Környezetgazdaságtan jegyzet

Országok listájaHungaryKároly Róbert FőiskolaGazdálkodási KarPénzügy és számvitelKörnyezetgazdaságtanJegyzetekKörnyezetgazdaságtan jegyzet

Környezetgazdaságtan
Oktatási segédanyag
















Környezetvédelem
célja: természetes, mesterséges úton létrejött környezeti értékek megóvása.
3 alaptevékenysége
megQrzés: fenntartás, emberi korlátozásokkal, megelQzéssel
helyre- illetve visszaállítás: rekonstrukció, utólagos közvetlen beavatkozással
értékek definiálása: környezetvédelem tárgyának és céljának meghatározása, létezQ és emberi tevékenység céljaként létrejövQ új értékre is
4 fQ törekvése
egy meghatározható környezetállapot fenntartása
az élet, mint különleges érték védelme
a világ értékeivel való ésszerq gazdálkodás
az ember etikai fejlQdése

Környezetvédelmi igazgatás
(1995. évi LIII. Tv. A környezet védelmének általános szabályairól)
hatósági tevékenység: környezethasználat engedélyezése, jogi felelQsség érvényesítése
Információs Rendszer: adatkezelés, tájékoztatás
anyagok, termékek, technológiák minQsítése, forgalomba hozatal, alkalmazás engedélyezése
környezeti károk elhárítására irányuló szervezés
legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése
Feladatait e törvény és más jogszabályok alapján
a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet
területi környezetvédelmi hatóságok (FelügyelQség)
települési önkormányzatok, jegyzQ látják el.

A környezethasználat feltételei és engedélyezése
Környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén:
környezetvédelmi engedély
egységes környezethasználati engedély

Környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén:
környezetvédelmi mqködési engedély

Környezetvédelmi esettanulmányok
Hatásvizsgálatok (elQzetes és részletes)
A környezetvédelmi felülvizsgálat
Teljesítményértékelés, auditálás.
Bejelentési kötelezettség, ellenQrzés
A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezetvédelmi követelményei

Környezeti hatásvizsgálat (KH)
67. § A környezetre jelentQs mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése elQtt KH-t kell végezni
új létesítmény telepítése, megvalósítása
meglévQ bQvítése, technológiaváltás, termékváltás
felhagyása

ElQkészítQ (elQzetes környezeti hatástanulmány)
(ha szükséges) részletes szakasz (részletes környezeti hatástanulmány)
Sajátosságai
alternatíva, elQrejelzés, bizonytalanság, rendszerszemlélet, együttmqködés

ElQrejelzési módszer
célja: várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése, értékelése
ezen keresztül a döntés befolyásolása
eldöntendQ:
a tevékenység gyakorlása során kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem


Fogalomalkotás
hazai módszertan kidolgozásakor, külföldi szavak tartalmának megfeleljen
alapfogalmak értelmezése nem egyértelmq, különbözQ szakmák, szervezetek másként értelmezhetik (táj)

Környezeti hatástanulmány (KHT)
Szakmai dokumentumok:
döntéshez szükséges információkkal
szakértQi szervezetek készítik
Végleges tartalom és forma: egyeztetéssel, tárgyalásokkal

Környezeti elemek, rendszerek
levegQ
víz (felszíni, felszín alatti)
föld (talaj, alapkQzet, ásványvagyon)
élQvilág, mqvi környezet, ember
ökoszisztéma, települési környezet, táj

HatótényezQ
Állapotváltozások kiváltó oka, anyag- és energia kibocsátások, elvonások
SzennyezQanyag-kibocsátás
Zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás
ÉlQhelyek megszüntetése, felszabdalása
Természeti erQforrások készletének változtatása (víztározás, vízkivétel)
Környezeti elemek létének megszüntetése (populáció kipusztulása)
Mqvi elemek létesítése
Mozgó környezeti elemek: áramlás, terjedés, mozgás
megváltoztatása (migrációt, lég- vízmozgást gátló
akadályok)
Területhasználat-változás (erdQsítés, szántó - rét)

Környezeti hatás: hatótényezQ okozta állapotváltozás (közvetlen, közvetett)

HatásviselQ: környezeti elem, rendszer,

Hatásfolyamat: a környezeti elemek, rendszerek állapotváltozásait okozza

Hatásterület: pozitív vagy negatív változások a környezeti elemek állapotában
Elemi: egy környezeti elem állapotváltozásainak lehatárolása
Teljes: minden értékelendQ állapotváltozás térbeli kiterjedése

Háttérhatás: tevékenységtQl független adottsága, befolyásolja az állapotváltozások alakulását

Kontroll környezet: változások értékelésénél az összehasonlítás tárgyát képezi, a hatásterület tevékenység nélküli állapota

Nemzetközi elQzmények
1969. USA Nemzeti Környezetpolitikai törvény kormány és szövetségi szintq beavatkozásokra, eljárásokra
1973. Kanada, 1976. Franciaország
1985. Európai Gazdasági Közösség, tagországoknak 1988-ig kellett beépíteniük jogrendszerükbe
1993. Magyarország
1995. évi LIII. törvény, a KHV-hoz kötött tevékenységek köre, eljárás részletes szabályai (20/2001. (II. 14.) kormányrendelet
EU-szabályozás, holland HV módszer

A hatásvizsgálati módszer szükségessége
MegelQzés elve. utólag nehezebb és költségesebb, eredeti formában nem is állítható helyre

Határértékek, terhelhetQségi határok korlátozott alkalmazhatósága
Egy határérték: egy környezeti elem egy-egy komponensére
közvetett hatás; több, határérték alatti terhelés együtt
telepítési helytQl távolabbi hatáskeltés

Az érintett érdekeinek védelme
VégsQ hatásviselQ: ember
Egyének, szervezetek, érintettek: módjuk legyen tudni róla
és fellépni saját érdekükben.
Állampolgárok környezetbarát magatartását nem lehet
elvárni, ha az állam ugyanezt nem várja el az önkormányzatoktól, vállalkozásoktól.

Átlag, kritikus pontok
átlagos terhelés nincs
ugyanazon hatótényezQk más hatás a különbözQ környezeti elemeken
különbözQ hatótényezQk ugyanazon a környezeti elemen
érzékenység és a hatótényezQk jellemzQi eltérQek évszakosan - maximális intenzitás, hatásviselQ legérzékenyebb állapota (nem feltétlenül találkozik)

Következmények ismeretének hiánya, bizonytalanság
Környezetvédelmi szakmai felkészültség, felelQsség felismerése
Veszély vagy veszélytelenség nem igazolható: elQvigyázatosság elve - lemondás a beruházásról

A hatásvizsgálati módszer alaplogikája
A hatótényezQk meghatározása (pl. vasútvonal létesítése)
Területfoglalás
Zaj és rezgéskibocsátás (szerelvények)
LevegQszennyezés (nem villamosított vonal)
Üzemanyag és kenQolaj-elfolyás
Hulladék keletkezése
Vegyszeres gyomirtás (pályafenntartó munkálatok)

A hatásfolyamatok feltérképezése (pl. levegQszennyezés)
Kiülepedés felszíni vízre: vízi élQvilág
Kiülepedés talajra: szárazföldi élQvilág
LevegQminQség romlás: élQvilág, ember egészségügyi hatások
Mqvi elemek korróziója
(Leopold-féle hatásmátrixok, hatásfolyamat ábra)

A hatásterület becslése
hatótényezQk nagysága és intenzitása
érintett környezeti elem érintett tényezQjének sajátosságai (képes-e terjedésre)
hatástovábbító környezeti elemek közvetítQ képessége
hatásviselQ elemek érzékenysége, tqrQképessége
telepítési hely nagysága, kiterjedése (pont-, foltszerq, vonalas)

A környezet állapota, a potenciális hatásviselQk érzékenysége
aktuális területhasználat, potenciális hatásviselQ
érzékenység (kedvezQtlen hatásokra való fokozott reagálás) viszonylagos (csak adott hatótényezQre áll fenn)
rendszerek érzékenysége: elemekébQl adódik
a legérzékenyebb elemek rendszerben betöltött relatív súlyától függ

A hatásfolyamatok és állapotváltozások becslése
Közvetlen és közvetett hatásokat is
MinQsítés:
hatás idQbelisége
térbeli kiterjedése
felhasznált információk, elQrejelzés pontossága
várható (nem kívánatos) hatások mérséklésének lehetQségei
érintett, vagy megszüntetett értékek ritkasága
károsított vagy megszüntetett értékek pótolhatósága
meglévQ határértékek és értékelési kategóriák
hatás-folyamatábra és a hatásterületet véglegesítése

Állapotváltozások típusai
ideiglenes (hatótényezQ megszqnése eredeti állapot visszaáll, építkezés)
tartós, stabil intenzitású (építmény léte, levegQszennyezés)
periodikusan ismétlQdQ, tartós (idényjellegq tevékenység)
szinergikus hatások (befogadó vízfolyás hQfoka nQ, szennyezQanyag hatása erQsödik)
kummulatív jellegq hatások (súlyosbodás, talajszennyezés - felszín alatti ivóvízbázis)
egyszeri, de végleges (lebetonozás, növényvilág)
csökkenQ intenzitású (hatásviselQ regenerálódik, eredeti állapot visszaáll)

Az állapotváltozások értékelése
(általában emberi választások)
egészségügyi szempontból
ökológiai szempontból (természetvédelmi szempontok)
településkörnyezeti szempontból (humán- és településökológiai szempontok)
tájhasználati szempontból (emberi tevékenység hosszútávú fenntarthatósága)

A környezeti hatásvizsgálatok lépései

A környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek
„A” fejezet: csak részletes KHV után adható ki engedély
„B” fejezet: felügyelQség dönti el részletes kell-e
JelentQs módosítás

JelentQs módosításnak minQsül:
új, határértékhez kötött anyag-energia kibocsátás (1 évig)
Veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezése, ha
új kezelQ létesítmény építését
meglévQ kapacitásának 25%-os növekedését
új kezelési technológiát igényel
Engedélyezett határérték
Saját felszín alatti és felszíni vízkivétel
Lehatárolt terület
Kapacitás, termékmennyiség megnQ (25%-kal min. 1 évig)

A hatásvizsgálati eljárás folyamata

ElQkészítQ fázis (elQzetes KHT)
tevékenységet kizáró okok feltárása a korai szakaszban.
olyan kérdések elQrejelzése, melyekkel a részletes KHT során foglalkozni kell.

TanulmánykészítQ fázis (részletes KHT)
Lényegesnek ítélt hatások (állapotváltozások) a mindenkori tudományos ismeretekhez mért lehetQ legpontosabb becslése, elemzése, összegzése, értékelése, javaslattétel a tevékenység megvalósítását illetQen.

ÁttekintQ, értékelQ fázis
szakmai szempontból és a nyilvánosság véleménye alapján
értékelés eredményeinek feldolgozása
szükséges korrekciók és kiegészítések elvégzése

EredményérvényesítQ fázis
Döntéshozatal, következmények utólagos ellenQrzése
1. Tanulmány alapján döntés nem hozható, sem az elutasításhoz, sem az engedély megadásához, nincs elegendQ információ RKHT elrendelése
2. Tanulmány alapján feltétlenül vagy feltétel nélkül kiadásra kerül az engedély
3. Tanulmány alapján a vizsgált tevékenység a javasolt telepítése helyen környezeti okok miatt nem gyakorolható
A résztvevQk és feladatok

I. A tevékenység kezdeményezQi
KérelmezQk: beruházók, önkormányzatok, ágazatok
Megbízások kiadása a HT elkészítésére
Információk kiadása
tevékenység, kapcsolódó létesítmények elhelyezkedése igénybe vett területek, kapacitásnagyságok, maximum, idQbeli megoszlás
tevékenység rövid technológiai leírása
felhasználandó anyagok nagyságrendjének feltüntetése
tervezett kibocsátások milyensége, nagysága, maximális értékei, idQbeli eloszlása
igénybe vett infrastruktúra, anyagnyerQ helyek
tervezett környezetvédelmi létesítmények
külföldi technológiai referenciák
Finanszírozás
Tervmódosítások, kiegészítések elkészíttetése tartalmi és formai hiányosságok esetén
Tervezés továbbfolytatásának mérlegelése Gazdaságosság: van-e értelme a kezdeményezés továbbfolytatásának
Szakmai kiegészítés igénylése: az azt igénylQ fizeti tanulmányellenQrzQ hatósági szakértQk megbízása sem a kezdeményezQ feladata

II. Döntéshozó hatóság
Környezetvédelmi FelügyelQség
KHV elrendelése ( B fejezet)
Információnyújtás a tartalmi és formai követelményeirQl, meglévQ környezetminQségre vonatkozó adatok átadása
véleményez(tet)és tartalmi és formai szempontból
lakossági tájékoztatásban való részvétel
döntés, írásos indoklás (felelQsség, nagy szakmai elvárások, csak HV-tal foglalkozó részleg létrehozása).
szükséges módosítások érintettek felé való közvetítése (kompromisszumkeresés)
Utólagos ellenQrzés, tapasztalatok feldolgozása

III. A környezeti hatástanulmány készítQi
SzakértQi csoport
HV elvégzése
Szakmai dokumentáció
Egyeztetés: közvetítQ a kezdeményezQ, a lakosság és a hatóság között
Javaslatkészítés a problémák megoldására. Hiányzó, környezetállapotra vonatkozó mérések elvégzése (információs rendszer hiánya)

IV. Az érintettek és képviselQk
Egyéni képviselet
közös álláspont a közösségen belül
megoldáskeresés a kezelhetQ problémáknál
KörnyezetvédQ mozgalmak
ElQítéletek - tervezQ nem ellenség
elvszerq elutasítás, rugalmatlanság

Önkormányzati képviselet
fejlesztési érdekek súlyozása, rövid távú érdekek
véleményalkotáskor szakemberek bevonása
aktív részvétel a probléma megoldásban kompromisszumos megoldások keresésében
párbeszédek kialakulását megkönnyíteni (lakosság-beruházó, lakosság-hatóság)
érintett önkormányzatok: közös álláspont kialakítása

Az elQzetes hatástanulmány tartalma

1.) A tevékenység bemutatása
(Infrastrukturális vagy környezetvédelmi célú)
miért a tervezett változatot ítéli megfelelQnek
környezetvédelmi szempontok
korábban vizsgált számításba nem vett lehetQségek
kiválasztást befolyásoló korábbi területfejlesztési- vagy rendezési tervekre, infrastruktúra fejlesztési döntésekre és természeti erQforrás felhasználási koncepciókra
kapacitás, kihasználás tervezett idQbeli megoszlása
telepítés és mqködés megkezdésének várható idQpontja
és idQtartama
tevékenység helye és területigénye, használatának jelenlegi módja
létesítmények felsorolása és helye
technológia leírása, összefoglaló folyamatábrákkal, anyagfelhasználás fQbb mutatóival
külföldi referenciák
állam, szolgálati, üzleti titok
igénybe veendQ infrastruktúra adatait
környezetvédelmi létesítmények és intézkedések
adatok bizonytalansága, megjelölve, hogy a tervezés mely késQbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani

2.) Tevékenységek csoportosítása
TermelQ típusú tevékenységek (kivéve energiaszektor) HV szempontjából érdektelen, mi a cél, van-e értelme

Infrastruktúrális tevékenységek és energiaszektor kötelezQ megoldást találni, nagy szerepe van az alternatíváknak, cél a leginkább környezetbarát megoldás keresése

Környezetvédelmi beruházások
más alapon történik a kontroll környezettel való összehasonlítás, ennek az állapota elfogadhatatlan, ezért kell a beruházás, ez a cél

3.) A telepítési alternatívák elQszqrése
gazdasági érdek: területet és technológia is
cél környezetbarát alternatívák keresése, kikényszerítése

4.) A hatótényezQk feltárása, a potenciális hatásfolyamatok és hatásaik
nagy pontossággal
Segítség: adott beruházásra vonatkozó általános környezetvédelmi tapasztalatok
Hatóság: rendelkezésre álló adatok
ElQrejelzési bizonytalanságok a hatótényezQk nagyságában, intenzitásában

5.) A hatásterület nagyvonalú becslése
nem pontos lehatárolás
csak amire a vizsgálat kiterjed
ezen kívül környezeti állapotváltozással ne kelljen számolni

6.) Állapotfelvétel és érzékenységi pontok

ténylegesen várható hatások
helyi környezeti adottságok
hatásterület érzékenysége, hatásviselQk léte
teljes hatásterület környezetállapota, bázisadatként
kedvezQtlen állapotjellemzQk
környezeti adottságok beruházásra vonatkozó hatásai
táj és az ökológiai viszonyok változásai
hatásterület védett értékei

7.) A lehetséges hatásfolyamatok összehasonlítása az érzékenységgel

Hatásfolyamatok konkretizálása
A választást a következQk befolyásolják:
hatás nagysága, területi kiterjedése, idQtartama, jelentQsége
érintett elemek, értékek egyedisége, ritkasága
határérték meghaladása, ellentmondás a területre vonatkozó környezet- és természetvédelmi célkitqzéseknek
Érint-e a folyamat kontinentális vagy globális környezetvédelmi problémákat?
Mi fontos az érintett lakosság számára?
Mekkora kockázattal kell számolni a bizonytalanságok miatt?

8.) Értékelés

Területi alternatívák rangsorolása, mivel részletes már csak egy területen készül.
Kizáró okok megállapítása
Pótolhatatlan környezeti érték, unikális növényfaj, mqemléki védettség alatt álló objektum megsemmisülése
Irreverzibilis környezet-ökológiai folyamat megindulása (láprét kiszáradása)
Bizonyos tájhasználatok ellehetetlenülése (üdülQtó mellet vízszintcsökkenés, szennyezQdés)
Határértéket meghaladó és mqszaki eszközökkel nem csökkenthetQ, emberi egészséget veszélyeztetQ hatások léte

9.) A részletes KHT tartalmi követelményei
kiegészítQ állapotinformációk, mérési igénnyel
egyes hatásfolyamatok pontosítása
bizonytalanságok csökkentésének módja, kockázati tényezQk
Mire kell megoldást találnia a tervezQnek vagy a részletes vizsgálat kidolgozóinak?

10.) Javaslatok
igénybevétel módosítására
technológia módosítására
kiegészítQ környezetvédelmi létesítmények tervezésére
alkalmazott alap- vagy segédanyagok körére
közel egyenértékq telepítési vagy technológiai alternatívák közül való választásra

Célja: segíteni a beruházót a megoldás keresésében,
tájékoztatni a felügyelQséget, hogy van megoldás a felmerült problémákra

11.) KözérthetQ változat (vagy összefoglaló)
változások mit jelentenek a hatásviselQk számára.

Az elQzetes hatástanulmány feldolgozása és a részletes vizsgálat elQkészítése
FelügyelQség tartalmi és formai szempontból átnézi, döntés közmeghallgatás a részletes HV után EKHT-t megküldik az érintett és szomszédos önkormányzatoknak jegyzQ közhírré teszi (30 napig) írásban véleményezni lehet

Nem adható meg a környezetvédelmi engedély, az elQkészítQ eljárásban, ha a várható környezeti hatások

jelentQsége nem tisztázható s rendelkezésre álló adatok alapján

megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges

nagyfokú környezeti kockázattal járna

kedvezQtlen regionális vagy globális környezeti hatást váltana ki

vagy mindig részletes hatásvizsgálat-köteles (1. sz. melléklet alapján)

A részletes hatástanulmány tartalma
pontos tervek ismeretében összes várható hatótényezQ megállapítható
Tartalmaznia kell a következQ témaköröket:
a hatótényezQk és hatásfolyamatok teljes körq bemutatása és részletes leírása
a hatásterület lehatárolása
a kontroll környezet bemutatása
a hatásterület állapotában bekövetkezQ változások bemutatása és értékelése
a becslési módszerek leírása
a bizonytalanság leírása
módosító javaslatok a káros hatások mérséklésére
szükség szerinti javaslat monitoring rendszer üzemeltetésére

Értékelés, minQsítés
elQször a hatástanulmány készítQje, majd a hatóság által

Értékelés szempontjai:
a kontroll környezet adott állapotjelzQjétQl való eltérés mértéke
a meglévQ határérték meghaladása
a hatás térbelisége (nagy kiterjedés növeli a hatásviselQk számát és jelentQségét is)
a hatás idQbelisége
a folyamatok visszafordíthatósága
hatásfolyamat kialakulásának akadályoztatási lehetQsége
az értékek ritkasága és pótolhatósága
becslések biztonsága
A állapotváltozások minQsítési kategóriái
megszüntetQ
károsító
terhelQ
elviselhetQ
semleges
javító
értékteremtQ

Bizonytalanság, kockázat
elQrejelzése becsült
balesetek, haváriák
potenciálisan károkat okozhat
kockázatelemzés
hátrányos következmények keresése

Gazdasági, társadalmi hatások
Egy-egy környezeti elem vagy rendszer állapotváltozása okozza.

használatot csak többletköltségek árán lehet fenntartani, elemeket eredeti minQségükbe visszaállítani technológia költségigényesebbé válik
a következmények nem kezelhetQk többlet ráfordításokkal, felhasználó haszna csökken
egy készlet mennyisége csökken, vagy a minQség változik annyira, hogy nem lehet már eredeti célra használni

Többletköltségek
termelés védelmében kiegészítQ beruházások
termelési folyamat (nem beruházás jellegq) változtatásai
(többlet-vízkezelés, többlet-talajkezelés)
zavartalan ellátás érdekében kiesQ termékeket pótolni
építmények, eszközök állagvédelem
normális életvitel védelmében kiegészítQ beruházások (zajvédQ falak)
egészségkárosodások mérséklésére
természeti erQforrások védelmében társadalmi ráfordítás: tájsebek rekultivációja, állategészségügyi többletkiadások, génbankok létesítése és fenntartása

Az elmaradt hasznok
KiesQ árbevétel

Készlet- és értékcsökkenések
a termelés és a fogyasztás állóalapjaiban, eszközeiben állagromlás, értékcsökkenés
természeti erQforrások állapotromlása, mennyiségi, minQségi változásai
lakosság életmódja, életvitele, egészsége
érintett terület tájhasználatában és természetes élQvilágában okozhatnak kárt

A döntés és a nyilvánosság
A beruházó a részletes hatástanulmányt a hatóságokhoz benyújtja értékelésre, egy közérthetQ összefoglalóval együtt, melynek tartalmaznia kell:

a tevékenység rövid bemutatását
az állapotváltozások leírását
a hatások értékelését
a várható életminQségi és életmódbeli változásokat
a tervezett környezetvédelmi intézkedéseket

A Polgármesteri Hivatalokban ennek hozzáférhetQnek kell lennie.

A közmeghallgatás szabályai
(RKHT után a FelügyelQség köteles megtartani)

helyét a tevékenység telepítési helye szerint illetékes önkormányzat(ok) biztosítják
érintett lakosság, szervezetek, önkormányzatok, környezetvédelmi szervezetek
30 nappal a közmeghallgatás elQtt közzé kell tenni az idQpontot
ez idQ alatt lehet észrevételeket benyújtani
FelügyelQségnek meg kell vizsgálni addig

Érintettek köre
nagy horderejq beruházások (atomerQmq, vízerQmq), országos léptékq területfejlesztési tervek: ország teljes lakossága
regionális vagy helyi jelentQségq beruházások: hatásterület határaihoz köthetQ közigazgatási egységek
ha nem köthetQ közigazgatási határokhoz: az a terület, ahol a domináns hatások érvényesülnek, vagy több hatótényezQ egyszerre lép fel
lakosság, hatásterületen mqködQ intézmények, szervezetek, gazdálkodók is érintettek

A lakosság véleménye lehet
egyetért, információ elegendQ a megítéléshez
egyetért valamelyik tervváltozattal, információ elegendQ, de választása nem esik egybe a hatásvizsgálók sorrendjével
nem ért egyet, információ elegendQ, csak nem megfelelQ Meg kell vizsgálni az érintett problémákat, felülvizsgálat után egyeztetni kell a lakossággal és a KHT készítQivel.
egyetért, de ki kell egészíteni a nem tárgyalt környezeti hatásokkal
sem tartalmilag, sem az információk mennyiségét illetQen nem fogadja el. Teljes átdolgozás is lehet.


A hatásvizsgálatok további lehetQségei

A környezetvédelmi felülvizsgálat fogalma
73. § (1) bekezdés
az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenQrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot & .. kell végezni.

73. § (2) bekezdés
a felülvizsgálat szabályai csak a már megkezdett (folytatott) tevékenységre vonatkoznak,
a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével vagy szennyezésével járó mqvelet, illetve technológia folytatása, helyreállítása, felújítása vagy felhagyása minQsül a felülvizsgálat szempontjából tevékenységnek.
Utólagos hatásvizsgálatnak is nevezhetjük.

Észlelés: lakossági vagy környezetvédelmi szervezet bejelentése
Az észlelés formája a hatósági ellenQrzések rendszeres végzése kellene, hogy legyen (1957. Évi IV. tv. VI. fejezet)
Észlelés esetén kötelezQ-e felülvizsgálat elrendelése?
Eljárási kötelezettség: a felügyelQség minden esetben intézkedni köteles a környezetszennyezés vagy környezetkárosítás megszüntetésére.
Felülvizsgálat kötelezQ (74. § alapján) a következQ esetekben:
környezetvédelmi engedélyhez, hatásvizsgálathoz kötött tevékenység engedély nélküli megkezdése, illetve folytatása
kiemelten védett, védett illetve védQterületen (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, vízminQség védelmi védQterület, ivó-ásvány- és gyógyvízkivételek védQterületei) folytatott környezetveszélyeztetQ tevékenység

Teljes körq vagy részleges felülvizsgálatot rendelhet el.
Nincs mód az eredeti környezeti állapothoz való viszonyításra, ezért a tevékenység üzemszerq kibocsátásaira, a meglévQ kibocsátási forrásokra és a várható környezeti hatásokra vonatkozik.

A teljes körq felülvizsgálatnak ki kell terjednie:
az alkalmazott technológiák, berendezések mqszaki állapota, korszerqsége
az okozott környezetterhelések és igénybevételek
a tevékenységhez kapcsolódó anyagforgalomra, be- és kiszállításokra, hulladék- és szennyvízkezelésre
meghibásodás vagy katasztrófa esetén a környezetbe kerülQ szennyezQ anyagok és energia meghatározására
a megelQzés és elhárítás érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására
a felhagyás után teendQ intézkedésekre

12/1996. (VII.4.) KTM rendelet 76. § (1) bekezdés szerint az érdekelt saját költségén elvégezheti maga, illetQleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel is elvégeztetheti.

A környezetvédelmi teljesítményértékelés, auditálás
vállalatvezetés - gazdasági, termelési érdekbQl  a cég környezeti állapotának megismerésére, önkéntes alapon
EU országaiban már bevált gyakorlat
vállalatvezetési eszköz, amely egy rendszeres, ellenQrizhetQ, periodikusan ismétlQdQ és objektív értékelés

Célja:
segítse a környezet megóvását,
megkönnyítse a vezetQk környezetvédelmi ellenQrzQ munkáját a gyakorlatban és
biztosítsa, hogy a vállalati politika megfeleljen a jogszabályi elQírásoknak
az ipari tevékenység környezeti eredményességének javítása a következQ módon:

környezetvédelmi berendezések létesítése, üzembe helyezése
környezeti érvényességének módszeres, objektív és rendszeres ellenQrzése
a lakosság informálása a környezeti hatásokról

MinderrQl a törvény 77. §-a igen szqken rendelkezik: az érdekelt saját környezetvédelmi tevékenysége értékelésére, környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet) .

A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai
Bevont hatóságok: Nemzeti Park Igazgatóságok, ÁNTSZ megyei intézetei, egyéb szakhatóságok
A felülvizsgálat bírálatának eredményeképpen a következQ határozatok születhetnek:
ha a tevékenység mindenben megfelel a jogszabályoknak, környezetvédelmi elQírásoknak, követelményeknek, engedélyezi a tevékenység folytatását (mqködési engedély)
ha nem felel meg ugyan minden elQírásnak, de nem várható tQle környezetkárosodás, kiadja a mqködési engedélyt, és határidQ kitqzésével elQírja a hiányosságok megszüntetését, biztosítékadási és céltartalék-képzési kötelezettséget is.
ha rövid idQn belül fennáll a közvetlen környezetkárosodás veszélye, a környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás mértékétQl függQen korlátozza, felfüggeszti, esetleg megtiltja a tevékenység további folytatását.

A teljesítményértékelés elbírálásának eredménye lehet:
ha minden elQírásnak megfelel és azzal a hatóság egyetért, a mqködési engedélyt egyszerqsített határozattal kiadja
hiányosság észlelésekor a felügyelQség az engedélykiadása iránti kérelmet elutasítja, ugyanakkor az eljárást hivatalból folytatja

80. § elQírja, hogy ha felülvizsgálat elrendelése kötelezQ, közmeghallgatást kell tartani.
81. § a kiadható határozatok fajtái szerint határozza meg azok rendelkezQ részének tartalmát:

1. Mqködési engedély
tevékenység, érdekelt megnevezése, célja
helye és hatásterületének behatárolása
teljes körq vagy részleges felülvizsgálat adatai
környezetvédelmi elQírások, környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendje, dokumentálása, adatszolgáltatás és értékelés módja
a határozat érvényességi ideje

2. Mqködési engedély feltételekkel
tevékenység folytatásához szükséges intézkedések
környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérQhelyek kialakítása
intézkedések sorrendje és azok idQbeli ütemezése

3. Tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása
kötelezett megnevezése
megállapított kötelezettség tartalma, teljesítésének módja és határideje
elQírások (feltételek), amelyeket a tevékenység során meg kell tartani, teljesíteni kell

Bejelentési kötelezettség, ellenQrzés
82. § (1) bekezdés:
a környezetvédelmi illetve mqködési engedély kiadásakor alapul vett körülmények jelentQs megváltozását az érdekelt 15 napon belül köteles a hatóságnak bejelenteni
(pl. tulajdonosváltozás, technológiaváltozás, csQdeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás)

A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezetvédelmi követelményei
1995. évi LIII. Törvény 9. § :
felelQsség elve: a környezethasználó felelQsséggel tartozik tevékenységének környezetre gyakorolt hatásaiért
104. § Ha a jogsértQ tevékenységet folytató személyében változás áll be, e tevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelQsségének szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a szerzQdésben errQl másként állapodtak meg.
105. § A környezethasználó jogutód nélküli megszqnése esetén felszámolás vagy végelszámolás során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítései kötelezettségeit.
Ha nincs jogutód a Kormány köteles gondoskodni a környezeti károk elhárításáról.
A felszámolási eljárás

31. § (1) bek. a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetQje a felszámolás kezdQ idQpontjától számított 30 napon belül köteles az illetékes környezetvédelmi felügyelQségnek és a felszámolónak nyilatkozatot tenni, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekbQl bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat .
46-55. § a felszámolandó gazdasági szervezet nyilvánosan értékesítendQ vagyontárgyai közül, a természeti oltalom alatt álló területek és a mqemlékek tekintetében, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot elQvásárlási jog illeti meg .

Felszámoló köteles
környezet- és természetvédelmi követelmények betartásáról gondoskodni
korábbi idQszakból származó környezeti károsodások, környezeti terhek rendezésérQl intézkedni
ilyen lehetQség hiányában a vagyontárgyakat a környezeti terhekkel együtt kell értékesíteni

Felszámolási költségnek tekintendQk többek között a felszámolás kezdQ idQpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerq befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megQrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségei& . is.

Végelszámolás
A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszqnésére irányul, nem külsQ jogi személy kérelmére, hanem a szervezet saját elhatározása alapján.
A végelszámoló a végelszámolás kezdQ idQpontjától számított 8 napon belül értesíti a területileg illetékes Környezetvédelmi FelügyelQséget a végelszámolás megindulásáról.

1995. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL

I. Általános rendelkezések
A törvény célja:
az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása,
a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintq, összehangolt védelme
a fenntartható fejlQdés biztosítása.

A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelQ kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elQsegíti

környezet igénybevétel, terhelés, szennyezés csökkentését, károsodás megelQzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását
az emberi egészség védelmét, az életminQség feltételeinek javítását
természeti erQforrások megQrzését, azokkal való ésszerq, takarékos, megújulását biztosító gazdálkodást
az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját
a nemzetközi környezetvédelmi együttmqködést
a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggQ feladatai ellátásában
a társadalmi, gazdasági fejlQdés környezeti követelményekkel való összehangolását

1. A törvény hatálya kiterjed:
élQ szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, azok természetes és emberi tevékenység által alakított környezetére;
a környezetet igénybe vevQ, terhelQ, veszélyeztetQ, illetQleg szennyezQ tevékenységre.

2. természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezetekre
akik a környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket, kötelezettségek terhelnek
környezethasználó tevékenységet folytatnak

3. a nemzetközi szerzQdésekbQl adódó környezetvédelmi feladatok ellátására, ha nemzetközi szerzQdés másként nem rendelkezik.

E törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvények rendelkeznek különösen
nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról
bányászatról, az energiáról, az erdQkrQl, stb.
épített környezet alakításáról, védelmérQl
termQföldrQl, halászatról, vadgazdálkodásról
vízgazdálkodásról, hulladékokról, veszélyes anyagokról

Az élQvilág változatossága, élQhelyeinek megQrzése, tudományos, kulturális vagy esztétikai értékekkel bíró területek, képzQdmények, létesítmények megQrzése, helyreállítása érdekében külön törvény van

a) a természet és a táj védelmérQl,
b) az állatvédelemrQl, továbbá az állategészségügyrQl,
c) a növényvédelemrQl, továbbá a növényegészségügyrQl,
d) a mqemlékek védelmérQl

Alapfogalmak (törvény értelmezéséhez)

A környezet védelmének alapelvei:

Az elQvigyázatosság, a megelQzés és a helyreállítás

A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,
a) a legkisebb mértékq környezetterhelést és igénybevételt idézze elQ
b) megelQzze a környezetszennyezést
c) kizárja a környezetkárosítást

A környezethasználatot az elQvigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, a hulladékkeletkezés csökkentésével, visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.
A megelQzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, az elérhetQ legjobb technikát kell alkalmazni.

környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztetQ vagy károsító tevékenységet.

köteles gondoskodni bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetésérQl, a károsodott környezet helyreállításáról.

FelelQsség

környezethasználó az e törvényben meghatározott és az e törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon felelQsséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért

Együttmqködés

Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végzQ szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttmqködni kötelesek a környezet védelmében... a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszában

A környezetvédelmi érdekek érvényesítését a Magyar Köztársaság két- vagy többoldalú nemzetközi környezetvédelmi és más, a környezetvédelemmel összefüggQ együttmqködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elQsegíteni köteles, különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában.

Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, a környezet állapotának, a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységeknek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére.

A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából az állam mindenki számára lehetQvé teszi a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését.

Állami szervek, önkormányzatok kötelesek
a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni
az így szerzett adatokat nyilvántartani
a személyes adatok védelmérQl és a közérdekq adatok nyilvánosságáról szóló törvény által megállapított kivételekkel hozzáférhetQvé tenni, és a megfelelQ tájékoztatást megadni

A környezethasználót tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés és -igénybevétel, valamint környezetveszélyeztetés tekintetében

II. A környezeti elemek védelme és az azt veszélyeztetQ tényezQk

A környezeti elemek egységes védelme
Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelQen kell szabályozni.
Föld, levegQ, víz, élQvilág védelme
Veszélyes anyagok és technológiák
Hulladékok
Zaj- és rezgés
Sugárzások
Közös szabályok

A környezet védelme érdekében meg kell határozni a környezeti elemek mennyiségi és minQségi értelemben elérendQ célállapotát

III. A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység
Az állam környezetvédelmi tevékenysége

jogi szabályozás, jogok és kötelezettségek megállapítása, megtartásuk ellenQrzése, kv. tervezése és irányítása
állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött kv. egyezmények, szerzQdések érvényesülésének biztosítása
környezet igénybevételének, megóvásának, a károsodás megelQzésének, veszélyeztetés megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapotjavításának irányítása
feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérQ-, megfigyelQ-, ellenQrzQ-, értékelQ- és információs rendszer kiépítése, fenntartása és mqködtetése
Kv. gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása

Az Országgyqlés környezetvédelmi tevékenysége

a) érvényesíti törvényalkotó munkájában a kv. érdekeket
b) elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli a végrehajtását
c) dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról
d) meghatározza az állampolgári jogok védelmének országgyqlési biztosa környezetvédelmi feladatait
e) meghatározza a Kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait
f) jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat, és ellenQrzi felhasználásukat

A Nemzeti Környezetvédelmi Program
A kv tervezés alapja, hatévente megújítandó, az Országgyqlés
hagyja jóvá, amely tartalmazza

környezetállapot bemutatását
az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat
végrehajtandó feladatokat, megvalósítás sorrendjét és határidejét
megvalósítás eszközeit, a pénzügyi igények forrásának tervezett megjelölését is
különleges környezetvédelmi intézkedések szükségességét, valamint az intézkedések tartalmát

A Kormány környezetvédelmi tevékenysége

irányítja állami feladatok végrehajtását, meghatározza, összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak alárendelt szervek tevékenységét
éves költségvetés elQterjesztésekor javaslatot tesz a kitqzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre
jelentQs környezetkárosodások, rendkívüli környezeti események (az ország területén folytatott hadgyakorlat is) következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható
kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, és a kötelezettségek teljesítése

A környezetvédelemért felelQs miniszter feladatai
irányítja:
törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket,
a nemzetközi szerzQdésekbQl adódó környezetvédelmi feladatok végrehajtását,
a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást;
elemzi és értékeli:
a környezet állapotát és védelmének helyzetét,
a természeti erQforrásokkal való gazdálkodás folyamatait,
a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerq fejlesztésének tapasztalatait,
a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelQzését, valamint a környezeti veszély- és katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló környezetvédelmi szakmai tevékenységeket az illetékes szervekkel együttmqködve;
elvégzett értékelés tapasztalatai alapján
kidolgozza, és a Kormány elé terjeszti a Programtervezetet;
közremqködik a természeti erQforrások felhasználására vonatkozó szakmapolitikai koncepciók kialakításában;
közremqködik a környezetvédelmi szakképesítési rendszer kialakításában és mqködtetésében.

Országos Környezetvédelmi Tanács

kv. széles körq társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében (max. 22 tagú) mqködik
Kormány mqködési ideje alatt, tanácsadó szervként állást foglal
különbözQ programok elvi kérdéseiben, jogszabályokkal és
döntésekkel kapcsolatban
állásfoglalásait a Kormány elé terjeszti
felépítésében egyenlQ arányban vesznek részt
kv céllal bejegyzett társadalmi szervezetek
szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek
tudományos élet, MTA elnöke által megbízott képviselQk
mqködési költségét a környezet védelméért felelQs minisztérium
költségvetésében külön címen kell biztosítani

IV. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai

A települési önkormányzat (FQvárosi Önkormányzat is)

biztosítja jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat
a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban önálló települési kv programot dolgoz ki, amit képviselQ-testülete hagy jóvá
együttmqködik a kv feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel
értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot
fejlesztési feladatok során érvényesíti a kv követelményeit, elQsegíti a környezeti állapot javítását

A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében

települési önkormányzatokkal egyeztetett kv programot készít
elQzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását
állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintQ rendeleteinek tervezetével kapcsolatban
javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására

Települési környezetvédelmi programnak tartalmazni kell,
települési környezet tisztasága
csapadékvíz-elvezetés
kommunális szennyvízkezelés, gyqjtés, elvezetés, tisztítás
kommunális hulladékkezelés
lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetq zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem
helyi közlekedésszervezés, ivóvízellátás
energiagazdálkodás, zöldterület-gazdálkodás
rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítás, környezetkárosodás csökkentés
településre vonatkozó feladatai és elQírásai

A települési önkormányzat képviselQ-testületének hatáskörébe tartozik:

a füstködriadó terv
a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történQ megállapítása
a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közremqködés

V. A környezet védelmének megalapozása

Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás

Környezetállapot, használatának nyomon követésére, igénybevétel, terhelés mérésére, gyqjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter - a Kormány által meghatározottak szerint - mérQ-, észlelQ-, ellenQrzQ (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert létesít és mqködtet.
úgy és olyan területi sqrqséggel, hogy
környezet igénybevétel, terhelés, környezetállapot változás  társadalmi, gazdasági, egészségi szempontból is értékelhetQ formában - mennyiségileg és minQségileg meghatározható, nemzetközileg összehasonlítható legyen;
hatások okai kielégítQ pontossággal megállapíthatók legyenek
környezetveszélyeztetés a lehetQ legkorábban felismerhetQvé váljon;
Mqködtetéséhez szükséges területi feladatokat a kv hatóság látja el.

A környezethasználó köteles
a tevékenysége során okozott környezetterhelést, környezet-igénybevételt - jogszabályban meghatározott módon - mérni, nyilvántartani, az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani, adatszolgáltatást teljesíteni
általuk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresen környezeti jelentést készíteni és azt benyújtani az illetékes környezetvédelmi hatóság részére.

Önkormányzati és állami szervek kötelesek az Információs Rendszer mqködtetéséhez szükséges és náluk keletkezett adatokat rendelkezésére bocsátani.

A miniszter az adatgyqjtés alapján évente jelentést terjeszt a Kormány elé az ország környezeti állapotának alakulásáról.

Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba

JogerQs hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.
A bejegyzést a kv hatóság köteles kérni, illetve a felelQsség bírósági megállapítása esetén a bíróság hivatalból rendeli el.

Környezetvédelmi kutatás, mqszaki fejlesztés

A kv feladatok megoldását elQ kell segíteni
tudomány és technika fejlesztésével
tudományos kutatómunka és a mqszaki fejlesztés szervezésével
hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek terjesztésével
gyakorlati alkalmazásával
A miniszter feladata (tudományos kutatásokért felelQs miniszterrel)
kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és állami környezetkutatási célok teljesítésének biztosítása

Környezeti nevelés, képzés, mqvelQdés

Minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.

A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít

A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek ki kell terjednie
az alapvetQ természettudományi, ökológiai, társadalomtudományi, mqszaki-technikai ismereteken túl
a szakma gyakorlásához szükséges kv ismeretekre
a környezetet veszélyeztetQ tevékenységekre
a veszélyhelyzet megelQzésének, elhárításának kérdéseire
az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra
környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is

VI. A környezetvédelem gazdasági alapjai

A központi költségvetés

támogatja a Programban meghatározott kv és nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását
hozzájárul a környezeti károk felszámolásához ha másra át nem hárítható, károkozó ismeretlen, vagy felelQssége nem érvényesíthetQ;
megelQlegezi azonnali beavatkozásnál költségeket
támogatja IR kiépítését, mqködtetését, közigazgatási ellenQrzést, oktatást, kutatást, társadalmi tevékenységeket
környezetbarát technológiák, termékek, szolgáltatások adó-, vám- és illetékkedvezményekkel támogathatóak
szennyvízcsatorna-hálózat építés lakossági hozzájárulása ÁFA mentes

Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésq elQirányzat (KAC)

ElQsegíti:
a környezetkímélQ gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését
a környezeti ártalmak megelQzését, csökkentését
a bekövetkezett környezeti károk felszámolását, a külön törvényben meghatározott tájrendezést
továbbá természeti értékek és területek fenntartását
a leghatékonyabb megoldások, legjobb technika ösztönzését, elQmozdítását
a társadalom környezeti szemléletének fejlQdését
környezetvédelmi kutatást

Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok bevételei:

települési önkormányzat által kiszabott bírság teljes összege,
területi kv hatóság a települési önkormányzat területén kiszabott bírságok harminc százaléka,
környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati környezetvédelmi alapot, 3-as nem illeti meg
önkormányzati kv alapot kv célokra kell felhasználni
felhasználásáról a képviselQ-testület évente a költségvetés elfogadásával rendelkezik

A környezet használata után fizetendQ díjak
A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére.

1. Környezetterhelési díjak
A fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az általa okozott terhelést nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni
olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyekre érvényes mérési szabvány van, kibocsátása anyagmérleg vagy mqszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható
meghatározott anyagokra, energiafajtákra, ezek csoportjaira, a kibocsátott mennyiséggel arányosan kell meghatározni

2. Igénybevételi járulékok

Vmely környezeti elem igénybevételi módjai után kell fizetni (kivéve ha a környezethasználó bányajáradékot fizet)

környezethasználó köteles az igénybevétel mértékét nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, bevallást tenni

járulékot a környezeti elem igénybe vett mennyiségével arányosan kell megállapítani. Az arányossági tényezQ területi kategóriától függQen eltérQ lehet.

A fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységek és igénybevételek körét, a járulék mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.

3. Termékdíjak

a környezetet a felhasználása során vagy azt követQen terhelQ, veszélyeztetQ termékek elQállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli
fizetésére kötelezett gyártó, importáló és forgalmazó köteles a termék mennyiségét és forgalmát nyilvántartani, adatot szolgáltatni, bevallást tenni
termékek körét, a díj mértékét, a nyilvántartás, adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg
termékdíj mértékét egységnyi mennyiségre kell megállapítani
elhasználódott termékek visszafogadására és megfelelQ kezelésére a termék elQállítója, forgalmazója (importQrt is) jogszabály rendelkezése alapján kötelezhetQ
ennek termékdíját hasznosítására, ártalmatlanítására, ehhez szükséges beruházások finanszírozására kell fordítani

4. Betétdíjak

Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt.

A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítania.

A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételérQl és megfelelQ kezelésérQl gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójának megfizetni

VII. A környezetvédelmi igazgatás

A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése
Környezeti hatásvizsgálat
A környezetvédelmi engedély tartalma
Az egységes környezethasználati engedély
Környezetvédelmi felülvizsgálat
A környezetvédelmi teljesítményértékelés
Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)
Bejelentési kötelezettség, ellenQrzés
Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minQsítése
Határértékek
A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai (határidQk, közmeghallgatás)

VIII. Az állampolgárok részvétele a környezetvédelemben
személyesen vagy képviselQ útján
társadalmi szervezetek révén
települési önkormányzatok útján

IX. FelelQsség a környezetért

A jogi felelQsség általános alapja:
Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetQleg tevékenységét a környezetvédelmi elQírások megszegésével folytatja (jogsértQ tevékenység) az e törvényben foglalt és a külön jogszabályokban meghatározott (büntetQjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi, stb.) felelQsséggel tartozik.

Kártérítési felelQsség:
A környezet igénybevételével, terhelésével vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztetQ tevékenységgel okozott kárnak minQsül, és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Környezetvédelmi bírság
Aki jogszabályban foglalt, környezet védelmét szolgáló elQírást megszeg, vagy határértékeket túllép - az általa okozott környezetszennyezés, illetQleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlQdéséhez igazodó - környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

Környezetvédelmi megbízott
a környezetvédelemmel összefüggQ feladatok ellátása érdekében a környezethasználónak megfelelQ szakismerettel rendelkezQ környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni, megbízni

Az ügyész szerepe a környezetvédelemben
Az ügyész a büntetQeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el a környezeti elemek BüntetQ Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén.

Zárórendelkezések
A törvény (Kihirdetve 1995. VI. 22-án.) a kihirdetéstQl számított 180. napon lépett hatályba, egyidejqleg az emberi környezet védelmérQl szóló 1976. évi II. törvény hatályát veszítette.





























1996. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A TERMÉSZET VÉDELMÉRPL
I. Általános rendelkezések

A törvény célja
természeti értékek, területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme kiemelt oltalma, megQrzése, fenntartása és fejlesztése

megismerésének és fenntartható használatának elQsegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése

a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése

további feladata, hogy

kiemelt oltalmat igénylQ, föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi,
kultúrtörténeti szempontból, közérdekbQl kiemelt védelemre
érdemes természeti értékek, területek körét megállapítsa

védett természeti értékeket és a védett természeti területeket
veszélyeztetQ jelenségek feltárja

károsodását megelQzze, elhárítsa, a bekövetkezett
károsodást csökkentse vagy megszüntesse

jelen és a jövQ nemzedékek számára megQrizze, szükség
szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlQdésüket biztosítsa

A törvény hatálya kiterjed:
valamennyi természeti értékre és területre, tájra
a velük kapcsolatos minden tevékenységre
a nemzetközi egyezményekbQl és együttmqködésbQl fakadó természetvédelmi feladatokra (kivéve, ha az másként rendelkezik)
A természetvédelemmel összefüggQ e törvényben nem szabályozott kérdésekre, 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Alapfogalmak

fenntartható használat (hasznosítás): természeti értékek olyan módon és ütemben történQ használata, ami nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, fenntartva a jelen és jövQ generációk életlehetQségeit;

Alapelvek

Minden természetes és jogi személy, szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. TQlük elvárható mértékben kötelesek közremqködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelQzésében, enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás elQtti állapot helyreállításában.

A természeti értékek és területek olyan mértékben vehetQk igénybe, hasznosíthatók, hogy az alapvetQ természeti rendszerek és azok folyamatainak mqködQképessége fennmaradjon, a biológiai sokféleség fenntartható legyen.

A természet védelméhez fqzQdQ érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, gazdasági, terület- és településfejlesztési, rendezési döntések, hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.

II. A természeti értékek és természeti területek általános védelme

Tájvédelem

A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésq és sajátosságú része,
a rá jellemzQ természeti értékekkel és természeti rendszerekkel,
valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt,
ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erQk és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.

A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során - meg kell Qrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát
- gondoskodni kell esztétikai adottságait meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.

Egyedi tájértéknek minQsül
- adott tájra jellemzQ természeti érték, képzQdmény
- emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, melynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentQsége van

A vadon élQ élQvilág általános védelme

A vadon élQ szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megQrzését élQhelyük védelmével együtt kell biztosítani.

Pshonosak mindazok a vadon élQ szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként - élnek, illetve éltek.

Behurcoltak vagy betelepítettek azok az élQ szervezetek, amelyek az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán váltak a hazai élQvilág részévé.

Tájidegen fajok azok az élQ szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minQsülnek Qshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az Qshonos fajok rovására károsan módosíthatják.

VisszatelepülQk azok az Qshonos élQ szervezetek, amelyek hazánk területérQl eltqntek (kipusztultak), de természetes elterjedésük folytán ismét megjelennek hazánk természetes élQvilágának részeként.

A vadon élQ szervezetekre vonatkozó rendelkezések kiterjednek a faj minden egyedére, annak valamennyi fejlQdési szakaszára, alakjára, állapotára, részére.

Természeti területek körének meghatározása

Természeti területnek minQsül, ha meghatározott feltételeknek
megfelel:

erdQ, gyep, nádas, mqvelési ágú termQföld;
mqvelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha nem áll bányamqvelés alatt;
mezQ- és erdQgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület

Az élQhelyek általános védelme

A mezQ-, erdQ-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, tartamosságot, természetkímélQ módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét
A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élQvilág maradandó károsodása, a védett élQ szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevQ csökkenése nélkül kell végezni.
ErdQ telepítése - ha a termQhelyi adottságok lehetQvé teszik - elsQsorban Qshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélQ módon történjék.
Gyepgazdálkodás elsQsorban a gyeptípusokhoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélQ használatával történhet.
A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élQhelyek védelme érdekében - meg kell Qrizni. Vízépítési munkálatok során természetkímélQ megoldásokat kell elQnyben részesíteni.
A növényvédQ szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok forgalomba hozatalának, felhasználásának, alkalmazásának kísérleti célú, ideiglenes vagy végleges engedélyezése a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel lehetséges, az engedélyezéshez a Minisztérium hozzájárulása szükséges.
A talaj termékenységét a befolyásoló vegyi anyagok természeti területen történQ felhasználása - külön jogszabályban foglaltak szerint - csak indokolt esetben, talajvizsgálatok eredményeire alapozva, természetkímélQ módon történhet.

A földtani természeti értékek általános védelme

Kiterjed a földtani, felszínalaktani képzQdményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, Qsmaradványokra.
Beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a lehetQ legkisebb mértékben károsodjon.
Bányászati tevékenységet a természeti területek lehetQ legkisebb mértékq igénybevételével kell folytatni.
Felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, természetszerq állapotot kell kialakítani.
Bányászat során elQkerült természeti érték megóvása érdekében - igazgatóság kezdeményezésére - a bányászati hatóság a bányászati tevékenységet korlátozhatja, vagy megtilthatja, illetQleg a bányatelket módosítja.

A természeti értékek és a természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályok

Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges:
- gyep és nádas mqvelési ág megváltoztatásához;
- gyep, nád és más vízinövényzet égetéséhez.
Természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges:
termQföld más célú hasznosításához, mqvelés alól kivett terület újrahasznosításához;
földtani kutatáshoz, bányatelek megállapításához,
ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, kitermelés szüntetetésére, bányabezárásra vonatkozó mqszaki üzemi tervek, tájrendezési terv jóváhagyásához
vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához
Természetes és természetközeli állapotú vizes élQhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, vizeket kísérQ természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához
partvonaltól számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévQ épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához
vízi létesítmények, kikötQk, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez

III. Természeti területek és értékek kiemelt oltalma
Védetté nyilvánítási eljárás

Védetté kell nyilvánítani
tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekbQl, a biológiai sokféleség megQrzése céljából arra érdemes:
vadon élQ szervezeteket, életközösségeiket, termQ-, tartózkodó-, élQhelyeiket;
régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat;
természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket;
növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket, egyes növényeket, növénycsoportokat;
élQállat gyqjteményeket;
földtani képzQdményeket, alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, Qsmaradványokat;
védett ásványok, Qsmaradványok jelentQs lelQhelyeit;
felszíni, felszínalaktani képzQdményt, barlangok felszínét;
álló- és folyóvizeket, tavat, patakot, mocsarat;
tipikus és ritka talajszelvényeket;
természethez kötQdQ kultúrtörténeti emlékeket.

Természeti terület és más védelemre érdemes földterület
országos jelentQségq terület esetén a miniszter
helyi jelentQségq terület esetén a települési - Budapesten a fQvárosi - önkormányzat rendeletben nyilvánít védetté.
A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza
a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi értékek megnevezését,
terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait
e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött tevékenység körét, valamint lehetQség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit.

Fel kell oldani a természeti érték vagy terület védettségét, fokozottan védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. A helyi védett természeti terület védettségének a feloldásához az igazgatóság véleményét be kell szerezni.

Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás elQkészítése hivatalból indul meg.
Terület védetté nyilvánítását - helyi jelentQségq védett természeti terület kivételével - az igazgatóság készíti elQ.
Ha az elQkészítés helyi jelentQségq védett természeti területté nyilvánításra irányul, a helyi védetté nyilvánítást elQkészítQ települési önkormányzati jegyzQnek, fQjegyzQnek, a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentQségq védett természeti területté nyilvánítását.
Az igazgatóság - a Minisztérium állásfoglalása alapján - nyilatkozatát 60 napon belül megadja.
Ha a terület országos jelentQségq védett természeti területté nyilvánítása indokolt, az igazgatóság a védetté nyilvánítás elQkészítését hivatalból folytatja le.

Természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készít elQ.
Az elQkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét.

A természeti terület védetté nyilvánításának elQkészítése során az elQkészítést végzQ - az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében - egyeztetQ megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tqz ki, amelyre - a kitqzött idQpont elQtt legalább 15 nappal - meghívja az említett javaslattevQt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetQleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. JelentQs számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetQtábláján történQ kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történQ közhírré tétele útján is.

Az elQkészítést végzQ az egyeztetQ tárgyalásról jegyzQkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt elQterjeszt a védetté nyilvánításra jogosulthoz.

Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, védettség feloldását követQen a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi.

Ha valamely védelemre tervezett terület jelentQs károsodásának veszélye áll fenn, a természetvédelmi hatóság - az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett - a területet azonnal végrehajtató határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja. A határozatban elQírhatja a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztetQ tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja.
Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jogszabály hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn. Országos jelentQségq védelemre tervezett természeti terület esetén a miniszter - egy ízben - további 2 hónappal meghosszabbíthatja az ideiglenes védettséget, ha a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendelet kihirdetése folyamatban van.

Ha valamely terület idQszakosan fokozottan védett élQ szervezetek élQhelyéül szolgál, amelyek megóvására másként nem biztosítható, az igazgatóság a területet, vagy annak egy részét meghatározott idQre - de legfeljebb 3 hónapra az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett -, azonnal végrehajtható határozattal átmenetileg védetté nyilváníthatja.


A védett természeti területek

Nemzeti park
jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, nagyobb kiterjedésq terület, melynek elsQdleges rendeltetése különleges természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mqködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elQsegítése.

Tájvédelmi körzet
jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggQ terület, tájrészlet
ahol az ember és természet kölcsönhatása
esztétikai, kulturális és természeti szempontból
jól megkülönböztethetQ jelleget alakított ki,
elsQdleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megQrzése.

Természetvédelmi terület
jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggQ terület
elsQdleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggQ rendszerének a védelme
A védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minQsül.

Természeti emlék
valamely különlegesen jelentQs egyedi természeti érték, képzQdmény és annak védelmét szolgáló terület
(védett forrás, víznyelQ, kunhalom, földvár)

VédQövezet:
Védett természeti területet - szükség esetén - védQövezettel kell ellátni. A védQövezet kiterjedésérQl a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni.

Védett növény- és állatfajok, társulások:
Tilos a védett fajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élQhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
Gondoskodni kell a fennmaradáshoz szükséges természeti feltételek, a talajviszonyok, vízháztartás megQrzésérQl.

Védett természeti területre vonatkozó szabályok
Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
kutatás, gyqjtés, kísérlet végzéséhez;
gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, használáshoz;
termQföldnek nem minQsülQ földterület rendeltetésének, termQföld mqvelési ágának megváltoztatásához;
az erdQ védelmérQl szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelQn lévQ fa kivágásához, telepítéséhez;
nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, - a kijelölt és kiépített tqzrakóhely kivételével - erdQterületen tqz gyújtásához;
növényvédQ szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;
horgászathoz;
közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, sporttevékenység folytatásához

Védett természeti területre közvetlen kihatással lévQ más hatósági eljárás során szakhatóságként mqködik közre,

földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása
telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel;
nyomvonalas létesítmény és földmq építése;
vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat;
ipari, mezQgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése során;
erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásokban;
bányatelek megállapításának, módosításának,
ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, meddQhányó hasznosítására, kitermelés megszüntetésére, bányabezárásra vonatkozó mqszaki üzemi tervek, tájrendezési terv jóváhagyásának,
bányászati létesítmények építésének és üzembe helyezésének, valamint egyes gépek és berendezések bányabeli használatának engedélyezésekor
bányászattal összefüggQ vízjogi hatósági eljárásokban;
termQföld más célú hasznosításának;
külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállításának, tárolásának
engedélyezésekor

A barlangok védelme
kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, befoglaló kQzetére, képzQdményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére, természetes élQvilágára, mesterségesen létrehozott szakaszaira.

Védett ásványi képzQdményekre vonatkozó szabályok
ritka, különleges nagyságú, kifejlQdésq, tudományos jelentQségq ásványok, Qsmaradványok körét, pénzbeli értékét a miniszter állapítja meg
eredeti helyükön kell megQrizni, a legkisebb károsodást okozó módszerrel eltávolítva, úgy elhelyezni, hogy oktatási, tudományos és bemutatási célokat szolgáljon.
bányászati tevékenység során be kell jelenteni, és lehetQvé kell tenni a leletmentést.
gyqjtéséhez, forgalomba hozatalához, külföldre viteléhez az igazgatóság engedélye szükséges, végleges kiviteli engedély nem adható.

IV. A természet védelmének tervezése és szervezeti rendszere

Megvalósításához a Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képezQ Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet kell készíteni.

A természetvédelem állami szervezete

A miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá az igazgatóságok, a települési önkormányzat és szervei, valamint a jegyzQ látják el.
A természetvédelmi hatósági feladatokat elsQ fokon
a) a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe nem tartozó ügyekben az igazgatóság,
b) a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben a jegyzQ [együtt: természetvédelmi hatóság] látja el.
A védett természeti értékek és területek Qrzése, megóvása, károsításának megelQzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lQfegyverrel ellátott tagokból álló - Természetvédelmi Prszolgálat mqködik valamennyi igazgatóság szervezetében.

Az ügyész szerepe a természetvédelemben
a büntetQeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint jár el

Az önkormányzatok természetvédelmi feladatai
Megyei önkormányzat:
gondoskodik területén lévQ helyi jelentQségq védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról
javaslatot tesz helyi jelentQségq védett természeti területté nyilvánításra
települési önkormányzat felkérésére részt vesz ennek elQkészítésében,
elQsegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét
helyi jelentQségq védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztésérQl, QrzésérQl a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni

Természetvédelmi információs rendszer
egységes, a nemzetközi követelményeknek is megfelelQ információs rendszert a miniszter az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer önálló részeként mqködteti

V. A természet védelmének tulajdoni és gazdasági alapjai
Tulajdonjogi rendelkezések

Kizárólagos állami tulajdonban áll valamennyi barlang, védett növény- és állatfaj egyede, ásványi képzQdmény.
Az e törvény hatálybalépése elQtt jogszerqen létesített gyqjteményekben, kertekben, parkokban, állatkertekben található, védett növény- és állatfajok egyedei, védett ásványi képzQdmények tulajdonjogára a korábbi rendelkezések az irányadóak.
A barlang kivételével a védett természeti értékek és területek korlátozottan forgalomképesek.
Külföldi természetes és jogi személy védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.
Védett természeti érték és terület tulajdonjogának változásakor az államot elQvásárlási jog illeti meg, amelyet az igazgatóság jogosult gyakorolni. Helyi jelentQségq védett természeti terület esetében - sorrendben az igazgatóságot követQen - a települési önkormányzatot is megilleti az elQvásárlási jog.

Gazdasági és pénzügyi jogi elQírások
A központi költségvetés támogatja a Központi Környezetvédelmi Alapban
az Alaptervben meghatározott kiemelt természetvédelmi és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását
a természetvédelmet szolgáló intézkedéseket
különösen a természetvédelmi információs rendszer kiépítése és mqködtetése
közigazgatási ellenQrzés
oktatás, ismeretterjesztés és tudatformálás, a kutatás
társadalmi természetvédelmi tevékenység területén.
A védett élQ szervezetek, életközösségek, ásványképzQdmények pénzben kifejezett értékét a miniszter rendeletben állapítja meg.
A védett természeti terület nevének, jelképének, illetve a természetvédelem jelképének felhasználásáért - a jogosult és a felhatalmazó közötti polgári jogi szerzQdésben meghatározottak szerint - a felhasználó díjat köteles fizetni.

Támogatások és kártalanítás
A védett természeti értékek és területek megQrzését támogatni kell
állami támogatás nyújtásával
adókedvezmény biztosításával
természetkímélQ gazdálkodást segítQ hitelrendszerrel
élQhely rekonstrukciót, élQhely kialakítást végzQknek
(kivéve, ha az erre szankcióként került sor)
A kötelezettségek megtartását - a támogatás megfizetésének feltételeként - az igazgatóság rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal ellenQrzi.
Védett természeti területeken természetvédelmi érdekbQl elrendelt mezQ- és erdQgazdasági korlátozás, tilalom esetén, termelésszerkezet megváltoztatásának elQírása következtében a tulajdonos tényleges kárát meg kell téríteni.
A természeti kár megelQzése érdekében jogszerqen elQírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási igényt nem keletkeztet.
Amennyiben az ideiglenes védetté nyilvánítást annak indokoltsága miatt nem követi végleges, a tulajdonos részére az ideiglenes védetté nyilvánításból eredQ tényleges kárt meg kell téríteni.

FelelQsségbiztosítás és biztosíték

Az a jogi személy, más szervezet, egyéni vállalkozó vagy mezQgazdasági tevékenységgel hivatásszerqen foglalkozó gazdálkodó,
aki védett természeti területen veszélyes anyagot használ,
vagy egyébként a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentQ tevékenységet folytat

külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles biztosítékot adni, vagy felelQsségbiztosítást kötni.
A biztosítékadási kötelezettség és a felelQsségbiztosítás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

Védett állat kártételének megelQzésére, a kárviselésre vonatkozó szabályok

MegelQzésérQl, csökkentésérQl a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, használója a tQle elvárható módon és mértékben gondoskodik.
Ha a kötelezett nem képes megelQzni, kérheti az igazgatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
Riasztási módszerek alkalmazása, túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak az igazgatóság engedélyével és felügyeletével végezhetQ.
Az igazgatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére közremqködik a riasztásban, befogásban, gyérítésben vagy végzi azt.
Az igazgatóság saját kezdeményezése esetén a költségeket maga viseli.
Ha az igazgatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.

Az igazgatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert az igazgatóság

nem tett eleget az (2) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
Más esetben az ingatlan tulajdonosa maga viseli a kárt.

VI. A természetvédelem eljárásjogi szabályai és szankciói
Eljárási rendelkezések

Eljárási határidQ a tv hatósági engedélyezési eljárásokban 90 nap
Szakhatósági eljárásokban 30 nap, amely egy alkalommal, további 15 nappal meghosszabbítható
Ha hatósági engedély iránti kérelem az ország területére kiterjedQ tevékenységre irányul, az elsQfokú hatósági engedélyezési jogkört a Minisztérium gyakorolja.
Az igazgatóság, illetve helyi védett természeti területek esetén a jegyzQ, jogszabályban meghatározott elQírások teljesítése érdekében
kötelezheti az ügyfeleket az eredeti állapot helyreállítására
korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztetQ tevékenységeket

A jogellenesen szerzett, birtokban tartott védett természeti értéket az igazgatóság határozattal lefoglalja, illetQleg elkobozza, ami csak a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint használhatók fel.

A természeti állapotfelmérés

Ha a jogszabályban meghatározott tevékenység megkezdése környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött, annak részeként természeti állapotfelmérését kell készíteni.
Az állapotfelmérés magában foglalja:
érintett terület természeti értékeinek, azok helyzetének felmérését
természeti értékeket - beleértve a védett természeti értékeket - jelentQsen befolyásoló, veszélyeztetQ, károsító tevékenységek bemutatását
a tervezett tevékenységek megvalósítása és a gazdálkodás nyomán a várható változásokat
továbbá a természeti értékek megóvására, elkerülhetetlen károsodásuk csökkentésére vonatkozó intézkedéseket

Természetvédelmi bírság
természetvédelmi bírságot köteles fizetni, aki tevékenységével vagy mulasztásával

a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat elQírásait megsérti
védett természeti értéket jogellenesen veszélyeztetni, károsítja, elpusztítja, védett természeti terület állapotát, minQségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, kárt okoz
védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztetQ tevékenységet folytat
védett élQ szervezet, életközösség élQhelyét, illetQleg élettevékenységét zavarja
természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérQen végez

A természetvédelmi bírságot az igazgatóság, helyi jelentQségq védett természeti terület esetében, pedig a jegyzQ szabja ki.
Kiszabására cselekményrQl való tudomásszerzésétQl számított 1 éven túl nincs lehetQsége.
Ha a természetvédelmi bírságot
az igazgatóság szabta ki, akkor a Központi Környezetvédelmi Alap tv célokat szolgáló részének,
a jegyzQ szabta ki, akkor az önkormányzat környezetvédelmi célokat szolgáló részének bevételi forrása.
ha a települési önkormányzat nem rendelkezik kv alappal, akkor is a Központi Környezetvédelmi Alapot illeti meg.
A bírság nem mentesít a büntetQjogi, szabálysértési, kártérítési felelQsség, a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Polgári jogi felelQsség
Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági elQírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv 345-346.§-aiban foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni.
A természet védelmének szabályai megszegésével okozott kárt magában foglalja:
tényleges vagyoni kárt,
elmaradt hasznot,
károkozás felszámolásával kapcsolatos költséget,
természeti érték károsodásából eredQ,
a társadalom, vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejezQdQ nem vagyoni kárt.
Károkozás esetén elQször a természetbeni helyreállítást kell megkísérelni, és a kár ebben az esetben - hacsak a helyreállítást nem a károkozó végzi - magában foglalja az eredeti állapot helyreállításának költségeit is.

Vegyes és záró rendelkezések
E törvény 1997. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel egyidejqleg a természetvédelemrQl szóló 1982. évi 4. törvényerejq rendelet hatályát vesztette.


2/1999. KÖM rendelet a Környezetvédelmi Alap Célfeladat fejezeti kezelésq elQirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenQrzésének részletes szabályairól

Általános rendelkezések:
környezetkímélQ gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzése
környezeti ártalmak megelQzése, környezetterhelés mérséklése
bekövetkezett környezeti károk felszámolása
tájrendezés
természeti erQforrások megQrzésének elQsegítése
természeti értékek, területek fenntartása
leghatékonyabb környezetvédelmi megoldások ösztönzése
társadalom környezeti szemléletének fejlQdése
a környezetvédelmi kutatás elQsegítése

A feladatok megvalósítását elQsegítQ források:

A környezet- és természetvédelmi bírságok.
A környezetvédelmi termékdíjak.
A nemzetközi segélyek.
Az önkéntes befizetések és támogatások.
A támogatások visszafizetése és ezek kamatai.
A megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés.
A meghatározottakon túl a költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatások.
A külön jogszabályokban meghatározott egyéb bevételek.

A KAC-cal a környezetvédelmi miniszter rendelkezik
gondoskodik az általa kijelölt szerv útján (a továbbiakban a Kac kezelését végzQ szerv)* a kezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról
valamint a KAC-ra vonatkozó, külön jogszabályokban elQírt számviteli-könyvviteli és azzal összefüggQ nyilvántartások vezetésérQl.
A Kac. felhasználásával kapcsolatos döntésérQl rendszeresen  a pályázatok esetén a döntést követQ 30 napon belül  összefoglalót kell készíteni,
melyet a Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában és egy országos napilapban közzétesz.

A Kac. felhasználható:

A környezet védelmét, értékeinek megQrzését közvetlenül elQsegítQ beruházások, mqszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások (fejlesztések) megvalósításához, valamint újrahasznosítási rendszerek mqködtetéséhez.
Azonnali beavatkozást igénylQ környezeti károsodás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló intézkedések költségeinek  ismert károkozó eseti átmeneti, egyéb esetekben végleges  megtérítése (5%).
Közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására (max. 15%).
A környezeti és természeti károkozások megelQzését, felderítését és felszámolását szolgáló feladatokra, programokra, illetve a környezetvédelem hatósági munka feltételeinek javítására (10%).
A Kac. kezeléséhez, mqködéséhez, bevételi beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenQrzéséhez szükséges költségek fedezésére (3-3,5%).
A Nemzeti Park Igazgatóságok természetvédelmi vagyonkezelésével összefüggQ feladatok ellátására (1%).

A támogatás, finanszírozás formái (1, 3, 6):

Vissza nem térítendQ, ide értve a külön jogszabályokban meghatározott támogatásokat is.
Kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású, visszatérítendQ.
Kamattámogatás.
Hitelgarancia.
A kormány eseti döntése alapján pénzeszközök átadására is sor kerülhet.
Az azonnali beavatkozást igénylQ környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló költségek (2-es) megelQlegezhetQek.

A támogatás mértéke:

A támogatás költsége legfeljebb a fejlesztés költségének 60%-áig terjedhet azzal, hogy a vissza nem térítendQ támogatás mértéke nem haladja meg az odaítélt támogatás 50%-át.

1. A környezet védelmét, értékeinek megQrzését elQsegítQ beruházások, mqszaki és kereskedelmi fejlesztések
LevegQtisztaság védelme.
Hulladékok keletkezésének megelQzése, hulladékok káros hatásainak csökkentése, begyqjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása, környezetkímélQ, hulladékszegény technológiák és termékek bevezetése.
Zaj- és rezgésvédelem.
Védett természeti értékek megQrzése, védett természeti területek természetvédelmi kezelése.
Vizek mennyiségi és minQségi védelme.
Talajszennyezésekkel szembeni védelme.
A környezet védelmét szolgáló termékek, eljárások, technológiák kialakítása.
Környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttmqködés és hitelprogramok megvalósítása.
A bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezést szolgáló fejlesztések.
3. Közcélú környezetvédelmi feladatok:

A környezet védelmét szolgáló mérQ és ellenQrzQ hálózatok, illetve információs rendszerek fejlesztése.
Védett természeti területek, értékek védelme, a biodiverzitás megQrzése.
A környezet védelmét szolgáló kutatás-fejlesztési feladatok.
A környezet védelmét szolgáló oktatási, nevelési, ismeretterjesztési feladatok ellátása, támogatása.
A környezet védelmét szolgáló intézkedések meghatározását és bevezetését elQsegítQ szakmai és intézményi háttér megerQsítése.
A társadalom környezet- és természetvédelem szemléletének alakítása.
Országos, illetve regionális jelentQségq, a környezet védelmét komplex módon szolgáló, továbbá nemzetközi környezet és természetvédelmi egyezményekkel összefüggQ ágazati feladatok, programok elQsegítése.
A környezet- és természetvédQ társadalmi szervezetek és mozgalmak kv programjainak, kezdeményezéseinek támogatása.

A környezet védelmét, értékeinek megQrzését közvetlenül elQsegítQ fejlesztések pályázati rendszere

A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokra
a környezet védelmét, értékeinek megQrzését közvetlenül elQsegítQ beruházások, mqszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások
a miniszter a Minisztérium hivatalos lapjában a tárgyévi költségvetési törvény hatálybalépését követQ 60 napon belül  az érintett minisztériumok véleménye, valamint a környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezetek együttes ajánlásainak ismeretében  pályázati felhívást tesz közzé.
A pályázati felhívás tartalmazza a támogatási célokat és a pályázat benyújtásának feltételeit.
Ttámogatást belföldi székhelyq jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezQ gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, devizabelföldi magánszemély kaphat.

A pályázatokat
1, 2, 3, 5, 6 pontokban meghatározott fejlesztések esetén az illetékes környezetvédelmi felügyelQséghez,
4, 9 pontok esetében a nemzeti park igazgatósághoz
7, 8 pontokban meghatározott fejlesztések esetén a Minisztériumhoz kell benyújtani.
A területi szervek címjegyzékét a pályázati felhívás tartalmazza.
A pályázatot akkor lehet benyújtani, ha a pályázó legalább a pályázatban szereplQ fejlesztési költségek 30%-át elérQ saját forrással rendelkezik, települési önkormányzatok esetében ez a mérték 20%.
A 4-es pont szerinti fejlesztések, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalásból származó, a környezet védelmét szolgáló fejlesztések esetében 30%-os saját forrás alatti pályázatok is benyújthatók.
Nem nyújthat be támogatási kérelmet vagy pályázatot, aki csQd vagy felszámolási eljárás alatt áll, illetve akinek 60 napon túli köztartozása van.

A pályázatok az év során folyamatosan nyújthatók be, legkésQbb tárgyév szeptember 15-éig.
A pályázatok elbírálására évente legalább két alkalommal kerül sor.
Az e rendelet 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladatokra vonatkozó igényt
a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezést szolgáló fejlesztések
évente egy alkalommal, az erre vonatkozó pályázati felhívás megjelenését követQ 90 napon belül kell benyújtani. Az elbírálásra a pályázat beadási határidejétQl számított 150 napon belül kerül sor.
A pályázatok elbírálásával kapcsolatos döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.
Nem továbbítható a Minisztériumhoz, illetve nem támogatható az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati felhívásban szereplQ valamelyik támogatási célnak, illetve a hiánypótlás ellenére az elQírt formai vagy tartalmi feltételeknek.
A formai vagy tartalmi feltételeknek nem megfelelQ pályázat esetében a területi szerv, vagy a Minisztérium  a pályázat nyilvántartásba vételének mellQzésével  haladéktalanul felhívja a pályázót a hiányok pótlására.
A formai és tartalmi feltételeknek megfelelQ pályázatokat a területi szerv  véleményével együtt  a benyújtást követQ 8 napon belül továbbítja a Minisztériumhoz.
A pályázatok támogatási feltételeire, elbírálására, a pályázatokról hozott döntésekkel kapcsolatos információ-szolgáltatásra, az ajánlati kötöttségre, a szerzQdéskötésre és a szerzQdéstQl való elállás feltételeire  az e rendeletben foglalt eltérésekkel  a külön jogszabályban* foglaltak irányadóak.
A pályázatok összesítését és elQzetes szakértQi értékelését a Kac kezelését végzQ szerv látja el.

A pályázatok elbírálására a miniszter Tárcaközi Bizottságot hoz létre,
Tagjai
a miniszter által kijelölt minisztériumi köztisztviselQk
Belügyminisztérium, FVM, Gazdasági Minisztérium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium képviselQje
a környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezetek által delegált három személy.
A Bizottság maga állapítja meg az ügyrendjét, amelyet a miniszter hagy jóvá.
A támogatás odaítélésérQl a Bizottság javaslata alapján a miniszter dönt.
A döntésrQl és indokolásáról a döntéstQl számított 15 munkanapon belül a Kac kezelését végzQ szerv írásban értesíti a pályázót.
A nyertes támogatást igénylQvel, pályázóval a miniszter vagy az általa megbízott személy köt szerzQdést.

A Kac kezelését végzQ szerv
ellenQrzi a támogatási szerzQdésben foglaltak teljesítését, gondoskodik a teljesítéssel arányban álló összeg átutalásáról a benyújtott igénylés alapján
elvégzi a hozzá benyújtott teljesítést, részteljesítést igazoló bizonylatok pénzügyi vizsgálatát a benyújtást követQ 15 napon belül, (az esetleges hiánypótlásra fordított idQ nem számít be)
nem megfelelQ teljesítés, vagy szerzQdésszegés esetén felszólítja a támogatottat a teljesítésre, eredménytelenség esetén kezdeményezi a szerzQdésben foglalt szankciók érvényesítését
rendszeresen vizsgálja a csomagolóanyagok termékdíja alóli mentességre kiadott engedélyben foglaltakat, a termékdíj visszaigénylésének jogosságát és a jogszabályban elQírt feltételek megléte esetén gondoskodik a visszautalásról
havonta tájékoztatja a Minisztériumot az ellenQrzések eredményérQl
figyelemmel kíséri a támogatásban részesülQ szervezettel szemben induló felszámolási-, végelszámolási- és csQdeljárásokat és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint köteles a Kac követelését hitelezQi igényként érvényesíteni
a fejlesztés befejezését követQen szakmai és pénzügyi szempontok alapján ellenQrzi a szerzQdésben foglaltak teljesítését
az utóellenQrzés eredményes befejezése és a szerzQdés teljesülése után lezárja a szerzQdést és errQl értesíti a támogatottat
A támogatás felhasználását a külön jogszabályokban meghatározott szervezetek is ellenQrzik.



/2003. ( . .) KvVM rendelete a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésq elQirányzat felhasználásának és ellenQrzésének szabályairól

Általános rendelkezések
A Kac. a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósulását szolgálja, ezen belül kiemelten a fenntartható fejlQdés követelményeinek teljesítését a környezetvédelem, természetvédelem területén, valamennyi környezeti elemre és hatótényezQre kiterjedQen
a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendelkezik fellette
az érintett minisztériumok és az Országos Környezetvédelmi Tanács véleménye szerint - pályázatot ír ki az internetes honlapján, hivatalos lapjában, két országos terjesztésq napilapban.
A felhasználásokkal kapcsolatos döntésekrQl rendszeres tájékoztatót készít a minisztérium, amit a döntés után 10 munkanapon belül internetes honlapján és két országos napilapban, hivatalos lapjának következQ számában közzé tesz.
A tájékoztató tartalmazza a támogatás kedvezményezett, tárgyának megnevezését, a támogatás összegét, valamint megvalósításának helyét.
A Minisztérium az e rendeletben meghatározott támogatásokkal összefüggQ lebonyolítási és ellenQrzési feladatok végrehajtására külön szerzQdésben meghatározottak szerint közremqködQ szervezetet vesz igénybe.

A Kac. felhasználásának általános feltételei
A Kac. - termékdíj visszaigényléssel csökkentett - éves elQirányzatának
a) 90 %-a pályáztatási eljárás keretében környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre, programokra, intézkedésekre és ezek megalapozására,
b) 3 %-a kárelhárításra, valamint külön jogszabályokban megjelölt egyéb kiadásokra, kötelezettségek teljesítésére,
c) 7 %-a KAC mqködtetési feladatokra és tartalékként
használható fel.

A miniszter évközben szükség szerint átcsoportosítást hajthat végre a rendelet módosítása nélkül az a) és b) pontjában foglalt jogcímek között,
valamint az c) pontjában foglalt jogcímrQl a b) pontjában foglalt jogcímre.

A feladatok megvalósítását elQsegítQ források
(2/1999-es Korm.rendbQl)
A környezet- és természetvédelmi bírságok.
A környezetvédelmi termékdíjak.
A nemzetközi segélyek.
Az önkéntes befizetések és támogatások.
A támogatások visszafizetése és ezek kamatai.
A megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés.
A meghatározottakon túl a költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatások.
A külön jogszabályokban meghatározott egyéb bevételek.

A Kac.-ból támogatást amennyiben nemzetközi szerzQdés eltérQen nem rendelkezik belföldi székhelyq jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint magyar állampolgárságú természetes személy kaphat.

Vállalkozásoknak kv beruházásra, megújuló energiaforrások felhasználására, energiatakarékosságot célzó beruházásra mqködési, valamint környezeti károk helyreállítását szolgáló támogatás nyújtható.
A Kac. pénzeszközeinek felhasználása
vissza nem térítendQ támogatás
támogatás,
kamattámogatás,
visszatérítendQ kamattámogatás,
termékdíj visszaigénylés,
egyéb kifizetés formájában történik.

Kamattámogatás, a támogatást igénylQ és a pénzintézet között létrejött hitelszerzQdésben meghatározott futamidQre, de legfeljebb a tárgyévet követQ három évre nyújtható.

A pályázatok tartalmi és formai követelménye
felhívásban meghatározott tartalommal, formában és nyomtatványon kell benyújtani
a pályázati felhívásban meghatározott mértékq saját forrással kell rendelkeznie
a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell

1.000.000 forint alatt, annak öt ezreléke,
1.000.001-5.000.000 forint esetén 10.000 forint,
5.000.001-10.000.000 forint esetén 25.000 forint,
10.000.001-50.000.000 millió esetén 50.000 forint,
50.000.001 forint feletti 100.000 forint

Amennyiben a pályázat forráshiány miatt kerül elutasításra, úgy a pályázati díj 50 %-át a miniszter döntésétQl számított 30 napon belül a Minisztérium visszautalja.

A pályázat benyújtásának és elbírálásának rendje
a tárgyév folyamán legkésQbb szeptember 30-ig
a pályázati felhívásban meghatározottaknak megfelelQen az illetékes környezetvédelmi felügyelQséghez, nemzeti park igazgatósághoz illetve a Minisztériumhoz kell benyújtani
elfogadásról a pályázót tájékoztatni kell, 5 munkanapon belül feltételeknek való megfelelést ellenQrzi, a pályázatokat nyilvántartásba veszi, meg nem felelQ pályázatokat visszaküldi
a területi szerv a hozzá benyújtott, a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelQ pályázatokról területi értékelést készít, amelyet 10 munkanapon belül megküld a Minisztérium részére.
A Minisztérium a közvetlenül hozzá benyújtott, továbbá a területi szerv által hozzá továbbított pályázatokat 20 munkanapon belül, a pályázat céljának megfelelQen környezet-, természetvédelmi, mqszaki, közgazdasági, pénzügyi szempontok szerint - szükség esetén külsQ szakértQ igénybevételével - értékeli.
Az értékelés részeként helyszíni vizsgálat is tartható.
A Minisztérium a támogatható pályázatokat rangsorolja.
A benyújtott pályázatokról a miniszter írásban dönt.
A miniszter döntésével szemben jogorvoslatnak helye nincs.
A helyi önkormányzatok részére ígérvény kibocsátásáról is dönthet, ha mqszaki tartalmú pályázatához céltámogatásban részesül az évben, vagy következQ évben.
A döntésének meghozatalában az általa létrehozott munkabizottságok segítik.

A bizottságban szavazati joggal vesznek részt
a miniszter által kijelölt köztisztviselQk,
érintett minisztériumok által kijelölt egy-egy személy,
társadalmi, szakmai érdekképviseleti szervek által kijelölt - a miniszter által meghatározott számú - személy(ek).
Max. 13 fQ (létszámáról a miniszter dönt)
A bizottságok tagjainak megbízatása visszavonásig szól.
Kéthavonta üléseznek, elQtte 6 nappal megkapják a Minisztérium döntésre vonatkozó javaslatát.
A tagok nem vehetnek részt adott pályázatra vonatkozó javaslat kialakításában, ha a tag vagy közeli hozzátartozója
kötelezettség vagy felelQsség alól mentesülne,
a pályázó tisztségviselQje vagy a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
a pályázó cégnél tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,
a pályázattal kapcsolatban bármilyen más elQnyben részesül, vagy a megkötendQ jogügyletben érdekelt.

A bizottsági tag a bizottság mqködési körébe tartozó pályázattal kapcsolatban a Minisztérium rendelkezésére álló valamennyi iratba betekinthet.

A miniszter döntését a bizottság javaslatának ismeretében, a javaslatot követQ 10 munkanapon belül hozza meg.

A pályázatok elbírálása során a helyi önkormányzatok pályázatai közül elQnyben részesülnek azok a pályázatok, ahol a helyi önkormányzat környezetvédelmi programmal rendelkezik.

A pályázatok elbírálása során elQnyben részesíthetQek azok a pályázatok, amelyek EU támogatásban részesülQ projekthez kapcsolódnak, de a beruházás mqszaki tartalmánál fogva EU támogatás igénybevételére nem kerülhet sor.

A szerzQdéskötés és a szerzQdés módosítás szabályai

A támogatásban részesülQvel a szerzQdéskötéshez szükséges valamennyi feltétel teljesülése esetén a támogatási szerzQdést a miniszter, illetve a miniszter nevében az általa megbízott személy vagy szervezet köti meg

A kedvezményezettnek a szerzQdés megkötésére a Minisztérium által meghatározott idQtartam, de legfeljebb a döntés kézhezvételétQl számított 180 nap áll a rendelkezésére

A szerzQdés módosítására irányuló kérelmet a közremqködQ szervezethez, illetve a Minisztériumhoz kell benyújtani

A támogatások felhasználásának ellenQrzése
Célja, hogy elQsegítse
a támogatás rendeltetésszerq felhasználását,
a Kac. a környezetvédelmi és természetvédelmi céloknak megfelelQ, környezetileg hatásos, táj-, természetvédelmi szempontból eredményes, gazdaságilag hatékony felhasználását,
a Kac. mqködési problémáinak feltárását és a tapasztalatok alapján a szükséges intézkedések megtételét

felhasználását a Minisztérium, közremqködQ szervezet, a területi szervek, külsQ szakértQk, szakértQ szervezetek ellenQrízhetik
a támogatás folyósításakor, felhasználása során, befejezését követQen is sor kerülhet. Lehet a helyszíni ellenQrzés is.
a támogatás nem rendeltetésszerq, a szerzQdéssel ellentétes, attól eltérQ felhasználását az ellenQrzQ szerv a kedvezményezettel közösen felvett jegyzQkönyvben rögzíti, és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.



2001. ÉVI LXXIII. TÖRVÉNY A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJAKRÓL, TOVÁBBÁ EGYES TERMÉKEK KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJÁRÓL

1995. évi LVI. tv. módosítása
új szempont: termékdíj kötelesek: festékek, lakkok, hígító és oldószerei

A törvény célja
a termék elQállítása, felhasználása során, azt követQen közvetlenül, közvetve terhelQ vagy veszélyeztetQ termék által okozott környezeti károk csökkentéséhez és megelQzéséhez szükséges pénzügyi források megteremtése

hozzájárulás a környezetszennyezés csökkentéséhez, a természeti erQforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez

Hatálya alá tartozik a tv által meghatározott termékdíjköteles termék, más termékekkel együtt vagy más termékek részeként forgalomba hozott termék is.

A szabályozás célja, hogy elQsegítse a keletkezQ hulladék mennyiségének csökkentését, és ösztönözze a hulladék összegyqjtését és hasznosítását.

Termékdíjat kell fizetni minden olyan termék után, amelynek használata vagy a belQle keletkezQ hulladék terheli környezetünket.

A termékdíj bevételekbQl pedig olyan környezetvédelmi tevékenységek támogathatók, amelyekkel az adott termék káros környezeti hatásai megelQzhetQk.

A termékdíj-rendszer az országos szintq hulladékgazdálkodás meghatározó szabályozó eszköze.

A jogszabály ugyanis nem egyszerqen a díj megfizetését írja elQ, hanem a fizetés alóli mentességet is lehetQvé teszi:

a termékdíj-fizetésre kötelezett szervezetek mentesülhetnek fizetési kötelezettségük alól, ha az általuk "termelt" hulladékot meghatározott arányban összegyqjtik és hasznosítják.

Erre a tevékenységre a kötelezettek speciális, ún. koordináló szervezeteket hozhatnak létre.

Termékdíjköteles termék
a) üzemanyag és egyéb kQolajtermék (közvetlenül szennyezQ)
b) gumiabroncs
c) hqtQberendezés, hqtQközeg
d) csomagolóeszköz
e) akkumulátor
f) festékek, lakkok hígítói, oldószerei (közvetlenül szennyezQ)
g) reklámhordozó papír

Termékdíj fizetésére kötelezettek

a belföldi elQállítású termékdíjköteles termék elsQ belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója

termékdíjköteles vámáru behozatala esetén a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény szerinti vámfizetésre kötelezett, illetve a vámszabadterület üzemeltetQje

Eljárási szabályok a termékdíj fizetése során

Termékdíjfizetési kötelezettség a belföldi elQállítású termékdíjköteles termék elsQ belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, vagy a saját célú felhasználás költségként történQ elszámolásának napján keletkezik.
Az üzemanyag termékdíjat a jövedéki adóban fizeti meg. (3%-a, amely a KAC-ot illeti meg)
az APEH által vezetett, a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában megjelölt számla javára kell befizetni és a termékdíjfizetési kötelezettségrQl az adóhatóságnál bevallást tesz a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésrQl szóló 1991. évi LXXVIII. törvény és az adózás rendjérQl szóló 1990. évi XCI. törvény fogyasztási adóra vonatkozó rendelkezései szerint.
A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíj megállapításának és befizetésének teljesítését az adóhatóság ellenQrzi
Az adóhatóság a Magyar Államkincstárnak utalja át az általa behajtott termékdíjat
Az importált termékdíjköteles termék esetén a termékdíjfizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék vámkezelésének napján keletkezik
A termékdíjfizetési kötelezettséget vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban történQ vámkezelésekor, a Vám- és PénzügyQrség Országos Parancsnoksága határozattal állapítja meg (veti ki) a termékimportot terhelQ adókra vonatkozó eljárási szabályok alapján.
A vámhatóság a termékdíjat a tárgyhót követQ hónap 15. napjáig utalja át a Magyar Államkincstárnak.

Termékdíjkedvezmény

A kötelezettnek a termékdíj 75 %-t kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely a külön jogszabályban meghatározottak szerint környezetbarát, a termék környezetkímélQ megkülönböztetQ jelzés használatára jogosult (termékdíjkedvezmény).

Termékdíj visszaigénylés

VisszaigényelhetQ a termékdíj azon termékdíjköteles termék után, amellyel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerzQdés közterhektQl mentes beszerzést ír elQ. A visszaigényléshez külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtása szükséges.

Üzemanyag, egyéb kQolajtermék, hígítók, oldószerek termékdíja kivételével külön jogszabályban meghatározottfeltételekkel, legfeljebb egy évre szóló, évente megújítandó,
hasznosítást koordináló szervezet esetén két évre szóló mentesség szerezhetQ ha a kötelezett a hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosítja.
A kötelezett általi hasznosítással egyenértékq, ha nem maga végzi, de a hasznosításra történQ átadás-átvétel tényét igazolja.
A visszagyqjtést és a hasznosítást a kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel is végeztetheti.

Teljes mentesség szerezhetQ a termékdíj alól, ha a külön jogszabályban meghatározott kötelezQ hasznosítási aránynak megfelelQ mennyiségq hulladékká vált termékdíjköteles
terméket hasznosított a kötelezett.

A Kac. kezelését végzQ szervtQl - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig - visszaigényelheti a terméket terhelQ termékdíjat az a kötelezett vagy az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel.

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni abban az esetben, ha a terméket a kötelezett vagy a másodlagos kötelezett exportálja.

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni a behozott termékre, amennyiben változatlan formában és állapotban épül be az aktív, illetve a vámszabad területi feldolgozás esetén végleges rendeltetéssel külföldre kerülQ késztermékébe, továbbá, ha a termék változatlan formában és állapotban kiszállításra kerül.

Nem kereskedelmi jellegq termékdíjköteles termék behozatala mentes a termékdíjfizetés alól, de a nem kereskedelmi jellegq
vámáruként behozott gumiabroncsok
hqtQberendezések és hqtQközegek
akkumulátorok után is meg kell fizetni.

A rendszeres támogatásra vonatkozó szabályok

Legfeljebb három évre lehet pályázattal megszerezni (EU csatlakozásig)
A rendszeres támogatást a hasznosított, energianyerésre felhasznált hulladék mennyisége után lehet igényelni.
Az Alap kezelQje a jogos igénylés beérkezésétQl számított 30 napon belül utalja a jogosult részére.

A gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja

gépjármq, a mezQgazdasági vontató, a lassú jármq, a (fél)pótkocsi és a repülQgép gumiabroncsa után, az utas- és ajándékforgalomban behozott gumiabroncsok után

Kategória 2001. évi
Termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi
Termékdíj
tétel (Ft/kg) 1.Jóváhagyott [(ENSZ EGB) "E" jellel rendelkezQ] új gumiabroncs, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mennyiségben a felújításra (újrafutózásra) behozott gumiabroncs esetén 40,8 42,8 2.Jóváhagyott [(ENSZ EGB) "E" jellel rendelkezQ] felújított (újrafutózott) gumiabroncs behozatala esetén 51,2 53,8 3.Felújításra (újrafutózásra) (külön jogszabályban meghatározott feltételekkel) behozott használt gumi-abroncs esetén 163,2 171,4 4.Importált használt gumiabroncs esetén 530 900
A csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja

A csomagolóeszköz anyaga 2001. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) Mqanyag 13,5 14,2 Társított 16,1 16,9 Alumínium 5,9 6,2 Fém (kivéve alumínium) 4,6 4,8 Papír, fa, természetes alapú textil 5,9 6,2 Üveg 2,2 2,3 Egyéb 5,9 6,2

A hqtQberendezések és hqtQközegek környezetvédelmi termékdíja
a.) hqtQberendezések névleges hqtQtérfogat és a hqtQközeg mennyisége szerint megkülönböztetett darabszáma,
b.) hqtQközeg esetén a hqtQközeg tömege az alap

I. Az új hqtQberendezések termékdíjtételei

Névleges hqtQtérfogat 2001. évi termékdíj
tétel t (Ft/db) 2002. évi termékdíj
tétel t (Ft/db) 120 literig 1077 1131 120,01-250,00 literig 1939 2036 250,01 liter fölött 5002 5252 k (Ft/db) k (Ft/db) 0,50 kg-ig 268,4 281,8 0,51-2,00 kg-ig 480,3 504,3 2,01 kg fölött 1258 1321
II. A termékdíjköteles új hqtQközegek termékdíjtételei

Termékdíjköteles
hqtQközeg 2001. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) HCFC és HCFC keverék 196,1 420
III. Termékdíjtételek használt hqtQberendezések importja esetén

Névleges hqtQtérfogat 2001. évi termékdíj
tétel t (Ft/db) 2002. évi termékdíj
tétel t (Ft/db) 120 literig 4308 4523 120,01-250,00 literig 7755 8143 250,01 liter fölött 20009 21009 k (Ft/db) k (Ft/db) 0,50 kg-ig 1073 1127,3 0,51-2,00 kg-ig 1921,2 2017,3 2,01 kg fölött 5035 5287

IV. Termékdíjtételek regenerált, illetve regenerálásra alkalmas hqtQközegek importja esetén

Termékdíjköteles
hqtQközeg 2001. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) Regenerált CFC és CFC keverék 2565,2 2693,5 HCFC és HCFC keverék 782 821 Regenerálásra alkalmas CFC és HCFC 630
Egyéb kQolajtermékek környezetvédelmi termékdíja

Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig a kötelezett visszaigényelheti a termékdíjköteles kenQolajok után befizetett Kkt. azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált kenQolaj hasznosítására történQ átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja.

Termékdíjköteles termék 2001. évi
termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi
termékdíj
tétel (Ft/kg) KenQolaj 79 83 Magyar szabványnak nem megfelelQ fqtQolaj 79 83 Magyar szabványnak megfelelQ, de 2,8%-ot meghaladó kéntartalmú fqtQolaj 4,5 4,7
Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja

Termékdíjköteles termék 2001. évi
termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi
termékdíj
tétel (Ft/kg) Elektrolittal feltöltött akkumulátorok 53 55,7 Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok 74 77,7
Hígítók és egyéb oldószerek termékdíja
Hatályos 2003. január 1-jétQl.

Termékdíjköteles termék 2003. évben
Ft/kg A hígítók és egyéb oldószerek 200



53/2003. (IV. 11.) KORM. RENDELET
A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ-MENTESSÉG,
A TERMÉKDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSÉNEK ÉS ÁTVÁLLALÁSÁNAK, VALAMINT A HASZNÁLT GUMIABRONCS BEHOZATALÁNAK FELTÉTELEIRPL

mentességhez szükséges kötelezQ hasznosítási arány mértékét és a mentesség meghatározásának módját melléklet tartalmazza.
mentesség megállapítása a kötelezett kérelmére történik.
kérelmet - a hasznosítást koordináló szervezet kivételével - a KvVM hivatalos lapjában közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.
formanyomtatványt a felügyelQség, FQfelügyelQség a kötelezett rendelkezésére bocsátja.
elbírálására legkésQbb a benyújtást követQ negyedév végéig kerül sor.
hasznosítást koordináló szervezetek kérelmérQl a FQfelügyelQség, a kérelem benyújtását követQ 30 napon belül dönt.
A felügyelQség, FQfelügyelQség a nem megfelelQen kitöltött formanyomtatványt hiánypótlásra a kötelezettnek 15 napon belül visszaküldi. Ilyen esetekben a hiánypótlás teljesítésének napját kell a benyújtás napjának tekinteni.
A felügyelQség a tartalmi és formai elQírásoknak megfelelQ kérelmeket szakmai véleményével együtt 30 napon belül megküldi a FQfelügyelQségnek.
A mentességre való jogosultságot - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - a FQfelügyelQség határozatban állapítja meg, melyben a kötelezett által teljesítendQ hasznosítási arányt is meghatározza.

Mentességet nem lehet igénybe venni,
ha a hulladékhasznosítás módja nem felel meg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben meghatározottnak;
azon hulladékmennyiség után, amely a gyqjtési vagy hasznosítói rendszeres támogatásba beszámításra került.

A mentességet vissza kell vonni
a mentességre vonatkozó jogszabályok vagy
az engedélyben foglaltak lényeges megsértése - a kötelezett érdekkörén kívül álló elháríthatatlan ok kivételével - esetén.

A FQfelügyelQség
a kiadott mentességi engedélyekrQl,
a visszavont mentességi engedélyekrQl
tájékoztatót tesz közzé a Minisztérium hivatalos lapjában, továbbá a határozatok másolatát megküldi:

a) Vám- és PénzügyQrség Országos Parancsnokságának,
b) Adó- és Pénzügyi EllenQrzési Hivatalnak,
c) Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésq elQirányzat kezelését végzQ szervnek,
d) felügyelQségnek.

A mentességi engedélyben foglalt hasznosítási kötelezettség teljesítését a FQfelügyelQség az illetékes felügyelQségek bevonásával ellenQrzi.

VisszaigényelhetQ a termékdíj
termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles termék (alapanyag) felhasználása
nem termékdíjköteles gyógyszeripari és polisztirol termékek, környezetbarát védjeggyel rendelkezQ növényvédQ szer gyártásához fehérolaj felhasználása esetén.

A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására
vonatkozó szerzQdés - a hígítók és oldószerek kivételével - akkor köthetQ, ha
a) az elsQ vevQ a termékdíjköteles terméket exportálja
b) kenQolajok, reklámhordozó papírok és csomagolás esetén bérgyártásra kerül sor
c) a kötelezett hasznosítást koordináló szervezeten keresztül termékdíj-mentességet szerez
A szerzQdés adott év december 31-éig érvényes.

A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerzQdés érvényességéhez a Kac. kezelését végzQ szerv jóváhagyása szükséges.
MqködQ kötelezett a szerzQdését a tárgyévet megelQzQ év november 30-áig nyújthatja be, amelyet a Kac. kezelését végzQ szerv a tárgyévet megelQzQ év utolsó napjáig hagy jóvá.

A gumiabroncsok behozatali engedélyezésével kapcsolatos szabályok

Használt gumiabroncsot - használt gépjármq egyedi behozatala során, arra felszerelt, annak tartozékát képzQ gumiabroncsok kivételével - továbbforgalmazási vagy felújítási céllal, aktív feldolgozásra, valamint passzív feldolgozás hulladékaként, amennyiben nemzetközi szerzQdés eltérQen nem rendelkezik a FQfelügyelQség engedélyével lehet Magyarországra behozni.

Az engedély iránti kérelmet tárgyév január 15-étQl február 15-éig lehet benyújtani, melyet a FQfelügyelQség bírál el.

Február 15-e után kizárólag az a gazdálkodó szervezet nyújthat be kérelmet, amely ezen idQpont után kezdi meg a tevékenységét.

A FQfelügyelQség által meghatározott használt gumiabroncs-behozatali engedély legfeljebb a tárgyév december 31-éig érvényes.

Használt (beleértve a felújított) gumiabroncsot belföldi forgalom számára történQ vámkezelés elQtt megfelelQ szervezetek által minQsíttetni kell.

Záró rendelkezések

A csomagolás termékdíja esetében a kötelezettnek nem kell megfizetnie a termékdíjat a 2003. január 1-jét követQen forgalomba hozott csomagolóeszközök után, amelyekre a termékdíj korábban számlával igazoltan megfizetésre került.

A jogellenesen belföldön forgalomba hozott vagy importált csomagolás esetén a termékdíjat a vámhatóság vagy az adóhatóság 200 Ft/kg termékdíjtétel figyelembevételével állapítja meg.

A környezetvédelmi termékdíjat kizárólag azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése számlával igazolható módon megtörtént.

A termékdíj 2004. évi módosítása (tervezet)

Technikai jellegq változások az eljárási rendben

két okból szükséges:
hazánk uniós csatlakozása következtében a vámeljárások változásával szükségszerqen megváltozik az eljárási rend
a tapasztalatok lehetQvé teszik a szabályozás pontosítását, áttekinthetQbbé tételét.

A módosuló vámeljárások miatt a termékdíj megfizetése, bevallása EU-s tagállamból történQ behozatal esetén is önbevallás útján, az ÁFA megfizetésére vonatkozó szabályok szerint történik majd.
Jelenleg a KvVM a befizetett termékdíjból rendszeres támogatást biztosít a termékdíj-köteles termékek hulladékának hasznosításához.
A jövQben a tárca közbeszerzés útján hulladékhasznosítási szolgáltatást rendel meg a hulladékhasznosítóktól, koordináló szervezetektQl vagy köztisztasági cégektQl.
A nem kereskedelmi célú termékdíj-köteles termék behozatala, importja után - kivéve a gépjármqveket - a jövQben nem kell termékdíjat fizetni.

A termékkör változása

Új termékdíjas termékek
Az EU elQírásainak teljesítése érdekében 2005. január 1-jétQl az elektromos és elektronikus készülékekre és a gépjármqvekre (személygépkocsik és a 3,5 tonnánál könnyebb tehergépjármqvek és vontatók).
A kötelezettek mindkét esetben mentesülhetnek a díjfizetés alól, ha az elQírt arányban gyqjtik, kezelik a hulladéktermékeket.
MegszqnQ termékdíj
2005. január 1-jétQl megszqnik a hígítók és oldószerek utáni termékdíj-fizetési kötelezettség, mivel a tapasztalatok szerint a kívánt eredmény más módon is elérhetQ.
A fizetésre kötelezett kör változása
2004. május 1-jétQl a reklámhordozó papírok esetén nem a termék elsQ forgalomba hozója (tipikusan a nyomda) fizeti majd a termékdíjat, hanem annak elsQ vevQje (a megrendelQ), egyéb esetben marad a korábbi szabályozás (behozatal, import esetén annak elsQ belföldi forgalomba hozója a díj fizetésére kötelezett).

A termékdíj-mentesség és a díjtételek változása

A visszagyqjtés és az újrahasznosítás ösztönzése érdekében emelkednek az egyes termékdíj-tételek, és csökken a lakossági szelektív visszagyqjtési követelmény.
A 2005-ös évre vonatkozóan 20%-ról 12%-ra csökken a koordináló szervezetek számára elQírt lakossági szelektív hulladékbegyqjtési arány mértéke. Ez lehetQvé teszi ezen szervezetek számára, hogy kapacitásaikat fokozatosan növeljék, ehhez további kötelezettek csatlakozhatnak majd, ezáltal mentesülhetnek a termékdíjfizetés alól, egyúttal országos mértékben növekszik a hulladék hasznosításának aránya.
A termékdíjköteles termékek díjtételei átlagosan 8%-kal (csomagolás esetén 20%-kal) emelkednek.
Egyszerqsödik a gumiabroncsok után fizetendQ termékdíj besorolási rend: a korábbi négy kategória helyett csak egy tétel mqködik majd, számottevQen növekszik az új gumiabroncsok után fizetendQ termékdíj, jelentQsen csökken a használt abroncsok után fizetendQ díja.

KeletkezQ hulladék csökkentése

többször-használatos termékek preferálása az eldobható csomagolásokkal szemben.
a cégek és a gyakran (csomagolás)választási lehetQség nélküli vásárlók ne terhelhessék az egyszer használatos csomagolások hulladékkezelésének költségeit a lakosság egészére
az italcsomagolások (alkoholtartalmú, üdítQ italok, ásványvizek, gyümölcslevek palack vagy doboz) és reklámszatyrok esetén ezentúl darabonként kell majd termékdíjat fizetni az eddigi tömeg alapú díjfizetés helyett.
az áttérést nemcsak a visszagyqjtés további fejlesztéseit motiválja, hanem a többször használatos termékek további elterjedését, amely fontos tudatformálási tényezQ lesz a környezet védelme érdekében.
a lakosság minden italkategóriában a jelenleginél nagyobb arányban lenne hajlandó visszaváltható palackban vásárolni az általa kedvelt márkát, ha az megfelelQen elérhetQ lenne
a gyártók és a kereskedelmi cégek esetében a szabályozás egyaránt meghatároz egy kívánatos százalékarányt a többutas termékekre.
amennyiben a teljesítés elmarad, akkor a százalékos elmaradás arányában kell a kiegészítQ díjtételt fizetni, amelynek mértéke a különbözQ fajtájú és méretq csomagolás esetén elmaradt százalékonként 25-60 fillér egy palackra vetítve.

2000. ÉVI XLIII. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY

I. Általános rendelkezések
A törvény célja:
az emberi egészség védelme
a természeti és az épített környezet megóvása
a fenntartható fejlQdés biztosítása
a környezettudatos magatartás kialakítása
a természeti erQforrásokkal való takarékoskodás
a környezet terhelésének minimalizálása
hulladékkeletkezés megelQzése
hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentése
a keletkezQ hulladék hasznosítása
a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélQ ártalmatlanítása

A törvény hatálya kiterjed:
minden hulladékra
hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre részben (egyéb jogszabályok)
ásványi nyersanyagok kitermelése során, azoktól fizikai módszerekkel leválasztott anyagokra
állati hulladékra (beleértve az állati tetemeket, a trágyát)
természetes, a mezQgazdaságban felhasználható nem veszélyes anyagokra
szennyvizekre, kivéve a folyékony hulladékot
hatástalanított robbanóanyagokra

Nem terjed ki a törvény hatálya:
levegQtisztaság-védelmi jogszabály hatálya alá tartozó levegQbe kibocsátott anyagokra
radioaktív hulladékokra

A hulladékgazdálkodás alapelvei

MegelQzés
legkisebb mértékqre kell szorítani a képzQdQ hulladék mennyiségét, veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében

ElQvigyázatosság
veszély, kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetQ legnagyobbak lennének

Gyártói felelQsség
termék és technológia jellemzQinek kedvezQ megválasztásáért
a felhasznált alapanyagok megválasztásáért
a termék külsQ behatásokkal szembeni ellenállóképességéért élettartamáért, újrahasználhatóságáért,
elQállításából és felhasználásából származó hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezéséért, a kezelés költségeihez történQ hozzájárulásáért

Megosztott felelQsség
a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplQknek együtt kell mqködniük

Elvárható felelQs gondosság
a hulladék mindenkori birtokosa köteles mindent megtenni azért, hogy a hulladék környezetterhelQ hatása a legkisebb mértékq legyen

ElérhetQ legjobb eljárás
adott mqszaki és gazdasági körülmények között
legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására környezetterhelést csökkentQ folyamatirányításra
hulladékként nagy kockázatot jelentQ anyagok kiváltására környezetkímélQ hulladékkezelQ technológiák bevezetésére

SzennyezQ fizet elv
a hulladék termelQje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani;
a környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is

Közelség elve
a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a lehetQ legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor

Regionalitás elve (területi elv)
a hulladékkezelQ létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelQ területi gyqjtQkörq létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni

Önellátás elve
a képzQdQ hulladékok teljes körq ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelQ ártalmatlanító hálózatot célszerq kialakítani és üzemeltetni

Fokozatosság elve
a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülQ lépésekben, az érintettek lehetQségeinek és teherviselQ képességének figyelembevételével kell elérni;

Példamutatás elve
az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit;

Költséghatékonyság elve
a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendQ költségek a lehetQ legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak

II. Követelmények és kötelezettségek

A hulladékgazdálkodás általános szabályai

a tevékenység környezetet a lehetQ legkisebb mértékben érintse, terhelése és igénybevétele csökkenjen
ne okozzon környezet veszélyeztetést, környezetszennyezést
biztosítsa a hulladékképzQdés megelQzését
mennyiségének és veszélyességének csökkentését
hasznosítását
környezetkímélQ ártalmatlanítását

A gyártó kötelezettségei

termék, csomagolás kialakítása, technológia- és termékfejlesztés a leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással járjon
elQ kell segíteni a termék újrahasznosítását
környezetkímélQ hulladékkezelés, -hasznosítás, -ártalmatlanítás
termék, csomagolóeszköz tartósabb, többször használható legyen
errQl tájékoztatni kell a termék forgalmazóját, fogyasztót
csomagoláson jelölni annak esetleges hulladékszegény, tartós vagy újrahasználható voltát
Belföldön forgalmazott termékbQl származó hulladékot, használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, visszaváltani annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélQ ártalmatlanítása érdekében.
Visszavételi kötelezettségének teljesítését részben vagy egészben átruházható a forgalmazóra vagy az arra feljogosított hulladékkezelQre.
A megállapodást jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak.
A gyártó a betétdíjas vagy a letéti díjas termékét vagy annak hulladékát köteles a forgalmazótól visszavenni és a betétdíjat vagy a letéti díjat számára megfizetni.

A forgalmazó kötelezettségei

a termékek, csomagolásuk, hulladékuk fogyasztóktól történQ visszafogadása
szelektív gyqjtése
a gyártónak vagy hulladékkezelQnek történQ átadása
a begyqjtés ösztönzésére a forgalmazó a gyártótól függetlenül is alkalmazhat betétdíjat vagy letéti díjat

A gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó közös szabályok

kötelezettségeik ellátása érdekében önálló szervezetet hozhatnak létre, amely díjfizetés ellenében, szerzQdésben rögzített feltételek mellett átvállalja;
szervezi és koordinálja a hulladékok begyqjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását

A fogyasztó kötelezettségei

A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyqjtést - ideértve a szelektív hulladék begyqjtési rendszereket is - igénybe venni.
Ha gazdálkodó szervezetek fogyasztói tevékenysége során hulladék képzQdik mentesülnek, ha a hulladék kezelésérQl a hulladék termelQjére vonatkozó szabályok szerint gondoskodnak.

A hulladék termelQjének, birtokosának kötelezettségei

a tevékenysége során keletkezQ, illetQleg más módon a birtokába kerülQ hulladékot köteles gyqjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni
a szállító a szállítmány rendeltetési helyére történQ biztonságos eljuttatásáért felelQs

III. Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás

Hulladékkezelés:

a hulladék gyqjtése, begyqjtése, szállítása, elQkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása

ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettQl eltérQen nem rendelkezik A kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhetQ

hulladékkezeléshez használt technológia, berendezés, eszköz, anyag alkalmazását, forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz, illetQleg minQsítéshez kötheti

Hulladékgyqjtés és begyqjtés:

további kezelésének megfelelQ elkülönített gyqjtése a hulladék termelQjének vagy birtokosának kötelezettsége
telephelyen belüli gyqjtése környezetvédelmi hatósági engedély nélkül végezhetQ
hulladékkezelQ a termelQktQl, birtokosaitól rendszeresen összeszedi, elszállítja a begyqjtQhelyre, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére, vagy átveszi a begyqjtQhelyeken, gyqjtQpontokon
hulladék-begyqjtési tevékenység környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötött
begyqjtQhelyet önálló telephelyként vagy telephelyen belül hatósági engedéllyel létesíthet és üzemeltethet, ahol hasznosítás, ártalmatlanítás elQtt a hulladékot elszállításig tárolják, elQkezelik

Hulladékszállítás:

szállítás során a környezet ne szennyezQdjék

szennyezQdés esetén a szállító a hulladék eltakarításáról, a terület szennyezQdés mentesítésérQl, az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni

gazdálkodó szervezet üzletszerqen, rendszeresen hulladékszállítási tevékenységet csak a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel, a környezetvédelmi hatóság engedélyével folytathat

A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása:

Az ország területére, beleértve a vámszabadterületeket is

csak hasznosítás céljára
környezetet nem veszélyeztetQ, nem szennyezQ módon
környezetkárosodás kizárásával
környezetvédelmi hatóság engedéllyel lehet behozni

engedélyt annak a hasznosítást végzQ, vagy vele szerzQdésben álló hulladékkereskedQ, szállító gazdálkodó szervezet kaphat, amely az említett feltételeknek megfelel

behozatal, kivitel és átszállítás csak a nemzetközi szerzQdésekkel összhangban és a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén lehetséges

Hulladékhasznosítás:

hulladék termelésben, szolgáltatásban történQ ismételt felhasználás (újrafeldolgozás)
hulladék valamely újra feldolgozható összetevQjének leválasztása és alapanyaggá alakítása (visszanyerés)
hulladék energiatartalmának kinyerése (energetikai hasznosítás)
biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása, további felhasználásra alkalmassá tétele

A hasznosítónak biztosítania kell, hogy az elQállított termék az elsQdleges terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést.
Hulladékhasznosító létesítmény környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthetQ.
Hasznosítás esetén a gyártóra, a hulladék birtokosára és a hulladékkezelQre vonatkozó elQírásokat kell alkalmazni

Hulladékártalmatlanítás:

hulladéklerakóban történQ lerakással
termikus ártalmatlanítással
más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással

Hulladékártalmatlanító létesítmény csak környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthetQ.

Kialakítására és üzemeltetésére, már mqködQ, betelt lerakókra vonatkozó elQírásokat, lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
Hulladéklerakóban elQkezelés nélkül nem ártalmatlanítható.

Új, települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag térségi célokra építhetQ.

IV. A települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályok

Az ingatlantulajdonos kötelezettségei

tulajdonos, birtokos vagy használó köteles
az ingatlanán keletkezQ
az ideiglenes tárolásra szolgáló (közmqpótló) létesítmények, berendezések ürítésébQl származó
közüzemi csatornahálózatba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, szilárd hulladékot
gyqjteni, annak begyqjtésére feljogosított hulladékkezelQnek átadni

Meghatározott feltételek mellett a hulladékbegyqjtQ helyre vagy hulladékkezelQ telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja

A települési hulladék egyes összetevQit (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében elQírtaknak megfelelQen köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyqjteni; begyqjtQhelyre vinni vagy feljogosított hulladékkezelQnek átadni.

Ha gazdálkodó szervezetek, engedélyezett ártalmatlanításra alkalmas hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, mentesülnek, ha a tevékenységük során képzQdött települési hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak.

A települési önkormányzatok kötelezettségei

kötelezQen ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkezQ települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn.

Gazdálkodó szervezet akkor köteles ennek igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezelésérQl nem gondoskodik, vagy
azon a településen a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés környezeti szempontból a meghatározottaknál lényegesen kedvezQbb megoldással történik.

A közszolgáltatás kiterjed
a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelQ szállítóeszközéhez rendszeresített gyqjtQedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyqjtött települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történQ rendszeres elszállítására
folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és elhelyezés céljából történQ elszállítására
ártalmatlanító létesítmény létesítésére és mqködtetésére
begyqjtQhelyek (hulladékgyqjtQ udvarok, átrakóállomások, gyqjtQpontok), elQkezelQ, hasznosító (válogató, komposztáló) telepek létesítésére és mqködtetésére
rendeletében elQírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevQinek szelektív gyqjtését, közszolgáltatás keretében történQ begyqjtését

KépviselQ-testülete rendeletben állapítja meg:
a helyi közszolgáltatás tartalmát, terület határait
közszolgáltató megnevezését
ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos jogait és kötelezettségeit,
szolgáltatásra vonatkozó szerzQdés egyes tartalmi elemeit
szerzQdés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit
közszolgáltatással összefüggQ települési önkormányzati feladat- és hatáskört
az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelQ díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét

A hulladékkezelési közszolgáltatási díj

Az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni

a) a közszolgáltatás jellegét
b) a kezelt hulladék mennyiségét és minQségét,
c) a szolgáltató hatékony mqködéséhez, folyamatos ráfordításaihoz szükséges költségeket figyelembe véve

Szállítás, begyqjtés, ártalmatlanítás,
(létesítmény bezárását követQen, lerakó esetén)
utógondozás és 30 évig történQ monitorozás költségeit is.

ÜdülQingatlan tulajdonosok esetében tekintettel a település jellegére, az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan kell megállapítani
Az ingatlantulajdonost terhelQ díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

díjhátralék keletkezését követQ 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére
eredménytelenség esetén 90. nap után a díjhátralékot a települési önkormányzattól igényelheti
jegyzQ haladéktalanul intézkedik, nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak
ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat - a feladathoz kötött állami támogatás terhére - a behajthatatlanság tényének megállapítását követQ nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltatónak

A hulladékkezelési közszolgáltatás

Közszolgáltató feladata a hulladék ingatlantulajdonosoktól történQ begyqjtése, elszállítása a hulladékkezelQ telepre, kezelés, kezelQ létesítmény üzemeltetése, szolgáltatás folyamatosságának biztosítása.
teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethetQ, korlátozható

Közszolgáltatást az a hulladékkezelQ végezhet, aki
biztosítani tudja a személyi és tárgyi feltételeit, garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak megfelelQ ellátását
a végzendQ tevékenységnek megfelelQ környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik
megfelelQ mértékq biztosíték, garancia meglétét igazolja
meghatározott feltételek, illetQleg eredményes pályázat alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerzQdést kötött.

A közszolgáltatói szerzQdés csak akkor mondható fel, ha a közszolgáltató
a közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozat elQírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy hatóság jogerQsen megállapította
a szerzQdésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsértette

A felmondási idQ legalább hat hónap.
A közszolgáltatási szerzQdés felmondása esetén a települési önkormányzatnak haladéktalanul intézkednie kell a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.
A közszolgáltató köteles a tevékenységérQl évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a települési önkormányzatnak benyújtani.

Elhagyott hulladék

Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg az ingatlan tulajdonosát terheli.
A települési önkormányzat, közigazgatási területén a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül gondoskodik.
A kv hatóság az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi
a hulladék tulajdonosát,
az ingatlan tulajdonosát, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg
közterületen elhagyott hulladék esetében a települési önkormányzatot,
Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselQ vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesíti.

A közterület tisztán tartása

A közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata.

Az ingatlantulajdonos és a települési önkormányzat közterület tisztán tartási feladatait, valamint a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.

V. Veszélyes hulladék

A hulladékjegyzékekben nem szereplQ, vagy ismeretlen összetételq hulladékot veszélytelenségének, veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
Tilos a veszélyes hulladékot - a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül - más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni.

A hulladék termelQjének kötelessége

a veszélyes hulladék sorsát (keletkezés, gyqjtés, szállítás, kezelés, átadás, átvétel) nyilvántartani, bizonylatolni, arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni
Legalább 3 évre szóló hulladék keletkezés megelQzésére, veszélyességének, mennyiségének csökkentésére, hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozó hulladékgazdálkodási tervet készíteni.
Háztartásban, intézményi fogyasztásból, felhasználásból, keletkezett veszélyes hulladékot a termelQ köteles elkülönítve, környezetszennyezést, károsítását kizáró módon gyqjteni és begyqjtésére, szállítására, ártalmatlanítására engedéllyel rendelkezQ hulladékkezelQ részére átadni, a szolgáltatásért járó díjat megfizetni.
Az adminisztratív és tervezési kötelezettségek a hulladék átvevQjét terhelik.
Veszélyes hulladék kezelése csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhetQ.
Veszélyes hulladéknak az ország területére történQ behozatala, kivitele, átszállítása csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével,
"a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépQ szállításának és ártalmatlanításának ellenQrzésérQl" szóló Bázeli Egyezmény elQírásaival összhangban végezhetQ.

VI. A hulladékgazdálkodás szervezése

Hulladékgazdálkodási terv

Az Országgyqlés a hulladékgazdálkodási célkitqzéseinek, ennek elérésének és az alapvetQ hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében fogadja el.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program része.

Ez alapján a környezetvédelmi felügyelQségek a vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek a területen lévQ, helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával.

A társadalmi szervezetek bevonása érdekében hivatalos helyiségeiben és egy regionális napilapban hirdetményt tesz közzé a területi hulladékgazdálkodási terv elQkészítQ eljárásának megkezdésérQl.
Felhívja az érintettek figyelmét a tervezés megkezdésére és a 15 napon belül jelentkezQ társadalmi szervezetek által delegált legfeljebb 5 személyt bevon a tervezésbe
Gazdálkodó szervezetek érdek-képviseletei szervezeteik útján vehetnek részt a terv elQkészítésében.
Területi hulladékgazdálkodási tervet a környezetvédelmi felügyelQség elQterjesztése alapján a miniszter rendeletben hirdeti ki.
Megyei önkormányzat az országos és területi tervvel összhangban, az önkormányzatokkal egyeztetetten önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet.
A hulladékgazdálkodási terveket 6 évre készítik el és 2 évente beszámolót készítenek a végrehajtásáról.

A hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell

keletkezQ, hasznosítandó, ártalmatlanítandó hulladékok típusait, mennyiségét és eredetét
hulladékkezeléssel kapcsolatos mqszaki követelményeket
hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket
hulladékok kezelésére alkalmas kezelQtelepeket, létesítményeket, felhatalmazott vállalkozásokat
az elérendQ hulladékgazdálkodási célokat
elérését, megvalósítását szolgáló cselekvési programot: hulladékkezelést (begyqjtés, szelektálás, szállítás, ártalmatlanítás, hasznosítás) elQsegítQ intézkedések meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét, határidejét, szükséges eszközök, elQkezelQ, ártalmatlanító, hasznosító eljárások, berendezések meghatározását, becsült költségeit

A hulladékgazdálkodás gazdasági eszközei

A célok megvalósítására kezelQhálózat létrehozását cél- és címzett támogatásokkal kell elQsegíteni.
Az önkormányzat kötelezQen ellátandó feladataihoz állami támogatásról a költségvetési törvényben kell gondoskodni.
A hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezéséért
támogatásra csak akkor jogosult, ha a közszolgáltatás ellátására vonatkozó kötelezettségeinek eleget tesz.
ha nem tesz eleget, a megyei közigazgatási hivatal kezdeményezi, hogy a költségvetési támogatást az azt folyósító szervezet a közszolgáltatás megszervezéséig visszatartsa, illetve zárolja.
Több önkormányzat feladatait megvalósító, térségi feladatokat ellátó hulladékkezelési létesítmények beruházásai, a betelt hulladéklerakók felülvizsgálatot követQ lezárása, területének újrahasznosításra alkalmassá tétele, rekultivációja állami támogatásban részesíthetQ.

VII. Hulladékgazdálkodási igazgatás

Feladatköre:
a hulladékgazdálkodás irányítása, az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, szervezése
hatósági tevékenység ellátása, hatósági engedélyezési, ellenQrzési feladatok meghatározása és ellátása, a környezetért való közigazgatási jogi felelQsség érvényesítése
a hulladékgazdálkodással összefüggQ adatok, információk kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Ellátása a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, a Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQség, a környezetvédelmi felügyelQségek, a települési önkormányzat és szervei; valamint a jegyzQk feladata.

Hatósági hatáskörök

A Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQség elsQ fokon jár el:
a) hulladék behozatalának, kivitelének, átszállításának engedélyezése során;
b) gyártó és forgalmazó, általuk létrehozott szervezet és az önkormányzatok közötti, visszavételre vonatkozó megállapodás jóváhagyása során;
c) ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem több környezetvédelmi felügyelQség illetékességi területét érinti, vagy az ország területére kiterjedQ tevékenységre irányul.

A jegyzQ gyakorolja az elsQfokú hatósági hatáskört
hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtásakor
Ha a hatósági eljárás tárgyát képezQ vagyontárgy az
önkormányzat tulajdonában van, a felügyelQség jár el.

A hulladékgazdálkodás hatósági felügyeletének és ellenQrzésének eljárási szabályai
A jogszabályok és hatósági elQírások megtartását a hatóság rendszeresen ellenQrzi.
Ekkor a kötelezQ, rendszeres adatszolgáltatásokon kívül tájékoztató adatot, összefoglalót, jelentést kérhet kötelezettségei teljesítésérQl a hulladék termelQjétQl, birtokosától, illetve a hulladékkezelQtQl.
A gyártónál, forgalmazónál, hulladék termelQjénél, birtokosánál, kezelQjénél bármikor végezhetQ rendkívüli helyszíni ellenQrzés, ami megelQzQ bejelentést követQen hajtható végre.

ElQzetes bejelentés nélkül is végrehajtható, ha azt környezetvédelmi vagy közegészségügyi veszélyhelyzet teszi szükségessé vagy a hulladék kezelésével kapcsolatos súlyos kötelezettségszegés alapos gyanúja áll fenn.
A hatósági helyszíni ellenQrzést az érintett tqrni köteles.

VIII. FelelQsség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért

Általános jogi felelQsség

Aki tevékenységével vagy mulasztásával jogszabályokban, vagy hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi, károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi elQírások megszegésével folytatja az e törvényben, illetQleg a külön jogszabályokban foglaltak szerinti felelQsséggel tartozik.

A jogellenes tevékenységet folytató köteles
az okozott környezetveszélyeztetést, -szennyezést megszüntetni, a környezetkárosítást abbahagyni
az általa okozott károkért helytállni
a megelQzQ környezeti állapotot helyreállítani

Fedezetbiztosítás

Ha gazdálkodó szervezet tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, kezelQje köteles a keletkezQ, kezelt hulladék mennyiségével arányosan, az okozható károk felszámolására, a hulladék ártalmatlanítására fedezetet biztosítani.
Meglétének hitelt érdemlQ igazolása a környezetvédelmi hatósági engedély elQfeltétele.
Hiányában a tevékenység nem kezdhetQ meg, és nem folytatható.
HulladékkezelQ létesítmény tulajdonosa köteles a létesítmény bezárásakor, a tevékenység felhagyásakor szükséges felszámolási költségek fedezetét biztosítani.
Hulladéklerakó esetében ennek fedeznie kell a lerakó utógondozásának, és 30 évig történQ monitorozásának költségeit is.

FelelQsségbiztosítás

Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, vagy tevékenységi körében veszélyes hulladék kezelésével foglalkozik, köteles felelQsségbiztosítást kötni,
ennek tényét, illetQleg az abban bekövetkezQ változásokat a környezetvédelmi felügyelQségnek bejelenteni.

A felelQsségbiztosítást a gazdálkodó szervezet mindaddig köteles fenntartani, ameddig tevékenysége folyik.

Hulladékgazdálkodási bírság

Aki tevékenységével vagy mulasztásával
jogszabályok vagy hatósági határozat elQírásait megsérti, kötelezettségének nem vagy nem megfelelQen tesz eleget,
hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérQen végez,
a hulladékgazdálkodásra vonatkozó elQírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja,
hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.

a környezetvédelmi hatóság szabja ki
tudomásszerzésétQl számított egy éven túl nincs lehetQsége
bírság nem mentesít a büntetQjogi, szabálysértési, kártérítési felelQsség, tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, a megfelelQ védekezés kialakítására, a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól
bírság adók módjára behajtható köztartozás

IX. A hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség

Tájékoztatási kötelezettség

A Kormány az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet hatévente, és annak minden felülvizsgálatakor közzéteszi.

A megyei és a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási terveikben meghatározottak teljesülésérQl szóló beszámolókban teszik közzé a területükön keletkezQ hulladékok mennyiségét, a hulladékgazdálkodás helyzetét, a hulladékkezelQ létesítmények állapotát, üzemeltetését és mindezek környezeti hatásait bemutató információikat.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

A hulladék termelQje, birtokosa, kezelQje köteles a keletkezQ, más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani,
az általa végzett kezelésrQl, ennek eredményébQl származó hulladékokról nyilvántartást,
a kezelQlétesítmények mqködésérQl üzemnaplót vezetni, ezekrQl a hatóságoknak bejelentést tenni.

Nem terjed ki azon ingatlantulajdonosokra, akik települési hulladékukat a közszolgáltatónak szerzQdés alapján átadják.

A gyártói felelQsség alapján a visszavételi kötelezettség alá tartozó termékek forgalmáról, az érintett gyártók, forgalmazók, hulladékkereskedQk, kezelQk kötelesek nyilvántartást vezetni és a hatóságoknak bejelentést tenni.

Hulladékgazdálkodási információs rendszer

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes, a nemzetközi követelményeknek is megfelelQ információs rendszert az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer önálló részeként a környezetvédelemért felelQs miniszter alakítja ki és mqködteti.

A környezetvédelmi hatóság eljárásához szükséges adatokat valamennyi hatóság, állami, önkormányzati szervezet, valamint a közszolgáltató köteles a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátani.

Állampolgárok részvétele a hulladékgazdálkodásban

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala elQtt a lakosság álláspontjának megismerése érdekében közmeghallgatás tartható.
A települési önkormányzat köteles közmeghallgatást tartani
a) hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítését,
b) települési hulladékok egymástól fajtánként elkülönített gyqjtését elrendelQ döntése meghozatala elQtt.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, nevelés

valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik
közszolgálati hírközlQ szervek igénybevételével elQ kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen

 HYPERLINK "http://www.kvvm.hu/jogsz/va/05001.htm" \t "_blank" 102/1996. (VII. 12.) Korm. rend A veszélyes hulladékokról HYPERLINK "http://www.kvvm.hu/jogsz/va/05002.htm" \t "_blank" 
örnyezetgazdaságtan
Oktatási segédanyag
















Környezetvédelem
célja: természetes, mesterséges úton létrejött környezeti értékek megóvása.
3 alaptevékenysége
megQrzés: fenntartás, emberi korlátozásokkal, megelQzéssel
helyre- illetve visszaállítás: rekonstrukció, utólagos közvetlen beavatkozással
értékek definiálása: környezetvédelem tárgyának és céljának meghatározása, létezQ és emberi tevékenység céljaként létrejövQ új értékre is
4 fQ törekvése
egy meghatározható környezetállapot fenntartása
az élet, mint különleges érték védelme
a világ értékeivel való ésszerq gazdálkodás
az ember etikai fejlQdése

Környezetvédelmi igazgatás
(1995. évi LIII. Tv. A környezet védelmének általános szabályairól)
hatósági tevékenység: környezethasználat engedélyezése, jogi felelQsség érvényesítése
Információs Rendszer: adatkezelés, tájékoztatás
anyagok, termékek, technológiák minQsítése, forgalomba hozatal, alkalmazás engedélyezése
környezeti károk elhárítására irányuló szervezés
legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése
Feladatait e törvény és más jogszabályok alapján
a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet
területi környezetvédelmi hatóságok (FelügyelQség)
települési önkormányzatok, jegyzQ látják el.

A környezethasználat feltételei és engedélyezése
Környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén:
környezetvédelmi engedély
egységes környezethasználati engedély

Környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén:
környezetvédelmi mqködési engedély

Környezetvédelmi esettanulmányok
Hatásvizsgálatok (elQzetes és részletes)
A környezetvédelmi felülvizsgálat
Teljesítményértékelés, auditálás.
Bejelentési kötelezettség, ellenQrzés
A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezetvédelmi követelményei

Környezeti hatásvizsgálat (KH)
67. § A környezetre jelentQs mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése elQtt KH-t kell végezni
új létesítmény telepítése, megvalósítása
meglévQ bQvítése, technológiaváltás, termékváltás
felhagyása

ElQkészítQ (elQzetes környezeti hatástanulmány)
(ha szükséges) részletes szakasz (részletes környezeti hatástanulmány)
Sajátosságai
alternatíva, elQrejelzés, bizonytalanság, rendszerszemlélet, együttmqködés

ElQrejelzési módszer
célja: várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése, értékelése
ezen keresztül a döntés befolyásolása
eldöntendQ:
a tevékenység gyakorlása során kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem


Fogalomalkotás
hazai módszertan kidolgozásakor, külföldi szavak tartalmának megfeleljen
alapfogalmak értelmezése nem egyértelmq, különbözQ szakmák, szervezetek másként értelmezhetik (táj)

Környezeti hatástanulmány (KHT)
Szakmai dokumentumok:
döntéshez szükséges információkkal
szakértQi szervezetek készítik
Végleges tartalom és forma: egyeztetéssel, tárgyalásokkal

Környezeti elemek, rendszerek
levegQ
víz (felszíni, felszín alatti)
föld (talaj, alapkQzet, ásványvagyon)
élQvilág, mqvi környezet, ember
ökoszisztéma, települési környezet, táj

HatótényezQ
Állapotváltozások kiváltó oka, anyag- és energia kibocsátások, elvonások
SzennyezQanyag-kibocsátás
Zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás
ÉlQhelyek megszüntetése, felszabdalása
Természeti erQforrások készletének változtatása (víztározás, vízkivétel)
Környezeti elemek létének megszüntetése (populáció kipusztulása)
Mqvi elemek létesítése
Mozgó környezeti elemek: áramlás, terjedés, mozgás
megváltoztatása (migrációt, lég- vízmozgást gátló
akadályok)
Területhasználat-változás (erdQsítés, szántó - rét)

Környezeti hatás: hatótényezQ okozta állapotváltozás (közvetlen, közvetett)

HatásviselQ: környezeti elem, rendszer,

Hatásfolyamat: a környezeti elemek, rendszerek állapotváltozásait okozza

Hatásterület: pozitív vagy negatív változások a környezeti elemek állapotában
Elemi: egy környezeti elem állapotváltozásainak lehatárolása
Teljes: minden értékelendQ állapotváltozás térbeli kiterjedése

Háttérhatás: tevékenységtQl független adottsága, befolyásolja az állapotváltozások alakulását

Kontroll környezet: változások értékelésénél az összehasonlítás tárgyát képezi, a hatásterület tevékenység nélküli állapota

Nemzetközi elQzmények
1969. USA Nemzeti Környezetpolitikai törvény kormány és szövetségi szintq beavatkozásokra, eljárásokra
1973. Kanada, 1976. Franciaország
1985. Európai Gazdasági Közösség, tagországoknak 1988-ig kellett beépíteniük jogrendszerükbe
1993. Magyarország
1995. évi LIII. törvény, a KHV-hoz kötött tevékenységek köre, eljárás részletes szabályai (20/2001. (II. 14.) kormányrendelet
EU-szabályozás, holland HV módszer

A hatásvizsgálati módszer szükségessége
MegelQzés elve. utólag nehezebb és költségesebb, eredeti formában nem is állítható helyre

Határértékek, terhelhetQségi határok korlátozott alkalmazhatósága
Egy határérték: egy környezeti elem egy-egy komponensére
közvetett hatás; több, határérték alatti terhelés együtt
telepítési helytQl távolabbi hatáskeltés

Az érintett érdekeinek védelme
VégsQ hatásviselQ: ember
Egyének, szervezetek, érintettek: módjuk legyen tudni róla
és fellépni saját érdekükben.
Állampolgárok környezetbarát magatartását nem lehet
elvárni, ha az állam ugyanezt nem várja el az önkormányzatoktól, vállalkozásoktól.

Átlag, kritikus pontok
átlagos terhelés nincs
ugyanazon hatótényezQk más hatás a különbözQ környezeti elemeken
különbözQ hatótényezQk ugyanazon a környezeti elemen
érzékenység és a hatótényezQk jellemzQi eltérQek évszakosan - maximális intenzitás, hatásviselQ legérzékenyebb állapota (nem feltétlenül találkozik)

Következmények ismeretének hiánya, bizonytalanság
Környezetvédelmi szakmai felkészültség, felelQsség felismerése
Veszély vagy veszélytelenség nem igazolható: elQvigyázatosság elve - lemondás a beruházásról

A hatásvizsgálati módszer alaplogikája
A hatótényezQk meghatározása (pl. vasútvonal létesítése)
Területfoglalás
Zaj és rezgéskibocsátás (szerelvények)
LevegQszennyezés (nem villamosított vonal)
Üzemanyag és kenQolaj-elfolyás
Hulladék keletkezése
Vegyszeres gyomirtás (pályafenntartó munkálatok)

A hatásfolyamatok feltérképezése (pl. levegQszennyezés)
Kiülepedés felszíni vízre: vízi élQvilág
Kiülepedés talajra: szárazföldi élQvilág
LevegQminQség romlás: élQvilág, ember egészségügyi hatások
Mqvi elemek korróziója
(Leopold-féle hatásmátrixok, hatásfolyamat ábra)

A hatásterület becslése
hatótényezQk nagysága és intenzitása
érintett környezeti elem érintett tényezQjének sajátosságai (képes-e terjedésre)
hatástovábbító környezeti elemek közvetítQ képessége
hatásviselQ elemek érzékenysége, tqrQképessége
telepítési hely nagysága, kiterjedése (pont-, foltszerq, vonalas)

A környezet állapota, a potenciális hatásviselQk érzékenysége
aktuális területhasználat, potenciális hatásviselQ
érzékenység (kedvezQtlen hatásokra való fokozott reagálás) viszonylagos (csak adott hatótényezQre áll fenn)
rendszerek érzékenysége: elemekébQl adódik
a legérzékenyebb elemek rendszerben betöltött relatív súlyától függ

A hatásfolyamatok és állapotváltozások becslése
Közvetlen és közvetett hatásokat is
MinQsítés:
hatás idQbelisége
térbeli kiterjedése
felhasznált információk, elQrejelzés pontossága
várható (nem kívánatos) hatások mérséklésének lehetQségei
érintett, vagy megszüntetett értékek ritkasága
károsított vagy megszüntetett értékek pótolhatósága
meglévQ határértékek és értékelési kategóriák
hatás-folyamatábra és a hatásterületet véglegesítése

Állapotváltozások típusai
ideiglenes (hatótényezQ megszqnése eredeti állapot visszaáll, építkezés)
tartós, stabil intenzitású (építmény léte, levegQszennyezés)
periodikusan ismétlQdQ, tartós (idényjellegq tevékenység)
szinergikus hatások (befogadó vízfolyás hQfoka nQ, szennyezQanyag hatása erQsödik)
kummulatív jellegq hatások (súlyosbodás, talajszennyezés - felszín alatti ivóvízbázis)
egyszeri, de végleges (lebetonozás, növényvilág)
csökkenQ intenzitású (hatásviselQ regenerálódik, eredeti állapot visszaáll)

Az állapotváltozások értékelése
(általában emberi választások)
egészségügyi szempontból
ökológiai szempontból (természetvédelmi szempontok)
településkörnyezeti szempontból (humán- és településökológiai szempontok)
tájhasználati szempontból (emberi tevékenység hosszútávú fenntarthatósága)

A környezeti hatásvizsgálatok lépései

A környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek
„A” fejezet: csak részletes KHV után adható ki engedély
„B” fejezet: felügyelQség dönti el részletes kell-e
JelentQs módosítás

JelentQs módosításnak minQsül:
új, határértékhez kötött anyag-energia kibocsátás (1 évig)
Veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezése, ha
új kezelQ létesítmény építését
meglévQ kapacitásának 25%-os növekedését
új kezelési technológiát igényel
Engedélyezett határérték
Saját felszín alatti és felszíni vízkivétel
Lehatárolt terület
Kapacitás, termékmennyiség megnQ (25%-kal min. 1 évig)

A hatásvizsgálati eljárás folyamata

ElQkészítQ fázis (elQzetes KHT)
tevékenységet kizáró okok feltárása a korai szakaszban.
olyan kérdések elQrejelzése, melyekkel a részletes KHT során foglalkozni kell.

TanulmánykészítQ fázis (részletes KHT)
Lényegesnek ítélt hatások (állapotváltozások) a mindenkori tudományos ismeretekhez mért lehetQ legpontosabb becslése, elemzése, összegzése, értékelése, javaslattétel a tevékenység megvalósítását illetQen.

ÁttekintQ, értékelQ fázis
szakmai szempontból és a nyilvánosság véleménye alapján
értékelés eredményeinek feldolgozása
szükséges korrekciók és kiegészítések elvégzése

EredményérvényesítQ fázis
Döntéshozatal, következmények utólagos ellenQrzése
1. Tanulmány alapján döntés nem hozható, sem az elutasításhoz, sem az engedély megadásához, nincs elegendQ információ RKHT elrendelése
2. Tanulmány alapján feltétlenül vagy feltétel nélkül kiadásra kerül az engedély
3. Tanulmány alapján a vizsgált tevékenység a javasolt telepítése helyen környezeti okok miatt nem gyakorolható
A résztvevQk és feladatok

I. A tevékenység kezdeményezQi
KérelmezQk: beruházók, önkormányzatok, ágazatok
Megbízások kiadása a HT elkészítésére
Információk kiadása
tevékenység, kapcsolódó létesítmények elhelyezkedése igénybe vett területek, kapacitásnagyságok, maximum, idQbeli megoszlás
tevékenység rövid technológiai leírása
felhasználandó anyagok nagyságrendjének feltüntetése
tervezett kibocsátások milyensége, nagysága, maximális értékei, idQbeli eloszlása
igénybe vett infrastruktúra, anyagnyerQ helyek
tervezett környezetvédelmi létesítmények
külföldi technológiai referenciák
Finanszírozás
Tervmódosítások, kiegészítések elkészíttetése tartalmi és formai hiányosságok esetén
Tervezés továbbfolytatásának mérlegelése Gazdaságosság: van-e értelme a kezdeményezés továbbfolytatásának
Szakmai kiegészítés igénylése: az azt igénylQ fizeti tanulmányellenQrzQ hatósági szakértQk megbízása sem a kezdeményezQ feladata

II. Döntéshozó hatóság
Környezetvédelmi FelügyelQség
KHV elrendelése ( B fejezet)
Információnyújtás a tartalmi és formai követelményeirQl, meglévQ környezetminQségre vonatkozó adatok átadása
véleményez(tet)és tartalmi és formai szempontból
lakossági tájékoztatásban való részvétel
döntés, írásos indoklás (felelQsség, nagy szakmai elvárások, csak HV-tal foglalkozó részleg létrehozása).
szükséges módosítások érintettek felé való közvetítése (kompromisszumkeresés)
Utólagos ellenQrzés, tapasztalatok feldolgozása

III. A környezeti hatástanulmány készítQi
SzakértQi csoport
HV elvégzése
Szakmai dokumentáció
Egyeztetés: közvetítQ a kezdeményezQ, a lakosság és a hatóság között
Javaslatkészítés a problémák megoldására. Hiányzó, környezetállapotra vonatkozó mérések elvégzése (információs rendszer hiánya)

IV. Az érintettek és képviselQk
Egyéni képviselet
közös álláspont a közösségen belül
megoldáskeresés a kezelhetQ problémáknál
KörnyezetvédQ mozgalmak
ElQítéletek - tervezQ nem ellenség
elvszerq elutasítás, rugalmatlanság

Önkormányzati képviselet
fejlesztési érdekek súlyozása, rövid távú érdekek
véleményalkotáskor szakemberek bevonása
aktív részvétel a probléma megoldásban kompromisszumos megoldások keresésében
párbeszédek kialakulását megkönnyíteni (lakosság-beruházó, lakosság-hatóság)
érintett önkormányzatok: közös álláspont kialakítása

Az elQzetes hatástanulmány tartalma

1.) A tevékenység bemutatása
(Infrastrukturális vagy környezetvédelmi célú)
miért a tervezett változatot ítéli megfelelQnek
környezetvédelmi szempontok
korábban vizsgált számításba nem vett lehetQségek
kiválasztást befolyásoló korábbi területfejlesztési- vagy rendezési tervekre, infrastruktúra fejlesztési döntésekre és természeti erQforrás felhasználási koncepciókra
kapacitás, kihasználás tervezett idQbeli megoszlása
telepítés és mqködés megkezdésének várható idQpontja
és idQtartama
tevékenység helye és területigénye, használatának jelenlegi módja
létesítmények felsorolása és helye
technológia leírása, összefoglaló folyamatábrákkal, anyagfelhasználás fQbb mutatóival
külföldi referenciák
állam, szolgálati, üzleti titok
igénybe veendQ infrastruktúra adatait
környezetvédelmi létesítmények és intézkedések
adatok bizonytalansága, megjelölve, hogy a tervezés mely késQbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani

2.) Tevékenységek csoportosítása
TermelQ típusú tevékenységek (kivéve energiaszektor) HV szempontjából érdektelen, mi a cél, van-e értelme

Infrastruktúrális tevékenységek és energiaszektor kötelezQ megoldást találni, nagy szerepe van az alternatíváknak, cél a leginkább környezetbarát megoldás keresése

Környezetvédelmi beruházások
más alapon történik a kontroll környezettel való összehasonlítás, ennek az állapota elfogadhatatlan, ezért kell a beruházás, ez a cél

3.) A telepítési alternatívák elQszqrése
gazdasági érdek: területet és technológia is
cél környezetbarát alternatívák keresése, kikényszerítése

4.) A hatótényezQk feltárása, a potenciális hatásfolyamatok és hatásaik
nagy pontossággal
Segítség: adott beruházásra vonatkozó általános környezetvédelmi tapasztalatok
Hatóság: rendelkezésre álló adatok
ElQrejelzési bizonytalanságok a hatótényezQk nagyságában, intenzitásában

5.) A hatásterület nagyvonalú becslése
nem pontos lehatárolás
csak amire a vizsgálat kiterjed
ezen kívül környezeti állapotváltozással ne kelljen számolni

6.) Állapotfelvétel és érzékenységi pontok

ténylegesen várható hatások
helyi környezeti adottságok
hatásterület érzékenysége, hatásviselQk léte
teljes hatásterület környezetállapota, bázisadatként
kedvezQtlen állapotjellemzQk
környezeti adottságok beruházásra vonatkozó hatásai
táj és az ökológiai viszonyok változásai
hatásterület védett értékei

7.) A lehetséges hatásfolyamatok összehasonlítása az érzékenységgel

Hatásfolyamatok konkretizálása
A választást a következQk befolyásolják:
hatás nagysága, területi kiterjedése, idQtartama, jelentQsége
érintett elemek, értékek egyedisége, ritkasága
határérték meghaladása, ellentmondás a területre vonatkozó környezet- és természetvédelmi célkitqzéseknek
Érint-e a folyamat kontinentális vagy globális környezetvédelmi problémákat?
Mi fontos az érintett lakosság számára?
Mekkora kockázattal kell számolni a bizonytalanságok miatt?

8.) Értékelés

Területi alternatívák rangsorolása, mivel részletes már csak egy területen készül.
Kizáró okok megállapítása
Pótolhatatlan környezeti érték, unikális növényfaj, mqemléki védettség alatt álló objektum megsemmisülése
Irreverzibilis környezet-ökológiai folyamat megindulása (láprét kiszáradása)
Bizonyos tájhasználatok ellehetetlenülése (üdülQtó mellet vízszintcsökkenés, szennyezQdés)
Határértéket meghaladó és mqszaki eszközökkel nem csökkenthetQ, emberi egészséget veszélyeztetQ hatások léte

9.) A részletes KHT tartalmi követelményei
kiegészítQ állapotinformációk, mérési igénnyel
egyes hatásfolyamatok pontosítása
bizonytalanságok csökkentésének módja, kockázati tényezQk
Mire kell megoldást találnia a tervezQnek vagy a részletes vizsgálat kidolgozóinak?

10.) Javaslatok
igénybevétel módosítására
technológia módosítására
kiegészítQ környezetvédelmi létesítmények tervezésére
alkalmazott alap- vagy segédanyagok körére
közel egyenértékq telepítési vagy technológiai alternatívák közül való választásra

Célja: segíteni a beruházót a megoldás keresésében,
tájékoztatni a felügyelQséget, hogy van megoldás a felmerült problémákra

11.) KözérthetQ változat (vagy összefoglaló)
változások mit jelentenek a hatásviselQk számára.

Az elQzetes hatástanulmány feldolgozása és a részletes vizsgálat elQkészítése
FelügyelQség tartalmi és formai szempontból átnézi, döntés közmeghallgatás a részletes HV után EKHT-t megküldik az érintett és szomszédos önkormányzatoknak jegyzQ közhírré teszi (30 napig) írásban véleményezni lehet

Nem adható meg a környezetvédelmi engedély, az elQkészítQ eljárásban, ha a várható környezeti hatások

jelentQsége nem tisztázható s rendelkezésre álló adatok alapján

megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges

nagyfokú környezeti kockázattal járna

kedvezQtlen regionális vagy globális környezeti hatást váltana ki

vagy mindig részletes hatásvizsgálat-köteles (1. sz. melléklet alapján)

A részletes hatástanulmány tartalma
pontos tervek ismeretében összes várható hatótényezQ megállapítható
Tartalmaznia kell a következQ témaköröket:
a hatótényezQk és hatásfolyamatok teljes körq bemutatása és részletes leírása
a hatásterület lehatárolása
a kontroll környezet bemutatása
a hatásterület állapotában bekövetkezQ változások bemutatása és értékelése
a becslési módszerek leírása
a bizonytalanság leírása
módosító javaslatok a káros hatások mérséklésére
szükség szerinti javaslat monitoring rendszer üzemeltetésére

Értékelés, minQsítés
elQször a hatástanulmány készítQje, majd a hatóság által

Értékelés szempontjai:
a kontroll környezet adott állapotjelzQjétQl való eltérés mértéke
a meglévQ határérték meghaladása
a hatás térbelisége (nagy kiterjedés növeli a hatásviselQk számát és jelentQségét is)
a hatás idQbelisége
a folyamatok visszafordíthatósága
hatásfolyamat kialakulásának akadályoztatási lehetQsége
az értékek ritkasága és pótolhatósága
becslések biztonsága
A állapotváltozások minQsítési kategóriái
megszüntetQ
károsító
terhelQ
elviselhetQ
semleges
javító
értékteremtQ

Bizonytalanság, kockázat
elQrejelzése becsült
balesetek, haváriák
potenciálisan károkat okozhat
kockázatelemzés
hátrányos következmények keresése

Gazdasági, társadalmi hatások
Egy-egy környezeti elem vagy rendszer állapotváltozása okozza.

használatot csak többletköltségek árán lehet fenntartani, elemeket eredeti minQségükbe visszaállítani technológia költségigényesebbé válik
a következmények nem kezelhetQk többlet ráfordításokkal, felhasználó haszna csökken
egy készlet mennyisége csökken, vagy a minQség változik annyira, hogy nem lehet már eredeti célra használni

Többletköltségek
termelés védelmében kiegészítQ beruházások
termelési folyamat (nem beruházás jellegq) változtatásai
(többlet-vízkezelés, többlet-talajkezelés)
zavartalan ellátás érdekében kiesQ termékeket pótolni
építmények, eszközök állagvédelem
normális életvitel védelmében kiegészítQ beruházások (zajvédQ falak)
egészségkárosodások mérséklésére
természeti erQforrások védelmében társadalmi ráfordítás: tájsebek rekultivációja, állategészségügyi többletkiadások, génbankok létesítése és fenntartása

Az elmaradt hasznok
KiesQ árbevétel

Készlet- és értékcsökkenések
a termelés és a fogyasztás állóalapjaiban, eszközeiben állagromlás, értékcsökkenés
természeti erQforrások állapotromlása, mennyiségi, minQségi változásai
lakosság életmódja, életvitele, egészsége
érintett terület tájhasználatában és természetes élQvilágában okozhatnak kárt

A döntés és a nyilvánosság
A beruházó a részletes hatástanulmányt a hatóságokhoz benyújtja értékelésre, egy közérthetQ összefoglalóval együtt, melynek tartalmaznia kell:

a tevékenység rövid bemutatását
az állapotváltozások leírását
a hatások értékelését
a várható életminQségi és életmódbeli változásokat
a tervezett környezetvédelmi intézkedéseket

A Polgármesteri Hivatalokban ennek hozzáférhetQnek kell lennie.

A közmeghallgatás szabályai
(RKHT után a FelügyelQség köteles megtartani)

helyét a tevékenység telepítési helye szerint illetékes önkormányzat(ok) biztosítják
érintett lakosság, szervezetek, önkormányzatok, környezetvédelmi szervezetek
30 nappal a közmeghallgatás elQtt közzé kell tenni az idQpontot
ez idQ alatt lehet észrevételeket benyújtani
FelügyelQségnek meg kell vizsgálni addig

Érintettek köre
nagy horderejq beruházások (atomerQmq, vízerQmq), országos léptékq területfejlesztési tervek: ország teljes lakossága
regionális vagy helyi jelentQségq beruházások: hatásterület határaihoz köthetQ közigazgatási egységek
ha nem köthetQ közigazgatási határokhoz: az a terület, ahol a domináns hatások érvényesülnek, vagy több hatótényezQ egyszerre lép fel
lakosság, hatásterületen mqködQ intézmények, szervezetek, gazdálkodók is érintettek

A lakosság véleménye lehet
egyetért, információ elegendQ a megítéléshez
egyetért valamelyik tervváltozattal, információ elegendQ, de választása nem esik egybe a hatásvizsgálók sorrendjével
nem ért egyet, információ elegendQ, csak nem megfelelQ Meg kell vizsgálni az érintett problémákat, felülvizsgálat után egyeztetni kell a lakossággal és a KHT készítQivel.
egyetért, de ki kell egészíteni a nem tárgyalt környezeti hatásokkal
sem tartalmilag, sem az információk mennyiségét illetQen nem fogadja el. Teljes átdolgozás is lehet.


A hatásvizsgálatok további lehetQségei

A környezetvédelmi felülvizsgálat fogalma
73. § (1) bekezdés
az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenQrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot & .. kell végezni.

73. § (2) bekezdés
a felülvizsgálat szabályai csak a már megkezdett (folytatott) tevékenységre vonatkoznak,
a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével vagy szennyezésével járó mqvelet, illetve technológia folytatása, helyreállítása, felújítása vagy felhagyása minQsül a felülvizsgálat szempontjából tevékenységnek.
Utólagos hatásvizsgálatnak is nevezhetjük.

Észlelés: lakossági vagy környezetvédelmi szervezet bejelentése
Az észlelés formája a hatósági ellenQrzések rendszeres végzése kellene, hogy legyen (1957. Évi IV. tv. VI. fejezet)
Észlelés esetén kötelezQ-e felülvizsgálat elrendelése?
Eljárási kötelezettség: a felügyelQség minden esetben intézkedni köteles a környezetszennyezés vagy környezetkárosítás megszüntetésére.
Felülvizsgálat kötelezQ (74. § alapján) a következQ esetekben:
környezetvédelmi engedélyhez, hatásvizsgálathoz kötött tevékenység engedély nélküli megkezdése, illetve folytatása
kiemelten védett, védett illetve védQterületen (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, vízminQség védelmi védQterület, ivó-ásvány- és gyógyvízkivételek védQterületei) folytatott környezetveszélyeztetQ tevékenység

Teljes körq vagy részleges felülvizsgálatot rendelhet el.
Nincs mód az eredeti környezeti állapothoz való viszonyításra, ezért a tevékenység üzemszerq kibocsátásaira, a meglévQ kibocsátási forrásokra és a várható környezeti hatásokra vonatkozik.

A teljes körq felülvizsgálatnak ki kell terjednie:
az alkalmazott technológiák, berendezések mqszaki állapota, korszerqsége
az okozott környezetterhelések és igénybevételek
a tevékenységhez kapcsolódó anyagforgalomra, be- és kiszállításokra, hulladék- és szennyvízkezelésre
meghibásodás vagy katasztrófa esetén a környezetbe kerülQ szennyezQ anyagok és energia meghatározására
a megelQzés és elhárítás érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására
a felhagyás után teendQ intézkedésekre

12/1996. (VII.4.) KTM rendelet 76. § (1) bekezdés szerint az érdekelt saját költségén elvégezheti maga, illetQleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel is elvégeztetheti.

A környezetvédelmi teljesítményértékelés, auditálás
vállalatvezetés - gazdasági, termelési érdekbQl  a cég környezeti állapotának megismerésére, önkéntes alapon
EU országaiban már bevált gyakorlat
vállalatvezetési eszköz, amely egy rendszeres, ellenQrizhetQ, periodikusan ismétlQdQ és objektív értékelés

Célja:
segítse a környezet megóvását,
megkönnyítse a vezetQk környezetvédelmi ellenQrzQ munkáját a gyakorlatban és
biztosítsa, hogy a vállalati politika megfeleljen a jogszabályi elQírásoknak
az ipari tevékenység környezeti eredményességének javítása a következQ módon:

környezetvédelmi berendezések létesítése, üzembe helyezése
környezeti érvényességének módszeres, objektív és rendszeres ellenQrzése
a lakosság informálása a környezeti hatásokról

MinderrQl a törvény 77. §-a igen szqken rendelkezik: az érdekelt saját környezetvédelmi tevékenysége értékelésére, környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet) .

A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai
Bevont hatóságok: Nemzeti Park Igazgatóságok, ÁNTSZ megyei intézetei, egyéb szakhatóságok
A felülvizsgálat bírálatának eredményeképpen a következQ határozatok születhetnek:
ha a tevékenység mindenben megfelel a jogszabályoknak, környezetvédelmi elQírásoknak, követelményeknek, engedélyezi a tevékenység folytatását (mqködési engedély)
ha nem felel meg ugyan minden elQírásnak, de nem várható tQle környezetkárosodás, kiadja a mqködési engedélyt, és határidQ kitqzésével elQírja a hiányosságok megszüntetését, biztosítékadási és céltartalék-képzési kötelezettséget is.
ha rövid idQn belül fennáll a közvetlen környezetkárosodás veszélye, a környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás mértékétQl függQen korlátozza, felfüggeszti, esetleg megtiltja a tevékenység további folytatását.

A teljesítményértékelés elbírálásának eredménye lehet:
ha minden elQírásnak megfelel és azzal a hatóság egyetért, a mqködési engedélyt egyszerqsített határozattal kiadja
hiányosság észlelésekor a felügyelQség az engedélykiadása iránti kérelmet elutasítja, ugyanakkor az eljárást hivatalból folytatja

80. § elQírja, hogy ha felülvizsgálat elrendelése kötelezQ, közmeghallgatást kell tartani.
81. § a kiadható határozatok fajtái szerint határozza meg azok rendelkezQ részének tartalmát:

1. Mqködési engedély
tevékenység, érdekelt megnevezése, célja
helye és hatásterületének behatárolása
teljes körq vagy részleges felülvizsgálat adatai
környezetvédelmi elQírások, környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendje, dokumentálása, adatszolgáltatás és értékelés módja
a határozat érvényességi ideje

2. Mqködési engedély feltételekkel
tevékenység folytatásához szükséges intézkedések
környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérQhelyek kialakítása
intézkedések sorrendje és azok idQbeli ütemezése

3. Tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása
kötelezett megnevezése
megállapított kötelezettség tartalma, teljesítésének módja és határideje
elQírások (feltételek), amelyeket a tevékenység során meg kell tartani, teljesíteni kell

Bejelentési kötelezettség, ellenQrzés
82. § (1) bekezdés:
a környezetvédelmi illetve mqködési engedély kiadásakor alapul vett körülmények jelentQs megváltozását az érdekelt 15 napon belül köteles a hatóságnak bejelenteni
(pl. tulajdonosváltozás, technológiaváltozás, csQdeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás)

A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezetvédelmi követelményei
1995. évi LIII. Törvény 9. § :
felelQsség elve: a környezethasználó felelQsséggel tartozik tevékenységének környezetre gyakorolt hatásaiért
104. § Ha a jogsértQ tevékenységet folytató személyében változás áll be, e tevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelQsségének szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a szerzQdésben errQl másként állapodtak meg.
105. § A környezethasználó jogutód nélküli megszqnése esetén felszámolás vagy végelszámolás során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítései kötelezettségeit.
Ha nincs jogutód a Kormány köteles gondoskodni a környezeti károk elhárításáról.
A felszámolási eljárás

31. § (1) bek. a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetQje a felszámolás kezdQ idQpontjától számított 30 napon belül köteles az illetékes környezetvédelmi felügyelQségnek és a felszámolónak nyilatkozatot tenni, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekbQl bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat .
46-55. § a felszámolandó gazdasági szervezet nyilvánosan értékesítendQ vagyontárgyai közül, a természeti oltalom alatt álló területek és a mqemlékek tekintetében, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot elQvásárlási jog illeti meg .

Felszámoló köteles
környezet- és természetvédelmi követelmények betartásáról gondoskodni
korábbi idQszakból származó környezeti károsodások, környezeti terhek rendezésérQl intézkedni
ilyen lehetQség hiányában a vagyontárgyakat a környezeti terhekkel együtt kell értékesíteni

Felszámolási költségnek tekintendQk többek között a felszámolás kezdQ idQpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerq befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megQrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségei& . is.

Végelszámolás
A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszqnésére irányul, nem külsQ jogi személy kérelmére, hanem a szervezet saját elhatározása alapján.
A végelszámoló a végelszámolás kezdQ idQpontjától számított 8 napon belül értesíti a területileg illetékes Környezetvédelmi FelügyelQséget a végelszámolás megindulásáról.

1995. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL

I. Általános rendelkezések
A törvény célja:
az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása,
a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintq, összehangolt védelme
a fenntartható fejlQdés biztosítása.

A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelQ kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elQsegíti

környezet igénybevétel, terhelés, szennyezés csökkentését, károsodás megelQzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását
az emberi egészség védelmét, az életminQség feltételeinek javítását
természeti erQforrások megQrzését, azokkal való ésszerq, takarékos, megújulását biztosító gazdálkodást
az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját
a nemzetközi környezetvédelmi együttmqködést
a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggQ feladatai ellátásában
a társadalmi, gazdasági fejlQdés környezeti követelményekkel való összehangolását

1. A törvény hatálya kiterjed:
élQ szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, azok természetes és emberi tevékenység által alakított környezetére;
a környezetet igénybe vevQ, terhelQ, veszélyeztetQ, illetQleg szennyezQ tevékenységre.

2. természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezetekre
akik a környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket, kötelezettségek terhelnek
környezethasználó tevékenységet folytatnak

3. a nemzetközi szerzQdésekbQl adódó környezetvédelmi feladatok ellátására, ha nemzetközi szerzQdés másként nem rendelkezik.

E törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvények rendelkeznek különösen
nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról
bányászatról, az energiáról, az erdQkrQl, stb.
épített környezet alakításáról, védelmérQl
termQföldrQl, halászatról, vadgazdálkodásról
vízgazdálkodásról, hulladékokról, veszélyes anyagokról

Az élQvilág változatossága, élQhelyeinek megQrzése, tudományos, kulturális vagy esztétikai értékekkel bíró területek, képzQdmények, létesítmények megQrzése, helyreállítása érdekében külön törvény van

a) a természet és a táj védelmérQl,
b) az állatvédelemrQl, továbbá az állategészségügyrQl,
c) a növényvédelemrQl, továbbá a növényegészségügyrQl,
d) a mqemlékek védelmérQl

Alapfogalmak (törvény értelmezéséhez)

A környezet védelmének alapelvei:

Az elQvigyázatosság, a megelQzés és a helyreállítás

A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,
a) a legkisebb mértékq környezetterhelést és igénybevételt idézze elQ
b) megelQzze a környezetszennyezést
c) kizárja a környezetkárosítást

A környezethasználatot az elQvigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, a hulladékkeletkezés csökkentésével, visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.
A megelQzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, az elérhetQ legjobb technikát kell alkalmazni.

környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztetQ vagy károsító tevékenységet.

köteles gondoskodni bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetésérQl, a károsodott környezet helyreállításáról.

FelelQsség

környezethasználó az e törvényben meghatározott és az e törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon felelQsséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért

Együttmqködés

Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végzQ szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttmqködni kötelesek a környezet védelmében... a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszában

A környezetvédelmi érdekek érvényesítését a Magyar Köztársaság két- vagy többoldalú nemzetközi környezetvédelmi és más, a környezetvédelemmel összefüggQ együttmqködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elQsegíteni köteles, különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában.

Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, a környezet állapotának, a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységeknek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére.

A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából az állam mindenki számára lehetQvé teszi a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését.

Állami szervek, önkormányzatok kötelesek
a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni
az így szerzett adatokat nyilvántartani
a személyes adatok védelmérQl és a közérdekq adatok nyilvánosságáról szóló törvény által megállapított kivételekkel hozzáférhetQvé tenni, és a megfelelQ tájékoztatást megadni

A környezethasználót tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés és -igénybevétel, valamint környezetveszélyeztetés tekintetében

II. A környezeti elemek védelme és az azt veszélyeztetQ tényezQk

A környezeti elemek egységes védelme
Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelQen kell szabályozni.
Föld, levegQ, víz, élQvilág védelme
Veszélyes anyagok és technológiák
Hulladékok
Zaj- és rezgés
Sugárzások
Közös szabályok

A környezet védelme érdekében meg kell határozni a környezeti elemek mennyiségi és minQségi értelemben elérendQ célállapotát

III. A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység
Az állam környezetvédelmi tevékenysége

jogi szabályozás, jogok és kötelezettségek megállapítása, megtartásuk ellenQrzése, kv. tervezése és irányítása
állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött kv. egyezmények, szerzQdések érvényesülésének biztosítása
környezet igénybevételének, megóvásának, a károsodás megelQzésének, veszélyeztetés megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapotjavításának irányítása
feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérQ-, megfigyelQ-, ellenQrzQ-, értékelQ- és információs rendszer kiépítése, fenntartása és mqködtetése
Kv. gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása

Az Országgyqlés környezetvédelmi tevékenysége

a) érvényesíti törvényalkotó munkájában a kv. érdekeket
b) elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli a végrehajtását
c) dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról
d) meghatározza az állampolgári jogok védelmének országgyqlési biztosa környezetvédelmi feladatait
e) meghatározza a Kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait
f) jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat, és ellenQrzi felhasználásukat

A Nemzeti Környezetvédelmi Program
A kv tervezés alapja, hatévente megújítandó, az Országgyqlés
hagyja jóvá, amely tartalmazza

környezetállapot bemutatását
az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat
végrehajtandó feladatokat, megvalósítás sorrendjét és határidejét
megvalósítás eszközeit, a pénzügyi igények forrásának tervezett megjelölését is
különleges környezetvédelmi intézkedések szükségességét, valamint az intézkedések tartalmát

A Kormány környezetvédelmi tevékenysége

irányítja állami feladatok végrehajtását, meghatározza, összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak alárendelt szervek tevékenységét
éves költségvetés elQterjesztésekor javaslatot tesz a kitqzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre
jelentQs környezetkárosodások, rendkívüli környezeti események (az ország területén folytatott hadgyakorlat is) következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható
kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, és a kötelezettségek teljesítése

A környezetvédelemért felelQs miniszter feladatai
irányítja:
törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket,
a nemzetközi szerzQdésekbQl adódó környezetvédelmi feladatok végrehajtását,
a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást;
elemzi és értékeli:
a környezet állapotát és védelmének helyzetét,
a természeti erQforrásokkal való gazdálkodás folyamatait,
a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerq fejlesztésének tapasztalatait,
a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelQzését, valamint a környezeti veszély- és katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló környezetvédelmi szakmai tevékenységeket az illetékes szervekkel együttmqködve;
elvégzett értékelés tapasztalatai alapján
kidolgozza, és a Kormány elé terjeszti a Programtervezetet;
közremqködik a természeti erQforrások felhasználására vonatkozó szakmapolitikai koncepciók kialakításában;
közremqködik a környezetvédelmi szakképesítési rendszer kialakításában és mqködtetésében.

Országos Környezetvédelmi Tanács

kv. széles körq társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében (max. 22 tagú) mqködik
Kormány mqködési ideje alatt, tanácsadó szervként állást foglal
különbözQ programok elvi kérdéseiben, jogszabályokkal és
döntésekkel kapcsolatban
állásfoglalásait a Kormány elé terjeszti
felépítésében egyenlQ arányban vesznek részt
kv céllal bejegyzett társadalmi szervezetek
szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek
tudományos élet, MTA elnöke által megbízott képviselQk
mqködési költségét a környezet védelméért felelQs minisztérium
költségvetésében külön címen kell biztosítani

IV. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai

A települési önkormányzat (FQvárosi Önkormányzat is)

biztosítja jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat
a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban önálló települési kv programot dolgoz ki, amit képviselQ-testülete hagy jóvá
együttmqködik a kv feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel
értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot
fejlesztési feladatok során érvényesíti a kv követelményeit, elQsegíti a környezeti állapot javítását

A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében

települési önkormányzatokkal egyeztetett kv programot készít
elQzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását
állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintQ rendeleteinek tervezetével kapcsolatban
javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására

Települési környezetvédelmi programnak tartalmazni kell,
települési környezet tisztasága
csapadékvíz-elvezetés
kommunális szennyvízkezelés, gyqjtés, elvezetés, tisztítás
kommunális hulladékkezelés
lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetq zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem
helyi közlekedésszervezés, ivóvízellátás
energiagazdálkodás, zöldterület-gazdálkodás
rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítás, környezetkárosodás csökkentés
településre vonatkozó feladatai és elQírásai

A települési önkormányzat képviselQ-testületének hatáskörébe tartozik:

a füstködriadó terv
a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történQ megállapítása
a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közremqködés

V. A környezet védelmének megalapozása

Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás

Környezetállapot, használatának nyomon követésére, igénybevétel, terhelés mérésére, gyqjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter - a Kormány által meghatározottak szerint - mérQ-, észlelQ-, ellenQrzQ (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert létesít és mqködtet.
úgy és olyan területi sqrqséggel, hogy
környezet igénybevétel, terhelés, környezetállapot változás  társadalmi, gazdasági, egészségi szempontból is értékelhetQ formában - mennyiségileg és minQségileg meghatározható, nemzetközileg összehasonlítható legyen;
hatások okai kielégítQ pontossággal megállapíthatók legyenek
környezetveszélyeztetés a lehetQ legkorábban felismerhetQvé váljon;
Mqködtetéséhez szükséges területi feladatokat a kv hatóság látja el.

A környezethasználó köteles
a tevékenysége során okozott környezetterhelést, környezet-igénybevételt - jogszabályban meghatározott módon - mérni, nyilvántartani, az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani, adatszolgáltatást teljesíteni
általuk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresen környezeti jelentést készíteni és azt benyújtani az illetékes környezetvédelmi hatóság részére.

Önkormányzati és állami szervek kötelesek az Információs Rendszer mqködtetéséhez szükséges és náluk keletkezett adatokat rendelkezésére bocsátani.

A miniszter az adatgyqjtés alapján évente jelentést terjeszt a Kormány elé az ország környezeti állapotának alakulásáról.

Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba

JogerQs hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.
A bejegyzést a kv hatóság köteles kérni, illetve a felelQsség bírósági megállapítása esetén a bíróság hivatalból rendeli el.

Környezetvédelmi kutatás, mqszaki fejlesztés

A kv feladatok megoldását elQ kell segíteni
tudomány és technika fejlesztésével
tudományos kutatómunka és a mqszaki fejlesztés szervezésével
hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek terjesztésével
gyakorlati alkalmazásával
A miniszter feladata (tudományos kutatásokért felelQs miniszterrel)
kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és állami környezetkutatási célok teljesítésének biztosítása

Környezeti nevelés, képzés, mqvelQdés

Minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.

A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít

A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek ki kell terjednie
az alapvetQ természettudományi, ökológiai, társadalomtudományi, mqszaki-technikai ismereteken túl
a szakma gyakorlásához szükséges kv ismeretekre
a környezetet veszélyeztetQ tevékenységekre
a veszélyhelyzet megelQzésének, elhárításának kérdéseire
az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra
környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is

VI. A környezetvédelem gazdasági alapjai

A központi költségvetés

támogatja a Programban meghatározott kv és nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását
hozzájárul a környezeti károk felszámolásához ha másra át nem hárítható, károkozó ismeretlen, vagy felelQssége nem érvényesíthetQ;
megelQlegezi azonnali beavatkozásnál költségeket
támogatja IR kiépítését, mqködtetését, közigazgatási ellenQrzést, oktatást, kutatást, társadalmi tevékenységeket
környezetbarát technológiák, termékek, szolgáltatások adó-, vám- és illetékkedvezményekkel támogathatóak
szennyvízcsatorna-hálózat építés lakossági hozzájárulása ÁFA mentes

Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésq elQirányzat (KAC)

ElQsegíti:
a környezetkímélQ gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését
a környezeti ártalmak megelQzését, csökkentését
a bekövetkezett környezeti károk felszámolását, a külön törvényben meghatározott tájrendezést
továbbá természeti értékek és területek fenntartását
a leghatékonyabb megoldások, legjobb technika ösztönzését, elQmozdítását
a társadalom környezeti szemléletének fejlQdését
környezetvédelmi kutatást

Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok bevételei:

települési önkormányzat által kiszabott bírság teljes összege,
területi kv hatóság a települési önkormányzat területén kiszabott bírságok harminc százaléka,
környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati környezetvédelmi alapot, 3-as nem illeti meg
önkormányzati kv alapot kv célokra kell felhasználni
felhasználásáról a képviselQ-testület évente a költségvetés elfogadásával rendelkezik

A környezet használata után fizetendQ díjak
A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére.

1. Környezetterhelési díjak
A fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az általa okozott terhelést nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni
olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyekre érvényes mérési szabvány van, kibocsátása anyagmérleg vagy mqszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható
meghatározott anyagokra, energiafajtákra, ezek csoportjaira, a kibocsátott mennyiséggel arányosan kell meghatározni

2. Igénybevételi járulékok

Vmely környezeti elem igénybevételi módjai után kell fizetni (kivéve ha a környezethasználó bányajáradékot fizet)

környezethasználó köteles az igénybevétel mértékét nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, bevallást tenni

járulékot a környezeti elem igénybe vett mennyiségével arányosan kell megállapítani. Az arányossági tényezQ területi kategóriától függQen eltérQ lehet.

A fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységek és igénybevételek körét, a járulék mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.

3. Termékdíjak

a környezetet a felhasználása során vagy azt követQen terhelQ, veszélyeztetQ termékek elQállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli
fizetésére kötelezett gyártó, importáló és forgalmazó köteles a termék mennyiségét és forgalmát nyilvántartani, adatot szolgáltatni, bevallást tenni
termékek körét, a díj mértékét, a nyilvántartás, adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg
termékdíj mértékét egységnyi mennyiségre kell megállapítani
elhasználódott termékek visszafogadására és megfelelQ kezelésére a termék elQállítója, forgalmazója (importQrt is) jogszabály rendelkezése alapján kötelezhetQ
ennek termékdíját hasznosítására, ártalmatlanítására, ehhez szükséges beruházások finanszírozására kell fordítani

4. Betétdíjak

Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt.

A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítania.

A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételérQl és megfelelQ kezelésérQl gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójának megfizetni

VII. A környezetvédelmi igazgatás

A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése
Környezeti hatásvizsgálat
A környezetvédelmi engedély tartalma
Az egységes környezethasználati engedély
Környezetvédelmi felülvizsgálat
A környezetvédelmi teljesítményértékelés
Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)
Bejelentési kötelezettség, ellenQrzés
Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minQsítése
Határértékek
A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai (határidQk, közmeghallgatás)

VIII. Az állampolgárok részvétele a környezetvédelemben
személyesen vagy képviselQ útján
társadalmi szervezetek révén
települési önkormányzatok útján

IX. FelelQsség a környezetért

A jogi felelQsség általános alapja:
Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetQleg tevékenységét a környezetvédelmi elQírások megszegésével folytatja (jogsértQ tevékenység) az e törvényben foglalt és a külön jogszabályokban meghatározott (büntetQjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi, stb.) felelQsséggel tartozik.

Kártérítési felelQsség:
A környezet igénybevételével, terhelésével vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztetQ tevékenységgel okozott kárnak minQsül, és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Környezetvédelmi bírság
Aki jogszabályban foglalt, környezet védelmét szolgáló elQírást megszeg, vagy határértékeket túllép - az általa okozott környezetszennyezés, illetQleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlQdéséhez igazodó - környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

Környezetvédelmi megbízott
a környezetvédelemmel összefüggQ feladatok ellátása érdekében a környezethasználónak megfelelQ szakismerettel rendelkezQ környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni, megbízni

Az ügyész szerepe a környezetvédelemben
Az ügyész a büntetQeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el a környezeti elemek BüntetQ Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén.

Zárórendelkezések
A törvény (Kihirdetve 1995. VI. 22-án.) a kihirdetéstQl számított 180. napon lépett hatályba, egyidejqleg az emberi környezet védelmérQl szóló 1976. évi II. törvény hatályát veszítette.





























1996. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A TERMÉSZET VÉDELMÉRPL
I. Általános rendelkezések

A törvény célja
természeti értékek, területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme kiemelt oltalma, megQrzése, fenntartása és fejlesztése

megismerésének és fenntartható használatának elQsegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése

a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése

további feladata, hogy

kiemelt oltalmat igénylQ, föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi,
kultúrtörténeti szempontból, közérdekbQl kiemelt védelemre
érdemes természeti értékek, területek körét megállapítsa

védett természeti értékeket és a védett természeti területeket
veszélyeztetQ jelenségek feltárja

károsodását megelQzze, elhárítsa, a bekövetkezett
károsodást csökkentse vagy megszüntesse

jelen és a jövQ nemzedékek számára megQrizze, szükség
szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlQdésüket biztosítsa

A törvény hatálya kiterjed:
valamennyi természeti értékre és területre, tájra
a velük kapcsolatos minden tevékenységre
a nemzetközi egyezményekbQl és együttmqködésbQl fakadó természetvédelmi feladatokra (kivéve, ha az másként rendelkezik)
A természetvédelemmel összefüggQ e törvényben nem szabályozott kérdésekre, 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Alapfogalmak

fenntartható használat (hasznosítás): természeti értékek olyan módon és ütemben történQ használata, ami nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, fenntartva a jelen és jövQ generációk életlehetQségeit;

Alapelvek

Minden természetes és jogi személy, szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. TQlük elvárható mértékben kötelesek közremqködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelQzésében, enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás elQtti állapot helyreállításában.

A természeti értékek és területek olyan mértékben vehetQk igénybe, hasznosíthatók, hogy az alapvetQ természeti rendszerek és azok folyamatainak mqködQképessége fennmaradjon, a biológiai sokféleség fenntartható legyen.

A természet védelméhez fqzQdQ érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, gazdasági, terület- és településfejlesztési, rendezési döntések, hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.

II. A természeti értékek és természeti területek általános védelme

Tájvédelem

A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésq és sajátosságú része,
a rá jellemzQ természeti értékekkel és természeti rendszerekkel,
valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt,
ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erQk és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.

A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során - meg kell Qrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát
- gondoskodni kell esztétikai adottságait meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.

Egyedi tájértéknek minQsül
- adott tájra jellemzQ természeti érték, képzQdmény
- emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, melynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentQsége van

A vadon élQ élQvilág általános védelme

A vadon élQ szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megQrzését élQhelyük védelmével együtt kell biztosítani.

Pshonosak mindazok a vadon élQ szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként - élnek, illetve éltek.

Behurcoltak vagy betelepítettek azok az élQ szervezetek, amelyek az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán váltak a hazai élQvilág részévé.

Tájidegen fajok azok az élQ szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minQsülnek Qshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az Qshonos fajok rovására károsan módosíthatják.

VisszatelepülQk azok az Qshonos élQ szervezetek, amelyek hazánk területérQl eltqntek (kipusztultak), de természetes elterjedésük folytán ismét megjelennek hazánk természetes élQvilágának részeként.

A vadon élQ szervezetekre vonatkozó rendelkezések kiterjednek a faj minden egyedére, annak valamennyi fejlQdési szakaszára, alakjára, állapotára, részére.

Természeti területek körének meghatározása

Természeti területnek minQsül, ha meghatározott feltételeknek
megfelel:

erdQ, gyep, nádas, mqvelési ágú termQföld;
mqvelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha nem áll bányamqvelés alatt;
mezQ- és erdQgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület

Az élQhelyek általános védelme

A mezQ-, erdQ-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, tartamosságot, természetkímélQ módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét
A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élQvilág maradandó károsodása, a védett élQ szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevQ csökkenése nélkül kell végezni.
ErdQ telepítése - ha a termQhelyi adottságok lehetQvé teszik - elsQsorban Qshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélQ módon történjék.
Gyepgazdálkodás elsQsorban a gyeptípusokhoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélQ használatával történhet.
A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élQhelyek védelme érdekében - meg kell Qrizni. Vízépítési munkálatok során természetkímélQ megoldásokat kell elQnyben részesíteni.
A növényvédQ szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok forgalomba hozatalának, felhasználásának, alkalmazásának kísérleti célú, ideiglenes vagy végleges engedélyezése a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel lehetséges, az engedélyezéshez a Minisztérium hozzájárulása szükséges.
A talaj termékenységét a befolyásoló vegyi anyagok természeti területen történQ felhasználása - külön jogszabályban foglaltak szerint - csak indokolt esetben, talajvizsgálatok eredményeire alapozva, természetkímélQ módon történhet.

A földtani természeti értékek általános védelme

Kiterjed a földtani, felszínalaktani képzQdményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, Qsmaradványokra.
Beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a lehetQ legkisebb mértékben károsodjon.
Bányászati tevékenységet a természeti területek lehetQ legkisebb mértékq igénybevételével kell folytatni.
Felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, természetszerq állapotot kell kialakítani.
Bányászat során elQkerült természeti érték megóvása érdekében - igazgatóság kezdeményezésére - a bányászati hatóság a bányászati tevékenységet korlátozhatja, vagy megtilthatja, illetQleg a bányatelket módosítja.

A természeti értékek és a természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályok

Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges:
- gyep és nádas mqvelési ág megváltoztatásához;
- gyep, nád és más vízinövényzet égetéséhez.
Természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges:
termQföld más célú hasznosításához, mqvelés alól kivett terület újrahasznosításához;
földtani kutatáshoz, bányatelek megállapításához,
ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, kitermelés szüntetetésére, bányabezárásra vonatkozó mqszaki üzemi tervek, tájrendezési terv jóváhagyásához
vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához
Természetes és természetközeli állapotú vizes élQhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, vizeket kísérQ természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához
partvonaltól számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévQ épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához
vízi létesítmények, kikötQk, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez

III. Természeti területek és értékek kiemelt oltalma
Védetté nyilvánítási eljárás

Védetté kell nyilvánítani
tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekbQl, a biológiai sokféleség megQrzése céljából arra érdemes:
vadon élQ szervezeteket, életközösségeiket, termQ-, tartózkodó-, élQhelyeiket;
régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat;
természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket;
növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket, egyes növényeket, növénycsoportokat;
élQállat gyqjteményeket;
földtani képzQdményeket, alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, Qsmaradványokat;
védett ásványok, Qsmaradványok jelentQs lelQhelyeit;
felszíni, felszínalaktani képzQdményt, barlangok felszínét;
álló- és folyóvizeket, tavat, patakot, mocsarat;
tipikus és ritka talajszelvényeket;
természethez kötQdQ kultúrtörténeti emlékeket.

Természeti terület és más védelemre érdemes földterület
országos jelentQségq terület esetén a miniszter
helyi jelentQségq terület esetén a települési - Budapesten a fQvárosi - önkormányzat rendeletben nyilvánít védetté.
A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza
a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi értékek megnevezését,
terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait
e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött tevékenység körét, valamint lehetQség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit.

Fel kell oldani a természeti érték vagy terület védettségét, fokozottan védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. A helyi védett természeti terület védettségének a feloldásához az igazgatóság véleményét be kell szerezni.

Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás elQkészítése hivatalból indul meg.
Terület védetté nyilvánítását - helyi jelentQségq védett természeti terület kivételével - az igazgatóság készíti elQ.
Ha az elQkészítés helyi jelentQségq védett természeti területté nyilvánításra irányul, a helyi védetté nyilvánítást elQkészítQ települési önkormányzati jegyzQnek, fQjegyzQnek, a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentQségq védett természeti területté nyilvánítását.
Az igazgatóság - a Minisztérium állásfoglalása alapján - nyilatkozatát 60 napon belül megadja.
Ha a terület országos jelentQségq védett természeti területté nyilvánítása indokolt, az igazgatóság a védetté nyilvánítás elQkészítését hivatalból folytatja le.

Természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készít elQ.
Az elQkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét.

A természeti terület védetté nyilvánításának elQkészítése során az elQkészítést végzQ - az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében - egyeztetQ megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tqz ki, amelyre - a kitqzött idQpont elQtt legalább 15 nappal - meghívja az említett javaslattevQt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetQleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. JelentQs számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetQtábláján történQ kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történQ közhírré tétele útján is.

Az elQkészítést végzQ az egyeztetQ tárgyalásról jegyzQkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt elQterjeszt a védetté nyilvánításra jogosulthoz.

Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, védettség feloldását követQen a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi.

Ha valamely védelemre tervezett terület jelentQs károsodásának veszélye áll fenn, a természetvédelmi hatóság - az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett - a területet azonnal végrehajtató határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja. A határozatban elQírhatja a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztetQ tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja.
Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jogszabály hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn. Országos jelentQségq védelemre tervezett természeti terület esetén a miniszter - egy ízben - további 2 hónappal meghosszabbíthatja az ideiglenes védettséget, ha a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendelet kihirdetése folyamatban van.

Ha valamely terület idQszakosan fokozottan védett élQ szervezetek élQhelyéül szolgál, amelyek megóvására másként nem biztosítható, az igazgatóság a területet, vagy annak egy részét meghatározott idQre - de legfeljebb 3 hónapra az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett -, azonnal végrehajtható határozattal átmenetileg védetté nyilváníthatja.


A védett természeti területek

Nemzeti park
jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, nagyobb kiterjedésq terület, melynek elsQdleges rendeltetése különleges természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mqködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elQsegítése.

Tájvédelmi körzet
jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggQ terület, tájrészlet
ahol az ember és természet kölcsönhatása
esztétikai, kulturális és természeti szempontból
jól megkülönböztethetQ jelleget alakított ki,
elsQdleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megQrzése.

Természetvédelmi terület
jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggQ terület
elsQdleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggQ rendszerének a védelme
A védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minQsül.

Természeti emlék
valamely különlegesen jelentQs egyedi természeti érték, képzQdmény és annak védelmét szolgáló terület
(védett forrás, víznyelQ, kunhalom, földvár)

VédQövezet:
Védett természeti területet - szükség esetén - védQövezettel kell ellátni. A védQövezet kiterjedésérQl a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni.

Védett növény- és állatfajok, társulások:
Tilos a védett fajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élQhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
Gondoskodni kell a fennmaradáshoz szükséges természeti feltételek, a talajviszonyok, vízháztartás megQrzésérQl.

Védett természeti területre vonatkozó szabályok
Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
kutatás, gyqjtés, kísérlet végzéséhez;
gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, használáshoz;
termQföldnek nem minQsülQ földterület rendeltetésének, termQföld mqvelési ágának megváltoztatásához;
az erdQ védelmérQl szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelQn lévQ fa kivágásához, telepítéséhez;
nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, - a kijelölt és kiépített tqzrakóhely kivételével - erdQterületen tqz gyújtásához;
növényvédQ szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;
horgászathoz;
közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, sporttevékenység folytatásához

Védett természeti területre közvetlen kihatással lévQ más hatósági eljárás során szakhatóságként mqködik közre,

földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása
telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel;
nyomvonalas létesítmény és földmq építése;
vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat;
ipari, mezQgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése során;
erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásokban;
bányatelek megállapításának, módosításának,
ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, meddQhányó hasznosítására, kitermelés megszüntetésére, bányabezárásra vonatkozó mqszaki üzemi tervek, tájrendezési terv jóváhagyásának,
bányászati létesítmények építésének és üzembe helyezésének, valamint egyes gépek és berendezések bányabeli használatának engedélyezésekor
bányászattal összefüggQ vízjogi hatósági eljárásokban;
termQföld más célú hasznosításának;
külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállításának, tárolásának
engedélyezésekor

A barlangok védelme
kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, befoglaló kQzetére, képzQdményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére, természetes élQvilágára, mesterségesen létrehozott szakaszaira.

Védett ásványi képzQdményekre vonatkozó szabályok
ritka, különleges nagyságú, kifejlQdésq, tudományos jelentQségq ásványok, Qsmaradványok körét, pénzbeli értékét a miniszter állapítja meg
eredeti helyükön kell megQrizni, a legkisebb károsodást okozó módszerrel eltávolítva, úgy elhelyezni, hogy oktatási, tudományos és bemutatási célokat szolgáljon.
bányászati tevékenység során be kell jelenteni, és lehetQvé kell tenni a leletmentést.
gyqjtéséhez, forgalomba hozatalához, külföldre viteléhez az igazgatóság engedélye szükséges, végleges kiviteli engedély nem adható.

IV. A természet védelmének tervezése és szervezeti rendszere

Megvalósításához a Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képezQ Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet kell készíteni.

A természetvédelem állami szervezete

A miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá az igazgatóságok, a települési önkormányzat és szervei, valamint a jegyzQ látják el.
A természetvédelmi hatósági feladatokat elsQ fokon
a) a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe nem tartozó ügyekben az igazgatóság,
b) a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben a jegyzQ [együtt: természetvédelmi hatóság] látja el.
A védett természeti értékek és területek Qrzése, megóvása, károsításának megelQzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lQfegyverrel ellátott tagokból álló - Természetvédelmi Prszolgálat mqködik valamennyi igazgatóság szervezetében.

Az ügyész szerepe a természetvédelemben
a büntetQeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint jár el

Az önkormányzatok természetvédelmi feladatai
Megyei önkormányzat:
gondoskodik területén lévQ helyi jelentQségq védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról
javaslatot tesz helyi jelentQségq védett természeti területté nyilvánításra
települési önkormányzat felkérésére részt vesz ennek elQkészítésében,
elQsegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét
helyi jelentQségq védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztésérQl, QrzésérQl a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni

Természetvédelmi információs rendszer
egységes, a nemzetközi követelményeknek is megfelelQ információs rendszert a miniszter az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer önálló részeként mqködteti

V. A természet védelmének tulajdoni és gazdasági alapjai
Tulajdonjogi rendelkezések

Kizárólagos állami tulajdonban áll valamennyi barlang, védett növény- és állatfaj egyede, ásványi képzQdmény.
Az e törvény hatálybalépése elQtt jogszerqen létesített gyqjteményekben, kertekben, parkokban, állatkertekben található, védett növény- és állatfajok egyedei, védett ásványi képzQdmények tulajdonjogára a korábbi rendelkezések az irányadóak.
A barlang kivételével a védett természeti értékek és területek korlátozottan forgalomképesek.
Külföldi természetes és jogi személy védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.
Védett természeti érték és terület tulajdonjogának változásakor az államot elQvásárlási jog illeti meg, amelyet az igazgatóság jogosult gyakorolni. Helyi jelentQségq védett természeti terület esetében - sorrendben az igazgatóságot követQen - a települési önkormányzatot is megilleti az elQvásárlási jog.

Gazdasági és pénzügyi jogi elQírások
A központi költségvetés támogatja a Központi Környezetvédelmi Alapban
az Alaptervben meghatározott kiemelt természetvédelmi és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását
a természetvédelmet szolgáló intézkedéseket
különösen a természetvédelmi információs rendszer kiépítése és mqködtetése
közigazgatási ellenQrzés
oktatás, ismeretterjesztés és tudatformálás, a kutatás
társadalmi természetvédelmi tevékenység területén.
A védett élQ szervezetek, életközösségek, ásványképzQdmények pénzben kifejezett értékét a miniszter rendeletben állapítja meg.
A védett természeti terület nevének, jelképének, illetve a természetvédelem jelképének felhasználásáért - a jogosult és a felhatalmazó közötti polgári jogi szerzQdésben meghatározottak szerint - a felhasználó díjat köteles fizetni.

Támogatások és kártalanítás
A védett természeti értékek és területek megQrzését támogatni kell
állami támogatás nyújtásával
adókedvezmény biztosításával
természetkímélQ gazdálkodást segítQ hitelrendszerrel
élQhely rekonstrukciót, élQhely kialakítást végzQknek
(kivéve, ha az erre szankcióként került sor)
A kötelezettségek megtartását - a támogatás megfizetésének feltételeként - az igazgatóság rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal ellenQrzi.
Védett természeti területeken természetvédelmi érdekbQl elrendelt mezQ- és erdQgazdasági korlátozás, tilalom esetén, termelésszerkezet megváltoztatásának elQírása következtében a tulajdonos tényleges kárát meg kell téríteni.
A természeti kár megelQzése érdekében jogszerqen elQírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási igényt nem keletkeztet.
Amennyiben az ideiglenes védetté nyilvánítást annak indokoltsága miatt nem követi végleges, a tulajdonos részére az ideiglenes védetté nyilvánításból eredQ tényleges kárt meg kell téríteni.

FelelQsségbiztosítás és biztosíték

Az a jogi személy, más szervezet, egyéni vállalkozó vagy mezQgazdasági tevékenységgel hivatásszerqen foglalkozó gazdálkodó,
aki védett természeti területen veszélyes anyagot használ,
vagy egyébként a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentQ tevékenységet folytat

külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles biztosítékot adni, vagy felelQsségbiztosítást kötni.
A biztosítékadási kötelezettség és a felelQsségbiztosítás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

Védett állat kártételének megelQzésére, a kárviselésre vonatkozó szabályok

MegelQzésérQl, csökkentésérQl a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, használója a tQle elvárható módon és mértékben gondoskodik.
Ha a kötelezett nem képes megelQzni, kérheti az igazgatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
Riasztási módszerek alkalmazása, túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak az igazgatóság engedélyével és felügyeletével végezhetQ.
Az igazgatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére közremqködik a riasztásban, befogásban, gyérítésben vagy végzi azt.
Az igazgatóság saját kezdeményezése esetén a költségeket maga viseli.
Ha az igazgatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.

Az igazgatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert az igazgatóság

nem tett eleget az (2) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
Más esetben az ingatlan tulajdonosa maga viseli a kárt.

VI. A természetvédelem eljárásjogi szabályai és szankciói
Eljárási rendelkezések

Eljárási határidQ a tv hatósági engedélyezési eljárásokban 90 nap
Szakhatósági eljárásokban 30 nap, amely egy alkalommal, további 15 nappal meghosszabbítható
Ha hatósági engedély iránti kérelem az ország területére kiterjedQ tevékenységre irányul, az elsQfokú hatósági engedélyezési jogkört a Minisztérium gyakorolja.
Az igazgatóság, illetve helyi védett természeti területek esetén a jegyzQ, jogszabályban meghatározott elQírások teljesítése érdekében
kötelezheti az ügyfeleket az eredeti állapot helyreállítására
korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztetQ tevékenységeket

A jogellenesen szerzett, birtokban tartott védett természeti értéket az igazgatóság határozattal lefoglalja, illetQleg elkobozza, ami csak a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint használhatók fel.

A természeti állapotfelmérés

Ha a jogszabályban meghatározott tevékenység megkezdése környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött, annak részeként természeti állapotfelmérését kell készíteni.
Az állapotfelmérés magában foglalja:
érintett terület természeti értékeinek, azok helyzetének felmérését
természeti értékeket - beleértve a védett természeti értékeket - jelentQsen befolyásoló, veszélyeztetQ, károsító tevékenységek bemutatását
a tervezett tevékenységek megvalósítása és a gazdálkodás nyomán a várható változásokat
továbbá a természeti értékek megóvására, elkerülhetetlen károsodásuk csökkentésére vonatkozó intézkedéseket

Természetvédelmi bírság
természetvédelmi bírságot köteles fizetni, aki tevékenységével vagy mulasztásával

a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat elQírásait megsérti
védett természeti értéket jogellenesen veszélyeztetni, károsítja, elpusztítja, védett természeti terület állapotát, minQségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, kárt okoz
védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztetQ tevékenységet folytat
védett élQ szervezet, életközösség élQhelyét, illetQleg élettevékenységét zavarja
természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérQen végez

A természetvédelmi bírságot az igazgatóság, helyi jelentQségq védett természeti terület esetében, pedig a jegyzQ szabja ki.
Kiszabására cselekményrQl való tudomásszerzésétQl számított 1 éven túl nincs lehetQsége.
Ha a természetvédelmi bírságot
az igazgatóság szabta ki, akkor a Központi Környezetvédelmi Alap tv célokat szolgáló részének,
a jegyzQ szabta ki, akkor az önkormányzat környezetvédelmi célokat szolgáló részének bevételi forrása.
ha a települési önkormányzat nem rendelkezik kv alappal, akkor is a Központi Környezetvédelmi Alapot illeti meg.
A bírság nem mentesít a büntetQjogi, szabálysértési, kártérítési felelQsség, a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Polgári jogi felelQsség
Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági elQírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv 345-346.§-aiban foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni.
A természet védelmének szabályai megszegésével okozott kárt magában foglalja:
tényleges vagyoni kárt,
elmaradt hasznot,
károkozás felszámolásával kapcsolatos költséget,
természeti érték károsodásából eredQ,
a társadalom, vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejezQdQ nem vagyoni kárt.
Károkozás esetén elQször a természetbeni helyreállítást kell megkísérelni, és a kár ebben az esetben - hacsak a helyreállítást nem a károkozó végzi - magában foglalja az eredeti állapot helyreállításának költségeit is.

Vegyes és záró rendelkezések
E törvény 1997. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel egyidejqleg a természetvédelemrQl szóló 1982. évi 4. törvényerejq rendelet hatályát vesztette.


2/1999. KÖM rendelet a Környezetvédelmi Alap Célfeladat fejezeti kezelésq elQirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenQrzésének részletes szabályairól

Általános rendelkezések:
környezetkímélQ gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzése
környezeti ártalmak megelQzése, környezetterhelés mérséklése
bekövetkezett környezeti károk felszámolása
tájrendezés
természeti erQforrások megQrzésének elQsegítése
természeti értékek, területek fenntartása
leghatékonyabb környezetvédelmi megoldások ösztönzése
társadalom környezeti szemléletének fejlQdése
a környezetvédelmi kutatás elQsegítése

A feladatok megvalósítását elQsegítQ források:

A környezet- és természetvédelmi bírságok.
A környezetvédelmi termékdíjak.
A nemzetközi segélyek.
Az önkéntes befizetések és támogatások.
A támogatások visszafizetése és ezek kamatai.
A megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés.
A meghatározottakon túl a költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatások.
A külön jogszabályokban meghatározott egyéb bevételek.

A KAC-cal a környezetvédelmi miniszter rendelkezik
gondoskodik az általa kijelölt szerv útján (a továbbiakban a Kac kezelését végzQ szerv)* a kezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról
valamint a KAC-ra vonatkozó, külön jogszabályokban elQírt számviteli-könyvviteli és azzal összefüggQ nyilvántartások vezetésérQl.
A Kac. felhasználásával kapcsolatos döntésérQl rendszeresen  a pályázatok esetén a döntést követQ 30 napon belül  összefoglalót kell készíteni,
melyet a Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában és egy országos napilapban közzétesz.

A Kac. felhasználható:

A környezet védelmét, értékeinek megQrzését közvetlenül elQsegítQ beruházások, mqszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások (fejlesztések) megvalósításához, valamint újrahasznosítási rendszerek mqködtetéséhez.
Azonnali beavatkozást igénylQ környezeti károsodás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló intézkedések költségeinek  ismert károkozó eseti átmeneti, egyéb esetekben végleges  megtérítése (5%).
Közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására (max. 15%).
A környezeti és természeti károkozások megelQzését, felderítését és felszámolását szolgáló feladatokra, programokra, illetve a környezetvédelem hatósági munka feltételeinek javítására (10%).
A Kac. kezeléséhez, mqködéséhez, bevételi beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenQrzéséhez szükséges költségek fedezésére (3-3,5%).
A Nemzeti Park Igazgatóságok természetvédelmi vagyonkezelésével összefüggQ feladatok ellátására (1%).

A támogatás, finanszírozás formái (1, 3, 6):

Vissza nem térítendQ, ide értve a külön jogszabályokban meghatározott támogatásokat is.
Kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású, visszatérítendQ.
Kamattámogatás.
Hitelgarancia.
A kormány eseti döntése alapján pénzeszközök átadására is sor kerülhet.
Az azonnali beavatkozást igénylQ környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló költségek (2-es) megelQlegezhetQek.

A támogatás mértéke:

A támogatás költsége legfeljebb a fejlesztés költségének 60%-áig terjedhet azzal, hogy a vissza nem térítendQ támogatás mértéke nem haladja meg az odaítélt támogatás 50%-át.

1. A környezet védelmét, értékeinek megQrzését elQsegítQ beruházások, mqszaki és kereskedelmi fejlesztések
LevegQtisztaság védelme.
Hulladékok keletkezésének megelQzése, hulladékok káros hatásainak csökkentése, begyqjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása, környezetkímélQ, hulladékszegény technológiák és termékek bevezetése.
Zaj- és rezgésvédelem.
Védett természeti értékek megQrzése, védett természeti területek természetvédelmi kezelése.
Vizek mennyiségi és minQségi védelme.
Talajszennyezésekkel szembeni védelme.
A környezet védelmét szolgáló termékek, eljárások, technológiák kialakítása.
Környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttmqködés és hitelprogramok megvalósítása.
A bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezést szolgáló fejlesztések.
3. Közcélú környezetvédelmi feladatok:

A környezet védelmét szolgáló mérQ és ellenQrzQ hálózatok, illetve információs rendszerek fejlesztése.
Védett természeti területek, értékek védelme, a biodiverzitás megQrzése.
A környezet védelmét szolgáló kutatás-fejlesztési feladatok.
A környezet védelmét szolgáló oktatási, nevelési, ismeretterjesztési feladatok ellátása, támogatása.
A környezet védelmét szolgáló intézkedések meghatározását és bevezetését elQsegítQ szakmai és intézményi háttér megerQsítése.
A társadalom környezet- és természetvédelem szemléletének alakítása.
Országos, illetve regionális jelentQségq, a környezet védelmét komplex módon szolgáló, továbbá nemzetközi környezet és természetvédelmi egyezményekkel összefüggQ ágazati feladatok, programok elQsegítése.
A környezet- és természetvédQ társadalmi szervezetek és mozgalmak kv programjainak, kezdeményezéseinek támogatása.

A környezet védelmét, értékeinek megQrzését közvetlenül elQsegítQ fejlesztések pályázati rendszere

A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokra
a környezet védelmét, értékeinek megQrzését közvetlenül elQsegítQ beruházások, mqszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások
a miniszter a Minisztérium hivatalos lapjában a tárgyévi költségvetési törvény hatálybalépését követQ 60 napon belül  az érintett minisztériumok véleménye, valamint a környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezetek együttes ajánlásainak ismeretében  pályázati felhívást tesz közzé.
A pályázati felhívás tartalmazza a támogatási célokat és a pályázat benyújtásának feltételeit.
Ttámogatást belföldi székhelyq jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezQ gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, devizabelföldi magánszemély kaphat.

A pályázatokat
1, 2, 3, 5, 6 pontokban meghatározott fejlesztések esetén az illetékes környezetvédelmi felügyelQséghez,
4, 9 pontok esetében a nemzeti park igazgatósághoz
7, 8 pontokban meghatározott fejlesztések esetén a Minisztériumhoz kell benyújtani.
A területi szervek címjegyzékét a pályázati felhívás tartalmazza.
A pályázatot akkor lehet benyújtani, ha a pályázó legalább a pályázatban szereplQ fejlesztési költségek 30%-át elérQ saját forrással rendelkezik, települési önkormányzatok esetében ez a mérték 20%.
A 4-es pont szerinti fejlesztések, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalásból származó, a környezet védelmét szolgáló fejlesztések esetében 30%-os saját forrás alatti pályázatok is benyújthatók.
Nem nyújthat be támogatási kérelmet vagy pályázatot, aki csQd vagy felszámolási eljárás alatt áll, illetve akinek 60 napon túli köztartozása van.

A pályázatok az év során folyamatosan nyújthatók be, legkésQbb tárgyév szeptember 15-éig.
A pályázatok elbírálására évente legalább két alkalommal kerül sor.
Az e rendelet 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladatokra vonatkozó igényt
a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezést szolgáló fejlesztések
évente egy alkalommal, az erre vonatkozó pályázati felhívás megjelenését követQ 90 napon belül kell benyújtani. Az elbírálásra a pályázat beadási határidejétQl számított 150 napon belül kerül sor.
A pályázatok elbírálásával kapcsolatos döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.
Nem továbbítható a Minisztériumhoz, illetve nem támogatható az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati felhívásban szereplQ valamelyik támogatási célnak, illetve a hiánypótlás ellenére az elQírt formai vagy tartalmi feltételeknek.
A formai vagy tartalmi feltételeknek nem megfelelQ pályázat esetében a területi szerv, vagy a Minisztérium  a pályázat nyilvántartásba vételének mellQzésével  haladéktalanul felhívja a pályázót a hiányok pótlására.
A formai és tartalmi feltételeknek megfelelQ pályázatokat a területi szerv  véleményével együtt  a benyújtást követQ 8 napon belül továbbítja a Minisztériumhoz.
A pályázatok támogatási feltételeire, elbírálására, a pályázatokról hozott döntésekkel kapcsolatos információ-szolgáltatásra, az ajánlati kötöttségre, a szerzQdéskötésre és a szerzQdéstQl való elállás feltételeire  az e rendeletben foglalt eltérésekkel  a külön jogszabályban* foglaltak irányadóak.
A pályázatok összesítését és elQzetes szakértQi értékelését a Kac kezelését végzQ szerv látja el.

A pályázatok elbírálására a miniszter Tárcaközi Bizottságot hoz létre,
Tagjai
a miniszter által kijelölt minisztériumi köztisztviselQk
Belügyminisztérium, FVM, Gazdasági Minisztérium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium képviselQje
a környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezetek által delegált három személy.
A Bizottság maga állapítja meg az ügyrendjét, amelyet a miniszter hagy jóvá.
A támogatás odaítélésérQl a Bizottság javaslata alapján a miniszter dönt.
A döntésrQl és indokolásáról a döntéstQl számított 15 munkanapon belül a Kac kezelését végzQ szerv írásban értesíti a pályázót.
A nyertes támogatást igénylQvel, pályázóval a miniszter vagy az általa megbízott személy köt szerzQdést.

A Kac kezelését végzQ szerv
ellenQrzi a támogatási szerzQdésben foglaltak teljesítését, gondoskodik a teljesítéssel arányban álló összeg átutalásáról a benyújtott igénylés alapján
elvégzi a hozzá benyújtott teljesítést, részteljesítést igazoló bizonylatok pénzügyi vizsgálatát a benyújtást követQ 15 napon belül, (az esetleges hiánypótlásra fordított idQ nem számít be)
nem megfelelQ teljesítés, vagy szerzQdésszegés esetén felszólítja a támogatottat a teljesítésre, eredménytelenség esetén kezdeményezi a szerzQdésben foglalt szankciók érvényesítését
rendszeresen vizsgálja a csomagolóanyagok termékdíja alóli mentességre kiadott engedélyben foglaltakat, a termékdíj visszaigénylésének jogosságát és a jogszabályban elQírt feltételek megléte esetén gondoskodik a visszautalásról
havonta tájékoztatja a Minisztériumot az ellenQrzések eredményérQl
figyelemmel kíséri a támogatásban részesülQ szervezettel szemben induló felszámolási-, végelszámolási- és csQdeljárásokat és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint köteles a Kac követelését hitelezQi igényként érvényesíteni
a fejlesztés befejezését követQen szakmai és pénzügyi szempontok alapján ellenQrzi a szerzQdésben foglaltak teljesítését
az utóellenQrzés eredményes befejezése és a szerzQdés teljesülése után lezárja a szerzQdést és errQl értesíti a támogatottat
A támogatás felhasználását a külön jogszabályokban meghatározott szervezetek is ellenQrzik.



/2003. ( . .) KvVM rendelete a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésq elQirányzat felhasználásának és ellenQrzésének szabályairól

Általános rendelkezések
A Kac. a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósulását szolgálja, ezen belül kiemelten a fenntartható fejlQdés követelményeinek teljesítését a környezetvédelem, természetvédelem területén, valamennyi környezeti elemre és hatótényezQre kiterjedQen
a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendelkezik fellette
az érintett minisztériumok és az Országos Környezetvédelmi Tanács véleménye szerint - pályázatot ír ki az internetes honlapján, hivatalos lapjában, két országos terjesztésq napilapban.
A felhasználásokkal kapcsolatos döntésekrQl rendszeres tájékoztatót készít a minisztérium, amit a döntés után 10 munkanapon belül internetes honlapján és két országos napilapban, hivatalos lapjának következQ számában közzé tesz.
A tájékoztató tartalmazza a támogatás kedvezményezett, tárgyának megnevezését, a támogatás összegét, valamint megvalósításának helyét.
A Minisztérium az e rendeletben meghatározott támogatásokkal összefüggQ lebonyolítási és ellenQrzési feladatok végrehajtására külön szerzQdésben meghatározottak szerint közremqködQ szervezetet vesz igénybe.

A Kac. felhasználásának általános feltételei
A Kac. - termékdíj visszaigényléssel csökkentett - éves elQirányzatának
a) 90 %-a pályáztatási eljárás keretében környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre, programokra, intézkedésekre és ezek megalapozására,
b) 3 %-a kárelhárításra, valamint külön jogszabályokban megjelölt egyéb kiadásokra, kötelezettségek teljesítésére,
c) 7 %-a KAC mqködtetési feladatokra és tartalékként
használható fel.

A miniszter évközben szükség szerint átcsoportosítást hajthat végre a rendelet módosítása nélkül az a) és b) pontjában foglalt jogcímek között,
valamint az c) pontjában foglalt jogcímrQl a b) pontjában foglalt jogcímre.

A feladatok megvalósítását elQsegítQ források
(2/1999-es Korm.rendbQl)
A környezet- és természetvédelmi bírságok.
A környezetvédelmi termékdíjak.
A nemzetközi segélyek.
Az önkéntes befizetések és támogatások.
A támogatások visszafizetése és ezek kamatai.
A megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés.
A meghatározottakon túl a költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatások.
A külön jogszabályokban meghatározott egyéb bevételek.

A Kac.-ból támogatást amennyiben nemzetközi szerzQdés eltérQen nem rendelkezik belföldi székhelyq jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint magyar állampolgárságú természetes személy kaphat.

Vállalkozásoknak kv beruházásra, megújuló energiaforrások felhasználására, energiatakarékosságot célzó beruházásra mqködési, valamint környezeti károk helyreállítását szolgáló támogatás nyújtható.
A Kac. pénzeszközeinek felhasználása
vissza nem térítendQ támogatás
támogatás,
kamattámogatás,
visszatérítendQ kamattámogatás,
termékdíj visszaigénylés,
egyéb kifizetés formájában történik.

Kamattámogatás, a támogatást igénylQ és a pénzintézet között létrejött hitelszerzQdésben meghatározott futamidQre, de legfeljebb a tárgyévet követQ három évre nyújtható.

A pályázatok tartalmi és formai követelménye
felhívásban meghatározott tartalommal, formában és nyomtatványon kell benyújtani
a pályázati felhívásban meghatározott mértékq saját forrással kell rendelkeznie
a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell

1.000.000 forint alatt, annak öt ezreléke,
1.000.001-5.000.000 forint esetén 10.000 forint,
5.000.001-10.000.000 forint esetén 25.000 forint,
10.000.001-50.000.000 millió esetén 50.000 forint,
50.000.001 forint feletti 100.000 forint

Amennyiben a pályázat forráshiány miatt kerül elutasításra, úgy a pályázati díj 50 %-át a miniszter döntésétQl számított 30 napon belül a Minisztérium visszautalja.

A pályázat benyújtásának és elbírálásának rendje
a tárgyév folyamán legkésQbb szeptember 30-ig
a pályázati felhívásban meghatározottaknak megfelelQen az illetékes környezetvédelmi felügyelQséghez, nemzeti park igazgatósághoz illetve a Minisztériumhoz kell benyújtani
elfogadásról a pályázót tájékoztatni kell, 5 munkanapon belül feltételeknek való megfelelést ellenQrzi, a pályázatokat nyilvántartásba veszi, meg nem felelQ pályázatokat visszaküldi
a területi szerv a hozzá benyújtott, a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelQ pályázatokról területi értékelést készít, amelyet 10 munkanapon belül megküld a Minisztérium részére.
A Minisztérium a közvetlenül hozzá benyújtott, továbbá a területi szerv által hozzá továbbított pályázatokat 20 munkanapon belül, a pályázat céljának megfelelQen környezet-, természetvédelmi, mqszaki, közgazdasági, pénzügyi szempontok szerint - szükség esetén külsQ szakértQ igénybevételével - értékeli.
Az értékelés részeként helyszíni vizsgálat is tartható.
A Minisztérium a támogatható pályázatokat rangsorolja.
A benyújtott pályázatokról a miniszter írásban dönt.
A miniszter döntésével szemben jogorvoslatnak helye nincs.
A helyi önkormányzatok részére ígérvény kibocsátásáról is dönthet, ha mqszaki tartalmú pályázatához céltámogatásban részesül az évben, vagy következQ évben.
A döntésének meghozatalában az általa létrehozott munkabizottságok segítik.

A bizottságban szavazati joggal vesznek részt
a miniszter által kijelölt köztisztviselQk,
érintett minisztériumok által kijelölt egy-egy személy,
társadalmi, szakmai érdekképviseleti szervek által kijelölt - a miniszter által meghatározott számú - személy(ek).
Max. 13 fQ (létszámáról a miniszter dönt)
A bizottságok tagjainak megbízatása visszavonásig szól.
Kéthavonta üléseznek, elQtte 6 nappal megkapják a Minisztérium döntésre vonatkozó javaslatát.
A tagok nem vehetnek részt adott pályázatra vonatkozó javaslat kialakításában, ha a tag vagy közeli hozzátartozója
kötelezettség vagy felelQsség alól mentesülne,
a pályázó tisztségviselQje vagy a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
a pályázó cégnél tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,
a pályázattal kapcsolatban bármilyen más elQnyben részesül, vagy a megkötendQ jogügyletben érdekelt.

A bizottsági tag a bizottság mqködési körébe tartozó pályázattal kapcsolatban a Minisztérium rendelkezésére álló valamennyi iratba betekinthet.

A miniszter döntését a bizottság javaslatának ismeretében, a javaslatot követQ 10 munkanapon belül hozza meg.

A pályázatok elbírálása során a helyi önkormányzatok pályázatai közül elQnyben részesülnek azok a pályázatok, ahol a helyi önkormányzat környezetvédelmi programmal rendelkezik.

A pályázatok elbírálása során elQnyben részesíthetQek azok a pályázatok, amelyek EU támogatásban részesülQ projekthez kapcsolódnak, de a beruházás mqszaki tartalmánál fogva EU támogatás igénybevételére nem kerülhet sor.

A szerzQdéskötés és a szerzQdés módosítás szabályai

A támogatásban részesülQvel a szerzQdéskötéshez szükséges valamennyi feltétel teljesülése esetén a támogatási szerzQdést a miniszter, illetve a miniszter nevében az általa megbízott személy vagy szervezet köti meg

A kedvezményezettnek a szerzQdés megkötésére a Minisztérium által meghatározott idQtartam, de legfeljebb a döntés kézhezvételétQl számított 180 nap áll a rendelkezésére

A szerzQdés módosítására irányuló kérelmet a közremqködQ szervezethez, illetve a Minisztériumhoz kell benyújtani

A támogatások felhasználásának ellenQrzése
Célja, hogy elQsegítse
a támogatás rendeltetésszerq felhasználását,
a Kac. a környezetvédelmi és természetvédelmi céloknak megfelelQ, környezetileg hatásos, táj-, természetvédelmi szempontból eredményes, gazdaságilag hatékony felhasználását,
a Kac. mqködési problémáinak feltárását és a tapasztalatok alapján a szükséges intézkedések megtételét

felhasználását a Minisztérium, közremqködQ szervezet, a területi szervek, külsQ szakértQk, szakértQ szervezetek ellenQrízhetik
a támogatás folyósításakor, felhasználása során, befejezését követQen is sor kerülhet. Lehet a helyszíni ellenQrzés is.
a támogatás nem rendeltetésszerq, a szerzQdéssel ellentétes, attól eltérQ felhasználását az ellenQrzQ szerv a kedvezményezettel közösen felvett jegyzQkönyvben rögzíti, és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.



2001. ÉVI LXXIII. TÖRVÉNY A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJAKRÓL, TOVÁBBÁ EGYES TERMÉKEK KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJÁRÓL

1995. évi LVI. tv. módosítása
új szempont: termékdíj kötelesek: festékek, lakkok, hígító és oldószerei

A törvény célja
a termék elQállítása, felhasználása során, azt követQen közvetlenül, közvetve terhelQ vagy veszélyeztetQ termék által okozott környezeti károk csökkentéséhez és megelQzéséhez szükséges pénzügyi források megteremtése

hozzájárulás a környezetszennyezés csökkentéséhez, a természeti erQforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez

Hatálya alá tartozik a tv által meghatározott termékdíjköteles termék, más termékekkel együtt vagy más termékek részeként forgalomba hozott termék is.

A szabályozás célja, hogy elQsegítse a keletkezQ hulladék mennyiségének csökkentését, és ösztönözze a hulladék összegyqjtését és hasznosítását.

Termékdíjat kell fizetni minden olyan termék után, amelynek használata vagy a belQle keletkezQ hulladék terheli környezetünket.

A termékdíj bevételekbQl pedig olyan környezetvédelmi tevékenységek támogathatók, amelyekkel az adott termék káros környezeti hatásai megelQzhetQk.

A termékdíj-rendszer az országos szintq hulladékgazdálkodás meghatározó szabályozó eszköze.

A jogszabály ugyanis nem egyszerqen a díj megfizetését írja elQ, hanem a fizetés alóli mentességet is lehetQvé teszi:

a termékdíj-fizetésre kötelezett szervezetek mentesülhetnek fizetési kötelezettségük alól, ha az általuk "termelt" hulladékot meghatározott arányban összegyqjtik és hasznosítják.

Erre a tevékenységre a kötelezettek speciális, ún. koordináló szervezeteket hozhatnak létre.

Termékdíjköteles termék
a) üzemanyag és egyéb kQolajtermék (közvetlenül szennyezQ)
b) gumiabroncs
c) hqtQberendezés, hqtQközeg
d) csomagolóeszköz
e) akkumulátor
f) festékek, lakkok hígítói, oldószerei (közvetlenül szennyezQ)
g) reklámhordozó papír

Termékdíj fizetésére kötelezettek

a belföldi elQállítású termékdíjköteles termék elsQ belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója

termékdíjköteles vámáru behozatala esetén a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény szerinti vámfizetésre kötelezett, illetve a vámszabadterület üzemeltetQje

Eljárási szabályok a termékdíj fizetése során

Termékdíjfizetési kötelezettség a belföldi elQállítású termékdíjköteles termék elsQ belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, vagy a saját célú felhasználás költségként történQ elszámolásának napján keletkezik.
Az üzemanyag termékdíjat a jövedéki adóban fizeti meg. (3%-a, amely a KAC-ot illeti meg)
az APEH által vezetett, a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában megjelölt számla javára kell befizetni és a termékdíjfizetési kötelezettségrQl az adóhatóságnál bevallást tesz a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésrQl szóló 1991. évi LXXVIII. törvény és az adózás rendjérQl szóló 1990. évi XCI. törvény fogyasztási adóra vonatkozó rendelkezései szerint.
A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíj megállapításának és befizetésének teljesítését az adóhatóság ellenQrzi
Az adóhatóság a Magyar Államkincstárnak utalja át az általa behajtott termékdíjat
Az importált termékdíjköteles termék esetén a termékdíjfizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék vámkezelésének napján keletkezik
A termékdíjfizetési kötelezettséget vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban történQ vámkezelésekor, a Vám- és PénzügyQrség Országos Parancsnoksága határozattal állapítja meg (veti ki) a termékimportot terhelQ adókra vonatkozó eljárási szabályok alapján.
A vámhatóság a termékdíjat a tárgyhót követQ hónap 15. napjáig utalja át a Magyar Államkincstárnak.

Termékdíjkedvezmény

A kötelezettnek a termékdíj 75 %-t kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely a külön jogszabályban meghatározottak szerint környezetbarát, a termék környezetkímélQ megkülönböztetQ jelzés használatára jogosult (termékdíjkedvezmény).

Termékdíj visszaigénylés

VisszaigényelhetQ a termékdíj azon termékdíjköteles termék után, amellyel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerzQdés közterhektQl mentes beszerzést ír elQ. A visszaigényléshez külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtása szükséges.

Üzemanyag, egyéb kQolajtermék, hígítók, oldószerek termékdíja kivételével külön jogszabályban meghatározottfeltételekkel, legfeljebb egy évre szóló, évente megújítandó,
hasznosítást koordináló szervezet esetén két évre szóló mentesség szerezhetQ ha a kötelezett a hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosítja.
A kötelezett általi hasznosítással egyenértékq, ha nem maga végzi, de a hasznosításra történQ átadás-átvétel tényét igazolja.
A visszagyqjtést és a hasznosítást a kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel is végeztetheti.

Teljes mentesség szerezhetQ a termékdíj alól, ha a külön jogszabályban meghatározott kötelezQ hasznosítási aránynak megfelelQ mennyiségq hulladékká vált termékdíjköteles
terméket hasznosított a kötelezett.

A Kac. kezelését végzQ szervtQl - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig - visszaigényelheti a terméket terhelQ termékdíjat az a kötelezett vagy az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel.

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni abban az esetben, ha a terméket a kötelezett vagy a másodlagos kötelezett exportálja.

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni a behozott termékre, amennyiben változatlan formában és állapotban épül be az aktív, illetve a vámszabad területi feldolgozás esetén végleges rendeltetéssel külföldre kerülQ késztermékébe, továbbá, ha a termék változatlan formában és állapotban kiszállításra kerül.

Nem kereskedelmi jellegq termékdíjköteles termék behozatala mentes a termékdíjfizetés alól, de a nem kereskedelmi jellegq
vámáruként behozott gumiabroncsok
hqtQberendezések és hqtQközegek
akkumulátorok után is meg kell fizetni.

A rendszeres támogatásra vonatkozó szabályok

Legfeljebb három évre lehet pályázattal megszerezni (EU csatlakozásig)
A rendszeres támogatást a hasznosított, energianyerésre felhasznált hulladék mennyisége után lehet igényelni.
Az Alap kezelQje a jogos igénylés beérkezésétQl számított 30 napon belül utalja a jogosult részére.

A gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja

gépjármq, a mezQgazdasági vontató, a lassú jármq, a (fél)pótkocsi és a repülQgép gumiabroncsa után, az utas- és ajándékforgalomban behozott gumiabroncsok után

Kategória 2001. évi
Termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi
Termékdíj
tétel (Ft/kg) 1.Jóváhagyott [(ENSZ EGB) "E" jellel rendelkezQ] új gumiabroncs, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mennyiségben a felújításra (újrafutózásra) behozott gumiabroncs esetén 40,8 42,8 2.Jóváhagyott [(ENSZ EGB) "E" jellel rendelkezQ] felújított (újrafutózott) gumiabroncs behozatala esetén 51,2 53,8 3.Felújításra (újrafutózásra) (külön jogszabályban meghatározott feltételekkel) behozott használt gumi-abroncs esetén 163,2 171,4 4.Importált használt gumiabroncs esetén 530 900
A csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja

A csomagolóeszköz anyaga 2001. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) Mqanyag 13,5 14,2 Társított 16,1 16,9 Alumínium 5,9 6,2 Fém (kivéve alumínium) 4,6 4,8 Papír, fa, természetes alapú textil 5,9 6,2 Üveg 2,2 2,3 Egyéb 5,9 6,2

A hqtQberendezések és hqtQközegek környezetvédelmi termékdíja
a.) hqtQberendezések névleges hqtQtérfogat és a hqtQközeg mennyisége szerint megkülönböztetett darabszáma,
b.) hqtQközeg esetén a hqtQközeg tömege az alap

I. Az új hqtQberendezések termékdíjtételei

Névleges hqtQtérfogat 2001. évi termékdíj
tétel t (Ft/db) 2002. évi termékdíj
tétel t (Ft/db) 120 literig 1077 1131 120,01-250,00 literig 1939 2036 250,01 liter fölött 5002 5252 k (Ft/db) k (Ft/db) 0,50 kg-ig 268,4 281,8 0,51-2,00 kg-ig 480,3 504,3 2,01 kg fölött 1258 1321
II. A termékdíjköteles új hqtQközegek termékdíjtételei

Termékdíjköteles
hqtQközeg 2001. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) HCFC és HCFC keverék 196,1 420
III. Termékdíjtételek használt hqtQberendezések importja esetén

Névleges hqtQtérfogat 2001. évi termékdíj
tétel t (Ft/db) 2002. évi termékdíj
tétel t (Ft/db) 120 literig 4308 4523 120,01-250,00 literig 7755 8143 250,01 liter fölött 20009 21009 k (Ft/db) k (Ft/db) 0,50 kg-ig 1073 1127,3 0,51-2,00 kg-ig 1921,2 2017,3 2,01 kg fölött 5035 5287

IV. Termékdíjtételek regenerált, illetve regenerálásra alkalmas hqtQközegek importja esetén

Termékdíjköteles
hqtQközeg 2001. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi termékdíj
tétel (Ft/kg) Regenerált CFC és CFC keverék 2565,2 2693,5 HCFC és HCFC keverék 782 821 Regenerálásra alkalmas CFC és HCFC 630
Egyéb kQolajtermékek környezetvédelmi termékdíja

Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig a kötelezett visszaigényelheti a termékdíjköteles kenQolajok után befizetett Kkt. azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált kenQolaj hasznosítására történQ átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja.

Termékdíjköteles termék 2001. évi
termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi
termékdíj
tétel (Ft/kg) KenQolaj 79 83 Magyar szabványnak nem megfelelQ fqtQolaj 79 83 Magyar szabványnak megfelelQ, de 2,8%-ot meghaladó kéntartalmú fqtQolaj 4,5 4,7
Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja

Termékdíjköteles termék 2001. évi
termékdíj
tétel (Ft/kg) 2002. évi
termékdíj
tétel (Ft/kg) Elektrolittal feltöltött akkumulátorok 53 55,7 Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok 74 77,7
Hígítók és egyéb oldószerek termékdíja
Hatályos 2003. január 1-jétQl.

Termékdíjköteles termék 2003. évben
Ft/kg A hígítók és egyéb oldószerek 200



53/2003. (IV. 11.) KORM. RENDELET
A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ-MENTESSÉG,
A TERMÉKDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSÉNEK ÉS ÁTVÁLLALÁSÁNAK, VALAMINT A HASZNÁLT GUMIABRONCS BEHOZATALÁNAK FELTÉTELEIRPL

mentességhez szükséges kötelezQ hasznosítási arány mértékét és a mentesség meghatározásának módját melléklet tartalmazza.
mentesség megállapítása a kötelezett kérelmére történik.
kérelmet - a hasznosítást koordináló szervezet kivételével - a KvVM hivatalos lapjában közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.
formanyomtatványt a felügyelQség, FQfelügyelQség a kötelezett rendelkezésére bocsátja.
elbírálására legkésQbb a benyújtást követQ negyedév végéig kerül sor.
hasznosítást koordináló szervezetek kérelmérQl a FQfelügyelQség, a kérelem benyújtását követQ 30 napon belül dönt.
A felügyelQség, FQfelügyelQség a nem megfelelQen kitöltött formanyomtatványt hiánypótlásra a kötelezettnek 15 napon belül visszaküldi. Ilyen esetekben a hiánypótlás teljesítésének napját kell a benyújtás napjának tekinteni.
A felügyelQség a tartalmi és formai elQírásoknak megfelelQ kérelmeket szakmai véleményével együtt 30 napon belül megküldi a FQfelügyelQségnek.
A mentességre való jogosultságot - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - a FQfelügyelQség határozatban állapítja meg, melyben a kötelezett által teljesítendQ hasznosítási arányt is meghatározza.

Mentességet nem lehet igénybe venni,
ha a hulladékhasznosítás módja nem felel meg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben meghatározottnak;
azon hulladékmennyiség után, amely a gyqjtési vagy hasznosítói rendszeres támogatásba beszámításra került.

A mentességet vissza kell vonni
a mentességre vonatkozó jogszabályok vagy
az engedélyben foglaltak lényeges megsértése - a kötelezett érdekkörén kívül álló elháríthatatlan ok kivételével - esetén.

A FQfelügyelQség
a kiadott mentességi engedélyekrQl,
a visszavont mentességi engedélyekrQl
tájékoztatót tesz közzé a Minisztérium hivatalos lapjában, továbbá a határozatok másolatát megküldi:

a) Vám- és PénzügyQrség Országos Parancsnokságának,
b) Adó- és Pénzügyi EllenQrzési Hivatalnak,
c) Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésq elQirányzat kezelését végzQ szervnek,
d) felügyelQségnek.

A mentességi engedélyben foglalt hasznosítási kötelezettség teljesítését a FQfelügyelQség az illetékes felügyelQségek bevonásával ellenQrzi.

VisszaigényelhetQ a termékdíj
termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles termék (alapanyag) felhasználása
nem termékdíjköteles gyógyszeripari és polisztirol termékek, környezetbarát védjeggyel rendelkezQ növényvédQ szer gyártásához fehérolaj felhasználása esetén.

A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására
vonatkozó szerzQdés - a hígítók és oldószerek kivételével - akkor köthetQ, ha
a) az elsQ vevQ a termékdíjköteles terméket exportálja
b) kenQolajok, reklámhordozó papírok és csomagolás esetén bérgyártásra kerül sor
c) a kötelezett hasznosítást koordináló szervezeten keresztül termékdíj-mentességet szerez
A szerzQdés adott év december 31-éig érvényes.

A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerzQdés érvényességéhez a Kac. kezelését végzQ szerv jóváhagyása szükséges.
MqködQ kötelezett a szerzQdését a tárgyévet megelQzQ év november 30-áig nyújthatja be, amelyet a Kac. kezelését végzQ szerv a tárgyévet megelQzQ év utolsó napjáig hagy jóvá.

A gumiabroncsok behozatali engedélyezésével kapcsolatos szabályok

Használt gumiabroncsot - használt gépjármq egyedi behozatala során, arra felszerelt, annak tartozékát képzQ gumiabroncsok kivételével - továbbforgalmazási vagy felújítási céllal, aktív feldolgozásra, valamint passzív feldolgozás hulladékaként, amennyiben nemzetközi szerzQdés eltérQen nem rendelkezik a FQfelügyelQség engedélyével lehet Magyarországra behozni.

Az engedély iránti kérelmet tárgyév január 15-étQl február 15-éig lehet benyújtani, melyet a FQfelügyelQség bírál el.

Február 15-e után kizárólag az a gazdálkodó szervezet nyújthat be kérelmet, amely ezen idQpont után kezdi meg a tevékenységét.

A FQfelügyelQség által meghatározott használt gumiabroncs-behozatali engedély legfeljebb a tárgyév december 31-éig érvényes.

Használt (beleértve a felújított) gumiabroncsot belföldi forgalom számára történQ vámkezelés elQtt megfelelQ szervezetek által minQsíttetni kell.

Záró rendelkezések

A csomagolás termékdíja esetében a kötelezettnek nem kell megfizetnie a termékdíjat a 2003. január 1-jét követQen forgalomba hozott csomagolóeszközök után, amelyekre a termékdíj korábban számlával igazoltan megfizetésre került.

A jogellenesen belföldön forgalomba hozott vagy importált csomagolás esetén a termékdíjat a vámhatóság vagy az adóhatóság 200 Ft/kg termékdíjtétel figyelembevételével állapítja meg.

A környezetvédelmi termékdíjat kizárólag azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése számlával igazolható módon megtörtént.

A termékdíj 2004. évi módosítása (tervezet)

Technikai jellegq változások az eljárási rendben

két okból szükséges:
hazánk uniós csatlakozása következtében a vámeljárások változásával szükségszerqen megváltozik az eljárási rend
a tapasztalatok lehetQvé teszik a szabályozás pontosítását, áttekinthetQbbé tételét.

A módosuló vámeljárások miatt a termékdíj megfizetése, bevallása EU-s tagállamból történQ behozatal esetén is önbevallás útján, az ÁFA megfizetésére vonatkozó szabályok szerint történik majd.
Jelenleg a KvVM a befizetett termékdíjból rendszeres támogatást biztosít a termékdíj-köteles termékek hulladékának hasznosításához.
A jövQben a tárca közbeszerzés útján hulladékhasznosítási szolgáltatást rendel meg a hulladékhasznosítóktól, koordináló szervezetektQl vagy köztisztasági cégektQl.
A nem kereskedelmi célú termékdíj-köteles termék behozatala, importja után - kivéve a gépjármqveket - a jövQben nem kell termékdíjat fizetni.

A termékkör változása

Új termékdíjas termékek
Az EU elQírásainak teljesítése érdekében 2005. január 1-jétQl az elektromos és elektronikus készülékekre és a gépjármqvekre (személygépkocsik és a 3,5 tonnánál könnyebb tehergépjármqvek és vontatók).
A kötelezettek mindkét esetben mentesülhetnek a díjfizetés alól, ha az elQírt arányban gyqjtik, kezelik a hulladéktermékeket.
MegszqnQ termékdíj
2005. január 1-jétQl megszqnik a hígítók és oldószerek utáni termékdíj-fizetési kötelezettség, mivel a tapasztalatok szerint a kívánt eredmény más módon is elérhetQ.
A fizetésre kötelezett kör változása
2004. május 1-jétQl a reklámhordozó papírok esetén nem a termék elsQ forgalomba hozója (tipikusan a nyomda) fizeti majd a termékdíjat, hanem annak elsQ vevQje (a megrendelQ), egyéb esetben marad a korábbi szabályozás (behozatal, import esetén annak elsQ belföldi forgalomba hozója a díj fizetésére kötelezett).

A termékdíj-mentesség és a díjtételek változása

A visszagyqjtés és az újrahasznosítás ösztönzése érdekében emelkednek az egyes termékdíj-tételek, és csökken a lakossági szelektív visszagyqjtési követelmény.
A 2005-ös évre vonatkozóan 20%-ról 12%-ra csökken a koordináló szervezetek számára elQírt lakossági szelektív hulladékbegyqjtési arány mértéke. Ez lehetQvé teszi ezen szervezetek számára, hogy kapacitásaikat fokozatosan növeljék, ehhez további kötelezettek csatlakozhatnak majd, ezáltal mentesülhetnek a termékdíjfizetés alól, egyúttal országos mértékben növekszik a hulladék hasznosításának aránya.
A termékdíjköteles termékek díjtételei átlagosan 8%-kal (csomagolás esetén 20%-kal) emelkednek.
Egyszerqsödik a gumiabroncsok után fizetendQ termékdíj besorolási rend: a korábbi négy kategória helyett csak egy tétel mqködik majd, számottevQen növekszik az új gumiabroncsok után fizetendQ termékdíj, jelentQsen csökken a használt abroncsok után fizetendQ díja.

KeletkezQ hulladék csökkentése

többször-használatos termékek preferálása az eldobható csomagolásokkal szemben.
a cégek és a gyakran (csomagolás)választási lehetQség nélküli vásárlók ne terhelhessék az egyszer használatos csomagolások hulladékkezelésének költségeit a lakosság egészére
az italcsomagolások (alkoholtartalmú, üdítQ italok, ásványvizek, gyümölcslevek palack vagy doboz) és reklámszatyrok esetén ezentúl darabonként kell majd termékdíjat fizetni az eddigi tömeg alapú díjfizetés helyett.
az áttérést nemcsak a visszagyqjtés további fejlesztéseit motiválja, hanem a többször használatos termékek további elterjedését, amely fontos tudatformálási tényezQ lesz a környezet védelme érdekében.
a lakosság minden italkategóriában a jelenleginél nagyobb arányban lenne hajlandó visszaváltható palackban vásárolni az általa kedvelt márkát, ha az megfelelQen elérhetQ lenne
a gyártók és a kereskedelmi cégek esetében a szabályozás egyaránt meghatároz egy kívánatos százalékarányt a többutas termékekre.
amennyiben a teljesítés elmarad, akkor a százalékos elmaradás arányában kell a kiegészítQ díjtételt fizetni, amelynek mértéke a különbözQ fajtájú és méretq csomagolás esetén elmaradt százalékonként 25-60 fillér egy palackra vetítve.

2000. ÉVI XLIII. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY

I. Általános rendelkezések
A törvény célja:
az emberi egészség védelme
a természeti és az épített környezet megóvása
a fenntartható fejlQdés biztosítása
a környezettudatos magatartás kialakítása
a természeti erQforrásokkal való takarékoskodás
a környezet terhelésének minimalizálása
hulladékkeletkezés megelQzése
hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentése
a keletkezQ hulladék hasznosítása
a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélQ ártalmatlanítása

A törvény hatálya kiterjed:
minden hulladékra
hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre részben (egyéb jogszabályok)
ásványi nyersanyagok kitermelése során, azoktól fizikai módszerekkel leválasztott anyagokra
állati hulladékra (beleértve az állati tetemeket, a trágyát)
természetes, a mezQgazdaságban felhasználható nem veszélyes anyagokra
szennyvizekre, kivéve a folyékony hulladékot
hatástalanított robbanóanyagokra

Nem terjed ki a törvény hatálya:
levegQtisztaság-védelmi jogszabály hatálya alá tartozó levegQbe kibocsátott anyagokra
radioaktív hulladékokra

A hulladékgazdálkodás alapelvei

MegelQzés
legkisebb mértékqre kell szorítani a képzQdQ hulladék mennyiségét, veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében

ElQvigyázatosság
veszély, kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetQ legnagyobbak lennének

Gyártói felelQsség
termék és technológia jellemzQinek kedvezQ megválasztásáért
a felhasznált alapanyagok megválasztásáért
a termék külsQ behatásokkal szembeni ellenállóképességéért élettartamáért, újrahasználhatóságáért,
elQállításából és felhasználásából származó hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezéséért, a kezelés költségeihez történQ hozzájárulásáért

Megosztott felelQsség
a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplQknek együtt kell mqködniük

Elvárható felelQs gondosság
a hulladék mindenkori birtokosa köteles mindent megtenni azért, hogy a hulladék környezetterhelQ hatása a legkisebb mértékq legyen

ElérhetQ legjobb eljárás
adott mqszaki és gazdasági körülmények között
legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására környezetterhelést csökkentQ folyamatirányításra
hulladékként nagy kockázatot jelentQ anyagok kiváltására környezetkímélQ hulladékkezelQ technológiák bevezetésére

SzennyezQ fizet elv
a hulladék termelQje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani;
a környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is

Közelség elve
a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a lehetQ legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor

Regionalitás elve (területi elv)
a hulladékkezelQ létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelQ területi gyqjtQkörq létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni

Önellátás elve
a képzQdQ hulladékok teljes körq ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelQ ártalmatlanító hálózatot célszerq kialakítani és üzemeltetni

Fokozatosság elve
a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülQ lépésekben, az érintettek lehetQségeinek és teherviselQ képességének figyelembevételével kell elérni;

Példamutatás elve
az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit;

Költséghatékonyság elve
a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendQ költségek a lehetQ legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak

II. Követelmények és kötelezettségek

A hulladékgazdálkodás általános szabályai

a tevékenység környezetet a lehetQ legkisebb mértékben érintse, terhelése és igénybevétele csökkenjen
ne okozzon környezet veszélyeztetést, környezetszennyezést
biztosítsa a hulladékképzQdés megelQzését
mennyiségének és veszélyességének csökkentését
hasznosítását
környezetkímélQ ártalmatlanítását

A gyártó kötelezettségei

termék, csomagolás kialakítása, technológia- és termékfejlesztés a leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással járjon
elQ kell segíteni a termék újrahasznosítását
környezetkímélQ hulladékkezelés, -hasznosítás, -ártalmatlanítás
termék, csomagolóeszköz tartósabb, többször használható legyen
errQl tájékoztatni kell a termék forgalmazóját, fogyasztót
csomagoláson jelölni annak esetleges hulladékszegény, tartós vagy újrahasználható voltát
Belföldön forgalmazott termékbQl származó hulladékot, használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, visszaváltani annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélQ ártalmatlanítása érdekében.
Visszavételi kötelezettségének teljesítését részben vagy egészben átruházható a forgalmazóra vagy az arra feljogosított hulladékkezelQre.
A megállapodást jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak.
A gyártó a betétdíjas vagy a letéti díjas termékét vagy annak hulladékát köteles a forgalmazótól visszavenni és a betétdíjat vagy a letéti díjat számára megfizetni.

A forgalmazó kötelezettségei

a termékek, csomagolásuk, hulladékuk fogyasztóktól történQ visszafogadása
szelektív gyqjtése
a gyártónak vagy hulladékkezelQnek történQ átadása
a begyqjtés ösztönzésére a forgalmazó a gyártótól függetlenül is alkalmazhat betétdíjat vagy letéti díjat

A gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó közös szabályok

kötelezettségeik ellátása érdekében önálló szervezetet hozhatnak létre, amely díjfizetés ellenében, szerzQdésben rögzített feltételek mellett átvállalja;
szervezi és koordinálja a hulladékok begyqjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását

A fogyasztó kötelezettségei

A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyqjtést - ideértve a szelektív hulladék begyqjtési rendszereket is - igénybe venni.
Ha gazdálkodó szervezetek fogyasztói tevékenysége során hulladék képzQdik mentesülnek, ha a hulladék kezelésérQl a hulladék termelQjére vonatkozó szabályok szerint gondoskodnak.

A hulladék termelQjének, birtokosának kötelezettségei

a tevékenysége során keletkezQ, illetQleg más módon a birtokába kerülQ hulladékot köteles gyqjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni
a szállító a szállítmány rendeltetési helyére történQ biztonságos eljuttatásáért felelQs

III. Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás

Hulladékkezelés:

a hulladék gyqjtése, begyqjtése, szállítása, elQkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása

ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettQl eltérQen nem rendelkezik A kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhetQ

hulladékkezeléshez használt technológia, berendezés, eszköz, anyag alkalmazását, forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz, illetQleg minQsítéshez kötheti

Hulladékgyqjtés és begyqjtés:

további kezelésének megfelelQ elkülönített gyqjtése a hulladék termelQjének vagy birtokosának kötelezettsége
telephelyen belüli gyqjtése környezetvédelmi hatósági engedély nélkül végezhetQ
hulladékkezelQ a termelQktQl, birtokosaitól rendszeresen összeszedi, elszállítja a begyqjtQhelyre, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére, vagy átveszi a begyqjtQhelyeken, gyqjtQpontokon
hulladék-begyqjtési tevékenység környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötött
begyqjtQhelyet önálló telephelyként vagy telephelyen belül hatósági engedéllyel létesíthet és üzemeltethet, ahol hasznosítás, ártalmatlanítás elQtt a hulladékot elszállításig tárolják, elQkezelik

Hulladékszállítás:

szállítás során a környezet ne szennyezQdjék

szennyezQdés esetén a szállító a hulladék eltakarításáról, a terület szennyezQdés mentesítésérQl, az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni

gazdálkodó szervezet üzletszerqen, rendszeresen hulladékszállítási tevékenységet csak a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel, a környezetvédelmi hatóság engedélyével folytathat

A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása:

Az ország területére, beleértve a vámszabadterületeket is

csak hasznosítás céljára
környezetet nem veszélyeztetQ, nem szennyezQ módon
környezetkárosodás kizárásával
környezetvédelmi hatóság engedéllyel lehet behozni

engedélyt annak a hasznosítást végzQ, vagy vele szerzQdésben álló hulladékkereskedQ, szállító gazdálkodó szervezet kaphat, amely az említett feltételeknek megfelel

behozatal, kivitel és átszállítás csak a nemzetközi szerzQdésekkel összhangban és a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén lehetséges

Hulladékhasznosítás:

hulladék termelésben, szolgáltatásban történQ ismételt felhasználás (újrafeldolgozás)
hulladék valamely újra feldolgozható összetevQjének leválasztása és alapanyaggá alakítása (visszanyerés)
hulladék energiatartalmának kinyerése (energetikai hasznosítás)
biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása, további felhasználásra alkalmassá tétele

A hasznosítónak biztosítania kell, hogy az elQállított termék az elsQdleges terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést.
Hulladékhasznosító létesítmény környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthetQ.
Hasznosítás esetén a gyártóra, a hulladék birtokosára és a hulladékkezelQre vonatkozó elQírásokat kell alkalmazni

Hulladékártalmatlanítás:

hulladéklerakóban történQ lerakással
termikus ártalmatlanítással
más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással

Hulladékártalmatlanító létesítmény csak környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthetQ.

Kialakítására és üzemeltetésére, már mqködQ, betelt lerakókra vonatkozó elQírásokat, lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
Hulladéklerakóban elQkezelés nélkül nem ártalmatlanítható.

Új, települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag térségi célokra építhetQ.

IV. A települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályok

Az ingatlantulajdonos kötelezettségei

tulajdonos, birtokos vagy használó köteles
az ingatlanán keletkezQ
az ideiglenes tárolásra szolgáló (közmqpótló) létesítmények, berendezések ürítésébQl származó
közüzemi csatornahálózatba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, szilárd hulladékot
gyqjteni, annak begyqjtésére feljogosított hulladékkezelQnek átadni

Meghatározott feltételek mellett a hulladékbegyqjtQ helyre vagy hulladékkezelQ telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja

A települési hulladék egyes összetevQit (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében elQírtaknak megfelelQen köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyqjteni; begyqjtQhelyre vinni vagy feljogosított hulladékkezelQnek átadni.

Ha gazdálkodó szervezetek, engedélyezett ártalmatlanításra alkalmas hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, mentesülnek, ha a tevékenységük során képzQdött települési hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak.

A települési önkormányzatok kötelezettségei

kötelezQen ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkezQ települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn.

Gazdálkodó szervezet akkor köteles ennek igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezelésérQl nem gondoskodik, vagy
azon a településen a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés környezeti szempontból a meghatározottaknál lényegesen kedvezQbb megoldással történik.

A közszolgáltatás kiterjed
a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelQ szállítóeszközéhez rendszeresített gyqjtQedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyqjtött települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történQ rendszeres elszállítására
folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és elhelyezés céljából történQ elszállítására
ártalmatlanító létesítmény létesítésére és mqködtetésére
begyqjtQhelyek (hulladékgyqjtQ udvarok, átrakóállomások, gyqjtQpontok), elQkezelQ, hasznosító (válogató, komposztáló) telepek létesítésére és mqködtetésére
rendeletében elQírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevQinek szelektív gyqjtését, közszolgáltatás keretében történQ begyqjtését

KépviselQ-testülete rendeletben állapítja meg:
a helyi közszolgáltatás tartalmát, terület határait
közszolgáltató megnevezését
ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos jogait és kötelezettségeit,
szolgáltatásra vonatkozó szerzQdés egyes tartalmi elemeit
szerzQdés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit
közszolgáltatással összefüggQ települési önkormányzati feladat- és hatáskört
az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelQ díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét

A hulladékkezelési közszolgáltatási díj

Az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni

a) a közszolgáltatás jellegét
b) a kezelt hulladék mennyiségét és minQségét,
c) a szolgáltató hatékony mqködéséhez, folyamatos ráfordításaihoz szükséges költségeket figyelembe véve

Szállítás, begyqjtés, ártalmatlanítás,
(létesítmény bezárását követQen, lerakó esetén)
utógondozás és 30 évig történQ monitorozás költségeit is.

ÜdülQingatlan tulajdonosok esetében tekintettel a település jellegére, az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan kell megállapítani
Az ingatlantulajdonost terhelQ díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

díjhátralék keletkezését követQ 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére
eredménytelenség esetén 90. nap után a díjhátralékot a települési önkormányzattól igényelheti
jegyzQ haladéktalanul intézkedik, nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak
ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat - a feladathoz kötött állami támogatás terhére - a behajthatatlanság tényének megállapítását követQ nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltatónak

A hulladékkezelési közszolgáltatás

Közszolgáltató feladata a hulladék ingatlantulajdonosoktól történQ begyqjtése, elszállítása a hulladékkezelQ telepre, kezelés, kezelQ létesítmény üzemeltetése, szolgáltatás folyamatosságának biztosítása.
teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethetQ, korlátozható

Közszolgáltatást az a hulladékkezelQ végezhet, aki
biztosítani tudja a személyi és tárgyi feltételeit, garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak megfelelQ ellátását
a végzendQ tevékenységnek megfelelQ környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik
megfelelQ mértékq biztosíték, garancia meglétét igazolja
meghatározott feltételek, illetQleg eredményes pályázat alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerzQdést kötött.

A közszolgáltatói szerzQdés csak akkor mondható fel, ha a közszolgáltató
a közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozat elQírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy hatóság jogerQsen megállapította
a szerzQdésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsértette

A felmondási idQ legalább hat hónap.
A közszolgáltatási szerzQdés felmondása esetén a települési önkormányzatnak haladéktalanul intézkednie kell a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.
A közszolgáltató köteles a tevékenységérQl évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a települési önkormányzatnak benyújtani.

Elhagyott hulladék

Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg az ingatlan tulajdonosát terheli.
A települési önkormányzat, közigazgatási területén a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül gondoskodik.
A kv hatóság az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi
a hulladék tulajdonosát,
az ingatlan tulajdonosát, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg
közterületen elhagyott hulladék esetében a települési önkormányzatot,
Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselQ vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesíti.

A közterület tisztán tartása

A közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata.

Az ingatlantulajdonos és a települési önkormányzat közterület tisztán tartási feladatait, valamint a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.

V. Veszélyes hulladék

A hulladékjegyzékekben nem szereplQ, vagy ismeretlen összetételq hulladékot veszélytelenségének, veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
Tilos a veszélyes hulladékot - a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül - más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni.

A hulladék termelQjének kötelessége

a veszélyes hulladék sorsát (keletkezés, gyqjtés, szállítás, kezelés, átadás, átvétel) nyilvántartani, bizonylatolni, arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni
Legalább 3 évre szóló hulladék keletkezés megelQzésére, veszélyességének, mennyiségének csökkentésére, hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozó hulladékgazdálkodási tervet készíteni.
Háztartásban, intézményi fogyasztásból, felhasználásból, keletkezett veszélyes hulladékot a termelQ köteles elkülönítve, környezetszennyezést, károsítását kizáró módon gyqjteni és begyqjtésére, szállítására, ártalmatlanítására engedéllyel rendelkezQ hulladékkezelQ részére átadni, a szolgáltatásért járó díjat megfizetni.
Az adminisztratív és tervezési kötelezettségek a hulladék átvevQjét terhelik.
Veszélyes hulladék kezelése csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhetQ.
Veszélyes hulladéknak az ország területére történQ behozatala, kivitele, átszállítása csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével,
"a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépQ szállításának és ártalmatlanításának ellenQrzésérQl" szóló Bázeli Egyezmény elQírásaival összhangban végezhetQ.

VI. A hulladékgazdálkodás szervezése

Hulladékgazdálkodási terv

Az Országgyqlés a hulladékgazdálkodási célkitqzéseinek, ennek elérésének és az alapvetQ hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében fogadja el.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program része.

Ez alapján a környezetvédelmi felügyelQségek a vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek a területen lévQ, helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával.

A társadalmi szervezetek bevonása érdekében hivatalos helyiségeiben és egy regionális napilapban hirdetményt tesz közzé a területi hulladékgazdálkodási terv elQkészítQ eljárásának megkezdésérQl.
Felhívja az érintettek figyelmét a tervezés megkezdésére és a 15 napon belül jelentkezQ társadalmi szervezetek által delegált legfeljebb 5 személyt bevon a tervezésbe
Gazdálkodó szervezetek érdek-képviseletei szervezeteik útján vehetnek részt a terv elQkészítésében.
Területi hulladékgazdálkodási tervet a környezetvédelmi felügyelQség elQterjesztése alapján a miniszter rendeletben hirdeti ki.
Megyei önkormányzat az országos és területi tervvel összhangban, az önkormányzatokkal egyeztetetten önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet.
A hulladékgazdálkodási terveket 6 évre készítik el és 2 évente beszámolót készítenek a végrehajtásáról.

A hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell

keletkezQ, hasznosítandó, ártalmatlanítandó hulladékok típusait, mennyiségét és eredetét
hulladékkezeléssel kapcsolatos mqszaki követelményeket
hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket
hulladékok kezelésére alkalmas kezelQtelepeket, létesítményeket, felhatalmazott vállalkozásokat
az elérendQ hulladékgazdálkodási célokat
elérését, megvalósítását szolgáló cselekvési programot: hulladékkezelést (begyqjtés, szelektálás, szállítás, ártalmatlanítás, hasznosítás) elQsegítQ intézkedések meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét, határidejét, szükséges eszközök, elQkezelQ, ártalmatlanító, hasznosító eljárások, berendezések meghatározását, becsült költségeit

A hulladékgazdálkodás gazdasági eszközei

A célok megvalósítására kezelQhálózat létrehozását cél- és címzett támogatásokkal kell elQsegíteni.
Az önkormányzat kötelezQen ellátandó feladataihoz állami támogatásról a költségvetési törvényben kell gondoskodni.
A hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezéséért
támogatásra csak akkor jogosult, ha a közszolgáltatás ellátására vonatkozó kötelezettségeinek eleget tesz.
ha nem tesz eleget, a megyei közigazgatási hivatal kezdeményezi, hogy a költségvetési támogatást az azt folyósító szervezet a közszolgáltatás megszervezéséig visszatartsa, illetve zárolja.
Több önkormányzat feladatait megvalósító, térségi feladatokat ellátó hulladékkezelési létesítmények beruházásai, a betelt hulladéklerakók felülvizsgálatot követQ lezárása, területének újrahasznosításra alkalmassá tétele, rekultivációja állami támogatásban részesíthetQ.

VII. Hulladékgazdálkodási igazgatás

Feladatköre:
a hulladékgazdálkodás irányítása, az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, szervezése
hatósági tevékenység ellátása, hatósági engedélyezési, ellenQrzési feladatok meghatározása és ellátása, a környezetért való közigazgatási jogi felelQsség érvényesítése
a hulladékgazdálkodással összefüggQ adatok, információk kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Ellátása a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, a Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQség, a környezetvédelmi felügyelQségek, a települési önkormányzat és szervei; valamint a jegyzQk feladata.

Hatósági hatáskörök

A Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQség elsQ fokon jár el:
a) hulladék behozatalának, kivitelének, átszállításának engedélyezése során;
b) gyártó és forgalmazó, általuk létrehozott szervezet és az önkormányzatok közötti, visszavételre vonatkozó megállapodás jóváhagyása során;
c) ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem több környezetvédelmi felügyelQség illetékességi területét érinti, vagy az ország területére kiterjedQ tevékenységre irányul.

A jegyzQ gyakorolja az elsQfokú hatósági hatáskört
hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtásakor
Ha a hatósági eljárás tárgyát képezQ vagyontárgy az
önkormányzat tulajdonában van, a felügyelQség jár el.

A hulladékgazdálkodás hatósági felügyeletének és ellenQrzésének eljárási szabályai
A jogszabályok és hatósági elQírások megtartását a hatóság rendszeresen ellenQrzi.
Ekkor a kötelezQ, rendszeres adatszolgáltatásokon kívül tájékoztató adatot, összefoglalót, jelentést kérhet kötelezettségei teljesítésérQl a hulladék termelQjétQl, birtokosától, illetve a hulladékkezelQtQl.
A gyártónál, forgalmazónál, hulladék termelQjénél, birtokosánál, kezelQjénél bármikor végezhetQ rendkívüli helyszíni ellenQrzés, ami megelQzQ bejelentést követQen hajtható végre.

ElQzetes bejelentés nélkül is végrehajtható, ha azt környezetvédelmi vagy közegészségügyi veszélyhelyzet teszi szükségessé vagy a hulladék kezelésével kapcsolatos súlyos kötelezettségszegés alapos gyanúja áll fenn.
A hatósági helyszíni ellenQrzést az érintett tqrni köteles.

VIII. FelelQsség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért

Általános jogi felelQsség

Aki tevékenységével vagy mulasztásával jogszabályokban, vagy hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi, károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi elQírások megszegésével folytatja az e törvényben, illetQleg a külön jogszabályokban foglaltak szerinti felelQsséggel tartozik.

A jogellenes tevékenységet folytató köteles
az okozott környezetveszélyeztetést, -szennyezést megszüntetni, a környezetkárosítást abbahagyni
az általa okozott károkért helytállni
a megelQzQ környezeti állapotot helyreállítani

Fedezetbiztosítás

Ha gazdálkodó szervezet tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, kezelQje köteles a keletkezQ, kezelt hulladék mennyiségével arányosan, az okozható károk felszámolására, a hulladék ártalmatlanítására fedezetet biztosítani.
Meglétének hitelt érdemlQ igazolása a környezetvédelmi hatósági engedély elQfeltétele.
Hiányában a tevékenység nem kezdhetQ meg, és nem folytatható.
HulladékkezelQ létesítmény tulajdonosa köteles a létesítmény bezárásakor, a tevékenység felhagyásakor szükséges felszámolási költségek fedezetét biztosítani.
Hulladéklerakó esetében ennek fedeznie kell a lerakó utógondozásának, és 30 évig történQ monitorozásának költségeit is.

FelelQsségbiztosítás

Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, vagy tevékenységi körében veszélyes hulladék kezelésével foglalkozik, köteles felelQsségbiztosítást kötni,
ennek tényét, illetQleg az abban bekövetkezQ változásokat a környezetvédelmi felügyelQségnek bejelenteni.

A felelQsségbiztosítást a gazdálkodó szervezet mindaddig köteles fenntartani, ameddig tevékenysége folyik.

Hulladékgazdálkodási bírság

Aki tevékenységével vagy mulasztásával
jogszabályok vagy hatósági határozat elQírásait megsérti, kötelezettségének nem vagy nem megfelelQen tesz eleget,
hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérQen végez,
a hulladékgazdálkodásra vonatkozó elQírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja,
hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.

a környezetvédelmi hatóság szabja ki
tudomásszerzésétQl számított egy éven túl nincs lehetQsége
bírság nem mentesít a büntetQjogi, szabálysértési, kártérítési felelQsség, tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, a megfelelQ védekezés kialakítására, a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól
bírság adók módjára behajtható köztartozás

IX. A hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség

Tájékoztatási kötelezettség

A Kormány az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet hatévente, és annak minden felülvizsgálatakor közzéteszi.

A megyei és a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási terveikben meghatározottak teljesülésérQl szóló beszámolókban teszik közzé a területükön keletkezQ hulladékok mennyiségét, a hulladékgazdálkodás helyzetét, a hulladékkezelQ létesítmények állapotát, üzemeltetését és mindezek környezeti hatásait bemutató információikat.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

A hulladék termelQje, birtokosa, kezelQje köteles a keletkezQ, más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani,
az általa végzett kezelésrQl, ennek eredményébQl származó hulladékokról nyilvántartást,
a kezelQlétesítmények mqködésérQl üzemnaplót vezetni, ezekrQl a hatóságoknak bejelentést tenni.

Nem terjed ki azon ingatlantulajdonosokra, akik települési hulladékukat a közszolgáltatónak szerzQdés alapján átadják.

A gyártói felelQsség alapján a visszavételi kötelezettség alá tartozó termékek forgalmáról, az érintett gyártók, forgalmazók, hulladékkereskedQk, kezelQk kötelesek nyilvántartást vezetni és a hatóságoknak bejelentést tenni.

Hulladékgazdálkodási információs rendszer

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes, a nemzetközi követelményeknek is megfelelQ információs rendszert az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer önálló részeként a környezetvédelemért felelQs miniszter alakítja ki és mqködteti.

A környezetvédelmi hatóság eljárásához szükséges adatokat valamennyi hatóság, állami, önkormányzati szervezet, valamint a közszolgáltató köteles a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátani.

Állampolgárok részvétele a hulladékgazdálkodásban

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala elQtt a lakosság álláspontjának megismerése érdekében közmeghallgatás tartható.
A települési önkormányzat köteles közmeghallgatást tartani
a) hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítését,
b) települési hulladékok egymástól fajtánként elkülönített gyqjtését elrendelQ döntése meghozatala elQtt.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, nevelés

valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik
közszolgálati hírközlQ szervek igénybevételével elQ kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen

 HYPERLINK "http://www.kvvm.hu/jogsz/va/05001.htm" \t "_blank" 102/1996. (VII. 12.) Korm. rend A veszélyes hulladékokról HYPERLINK "http://www.kvvm.hu/jogsz/va/05002.htm" \t "_blank" 
 HYPERLINK "http://www.kvvm.hu/jogsz/va/05002.htm" \t "_blank"
 HYPERLINK "http://www.kvvm.hu/jogsz/va/05002.htm" \t "_blank" Kapcsolódó rendeletek:
 HYPERLINK "http://www.kvvm.hu/jogsz/va/05002.htm" \t "_blank" 101/1996. (VII. 12.) Korm. Rend.
A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépQ szállításának ellenQrzésérQl és ártalmatlanításáról szóló Bázelben 1989. március 22. napján aláírt egyezmény kihirdetésérQl  HYPERLINK "http://www.kvvm.hu/jogsz/va/05003.htm" \t "_blank" 
 HYPERLINK "http://www.kvvm.hu/jogsz/va/05003.htm" \t "_blank" 
 HYPERLINK "http://www.kvvm.hu/jogsz/va/05004.htm" \t "_blank" 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet
A hulladékok jegyzékérQl



98/2001. (VI. 15.) KORM. RENDELET
A VESZÉLYES HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEIRPL

A rendelet hatálya kiterjed:
Hgt-ben meghatározott veszélyes hulladékokra;
kapcsolatos tevékenységekre;
minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre, ha vh birtokosa, illetve vh-kal kapcsolatos tevékenységet folytat

Veszélyes hulladéknak minQsül:
hulladékjegyzékben szereplQ veszélyes hulladékok
nem felsorolt, de a Hgt. 2. számú mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzQk bármelyikével bizonyítottan rendelkezQ hulladékok

A rendelet hatálya az egyes vh-k vagy hulladékcsoportok kezelésére annyiban terjed ki, amennyiben más jogszabály eltérQen nem rendelkezik.

A HulladékminQsítQ Bizottság

elnökbQl, elnökhelyettesbQl és öt tagból álló testület
elnöke a KvVM képviselQje, elnökhelyettese az Egészségügyi Minisztérium képviselQje
tagok független szakértQk, akiknek sem termelQ, sem hulladékkezelQ szervezetnél nincs érdekeltségük, szakirányú felsQfokú végzettséggel és hulladékgazdálkodási szakértQi engedéllyel rendelkeznek

Környezetvédelemért felelQs miniszter kéri fel és nevezi ki 3 évre szóló megbízással.

Veszélyes hulladékok kezelési technológiájának minQsítése esetén a Bizottságba a környezetvédelemért felelQs miniszter további 2 állandó tagot kér fel és nevez ki.

A hulladék veszélyességének megállapítása

A hulladék besorolását - annak veszélyességére tekintettel - a hulladék termelQje, vagy birtokosa köteles elvégezni külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével.

Amennyiben a termelQ vagy a birtokos a besorolási kötelezettségének nem vagy hibásan tesz eleget, a termelQ, birtokos telephelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelQség a hulladék besorolását határozatban állapítja meg.

Az ezzel kapcsolatban felmerülQ költségek a kötelezettet terhelik.

Nem besorolható hulladék minQsítését a termelQ, vagy a birtokos a Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQségtQl köteles kérni.
A kérelmet a hulladék keletkezésének vagy kezelésének helye szerint illetékes kv felügyelQségnek kell benyújtani, aki a véleményével együtt 15 napon belül továbbítja a Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQséghez.

A hulladék-minQsítési kérelmet, a kérelmezQ által elvégeztetett megalapozó vizsgálatokkal kell alátámasztani.
A mintavételt és a megalapozó vizsgálatokat kizárólag a Nemzeti Akkreditáló Testület által elismert akkreditált szervezet végezheti.
A megalapozó vizsgálatok körét, a mintavétel rendjét és a minQsítési eljárás részletes szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.

A minQsítési eljárás költségeinek fedezetére a kérelmezQnek az 1. számú mellékletben meghatározott minQsítési díjat kell fizetnie. A díj a kérelem visszavonása vagy az eljárás megszüntetése esetén sem követelhetQ vissza.

A hulladék veszélyességérQl vagy veszélytelenségérQl, valamint a hulladék kódszámáról és megnevezésérQl a Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQség - a Bizottság állásfoglalása alapján - határozatot hoz. A minQsítés eredményét a FQfelügyelQség a Környezetvédelmi ÉrtesítQben közzé teszi.

A hulladék minQsítésére vonatkozó határozat jogerQre emelkedéséig a hulladékot veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

Állati hulladék besorolásához az illetékes megyei/fQvárosi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenQrzQ állomás szakhatósági hozzájárulása szükséges.

A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai

Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék
mennyisége, illetve veszélyessége a lehetQ legkisebb legyen,
hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elQ,
keletkezésének, kezelésének ellenQrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen,
kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen.

A háztartásokban keletkezQ veszélyes hulladékok esetében a vh átvételére jogosultnak történQ átadással, illetve speciális gyqjtQhely, hulladékgyqjtQ udvar igénybevételével teljesíthetQk.
A hulladékkezelQnek a külön jogszabályban meghatározottak szerint környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia.

A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelQje köteles:

minden tevékenységérQl anyagmérleget készíteni - adott termelési technológiába bemenQ anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkezQ termékek mennyiségét és összetételét, a vh-k mennyiségét és összetételét -,
a vh tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetésérQl üzemnaplót vezetni
nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni

A vh-ra vonatkozó hullgazd feladatokat az általános hullgazd terveken belül kell érvényesíteni.
A települési hullgazd tervnek tartalmaznia kell a háztartásokból származó veszélyes hulladékok szelektív gyqjtésének és kezelésének lehetQségeit (speciális gyqjtQhelyek, hulladékgyqjtQ udvar stb.).

A vh kezelése csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhetQ, kivéve:

a) a termelQ telephelyén belüli gyqjtését, mozgatását, termelQ által végzett elQkezelését,
b) szállítására jogosult termelQnek az elQírásoknak megfelelQ jármqvével a saját veszélyes hulladéknak saját telephelyei közötti vagy kezelQhöz átadásra történQ szállítását,
c) a háztartásokban keletkezQ vh speciális gyqjtQhelyre, hulladékgyqjtQ udvarra vagy kezelQhöz saját jármqvel történQ szállítását,
d) egyes vh-k a lakosságtól való begyqjtése céljából speciális gyqjtQhelyeken
lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében gyógyszertárakban,
elemek és akkumulátorok esetében elárusítóhelyeken, hulladékká vált kenQolajok esetében üzemanyagtöltQ állomásoknál történQ gyqjtését.

Tilos a veszélyes hulladékot más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal, vagy bármilyen más anyaggal keverni, ha e tevékenység kizárólag a szennyezQ összetevQk hígítására irányul.
A veszélyes hulladék hígítása csak engedélyezett kezelési mqvelet részeként végezhetQ.

A veszélyes hulladékok gyqjtése, begyqjtése és tárolása

A hulladék termelQje közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyqjtQhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenységet nem akadályozó mennyiségben gyqjtheti, legfeljebb l évig.
Ha átadása a kezelQ részére nem közvetlenül a munkahelyi gyqjtQhelyrQl történik, akkor a termelQ a telephelyén kialakított üzemi gyqjtQhelyen köteles gyqjteni.
Az üzemi gyqjtQhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.
Amennyiben a veszélyes hulladék termelQjének több telephelyén keletkezik veszélyes hulladék, e veszélyes hulladékok egy telephelyen is gyqjthetQk, feltéve, hogy a keletkezési hely és az átvételre jogosult kezelQ létesítménye közötti távolság nagyobb, mint a két telephely közötti távolság.
A termelQ csak olyan kezelQnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi felügyelQség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes hulladék kezelésére.

A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkezQ, továbbá a speciális gyqjtQhelyeken összegyqjtött veszélyeshulladék-kezelQhöz történQ elszállításának biztosítása érdekében begyqjtQ járat vehetQ igénybe.
A begyqjtés csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhetQ, feltétele a kezelQvel kötött szerzQdés a begyqjtött veszélyes hulladékok átvételére.

BegyqjtQ járattal a termelQtQl elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri mennyisége nem haladja meg a 2000 kg-ot.
Kivéve:
a) hulladékká vált jármqvek;
b) hulladékká vált elektromos, gázüzemq és elektronikus berendezések;
c) hulladékolajok;
d) elemek és akkumulátorok.

Ha a begyqjtQ a begyqjtött hulladékokat nem közvetlenül a kezelQnek szállítja, akkor saját, üzemi gyqjtQhelynek tekintett telephelyére viheti és ott tarthatja legfeljebb négy hétig.

A begyqjtQ felelQssége az átvett veszélyes hulladékok birtokosaként a kezelQnek történQ átadásáig tart, minden esetben át kell vennie.

A háztartásokban keletkezQ vh gyqjtésére, vagy kis mennyiségben keletkezQ vh gyqjtésére hulladékgyqjtQ udvar üzemeltethetQ.

A hulladék birtokosa abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyqjtQ udvart gyqjtés céljára, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik.

ÜzemeltetQje köteles az összegyqjtött vh-t engedéllyel rendelkezQ hulladékkezelQnek átadni.
A vh az átvételtQl számított 1 éven túl a hulladékgyqjtQ udvaron nem tartható.
GyqjtQhelyen tovább nem tartható, de átmenetileg nem kezelhetQ vh-k legfeljebb 3 évig tartó tárolására tárolótelep létesíthetQ.

Szállítás
és begyqjtés csak a Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQség tevékenységi engedélyével végezhetQ.

A szállító és a begyqjtQ csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye feljogosítja, és amelyre vonatkozik a szerzQdése.

A veszélyes hulladék begyqjtését és szállítását úgy kell végezni, hogy az a környezetben szennyezést ne idézzen elQ.

Szennyezés bekövetkezése esetén az illetékes hatóság intézkedik a szennyezés megszüntetésérQl.
A szennyezés okozója köteles a szennyezett területet megtisztítani (megtisztíttatni).
Az intézkedQ hatóság az eseményt haladéktalanul bejelenti környezetvédelmi hatóságnak.

Hasznosítás
olyan kezelési tevékenység, melynek révén a kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból elQállított termékkel egyenértékq termékké alakítják át.
Hasznosításnak minQsül a kv szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hQ felhasználása is.

A vh alapanyag, termék formájában történQ hasznosításának elsQbbséget kell biztosítani az energetikai hasznosítással szemben.
Energetikai hasznosítás elvégezhetQ vh-égetQben, más hulladékkal vagy tüzelQanyaggal együtt más létesítményekben is olyan koncentrációarányban, amely mellett betartják a levegQtisztaság-védelmi elQírásokat, illetve gondoskodnak az égetési maradékanyagok kezelésérQl, ártalmatlanításáról.

A hasznosítási engedély megadásához a következQ szempontokat kell figyelembe venni:

a kérelmezQ hasznosítási technológiájának értékelését a hasznosításra javasolt veszélyes hulladék összetétele függvényében, különös tekintettel a kezelendQ veszélyes összetevQk anyagi minQségére, mennyiségére és környezeti veszélyességére,
a hasznosítás során keletkezQ új hulladékokat, illetve a nem hasznosítható, megmaradó hulladékok mennyiségét és kezelését.

A hasznosítás során keletkezQ, illetve a megmaradó hulladék együttes mennyisége nem lehet több, mint a kiindulási hulladék mennyisége.

Bármely, külföldrQl behozni tervezett veszélyes hulladék hasznosítása akkor engedélyezhetQ, ha

a hasznosító létesítmény a vh teljes mennyiségének hasznosításához szükséges idQtartamot meghaladó érvényességq mqködési engedéllyel rendelkezik,
a hasznosítás környezetvédelmi érdeket nem sért,
az ország területén keletkezQ és/vagy tárolt azonos, az adott létesítményben kezelhetQ vh hasznosítása elsQdlegességének biztosítása mellett a létesítménynek a behozatalra tervezett hulladék hasznosítására bizonyítottan szabad kapacitása van,
az elQállítani tervezett termék, illetve alapanyag az elQírt feltételnek megfelel.

Ha hasznosítás során olyan veszélyes hulladék keletkezik, amelynek ártalmatlanítása az országban nem megoldott, akkor a veszélyes hulladék hasznosítása csak akkor engedélyezhetQ, ha a keletkezQ veszélyes hulladéknak az exportálóhoz való visszaszállítására az exportáló rendelkezik a küldQ állam illetékes hatóságától megfelelQ engedéllyel.

KülföldrQl nem hozható be veszélyes hulladék kísérlet, illetve próbaüzem céljára.

Ártalmatlanítás
a hulladék összetétele alapján történhet:
vh-lerakó telepen végzett végleges lerakással
kémiai eljárásokkal, ezen belül
égetéssel vagy más termikus eljárással,
különbözQ fizikai-kémiai eljárásokkal,
biológiai eljárásokkal.

Környezeti veszélyhelyzet
Ha vh-kezelési tevékenység végzése során (kivéve a szállítás) üzemzavar, vagy más rendkívüli esemény következtében a környezetet vagy a lakosságot környezeti veszély fenyegeti - a környezet veszélyes anyaggal vagy veszélyes hulladékkal szennyezQdhet - az üzemeltetQnek azonnal intézkednie kell a veszélyhelyzet megszüntetésérQl.
Az eseményrQl, tett intézkedések eredményérQl a lehetQ legrövidebb idQn belül a vh-kezelQnek értesítenie kell a területileg illetékes kv hatóságot.
A kv hatóság - a veszélyhelyzet jellegétQl függQen az érintett hatóságok bevonásával - haladéktalanul megvizsgálja a veszélyhelyzet bekövetkezésének okait, körülményeit, a megtett intézkedések eredményességét, és szükség esetén további kötelezettségeket ír elQ a környezet szennyezQdésének, illetve károsodásának elhárítása érdekében.

Az emberi egészség és a környezet károsodásának veszélye esetén a kvhatóság a helyszínen azonnal végrehajtandó határozattal elrendeli a tevékenység szüneteltetését.

További folytatását feltételekhez köti, vagy a veszélyhelyzet megszüntetéséig azt határozatban felfüggeszti, illetve szükség esetében az engedélyt visszavonja.

A szennyezQdés és károsodás elhárítása, továbbterjedésének megakadályozása érdekében a kv hatóság intézkedhet - az okozó terhére és költségén - a környezetet veszélyeztetQ vh-k engedéllyel és elegendQ szabad kapacitással rendelkezQ kezelQknek történQ átadásáról és náluk történQ kezelésérQl.

Engedélyezés
Hulladékkezelést az a gazdálkodó szervezet vagy külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe végezhet, aki/amely
érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozói engedéllyel rendelkezik,
biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a környezetvédelmi elQírásoknak eleget tevQ hulladékkezelést;
rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi és más hatósági engedélyekkel;
külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelQ mértékq biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja; valamint
a hulladékkezelési tevékenység jellege által meghatározott körben telephellyel rendelkezik.

A vh kezelésével kapcsolatos ügyekben eljáró kv hatóságok:
az illetékes környezetvédelmi felügyelQség
a Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQség.

A vh-kal kapcsolatos engedélyezési eljárásokban közremqködQ szakhatóságok listája: 5. sz melléklet

A vh-kezelés ellenQrzésére jogosult eljáró hatóságnak jogában áll:
a) belépni olyan területre, létesítménybe, ahol hulladékkezelés folyik;
b) hulladékszállítmányt feltartóztatni;
c) a hulladékot tartalmazó gyqjtQedényt, göngyöleget felnyitni;
d) a hulladékból az ellenQrzés érdekében anyagmintákat venni;
e) a tapasztaltakat képi adatrögzítQn rögzíteni.

Kötelezés
Amennyiben a vh birtokosa jogszabályokban vagy hatósági határozatban elQírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy az engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytQl eltérQ módon végzi, akkor a kv hatóság kötelezi a jogsértQ állapot megszüntetésére feltételek és határidQ elQírásával, a körülmények mérlegelése alapján a tevékenység korlátozása vagy felfüggesztése mellett.

A veszélyeshulladék-bírság
A kötelezettségek megszegése esetén a vh termelQjét, birtokosát a kv hatóság kötelezi a külön jogszabályban meghatározott veszélyeshulladék-bírság megfizetésére.
1. számú melléklet A hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására irányuló eljárás részletes szabályai
2. számú melléklet Szabályzat a veszélyes hulladékok belföldi szállításáról
"SZ" KÍSÉRPJEGY A VESZÉLYES HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁHOZ
((Megállapította: 192/2003. (XI. 26.) Korm. r. 9. § (3).))
"K" KÍSÉRPJEGY A BEGYpJTÉSSEL SZÁLLÍTHATÓ VESZÉLYES HULLADÉKRA
((Megállapította: 192/2003. (XI. 26.) Korm. r. 9. § (3).))
3. számú melléklet Szabályzat a veszélyes hulladékok gyqjtésérQl és tárolásáról
4. számú melléklet TechnológiaminQsítés
5. számú melléklet A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban közremqködQ szakhatóságok

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1 eloadas 13 18 2. óra 2008 tavasz 29 általános kémia de-avk definíciók éghajlat etnográfia európai unió feladat fémek filológia fogaskerék fogyasztói gazdaságtörténelem gazdaságtörténet génmódosítás glikoneogenezis halász gábor hidraulika ítéletlogika jegyzőkönyv jogelmélet jpg korai csecsemőkor könyv 2 könyvtárinformatika litoszféra miskolci egyetem nemzeti kisebbség polgári jog prof. dr. héjj andreas puska reklám szabályzás szár szöveg tétel torlódási hely trade védelem vergilius villamosságtan vízlágyítás vizsgazárthelyi vorlesung white