vizsgaanyag

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiSzociálpolitikaJegyzetekvizsgaanyag

A szociálpolitika
A társadalomhoz kötQdik.
Rendkívül gyakorlatorientált.
Sok tudományterület eredményeit foglalja magába. =multidiszciplináris terület
A szociálpolitika a társadalompolitika része.
Kialakulása a 19. századra tehetQ, az ipari és technikai forradalomhoz kapcsolódik.
A szociálpolitika fogalma: a társadalom szegényebb életkörülmények közé szorult tagjainak társadalmi, gazdasági, kulturális, jóléti helyzetének javítását, vagy további romlását megakadályozó közéleti, kormányzati, tudatosan szervezett közösségi tevékenység.
A szociálpolitika kialakulásának okai:
- már az ókori társadalmakban is elismerték, hogy nem valósul meg a teljes jogegyenlQség
- a hátrányos, kiszorított helyzetben lévQk szegregálódtak, az elégedetlenség fokozódott
-kialakult a deviancia, a társadalommal való szembefordulás
-az elégedetlenség felszínre tör, büncselekmények formájában, rombolás formájában
A szociálpolitika célja: két fQ célja van
A szegénység, és kiszolgáltatottság elviselhetQ szinten való tartása.
A társadalmi struktúra mqködésében vetett hit fenntartása
A szociálpolitika korlátai
Az élet eleve igazságtalan az esetlegességébQl következQen.
Az ember beleszületik egy társadalmi pozícióba.
Az esetiség és az általános tendencia kettQssége.
A tQke és a munkaerQ ellentétes érdeke az elosztásban.
A szociálpolitika tartalma
A szociálpolitika tartalma a szociálpolitika céljával határozható meg.
Ugyanakkor fontosak még az eszközrendszer és a megoldási módozatok (pl. családi pótlék, TB rendszer). A társadalom belsQ békéje és önmegtartóztató ereje akkor QrizhetQ meg, ha érvényesül az arányosság, a méltányosság, a kölcsönösség és a szolidaritás elve.
A szociálpolitikának szoros kapcsolata van a gazdaságpolitikával. A gazdasági fejlettség megmutatja, hogy milyen a szociálpolitika. Lehetséges-e egységes szociális rendszer létrehozása?
Az Európai Uniót 1957-ben három szerzQdés hozta létre, melyet Római SzerzQdésnek nevezünk.
Az EGK eredetileg egy gazdasági együttmqködés volt.
Harmonizáció: amikor teljes egészében átveszünk valamit.
ElkezdQdik a szociálpolitikai gondoskodás és gondolkodás.
Koordináció: amikor megpróbáljuk az egyes jogintézményeket, jogszabályokat egymáshoz közelíteni.
Szociális védelem kategóriája: a közösségi vagy magánszervezetek mindazon beavatkozása, amelynek az a célja, hogy könnyítsen a különféle kockázatok vagy szükségletek miatt a háztartásokra és egyénekre nehezedQ terheken.
Milyen területekre terjed ki a védelem az Európai Közösség szociálpolitikájában?
a betegségben szenvedQkre
a rokkantakra
bizonyos életkort elértekre (öregek)
a munkanélküliekre
az ún. hátrahagyottakra
a máshova be nem sorolt szociálisan kirekesztettekre
a családokra





A szociálpolitika elhatárolása a szegénypolitikától
A szociálpolitika nem azonos a szegénypolitikával. A szociálpolitika a szegénység társadalmi okait vizsgálja, és próbálja meghatározni. A szegénypolitika a szegénységet egyéni problémaként kezeli, csak a létfenntartási küszöb alatt élQknek nyújt ellátást. Különbséget tesz az arra érdemes és nem érdemes szegény között
Szegénység fogalma
Az Európa Tanács 1974-ben határozta meg a szegénység fogalmát: azokat a személyeket és családokat érinti, akiknek olyan korlátozottak a forrásai, hogy kizárja Qket az adott tagállamban minimálisként elfogadott életformából.

Az Európai Unióban a szegénység fogalmát a szociális kirekesztés fogalma váltotta fel, amely az állampolgári jogok megsértéseként jelenik meg.
A szociálpolitika megközelítései:
A nézetek három csoportba sorolhatók:
Pragmatikus megközelítés: az ellátási területek oldaláról definiálja a szociálpolitikát.
Részterületei:
egészségügyi ellátás
oktatásügy
társadalombiztosítás
segélyezés, támogatási rendszer
különbözQ szociális ellátások, szolgáltatások
Funkcionalista megközelítés: a szociálpolitika fogalmát a társadalmi funkciók szerint, az ellátásra szoruló személyek köre alapján határozza meg.
Területei:
öregellátás
betegek ellátása
rokkantellátás
munkanélküliek ellátása
egyéb rászorultak (özvegyek, árvák) ellátása
speciális helyzetben lévQk
Strukturális-dinamikus megközelítés: a szociálpolitika fejlQdéstörténetét vizsgálja az állami és állampolgárok közötti viszonyrendszerben.
A magyar jogi szabályozás
A magyar hatályos szabályozás szerint az Alkotmány és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. tv határozza meg a szociálpolitika fogalmát.
Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.
Az állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz öregség, betegség, rokkantság, özvegység, és árvaság esetén valamint önhibán kívüli munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges ellátásokra van joguk.
Az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján, a szociális intézmények útján, valamint a foglalkoztatáspolitika rendszerében valósítják meg.
Az Alkotmány keretjellegq szabályozás, az ítélkezQ szerepével az Alkotmánybíróság az, aki értelmezi az Alkotmányt és bizonyos fokú iránymutatást ad.
A szociális biztonsághoz való jog nem jelent mindenkire nézve alanyi jogot.
A szociális jogok jellemzQi, hogy nem mindenkire kiterjedQek.
Pozitív fellépést igényel az államtól, az államnak valamilyen intézkedést kell tennie.
A szociális jogok biztosítása az állam számára teremt kötelezettséget ’! az emberi méltósághoz való jog szemszögébQl közelíti meg.



Szociálpolitika fogalma: szqkebb értelemben, az 1993: III. tv. szerint a szociálpolitika a társadalompolitikának az a része, amely a társadalmat alkotó egyének és közösségek életfeltételeivel az ún. szociális védQháló-rendszer rászorultsági szintjének mqködtetésével foglalkozik.
A szociális védQhálónak három szintje létezik:
Biztosítási szint:/egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, munkanélküli segély, amelyek fedezete a munkáltatói és munkavállalói járulékok) az állam által mqködtetett biztosítási rendszer. Az érintett személy különleges hozzájárulások útján, a kockázati eset bekövetkeztekor bizonyos szolgáltatásokat kap, függetlenül a személyi rászorultságától.
JellemzQi: a szolgáltatás szemben áll az ellenszolgáltatás, a rendszer konkréten rögzíti a kockázati esetek körét = ezek megélhetési zavarhelyzetek (öregség, betegség, munkanélküliség)
- a szolgáltatás mindig az érintett jövedelmétQl függ
- kötelezQ biztosítás, nem lehet kilépni
- a szolgáltatás mindig a kiesQ jövedelmet pótolja
- a rendszerben alanyi jog keletkezik az ellátás folyósítására
Rászorultsági szint: a szociális védQháló-rendszer nélkülözhetetlen része., segélyezési típusú rendszernek is hívjuk.
fogalmi elemei: valamely állampolgár saját forrásból nem tudja a megélhetéséhez szükséges javakat megszerezni, ekkor részére az állami költségvetésbQl nyújtanak olyan mértékq ellátást, amellyel a létét képes fenntartani.
ennek 3 jellemzQje van:
- ez a rendszer individuális, mindig csak az egyén szükségleteit vizsgálja
- ez a rendszer szubszidiáirus, legelQször az önsegély elve érvényesül és csak végsQ esetben kerül alkalmazásra
-finanszírozás adóeszközökbQl történik
Kompenzációs szint: állampolgári jogon járó ellátások szintje:
- az érintett személy egy meghatározott csoporthoz tartozás címén jogosult többletellátásra pl. fogyatékossági támogatás

Vegyes típusú ellátások szintje:
- az elQzQ három szint elemeit ötvözi ilyen van Magyarországon is!!!

A szociálpolitika legfontosabb szerepe a konfliktusok feloldása a társadalomban, amelyek a
- tQke és a munkaerQ ellentétes érdekébQl és a
- szükségeletek azonossága és teljesítQképessége közötti ellentétbQl fakadnak a társadalom alrendszereiben.

Társadalmi alrendszer: a társadalmi csoportokat jelenti. Az emberek ugyanis érdekek mentén szervezQdnek. A szociálpolitika mindig ötletet ad a mindenkori kormányzatnak az egyes csoportok problémáinak a megoldására (szegények, kisebbség, idQsek). Az esetitQl indul el és halad az általános felé. Fontos, hogy egy kormányzat megnyerje magának a szociálpolitikusok támogatását, akik ellátják Qket tanácsokkal, pártállástól függetlenül.

Társadalmi csoportok illetve közösségek: Mi alapján szervezQdnek?
vagyoni helyzet alapján
politikai hovatartozás alapján
családi közösség
munkahelyi közösség
lakóhelyi közösség
A szociálpolitika ezeket és az ezekbe foglalt egyéneket vizsgálja. A szociológia a közgazdaságtannal van a legszorosabb kapcsolatban



A szociálpolitika a társadalomtudományok rendszerében
A társadalomtudományok köre igen széles. Ide tartozik pl. szociológia, politikai szociológia, általános és szakmai lélektan, közgazdaságtan …
A szociálpolitika a társadalompolitika része. MegfigyelQ pozícióban van. Team- / csoportmunka jellemzi. Állandóan elemzi a gazdasági folyamatokat.

A szociálpolitika történeti fejlQdése
Általánosságban elmondható, hogy a történelem során mindig volt szociális gondoskodás.
Ókor: két legfontosabb területe:
közösségi élet tisztelete
család fenntartása
A szociális gondoskodás nem preventív jellegq volt,vagyis nem megelQzQ, hanem kuratív (amikor felmerült, akkor gyógyította a problémát).

Mezopotámia: i.e. 6. évezredben a Tigris és Eufrátesz völgyében megszületett a sumér társadalom. Nem beszélhetünk szociális gondoskodásról. A társadalom életének központi szerepét a mezQgazdaság alkotta (csatornarendszer). Jó volt a szervezés, mindenkinek volt munkája.
Egyiptom: Fontos szerepe van a mezQgazdaságnak, a Nílusnak és a hitnek. A szociális gondoskodás a szegénység kezelésével hozható összefüggésbe, ezek pedig a következQk voltak: -vetQmagosztás a központi raktárból, rabszolgasors vállalása, a szegénységet családon belül igyekeztek megoldani, állami beavatkozás nem jellemzQ.
Inka Birodalom: Királyságon alapult. Általános volt a háborúskodás a királyságok között. Túlnépesedési problémák. Úgy szabályozták, hogy két gyerek után földet kaptak az államtól, amit meg kellett mqvelni. Általában annyi gyereket vállaltak, amekkora földet meg tudtak mqvelni.
Ókori Kína: Van szociális gondoskodás. A társadalom alapja az elQdök, Qsök tisztelete. ÖregekrQl ill. mindenkirQl való gondoskodás. Fontos volt a családfenntartás, amely a mezQgazdasági területek arányos szétosztásával valósult meg. Hivatalnokok vándoroltatása, hogy elkerüljék a korrupciót.
Görög városállamok: A poliszok száma kezdetben 40 volt, késQbb 300-ra duzzadt a számuk. Túlnépesedési problémák. Nem volt elég területük. Születésszabályozás bevezetése elsQként:
Bevezették a férfiak házasodási életkorát (kezdetben 20, majd 35 év volt).
Zsoldosság intézménye: az elsQszülött házasodhatott, a többi fiú zsoldos lett, aki nem nQsülhetett.
Az örömszerzés viszont megengedett volt. Három probléma: prostitúció, homoszexualitás, zoophilia.
Eutanázia: nem akartak az öregekrQl gondoskodni
Eranosz egyesületek: önsegélyezQ egyesületek
Theorika
Róma: Az állandó háborúskodás miatt már korán megjelent a gondoskodás a hadirokkantak, az árvák és özvegyek irányában. BetegsegélyezQ pénztárak jöttek létre. XII. táblás törvények bevezették a gyámság intézményét.; donativa; missilia; congiariumok; alimentatio
Középkor: A szerzetesrendek gondoskodtak a szegényekrQl, rászorultakról, nem igazán beszélünk szociálpolitikáról.
Újkor: XIX. század : Az ipari forradalom idQszaka. A jóléti - gondoskodó állam eszménye Bismarc kancellár nevéhez fqzQdik. Ez a koncepció teremti meg a szociálpolitika és társadalombiztosítás alapjait. 1883-1889-es idQszakban létrehozta a három biztosítási ágat: Betegség, nyugdíj - és balesetbiztosítást, de csak az ipari gyári alkalmazottakra vonatkozóan. + szociális törvénykezési hullám vette kezdetét. Paternalista modell = gondoskodó állam


Kialakul a szociálpolitika, amelynek állomásai:
XX. sz.
I. Világháború, gazdasági világválság 1929-1933
-a szociálpolitika a hadirokkantak, árvák, özvegyek gondoskodásáról, a munkanélküliség kérdésérQl és kezelésérQl szól

II. Világháború és az ezt követQ Európai integráció.
A szociálpolitika szerepe az európai integrációban.

Az európai szociális integráció
Melyek az Európai Unió szociális integrációt elQsegítQ dokumentumai?

1957-ben az EGK  Római SzerzQdéssel kezdQdött , amelynek célja gazdasági közösség és nem a szociálpolitika. A szociálpolitikai csak akkor került elQtérbe, ha azok gazdasági célok megvalósítását szolgálták. Pl.
1974 Szociális Akcióterv  ez alapján lehetQség nyílt szociális tárgyú irányelvek kibocsátására, 10 irányelv született a munkavállalók védelme érdekében. EbbQl néhány:
Csoportos létszámleépítés esetére szóló irányelv
Vállalat, vállalatrészek átruházásáról szóló irányelv
munkáltatói jogutódlásról szóló irányelv
1989. Munkavállalók AlapvetQ Jogairól Szóló Közösségi Charta megalakulása
1993. maastrichti szerzQdés: 14 ország jkv ír alá, mert Nagybrittania nem fogadja el
a szociálpolitikai célkitqzéseket, ez az idQszak a megosztottság idQszaka
1997-ben Amszterdamban megszqnik az ellenkezés, Anglia /Blair/ aláírja a szerzQdést.
Ekkor 3 terület indul fejlQdésnek.
-foglalkoztatáspolitika
- civil szervezetek szerepe NGO
-egyenlQ bánásmód és az esélyegyenlQség
A szociálpolitika magyar fejlQdése

15-16. század:
-bányatársláda: gondoskodtak a rászorulókról.
18-19. sz.
-1854: Az osztrák bányatörvény hatálya kiterjed Magyarországra is. KötelezQ lesz a bányászok biztosítása.
1891: XIV. tv.: az ipari és gyári munkások kötelezQ betegségbiztosításáról szólt

20. század
-1907. balesetbiztosítás megjelenése
-1928: rokkantsági és özvegyi gondoskodás
-1938: gyermeknevelési pótlék (családi pótlék elQde)
1900 és 1950 között a szociális gondoskodás intézményeinek kialakulása:
OTI: Országos Társadalombiztosító Intézet, MABI: Magánalkalmazottak Biztosító Intézete
1950: SZTK: Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ ,ez az OTI utódja, amely megszqnik a MABI-val együtt, megalakul az Országos Nyugdíjintézet ONYI,
1967: GYES: alanyi jogon jár
1975: egységes társadalombiztosítási kódex megszületése. Mind a négy biztosítási ágra kiterjed: betegség,anyaság, nyugdíj-, család-, balesetbiztosítás. Az egészségügyi ellátás kikerült a TB kódexbQl, mert az alanyi jogon járt.
1985: GYED



1990: a társadalombiztosítás reformja: chilei modell átvétele. Pillérei:
kötelezQ állami biztosítás
kötelezQ magánbiztosítás
önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárak

2004: újabb változás: csatlakozás az EU-hoz
Koordinációs rendeletek = a társadalombiztosítás új jövQjét jelentik, kötelezQek országunk számára.&˜šøú4



6

-
G
P
`

ž

î
B Š Î BDz$Z²´ð ò &`þä
-"!L!ê!"÷óïóèïóäóÝÐÈóÀ¸³®³÷óªóªóªó÷ó÷󣟛󓏋ƒ‹ƒ‹v

* hÆ+Ôh«Î5>*\h¡}R5>*\h¡}RhI}#hI}#5>*\h^ÈhÅh:

hÅh:hÅh:he* h/x)\ h¯A'\h¯A'h¯A'\h¯A'5>*\

* hÆ+Ôh}}³

* hÆ+Ôh}}³5>*\

h/x)h}}³ha}@

hÜ-ÙhÜ-ÙhÜ-Ùh}}³h}}³5>*\*&Z˜6 ’
-
G


Ò

J
î
B Î DzòR¶îææææÛÓÓÇÇÇÇÓ¶¶Ó¥¥¥$
&
F
Æ Ð„Ð^„Ða$$
&
F
Æ Ð„Ð^„Ða$
$„h^„ha$gd¯A' $a$gdI}#
$
&
Fa$gd/x)$
&
Fa$$
&
F
Æ $ h„h^„ha$ô²ôþþ¶$Zèê^~ðd&ހ´Ð@îæäм³³¢¢¢æ掎ŽŽ $
&
F
Æ Ð„„„^„„a$gdI}#$
&
F
Æ $ „„„^„„a$$„h^„ha$ $
&
F
Æ Ð„Ð^„Ða$gd^È $
&
F
Æ Ð„Ð^„Ða$gdÅh: $a$gdI}#$
&
F
Æ Ð„Ð^„Ða$@pÚôöøúüþ3ä
-Ê Ì ê!">"—"¦"»"Æ"ëëëãããããÞÖÖÖÖÖãã½²²
$
&
F a$gd«Îgd^È $
&
F
Æ °h„h^„ha$gd^È $a$gd¡}Rgd¡}R $a$gd^È $
&
F
Æ Ð„„„^„„a$gdI}# "">"V"—"¤"R$ˆ$v%ˆ%n&¤&ê&º'î'¬.®.Ü.P0r0t0¤0Þ0<1^1`1N2P2¼2ú2B4~4¸4â4b5Î577.7^7†7Æ7È9:Š:ª:óëàëÖëàëÖëÎàëÉžóë´ë´ë©óë¡ë™¡™‘™‘™‰™óëy¡y¡y¡

* hÆ+Ôh¨<

* hÆ+ÔhC[C

* hÆ+ÔhÊ}¸

* hÆ+ÔhM-b

* hÆ+ÔhõA

* hÆ+Ôh•:Å

* hÆ+Ôh^È5>*

* hÆ+Ôh^È5

h¡}Rh¡}Rh¡}R h^È>*

* hÆ+Ôh¡}R

* hÆ+Ôh^È>*

* hÆ+Ôh^È5\

* hÆ+Ôh^È

* hÆ+Ôh^È5>*\-Æ"Û"û"R$v%Œ%¤%Æ%ä% &n&¤&º'î'ˆ(ó(Æ)¶*à+x,ö,¤-ôôôìçØØØØØØÄ¿········ $a$gd¡}Rgd^È $
&
F
Æ °h„h^„ha$gd^È$
&
F5
Ƅa$gdI}#gd^È $a$gdI}#
$
&
F a$gd«Î¤-¨.ª.¬.®.Þ0<17¨;==ì=î=â?ä?FC÷òòòêêÙÈÈ¿®¥¥™”gd*q´
$
Æha$gdÿ(û
Æhgd*q´
&
F

Æ °h„h^„hgdõA
Æhgd-|Î
&
F

Æ °h„h^„hgd¨<
&
F

Æ °h„h^„hgdÊ}¸ $a$gd^Ègd¡}R $a$gd¡}Rª:®:¨;Ì;(<==^=b=ê=ì=Þ?à?â?ä? @HC–C—DÙDÛDÝDE¸FºFG´G¼GòG¶HàH÷ïâÕËï¾Õ˶®ª£Ÿ—ª—ª“‡wsh^VN

* hÆ+Ôh·Bæ

* hÆ+Ôh®pï

* hÆ+Ôh®pï>*

* hÆ+Ôh®pï5>*h^ÈhOm5>*\h®pï5>*\h·Bæ5>*\h®pïh1Wh*q´5>*\hÿ(û

h-|Îh*q´h*q´

* hÆ+Ôh*q´

* hÆ+Ôhÿ(û

* hÆ+Ôhÿ(û5>*\

* hÆ+Ôh-|Î\

* hÆ+Ôh-|Î5>*\

* hÆ+Ôh¨< 5>*\

* hÆ+Ôh¨<

* hÆ+ÔhÆv ÆhgdOm
Æhgd^È
$„h^„ha$gd®pï $a$gd®pïgd®pï $
&
F
Æ $ ЄÐ^„Ða$gd*q´
$„h^„ha$gd*q´öG*HPHdIfI‚K

N &
F
Æ € „ ^„ a$gd®pï $
&
F
Æ °ЄÐ^„Ða$gd×Zû $
&
F
Æ °ЄÐ^„Ða$gd®pï
$„h^„ha$gd®pï $
&
F
Æ pЄÐ^„Ða$gd®pïàHfI|I‚K’KLâLÆM
N

N(N,NVNdN®N:P*hAr%hË& 5>*hAr%

* hÆ+ÔhË&

* hÆ+Ôh”J>*

* hÆ+Ôh”J5>*

* hÆ+ÔhP 

* hÆ+ÔhÜ.™

* hÆ+Ôh×Zû5>*

* hÆ+Ôh”J

* hÆ+ÔhOm

* hÆ+Ôh×Zû

* hÆ+Ôh®pï5>*

* hÆ+Ôh®pï3ÐY©\ª\«\

_N_Ø_Ú_‚aÖb8c¤cöcŠd2g„gëããÒãÆƾµ©©©œœ


Ƅ„Ð^„Ðgd«[f


Ƅ„Ð^„Ðgd« o


&
F&
Ƅgd« o„Ð^„Ðgd« o $a$gd« o
$„h^„ha$gdË&
&
F
Æ °ЄÐ^„ÐgdAr% $a$gdAr% $
&
F
Æ °ЄÐ^„Ða$gdË& ä\
]] ]n]^4^6^

_ _N_¸bÔbÖb6c8c$dddfd8fJftfvf&g0g2g€g‚g„gÌgêgîgHhbhîinŒnànünùõùñõñõñùéáÙáÑÉÑÁÙѹѹѹ±Ñ­©¡±¹±¹±¹±¹±¹—¹—¹±¹¹±±‡

* hÆ+ÔhÒa

* hÆ+Ôh(?


* hÆ+Ôh«[f5h}}³5>*\h}}³h« o

* hÆ+Ôh}}³

* hÆ+Ôh«[f

* hÆ+ÔhOm

* hÆ+Ôhõ9ý

* hÆ+Ôh« o

* hÆ+ÔhAr%

* hÆ+ÔhË& hË& 5>*\hË& hAr%

hË& hË& 5„gÊgÌgHh4iÖiØiøjŒk:lrm¬mvoŒoŽoo’o(p^ppàp÷òáááÔÇáÇÇááá¾¾¾á­­­
&
F
Æ ° „ ^„ gd«[f
ÆÐgdÒa


ÆЄÐ^„Ðgd«[f


ÆЄh^„hgd«[f
&
F
Æ °ЄÐ^„Ðgd«[f$a$ $a$gd¾EÙ ün

oNoŒo’oœoÌoØoÜoàožpâppqr”””"•$•&•f–Ä–È—

˜ ˜š˜¬™ì™\šŒšøš$›R›€›D®žÖŸØŸúŸ>¡h¡(¥P¥n¥p¥÷ï÷ë÷ïãïã÷Û÷ïÙï÷ÑÍÉŹů¥›Å›Å›Å“œśŎ‡ÅÅwÅshÔ8h—8¬h"ã5h[rh"ã5

hÔ8h"ã h"ã6h[rh"ã>*h[rh"ã56hÔ8h"ã5>*h[rh"ã5>*h[rh"ã5CJaJh"ãh}}³hOm

* hÆ+ÔhOmU

* hÆ+Ôh(?


* hÆ+Ôh

¢hÒa

* hÆ+ÔhÒa

* hÆ+Ôh}}³-àpâp:q&•(•*•‚•Ê•d–f–Ä–È— ˜š˜Ü˜4™h™¬™ì™öåÜÖÖ¿¿¿····¬¡¡¡¡¬
$
&
F(a$gd"ã
$
&
F(a$gd"ã $a$gd"ã$
&
F'
Æ8„€ „ þ^„€ `„ þa$gd"ã
Æh„Ð^„Ðgd«[f
&
F
Æ Ð„Ð^„Ðgd«[f
Æ gd«[f A munkavállalók szabad mozgása következtében senki ne tartozzon több szociális biztonsági rendszer hatálya alá, és senki ne kerüljön ki belQle.


Az Európai Unió szociálpolitikai törekvései
A szociálpolitika a munka világában
A szociális törvény szociálpolitikát érintQ rendelkezései 1993. évi III. tv.

I. Az Európai Unió szociálpolitikai törekvései
A szociális biztonsági rendszerek egységesítése az Európai Unióban lehetetlen a tagállamok különbözQ gazdasági fejlettsége miatt.
Közös törekvés az Európai Unióban:
Mindenki számára a társadalomban maradás feltételeinek a megteremtése
munkajogi szabályok megteremtése
foglalkoztatáspolitikai intézkedések tétele
népegészségügy szervezése
szociális párbeszéd létrehozatala
A szellemi fejlQdés lehetQsége:
A képzés és az önképzés lehetQségének a megteremtQdése.
A szegénység elkerülése
családtámogatási és nyugdíjbiztonsági intézkedések és koordinációs szabályok megalkotását jelenti.
Koordinációs szabályok: koordinációs rendelet szabályozza a különbözQ tagállamokban megszerzett szolgálati idQk alapján járó ellátásokat. Ez a szabály az Európai Közösség egyik szabad elve a munkaerQ szabad áramlása.
Anyagi javakhoz való hozzáférés
segélyezési és támogatási politika kialakítását jelenti.
Olyan területen, ahol az Európai Unió egységes szabályozást kíván kialakítani rendelet és irányelv kibocsátásával szabályoz.A rendelet szövegét teljes egészében át kell vennünk, míg az irányelv mindig egy célt határoz meg, de a végrehajtás a tagállam hatáskörébe tartozik.
Rendeleti szinten szabályozza az Európai Unió - az alábbi területeket koordinációs rendeletekben:
nyugdíjazás
egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (táppénz, anyasági ellátások)
Irányelvben szabályoz az Európai unió  az alábbi területeken:
munkavállalók munkahelyi biztonsága
munkavállalók érdekegyeztetése
Amennyiben az Európai Unió egy területet tagállami hatáskörben kíván hagyni, a szabályozási eszközei nem kötelezQ jellegqek:
ajánlás
vélemény
állásfoglalás

Területek melyeket az Európai Unió ily módon szabályoz: (pl.)
esélyegyenlQség
képzéshez való jog
bérek alakulása
Ha egy terület tagállami hatáskörben hatékonyabban szabályozható, mint közösségi szinten, akkor ez a nemzeti szuveneritás elvét jelenti.
A magyar és az Európai szociális koncepció összehasonlítása !

Összehasonlítás szempontjai EU szociálpolitikája Magyar 1. problémakezelés Preventív (megelQzQ) logikát követ.
Cél: az okok felszámolása és a probléma keletkezésének megelQzése. Utólagos konfliktuskezelQ, problémamegoldó koncepciót követ (profilaktikus) felfogás. 2. érdekegyeztetés fejlettsége Nagy hangsúlyt fektet a közösségi érdekegyeztetésre.
(Szociális párbeszéd: a mvó-i és mtó-i csúcsszervek, ezek párbeszédét, konzultációját jelenti) Az érdekegyeztetés többnyire kormányfüggQ, a SZSZ-ek pártszimpátiával rendelkeznek 3. Az Európai Unió szabályai Célja a jogharmonizáció, amely egységesítést jelent.
Az olyan területek, amelyek inkább egy tagállam hatáskörébe tartoznak, koordináció (közelítés) útján kerülnek szabályozásra. Ez a jogharmonizáció megvalósult 2004-re, azonban az alkalmazás területén vannak fennakadások.












II. Szociálpolitika a munka világában
Története:
A szociálpolitika megjelenése a munka világában a kapitalizmus idejére vezethetQ vissza.(17-18. század)
Oka: Társadalmi egyenlQtlenségek felszámolása.
Ez új eszmék útján valósult meg:
Ilyen a felvilágosodás eszménye:
Azt hirdette: minden embert megilletnek a veleszületett elidegeníthetetlen jogok ( jogok deklarálására került sor.
1776.  az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat
1789.  Francia forradalom ideje: emberi és polgári jogok deklarációja
Az elsQ nemzetközi dokumentum, amely emberi jogokat rögzített 1948-ban született meg ( Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.
1967.  megszületett a Polgári és Politikai Jogok Egyességokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyességokmánya.
Összegezve:
A nemzetközi dokumentumok eredményeként három típusú jogokat különíthetünk el (ezek az ú.n. alapjogok):
1. EgyenlQségi jogok (elsQ generációs jogok)
2. Politikai szabadságjogok (második generációs jogok)
3. Gazdasági, szociális és kulturális jogok (harmadik generációs jogok)
1. EgyenlQségi jogok
Emberi méltósághoz való jog
mvó-k adatvédelme
a megtorlás
a jogellenes elkülönítés tilalma
Személyi szabadsághoz fqzQdQ jog
munkaerQ szabad áramlása
a mvó-k szabad mozgása
EgyenlQség nemre, fajra, bQrszínre, stb. tekintettel
2003-ig a Mtv. Könyve 5. szakasza egységesen szabályozta a mvó-k egyenlQ kezelését
2003-ban megszületett a 2003. évi CXXXV. Tv.  az egyenlQ bánásmódról szóló törvény.
Ez hatályon kívül helyzete a Mtv. Könyvének 5. szakaszát és a Mtv. Könyve annyit rögzít, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatban érvényre kell juttatni az egyenlQ bánásmód elvét ( ennek tartalmát az EgyenlQ bánásmódról szóló tv. Tartalmazza.
Családi jogok egyenlQsége
az anyát megilletQ szülési szabadság
gyermek születés esetén 5 munkanap illeti meg az apát
közeli hozzátartozó esetén 2 munkanap illeti meg a mvó-t.









2. A politikai szabadságjogok !
lelkiismereti
gondolati
szólás
véleménynyilvánítás szabadsága
A vélemény és a bírálat jogaként jelenik meg. Ilyen a SzSz-i kifogás, vétQ szabályai, az ÜT véleménynyilvánítás joga.
gyülekezési és egyesülési jog
sztrájkjog gyakorlása - SzSz
az érdekérvényesítQ módszerek alkalmazása: konzultáció, tüntetés, sztrájk
3. Gazdasági, szociális és kulturális jogok !
munkához való jog
regenerálódáshoz való jog, vagyis a pihenQidQk rendszere, munkaközi szünetek stb.
tanuláshoz, mqvelQdéshez való jog
(képzés, önképzés jogát jelenti)
az egészség védelméhez való jog:
a munkavédelmi tv. Rendeli el az egészséget nem veszélyeztetQ biztonságos munkavégzést (ENEM BM)

Érdekvédelem (érdekegyeztetés)

AlapvetQ feltétele:
igény
a megfelelQ befogadó társadalmi környezet

Célja:
Képviselet, kiszolgáltatottság csökkentése

Kialakulásának ideje:
19. század  az ipari forradalom idQszaka

Alkalmazott módszerei:
a kollektív munkajog területeit értjük alatta
a kollektív tárgyalás folytatása
kollektív szerzQdés kötése
üzemi megállapodás kötése
mediáció  amely közvetítés a felek között
SzSz létrehozása
Önsegélyezés

Magyar érdekvédelem fejlQdése:
Az 1830-as években a nyomdászok szervezkedtek elQször
Pk voltak a legképzettebb szakmunkások
1848-ban a nyomdászok létrehozták Mo-on az elsQ kollektív szerzQdést (igaziból bérmegállapodás volt)
1880-as évek valamennyi szakmában SzSz-i mozgalom alakult
1912- amikor megalakult a Magyar Szociáldemokrata Párt és megjelent a Kereszténydemokrata Párt



Magyar érdekvédelem szintjei:
makroszintq érdekegyeztetés (országos érdekegyeztetés az OÉT-ban történik)
ágazati szintq érdekegyeztetés (ágazati párbeszédi bizottságok)
munkahelyi szintq érdekegyeztetés
A szociálpolitikában az állam szerepe jelentQs az alábbi okok miatt: !

az állam a legnagyobb megrendelQ
az állam a legnagyobb foglalkoztató
az állam a legjelentQsebb közfunkciót ellátó intézményeket mqködteti (OGY, Kormány, Közighiv.)
az állam a legbefolyásosabb piaci szereplQ (az állam rendelkezik az uniós pályázati pénzekkel, az állam szabályozza támogatások, szubvenciók rendszerét)

III. A szociális törvény szociálpolitikát érintQ rendelkezései 1993. évi III. tv.
! 1993. évi III. tv. ellátásai:

pénzbeli ellátások
idQskorúak járadéka
rendszeres szociális segély települési önkormányzat jegyzQje állapítja meg
ápolási díj
lakásfenntartási támogatás
átmeneti segély települési önkormányzat képviselQ testülete állapítja meg
temetési segély

természetbeli ellátások
rendszeres szociális segély
lakásfenntartási támogatás
átmeneti segély
temetési segély
köztemetés
közgyógy-ellátás
adósságkezelQ szolgáltatás

alapszolgáltatások
falugondnoki-, tanyagondnoki szolgáltatás
házi segítségnyújtás
jelzQrendszeres házi segítségnyújtás
étkeztetés, családsegítés
támogató szolgáltatás
az utcai szociális munka
nappali ellátás

szakosított ellátási formák
az ápolást, gondozást nyújtó intézmények
a rehabilitációs intézmények
lakóotthonok
az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények




Pénzbeli ellátások feltételei:

IdQskorúak járadéka
jogosultsági feltételek:
62. életévét betöltött, illetve a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, a saját, ill. a vele együtt élQ házastársa jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 80%-át. (28.500  a jelenlegi ö.ny.m.)
az egyedülálló 62. életévét, ill. a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, és a jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 95%-át.
Az egyedülálló 75. életévét betöltött személy, aki havi jövedelme nem haladja meg az ö.ny.m.130%-át.

Rendszeres szociális segély
Célja: a hátrányos munkaerQ-piaci helyzetq, de aktív korú személyek és családjaik támogatása.
:
Jogosultsági feltételek:
Azon aktív korú személynek jár, aki:
egészségkárosodott
nem foglalkoztatott
támogatott álláskeresQ (feltéve, ha saját maga vagy családja megélhetése más módon nem biztosított)

Egészségkárosodott:
munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette,
vakok személyi járadékában részesül
fogyatékossági támogatásban részesül

Támogatott álláskeresQ:
foglalkoztatási törvény szerint álláskeresQ járadékban, álláskereseti segélyben vagy álláskeresQ ösztönzQ juttatásban részesül.

Nem foglalkoztatott személy:
nem részesül álláskeresési támogatásban, ill. azt ösztönzQ juttatásban
a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelQzQ 2 évben az állami foglalkoztatási szervvel (munk.közp.) együttmqködik.
A települési önkormányzat által kijelölt szervvel legalább 1 évig együtt mqködik

Mikor nem állapítható meg rendszeres szociális segély?
A személy elQzetes letartóztatásban vagy elzárás vagy szabadságvesztés büntetését tölti.
Nem foglalkoztatott személy, aki nem mqködik együtt az ÁFSZ-szel (munk.közp.), vagy a települési önkormányzat szervvével.
Aki GYES-ben részesül
Aki keresQtevékenységet folytat, kivéve a közfoglalkoztatást.
Közhasznú vagy közcélú munka, kivéve az alkalmi munkavállalást.






Lakásfenntartási támogatás
Célja:
A szociálisan rászorult személyeknek ill. családtagjaiknak az általuk lakott lakás v. nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás.
Típusai:
Normatív lakásfenntartási támogatás
egy évre állapítják meg
jogosult akinek háztartásában az egy fQre jutó jövedelem nem haladja meg az ö.ny.m. 150%-át, feltéve ha a lakásfenntartás elismert havi ktgs-e a háztartás összjövedelmének 20%-át meghaladja. Lakások alapterületéhez igazodik.
Adósságkezelési szolgáltatás
Jogosult: akinek adósága meghaladja az 50 ezer Ft-ot, vagy 6 havi tartozása van valamelyik közüzemi társaság felé, és a minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik.
Célja: a lakhatás segítése
Módja: adósságkezelési tanácsadás, és adósságcsökkentési támogatás ( maximum az adóság 75%-a lehet, ill. 200 ezer Ft.
Önkormányzati rendeletben meghatározott támogatás
normatív támogatás kiegészítése
önálló ellátás esetében:
( egy fQre jutó jövedelem az ö.ny.m. 200%-át nem haladja meg
( a háztartás összjövedelmének 30%-át haladja meg a lakásfenntartás elismert havi ktsg-e.
Ápolási díj
Célja: a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy támogatása

Jogosult:
( állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos
( tartósan beteg 18 év alatti személy ápolását végzQ hozzátartozó
Mértéke: ö.ny.m.-nak 100%-a
Nem jogosult ápolási díjra:
( a hozzátartozó, ha az ápolt személy 2 hónapot meghaladóan
fekvQbeteg gyógyintézetben tartózkodik
( a hozzátartozó rendszeres pénzellátásban részesül
( ha a hozzátartozó keresQ tevékenységet folytat és a munkaideje a napi
4 órát meghaladja
Tartósan beteg: aki 3 hónapot meghaladó idQtartamban szorul ápolásra
Súlyosan fogyatékos személy:
vak (látoképessége hiányzik)
hallássérült
értelmi akadályozott
mozgássérült




Átmeneti segély
létfenntartást veszélyeztetQ rendkívüli élethelyzetbe került
tartósan vagy idQszakosan létfenntartási gondokkal küzd
( minimum összege: az ö.ny.m. , egyedül élQk esetén pedig az ö.ny.m. 150%-a
Temetési segély
Jogosult:
aki az elhalt személy eltemettetésérQl gondoskodott, pedig nem volt köteles (nem közeli hozzátartozó)
ha tartásra kötelezett hozzátartozó volt, de az saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti









Szociálpolitika Szabó László Tamásné 2009. április 19. -  PAGE 1 -

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

5. adatbázis alap algoritmusok alkotmányjog állampolgári ismeretek állatrendszertan alternatív energiaforrások bikém csavar csokonai dm éghajlat elte ttk etnográfia európai civilizációk eredete frei otto gótika iii humán info kalkulus kérdések kidolgozott kidolgozott anyag kormány korreláció kölcsey magyarország másabb mechanika 2 meteorológia mikroökonómia minőségügy nemzetközi gazdaságtan növénynemesítés ökológiai antropológia parazitológia peter behrens politikai szociológia puska2 rendszerek struktúra szellemi tulajdon szerves kémia szövegszerkesztés termelés vállalatirányítás vizsga vörösmarty zh feladat