai szociológia számítógép architektúrák számvitel szervezes szili tektonika teszt torlódási hely trade valszám vegyipari