Nemzetközi jog I.
Országok listája
HungaryPannon EgyetemBölcsészettudományi KarNemzetközi tanulmányokNemzetközi KözjogJegyzetekNemzetközi jog I.
2007.11.29 23:08:49
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Nemzetközi jog története
Nemzetközi kapcsolatok történetében már korán kifejlQdtek bizonyos jogi intézmények, amelyek az államok közötti viszonyokat szabályozták.
I. e. 2100 k.: Umma és Lagas közötti határmegállapító szerzQdés
I. e. 1260 k.: II. Ramszesz - III. Hattuszilisz közötti szövetségi szerzQdés
I. e. 6 4. sz.: Görög városállamok közötti szerzQdések
I. e. 3. sz.-tól: Római Birodalom: szerzQdések, háborúindítás szabályai
De: Nemzetközi jog rendszere nem alakul ki egészen a Vesztfáliai békéig (1648.), amikor elismerik a Német-római Birodalom államainak szuverenitását
1945-ig klasszikus nemzetközi jog idQszaka: a nagyhatalmak kivételes helyzete intézményesített formában is kifejezésre jut, háborúindítás a nemzetek közötti politika bevett eszköze, az afrikai-ázsiai országok kevés kivétellel nem alanyai a nemzetközi kapcsolatoknak.
Modern nemzetközi jog: II. Világháború vége óta, az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozatalával.
Alapelvek: államok szuverén egyenlQsége, háború tilalma, önrendelkezési jog, emberi jogok tiszteletben tartása, be nem avatkozás elve.
Államok szuverén egyenlQsége:
A, EgyenlQség: Minden állam a nemzetközi jog teljes, egyenlQ értékq alanya, nemzetközi konferenciákon egy állam egy szavazat elve érvényesül. (Kivétel: Biztonsági Tanács állandó tagjainak kivételezett szerepe, Valutaalap, Világbank)
B, Szuverenitás: BelsQ: osztatlan, korlátlan fQhatalom.
KülsQ: teljes függetlenség a nemzetközi kapcsolatokban.
De: ma már nincs korlátlan belsQ szuverenitás, pl. az állam nem tehet meg bármit a saját állampolgáraival.
Önrendelkezési jog:
Önálló állam alapítása
Más államhoz való csatlakozás
Saját politikai, gazdasági, kulturális rendszer megteremtése
Természeti kincsek, erQforrások kiaknázása
Más államok kötelessége: önrendelkezési jog tiszteletben tartása
Be nem avatkozás elve
Minden állam szabadon, külsQ beavatkozás nélkül alakíthatja belügyeit.
Régen abszolút elv, ma már csak korlátok között érvényesül. (Pl. emberi jogok védelme, USA Külügyminisztérium véleménye egyes országok választási eredményeirQl)
BelsQ jog és nemzetközi jog összehasonlítása
BelsQ jog: hierarchikus (állam és állampolgár között alá-fölérendeltségi viszony) ! Nemzetközi jog: nincs hierarchia
Bj: autoritatív (állam központi szerepe) ! Nj: reciprocitáson (kölcsönösségen) alapul
Bj: van törvényhozó szerv, jogalkotó és jogalany eltér ! Nj: nincs, minden állam (jogalany) részt vehet a jogalkotásban
Bj: erQszak-monopólium ! Nj: nincs, csak ha a Biztonsági Tanács cselekszik
Bj: központi kényszer, szankció van ! Nj: nincs, csak ha a BT cselekszik
Bj: szankció valószínqleg követi a jogsértést, kötelezQ joghatóság ! Nj: nincs kötelezQ joghatóság, kikényszerítés általában állami önsegély útján valósul meg
Bj: kötelezettek magas száma (Mo: több mint 10 millió) ! Nj: kevesebb mint 200
Bj: szokásjog szerepe csekély ! Nj: fontos
Bj: részletes szabályok ! Nj: sok szabály nem kidolgozott
Bj: magas szervezettség ! Nj: alacsony szervezettség
Bj: súlyos normaszegés is gyakori ! Nj: súlyos normaszegés csak kivételes esetben
Bj: jogalkotás/módosítás/megszüntetés egyszerq ! Nj: nagyon bonyolult
Nemzetközi jog és belsQ jog kapcsolata
Monista elmélet: nemzetközi jog és belsQ jog között nincs különbség, a nemzetközi jog minden belsQ jogalkotási aktus nélkül is a nemzeti jog részét képezi (pl. Hollandia).
Dualista elmélet: a nemzetközi jog és a belsQ jog két különbözQ szféra, ahhoz, hogy a nemzetközi jog valamelyik szabálya a belsQ jog részévé váljon, kell valamilyen jogalkotási technika, amelyik a nemzetközi jogi normát nemzeti jogszabállyá transzformálja.
Egyes országok alkotmányos rendje határozza meg, hogy melyik elméletet követik, pl. Hollandia monista.
Magyarország: mérsékelt dualizmus
Alkotmány 7. §: A Magyar Köztársaság jogrendje elfogadja a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsQ jog összhangját.
! nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai = nemzetközi szokásjog és általános jogelvek, külön jogi aktus nélkül is a magyar jog részét képezik
Nemzetközi szerzQdések és Magyarországot más állammal szemben kötelezQ bírói döntések: akkor válnak a magyar jog részévé, ha az Országgyqlés törvényben kihirdeti.
A nemzetközi jog forrásai
Jogforrás: azok a formák, amelyekbQl levezethetQk a jogi szabályok
A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke:
1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következQ forrásokat alkalmazza:
a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg;
b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát;
c) a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket;
d) az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különbözQ nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.
a-c): Valódi jogforrások
d): KisegítQ források
Kötelezettséget eredményezhet még:
Egyoldalú nyilatkozatok (Kelet Grönland ügy)
Nemzetközi szervezetek határozatai
A nemzetközi szokásjog elemei
Objektív (materiális) elem
Az államok gyakorlata: az állam gyakorlati tevékenysége
Szubjektív (pszichológiai) elem
Az államok abbéli meggyQzQdése, hogy magatartásukat nemzetközi jogi kötelezettség írja elQ
Opinio iuris (sive necessitatis)
Az állami gyakorlat ismérvei
IdQtartam
Absztrakt módon nem határozható meg a szükséges idQtartam
Hossza függ a gyakorlat intenzitásától és terjedelmétQl
Lehetséges gyors nemzetközi szokásjog kialakulása is Pld: kontinentális talapzat ügye (Truman nyilatkozat), de azonnali nem, ismétlQdés kell hozzá
Egységesség
Lényegi egységesség
Nem szükséges teljes és kivétel nélküli összhang
Fennáll, ha a sok állam által követett gyakorlatot nem kíséri párhuzamosan egy eltérQ gyakorlat
Menedékjog ügy
Kiterjedtség
Együtt tekintendQ az egységességgel
Minden állam egyöntetq gyakorlata nem szükséges
Általában fennáll, ha a gyakorlatot minden olyan állam követi, mely abban részt vehet, vagy annak tárgyával kapcsolatban különös érdekeltséggel bír
Pld: tengerrel nem határos államok részvétele nem szükséges a tengerrel kapcsolatos szokásjog kialakulásához
Különösen érintett államok
Mélyebb lábnyom : pl. világqrjog
A gyakorlat lehetséges megjelenési formái
Számos! Pl.
Diplomáciai jegyzék
Policy statement, kormányhivatalok nyilatkozatai
Sajtóközlemény
Hivatalos jogi útmutatók, pl. a hadviseléssel kapcsolatban
Nemzeti törvények
Nemzeti bírói döntések
Nemzetközi szervezetek gyakorlata
Tartózkodás: általában nem számít gyakorlatnak, kivéve:
Ha a sajátos körülmények folytán pld. Az állam érdekszférájának érintettsége bizonyos állami cselekvés lenne elvárható, és erre tudatosan nem kerül sor.
A szubjektív (pszichológiai) elem
Szükséges!
Nélküle legfeljebb szokás (usage), vagy nemzetközi udvariasság (Courtoisie, comity) Pl: tengeren hajók felhúzzák a lobogót, diplomáciai ülésrend
Megállapítása:
Gyakran maga a gyakorlat bizonyítja
Az PCIJ és az ICJ ritkábban külön bizonyítékot is követel a szabály és a gyakorlat természete a döntQ
Lotus ügy
Északi tengeri Kontinentális Talapzat ügye
Nicaragua v. United States
Helyi és bilaterális szokásjog
Helyi szokásjog
Menedékjog ügy (Haya de la Torre ügy)
Annak az államnak kell bizonyítania, amelyik a helyi szokásjogra hivatkozik
Bilaterális szokásjog
Az áthaladás jogának ügye (Right of passage case)
A gyakorlat mellé külön kifejezett bizonyíték kell az opinio iuris-ról
A folyamatos tiltakozó (persistent objector)
Tiltakozás:
KezdettQl, a norma kialakulásának folyamatában
visszatérQ és egyértelmq kell, hogy legyen
Alkalmas az elfogadás vélelmének megdöntésére
A tiltakozó államot nem köti a szabály
Pld: Angol-norvég halászati vita ügye
Bizonyítási kötelezettségek
Általános szokásjog
Bíróság akkor is alkalmazhatja, ha kifejezetten nem hivatkoznak rá
Ha tartózkodás a releváns gyakorlat, az az állam köteles bizonyítja az opinio iurist, amelyik arra hivatkozik
A gyakorlatban az szokta bizonyítani aki arra hivatkozik
Ha egy különösen érintett állam nem foglalt állást a szabály kialakulásának folyamatában, utóbb nem hivatkozhat az opinio iuris hiányára
Helyi szokásjog
Az a fél köteles bizonyítani, amelyik arra hivatkozik
A szokásjog és a szerzQdések elQnyök, hátrányok
Szokásjog elQnyei:
Rugalmas
LehetQséget ad a fejlQdésre
Egyszerqbb az optimális szabály kialakulása
Szokásjog hátrányai
Gyakran nem eléggé konkrét
Változása lassú lehet
SzerzQdési jog elQnyei:
KellQen konkrét
Könnyen bizonyítható a szabály tartalma
SzerzQdési jog hátrányai
Merev, nehezen fejleszthetQ
Óvatosságból gyakran csak a szükséges minimumot tartalmazza
Megalkotása nehéz
A szokásjog változása
1. Új államok kialakulása
Pld. Szovjetunió, dekolonializáció
Bizonyos szabályok nem kötelezQek
2. Új szokásjog kialakulása
Probléma: a hatályos szokásjogtól eltérQ gyakorlat jogsértés lehet, miként teremthet akkor új jogot?
Differenciálódás!
3. Kodifikáció
Általános jogelvek
Felfogások
A szokásjog egy sajátos szelete nem elfogadott
Önálló jogforrás! - Az államok belsQ jogában kialakult általános elvek, melyek egyúttal a nemzetközi jogban is kötelezQk
FQ jogrendszerekben elfogadott belsQ jogi elvek (kontinentális, common law, ázsiai)
Ok:
Erkölcsileg értékes tartalom: pld. Joggal való visszaélés tilalma
Ésszerqség: pld. Késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége
Példák:
Kártérítési kötelezettség damnum emergens, lucrum cessans
Jóhiszemqség
( Pacta sunt servanda (szerzQdések kötelezQ ereje)
Méltányosság: sajátos, egyszerre általános jogelv, de a Nemzetközi Bíróság a felek beleegyezése alapján hozhat döntést kizárólag ez alapján (ex aequo et bono).
Szerepe: mérsékelni azt az igazságtalanságot, amit a jogszabályok mechanikus alkalmazása okozhat
Szubszidiárius! AlapvetQen kisegítQ szerepe van.
Jogforrások közötti viszony
Nincs hierarchia
Kivétel: ius cogens
SzerzQdések közötti hierarchia:
ENSZ Alapokmány 103. cikke: Ha az Egyesült Nemzetek tagjainak a jelen Alapokmányból folyó és bármely egyéb nemzetközi megállapodásból eredQ kötelezettségei összeütköznének, az Alapokmányból folyó kötelezettségeiket illeti elsQbbség.
Ius cogens
Összetartozó koncepciók:
Feltétlen alkalmazást igénylQ szabályok = Erga omnes kötelezettségek
Feltétlen alkalmazást igénylQ szabályok:
Bécsi Egyezmény a SzerzQdések Jogáról 53. cikk
A szerzQdés semmis, ha megkötésének idQpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylQ szabályába ütközik. Ezen egyezmény alkalmazási körében az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylQ szabálya olyan normát jelent, amelyet az (1) államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként (2) fogadott el és ismert el, mint amelytQl (3) nem lehet eltérni és (4) amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegq késQbbi szabályával lehet megváltoztatni.
Nemzetközi Bíróság Barcelona Traction ügy
Erga omnes kötelezettségek: melyek minden állammal szemben kötik az államokat
Olyan normák, melyek a nemzetközi közösség hosszú távú fennmaradásához nélkülözhetetlenek, védelmük minden állam jogi érdeke
Népirtás tilalma, rabszolgaság tilalma, agresszió tilalma, faji megkülönböztetés tilalma, önrendelkezési jog, humanitárius szabályok
Viszony a szerzQdések és a szokásjog között
SzerzQdések: lex specialis, eltérhet a szokásjogtól ( kiszerzQdés )
Szokásjog irányadó a szerzQdés által nem szabályozott kérdések esetén
SzerzQdési jog megváltoztathatja a szokásjogot: ha átmegy a gyakorlatba ! de: Hogyan lehet bizonyítani, hogy a gyakorlat nem szerzQdéses?
Szokásjog megváltoztathatja a szerzQdést
Pld: ENSZ Alapokmány 27. cikk (3) bekezdés: vétójog
KisegítQ eszközök
Bírósági ítéletek: mind nemzetközi, mind nemzeti bíróságoknál
ICJ döntése is csak ez!
Jogtudósok véleménye
Nemzetközi szervezetek határozatai
ENSZ Közgyqlés határozatok:
Nem kötelezQ önmagában, nem jogforrás!
Legfeljebb szokásjog bizonyítéka, ha:
Tagállamok túlnyomó többsége
A különösen érintett államok is
VisszatérQen
Azonos szöveggel fogadják el
+ Lehet az ENSZ Alapokmány autentikus értelmezése
ENSZ Biztonsági Tanács határozatok:
Ha az Alapokmány VII. fejezete alapján hozta Qket a BT: kötelezQ
Nemzetközi Jogi Bizottság: a nemzetközi jog progresszív fejlesztése és kodifikálása a célja (1947)
Soft law
Szerepe: nem jog, de nagy hatása van a jog fejlQdésére (pl. nemzetközi környezetvédelmi jog)
2 típus: - Jogi szerzQdésben nem kötelezQ erejq kitételek pl. A felek törekedni fognak arra.. , megkísérlik
- Látszólag kötelezQ erejq szöveg, de a felek nem szánták annak, csak politikai következményekkel bír Pl. 1974. Helsinki Záróokmány
Nemzetközi szerzQdések
Definíció: a nemzetközi jog alanyai között létrejött megegyezQ, nemzetközi jogi joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.
Nemzetközi jog alanyai között: pl. állam és egyén közötti megállapodás nem nemzetközi szerzQdés
Joghatás elérése: van olyan nemzetközi dokumentum, amellyel nem akarnak joghatást kiváltani pl. 1975. Helsinki Záróokmány
Nemzetközi jog alapján: van olyan államközi szerzQdés, ahol a joghatást nem a nemzetközi jog alapján akarják elérni pl. haditechnológiai eszközök
1969. Bécsi Egyezmény a nemzetközi szerzQdésekrQl
SzerzQdés megnevezései:
Egyezmény: ENSZ keretében létrejött többoldalú megegyezések Pl. tengerjogi egyezmény
Paktum: megállapodás újszerqségét fejezi ki pl. Briand-Kellog Paktum
Egyezségokmány: nagy jelentQségq szerzQdések pl. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
JegyzQkönyv: olyan okmányok, amelyek kiegészítik valamely nemzetközi szerzQdés rendelkezéseit
Alapokmány: nemzetközi szervezet felállításáról szóló megállapodás pl. ENSZ Alapokmány
Konkordátum: Vatikán és valamely állam közötti megállapodás
SzerzQdéskötési folyamat:
1. ElQzetes tárgyalás: szükség van a diplomáciai képviselQ felhatalmazására. Csak az jogosult az állam nevében fellépni, akit az állam formálisan meghatalmaz. Bécsi Egyezmény értelmében az államfQ, kormányfQ és külügyminiszter, valamint az országba akkreditált nagykövet tárgyalást kezdeményezhet az állam nevében és írhat alá szerzQdést papír nélkül is.
2. Tárgyalás: szóban és írásban egyaránt lehet. Speciális: diplomáciai konferencia.
Tárgyalás végén szöveg elfogadása, diplomáciai konferencián jelenlevQk kétharmada kell, hogy elfogadja, vagy konszenzusos döntés.
3. Parafálás: a szöveg minden oldalának kézjeggyel való ellátása (ha sok résztvevQ, csak a jegyzQkönyvet). Jogilag még nem kötelezQ, nem eredményezi a szerzQdés létrejöttét!
4. Aláírás: nem lesz még kötelezQ a szerzQdés az aláíró állam részére, de az aláíró nem tehet olyat, ami veszélyezteti a szerzQdés tárgyát és célját. (Akkor lesz kötelezQ a szerzQdés aláírással, ha nincs kikötve ratifikáció vagy jóváhagyás.)
5. Ratifikáció: állami aktus, amellyel nemzetközi jogilag kötelezQnek ismeri el magára nézve a szerzQdést, a belsQ jog erre hivatott szervétQl származó utólagos lépés (Magyarországon Országgyqlés)
6. Csatlakozás: egy már elfogadott szerzQdésnek utólag akar részévé válni egy állam
7. Beiktatás: ENSZ fQtitkárához való eljuttatás, aki felveszi a United Nation Treaty Series-be (UNTS)
8. Hazai jogba való átültetés (transzformáció)
9. Hatályba lépés: nemzetközi szerzQdés hatályba lépése gyakran valamilyen feltételhez kötött, ez elQtt akkor sem kötelezQ a szerzQdés, ha az állam ratifikálta azt.
Pl. Tengerjogi Egyezmény 60 ratifikációt kíván meg.
Fenntartás:
Bárhogyan fogalmazott és nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerzQdés aláírása, megerQsítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy ahhoz történQ csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerzQdés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja.
Tükör effektus: aki elfogadja a fenntartást, arra úgy kell tekinteni a kettejük viszonyában, mintha Q is elfogadta volna a fenntartást.
Fenntartás nem tehetQ, ha: - a szerzQdés tiltja fenntartások megtételét
fenntartás összeegyeztethetetlen a szerzQdés tárgyával és céljával
Kifogás: fenntartással szemben tehetQ, kettejük viszonyában nem alkalmazható a fenntartással módosított szerzQdéshely, helyére szokásjog lép
Bontó kifogás: kettejük viszonyában megszqnik a szerzQdés
SzerzQdés érvénytelensége:
SzerzQdés jogi létének tagadása, a szerzQdés nem válthat ki joghatást, úgy kell tekinteni, mintha soha meg sem kötötték volna, visszamenQleges hatállyal (ex tunc) szqnik meg jogi léte.
I. Semmisség: szerzQdés feltétlen érvénytelensége, a szerzQdés a nemzetközi közösség egészét sérti
- Kényszer: személy vagy állam elleni
- Ius cogensbe ütközés
II. Megtámadhatóság: feltételes érvénytelenség, csak akkor lesz érvénytelen, ha valamelyik fél bíróság elQtt megtámadja
- BelsQ eljárási norma megsértése: szemmel látható és alapvetQ fontosságú belsQ szabály megsértése
- Meghatalmazás túllépése: meghatalmazott személy túllépi meghatalmazása kereteit
- Tévedés: olyan lényeges tény vagy helyzet tekintetében, amely a szerzQdQ fél szerzQdéskötési elhatározását döntQen befolyásolja és nem a szerzQdQ fél gondatlanságának következménye.
- Megtévesztés: másik fél rosszhiszemq magatartása okozza a tévedést
- Megvesztegetés
SzerzQdés megszqnése: a szerzQdés jogi létének vége.
I. Felek akarata alapján: - SzerzQdésben meghatározott esemény bekövetkezése
- Felmondás: szerzQdQ fél egyoldalú nyilatkozata
- SzerzQdQ felek egyetértése
- Esemény bekövetkezte: idQ vagy feltétel
- Új szerzQdés létrejötte
II. SzerzQdésen kívüli okból: - Teljesítés
- Lényeges szerzQdésszegés
Körülmények alapvetQ megváltozása: ha a szerzQdéskötéskor fennálló körülményekben utóbb olyan alapvetQ változás következik be, amely valamely szerzQdQ államra a szerzQdésbQl eredQ kötelezettségek súlyát lényegesen növeli, a hátrányosan érintett fél a szerzQdés megszqnését igényelheti. De: Nem lehet rá hivatkozni határt megállapító szerzQdések megszüntetésekor és ha a körülmények változását a jogsértQ fél sérelmezi
Lehetetlenülés: a, Fizikai: a szerzQdés tárgya megsemmisül
b, Jogi: nemzetközi jog új kogens jellegq szabálya jön létre
SzerzQdés értelmezése:
I. A szerzQdést jóhiszemqen, a szavak közönséges értelme szerint, a maga egészében kell értelmezni (kontextuális értelmezés)
II. A szerzQdés tárgyának és céljának figyelembe vételével (teleologikus értelmezés)
Figyelembe kell venni a szerzQdQ felek szerzQdés értelmezésére vonatkozó utólagos megállapodását és a szerzQdés alkalmazása során kialakult utólagos gyakorlatot.
KiegészítQ szabályok: Ha az általános szabályok alkalmazásával az értelmezés félreérthetQ, homályos vagy nyilvánvalóan képtelen és ésszerqtlen eredményhez vezet, akkor a szerzQdés elQkészítQ munkálatait és a szerzQdéskötés körülményeit is figyelembe kell venni.
Nyelvek szerepe: ha több hivatalos nyelv van, akkor azt a nyelvq szöveget kell elfogadni, ami a különbözQ nyelvq szövegek közötti ellentétet legjobban feloldja.
Az állam, mint a nemzetközi jog alanya
Az állam a nemzetközi jog legfontosabb alanya, a XX. század elQtt annak egyedüli alanya.
Fogalmi elemei:
1933. Montevideói Egyezmény: 1. Állandó lakosság
2. Meghatározott terület
3. Kormány
4. Képesség más államokkal való kapcsolat felvételére
1948. Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye (az Egyesült Nemzetek tagjává való felvétel feltételeirQl)
Tagfelvétel kritériumai: 1. Állam
2. BékeszeretQ
3. Elfogadja az Alapokmányból folyó kötelezettségeket
4. Alkalmas és hajlandó a kötelezettségek teljesítésére
Terület megszerzése:
1. Uratlan terület (terra nullius) birtokbavétele.
Ilyennek tekintették az Európán kívüli területeket, ma már nem maradt ilyen terület. (Kivéve, ha nyílt tengeren új sziget bukkan a felszínre.)
Nyugat-Szahara ügy: a társadalmi és politikai szervezQdések által lakott területek nem tekinthetQk uratlannak.
2. Elbirtoklás: 1928. Palmas-szigetek ügy: más állam területének megszerzése az állami fennhatóság hosszú idQn keresztül tartó folyamatos és békés gyakorlásával
1953. Nemzetközi Bíróság Minquiers és Ecrehos (Csatorna-szigetek) ügy: a XIV. századtól kezdve az angol területrQl érkezett pap, a franciák csak a XIX. századtól állították folyamatosan, hogy az övék. ! intertemporális jog kérdése (a nemzetközi jog a szerzés idején érvényes szabályait kell megvizsgálni)
Falkland-szigetek: vitatott
3. Hódítás: régen általános jogcím, ma már a háború tilalma folytán jogellenes (ld. pl. BT 662 (1990) számú határozata Kuvait Irak általi annexiójának elismerésének megtagadásáról)
4. SzerzQdéses átruházás: pl. Alaszka, Louisiana
5. Növekmény: pl. folyó által sodort föld lerakódása, belvízben új sziget felbukkanása
Államutódlás
Valamely államnak egy másik állam által való felváltása a terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelQsségében, vagyis annak kérdése, hogy az elQdállam jogai és kötelezettségei átszállnak-e az utódállamra.
1. Egyesülés: két vagy több állam jogalanyisága megszqnik és helyettük egy új állam jön létre.
Pl. 1964. Tanganyika + Zanzibár = Tanzánia
1958. Egyiptom + Szíria = Egyesült Arab Köztársaság (de csak 1960-ig!)
2. Beolvadás: egyik állam a másik állam részévé válik, a beolvadó állam jogalanyisága megszqnik.
3. Szétválás: eredeti állam jogalanyisága megszqnik és belQle új államok jönnek létre.
Pl. 1991. Jugoszlávia felbomlása
4. Kiválás: egy államból új állam vagy államok válnak ki, de az eredeti állam jogalanyisága is fennmarad.
Pl. 1971. Banglades kiválása Pakisztánból
Államelismerés
Olyan egyoldalú aktus, amellyel az egyes államok kifejezésre juttatják, hogy az újonnan létrejött állam fennállását tudomásul vették és vele meghatározott terjedelmq kapcsolatokat kívánnak létesíteni.
Konstitutív elmélet: az állam csak a nemzetközi közösség általi elismeréssel válik a nemzetközi jog alanyává.
Deklaratív elmélet: az elismerés csak azt a tényt nyugtázza, hogy az állam ténylegesen létrejött.
Valóság: általában a deklaratív elmélet (pl Izrael létezik annak ellenére, hogy számos arab állam nem ismeri el), de egyes esetekben a nemzetközi közösség anélkül is elismer egyes országokat, hogy azok nem rendelkeznek az államiság valamennyi alkotóelemével (pl. jugoszláv utódállamok elismerése).
Kormányelismerés
Annak kifejezésre juttatása, hogy az újonnan hatalomra került kormány jogosult az állam nemzetközi képviseletére és az elismerQ állam hajlandó vele kapcsolatban állni.
A kormányelismerés megtagadása nem jelenti az állam létének tagadását, csak azt, hogy valamely állam nem kíván azzal a kormánnyal nemzetközi kapcsolatba kerülni, egy kormány erQszakos megbuktatása nem érinti az állam nemzetközi jogalanyiságát.
A gyakorlatban a kormányok maguk, jogi kényszertQl mentesen döntik el, hogy elismernek-e egy kormányt.
Tobar-elv: alkotmányellenesen hatalomra került kormányt nem szabad elismerni.
Estrada-elv: a kormányokat minden körülmények között automatikus elismerés illeti meg.
De: Államok közötti erQszak tilalmának megszegését nem szabad elismerni!
Tengerjog
Nemzetközi jog egyik legrégebbi területe, a tenger kiemelkedQ jelentQséggel bír az államok közötti kapcsolattartás és kereskedelem szempontjából, valamint élQ és élettelen erQforrások forrása.
Legfontosabb dokumentuma az 1982-es ENSZ Tengerjogi Egyezmény
Alapfogalmak:
Hajó honossága: bejegyzés alapján, probléma: egyes államok pl. Libéria, Panama bejegyeznek minden hajót némi ellenszolgáltatás fejében, hiába nincs valódi köze a hajók üzemeltetQinek az országhoz (flags of convenience)
Alapvonal: állam partjai körüli apályvonaltól állapítják meg. Probléma: csipkézett partvonal (pl. Norvégia), ilyenkor a szárazföld legkülsQ pontjait kötik össze.
Belvíz: alapvonalnak a szárazföld felöli oldalán található vizek (kikötQk, tavak, folyók). Az itt tartózkodó külföldi hajók felett az állam korlátlan szuverenitása érvényesül, nincs még békés áthajózás joga sem.
Tengeröböl: alapvonal az öböl bejáratától húzható, kivéve, ha az öböl szája (a bejárati pontok) hosszabb, mint 24 tengeri mérföld.
Kivétel: történelmi öblök, itt lehet nagyobb a távolság 24 mérföldnél (pl. Kanada, Hudson-öböl; El Salvador és Honduras, Fonseca-öböl)
Szigetcsoportállamok: legkülsQ szigeteik körül egyenes alapvonalakat húzhatnak, ha a víz és a szárazföld aránya nem haladja meg a 9:1-et, és a szigetek közötti távolság nem haladja meg a 100 tengeri mérföldet. (Pl. Indonézia)
Probléma: a szigetcsoportállamok közötti vízterület belvíznek minQsül, ez csökkenti a hajózási útvonalakat
Parti tenger: alapvonaltól max. 12 tengeri mérföld
A parti állam teljes szuverenitása érvényesül felette, de más államok hajóinak biztosítani kell a békés áthaladás jogát, vagyis más államok hajói a belvizek érintése nélkül, megállás nélkül áthaladhatnak a parti tengeren. Megállni csak szükséghelyzetben lehet.
Tengeralattjárók a felszínen, felvont lobogóval haladhatnak.
Tilos: hajó fedélzetérQl parti állam szuverenitását sértQ cselekmény elkövetése. Pl. lövés a partra, kábítószer, radioaktív anyag csempészése, illegális rádióadás sugárzása, kémkedés etc.
Forró nyomon történQ üldözés joga (right to hot pursuit): a törvénysértQket joga van a parti államnak még a nyílt tengeren is üldözni.
Nemzetközi tengerszoros: nemzetközi hajózási útvonalak (pl. Szuezi-csatorna), biztosítani kell más államok hajói és repülQi számára az akadálytalan áthaladást.
Ld. Korfu-szoros ügy (Albánia v. Egyesült Királyság)
Csatlakozó övezet: alapvonaltól max. 24 tengeri mérföld
Parti állam vám-, pénzügyi, egészségügyi és bevándorlásügyi szabályait érvényesítheti.
Kizárólagos gazdasági övezet: alapvonaltól max. 200 tengeri mérföld, a parti állam kizárólagos jogokat élvez az élQ és élettelen erQforrások kiaknázására, ill. ezeket átengedheti más államok számára.
Kontinentális talapzat: szárazföld felQl a tenger alá nyúló perem. Partvonaltól számított max. 350 tengeri mérföld és 200 méter vízmélység.
A parti állam szuverén jogokat élvez az élQ és élettelen erQforrások kiaknázása érdekében.
Nyílt tenger: egyetlen állam sem élvez szuverenitást felette.
Nyílt tenger szabadságai: 1. Hajózás (lobogó alatt)
2. Átrepülés
3. Halászat (probléma: szétterjedQ halállomány, pl. Kanada ! Spanyolország tengeri háború az óriás grönlandi laposhal miatt)
4. Tenger alatti kábelek fektetése
5. Mesterséges szigetek létesítése
6. Tudományos kutatás
Korlátai: - Hajóátvizsgálási jog
- Kalózkodás
- Rabszolga-kereskedelem
- Jogtalan mqsorszórás
- Forró nyomon történQ üldözés joga (right to hot pursuit)
Tengerfenék: nyílt tenger altalaja. Az emberiség közös örökségének számít, egy államnak sincs joga kiaknázásához.
Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (Jamaica): célja, hogy a kiaknázás úgy történjen meg, hogy abból a fejlQdQ állam26¼ÂZ Þ ü 8"X")**`*¤+¦+¬+l,o,Ã,Æ,--è.ê.F/L/P//v0®01`1\2^22®2¾4Ö4@6Z69>9Ó:×:;¬;Ð;~< >´>AzAzC¢CEEUEfFF.GVGºGêGZHHIÆIPJüôüôíüôíüèüèüíüáÛüÔüÔüÔüÔüÎüÛüÇüÁüÁü»ü²ü²ü²ü²üÛüÛüÁüÛüÇüÁüÁüáüÁüáüÁüÁühm{5\aJ
hm{aJ
hm{aJ
hm{>*aJ
hm{aJ
hm{6]
hm{aJ
hm{>*aJ hm{>*
hm{5\hm{5>*\hm{F246J L Ì f
Ø
h
j
ª ¬ rtÂ
X Z ýõõððèèèèðððððððððà×××××àdh^
&
Fdh
&
Fdhdh $dha$ ° ì f¼>@lú<>@2"¸J&|ðZ-þ- ööööööôööööïöççççççççççççâdh
&
Fdh$a$dh^ Ü Þ 6"8"$$
$$¨$Ì&þ'D)z)|)***`*b*¤+¦+l,Ã,-è.ê./úøúúúúúúúúúúúöúúúúúúúúúúúúúúdh/L/N/P//ð/6080:0v0®01`12\2^222®2"33¼4¾4Ö4þ4`5 6>6@6úúúúúúúúøúúöúúúôúöúúúúúúúúúú dh@6Z6¢67*899>999Ü9ô9 :?:N:::²:Ô:×:;¬;;Ï;Ð;Ü;n<~<¢<úúúúúúúúúøúúúúúúúúúúúúøúúúúú dh¢< >(>~>´>¶>ô>ö>?d?ü?*@@AAzA|AAòAHB¤BòB>C@CxCzC¢C DDúúúúúøúúúúúúúúúúúúúúúúúøúúúú dhD¼DEEUEEEdFfFFFÖF.GVGG¸GºGêG
HZHHÄH
JPJúúúúúøúúúúúúúúúúúúúúúúúøúúúú dhPJJRKvKKK¼K¾KÔK6L*MÒMÚM^NÖNèN`OzOâOPóPôPBRDR|R~R RÈR
Súúúúúøúúúúúúúúúúúúúúúúúöúúúú dhPJJvKxK|KKzO|OâOúO~PP|R
S¶UhVä_ ``À`\a*b,bbbÚb^cc&d6d
g
g g ghJhÐhðhÄiðifkkjoop||Âú*T$Rr¸8Ør¦ÒÞ Þà°
-¬°²°úöúöúöïöèöáöúöúöÛöÔöÎöúöúöèöèöÇöÂöÂöÂöÂöÂöÂöÂöÂöÂöÂöÂöÂöÂöÂöÂöÂöÂöºöÂöÂöèhm{5>*\ hm{>*
hm{>*CJ
hm{aJ
hm{>*aJ
hm{aJ
hm{6]
hm{5\
j·ðhm{hm{
hm{aJI
SàTâTøT*U´U¶U
VhV&Z'ZQZZ[¡[¢[X\Z\â\n]^Ô^@_B_f_h_ä_ `>`úúøúúúúúúúúúúúúöúúúúúúúöúúúú dh>`@```À`a\aaÖaða*b,bbbÚb\c^c$d&d:dôdÒeÚfÜf
g ghÐhÄiúøúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúöúúúú dhÄiêjìjPkRkk.l¸lmBnðnhojoodrfr st tpuruVwXwâxäxyyZz\zºzúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúdhºz¼z|n|p||¬2LÀÂúln4
®
°
¢h
|úúúúúúúúúúòúúúúúúúééúúúàààÁdh^ÁÄdh`Ä
&
F
dhdh|(*0Ì TV®î2¨"$RLöø<>JLööññññèèèèñññààØñññññññññ
&
F
dh
&
F
dh
dh^
dhÁdh^ÁLÞà´Ttêì¼&
-Rá ¢è%¢C¢D¢ù¢ú¢úøðúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú $dha$dhú¢V¤¥¥ ¥"¥Ä¦Æ¦§Ü§j¨l¨0©2©à©ªª|ª¦ª§ª¶ª·ªÜP®Q®{¯|¯¯úúúñúúúúúúúúúúúúúúúñúúúúúúúñ
&
F^dh¯¯l°n°V²X²&³Â³p´r´µµµ
µ
µ µ$µ&µ¨¶$·&·B·D·ú¸ü¸@ºBºê»ì»úúúúúúúúúúúúúúúøðúúúúúúúúúúú $dha$dh²°ü¸ ¹BºPºì»¼½¾vÀÀ ÁÊÁèÅÆǶǴÈìÈFÊrÊÌ.Ì<ÐRÐкÐÒü,ütü þ"þBvNn¸ÖPfÌÌö.
H
8
n
V æ ¾ð!b!ö&4'(Ú(*.*l1à1ú<=@¦@ÞAøApC CfLL.M
hm{6]hm{5>*CJ\U
hm{5\ hm{>*hm{Wì»z¼½½¿tÀvÀÜÀæÂ`ÃØÄæÅèÅ(ÇÇÇȲȴÈDÊFÊ^Ë ÌÌÌüÌÍ$ÎrÎÀÎúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúdhÀÎôÎöÎ:ÏXÏÏÀÏ:Ð<Ð"Ñ*ü,ü þþþ$þ&þ(þþþÿzÿöÿD¤¦@BN¸úúúúúúúúúúúúúúòòòúúúúúúúúúúú $dha$dhok is profitáljanak.
Tengerparttal nem rendelkezQ államok: biztosítani kell számukra a tengerhez való szabad kijutást és az onnan visszafelé irányuló közlekedést, az átmenQ forgalmat az áthaladást biztosító államok (tranzitállamok) területén nem terhelik vámok.
Légijog
Államok a szárazföldi és vízi területük feletti légtérben teljes és kizárólagos szuverenitást gyakorolnak.
1944. Chicago: Nemzetközi polgári repülésrQl szóló egyezmény
Nemzetközi légi járatok átmenQ forgalmáról szóló egyezmény
Nemzetközi légifuvarozási egyezmény
Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO)
Légi jármq: ahhoz az államhoz tartozik, amelynek lajstromába be van jegyezve
Nem menetrendszerq repülés: nincs szükség elQzetes engedélyre, de az érdekelt állam megkövetelheti az államterületen való leszállást.
Menetrendszerq: érdekelt felek megállapodása alapján
ÁtmenQ forgalom: polgári repülQgépek megállás nélkül átrepülhetnek és nem kereskedelmi célból leszállhatnak.
Légi jármqvek elleni bqncselekmények:
1970. Hága: Légi jármqvek jogellenes hatalomba kerítésérQl szóló egyezmény
1971. Montreal: A polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdésérQl szóló egyezmény
Világqrjog
Egyik legfiatalabb jogág, szabályait az Egyesült Államok és a Szovjetunió gyakorlata határozta meg.
1967. Világqr szerzQdés
1979. Hold szerzQdés
Világqr és légtér elhatárolása: eltérQ definíciók, államok maguk határozzák meg, meddig terjed a légterük, általában 80-160 km között.
Kármán-vonal: egyik legelfogadottabb, eszerint a légtér ott végzQdik, ameddig a levegQ felhajtóerejével közlekedQ repülQgépek haladni tudnak (83 km).
Geostacionárius pálya: EgyenlítQ felett 36 000 km magasságban, az ide felbocsátott mqhold a Föld forgásával megegyezQ irányba halad, ami lehetQvé teszi a televíziós sugárzást.
Alapszabályok:
A világqr kutatását és felhasználását minden ország javára és az emberiség érdekében kell folytatni. Az égitestek az emberiség közös örökségének minQsülnek, kisajátításuk tilos.
A világqr és az égitestek katonai célú felhasználása tilos, bár a katonai felderítQ mqholdak alkalmazása megengedettnek tqnik.
A világqrbe bocsátott objektumok felett a joghatóságot az az állam gyakorol, amelynek a lajstromában az qrobjektum szerepel, az általuk okozott kárért az állam abszolút felelQsséget vállal.
Nemzetközi jogviták békés rendezése
Az egyes államok között a nemzetközi kapcsolatok során gyakran keletkeznek konfliktusok, így pl. gazdasági, politikai és biztonsági okokból.
Államok között viták fegyveres rendezése ma már tilos.
ENSZ Alapokmány 2§ (3): nemzetközi viszályok békés eszközökkel való rendezése úgy, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe.
2625. közgyqlési határozat szintén kiemelten foglalkozik vele.
Az államok általában elQnyben részesítik a diplomáciai megoldásokat, hiszen azoknál a döntés feletti kontrol teljes mértékben az Q kezükben van, és annak meghozatala során olyan komplex jelenségeket is figyelembe vehetnek, amelyekre egy jogi érvelés nem tér ki. (Pl. gazdasági kapcsolatok, külpolitikai viszonyok stb.)
Diplomáciai eljárások:
1. Vitában érdekelt államok közvetlen tárgyalása:
A vitarendezés legtermészetesebb módja, lebonyolítására nincsenek nemzetközi jogi szabályok. Történhet diplomáciai csatornákon, külön megbízottak útján (pl. utazó nagykövet), vagy akár nemzetközi konferenciákon, de nincs semmilyen formális szabály a lebonyolítására.
Nem kötelezQ eredményt elérni, de törekedni kell arra, hogy érdemleges megbeszélést folytassanak.
Tárgyalás helyszíne: szimbolikus lehet, pl. amerikaiak sosem tárgyaltak a szovjetekkel a balti köztársaságok területén.
2. Jószolgálat és közvetítés:
Jószolgálat: 3. állam, vagy tekintélyes személy/intézmény tevékenysége, amellyel a vitában álló államok közvetlen tárgyalását igyekszik elQsegíteni, ill. végrehajtja azokat a lépéseket, amelyekre valamelyik vitában álló fél felkérte. Nem vesz részt a tárgyalásokon, csak a logisztikai hátteret biztosítja, szerepe befejezQdik a tárgyalások elkezdQdésével. A jószolgálati funkció gyakorlását bárki felajánlhatja, de a vitában részt vevQ felek valamennyikének beleegyezése kell hozzá.
Közvetítés: 3. állam, vagy tekintélyes személy/intézmény tanácsokkal és javaslatokkal látja el az államokat a vita rendezésére. Részt vesznek a tárgyaláson, sQt, irányítják azt, de nem nyújtanak megoldási javaslatot, azt a feleknek maguknak kell elérniük. A közvetítQ személyében mindegyik államnak egyet kell értenie.
Pl. USA Camp Davidben (Izrael-Egyiptom béketárgyalás)
Jószolgálat tevQ, ill. közvetítQ általában állam, de lehet tekintélyes személy is, pl. pápa (Argentína-Chile: Beagle-csatorna ügy), angol királynQ nemzetközösségi ügyekben.
3. Nemzetközi tényfeltáró és vizsgálóbizottságok
Az államok között nem pusztán egy esemény megítélése kapcsán áll fenn vita, hanem abban is, hogy valójában mi történt.
Eredetileg általában a vitában álló felek által létrehozott vegyes bizottságok, ma már gyakran az ENSZ Biztonsági Tanácsa is küld, ill. létezik Nemzetközi Tényfeltáró Bizottság humanitárius jogsértések feltárására.
Akkor alkalmazzák, amikor az államok közötti vita oka valamilyen szituáció eltérQ megítélése, de a vitában álló feleket a vizsgálóbizottság megállapításai nem kötelezik semmire.
Pl. 1904. Dogger Banki incidens: orosz hadihajó tévedésbQl angol halászhajókra lQ, Oroszország a bizottság jelentését követQen kártérítést fizet.
1961. Red Crusader ügy: Dánia és Egyesült Királyság
4. EgyeztetQ/békéltetQ bizottságok:
Bizottság nem pusztán a tények megállapításával foglalkozik, hanem javaslatokkal mozdítja elQ a vita rendezéseit, de javaslatai nem kötelezik a vita szereplQit.
5. Viták rendezése nemzetközi szervezetek útján
ENSZ BT, Közgyqlés, FQtitkár
Regionális szervezetek: pl. Európa Tanács, EBESZ, Amerikai Államok Szervezete, Arab Liga, Afrikai Egységszervezet
6. Választottbíráskodás
Ókori eredetq, a felek határozzák meg a jogi eljárás kereteit, Qk jelölik ki a választottbírókat és határozzák meg az alkalmazandó jogot.
Bírák száma páratlan: ált. 1, 3 vagy 5, leggyakrabban 3 vagy 5, ahol a felek által delegált tagok választják meg az elnököt.
A meghozott ítélet köti a feleket, kivéve, ha hatáskörtúllépés, lényeges tévedés vagy pl. megvesztegetés történt.
Állandó Választottbíróság: 1900 és 1932 között 20 ügyrQl dönt, azóta egyrQl sem, bár hivatalosan még mindig létezik. Székhelye a hágai Békepalota (egy épületben a Nemzetközi Bírósággal), mai jelentQsége abban áll, hogy infrastrukturális hátteret ad egyes választottbíróságok számára, illetve a választottbírósági listáról választják meg a Nemzetközi Bíróság bíráit is. (Minden állam 6 évre négy személyt jelöl, ezek az ún. nemzeti csoportok.)
Pl. 1981. Irán és USA közötti követelések bírósága: több milliárd dollárnyi kártérítést ítélt már meg
Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice, ICJ)
ElQzmények:
1907. XII. Hágai Egyezmény: Nemzetközi Zsákmánybíróság ! kellQ ratifikáció hiánya
1907-1917. Közép-amerikai Bíróság
Az ENSZ legfQbb bírói szerve az államközi jogviták intézésére, székhelye Hága.
JogelQdje: 1920. Állandó Nemzetközi Bíróság (Permanent Court of International Justice), alapszabálya megegyezik az ICJ-vel, joggyakorlatát ma is idézik.
Jogvita fogalma (Mavrommatis-ügy): jog vagy ténykérdésben levQ véleménykülönbség, jogi álláspontok vagy ténykérdésben levQ véleménykülönbség, jogi álláspontok vagy érdekek összeütközése két fél között
ICJ: ENSZ Alapokmány XIV. fejezete tartalmazza + Alapokmányhoz csatolt Statútum (Alapszabály)
15 tag: független, nagy erkölcsi tekintély, hazájukban megfelelnek a legmagasabb bírói tisztségnek vagy nemzetközi jog terén elismert jártassággal bíró jogtudósok. Háttér általában tudományos vagy külügyminisztériumi.
Alkalmas személyekrQl a Közgyqlés és a Biztonsági Tanács párhuzamosan szavaz, abszolút többséggel 3 évente 5 bírót 9 évre. A bírák mandátuma megújítható. A nagy civilizációk és fQbb jogrendszerek képviseltetve vannak. (5 afroázsiai, 2 latin-amerikai, 2 nyugat-európai és egyéb, 1 kelet-európai). Jelölés: Állandó Választottbíróság nemzeti csoportjaitól.
Megbízatás vége: idQ lejárta, halál, lemondás, ICJ egyhangú szavazással megállapítja, hogy a feltételeknek nem felel meg.
Tiszteletdíj: fQtitkár-helyettesi javadalmazással egyenértékq
Ad hoc bírók: ha az eljárásban résztvevQ valamely állam nincs a Bíróságban képviseltetve, akkor joga van eseti bírót delegálni (nem feltétlenül saját állampolgár).
Bíróság általában teljes ülésben jár el (15 tag + eseti bíró)
Sommás eljárások tanácsa: 5 tag (nem használták)
Környezetvédelmi ügyek tanácsa: 7 tag (nem használták)
3 vagy több tagból álló tanácsok (kamarák): bizonyos ügycsoportok vagy meghatározott ügy lebonyolítására (pl. Maine-öböl ügy)
Joghatóság:
Peres joghatóság: csak államok lehetnek alanyai, az államok beleegyezésén múlik (ld. Aranytartalék ügy ! 3. fél jogos érdekeit nem érintheti az ügy.).
1. Kompromisszum: felek közötti megállapodás, eseti szerzQdés, amelyben rögzítik a jogvita tárgyát és beleegyeznek, hogy az ICJ elé bocsátják a jogvitát.
2. Nemzetközi szerzQdések joghatósági záradéka (kompromisszumos klauzula), pl. 1948. Genocídium Egyezmény
Jelen egyezmény értelmezésébQl vagy alkalmazásából fakadó viták rendezésére a Nemzetközi Bíróság jogosult.
3. Alávetési nyilatkozat/Fakultatív klauzula (záradék):
Nemzetközi Bíróság Statútuma 36§ (2): az államok bármikor kijelenthetik, hogy kötelezQnek ismerik el a Bíróság joghatóságát, ha a vita tárgya:
nemzetközi szerzQdés értelmezése
nemzetközi jog bármely kérdése
olyan tény létezésének megállapítása, amely ha valónak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelentené
nemzetközi kötelezettség megszegése esetén teljesítendQ jóvátétel természete vagy terjedelme
Conally-fenntartás (automatikus fenntartás): az alávetés nem vonatkozik a lényegileg belsQ joghatósági körbe tartozó jogvitákra.
Többségük feltételes vagy kölcsönösségen alapul, esetleg idQbeli korlátot támaszt, de kizárhat bizonyos államokat vagy ügyeket is a Bíróság joghatósága alól.
Magyar fenntartás: -viszonosság,
-jogviták békés rendezésének más módjában állapodtak meg a felek
-kizárólagos belsQ joghatóság
-fegyveres konfliktus
-eseti joghatóság esetén 12 hónapon belüli alávetési nyilatkozat
4. Forum prorogatum: hallgatólagos alávetés, bár nem lenne joghatóság, de a másik fél nem kifogásolja
Eljárás: hivatalos nyelv angol és francia
Írásbeli és szóbeli rész
Agent (vezérképviselQ): az adott államnak az ügy vitelével megbízott szakembere
Nemzeti csapat: általában elismert angol és francia anyanyelvq szakemberek
Ideiglenes intézkedés: prima facie (elsQ látásra) valószínqsíthetQ a joghatóság és a körülmények a vita súlyosbodásának vagy kiterjedésének megakadályozása érdekében megkövetelik, hogy a Bíróság cselekedjen. Az intézkedés kötelezQ.
Címzettek csak peres felek lehetnek (ld. Bosznia-Szerbia ügy ! BT ellen, fegyverembargó felfüggesztése érdekében)
1993. Volt Jugoszlávia Bosznia-Hercegovina: népirtás veszélye
1999. Lagrand ügy: halálbüntetés végrehajtása ! de: arizonai kormányzó
Pergátló kifogás: - Joghatósági kifogás
- Elbírálhatóság (justiciability): pl. Teheráni túszok ügye
- Elfogadhatóság (admissibility): a Bíróságnak lenne joghatósága, de valamilyen konkrét körülmény megakadályozza az ügy elbírálásában
a, Az ügy hipotetikus természete
b, Az ügy tárgytalan lett (Nukleáris kísérletek ügy)
c, Az államnak nincs jogi érdeke az ügyben (pl. 1966. Dél-nyugat Afrika ügy: Etiópia és Libéria nem vihette a Bíróság elé Dél-Afrika Namíbiával kapcsolatos mandátumának megsértését.)
d, 3. állam lényeges jogi érdeke (Aranytartalék ügy)
ICJ ítélettel dönt róluk.
Távolmaradás
Érdemi eljárás:
Írásbeli szakasz: memorandumok elkészítése, replika (másik fél írásbeli kritikája), duplika (replika viszontkritikája)
Szóbeli szakasz: azokra a pontokra kellene koncentrálni, amelyek még mindig homályosak
Tanúk, szakértQk meghallgatása (akár nemzetközi szervezetek is), helyszínre való kiszállás (pl. Korfu-szoros, bQs-nagymarosi vízlépcsQ)
3. fél beavatkozása (Statútum 62§): ha egy állam úgy véli, hogy a Bíróság döntése érintheti jogi természetq érdekeit, kérelmet nyújthat be, hogy beavatkozóként részt vehessen az eljárásban.(Pl. Többoldalú egyezmény értelmezése.) A beavatkozó nem perben álló fél, az ítélet nem bír rá nézve kötelezQ erQvel, de a perben megszólalhat. P is igényelhet ad hoc bírót.
El Salvador és Honduras közötti határvita ! Nicaragua beavatkozása
Ítélet: res iudicata, kötelezQ erQvel bír a felekre nézve (más államokra nézve nem!), végleges és megfellebbezhetetlen. Ha felek nem tartják be, akkor a BT is cselekedhet.
Ítélet meghozatala egyszerq többséggel történik, tartalmazza a többségi véleményt és kapcsolódhat hozzá nyilatkozat (ítéletet megszavazó és azzal teljesen egyetértQ bíró álláspontja), egyéni vélemény (az ítéletet megszavazó bíró kifejti valamely kérdésben eltérQ álláspontját) és különvélemény (ítélet ellen szavazó bíró álláspontja).
Felülvizsgálat: új, döntQ (meghatározó) jelentQségq tény jutott valamelyik fél tudomására, amely az ítélet meghozatala idején mind a Bíróság, mind a felek számára ismeretlen volt.
Az ítélet meghozatalát követQ 10 éven belül, max. 6 hónappal az új tény felfedezését követQen lehet kezdeményezni.
De: nem lehet, ha a fél gondatlansága miatt nem ismerte meg a tényt.
Értelmezési eljárás: ítélet értelme vagy alkalmazási köre tekintetében vita támad.
Végrehajtás: ha valamelyik fél az ítéletbQl folyó kötelezettségeknek nem tesz eleget, akkor a másik fél a Biztonsági Tanácshoz fordulhat ! ajánlás vagy határozat (UN Charter 94 § (2)
Tanácsadó vélemény
Bármely szerv kezdeményezheti, amely az ENSZ Alapokmány alapján erre jogosult ! BT, Közgyqlés, ENSZ más szervei és szakosított intézményei
Célja nem államok közötti jogviták rendezése, hanem valamely nemzetközi jogi kérdés eldöntése, a kérdésnek a kérelmezQ szakosított szervezet tevékenységi körén belül kell felmerülnie (pl. WHO ! egészségügyi problémák, Közgyqlésnél és BT-nél értelemszerqen nincs ilyen megkötés
Probléma: Mi van, ha bújtatottan valójában államközi konfliktust próbál rendezni?
1923. Kelet-Karélia státusa
1975. Nyugat-Szahara tanácsadó vélemény (mauritániai és marokkói területi igény, Közgyqlés a szaharai nép nevében lépett fel)
Cumaraswamy ügy (Malajzia)
2004. A megszállt területen történQ falépítés
Nem kötelezQ, de&
Emberi jogok egyetemes védelme
Fogalom: - valaminek a megtételére való szabadság, védelem a szükségtelen állami beavatkozástól
Forrás: Természetjogi elmélet: ezek a jogok eleve adottak (velünk született emberi jogok), IstentQl/észbQl/természetbQl stb. származnak, nem emberi alkotások
Pozitív jogi szemlélet: emberi jogok az államtól származnak (polgári jogok)
Emberi jogok generációi:
1. generáció: Polgári és politikai jogok (negatív jogok): ezeknek a jogoknak az élvezete elengedhetetlen a mindennapi élethez és a politikai életben való részvételhez. Államnak elsQsorban önmérsékletet kell tanúsítania a jogok megvalósulásához.
Pl. Élethez és emberi méltósághoz való jog, mozgásszabadság, választójog, sajtószabadság,
gyülekezési jog
2. generáció: Gazdasági, szociális és kulturális jogok (pozitív jogok): az állam szerepvállalása szükséges a jogok gyakorlásához, ezért nem lehet általános kötelezettségként elQírni, az állam erQforrásainak mértékéhez igazodnak.
Pl. Szakszervezet alapítás, sztrájkjog, lakhatáshoz való jog, egészséges környezethez való jog, oktatáshoz való jog
3. generáció: Kollektív jogok: ezeket a jogokat az egyén egy közösség részeként tudja gyakorolni. Tartalmuk és normativitásuk bizonytalan.
Pl. kisebbségi jogok (autonómiához való jog), fejlQdéshez való jog
Történet:
Egyes elemei már korán felbukkannak (pl. 1215. Magna Charta: bírói felülvizsgálati lehetQség a jogellenes letartóztatással szemben), de a maga rendszerében a XVII. - XVIII. századi polgári forradalmak és a felvilágosodás eredményeként alakult ki
1777. Amerikai függetlenségi nyilatkozat
1789. Az ember és a polgár jogairól szóló nyilatkozat
XIX. sz: rabszolgaság eltörlésérQl szóló egyezmények
Leánykereskedelem elleni egyezmény
Vallásszabadság (keresztény kisebbségek) védelme érdekében humanitárius intervenció pl. 1827-30 Görögország (Anglia beavatkozása)
1877-78 Bosznia-Hercegovina (Oroszország beavatkozása)
I. Világháború után:
1919. Nemzetek Szövetsége: Egyezségokmány 22. Cikk: mandátumrendszer keretében biztosítja a gyarmati népek számára a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlását
Balkáni és kelet-európai országokkal kötött békeszerzQdések komplex kisebbségvédelmi rendszert dolgoztak ki, a rendelkezések ellenQrzése a Nemzetek Szövetsége keretei között történt, ahol egy 3 tagú bizottság elé petíciót lehetett intézni + szükség esetén az Állandó Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményt hozott
Versailles-i SzerzQdés XIII. fejezete: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) létrehozása
Hármas tagozatú rendszer: államok, munkavállalók és munkáltatók képviselQinek megegyezésével kötnek a munka világát szabályozó nemzetközi szerzQdéseket.
II. Világháború után:
1945. ENSZ Alapokmány Preambuluma: Mi, az Egyesült Nemzetek népei& újból hitet teszünk az alapvetQ emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke& mellett
Célok: 1§ (3): emberi jogok és az alapvetQ szabadságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra tekintet nélkül történQ tiszteletben tartásának elQmozdítása
13§ (1): Közgyqlés vizsgálatot kezdeményez, és ajánlásokat tesz az emberi jogok mindenki részére való megvalósítása ügyében
55§: az ENSZ elQmozdítja az emberi jogok egyetemes tiszteletben tartását
Mandátumrendszert felváltja a gyámsági rendszert, amelynek célja már a gyarmati népek függetlenséghez segítése
De: Alapokmány nem fogalmaz meg konkrét kötelezettségeket, legfontosabb célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása, ehhez képes másodlagos az emberi jogok védelme.
Emberi jogok védelme az ENSZ keretében
- Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) alá tartozott az Emberi Jogok Bizottsága
! 2006-ig állt fenn, javaslatokat, ajánlásokat és jelentéseket terjesztett az ECOSOC elé.
Helyette: Emberi Jogi Tanács (2006. június 16)
46 tag (13 afrikai, 13 ázsiai, 8 latin-amerikai, 7 nyugati, 6 kelet-európai), Közgyqlés egyszerq többséggel, 3 évre választja
Feladat: - idQszakos felülvizsgálati eljárásban vizsgálja valamennyi tagállam emberi jogi helyzetét
munkacsoportok, jelentéstevQk (rapportQrök) megbízása egyes emberi jogi problémák megvizsgálására
emberi jogi szempontok beépítése az ENSZ valamennyi tevékenységébe (mainstreaming)
Ülésszak: évente legalább 3 ülésszak, min. 10 hét
Albizottság: 1947. A diszkrimináció megelQzésével és a kisebbségek védelmével foglalkozó albizottság
Feladat: - tanulmányok, jelentések készítése
NQk helyzetével foglalkozó bizottság
1994. Emberi jogi fQbiztos: ENSZ fQtitkár-helyettesi rangban van, az emberi jogok helyzetére hívja fel a figyelmet
Nemzetközi dokumentumok
1948. dec. 10. Párizs: ENSZ Közgyqlés különleges ülése elfogadja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát
elsQsorban polgári és politikai jogokat tartalmaz, de egyes szociális jogokat is
Jogi minQség: közgyqlési határozatként nem bír kötelezQ erQvel, de a benne foglalt jogok legnagyobb része szokásjogi szabállyá vált!
1966. Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (PPJN)
Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya
(A Kelet-Nyugat megosztottságot tükrözte. A nyugati országok a polgári és politikai jogokat, míg a szocialista és fejlQdQ országok a gazdasági, szociális és kulturális jogokat preferálták.)
PPJN: 1. KiegészítQ jegyzQkönyv: létrehozza az Emberi Jogi Bizottságot
Feladat: tagállamok jelentéseinek felülvizsgálata
államközi panaszmechanizmus
egyéni panaszos eljárás: PPJN-be foglalt jogok megsértése esetén, belsQ jogorvoslati fórumok kimerítése esetén, kártérítést ítélhet meg
1948. Egyezmény a népirtás bqntettének megelQzésérQl és megbüntetésérQl
1965. Egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérQl
1973. Egyezmény az apartheid bqncselekményének leküzdésére és megbüntetésére
Apartheid: fajüldözQ rezsim
1979. Egyezmény a nQkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöbölésérQl (CEDAW)
- tagállami jelentések a foganatosított intézkedésekrQl, CEDAW bizottság ellenQrzi
1984. Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód ellen
- kötelezQ jelentéstétel, Kínzás elleni bizottság vizsgálatot folytathat az állam területén
1989. Egyezmény a gyermek jogairól
- Gyermekjogi bizottság vizsgálja a tagállami jelentéseket
Emberi jogok regionális védelme
Európa:
1949. május 5: Európa Tanács létrejötte ! demokrácia megóvása mellett elkötelezett nyugat-európai országok hozzák létre az emberi jogok védelmére
Szervei:
Miniszteri Bizottság: kormányközi együttmqködés, tagjai a tagállamok külügyminiszterei ill. azok állandó képviselQi
Az ET legfontosabb döntéshozó fóruma, ellenQrzési jogkörrel bír és dönt a tagfelvételrQl
Parlamenti Közgyqlés: tagjait a tagállamok nemzeti parlamentjeit alkotó pártok képviselQibQl delegálják
Az ET tanácskozó testülete, kezdeményezi és véleményezi az ET által alkotott egyezményeket
Az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa: 306 tagja a tagállamok helyi és regionális önkormányzatának választott képviselQi közül kerül ki
A helyi és regionális önkormányzatokat érintQ kérdésekben tanácskozási és véleményezési joggal bír
1950. Az emberi jogok európai egyezménye
Biztosítja az alapvetQ polgári és politikai jogokat mindenfajta megkülönböztetés nélkül
Jogok korlátozhatósága:
Az államnak joga van bizonyos mértékben korlátozni a jogok gyakorlását a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bqnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, ill. mások jogai és szabadságai védelmének érdekében.
Derogáció:
Szükséghelyzet (háború vagy a nemzet létét fenyegetQ más rendkívüli állapot) esetén, ha az feltétlenül szükséges, el lehet térni az egyezménytQl, ezt az ET FQtitkárával közölni kell.
De: nem lehet eltérni az élethez való jogtól, a kínzás és a rabszolgaság tilalmától
Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB)
Egyéni kérelmek: bármely természetes személy, nem-kormányzati szerv, vagy személyek csoportjai nyújthatják be, akik azt állítják, hogy az egyezményben foglalt jogukat megsértették, kimerítették belsQ rendes jogorvoslati lehetQségüket, a kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan és a kérelmet a hazai döntés meghozatalától számított 6 hónapon belül nyújtották be, és azt még nem vizsgálta más nemzetközi testület.
Elfogadhatóság: 3 tagú bírói testület vizsgálja, hogy megfelel-e az alapfeltételeknek
Érdemi szakasz: 7 tagú bírói tanács
Nagykamara: egyezményt érintQ lényeges kérdés esetén, vagy ha a meghozandó döntés ellentétes lehet a Bíróság által korábban hozott döntéssel
Államok közötti keresetek: bármely állam kezdeményezheti az egyezmény más állam által történt megsértése esetén
Pl. Írország v. Egyesült Királyság
Ciprus v. Törökország
Területen kívüli joghatóság: vitatott kérdés (ld. Guantanamo)
Európai Emberi Jogi Bíróság: Loizidou-ügy: ha egy részes állam ellenQrzést gyakorol más állam területe felett, akkor ott is be kell tartania az Egyezmény elQírásait (Törökország Ciprus területének egy részét szállta meg).
Bankovics-ügy: bombázás esetén nincs joghatóság, mert a területet nem ellenQrzik (belgrádi tévéállomás bombázása 1999-ben)
Issa: Törökország Irakban a kurdok elleni hadmqveletei során is köteles betartania az Európai Emberi Jogi Egyezményt
1961. Európai Szociális Charta
Tagállamoknak a 7 felsorolt jog közül ötöt kötelezQnek kell elismerni:
munkához való jog
szervezkedési jog
béralkuhoz való jog
társadalombiztosításhoz való jog
szociális és egészségügyi segítséghez való jog
család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemhez
migráns dolgozók és családjaik védelemhez és segítséghez való joga
Szociális Jogok Európai Bizottsága: tagállami jelentéseket vizsgál, kollektív panaszos eljárás
A kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelQzésérQl szóló európai egyezmény
Bizottság: ellenQrzi a tagállamokat idQszakonként ismétlQdQ és ad hoc látogatásokkal
Európai Biztonsági és Együttmqködési Szervezet
1975. Helsinki Záróokmány: Kelet Nyugat közötti enyhülés, emberi jogok politikai biztosítása, a Záróokmányban foglaltak betartatására létrejön az Európai Biztonsági és Együttmqködési Értekezlet (EBEÉ), 1994-tQl EBESZ
1948. Emberi jogok és kötelezettségek amerikai nyilatkozata
1969. Emberi Jogok Amerikaközi Egyezménye ! létrehozza az Emberi Jogok Amerikaközi Bíróságát az EJEB-rQl mintázva
1981. Az ember és népek jogainak afrikai kartája
Afrikai Emberi Jogi Bíróság: még nem funkcionál
ECOWAS Bíróság: elsQsorban gazdasági célú, de vannak emberi jogi tárgyú döntései is.
1994. Arab karta
PAGE
PAGE 12
Hasonló témájú dokumentumok
- 2007-11-29 23:32:53
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
